Thor palotája

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Kedd 22 Feb. 2011, 14:51

Asgard legnagyobb épülete újjá lett építve. Megannyi valkűr őrzi és itt élnek Thor védelmezői és szövetségesei. Szent helyekkel van teli a palota középső és egyben legnagyobb tornya nem más, mint Odin régi lakhelye. Mára Thor trónterme és egy hatalmas kényelmes étkező.



Az eredeti topic

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:32

#2 2009-06-18 09:50:57

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Bifrost – A szivárványhíd//

Mikor már a levegőben voltunk, akkor szólalt meg újra. Nem volt nehéz kitalálni, hogy melyik háromra, és azt sem, hogy melyikre értette, hogy még tovább fog. Ó, szóval Thor tenni akar ellene. Csaknem el fog ismerni Loki örökösének, elmosolyodtam, amikor Thena ezzel folytatta. Eszerint igen, ha azt hiszi, hogy ezzel irányíthat Thor és majd azt teszem, amit fütyül, akkor hatalmasat téved. Ezzel nem számoltam, amikor hazaindultam és ígéretet tettem atyámnak, hogy mindenét elveszem. Az egy dolog, hogy egy halott birodalmat veszek át és néhány szövetségest, mintsem mindenkit. Közismert voltam az Asgardiak között, már csak a tetteim miatt is, a Loki pártiak tudták, hogy atyám mindig is a saját közelében tartott, mint hű híve, de nekik fogalmuk sem volt róla, hogy a lánya vagyok. Mennyire fogják megemészteni, hogy én akarom egyesíteni őket? arra nem voltam felkészülve, hogy egy teljes Asgardnyi ellenséget kapjak ajándékba egy „felelőtlen” gondolat után.
És a másik kérdés, hogy atyám után Asgardnak mennyire fog tetszeni, hogy egy félig jégóriást akarnak beleültetni ebbe az egész szerepkörbe. Bár azok után, hogy Hela is egy új pártot alapít, nem tudom, hogy meg lehet-e lepődni valamin. És akkor még arról is nem is beszéltünk, hogy „családi” botrány is lesz, ugyanis nevelőatyám családfájából még kellett néhány személynek életben lennie, akárcsak a Hyrrokkin család egy részéből is. Akkor majd most ők is megtudják, hogy anyámék hazudtak nekik. Már alig vártam, hogy mindez megtörténjen, csak éppen az irónia nem hangzik ki a gondolataim közül. megcsóváltam a fejemet Thena szavaira, ha tudnám, hogy miként kell egy trónörökösnek viselkednie, vagy egy nemesi személynek.
< - Könnyű azt mondani – morogtam. – Veled ellentétben drágám, nekem senki sem tanította meg, hogy miként kell ilyen pozícióban viselkedni. Nem voltak évszázadaim beleszokni ebbe a szerepkörbe, mint neked, mert az atyád, az enyém, az anyám és a nevelőatyám kihagyta azt a részletet, hogy mi is a származásom – vettem egy mély levegőt. – Igyekezni fogok, mert nem célom Asgard romba döntése. >
Ennek ellenére mégis mi is teljesen egy cipőben járunk, Thor és Sif bizonyára nem mesélte el az igazat neked kedvesem, hogy nem is az ő lányuk vagy, hanem Amora-é. Már láttam Asgard városát, és hamarosan le is szálltunk Thor palotájának közelében, Odin tornya? Erre sem voltam még, eddig csak a kastélyban voltam, de utoljára akkor is úgy, hogy eszem ágában sem volt megtenni. Lehet, hogy ezért nem öltek meg annak idején, hanem csak száműztek, mert én magam is királyi vér voltam? Majd ha egyszer lesz lehetőségem rá fogok kérdezni, de most érdekelt volna, hogy mégis mit akar ajánlani nekem Thor. A békén kívül persze. Béketárgyalások? Mintha bármelyikünk is engedni akarna Hela-val. Amilyen hisztis volt az alvilágban is… mint az apja, vagy én. Thor nem tudja, hogy mibe vágott ezzel, Loki két lánya közé szorulva?
Amikor megérkeztünk leszálltam a hintóról és a lány felé fordultam.
< - Csak utánad Thena – mondtam. – Atyád mikor érkezik vissza Asgardra? >
Nagyot változott a világ, utoljára a száműzetésemet mondták ki eme falak között, most pedig úgy néz ki, hogy trónörökösként térek vissza. „Mentsd meg a világod.” Vajon így gondolta Valkűr, amikor ezt mondta nekem?

Fegyver: Skymningen
Mágia: 30 egység

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-06-18 13:56:35)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#3 2009-06-22 18:03:44

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

A hatalmas kerek fa asztalnál katonák állnak és Thena a három egymással háromszögbe álló trónus egyikéhez vezeti Hallát majd amikor leült ő is leül, de az egyik trónus melletti székre. A balkonba egy villám csak és Thor megérkezik.

- Bocsássátok meg a késésemet.
- Nem gond atyám még a többiek sem érkeztek meg.
Ezzel belép három alak. Skurge és két oldalán egy-egy nő. Amira és Sif. Sif Thor másik oldalán foglal helyett. Amora és Skurge Halla két oldalára ülnek, Amora a Thenától távolabbi székre ül le és elfordítja pillantását tőle.
- Akkor már csak egy félre várunk.
Dörmögi mély hangján Thor.

Az ében füst táncolva kezd áradni a padlóból és játékosan csápként karolja át a közelebbi tárgyakat és személyeket. Amikor már elég nagy lett a füst Hela lép elő belőle szótlanul és a trónusa magától húzza ki majd tolja a nő alá magát.
- Remélem az ülést elkezdhetjük.
- Úgy hittem te is két képviselőddel érkezel. - mondja Amora örökké sértő hangján.
- Mindent a maga idejében.
- Akkor kezdhetjük? - kérdi Thor türelmetlenül.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#4 2009-06-22 20:11:41

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thena-tól választ már nem kaptam választ a kérdésemre, hogy atyja mikor fog hazaérni, mert közben beértünk a kastélyba is. Asgard város, annak idején milyen sokat jártam erre, milyen régen volt. Igazából örültem volna annak, ha lett volna egy rövidke időm azelőtt, hogy mindenbe belevágunk, ugyanis napok óta nem volt időm semmit sem megtenni. Igazán üdítő lesz sárosan és véresen végigülni a tanácskozást. Volt egy olyan érzésem, hogy mindenki mással ellentétben én csatából érkeztem meg, egy olyanból, amiben csupán a saját atyám akart véget vetni az életemnek. Ironikus, hogy pont megtörténik, amitől tartott, hogy esetleg a hatalmára török, és lám. Furcsa volt úgy ezen a helyen lenni, hogy nem próbál senki sem megölni, vagy pedig elfogni. Tényleg túlságosan is régen voltam erre utoljára. Azelőtt a csata előtt volt így utoljára minden, mielőtt a szülei meghaltak volna. Utoljára ellenségként és száműzöttként, most pedig mint trónörökös? Ezt szerintem senki sem gondolta volna, vagy ha valaki ilyesmit mondott volna nekem, akkor szerintem teljes Asgard kinevette volna, velem az élen.
Három trónus, két-két székkel mellette. Azt hiszem, hogy valamivel kapcsolatban nagyon le voltam maradva. Semmit sem tudtam, hogy mi lesz, eddig azt hittem, hogy Thorral fogok csak beszélni, de nagyon úgy tűnt, hogy nem ez fog bekövetkezni. Végül leültem arra a trónusra, ahova Thena vezetett, végül, amikor láttam, hogy nem fog leülni én foglaltam helyet először. Követtem a szememmel a mozgását, ahogyan végül leült, de ő az egyik székre. Az ablak felé kaptam a fejemet, amikor egy villám csapott az erkélybe. Ökölbe szorítottam pár pillanatra a kezemet és próbáltam a lehető legkevésbé úgy nézni rá, hogy látszódjon mennyire gyűlölöm. Arcomra nyugalmat erőltettem, így csak a szemeim árulkodhattak a megvetésről és a gyűlöletről. Most tényleg arra várt volna, hogy felhánytorgassam neki, hogy késett?
Igazából azt inkább megtettem volna, hogy képtelen volt megjelenni Midgardon, amikor atyám várt rá oly nagyon. És akkor én is, megnézni az arcát, hogy Loki mit is tett a szeretett világával. Nem szóltam hozzá egyelőre, csak biccentettem neki. Nem voltam benne biztos, hogy sikerült volna úgy megszólalnom, hogy a hangom nem csöpög a gúnytól és nem lett volna szerencsés már a tárgyalások megkezdése előtt magamra haragítani újra. Úgyis elég volt a rovásomon még akkor is, ha nem tudott a Midgardi balesetről, hogy az antenna elpusztításáért én voltam felelős, ami pedig halandók milliárdjainak halálát okozhatta. Ténylegesen akkor is atyám volt, de akár rám is lehetett volna fogni. Hátrapillantottam, amikor az ajtó kinyílt és döbbenten láttam, hogy kik érkeznek.
Amora, Skurge és Sif… már csak ezek hiányoztak nekem mára, hogy őket lássam. Gondolom Amora is ugyanígy volt velem, főleg a legutolsó találkozásunk miatt. Nyeltem egyet, szerencsére ő legalább nem a másik volt a kastélyból, mert az egy igen kellemetlen találkozás lett volna. De várjunk csak, Amora atyám oldalán volt az utolsó itt jártamkor. Hiszen ezt mondta Hela, amikor megmondta Thor-nak és atyámnak, hogy ő is meghalt. Skurge pedig tudjuk, hogy a szőke nőhöz tartozik, de ő is, amikor utoljára láttam, atyám egyik hadnagya volt. Sif, nem tudtam most már megállni, hogy gúnyosan ne mosolyodjak el, még tisztán élt az emlékeimben, ahogyan könyörgött, hogy védjem meg Thena-t, majd pedig Pretyakov apró darabokra vagdosta, pedig nekem kellett volna megölnöm.
A döbbenetemet tovább fokozta a tény, hogy Skurge és Amora az én két oldalamra ültek le. Thena-nak még mindig nem esett le, hogy nem az az anyja, akit eddig hitt? Amora pedig elég látványosan adta mindenki tudtára, hogy ez így van. Bár lehet, hogy nem tűnt volna fel, csak egy utálat, ha nem tudtam volna az igazságot, hála az emlékgömbnek. Thorra pillantottam, amikor megszólalt ismét, túl gyakran láttam a Halál úrnőjét az utóbbi időben, sőt ma is megtörtént, nem is olyan régen. Pillanatokkal később már érkezőben is volt, mindig a felvágás, mondtam én, amikor ez is családi vonás volt. Mikor minden kellően feketébe burkolózott végül ő maga is megérkezett. Most már boldog lehetsz, hogy atyánk lelke a tied, csak ha kérhetem kellően sokáig foglalkozz vele. Semmi köszönés, se semmi, csak leült és egyből a tárgyra tért. Kérdőn pillantottam végig a társaságon, amikor Amora említette, hogy két képviselő. Úgy tűnt, hogy megint csak én voltam lemaradva. Túlságosan sokáig voltam távol. Igazából nem irigyeltem Thor-t a jelen helyzetben, de mulattatott, hogy Loki két lánya közé szorult, nem éppen két olyan személy közé, akiknek örült volna.
< - Nekem lenne még a tárgyalás megkezdése előtt egy kérdésem – mondtam. – Mint mindannyian tudjátok nem voltam Asgardon az elmúlt negyed évszázadban, csupán akkor tértem vissza, amikor Fájdalom seregei megjelentek és letarolták világunkat. Röviden összefoglalná valaki, hogy mi történt azon idő alatt, amíg távol voltam? Illetve érdekelnének az elmúlt három hónap történései is, azóta, hogy feltámadtatok – néztem Thor-ra. – Ugyanis saját hibámon kívül nem voltam Asgardon, sőt a realitásunkban sem. És jelenleg rajtam kívül úgy tűnik, hogy mindenki mindenről részletesen tud engem leszámítva, mert azon információk, amiket atyámtól hallottam nem a legrészletesebbek. Amint ezekre választ kaptam, természetesen kezdhetünk.>

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-06-24 12:03:49)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#5 2009-06-22 21:44:19

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor Amorára pillant Thorhalla szavait után.
- Természetesen. Kérlek Amora.
- Egy pillanat.
Az asztalra helyezte a mutató ujjár és az ősi fa repedései közt zöldes fény áradt szét, amik középen összegyűltek és az asztaltól félmétere egy illúziót teremtettek. A varázslónő beszélni kezdett...
- Mikor atyátok megkötötte őrült alkuját a másik világ halandó istenével Fájdalommal midgardiak megtörték az átkot és rendbe hozták azt, amit tudtak, de ez kevés volt. Thor elvesztette családját és Asgard nagy része elbukott. Loki elhagyta saját népét, hogy az emberekkel játsszon. Ahogy ő mondta "megunta már a háborút". Itt hagyta követőit és szolgálóit, hogy Midgardon folytassa a ténykedést. Thor feltámadva életet akart lehelni Asgard holt földjébe. Így született az első alku. Köztem Skurge és a vihar isten között. befejeztük a háborút ameddig nem találtunk megoldást, hogy újra feltámasszuk azt, amit atyád elsöpört. Hela alkut ajánlott: vissza adja azokat, akiket atyátok elvett tőlünk, de cserébe helyett kér Asgardon is. Legyen szava, szövetsége és döntése. Az alku végső ára Apokalipszis volt. Az ő halálával az alku megköttetett, Loki és Thor követői újra életet kaptak, de sokan mára a Halál hírnökei lettek.
- Köszönöm.
Szakítja félbe Thor az istennőt és ezzel a varázslatban látott képek eltűnnek. Thor feláll és Hallára néz.
- Fivérem lánya vagy így te öröklöd a trónját és te vezetted valamikori híveit. Tudom őrültség tőlem, hogy én magam gyűjtöm össze és adok új vezért az ellenségeimnek, de az elmúlt idők megtanítottak valamire... Asgardiak vagyunk. Nem számít miben hiszünk vagy mit teszünk, mi vagyunk az istenek. Ezért hívtam össze a három legfőbb képviselőjét Asgardnak és az ő társaikat.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#6 2009-06-22 22:49:52

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Figyeltem, ahogyan Amora varázslásba kezdett. Tehát már ő is tudta, hogy ki voltam… Hamarosan teljes Asgard tudomására fog jutni. Nevelőatyám rokonai közül pedig néhányan még életben voltak, akik tudni fogják ebből, hogy többé nem tartozom a családhoz, és nem tudtam igazából, hogy miként állnak majd hozzám. A másik kellemetlen találkozás pedig Einar rokonai lesznek, ha egyszer találkozom velük. Az anyja és az öccse ott voltak a száműzetésemkor is jelen voltak, akik családtagként szerettek, amíg meg nem öltem az egyetlen férfit, akit szerettem valaha is. Valahogyan majd csak ezt is kezelni kell, de egyelőre arra kellene koncentrálnom, ami itt zajlik. Amora-ra pillantottam, amikor beszédbe kezdett Thor kérésére.
A legjobb tudomásom szerint én voltam az, aki nem hagyta a halandókat és én is nagy szerepet játszottam abban, hogy Asgard ne bukjon el. Persze, erről senki sem fog megemlékezni, főleg, hogy annak a lánya vagyok, akinek mindezt köszönhettük. A halandók érdeme, bah! Azoké, akik hagyták, hogy Sif-et lemészárolják és azok, akik nem ragadtak fegyvert Jörmungand ellen, hanem a még életben levő valkűrök és harcosok ellen támadtak. Átkozott nyomorultak, nem volt csoda utána, hogy ledobták őket Asgardról ezek után. Lehet, hogy meg kellett volna ölnöm mindet, de Thor már annak sem örült, hogy Pretyakovot megkínoztam és Shadow-t kiütöttem. Thena halála miatt mostam kezeimet, azt saját magának köszönhette, ő nem hallgatott arra, akire a nevelőanyja rábízta, annál többet nem tehettem, amit tettem.
Igen arra a részre még emlékeztem, hogy nem adott oda Hela-nak, mert én voltam az egyetlen követője, de most már kételkedtem benne, lehet, hogy azért nem, mert a lánya voltam. Bár nem, ez csak hiú ábránd, kellettem neki és azért nem tette meg. Igen, ott volt, hogy nem léphetünk fel ellenük, amíg nem sikerül Asgardot helyre nem sikerül állítani, ezek után kerültem a másik realitásba. Atyám nekem is mondta, hogy megunta a háborút, ez teljesen világos volt számomra is. És azt is, hogy miért, mert félt és halandóvá akart válni, hogy Hela nem kaphassa meg a lelkét. Hogy tudtam, éreztem, hogy miért is csinálta Hela, hatalomért mi másért. Légy átkozott drága nővérem, hoppá, te már az vagy… és persze Thor belement, az ostoba barom! Egy ilyen követelésbe soha sem lett volna szabad belemenni.
Ennek az alkunak nem lett volna szabad soha sem megköttetnie. Ez túlságosan nagy ár volt azért, hogy minden helyreálljon. Akkor lehet, hogy egy Ragnarök is jobb lett volna, hogy utána egy új nemzedék álljon talpra. Hela-ra pillantottam, majd pedig vissza Amora-ra. Sokan Hela követői lesznek, ezt nem lehetett teljesen mágiával megoldani, mégis kinek az érdeke lenne, hogy a Halál úrnőjét kövesse? Ostobaság volt, minden remek volt amíg csak két felé kellett osztozkodni a hatalmon. Vagy roppant jó kérdés, hogy a saját birodalmából is kínál fel részeket, hogy a béke a világunkon megmaradjon?
< - Csak furcsállom – jegyeztem meg Thor-nak. – Főleg azok után, hogy egész életem nem telt mással, mintsem atyám a saját oldalára próbált édesgetni és saját maga mellett tartani, míg te és a szüleim mindent megtetettek, hogy ez ne következzen be. >
És tényleg így volt, legalább is, amire emlékszem, és ami a szemem előtt zajlott, hogy a háttérben mi ment fogalmam sem volt. Igen, érdekes lett volna, ha azt teszi meg, hogy Hela-nak adja azt a trónt is, más gyermekről meg nem volt tudomás, hogy lett-e volna még örökös. Ha van, akkor még azelőtt végzek vele mielőtt kiderülne, hogy ki is és esetlegesen jogot formálna arra, ami most hullott az ölembe. Hányan fognak elfogadni? Ismertek a Loki pártiak, de voltak jó páran erősebbek nálam, így azon felül, hogy az első dolgot, amit atyám képébe vágtam, hogy a birodalmát megszerzem meglett, de akkor ellenségek nélkül reméltem. Vagy legalább is úgy, hogy nincs életben szinte teljes Asgard. És úgy tűnt, mintha Thor-nak is valamennyire megjött volna az esze, bár lehet, hogy csak mostanra szedte össze magát.
< - Igen, Thena említette ezt, hogy nem akarod, hogy Asgard három résznél tovább szakadjon – mondtam. – És az is nyilvánvaló, hogy kikre értitek, hogy tovább is szakadhat. Feltételezem, hogy mindannyiunk és Asgard érdekében fegyverszünetre törekednél, de bizonyára te magad is belátod, hogy ez nem lesz ennyire könnyű. Lehet, hogy én magam közismert vagyok a Loki pártiak között, de az is bizonyos, hogy amíg atyám élt és én sem tudtam, hogy ki vagyok, nem mutathattam meg, hogy mire is vagyok képes, gyengének tűnhetek előttük, sőt még azt is elhiszem, hogy megkérdőjelezik azt, hogy tényleg az-e vagyok, aki – ezzel Amora-ra néztem. – Kedvesem, érdekelne, hogy atyám hívei miként fogadták azt, hogy kiderült, hogy ki is vagyok… felteszem, ha te értesültél róla és itt vagy, ők is tudják már…>

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-06-24 12:03:22)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#7 2009-06-24 19:50:20

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor felnéz Hallára és elmosolyodik.
- Nem. A háború elkerülhetetlen, de Asgard épsége az első. Azt akarom elkerülni, hogy újra egy katasztrófánk legyen. Mi értelme van küzdenünk ha csak azt a maroknyi földet veszítjük el, amiért folyik a csata?
Mondja a viharisten.
- Igen már mindenki tudja, hogy te vagy Loki vér szerinti örököse mivel Hela ezredek óta lemondott mindenről, amit atyjától kaphat. Természetesen vannak csoportok, akik nem fognak téged követni, de Amora és Skurge támogatásával a legtöbben téged fognak követni. Én is téged támogatlak, mert tudom, hogy te is úgy véled, mint mindannyian ennél az asztalnál. Asgard az elsődleges és a háborúnk másodlagos. Ideiglenes fegyver szünetet ajánlok fel a három félnek. Addig is Asgardon nincs harc ameddig mind ki nem építjük a szövetségeinket. Elfogadhatók ezek a feltételek?
Kérdezi a viharisten s nagy csend következik.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#8 2009-06-24 20:41:51

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Legalább akkor azon nem kell vitatkoznunk, hogy a harc elkerülhetetlen. Ezt belátta, és ez már fél sikernek volt mondható, úgy tűnt, hogy mégiscsak jót tett a nagy viharistennek, hogy egy kis időt eltölthetett Hela-nál az alvilágban, mintha kezdett volna megjönni az esze is. És ez nem volt jó, ebben a helyzetben nem, a meggondolatlan hirtelen döntések talán jobbak lettek volna jelen helyzetben is. Azt azonban nekem is be kellett látnom, hogy valóban Asgard épsége volt az elsődleges, semmilyen más kérdés most nem számított. Valahogyan a lehető leggyorsabban ki kell majd építenem a hatalmamat és megnyernem magamnak atyám egykori szövetségeseit. Amennyire az itteni helyzet kinézett legalább Amora és Skurge mellettem álltak. Furcsa, pedig pont Amora-t nem hittem volna a legutolsó találkozás miatt sem. De mégis érnek nagy meglepetések az életben.
Nem mosolyodtam el, amikor Thor megtette, képtelen voltam megtenni, ahhoz túlságosan sok sebet hagyott bennem és túlságosan is gyűlöletem ahhoz, hogy megtehessem. Még mindig volt egy olyan érzésem, hogy nem találtam a helyemet, hogy egy ilyen helyzetbe kerültem, így egyik pillanatról a másikra. Ebbe nem gondoltam még bele soha sem, túlságosan nagy teher szakadt a nyakamba, erre nem gondoltam, amikor atyám ellen fordultam és azt mondtam, hogy mindenét megszerzem. Nem elég, hogy a Loki pártiakat fogjam össze, de még akkor ott voltak a jégóriások és Surtur a démonaival. Azt hiszem, hogy én leszek az a személy, akinek a lehető leggyorsabban kell majd beletanulnia a vezető, uralkodó szerepbe. És csak remélni tudom, hogy lesz elég időm arra, hogy beletanuljak és nem fognak még jóval korábban eltenni láb alól.
Miért van értelme küzdeni? Mert legalább titeket látnának holtan, és ezt igen sokan szeretnék. Akárcsak én drága mostoha nagybátyám. Igen, abban biztos voltam, hogy noha Amora is atyám oldalán állt a Ragnarököt ő sem akarta, és szerintem igen kevés asgardi volt a mi oldalunkon, aki ténylegesen ezt akarta volna. Vagy pedig felfogta volna, hogy mivel is járt volna ez a dolog. Mi láttuk, a nagyon kevés túlélő, akik életben voltunk akkor. Szóval fegyverszünet valóban. Szóval mindenki tudta már, hogy ki is vagyok valójában, nehogy pár perc szabad időm legyen az első ellenem bekövetkező merénylet miatt. Kezdem átvenni atyám paranoiáját, de egy ilyen helyzetben lehetséges, hogy ez teljesen megszokott.
Szóval a legtöbben engem követnének, micsoda nem várt fordulat, igazából pont az ellenkezőjét vártam, hogy kevesen fognak, mert nem tartanak ellenfélnek. De így majd a maradékot kell leverni
< - Amikor arra utaltál, hogy a vér szerinti örököse vagyok, ezt csak az Asgardi területekre, címekre és minden egyébre értetted, vagy pedig már a jégóriások is értesültek arról, hogy atyám halála után én örököltem az uralkodói címet felettük? – érdeklődtem mindenféle gúnyolódás nélkül, csupán tárgyilagosan. >
Ez lesz a nehezebb játszma, hogy Utgard-Loki-t meggyőzni, hogy ne rohanja le az én jégóriásaimat és továbbra is szövetségben maradjon velünk, velem. De a folytatásra figyeltem egyelőre. Szóval engem támogat azok után, amit velem tett? Átkozott nyomorult! Igaz soha sem hitted volna kedves Thor, hogy így fogunk társalogni egymással és anyám sem hitte volna, hogy egyszer oda jutok, hogy Asgard trónörököse legyek és erről tárgyaljak a régi jó barátjával? Már csak bele kellett volna egyezni a feltételekbe, egyelőre megfeleltek, úgysem hiszem, hogy nagyon tudtam volna bármit is elérni.
< - Ismered a nézőpontjaimat nagybátyám, pontosan tudod, hogy mi is hajt engem – mondtam és vettem egy mély levegőt. – De legyen, igaz az általad szabott határidő lejárt, amit akkor kértél tőlem, mikor sikeresen feltámasztottalak titeket, hogy addig nem léphetek fel bosszúm beteljesítésében, amíg nem állítjátok vissza az eredeti állapotokat atyámmal. Félreteszem ezen szándékaimat is mindaddig, amíg nem rendeződnek az ügyeink és a fegyverszünet tart Asgardon. Feltéve, ha kedves nővéremnek is megfelelnek ezek a feltételek – néztem Hela-ra. – És ha ő is elfogadja, pontosan ki melyik területek felett fog „uralkodni”? Feltételezem ez is benne volt a nővérem alkujában, hogy területeket is kap… >

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-06-24 21:35:48)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#9 2009-06-25 19:05:30

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Skurge morgós hangon szólal fel félbe szakítva mindenkit, hogy válaszoljon az "úrnőjének".
- Azok az átkos óriások apádra sem hallgattak és rád se fognak, a vár számukra nem számít ha Asgardi trónus vére folyik ereidben leány.
- Skurge kérlek.
Csitítja őt Amora kicsit mérgesen.
- Bár durván, de jól fogalmazott sajna. Ez egy másik dolog, amit be kell jelentenünk. Bár mi nem fogunk háborúzni, de mások igen. Fenrir fiai mai napig vadásznak ránk és a jégóriások rád viharisten. Nem állhatunk letett fegyverrel velük szemben.
- Valóbban. Megfelelő viszonzásért segíthetünk is egymásnak. - mondja Thor. - Vissza a területre. Loki népe és az enyém már jó ideje meghúzták a határvonalakat, ami úgy ahogy egyenlően felosztja asgardot köztünk, de Hela is kér magának a földekből és mindkettőnkből ugyanannyit. Ezt sajnos el kell fogadnunk. Így lesz három felé osztva Asgard egészen ameddig el nem jön a háború ideje. A háború előtt és alatt is örülnék ha tudnánk ilyen gyűléseket tartani tisztességben, hogy mindenképpen asgard épsége maradjon az elsődleges.
A többiek morogva értenek egyet.
- Nos ha már ide jutottunk bemutattom e világi képviselőmet.
Mondja démonikus hangján kedveskedve Hela és a füstből egy férfi emelkedik ki.

- Mi az hugocskám? Már nem is üdvözlöd a szerelmedet?
Kérdi Hela mosolyogva ahogy Einar leülve leveszi a sisakját.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#10 2009-06-25 20:10:55

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Oldalra pillantottam, amikor meghallottam Skurge hangját, most kezdett bennem csak realizálódni, hogy ő olyan volt, mint én származás tekintetében. Eddig azt hittem, hogy nincs is más fél asgardi, fél jégóriás, akit ismerhetnék és lám, pont én voltam az. Tartottam tőle, hogy igaza lesz, de ennek ellenére, majd elmegyek és beszélek Utgard-Loki-val, hátha sikerül valamit elérni nála valamilyen módszerrel. Valamilyen szinten azért mégis tudta irányítani őket, igaz nekem nincs akkora hatalmam a mágia ezen terén, hogy erre képes legyek, így egy másik megoldás kellett, hogy elérhessem ezt. Majd valamit kitalálok, szóval az zavarta őket, hogy hála Odinnak Asgardi királyi vér folyt ereinkben, mert örökbe fogadta atyámat ahelyett, hogy megölte volna, amikor annak idején rátámadt. És akkor még Amora folytatta a gondokat. De legalább a jégóriások, ha szerencsénk van egy ideig nem minket fognak támadni.
Azonban a rosszabbik része jutott ránk. Nem lehetett megúszni a másik féltestvéremet sem. Fenrir fattyait. Őt például még soha nem is láttam, nem volt hozzá szerencsém. Miért volt, hogy atyám gyermekei közül csak a lányai voltak azok, akik emberi külsővel rendelkeztek és hasonlították rá valamilyen szinten? Végtére is nekik hármuknak ugyanaz volt az anyjuk és mégis, ketten szörnyetegek voltak. Igaz jogom sem volt ítélkezni felettük, hiszen én magam sem voltam jobb náluk. Engem is annak tartottak páran, még azelőtt, hogy kiderült volna, hogy ki is vagyok. Vicces, hogy pont a család okozza még mindig a lehető legnagyobb nehézséget. Pontosabban még a nem vérszerinti család, hanem fogadott része is csak gondokat okozott. Sif és Thena is, főleg mert voltak terveim a viharistennel, amiket ezek után kissé hanyagolnom kellett.
< - És ekkor még nem értünk a bajok végére – szóltam közbe miután Amora elhallgatott. – Jörmungand-dal is számolnunk kell majd. Igaz atyám elküldte őt aludni, és azt ígérte, hogy sokáig fog is, de ez szerintem arra az időszakra vonatkozott, amikor még élt. Nem tudom, hogy a rá bocsátott mágia milyen erős volt, és meddig tarthat ki így, hogy a halálát lelte. És mint mindannyian tudjuk, hogy csak ő volt képes irányítani őt. >
Amora-nak igaza volt, tényleg nem állhattunk fegyvertelenül velük szemben, de kérdés, hogy tényleg sikerrel tudjuk-e felvenni velük a harcot. Persze, ha minket elkerülnének a gondok, akkor könnyebb lenne az egész kérdés. Megfelelő viszonzásért cserébe? Ugye érzed Thor, egy ilyen feltevésből csakis te jöhetsz ki vesztesként? Mindig mindenki át tudott verni téged, még kezdő amatőrként is képes voltam arra, hogy kijátszalak és atyámnak juttassak el tőletek információkat. Ilyen tekintetből legalább már nem voltam kezdő. De ez itt akkor is más világ volt, egyetlen szavammal romba dönthettem volna a szeretett világomat és lehetetlenné tehettem volna Thor törekvéseit is. olyan csábító volt az egész helyzet, de nem engedhettem meg roppant sajnálatos módon, hogy a kicsinyes bosszúmnak engedjek, még nem, majd annak is eljön az ideje, most a népemre, az embereimre kellett gondolnom.
< - Rendben van – bólintottam. – Nekem megfelelnek a feltételek, ahogyan hallom minenki másnak is, azonban, ha a nővérem ilyen kedvesen egyenlő területeket kér Asgardból magának – néztem rá ismét és mosolyodtam el gúnyosan. – Talán viszonzásul, ő is ad nekünk az Alvilágból területeket? Bár roppant sajnálatos módon nem hiszem, hogy ennyire kegyes lenne. >
Felvontam a szemöldökömet, amikor Hela megszólat, hogy végre bemutatja az egyik képviselőjét. Mintha valami hatalmas dologra készült volna, nem értettem, hogy minek kellett ez a titkolózás, hogy nem az elején hozta az illetőt. Mintha bármit megengedhetett volna magának azzal, hogy mindenkinek visszaadta az életét. Nem néztem a nővéremre, inkább unottan fordultam a füst felé, ahonnan egy férfi lépett ki. Valami furcsa volt vele kapcsolatban, azok a sérülések ismerősek voltak a karján, a mellkasán, mintha már láttam volna korábban valahol őket, de az nem lehetett. Ennek ellenére képtelen voltam levenni a szememet róla figyeltem, ahogyan leült, csak akkor kaptam a fejemet a nővérem irányába, amikor megszólalt. Éreztem, hogy elsápadok, majd pedig visszanéztem a férfira, aki ekkorra vette le a sisakot. Asgardra, nem lehet!
< - Einar? Tényleg te vagy az? – kérdeztem döbbenten. – De hogyan? >
Izzó tekintettel néztem Hela-ra, ökölbe kellett szorítanom a kezemet, éreztem, hogy a körmeim átszakítják a bőrömet és a fájdalom segített ahhoz, ne essek neki puszta kézzel máris. De mire észbe kaptam már ugrásra készen, félig felemelkedtem a trónszékből és olyan gyűlölettel meredtem a nőre, mint korábban csak Thorra tettem. És ez ezek után akart szövetséget, egy átkozott némber! Einar, soha, de soha sem árulta volna el urát Thort, ismertem ennyire, ismertem, hiszen ő… ehhez nem volt joga, azt mondták csak azokat támasztotta fel, akik atyám miatt haltak meg az utolsó csaták alatt, ő pedig negyed évszázada volt halott. Nem mozdultam a félig felemelkedett helyzetből, csak egy pillanat kellett volna és a kardomat is elértem volna, és akkor már senki sem akadályozhatott volna meg abban, hogy Hela-nak ugorjak. Miért pont Einar? Ez nem volt kérdéses… miattam. Nyomorult!
< - Mit tettél vele te átkozott szajha? – kérdeztem sziszegve. – Ehhez nem volt jogod! Mit tettél vele, hogy téged szolgáljon mikoron világ életében hűséges volt Thor-hoz? >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#11 2009-06-26 20:01:48

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

A szidalmak után Einar kardja hirtelen kerül elő és a penge megáll Halla nyakánál. Skurge puskája pedig Einar fejére céloz.
- Jól van kölök... nem érdekel ki vagy, de senki nem emel fegyvert erre az asszonyra meddig az én védelme alatt áll.
Mordulja idegesen Skurge.
Thor dühösen csap a vaskos faasztalba a pörölyével, amitől a két fegyvert emelő fél hátra lett lökve.
- Elég. Hela, nem tűröm a trükköt az asztalnál, de aki elsőnek fegyvert emel az ellen kettő fog fegyvert emelni. Ezt neked kell a legjobban tudnod.
- Bocsánat viharisten.
Mondja mosolyogva a nő és a vissza ülő Einar hajába túr pajkosan.
- Nehéz betanítani az új szolgáimat. Ezt te érthetted a legjobban nővérkém.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#12 2009-06-26 21:13:50

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Alig fejeztem be mondatomat láttam mozdulni Einar-t, majd a következő pillanatban a kardja a torkomnál állapodott meg. A kezem megfeszült a trónszék karján, ahogyan megszorítottam azt, légy átkozott Hela! Korábban soha sem tette volna meg, ennyiért soha sem, amikor világ életében engem védett és egyetlen összecsapásunk sem volt olyan, hogy halálig tartott volna. Mindig leálltunk, amikor túlságosan is komolyra fordult volna az egész, nem akartuk egymás halálát. És most mégis a torkomhoz tartja szegezve a kardját egyetlen szóért, amikor annak idején bármit mondhattam Thorra, csak csitítani próbált, és nem pedig fegyvert fogni rám. Ő mondta, hogy vigyem el Loki-hoz, hogy feláldozza az életét azért, hogy nekem ne legyen bajom. Mit tettél vele Hela?! Azonkívül, hogy itt sem lehetett volna, hiszen szándékosan volt a lefejezés és a testét pedig elégettem a szokásoknak megfelelően a Hyrrokkin birtokon és szórtam a szélbe a hamvait. Nyeltem egyet, de a szememet még mindig nem vettem le Hela-ról, persze szeretnéd, ha az egyik ellenfeled máris kiesne a játszmából, nem igaz?
A következő pillanatban Skurge mozdult és a megszokott midgardi fegyver szegeződött egykori kedvesem fejéhez. Ha elsütné sem érnénk el vele semmit, ugyanis visszahozná Hela, bárhányszor megtenné, csakhogy fájdalmat okozhasson. Legszívesebben gúnyosan nevettem volna fel ebben a helyzetben, Hela drágám, pontosan ugyanolyan vagy, mint atyánk, ennek ellenére nem engeded, hogy a leányának hívjon téged? Ha akarnád kedvesem, akkor sem tudnád letagadni, hogy kinek is van a gyermeke. Még mindig vicsorogva néztem rá, amikor Skurge megszólalt. Talán jobb is valóban, ha azok, akik nem tudják, hogy milyen kapcsolatom volt Einarral így is maradna. Kölök, máskor talán szóvá tettem volna, hogy így beszél róla, de jelen helyzetben nem tettem meg, nem csak azért, mert hozzá képest valóban az volt, hanem mert Hela-nak sem adom meg ezt az örömöt. Az legalább megnyugtató volt, hogy megvéd.
Csak akkor tűnt el a kard a torkomtól, amikor Thor csapott le az asztalra és mindkét férfi távolabb került egymástól és tőlem is. Én is tökéletesen tudtam, hogy mire megy ki a játék, de nem, akkor sem fogod megkapni, hogy máris megölhess és az én területeimre is rátehesd a kezedet Hela. Visszaültem a helyemre és próbáltam magam kényszeríteni, hogy Thor-ra figyeljek és ne Hela és Einar vonja el minden figyelmemet, de ez roppant nehéz volt. Bah! Ha ez csak trükk lett volna, akkor azt mondom, hogy még elviselem, de nem az volt, ez több volt annál. Nem szabad hagynom, hogy felidegesítsen, vagyis ennél is jobban. Vettem egy mély levegőt, és már szólni akartam, hogy folytassuk, amikor a szemem sarkából láttam, hogy Einar leült, végül mégis arra néztem, amikor beletúrt a hajába, ehhez neki nem volt joga! Ahhoz sem volt joga, hogy hozzáérjen, ugyanis kizárt volt, hogy önként tette, amit tett. Nem, nem fogok féltékenységi jelenetet rendezni bármennyire is szeretné.
Ismét elfordultam tőlük, nem, nem fogok mágiához folyamodni, hogy lenyugtassam magamat. Fájt, hogy ezt tette Einar-ral, vérzett a szívem és a régi lelki sebek is felszakadtak, amit a halála okozott, de nem fogom hagyni, hogy emiatt mindent elveszítsek. Dühösen néztem rá, de végül visszafogtam magam, nem fogja megkapni, amit akar, sőt menjünk bele a mocskos kis játékába.
< - Nem értem – mosolyodtam el. – Tudod drága nővérem, nekem nem kellett idomítanom, hogy szeressen és jóban legyen velem, veled ellentétben. És nehogy azt hidd, hogy hagyni fogom, hogy egy agyatlan bábot csinálj belőle. Amúgy még mindig ennyire fáj drágám, hogy Landraf kidobott a halandók szeme láttára? Szegény kicsi lelkedet bizonyára megviselte, hogy a halandók kinevették a Holtak úrnőjét, hogy ilyen csúfosan hajította ki egy klón az ágyából, nem így van? – kérdeztem gúnyosan. – És irigyled azt az ölelést, amit tőle kaptam atyánk halála után? Ó, bocsánat, elfelejtettem, hogy mennyire gyűlölöd, ha emlékeztetnek rá, hogy te is a leánya vagy, mint egy hisztis kislány viselkedtél, amikor leányának mert nevezni, és ezt is hallották és látták a halandók. >
Vajon meddig fogja ezt folytatni? Mikor fogja valamelyikünk megunni és a másik torkának esni kirobbantva máris az új háborút? Vagy pedig Thor mikor fogja megunni és szétcsapni kettőnk között? Végül elfordítottam a tekintetemet Hela-ról és Einar-ról majd pedig sugárzó mosollyal néztem Thor-ra.
< - Szerintem folytathatjuk a tárgyalást tovább – mondtam. >

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-06-27 08:31:52)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#13 2009-06-28 22:03:41

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Hela mosolyog és máris mondaná a szavait ahogy egy kígyó marna vissza az ellenségének és ezek a szavak legalább ilyen mérgesek lennének, de a viharisten mély erős szava szól közbe.
- Elég. Vitátokat a harcmezőn döntitek el ez a béke helyszíne. Most pedig a kérdés, hogy van e még valami, amit el kell döntenünk.
- Igen. Amint nagyrészt megerősítettük a helyeinket szeretnék tárgyalni területekről és kereskedni velük. Nem akarom apám tévedéseit megismételni ha tudunk békében élni az mindkettőnknek jobb.
- Örvendek. Lennének is bizonyos földek, amiket szeretnék valamilyen úton módon megszerezni minél kevesebb vérrel, de ezt más kora. Thorhalla úrnő? Ön kíván valamit mondani még?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#14 2009-06-29 11:44:36

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Még mindig Hela-t figyeltem, hogy miként fog válaszolni a szavaimra, de ő csak mosolygott, és semmit sem tudtam az arcáról leolvasni. Noha én is kellően dühös voltam és ideges miatta, de most az én ajkaimon is csak mosoly volt látható. Türelemjáték, és volt egy olyan érzésem, hogy roppant sajnálatos módon, de ő az, aki türelmesebb, már csak azon okból is kiindulva, hogy évezredekkel volt idősebb, mint én és volt ideje megtanulni, hogy az legyen. Vártam a válaszát, azonban nem kaptam meg, mert maga Thor szólt közbe. Igen, valahogyan éreztem, hogy a nagy viharisten lesz az, aki leghamarabb veszíti el a türelmét és unja meg Loki két lányának játékát, amiben provokálják egymást, hogy már itt ezen a tárgyaláson megszűnjön a harmadik oldal. Szóval szeretted volna, ha ott intézzük? Pedig sajnálatos módon nem így működött „kedves” Thor.
Korábban csak egy frontos háború volt Asgardon, ahol atyánkkal kellett szembe néznie, de most, két atyánkra jellemre erősen hasonló személyt kapott ellenfélként. És úgy tűnt, hogy Hela ugyanúgy akar az egészen átesni, mint én. Szavakkal, hogy már itt a tárgyaláson eldöntsünk nagyon sok mindent. Thor volt a harcos, mi ketten Hela-val annyira nem voltunk azok. Ármánykorás, hazugságok, csalások és cselszövés mindkettőnkhöz sokkalta közelebb álltak. Azonban az egész helyzet nem tetszett, ebben a háborúban minden elveszett lélek Hela-hoz kerül, így akár a hadserege folyamatosan növekedhet, míg a mienk pedig folyamatosan fogy. Ha kellően meggyengülnénk, akkor számára az lenne az ideális. De az egész helyzet annyira zavaros volt.
Mit akarhatott igazából? Thor-nak Asgard kellett, tökéletesen tisztában volt vele, hogy nekem is, és mindenki másnak is, hogy az én fogam is ugyanarra fáj. Ráadásul atyámmal ellentétben nekem egyben kellett, így mindent megtennék, hogy ne essen benne túl nagy kár, amíg meg nem szerzem a trónt és utána sem. De Hela? Nem volt értelme már annak sem, hogy itt volt. Hacsak nem azért, hogy Thor-t és engem egymás ellen fordítson, ami már úgyis megvolt a részemről és azt akarja, hogy egymást kiirtsuk, mert azzal ő csak nyer. De nem tudtam, előbb vagy utóbb rá kellene jönni az ő terveire is, hogy előre fel lehessen készülni ellene. Még valami? Hallgattam nővérem szavait és amikor befejeztem, akkor szólaltam csak meg. Nem tudtam nem észrevenni, hogy csak kettejüket említette, tehát máris leírt volna engem?
< - Egyet kell értenem Hela-val – mondtam. – Én sem kívánom atyám tévedéseit elkövetni és remélhetőleg tényleg sikerül a törékeny békét fenntartani a lehető legtovább a három csoport között. >
Thor-ra emeltem a tekintetemet, persze, hogy vannak olyan területek, amiket te is vissza akarsz szerezni máris, amiket most kellett átadnod Hela-nak, és a sajátjaimmal én magam is így voltam. Nem szívesen mondtam le semmilyen területről főleg nem a Holtak úrnője részére. Igazából senki kedvéért nem tettem volna meg, de jelen helyzetben nem volt más választás, az ostoba és teljesen felesleges ígéret miatt. Előbb vagy utóbb valamilyen módon meg fog próbálni Hela átverni minket, már megtette korábban is és ennél kevesebbet nem is vártam tőle, így ezzel számolni kell. Bizonyára ők ketten is ezt várták tőlem, míg Thorról tudjuk, hogy ilyesmihez soha sem folyamodna, túlságosan is becsületes volt ahhoz, hogy megtegye. És ő is a lehető legkevesebb vérrel akar területet szerezni, csaknem rájöttél te is szöszi, hogy a harcokkal csak Hela nyer?
Egy pillanatra a hangnemtől meglepődtem, amikor hozzám intézte a szavait, nem hittem volna, hogy pont ő lesz az első, aki kimondja ezeket, hogy úrnőnek nevez. Még valami? Igazából két dolog is volt, amit mondani akartam és azt hiszem, hogy ez a legjobb időpont akkor arra, hogy megtegyem. Az egyik csak formalitás, viszont a másik kérdés valószínűleg igen érzékeny, hiszen Asgard várost fogja érinteni, aminek nem biztos, hogy örülni fog. És még volt a halandók kérdése, de jelenleg az bőven elég volt számomra, hogy nem léphetnek Asgard területére.
< - Igen, két dolog lenne, amit szeretnék felvetni – mondtam. – Az első csak pusztán formalitás. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy az általam kívánt terület mélyen a te területeiden található uram, hiszen alig háromnapi lóvagló távra van innen, bár az én tulajdonomat képezik – néztem Thor szemébe. – Ennek ellenére bízom benne, hogy nem zavar téged, ha akkor teszek látogatást a Hyrrokkin birtokon, amikor szeretnék, elvégre a Hyrrokkin család utolsó sarja vagyok, és anyám halála után a birtok rám szállt, noha a száműzetésem idején visszaszállt rád. Reménykedem benne, hogy te magad is úgy látod, hogy amikor visszavontad a száműzetésemet, akkor a birtokot is visszakaptam. És a másik… egy kicsit kényesebb ügy, de mindenkit érint Asgardon… >
Vettem egy mély levegőt és folytattam a beszédemet.
< - A Bifrost használata – mondtam ki végül. – Ugyanis tudjuk, hogy minden esetben Midgard és Asgard között ide Asgard város kapuihoz érkezik. Szeretném, ha az embereimnek szabad átjárása lenne a két világ között, ha úgy döntenek, hogy a halandók világába óhajtanak látogatást tenni, minden bizonnyal ezzel nővérem is egyetért. De mint tudjuk, hogy Asgard város a fővárosunk és a kastélyod is itt található, ezért a te beleegyezésed is kell uram, hogy ebbe beleegyez. Reménykedem, hogy ebben a kérdésben sikerül megegyeznünk, legalább is a fegyverszünet idejére egyelőre. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#15 2009-06-29 17:37:04

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor szótlanul nézi a lányt és elmosolyodik majd felkönyököl és bólint.
- A birtokra béke idején szabad bejárásod van, de mivel a szüleid nem hagyták rád ha háborúba kezdesz ugyanúgy az én terültemnek fog számítani, mint a csaták előtt. Remélem ez érthető, persze ez is csak addig lesz így ameddig megfelelő dolgot nem tudsz érte ajánlani.
Mondja a viharisten pajkos már-már gonosz mosollyal.
- Ez is valami, amit nem hittem hogy hallok és láttok Thortól.
Mondja meglepődve Amora.
- Túl sokat csatázott Lokival.
Suttogja Skurge úgy, hogy csak Halla hallja.
- Nos igen, akkor a Híd. Lesznek mágikus kapuk,a mik a városi piacra vezetnek itt mindenki találkozhat legyen bármely oldal bármely fajának a tagja, de a harcot itt is megtoroljuk ezt már megtárgyaltam az Óriásokkal és Fenrir népével is... bár a Jégóriások visszautasították az ajánlatot. Itt lehet majd átmenni a Hídon is szabadon. Ez remélem megfelel így.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#16 2009-06-29 18:41:13

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Döbbenten néztem Thor-ra miután elmondta a feltételeit. Amora is döbbenetének adott hangot, igen valahogyan én is ugyanígy éreztem. Ezt soha sem néztem volna ki Thor-ból, hogy ilyet lépni fog. Tehát mégis sikeresen tanult meg a mostohatestvértől néhány dolgot, a lehető legnagyobb sajnálatomra. Néhány másodpercnyi döbbenet után már csak haragot éreztem és ismételten gyűlöletet Thor iránt. Erre nem volt joga, hogy a saját birtokomat elvegye tőlem és a saját földjeihez csatolja, ha a nevelőapám birtokaira mondta volna ugyanezt, akkor azt mondom, hogy nem kezdek el vitatkozni érte, mert belátom, hogy igen, arra semmilyen jogom sincsen, de most arról volt szó, akiknek a nevét viseltem, aki az anyám volt.
< - Persze, hogy nem volt idejük, mert úgy emlékszem, hogy előbb haltak meg mintsem tehettek volna bármit is, például végrendelkezni, vagy védekezni. Az embereid gyors és hatékony munkát végeztek – jegyeztem meg keserűen és szemrehányóan. – Az a birtok évezredek óta a Hyrrokkin család birtokában van, még Bor adományozta oda üknagyapámnak a hősiességéért és a család is akkor kapta a Hyrrokkin nevet rangként. Egyébiránt egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy nem kapom vissza, hiszen értelmetlen lenne bármit is ajánlani érte, az lenne az első terület, amit elveszítenék a háború kitörtekkor, mert túlságosan messze van bármitől is. >
És nem fogom pusztán a családom becsülete miatt megtenni, hogy feláldozok néhány olyan területet, ami még érne is valamit. Ez a Loki pártiaknak semmit sem ér, csupán számomra, és nem számít jelenleg egy ilyen kis semmiség. Egyre inkább kezdek olyan lenni, mint atyám, pedig éppen ezért voltam más, hogy az ilyesmiken fennakadtam és korábban semmilyen esetre sem mondtam volna a birtokról. Most pedig? Azt a helyet, ahol évszázadokig éltem egyszerűen stratégiai pontnak nézem és érzéketlenül veszek tőle búcsút? Thor már-már gonosz mosolyát figyeltem, nem fogsz ennyivel megfogni, ehhez már most többet kellett volna felmutatnia. Noha ott volt az anyám és a nevelőatyám sírja Einar-nak köszönhetően és ott helyeztem végső nyugalomra őt is… a férfira pillantottam keserűen. Valamit ki fogok arra is találni, hogy újra régi önmaga lehessen. Thor és Loki, egyik sem volt jobb a másiknál, hiába is próbálta valaki az ellenkezőjét mondani. Skurge suttogása zökkentett ki a merengésből.
< - Teljesen egyet kell értenem – suttogtam. >
De végül folytatta az értelmes kérdéssel. Szóval Asgard város központjába kapuk nyílnak majd, ahol mindenki megfordul. Érdekesen lesz fenntartva a béke így a központi téren. Vajon kinek fog tetszeni, ha csak a Thor párti kutyák tartják ott fenn a békét? Mondjuk nem láttam bíztatónak, hogy Fenrir fattyait is beengedni oda, már ha olyan külsőben jelennek meg, mint mi és nem a hatalmas farkas formában, akkor ez ellen sem lehet senkinek sem nagyon kifogása. Mekkora csata mehet ott végbe mielőtt le tudnák állítani? Valahogyan el kellene majd érni, hogy a Thor pártiak támadjanak először valakikre. De még mindig nem ő volt jelenleg, akitől a legjobban tartottam, hanem jelen pillanatban Hela.
< - Tökéletesen megfelel – feleltem. – Azonban javasolnám, hogy a komolyabb atrocitás érdekében vegyes őrség legyen a kapuknál, minden oldal képviselői közül legyenek majd benne azok között, akik fenn tartják a békét és vigyáznak arra, hogy semmi se történhessék.>
Akkor végül mégiscsak eszembe jutott még két dolog, ha már itt voltunk, akkor most tudassuk velük, hogy milyen helyzet is áll fenn. Thena-ra néztem, nem volt kedvem tovább is pátyolgatni az „unokatestvéremet”. És akkor már tegyük fel a halandók kérdését is, és érveljünk azzal, hogy szegény Sif-fel milyen csúnyán elbánt Pretyakov.
< - Nos, még lenne valami remélem nem tartok fel senkit, ha elmondom – kezdtem. – A halandók kérdése. Tudom, hogy te uram és az oldaladon állok igen szoros kapcsolatokat ápolnak velük, és bizonyára ez a jövőben is így marad. Emlékszünk, hogy mit tettek a halandók, amikor utoljára Asgard földjeit taposták. Kis híján miattuk nem sikerült téged uram és atyámat feltámasztani és hagyták volna világunkat pusztulni, csak mert nem érdekli őket ez a hely és persze ne feledkezzünk meg róla, hogy úrnőnket Sif-et is milyen kegyetlenséggel ölték meg. Így örülnék, ha az a korábbi állítás, miszerint nem örömmel látott vendégek világunkban továbbra is így maradna. >
Megvártam a választ erre a kérdésre, majd pedig az utolsó dolgot hoztam fel, amit szerettem volna így hirtelen lerendezni.
< - És még egy dolog úrnőm – néztem Sif-re. – Én megtettem a részemet korábban, vigyáztam Thena-ra, arról nem tehettem, hogy a saját ostobasága miatt került az alvilágba, ahol aztán életét veszítette. Még mindig fenntartod, hogy vigyázzam a neveltlányod… - egy pillanatra elhallgattam, Thena-ra néztem, majd bűnbánó arccal Thorra és végül Sif-re. - … hoppá, ez elég hangosra sikeredett… szóval vigyázzam-e az épségét, vagy pedig immáron, hogy te és urad is életben van nincsen rá szükség, hogy a védelmem alatt legyen? >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#17 2009-06-30 20:14:07

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor arcán a nő szavai után jó ideig semmilyen érzelem nem jelenik meg és mindenki csendesen figyeli a viharok urát. Majd elmosolyodik.
- Szülőid ítélkeztek a birtokról és én a szerint járok el. Sajnálatos, hogy a csalások úrnőjének akarod magadat tartani és nem veszed észre amikor átvernek téged,d e ez nem ennek az asztalnak a témája. A halandók bejárhatnak ide, de most már mi engedjük be őket. Emlékeztetnélek, hogy az alatt a tragikus idő alatt a ragnarök miatt az asgardiak szégyenteljesebb dolgokat tettek, mint a halandók. Így midgardiak beléphetnek ha az asztalnál ülök közül valaki kíséri őket ide.
Mikor Sifhez fordul az a mondatok után dühösen csattan fel.
- NEM! Először is Thenát én neveltem az én keblem nedve adta neki az eledelt és az én karom edzette a testét ahogy az én szavaim edzették a lelkét! Mindegy kinek a vére folyik benne ő döntött mellettem és nem a vére dönt helyette! Azért, mert te ezt elfeledted Tűzúrnő ne várd el, hogy mások is ilyen vakok legyenek! Másodszor tartozol nekem! Thena életét kellett volna védened, de te megelégelted saját tudatlanságoddal, hogy ő maga miatt halt meg! nem érdekel mi az, ami az alvilágba vitte Thenát, de te szavadat adtad, hogy azt megállítod! Szavad bemocskoltad így most tartozol nekem és már nem csak Thena épségével! Mától úrnő vagy így amikor a tartozásodat kérem és te megtagadod azzal minden eddigi szavadat veszted el és vele a követőid bizalmát. Veszett fenevadak fölött uralkodsz készülj rá, hogy széttépnek, de ez nem rám tartozik te tartozol nekem, mert megszegted a szavad. Remélem érthető voltam.
Sif szavaira a társaság megdermed és mindenki szótlanul kicsit megrettenve figyeli az istennőt.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#18 2009-06-30 22:40:12

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Hogy mi?! Döbbenten néztem Thor-ra, nem a sértés miatt, az nem érdekelt ebben a pillanatban, amúgy is tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy közöttük még bőven kezdő vagyok, de a másik része az nem. Mi az, hogy a szüleim döntöttek így? Nem, ezt nem fogom elhinni, hogy a saját szüleim voltak azok, akik nem hagyták rám a birtokot. Ennyire számítottam nekik? Nem, ez kizárt, ez a két lábon járó szerencsétlenség többet jelentett volna nekik, mint a saját lányuk? Vagyis anyám saját lánya, hiszen nevelőatyámra ez nem volt elmondható. De akkor is, ez az egész, egészen eddig a pillanatig azt hittem, hogy szerettek, de ezek szerint a drágalátós barátjukat többre tartották, mint engem. Anyám szavai is erre adtak annak idején tanúbizonyságot. De miért? Anyám és atyám beszélgetése Asgard város falai között ezen kastély egyik eldugott kertjében. Ami akkor is eszembe jutott, amikor megtudtam a másik realitásban, hogy Loki az atyám.
„< - Mindent elvettél tőlem akkor! - mondta anyám. >
< - Mindent? – vonta fel a szemöldökét a atyám, majd valamit nagyon halkan mondott, hogy nem halhattam. – Tegnapelőtt találkoztam vele. >”
Az a beszélgetés, mindent elvett tőle? És én semmit sem számítottam? Ez a rész maradt meg legjobban már akkor is a beszélgetésből, de így soha sem gondoltam bele, csak most Thor ezen szavaival, hogy ezt kimondta és megtudtam, hogy az, amire azt hittem, hogy a sajátom az sem az enyém. A másik részre meg visszatérve, talán nagy bűn, hogy azt hittem, hogy legalább nekik számítottam valamit?! Hogy nem tűnik fel, hogy a saját családom, akikről azt hiszem, hogy fontos vagyok és számítok nekik átvernek?! Akik miatt dolgoztam atyámnak, hogy élhessenek? Úgy tűnt jelen helyzetben, hogy atyám többet törődött velem, mint amennyit mindenki más, akit a családomnak nevezhettem ténylegesen. És ez pedig így siralmas tény volt, főleg, hogy ismertük, hogy atyám mennyire tudott jó és törődő apa lenni.
< - Nem tudom, hogy mit tettek, csupán elképzeléseim vannak – mondtam. – Én már akkor érkeztem csak meg, amikor Asgard szinte teljesen halott volt. És te magad is tudod, akárcsak Hela, hogy felajánlottam a lelkemet neki azért, hogy rendbe hozhassátok atyámmal, ami miatta történt, amikor valakit kért Thena lelke mellé és a halandóké nem kellett neki. Én tényleg az életemet adtam volna azért, mert Thena az életét vesztette, és hogy Asgardnak ne kelljen tovább szenvednie, és mindent vissza tudjatok állítani. Az pedig már nem az én bűnöm, hogy atyám nem adta a kisebbik leánya lelkét az idősebbnek. >
Szóval a nyomorult halandók újra Asgardra léphetnek, de összesen nyolc személy hozhatja fel őket a világunkra. Azt hiszem, hogy a mi részünkről nem kell attól tartani, hogy valaki fel fog jönni a mi részünkről és szerintem Hela-t és Einar-t sem fenyegette efféle veszély. Szóval nem elég, hogy Midgard hála atyámnak teljesen romos állapotban van, de még ezek után beengedjük azokat a férgeket újra ide, azok után amit tettek. Hogy végignézték volna, hogy Jörmungand lemészárolja a megmaradt harcosokat és valkűröket. Azok után, amit szeretett Sif-eddel tettek. Ennyire vak és ostoba nem lehetett ez az idióta! Pedig még is úgy tűnt, hogy az, szörnyen az! Végighallgattam Sif-et és csak a harag töltött el, bár most még mindig sokkal jobban amiatt voltam dühös, amit Thor mondott a szüleimről és nem pedig ennek a nőnek a szavai, újabb sebeket nehezen tudott volna a lelkembe marni főleg azok után, hogy a kedves férje ura szavai tépték szét pillanatokkal korábban azt, amit Hela már megsebzett Einar ide hozatalával.
< - Én nem feledtem el úrnőm – mondtam hűvösen. – De mint urunk és királyunk mondta azok feledték el, hogy a lányuk voltam, akik felneveltek pusztán azért, mert akkoriban az életüket próbáltam megóvni atyámtól. Lehet, hogy téged választott, mert az igazat sem tudhatta, ahogyan ezen a termen kívül más sem tudja, hogy mi az igazság. Még két halandót leszámítva – feleltem. – És a legjobb kérdés, hogy vajon akkor is téged választana, ha tudná, hogy miként lettél a mostohaanyja? De ez már igazán nem az én dolgom, így kérlek bocsáss meg, hogy felhoztam – mosolyodtam el. >
Remélhetőleg ennyi elég lesz, hogy Thena kérdezősködjön, persze úgysem mondanák el az igazat, hogy Amora-t azért dobta ki akkor Thor, mert lepaktált Loki-val. És azt pedig rajtam kívül tudta valaki vajon, hogy Amora-t atyám Thena életével zsarolta meg? Kizártnak tartottam, így bízom benne, hogy előbb vagy utóbb kedves Thena el fog jönni hozzám, hogy megtudja az igazat, bár amennyire naiv és ostoba, mint az apja így bizonyára nem fog megtörténni. De ha van benne bármi is az anyjából, akkor meg fogja tenni.
< - Nem értem be vele, de ő pusztán azért nem hitt nekem, mert száműzött voltam, és mert Loki kastélya falai között voltunk. Nem hitte el, hogy rám bíztad az életét – vontam mg a vállamat. – Mint korábban említettem jóvá akartam tenni, de nem hagyták, de mindez lényegtelen, ha az igazat mondanám sem hinnéd el, már csak amiatt sem, mert az vagyok, aki. És ezenfelül talán bűn lett volna, ha döntenem kell és a döntés, Thena vagy Asgard? Ha láttam volna az alvilágban a lányodat ez lett volna a választás, ugyanis nővéremet nem tudtam volna megállítani. És ott azon a helyen amúgy is csak a második számú legerősebb ellenfél volt. Ghost nagyúr felruházva olyan hatalmas mágikus erőkkel, hogy még a holtakat is visszahozta az élők sorából még Hela-nak is nagy falat volt. De ezt pedig te tudod, hiszen téged támasztott fel Skornheim-ben. És természetesen érthető voltál úrnőm az utolsó szóig. >
Loki hány ilyen esküt szegetett meg és az emberei mindvégig kitartottak. Ez is miatta volt, hogy még a halálod után sem hagysz nyugton, és Hela volt a másik fele, hogy jogtanul ölte meg a lányt, amíg mi azzal voltunk elfoglalva, hogy megmentsük a világunkat. És még azon is el lehetne gondolkodni, hogy a nyomorult neveletlen lányotokat megneveljétek, hogy máskor ne okozzon ekkora galibát mindenkinek. Ezek után érdekes lesz a béke, kíváncsi vagyok, hogy meddig fog kitartani, nem igazán jóslok túl sok időt ennek.
< - Még lenne egy kérdésem, ami érdekelne – mondtam végül. – Mi alapján dőlt el, hogy kik fogják bajtársaink közül a seregeidet erősíteni nővérem? >

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-06-30 23:03:12)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#19 2009-07-01 18:46:29

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thena elsőként emeli szavát az asztalnál, mindezt mosolyogva és kedvesen már amennyire ez lehetséges tőle.
- Én ismerem a múltamat... veled szemben kedvesem.
Mondja Hallának a maga vad valkűr harcos hangnemében.
- Hogy kiket választottam?
Szakítja félbe az egyre érdesebb hangnemű társalgást.
- Igazából pár személyen kívül nem volt igazán választott személy, csupán azok, akik elég ideje járták már a világomat. Érthető módon ők jobban is ragaszkodtak már az én uralmamhoz.
- Rendben. Ezzel az első tárgyalásunknak vége.
Jelenti be Thor határozottan és ezzel feláll az asztaltól.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:32

#20 2009-07-01 19:44:15
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Álltam Thena tekintetét és nem fordítottam el róla azt. Akkor mégiscsak igaz lesz, amit a másik Amora mondott, hogy soha nem mondták meg neki. De az aduász még mindig az én kezemben volt, atyám kastélyában voltak az emlékgömbök köztük Amoraé is, amit később még fel lehet használni, hogy a kis naiv lányka lássa, hogy nem csak az én atyám egy álnok kígyó, hanem az övé is azok után, amit tett. Igaz erről még Amora sem tudott, roppantul érdekelt volna, hogy milyen hamis emlékeket kapott, amikor az egész lejátszódott. Sőt az is, hogy miként magyarázták meg, hogy nem Amora a gyermek anyja miközben biztosan voltak olyanok, akik láthatták abban az időben, amikor terhes volt Thor-tól, míg Sif akkoriban még csak a kedvese sem volt. Elég lesz kutakodni és akkor mindenre fény fog derülni. De óvatosan kell majd eljárnom, mert Amora-t nem akartam elveszíteni, nem akartam, hogy az igazság esetleges kiderülésekor tőlem is elforduljon és visszatérjen Thor-hoz, aki bizonyára bocsánatáért esedezne, ha kiderülne, hogy miért is tette, amit.
< - Majd kiderül kedvesem… majd kiderül – mosolyogtam gúnyosan. >
Hela akkor szólt bele végül a társalgásba. Igen, bizonyára így volt, hogy néhány személyt szándékosan választott magának, ebben az első pillanattól kezdve nem kételkedtem. Vagyis attól, hogy megláttam Einar-t vele, szóval akkor mással nem nagyon kivételeztél, csak én voltam az, aki ebben a „kegyben” részesült. A többiben nem kételkedtem, hogy sokan elég régóta voltak ott vele, hogy továbbra is őt tekintsék úrnőjükként. Nem biztos, hogy mindenkivel úgy bánt, mint atyánkkal készült és még ő maga mondta, hogy lehet, hogy a szüleim is jobb helyre kerültek és nem oda ahol mi jártunk. És megígérte, hogy lehet, hogy beszélhetek velük, de ez már nem számított, már úgysem lesz erre lehetőségem főleg, hogy kiderül, hogy testvérek vagyunk.
És az élők vajon mit szólnak ahhoz, akiknek a területét te kapod, hogy mostantól téged kell szolgálniuk? Nem hittem, hogy érdekelte volna őt ez a kérdés. Végül is, én azokat a területeket kaptam, amiken atyám uralkodott, így jó eséllyel engem is elfogadnak és ezzel nem lesznek gondjaim. Nem néztem oldalra egyelőre, csak a szemem sarkából láttam, hogy Thor mozdult és felkelt a székéből. És persze nem felejtette el berekeszteni az ülést sem. De én még nem végeztem, vagyis vele nem. Még beszélnünk kellett olyan dolgokról, amik nem tartoztak másokra és nem tűrtek halasztást. Igazából már eleve is vele akartam négyszemközt beszélni, de a tárgyalás közbeszólt. Volt egy beszélgetésünk, amit annak idején a feltámadása után nem fejeztünk be. Vagyis igazából el sem kezdtünk, mert nem mondta ki nyíltan azt, csak utalt rá.
Így ezen túlesek és végre megejtek mindent, ha tudok, amit el akartam neki mondani azóta, hogy a szüleim meghaltak. Azóta nem tudtam vele egyszer sem beszélni, igazából egyszer kerültem olyan helyzetben, hogy sikerült volna, de akkor is csak a száműzetésem történt meg, utána pedig a kis híján Ragnarökbe fordult események során mindenki őt vigasztalta és nem volt lehetőség rá. De most, és nem fogom addig békén hagyni, amíg nem válaszol nekem minden kérdésemre. És volt néhány, ami felgyűlt az elmúlt nyolcvan esztendőben. Egyelőre még mindig az asztallapot néztem, majd pedig végül miután Thor felállt én is megtettem.
< - Ha van néhány szabad perced uram – néztem Thor-ra. – szót kívánnék váltani veled, négyszemközt, ha megoldható. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#21 2009-07-02 19:11:43

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor felpillantott Hallára miközben mindenki lassan felállt az asztaltól.
- Sajnálom úrnő, de most még dolgaim vannak viszont jöjj el nyugodtan a birtokodra és ott tárgyalhattunk. A birtoka parancsom szerint érintetlen csakis te léphetsz oda be.
Mondja békés mosollyal és elindul kifelé.
- Hát a következő tárgyalásig... kellemes életet kívánok nektek.
Mondja Hela és elindul egy füst felhő felé.
- Einar! Siess... ma még szolgálnod kell az úrnőd.
A férfi felveszi a sisakját és kegyetlen gyűlölettel néz végig a Lokistákon majd elindul a füst felé.
Skurge oldalra dönti a fejét és elgondolkodva nézi az eltűnő párost.
- Hova kerül a halál istennője ha megölöm?
- Érdekesebb kérdés ki lehet a második képviselője, aki annyira nagy fegyver, hogy nem használta fel rögtön.
Mondja Amora és csendesen várja Hallát, hogy elinduljanak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#22 2009-07-02 20:37:03

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Dühösen néztem Thor-ra, nem menekülhetsz el ezelől a beszélgetés elől. Ennyire gyáva nem lehettél! Már jó száz éve túl kellett volna esni rajta, de nem, azóta minden egyes alkalommal kibúvót keresett valamilyen módon ez alól. Csak egyszer legyen alkalmam ahhoz, hogy végre túllegyünk rajta, akkor még azt is meg fogja keserülni, hogy Gaea a világra hozta! A saját dolgai mi? Mintha ez nem lett volna kellően fontos, nem fogom felidegesíteni magam rajta, nem éri meg, csak legalább újra és újra elkönyvelhetem, hogy mennyire nem jelent semmit. Bizonyára rohan a „kedves” családjához, hogy velük vigasztalódjon, örülj csak amíg még újra megteheted, mert nem fog örökké tartani, és akkor már nem lesz semmilyen nyomorult és átkozott egyezség Hela-val, ami visszahozza őket onnan, ahova valók voltak. Legalább annyi szerencséd van, hogy az a hely érintetlen, és nem nyúlt hozzá senki sem. Talán ennyire félt, hogy a teljes kastély hallani fogja mindazt, ami a közöttünk történik és nem akarta a fél város tudtára hozni a vitánkat? Majd ez is kiderül akkor.
< - Értem uram – mondtam. – Akkor remélem mihamarabb tudunk majd beszélni, ha a dolgiad rendeződnek. >
Figyeltem, ahogyan kisétál a teremből, Hela hangjára fordultam csak felé. Őt nem méltattam válaszra, a sötét füstfelhője felé tartott, legalább visszamegy oda, ahova való a pokolba, reménykedem, hogy nagyon, de nagyon sokáig ki sem mozdul onnan és nem kell látnom őt. Most mondjam neki, hogy kellemes szórakozást a halottakkal és lelje örömét atyánk kínzásában? Nem, nem fogom megadni neki ezt az örömöt. Einar… szegény, valahogyan meg kell találnom a módját, hogy kiszabadítsam ennek a boszorkánynak a karmai közül. Bele sem mertem gondolni, hogy milyen módon kell szolgálnia őt, átkozott szajha! Mintha tőrt döftek volna a szívembe és forgatták volna meg, úgy éreztem, magam, amikor Einar végignézett rajtunk. Ez a gyűlölet és megvetés, még soha senkire sem láttam így nézni, pedig ismertem nagyon is jól. De ő akkor sem ő volt többé, csak a külseje volt a sajátja, de ha tényleg a lelke benne volt, akkor előbb vagy utóbb fel kell, hogy ismerjen, vagy megtalálnia a kivezető utat és olyanná válni, mint régen volt?
Megráztam a fejemet, nem fogok erre gondolni, ő meghalt és kész. Ez itt nem ő volt, akármennyire is ezt akarta elhitetni velem Hela. Már csak tudnám, hogy miért nem hiszek magamnak ebben a kérdésben. Oldalra fordultam és felnéztem Skurge-re, amikor megszólalt. Teljesen egyetértettem vele, remek kérdés. De Asgardi személy vajon képes volt-e őt megölni, vagy pedig külső segítség kellett volna hozzá? Meg lesz a módja annak is, hogy őt eltegyük láb alól, csak meg kell várni a módját, hogy ez megtörténjen. Mindenki meghalhat, az élőholtak is, igaz kissé bonyolultabb módszerrel, a halál úrnője is kijátszható valamilyen módon és ő is eltűntethető az útból. És tudtam néhány személy, akik a holtában látták volna szívesen, roppant sajnálatos módon, az egyik engem is a két Loki-ból. És nem akartam feltámasztani őt… valami más módszer kell majd, ami nem ez és nem a Ragnarök.
< - Egy másik pokolba – morogtam. – Kár, hogy nem érdeklődtem a másik világban utána, hogy ők miként ölték meg és, hogy hova került… >
Végül Amora-ra pillantottam, amikor ő szólalt meg. Igen, ez tényleg remek kérdés volt.
< - Odin? Esetleg Bor? – gondolkodtam el hangosan. – Esetleg egy olyan gyermek, akiről senki sem tudott, egy félrelépés?
Csöndben maradtam még, már csak mi voltunk benn a helységben, mik lehetnek a céljaid Hela? Érdekelt volna a kérdésre a válasz, már így is túlságosan nagy hatalom volt a kezében, így pedig főleg, hogy Asgardon is ténykedhet. Szerintem bőven elég volt az, hogy ő maga jön el a lelkekért és már ez is jóval több eltöltött idő volt Asgardon, mint aminek én tulajdonképpen örültem. De ez sajnos évezredek óta így volt, így ezen nem tudtam vitatkozni. Most már nekünk is csak egyetlen dolgunk volt, hogy innen elmenjünk végre, haza. Atyám egykori kastélyába. Találkozni ismét a régi csatlósokkal, bajtársakkal, hogy lássam, kik azok, akik végül mellettem döntöttek és nem pedig ellenem.
< - Induljunk, atyám egykori kastélyába… - mondtam fáradtan. >
A következő pillanatban pedig egy éles villanással tűntünk el mind a hárman Thor kastélyából.

//Folytatás: Loki kastélya//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#23 2009-07-17 09:35:23

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

Elfek és törpék itt? Asgard a régi fényében tündöklik újra. Élettel telien nyüzsög a város, pár pillanatra megállok és az elmémbe vésem a város képét. Régen volt már ilyen eleven. Azonban nem felejtem a célunkat így a palota felé vesszük az irányt. Szerencsére nem tartóztatnak minket fel, és Aesa is hajlandó fogadni minket.
Követem az őrt. Néhány hosszú és kanyargós folyosó után egy könyvtárba vezetnek minket. Aesa épp egy könyvet olvas az egyik asztalnál.

<-Üdvözöllek Aesa! Visszatérünk...noha nem jártunk sikerrel. Legalábbis nem teljesen.>

Megvárom míg Thordin is üdvözli a varázslónőt majd folytatom.

<-Megtaláltuk ugyan Hareket, de elmenekült. Viszont sikerült megtalálnunk Thordin apját aki kiderítette hogy Harek-nek vannak szövetségesei és azt tervezik hogy megölik, a szerintük jogtalanul uralkodó Thorhallát.>

Halla nevét keserűen ejtem ki. Képtelen vagyok arra hogy közönyösen beszéljek arról a nőről.

<-Kiderítettük hogy hol tartózkodik most. Arra szeretnénk kérni hogy jutass el minket oda amilyen gyorsan csak lehet. Sajnos csak Thorhalla segítségével jöttünk rá. Biztos vagyok benne hogy ő akar rátalálni először Harekra....és az nem lenne túl jó.>

Thordinre pillantok biztos feltűnt neki hogy kihagytam pár fontos részletet. Nem hiszem hogy Aesának tudnia kell mi történt pontosan Loki kastélyában. De ha ő elakarja mondani vagy Thor-al találkozni...nem fogok az útjába állni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#24 2009-07-17 11:36:36

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Asgard város//


Az őr folyosók, és lépcsők után vezet el a célba, Aesa-hoz. Egy könyvtárba burkolva olvassa a könyveket. Thordin, csak alig hallhatóan és visszafogottan köszönti a nőt, Laak-et szorosan megkövetve, azután csak hallgat. Most nem éppen beszédes kedvében van, és társára bízza magát. Nem akarja, hogy elboruljon ismét az elméje, valamelyest már kezd józanabbul gondolkodni, és nem vaktában hadakozni. Néhány részlet elfelejtődött említésre kerülni, ami talán jobb is. Bár Thordin szívesen elmondana mindent. Az igazat, mindenkinek tudnia kell, ezért eléggé feszült lesz a nő jelenlétében, hisz eltitkolnak valamit, ami talán…talán…bár nem biztos, de fontos lehet.
A férfi, ismét csak háttérként szolgál a felvonásban, nem akar szólni. Vagyis akarna ő, de úgy érzi, olyat mondana, mit talán megbánna. Laaksonen elmond mindent, ami úgy mond kötelező, hisz azok tudta nélkűl Aesa sem sokat tenni, aztán Thordin csak megszólal, ám eléggé szófukar, és érzelemmentes hangon.

<-Látni szeretném Thor-t!

Ezzel nem magyarázkodik, hanem foggal körömmel ragaszkodik. Minél sürgősebben megejtené a találkát. Lenne hozzá sok kérdése, amikre választ vár, mielőtt Harek-et vissza vinnék Halla-nak. Nem akar még egyszer lepellel fején közlekedni. A teleportáció úgy is rengeteg idő takarít meg, ezért esetleg a találkozó megejtése nem is akkora időkiesés.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#25 2009-07-17 20:06:22

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Aesa felnézett, amikor beléptetek, egyelőre az őr sem mozdult el az ajtóból, csak megállt ott és várakozott. A nő felállt és úgy fogadott titeket, arcán kissé gondterheltség látszott amiatt talán, hogy titeket itt látott. Figyelt mind a két férfira, amíg beszéltek, nem szakította meg őket, és amikor Thordin Thor-t említette az ajtóban álló őrre nézett, aki egy kis meghajlás után elsietett. Aesa arca elkomorult, amikor Thorhalla lett említve, csak megcsóválta a fejét, de még mindig nem szólalt meg. Egy ideig még hallottátok a lépteinek zaját a folyosón, majd pedig elnyelte a csend. Ekkor szólalt meg csak a nő.
< – Örülök, hogy újra látlak titeket – mondta. – Örül a szívem, hogy Worung biztonságban van, remélhetőleg sikerül majd a szülőanyáitokat is kiszabadítani. Halla… - vett egy mély levegőt. – Akármicsoda is lett belőle remélem, hogy nem esik baja, bár tény, hogy remekül tud túlélni. És abban egészen biztosak lehettek, hogy így van, egészen kisgyermek kora óta ismerem, nagyon is jól, hiszen elsőszülöttem jegyese volt és még annak felbomlása után is választott párja. Milyen szép pár is voltak… de ez nem tartozik ide – mondta bánatosan. – Soha sem tudott veszíteni és semmit sem ad fel, így mint mondtam nem fogja feladni. Hova is kell eljutnotok? Meglátom a távolság alapján, hogy mit tehetek, nem biztos, hogy egyből oda tudlak titeket juttatni… >
Ezzel elhallgatott, mert a folyosón újra lépteket lehetett hallani és nem sokkal később az őr és Thor érkezett meg a helységhez. Aesa mélyen hajolt meg a belépő szőke férfi felé.
< - Királyom bocsáss meg, hogy ide kérettelek – mondta. – Thordin óhajt veled szót váltani.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:33

#26 2009-07-17 21:00:56

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

Thordin kérése meghallgatásra lelt, és Aesa intésére, az őr el is indult, a nagy viharistenért. A férfi, csak némán állt, és hallgatta mind azt, mit a varázslónő elmondott.

~Hmm…nocsak. Einar… ismerős név, bár nem emlékszem rá. Említette már ezt a nevet, de most kicsit mélyebben is informált erről az alakról. Thorhalla jegyese volt? Akár mennyire is változtatta némileg nézeteimet, de ennek tudatában, ennek a névnek a jelentőségével, talán kezdhetek majd valamit, ha sarokba szorulnék. De most Thor érkezéséig kell rendbe tennem magam, mivel az biztos, hogy komoly válaszokat szeretnék tőle.

Gondolkodik, és filozofál. Aesa szavainak a végére, már nem is igazán figyel. Meg most Harek egy kicsit talán háttérbe is szorul. Bár anyja élete és Laak-é is igazán fontos, viszont csak csöppnyi időre teszi mind ezt félre a harcos. Tisztábban kell látnia, és ez kihatással lesz minden további cselekedetére. Néma most, és komor arccal gondolkodik tovább.
Nem sokkal később érkeznek a lépések a folyosóról. Aztán maga Thor, és az őr térnek vissza. Thordin nem köszön, s nem is biccent, sem semmilyen más udvarias gesztust nem tesz ura felé. Közelebb lép pár lépést, és mélyen néz a vihar isten szemébe. Hosszú hatás szünet, és néhány vissza folytott dühkitörés után, vesz egy mély levegőt. Ökölbe szorult keze, és megfeszült izmai, kicsit elernyednek, ám nem teljesen.

<-THOR! Nem rég, Loki kastélyában jártam társammal. Bizonyára már sejted, hogy a találkozásunk így elkerülhetetlen volt az új örökössel. Én kiálltam melletted, uram, de ő… ő… Thorhalla, megosztotta velem az emlékei egy részét.

Egyre feljebb, és feljebb szökik a hangja, és a düh elkezd benne tombolni.

<-…tudom, mi történt a szüleivel… tudom, hogy kegyetlenűl, okok nélkül haltak meg… pontosabban KIVÉGESZTETTE őket valaki… TE! Én hittem benned, uram… én bíztam abban, hogy az a nő, csak hazugságokkal traktál. De nem! De te, valóban megtetted! Hitem mind végig rendületlen volt benned! Megvédtem neved, ha említették!! Óvtam a tetteidet, és bátorítottam mindenkit, hogy Thor, majd megoldja a bajt!!! Bizonyítottam, hűségemet!!!! …és te, mit bizonyítottál, Thor?!!!!! Nem vagy különb testvérednél!!! Egyikőtök sem különb!!!

A mondat eleje óta emelkedik a hangja, de csak a végére csapódik fel. Ordít Thor-al, és nem törődik már a tiszteletadással. Nem érdekli már az, hogy mik lesznek a következményei hangvételének.

<-Magyarázd meg, a tettedet!!! Mért öltél, ártatlanokat?!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#27 2009-07-17 23:03:21

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor elfordulva támaszkodik az asztalnak.
< - Ha egy fa kidől három mesét kapsz, a tiéd, az enyém és az fáét. >
Morogja csendesen majd tűri az üvöltözést és amikor befejezte a monológot Thordin akkor a viharok istene megfordulva rivall rá égzengő hangján.
< - KI VAGY TE? HOGY ÍTÉLKEZZ FELETTEM? - Kérdi üvöltve - Ha hiszel mindenki szavának akkor felesleges védenem magam! Úgy véled átvertelek csak, mert nem meséltem el minden tettem hát támadj harcos! - széttárja a karjait és várja a támadást. - Vagy hallgass és kérdez, még mindig az urad vagyok. Ezt sose feledd, nem barátod, akinek tetteit bírálhatnád. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#28 2009-07-17 23:26:11

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

A komoly hangvétel után, amit sosem gondolt Thordin, hogy megenged majd magának, hamar elcsendesedett. De lehet, ez csak vihar előtti némaság? Megadja Thor szavainak azt a minimális tiszteletet, hogy végig hallgatja, bár arcán egyértelműen a csalódottság és a düh van még. Miután elnémul a viharok istene, azonnal folytatja a mondanivalóját, és nem tartja magában. Igaz, Laak-nek tett igérete szerint, nem keríti hatalmába a méreg, ám ez ismét megszegődött. Eleget tűrt, és hitegették. Türelme elfogyott, és mind az Thor-t találja el.

<-Túl sok mindent tudtam meg, és Thorhalla érzéseit éltem át! Töredékét tapasztaltam meg csak a fájdalmából, mit megosztott velem! Most már megértem a nőt… bár nem kell félre érteni, még nem fogadtam el! Hogy ki vagyok én… és ki vagy te, hogy mások élete felett ítéletet mondj, ha ártatlanok!!! Isten? Hát nem! Megmondom, ki vagy te! Egy hamis király, akit apám helyett apámként tiszteltem, de mind ez szerte foszlott, akár a köd, mi orromig nem hagyta hogy lássak!!! Elegem van belőled, és Thorhalla-ból!!! Elegem van a békeszerződésből, és Harek-ből!!!! Nem érdekel más, már, mint a szüleim épsége!!! Ezt viszont mennyire érdekes, hogy nem tőled várom, hanem az örököstől!!

Cseppet sem múló haragja nem múlik, és szüntelenül tombol.

<-Hazugság volt minden!

Véli Thordin, aki már kezdi úgy érezni, hogy mindenki ellene van. Ordítása hamar csap át keserű hangvételbe.

<-Mért? Mért, történt mind ez? Minden olyan…annyira… más… Uram, mér tetted mind ezt?

Letörve kérdezi, és már térdre rogy. Izmai elernyednek, és ökölbe szorított keze is megtörik. Szeméből egy könnycsepp csillan, amit gyorsan ki is töröl onnan. Nem mer senki szemébe nézni most, csak a padlót figyeli, és várja Thor ítéletét felette. Csalódott benne, bár nem ismeri a teljes igazságot. Viszont begyöpösödöttsége miatt, már talán el sem fogadná. Kialakított egy saját véleményt, aminek megdöntéséért, igazán embernek kell lenni.
Fogalma sincs, most mi lesz…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#29 2009-07-17 23:47:05

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor le sajnálóan figyeli a térdre boruló férfit.
< - Egy lány érzéseit láttad, akinek egész létében átvertek.
Mondja és elsétál a harcos mellet az egyik ablakhoz.
< - Sajnálom harcos, de nem segíthettek, mert köt a szavam. Fogadalmat tettem nem mondom el neki és senkinek az igazat róla és a családjáról ezt ezt ők kérték, de hinned kell nekem ha megtehettem volna megmentetem volna őket. Sajna valaki gyorsabb volt nálam...
Mondja dühösen a viharok ura.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#30 2009-07-18 00:05:08

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

Letörten térdel továbbra is a padlón, és Thor szavai nem sokat segítenek neki. Mondhatni semmit.

<-…Büszkén viseltem nevemet, melyet apám, és anyám adott. Thordin… ezt most hallodtad utoljára. Többet nem akarom… nem… megértem azt a boszorkányt… úgy érzem, hogy… talán… lehet… nem akarom, hogy többé ezen a néven szólítsanak. Mától, Thordin halott, és …nem létezik más, csak egy ellenfél, a személyemben.

Küszködik, és nehezen hagyják el a szavak száját. Míg nem fel áll, és mély szuszogások után a vihar istenre néz.

<-Ha…talán…de…sajnos…bocsánat. Ezek, mind csak szavak, és már sok mindent megértettem. Nincs szükségem rád, Thor. Sem másra. Magam ura leszek, nekem nem kell, hogy valaki fölöttem álljon.

Kezd egyre elszántabban beszélni, és egyre biztosabban. Hiába Thor igaza, a férfi már nem hisz neki. Halla szíven szúrta, így már nincs vissza út. A cső látása úgy tűnik nem múlik, csak most már egy másik szemszögből néz mindent, ami csak ugyan vak, mint előző. Thordin nagy átka mind ez. Túl naív. Túl hiszékeny.

<-Most láttál engem önként utoljára a köreidben! Többé, nem akarlak látni, ha rajtam múlik. Sem téged, sem pedig mást, ki melletted tart ki.

Megnyugodott hangon, és érzelmektől már távol közli. Közönyös lett egykori bálványával.

<-Nem kell már a magyarázatod, és másé sem. Csak azt fogom elhinni, amit látok, és ha nem hajlandó valaki küzdeni azért, hogy megváltoztassa mind ezt, akkor magára vessen. Egyikőtök sem különbözik a másiktól. Hela, Thorhalla, és te. Nem kérek egyikőtökből sem!

Fordul el, és elhallgat.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#31 2009-07-18 13:43:20

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thena szótlanul lép be a terembe miközben a két szőke óriás elfordulva a másiktól néz a semmibe. Thor emgvonja a vállát.
< - Szenved meg döntésed fiam... >
Morogja a király majd kivonul. Thordinhoz lép a lány teljes nyugalommal és az örök komor tekintetével a férfira néz. Kék szemei késként állnak Thordinba, de mint mindig most sem látható benne semmi igazi érzelem csupán az üresség, mintha minden pillanatban azt nézné hogyan győzhetné le a másikat.
< - Az igazat akarod tudni harcos? Jöjj velem. Ma nem csak te, de Loki vére is megtudja azt, amit én az alvilágban fedeztem fel. Ám óvatosságra intelek, mert ha követsz én kitárom a szemeidet s tán nem leszel hálás azért, amit mutattok neked. Asgard Bor óta apró félre tolt igazságokra épül. Atyám nem szegheti meg az esküjét, de engem nem kötnek az ő szavai. Mindent, amit látni és hallani fogsz, fájni fog... állítólag jó harcos vagy, ma kiderülhet, hogy elég szívós e. >

/Ha Thordin folytatja akkor írjon a Hyrrokkin-birtokra/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#32 2009-07-18 15:07:08

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

Már hit elveszett mindenkiben, így Thor-ban is. Már nem veszi ember számba a férfit, és egyik másik uralkodót sem. Nem akarja magát elnyomásban érezni. De igazából nem is érdekli már az egész. Ám nem veszíthet azzal semmit, ha Thena szavaira helyeselvén, elmegy a birtokra. A lánnyal, nem igazán vitatkozik már, pedig vele is szívesen megtenné. De közönbössé kezd válni az egész uralkodói lánc, így lassan átnéz majd mindenkin.

<-Akkor hát legyen…

Némileg közönyösen, és nem sokat törődve mondja. Majd Laak felé tekint, és áttetsző szemével, már az sem igazán érdekli, ha útja során bárki is vele tart. De bizonyára a férfi elkíséri, hisz a végeredmény anyjuk megtalálása, amihez Laaksonen-nek is rengeteg köze van.

//Folytatás:A Hyrrokkin-birtok//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#33 2009-07-18 18:38:35

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

Épp a nyelvem hegyén van a hely amit Amora említett, mikor Thor megérkezik. Csak biccentek felé egyet. Thordin azonnal le csap rá, az őt oly jellemző dühvel és energiával. Csak némán, a háttérben maradva, hallgatom kettejüket. Hazudnék ha azt mondanám hogy nem viselt meg amit láttam Thor-ról, de kettőnk közül Thordin áldozott volna fel bármit, akár az életét is uráért. Az ő világa remegett meg az alapjaiban.
És engem most jelen pillanatban csak anyám biztonsága érdekel, így Thordin pillantására csak egy fejrázással válaszoltam.
Miután eltűntek visszafordulok Aesa felé.

<-Eltudsz teleportálni Nidavellir és Alfheim közös határához a hegyekbe? Ott van Harek búvóhelye, szeretném ha még ott találnám->

Amíg Aesa felkészül a varázslatra gyorsan kipótlom a megfogyatkozott élelmet és vizet. Másra nem igazán van szükségem jelen pillanatban.

<-Ha Thordin visszatér, utánam küldenéd őt?>

Kérdezem a varázslónőt, hisz tudom hogy létezik olyan térmágia varázs ami a célszemély közelébe helyezi át az embert. Így ha minden jól megy nem kell utánam keresgélnie a hegyekben.

Utoljára szerkesztette Laaksonen (2009-07-18 18:39:31)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#34 2009-07-18 20:09:08

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Aesa csak a fejét ingatta akkor, amikor Thor és Thordin veszekedtek, nem szólt bele a szópárbajba, csak csöndesen és bánatosan figyelt, majd amikor Thor kiviharzott és Thordin és Thena is eltűnt egy villanás kíséretében, akkor fordul Laaksonen felé. Arcán fájdalom volt, vett egy mély levegőt majd pedig megszólalt.
< - Igen meg tudom tenni, bár nem egyszerűen – mondta a nő. – Nem foglak tudni egyből oda juttatni, több megálló kell majd, de utána visszajövök és elviszem a társadat is. Túlságosan délre kell menni ahhoz, hogy egy út legyen. Kimerült vagyok, máskor talán menne, de ez a nap nem az. >
Kijött az asztala mögül és az egyik szekrényhez lépett, kivett belőle egy vastagabb prémes palástot vett ki belőle és odaadta a fiatal férfinak. Teljesen körbe tudta vele magát takarni, ha akarta és nagyon meleg is volt, így tudhatta, hogy jól fog jönni neki, hiszen várhatóan hideg és havas helyre mennek, mert az Asgardhegység még bőven azon a részen van. a férfira pillantott és, amikor úgy látta, hogy elkészült, akkor állt neki a varázslásnak.
A nő elsuttogott pár szót, mire megint a kékes fény vette Laaksonen-t körbe, majd pedig teleportálások sorozata jött és az egész végén egy hideg helyen találta magát a Renegátok erődjének közelében.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#35 2009-07-19 10:22:31

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: A Hyrrokkin-birtok//


Thordin vissza tért a fővárosba, és a palota előtt állt meg, az őröknél.

<-Aesa-hoz jöttem. Sürgős lenne!

Közli, kicsit egyszintes hangnemben, és reméli, hogy még megtalálja.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#36 2009-07-19 12:53:19

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Ahogyan Thordin megérkezett a kastély elé és kérte, hogy vigyék el Aesa elé az őr, aki múltkor is kísérte őket az lépett ki, és kísérte végig a palota folyosóin és ugyanabba a helységbe vitte be, ahol korábban is volt a nő. Mikor beléptetek Aesa ismét valamelyik könyve felett ült, te is láthattad, hogy mennyire fáradt és elgyötört az arca. Te magad nem figyelted annyira, hogy láttad volna, hogy a vita alatt milyen arcot vágott a nő. Csak bólintott feléd, nem szólt semmit, felkelt és az egyik közeli szekrényből neked is adott egy vastag prémes köpenyt és még néhány meleg holmit, ami könnyedén befért a vérted alá.
< - Vedd fel őket, a hidegben kelleni fog, nem hiszem, hogy akarod, hogy rád fagyjon a vért – mosolyodott el fáradtan. – És utána indulunk, több út lesz, így a végére kissé szédülhetsz és hányingered lehet majd. >
Megvárta a nő, amíg Thordin elkészül az öltözéssel, ha úgy dönt, hogy felveszi azokat, amiket kapott, majd pedig ekkor állt neki csak a varázslásnak. A nő elsuttogott pár szót, mire megint a kékes fény vette Thordint-t körbe, majd pedig teleportálások sorozata jött, aminek a legvégén megjelent Renegátok erődjének közelébe, ahol hamar észre is veheted Laaksonen-t. Majd pedig elbúcsúzott a férfitól és egy újabb villanás következett és a nő eltűnt a helyről.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#37 2009-07-19 18:28:27

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

Ismét a régi út, a folyosók, és ugyan az a szoba. A könyvtárban Aesa még mindig, és láthatóan meggyötört arccal Thor és a köszte lévő vita alatt nem igazán törődött senkivel, így nem is látta, kire milyen hatással volt. Ám a varázslónőre bizonyára más, talán sokkal, sőt biztos fájdalmasabb események is játszódnak. Einar-ról igazán fájó szívvel beszélt. Nem lehet könnyű kiheverni, de Thordin próbál mind ezektől eltekinteni, hisz elhatározta, Asgard és mások problémáitól megpróbál semleges lenni.
A köppenyt, egy kedves mosollyal elfogadja, csak úgy mint a meleg holmikat, és magára is ölti.
A nő szavaira, csak helyeslően, és elfogadóan bólint, de a férfi, mind végig szótlan. Mielőtt elkezdené a mágiát, rá néz az istennőre, és szemeiből őszinteség fénylik.

<-Sajnálom, hogy Thor mellett vagy… köszönök mindent!

Ezzel mély levegőt vesz és felkészül a varázslatra, ruháiba jócskán belebugyolálva. Tekintetével végig a nővel próbál szemkontaktust létesítené, míg nem a teleportáció végbe megy, és Laak nyomait nem keresi.


//Folytatás:Renegátok erődje//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#38 2009-08-11 22:46:47

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Az őr a folyosókon vezetett az egyik irányba, ha voltál már korábban az életed során a kastélyban, akkor rájöhettél, hogy az egyik könyvtár felé vezetett a férfi. Amint befordulnátok az utolsó folyosón, ami végül a könyvtárba vinne egyenesen három hangot hallasz meg onnan. Aesa hangját felismered, rajta kívül egy fiatalabb nő és fiatalabb férfi hangja az, ami még hallatszik. Ahogyan ráfordultok erre a részre a könyvtárba belehetett látni és a hang tulajdonosait is megláthattad. Egy harcos nő és egy szőke hajú varázshasználót láthattál meg egy asztal előtt, míg az asztalnál Aesa ült és a két vitatkozó felet figyelte.
< - Akkor is meg fogom ölni Hela-t! – csattant fel dühösen a fiatal nő. >
< - Igen és elárulod mégis hogyan gondoltad ezt a tettet Ysra? – kérdezte a férfi. >
< - Mert te csak csöndben tudsz lenni és nézni, hogy az a némber mit tesz a bátyánkkal Aegir! – vágott vissza a nő. >
< - Leányom, fiam! – nézett rájuk szigorúan Aesa. – Ennek nincs itt a helye és az ideje. >
< - De igen anyám, fel sem ismert téged Einar, és mibe meg mernék esküdni, hogy Hallát sem! Csak azért csinálta, hogy minket és őt kínozza. A holtak úrnőjének első embere?! Ez valami rossz vicc csak, mindig is hűséges volt Thorhoz, ezt nem tehette. – még mindig a nő volt az. >
< - Mert Einar halott volt, még szép, hogy megtette. Ezen nem tudunk változtatni, csak elfogadni, túl nagy a hatalma húgom. Ha eljön az ideje Hallával együtt nézünk vele szemben, mert ezt ő sem fogja szótlanul eltűrni, ennyire ismerhetnéd, hiszen majdnem a család tagja lett – próbálta a férfi csitítani. >
< - Megölte a bátyánkat és még mindig őt véded? Thor nevére, ezt nem hiszem el! >
< - Te is tudod, hogy miért volt így – mondta Aesa. – A fiam határozott úgy, hogy feláldozza az életét azért, akit szeretett. Nemes önfeláldozás volt, Loki megölte volna Hallát, ha akkor nem döntenek így, ezt mind a ketten tudták és nem tudtátok volna lebeszélni róla Einar-t. ismeritek a bátyátokat és noha a szívem szakad bele, hogy így kell látnom… amit Hela vele tett. Remélem egyszer sikerül ez ellen tennünk valamit.
< - Tudom anyám, de ettől nem lesz könnyebb! – mondta a lány. – Feltehetőleg én is így tettem volna az ő helyükben, de így is nehéz. Amikor végre azt hittük, hogy túlleszünk az egészen, negyed évszázad éppen elég volt a felejtéshez és akkor így viszontlátni… >
< - De most menjetek – szólt Aesa és kinézett az ajtón. >
A testvérpár biccentett az anyjuk felé, majd pedig kiléptek a folyosóra. Amikor odaértek az őr és Laaksonen mellé biccentettek mind a kettejüknek, majd pedig haladtak tovább. Az őr egészen az ajtóig kísérte el a fiatal férfit, majd amikor az belépett akkor fordult csak meg és indult visszafelé.
< - Bocsáss meg a közjátékért – szabadkozott a nő. – Miben lehetek a segítségedre Laaksonen? >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#39 2009-08-12 12:00:32

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény:Asgard város//

Még mindig zaklatott vagyok, próbálom lenyugtatni magam. Hidegvérrel többre megyek, mintha neki állnék őrjöngeni. Ezzel nyugtatom magam, nem sok sikerrel. Látszik is rajtam biztos. Ismét a könyvtárba vezet az őr, ahogy közeledek ingerült hangokra leszek figyelmes. Befordulok a könyvtárba vezető folyosó sarkán és megpillantom a varázslónőt két alak társaságában. Érdekes beszélgetésnek lehetek tanúja.
Ezzel sikerül is elterelnem kissé a figyelmem. Einar Thorhalla szerelme volt, Hela viszont átváltoztatta a halála után. Nocsak érdekes események derülnek ki.
Biccentek a két távozó asgardinak majd belépek a könyvtárba. Aesa szabadkozására nem is reagálok, rögtön bele is vágok a mondandómba.

<-Híreim vannak, egyáltalán nem jó híreim. Thordinnel kiderítettük hogy Harek és 12 hadvezér Asgard ellen készülődnek. Elég nagy a haderejük. Mind Thorhallát, és Thort is leakarják rohanni. Nem voltunk eléggé elővigyázatosak, és csak Amora kémének segítségével tudtunk elmenekülni. Azt ígérte értesíti mindkét vezért de nem bízok benne. Ráadásul engem ide teleportált, Thordint viszont ott tartotta. Ki tudja mit fog vele csinálni. Tennünk kell valamit!->

A végén öntudatlanul emelem fel a hangom, de ez nem Aesának szól. Némi aggódást lehet kivenni belőle. A szavak után magamra erőltetem a közönyös arckifejezésemet. Mint mindig mikor túl sokat árulok el az érzelmeimről.

Utoljára szerkesztette Laaksonen (2009-08-12 12:00:48)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#40 2009-08-12 12:46:28

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Ahogyan beléptél Aesa odébb tett még egy nagyobb kódexet az asztalon és felállt végül. Figyelmesen hallgatta végig, amit mondtál, arcán a korábbi gondok mellé még ennek a híre is rárótta a hatását és még gondterheltebb lett, mint amikor beléptél. Pedig ahhoz képest, már az is hatalmas volt, mint ahogyan első alkalommal láttad. Egy hangos és fáradt sóhajt hallatott és megcsóválta a fejét.
< - Arról, hogy támadás készül már tudunk – mondta. – Engem értesített én pedig átadtam Sif úrnőnek azt, hogy kezdje összehívni az embereket már addig is, amíg Thor vissza nem tér a palotába. Arról is tudomásom van, hogy miként tudtatok eljönni onnan – halványan mosolyodott el. – Ugye nem gondoltad, hogy csak nekik van ott kémük? Minden tele van mindenkiével, ez mindig is így volt és szerintem változni sem fog. Hogy miért tartotta ott fogalmam sincs, de nem sokat tudunk vele mit kezdeni, Thordin megmondta, hogy többé nem tartozik Thor alá, és így immáron nem ellenséges lépésként sem tudjuk felfogni, hogy ott tartotta. A kastélyt pedig az én erőmhöz képest túl erős védőmágiák védik, mind Loki, mind pedig Amora jóval erősebbek nálam, így az álltuk arra a kastélyra felrótt védelem is. Ha pedig megpróbáljuk megtörni azokat az ellenséges cselekedet lenne. Nem akarok semmilyen konfliktusba kerülni Halla-val… ezekben az időkben főleg nem. Reméljük hamar kapunk választ illetve a társadat is hamar visszaküldi Amora, utána megvizsgáltathatjuk, hogy mit tett vele az a nő, de addig tehetetlenek vagyunk >
Ezzel fáradtan nézett a szemedbe, láthattad az arcán és a szemében, hogy tényleg tehetetlen ezzel a ténnyel szemben, amit kértél tőle jelen pillanatban.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#41 2009-08-13 09:23:40

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

Bosszúsan hallgatom Aesa szavait. Elegem van az egészből. Semmit sem tehetek anélkül hogy megszegném ezt a hallgatólagos békét. Persze ha lehetőségem lenne akkor sem tudnék mit kezdeni Amora védő mágiájával szemben. Patt helyzet.
Rápillantok a varázsló nőre. Elég gondterheltnek néz ki, és nem olyannak ismertem meg mint aki ne segítene egy ilyen helyzetben, ha képes lenne rá.
Lemondóan legyintek.

<-Rendben, megértem hogy nem tehetsz semmit. Csak várhatunk, mást nem tehetek. Még ha nem is tetszik ez a helyzet. A rajta ütésben viszont szeretnék részt venni....bár Thordin nevében nem beszélhetek->

Kinyújtóztatom a tagjaimat.

<-Ha nincs rám szükséged akkor visszavonulnék, egy kicsit pihenni...és lehiggadni->

Ha elenged visszatérek a városba és keresek egy fogadót ahol pihenhetek. Míg el nem kezdődik a támadás vagy THordin vissza nem tér.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#42 2009-08-13 12:09:55

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

A nő felpillant rád és most már láthatod rajta, hogy őt magát is zavarja az, hogy ennyire tehetetlen és nem tud neked segíteni. A béke megszegése őt talán annyira nem is érdekelné, mert ismerte a feleket, de az, hogy Amora és Loki tette a védőmágiákat a kastélyra sokkal nehezebbé teszi az egészet, mert ahhoz tényleg gyenge volt. Lehet, hogy mesteri fokon volt járatos a térmágia terén, de az nem jelentette, hogy más téren is ugyanilyen kimagasló volt az eredménye. Végül amikor befejezted a beszédet komolyan bólintott és megszólalt.
< - Sajnálom, hogy tehetetlen vagyok – mondta. – Engem is zavar. Köszönöm a segítségedet, derék fiú vagy. Édesanyád biztosan büszke lesz rád, amikor megtudja, hogy mit teszel érte és a világunkért. Menj és pihenj csak, ha meglesz, hogy mikor és hol gyülekeznek a seregek érted küldetek. >
Ezzel még egy picit meghajolt feléd, majd pedig visszaült a grimoár mögé és folytatta a munkát, amit már akkor elkezdett, amikor a két gyermeke rárontott és megzavarták a munkában. Ha elindulsz, akkor azon az úton visszajutsz a főbejárathoz, amin ide érkeztél, utána pedig már csak egy fogadót kellett keresned, ahol megszállhattál a következő néhány napra.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#43 2009-08-14 10:26:35

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

Keserűen rá pillantok Aesára.

<-Nem hiszem hogy amit tettem, arra bárki is büszke lenne...>

Nem feltétlenül a mostani cselekedeteimre gondolok ezzel a mondattal. Sok mindent elkövettem Anyám ellen, nem hiszem hogy érezne büszkeséget miattam. Inkább csak szomorúságot.

<-Akkor én mennék is. Köszönöm a segítséged Aesa.->

Viszonozom a meghajlást, hátat fordítok. majd azon az úton ahogy érkeztem elhagyom a palotát.

//Folyt: Asgard város//

Utoljára szerkesztette Laaksonen (2009-08-14 10:26:46)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#44 2009-10-25 06:56:14

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

A társaság egy nagyobb erkélyen találta magát, ami nem messze volt található a jelenlegi főtoronytól, ahol Thor trónterme is megtalálható volt. A nap fénye erősen narancssárgában világított mostanra, így tudhattátok, hogy késő délután értetek vissza a fővárosba. A helyen ahova megérkeztetek néhány személy korábban vívást gyakorolt és a csapat megjelenésére döbbenten reppentek szét, de miután egy tiszteletteljes biccentést intéztek az érkezők felé nem zavartatták különösebben tovább magukat, csak kissé odébb húzódtak és folytatták a gyakorlást. Néhány pillanattal a megérkezésetek után egy újabb villanás világította meg a helyet és Amora érkezett meg a helyre. Biccentett mindenki felé, majd igazából úgy mindenki felé intézte a szavait, nem volt különösebben egy személy, akinek szólt volna.
< - A közös sereg győzelmet aratott a renegátok serege felett – mondta. – Igaz teljesen feloszlatni nem sikerült őket, de legalább annyit elértünk, hogy egy ideig nem fognak támadni, mert újra össze kell szedniük az erőiket és központosítani azt – végig nézett rajtatok, majd megcsóválta a fejét. – Szóval ennyit ért, hogy módosítottam az emlékeit és érzéseit… Laaksonen – nézett a fiúra. – A híreim szerint mindkettőtök anyja kijutott a helyről és azóta hazavitték őket, már nem kell aggódnod miattuk. Ami pedig téged illet – ezzel a fiára pillantott. – Beszéltem Aesa-val, már tudja, hogy tisztában vagytok a kiléteddel. Ha másra egyelőre nincs szükség – ekkor Halla-ra pillantott, aki csak megcsóválta a fejét. – akkor őket magammal viszem és távozok. >
Mutatott Leif-re, a holttestre és az eszméletlen nőre. Végül csettintett, Laaksonen nagybátyja, Trisa, Murhal teste és ő maga eltűntek a palotából, hogy Loki egykori kastélyában jelenjenek meg. Ti győztetek, noha nagyon úgy fest, hogy egyik társatok ellenetek fordult mindazok ellenére, hogy Thor mennyire erősen küzdött azért, hogy béke legyen Asgardon, de ez valakinek nem felelt meg. A feladatotokat nagyjából sikeresen teljesítettek, hiszen a rabszolgaként tartott nőket sikeresen kiszabadítottátok, igaz arra nem derült fény, hogy miként is szerezte meg Harek Laaksonen anyjának erejét, hogy egészen pontosan mire is kellhet a társaságnak a többiek mágikus hatalma, hiszen Hela-val állnak szövetségben, és azt mindenki tudja, hogy Loki-t nem fogja visszaadni a Holtak úrnője az egykori embereinek. De később talán az idő, vagy ti magatok is választ tudtok majd a jelenleg megválaszolatlan kérdésekre… Egyvalamit azonban bizonyosan tudhattok, hála az álomvilágban történt eseményeknek Asgardra egy teljesen új korszak hajnala köszöntött.

Vége.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#45 2009-10-25 09:29:05

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Renegátok erődje//

„Otthon, édes otthon.” Vagyis egykor annak neveztem, de ma már atyám egykori kastélyát sokkal inkább éreztem manapság annak főleg, hogy a Hyrrokkin birtok mind a mai napig romokban hevert és nem lehetett ott lakni. De talán, ha egyben lenne és a régi néhai kastély állna rajta is hasonlóképpen érezném, mint ma. Nem voltam az, aki egykor, nagyon más voltam, mint annak idején. Most éreztem igazából először azt, hogy felnőttem és nem voltam gyermek többé. Megcsóváltam a fejemet és elnéztem a város irányába, a legutolsó itt jártamkor nem volt lehetőségem arra, hogy különösebben körülnézzek, mert egyből a palotába kerültünk a tárgyalásra, majd lelkem egyik része az álomvilágba, míg engem újra száműztek Midgardra, csipán azért, mert tudni akartam, hogy ki vagyok valójában. Egy óriás, vagy pedig csak félvér, mint kiderült. Egyik változat jobb, mint a másik. Pillanatokkal a megjelenésünk után még Amora is befutott. Szóval győztünk, igaz nem hittem volna, hogy túlságosan sokáig fog tartani, vagy visszarettenti őket, hogy immáron két személy fogja őket megtámadni ezek után. Hela… ő viszont, igazán érdekelt volna az, hogy miként fog lépni azok után, hogy megtudta, hogy a másik két birodalom szövetségre lépett egymással, sőt, hogy nem tud minket egymásnak ugrasztani sem. Vagyis igen kicsi az esélye, hogy sikerülne neki. Megcsóváltam a fejemet, amikor kérdezte, hogy van-e még valami, amit akartam, nem volt igazából semmi, amit a többiek előtt beszéltem volna meg vele, a többi pedig ráért, ha hazatértem, már ha az ma lesz és nem pedig hónapok múlva, amire igen sok esélyem megvolt. Nehogy itthon lehessek valamit, vagy a férjemmel tölthessek némi időt. Amint távozott még elnéztem a távolba, majd megszólaltam.
< - Mielőtt visszaküldenél ismételten Midgardra – néztem a nagybátyámra. – Remélem most hagysz némi időt, hogy elrendezzem az ügyeimet és nem csak úgy egyik pillanatról a másikra intézed az egészet… Ezenfelül mielőtt visszakerülnék még szeretnék egy utat megejteni a New Jersey-nek nevezett város politikai központjában, parlamentjébe, hogy tájékoztassam az ottaniakat arról, hogy Thordin árulást követett, ugyanis New York bukása után New Jersey lett az a város, ami az új fellegvára a halandóknak igazból. Az ottani kormány pedig megválasztotta Asgard és Midgard közötti kapcsolat tartónak Thordin-t, amit ugyebár be kell látnunk, hogy a tettei után mi nem fogadhatjuk, hogy ő képviseljen minket, és a halandóknak tudniuk kell arról, hogy mit tett – mosolyodtam el. – És még megtudtam egy-két dolgot azon időben, amíg ott voltam. Odaát a másik világban említteted, hogy Einar lelkének egy darabja egy bizonyos Jonathan Miller-be került, akit ugyebár Stephanie-nak hála tökéletesen ismerek. Nos, nem tudom, hogy tudsz-e róla, de a felettesed lett a Bosszú Angyalainál kedves nagybátyám. Gondoltam nem árt, ha tudsz róla – néhány pillanatra elgondolkodtam – Egy fontos dolog még. Nem hasonlítok rá, semmiben sem vagyok olyan, mint Sif, így ne is akard bennem őt meglátni. Még ha ő is az, gondolom ebben reménykedsz azóta, hogy átadtál a szüleimnek, akkor is atyám leánya vagy nem pedig az anyámé – megráztam a fejemet, majd gúnyosan szólaltam meg. – Nem hazudtál, mind a ketten tudjuk, hogy olyan vagyok, mint Loki, meg Hela. És még valami, többé ne merj magadhoz hasonlítani, mert nem voltam, nem vagyok és nem is leszek olyan, mint te! És ha megbocsátasz az egyik emberem szót kívánt váltani velem. >
Még megvártam Thor válaszát, majd igazából, ha nemet mondott is, bár ezt nem hittem volna, hogy megteszi, Vutha-ra pillantottam és intettem neki a fejemmel, hogy menjünk egy kicsit odébb a többiektől, hogy ott beszélhessünk. Jó pár méterre sétáltam el a többiektől, majd csípőre tett kézzel vártam be a démont.
< - Remélem ez a hely megteszi, hogy beszélhessünk, egyelőre fogalmam sincs, hogy mikor térhetünk vissza a kastélyba, hogy nyugodtabban ejthessük meg eme társalgást – néztem a férfira. – Nos? Mi lenne oly fontos? >

//Előzmény: Renegátok erődje//

Pillanatokon belül otthon is voltunk mindannyian. Szerettem Asgard várost, mindig is otthonosnak éreztem és nem csak az volt az oka, hogy a legtöbb időmet ezen város falai között laktam, hanem úgy általánosságban. A legtöbb emlékem ide kötött. Végignéztem a lent sétáló embereken, soha sem hittem volna, hogy újra megtehetem, hogy ebben a látványban gyönyörködhessem. A villanásra kaptam vissza a fejemet a többiek felé és megláttam, hogy Amora érkezett. Nem igazán örültem a találkozásnak, noha sejtettem, hogy nem fogom elkerülni vele ezt az egészet soha sem, hiszen Halla embere volt. Es egyszer még túl kellene esni vele azon a beszélgetésen is, hogy ő az anyám. Egyszer mindenképp túl kell esnem ezen, akárcsak azon, hogy Thor-ral és Thena-val is beszéljünk erről és akkor még ott volt a másik családom is, a két fiatalabb testvérem és az anyám, akikkel több, mint félezer évet töltöttem. Nyeltem egy nagyot, amikor Amora mondta, hogy már tájékoztatta az anyámat arról, hogy mindenki tud mindent a származásomról, igazából az ő részükről sem érdemeltem meg, hogy a családi címet én viseljem és rám akarják hagyni az egész birtokot és a család nevét is tovább vigyem. A húgom vagy az öcsém jobban megérdemelte volna. soha sem voltam annyira zavarban, mint ezekben a percekben, odaát a másik világban nem kellett azon gondolkodnom, hogy mit is fogok nekik mondani, de most itt igen. Hamarosan újra találkozom velük, olyan helyzetbe hoztam magam, hogy meghaltam, pontosabban feláldoztam magam és őket egyedül hagytam, még akkor is ha mást ezzel megmentettem. Anyám egyetértett igaz nehéz szívvel és támogatott is, de a testvéreimnek soha sem mondtam meg, nem hittem volna, hogy megértik.
< - Köszönöm, hogy beszéltél vele előttem is már – mondtam az igazi anyámnak. – Majd nekünk is kéne valamikor, ha lesz egy kis időnk… >
Ezzel pedig már el is tűnt a többiekkel, akiket vinni is akart. Mikor Halla kezdett Thor-hoz beszélni odapillantottam. Igazából már az első része is megdöbbentett, mit keresne újra Midgardon? Úgy tudtam, hogy feloldották a száműzetését és most mégis, amiről beszélt az nem úgy tűnt, mintha így lett volna. Arra emlékeztem, hogy Thor… atyám valamit emlegetett odaát, hogy lepaktáltam Hela-val, hogy együtt maradhassak Hallával, de ezekről csak halvány emlékeim voltak meg, valami rémlett, de olyan nem, hogy a lelkem egyik darabjától megváltam volna. Úgy tűnt, hogy mégis és még halandóként is együtt voltam vele. Elmosolyodtam, hogy igen ez annyira jellemző volt rám, egy újabb önfeláldozás és egy újabb ilyen döntés főleg úgy, hogy soha sem volt halandó énem. Viszont amikor Sif úrnőre tért rá Halla abból nem nagyon értettem semmit. Az a beszélgetés során kiderült számomra, hogy nem Ingrid az anyja. Sőt úgy tűnt, hogy egyelőre fogalma sincs, hogy ki lehet az. A hangulat továbbra is olyan paprikás közöttük, mint korábban volt, de ebbe nem szólok bele mindaddig, amíg a részleteket nem tudom, igazából kinézem belőle, hogy meg tudja magát védeni a nagybátyjával szemben és fordítva. Közben inkább odafordultam Thena felé és rámosolyogtam.
< - Egyelőre sajnos úgy ismerjük csak egymást, ahogyan két bajtárs szokta… – kezdtem zavartan. – Lenne kedved valamikor eljönni velem valahova, vagy egy ebéd, edzés ketten, bármit csinálni, hogy jobban megismerhessük egymást? >
Igazából mindvégig roppant zavarban voltam, nem nagyon tudtam, hogy miként közeledjem felé, hiszen lehet, hogy az ikertestvérem volt ennek ellenére nem nagyon tudtam róla semmit, hiszen maximum a harcmezőkön vagy edzésen és haditanácson találkoztunk és ott sem, mint egy nő néztem rá, hanem harcostárs és királyom leánya. A válasza után még egyvalakitől volt valami, amit szerettem volna miközben Vutha-ra és Hallára néztem, miközben kissé odébb húzódtak, hogy beszéljenek valamiről.
< - Laaksonen – szóltam a fiatal férfinak. – Ha lesz valamikor a közeljövőben időd, akár még a mai nap folyamán, ha nem sietsz gyorsan haza szülőanyádhoz, akkor majd szeretnék veled beszélni. Bár teljesen megértem, ha inkább hazatérsz hozzá és csak visszatérted után beszélünk. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#46 2009-10-25 13:44:49

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény:Renegátok erődje//

Az erődből egy erkélyre érkeztünk meg. Amora is megérkezett a hírrel miszerint a sereget leverték és jó időbe telik míg ismét, szervezkedni mernek. Afelől kétségem sincs hogy nem sokára ismét hallunk felőlük, s köztük ott lesz immár Thordin is. Amorára pillantok.

<-Nem hiszem hogy egyáltalán hasznos volt-e az emléktörlésed...>

Hangzik tompán a válaszom, de legalább az anyáink megmenekültek. Ironikus egy családot tagot visszakaptam egyet pedig elvesztettem...legalábbis egy időre. Biccentek Leifnek, és a többieknek majd Amora elteleportálja őket, Loki kastélyába. A társaság tagjai kisebb csoportokban beszédbe elegyednek, én pedig kissé távolabb lépek, az erkély széléhez és a várost bámulom.
Beszélnem kell majd Thordin anyjával és...az apánkkal is. Jobb ha én mondom el nekik mi történt Thordinnal. És persze anyámat is meg kell látogatnom. Talán jól is fog esni az otthoni környezet a történtek után.
A gondolat menetemet Einar zavarja meg. Kicsit meg lep hogy beszélni akar velem.

<-Anyám most már biztonságban van...ráérek, beszélhetünk most és itt ha gondolod. De utána tényleg szeretnék hazatérni most már...Thordin szüleivel is beszélnem kell majd, az én kötelességem...>

Einart nézve elmosolyodok, nem csak az én életem fordult ekkorát mostanában, új testvérekkel és szülőkkel körítve. Einarnak sem lehet könnyű most hogy kiderült hogy Thor fia.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#47 2009-10-26 00:27:54

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Thor palotája

//előzmény: Renegátok erődje//

Einarra pillantok, majd Thordinra. Halla szavaira csak sóhajtok, majd bólintok, hogy abbahagytam, s félre lépek. A többiek reakcióját figyeltem, majd a földre került harcost figyeltem egy kis ideig, de nem szólok semmit, csak egy pár pillanatra talán sajnálatot lehet látni a szemembe, mielőtt újra csak az üresség csillan benne. Mikor a villámok aztán körbe vesznek, akkor csak lehunyom a szemeimet, s várok.
Fény világítja az arcom, s mikor újra kinyitom a szemeimet, akkor már teljesen máshol vagyunk. Hallgatom a többieket, majd én is megszólalok.
< - Thor... Mi lesz most ezek után? Maradnék szívesen, ha megengeded, azonban lenne egy kis problémám, hiszen bár félig Asgard vagyok, de Démonnak születtem külsőre, s szívesebben élnék úgy, mint eme testben, azonban eme földön nem hinném, hogy szívesen látott lény lennék valódi formámban. Tudom van ennél fontosabb probléma is, de remélem találunk rá valami megoldást. - > Thor válaszát várom, majd Thorhalla félre hív egy fejmozdulattal, s követem, majd megállok előtte.
< - Szerintem jól tudod... úrnőm... - > kezdek bele. < - Lokinak tett eskümről mindenki tud, de arról csak nagyon kevesen, hogy atyáink közt is köttetett egy megállapodás, minek következtében Loki vérvonalát kell szolgálnom. Apád rendelkezett az életemmel, cserébe a lányának a szerelmét kellett megölnie. Atyám lemondott az életem feletti döntés jogáról atyád javára, s ezért cserébe öcsém lehetett a trónjának az örököse, mivel nem térek többé haza. Ezen felül pecsét került rám, mit azzal aktiválhattak és foszthattak meg egyúttal a mágiámtól, hogy Asgardról is kiraknak. Ezt a részt Thor teljesítette, de erre emlékszel is. De ez csak az előzmény, hisz a lényeg csupán annyi, hogy ha Hela lenne az akit szolgálnom kell, akkor ellenetek uszított volna, de nem tette. Szerintem azért, mert nem tud erről vagy nincs nála a pecsét... - > hangom nyugodt és csendes, hogy csak Halla hallja, amit mondok, majd hallgatom, hogy mit válaszol.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#48 2009-10-26 23:30:02

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor először mennyére néz és elindul a palota erkélyére, a korlátra támaszkodik az ökleivel és a kékes vért alatt a légzése lassan lassul.
< - Elválasztottalak midgardi énedtől. Nevezd ezt nászajándéknak. Bízom benned, de nem vagyok ostoba, viszont két dolgot tudok: ha választhattok a fortélyaid inkább mellettem álljanak, mint ellenem és a családom szeret téged. Szabad vagy, mint Asgard hercegnője. A háborúnknak vége van, de ezzel egy újabbat robbantunk ki... a halálét. >
Thor arca lassan lefele kezd fordulni figyelve a kastélybeli forgatagot. Thena a többiekhez lép és alig hallhatóan szólal meg.
< - Mindennap egyesül egy kicsit Asgarddal. Akár Odin tette, de ez sokat kivesz belőle. Gyengébb, fáradtabb, már nem harcos vagy viharok ura hanem mindennek a királya, ami valaha Asgardot jelentette vagy jelenteni fogja. >
Szavai után hátra lép és Thor Vuthára néz.
< - Nem voltál szívesen fogadott ezek közt a falak közt, de valamikor én sem voltam az. Sőt... száműztek innen. Ma az ura vagyok. Te... barátom. Van egy feladatom számodra. Asgard vendége vagy és a mi szövetségesünk és ezért cserébe olyan küldetést adok, amiről álmodtál. Találd meg a fivéreidet. Minden élő sárkányt, legyen az gyermek vagy öreg. Segíts nekik ha kell hozd ide őket... nem! Ajánld fel nekik a bástyáink oltalmát, mert a háborúnak vége! Nem fogok felmenőim tudatlan gyűlöletében élni! Harcoltam sárkány oldalán és ők nemes bajtársak. A néped haldoklik. Mindent megteszek, hogy megmeneküljenek és azt akarom, hogy te magad felügyeld ezt. Cserébe a szövetséget kérem minden sárkánytól. Azt, hogy tudjam mikor eljön az idő... bízhattok bennük. >
Ezzel Thor megfordul lassan és arcán látszik is a fáradtság.
< - Mert az idő közeleg. Érzem, hogy a halál Asgard csontjaiba hatol akár a rothadás... innen kezdve ez nem Asgardról szól hanem rólunk, nem homok és kő, amiért harcolunk hanem a létezés joga, nem korona, amiért kardot rántunk hanem a remény, hogy még láthatjuk a napot felkelni! Minden személyes vívódást hagyjatok el! Mert e naptól kezdve ez a világ és mi mind haldoklunk! Felejtsétek el a bosszút, mert hátba szúrt férfi nem segít fel a csatatéren! Vigyétek a hírt! A világon mindenkinek és azt is, hogy én Thor Odinson, Asgard Királya először fogok menni! ha bárki irigyli ezt tőlem vagy úgy érzi még ragadt benne gyáva gyermeteg düh irántam hát jöjjön! Nem lesz őr, aki megállítsa! Csak velem kell szembe néznie! Mert mikor Hela és serege ideér... akkor nem akarom azt nézni a fegyvertársam pengéje merre mutat! Nem akarok meghalni olyan oldalán, aki még rejteget egy kést számomra! Hordjátok szét asgardiak! Ez Thor utolsó üzenete a háború előtt! >
Thor lihegve fejezi be a szavait és sápadtan dől meg, de Sif elkapja és bekíséri a hálójába.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#49 2009-10-27 08:27:40

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Döbbenten meredtem Thor-ra néhány másodpercig. Ez most azt akarta jelenteni, amit hallottam? Asgardra! Megszabadultam a locsogó fecsegő „kedves” kis nyomorulttól? Ezek szerint nem volt többé halandó énem, csak én voltam egyedül, ismét, mint olyan sokáig. A lelkem végső darabja, ami egykor voltam mielőtt Einar-t megöltem volna nem volt többé. Vagyis igen, de had élvezze az akkori Einar társaságát. A két gyermeki lélek had élvezze egymás társaságát anélkül, hogy bárki megzavarná őket. Többé semmi sem kötött Midgard-hoz szerencsére. Azt hiszem, hogy kezdek atyámmal szemben igazán jól állni, többé nem nevezhetsz drága atyám „halandó korcs” néven, hiszen nem volt melyik részemet annak hívni. És te drága nővérkém, én állok jobban, hiszen immáron nem kellett többé abban a testben raboskodnom. Lehet, hogy egykor én voltam ő, de mára már nem voltam, mint ahogyan meg is mondtam a legutóbbi beszélgetésünkkor. Szóval nászajándék, ez egy fokkal jobb volt, mint amit Thena-tól kaptam, mert az olyan sebeket tépett fel, amiket már nagyon régen elástam magamban és emlékezni sem akartam rá. Nem tudhatta és mégis abban a pillanatban igazán kellemetlenül érintett. Ó, úgy tűnt, hogy a korral kezd kinőni az ostobaságból, milyen kár. Legalább nálam nem akarja elkövetni ugyanazt a hibát, amit atyámmal tették. Megbízik bennem a szavai alapján, és roppant sajnálatos módon valóban nem volt ostoba lépés. De legalább megtudtam, hogy inkább maga mellett akar tudni, mintsem ellene. Ez csak időleges szövetség drága nagybátyám, előbb vagy utóbb minden véget ér és ezt te magad is tudod. A családja szeret… igazából fogalmam sincs, hogy mivel érdemeltem ki, rendben azt gyanítottam, hogy ő szeretett úgy, mintha a saját leánya lennék és ezt a megtudott információk is csak erősítették, hogy mi is volt a valódi múltam. Thena-val az utolsó találkozásunk és Einar. Sif-el szerintem kellően gyűlöltük egymást és Amora, nos Amora egy teljesen külön műfaj volt, akinél soha semmit sem lehetett tudni. Szabad vagyok, ezt sem mondhattam el magamról már fogalmam sincs, hogy mióta. Talán soha sem.
< - Köszönöm az ajándékodat nagybátyám – mondtam. >
Igen a másik világban elejtett gondolataim úgy tűnt, hogy valóban helytállóak voltak. Vajon mit hittek, hogy meddig képesek aranykalitkában tartani aranyláncok között? Thena lépett oda hozzánk és az unokatestvéremre pillantottam, majd vissza a nagybátyámra. Szóval akkor ezért mondta, hogy az én leendő birodalmam. Vissza szándékozik lépni az uralkodástól és átveszi azt a helyet, amit annak idején Odin töltött be, hogy ő lesz a Mindennek-atyja //All-father//? Nos, ha ez így van, akkor egy igazán érdekes világnak nézünk elébe. Legalább évente egyszer egy hétig biztosan nem fogjuk látni, mert aludni fog télközépkor. Milyen csodálatos lesz. És ezek szerint már nem harcos és nem is a viharok istene. Nos, amint az egész véget ér, akkor mivel Einar is kiérdemelte a Mjölnir-t ő lesz a viharok új ura és az istenek királya is, míg az apja a mindenségé. Nos Thena és Einar drágám ezek után lépjetek ki atyátok árnyékából, már nehezebb lesz, mint korábban. Most még gyenge volt, de ez nem lesz mindig így…
< - Most még gyengébb – jegyeztem meg. – Mire végez ő maga lesz Asgard, azaz sokkal erősebb lesz, mint ami valaha is volt… >
Ami pedig számomra azt jelentette, hogy még most kellene gyorsan elintézni, mindaddig, amíg még könnyedén megtehettem volna… A tekintetemet a nagybátyámra emeltem miután befejezte a Vutha-nak szóló üzeneteket, nos már ez sem fog bekövetkezni, ugyanis teljes mértékben tőlem függött, hogy mennyire is engedem, hogy megtehesse. Nos, majd kiderül, hogy mennyire fog menni. A következő szavai azonban mintha villámmal csapott volna belém úgy hatottak. Csodás! Ennél jobban nem lehetett volna bekiabálni, hogy mivel kis híján kiirtottam Midgardot lettünk mi is sebezhetőek? Annyira, hogy haldoklunk Thor szerint, akárcsak a világunk. Pedig igazából nem látszott, inkább amolyan feltámadásnak nevezném, mert láttam szinte holtan ezeket a földeket. Mire készülsz drága nővérem? Mit tettél Asgarddal, amikor visszaengedted a holtakat és feltámasztottad őket és helyre állítottál mindent ezen a világon? Mivel nem Asgard kell neked azt az első pillanattól kezdve tudtuk, arra én pályáztam, akárcsak atyám is korábban. És már-már szinte a markomban érezhettem. Vajon mennyi halottat hoz majd? Mellesleg nem kellett aggódni, hiszen nem fogjuk hagyni, hogy a nővérem győzzön, már csak azért is, mert két Loki fattyat nem visel el a világ, egy is sok, de az az egy is én leszek. Gúnyosan mosolyodtam el Thor szavaira, drága nagybátyám, már régen nem gyermeteg dühöt érzek irántad, sőt nem csak hátba szúrnálak, nem abban élvezet sincs, én szemtől szemben tépném ki a szívedet. Noha megígértem Thena-nak, hogy a bosszúmról lemondok, de lássuk be egy ilyen ajánlatot nagyon-nagyon nehéz visszautasítani. Sif-re pillantottam, aki ekkora került elő és sietett a férjéhez, hogy támogassa befelé. Nos, ha már így felajánlotta, akkor megtesszük, amit…
Ekkor éreztem meg Einar karjait, az egyik a vállamnál a másik a derekamnál ölelt át hátulról és szorított magához. Külső szemlélőnek csupán egy szerelmes ölelésnek tűnhetett, de én pontosan tudtam, hogy mire szólt. A fülemhez hajolt, éreztem a forró leheletét, noha az ajkai nem értek kivételesen hozzám.
< - Meg ne próbáld, hogy utána mész! – mordult fel halkan, a többiek kizárt, hogy hallották. >
< - Olyannak ismersz, mint aki hátba támadná? – kérdeztem halkan. >
< - Olyannak, aki úgy szúrná hátba, hogy csak kegyetlen fájdalmat okozzon neki, majd megmérgezné, és végül szemből végezné ki, miután végignézette vele hogy a szerettei előtte halnak meg a kezed által, és közben elégedetten mosolyognál az arcába – morgott tovább. >
< - Mindig elrontod a legjobb szórakozást… - mondtam bánatosan. >
Végül mégis kaptam a nyakamba egy csókot, majd pedig elengedett és végül vissza tudtam fordulni Vutha-hoz, aki elő is adta, hogy mit akar. Nos a könyvecske, bele sikerült már futnom, de még nem használtam, annyi időm nem volt még. Ah szóval tart attól, hogy Hela…
< - Megnyugtatlak, ha a nővérem kezében lenne az egész sem érne vele semmit – mondtam. – Ő még jóval a születésed előtt lemondott arról, hogy atyánktól bármit is kapjon. Igen, megtagadta a vérvonalunkat. Nem tekinti atyánkat az apjának, így lettem én az, aki Loki örökébe lépett helyette és így, ha az övé lenne a tárgy sem tudna rád jogot formálni. Mellesleg szerintem tud róla, kétlem, hogy lenen titok, amit atyánkból nem szedett volna még ki. Ezenfelül a kastély az enyém, így a pecsét is az én tulajdonomat képzi. Ha arra vársz drágám, hogy feloldjam a szolgálatodat nem fogom megtenni – mosolyodtam el gúnyosan. – Továbbra is igényt tartok a szolgálataidra. Tudom miként működik a könyv, és a saját véremmel erősebbé tettem a pecsétet, cserébe az a felajánlás, hogy amennyiben a halálomat lelem és neked a lehető legkisebb közöd is van hozzá, akár olyan formában is, hogy tudtál róla, de nem értesítettél velem együtt kerülsz a nővérem színe elé. Ami pedig Thor mostani feladatát illeti drágám… erre később visszatérünk még. Esetleg még van valami, amiről tudni akarsz? >

Nem nagyon hallottam korábban olyasmiről, hogy valakit elválasztottak a halandó énjétől, de legalább egyben biztos voltam, hogy szegény halandó leány legalább békében lehet most már. Húgomra pillantottam, majd vissza atyámra, amikor említette, hogy olyanná válik, mint Odin maga. Biztosan át akarom venni az ő helyét Asgardon? Vagy készen állok rá, hogy olyan legyek, mint ő? Nem hittem volna, soha sem készítettek fel arra, ami most az utóbbi napokban velem történt. Ezen és ilyen dolgokon töprengtem miközben Thor a sárkányhoz beszélt. Vettem egy mély levegőt és még mindig a nyüzsgő várost figyeltem. Lehetséges, hogy mégis Hallának lesz igaza azzal kapcsolatban, hogy mindent megváltoztat az, hogy nem az vagyok, akinek gondoltam magam. Laaksonenhez hasonlóan nekem is kell majd az anyámmal találkoznom és vártam a viszontlátást, hiszen az utolsó elválásunk olyan volt, hogy úgy távoztam tőle, hogy soha többé nem térek haza, hiszen meghalni mentem el otthonról és akkor így is lett. Végül atyámra néztem, ahogyan ismét hozzánk kezdett beszélni. Fogalmam sem volt, hogy Hela mire készülhet, de valami szörnyen rosszra. Ha Landraf ezt látta volna, akkor most igazán furcsán nézne. Egyetlen percig sem hazudtunk neki és ez a Hela valóban nem az a Hela volt többé, akivel annak idején együtt volt. Vajon mitől változhat meg egy személy ennyire? Igaz csak oldalra kellett néznem, hogy tudjam. Talán maga Loki vére tette, hogy mind saját maga, mind pedig a vérvonala ennyire labilis természetben és hajlamosak erre. Bár, Halla is csak akkor lett ilyen, amikor a közelébe került, vagyis akkor indult el a lejtőn lefelé. Most Hela-nak is ott volt az atyja, sőt három kiadásban is. Így lehetséges, hogy az egykori káoszisten közelsége valóban ilyen hatással volt a gyermekeire. Hiszen nem hiába tartja úgy a legenda sem, hogy a Ragnarök ideje alatt minden gyermeke és leszármazottja az ő oldalán fog az istenek ellen vonulni. Reméltem, hogy mindez nem fog semmilyen formában sem bekövetkezni. Meghajoltam Sif úrnő felé, amikor a nő megérkezett, szinte végszóra, hiszen atyám is ekkor fejezte be a beszédet és a felesége befelé kezdte kísérni. Gyorsan Thorhalla mögé léptem és átöleltem mielőtt még a páros után indulhatott volna. Közel hajoltam hozzá, majd pedig megszólaltam.
< - Meg ne próbáld, hogy utána mész! – mordultam fel halkan, nehogy a többiek hallhassák. >
< - Olyannak ismersz, mint aki hátba támadná? – kérdezte halkan. >
< - Olyannak, aki úgy szúrná hátba, hogy csak kegyetlen fájdalmat okozzon neki, majd megmérgezné, és végül szemből végezné ki, miután végignézette vele hogy a szerettei előtte halnak meg a kezed által, és közben elégedetten mosolyognál az arcába – morogtam tovább. >
< - Mindig elrontod a legjobb szórakozást… - mondta bánatosan. >
Végül belecsókoltam a nyakába, hogy ne legyen gyanús semmi sem a többieknek és elengedtem. Visszaléptem Laaksonen mellé és bocsánatkérően pillantottam rá. nem akartam egy újabb háborút, amit ő robbant ki csak azért, mert nem képes megbocsátani Thor-nak. És most mondta az atyám is ki, hogy a családja szereti Hallát… még nem egyszer és nem kétszer fog emiatt a fejem fájni abban biztos voltam. Végül visszafordultam a fiú mellé és egy utolsó mély levegővétel után megszólaltam.
< - Először is sajnálom, ami a bátyáddal történt, főleg, hogy úgy érzem, hogy a legnagyobb részt az én hibám, hogy ide jutott. Hiszen mindaddig teljesen normális volt, amíg ki nem derült, hogy ki vagyok valójában… – kezdtem. – Másodszor, ha szükséged van bármire, akkor nyugodtan szólj és igyekszem elintézni neked. Nem vagy harcos, mégis remekül helytálltál odaát abban a világban minden téren. Hideg fejjel voltál képes gondolkodni és a saját erődön felül igyekeztél harcolni, ami nem volt mindenkiről elmondható – pillantottam sandán a feleségemmel beszélgető sárkány felé. – Tisztelem a bátorságodat és hősiességedet Laaksonen… >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#50 2009-10-27 18:37:15

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

A kis szerelmi közjáték után, Einar végre elkezdi a mondandóját. Sajnálkozik azon ami Thordinnal történt.

<-Nem hinném hogy a te hibád lett volna...már előtte is el-el borult az elméje, bár az okát nem igazán tudom. Egy két sejtésem azért akad...>

Sandán Hallára pillantok, majd vissza Einarra. Nyilván nem Halla tehet az egészről de erős a gyanúm hogy túlnyomórészt közrejátszott ő is meg az emlékei amit megosztott velünk, na és amit Thor mutatott a bátyámnak mikor vele ment.

<-Csak tettem amit tudtam és amit helyesnek éreztem akkor...>

Vonok vállat a dicséretre,bár meg kell mondanom jól esik azért, majd várakozóan pillantok rá. Remélem nem hiába várom a további szavait, elég furcsa ha csak ennyit akart volna közölni velem. De végül is ki tudja.

<-Esetleg ha kérhetnék egy teleportálást haza, elég hosszú lenne ha mágia nélkül kellene megtennem az utat.>

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:34

#51 2009-10-27 23:06:06

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Thor palotája

Thorra figyelek, s a mondandója után nagyon sóhajtok.
< - Thor... szavaid bölcsek, s köszönettel tartozok azért, hogy vendég ként tekintesz rám eme falak közt, sőt szövetségesként, s barátként. Azonban a feladat, mit adsz sajnos nehezebb, mint ahogy elmondod. Asgard ellen neveltek engem is, s a vesztes csaták után, mit a népem elszenvedett, s vezérét is vesztette nem hiszem, hogy javított volna ezen. Azonban mindent megteszek a siker érdekében, ami tőlem telik, s megpróbálom a legtöbbjüket meggyőzni, hogy álljanak az oldalamra, s ezzel Asgard népe oldalára is. - > mondom hangomban tisztelettel. Ezután nézem, ahogy elmegy, a Thorhalla felé fordítom a tekintetem.
< - Tévedsz... Hela hiába tagadja le, átkozza, mond bármit, a vére nem változik, s az Lokié. Egyforma a jogotok, s csak azért vagy te, ki parancsolhat nekem, mert nálad van, s semmi másért. Hogy nem engedsz el, azt anélkül is tudom jól, hogy mondtad volna. Úrnőm vagy, ha akarom, ha nem, s csak tőled függ az életem, míg a pecsét nálad van. Őrizd jól, csak ennyit kérek, semmi többet... - > hangom nyugodt, s csendes, majd elfordítom a tekintetem.
< - Thor feladata nem lesz egyszerű, ha engeded, hogy menjek, akkor se. Nem vagyok Herceg, de még Démon se, a népem szemében, akik közt születtem. - > sóhajtok egyet, s Hallara nézek, majd fejet hajtok felé. < - De ez majd akkor kiderül, azonban, ha nincs rám szükséged úrnőm, akkor Amorahoz mennék, hogy oldja fel a mágiáját, majd keresek egy helyet, ahol kicsit magam lehetek a gondolataimmal. - >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#52 2009-10-28 08:37:44

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Megráztam a fejemet, amikor oldalra sandított a férfi, hogy van egy érzése, hogy ki lehetett benne. Vajon miért nem tudok meglepődni, hogy így gondolja? Most már mindennapos lesz, ha történik valami, akkor ugyanúgy, mint korábban Loki-ra, most Thorhalla-ra fogják kenni a dolgokat? Mintha egy picit családi ártalom vagy pedig általánosítás lett volna. Nem mondom, hogy nem teljesen jogosan, hiszen az esetek nagy részében így lenne, de most valami más volt. Ha ő tette volna, akkor nem hagyta volna, hogy ilyen legyen, akkor magának szerezte volna meg, mint az elmúlt félezer évben olyan gyakran. Egészen biztosan készen voltam erre? Addig valahogyan könnyebbnek tűnt visszafogni, amíg nem tudtam, hogy kik is vagyunk valójában. Valahogy úgy érzem, hogy egy olyan feladatot bíztak rám, amit már korábban sem tudtam maradéktalanul ellátni és most még annyira sem láttam kivitelezhetőnek, mint korábban. ”Tessék édes fiam, te ismered a legjobban, fogd vissza a lehető legjobban és legtovább magát a káoszt!” Nem mintha különösebben reklamálni szeretnék, de hol tehetem? Megcsóváltam a fejemet, majd pedig kissé csüggedten néztem Laaksonen-re.
< - Ezt megbeszélem a feleségemmel – mondtam zavartan. – És igyekszem bármiféle megoldást találni neked… >
Ezek után lesz ám kellemes majd előhoznom a témát, ami miatt igazából beszélni is szerettem volna vele. Igazából jobban helytállt, mint mástól vártam volna. Ismertem Vutha-t, hogy milyen harcos volt, hiszen nem egyszer kerültünk szembe a csatatéren és ahhoz képest, amit előadott az álomban. Mintha nem is saját maga lett volna. Egyesek beleroppannak abba, hogy elvesztik minden hatalmukat, míg másokat jobban ösztönöz, hogy visszaerezzék azt. Úgy tűnt, hogy ő teljesen beleroppant, de ezt magával kell majd lerendeznie és nem rám tartozott. Nekem a saját embereimmel kell majd törődnöm, ha még éltek egyáltalán és továbbra is elfogadnak vezetőjüknek, ha találkozom velük.
< - Persze, majd megkeressük neked az anyámat, vagy a másikat… szóval Aesa úrnőt és ő hazajuttat, jobb híján visszahívjuk Amora-t, vagy megkérjük Thena-t. >
Ezt még meg kell szoknom, hogy kit hogyan, vagy maradok a régi megszólításoknál és igyekszem Thor-t atyámnak, míg Amora-t anyámnak hívni, aztán előbb vagy utóbb sikerül is majd. Akkor azt hiszem, hogy lassan elő kellene adnom, hogy mit szeretnék, mert nem akartam Laaksonen-t feltartani, hogy végre az anyjával lehessen.
< - Azt hiszem, hogy akkor ideje lenne a lényegre rátérnem – mondtam. – Bocsáss meg, de soha sem voltam a szavak embere… Szóval, tudom, hogy nem ismerjük egymást, de mindig is közismert volt, hogy milyen hamar ki tudom ismerni az embereket… amennyire megismertelek megbízható személy vagy, aki képes reálisan mérlegelni és nyugodt fejjel döntést hozni. És mivel nekem elvileg lesznek mindenféle uralkodói kötelességeim, nem mintha olyan nagyon vágynék rá, szükségem lesz megbízható személyre az oldalamon, aki nem a feleségem… így szeretnélek megkérni arra, hogy legyél a tanácsadóm. >
Néhány másodpercre elhallgattam, majd folytattam.
< - Természetesen nem kell most válaszolnod, ráér, ha visszaérsz a családodtól, csak gondolkodj el rajta. >

Komolyan mondom, hogy mindjárt felfordul a gyomrom azok után, amit Vutha-ból látok. Mintha a száműzetéssel a maradék eszétől is megfosztották volna, már ha volt neki korábban ilyen. Az utóbbi időben a nyelve ki sem látszott Thor hátsó fertályából, még szerencse, hogy nem marad így sokáig. Lesztek ti még ellenségek nem is olyan sokára, ha rajtam múlott és nézzük kinél volt a könyvecske. Hát nem nálam? És persze pici, pici Vutha sem fog tudni róla regélni neki. Lássuk be atyámnak volt egy-két igen jó húzása, amikből én is csak nyerek. Vajon drága ostoba nagybátyám komolyan azt hitte, hogy azzal, hogy nekem adta a fiát és Asgard trónját megkapta az örökös lojalitásomat? Vagy addig maga is terveket szövöget, amíg egyelőre szövetségben vagyunk, hogy utána miket lépjen. Mindenre fel kellett készülnöm. Vutha-t illetően, lehetséges, hogy el kellene mennem Muspelheim-be és megejtenem egy találkozót az ottani királynővel. A lehetséges anyámmal, hogy felkérjem, hogy végezze ki az összes sárkányt már csak azért is, mert Thor őket akarja szövetségesnek? És mindezt úgy kellene, hogy maga az egykori hercegecske viszi el neki, hiszen parancsba van adva, hogy muszáj átadnia az üzenetet. Természetesen az én kezem ebben sem lenne benne, csak az övé. Azt hiszem, hogy kezdek rájönni, hogy atyám miért is élvezte annyira ezt a munkát. Még csak gondolkodom ezen, de már most is olyan nagyon mulatságos az egész és pusztán azért, mert megtehetem. Közben feltűnt, hogy Einar és Laaksonen is rám sandítanak. Kérdőn pillantottam vissza feléjük, már megint mit követtem el szerintük? Bármit is mondanak ártatlan vagyok, természetesen. Vutha túl sokat aggódik, a kastély az enyém és Hela nem léphetett be a területére, csak akkor, ha meghívást intéztem felé, és milye meglepő, hogy ez nem fog megtörténni. Ha pedig mégis, nos akkor azzal eléri, hogy idő előtt megtámadjuk őt és a seregét. Amúgy meg kit érdekel ez a démon? Engem ugyan nem, ha nem lett volna nem sírtam volna utána, sőt nem is próbáltam volna megszerezni magamnak. Még ha régen volt is jelentősége, ma már én söpörtem volna el néhány gondolattal. A démonok ideje lejárt és nem volt a mocskos jelenlétükre szükség többé Asgardon.
< - Nem mintha tartanék attól, hogy egy ilyen jelentéktelen gyenge valaki érdekelné őt – vontam meg a vállam. – Mintha bárkit is meg tudna veled fogni, hogy felhasználjon, meg tartom a pecsétet nem adom ki a kezemből… >
Ettől nem kellett tartania, jobban élveztem a szórakozást, hogy mások életével és érzéseivel játszom, mintsem feloldottam volna, vagy hagytam volna, hogy elvesszen ez az egész dolog. Hogy mennyire fogom hagyni, hogy Thor feladata sikerüljön? Még ki kellett találnom, de annyi biztos, hogy nem fog megtörténni maradéktalanul, noha ha elismerik még mindig vezérként a démont, akkor a hadserege és az emberei az enyémek rajta keresztül és nem pedig Thor-é. Lehetséges, hogy nem ártana beszélnem és összehoznom egy kellemes találkozót Karnilla-val, Utgard-Loki-val és a lehetséges anyámmal azok után, hogy Hela-t legyőztük. Kellemes kis társaság lenne a nagybátyámmal szemben. Csípőre tett kézzel fordultam Vutha felé, ugye nem gondolta komolyan, hogy azért ugráljak neki, hogy ne kelljen ebben az alakban lennie? Mintha én nem tudtam volna megoldani ezt a pici és könnyed feladatot.
< - Csupán tíz perce mondta, hogy visszatér atyám egykori kastélyába. Ugye most nem várod el tőlem, hogy oda teleportáljalak hozzá, vagy telepatikusan idehívjam, csak azért a feladatért, amit egy csettintéssel magam is elvégezhetek? – vontam fel a szemöldökömet. >
Néhány másodpercig koncentráltam, elsuttogtam néhány varázsszót is, majd csettintettem egyet a végén és Vutha szépen lassan egy villanás kíséretében kapta vissza az eredeti alakját.
< - Ha a kastély megfelel Björnulf-ot és téged is oda viszlek – mondtam unottan. – Ha nem, mond hova szeretnéd, csak ne olyan helyre, ahol sok az asgardi, mert nincs kedvem máris a hátsódat menteni… >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#53 2009-10-28 19:27:33

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

Elkapta a pillantásom ahogy a feleségére sandítottam. Biztos rájött hogy miért is néztem rá, és lehet hogy nem teljesen Halla hibája volt, de közrejátszott a történtekben. Mindent lehet róla állítani de azt nem hogy egy jótét lélek lenne. De nem fogok ezen vitatkozni Einarral, aki elégé húzza szót mielőtt kinyögné hogy tulajdonképpen mit is akar tőlem. Az általa méltatott nyugalmam eltűnik és meglepetten nyögök valamit.

<-Mármint hogy én? Ugye csak viccelsz?>

De akárhogy is nézem az arcát teljesen komolyan mondja.

<-Ezt még át kell gondolnom...megtisztelő a felkérésed de kicsit hirtelen ért...>

Tényleg nem tudom hogy mit válaszoljak erre, bár ha elképzelem Thorhalla arcát...talán már ezért megérné. Na igen csak ezért viszont nem fogom elvállalni. Át kell gondolnom.

<-Megkapod a választ ha viszatértem...de most szeretnék haztérni egy rövid időre.>

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#54 2009-10-29 01:54:38

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Thor palotája

Hallgatom Úrnőmet, de arcomra nem ülnek ki az érzelmeim, csak lehajtom a fejem.
< - Árnyéka se vagyok hajdani önmagamnak, ezt nagyon jól látod, s nagy eséllyel egy gyenge féldémon nem érdekelne sokakat. - > hangomban a nyugalom uralkodik szüntelenül. Képes vagyok uralkodni is magamon. Azonban a szemöldökömet felvonom, azon, amit Halla mond, mikor megemlítem, hogy Amora leszedhetné rólam a varázslatát. Nem hittem volna, hogy valóban ennyit fejlődött, míg nem láttam. A kis tűz boszorka úgy látszik, hogy valóban nem csak tűz Istennővé nőtte ki magát, hanem valóban a ranghoz méltóan nagy, s sokféle tudása van. Egy villanás után saját formámban állok mindenki előtt, mire elsőre a két hátsó mancsomra nehezedve ágaskodok az ég felé a szárnyim kinyújtva a fejem felemelve az ég felé. Lehunyt szemekkel. Majd vissza ereszkedtem négy mancsra, s fejet hajtottam Halla előtt szárnyaim a testemhez húzva, hogy ne foglaljak olyan nagy helyet.
< - Köszönöm úrnőm - > mondom csendesen. < - Élek a lehetőséggel, hogy a kastélyban lakhatok. Csak mond, hogy mikor indulunk. - > közel jön hozzám, maximum a tekintetem siklik rá, de nem teszek semmit ellene. Hallara figyelek, hogy mond e még valamit, ha nem, akkor Einarra nézek. Csatatereken találkoztunk, de akkor még más idők jártak... Azóta elvesztettem olyat, mely fontosabb az erőmnél is... Furcsa, hogy mennyit vagyunk képesek változni... Gyengülni... Össze kell majd szednem magam, s talpra állnom...
< - Nem akarlak feltartani Úrnőm tovább téged - > siklik a tekintetem vissza Hallara < - Biztosan van jobb dolgod is, mint velem foglalkozni... - > Felemelem a fejem és tekintetem elnyeli a végtelennek tűnő táj.
„~ Emlékszem, lenéztük azokat a sárkányokat, kiknek nem volt annyi eszük, mint nekünk, s kihasználtuk őket... Azonban minket az a hatalmas eszünk és hatalom vágyunk a kipusztulás szélére sodort, míg primitívebb társaink élik tovább az egyszerű életüket... Érdekes... ~” merengek el egy pár pillanatig.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#55 2009-10-29 10:05:49

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Láttam a felvont szemöldökét a sárkánynak, komolyan azt hitték, hogy semmit sem fogok fejlődni? Az egy dolog, hogy atyámtól távol kellett kerülnöm, hogy mindezt sikerüljön megejtenem, de akkor is, ez igazából elvárható volt tőlem, hogy sokat fejlődjek, hiszen atyám leánya voltam.
< - Hamarosan megyünk, csak Einar fejezze be a társalgást… - morogtam. >
Türelmetlenül néztem a férjem és Laaksonen felé, hogy mikor szándékozzák már végre a mai beszélgető estet befejezni, mert már igazán visszatértem volna a kastélyba.

Felnevettem a fiú döbbenetén, való igaz nem mindennap kap a valaki ilyen ajánlatot. Csak megcsóváltam a fejemet, hogy nem gondoltam komolyan, ugyanis teljesen komolyan gondoltam. Jól gondoltam, hogy nem fogok egyből választ kapni a kérdésemre, ez nem olyan kérdés volt, amire ilyen gyorsan lehetett volna választ adni. Elpillantottam a távolba, már késő volt, így a holnap reggeli első dolgom nekem is az lesz, hogy hazamenjek és végre láthassam a családomat. Bólintottam Laaksonen-nek, amikor mondta, hogy most hazamenne, de utána mindenképpen válaszol. Hallottam közben fél füllel, hogy hátul miről is beszélgetnek, akkor nem is kell senkit elküldeni vagy megekresni a megfelelő embert, mert volt itt.
< - Halla a segítségedre van szükségünk – szóltam hátra. >
< - Van fogalmad arról, hogy mennyi energiába kerül valakit elteleportálni? – kérdeztem nyűgösen. – Rendben van, nagyjából tudom, hogy hova kell vinni téged… már ha még mindig ugyanarra laktok. Maximum egy kicsit kell majd sétálnod, mert eddig még nem használtam soha térmágiát… Noha Amora már elmesélte, hogy elméletben hogyan működik, de azt lássuk be… >
< - Halla! – mordultam fel. >
< - Rendben van… - adtam fel. – Kellemes utazást! >
Thorhalla varázsolni kezdett, lassanként jelent meg Laaksonen körül egy beteges zöld fényű köd, aki korábban már látta igazából eltéveszteni sem tudta, ugyanis Loki térmágiájának és varázslatainak volt pontosan ugyanolyan színe, mint ennek. Egy másodperccel később pedig a férfi már nem volt Asgard városban és a következő pillanatban Laaksonen pedig kiléphetett a beteges zöld füstből és nem messze maga előtt meg is látta a házukat, amiben benn már fény is volt és láthatóan, akié a ház az otthon is tartózkodott.
Pár pillanatig néztem Laak hűlt helyét, reménykedtem, hogy tényleg oda került, ahova kellett és nem pedig Asgard másik végébe sikerült őt eltelepotálni. Ebbe bele kell majd még jönni. Lecsuktam a szemem és újra elkezdtem varázsolni, most négyünket kellett hazavinni, maximum ha nem sikerül, akkor majd Amora hazavisz minket…Lassan mindenkit, Björnulf-ot, Einar-t, Vutha-t és engem is körbevett a zöldes füst, majd pillanatokkal később a kastély tróntermében jelentünk meg.

//Folytatás: Loki kastélya//
//Folytatás: Loki kastélya//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#56 2009-10-29 18:17:08

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Thor palotája

Remek, az hiányzik hogy Halla elteleportáljon az isten tudja hová csak hogy borsot törjön az orrom alá. Bár Einar elég erényesen szólt rá. Búcsúzás kép bólintok Einarnak.
Thorhalla varázslásba kezd, a már általam jól ismert beteges színű zöld füst kezd körülvenni. Úgy tűnik még a mágiája is hasonló az apjáéhoz.
Vettem egy mély levegőt majd elteleportáltam Asgard városából, haza.

//Folytatás:Asgard földjei//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#57 2009-10-31 10:25:22

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Loki kastélya

Órákkal később léptem ki Thor trónterméből, ahol vele és Thena-val ismerkedtem. Így máris kiderült, hogy mennyire nem ismerem őket, pedig több, mint fél ezer éve ismerem mindkettejüket. Noha az atyám Halla miatt engem is jobban ismert sokkal, mint én őt, van mit bepótolnom a családi kapcsolatok terén. Be kellett vallanom azonban, így sokkal családiasabb beszélgetés és ismerkedés után, hogy mindenki felé továbbra is határozottan pozitívak az érzéseim és remélhetőleg ez sokat fog javítani azon, hogy elfogadjuk egymást ténylegesen családként. A fejemet ingatva jöttem ki onnan és indultam a másik családomhoz, hiszen ők még nem is láttak azóta, hogy feltámadtam. Thornak hála tudtam, hogy anyám jó ideje itt tartózkodik és lakik a kastélyban, ha éppen szükség lenne rá és a két fiatalabb testvérem is igen gyakran tartózkodtak itt. Elképzelni sem tudtam, hogy mit is csináltak azok után, hogy a halálomról értesültek. Lassan haladtam arrafelé, amerre eligazítottak, hogy mennem kellett annak érdekében, hogy az anyámat megtaláljam. Végül odaértem a folyosón és kopogtattam az ajtaján, már megint egy könyvtár, vajon miért nem tudtam meglepődni ezen. Kinyílt az ajtó pillanatokkal később azonban nem az anyám nyitott ajtót, hanem máris ketten ugrottak a nyakamba, mintha még soha sem láttak volna. Boldogan öleltem magamhoz a közel négyszáz éves húgomat és öcsémet és a fejük felett anyámra mosolyogtam. Noha a mosoly hamar az arcomra fagyott, hiszen most következett a fejmosás második része, amit tőlük kaptam, az elsőn túl voltam Hallának köszönhetően még az álomvilágban. Amint megkaptam a magamét még tőlük is végre magamhoz ölelhettem édesanyámat. Bármi is történik, bárki is vagyok, nekem ő marad az. A beszélgetés itt is kicsit feszülten indult, főleg, amikor a testvéreim is megtudták, hogy mindössze mostohatestvérek vagyunk és nem édestestvérek, mindazonáltal semmi sem változott, húgom irigykedve nevetett fel, hogy kiérdemeltem apám fegyverét én is. Bár nem hiszem, hogy sokan tennék meg azt, amivel ez megtörtént. Anyám is elmesélte ugyanazt, amit immáron már nem először hallottam, hogy miként is kerültem hozzájuk és miért pont ők, de úgy éreztem, hogy ez igazából nem sokat változtat bármin is. Aminek azonban kevésbé, hogy Amora máris elmondott neki mindent. Furcsa volt látni, hogy ennyire büszke rám, de ez mind az ő érdeme volt, hogy így alakult. Órákig beszélgettünk aztán, mindenféle témáról, a szokásos családi beszélgetések, leginkább ők beszéltek én pedig hallgattam, hogy mi is történt velük, mígnem az egész beszélgetésnek az vetett véget, hogy Halla érkezett meg kissé feldúltan… ezek szerint Midgardon nem ment minden úgy, ahogyan szerette volna? Még gyors megszokott gratulációk, és egyéb formaságokon túlestek egymással, utána pedig kettesben távoztam Hallával a családomtól.
< - Minden rendben ment Midgardon? – érdeklődtem. >


//Előzmény: Bifrost – Szivárványhíd//

Végre hazaértem, drága nagybátyámtól tudtam meg, hogy éppen elkerültem Einar-t, hiszen ő percekkel az érkezésem előtt indult el a másik családjához, hogy velük is beszélgessen és bejelentse, hogy újra él és minden rendben van vele. Gyorsan összefoglaltam neki, hogy mit is kell tudni, hogy mi történt odalenn. Igazából semmilyen lényeges információ nem történt, tudtára hoztam, hogy atyám nagy valószínűséggel már a száműzetésem után is nagy valószínűséggel figyeltetett, legkésőbb azóta, hogy New York-ba kerültem. Valami nem stimmelt, nem úgy volt, hogy nem érdekelte a sorsom? Bár, ha azt kísérte szemmel, hogy mikor ébredek fel és mikor gyűjtök akkora erőt, amivel fenyegetést jelenthetek a számára, hogy eltegyen az útból, így teljesen normális lett volna. Vagy nem eltenni az útból csak valamit tenni, hogy olyan helyre kerüljek, hogy többé nem okozhatok neki gondot és galibát. Ne lett volna különösebben meglepő lépés tőle. Végül pedig rátértem arra a kérdésre, amit okozott Thordin. Hogy képviselőt csinált magából, mint Asgard és Midgard közti diplomáciai összekötő, de mint tudtuk ő maga nem lehetett ez, így amíg nem találunk jobb személyt a feladatra átveszem a helyét. És itt jött, hogy a halandók is akarnak valakit itt látni. Leírtam neki, hogy kicsoda az a Felton és mit láttam belőle, illetve, hogy igazán felkészültek voltak a jelenlegi itthoni helyzetről. A legnagyobb sajnálatomra Thor pedig belement az egészbe. Megrökönyödve néztem, hogy igent mondott arra, hogy Felton a diplomáciai kapcsolatok miatt feljárhat időnként Asgardra és informálódhat. Én soha sem mentem volna bele ebbe, hogy még egy mocskos halandó ezen a földön járjon Morsus kivétel. De… de ez! Asgardra! Tiltakoztam, de nem tudtam meghatni, hogy miért is ne legyen így, végül kénytelen voltam fejet hajtani előtte, jól éreztem, hogy ez lesz a válasza, majd Amora kezelésbe veszi a férfit, aztán olyan képet fest rólunk, amit én akarok. Dühösen hagytam hátra a nagybátyámat és indultam Einar megkeresésére. Nem lepődtem meg, hogy a családjával találtam, a tiszteletkörök után pedig végre elrabolhattam. Dühösen pillantottam rá a kérdése után.
< - Kezdjük azzal, hogy az atyám figyeltetett már azelőtt valószínűleg, hogy újra magam lehettem volna – morogtam. – Tudtak rólam, pedig soha sem voltak képben. Velük viszonylag jól ment minden, az atyáddal azonban kevésbé mondható ez el. >
< - Vele? Mi történt? – érdeklődtem. >
< - A halandók egy képviselőt akarnak ide küldeni időnként, diplomáciai okokból, ahogyan mi is részt veszünk az üléseiken, az az átkozott Thordin! És az apád belement, hogy egy undorító halandót engedjünk Asgardra! >
< - Ez igazán nagyszerű, úgyis ápolnunk kell velük a kapcsolatot. >
< - Rendben van feladom! – vicsorogtam. – Egyszer komolyan az optimizmusotok és a halandóimádatotok fog minket a sírba vinni! >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#58 2009-11-04 12:05:23

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

További pár nap telt el, én odahaza szinte minden időmet azzal töltöttem, hogy Amora-val gyakoroljak, amikor éppen a birodalmam ügyeit intéztem. Még az éjszakák nagy része is azzal telt, hogy Amora magyarázta a mágiaelméleti kérdéseket és ezeket tanultam. Alkímiáról nem is szólva, volt olyan, hogy arra sem volt időm, hogy lefeküdjem aludni, hiszen máris ránk virradt, vagy éppen a már a szobánkban alvó Einar mellé szédültem be az ágyba és mire felébredtem neki már híre se hamva nem volt, nemhogy a lakosztályban, de még a palotában sem. Mert minden nap Asgard városban járt, kisebb nagyobb ügyeket intézve ő is, illetve a barátaival töltött igen sok időt. A napok alatt, amit szinte végig az anyósommal töltöttem kiderült, hogy tökéletesen tisztában van azzal, hogy ki is vagyok valójában, vagyis ki nem vagyok, mert látta az emlékeket, amiket Thordin is. Az emlékgömböket átvettem tőle és az egyik titkos helységben helyeztem biztonságba. Ami pedig Vutha könyvecskéjét illette azt a felajánlást, amit korábban említettem neki megejtettem, hogy a véremmel erősítettem meg a pecsétet. Ami pedig a másik dolgot illette Amora igazán nyugodtan fogadta azt a hírt, hogy nagymama lesz, az állítása szerint az első pillanattól kezdve tudta, hiszen megérezte ezt. Akkor viszont nem tudom majd túlságosan sokáig titokban tartani, hiszen már talán így is többen pletykálnak róla, mint egészséges lett volna. Az előző éjjel végre valahára igen korán végeztünk a gyakorlással és korán mehettem pihenni, azonban csak azért, hogy másnap ismét kellemes látogatást tehessek Midgardra közölni Thor határozatát. De így legalább Einar is el tudott kísérni Asgard városba, vagyis én őt, mert én mentem is tovább, míg ő itt maradt. Egy utolsó csók és ölelés, majd elindultam a hídon, hogy hamarosan meg is érkezzem majd ugyanoda, ahova múltkor is, a New Jersey parlamentje elé.

//Folytatás: Az Új Parlament épülete (Trenton)//

Figyeltem még, ahogyan Halla mögött bezáródik az ajtó. Megfordultam és indultam volna a városban az egyik irányba. Lassanként kezdtem magam beérni a teendők terén, milyen sok dolga halmozódik fel az Asgardinak, ha negyed évszázadnyi élete esik ki egyik pillanatról a másikra. De legalább már lassan tényleg beértem magam és alig volt egy-két kisebb apróság, amit meg kellett tennem. Igaz közel sem volt annyi munkám, mint Hallának, de így sem panaszkodhattam. Már nem egyszer hallottam a pletykákat is, hogy Thor kezd egyé válni Asgard-dal, nos igen a régi jó itthoni megszokott rendszer, amikor egy héten belül mindenki tud mindent, ha valami történt és csak egyetlen kis elszólása volt valakinek. Még milyen szerencse, hogy engem nem sok érintett, azon kívül, hogy a házasságom és a származásom mibenlétén csámcsogott a fél világ. Ennyien talán még nem is tették soha sem, noha Halla miatt nem egyszer voltam a pletykák tárgya. Atyám palotája felé néztem, még oda is be kellett volna mennem a mai napon, nem mintha azóta, hogy újra itt voltam nem fordultam volna meg arra minden nap. Körbenéztem a piacon és egyik harcostársamat vettem észre, ahogyan kiszúrt a tömegben, mivel kiszúrt és intett nekem odasiettem hozzá.
< - Einar! Öreg barátom! – mondta az ismerőse. – Had gratuláljak neked! Tudom, hogy nem én vagyok az első, de azért remélem nem késtem olyan sokat vele! >
< - Ööö… - mondtam zavartan. – Köszönöm, de most egészen pontosan miért is gratulálsz? >
< - Látom a szerénységed mit sem változott – csapta hátba a férfi a társág. – Nos a felséged miatt, hogy végre együtt vagytok, noha jobb lett volna, ha nem derül ki, hogy Loki fattya, remélem megérted. És azért, hogy apa leszel, duplán! Ilyen gyorsan, ezt senki sem gondolta volna. >
Hogy tessék?! Értetlenül néztem a barátomra, a feleség és Loki lánya részt még felfogtam és ez nem az első ilyen volt, amit megkaptam már, főleg, hogy Thor fiaként, de ha tudták volna, hogy atyám rendezte így… apa leszek?! Itt valamilyen hatalmas félreértések vannak, ha az lennék arról elvileg tudnom kellene. Korábban sem voltam az, hiszen mindig is gondosan ügyeltem arra, hogy nehogy egyetlen szeretőm se essen teherbe a Hallával kötött megállapodás értelmében, így ez lehetetlen volt, hacsak nem ő… de az pedig alig egy hete volt… ennyi idő alatt ki sem derül egy terhesség, duplán?! Az pedig ikreket jelentene.
< - Biztosan valami félreértés lesz – mondtam. – Szerintem tudnék róla, ha apa lennék és… ilyenről nem tudok. Hol hallottad ezt? >
< - Loki egykori kastélyából indult a pletyka úgy hat napja körübelül… a nászéjszakád után felteszem – vigyorgott a férfi. – Valami mágiát is emlegettek az ottaniak, hogy azt érezték és Amora sem cáfolta meg a híreket. >
Éreztem, hogy elvörösödöm egy kicsit, amikor a nászéjszaka került szóba. Mágia… ugye nem?! Ekkora hatalma lett volna és miért nem szólt nekem is? Thor nevére! Még szinte nem is rendezkedtünk be, nem tértem rendre afelett, hogy ismét élek és rendeztem el mindent, erre már megint valami? Persze lehetséges, hogy csak pletyka, de ha Thor egyé válik Asgarddal pletyka is elterjedt és most ez is, akkor… jaj szegény fejem!
< - Azt hiszem, hogy beszélnem kell Amora-val – motyogtam. >
< - Nos, ha hazaért Thorhalla kérdezz rá nála is, ő csak tudja! – mondta az alak. – Addig is sok boldogságot, de most mennem kell. >
< - Viszlát… - mondtam. >
Akkor a feladatom napolva, beszélnem kell az anyámmal… sietős léptekkel indultam meg a Thor palotája felé, hogy visszamehessek a saját palotánkba.

//Folytatás: Loki kastélya//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#59 2009-11-06 09:59:46

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Asgard város//

Figyeltem a nagyban jegyzetelő halandót, igen, szinte biztos voltam abban, hogy a térkapuk felkeltik a figyelmét. Igen, egy ilyen dolog valóban nagyban megkönnyítené a Midgardi férgek közlekedését, de kételkedtem benne, hogy lett volna olyan varázsló, aki ezt odalenn is megcsinálta volna. Nos lássuk be én sem.
- Igen, oda tartunk – bólintottam. – Működne szerintem – gondolkodtam el. – De el kell, hogy szomorítsam Mr. Felton, van egy olyan érzésem amúgy, hogy az AIM teleportációs technológiája Asgardi térmágián alapult…
Ezek után pedig már senki sem látná olyan szívesen ezt a dolgot odalenn. Nem voltam benne biztos, hogy így van, de láttam esélyt minderre. Hiszen az AIM „találta” fel, és milyen érdekes összefüggések vannak ezen ügyben. Mentünk szépen lassan komótosan a halandó tempójában, és hallgattam továbbra is a kérdéseit. A válaszaim után persze hagytam egy kis időt mindig, hogy szegény szerencsétlen tudjon jegyzetelni, a kérdés után elmosolyodtam, milyen kellemetlen is lenne, ha képes lenne rá mindenki.
- Nem, nem mindenki – mondtam. – Amúgy is csak mágiahasználók képesek a mágikus fegyvereiket. De használunk, íjakat, lándzsákat, dárdákat. Vívásra eleinte a szülők tanítják a gyerekeket, utána kerülnek képzett mesterek kezei alá, mint önöknél a katonaság. A mágiával ugyanez van, bár általában lehetséges, hogy itt a szülő tanítása kiesik, hiszen nem biztos, hogy ért a mágiahasználathoz az érintett család. Nem, nem képes minden Asgardi, noha az egész világot átjárja a mágia, mégis nagyon kevés a mágiahasználó közöttünk. Valahogyan úgy, mint önöknél az ember-mutáns egyensúly.
Majd pedig kibújt a szög a zsákból, hogy mit is akar az elnök tulajdonképpen. Nos, be kell valljam, hogy nem lepődtem meg a kérdésen. Amennyire öreg és meggyötört volt, azon kellett csodálkozni, hogy miért nem volt még mindkét lábával a sírban. Még ha akarna is Idunn aranyalmáiból egyet, akkor sem hiszem, hogy drága nagybátyám hozzájárulna mindehhez, ó persze én magam tíz körömmel tiltakoznék ez ellen.
- Igen lehetséges szerintem, noha én magam nem vagyok járatos az életmágia rejtelmeiben – mondtam. – De ugyebár nekünk ilyenre nincs szükségünk, így kiszámíthatatlanok lennének a mellékhatások is. És persze egy ilyen dolog nem lenne olcsó sem…
Megmászta a páros a lépcsőket, a katonák egy pillanatra sem mozdultak meg, csak az ajtóban odafenn álltak félre és nyitották ki az ajtót, hogy a két érkező előtt, hogy beléphessenek a palotába, ami igazából egy kisebb várost foglalt magába. Így Felton és Thorhalla egy újabb utcára értek. A nő megindult az egyik irányba és egy a közelben levő hatalmas erkélyszerűségre értek. Innen remekül látszott az egész város, odalenn asgardiak mászkáltak a teljes várost körül ölelő falak látszottak, rajta őrök, azon túl pedig már Asgard földjei látszottak. Nem messze a párostól egy másik hatalmas erkélyszerűségen fegyverek voltak kitéve és fiatal harcosok ott gyakorlatoztak néhány mester mellett.
- Ami a Ragnarököt illeti, pontosan az, egy világvége – bólintottam. – Próbáljon meg ne földhöz ragadt lenni, ez nem Midgard. Ezt a helyet mágia formázza, az egész világunk szinte él. ami a képességét érinti, ha gondolja be tudom mutatni egy fagymágusnak, hátha ő képes magán segíteni…
Nem hisz a világvégében, igen jól fogalmazott, olyanok, mint a csótányok. Mindent túlélnek, és ez nem jó. Ami a világvégét illeti, láttam kis híján holtan ezeket a földeket és egy másikat teljesen úgy. Nem drága nővérem, nem fogod megtenni, amit atyánk akart, csak a holttestemen keresztül…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#60 2009-11-06 15:44:15

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton továbbra is kíváncsian szemlélődik, és közben társalog Thorhallával.

- Az nem probléma, felség. Az embereknek erről nem kell tudnia. Elég, ha azt látják, hogy létrehoztunk egy AIM-től teljesen független teleportáló technológiát, és máris megnyertük a bizalmukat. Nos… Tehát nem mindenki képes mágiát használni, értem… A fegyvereik pedig… Helytálló, ha azt írom, hogy körülbelül a földi középkorban használt fegyverek megfelelői? A mágiahasználókra pedig… Hm… „A gyakoriságuk és előfordulásuk valószínűsége nagyjából megegyezik a földi mutáns gén elterjedésének véletlenszerűségével.” Ez így pontos megfogalmazás Ön szerint? Most pedig… kérem, beszéljen nekem részletesebben erről az életmágiáról. Hogyan lehet használni? Vannak-e hátrányai? Mik a feltételei, hogy egy emberen alkalmazzák? A szavaiból arra következtetek, talán nem tud részletes válaszokat, mivel annyira nem ismeri… de akkor ki ismeri?

Felton a palotába lépve ismét elámul, és nem győz jegyzetelni. Lassacskán el is fárad már a keze.

- Ez… pokoli feladat. Ennyit írni kézzel… Mi vagyok én, valami ókori írnok? Hrrr… Hatalmas ez a palota, felség. Hihetetlen. Mágiával épült?

Amikor Felton kitekint az erkélyről Asgardra, elismerően bólint. Tetszik neki, amit lát.

- Mennyi vad terület… Erdők, hegyek, rétek… Ilyen tájat a mi modernizált világunkban már nemigen látni, ahogy Ön is tudja. Káprázatos. Hm… Fagymágust mondott? Igazán kedves, felség, és ugyan hajlandó vagyok átértékelni egy-két elvemet, és mindent az Amerikai Szövetséges Államok érdekében tenni, de a saját testemet sosem fogom kitenni önszántamból semmilyen mágiának. Annyira nem bízom ebben a hókuszpókuszban… Már elnézést a kifejezésért. Nem. Semmiképpen.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#61 2009-11-06 21:39:38

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Ah persze, csak legyen meg a régi kényelem a Midgardi férgeknek, az már nem számít, hogy milyen módszerrel nem igaz? Persze, hogy atyám egykori vállalatának kényelmi dolgainak is vége lett, most mindenki siránkozni fog. Engem ez hol érdektelt, de komolyan? Felőlem kihalhattak volna, csak akkor valamilyen más mód kellett volna arra, hogy istenek maradhassunk és a halandók halálával mi ne váljunk azzá. Igazából ezt a bájcsevelyt sem ejtettem volna meg ezzel az alakkal, ha a nagybátyám nem utasít arra, hogy én intézzem ezt is. Kellett nekem befészkelnem magamat a Midgardi parlamentbe, magamra vessek teljes egészében. Igazából, ha egy az egyben az AIM technológiát dobták volna vissza a képükbe sem hittem volna, hogy érdekelte volna őket különösebben. A halandók egy-két kivétellel ostobák. Rémesen.
- Nos valóban lehet, hogy igaza van a teleportációval kapcsolatban – mondtam. – Igen teljesen helytálló, egészen pontosan a vikingkor fegyvereit használjuk, ami megfelel az önök Észak-Európájában megszokott 8-12. századának állapotaival – mosolyodtam el. – Csupán itt időnként a fegyeverek is mágiával készülnek és értelemszerűen a fegyverek is jobb minőségűek, mint a Midgardi középkorban – néhány pillanatra elgondolkodtam. – Nos azt hiszem, hogy igen az a jó megfogalmazás. Noha nem vagyok teljesen képben, hogy milyen gyakran fordul ez elő az önök köreiben. Ugyanis nem vagyok különösebben járatos a kémia, biológia és biokémia területeken. A halandó énem ugyanis történész, múzeulógus és írónő, így inkább ezeken a területeken vagyok járatos.
Szóval élet- és gyógyítómágia. Roppantul érdekelheti az öreg elnököt ez. Csaknem fél a haláltól? Milyen szomorú, hogy ez az életük része és az is, hogy nem hittem, hogy Thor valaha is bele fog menni abba, hogy bárki is meghosszabbítsa a halandók életét. Vagy csak akár azt, hogy aranyalmát kaphasson, amit igen gyakran fogyasztunk, hogy ne öregedjünk és megtarthassuk fiatalos külsőnket.
- A mágiahasználó használja értelemszerűen, az a személy, aki ebben járatos és tanulta – mondtam. – Úgy hiszem, hogy regenerálja a sérült szöveteket és még a halálosan sérült személyeket is képes meg gyógyítani. Igaz én csak egyszer láttam ilyet, akkor is az atyám használta ezen képességet. A megfiatalításhoz pedig gondolom ugyanezt használja az alkalmazó, noha mint látja hála Idunn aranyalmáinak – mosolyodtam el gonoszul. – nincsen szükségünk fiatalításra, hiszen ezeknek segítségével őrizzük meg örökké a fiatalos külsőnket. Természetesen Thor-nak is hozzá kell járulnia, hogy egyáltalán valamelyik isten megtegye ezt a szívességet az elnök úrnak. Illetve kell találni valakit, aki hajlandó arra, hogy ilyesfajta mágiát alkalmazzon egy halandón.
Szóval máris elfáradt, talán keríthetnék egy írnokot, hogy segítsen írni, de had dolgozzon csak.
- Ha gondolja odabenn leülhetünk és megihatunk valamit, és akkor a kezét is tudja pihentetni – ajánlottam fel. – Igen mágiával épült, a nagy része legalább is. De nem csak ez a hely, több másik is. Tudom, hogy nincs nagyon, mert igen sok helyet elpusztított az emberiség, hogy belakja. De most talán meglesz a katasztrófáknak azon jótékony hatása is, hogy kevesebb az ember és a természet ismét elő törhet és eltűnteti a károkat – mondtam.
Noha igazán nem érdekelt, hogy mi van azzal a világgal.
- Természetesen megértem, hogy nem bízik ezekben a dolgokban Mr. Felton. Máskülönben Mr. Howard mondott valamit erről a világról önöknek? – kérdeztem végül anélkül, hogy ránéztem volna.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#62 2009-11-06 22:28:05

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Ahogy az elnök és Halla a palotában járnak Thor terme felé haladva meglátják ahogy Thena kilép sebesen és Thor szól utána, mint mindig az asgardi hangja máris tiszteletre méltóvá teszi a viharok királyát.
< - Lányom! - szól Thena felé, mikor az megáll akkor a vállára rakja a kezét és arcán atyai aggodalom jelenik meg - A küldetésed a legfontosabb, amit valaha bárkinek is adtam. Sorsunk a kezedben van, de még egy Ragnarököt nem bír ki ez a világ. Kérlek. Vigyázz magadra. >
Mondja Thor mire Thena rezzenéstelen arccal sarkon fordul és elindul gyors léptekkel az egyik folyosón. Csak Halla ismeri annyira a lányt, hogy tudja azért siet ennyire, mert még apja előtt sem akar könnyeket hullajtani. Ekkor veszi észre a férfi a társaságot és egy pillanattal kizökken a letargiából, kihúzva magát ismét uralkodóvá válik viselkedésében.
- Thorhalla hercegnő! Nem is tudtam, hogy vendégeket fogadunk.
Majd lassan odamegy a férfihoz a kezét nyújtva.
- Thor Odinson vagyok, Asgard királya és a hölgy apósa.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#63 2009-11-07 14:30:56

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton érdeklődve járkál fel-alá Thorhalla körül, miközben szorgalmasan jegyzetel.

- A vikingkor, igen… Ugyanezen korszak építészeti és ruházkodási stílusait is véltem felfedezni itt. Érdekes egybeesés. Mi lehet ennek az oka? A régi vikingek a Földön valamilyen módon kapcsolatba kerültek Asgarddal? Hiszen félelmetes pontossággal „utánozták” Önöket, és a mitológiájuk szinte a maguk történelmének pontos mása. De térjünk ki erre a „halandó én” kérdésre is… Minden asgardinak van földi alakja, amelyben elvegyülhet köztünk? Egyáltalán mi szükség az álcázásra? Talán kémkedtek a Földön? Ha igen, miért és mióta? Már megbocsásson a provokatív kérdéseimért, de ez már nemzetbiztonsági ügy is.

Amikor Thorhalla az életmágiáról beszél, Felton kíváncsian rátekint.

- Szövetregenerálás… Igen, hasonló képességekkel bír a Földön jó pár mutáns és különleges erőkkel bíró ember is. Ennek köszönhetően még köztünk, földiek között is vannak gyakorlatilag halhatatlan lények. Az ilyeneket közelebb állónak érzik magukhoz? Vagy rájuk is „halandóként” tekintenek? Itt kell megjegyeznem, hogy nekünk eléggé lealacsonyító jelzőnek tűnik ez a „halandó” kifejezés, és ha megkérhetjük Önöket, ne utaljanak így ránk. Mellesleg fogalmam sincs, mik azok az „Idunn aranyalmái”, de szívesen megvizsgálnék egyet közülük. Nos… Többször említette már Thort, de még nem találkoztam vele. Mikor ejthetném ezt meg? Az italt viszont szívesen elfogadom, köszönöm. Az emberi természetről pedig csak annyit, hogy erősen kétlem, hogy hosszú távon sok esélyt hagynánk a természet előretörésének a Földön. Habár megjelent és egyre gyorsabban terjed a Puritas Cordis természetigenlő vallása… Mr. Howard? Igen, mondott egyet s mást… Lássuk csak, jól emlékszem-e… Elmondta, hogy több mint 100 éves és Thor oldalán áll, aki azért küldte, hogy megvédje a Földet. Azért kívánt csatlakozni az Új Parlamenthez, mert hibásnak érezte magát az AIM által előidézett katasztrófák miatt. Elárulta, hogy asgardiként nem képes semmit használni, ami Kr. u. 500 után készült földi időszámítás szerint. Asgardi és földi alakjának kettősségét egyfajta skizofréniaként jellemezte. Azt is említette, hogy egy gyümölcsöző kapcsolat esetén akár Asgard seregei is New Jersey mellé állnának. Aztán mesélt Loki eltűnéséről, és hogy Ön vette át az ő helyét itt, és hogy talán a Földet is el akarja majd foglalni idővel, mint atyja. Egyébiránt a Thor oldalán harcoló asgardiakat nevezte a „jók oldalának”, akikkel szövetségre kéne lépnünk. Mesélt még az itteni életről, a Bifrostról, Thorról, a történelmükről és hasonlókról. Feltételezem, az általa említett dolgok vagy hamisak voltak, vagy mára aktualitásukat vesztették, hiszen Ön is immár Thor mellett áll.

Amikor Felton megpillantja a kirohanó Thenát, kíváncsian figyeli a jelenetet, majd Thorhallához lép.

- Hm… Ő kicsoda? Lefordítaná, amit hallottunk most? Az a férfi pedig… ő lenne Thor, igaz?

Amikor Thor kezet nyújt Feltonnak, a külügyminiszter udvariasan viszonozza a gesztust, és így már bizonyosan tudja, kihez van szerencséje.

- Thor Odinson… illetve felség, megtiszteltetés a számomra, hogy személyesen is fogad. Látom, Önök itt nemcsak együttműködő uralkodók, hanem egy nagy család is egyben. Természetesen Önt elég jól ismerem, hiszen már nem egyszer tette tiszteletét a Földön. Ezúton szeretném megköszönni a teljes Amerikai Szövetséges Államok nevében a segítségét, melyet az AIM által előidézett katasztrófák idején nyújtott a világunkban. Ó, de még be sem mutatkoztam! David Felton, New Jersey állam Új Parlamentjének külügyminisztere.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#64 2009-11-07 21:26:23

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

- Nem kémkedni járunk maguk közé ezt elhiheti – mosolyodtam el. – A maguké és a mienk két teljesen különböző kultúra. A halandó ének, már akinek van az Asgardiak lelkének egy darabja, és különleges kapcsolatban állnak egymással. Nem kémkedni, mint említettem, vannak olyanok, akik nem is tudnak kettős létükről, mások pedig teljesen ugyanolyanok, vagy teljesen különböző személyek. Nagyon régóta, a középkorban is így volt. Bár akkor még a saját alakunkban is megjelentünk, és így van véleményem szerint hasonlóság a vikingek és mi közöttünk. Mi voltunk az isteneik, istennőik. Visszatérve a kérdésre azért vesszük fel az önök alakját, hogy alkalmazkodni tudjunk a kultúrájukhoz és megismerhessük magunkat azért, hogy még hatékonyabban védhessük meg magukat és a világukat. Hogy mi szükség van az előbb elmondottakon felül? Csupán annyi, hogy bizonyára emlékszik milyen fogadtatása volt a mutánsoknak… nem gondolja, hogy káosz és pánik lenne az emberek között, ha megtudnák, hogy istenek és istennők járnak közöttük?
Hallgattam a hihetetlen hosszúra nyúló beszédét arról, hogy mit hogyan képzel el és, hogy nem tetszik neki, hogy halandóknak hívjuk őket. De drágám, azok vagytok, hol éltek ki annyi ideig, mint mi? Mellesleg lealacsonyító, de legalább így tudjátok, hogy hol van a helyetek hozzánk képest. Thor, bah! Bár akkor legalább hamar rásózhatnám a férfit, de nem. Ott kellene maradnom mielőtt még gondot okoz. Ami pedig a kutya megjegyzéseit illette, kész csoda, hogy nem robbantott ki katasztrófát… egyszerűen fogalma sincs semmiről. Még szerencse, hogy itt vagyok én és mesteribben teszem, amit tennem kell.
- Mindenkire így hivatkozunk, hogy halandó – mondtam. – Nem tekintjük őket sem közelebbinek magunkhoz. Hiába ugyanolyan az alakunk, két külön fajt alkotunk. Lehetséges, hogy lealacsonyítónak találják, de ha megnézik ez az igazság. Idunn egy istennő és az aranyalmák pedig olyanok, mint az önök almái, csak éppen mágikusak és aranyszínűek. Nos felkereshetjük Thor-t is, ha látni óhajtja – folytattam, majd vettem egy mély levegőt. – Asgardra! Mennyire naiv és gyermek még Mr. Howard azokkal, amiket állít. Nagyon nincs tisztában a dolgokkal, ahogyan az ön szavaiból, sőt mint említettem itthon is nagy galibákat okozott a naivitása…
Elhallgattam néhány másodpercre, majd elgondolkodva folytattam.
- Nem vagyunk képesek az túlzás – mondtam. – Képesek vagyunk megtanulni használni őket, csak nem érezzük szükségét mindennek, ezért is vannak a halandó ének, hogy ők kezeljék ezen dolgokat. Köze nincs a skizofréniához mindennek, ha érdekli majd önöket, akkor teljesen részletezhetem ezen dolgot, jobban, mint nem sokkal ezelőtt tettem. Nos, ebben ő nem nyilatkozhatott volna, hogy ki kinek az oldalán állna. Thor filozófiája, hogy háborúk nélkül oldjuk meg a problémáinkat. Ő az emberiség védelmezője, mindenképp arra törekedne, hogy ne legyenek harcok, mert ő minden embert véd – felkacagtam, amikor a hozzám lévő részre ért. – Már megint az előítéletek. Naivságról és butaságról tett tanúbizonyságot és járatta le népünket ezzel, hogy csupán arról ítélkezett, hogy kinek a gyermeke vagyok. Nekem mindig is Asgard volt az első és a legfontosabb, Midgard és a halan… emberek hidegen hagynak. Ha céljaim lennének, hogy elfoglaljam a földet, akkor vajon itt lennék önnel és csevegnék a világunkról? – kérdeztem. – Igen hamisak, és ha igazak is lettek volna, nem lenne aktuális.
Oldalra kaptam a fejemet, amikor egy ismerős hangot hallottam meg. Thena és Thor párbeszéde. Vajon hova küldted őt drága nagybátyám? Főleg, hogy kedves unokatestvérem ennyire kiborult. Lehet, hogy másnak nem tűnt volna fel, de remekül tudtam a lányban olvasni, hogy hatalmas gond volt. Felton hangját hallottam magam mellől, majd pont le fogom szó szerint fordítani, hogy mit is mondott. Ennyire nem voltam ostoba.
- Ő Thena hercegnő, Thor leánya, az unokatestvérem, férjem ikernővére. Diplomáciai útra készül és atyja jó utat kívánt neki és mihamarabbi jó híreket – mondtam. – És valóban, ő Thor Odinson.
A legjobb dolog történt mindezek után, drága nagybátyám még ki is szúrt minket. És errefelé tartott, komolyan mondom, hogy már csak ez hiányzott, ráadásul már úgy tűnt, hogy jelenleg sokkal, de sokkal jobban volt, mint legutóbb. Pedig múltkor, ha Einar nem fog le, ma már nem élt volna, mert minden bizonnyal elintéztem volna. Elfintorodtam egy pillanatra, amikor elindult felénk, majd pedig köszöntött. Illedelmesen hajtottam fejet előtte, legalább a mocskos halandó előtt adni kell erre, ha ketten lennénk bőven nem tettem volna meg. Sőt!
- Királyom! – mondtam tisztelettel. – Örülök, hogy egészségben láthatlak nagybátyám. A legutolsó tárgyalásunk során említettem, hogy Mr. Felton-t jelölték ki Midgard-on, hogy legyen a közvetítő a népeink között Midgardi részről és időnként meg fog nálunk fordulni. A miniszter úrnak most volt ideje eljönnie hozzánk. Úgy hittem, hogy a futárom elért téged, hogy a mai napon Midgard-ra mentem és lehetséges, hogy a látogatás is megesik. De ezek szerint roppant sajnálatos módon nem ért el téged. Remélem nem gond, hogy a palotádat megmutatom Mr. Felton-nak. És örömmel venném és szerintem ő maga is, hogyha csatlakoznál hozzánk. Éppen próbálom a nevedet és a sajátomat is tisztára mosni Thordin állításai után nagybátyám – mondtam. – Ugyanis volt olyan felelőtlen az ifjú, hogy olyan kijelentést tett, hogy hadseregünk támogatná Midgardi háborúkban te magad New Jersey pártját fognád, én az előbb kifejtettem, hogy minden esetben a békére törekednél és nem a háborút pártolnád. Remélem nem tévedtem mindebben – néztem a nagybátyámra. – Illetve olyan megjegyzése is volt, hogy el szándékozom foglalni Midgard-ot, ilyen sértést – jegyeztem meg tetetett sértődöttséggel és megbántódással.
Bla, bla és bla… úgy hiszem, hogy a Midgardiakkal és Thor-ral szembeni udvariaskodásomat letudtam a következő pár ezer évre…
- Éppen azt ecseteltem még Mr. Felton-nak, hogy leülünk meginni egy kupa mézsört, hogy tudja a kezét pihentetni a jegyzetelések közben – mosolyodtam el. – Így ezt megejthetnénk. Esetleg egy közös kései reggeli így hármasban?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#65 2009-11-07 21:56:34

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Odinson bólint a miniszternek.
- Öröm látni itt a palotánk falai közt miniszterúr. Remélem mindeninformációt megkap és kellemesen érzi magát itt.
Thor csak békésen mosolyog Halla szavaira.
- Lehet, hogy a hírnőköd járt itt, de sajnos túl sok mindennel kellett foglalkoznom így nem volt időm meghallgatni őt. Ám egy kis szünet valóban áldás lenne nekem és ha nem zavarok örömmel csatlakoznék a kis körúthoz.
Ezzel az ajtóira nyújtja a kezét és azok bezáródnak.
- Ahogy ez a gyönyörű hölgy is mondta Asgard nem szól bele a halandók háborújába. Sose tettük még meg és nem szegjük meg őseink törvényeit. Thordin vadsága valóban kellemetlen számunkra. Remek léleknek ismertem meg. Hatalmas csalódás volt a pálfordulása.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#66 2009-11-07 22:13:24

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton továbbra is tökéletes úriemberként viselkedik, és illedelmesen hallgatja vendéglátóit. Először Thornak válaszol.

- Nem lehet okom panaszra, felség. Mindennel tökéletesen meg vagyok elégedve. Bár mi is ugyanilyen pompában fogadhatnánk asgardi vendégeinket New Jersey-ben. Kivételes megtiszteltetés és öröm lenne számomra, ha valóban elfogyaszthatnánk együtt valamit, de megjegyezném, hogy én alkoholt nem iszom. Tökéletesen megértem, ha nem kívánnak beleszólni a háborúinkba, és hálásak vagyunk, hogy amikor Loki cselszövései kis híján elpusztították a bolygót, ennek a törvényüknek hátat fordítva még is megjelent nálunk, felség, hogy segítsen. Mindazonáltal… akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy mi fog történni, ha egy Lokihoz hasonló nagy hatalmú asgardi jelenik majd meg ismét a Földön? Tegyük fel, hogy ő azért a teljes bolygót nem veszélyeztetné, de pár embert és mutánst megölne, esetleg elpusztítana néhány épületet vagy várost, és emberi alakjában még el is tudna rejtőzni közöttünk… Gondolom, értik a dilemmánkat. Tudják azt garantálni nekünk, akár írásban, hogy a Loki- és AIM-féle katasztrófa egészen biztosan, soha nem fog megismétlődni? Ha nem, akkor pedig szükségünk lesz valamiféle védelemre az asgardi behatolók ellen. És tűz ellen tűzzel a legjobb harcolni. Szükségünk lesz asgardi harcosokra és/vagy mágiára, hogy megvédjük magunkat. Ön például nem kíván majd visszatérni az Ön által vezetett csapathoz, a Bosszú Angyalaihoz? Jelenleg New Jersey-ben tevékenykednek új és régi tagokkal az Új Parlament fennhatósága alatt.

Majd Felton Thorhalla felé fordul.

- Ami azt illeti, jóval nagyobb káosz és pánik törne ki a Földön, ha kiderülne, hogy magukat álcázó asgardiak járnak közöttünk, akik emberi ésszel fel nem fogható varázserővel bírnak. Márpedig előbb-utóbb ki fog derülni, nekem elhiheti. Ha már úgyis a mutánsokat említette, a mutáns gén terjedését sem tudta pár évnél tovább titkolni az amerikai kormány, az asgardiak létezése pedig egyáltalán nem is titok már a köznép előtt. Én például sosem titkoltam mutáns valómat. Harcoltam, küzdöttem, szenvedtem, mire ezzel az öltözöttel kordában sikerült végre tartanom az erőmet, de közben épp elég tiszteletet vívtam ki magamnak, hogy üzletemberként és politikusként is sokra vigyem. Mr. Howard szavait pedig ezennel semmisnek és valótlannak nyilvánítom hivatalosan is. Majd továbbítom ezt a többi miniszternek. Ó igen… Akkor kaphatnék egy ilyen „aranyalmát” tanulmányozás céljából?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#67 2009-11-07 22:43:45

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Szóval így próbálod leplezni, hogy még mindig nem vagy teljesen jól. Noha Thena szavai alapján mindaddig nem is leszel, amíg le nem győzzük a nővéremet.
- Természetesen megértem, mindannyiunknak sok a teendője főleg ezekben a napokban – hajtottam fejet.
Hallgattam a Thor-nak intézett szavakat, és lassanként kezdtem én magam is dühös kezdtem lenni. Úgy hiszem, hogy ezzel jócskán túl megy minden olyan dolgon, ami megengedhető lenne. Asgadi mágia védje Midgardot?! Na nem, ebbe soha, de soha sem fogok belemenni, ahogyan szerintem Thor sem. Kérdőn pillantottam a nagybátyámra, aki láthatta, hogy a szemeimben düh csillan a halandó szavaira.
- Miniszter úr, azt hiszem, hogy ezzel túl messzire megy! – mondtam dühösen. – Az atyámhoz hasonló Asgardiak az én embereim és elhiheti, hogy egyik sem alacsonyodna le addig, hogy emberi alakot vegyen fel. Vagy akár ahhoz sem, hogy a maguk nyelvén megszólaljon. Mindössze azoknak van emberi alakjuk, akiket maga Thor küldött a földre, a többiek még csak a maguk nyelvét sem beszélik, egyiket sem.
Ezenfelül Loki-hoz hasonlóan nagy hatalmú mágiahasználó kevés van, ő volt a legnagyobb mindannyiunk között, Norn királynője nem szól bele Midgard ügyeibe, de még Asgardéba sem. Rajta kívül három nagyon nagy hatalmú mágiahasználó van, az egyik a korábban látott Thena hercegnő, az ő édesanyja a másik, aki a jobb kezem és a harmadik pedig én vagyok. De erről egyelőre semmit sem kellett tudnia, bőven elég volt egyelőre a belső viszály, amit a nővérem okozott ahhoz, hogy be akarjunk avatkozni a Midgardi ügyekbe.
- Jelen pillanatban is van Asgardi vonatkozású személy a Bosszú Angyalaiban – mondtam. – Sőt pontosan egy ilyen személy vezeti azt. Igen, Jonathan Miller-re gondolok, akit van szerencsém minden formában tökéletesen ismerni.
Vajon mennyire vagy Einar? Előbb vagy utóbb ki fogom deríteni. Végül hozzám intézte a szavait.
- Lehetséges, eddig is tudták, hogy köztük járunk, de lássuk be, gyerekmesének hiszik. Maga sem hitte el, hogy létezik ezen világ, vagy hogy az istenek maguk között járnak – vontam meg a vállamat. – Nem hiszem, hogy mások elhinnék ugyanezt, maximum valami magas embernek mondanának minket és ennyi. Az aranyalma… ah igen – néztem Thor-ra. – Az elnökük igen idős és beteg férfi. És kérdése volt, hogy tudnánk-e tenni valamit az ügyben, hogy jobban legyen, meggyógyulhasson, esetlegesen fiatal lehessen újra. Mondtam, hogy létezik az életmágia és az aranyalmák, amik ezen dolgokat segíthetik. De semmilyen biztosat nem említettem, hiszen a halandók, ahogyan a nevük is utal rá véges életet élnek sajnos. És noha istenek vagyunk nem hiszem, hogy ily mértékben szólhatnánk bele a fejlődésükbe, életükbe, mert ha egyvalaki megkapná ezt tőlünk mindenki erre vágyna. Remélem megérti Mr. Felton. Így még ez a kérdés is felmerült…
Ahogyan beértünk a helységbe az asztal felé indultam, tegnap este ettem egyáltalán? Nem… akkor is Amora-val beszéltem és tárgyaltam. Élni sem volt időm, nemhogy másra…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#68 2009-11-07 22:53:31

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor Feltonra néz békés tekintettel, de már egy kis szigorúsággal miután Halla beszélt.
- Atyám egyszer azt mondta, hogy a legnagyobb harcos csata nélkül tud győzni. Generációkba tellett mire megtanulta ezeknek a szavaknak a jelentését uram. Az emberi tévhitet javítva: a tűz ellen vízzel kell küzdeni. Én nem ígérhettem meg nem lesz más asgardi a vezetőjük vagyok nem a tulajdonosuk és maga sem, hogy nem lesz ember, aki Asgardra támad. Ezért magunknak kell vállalnunk a felelősséget. Asgard mindig védeni fogja Midgardot, de nem a háborútól. Ha olyan buta az ember, hogy kivágja a fát, amiről tudja, hogy rá dőlhet hát akkor nem fogunk segíteni neki. Csak két okból avatkozunk a halandók életébe: védelmezni valamiféle természeti átoktól vagy egy másik Asgarditól, mert ez tartozik ránk. Remélem ezt ön is megérti.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#69 2009-11-08 15:57:29

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton engedelmesen követi Thort és Thorhallát oda, ahová vezetik, és közben némán hallgat és jegyzetel. Csak akkor szólal meg, amikor mindkét asgardi befejezte mondandóját. Először Thorhallához szól, lehajtott fejjel.

- Kérem, bocsássa meg szemtelenségemet, amivel felbosszantottam. Túl messzire mentem, igaza van. Nincs mentség a viselkedésemre. Természetesen az Önök által a Földre küldött asgardiakban maradéktalanul megbízunk, csak az Új Parlament és az elnök úr aggodalmukat fejezték ki, hogy esetleg egy újabb Loki-féle alak bukkanhat fel a Földön. Remélem, minden miniszter és képviselő fellélegzik majd, ha elmondom, hogy talán erre nem kerül sor.

Jonathan Miller nevének említésére azonban Felton meglepett szemekkel feltekint.

- Jonathan Miller… asgardi?! Mi…? Ez… Erről nem is volt eddig tudomásunk! Hogy a… ARGH!

Ekkor Felton viselkedése megváltozik, és jeges aura borítja be hirtelen testét. A „forr a dühtől” kifejezés nála inkább „megfagy a dühtől” formában lenne használatos.

- ÉPPEN erről beszélek! PONTOSAN az ilyenek miatt van szükségünk valamilyen… nem tudom, mágiára vagy rendszerre, amivel EGYBŐL megállapíthatjuk, ki asgardi, és ki nem! Az Új Parlament tagjainak FOGALMA SEM VOLT arról, hogy az általuk működtetett Bosszú Angyalainak a vezetője asgardi!

Majd Felton vesz pár mély lélegzetet, lehunyja a szemét, és újra nyugodtabb és udvariasabb hangnemben folytatja.

- Elnézésüket kérem. Az asgardiakat igazán nagyra tartjuk mind, de kétségeim támadnak az őszinteségüket illetően, ha még ilyen alapvető fontosságú információkat sem közölnek velünk időben. Ez így nem fog működni. És kérem… megint ez a „halandók” kifejezés… Számomra meglehetősen lenézően hangzik, és nem is igaz minden esetben. Említettem már a szinte örökké élő mutánsokat vagy egyéb teremtményeket a Földön. Őket csak nem nevezik halandóknak, pedig közénk tartoznak.

Ezután Felton Thorra tekint ismét.

- Az atyja igazán bölcs ember lehetett, de mint tudja, a Földön elég kevés olyan probléma van, amelyet ne az agresszió vagy harc valamilyen formájával próbálnánk megoldani. Ilyen az emberi és mutáns természet. Háború nélkül nincs ember. Természetesen annyit mindenképp megígérhetünk, hogy egy kölcsönös megállapodás keretei között írásba foglaljuk, hogy az Amerikai Szövetséges Államok soha, semmilyen ellenséges megnyilvánulást nem fog tenni Asgard ellen, és a nálunk élő vagy vendégeskedő asgardiaknak minden alapvető emberi és polgári jog kijár majd. Ha legalább más asgardiaktól vagy a természeti csapásoktól meg tudnak védeni, mi már azért is nagyon hálásak lennénk.

Pár másodpercnyi szünet után pedig Felton halkan ennyit tesz hozzá mondandójához:

- Habár Mr. Howard… illetve Thordin Wornugson szavaiból azt vettem ki, Önök egy vérbeli harcos nép, és jóval véresebb és hosszabb háborúk tomboltak itt, mint a Földön valaha… De javítsanak ki, ha nem így történt. Nyilván tévedek, és az asgardi nép valójában békeszerető és harmóniában él egymással.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:34

#70 2009-11-08 16:44:52
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor szólalt meg közvetlen utánam, örültem, hogy úgy vélte, hogy nem fogunk segíteni nekik. Ezt valahogyan igazából várhatták is volna a halandó férgek, nem igaz? De hála a kedves és aranyos drága kutyának azt hiszik, hogy a hátsójuk meg lesz védve és mindent megteszünk, nekik. Bah! Még egy személy, aki olyan, mint Loki. Igazából csak azért nem léptem fel a halandók ellen, mert már tudtam, hogyha meghalnak, akkor mi is halandók leszünk és amíg erre nincsen semmilyen megoldás, addig nem fogok tenni velük semmit. Élvezhetik a nagyszerű, ámbár annál rövidebb életüket. Vettem egy mély levegőt, amikor Jonathan került szóba. Ennyire hogyan lehet valakit félreérteni?
- Megnyugtatom Mr. Felton, Mr. Miller nem Asgardi – mondtam. – Annyira egyszerű ember, mint ön. Sőt jobban is, ugyanis nem mutáns, hanem egyszerű ember. Az Asgardi kötödéséről még az említett úriember sem tud. Ugyanis benne mindössze a férjem lelkének lenyomata található, ami a jellemében mutatkozik meg, ugyanígy van most már Stephanie Smith nevű hölggyel is, mert benne pedig az én lelkemnek a lenyomata van. Hiszen már nem a halandó énem többé, csak egy egyszerű mezei ember. Szóval nem Asgardi személy van az Angyalok között csak olyasvalaki, aki valamilyen szinten kötődik hozzánk…
Nem akartam bonyolultabban magyarázni azt a részt, hogy Hela-val paktált le és a hároméves Miller-be költözött a lelkének egy része és így lett olyan, amilyen. És persze a minket összetartó mágia összehozta a két halandó ént és azóta is boldogan élnének, ha nem lennék én. Már megint a halandó dolog, számomra akkor is azok maradnak, ha nem annak nevezem őket, akkor sem fogok élőlénynek nézni őket, csak egy féregnek, ezek után nem mindegy, hogy minek nevezem őket. Amint végigmondott mindent rátért, hogy azt hiszi, hogy békés nép vagyunk. Ó, ha tudná…
- Ezek szerint nem mondta el Thordin… Mr. Felton, hogy Asgardon nem csak Asgardiak élnek, démonok, óriások, trollok, elfek, törpék és egyéb teremtmények, akik mindent megtesznek, hogy Asgardot elpusztítsák, így valóban háborúk vannak szinte folyamatosan. Így mint láthatja nem csak belső háborúk dúlnak erre, hanem más típusúak is. Azonban most…
Nem tudtam befejezni a mondatot, hogy Hela támadna ránk és ellene készülünk hadba, mert megszédültem és a fejembe hasított a fájdalom. Megtántorodtam, ahogyan emlékeke sokasága zúdult a fejembe. Öklendezve zuhantam térdre, ahogyan magam előtt láttam, hogy vérfarkasként megeszem az egyik hallottat, majd azt az idegesítő halandót az álomvilágból megpróbálom szétcincálni és olyan gondolataim támadtak, hogy milyen lenne jó felfalni. Levegő után kapkodtam és a két kezemen is meg kellett támaszkodnom miközben még mindig hányinger kerülgetett, azonban most már nem csak azok a képek voltak a fejemben. Rémálom… és az ellene zajlott harcom, Einar megkínzása, majd ahogyan atyámat lefejezik és anyámat bántják. A harcom a saját embereimmel, ahogyan kivégeztem Einar-t, mert képzelődtem a másikat. Utána a jövő, hogy mi lesz belőlem a fájdalom, ahogyan Einar és Stephanie beszélt, az egész, a szívem tört össze akkor. A félelem és a fájdalom, amit éreztem és kaptam Rémálomtól. Megrázkódtam a földön támaszkodva a sírástól, legszívesebben üvöltöttem volna fájdalmamban, de visszafogtam magam, a körmeimet a tenyerembe vájtam és így véres csíkok maradtak a padlón. Megmentettek, és Sif is… azt hittem, hogy… hogyan szerethettek ezek után még mindig? Meg sem érdemeltem őket, amit annak idején mondott Morsus, hogy gyűlölni fogom magam még jobban, ebben is igaz avolt és Hela-nak is a szenvedéssel… sírva néztem fel Thor-ra, jelen pillanatban az sem érdekelt, hogy a nyomorult halandó ilyen állapotban lát.
< - Miért? – kérdeztem térdelve, miközben a könnyeim folytak az arcomon és a vérem pedig a földre csöpögött az ujjaim hegyéről. – Miért mentettetek meg Einar-ral tőle? Miért álltok még mindig mellettem, miért Thor, miért? Sif… azt hittem, hogy gyűlöl és megvet, de a vágya, hogy az övé legyek… én… én… nem érdemlem meg ezt… Egy szörnyeteg vagyok, semmivel sem jobb az atyámnál és a testvéreimnél. Miért vagyok mellettem és álltok ki értem a végsőkig és azon túl is? – kérdeztem újra. – Hogyan vagytok képesek szeretni engem azok után, amiket tettem, azok után, ami vagyok?! Hogyan lehettek mindannyian ennyire átkozottul jók és megbocsátóak?! >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#71 2009-11-08 18:40:28

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor hallgatja a beszélgetést majd amikor Thorhalla szavai megakadnak és a nő összerezzen Thor azonnal közé és a miniszter közé áll, hogy takarja a nőt.
- Bocsásson meg nekünk, de a hercegnő várandós így gyakorta van rosszul. Volstagg barátom elkíséri az étkezőbe, ő nagy szakértője az ételeknek és italoknak és ha alkoholt nem is fogyaszt talán találnak valamit, ami kedvére való. Volstagg!
Int a régi harcos társának, aki lelkes kedvességgel hajol meg a miniszter előtt majd kezet nyújt.
http://media.comicvine.com/uploads/0/77/127318-69925-volstagg_large.jpg
- Mindig hatalmas öröm új embereket látni az ódon falak között miniszterúr! Volstagg vagyok, ha bármire szüksége lenne kérem szóljon és most kövesen keresünk valami finom vadat.
Mondja a kövérkés férfi gyermeki lelkesedéssel. Így a miniszter Thorhalla kifakadását már nem hallja csak láthatja, hogy valami baj van a hölggyel. Thor átkarolja a szavai után és a szemébe néz.
< - Mert ez a dolga egy családnak. Esküt tettem, hogy megvédelek mindentől, a fiam felesége, az unokáim anyja és a lányom egyetlen barátja vagy. A legnagyobb erő a család. Nem számít mit teszel a családunk tagja leszel. Anyádék sem Loki vérét hanem a lányukat nevelték. Talán szörnynek érzed magad, de nekünk a legfontosabb ember vagy. Rémálom meg egy barom. >
Mondja gúnyosan Thor és a nő ekkor láthatja néhol a páncél alatt a Rémálomban töltött sebeket a férfin.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#72 2009-11-08 19:23:14

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton immár teljesen lenyugodva hallgatja Thorhallát, és lejegyzi magának, amit mond.

- Ez… már elnézést, de egy kicsit komplikált nekem. Egy egyszerű ember, aki nem tud semmit arról, hogy valójában egy asgardi… hogy is mondta?… lelkének a „lenyomata” van benne? Különös… Hogy kerülhet pontosan egy emberbe egy asgardi léleklenyomata? És mit takar ez? Tényleg csak a jellemében mutatkozna ez meg? Szóval… soha, semmilyen körülmények között nem lenne képes, mondjuk, asgardi mágiára? Mert ha nem, akkor visszavonom előbbi kitörésemet.

Aztán Felton újra felfigyel a Thorhalla által említett lényekre.

- Á igen, jó, hogy említette ezt a sok különös fajt… Erről is vinnem kellene egy listát az Új Parlamentbe. Tudnom kellene az összes Asgardon fellelhető intelligens faj nevét és veszélyességi fokát, valamint hogy van-e esélye annak, hogy a Földre jussanak. Különös tekintettel azok a lények kellenének nekem, amelyek tudtunkon kívül már eleve a bolygónkon élnek… És mondja csak, miért akarják ezek a teremtmények elpusztítani Asgardot? Csak véletlenszerűen, külön-külön támadják Önöket, vagy van esetleg vezetőjük is?

Amikor Thorhalla összeesik és Felton számára érthetetlenül kezd beszélni, a külügyminiszter csak egykedvűen nézi a nőt, majd fejet hajt Thornak.

- Semmi baj, felség. Nem tudtam, hogy a hölgy várandós, és hogy ilyen kitörésekkel jár egy asgardi asszony terhessége. Ha most esetleg le szeretne pihenni, akkor nem tartom fel Önöket, és hazatérek. Igazán nem akarom ezt a Volstagg urat… Ó. De már itt is van. Üdvözlöm.

Felton a kezét nyújtja Volstaggnak, és illendően bemutatkozik.

- Részemről a szerencse. David Felton, az Amerikai Szövetséges Államok Új Parlamentjének külügyminisztere. Nézze, látom, hogy rosszkor jöttem, és a jelenlétem talán csak akadályozza a hercegnő ellátását… Talán haza kéne mennem. Igazán… nem vagyok éhes. Ne is foglalkozzanak velem.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#73 2009-11-08 19:54:11

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Még hallottam, hogy Thor Volstagg után kiáltott, szóval a három jómadár már megint itt volt Asgard városban. Felton is beszélt még valamit, de az értelme nem jutott el hozzám, egyszerűen a fejemben azok a képek peregtek újra és újra, hogy ismételten megölöm Einar-t, ahogyan kiláncolva láttam Stephanie-val. Volstagg-nak csak a hangját hallottam, ahogyan lelkesen magyarázott valamit a miniszternek. Ebben a pillanatban hálás voltam Thor-nak, hogy beállt a halandó és közém, hogy az ne lásson ilyen állapotban. Tudta, hogy gyermekeket várok, szóval a pletykák eljutottak hozzá is. Összerezzentem, amikor átkarolt, minden más esetben ellöktem volna, de most még erre is képtelen voltam. Döbbenten néztem rá a szavai után. Család? Volt nekem olyanom egyáltalán? Nem is emlékeztem, hogy mikor éreztem magam úgy, hogy egy családhoz tartozom. Azóta nem, hogy a tűzóriás királynő megölette őket. Utána már semmi sem volt ugyanaz, azóta nem éreztem úgy, hogy tartoznék is valahova. Könnyes szemmel néztem Thor-ra, mivel érdemeltem ki ezt? Erre a kérdésre továbbra sem találtam meg
< - Én szerettem volna elmondani, hogy nagyapa leszel… - mondtam halkan. – De addig várni akartam vele, amíg ki nem derül, hogy megmaradnak-e. Család? – ráztam meg a fejemet. – Azt sem tudom már, hogy mi az… a nevelőszüleim két évszázada halottak, az igazi atyám rettegett tőlem és meg akart ölni… az egyik esélyes anyám úgyszintén a másik meg gyűlöl, mert miattam halt meg a nevelt lánya… a fivéreid, Tyr, Hermod, Balder és Vidar felteszem legalább annyira kedvelnek, mint amennyire mostohafivérükkel tették, akárcsak unokatestvéred Hermöd. Tyr karja a családom lelkén szárad, Hela azt akarja, hogy szenvedjek, amíg ugyanúgy bele nem roppanok, mint ő. Jörmungand, ha érezne bármit is, hasonló véleményen lenne, hogy egyedüli Loki fattyként én kaptam mindent „ingyen”. Fenrir-ről nem tudok véleményt mondani, de mindenki más is holtan akarna látni, ha tudnák, hogy ők is atyánk gyermekei… és vagytok ti hárman, Einar, Thena és te… a családjaink olyan szinten bántották egymást az évezredek során, hogy ez egyáltalán kiheverhető? Az, hogy Einar és én… ő… - elcsuklott a hangom. – Nem akartam bántani, akkor sem, amikor megölette velem először. Rémálom pedig… megöltem újra, láttam anyát és apát újra… majd, hogy a tűzóriás az anyám és ott volt atyám is vele a Mjölnir-rel az oldalán… Amora… nem a mienk, hanem a másik világé, akinek a saját Thorhallájuk a szeretője. Hela megnyerte a háborút, Asgard és Midgard összeomlott, megöltem Hela-t és én uraltam mindent… hogyan alázhattam meg olyan szinten azt, akit szeretek? – zokogtam fel. – Undorodom magamtól, azért, amit vele tettem, Einar-ral és mert élveztem, hogy minden az enyém. Ilyen áron nem akarom… szerelmet vallott a halandó énemnek, aki a gyermeküket várta és az én meggyilkolásomat beszélték. Nem akarom elveszíteni, ő az egyetlen, akit még képes vagyok szeretni… >
Döbbenten néztem Thor-ra, amikor felfogtam, hogy mit is mondott Rémálom-ról, ekkor vettem észre a páncélja alatt a sebeket is. Felnyúltam hozzá, és ha engedte, akkor óvatosan megérintettem az egyiket. Védjem meg őket Rémálomtól… azaz magamtól, de azt csak úgy tudom, ha továbbra sem engedek senkit sem magamhoz közel még őket sem, de akkor pedig ugyanaz vár rám, amit láttam. Ha a nagybátyám engedte, akkor hozzá bújtam és átöleltem, szükségem volt erre ebben a pillanatban, mert féltem egyedül maradni leginkább saját magammal.
< - Legközelebb… legközelebb, ha találkozom vele… megígérte, hogy fogunk – suttogtam még mindig reszketve. – Titeket kell majd megvédenem… hogyan tudnálak titeket megvédeni magamtól? Nem akarok Einar-nak több fájdalmat okozni. Bőven elég, hogy azt látja, hogy mi lett belőlem… >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#74 2009-11-09 16:52:22

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Volstagg minden udvariságát beveti miközben a miniszterúr mellett baktat.
- A terhesség nehéz időszak, de kérem ne távozzon csak e miatt. Biztosíthatom az uralkodóink mindjárt követnek addig is én bármiben tudok önnek segíteni. Hallottam, hogy érdekelnék a világunk lakói és fajai és örömmel elvinném a kiképző csarnokba ha gondolja egy kis tanulmányozásra.
Mondja élénken a kövér asgardi örökké arcán lévő gyermeki mosolyával.
- Jut is eszembe ön azt mondta, hogy a Szövetségi Államok, de én úgy emlékeztem Egyesült Államok a neve a birodalmuknak vagy rosszak az emlékeim? Tudja rég jártam Midgard közelében... bocsásson meg a Földön.
Javítja magáét Volstagg, hogy minél kevésbé érezze a miniszter úgy magát, mintha bármiért is lenéznék.

Thor megöleli Hallát, de jó ideig nem mond semmit.
< - Atyád az, aki örökbe fogadott és nevelt téged... a bátyám... azt sem érdemli, hogy a nevét hordozd. Tán sokan nem szeretnek, de mi nem mások véleménye miatt fogadtunk be hanem magad miatt. Einar mindennél jobban szeret... hidd el ezt jól tudom. Nem tudom mit mondhatnék. Nem fogom elmagyarázni miért szeretünk és nem várom el, hogy viszont érezd, de kérlek törődj bele, hogy ez sose fog megváltozni. >
Aztán a lány szemeibe néz ismét kicsit apai büszkeséggel.
< - Legközelebb... együtt leszünk ott. Ne félj magadtól. Bízz bennünk. Ha Rémálom újra eljön velünk né szembe és készen leszünk ellene. Itt az ideje, hogy új képzést kapjál, de azt tőlünk kell, hogy újra megtanulj bízni. Első lecke: Einar legnagyobb rémálma az volt, hogy már nem lesz képes téged szeretni, de legyőzte a félelmét. Az érzelmeket nem lehet legyőzni, bármi történjék emlékezz rá ő szeret téged és te is őt. Csak ez számít. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#75 2009-11-09 16:59:50

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton Volstagg mellett lépked, de ha még hallja vagy látja, kíváncsian figyeli Thorhalla különös viselkedését.

- Nos… ha ragaszkodik hozzá, és tényleg nem zavarom Önöket, rendben. Köszönöm. Egy pohár víz most jólesne, és igen, épp a világuk fajairól beszélgettünk, mielőtt az úrnő összeesett volna. Leginkább az érdekelne persze, mennyire veszélyesek ezek a teremtmények, és hogy él-e jelenleg közülük bármennyi is a Földön. Ami az országunk nevét illeti… Igen, nemrég változtattuk meg. Új, igazságosabb, békésebb Amerikát szeretnénk, és a központi állam, New Jersey Új Parlamentje minden erejével azon van, hogy ez meg is valósuljon. A régi nemzet, az Amerikai Egyesült Államok már csak nevében egyesült. Széthullott, kaotikus államok összessége egy gyengekezű elnök irányítása alatt. Büszkén jelenthetem, hogy egyre több állam csatlakozik a Szövetséges Államokhoz, és Amerika hamarosan újra régi fényében fog ragyogni. Mint megtudtam, nemrég itt is volt egy-két változás az uralkodók terén, főleg Loki halála miatt, így kijelenthetjük, hogy Asgard és a Föld nagyjából egy időben kapott új erőre a katasztrófák után. Mondja… Ön adhatna nekem egyet Idunn híres aranyalmáiból?

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:35

#76 2009-11-09 18:33:11

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor vállára hajtottam a fejemet, amikor ő is átölelt végül, ha napokkal ezelőtt mondta volna valaki ezt ismételten, hogy Thorhoz bújva a félelemtől zokogva kötök ki, akkor egyszerűen kinevetem és páros lábbal hajítom ki, nem csak a kastélyomból, de még a birodalmamból is, hogy ilyen nonszensz dolgot ne merészeljen még egyszer állítani. Lehunytam a szemem és csak próbáltam az érzéseimet rendezni és rendbe szedni magamat, olyan régen volt ilyen, hogy szinte már-már atyai ölelést kaptam bárkitől is. Nevelőapám volt az, akitől utoljára ezt kaptam azelőtt, hogy a haditervvel elmentem volna Loki-hoz, aminek következményeképpen másnap a hadsereg kikapott tőle és őket pedig a tűzóriás nő embere levadászta. Több, mint kétszáz éve nem kaptam ilyen ölelést senkitől, nem akartam ezeket az érzéseket, mert csak rosszabb volt tőle minden, mert eszembe jutottak a régi érzések, amiket el tudtam annak idején folyatni magamban és nem kimutatni. És akkor még ott volt mindaz, amit Thena mutatott nekem az álomvilágban a szüleim képe, ahogyan Valhallában vannak. Miért? Miért tettétek ezt velem? Miért kellett minden egyes régi sebet feltépni, amiről azt hittem, hogy végre magam mögött hagyhatom. Lassanként végre csillapodtak a könnyeim is és a kezemen is kezdett a vérzés csillapodni hála a regenerációmnak. De ez nem segített a belső fájdalmon, ami még mindig olyan szinten szaggatta a lelkem és a belsőm, hogy azt hittem, hogy majd belehalok. Még kissé szipogtam, amikor hosszú idő után megszólalt újra. Igazából fogalmam sem volt, hogy mit mondhatnék arra, amiket mondott, Einar-on kívül mástól nem nagyon kaptam ilyen szavakat, vagyis ő más volt. Jóformán atyai szavakat is Skogul volt az utolsó, aki mondott, a tényleges atyám, még ha nem is vér szerint. Loki lehetséges, hogy nem érdemelte meg, hogy a nevét viseljem, de nem tudtam letagadni, hogy a gyermeke vagyok és nem is akarom, nem is fogom megtenni. Az is gyávaság lett volna, ha ezen tény elől is megfutamodom. Csak fogadjam el? Rémálom is ezt mondta, hogy csak fogadjam el az érzéseket és ne megérteni próbáljam őket, de ha nem teszek így, akkor… magam miatt? Éppen azért menekülnél el a lehető legmesszebb mindentől és mindenkitől.
< - Ne féljek? – kérdeztem. – A világomat akartam megmenteni, de kis híján én magam pusztítottam el végleg. Ki híján miattam halt ki majdnem minden… majdnem miattunk lettünk halandók. Amikor a katasztrófák kezdődtek és az üzenetet küldtem neked… én voltam az, aki elindította Midgardon a katasztrófát, velem nyomatta le a terve végén a piros gombot. Én magunkat akartam menteni, de… de… - képtelen voltam folytatni. – bármit teszek káoszt is pusztulást hagy maga mögött, mint egész életemben… hogyan ne féljek magamtól, amikor anyám sem tanított, csak annyira, hogy a képességemet kontrollálni tudjam… félt, hogy olyan leszek, mint az apám. Amíg mellette és atyám mellett voltam a mágikus hatalmam semmit sem növekedett. Minden esetben akkor történt, amikor nem volt a közelben, amikor a másik világba kerültem és a halála után… ti nem féltek, tudom, hogy ő mindig is a gyermekeitől félt a legjobban, de az anyám… lehet, hogy csak óvni akart nem tudom… nem tudom… >
Ezek után húzódtam el tőle kissé és nézett a szemembe, fájt a szemébe nézni. Tanuljak meg újra bízni? A szavai, hogy Einar mindennél jobban szeret, újra a fejembe villantak a képek, ahogyan Stephanie és ő… ismét belevájtam a körmömet a tenyerembe és a sebek újra felszakadtak. Vajon képes leszek ezt a képet valaha elfeledni? Csak harag, gyűlölet és fájdalom volt bennem a képek láttán, mindenki iránt ez alól nem volt kivétel. Össze voltam zavarodva leginkább, nem tudtam, hogy mit kéne tennem és hogyan, nagyon régen nem éreztem így magamat. Einar legnagyobb félelme, hogy nem képes szeretni? Én a helyében már régen otthagytam volna magamat az első pillanatban, Gunnar halála után, de ő itt volt velem, még mindig. És örökké, Asgardra, annyira nem érdemeltem meg őt és a szerelmét.
< - Nálam sikerült neki – mondtam keserűen. – Vagyis ott sem teljesen… mert Ste… >
Megráztam a fejemet, már így is túlságosan sokat beszéltem és mutattam ki a gyengeségemből…
< - Új kiképzés? – kérdeztem végül tétován. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#77 2009-11-09 18:52:17

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Volstagg a fejét vakarta miközben az egyik asztalról kupába töltött vizet a férfinak.
- Sajnos magam nem mehetek az almák közelébe ez a királyi család privilégiuma. Gondolom ezt megérti. Szóval ekkora károkat okozott az az átkozott Loki? Őszinte részvétem. Sok barátom veszett el nekem is miatta. Átérzem a helyzetét. Remélem gyorsabban találják meg a békét, mint mi. Szóval mi lenne még szüksége?

Thor Hallára néz komorabban és lehajtja a fejét.
< - Születésed előtt sokkal egy asgardi megvadult. Emberek közé ment, hogy ünnepeljék apám nem bírt józanságot verni belé és a hatalma megrészegítette. Gyorsan rájött kit engedhet közel és mindenkit megvetett,a ki nem volt hasznos számára. Minden este azt álmodom, hogy józanságot verhessek belé, de nem tettem. Így véltem helyesnek. Mire észbe kaphatott volna bárki ez az asgardi háborút hirdetett saját birodalma ellen, nem tudta mit akart, de minden csatával egyre inkább egy értelmetlen szörnyeteggé korcsosult. A legrosszabb, hogy ezzel tisztában volt. Félt magától, titokban dühe szétvetette és gyűlölte, hogy nem hallgat a testvéreire vagy az apjára. Pár botor lélek szövetkezett vele és ahányszor egy meghalt ő ott állt egyedül a testtel és tudta az ő hibája, őrjöngött és tovább ment. Semmi sem érdekelte. Mindent elvesztett... ő ezt hitte. Midgardiakat mészárolt, hogy őt tiszteljék főistenként és sajátjait üldözte. Azt hitte azért iylen sikeres, mert erős és minden halál csak igazolta a gyűlöletet, amit maga iránt érzett. Egy végső csatában legyőzték és elfogták.... börtönbe került, de senki sem tudta ezt és csak ott jött rá, hogy mennyire fontos volt másoknak. Mindennap bejöttek hozzá. Foglalkoztak vele, de nem azért, mert pusztított. Én voltam az. >
Vallja be Thor keserűen és látszik a kezei is megremegnek.
< - Sosem jártad apád útját. Az enyémet járod. Mindennap a tükörbe nézek és reménykedek nem vagyok az a szörnyeteg, ami. Hitegetem magam, hogy nem én tettem olyanná a fivéremet. Szeretném hinni méltó vagyok már a szabadságra, e ha a háborúra gondolok... örülök. Vágyok rá, hogy elszabadulhasson ez a szörnyeteg és... ez félelmetes... imádkozom, hogy ne bántsalak téged, Sifet, vagy a gyermekeim... bárkit. Ismerem a fájdalmad és Rémálom is ismerte... >
Mondja Thor megfogva a sebét, ami bevérzi a ruháit.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#78 2009-11-09 20:17:36

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton átveszi a vizet, és megnyom egy apró, alig látható gombot a maszkján. A szájrészénél ekkor kinyílik egy kis rés, ahonnan a fagyos lehelete tör elő, jól láthatóan. Odaemeli a kupát, és lehörpinti az italt, és mire visszarakja az asztalra, a kupa nagy része megfagyott.

- Elnézést. Ez… gyakran előfordul. Majd megtérítem a kárt, ígérem. Khm… Igen, Loki cselszövéseinek következtében kis híján a teljes Föld elpusztult, több nemzet is odaveszett, a világgazdaság romokban… és azt inkább el se mondom, hány halottunk van. Borzalmas. Ezek után nyilván megérti, hogy többen is meglehetősen tartanak az asgardiaktól. Már elnézést, de ez az igazság. Hm… Ha itt végeztünk, akkor kíváncsi lennék tehát a fajokra.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#79 2009-11-09 20:56:09

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor lehajtotta a fejét komoran és beszélni kezdett. Döbbenten hallgattam a történetet, amit mesélt. Korábban soha sem hallottam azt a történetet, de igazából, mintha a sajátomat hallottam volna, csak éppen én nem ilyen brutális módszerekkel. Soha sem hittem volna, hogy volt Asgardi, aki így bánt volna a halandókkal, hogy higgyenek benne és szeressék. Noha voltak eltérések ezen mese és a saját történetem között, de akkor is rémesen sok volt a hasonlóság. A végén az arcomra is kiült a döbbenet, ahogyan a nagybátyám szemébe néztem, mikor kimondta, hogy ő volt ez személy, aki ezt tette és olyan volt, mint én. Megráztam a fejemet, ez nem lehet, ezt soha sem mondta el senki róla. Vallomásra vallomással fizetett?
< - Soha sem mesélte ezt el anyám és apám nekem – mondtam. – Csak annyit tudtam, hogy gyermekkorotok óta mindig mindenben kiálltak melletted és veled voltak és, hogy ők is végtelenül szerettek téged, az irántad érzett szeretetük és tiszteletük jelenként kaptam a Thor jelzőt a nevem elejére, de ezt biztosan tudod… >
Megfogtam a kezét és megszorítottam bíztatólag, amikor láttam, hogy ő is reszket. Neki legalább voltak olyanok, akik bementek hozzá a börtönbe én egyedül voltam ott Einar megölése után, miután elfogtak és mielőtt nem száműztek. Addigra mindenki kihalt mellőlem, akik fontosak voltak nekem. Björnulf többi tanítványa, akikkel Einar és én nőttünk fel, a régi elválaszthatatlan tízes fogat… azt hiszem Einar is tudta, hogy atyám velem ölette meg őket, de elnézett efelett. A nevelőszüleim, Einar… mindenki. Már senki sem volt velem, és ő pedig biztonságom érdekében száműzött.
< - Lehet, hogy a tiedet járom, de atyám módszereivel, végül is te mondtad, hogy egy család vagyunk, így ez nem meglepő – mondtam keserűen, majd évszázadok óta talán először mosolyodtam el halványan a nagybátyámra. – Atyám mindig is ilyen volt, nem tudott túllépni azon, hogy Odin megölte Laufey-t és kiragadták onnan, ahol élt és került be apja gyilkosának a családjába. Ő óriás hiába kapott más nevelést… - megráztam a fejem. - És még mindig őt védem, amikor megtudtam, hogy ő az apám valamilyen szinten örültem, hogy nem vagyok egyedül még akkor sem, ha az övé vagyok és szinte biztos, hogy soha sem ismer el… talán azért vagyunk ennyire mások, mint a többi asgardi, mert mindannyiunkban óriás vér van. Talán ez tesz minket különlegessé és mássá. Te erős vagy, nem fogod őket bántani. A háború pedig – mosolyodtam el gonoszul. – Életünk része, nem csoda, ha így reagálunk rá… >
Nem csak ő vágyott rá, hanem én is, de én azért, hogy lássam a nővéremet legyőzetni, hogy ott kacaghassak a képébe, hogy igenis elbukott. A harcokat, hogy haljam a halandókat és a sajátjainkat is könyörögni, azt az érzést, amit az egész okozott, hogy megkínozhatom őket, ha oda jutok és az egész, ismét együtt éreztem a nagybátyámmal és a legfájdalmasabb… Ekkor rá kellett ébrednem, hogy képtelen vagyok tovább gyűlölni Thor Odinson-t…
< - Keressünk neked egy gyógyítót mielőtt az a seb gondot okozna – mondtam és a sebére néztem. – Mostanság úgyis olyan rosszul szolgál az egészséged, nem igaz? – kérdeztem gonoszul mosolyogva, de kivételesen gyűlölet nem volt a hangomban. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#80 2009-11-09 21:42:14

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Volstagg boldogan legyint a kupára.
- Ugyan ne is törődjön vele! Egy lakoma során rengeteg kupa törik el, de sokan élvezettel csinálnak újakat. Mellesleg ön vendég, kérem érezze úgy is magát. Szomorú hallania katasztrófákról de mi is megtapasztaltuk ezt, mikor egy ember be engedte a világunkba a másik világ Lokiját és hordáját... azóta sokan még bizalmatlanok az emberekkel. Azt hiszem ez a természetes, mert nem ismerhetjük a másikat így megmarad egy kis bizalmatlanság ameddig a kapuk ki nem nyílnak egymás felé. Ohh persze.. a fajok... természetesen vagyunk mi, a törpék, sziklatrollok, Fenrir népe, jég és tűzóriások a sárkányok bár szegények a kihalás szélén vannak és a sötét elfek, akik a fekete erdőkben rejtőznek. Talán ez az összes faj. Mind rendelkeznek saját uralkodói családdal és elvekkel. A legtöbb hasonló a miénkhez és békében megvagyunk,d e sokszor vannak belharcok. Az utolsó a tűzóriásokkal volt, akik egyszerűen hatalomra törtek. Ám ez nagyon rég volt.


Thor biccent a mondatok végén a nőre.
< - Igen, sok van a vállamon és közben egy háborúra kell készülnöm. Nem könnyű. Szeretném ha később majd eljönnél és megnéznéd a terveimet. Remélem lesz pár ötleted. Sokat jelentene. Mi szörnyek tartsunk össze. >
Mondja gonoszan és feltámaszkodva megindul.
< - Elmegyek gyógyítóért te menj szórakoztasd addig a vendégünket. >
Nyugtatja meg Thor majd elindul és vissza fordulva a Hallára mosolyog.
< - Nem mondhatom meg, hogy hogyan járd az utat és nem dönthettek helyetted, de van egy trükk, ami nekem bevált: amikor úgy érzed mindennek vége akkor nézd meg Stephaniet. Ő pontosan ugyanaz, mint te csak midgardiként. Ő nem szörnyeteg és ha a tükörképed nem az akkor te sem lehetsz. Nekem bevált éveken át. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#81 2009-11-09 23:06:28

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton illedelmesen fejet hajt Volstaggnak.

- Köszönöm kedvességét a kupát illetően. Önök túl jók hozzám. Egy másik világ Lokija? Ó igen… Olvastam jelentéseket arról, hogy a Földön is ténykedtek már úgynevezett… „alternatív realitásokból” érkezett támadók. Bosszantó, hogy semmit sem tudunk tenni ellenük, de biztosra veszem, hogy ha Asgard és az Amerikai Szövetséges Államok összefogna, még más világok hódítóit is könnyedén vissza tudnánk verni a jövőben. Azért pedig kifejezetten szégyellem magam, hogy épp egy ember miatt történt ez az eset Önöknél… Ki volt ez az illető? Ezek szerint a Földről el lehet jutni ide, Asgardra más módon is, mint a Bifrost? Talán ha az átjárásról megszületik az egyezmény, lassan a bizalmatlanság falai is leomlanak.

Amikor Volstagg nekiáll felsorolni a fajokat, Felton szorgalmasan jegyzetelni kezd, majd felnéz az asgardira.

- Érdekes… A legtöbbről már hallottam természetesen, de bevallom, eddig csak mesékben vagy filmekben. Ki hitte volna, hogy tényleg léteznek… Nos. Ha jól értem, ezek a lények mind külön-külön ténykednek, saját uralkodói családdal. Ezek szerint nem fogja össze ezeket a teremtményeket egyetlen vezető. Ez jó. Az még inkább, ha belharcokkal is gyengítik egymást. Él akár egyetlen is közülük a Földön? És mennyire tartja veszélyesnek őket a Föld lakóira nézve?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#82 2009-11-09 23:51:26

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Amikor feltápászkodott a földről én is ugyanezt tettem és a szemébe néztem.
< - Ugyanarra a háborúra készülünk mind a ketten – bólintottam. – Lehet, hogy nem a legjobb időpontot választottam arra, hogy teherbe essek, de Hela miatt nem mertem kockáztatni, hogy ne kapja meg Einar azt a lehetőséget, hogy apa lehessen, hiszen tudom, hogy nagyon régóta szeretne családot… velem. Szerintem a fiaddal többre mennél ilyen téren, hiszen ő a hadvezéred, de ha a halandó visszatért Midgard-ra természetesen felkereslek és hátha ki tudunk valamit találni. >
Én is csak elmosolyodtam azon, amit mondott. Lehet, hogy nem jár jól Asgard, ha mi ketten félretesszük a nézeteltéréseinket, legalább is egy időre. Hela minden bizonnyal nem. már alig várom, hogy lássam a vereségét és esetlegesen a halálát is. Elfintorodtam arra a mondatra, hogy szórakoztassam a vendéget, a mocskos halandó, ó persze. Hogyan is felejthettem el? Ó, azt hiszem tudom, mert olyan jelentéktelen kis porszemecske, hogy arra sem érdemes, hogy hosszabb ideig foglalkozzam a gondolattal, hogy itt van-e még, vagy már hazament. Megvetően mordultam fel arra a mondatra, hogy nézzem meg Steph-et, ha már mindent veszve érzek. Mit tanulhatnék attól a halandótól? Nem én voltam, maximum nagyon fiatalon, de mára egészen biztosan nem. Nem hittem, hogy valaha meg történne az, hogy elmegyek megnézni őt, főleg, mert akkor kockáztatnám, hogy Einar is találkozzon vele. Szánalmas, hogy féltékeny vagyok a halandó énemre, saját magamra! Asgardra, hova süllyedtem a nyomorult Rémálomnak hála? Csak bólintottam a szavaira, majd miután elindult utána néztem.
< - És nagybátyám – szóltam még utána. – Ha kérhetem, ha nem hivatalos helyen vagyunk, csak Halla, nem Thorhalla, nem úrnő, nem hercegnő vagy királynő, semmi… hagyjuk a formaságokat legalább akkor, ha magunk vagyunk. Hiszen még az is elképzelhető, hogy a mostohaapám is vagy, nem csak az apósom és a nagybátyám… >
Amint távozott kerestem valamit, amivel letörölhettem a kezemről a vért, majd lenéztem a padlóra, ahol mindkettőnk vére vegyült. Megráztam a fejemet, akkor keressük meg a nyomorult halandót. Reméltem, hogy addig rendbe szedem magam érzelmileg, mert így nem mutatkozhattam, így is egy Volstagg-gal és egy Thor-ral többen látták a kiborulásomat, mint kellett volna. egy biztos volt, hogy továbbra sem fogja senki sem meglátni azt, ami itt történt, én még mindig ugyanaz a személy voltam, meg fogom találni a módját, hogy legyőzzem legközelebb… megráztam a fejemet és elindultam arra, amerre mehettek a halandóval. Egy kis kérdezősködés után meg is találtam őket, elmélyülten beszélgettek, elfintorodtam újra, meddig kell még a jó kislányt annak a fagyos féregnek? Kihúztam magam és elindultam feléjük az általában megszokott arckifejezésemmel.
- Kérem bocsássanak meg a korábbi rosszullétemért – szabadkoztam. – Kérem folytassák a beszélgetést és felveszem a fonalat. Volstagg – néztem a férfira. – Merre tartunk éppen?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#83 2009-11-10 20:57:48

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor biccent Thorhalla felé és elmosolyodik.
< - Vigyázz magadra Halla. >
majd elindul a palotában egy másik folyosó felé.

Volstagg erősen gondolkodik a miniszter kérdésein.
- Más utakról nem tudok és az, hogy ezek a lények mennyire veszélyesek. Mondhatnám annyira, mint amennyire hagyjuk őket. A legtöbben békések és az uralkodóik bármikor Thor mellé állnának tudja ő és Thorhalla Hercegnő kiváló diplomaták és meglepő ügyességgel képesek békét hozni a népeink közé, amire nagy szükségünk van már.
Halla megérkezik és Volstagg békésen fejet hajt, látszik rajta, hogy ő egyike azoknak, akik sose viselkednek megvetően Hallával legyen bárkinek is a vére és álljon bármelyik oldalon.
- Hercegnő. Ha gondolják én távozok is nem akarok zavarni.
Ha nem állítja meg senki kezet fog a politikussal majd távozik.
- Megtisztelő volt megismerni miniszterúr.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#84 2009-11-10 21:09:52

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton szokás szerint mindent lejegyzetel, és érdeklődve figyeli Volstaggot.

- Szóval nincs más mód… a lények pedig kontrollálhatók. Ezt akartam hallani, Volstagg úr. Ha Thor nagyúr képes irányítani őket szükség esetén, akkor még hasznukat is vehetjük alkalomadtán. Kiváló. A hercegnő képességeiben is bízom. Örülök, hogy ezt elmondta nekem.

Amikor Thorhalla visszatér, Felton fejet hajt előtte, és megszólítja.

- Biztosan jól van, felség? Nyugodtan pihenjen csak le, Volstagg úr kiváló idegenvezetőnek bizonyul. Ó… Távozik, Volstagg úr? Nos, akkor köszönöm a kedvességét, és remélem, mihamarabb újra találkozunk.

A külügyminiszter kezet ráz az asgardival, majd Thorhallára néz.

- Felség… Látom, megviseli a terhessége. Ha tudtam volna, hogy állapotos, lassítok a tempómon én is. Elnézését kérem. Thor már nem csatlakozik hozzánk? Talán tényleg ideje lenne mennem, fáradtnak tűnik… Ha már nem hallhatok az életmágiáról és Idunn aranyalmáiból sem kaphatok, akkor tényleg nem lenne most több kérdésem.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#85 2009-11-11 09:22:20

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Ahogyan megérkeztem Volstagg fejet hajtott felém, viszonoztam a kedvességét és még Felton felé is biccentettem. Nos, úgy tűnt, hogy a nagydarab harcos menni készült, de én szerettem volna, ha marad. Ő mindig is máshogy viszonyult a halandó korcsokhoz, mint én magam tettem. Úgy tudtam, hogy szeretett közöttük élni és jó viszonyt ápolni velük, én pedig egytől egyig megvetettem mindet és irtottam volna őket, ha még tudtam volna és nem lett volna semmilyem hátulütője. Ő talán valami mást is észrevesz Felton szavaiban, amiket én nem. nem bíztam bennük, igaz volt halandó, akiben megbíztam valaha is? Én személy szerint, nem Stephanie-ra gondolok. Nem hittem benne, mindegyik egy játékszer, akit fel lehet áldozni, hiszen úgyis lesz helyettük új.
- Szeretném ha maradnál – mondtam Volstagg-nak és halványan elmosolyodtam mielőtt távozott volna.
< ~ Nem bízom sem benne, sem az elnökében ~ üzentem telepatikus úton a nagydarab harcosnak. ~ Túlságosan is keresik a módját a halhatatlanságnak és a hosszú életnek és van egy érzésem, hogy bármit megtennének ezért, ha még Felton nem is, az elnök igen. Mert szerintem a miniszter úr is csak egy báb az elnöke kezében. ~ >
Ekkor kezdett még beszélni a halandó is. nem kételkedem benne, hogy Volstagg jó idegenvezetőnek bizonyul, de azért nem árt ha itt vagyok. Azonfelül tökéletesen jól voltam, és pihenésre pedig időm sem volt, sem pedig nem akartam. Nem engedhettem meg magamnak, ha itt végzünk úgyis Amora lesz, aki megtalál, hogy menjek és tanuljak tovább. Nem fogom a mai napon sem megúszni, de így is, ha a halandó végzett még vissza a nagybátyámhoz is. ó, hogy miért ne tud véglegesen eltűnni már Hela valahova, hogy a saját ügyeimet is rendezhessem és bebiztosítsam magam Asgardon.
- Tökéletesen vagyok, köszönöm, elég sok gondunk van manapság, nagy a nyomás mindenkin, ez vesz ki többet belőlem és nem a terhesség – mondtam. – Nem szükséges, hogy lepihenjek. Még nem hivatalos hír amúgy, hogy anyai örömök elé nézek, ezért is nem említettem New Jersey-ben sem ezt. A nagybátyám elnézést kéri, de közbejött neki valami így nem tud hozzánk csatlakozni.
Úgy tűnt, hogy tényleg igazam lett azzal kapcsolatban, amit mondtam Volstagg-nak az előbb. Tényleg mindent meg akarnak erről tudni. Vajon meddig lennének képesek ezen ügyben elmenni? Noha be kell látni, hogy az igen vicces lenne, ha meg mernének minket támadni annak érdekében, hogy ilyet szerezzenek az elnöküknek. A férfi eléggé fanatikusnak tűnt és azok alapján, amit mondott Felton, hogy mindenkin rajta tartja a szemét és ismeri, még olyan személynek is tűnt, aki mindenáron megszerzi, amit akar. Érdekes játék lesz, már most élveztem mindezt előre. Sőt még sértődöttet is játszik, micsoda változás, így hirtelen. Nos, most dobjam ki a szűrét, vagy ráér negyedóra múlva?
- Amit tudtam az életmágiáról, már elmondtam miniszterúr – feleltem. – Ami az almákat illeti, nem volt idő erről beszélni, mert az ügyei máris elszólították Thor-t.
Nem mintha belemenne abba, hogy ilyet kiadjunk egy halandó kezébe, nem csak vizsgálatra, hanem fogyasztásra is. Úgy tűnt, hogy a meglebegtetett mézesmadzagra máris rákaptak, már csak el kéne érni, hogy végleg megromoljon a két faj közötti barátság, hiszen az úgy lenne a tökéletes. Milyen szép is lenne, de ha rajtam múlik el fogom érni…
- Tényleg nincsen más kérdése, szívesen válaszolok, higgye el, nem teher számomra – mondtam. – Úgyis a legfontosabb számomra, hogy jó diplomáciai viszonyt ápoljunk egymás között…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#86 2009-11-14 14:46:57

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton bólint Thorhalla szavaira, majd válaszol.

- Örülök, hogy jól van, felség. Kérem, azért ne erőltesse túl magát. Sajnálom, hogy Thor nagyúr nem tart velünk, de megértem, hogy elfoglalt. Nos… Mindent tudok a lényekről, amelyek itt élnek, az életmágiáról és Idunn almáiról meg nem tudnak nekem több információt mondani… Most már csak az lenne hátra, hogy majd egy képviselőjük aláírja a békeszerződést az Amerikai Szövetséges Államokkal, és esetleg egyéb jellegű megállapodásokat is kössünk. Bármiben a segítségükre lennénk, ha cserébe mágikus védelmet nyújtanának más asgardiak ellen, vagy könnyítenék az életünket ilyen-olyan varázslatokkal. Ezek mindennél többet érnének a diplomáciai kapcsolatok ápolásában. Továbbá arra is kíváncsi lennék még, hogyan léphetünk kapcsolatba Önökkel, ha úgy hozná a szükség.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#87 2009-11-14 19:13:32

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Hallgattam tovább, hogy mit mondott Felton. Úgy tűnt, hogy nem örömhírekkel fog hazatérni, igazából tényleg csak a madzag lett meglebegtetve nekik. Roppantul érdekelt volna, hogy Ozwell Spencer meddig hajlandó elmenni annak érdekében, hogy ilyen mágiával kezelje valaki, vagy esetlegesen tényleg kapjon egyet. Igen érdekes felvetés, hogy egy haldokló öreg halandó test mit meg nem adna az „örökéletért”. Igen, valahogyan igazából az első pillanattól kezdve érezni lehetett, hogy erre megy ki a játék. A kérdések ezzel kapcsolatban, a korokkal, miegyébbel. Szerződés, igazából nem nagyon hittem abban, hogy hosszú távú szövetségben lenne részünk, a saját mágiánkkal óvjuk őket? Bocsánat, ez a nagybátyám gondolkodása, és ezért vannak Asgardiak közöttük, hogy őket védjék.
- Feltételezem, hogy a szerződést majd Spencer elnök úr jelenlétében szándékoznak a közeljövőben New Jersey-ben megkötni – mondtam. – Valóban hallottuk az önök feltételeit így, csak egyetlen egy kérdés maradna, maguk ezeket szeretnék, hallottuk, hogy mit kérnek tőlünk a szerződésért cserébe. Ez idáig minden magukról szólt, most jön a mi részünk a dologban. Önök mit adnának nekünk, mit tudnak felajánlani, hogy érdemes legyen eme szerződés a mi részünkről?
Persze, hogy most fog az a rész jönni, hogy ezzel tartozunk nekik atyám miatt, hiszen mit szenvedtek miatta. És a szokásos halandzsa. Csupán kihasználni akartak minket és egyebet nem, legalább is az eddigiek alapján ez derült ki, de mindezek ellenére roppant kíváncsi voltam, hogy mit fognak mondani, hogy mit is adnának nekünk. Hiszen nem nagyon hittem abban, hogy olyasvalamit tudnának, amire egetverően szükségünk lenne. Én személy szerint úgy éreztem, hogy jócskán túlmentek a követelőzéssel azon a határon, amit eltűrtem volna, és volt egy sanda gyanúm, hogy ez még csak a kezdet volt.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#88 2009-11-14 19:44:07

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton ismét udvariasan válaszol Thorhallának.

- A szerződést akkor kötjük meg, amikor Önöknek megfelel. Az elnök úr szinte mindennap az Új Parlament épületében tartózkodik. Hogy mi mit kínálunk? Nos, lássuk csak… Először is, továbbra is fenntartjuk az Amerikai Szövetséges Államok területén érvényes jogszabályokat az asgardi lakosok egyenlő jogairól. Másodszor, nem fogjuk sem most, sem a jövőben ellenséges lépésnek nyilvánítani, hogy hosszú éveken keresztül több asgardi is emberi álcával rejtőzött közöttünk. Volt igazi asgardi, volt ilyen… „léleklenyomatos”, mint Mr. Miller, amit persze még mindig nem értek teljesen, de akkor is. Kínálnánk gyógyszereket és fegyvereket, de gondolom, itt egyikre sincs szükségük. Felajánlhatunk még kettős állampolgárságot minden asgardinak, aki le kívánna telepedni köztünk, ingyenes egészségügyi ellátást, oktatást, lakást, és ami ezzel jár. Asgardot mint békés, barátságos, segítőkész ország fogjuk beállítani a közvélemény előtt, és mint tudja, a Földön a pozitív propagandánál nincs nagyobb fegyver… Mit kérnek még? A technológia-mágia csereüzletekkel az a probléma, hogy míg a Földön mindkettő működik, Önöknél csak a mágia. Roppant kínos.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#89 2009-11-15 12:33:47

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Figyeltem mindarra, amit mondott. Ergo nem kínáltak semmit sem, csak követelőztek. Mi az, hogy nem tekintik ellenséges lépésként, hogy ott vagyunk náluk? Mintha a nagybátyám emberei olyan ellenségesként léptek volna fel ellenük. Szánalmas! Volt bőr a képükön, az egyszer biztos. És az is, hogy ebbe így senki sem fog belemenni, vagyis én nem az teljesen biztos. És volt egy olyan érzésem, hogy a nagybátyám sem. Semmit, a mindenért, mintha a mieink olyan szívesen laknának közöttük, vagy pedig szükségük lenne bármilyen ellátásra, oktatásra. Főleg, hogy tisztes dolgozó és adózó állampolgárok…
- Megpróbálom egyszerűen elmagyarázni Mr. Miller helyzetét – mondtam. – A férjem korábban halálát lelte itt Asgardon, és mivel olyan erős kötődés volt közöttünk a lelkének egy része a gyermek Mr. Miller-be került, mert ő volt az, aki leginkább hasonlított rá az emberek közül, mindezt azért, hogy egyszer újra együtt lehessünk. Mivel még nem látott engem és nem találkoztunk személyesen Einar Thorson emlékei csak alszanak benne, ha meglát, vagy találkozunk meg fogja kapni a férjem emlékeit és emlékezni fog mindazokra, amik elmúltak. Nem, nem fog tudni mágiát használni, mert továbbra is ember marad, illetve Einar soha sem volt mágiahasználó, ugyanúgy ember marad, csak éppen ötszázharminc évnyi plusz emlékkel a fejében – pár pillanatra elgondolkodtam. – Akkor majd megbeszélem az egészet a nagybátyámmal, és ha sikerült döntésre jutnunk a képviselőnk elmegy önökhöz, hogy aláírja a szerződést. Ami pedig a kapcsolatfelvételt illeti, majd egy önök között élő Asgardi-t kijelölünk „titkárnak”, hogyha nem tartózkodom éppen Midgardon és mindenképp szükséges a jelenlétem, vagy valamelyik hivatalos személyé, akkor üzenetet tudjon Asgardra küldeni, hogy jelenjünk meg önöknél. Remélem ez így önöknek is megfelel.
Igen, tudtam, hogy nincs annál hatásosabb fegyver, ezt is jól megtanultam atyámtól. De roppant elgondolkodtató nagybátyám szemszögéből, hogy egyetlen országnak feláldozzuk-e a hírnevünket, hogy velük jóban vagyunk és őket támogatjuk, míg mindenki más ellen kiállunk értük. Nem, nem hiszem, hogy így lett volna, főleg, hogy a legtöbb mágiahasználó ereje Asgardtól távol csökken folyamatosan, de erről úgyszintén nem kellett tudniuk.
- És ha szabad tudnom, akkor mégis milyen mágiákra gondolt a részünkről? – kérdeztem. – A térmágián felül…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#90 2009-11-15 14:04:05

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton mindent lejegyez Millerről, majd ismét Thorhallára néz.

- Érdekes eset… Köszönöm a kimerítő választ, felség. És már alig várjuk, hogy vendégül láthassuk Önöket a békeszerződés megkötésekor. Egy közöttünk élő asgardi kijelölése pedig remek lesz… De erről jut eszembe. Mindenképpen szívesen látnánk egy listát… Egy listát, amely tartalmazza az összes köztünk élő asgardi nevét és emberi álcáját, már ha ez nem jelent problémát. Remélem, kivitelezhető lenne ez. A térmágián kívül pedig… Nos, Ön bizonyára jobban tudja, mire lehet szükségünk, ha egy Loki-féle asgardi újra megtámadná a világunkat. Bármi jó lenne, amivel biztonságban érezhetjük magunkat.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#91 2009-11-15 19:02:43

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Tovább jegyzetelt az alak, ha legközelebb Midgardon járok, akkor meg kell, hogy keressem Millert, hogy figyelmeztessem, hogy a nyakára fognak járni. Nem mintha különösebben érdekelt volna, hiszen egyszerű halandó volt, de mégis… valamilyen szinte Einar volt és ezért nem akartam, hogy bármilyen baja eshessen. Vagy ha tesznek vele bármit is, akkor New Jersey-t véletlenül hatalmas tüzek fogják sújtani és amilyen sikeresen túlélték atyám tettét az enyémet nem fogják. Még mindig kedvesen mosolyogtam, noha legszívesebb leütöttem volna a férfit a szavai hallatán, de nem tehettem meg. Még mágiával sem befolyásolhattam így, hogy Volsti velünk volt, noha még elképzelhető, hogy meg sem akadályozott volna benne.
- Erről sem dönthetek saját magam, majd megbeszélem Thor-ral – bólintottam.
Igen tökéletesen tudtam, hogy mire gondolt, hiszen volt nekem is egy-két ötletem már arra, hogy miként lehetne Midgardot elintézni, de eszem ágában sem volt rá védekezési módot mondani. Nem vagyok én ostoba. Amúgy most komolyan ez az alak elhitte, hogy az orrunknál fogva vezethet minket és kicsikarhatja belőlünk, amit akar? Olyan szomorú, hogy félve érzik magukat tőlünk. És ha soha sem tudták volna meg, hogy atyám állt az AIM élén és nem tudnának különösebben sokat az Asgardiakról? Akkor még mindig így érezték volna magukat? Bár annak is megvannak az előnyei, ha úgy hiszik, hogy ők irányítanak, aztán mégsem. Valószínűleg olyasmit, amit könnyű védelemből támadóra alakítani, ha a helyzet úgy hozza…
- Igyekszem majd összegyűjteni, hogy minek is vehetik a hasznukat a védelemnél – mondtam. – Esetleg még valami, amiben a rendelkezésére állhatunk? Amit eddig nem mert mondani, vagy megkérdezni? Ó a részemről lenne valami, érdekelne, hogy a most megtudottak alapján mit terveznek tenni Jonathan Miller-rel. Ugyanis nem szeretném, ha bármilyen negatív megkülönböztetést kapna a hadnagy azért, mert ez az apróság kiderült róla…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#92 2009-11-15 20:06:05

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton mintha kissé unná már a „nem dönthetek erről egymagam” szöveget, de azért türtőzteti magát.

- Értem, rendben… Ha semmiről sem dönthet egymaga, ami igazán érdekelne, akkor talán tényleg jobb, ha egyelőre távozom. Mindenesetre a gyűjtést előre is köszönöm, felség. Lekötelez, hogy személyesen intézi ezt a kérést. Nem jut eszembe semmi más, amiről jelenleg tudni szeretnék, de amint konzultáltam az elnök úrral és az Új Parlament többi tagjával, biztos lesz még egy s más. Majd értesítjük, ha kapcsolatba tudunk lépni. Öhm… Ami Jonathan Millert illeti…

Egy ideig csak fürkészi Felton Thorhalla tekintetét, majd válaszol.

- Az ő jelenlegi státuszát illetően meg én nem mondhatok semmit egymagam, csakis az elnök úr engedélyével. Hogy ezen információk birtokában meg mi lesz a sorsa, azt végképp nem tudom, csak miután beszéltem az elnök úrral. Egyébiránt nem nevezném apróságnak. Az biztos, hogy jelenleg a kormány által támogatott és birtokolt Bosszú Angyalai vezetője, és mint ilyen, ő is a kormány embere. Így vannak bizonyos kötelességei. Ennyit mondhatok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#93 2009-11-15 23:03:23

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Szépen lassan kezdtük egymás idegeit felhúzni, mintha nem azt mondtam volna az elején, hogy jelenleg három, azaz három királyság van Asgardon. Így szerintem teljesen érthető volt, hogy nem, egyedül semmiben sem dönthetek. Maximum olyan kérdésekben, amik csak engem érintenek, de most a nagybátyám nevében is „tárgyalok”, magunk ellen fordítom a nyomorult halandókat. A jelenlegi állás szerint pedig nekem még nagyon nem is kell mit tennem azért, hogy ez így legyen, eléggé olyan feltételeket szabtak, amibe nem fogunk belemenni. Csak bólogattam a megjegyzésére, majd megyek személyesen, igazán felkészülve. Ami pedig Ei… Miller-t illette, nos azt hiszem mielőtt felkoncolják a szerelmem halandó megfelelőjét gyorsan kéne hozni egy nyilatkozatot, miszerint Asgard ellenes tettnek minősül, ha Asgard trónörököséhez, legyen bármilyen formában is, hozzá mernek érni. Nem a saját egykori halandó énemnek akartam jót ezzel, csak hát mégis miattam került Einar ebbe a helyzetbe és nem akartam, hogy az a férfi bármilyen kárt szenvedjen. Ő lesz Morsus után vajon a második, akiért megtennék bármit? Csak tudnám, hogy Morsus-t miért is… De végre a férfi kimondta, hogy akkor most ő távozna is, ha már más megbeszélni valónk nincsen. Részemről nem volt.
- Akkor kérem erre fáradjon – mutattam az irányt és előre engedtem. – Akkor majd a közeljövőben, néhány napon belül ismét látogatást teszek önöknél, hogy a saját, illetve az önök álláspontját meghallgathassuk. Remélem így meg fog felelni.
Ugyanarra haladtam vele kifelé, mint amerre jöttünk, és nem szándékoztam megállni egészen a szivárványhídig. Utána pedig még meg kell keresnem a nagybátyámat, hogy vele is beszéljek.

//Folytatás: Bifrost – Szivárványhíd//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#94 2009-11-16 19:16:03

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Bifrost – Szivárványhíd//

A villanás után már ott voltam, ahonnan visszaindultam Feltonnal. Forrongtam a dühtől és az idegességtől, mégis hogyan volt képe annak a kis nyomorult féregnek azt eljátszania, amit? Dühösen szorítottam ökölbe a kezemet és ismét bántam azt, hogy atyámnak nem sikerült elpusztítania mindet egy szálig. Igen, Felton roppant találóan mondta magukról, hogy olyanok, mint a csótányok! Amiket pedig sajnos nem lehet elintézni. Csupa pozitívum, majd kíváncsi leszek, hogy a tisztelt Parlament milyen képet fog vágni, amikor a képükbe toljuk, hogy ezek olyan feltételek, amiket nem tudunk elfogadni, mert teljesen nevetségesek! Megkérdeztem az őröket, hogy merre látták a nagybátyámat távozni, így arra indultam meg gyorsan és dühösen. Egyszerűen képtelen voltam azon a tényen túljutni, hogy mindezt meg merték engedni maguknak. Védjük meg őket, arra nem gondolnak, hogy egy mágiahasználó ereje sem végtelen? Ha őket védjük mi hova jutunk? Nekünk csak másik hét világgal kellett szembenéznünk, hiszen kilenc világból állt itt minden. És mi voltunk az ékkövek, Asgard. Megráztam a fejemet, majd dühösen néztem a tenyerembe, amiben ismét vérrel megtelő holdacskák tűntek fel hála annak, hogy az előbb ökölbeszorításom a kezemet. És akkor most még mindig ott volt, hogy adjak tanácsot a nagybátyámnak a nővérem elleni háborúban. És akkor halandó korcsok, férgek ügye sem várhatott magára. Bár reméltem, hogy azt Volstagg elmondja neki, mire odaérek és megtalálom. Bár ő maga sem hallott túl sokat, szóval még ezt is én magyarázhatom…
Egyelőre csak haladtam a folyosókon és igyekeztem a nagybátyámat megtalálni végre. Még haza is kellett mennem és nem csak az ő ügyeivel, hanem a sajátjaimmal is foglalkozni. Illetve újabb leckék Amora-tól.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#95 2009-11-17 00:35:06

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor már a termében áll egy asztalnál, amin Asgard van kifaragva és minden nagyobb hatalmú személyből egy figura van kifaragva. Odinson ezek felett áll elemezve és próbálja eldönteni mit hova mozgasson. Sakkozok mély gondolataival merült el a terepen és próbálja megoldania világ gondjait, mint mindig egyedül. Idővel a türelmetlen isten már magában morog különböző megjegyzéseket. Jó pár figura érintésén látszik mennyire komolyan veszi ezt vagy mennyire közel állnak hozzá azok a személyek.
Mikor Halla belép Thor fel se néz csak hátra szól:
< - Beszélned kell a felmenőiddel. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#96 2009-11-17 11:20:29

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Dühösen léptem be a helységbe, erőt kellett vennem magamon, hogy ne csapjam be magam mögött az ajtót úgy, hogy az egész kastély, és még viselkedjek vele udvariasan is. Ez egy féreg! Egy halandó! Thor szavaira megtorpantam, amikor megszólalt anélkül, hogy felnézett volna rám. Emlékeztem erre a helységre, és igazából nem éppen jó emlékek fűztek hozzá, amikor ezen a helyen voltam az volt az utolsó nap, amikor még Thor oldalán álltam, amikor a szüleim még életben voltak. A kérdést egyelőre figyelmen kívül hagytam, és még nem léptem beljebb sem.
< - Emlékszel mikor voltam ebben a helységben utoljára? – kérdeztem. – Akkor az apámat hívtad el, hogy adjon neked tanácsot a másnap esedékes ütközetre és engem is magával hozott, hogy láthassam Einar-t. Igaz nem te vezetted azt a csatát, hanem Einar és Balder. Esélyetek sem volt… hiszen nekem „hála” atyám minden kis lépésetekről tudott. Az volt az utolsó nap, amikor Asvalddal, apámmal együtt lehettem…. >
Kétszáz év telt el azóta. Másnap Thor nem tudta megmenteni őket, mert állítólag Loki feltartotta, mégis, amikor a kastélyába értem már otthon volt. És én is elkéstem, a vadászt már nem találtam otthon. Megráztam a fejemet és most már beljebb és odasétáltam az asztalhoz, nem Thor mellé, hanem vele szembe az ellenkező oldalra és lenéztem a figurákra. Egyelőre még mindig nem válaszoltam a megjegyzésére. Diplomáciai útra küldött volna? egyelőre még nem foglalkoztam vele, a figurákra pillantottam, hátha sikerül néhány régebbi darabot is észrevennem közöttük, azaz a nevelőszüleimét az asztal mellett, immáron nem fenn a táblán, hanem csak mellette és a szememmel a fivére figuráját is kerestem, emlékeztem, hogy régen talán mind a hármat láttam, noha a nevelőszüleim addigra már visszavonultak, míg atyám volt a „főellenség”.
< - A halandók túlságosan messzire mennek ezúttal – mondtam dühösen. – Szemtelenek, követelőzők és mintha teljes egészében azt hinnék, hogy azért vagyunk, hogy őket szolgáljuk! Mindent követelnek, de nem adnának érte semmit cserébe! >
Vettem néhány mély levegőt, hogy megnyugodjak. Nem lehettem már ennyire felelőtlen és lobbanékony, ügyelnem kellett a tetteimre, az átokba az uralkodással is, hogy ennyi kötöttséggel jár! Végül visszanéztem a táblára, majd a nagybátyámra emeltem a tekintetemet. Felmenőimmel? Vajon kikre gondolt? Jotunheim és Muspelheim képviselőire, vagy pedig a fivéreire? Nem tudtam eldönteni, hogy melyiket várja el tőlem, hogy a nagybátyáimmal rendezzem a viszonyomat, vagy a család másik felével. Ugyanis mind a kettőben láttam lehetőséget.
< - Melyikre gondoltál nagybátyám? – érdeklődtem. – Hogy keressem fel a tűzóriás királynőt és próbáljam meggyőzni, hogy ne Hela-t támogassa, hanem minket? Illetve nagyanyámmal Farbauti-val beszéljek, hogy juttasson el Utgard-Loki-hoz hasonló ügyben? Ugyanis utolsó információim birtokában úgy tudom, hogy atyám anyja mind a mai napig életben van… vagy fivéreidre, a nagybátyáimra gondoltál? Esetleg Sif-re és Heimdall-ra… >
Mást nem nagyon tudtam, akiket ebbe a csoportba lehetett volna sorolni… bár lehetséges, hogy tévedek. Ymir-t szándékosan hagytam ki azonban a felsorolásból, minden óriás ősatyját.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#97 2009-11-17 16:34:21

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor az első szavakra nem reagál csak nézi a figurákat mintha nem akarna kiesni a koncentrációból.
< - Ő nem halandó... rosszabb politikus. Ezek szentül hiszik mindenhez joguk van. Ne ilyenek alapján ítéld meg a népet. Hisz mindketten tudjuk az uralkodó sosem olyan, mint a népe. >
Ezzel Thorhallát a fehér területre rakja.
< - Sif már küldetésen van és Asgard katonáit gyűjti össze, akikben még bízhattunk és félek megjelenésed a tűzóriást csak dühítené. Nem szeretem ezt mondani, de bennük sosem bízhattunk legyen béke vagy háború. Atyád népét kell felkeresned. Részben uralkodó vagy és ha nem adják neked, ami jár jelenleg a véred az egyetlen ok, ami hadi sorba hívhatja a jégóriásokat. Bár apádat többször elárulták már mégis nincs más esély... mindenkire szükségünk van. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#98 2009-11-17 17:05:28

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Elfintorodtam akkor, amikor a halandós részre válaszolt. Mintha egy ostoba kölyök lettem volna, aki soha sem élt közöttük és most látta meg az elsőt közülük és ő rajta keresztül próbálkozott ítélkezni. Így is úgyis lenéztem őket, ezen nem fog tudni változtatni, elrontotta abban a pillanatban, amikor közéjük száműzött.
< - Neked köszönhetően eleget éltem közöttük, hogy tudjam milyenek a halandók – mondtam. – Stephanie emlékei alapján ítélkezem, nem pedig a politikusok alapján. >
A bábura pillantottam, amit feltett az asztalra a fehér részre. Végighallgattam a mondandóját, már korábban a tárgyaláson, az elsőn is azzal érveltek, hogy soha sem ismernének el jégóriásnak, hiába voltam az félig az, most mégis úgy tűnt, hogy nem fogom megúszni, hogy a nagyanyámmal és Utgard-Loki-val találkozzam. Furcsa, soha sem hittem ugyanis, hogy egy diplomáciai küldetésben fogok visszatérni Jotunheim-be. Noha korábban már jártam arra, de akkor fiatal voltam és csak csatákat vívtam, később persze egy oldalon álltunk, de nem ismertem személyesen sok óriást így sem.
< - Előbb vagy utóbb úgyis szembe kell néznem vele – csóváltam meg a fejem. – Nem maradhat megtorlatlanul a szüleim halála – vicsorodtam el egy pillanatra. – Megteszek minden tőlem telhetőt, amit csak tudok Utgard-Loki-val szemben. Talán a jégóriások szemében használ valamit az is, hogy igen sokat harcoltunk egymás oldalán atyám seregeiben. Skurge-t magammal viszem, ő is félig jégóriás, talán azt jobban beveszi a gyomruk, mintha csak egy sima Asgardi személlyel állítanék be közéjük. A többi szövetségesünkkel mi lesz? A törpök is ott vannak, úgy tudom, hogy még mindig jó kapcsolatot ápolnak Asgarddal. Norn és az elfek? – érdeklődtem. – Karnillát talán Balder lenne képes a legjobban meggyőzni… az elfek pedig ha éppen nem megint valami belső vitában marja egymást Malekith és Alflyse, akkor talán az ő segítségükre is számíthatunk. Végül is az ő érdekük is, hogy segítsenek, hogy legyen még föld, amin később marakodhatnak tovább. Van azonban valami – felnéztem. – Vutha-t kiért akarod visszaküldeni? Úgy értesültem, hogy nincs már ott senki a fajtájából… összesen a tűzóriásunkba botlana, aki pedig kivégezné nem is egy ok miatt… - elgondolkodtam. – Valahogyan megoldható, hogy a háború idejére le tudjunk zárni minden kijáratot Muspelheim-ből? Tőlük szövetséget nem várhatunk annyira sem, mint mástól, és nem kellene, hogy amíg Hela-val hadakozunk hátba támadjanak minket. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#99 2009-11-17 17:23:31

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor mosolyogva néz a kérdések végén fel.
< - A törpök maguktól jelentkeztek nálam nem is olyan rég és még a tűzóriásokra is gondoltak. Ha a hadseregük mégis megindulna a világunk legnagyobb építészei intézték el, hogy előbb ütközzenek Hel seregeibe, mint a miénkbe. >
Mondja kis mosollyal. majd az elfekhez fordul.
< - Ők mások. Balder és Einar most a legfőbb védelmünk. Hadvezérek és a legerősebb katonák. Ameddig én gyenge vagyok csak ők védhetik Asgardot. Ha baj van őket keresd a sereg rájuk fog hallgatni. Viszont ez nem ilyen egyszerű. Az elfekhez... >
Szavai megszakadnak és a szinte a semmiből lép elő Sathad.
< - Egy elf kell. Úrnőm. - biccent Thorhhallának - Királyom. - majd Thornak - Hírnők vagyok Tudom a dolgom. >
Mire Thorhalla felfogná a férfi ki is ugrik az ablakon és eltűnik a semmiben.
< - Visszatérve nagyapádra. Skurge védelmezni fog. Ha bármi gond van jelezd Amorának kérlek, de ismerve a jégórásokat jobban érdekli őket a túlélés, mint a bosszú. Reméljük ez ég mindig így van. Ha nem Einar és csapata azonnal érkezik. >
Ekkor Thenát Fenrir birodalmáéhoz rakja.
< - Talán ide is téged kéne küldenem, de ez nem ilyen egyszerű. Fenrir megveti a mágiát csak a tiszta szívű harcosok érdeklik. Az ő elvei szerint csak harcost érdemes becsülni és félek tőle varázstudásod megsértené őt... viszont jobban aggaszt, hogy Fenrir csak két üzenet szokott küldeni... vagy megjelenik a seregével és a hírnőkkel vagy farkasok vonszolják vissza hírnők legyőzött tetemét. >
Mondja majd remegve lerakja a figurát.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#100 2009-11-17 18:10:03

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Szóval a törpök maguk jelentkeztek? Ez igazából nagyon jó hír, elvigyorodtam, amikor említette, hogy mire készülnek. Drága nővéremet éri némi meglepetés, ha támadni készül. Csak nehogy utána szövetségesekre találjon ott, noha nem hiszem, hogy a tűzóriások és démonok majd pont egy jégóriással állnának le tárgyalni főleg úgy, hogy nem olyannak ismertem meg a nővéremet az utóbbi időben, hogy tárgyaljon bárkivel is.
< - Látom, nem csak a sörön és a nőkön jár az eszük – nevettem fel, majd elkomorodtam. – Reméljük a démonok és tűzóriások között nem talál a nővérem szövetségesekre… bár amennyi halott van nála, nem hiszem, hogy ehhez folyamodna. A lelki terror nagyobb lesz, hogy az embereiknek az elveszett szeretteik ellen kell majd harcolniuk. >
Vettem egy mély levegőt, régen láttam kettejüket egymás mellett harcolni. És nem örültem annak, hogy újra kell. Nem amiatt, hogy mindkettő él, hanem, mert azt jelentette, hogy újra háború van és ezért szükséges mindez. Bár, ha én indítottam volna háborút a nagybátyám ellen, akkor vajon Einar az ő oldalukon állt volna, vagy az enyémen? De tény, hogy a legjobb harcosok voltak, mind a kettejüket mindenki szerette és tisztelték, sőt meg mertem volna kockáztatni, hogy rajongtak értük… az elfek pedig. Sathad lépett elő, eddig fel sem tűnt, hogy bent volt a helységben. Döbbenten néztem, ahogyan előkerült, majd néhány szó után az ablakon távozott. Mindig is elképesztő egyén volt, ez most sem változott.
< - Az elfek tudják, hogy menni fog – mondtam. – Laaksonen és Thordin nagybátyjának felesége elf, és Alflyse kéme… mintha nem tudná, hogy tudunk kilétéről. Szerintem már jócskán tudnak arról, hogy mi folyik itt… ez könnyíthet Sathad helyzetén. >
Igazából fogalmam sem volt, hogy a nagyapám Laufey és Utgard-Loki milyen kapcsolatban álltak egymással, megvoltak egy-egy birodalommal, ezt tudtam. Dehogy miután Odin megölte Laufey-t és Loki-t magához vette milyen volt a viszonyuk elképzelni sem tudtam. Soha sem láttam a jégóriások jelenlegi uralkodóját és arról sem tudtam, hogy atyám milyen viszonyban volt a névrokonával. Lehet, hogy először mégis Farbauti-t kellett volna felkérni, hogy drága nagyanyám tartson egy gyors összefoglalást.
< - Ez az életükről szól – bólintottam. – Ha nem segítenek Hela pusztítja el őket… nem hiszem, hogy sok választásuk maradna. >
Ah, most már végre megértettem, hogy miért viselkedett úgy Thena, ahogyan a fivéremhez küldte. Talán tényleg engem kellett volna küldenie, már csak azért is, mert rokonok voltunk és éppen ezért is lett volna túlságosan veszélyes. De biztonságosabb is. Hátha, még harcosként emlékezett rám, egyelőre nem sokan tudták, hogy mennyit fejlődtem.
< - Tudod, hogy csak atyám halála után tettem szert ekkora mágikus erőre, amim most van és erről még mindig nem sokan tudnak. A legtöbbek még mindig csak tűzvarázslónak hisznek – mosolyodtam el. – Addig csak egyszerű harcos voltam, az embereim nagy része még mindig ezért tisztel és van mellettem attól, függetlenül, hogy atyám leánya vagyok. Nyugodj meg, Thena rendben lesz, nálam jobban aggódnod kellett volna, főleg Hela szavai után… ha Fenrir nem segít nektek, az csakis miattam lesz, de a nővérem haza fog térni a saját lábán, vagy villámain keresztül – elfintorodtam. – Már csak azért is, mert nővéremnek mertem nevezni és villámmal etethessen meg… >
Próbáltam felvidítani és lelket önteni belé és az ígéret betartása pedig úgy véltem, hogy kellően jó lesz erre. Noha az én kedvem sem volt túl jó és feszült voltam, nem csak a készülő utam miatt, hanem az egész háború miatt.
< - Hol szándékozunk vele először összecsapni? – érdeklődtem. – Helheim kapujában a Yggdrasil gyökereinél? Vagy megvárjuk, míg kopogtat Asgard város kapuján? >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:36

#101 2009-11-20 18:55:26

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor legyint Sathadra.
< - Az elfek rég tudnak ezekről. Közelebb állnak Asgardhoz, mit hittem volna. Stahad inkább a béke jobb, mint a hírnők. Ha mást küldök valószínűleg lelkükre vették volna és én jelenleg nem mehetek. Sokkal tartozok már Sathadnak. >
Mikor a nő Thenát említi Thor kicsit megnyugszik és elmosolyodik.
< - Erős lány, ahogy te is. Ha eljön az idő fenrir ezt látni fogja és végre egyikőtök sem fogja úgy érezni, hogy magányos lenne Loki vérei közül, de a farkasnak idő kell és szükségem van rád jelenleg itt. >
Keze a semleges földekre mutat.
< - A helyszín kérdéses, de valószínűleg a semleges területen lesz. Hela nem várná meg, hogy a kapuihoz érjünk és tudja jól, hogy az erődök védelmében sose lenne esélye ellenünk. Ha mégis akkor is túl sok időbe telne. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#102 2009-11-20 19:41:05

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Bólintottam a nagybátyám szavaira, amiket Sathad-ról mondott. Nem volt lehetőségem még megköszönni neki, hogy kiált értem az anyósommal szemben, hogy ne hajítson ki egyenesen Asgardról, hanem hagyta, hogy segítsek megmenteni a világomat a másik világból jött Asgardiakkal szemben.
< - Ő volt, aki nem engedte, hogy Amora kihajítson Asgardról, amikor Landraffal hazaszöktem – mosolyodtam el. – Igazából így utólag tudva, hogy Einar kicsoda nem csodálkozom, hogy Amora akkor a viszontlátáskor a pokolba kívánt… >
Csak fél szemmel pillantottam Thor felé, igazából remek kérdés, hogy mit mondott neki rólam a drága nővérem, ha elhitte, amit mondott és a szavai Fenrir-t is megfertőzték, akkor igen szomorú tényekkel kell szembesülnünk. Lehetséges, hogy Loki minden fattyára ez a sors várt, hogy magányos legyen és egyedül, mindenkivel szemben bizalmatlanul legyünk, leginkább a saját családunkkal szemben. Egyelőre azonban nem fontos, mert most más dolgunk volt. ennek ellenére bíztam abban, hogy mire visszaérek, akkor már itt lesznek, kíváncsi voltam a bátyámra.
< - Remélhetőleg mindannyian itt lesznek mire visszatérek – mondtam. >
Végighallgattam az eszmefuttatást, igazából ha holtakkal jön ellenünk, akkor bármeddig ostromolhat városokat, erődöket, előbb vagy utóbb ki tudná éheztetni a seregeket, vagy járványt küld rájuk, mágikust és mindennek vége. A mágusok sem bírnák sokáig azt, hogy mindenkit kimenekítsenek, mert azzal csak a területeinket adnánk fel és nyerne vele Hela.
< - Akkor nem zavarlak tovább – folytattam. – Összeszedem Skurge-t, felszerelkezünk és már megyünk is Jotunheim-be. Einar-t pedig visszaküldöm a fővárosba. Amint lesz valami hír azonnal értesítelek nagybátyám. Kitartás, minden rendben lesz – erőltettem az arcomra egy mosolyt. – Csak egy kérésem van – az arcom komoly lett. – Ha az egész Ragnarök-be fordul, vagy valaha bárhogyan is az atyám valahogyan feltámad és beteljesíti az végzetét… saját kezűleg ölsz meg még azelőtt, hogy ismét árthatnék a fiadnak, vagy megölhetném őt. Esküdj meg erre! >
A szemébe néztem, teljesen komolyan gondoltam, amit mondtam. Ismertem a jóslatot, minden szörnye és gyermeke az oldalán vonul hadba. Nem kockáztathattam ebben a kérdésben.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#103 2009-11-20 20:03:34

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor arcán vigyor jelenik meg.
< - Apád trükkjei már messze állnak Asgard hatalmától. - mondja és a szemei aranyló fényekben kezdenek úszni - Nem kap rá esélyt, hogy trükközön. Ha újra feltámad nem jut a túlvilágra még egyszer ez biztos. Már ki ismertem őt és felkészültem erre. Ha nem így lenne nem engedném ide fenrirt. >
Mondja mosolyogva a viharisten, aki egyre inkább beszél úgy, mint valaha Odin, de még inkább a saját kedves személyiségét belevéve az öreg bölcsességébe.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#104 2009-11-20 20:28:38

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Dühösen pillantottam Thor-ra, amikor nekiállt vigyorogni a kérésem után. Nem viccből mondtam, amit mondtam neki, hanem halálosan komolyan. Ó, így már teljesen világos, hogy miért engeded a fattyakat a közeledbe, nem félsz tőle. Öntelt barom! Kitenni Asgardot ekkora veszélynek, csak mert azt hiszed, hogy azt a férget kiismerted? Dühösen szorítottam a kezemet ökölbe, lehetséges, hogy éppen egyé készült válni Asgarddal, de azért én nem lettem volna ennyire biztos a dolgomban. Lehet, hogy csak az játszott közre, hogy rettegtem a saját apámtól? Illetve, hogy tudtam, hogy mit jósolt annak idején Volla meg Loki vérvonalának? Megölné teljesen? Még a lelkét is elpusztítaná? Lehet, hogy a trükkjei már kevesek ide, de ettől függetlenül, ha vérmágiát használ, azzal nem tudsz még te sem mit kezdeni drága nagybátyám! Figyeltem, ahogyan a szemei arany színben kezdenek játszani, nagyon halványan emlékeztem Odin-ra így, hogy ő volt ilyen. Ott volt a születésemnél is, noha arra a részre már nem emlékeztem.
< - Ajánlom, hogy ne tévedj! – vicsorogtam. – Amint lesz valami vagy személyesen üzenek, vagy Amora-n keresztül. >
Még mindig dühös voltam, miközben elsuttogtam a megfelelő varázsszavakat és a beteges zöldes füst vett körbe, majd villanással tűntem el a fővárosból és jelentem meg a saját trónteremben.

//Folytatás: Loki kastélya//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#105 2009-12-02 22:48:13

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Loki kastélya//

Végigsiettem a folyosókon a saját embereimhez menet, meglepődve és örömmel tapasztaltam, hogy mindenki itt van, akik a csapatomba tartoztak negyed évszázaddal korábban. Csupa megbízható és hűséges barát és harcostárs, akiknek a kezébe bármikor helyeztem volna az életemet, mert nem egyszer mentettük már meg egymás életét is. Ennek ellenére régen becsaptam őket, vagyis így éreztem, hiszen nem mondtam meg, amikor elbúcsúztam, hogy miért teszem, hogy mire készülök. Noha ismertek, biztosra vettem, hogy tudták, hogy mit teszek és miért, abba nem gondoltam bele soha sem, hogy meg is értik, vagy elfogadják-e, hogy miért kellett megtennem, amit. Mindannyian ismerték ők is Thorhalla-t, hiszen még ők is harcoltak egy oldalon vele, csak az valóban tényleg megváltoztatott mindent, hogy kinek is a lánya. Mindannyian önként vállalkoztak arra, hogy velem tartanak majd erre az útra, még akkor is, ha lehetséges, hogy az utolsó tettünk lesz, ha megtámadjuk a jégóriások uralkodóját. Örömmel fogadtak és végre ismét úgy érezhettem magam, mint annak idején régen. Barátok között. Noha még mindig ideges voltam, ahogyan telt és múlt az idő, még mindig nem történt semmi, semmilyen hír, vagy bármi. Ez jelenthette, hogy már mind a ketten meghaltak, vagy éppen azt is, hogy sikeresen haladnak a tárgyalások, de miért nem hittem a pozitív végkifejlettben? Talán mert ismertem a jégóriásokat és Hallát is? Idegesen járkáltam fel s alá a folyosókon és a helységben, ahol várakoztunk a parancsra, hogy indulnunk kell. Idegesen, minden pillanatban azt várva, hogy valaki megérkezik jelentve, hogy visszatért vagy ő… vagy pedig az óriások a holttestét küldik csak vissza, hogy megtagadják a segítséget. Végül nekidőltem a falnak és igyekeztem megnyugodni, és így várni valamilyen hírt, bármilyet, vagy róla, vagy pedig Thena-ról, mert érte is aggódtam, hogy mi lehet vele Fenrir-nél…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#106 2009-12-04 12:19:04

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Asgard város//


Folyosókon átvezetik Thordint, míg nem végül az egyik terembe leültetik. Az őrök nem mozdulnak, szemeikkel a vendéget nézik, aki leteszi Hektort az asztalra. Az pedig elkezdi rágcsálni az asztal sarkát. Thordin nem szól rá, nem érdekli, hisz nem otthon van. Talán sosem fog otthon lenni, és talán nem is foglya érezni milyen is az. Keresztbe ölti kezeit, és hátra dől. Komor arccal várja valamelyik királyi sarj érkezését, addig is csak a sárkányt figyeli, aki boldogan szedi szét az asztal sarkát.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#107 2009-12-04 12:41:51

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Továbbra is türelmetlenül várakoztam, hogy bármilyen hírt kapok-e végre Halla felől, kezdett megőrjíteni a várakozás, hogy semmit sem tudtam és csak a sötétben tapogatózhattam ezen ügyben. Végül egy katona volt, aki sietős léptekkel közeledett felém, majd gyorsan elő is adta, hogy miben kell a segítségem. Megráztam a fejemet, most még foglalkozzam ilyen ügyekkel is? Tudtam, hogy Thorhalla volt az aki, ezt intézni akarta, hiszen szándékosan járatta el a halandók előtt is a fiút, de a bűnei… muszáj lesz megtennem első hivatalos döntésemként azt, amit muszáj? Bólintottam a katonának, hogy mutassa az irányt, hogy merre is menjek. Az embereimet hátrahagytam, hogy sietek vissza, majd a folyosók rengetegében követtem. Végül odaértünk a megfelelő helységhez és beléptem rajta, elsőre megdöbbentem azon, ahogyan a fiatal férfi kinézett, nagyon nem így nézett ki amikor utoljára láttam, de teljesen biztosak voltak az őrök ebben, hogy ő volt az. Anyám, Aesa ellenőrizte az elméjét az elmondások alapján. Vissza kívánt térni Midgardra, amikor elfogták… beljebb léptem és odasétáltam elé, lenéztem rá, amíg még ült és megcsóváltam a fejemet…
Körübelül öt perc telt el, mire a folyosóról súlyos lépteket hallottál meg, többen közeledtek, és a hangok alapján mindenkin legalább teljes vért volt. Végül nyílt az ajtó és Einar lépett be rajta, valóban teljes vértben volt és úgy tűnt, hogy harcra kész állapotban van, bár, hogy miért arra még ötleted sem volt. A páncélja Thor pártiként, illetve mint ezen család tagjaként kék és arany színben pompázott hosszú palástja vörös színű, arca fáradt és egyértelműen ideges volt. Döbbenten pillantott rád, amikor észrevett, úgy tűnt, hogy felismert. Vett egy mély levegőt és megcsóválta a fejét.
< - Mond mihez kezdjek veled Thodin Wornugson? – érdeklődött. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#108 2009-12-04 13:09:53

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

Nem kell sok idő, és Thordin léptekre lesz figyelmes. Súlyos léptek, biztos van rajtuk vért, ez nyilván való. Kinyílt az ajtó, amire Hektor kapta fel a fejét, aztán néhány másodperccel később Thordin is oda nézett. Vett egy hatalmas mély levegőt, és megcsóválta ő is a fejét, és az asztalra csapta kezét. Másik kezével megdörzsölte arcát, a sárkány pedig zavartan nézett Einarra. Neki valamiért nem akart vicsorogni. Előtte valamiért az asztal rágcsálását is befejezte. Thordin látta hogy Einar felismerte őt, bár kicsit meg volt döbbenve. Aztán kissé apáskodóan szólalt meg, amire a férfi csak elmosolyodott. Már kínjában nem tudott mit tenni.

~De mért ő? Nem úgy volt, hogy a hadsereget készíti fel? Nem azt mondták a népek? Akkor meg? Mért őt kell ide küldeni, a jó életbe.

Hosszan hallgatott, míg elfordította fejét. Majd pedig visszanézett Thorsonra. Érdektelen hangon szólalt meg

<-Mit? Engedj el, és had menjek utamra. Nem harcosként jöttem ide, hanem csak utazóként, aki visszatérne Midgardra. Szerintem ti is jobban örülnétek neki. Vagy inkább itt tartanátok? Nem. Nem hiszem. Adjátok vissza a fegyverem, és már itt sem vagyok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#109 2009-12-04 13:43:36

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

A sárkányra pillantottam, ami hirtelen abbahagyta az asztal rágcsálását, majd ismét a fiúra néztem. Miért lett hirtelen ennyire zavarban a fiú a szavaim után? Egyszerűen nem tudtam ezt. igazából lehetséges, hogy amiatt, aki vagyok? Nehéz volt beleszokni abba, hogy így tekintsek magamra így ennyi idő után. Végül beszélni kezdett néhány hosszú másodperc után, mintha nem tudta volna, hogy mit is mondjon, hogy mit tegyek vele. Sajnos már tudtam, hogy mit kell tennem vele, még akkor is, ha nem szívesen akartam megtenni. Akárcsak az apám én is adtam volna számára egy újabb esély, bár tökéletesen tisztában voltam vele, hogy még őt is sikeresen kihozta a sodrából, amit pedig nem sok személyének sikerült elérnie. Vagy csak nem volt még hozzá szerencsém. Engedjem vissza Midgardra, mert annak jobban örülne mindenki? Lehet, hogy valóban így volt, de nem! Nem volt így, odalenn sokkal nagyobb gondot okozhatott volna, mintha itt marad egy börtönben.
< - Nem így van – mondtam. – Azok után, amiket tettél és viszonyulsz hozzánk, valószínűleg mindent elkövetnél annak érdekében, hogy a Midgard és Asgard közötti diplomáciai kapcsolatokat aláásd, amit jelen helyzetben nem engedhetünk meg. Főleg, hogy már a tárgyalások is folynak. >
Elgondolkodtam néhány pillanatra, vajon tisztában volt azzal, milyen súlya volt azoknak a tetteknek, amiket elkövetett? Nem hittem, hogy lett volna. Más esetben, ha nem olyan súlyos lett volna az adott szituáció, akkor lehetséges, hogy azonnal ki kellett volna végezni azért, amit tett, de nem volt rá lehetőség. Kapott arra esélyt, hogy elmenjen és ne kerüljön többé a színünk elé, mert várható, hogy mi lesz a büntetése. Mindenkit megalázott azon a napon, egy párbajt is visszautasított…
< - Van fogalmad arról, hogy miket tettél és milyen büntetés jár azokért a tettekért? – érdeklődtem. – Felség- és hazaárulás, az uralkodói családok tagjainak vérig sértése, megalázása, parancsmegtagadás, egy párbaj visszautasítása egy királyi vérrel szemben és a Midgardi halandók veszélyeztetése az oktalanságod révén. Hallani szeretném, hogy melyik tettedért milyen büntetés jár, csatában és azon kívül. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#110 2009-12-04 14:16:32

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

Thordin csak morgott, míg Einar beszélt, de talán furcsálhatta a férfi, hogy legutóbbi találkozásukhoz híven, nem volt annyira könnyen lobbanó. Helyette csak fél szemmel nézett rá, inkább a sárkányra bámult, hogy az mit művel. Aztán mikor rá kerűlt a sor, tpovábbra sem nézett Einarra.

<-Tisztáznék egy-két dolgot. Első, hogy soha az életben nem veszélyeztetnék halandót! Soha. Nem tudom te miről beszélsz. A Midgard és Asgaard közti kapcsolatot pedig ellenzem. Most megmondom. Azt hittem helyesen cselekszem, mikor ez ügyben eljártam, de mára tudom, hogy nem. Thorhalla ült be az én székembe, minden figyelmeztetés nélkül, és gondolom nem titok, hogy nem szeretem Loki egyik lányát sem. Sem pedig a többi torzszülöttét. Hidd el nekem, meg fogod te még bánni, hogy az a nő ül ott. Keservesen. De akkorra szerencsére már nem az én dolgom lesz.

Ezzel elhallgat, és lábát felteszi az asztalra és a sárkány pedig a mellé húzódik. Thordin elkényelmesedik, talán túlságosan is, és mélyen elmerül egy pillanatra. Látszik, hogy nem itt jár. Gondolataiban messze van, majd pedig rá néz Einarra.

<-Nincs bűnöm. Bűn lenne, hogy nem hallgatom el a sérelmeimet, és nem titkolódzva hátúról támadok, mint azt Loki tette, vagy Thorhalla fogja? Nem hiszem. Ez nem bűn. A párbajra meg nem vagy méltó, mert megbolondítottad uram visszatérteddel, és miattad kellett elfordulnom tőle. Te a szememben nem vagy méltó a rangodra. Nem hiszem el, hogy egy varázsütésre Hela szolgájából jóságos kutya lett. Ne akard bemesélni nekem. Vagy hogy visszatérted után múltad mindenki által feledésbe merült, bezzeg enyém nem. Pedig nem ellenségként jöttem.

Hangja végig érdektelen, és nem igazán kivehető belőle cseppnyi düh sem. Mintha kicserélték volna.

<-Mellesleg meg a saját érdekemben, és mindenki máséban mennék innen el. De persze csak egy rövidke időre, mert a Hela elleni harcban itt lennék. Igen, Hela ellen, mert én láttam mi lesz, ha nem. Én láttam, hogy ha Asgard elpusztul, és minden más is, ha nem veletek tartok. Büntetés? Nem jár nekem büntetés azért mert őszinte voltam… Ezt lásd be szépen. Engedj, had mennyek. Ígérem, nem áll szándékomban egyik uralkodónak, sem azoknak sarjának ártani. Erre a szavamat adom.

Hektort a kezébe veszi, majd fel áll, és távozásra készűl.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#111 2009-12-04 14:39:33

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Megcsóváltam a fejemet, továbbra sem látta be, hogy mit tett és mit tesz a szavaival. Így tényleg nem marad más lehetőségem, csöndesen hallgattam végig minden sértését és szidalmát, amit rám zúdított. Nocsak, máris megbánta Midgard és Asgard közti szövetséget, bár jó kérdés, hogy mennyi jog ebből összejönni főleg, hogy atyám és Halla is ellenzik a követeléseket.
< - Hogy nem? – kérdeztem gúnyosan. – Hol voltál, amikor Galactus-t megtámadtuk? Valahol a hátsó sorban a fejedet fogtad gyáván és megtagadtad a harcot, amíg mi a halandókat védtük azzal, hogy megtámadtuk a Bolygófalót. Harcolnod kellett volna, nem pedig gyáván megfutamodni és szövetséget ajánlani az ellenségnek, mert éppen övé volt a hatalmi pozíció. Tudod, hogy miként hívják ezt? Gyávaságnak, még Loki sem volt ennyire gyáva és undorító a tetteivel, mint te abban a pillanatban. A fivéred, a rokonaid és a szüleid szégyenkeznek a tetteid miatt, pedig azt sem érdemled, hogy a családodnak tartsák magukat! Minden figyelmeztetés nélkül? Tette, ami a kötelessége hercegnőként, miután neked hála, és annak, hogy nem teljesítetted, amit elvártak tőled már kezdtek lemondani rólunk és mindenfélének…>
A katonák egyből rántották elő a fegyvereiket a sértésekre, ami engem ért a kezemmel intettem le őket, hogy maradjanak a helyükön és ne támadjanak, pedig megtették volna. Az embereim voltak, mindet ismertem név szerint is.
< - Kezdjük ott, hogy neked nincs jogod ilyen hangnemben beszélni senkivel sem ebben a kastélyban – mondtam. – Nem kértem ezt a rangot, sem pedig ezt az óriási felelősséget, ami ezzel jár. Ha lehetne visszacserélném az egészet és élném tovább az életemet Fonnson-ként, mint annak idején. Már korábban is mondtam, hogy nem szolgáltam önként Hela-t, mágiával tartott a befolyása alatt, az emlékeimtől megfosztott és hamisakat adott nekem. A múltam ugyanaz, mint régen volt, Asgard egyik hadvezére vagyok, aki mindig is voltam. Ami a rangomat illeti, majd ha ötszáz évet végigharcoltál a csatatéren és olyan érdemeid lesznek, mint nekem, akkor a képembe róhatod ezeket a szavakat, addig, amíg még csak azt sem tudod, hogy miként kell az anyád szoknyáját elengedni, és aki jobb és nemesebb harcos nálad, nem tűröm el ezeket a szavakat! Nem bűn, abban az esetben, ha ki mersz állni ország világ előtt ezt bejelenti, és minden egyes párbajt elfogadsz, amikor kihívnak. Ha nem teszed ismét csak magadat ásod mélyebbre, sőt csak kinevetnek és ostoba gyermeknek tartanak érte. Ó, csaknem te magad kerültél Hela befolyása alá ezekkel a szavakkal? Miért olyan nagy bűn, hogy egy apa örül a gyermekének? Nem ellenségként jöttél, a szavaid pedig nem ezt támasztják alá gyermek. >
Vettem egy mély levegőt újra, komolyan azt hiszi, hogy el fogom engedni ezek után? Hogy megtehetem? Ha még bűnbánást mutatott volna a tettei után, de nem, még büszke is rá, sőt újra megtenné. Amikor felállt, hogy távozzon megragadtam a vállát és magam felé fordítottam.
< - Nem tehetem – mondtam keserűen. – Nem engedhetlek el, nem így akartam, ha megbántad volna, amiket tettél, akkor talán tehettem volna engedményt, de így nem…. A felség- és hazaárulás bűntette háborúban halál, egyéb esetben száműzetés, az emberek veszélyeztetése, száműzetés. Egy királyi vér párbajának el nem fogadásának büntetése halál vagy száműzetés. A parancsmegtagadás büntetése háborúban halál, egyéb esetben száműzetés vagy halál… nem fogsz semelyik oldalon sem harcolni Hela ellen… kénytelen vagyok száműzni téged. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#112 2009-12-04 15:56:27

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

<-Neked ez kell. Értem. Az őszinteség, mi szerint én vállalom tetteim, és szavaim, neked semmi. Inkább álszentként könyörögjek bocsánatért, közben meg a halálba kívánlak, és kígyó módjára kacagok. Szóval neked ez tetszik. Azt hittem, az igazság a kulcs. De látom, te is magadban tartod a kínt, és elfojtod. Helyette csak mosolyogsz, és bűnös gondolatok járnak át. Tudod mi a különbség kettőnk között, „hercegem”? Hogy én igazi vagyok, te meg csak egy illúzió. Ha megkérhetlek ne vesd a szememre mit tettem, mer nem mész vele semmire. Ha újra tehetném, ugyan így járnék el, semmit nem bántam meg. Megvallom, szívesen járnék öröm táncot holttested körül, és volt szerencsém bele kóstolni, de abba is, hogy mi lesz utána. Így nem támadok rátok. Nem kell, hogy Hela ellen mennyek? Rendben… most aztán megbüntettél. Minden esetre a saját érdeketekbe remélem a győzelmeteket. Azt viszont hozzá fűzném még, hogy nem sodortam veszélybe a halandókat. Nem tudom kik voltak, akik Thanost figyelmen kívűl hagyták, és esküvőt szerveztek egy háború közepén. Pedig helyette az ellen a lény ellen lehetett volna támadni, és minden másképp alakul. NE! Nehogy rá kezdj arra, amit már oly sokszor hallottam, hogy „a legtöbb esküvő a háborúk között zajlott le”. Mert ezzel már tele vagyok. Jobb ha tudod, ha te nem jelensz meg, és nem történik az esküvő, nem fordultam volna a viharisten ellen. Gyáva lennék? Azért, mert a szemetekbe mondom amit gondolok? Érdekes az érték ítéleted, az biztos. De azt mondom neked, ha annyira a szíveden viseled, hogy ellent mondtam a kihívásodnak, akkor tessék. Add át Jubelt, a fegyveremet, és itt vagyok, most előtted. Oh… azt majd elfelejtettem, hogy aljas szemét módon megvezetted fivérem. Csak úgy mondom… te hibbád mind ez.

~Ha úgy is annyira lelkiismeretes ez a barom, akkor remélem a szívére veszi…

Thordin lelöki válláról a férfi kezét, és hátrébb lép. Majd pedig a hosszas szavai után megint megszólal.

<-Száműzetés? Tehát azok büntetése, kik igazat mondanak, száműzetés. Értem már, hogy mért van annyi átkozott titok Asgardon. Gratulálok a hazugság fellegvárának királya leszel. Csinálj valamit, vitess el, vagy nem érdekel, csak csináld. Tudod… van jobb dolgom is, mint a képedet bámulni és az idióta szövegedet hallgatni. Mi lesz?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#113 2009-12-04 16:20:40

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Még mindig nem fogta fel, hihetetlen. Pedig a szülei tisztes polgárok, harcosok. Egyszerűen nem értem, hogy miért nem képes belátni ezeket a dolgokat.
< - Egyetlen szóval sem mondtam, hogy nem mondhatod el a véleményedet, sőt még tisztellek is, hogy megteszed, de azt már nem tűröm el, hogy nem viseled el a következményeket. Ez nem így működik. Midgardon lehetséges, hogy így működik a dolog, de mi nem vagyunk emberek! A fivéredet pedig nem vezettem meg. >
Ezzel folytatta tovább, hogy most már elfogadná a kihívást, sőt pöröly fegyvernemben, majdnem felnevettem keserűen, még a párbajok szabályait sem ismerte, mégis mit akart? A szemébe néztem és hagytam, hogy lerázza a kezemet a válláról, majd ekkor szólaltam csak meg újra.
< - Ami a párbajt illeti, egyetlen szóval sem mondtam, hogy pöröly lenne a fegyvernem – mondtam keserűen. – A kihívó, azaz a sértett fél választ fegyvernemet, nem pedig a másik. De ezzel már jócskán elkéstél, hogy most elfogadod… az alkalom akkora szólt, nem pedig mostanra. Most nem vágtam hozzád kesztyűt, te pedig nem vagy abban a helyzetben, hogy megtehesd. >
Akkor azt hiszem, hogy tényleg nem maradt más választásom, intsem belekezdeni abba, amit meg kellett tennem, hogy száműzöm nem csak szavakkal, de mágia által is, hogy éljek a jogommal, amit a születésemtől kezdve adott volt nekem.
< - Nem az igazság miatt kapod a büntetést – folytattam ugyanolyan keserű és bánatos hangon, mint ahogyan korábban. – Remélem egyszer belátod, hogy miért. És adj hálát az ősi isteneknek, hogy én száműzlek és nem pedig Thorhalla. Elvezetésre nem lesz szükség, ugyanis nem a saját lábadon hagyod el Asgardot. Thordin Wornugson, én Einar Thorson száműzlek Asgardról, mindaddig, amíg nem tanulsz önfegyelmet, önuralmat, önmegtartóztatást, tiszteltet mindenki iránt, a felsőbbrendűség tudatodat, az önbíráskodást és pöffeszkedő jellemedet nem vetkőzöd le, a halandó testedbe zárva fogod tölteni az időt Midgardon. A halandó éned nem fog tudni rólad, sem pedig Asgardról semmit. Mintha soha sem léteztél volna a számára, semmire sem fog emlékezni abból az időből, amióta felébredtél. Te ott leszel szellemalakként vele, de kapcsolatba másokkal nem léphetsz, az Asgardiakat te megérzed, de ők téged nem. Egyedül a királyi vérekkel tudsz kapcsolatba lépni, ha ők akarnak veled ezt tenni. Amennyiben ebben az alakban halsz meg, a lelked nem jut Hela-hoz, mert emberként haltál meg, ha javulást és fejlődést mutatsz a halandó éned visszakapja az emlékeit és újra alakot tudsz ölteni, mint egy rendes Asgardi. Azonban Asgard földjeire, soha, de soha többé nem teheted a lábadat semmilyen körülmények között! Ha ezt a szabályt megszeged az életeddel fogsz fizetni! >
Ezzel megragadta a kezedet, és mindent sárgás fény vett körbe, egy pillanattal később már nem Thordin állt Einar-ral szemben a fényben, hanem James Howard. Semmit sem tudott a férfi kivenni a fényben, és a következő pillanatban pedig a saját lakásán ébredt fel leizzadva és nagyon fáradtan egy rémálomból. Hektor is ott van vele egy kölyökmacska formájában, illetve a testén valahol egy tetoválás. A dátum 2019. december 4. és a férfinak fogalma sincs, hogy mi történt azóta, hogy Thordin korábban felébredt, így a másik lakásról sem, sem pedig a korábbi állásáról.
Bánatosan csóváltam meg a fejemet azok után, hogy a fény eltűnt, gyűlöltem magam, hogy meg kellett tennem, de nem volt más választásom, szomorúan indultam vissza az embereimhez, még Laaksonennek is el kell majd mondanom, hogy mi történt itt…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#114 2009-12-04 16:36:48

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Thor palotája

Thordin, csak gúnyosan mosolyog. Nem szól egy szót sem, csupán hallgat, és kacag a szavakon olykor. Lehet, tényleg nem fogja fel a helyzetet, de számára minden nézet szerint neki van igaza. Einar szavai közben elmerül a gondolatvilágában.

~Ez szörnyű… száműznek… jaj, de kár… istenem… mindjárt elsírom magam. Kit érdekel! Midgardra jutok, és csak ez volt a célom, semmi több. Elintézem az ügyeimet, és irány ide vissza. Nem vezette meg, hát az biztos, hogy Laaksonen nem magától lett ilyen. Kétlem… bár már nem is érdekel. Azért büntet, mert igazat mondok. Ha nem azért, hát miért? Akkor mért nem mondja meg az okát? Ugyan… engem néz ostobának? Kacagnom kell… mulattató ez az alak. Minden esetre ettől függetlenül remélem mihamarabb követi apját az Asgardal eggyé válásban.

Aztán hirtelen felcsattan.

<-Mi? Nem, nem erről volt szó. Szükség van rám, és nem veheted el azt, aki vagyok! Mi féle játékot űzöl? Játszadozol az emberekkel, és erőszakkal követeled, hogy változzanak meg a te izlésed szerint? Még is egy kígyót tartasz ágyadban! Igazságtalan uralkodó leszel, már most látom! Elvárod másoktól azt, am---

Félbe szakad mondandója, mikor fény öleli át. Aztán pillanatokkal később volt, s nincs…


//Folytatás:Somerset » James Howard (Thordin) lakása//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#115 2009-12-06 12:25:50

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

További idegőrlő órák következtek, nem csak amiatt voltam rémes hangulatban, hogy mi lehet vele, de a száműzetés miatt is. Egyszerűen fogalmam sem volt, hogy mitől lett ilyen, tényleg igaz lett volna, hogy amiatt, hogy visszakaptam az emlékeimet és már nem tartoztam Hela befolyása alá? Thor nevére! Komolyan nem akarta elhinni, hogy újra az voltam, aki? Én magam sem értek túl sokat a mágiához, de ez… Halla-t és Amora-t igen nehéz lett volna ilyen egyszerűen átverni és, ha még mindig a befolyása alatt lennék akkor azt az apámnak is kéne éreznie, főleg, hogy egyé készül válni Asgarddal. Megráztam a fejemet, saját magam voltam és nem volt többé közöm Hela-hoz és soha nem is volt. Kinéztem az ablakból a városra csak akkor fordultam vissza, amikor kopogtattak az ajtón és egy futár ért oda hozzám. A legörömtelibb hírrel, végre! Egy gyors köszönömöt mondtam neki, majd pedig a lehető leggyorsabban és a legrövidebb úton indultam el a főbejárathoz.


//Előzmény: Jotunheim//

Nagyon hamar el is értem a kapukat, ahol kérdezősködés nélkül engedtek be az őrök. Micsoda különös változatosság. Még emlékeztem, amikor láncokon hoztak ide negyed évszázada. A fejemben még mindig itt visszhangzottak Utgard-Loki szavai, megfontolandó szavak, de vajon lesz-e lehetőségem arra, hogy betartsam őket? A jelen helyzetben nem úgy tűnt, mint akinek erre lenne ideje. Utána pedig elég sok dolgom lesz azzal, hogy a rosszakaróimmal számoljak le, nem csak előnyei vannak annak, ha Loki fattyának születik az asgardi, hanem hatalmas hátrányai is. beléptem a palota területére, majd elindultam arrafelé, amerre drága nagybátyámat láttam utoljára, de néhány sarok után Einar-ba ütköztem, aki meglehetősen sietve tartott abba az irányba, amerről érkeztem. Megszólalni sem volt időm, mert máris magához szorított. Még a teljes vérten keresztül is éreztem, hogy meg-megremeg. Valami történt, Thena? Nem szólt semmit csak megfogta a kezemet és elvezetett az egyik szobához, egy ismerős helység, régen elég sokat voltam itt. Becsukta mögöttem az ajtót, majd annak támaszkodott neki.
< - Mi a gond szerelmem? – kérdeztem, amikor már teljesen biztosan csak ketten voltunk. – Mi történt? >
< - Csak aggódtam érted, hogy nem tudtam mi van veled… - akadt el a hangja. >
< - Jól vagyok és a jégóriások jönnek a háborúba – mondtam. – Az uralkodó elismert jégóriásnak és hercegnőnek… >
< - Megküzdöttél vele?! – nézett a nőre döbbenten. >
< - Mintha lett volna más választásom – vontam meg a vállamat. >
Gyorsan összefoglaltam az egészet neki, hogy mi történt Jotunheim-ben. Láttam az arcán, hogy hívnom kellett volna őket, de nem tehettem meg, hogy odahívom őket. hamarosan a végére értem, majd ránéztem, hogy most ő jön, hogy elmondja, mitől van ennyire rémes kedve. Kissé talán türelmetlenül hallgattam végig a mondandóját, szóval, már megint az a nyomorult féreg. De legalább megkapta, amit érdemelt, a száműzetést. Azért pedig még jócskán kapni fog, hogy így kiborította Einar-t. Ő nem én voltam, akit nem érdekelt, hogy mit mondanak róla, saját maga volt és kész. Még megfizet ezért súlyosan az a nyomorult…
< - Ne törődj vele – mondtam és végigsimítottam az arcán. – Nem érdemes vele foglalkozni, nem vagy rossz ember ezért, csak azt tetted, amit kellett. De máskor hagyd rám ezeket, engem nem érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam. Rendben? >
< - Rendben – bólintott. – Mi történt veled Rémálomnál? >
Úgy néztem rá, mintha arcon csapott volna, rávicsorogtam és hátrébb akartam húzódni, de a karja újra a derekamra került és nem hagyta. Lenéztem a földre, de a másik kezével felemelte az államat és a szemembe nézett. Láthatta a fájdalmat és kétségbeesést a szememben, de nem engedett el. Gyűlöltem ebben a pillanatban, de tudtam, hogy nem fogja hagyni, hogy ne válaszoljak, így végül erről is elmondtam mindent neki és a végére még a könnyem is végigfolyt az arcomon a fájdalomtól, dühtől és haragtól. Einar arca azonban ellágyult és letörölte őket.
< - Nem hagyjuk, hogy megtörténjen – mondta halkan. – Szeretlek, és mindig is foglak. >
Lágyan csókolt meg, még belesimultam a karjaiba és viszonoztam a csókot.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#116 2009-12-06 19:58:45

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Meleg és ölelő karok között ébredtem fel, odakinn még mindig sötét volt, Einar pedig a mocorgásomra belecsókolt a nyakamba. Végre kipihentnek éreztem magam, amit igen régen mondhattam el magamról. És máris mennem kellett, valamikor meg kellett mondani a halandóknak, hogy nem fogadjuk el a szövetséget. Megfordultam Einar karjaiban és hozzásimultam, ajkaink csókban egyesültek, végül elhúzódtam tőle egy kicsit és a mellkasán támasztottam meg a kezemet, kényelmesen és lustán simogattam, majd a szemébe néztem.
< - Mennem kell, gyors leszek csak közlöm velük, hogy felejtsék el a szövetséget – mosolyodtam el gonoszul. >
< - Nem szeretem, ha így mosolyogsz szerelmem, ijesztő, olyan, mintha Loki tenné. >
Felkacagtam a szavaira, igen, tudtam hogy a tekintetem pontosan ugyanolyan, mint az atyámnak és a mosolyom is azóta pedig még többeknek tűnt fel, hogy kiderült a származásom. Lágyan leheltem egy újabb csókot az ajkára, majd kibújtam a takaró alól és a ruháimhoz léptem és öltözni kezdtem, hátrapillantottam és Einar is felült az ágyban.
< - Mégiscsak az apám, nem igaz Einar? – kérdeztem. – Mond meg az apádnak, a híreket, amiket hoztam és azt is, hogy miért megyek Midgardra. >
< - Nem akarlak egyedül leengedni, vonzod a bajt Halla. – morgott. >
< - Csak a káoszt, de egy káoszistennőtől ez nem várható el? – kérdeztem gonoszul. – Sietek! >
Még egyszer rámosolyogtam, amint felöltöztem, és a kardomat is magamhoz vettem, majd csettintettem egyet és a kapu előtt voltam, ahol már nyitották is ki azt, hogy a Bifrost-ra léphessek, majd azzal meg sem álltam a parlamentig.

//Folytatás: Az Állami Bíróság épülete (Trenton)//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#117 2009-12-10 18:05:02

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

A palotában Thor nyugodtan indult meg egészen Einarig, akinél megállva rámosolygott.
< - Einar. Kérlek gyere velem. Szeretnék valamit megmutatni. >
Mikor Einar követi Thor a termébe indul, de nem mond semmit csak koncentrál. Látszik rajta, hogy nagyon fontos a dolog és elégé komolyan veszi azt. Az ajtó előtt megállva sóhajt egyet.
< - Ezt szeretném oda adni. >
Ezzel átnyújtja a mjolnirt.
< - Valami közeledik és csak ezzel védheted meg magad és minket. Ne félj. Enyém az Odinerő. Nem esik bántódásom. >
Az ajtókat kinyitva tovább megy és mikor Einar is bemegy az ajtók bezárulnak.
< - Most jól figyelj, mert amit mondok azt nem ismétlem el még egyszer. Azt szeretném, hogy te legyél az utódom. Tiéd a fegyverem és a birodalmam, de tudnod kell, hogy egészen mást is rád hagyok ezzel. Felelősséget. Hatalmas felelősséget. Minden tettednek következménye lesz és ezt nem kerülhetted el. Ezért is jött valaki, aki segíteni fog. >
Mutat a trónuson ülő férfira.

< - Fiam, bemutatom Johnathan Starkot. Közismertebb nevén Bárdot. >

VIHAR: Illuminati

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#118 2009-12-10 19:47:26

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Az utóbbi órákban minden a feje tetejére állt. Halla alig távozott Asgardról és máris visszatért idegesen, feldúltan és reszketve a félelemtől. Tudtam, hogy kevés dolog van, ami képes belőle ezt kiváltani, hogy valakitől fél ennyire. Nem is kellett sokáig várni, hogy megtudjuk, hogy miért és mire reagált így. Odin szakállára! Mégis hogyan?! Loki életben volt és még üzletelni is akart a lányával. Hát attól a féregtől soha nem tudunk megszabadulni? Nem akartam egyedül visszaengedni ezek után, de mire ezt közölhettem volna vele, atyám válaszával együtt már ismét eltűnt. Így most megint a hivatalos ügyekkel foglalkozhattam, amíg meglepő módon Thor… atyám keresett fel. Bólintottam a szavaira, majd pedig elindultam utána. Ő maga is feszült volt, láttam rajta, végül is ki nem? A mai nap hírei után meglepőnek kellett ezt találnom? Nem nagyon hittem benne, a trónteremig mentünk, ahol csak a Mjölnir előtt álltunk meg, kissé vonakodva vettem át atyám fegyverét, amikor immáron véglegesen rám bízta. Még mindig nem éreztem magamat méltónak ehhez a fegyverhez, hiszen semmilyen olyan hőstettet nem vittem véghez, nem tettem olyat, amivel méltó lettem volna rá, illetve ő maga is védtelen marad e nélkül. Mintha olvasott volna a gondolataim között, mert szinte válaszolt is arra, ami felmerült elmémben.
< - Remélem nem okozok csalódást – mondtam. >
Követtem tovább, és megcsóváltam a fejemet. Felelősség és felelősség. Abban sem voltam biztos, hogy készen állok erre az egészre, az uralkodásra, arra, hogy átvegyem a helyét. Nem erre készítettek fel az életem során… csak egy egyszerű harcosnak.
< - Loki Midgardon van és él, Landraf testében – kezdtem keserűen. – Halla retteg tőle, de egyedül ment szembeszállni az apjával, Fandral nem jelentett veszélynek téve ki mindkét világot. Úgy tűnik Hela-t kegyetlenül átverte… ezeken felül mi jöhet még? >
Végül megadóan bólintottam, nem bújhattam ki ezen dolog alól, nem hagyná, sem ő sem pedig más. Végül egy alakot pillantottam meg a helységben, amint becsukódott mögöttünk az ajtó. Atyám pedig be is mutatta egyből az alakot. Meglepődtem, hogy egy halandó az illető, valahogyan nem tudom, nem ezt vártam volna. Bólintottam a férfi felé, le sem tudtam volna tagadni, hogy mennyire zavarban vagyok ettől az egész szituációtól.
- Örvendek a találkozásnak Mr. Stark – mondtam. – Einar Thorson vagyok. Be kell valljam roppantul érdekel, hogy miben lesz a segítségemre, kérem nézze el, hogy ennyire zavarban vagyok, de ez az egész helyzet számomra még teljesen új, bár felteszem az atyám már ezt említette önnek…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#119 2009-12-10 21:22:23

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Bárd mosolyogva vállat von.
- Ne félj kölyök mind így kezdjük. Most viszont komolyan kell beszélnünk. Egy ideje elkezdtem megkeresni a legerősebb és befolyásosabb személyeket. Loki, a New White Force, az AIM. Túl sok ellenség és baj. Szervezetlenek vagyunk és felkészületlenek. Nem mehet ez így tovább. Ezért keresem a megfelelő társakat, akikkel tudom felügyelni az eseményeket és csirájában elfojtani a következő katasztrófákat. Thor engedélyével te fogod Asgardot képviselni. Asgard hercege vagy, a feleségeden keresztül bárkihez elérsz és az egyik legerősebb harcos vagy. Szóval üdvözöllek a klubban. Van kérdésed?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#120 2009-12-10 23:14:44

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Kénytelen voltam egy pillanatra elvigyorodni, amikor kölyöknek hívott. Nem tudtam, hogy hány éves lehet, de abban eléggé biztos voltam, hogy legalább félezer van közöttünk. Majd az arcom elkomorult, ahogyan végighallgattam, hogy mit is mondott Bárd. Legerősebb és legbefolyásosabb? Nem lehet, hogy rossz személyhez jöttek? Mert ez a szerep itt szerintem Thorhalla-é volt és nem pedig az enyém. Ah, de hogy a rosszak ellen készültek fellépni a „jófiúk” ahogyan a Midgardiak mondják és ebbe a szerepkörbe a feleségem valóban nem volt besorolható. De végül a miért én kérdésre is sor került, a feladat lényegében adott volt, hasonlót csináltam egész életemben, de csak Asgardon.
- Néhány lenne – mondtam. – Ahogyan a szavaid alapján kivettem ez leginkább Midgard védelmére vonatkozna. Nem nagyon vagyok járatos az ügyeikben, ami azt illeti az Asgardi ügyekbe is éppen csak rázódom vissza a negyedévszázados kihagyás után… két és fél évszázada Midgardon sem jártam, nem hagytam el Asgardot. Rendelkezésemre tudnál-e adatokat, iratokat, információkat bocsátani, hogy tisztában legyek, hogy mi történt az elmúlt néhány száz évben Midgardon, illetve manapság. A közelmúlt eseményeiről, amik a mostohanagybátyám és apósom azaz Loki körül forogtak tisztában vagyok a feleségem révén, ugyanígy tudom, hogy jelenleg New Jersey-ben van, de úgy hiszem, hogy rendesen el tudjam látni a kötelességeimet, ahhoz minden történést ismernem kellene.
Néhány pillanatra elhallgattam.
- Kik azok, akiket még megkerestél vagy korábban is részt vettek egy efféle szövetségben? – érdeklődtem. – Illetve atyám említett valamit az előbb, hogy valami közeleg. Lehet tudni, hogy micsoda?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#121 2009-12-11 20:53:34

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Bárd elmosolyodik.
- Midgard, Asgard. Ugyanaz. Mindkettőt segíteni kell. A szervezet a világ védelmére épül. Nem válogathatunk akkor nem vagyunk jobbak, mint azok, akiktől védeni akarjuk a világot. Az emlékeid... várj. Ez fájni fog kölyök.
John kezéből egy villám száguld végig a termen, pontosan Einar homlokába csapódva. Pár pillanat alatt kellemetlen fejfájás kíséretében Einar vissza kapja az emlékeit Miller életéből.
- Az apád fájdalommentesen és lassan csinálja. Én türelmetlen vagyok. Ezek persze nem igazi emlékek. Vagyis.. tudja a fene.
Majd a keze szikrázni kezd és ettől egy holokép jelenik meg a három férfi között Taoról.
- Jet Li Tao. A kettes számú célpont. Volt mutáns párti vezető, Magneto párti, de jó szándékú harcművész. Mellékesen egy omega-szintű mutáns. Vannak a tápok és kicsit felettük ő. Először mégis hozzátok jöttem. Örömmel várom a tippeket a továbbiakra.
Közben a holokép a lehetséges Illuminati tagokat mutatja. (több ismert vagy ismeretlen személy)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#122 2009-12-11 22:23:03

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Bólintottam a férfi szavaira, akkor mind a Kilenc Világ védelemre szorult, ez ellen nem tudtam vitatkozni, csak amiatt aggódtam, hogy mi lesz, ha egyszer Thorhalla-val kell szembenézni és őt kell megakadályozni a terveiben és végignézni a bukását és az esetleges halálát? Nem foglalkozhattam a személyes bajaimmal, valahogyan úgy éreztem, hogy ez is benne van a túl nagy felelősségben. Felvontam a szemöldökömet, amikor emlékekről beszélt és, hogy fájni fognak. Figyeltem, ahogyan villámok csaptak ki a kezéből és a homlokomon találtak el. Felkiáltottam nem is a fájdalom miatt igazából, csak a meglepettségtől, ahogyan emlékek rohantak meg, egy halandó férfi emlékei, aki még így is kötődött Halla-hoz. Tudtam, hogy ki a férfi, mert a feleségem említette már korábban és az apám is, Jonathan Miller volt az… szóval ő volt, aki az alkum miatt csúnyán rá fizetett, hogy a lelkem egy darabját kapta egy gyermek…
- Volt már ennél rosszabb is – nyögtem fel végül. – Vele már találkoztunk – mondtam Tao-ra nézve. – Sőt járt Asgardon és Helheim-ben is…
Tovább figyeltem a képeket, hogy kik lehetnek a tagjai az Illuminatinak, egy részüket így már megismertem, de néhányan továbbra is ismeretlenek voltak számomra is.
- Arra gondoltam, hogy egy mágiahasználó mindenképp jól jönne – gondolkodtam el. – Hiszen tudjuk, hogy mekkora hatalommal rendelkezhetnek és nem árt, ha valaki felismer egy ilyen katasztrófát… Magneto? Ő nem mutáns terrorista, aki az emberiséget akarja kiirtani? Miért került fel a listára?
Milyen remekül megértenék egymást Halla-val és Loki-val…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#123 2009-12-12 16:53:58

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

- Magneto terrorista, de évek óta nem ártott embereknek és az AIM támadásakor is csak visszavonult minden lázadás nélkül. Oktalanság lenne a rossz fiúkhoz listázni. nem mellékesen a mutánsok hallgatnak rá.
Majd a mágia használók közül ketten jelenek meg. Zacharias Morsus és Walter Kovacs.
- Nem teljesen mutánsok, de mutált személyek. Más módon, de képességekre tettek szert. Morsus jelenleg kómában van, de ez legyen a legkisebb gondunk. Mindketten az X-men alapítói és vezetői. Egyébb ötlet szőke herceg?
Kérdi Bárd teljes nyugalommal.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#124 2009-12-12 17:46:53

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Reméltem, hogy Bárd nem fog tévedni Magneto-val kapcsolatban, lehetséges, hogy csak várakozik és várja, hogy lecsaphasson. Most Loki keresztül húzhatta a számításait a világméretű katasztrófákkal, de ettől függetlenül még lehetséges, hogy arra törekszik, mint régen. A személyek változhatnak, bár lehetséges, hogy én Loki miatt vagyok szkeptikus, hogy nem így látom a kérdést? Két alak jelent meg a kivetítőn, akkor még ők is jók lehetnek ezek szerint. Kik lehetnének még? Egy pillanatra atyámra néztem, mintegy segítségként, hogy esetleg ő is mondhatna valamit, hiszen még az emlékek birtokában is ő a járatosabb a szuperhősöket illetően, akik Midgardon élnek. Éreztem, hogy elvörösödöm a férfi megjegyzésére, így inkább elfordultam és a képeket kezdtem nézni újra. Eszembe jutott még valaki, noha őt most nem hiszem, hogy láttam volna itt, de az emlékek szerint olvastam, vagyis akiét megkaptam olvasta S.H.I.E.L.D. aktákban ezt a nevet. És ott volt az álomvilágban is, csak éppen a rossz oldalon.
- Saviour? – fordultam vissza. – Azaz Ivan Pretyakov, az idősebbik.
A fiatalabbik egy vadállat, aki mellesleg beleszeretett a feleségembe és kivégezte a királynőnket, amikor itt járt Asgardon. De az idősebbik, legalább is az emlékek szerint a képességével, akár hasznos tagja is lehetne a csapatnak…
- Volt egy nő azon a helyen velünk – mondtam. – A kék bőrű… a Nova. Ko-Rel, ez az. Esetleg, ha Kilenc Világon kívüliekben gondolkodunk, akkor még ő szóba jöhetne. Esetlegesen a Bosszú Angyalainak vezetője, láttuk a srácokat, hogy mit tudnak és ők is a világra vigyáznak, lehet, hogy nem ártana a vezetőjükkel beszélni…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#125 2009-12-14 15:27:52

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

- Saviour és Miller?
Gondolkodik Bárd nézve a képeket róluk miközben a keze az állát simítja végig.
- Nos igen. Ám Saviour-t jelenleg nem találom a világunkban, ami persze csak igazolja a képességet a multiverzumok közti utazásról. Miller-rel pedig talán magának kéne beszélnie. Mégiscsak az őn... ismerőse.
Mondja mosolyogva aztán a képek között keresve felhozza Ko-relt.
- A Nova. A földön több nova is van, de mégis ez az egy egyed aktívabb, mint társai. A képességei jók, de elég a befolyása?
Kérdezi Stark a székében ülve.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:38

#126 2009-12-14 17:14:55

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Figyeltem a két alakot, akikről képek jelentek meg, legutoljára ott volt Saviour az álomvilágban és nagyon úgy tűnt, hogy mindenki ezen realitás lakója volt kisebb nagyobb ideje, persze lehetséges, hogy tévedek és nem így van. A Miller-ről készült képeket kicsit hosszabb ideig figyeltem, érte talán még felelőséggel is tartoztam azért, amit tettem. Vagyis tényleg az én hibám volt, hogy lepaktáltam Hela-val és a lelkem egy darabja abba a férfiba került vajon, ha akkor tudta volna, hogy kinek a fia vagyok, vagy Halla a húga belement volna ebbe az alkuba? Nem hittem volna.
- Rendben, akkor majd igyekszem felkeresni a közeljövőben Miller-t ezzel kapcsolatban – bólintottam. – Van valamilyen módja, hogy nyomon lehessen követni, hogy Saviour éppen melyik realitásban jár és kapcsolatba lépni vele?
Ehhez a dologhoz nagyon nem értettem, fizika… Miller tanult, mert kellett neki a vadászrepülők vezetéséhez, de az mégsem valóságok közti átjárkálás volt, hanem teljesen más, így nagyon bíztam benne, hogy Bárd tud valamilyen módot arra, amit kérdeztem, ha nem, akkor addig kiesik Saviour, de a többiek még fennmaradhatnak a listán. Ko-Rel… nem sokra emlékeztem a nőről, hiszen elég sokáig a másik oldalon álltam azon a helyen és nem pedig a jókén.
- Százados volt a rangja, ha jól emlékszem – mondtam. – Az pedig kellően magas a Midgardi hadseregben, nem tudom, hogy a Kree-ben mennyire tér el ez az önökétől… nem tudom az az igazság, nem beszéltem a hölggyel, csak hallottam. De amennyire láttam Mr. Tao-val közelebbi viszonyban voltak, így lehet, hogy majd ha őt keresi fel, akkor a Nova-ra is rákérdezhetne nála. Több név nem jut az eszembe, csak olyanoké, akik pedig nem a jó oldalon állnak, de azzal nem megyünk semmire jelenleg.
Még megvontam a vállamat, több személyt tényleg nem tudtam mondani.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#127 2009-12-14 21:05:38

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Bárd bólint.
- Rendben. Azt hiszem megvannak a szereplőink. Ezért bemutatom a célpontunkat.
A képeken a Végtelen Háború jelenik meg.
- A túlontúli. Egy természeti entitás. Talán ember, de lehet, hogy maga az isten. Ám a háború után az erejét felosztotta.
Einar körül hat gyémánt kezd el forogni lassan holoképeken.

- A végtelen gyémántok. Tér, tudat, lélek, realitás, idő és erő. A hat örök forma. Egy gyémánt egyet ural ezekből, de annak mindenét. A tagok kapják meg. Egymásra felügyelünk és így elzárjuk mások elől. Nem használjuk őket csak őrizzük. Ez a küldetésünk. Az első legalább is.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#128 2009-12-14 22:56:16

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Úgy tűnt, hogy nem tudott több személyt maga Bárd sem mondani, így egyelőre megvolt a lista, hogy kik kerülnek ebbe az elit csapatba. Figyeltem, hogy ki az első ellenfelünk és összerezzentem, amikor kiderült, hogy a Túlontúli. Sajnos túlságosan is közeli emlékeim voltak erről az eseményről és azokról a kristályokról is, csak kétszer végeztek velem, pontosabban az akkori tulajdonos Thanos. Igazából örültem, hogy megvannak és nem egyik vagy másik ottani személy tulajdonában vannak, hanem valamelyest biztonságosabb helyen.
- Hol kerültek elő? – kérdeztem.
Szóval ezért volt ekkora hatalma ezeknek, így már érthető volt számomra. Annak nem örültem, hogy nekünk kell majd ezekre vigyázni, túlságosan is nagy hatalom egyetlen személy kezében is, még ha csak egy-egy darabra is fog egy-egy személy vigyázni. Még így is voltak kétségeim, lehet, hogy nem kellettek volna és pusztán meg kellett volna bíznom Bárd-ban, de azért gyanakvó voltam, már csak azért is, mert túl gyakran haltam az utóbbi időben és nem volt kedvem esetlegesen újra megtenni.
- Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az, aki megkapja valamelyiket nem fogja saját céljaira használni őket? – érdeklődtem. – Ez igazából túl nagy hatalom külön-külön is, hogy megkísértse az embereket, vagy isteneket.
Még mindig a gyémántokat néztem, majd végül kérdőn pillantottam Bárd felé, hogy mit is fog erre mondani, bár volt egy olyan érzésem, hogy nem tudunk mást tenni és a kölcsönös bizalom…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#129 2009-12-15 23:01:54

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Bárd egy föld képet teremt meg, amin a hat szín felcsillan klönböző pontokon.
- A legtöbb New Yorkban, vagy a körül... talán a a köd vonzereje miatt. Egy az űrben.
Aztán újra megjelenek a gyémántok.
- Pontosan. hatalmasak, de hat ember fogja őket őrizni ha egyet felélesztenek a többiek is észre veszik. Öten megállíthatjuk azt az egyet. nem fogjuk őket használni csak őrizni.
Aztán megjelennek a holoképek újra.
- Akkor hát... Miller, Ko-rel, Walter Kovacs, Magneto, Tao, Saviour és Morsus.
Aztán elkezd rámutatni párra, akik eltűnnek.
- Morsus kómában fekszik. Saviour eltűnt. Magneto bizonytalan. Valami csoda folytán az hat fő pont. Készen állsz egy kis világ megmentésre kis herceg?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#130 2009-12-15 23:38:03

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Szóval mind New York, még egy olyan hely, aminek a jelenlegi helyzetében is közre játszott. Volt olyasvalami Migardon, amiben nem volt benne a keze vagy neki, vagy az apjának? Nem akartam inkább tudni erre a kérdésre a választ. Bólintottam a szavaira, reméltem, hogy tényleg így lesz és nem lesz arra szükség, hogy bárki ellen kelljen majd fordulni, mert megrészegítené a hatalom a gyémántokkal kapcsolatban. Végignéztem újra a képeket, hogy megvan mind a hat ember, akikre rábízunk majd egyet-egyet. Nekem azonban még így is voltak aggodalmaim az egésszel kapcsolatban és megint nem kellett ezzel kapcsolatban túl messzire mennem. Éreztem, hogy megint egy kicsit elvörösödöm a megjegyzésre, ami miatt a földre pillantottam.
- Ha kérhetem Einar-nál maradjunk a megszólításnál – mondtam. – Zavar a hercegezés… ami azt illeti mehetünk, rám férne egy kis testmozgás, ha atyám elenged és nincsen idehaza szüksége rám néhány napig.
Ezzel Thor-ra pillantottam, amíg nem válaszol, majd visszanéztem Bárd-ra.
- Ami a gyémántokkal kapcsolatban… - kezdtem. – Kissé aggódom amiatt, amelyiket rám akarod bízni. Az ok pedig… Thorhalla… - vallottam be végül. – Ha rájön, hogy mire jók ezek… félek, hogy valamilyen ostobaságot csinálna.
Vissza tudtam fogni őt valamilyen mértékben, de ez jócskán túlmutatna azon, amire képes vagyok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#131 2009-12-17 21:18:44

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

- A gyémántok mások számára észre vehetetlenek lesznek. Nem adunk esélyt másoknak.
Mondja kacsintva Bárd nyugodtan. Aztán elkezdenek a kezei szikrázni.
- Lenyúltam Thanos egyik csatahajóját. A teleportáló technológiája meglepően fejlett. Ha omega szintű elektromos mutáns vagy egészen könnyű uralni ilyen távolról is. Nos most, hogy ismered a technológiát indulhatunk. Első megálló a boldog házasok lakása.
A páros ide érkezik egy villámlással.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#132 2009-12-17 21:59:14

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Kissé megnyugodva bólintottam, hogy elvileg nem fogja ezt látni, így akkor nem kell attól sem tartani, hogy meg akarja majd szerezni és ellene kelljen fellépni emiatt. Figyeltem, amit még mondott, hogy Thanos-tól szerzett magának teleport technológiát, szóval akkor az képes dimenziók közötti utazásra, amennyire tudtam a kalapács is, ami most már nálam volt. Igaz még soha sem használtam, de egy próbát megért volna. Akkor máris megyünk begyűjteni a csapat többi tagját? Nagyon úgy nézett ki. Biccentettem neki, majd még egy pillanatra Thor felé fordultam.
< - Amint tudok visszatérek – néztem atyámra. – És ha lesz egy kis időm, akkor még a Loki ügyre is ránézek és megtudom, hogy Halla-val mi van. >
Figyeltem a szikrákat és kisüléseket Bárd kezei között. Azt hiszem, hogy Thorhalla füstje eddig a legszimpatikusabb előjele ennek az egésznek és nem pedig a villámok. Még úgyis elég sokban lesz részem, hála annak, amit most örököltem. Bólintottam, hogy készen vagyok, majd a következő pillanatban már egy másik helyen voltunk…

//Folytatás: Kúria: Walter, Sweety és Gloria szobája//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#133 2010-01-09 14:01:13

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton az út előtt dühös pillantásokat vet Spencer elnökre, és hosszú másodpercekig néznek egymással farkasszemet, míg végül a külügyminiszter megadóan sóhajt, és szó nélkül figyeli az érkező Amorát. Szinte gépiesen mondja neki a betanult udvariassági formulákat.

- Üdvözlöm, hölgyem… Nagy megtiszteltetés számomra és az Amerikai Szövetséges Államok Új Parlamentjének számára, hogy ismét Asgardra látogathatok emberi nagykövetként… A kedves menye igazán nagylelkű volt velem, hogy ezt engedélyezte…

Aztán a varázslat után Felton már Thor palotájában találja magát, és meglepődve néz körül.

- Hm? Semmi Szivárványhíd? Pedig már úgy vártam… Mintha egy meleg felvonulás neve lenne…

Felton a fejét dörzsöli idegességében.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#134 2010-01-09 23:00:30

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor fáradtan érkezik meg az asztalhoz és kezet fog Feltonnal. Majd a legnagyobb székhez lépve leül és azonnal int italért.
- Szükségem lesz minden erőmre.
Mondja morogva az asgardi.
- Bocsásson meg, de az elmúlt pár óra nagyon nehéz volt számomra. Szinte mindenki életveszélyes küldetésen van, egy leendő háború miatt kell aggódnom és az öcsém megint feltámadt és megint az emberek világában szórakozik felelőtlenül.
Mondja majd beleiszik az italába és letörli a bajszáról a maradékot.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#135 2010-01-10 00:42:36

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Amora csak egy pillantást vetett a férfira, amikor az az udvariassági formulákkal traktálta, és a zöld szemei szinte szikrát szórtak, amikor a „menye” szó elhangzott. Nem nagyon viselte jól, ha emlékeztették arra, hogy hamarosan nagymama lesz. végül elindult kifele a helységből, és csak egy pillanatra torpant még meg.
< - Már értesítettem Balder-t – szólt még vissza mielőtt végleg elsétált volna. – És Einar nem lesz itt, nem tartózkodik Asgardon, többet én sem tudok. >

Szúrós szemmel néztem Felton-ra, amikor ismételten a melegfelvonulást tette szóvá a beszéde közben. Hogy ezek a szánalmas férgek mindig csak ilyen dolgokról tudnak beszélni. Amora-ra pillantottam és biccentettem neki, hogy Balder már útban van, az azonban nem volt örömteli számomra, hogy Einar nem volt itt, szükségem lett volna rá ezekben az időkben. Azonban még volt valami, ami igen fontos...
~ Ha szólni mersz a másik világról a két nagybátyámnak David ~ üzentem telepatikusan a férfinak. ~ A szövetségünket azon világ megszerzésével kapcsolatban elfelejthetitek! ~
Egy helyet mutattam Felton-nak, hogy hova ülhet le, majd ekkor érkezett meg a nagybátyám is a helységbe. Megint nem volt túlságosan jól, azaz idehaza sem mentek úgy a dolgok, ahogyan kellettek volna, különben nem lett volna ennyire rosszul. Rémálmot már ki kellett, hogy heverje, de a többi gond. És az atyámnak is ekkor kellett pont feltámadnia, de legalább Hela erőit, és idejét is leköti és nem csak nekünk tesz keresztbe.
- Nagybátyám – hajtottam fejet Thor előtt. – Balder is már úton van ide. Bocsásson meg Mr. Felton.
< - Történt valami? – kérdeztem immáron a saját nyelvünkön. – Azon kívül, amely híreket magam küldtem számodra Amora révén? >
Ismét megszédültem és hányinger fogott el és a hasamba is éles fájdalom hasított, most nem tudtam eldönteni hirtelen, hogy a dimenziók közti térmágia volt-e a felelős mindezért, vagy pedig az a robbanás odalent, amikor kiüttem magam eléggé. Gyengének is éreztem magam, így leültem egy székre, nem foglalkozva azzal, hogy Felton leült-e már. Én is intettem egy italért és belekortyoltam a boromba, amint megkaptam. Halványan mosolyt erőltettem az ajkaimra és így néztem fel.
- Az a mágikus robbanás – mondtam kissé erőtlenül. – Azt hiszem, hogy nem tett túl jót nekem...
Ekkor azonban a helység egyik ajtaja még kinyílt és egy számomra ismerős alak jött be rajta. Nos az utolsó szócsatánknál kis híján nekem esett, pedig olyan jó volt drága Balder-t bosszantani. De most már duplán sem tehettem meg. Milyen szomorú.

Nyílt az egyik ajtó és egy férfi lépett be rajta, Felton is láthatta, hogy az ajtóban álló őrök félreálltak az útjából. Ahogyan belépett a helységbe azonnal körbenézett és először a fivére felé biccentett, majd Thorhalla irányába, míg végül Felton-t vette jobban szemügyre.



Ahogyan Balder belépett felálltam és felé is biccentéssel köszöntem.
- Mr. Felton szeretném bemutatni magának Balder Odinson herceget – mondtam. – Az Asgardi haderők főparancsnokát – ezzel Balder-re néztem. – Nagybátyám, ő pedig David Felton az Amerikai Szövetséges Államok, Midgard egyik országának diplomatája.
– Örvendek a szerencsének – mondta a férfi és kezet nyújtott Felton-nak. – Hallottam, hogy a bátyám, Loki már megint Midgardon van. Mennyire igazak ezek a hírek és te miért érkeztél közénk?
A bemutatkozás után Balder még helyet foglalt a Thor-hoz jobbra eső széken és Thorhalla pedig a balra esőn ült le, Felton pedig ott, ahol szeretett volna.
- Én is úgy hiszem, hogy a legjobb az lenne, ha Mr. Felton maga avatna be titeket abba, hogy mit is szeretne a kormánya. Nos, Mr Felton? – kérdeztem végül.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#136 2010-01-10 15:38:00

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton udvariasan fog kezet Thorral, majd kissé unott hangon, de azért tisztelettudóan válaszol.

- Tökéletesen megértem, Thor nagyúr, és nem győzöm kifejezni hálámat az Amerikai Szövetséges Államok nevében, hogy ismét ideengedett, azok után, hogy szomszédunk, az Egyesült Államok elnöke ilyen felelőtlen és mindenkire veszélyes szövetségre lépett Lokival. Természetesen mi is elismerjük hibánkat, amiért nem fedeztük fel Loki jelenlétét Landrafban, de a mágia észlelése még nem tartozik nemzetünk erősségei közé, finoman fogalmazva. Talán ebben is segítséget nyújtanak majd nekünk egy nap. Loki pedig, remélhetőleg, most jó időre eltávozott, talán végleg. Kérem, kezdjék meg a tárgyalást, mintha itt se lennék, de… ha ez nem túl nagy kérés… használjanak angol nyelvet, amikor csak lehet. Tisztelettel kérném.

Felton nem igazán kedveli a telepatikus kommunikációt, szúrós tekintettel néz Thorhallára, amikor a nő így szól hozzá, de azért válaszol neki.

- Ne turkálj a fejemben, Halla. Szóval Thor nem is tud a másik világról, mi? Heh… Érdekes. Mindketten máshogy viszonyulunk a feljebbvalóinkhoz, igaz? Nekem első dolgom volt, hogy megosztottam ezt az információt Spencer elnök úrral… Pedig nagyon is hasonlít az én viszonyom vele a te viszonyodhoz Thorral. Rendben van. Nem szólok róla.

Ezzel Felton udvarias biccentéssel helyet foglal, majd némán figyeli a továbbiakat. Amikor Thorhalla megszédül és leül, Felton megszólítja a nőt.

- Minden rendben, felség? Nyugodtan pihenjen le, én megleszek itt Thor nagyúrral.

Majd telepatikus üzenetet is küld neki.

- Nem kell aggódnod, egyelőre semmi érdekem nem fűződik ahhoz, hogy a hátad mögött bármi ellened szólót mondjak rólad neki. Hiszed vagy sem, egy terhes nő fájdalmait, legyen az bárki, azért én sem nézem szívesen. Pihenj le.

Ezután érkezik meg Balder, akiről Felton egyből látja, hogy fontos figura, ezért feláll, és úgy köszönti a férfit.

- Üdvözletem, Balder Odinson nagyúr. Óriási megtiszteltetés, hogy személyesen is megismerhetem az asgardi haderők főparancsnokát. Talán egy nap majd együtt harcolhat az Amerikai Szövetséges Államok seregeivel a jó ügy érdekében. Egy időben… magam is inkább harcos voltam még, nem politikus. Persze az már rég volt. Loki… „feltámadása”, már ha annak nevezhetjük, még számunkra is kissé zavaros, mivel sok az ügyben a mágikus tényező, de jelenleg minden jel arra utal, hogy a közvetlen veszély elmúlt. Sajnos Loki a híréhez híven, úgy tűnik, jó előre eltervezett sok mindent, beleértve még a saját halálát is… Jelenleg csak megfigyelőként vagyok jelen, nagyuram.

Ezután Felton újból helyet foglal, és, mivel annyira kérik, elmondja, miért is jött pontosan.

- Nos… ha már Lokidottir úrnő is ragaszkodik hozzá… valóban csak megfigyelőként vagyok most jelen, de nem titkolt szándékom, hogy végre szentesítsek egy szövetséget az Amerikai Szövetséges Államok és Asgard között. Közös ellenségünk akadt a földi Egyesült Államok személyében, melynek korrupt elnöke, Barack Obama szövetséget kötött magával Lokival. Ez, úgy hiszem, mindannyiunkra tartozik, és a veszélyt még azelőtt kellene elfojtani, mielőtt tovább nőne. Egy megelőző csapást kell mérnünk közös erővel az Egyesült Államok szívére, Washingtonra, majd fel kell kutatnunk mindent a még esetleges Loki-klónok után, melyekben újfent visszatérhet a Cselszövés Istene, ahogy tette azt most Landrafban. Ez az ügy egyszerűen nem várhat tovább.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#137 2010-01-12 20:41:39

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor megfogja Halla kezét nyugtatólag.
- Einar jól van csak dolga akadt, de vele van a mjolnir. Jól lesz.
Aztán sóhajtva hallgatja a politikust majd megrázza a fejét.
- Nem lesz így uram. Segítünk Loki ellen. Felépítjük, mit ő lerombol. Porból kastélyt emelünk, védjük magukat, de nem veszünk részt egy oktalan nézeteken álló harmadik világháborúban csak, mert maguk úgy vélik az oldaluknak igaza van. Loki meghal. Mindegyik Loki elbukik végleg, de az emberiség önpusztítása számunkra túl sok. Soha nem engedek asgardit részt venni ebben az őrületben.
Ezzel Thorhallához fordul.
- Loki minden maradványát a földön elkezdtem megsemmisíteni egy régi barátod segítségével. Ám Asgardon is így kell tenni. Loki túl nagy varázslatokkal játszik bármit elpusztíthat, tudatlanságával.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#138 2010-01-12 21:40:17

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Balder csöndben ült és figyelte, hogy mit is mond Felton, hogy mit akarnak ezen a helyen. Amikor a hadsereg kérdése került szóba és az, hogy Midgard-ra kellene küldeni őket szúrós szemmel nézett az unokahúgára. Végül visszafordult Felton felé. mindvégig csöndben várta ki, hogy Thor elmondja, amit akar, utána pedig végül ő szólalt meg.
– Egyet kell értenem a fivéremmel és királyommal – mondta Balder. – Egy értelmetlen harcban nem fogunk részt venni, ami egyrészt Midgardiak életébe kerülne, nem azért vagyunk, hogy pusztítsuk őket. Hány millióan halának meg csak azért, mert egymást rágalmazzák? Éretlenek, és ez a háború két civakodó gyerek harcánál nem lenne több, az indokaik ezt mutatják. Az Asgardi hadsereg nem fog a Szövetséges Államok oldalán hadba vonulni. Nekünk is megvan a saját harcunk...

~ Nem turkáltam ~ üzentem vissza. ~ Csupán egy üzenetet küldtem. Tévedsz David, az én kapcsolatom Thor-ral egészen más, mint a tied az elnököddel... Nem fogok visszavonulni, itt a helyem, nem aggódóm amiatt, amit mondtál, bár az az egyelőre... ~
- Tényleg nem szükséges, hogy visszavonuljak – mondtam hangosan. – Rendben vagyok.
Ez teljesen nem volt igaz, pihennem kellett volna, de tényleg nem akartam máshol lenni ebben a percben. A kötelességem ide szólított. Illetve még mindig nem bíztam meg Feltonban, soha sem fogok, de ez mellékes. Miután helyet foglaltam én is Thor mellett Felton belekezdett a mesébe. Kíváncsi voltam, hogy vajon Thor vagy Balder küldi el őt melegebb éghajlatra a szavai miatt. Komolyan abban reménykedtek, hogy háborúba fogunk vonulni? Halandók ellen? Könyörgöm... Asgardra ezt egy gyermek nem hitte volna el. Legalább is tőlünk, a halandók, úgy tűnik, hogy tényleg nem jók semmire sem. Nem nagyon figyeltem Felton mondandójára, úgyis tudtam, hogy miről szóltak azok. Addig Thor-ra figyeltem, aki közben megfogta a kezem. Egy mély sóhajjal vettem tudomásul, hogy neki is dolga akadt. Féltettem, az átokba is! Nem lett volna szabad ennek történnie. Csak bólintottam, majd figyeltem a Feltonnak intézett szavait. Közben elkaptam Balder szúrós szemeit is, ahogyan rám nézett. Asgardra! Miért hiszik, hogy nekem ehhez közöm van? Egyik nagybátyám válaszán sem lepődtem meg, hogy ezt mondták. Én nagyban hallgattam, szóljak bele, miközben az utolsó jó fél ezer éves háború a létezésem miatt pusztított Asgardon?
- A férjemet pedig ismerem annyira, hogy szólni merjek a nevében – mondtam. – Remélem a két nagybátyám sem bánja, hogy a trónörökös nevében szólok. Ő is hasonló véleményen van, mint az atyja Thor és, mint a nagybátyja Balder.
Felvont szemöldökkel néztem Thor-ra, amikor egy régi barátomat emlegette. Volt nekem barátom? Ez aztán újdonságnak számított. Ah! Végül csak eszembe jutott, hogy kit tartok ilyen számon, vagyis nem is én, hanem a jövőbeli énem. Morsus. Csodálatos, hogy ezek ketten összejátszanak, nem elég nekem egy idióta, aki jó útra akar téríteni, de most még a másikkal összebeszél.
- Értem, majd felkeresem őt is és beszélek vele, úgyis régen láttam – mosolyodtam el halványan, és akkor kitekerem Morsus nyakát. – Ami az itthoni ügyeket illeti, Amora-val így is keressük, hogy miket hagyhatott hátra. Az egykori kastélya mára tiszta, mindent kitakarítottunk, de akkor a kutatást és keresést kiterjesztjük a többi hat világra, Nilfheim, Helheim és Midgard kivételével. Ami Hela-t illeti... össze kell hívnunk a három királyság tanácskozását és számon kérni tőle a Midgardon történteket. Remélem egyetértesz velem.
Néhány pillanatra elhallgattam, majd újra megszólaltam.
- Ami pedig Landraf herceg sorsát illeti, Ozwell elnöknek nem áll szándékában kiadni nekünk a testet, hogy idehaza járhassunk utána, hogy mi is a baja...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#139 2010-01-12 22:10:40

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton némán hallgatja a válaszokat, és csak szeme gyors mozgásából, valamint az összehúzott szemöldökeiből lehet kikövetkeztetni, hogy dühítik a válaszok. Ám ennek ellenére csak fejet hajt, miután az asgardiak befejezték.

- Értem. Sajnálatos, hogy így döntöttek… de megértjük. A továbbiakban akkor valóban csak megfigyelőként leszek itt jelen. Több mondandóm a Szövetséges Államok nevében nincs. Mi is igyekszünk majd békés megoldással megdönteni Obama elnök hatalmát, de ha nem megy, igenis fegyvert fogunk majd.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#140 2010-01-13 23:31:35

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor figyel a nőre majd egyetértően felszólal.
- Igen. remélhetőleg a lányom küldetésével egy újabb király kerül az asztalhoz. Hela hatalma túl gyorsan nő már így is.
Aztán a politikusra néz.
- Landraf testére viszont szükségónk van már csak azért is, mert Loki varázslatai miatt kockázatos lenne a Földön hagyni. Ki tudja miféle átkok vannak eltemetve egy ártatlan testben. No meg méltó temetést is érdemel, hogy az igazi lelke békére leljen. Ezt maguk sem vehetik el tőle ugyebár.
Mondja a király kicsit szigorúan.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#141 2010-01-14 00:40:07

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Figyeltem, hogy mit mond még Felton, hogy csak megfigyelő, láttam rajta tökéletesen és tisztán, hogy nem elégedett a válasszal, micsoda pech. Bóltintottam Thor szavaira, három testvér egy asztalnál? Már a két nővérnél is katasztrófák voltak, mi lesz még, ha a fivérünk is csatlakozik? Érdekes. Megvártam, amíg a nagybátyám elhallgat, csak mosolyogtam magamban elégedetten. Előbb vagy utóbb megkapjuk azt a testet.
- Erre én is utaltam Midgardon, hogy lehet, hogy Midgardi orvosi kezelést kap, de ezzel nem tudnak mit kezdeni. Figyelmeztettem őket, hogyha felébred és Loki lelke ébred fel benne, ha visszatalál a testbe, akkor az katasztrófákhoz vezethet. Szerintem nem igazán látták be, hogy az úgynevezett altatásban nem tudják majd tartani atyám testét és lelkét. Egyszerűen nem lennének az ilyen gyógyszerek, drogok rá hatással. Mi képesek lennénk blokkolni ezt, de csak Asgard földjein. Ehhez meg nem járulnak hozzá, arra hivatkozva, hogy ő az Egyesült Államok elnöke és a szavaim mit sem értek, hogy itt pedig az Ősi istenek által elismert herceg. Nos Mr. Felton, mi a hozzáfűzni valója?
Ekkor kaptam Amora-tól telepatikus üzenetet, hogy megvan atyám kincse, amiért éppen a kis trióm ment el. Magamban mosolyodtam csak el, hamarosan megszerzem, csak ezt tudjuk le végre és odamegyek, és arra pedig már esélyük sem lesz, hogy Thor-nak szóljanak róla.
< ~ Természetesen hazudik ~ üzentem Thor-nak és Balder-nek telepatikusan, de nem néztem rájuk, végig Felton reakcióit figyeltem. ~ A főparancsnoktól tudom, hogy a hadsereg készen áll és a terveik is megvannak, hogy miként rohanják le az USA-t, és Obama elnök nem fogja átadni nekik az elnöki székét. Mindazonáltal felmerült bennem a gyanú abban is nagybátyáim, hogy Asgard ellen is készülhetnek ostromra. Hiszen legutóbb megjegyezte Mr. Felton, hogy vizsgálat alá vetik a Bifrostot, mint egy közlekedési módot a dimenziók közti utazás céljából. És ha képesek megfejteni a módját, akkor lehet, hogy teleportációs eszközökkel feljuthatnak rá. Erre érdemes lesz odafigyelni. ~ >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#142 2010-01-14 15:32:11

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton Thorra tekint, amikor az Landraf testét hozza fel.

- Elnézését kérem, nagyúr, de sajnos Spencer elnök úr nem adott nekem felhatalmazást arra, hogy Landraf testének ügyéről tárgyaljak Önökkel. Egyébiránt életjelei még voltak legutóbb Landrafnak, tehát nem halott, csak… ha jól értettem Lokidottir úrnő szavaiból… a lelke és az elméje tűnt el belőle valahogyan. Korai még a temetéséről beszélnünk. Továbbá Lokidottir úrnő a Földön semmilyen mágikus átkot vagy varázslatot nem érzékelt a testen, de javítson ki, ha tévedek, úrnő.

Majd Felton pár másodperc múlva hozzáteszi.

- Mi lenne, ha inkább Önök, asgardiak jönnének le hozzánk a Földre, hogy ott kezeljék Landrafot? Szívesen látjuk valamennyiüket, és kétlem, hogy Landrafnak jót tesz az állandó hurcolászás ide-oda, még ha teleportálással is.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#143 2010-01-15 22:36:55

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

A király csak figyel és a telepatikus üzenet után bólint Hallának.
- Balder kérlek erősítsd meg az északi csapatokat érzem a veszélyt. Valami van a levegőben. Figyelmeztesd majd a csapatokat.
Aztán a politikushoz fordul.
- Legyen. Thorhalla fog minket képviselni és leviszi a megfelelő mágikus ismeretséget. Jómagam nem hagyhatom el a trónt. - érezhető a hangján a gondolat, hogy nem intézkedhet ő maga teljesen megőrjíti - Mr. Felton ha megenged egy megjegyzést azt ajánlom maguknak kössenek békét az elnökkel, minden sértő szubjektivitás nélkül, de új hatalmamnál fogva látom mi lesz, mi volt és mi van. Komor idők jönnek a halál ezer arca éri Midgardot és Asgardot. Csak együtt állhat ellen. Ha egymásnak támad elvész. Ez nem fenyegetés ez a sors. Remélem megérti.
Ezzel a többiekhez fordul.
- Thorhalla legyél gyors és pontos Landraf nagy erejű és tartozunk az életünkkel neki. Einar lerótta a tartozását, de mi még nem. Hozd vissza a lelkét nekünk. Ha Ő jönne vissza... ne kegyelmezz. Balder küldj vele pár harcost.
Ekkor Felton mellett egy eddig üres székből egy férfi ében bőrrel nyúl ki egy almáért az asztalon lévő gyümölcstálból.
- Mr. Felton, ő itt Sathad. Asgard hírnőke. - mutatja be Thor a sötételfet, aki az almába harapva biccent felé - Jó híreket hoztál?
- Mint mindig uram. Népen királynője kész az asztalhoz ülni.
- Végre egy jó hír mára. - mondja Thor sóhajtva - Nos ha nincs más az ülést berekeszteném.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#144 2010-01-16 00:03:52

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Nektek még senki sem mondta drága nagybátyáim, hogy nem nézünk arra, aki telepatikus üzenetet küldött nektek? Nem, még bólogatnak is. De legalább valós fenyegetésnek vett az egészet, legészakabbi terület Asgard város főtere és a kapu, a Bifrosttal. Felton továbbra sem akart engedni a dologgal kapcsolatban, aminek nem örültem, de valahogyan csak ki lehet majd szedni belőlük, hogy felhozzuk. Ha nem marad más, akkor tényleg majd valami kis baleset és közben eltűntetni a testet. Egyetlen csettintés. Thor szavaira rá néztem, újra vissza abba a mocskos és koszos porfészekbe, mintha az lett volna az egyetlen vágyam, hogy oda menjek és ott töltsem a napjaimat. Jobb szórakozást is kitalálhattak volna, és Amora is mennyire fog örülni ennek a hírnek, hogy ő is jöhet vissza. Drága nagybátyám pedig elégé nyűgös és ideges volt. Hát, nem lehet a legkellemesebb egyé válni Asgarddal, de ha most sem tehette meg, akkor később sem lesz rá módja.
- Valóban nem éreztem semmit – mondtam. – De ez nem jelenti azt, hogy nem is lehet később, ezt is hozzá tettem. Néhány nap türelmet kérnék mielőtt a legmegfelelőbb embereket összegyűjtöm a feladathoz és visszamegyek Midgard-ra – mondtam. – Néhány feladatom nekem is van a saját országomban, amik nem tűrnek halasztást és pihennem is kellene egy kicsit az a robbanás Washingtonban eléggé megviselt. Remélem mindenki megérti, de addig megvitatom a hozzáértő személyekkel, hogy mit is lehetne kezdeni Landraf testével, hogy felkészülten érkezhessünk – feleltem.
Thor tovább folytatta a beszédet és éreztem, ahogyan egyre jobban elmosolyodok, majd pedig, amikor kimondta, hogy megölhetem Landraf-ot, ha az atyám tér vissza belé, illetve legálisan szabad kezet kaptam atyám klónjainak levadászására. Végén már gyermeki örömmel, és mégis beteges élvezettel mosolyogtam a nagybátyámra a parancsa után. Meg mertem volna esküdni, hogy csillogó szemekkel néztem az övébe ezek után.
- A legynagyobb örömmel nagybátyám – mondtam élvezettel
Majd felvontam a szemöldökömet és kérdőn néztem rá, amikor harcosokat kért mellém Balder-től. Nem értettem, hogy mire kell ez. Hiszen tudja, hogy képes vagyok egymagam is szembeszállni az atyámmal és nem kell segítség. Vagy valami más állt a háttérben? Nem tudom, de utána fogok járni. Biccentettem Sathad felé, amikor feltűnt, hihetetlen, hogy úgy jár és kel, hogy fel sem tűnik egyikünknek sem. meg nem mondtam volna, hogy mikor jött be a helységbe. Halványan mosolyodtam el, amikor mondta, hogy Alflyse királynő is kész asztalhoz ülni. Akkor már mindenki megvolt a nagy tárgyaláshoz. Nagyszerű. Akkor ezzel végeztünk is, ha nem volt senkinek semmilyen kérése. De volt, ami nekem fontos volt.
- Még egyvalami lenne – mondtam. – Engedélyt szeretnék kérni, hogy Muspelheim-be mehessek még a háború előtt, egymagam. Tudom, hogy nem akarod, de lehet, hogy nem lesz esélyem többé arra, hogy megtegyem azt, amit meg kell tennem. Ki tudja, hogy túléljük-e a háborút, és ennek az ügynek a végére akarok járni.
Ezzel amint megkaptam a választ és Feltonnak sem volt semmilyen telepatikus úton hívtam be Amora-t, majd Felton-ra néztem.
- Amennyiben nincs más kérdése, akkor Amora hazaviszi – mondtam. – Nekem még az ügyeimet kell intéznem, de néhány napon belül megérkezem és viszem majd a megfelelő személyeket.

Balder a telepatikus üzenet után néhány másodpercre a bátyjára és az unokahúgára nézett bólintott Thor szavaira is. Nem hitte volna, hogy ennyire súlyos a helyzet az egésszel kapcsolatban. A többiek beszédét is érdeklődve hallgatta, de nem igazán volt az a diplomatikus alkat, aki az ilyen társalgásokon szívesen üldögélt, de kötelessége volt. Biccentett Sathad-nak, amikor feltűnt a jelenléte. Arra is csak bólintott, hogy embereket küldjön az unokahúgával Midgardra, de az arckifejezése kérdő lett, amikor Thorhalla Muspelheimet emlegette és a nőre nézett. De egyelőre ezt sem tette szóvá, majd ha a politikus távozott, nem kellett mindenről tudnia.
És amennyiben Felton azt mondja, hogy távozik Amora néhány szó kíséretében az Új Parlament Épülete elé teleportálja a férfit.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#145 2010-01-16 17:19:23

Ultimate Guru
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-06-24
Üzenetek: 8274
PM

Re: Thor palotája

Felton bólint egyet Thor szavaira.

- Értem, Thor nagyúr. Lokidottir úrnő eddig is… kiváló szövetségesünk volt, és úgy tudom, valamennyire ismeri is Landrafot. Jómagam is őt javasoltam volna Landraf mellé. A békekötési javaslatát pedig természetesen megfontoljuk, nagyúr.

Aztán a külügyminiszter összerezzen Sathad megjelenésén, majd megpróbálja visszafogni magát, és udvariasan köszönti az új asgardit is.

- Igen, hogyne… Részemről a megtiszteltetés, Sathad úr. David Felton, az Amerikai Szövetséges Államok képviseletében.

Majd Felton feláll, és meghajol.

- Várunk Önre, amíg meg nem érkezik, Lokidottir úrnő. Kérem, nem szükséges sietnie, Önnek most az egészségi állapota legyen az első. Akkor én most távoznék is, köszönöm a szíves vendéglátást.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#146 2010-01-17 20:42:32

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor kezet fog a miniszterrel.
- Sajnálom a testőrséget, de a fivérem miatt gondoltam jobb ha ott helyben tudunk intézkedni és nem okozunk maguknak még több kárt. Remélem ezzel egyetért.
Mondja békésen a király.
- Halla ez nem lehetséges. Muspelheim háborús helyszín azóta is. Kérlek várj az utaddal. Először Landraf ért menj és utána látogasd meg a barátunkat ellenőrizd a vadászata sikeres e. Egy ideje nem jelentkezik. Ha gond van nem harcolhatsz! Térj azonnal vissza! A te testi épséged az elsődleges.
Parancsolja Asgard királya.
- Vissza térek a termembe kicsit. Pihennem kell.
Mondja fáradtan Thor és Sathad már el is tűnt.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#147 2010-01-17 21:44:21

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Csak bólintottam Felton szavaira, hogy minden rendben lesz és megyünk. Amora volt az, akit vinni tudtam, hiszen ő értett ehhez a legjobban, noha nem volt orvos. Thor még elbúcsúzott a politikustól, akit végül Amora el is teleportált, és utána hozzám fordult. Nem a születési nevemen hívott, nem hivatalos hangnemben. Dühösen néztem rá, amikor nem engedte, hogy elmenjek a tűzóriás királynőhöz, sem pedig, hogy harcoljak a későbbiekben. Ha ez így halad Hela ellen sem harcolhatok majd.
< - Ez nem igazságos! – fakadtam ki. – Ugyanúgy meg tudom magam védeni, mint bárki más! Megkaptam ugyanazt a képzést, mint Einar! És ha már nincs fél évünk hátra? Muspelheim mindig is háborús övezet ismerve az óriásokat és démonokat. Miért... miért nem akarod, hogy kiderüljön melyik az anyám? Értem – adtam meg magam. – Megnézem Landraf-ot még egyszer, utána felkeresem őt. De őt ismerve igen hamar haza kell, hogy jöjjek. Még soha sem láttam őt úgy, hogy ne lett volna harc a közelében. >
Bólintottam arra, hogy pihennie kell és ezzel el is indult kifelé, azon már meg sem lepődtem, hogy Sathad is eltűnt. Ő már csak ilyen volt. Amora-ra pillantottam és bólintottam neki, úgyis tudta, hogy a testőrséggel kapcsolatban rendelkeztem.
< - Muspelheim? – nézett Balder az unokahúgára, miután Thor távozott. – Az anyád? >
< - Bonyolult ügy Balder – néztem rá. – Még mindig nem tudom, hogy ki az anyám, két lehetséges verzió van, az egyik szál Muspelheim-be visz. Ebből úgyis tudod kire gondolok, hiszen ott voltál az ellenük folyó harcban és tudod ki volt az asgardok védelmében – összevonta a szemöldökét a szavaimra, de láttam rajta, hogy tudja. – A testőrséget illetően... >
< - Már megvannak – szólt közbe Amora. – Remélem drága Balder sem bánja, ha a sajátjainkat visszük. >
Csettintett egyet és a helységben megjelent Skurge és hat másik felfegyverzett katona páncélban. Balder bólintott, hogy neki is megfelel, majd kisietett a helységből. Amora varázslásba kezdett újra, majd pedig egy villanás után a parlament épülete előtt találtuk magunkat.

//Folytatás: Az Új Parlament épülete (Trenton)//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#148 2010-01-23 21:43:16

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor és Sif Balder felé tart.
< - Fivérem. Csak egy szóra kérlek. A napok bűnösek voltak hozzánk. Itt az ideje, hogy kicsit beszéljünk végre, de nem mint uralkodó és harcos hanem vér és vér. Hiányoznak békés szavaid. >
Mondja kedvesen a király mosolyogva lép Balder felé, de ekkor egy hatalmas robbanás történik és a palota egy része darabokra hullik. A tetőből csak por és kövek maradtak. Az égen egy alak lebeg és lassan landol a földre lökött három asgardi előtt.

< - Ilyen szánalmas lenne e világi énem?>
Kérdi lenézőn az alak kezével farkasát simogatva.
< - Ki vagy te? >
< - Az igazi Thor. A trónomért jöttem. >
Sif azonnal ugrik fel és kardját emeli, de a viharisten egyetlen szeméből aranyfény csap a nőbe, aki porrá válik.
< - NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE! >
Üvölti sírva Thor.

VIHAR: Loki Átka

Máshol:

Svartzalfheim
A sötét fák között a villámok felvillannak és a királyság szívében megjelenik egy alak.
< - Szánalmas. >
Ezzel a férfi támadni kezdi az elfek seregét.


Helheim
A pokolban a vörös Thor villámokkal takarva rohan és söpri félre Hela seregét. Mikor a pörölyét emeli Helre akkor egy fekete csuklyás alak áll elé kezével megragadva a pörölyt és felfogva az ütést. A villámok robbanást okoznak, de a két alak állva marad és Hela arcán mosoly jelenik meg.
< - A viharunk elsöpör Halál asszony! >
Morogja a dühös isten.

Nidavellir
A törpék véres csatéban harcolnak valakivel. A villám belecsap a végtelen tárnába és a robbanástól a törpök szétrepülnek. Az ellenségük kiemelkedik közülük.

< - Lemészároltalak már titeket saját honomban! Most is megteszem! >

Jotunheim
A jégóriások harcra készen állnak, de a villám becsapódása után a Thor körbe néz.
< - Asgard. Nincs erre szükségem... >
Ezzel egy újabb villám csap belé és eltűnik. Itt jelenik meg.

Fenrir földje
Az erdőkből szakadt véres testtel repül ki az alak. Alig áll a viharok uraló asgardi. Remegve próbálja felemelni magát, de már késő.
A villám eltalálja és végig gurul a hegy oldalán. A fák közül farkasok és farkas emberek serege ront rá. Pillanatokon belül életét veszti.
Thena és Fenrir sebektől takarva véresen sétál ki az erdőből.
< - Jól vagy hercegnő? >
< - Láttam apám gonosz oldalát és megkellett őt ölnöm. Nem vagyok jól barátom. Annak a vérét akarom, ki ezt tette. >
< - Veled tartok akkor. >
Mondja Fenrir.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#149 2010-01-25 09:41:29

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Balder elmosolyodott, amikor meglátta a fivérét és sógornőjét közeledni maga felé. Nem is emlékezett, hogy mondta volna valaki azt, hogy Sif hazatért, de most nem is igazán számított. A régi emlékek, amikor még gyerekek voltak, ők hárman elválaszthatatlanok voltak, a három legjobb barát, akik közösen tanultak és az első komolyabb feladataikat is együtt tették meg. Később persze Sif és Thor egymásba szerettek és kiderült Balder-ról is, hogy féltestvére a legjobb barátjának, de mindezek ellenére a hármas kapcsolata egymással igen szoros maradt. Mosolyogva biccentett Sif-nek, majd a bátyja felé nyújtotta a karját kézfogásra, amikor az közelebb lépett.
< - Ezekben az időkben nem sok békés szavunk lehet – felelte Balder. – Minden egy időben történik, baljóslatúbb a helyzetünk, mint az előző évben. Félek, hogy most nem lesz olyan szerencsénk, mint tavaly, amikor Thorhalla hazaszökött a száműzetése alatt és feltámasztott titeket. Ezúttal nem lesz külső segítségünk. >
Mondta ki a fiatalabbik testvér a félelmeit. Ám ekkor megremegett a palota és egy hatalmas robbanás rázta meg a helyet. A kezét maga elé emelte és ahogyan átlátott a törmeléken egy ismerős és mégis ismeretlen alakot látott meg, két hollóval és egy farkassal. Az idegen szólalt meg először és a fivére kérdezett vissza. Balder döbbenten nézett az alakra, noha látott már egy éve másik realitásból származó egyéneket, de ez akkor is sokkoló volt. Sif reagált a leggyorsabban, Balder már nem tudta elérni a nőt, hogy visszarántsa, szinte lefagyva nézte, ahogyan az arany sugár elemészti egy pillanat alatt a nőt.
< - SIIIIIIIIIIIIIIF! > – üvöltötte Balder is.
Ebben a pillanatban rántotta elő a saját kardját, hogy támadhasson mjad. Tudta, hogy a saját fivére nincs olyan állapotban, hogy harcoljon, túlságosan gyenge volt, és még a fegyver sem volt nála, mert Einar kapta meg, ő meg a feleségével együtt távol volt Asgardtól ezekben a percekben. Amint a kezében volt a fegyvere Thor – sajátja – elé lépett és védekezően emelte a fegyverét.
< - Menj innen Thor – szólt hátra. – Ezt bízd rám! >
Ezzel lendült is előre az idegen Thor irányába, a szabad kezével fénycsóvát lőtt az ellenfelének szeme irányába, hogy ezzel is elvonja a figyelmét addig, amíg odaér. Figyelte a másikat, hogy az mikor készül lecsapni rá Odinerővel, hogy neki legalább kitérni legyen esélye azon támadás elől és ne úgy járjon, mint Sif tette.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#150 2010-01-26 21:24:34

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor minden erejét bevette, hogy Sif vissza hozza Balder pedig fény csapást mért az ál-Thorra, aki a megmaradt fal romjainak hátrált vakon. A farkasa és két varja viszont azonnal Baldernek rontott.
A király ekkor képes fehér fényben újra visszahozni Sif-et,d e az súlyosan sérült és nincs magánál.
< - Asgard az enyém. >
Mondja a félszemű Thor.
< - Az az asszony nem kell. Saját királynőm lesz. >
< - Csak sírod lesz ezen a földön. >
Mondja Thor lassan fel emelkedve Siftől búcsú csókot lehelve az ajkaira.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:39

#151 2010-01-27 11:07:50

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Balder támadása sikeres volt és az ellenséges Thor a romokig hátrált, már készült lecsapni rá, de nem jutott el addig. Ugyanis az állatok egyből rátámadtak. A háta mögött fényt látott, de arra már nem volt ideje, hogy hátra is pillantson, csak érezte, hogy mit is próbált megtenni a fivére. A másik szavaiból pedig az is kiderült, hogy valószínűleg sikerrel járt. Ahogyan az állatok rátámadtak Balder nyúlt a másik kardjáért is és azt is a kezébe vette. A farkas elől egyelőre még csak kitérni szándékozott, pontosabban megvárta, amíg az állat egészen közel ér hozzá és ő ekkor lendült előre, egyszerűen át akart ugrani felette. Az nem zavarta különösebben, ha közben még az állaton is dobbantania kell és így lendületet szerezhet rajta. A levegőben készült egy-egy vágással leszedni a két madarat, ami felé igyekezett. Amint leérkezett a földre azonnal fordult is vissza szembe a farkassal, hogy a lehető legkevesebb ideig mutassa neki a hátát.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#152 2010-01-27 23:24:55

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Balder lábán a páncélt felhasítja a farkas karma, de átugrik felette miközben végez a madarakkal. Megfordulva levágja a farkast, aki nem elég gyors az ellentámadáshoz. A fényt viszont későn látja a harcos, mert az ál-Thor közben az odinerővel készül lecsapni rá hátulról. Az erő Balder hátánál áll meg. Thor állította meg.
< - Ez nem a te asgardod. Ez nem a te hatalmad. Ez nem a te napod. >
Ezzel a hihetetlen csapást vissza kényszeríti így az belecsapódik a félszemű Thorba, aki robbanva a falon kizuhan a belső udvarra ahol megannyi sérült kell éppen fel és néz szembe még egy Thorral.


Kilépett

Jelentés |
Idézet

#153 2010-01-28 11:02:13

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Ugrás közben a két madártól meg tudott szabadulni és a farkast is levágta, ám ekkor látta csak meg a fényt maga mögött. Fordult, hogy próbálja valahogyan védeni, de az Odinerő centikkel állt meg tőle, majd visszacsapott a tulajdonosába, aki ennek köszönhetően a falon át zuhant ki az egyik belső térre. Balder hálásan pillantott a bátyjára, majd egy pillanatra az eszméletlenül fekvő királynőre is.
< - Köszönöm fivérem – mondta a férfi. – Sif rendben lesz? >
Közelebb lépett a beomlott falhoz, ahol lenézett a lentiekre, ekkor látta meg, hogy többen sérülten fekszenek, illetve kelnek fel a földről és ekkor látott meg még valakit, akinek nem kellett volna ott lennie. Még egy Thor, de ez nem az volt, amelyikkel az előbb harcoltak, hanem egy másik. Még egy. Emlékezett a férfi, hogy a fivére direkt ezek miatt adta parancsba Amora-nak és Thorhalla-nak, hogy felügyeljék és keressék meg Loki elszórt „ajándékait” Asgard szerte.
< - Odin szakállára! Hát soha sem nyugodhatunk a Cselszövő miatt? Amora és az unokahúgunk nem végzett épp rendes munkát – morgott. – Hány van még ezekből? Ha megtudom, hogy ki szabadította ezeket ránk... >
Befejezni már nem fejezte be a beszédet, mert ugrott ki a belső udvarra, majd a sérülteket védve két mellkasra menő vágással ugrott neki a másik ál-Thor-nak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#154 2010-01-30 22:04:26

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor Balder mellé lép és bólint.
< - Ha Asgard túléli, ő is. >
Ezzel megindul előre és a falnál látja a két másik Thort ahogy az egész hadsereget seprik szét. Balder neki támadt a Thornak, aki álta a vágást majd orkánnal csapta neki a falnak Baldert.
< - A háború itt kevés, mert a VIHAR eljött! >
Üvölti az ütés utána vérző isten.
A félszemű és a valódi Thor ekkor rontanak egymásnak testüket asgard ereje járja körbe és mikor összecsapnak hangrobbanás seper végig a városon, amitől a romok remegve omlanak még inkább össze. A lökés hullám mindenkit elsöpör csak Blader és a másik Thor marad állva.
A két Thor szakadt ruhában véresen áll egymással szemben.
< - Ez kevés lesz. >
Mondja az ál-Thor. Thor megtörli a száját és elmosolyodik.
< - Ne becsüld le Asgard erejét. >
A szavai után látja meg Thenát a romok tetején farkasok között állni és a másik oldalról sárkányfattyakon repülő Törpék százait.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#155 2010-01-31 07:08:00

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Balder bólintott még a fivérének arra, hogy Sif rendben lesz. miután nekiugrott a Thor-nak az könnyedén csapta neki a falnak, ami a becsapódástól enyhén megrepedezett. Balder lerogyott a földre, de ez nem akadályozta meg abban, hogy tovább folytassa a küzdelmet. Amilyen gyorsan csak tudta összeszedte magát, majd lendült is újra a saját ál-Thorja felé, de ekkor hatalmas hullám söpört végig a másik két harcoló felől a téren. Nehezen igaz, de talpon tudott maradni, és ekkor látta meg az érkező sereget és halványan mosolyodott el. Nem fogják hagyni, hogy a másik világbeli behatolók tönkre tegyenek mindent, amit ezen a világon ők felépítettek. Hiszen szinte pont egy év volt, hogy Loki-nak hála kis híján kihaltak, most ez nem fog bekövetkezni.
< - Asgardért! – kiáltotta és ismét a saját Thor-ja felé lendült. >
A támadás közben még egy hőcsapást is küld a vérző isten felé arra a részre összpontosítva, ahol az előbb megvágta, hogy ezzel is hátráltassa a saját ellenfelét, majd ha sikerült odaérnie az ál-Thorhoz a megérkezés helyzetétől függően szíven szúrni, vagy lefejezni készült a betolakodót.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#156 2010-02-01 22:18:11

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Balder csapását az asgardi védeni próbálja, de amikor a herceg leakarja szúrni az valamennyire hárítja a pörölyével a vihar isten így a kard csak megszúrja a mellkasát. Csak a hegyet megy be a melle között.
< - Tán meghalok ma, de nem egyedül... >
Mondja Viharok istenek és a pörölyével a földet koppint mire villámok ezrei száguldanak felé.
A félszemű Thor szeméből midnent elsöprő asgardi csapás száguld az érkező seregek felé, de Thor áll eléjük. A fény mindent megvakít, de mikor a büszke ál-Thor felnéz az ellenfele sértetlenül áll.
< - Asgard erejével akarod legyűrni Asgardot? >
Kérdi cinikusan és ekkor vissza csapja a hihetetlen erőt, de most már Thena villámaival és a törpök fejszéi és pörölyei kísérik.
Balderék köré pedig asgardiak és fenrirék gyűlnek várva a parancsára az istenek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#157 2010-02-02 10:44:00

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Balder első mágikus támadását még úgy-ahogyan sikerrel tudta védeni az ál-Thor, de a fizikai ellen már jócskán tehetetlenebb volt, igaz a pörölyével némileg védeni tudta a napisten támadását, de a férfi még így is mellkason tudta szúrni őt. Az ál-Thor pedig nem adta fel, akárcsak a másik. Amikor villámok száguldottak alá a földből Balder jócskán hátrébb ugrott, hogy azok ne találhassák el, nem mintha képesek lettek volna rajta halálos sérülést okozni. Amint a villámok eltűntek támadni akart újra, de hatalmas fény vakította el őket ekkor, amint látni tudtak a saját fivére és a megérkezők támadtak a félszeműre és ő sem várt tovább. A kardjával a kezében lendült előre, látta, hogy körbevették őket már a sajátjaik és a parancsára várnak. Nem akart senkit sem feláldozni közülük, bár igazából kissé bizonytalan volt a farkasokkal szemben, még emlékezett, amikor a fajuk első tagja, az unokaöccsük felfalta az apjukat.
< - Aki képes rá, vigyétek a sérülteket! – kiáltott az emberei. – A többiek támadás! >
Most már gyorsan le akarta zárni ezt a küzdelmet, abban a pillanatban, amikor a többiek támadtak az ál-Thor felé fényrobbanást idézett a férfi szemei elé, hogy elvakítsa. Amikor futtában közel ért hozzá felugrott a levegőbe, a kardját két kézre fogta és egyelten csapással készült lecsapni az ellenfele fejét.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#158 2010-02-03 22:06:34

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Az ál-Thor esélytelen volt a villámai csak őt sebezték és ettől mikor megindult Balder felé a farkasok és az asgardiak azonnal támadták. Mire Balder pengéje a nyakát értea serege nyilakat és sebek tucatjait helyezte el rajta. Az ál-Thor teste lassan tűnt semmivé a fejével együtt, ami méterek volt attól.
A félszemű Thort asgard ereje elsepri és azonnal válik hamuvá. Thor fáradtan áll meg mosolyogva a lánya előtt, aki pár lépést tesz meg felé. Nem ölelik meg egymást csak mosolyogva nézik a másikat.
< - Sif? >
< - Jól lesz, idővel. >
Ezzel az ében sörényű farkasember Thorhoz lép és Thena pironkodva köszörüli meg a torkát.
< - Apám, ő Fenrir, a farkasok hercege. >
A két uralkodó békésen kezet fog.
< - Örömmel szolgálja a nemes célt a farkas nemzet odinvére alatt. >
< - Megtisztelő elfogadni ajánlatod herceg. >
Ezzel az egyik törp köhögni kezd és mindenki figyelmét maga felé fordítja.
< - A királyom üzenete szerint Loki és gyermeke már túl veszélyes a kilenc világnak. Mi vagyunk a kalapács, amit ellenük küldött. >
Az asgardiak szinte ünnepi hangulatba kerülnek, de Thor arca szigorú lesz.
< - Még nincs vége a háborúnak. Svartzalfheim vesztésre áll. A sérültek maradnak. A legerősebbek jöjjenek csak! Nem győzni megyünk ma. >
Mondja a király, amire a törpök és a farkasok üvöltve kezdenek ünnepelni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#159 2010-02-04 08:57:41

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Mier Balder megérkezett az ál-Thor-hoz a parancsára már nyilvesszők tucatjai álltak bele a férfiba és könnyedén vágta le így már a fejét. Az néhány métert gurult, majd pedig egyszerűen semmivé foszlott, akárcsak a test és a fegyvere. Körbenézett és ekkor látta meg, hogy a másik ál-Thor is eltűnt, farkasok, törpök, és Thena is visszatért. Úgy tűnt, hogy itt minden a legnagyobb rendben lesz. Letörölte a kardját miközben az unokahúga, Thor és Fenrir felé tartott. Hallotta a törpök szavait és vett egy mély levegőt, Loki és fattyai mindenhol ott voltak, sőt itt Asgardon az atyjuk eltűnése után jócskán megerősödtek és szinte kiirthatatlanok voltak, pedig csak három volt jelen és nem négy, vagy mind az öt. Biccentett Fenrir felé, amikor odaért a társasághoz.
< - Veletek tartok az elfek földjére, amennyiben engeded fivérem! – hajtott a férfi fejet a királya előtt. >

Ekkor még egy fekete pegazus is megérkezett erre a romos belső udvarra, egy sebesült férfi ugrott le róla és tántorgott Thor elé, ahol azonnal le is térdelt és fejet hajtott az uralkodó előtt. Nem törődött egyelőre a törpökkel, sem pedig a farkasokkal jelenleg.
< - Nagyuram! Amora küldött, szükségünk lenne támogatásra tőletek. A királynőnk kastélyát megtámadták, Thor-ok és mivel sem Lokidottir királynő, sem pedig Thorson herceg nem tartózkodik az úrnőnk országában, és úgy tudjuk az úrnő a parancsodnak megfelelően még csak Asgardon sincs, a katonáink nagy része pedig már a ti seregetekben van nincs védelmünk. Eddig kettővel bánt el Amora és Skurge, de nem tudjuk, hogy meddig tudunk kitartani, hiszen még másik három pusztítja a földjeinket. Kérlek nagyuram küldj erősítést. >
Mondta a futár, majd továbbra is fejét leszegve térdelve várakozott válaszra várván.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#160 2010-02-04 18:34:22

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor felállította a futárt. Végig mérte a katonákat és egy pillanatra csendben maradt. Néze csak a harcosokat és aggódva gondolt rájuk.
< - Fivérem. Vidd Thenát, a valkűröket és farkasokat a rengetegbe. >
Aztán a törpékre nézett.
< - Bizonyítani akartok? Legyen. - az asgardiakhoz fordulva rájuk mutatott - Aki készen áll az jöjjön, a többiek segítsenek a sérülteknek! >
Ezzel Thor az égbe emelkedett követve őt egy seregnyi szárnyas állaton asgardi és törp.
< - Asgardért! >
Fenrir tisztelettel lép Balderhez.
< - Nagyúr indulnunk kéne. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#161 2010-02-04 19:37:15

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Balder ismét bólintott a fivére szavaira, hogy kiket is vigyen. Nem állt szándékában vitatkozni Thor szavaival. Felpillantott az égre, amikor az uralkodó a levegőbe emelkedett a töbiekkel együtt, akik arra tartottak. Fenrir felé pillantott, amikor az odalépett és csak halványan biccentett a szavaira, majd utána szólalt meg.
< - Valóban herceg! Mindenki a térkapuhoz a főtérre, úgy érhetünk oda a leghamarabb! >
Adta parancsba azoknak, akik itt maradtak és olyan állapotban voltak, hogy képesek legyenek harcolni. Amint midnenki megvolt kivezette őket sietve a palotából az Asgard város főterén levő térkapukhoz és ő lépett át elsőként a Svartalfheim-re nyíló kapun.

//Folytatás: Svartalfheim//

Amikor Thor felállítja a hírnököt az fáradtan áll fel és hajt fejet az uralkodó szavaira. Igaz sérült és kimerült, ennek ellenére visszapattan a pegazusára, és Thor-ral illetve a törpökkel elindul Loki kastélya felé.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#162 2010-02-21 21:07:09

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor és kísérete visszaérkezik. A sérülteket mindenhol felsorakoztatták és Thor azonnal megindul Sifhez.
< - Kicsit magamra szeretnék maradni most. >
Mondja a király és távozik. Thena körbe néz és az egyik katonának szól, hogy he vannak elegen küldjenek Loki palotájához gyógyítókat így páran Liefhez sorakoznak. Fenrir farkasüvöltést hall.
< - A testvéreim hívnak. >
Mondja és Thena rámosolyog.
< - Akkor menned kell, farkasok hercege. >
< - Igen. >
Balderhez és Leifhez fordulva meghajol.
< - Remélem nemesebb csata lesz az ahol újra oldalatokon állhatok. >
Majd megfordulva rohanni kezd és pár lépésként farkassá válva ugrik a romokra és tűnik el azok között.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#163 2010-02-21 21:43:20

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Helheim//

Végül visszaérkeztek jócskán megfogyatkozva Asgard város palotájába, Thor azonnal indult is, nem volt kétséges, hogy kihez. Balder a szíve szerint a fivérével tartott volna, hiszen ő maga is nagyon aggódott Sif-ért és gyermekkori barátok voltak, de nem tehette. Egyelőre még nem volt itt az ideje, hogy ő is meglátogassa a nőt. Fenrir felé fordult, amikor az köszönt el.
< - Reménykedjünk benne, hogy az lesz. Örültem a szerencsének herceg! – biccentett még Fenrir-nek. >
Figyelte, ahogyan a férfi farkassá változott, majd elindult a társai felé. A Napisten még biccentett Leif felé, amint megvoltak az emberek, akiket vihet magával, majd elfordult és elindult a folyosókon, hogy felkészítse a hadsereget, és valakinek felügyelnie is kellett, hogy azonnal kezdjék felépíteni a romba dőlt birodalmakat, amiket az ál-Thorok romba döntöttek.

Bólintott Thor felé és meghajolt az uralkodó felé, csak akkor egyenesedett ki, amikor az már távozott. Hálásan biccentett Thena-nak, amikor a lány azonnal gyógyítókért küldetett, akik fel is sorakoztak Leif mögé, hogy készek lesznek az indulásra, amit hamarosan meg is ejt majd a férfi.
< - Köszönöm úrnőm! – mondta. – Ha van valami, amit mi is megtehetünk értetek, kérlek ne habozz és értesíts minket. >
Felkapta a fejét, a távolban farkas üvöltést hallottak, Fenrir pedig távozni készült. Még rá pillantott, majd ismét megszólalt.
< - Majd ha támad a húgod, herceg, akkor bízzunk benne, hogy az nemesebb küzdelem lesz, bár holtak... Hercegem, úrnőm, akkor most én hazatérnék az úrnőm birodalmába – hajtott fejet Thena és a még éppen itt levő Balder felé. >
Ezzel a gyógyítóknak intett és ő maga elindult a térkapuk felé, hogy hazamenjen és ott segítsen a sérülteknek és a kastélyt is újra kell építeni... a halottak temetéséről nem is beszélve.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#164 2010-04-04 09:42:05

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Kúria: Főbejárat és egy éves bővítés//

Asgardon mindent sikerült helyreállítani az elmúlt egy év során, amit csak lehetett, ezúttal a holtak nem tartoztak ebbe a részbe, mint korábban. Az egy év letelt, mostanában mindenki aggódva kelt fel és úgy feküdt le, hogy lehetséges, hogy soha sem látják meg a hajnalt újra. Vagy egy olyan hajnalra ébrednek, amikor a holtak seregei már mindenhol ott vannak. De Hela egyelőre nem támadott, kémek, felderítők figyeltek erre, de még nem jelentkeztek sehol sem a holtak. A hercegi pár is éppen a készülő háború miatt a lehető legtöbbet tartózkodtak odahaza és csak annyit voltak távol Asgardtól, amennyit feltétlenül muszáj volt. Ebből még Thorhalla sem adott alább, New York és Magneto sem ért számára annyit, hogy akár a legkisebb véletlen miatt alul maradjon a nővérével szemben. Neki is ez a háború volt a legfontosabb, noha egyvalami nem tűrt halasztást az ő szemében sem. Eddig elkerülte Fandral-t, de most eljött az idő, a Harmadik Világháború úgy tűnt, hogy ki fog törni és ezt meg kellett akadályozni. Látta a jövőt és nem akarta azt a sorsot magának, Einar-nak és az Asgardoknak. Einar-t megfűzte, hogy kísérje el Fandral-hoz noha a férfinak ez igen veszélyes volt, hiszen a Bosszú Angyalainak tagsága miatt, őt is kivégezhették New Jersey területén, de mégis. A nő nem tudta, hogy az általa a jövőben megölt asgardi miként fog cselekedni, ha meglátja őt. Így aztán a döntés az volt, hogy ketten mennek, Einar úgyis kellett Thorhalla-nak, hiszen Dormammu ellen az ő társaságát akarta felhasználni és a Midgardi ismeretségét. Asgard hercege volt, aki a Mjölnir hatalmával vitte Midgardra mindkettejüket.

//Folytatás: Fandral lakása//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#165 2010-06-19 23:35:22

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Atlanti óceán – Attilan//

A villanás után villámok kíséretében atyám palotájának egyik belső kertjében jelentem meg. Idegesen léptem be a folyosókra, majd indultam a trónterem felé. Még mindig az anyám szavai vízhangoztak a fülemben. Miért?! Miért ment egyáltalán Svartalfheimbe? Hogyan lehetett ilyen ostoba és felelőtlen? Thor nevére, csak nehogy valami baja essen, nem tudnám elviselni, ha Hela megölné, amíg ott van nála. Egyszerűen képtelen voltam megérteni, hogy miért? És egyáltalán hogyan tudta meg ennyivel előrébb, mint bárki más? Ha a mieink tudtak volna erről, akkor ott lettünk volna és nekem is szólnak. De ez nem számított, utoljára így akkor éreztem magam, amikor Loki emberei kapták el, az első ütközetem alatt. Végigcsörtettem a folyosón, majd anélkül, hogy felnéztem volna nyitottam be atyám tróntermébe mindkét ajtószárnyat belökve. Nem tudtam, hogy kire vagyok igazán dühös, a családomra, hogy engedték, hogy oda menjen, rá, amiért önző módjára mit sem törődve másokkal megint felelőtlenül dönt, vagy magamra, mert nem jöttem vele haza? Mert akkor talán meg tudtam volna akadályozni. Nem néztem fel, ahogyan fordultam az ajtó két szárnyához, majd dühösen teljes erőmből csaptam be azokat. Felnéztem, noha nem néztem meg, hogy ki van, vagy ki lehet benn a helységben.
< - MIÉRT?! – kiáltottam rá a bent levőkre, bárkik is voltak azok. – Miért engedtétek, hogy Svartalfheimbe menjen?! >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#166 2010-06-20 14:14:51

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Einar a teremben hatalmas asztalt lát térképekkel. Ott Thor, Vidar, Balder, Tyr és Thena áll. Einar kimondja ítélő szavait, de láthatja Amora alakja akkor tűnik el onnan. Ők is csak most tudták meg.
< - Melletted volt! - mennydörgi Thor. - Védelmed alatt állt! Hogy engedhetted el? >
Kérdezi türelmetlenül ekkor csapnak ki a villámok a falba és Balder meg Tyr ragadja meg Thenát, aki üvölte indulna kifelé.
< - Eresszetek! >
Parancsolja és a szemei szikrákat hánynak.
< - Érte megyek! Ki utamba áll az velem jön a halálba! >
Üvölti a megvadult valkűr.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#167 2010-06-20 14:52:25

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Mikor felnéztem szinte a teljes családom ott volt Hermod és Hoder kivételével, Amora-ra pillantottam, aki ebben a pillanatban tűnt el. Szóval előbb tudtam meg, mint ők. Dühösen néztem atyámra, mi az, hogy mellettem volt?! Több mint egy napja nem volt mellettem, mert hazajött! Villámok csaptak a falba és ketten elkapták a húgomat is.
< - Nem volt mellettem! – kiáltottam vissza dühösen. – Több, mint egy napja nem volt Midgardon! Visszajött, miután Loki-nak köszönhetően még mindig nem tudott mágiát használni! Én vittem a Mjölnir hatalmával a kastélyába, még tegnap! >
Ökölbe szorítottam a kezemet és a nővéremre pillantottam, aki még mindig szabadult volna és ment volna egyenesen Helheim-be. Szinte fújtattam az idegességtől, ahogyan a levegőt sűrűn kapkodtam és reszkettem a dühtől és idegességtől. Most már elég volt Hela-ból, egy átkozott életre elég! Többször nem kap esélyt arra, hogy így lépjen.
< - Eresszétek a húgomat! – mennydörögtem a két nagybátyám felé. >
Hogyan lehet nem észrevenni, hogy itthon van és hogyan lehetett nem megakadályozni.
< - Én is megyek Helheim-be – szögeztem le. – És egyikünket sem fogtok megállítani! Nem fogom hagyni, hogy bármit is tegyen vele Hela! >
Közelebb léptem a két nagybátyám és húgom felé, hogyha kell, akkor segíthessek Thena-nak abban, hogy kiszabaduljon a Tyr és Balder lefogásából.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#168 2010-06-20 15:08:27

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

< - NEM! >
Üvölti Thor és a villámai megállásra parancsolnak mindenkit.
< - Hát tényleg nem értitek? Ez egy csapda! Svartalfheim elesett és Halla eltűnt. Megakarjátok menteni? Segítsetek a seregeknek felkészülni! Háború jön! Vissza hozhatjuk Thorhallát, de ha odamentek elbuktok. Ő sose bocsájtaná meg ezt nektek! Nem engedné meg egyikőtöknek sem, mert most a Kilenc Világ van veszélyben! Kihozzuk onnan ha ez lesz az utolsó dolog, amit teszek e világi életemben! >
A dühös szavaira Thena megáll, de a kezei még remegnek és nem néz az apja szemeibe. Thor megáll és szemei elkerekednek.
< - Ne... >
Súgja rémülten és kiviharzik a teremből. Félrelök mindenkit és követni is alig lehet. Az egyik terem ajtaját rúgja be és bent az ablak függönyeit a szél rántotta ki, az ágyon véres kötések vannak, a falról fegyverek hiányoznak.
< - NEM! NE! NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE! >
Üvölti eget rengetően az asgardi.
< - A... királynő... >
Mondja Tyr suttogva.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#169 2010-06-20 16:45:16

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Ahogyan atyám szájából a nem elhangzott még én is megálltam, ahogyan Thena is és felé fordultam. Megráztam a fejemet, még szép, hogy csapda, az átokba! Tökéletesen tudtam, hogy az, de nem érdekelt! Még mindig tudok a holtaknak parancsolni, be tudnánk jutni könnyedén anélkül, hogy észrevennének minket. És talán kifelé is lenne ilyen szerencsénk. De ahhoz ezt el kéne mondanom nekik, ami pedig igen kellemetlen kérdésekhez vezetne. Ökölbe szorítottam a kezemet, hogy legalább a remegésem ne látszódjon. Halla nem bocsátaná meg, ez is igaz volt az átokba! Legszívesebben üvöltöttem volna hangosan a tehetetlenségben. Kérdőn néztem atyámra, amikor megállt döbbenten. Az ereimben is megfagyott a vér, amikor azt a „ne”-t kimondta. Rettegtem, hogy Halla-val történt valami, mikor kiviharzott a teremből szinte azonnal mentem utána. Mikor haladtunk már volt egy éreztem, hogy melyik irányba haladunk, és a teremnél már teljesen biztos volt, hogy Lady Sif lakosztályához értünk. Még mindig tehetetlenül néztem atyámra, majd végül elszántan néztem bele Thena szemeibe. Nem szóltam, de igazából az arcom és a szemeim elárulták, hogy mire gondolok. Csak a beleegyezésére vártam, és igazából kész voltam arra, hogy akár egymagam, vagy vele ketten elmenjek Helheim-ig, hogy kihozzam a nőt, akit szeretek, illetve Lady Sif-nek támogatás gyanánt, hogy ne essen baja.
< - Még mindig azt akarod, hogy tétlenül üljünk és várjuk, hogy... – elakadt a hangom, amiből még mindig csak keserűség és tehetlen dühöt lehetett hallani. >
Balder-t igazából csak a háromezer éves türelme és akaratereje mentette meg attól, hogy úgy viselkedjen, mint Thena és Einar. Igaz így is igen nehéz volt visszafognia magát, de egyelőre még kitartott. Mikor beértek Sif lakosztályához keserűen pillantott Tyr-re, majd belépett a szobába és megszorította Thor vállát.
< - Megtaláljuk mindkettejüket – mondta a fivérének halkan. – Egyikőjüknek sem lesz semmi baja. Szedd össze magad Thor, erősnek kell maradnod, mindenki számít rád, és belőled merítenek a gyermekeid is, akárcsak a néped. Ne érezze Hela, hogy máris győzött emiatt...>

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#170 2010-06-20 18:57:02

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor végig se hallgatja Baldert máris fel áll.
< - Vidar hívd Sathadat, mindenről tudni akarok. Thena hívd a szövetség vezéreit. Amora és a Loki szövetség is legyen itt! Einar szedd össze magad és menj a tárgyalóba fogadni az uralkodókat! Balder kísérd el, nem megy ki innen senki! Tyr mostantól mindenki állandó készültségben legyen! Kapukat lezárni! A brifoston sem jöhet vagy mehet bárki! Az ikrek őrségét meg háromszorozni! >
Majd pár pillanatra az üres ágyat nézi.
< - Mire vártok? - kérdi a vezérektől - MOST! >
Pár percen belül újra együtt vannak a tárgyalóban, Amora és kísérete érkezik meg először.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#171 2010-06-20 20:41:03

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Nem, és még mindig nem engedte, hogy utánuk menjünk. Az átokba! Balder lépett oda hozzá, valamit mondott neki, nem értettem, de meg sem várta, hogy a nagybátyám befejezze, máris parancsokat osztogatott. Vettem egy mély levegőt és fejet hajtottam a parancsnak, majd fordultam is el, hogy elinduljak a tárgyalók felé. Alig haladtam pár métert, amikor Balder csatlakozott is hozzám. Egyelőre még senki sem volt ott, senki sehova. Szívem szerint a fiaimhoz mentem volna, de nem tehettem meg. Vajon mennyit éreztek meg abból, hogy mi történik körülöttük, hogy mennyire rossz a helyzetünk? Pár perc múlva pedig a többiek is megérkeztek hozzánk és egy zöld villanás mellett további ismerősök érkeztek először. Halla emberei és az anyám, biccentéssel köszöntöttem Skurge-t és Leif-et, akik Amora-val érkeztek meg. Nekik kellett volna észrevenniük, hogy eltűnt, az átokba is.
< - Hamarosan érkeznek a többiek is – mondtam nekik. >
Amora, Leif és Skurge érkeztek elsőként meg, Amora ismét biccentett az itt összegyűlt személyeknek. Tudta, hogy előbb vagy utóbb őt fogják elővenni az egészért, csak ő tudta, hogy Thorhalla odament, de parancsba kapta, hogy ne szóljon. A Cabal-t is veszélyeztetné ezzel. Skurge is csak biccentett, de Leif rendesen meghajolt a társaság előtt és végül ő szólalt meg, amíg még nem érkeztek olyanok, akik nem tartoztak a két királyság udvartartásán kívülre.
< - Sikerült még megtudni valamit azóta, hogy kiderültek a hírek? – érdeklődött. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#172 2010-06-20 21:18:25

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thorék leülnek majd a vendégek is.
< - Nincsenek hírek. Úgy tudom az ostromot egy viharóriás élte túl. >
Mondja a megszokottan semmiből előlépő Sathad.
< - A királynőjük hintója nem érkezett meg a menekülési pontra. Donar utolérte. Túszul ejtették. >
Lassan megékezik Fenrir és biccentve a vezérek felé leül. Thena bekíséri a további uralkodókat. Mikor mindenki helyet foglal Thena jelent:
< - Jotunheimet már a holtak járják. Utgard-Loki kérelmezte, hogy ne segítsük őket. Egyenlő küzdelemért seregét egy hómezőre vitte nem messze a palotától, hogy egyenlő csatában küzdjenek meg Hel seregeivel. A Háború hivatalosan is kezdetét vette. >

Uralkodók:
Thor - Asgard királya
Thena - Valkűrök vezére
Einar - Asgard Hercege
Amora - Loki pártiak vezető helyettese
Skurge - Loki seregeinek vezére
Fenrir - farkasok vezére
Hreidmarr - törp király (Hreiðmarr)
Njörd - Vánok ura
Harek - Renegát Lokipártiaktól
Karnilla - norn királynője
Balder, Tyr, Leif, Vidar - hadvezérek

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#173 2010-06-20 21:51:50

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

< - Hroar – mondta kényszerűen Leif a fejét fogva. – Akkor ne várjunk információkat tőle. Az a viharóriás mire visszaér Jotunheimbe már elfeledi, hogy egyáltalán háborút vívott valahol. Beszéltem vele korábban, minden alvás után elfelejti az előző nap eseményeit, egy évezredes sérülés miatt... >
Einar mindenkit köszöntött, aki megérkezett és helyre kísérte őket, hogy hol is tudnak leülni. Az etikettnek megfelelően néhány udvariassági formát is és tiszteletkört is végigfutott minden érkezettel, majd ahogyan mindenki megérkezett ő maga is helyet foglalt. Mikor Donar-t említette Sathad ökölbe szorult a keze, és Alflyse is fogoly volt, Thorhalla is és lehet, hogy mostanra Sif is. Három uralkodónő Hela kezében. Keserűen hallgatta a húga beszédét, hogy már megérkeztek a holtak Jotunheimbe. Egyelőre nem szólt bele a beszédbe, bár furcsállta, hogy Utgard-Loki nem kért belőlük, bár végül vett egy mély levegőt.
< - Nincs valaki, aki meggyőzhetné őket, hogy ne fussanak bele egy öngyilkosságba? – kérdezte Thena-t gondterhelten.
Harek volt az, aki gúnyos mosollyal nézett végig a társaságon, mintha valakit keresett volna és várt volna a megérkezésére.
< - Loki másik fattyát merre hagytátok? – szólt közbe gúnyos hangon Harek. – Azt, amelyiket királynőnek kellene hívni, és Asgard hercegnőjének... Úgy tudtam, hogy illendő lett volna, ha ő is megjelenik ezen a tárgyaláson és nem csak a csatlósait küldi el – nézett végig Thorhalla három vezetőjén. – Komolyan mit vártunk, hogy azok az óriások kérnek a segítségünkből? Még azt is kinéznénk belőlük, hogy nagyurunk Loki miatt az összes Asgardit Helheimbe kívánják és önként állnak Hela oldalára. >
Amora egy pillanatra Karnilla-ra sandított, majd Thor-ra nézett, mindezek után igazából figyelmen kívül hagyva Harek megjegyzését szólalt meg.
< - Utgard-Loki nem ostoba Harek – mondta a megszokott sértődött hangján. – Egy biztos, hogy nem állnak Hela oldalára, hiszen az uralkodó biztosított minket, hogy segítenek nekünk a háborúban és örömmel harcolnak együtt az úrnőnk oldalán a holtakkal szemben. >
Karnilla is viszonozta Amora pillantását, majd miután az egykori tanítványa és mára szövetségese elhallgatott szólalt meg. Ő már tudta, hogy mi történt és azt is, hogy Malekith fülese miatt volt Thorhalla Svartalfheimben.
< - Mégis milyen terved Thor? – kérdezte a férfit. – Hogyan akarod, akarjuk megállítani a Holtak seregeit lehetőleg még az előtt, hogy a mi királyságaink is veszélybe kerülnének. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#174 2010-06-21 22:49:13

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Fenrir a kérdésekre fel könyököl és Thenát majd a testvérét és apját méri végig.
< - A "kishúgom" eltűnt. - szippant egyet a levegőben - Már legalább egy napja. >
Thor nem szól semmit, némaságával ad igazat a farkas királynak.
< - A tervem, hogy Asgardot három védelemre osztjuk. Az első a törpök tárnái. Vermek és halálos csapdák. Egyszerűen bezárjuk őket. Ha túlélik akkor A hágókban állítjuk meg őket. A végső akadály a város. Ezt a várost még nem vette be hatalom. Nincs sereg, aki erővel tűzte volna ki ide a zászlaját. Ám ez lényegtelen. A lényeg az összetartás! Tán az óriások maguk akarnak küzdeni, de mi Asgardiak vagyunk! >
Feláll az asztalról szavai lendületével.
< - Együtt küzdünk! Legyen bármi a fajunk. Ez a mi földünk! Ha a sereg idáig eljut Asgard királyaival néz szembe! SENKI se veszi el a birodalmunk! ha lesz olyan holt, ki túléli ezt a háborút és képes bejutni a városunk kapuján, azt mi fogadjuk! Uralkodót fegyverét szegezik majd a feléjük! Hela csak azt jegyzi meg azzon a napon, hogy Asgard szabad! Asgard örök! ASGARD A MIÉNK! >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#175 2010-06-22 08:29:09

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Einar csak keserűen nézett Fenrir-re, amikor az válaszolt a renegát Lokista kérdésére, így mindenki igazat adott a farkas hercegnek a hercegnőt illetően. Amint Thor befejezte a beszédet ismét Harek szólalt meg.
< - Kellemetlen – mondta. – Remélem azzal számoltok, hogy ezek után Hela seregei az első királyságon mindenképp átjutnak. Ugyanis az a fattyúé és kétlem, hogy az emberei harcolnának, ha vele zsarolná meg őket Hela. >
< - Kellemetlen csalódásban lesz részed Harek – szólt közbe Leif. – Ugyanis harcolni fogunk, mert az úrnőnk ezt akarná. És nem fogjuk kivárni, amíg mi is Svartalfheim sorsára jutunk. Mindenki tudja, hogy ezt akarja és előbb sütne és koncolna fel minket, mint a holtak, ha le mernénk tenni a fegyvert. Ő harcos is, és nem csak mögénk bújik, mint ahogyan az atyja tette. >
< - Milyen sokra vitted Leif, hogy bebújtál annak a szajhának az ágyába – folytatta Harek. >
< - Kezdesz túl messzire menni... – morogta Einar. >
Mielőtt a helyzet komolyra fordulhatott volna Balder lépett az asztalhoz és egy hatalmas térképet terített az asztalra Asgard kontinensről.



< - Négy helyről számíthatunk támadásra, ha Jotunheim is elesik – mutatott a körökre a térképen. – Egyelőre kettő biztos, Hel és a Svartalfheim felőli átjárók, esetleg Muspelheim, ha ők is beszállnak a küzdelembe, noha itt Hreidmarr király és népe megtette a kellő lépéseket. Hel felől az első két támadható pont mielőtt ténylegesen Asgard királyságba érnek, Valhalla és Hal... Thorhalla úrnő királysága. Már pedig nem kell ecsetelni senki elől, hogy Odin és a harcban elesettek nyughelyét sem engedhetjük már át Hela-nak. Még képes lenne a befolyása alá vonni azokat a holtakat is. Loki egykori királyságáról nem is beszélve. Itt ez a két taktikailag fontos hely, amit meg kell tartani. >
Néhány pillanatra elhallgatott, majd a következő pontra mutatott.
< - Nidavellir-be érkeznek majd az elfektől – folytatta. – Itt már három részre támadhatnak, a törpöket, Vanaheimet és Alfheimet. Ha Muspelheim-ből is érkeznek seregek, azok is Nidavellirt fogják hátbatámadni, illetve Skornheim-et, de arra vannak valkűrök, akik be tudnak segíteni, illetve Fandral, Hogun és Volstagg is be tud segíteni. Ha Jotunheim elesik... akkor pedig egyenesen Asgard szívébe érhetnek Hela seregei, hacsak nem sikerül ezt is lezárni valamilyen módon – nézett a törpök királyára. >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:41

#176 2010-06-22 20:19:15

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Fenrir vicsorogva néz Harekre.
< - Te milyen kevésre vitted, ahhoz képest mennyit nyaltad apám talpát. >
Balder terveit kezdik figyelni. Thor Valhallára mutat.
< - Skurge. Ez a kapu bezárhatatlan, de túl kicsit egy igazi seregnek. Válaszé ki a legjobb katonáidat és a többi birodalomból is, azokat, akik kellenek. Te őrzöd a kaput. >
A többi bejárnál megáll.
< - Amora te zárd be az átjárókat. Vidar, Thena ti kísérjétek el őket. >
Majd a királyokra néz.
< - Nektek itt kell maradnotok. Egyikünk sem viseli jól ha a népe szenved, de ha holtan látják vezéreiket elvesztik a reményt. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#177 2010-06-23 10:15:21

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Úgy tűnt, hogy Fenrir beszólása igen célba talált, mert Harek erre már nem tudott mit visszaszólni. Skurge felnézett Thor-ra a térképről, amikor a nevét említették, majd biccentett arra, hogy katonákkal ők őrizzék azt az átjárót, ami Helheimből egyenesen Asgard kontinensre vezetett. Amora is biccentett és még egy gúnyos mosolyt megeresztett Harek felé.
< - Remélem a renegátokat nem akarod itt tartani – fordult Thor felé. – Egyik sem uralkodó és csak a földjeinken élősködnek... Akkor mi megyünk is – mosolygott gúnyosan. >
Ezzel mielőtt Thor válaszolhatott volna Amora-nak, ő, Thena, Vidar és Skurge egy villanás kíséretében tűntek el a megbeszélésről. Einar csüggedten nézett a térképre, igazából ő maga is csinált volna valamit, mert a várakozás és a türelemjáték soha sem volt az erőssége.
< - Számomra valamilyen parancs? – érdeklődött Leif. – Ha nincs, akkor hazatérnék a családomhoz, hogy biztonságba helyezhessem őket. >
< - Nem ártana a térkapukat is lezárni, amíg a háború tart – mondta Karnilla. – Azokat egy-egy jobb térmágiához értő varázsló akár meg is tudná piszkálni, bár jellemzően csak a mi oldalunkon állnak ezek, de nem ártana Jotunheim-ét és Svartalfheim-ét lezárni mielőtt Hela úgy gondolja, hogy azokat használja, hogy bejusson Asgard városba. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#178 2010-06-25 18:28:16

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor Loki kastélyára mutat.
< - Leif te a kastélyt véded meg. A magassága miatt az íjászaiddal te leszel a tökéletes védelem ott. >
Thor Harekre nézett arcán büszke mosoly.
< - Nem. Ő nem marad itt. Próbára teszem a renegátokat. Ezért hívtalak ide Harek. A küldetésed több kisebb csapattal állandó őrjáratokat fenntartani. A háborúba nem szótok bele, de a vonuló sereget megtámadjátok. Kisebb zavarok károk, haderővesztesség. >
Majd Harek szemeibe néz.
< - Te nem vagy uralkodó, de még vezér sem, csak a testvérem egyik volt lábtörlője. neked ez nem döntési lehetőség. Ez az egyetlen esélyed amit kapsz tőlünk. Ha elbujtok és vesztünk Hel végez veletek, de ha túléljük Fenrir és csapata fog rátok vadászni és hidd el nem lesz királyság, aki menedéket ad nektek. Bizonyítani akarsz, hogy megérdemled a helyed? Hogy mind többet érdemeltek, mint csak fivérem volt szolgáinak kijáró bánásmód? Küzdjetek. Életetekben először tegyetek valamit, amire büszkék lehettek. >
Mondja Thor és Fenrir apró mosollyal koronázza meg.
< - Mindbe más kaput lezártam már érkezésetek után. >
Feleli Karnillának.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#179 2010-06-25 21:20:22

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Leif bólintott Thor szavaira, hogy értette a parancsokat. Mást nem is nagyon tudtak volna tenni ezen felül.
< - Értem nagyuram! – mondta. – Akkor, ha már nincs rám szükségetek itt, akkor vissza is térek a kastélyba, hogy a védelmet megszervezzem. És lenne egy kérésem, ha megoldható. A feleségem és a gyermekem itt lehet Asgard városban a háború idejére? Illetve tudom, hogy száműzve vannak, de az unokaöcséim családjai... Ha megoldható, hogy küldess értük valakit, hogy figyelmeztessék őket a háborúra leköteleznél nagyuram. >
Mindezek után, ha már nincs semmi és nem tartják fel, akkor egy meghajlás után Leif gyorsan sietős léptekkel hagyta el a helységet.
Harek Thor szavai után legszívesebben megkérdezte volna, hogy „és az a szajha mit tett, azon kívül, hogy befeküdt Thor fiának ágyába, azért, hogy királynőnek nevezzék”? De végül nem tette fel mert valószínűleg belehalt volna a kérdésbe.
< - Értem – mondta rekedten a dühtől. – Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a haditerved működjön Thor. >
< - Rendben van – biccentett Karnilla. – Remélem biztosítotok egy lakosztályt számomra, ahonnét zavaratlanul tudok még a királyságommal beszélni és kiadni a megfelelő parancsokat azoknak, akiknek szükséges. >
< - Hacsak királyunk nem akar még valamit mondani, akkor valószínűleg egyelőre befejeztük a megbeszélést – nézett Balder a fivérére. >
Einar végül felnézett, legszívesebben beverte volna Harek képét, volt egy olyan érzése, hogy nem mondott ki mindent, amit akart, és a férfi csak arra várt, hogy az ellenségük kimondja. Akkor ő ütött volna először és ez kellően jól vezette volna le a feszültséget. Ahogyan a nagybátyja befejezte a beszédet, akkor szólalt meg.
< - Ha tényleg végeztünk, akkor visszavonulnék atyám, ha engeded – nézett Thor-ra. >
Szívesen ment volna végre a fiaihoz, hogy saját maga is meggyőződhessen arról, hogy tényleg minden rendben van velük.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#180 2010-06-27 20:10:40

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Leifnek bólint Thor.
< - Természetesen. >
Karnilla szavaira elmosolyodik.
< - Mindenkinek kialakítottunk egyet. Thena kérlek kísérd őket oda. >
A lány bólint és szépen útba igazítja őket.
< - Én pedig kikísérem az újdonsült hadvezért. >
Mondja Fenrir kicsit gonoszan mosolyogva Hareknek.
< - Skurge. >
Hívja vissza a távozók közül a férfit Thor.
< - Meg annyiszor harcoltunk egymással. Megkérlek valamire, ami őrültség, de csak te vagy képes rá. >
Mivel már csak ketten vannak Thor egy pillanatra szüntet tart, látszik rajta gyűlöli kimondani is, amit kérni fog.
< - Nem őrnek kértelek fel. Az a kapu nem csak bejárat Asgardra, de bejárat Helheimbe. Okkal mondtam, hogy akárkit választhatsz. A leggyilkosabbakat akarom, mert a pokolba mentek. A célotok a káosz. Engedjétek el az ott tartott lelkeket, támadjátok meg Donart, Helát, bárkit! Olyan pusztítást csinálj, amit Asgard még nem látott! Ha meghalunk azt akarom Hela örökre emlékezzen arra, amit Te tettél vele. Vállalod? >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#181 2010-06-27 22:11:03

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Leif biccent és máris sietve hagyta el a tárgyalót. Lassan mindenki kiindult, Skurge az egyik utolsó volt, aki elindult, de amikor Thor a nevét kimondta megtorpant és visszafordult Asgard királya felé. A nagydarab harcos kérdőn pillantott Thor felé, amikor az belekezdett a beszédbe. Miközben a férfi lassan mondta, hogy mit akar Skurge arcára széles örömteli vigyor kúszott, a teljes fogsora előtűnt a vigyorban. Ő maga már most élvezte ezt az egészet.
< - Vállalom – vigyorgott. – Nem fogja elfelejteni az a szajha, amit tőlünk kap. Végre harcolhatunk úgy, ahogyan régen akartunk. Azonnal nekilátok a válogatásnak. És ha már arra járunk, a hercegnőt is hazahozzuk. Egyéb dolog van még? >

Ahogyan lehetőségem volt azonnal kisiettem a tanácsteremből és a lakosztályunk felé siettem. Kinyitottam a folyosónkra vezető ajtót, ami mögött már ott voltak az őrök. Igen, már most is háromszor annyian, mint általában. Az előcsarnokból mentem tovább a szállásunk felé, az egész hely olyan csöndesnek és üresnek tűnt, hogy Halla nem volt itt, benyitottam a hálóba, balra a fürdő, jobbra pedig a fiaimnak kialakított szoba. Leraktam az asztalra a fegyvereimet, majd átsétáltam abba a szobába. Az ajtóban itt is őrök most kivételesen a dadán felül. Nem az anyám, bizonyára dolgozik.
< - Mehettek! – néztem az őrökre és a dadára. – Ha szükségem lesz rátok, majd küldetek értetek. >
Ha végre magamra hagytak a fiammal a bölcsőkhöz léptem és lenéztem a fiaimra, akik láthatóan nyűgösek voltak. Vajon mennyit értettek abból, ami körülöttük zajlott. Ahogyan felismertek rám nevettek és kis kezükkel nyúltak utánam. Óvatosan vettem ki őket az ágyukból, majd a karjaimban velük mentem vissza a nagyszobába velük.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#182 2010-06-29 19:02:44

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor befejezi és Skurge válaszol. A király leül és nem egesen rázza a fejét.
< - Nincs. Menj nyugodtan. >
A terem üres marad és Thor leveszi a csuklójáról a vörös bőrkötést. Alatta az erek ébené váltak. Mozgatni kezdi az ujjait és a csuklóját érzéketlenül nézve.
< - Apám... segíts. Mond, hogy helyesen cselekszem. Kérlek. Könyörgöm... >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#183 2010-07-07 08:32:50

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 803
E-mail PM

Re: Thor palotája

Einar éppen a saját ügyeivel volt elfoglalva, ekkor szólalt meg a férfi kommunikátora és hallotta meg a kree nő hangját a fejében.
~ Tao, Einar, itt Ko-Rel ~ szólt a rádióba. ~ Beszéltem Walter-rel. Nem tagja többé a csapatnak, a gyémántja már nálam van. Nem csak, mert a családját elénk és a világ elé helyezné, hanem mint kiderült, a több mint egy éve tartó események... amik folynak, történnek neki is köze volt hozzájuk. Manipulálja az idővonalat és így veszélyezteti a világot a bevonásunk nélkül. Démonokkal szövetkezett. Érintett a Washingtonnal történt eseményekben, a Vipers pályánál levő dolgokban és most a Cap May-i történésekben. Hamarosan felkeresem, a két uralkodót és beszélek velük a csatlakozás miatt. Közben gondolkodjatok, hogy tudtok-e megbízható telepatát, aki képes emlékeket kitörölni valakinek a fejéből. Bárd híján muszáj lesz valaki, aki Walter és Deathlok fejéből kiszed rólunk mindent. Ko-Rel vége! ~

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#184 2010-07-07 13:49:39

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Napok teltek el, egyelőre még mindig semmi hír, sem Halla-ról, sem pedig Sif-ről. A várakozás pedig egyre idegőrlőbb és idegtépőbb volt. Szívem szerint mentem volna én is, hogy segítsek, de nem tehettem meg. Itt kellett lennem Asgard városban tehetetlenül, anélkül, hogy bármit is tudtam volna csinálni. Az átokba! Számítanom kellett volna rá, hogy el fog oda menni, magam mellett kellett volna tartanom, vagy ide küldeni, nem pedig oda. A folyosókon haladtam lassan, amikor a fejemben meghallottam Ko-Rel hangját. Walter-ről. Nem sikerült ezek szerint meggyőzni arról, hogy velünk maradjon. Még ez is, az átokba! Az utóbbi napokban semmi sem akar sikerülni és minden csak rosszabbra fordult. Kinéztem az ablakon, a távolban, valahol Jotunheimben már vívnak Hela seregeivel. Tudnék segíteni, Hela által kapott hatalmammal, de nem tehetem. Még csak el sem mondhatom nekik, hogy halál isten is vagyok. Ha kiderül, hogy valamilyen szinten Hela-nak befolyása lehet felettem. Walter pedig... megráztam a fejemet és kisöpörtem a hajamat az arcomból. A feladataimat mára befejeztem, így akkor inkább megyek és foglalkozom a fiaimmal, ők legalább el tudták terelni a figyelmemet ebben a vészterhes időszakban, hogy legalább ne magamat emésszem Thorhalla miatt is...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#185 2010-07-16 14:42:44

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 803
E-mail PM

Re: Thor palotája

Einar először Tao üzenetét hallotta a fejében, majd utána közvetlenül Ko-Rel hangja is felcsendült ott.
~ Tao, Einar, itt Ko-Rel, vétel! ~ hallotta az asgrdi a kree nő hangját a fejében. ~ Egyelőre nem tudok kimozdulni a Központból, ugyanis Embertelen vendégeink is vannak és a Mr. King is beszélni akar velünk Angyalokkal. Einar, ha nincs túl sok dolgod, akkor örülnék, ha be tudnád őket gyűjteni és idehozni. Te vagy az egyetlen elérhető személy, aki tud teleportálni a környéken. Ha éppen van egy pár perced és az apád elenged Asgardról ebben a helyzetben, akkor jó lenne, ha Tao helyére mennél. Ha ő nem ér rá Tao, akkor személyesen megyek ki értetek néhány percen belül, addig tartsatok ki! Ko-Rel vége! ~

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#186 2010-07-16 20:04:18

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Napok teltek el, de még mindig semmilyen hír sem volt arról, hogy mi lehet vele. Hela nem jelentkezett és egyszerűen nem tudtam már nyugodtan maradni. naphosszat idegesen járkáltam fel és alá a palota falai mögött, volt, hogy Thena-val együtt. A húgom sem volt sokkal jobb idegállapotban, mind a ketten még mindig mentünk volna, de nem engedte, nem akarta engedni, hogy utána menjünk. Az átokba! Inkább lennék újra halott, csakhogy őt biztonságban tudjam, vagy lennék a helyében. Nem voltam olyan erős, mint ő. Ezt könnyedén bírta volna, de nekem nem ment. Nekem nem! És már a fiaink is megérezték, egyre nyűgösebbek voltak, ilyen sokat soha sem volt távol tőlük az anyjuk, mint most. Most is Thena oldalán sétáltam, amikor először Tao hangját hallottam meg a fejemben a kommunikátornak nevezett eszköznek hála. Segítség kellett neki, arra még nem volt időm, hogy vissza is válaszoljak, mert Ko-Rel egyből megtette. A segítségem kellett volna, Thena-ra pillantottam, máskor feldobott volna a hír, egy közelgő pásztoróra, de most minden gondolatom csakis Halla körül tudott forogni.
~ Itt Einar Tao-nak és Ko-Rel-nek ~ gondoltam mindkettejükre. ~ Néhány perc és megyek, elviszem a társaságot a Pegazushoz. Remélem addig tudjátok ti is kezelni az egészet, csak el kell idehaza néhány dolgot, hogy elszabadulhassak a háború miatt. Nem hiszem, hogy sokáig maradok, csak addig, amíg beviszlek titeket... akkor néhány perc. ~
Thena felé fordultam.
< - Le kell mennem Midgard-ra – mondtam. – Maximum néhány óráig leszek távol. Ha az alatt történik valami, kérlek értesíts. Sietek vissza! >
Még homlokon csókoltam a húgomat, kisiettem egy nyílt helyre, ahol tudom is használni a pörölyt. Odakint megpörgettem a Mjölnir-t és egy villámcsapás után máris Midgardon találtam magam...

//Folytatás: Manhattan környéke – kikötő//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#187 2010-08-31 10:45:46

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Projekt Pegazus főépülete – 1. szint: Orvosi szoba//

A villanás után már a megszokott otthonomban voltam. Igaz azt mondtam a nővéremnek, hogy csak néhány órára megyek el, de abból majdnem másfél nap lett. Ezalatt igazából, semmilyen jó hírt nem kaptam sehonnan sem. Az egyik gyakorlópályán jelentem meg, lenéztem Asgard városra, majd el a távolba. Egyelőre a háború még nem ért el idáig, de ki tudja, hogy mikor fog ez megtörténni. Ha ilyen ütemben közeledtek, akkor nagyon rövid időn belül ide fognak érni. Még egy utolsó pillantást vetettem a városra, majd a palota felé indultam az utcákon át. Percekkel később már atyám palotájának falai között voltam. Arra ebben a percben nem maradt időm, hogy a fiaim csarnokához menjek elsősorban, pedig ezt tettem volna a leginkább. A trónteremhez sétáltam először nagy valószínűséggel az atyám, vagy valamelyik nagybátyám itt lesz, ha nem ők, akkor majd az őrség úgyis eligazít, hogy merre tartsak. Néhány erőteljes kopogtatás után beléptem a csarnokba.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#188 2010-08-31 20:08:20

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

A válaszok hiánya után Einar belép és Thort látja félmeztelenül háttal állni neki. Szőke haja mögött láttán fekete csíkok vannak végig a felkarjáig. Nagy levegőket vesz és nyögve kezd koncentrálni, hogy lassan a vonalak végét elszürkítse és azokat valamennyivel vissza húzza.
< - Reméltem, hogy senki nem jön rá. >
Mondja Thor és megfordulás közben felső ruházatáért nyúl.
< - Törpök vesztésre állnak, de más is van. >
Mondja Thor nyugodtan.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#189 2010-08-31 21:28:41

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Senki sem válaszolt, így beléptem a trónterembe és becsuktam magam mögött a csarnok ajtaját. A másik oldalon atyámat láttam meg és attól, amit még észrevettem megdermedtem. Döbbenten meredtem rá, amikor a karján végig fekete csíkokat láttam meg ott, ahol az ereknek kellett volna lennie. Nyeltem egy nagyot és atyámat figyeltem, ahogyan próbálta azokat visszaszorítani. Mikor észrevette, hogy itt vagyok hátrafordult, én pedig csak ekkor indultam el felé.
< - Jól vagy atyám? – kérdeztem. – Mi történik veled? >
Vettem egy mélyebb levegőt, a törpök vesztésre álltak, Nidavellir nem eshet el, akkor már itt fognak szó szerint az ajtónkon kopogtatni a holtak. Gondterhelten álltam meg előtte, amikor odaértem. Itt kellett volna lennem, nem pedig Midgardon. De őket sem hagyhattam cserben. Régen mennyivel könnyebb volt minden, amikor még csak egyszerű harcos voltam.
< - Sajnálom, hogy nem tudtam korábban jönni – mondtam. – A társaimnak szüksége volt rám Midgardon. Mi történt még? >
Nyugodt volt, de nem örömteli, akkor Lady Sif-ről és Halla-ról nem nagyon fog tudni hírt adni még mindig. A napok egyre fogytak és a helyzetünk semmit sem javult, csak romlott folyamatosan.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#190 2010-09-02 19:17:25

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor megrázza a fejét.
< - Én vagyok Asgard és Asgard haldoklik. >
Foglalja össze torz helyzetét egyszerűen, de még a ruhában is feltűnik már a fiúnak a férfi nyakán pár ér ében színe. Thor fáradtan néz a fiúra.
< - Halla Helheimben van. Muspheilm elesett Hela keze által. Jotunheim vesztésre áll. Asgardon már holtak járnak. Balder és te fogjátok összegyűjteni a seregeket. Tyr küldetésen van, ami talán megmenthet minket. Két dolgod van: készítsd elő a katonákat és legyél a gyermekeiddel. Nekem... nekem is készülődnöm kell. >
Mondja zavartan Thor.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#191 2010-09-02 19:34:23

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Atyámra néztem és nyeltem egy hatalmasat. Soha sem hittem volna, hogy már ennyire rossza a helyzetünk, hogy maga Asgard is haldoklik. És így ő is... valamilyen átokverte megoldásnak muszáj volt léteznie. Muspelheim is oda, Jotunheim hamarosan és Nidavellir is. Helheim és Nilfheim amúgy is Hela uradalma. Lehajtottam a fejemet, a Kilenc Világ több mint fele már az ellenség karmai között volt. Bólintottam, hogy értem a feladatomat, hamarosan mi is beszállunk a harcokba, bíztam benne atyám szavai után, hogy a nagybátyám sikerrel fog járni a feladatában és megmenekülünk. Megremegtem, legyek a gyermekeimmel? Bármelyik perc az utolsó lehet. Felkaptam a fejemet, amikor mondta, hogy készülnie kell. Nem, nem adhatta fel ennyire könnyen. Ahogyan ránéztem a nyakánál is láttam az ében ereket. Megragadtam a vállát és a szemébe néztem.
< - Megteszünk mindent Balder-rel, de te ne beszélj így! – mondtam dühösen. – Ne beszélj úgy, mint aki máris feladta a küzdelmet! Minden rendbe fog jönni, a gyermekeidnek, unokáidnak, asszonyodnak, fivéreidnek, barátaidnak, Asgardnak és a Kilenc Világnak szüksége van rád! Nem adhatod fel atyám! >
Vettem néhány mélyebb levegőt és bíztatóan megszorítottam a vállát.
< - Asgard rendben lesz, megvédjük és visszaverjük a holtakat, és te magad is újra egészséges leszel! Ne kényszeríts rá, hogy elmondjam a húgomnak, hogy milyen állapotban vagy és mit gondolsz. És ne merj őrültséget művelni, bőven elég volt belőle az asszonyainktól ebben az átkos háborúban! >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#192 2010-09-22 21:53:16

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Einar még mindig az apja válaszára várt, amikor a fejében megszólalt Tao hangja hála a kommunikátornak.
- Einar, Tao vagyok és Asgardon, azon belül fogalmam sincs, mindenhol hó és hegyek. Többen is vagyunk, fel akarják támasztani Apokalipszist. Segítség kéne!

Még mindig nem tágítottam és távozni sem óhajtottam, amíg atyám nem válaszol arra, amit mondtam neki. Összerezzentem, amikor a fejemben Tao hangját hallottam meg, nem voltam még különösebben hozzászokva, hogy idegen hangok szóljanak a fejemben. Thorhalla hangja egészen más volt, őt ismertem nagyon régen, de Tao, Ko-Rel és Bárd, illetve időnként az anyáim. A szavai értelmetlenek voltak, halkan is beszélt, és mit kerestek halandók Asgadon?
< - Tessék?! – kérdeztem hangosan és meglepetten. >
Atyámra néztem, az Apokalipszis neve még rendben volt, őt atyám ölte meg nem is olyan régen, alig két Midgardi évvel ezelőtt, azóta Helheimben van állítólag, mert Hela az ő lelkéért cserébe hozott mindenkit vissza. De hogy fel akarják támasztani és halandók? És hó meg hegyek? Ennek értelme sem volt.
< - Tao üzent – mondtam. – Azt mondja, hogy itt van Asgardon, több halandóval együtt. És... és többen fel akarják támasztani Apokalipszist. Segítséget kér... >
~ Nem lehet, hogy tévedsz barátom? ~ kérdeztem. ~ Heimdall nagyúr senkit sem engedett fel a Bifroston. És a mindenhol hegyek és hó sem sokat segít, számtalan ilyen helyről tudok. Nem tudod szűkíteni a környéket? ~

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#193 2010-09-26 16:48:26

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

- Nem a Bifroston jöttünk, nem tévedek. Itt van egy barátod is, Gunnar Hyrrokkin Larsson. Ott vagyunk, ahol Apokalipszis van. Gyere ide most! - Az utolsó szavakat erősen megnyomja Tao, ám a csevegést félbe szakad, mert lövések zaja hangzik fel a folyosókon.

Alighogy elmondtam a véleményemet, hogy fogalmam sincs, hogy merre lehetnek Tao már válaszolt is, hogy nem a Bifrost-on át érkeztek, hanem máshol. Nem téved, akkor sem tudhatom, hogy merre vannak. A következő mondatánál ledermedtem, nem lehetséges, az amit mondott. De erről nem is tudhat. Soha sem említettem egyetlen halandónak sem Gunnar-t. Azt pedig főleg nem, hogy ő maga is Hyrrokkin lett volna. Björnulf tudta, hiszen a törp a mesterünk volt, Stephanie és Jonathan is, de mások nem. Annak az illetőnek csalónak kell lennie, egy cselszövőnek.
< - Gunnar? – kérdeztem teljesen döbbenten hangosan. – Az lehetetlen >
~ Az ősi istenek nevére nem tudom, hogy miféle mocskos játékot űztök Tao, de befejezhetitek ~ hangom már ideges, mintsem döbbent. ~ Gunnar több mint egy évszázada holt, a lelke Helheim-be került. A legjobb barátom volt, ki valaha is élt. Egy csalóval van dolgotok, ki őt adja ki nektek. Havas táj, nem könnyíted meg a helyzetemet, Apokalipszis lelke Helheim-ben van, oda nem mehetek, már Halla-ért sem mehettem oda. De a havas táj nem egyezik. Lehettek Asgard-hegységben, Jotunheimben, Fenrir fennhatósága alatti területeken, és akár Niflheim-ben is. Ezekből kettő csak maga akkora, mint Midgard. Ha nem tudsz konkrétabb helyet mondani tehetetlen vagyok. ~
Idegesen szorítottam ökölbe a kezem, nem örültem, hogy ebben a percben vette elő valaki Gunnar nevét, hogy ezzel is csak rontson a helyzetünkön. Az átokba! Vettem egy reszketeg levegőt, majd újra Tao-nak üzentem.
~ Hogy néz ki a csaló, ki a barátomnak adja ki magát? ~ érdeklődtem. ~ Minden érdekel, külső, felszerelés, minden. ~

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#194 2010-09-27 18:30:46

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Még mindig hallgattam azt, amit Tao mondott. az átokba, engem tartanak lassú gondolkodásúnak, de Tao mintha meg sem akarná hallani, hogy mit is mondtam neki. honnan kéne tudnom, hogy hol vannak? Halla talán még meg tudná keresni őket, mert úgy-ahogyan ismerte Tao-t, de ő nem volt itt. lehetséges, hogy századokat kéne bolyonganom, hogy megtaláljam őket ezzel az elmeséléssel. És végre elkezdte mondani, hogy miként néz ki a csaló, ki velük van. Magas. Thor nevére... Skurge magas, vagy átlag Asgardi magas? Hosszú, sötét haj, ez eddig tényleg lehetett Gunnar, a magas nem, mert alacsonyabb volt nálam. Kék ruha? Időnként viselt csak ilyet, más esetben a Hyrrokkin vöröset. Íj, az is rendben van, mágikus, igen. De ez még megszokott, a lantnál ledermedtem, koboz nem lant. Yggdrassil egyik ágából. És az övén egy Hyrrokkin címer. Ez még bárki más is lehetett a családból, vagy tényleg csaló.
~ Add át neki az eszközt ~ mondtam. ~ Ebből még nem tudom, hogy ki lehet az. ~
Vártam néhány másodpercet, majd mikor úgy ítéltem meg, hogy már annál az illetőnél van az eszköz üzentem újra.
< ~ Ki vagy csaló, ki egy tisztes holt bajtársnak adja ki magát és téveszti meg a haladónkat, úgy, hogy egykori társamnak és barátomnak adja ki magát! Felelj! ~ mennydörgött a hangom idegesen. ~ >
< ~ Fejemet azért ne vedd öreg cimborám ~ hallotta Einar a választ. ~ Mi történt veled, hogy ily uralkodói hangnemet ütsz meg. Remélem hangom megismered még Einar, tényleg az vagyok kinek vallom magam. És ki más lenne, ki ily költőien fogalmaz asszonynépek és harcosok előtt egyaránt? ~ nevetett. ~ >
Döbbenten meredtem magam elé ez a hang, ez tényleg Gunnar volt. Fáradtan mosolyodtam el, megkönnyebbülten miközben atyámra néztem. De a pillanatnyi örömöm tovaszállt, mikor eszembe jutott, hogy miért is vannak ott, ahol. Apokalipszist jöttek kiszabadítani, az átokba, hogy...
< ~ Gunnar! ~ mondtam meglepetten. ~ El sem hiszem, hogy hallom a hangod. Örülök, hogy életben vagy, hogy történt? Hela? ~ >
< ~ Miként haltam úgy éledtem ~ még ide is lehetett hallani, hogy vigyorog. ~ Baleset. Ez a halandó barátodnak vallja magát, akárcsak drága húgomnak. Igazat szólt? ~ >
< ~ Tao? ~ kérdeztem vissza. ~ Igen, a társam és barátom. Halla-nak már kevéssé, de ezt később. Hol vagytok, hogy segítségetekre mehessek? ~ >
< ~ Niflheim! ~ érkezett a válasz. ~ Hogy azon belül merre leledzünk csak az ősi istenek tudják. Még azt sem fogtam fel, hogy ismét élek, nemhogy megtaláljam az öreg boszorkát, Volla-t, kivel magányos éveimben társalogtam. Ha megtudom merre vagyunk szólok, bár a halandók nem értik szavaim ~ >
< ~ Niflheim? ~ újabb meglepett kérdés. ~ Hogy az átokba kerülsz te oda? ~ >
< ~ Meghaltam, balesetben ~ szabadkozott Gunnar. ~ Rászaladtam húgom kardjára a saját balgaságom nyomán. Így sem a dicső Valhalla-i csarnok, sem pedig szépséges Hela birodalma nem lehetett otthonom. ~ >
< ~ Szépséges Hela? ~ morogtam. ~ Én azt a nőt mindenhogy máshogy említeném, de nem így... Halla, az átokba! ~ >
~ Tao ~ mondtam most már angolul. ~ Tényleg Gunnar az, Niflheimben vagytok, de még ő sem tudja, hogy hol. Ha rájön azonnal szól és ha atyám engedi értetek megyek. Maradjatok vele, megbízhattok benne, az életemet is rábíznám, és tettem nem egyszer. ~
< ~ Gunnar maradj velük, Tao-ban megbízhatsz feltétlen, ha tudjátok merre vagytok azonnal szóljatok. ~ >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#195 2010-10-28 13:17:04

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

- Einar, itt Tao, a Világfánál vagyunk, nem messze tőle fogalmam sincs milyen irányban. Remélem megtalálsz azért a hatalmas tömegben

Odakint a tenger felett a vihar megszűnt lassan, győztünk, a legfontosabb győzelmet sikerült megszerezni, Hela és a serege egyelőre nem tudja elérni Asgard várost és biztonságban maradunk. Noha ettől semmi sem lett könnyebb, Halla és Lady Sif még mindig raboskodtak és nem tudtam, hogy életben vannak-e egyáltalán. Igaz a reményt nem akartam feladni s bíztam benne, hogy Hela is így gondolkodik. Keserűen néztem a tenger irányába, miközben a kezeimmel a párkányon támaszkodtam. Azonban a másik régen várt hír megérkezett, miszerint Tao végre megtudta mondani, hogy hol vannak, látták a Yggdrasil-t. igaz még ez is hatalmas terület, de legalább már megtalálható hely volt.
- Úton vagyok – mondtam halkan.
Nem szívesen hagytam el ezt a helyet, igaz hónapok óta Midgard közelében sem voltam s Asgard kontinensét sem hagytam el, de ki tudta, hogy mikor jön egy hír, hogy harcolni kell, vagy a legrosszabbról. Mély levegőt vettem és elfordultam az ablaktól s mentem el a Mjölnir-ért. Megpörgettem néhányszor, majd az égből lecsapó villámok egyenest a holtak birodalmába vittek, a helyre, ami még mindig Hela uradalma...

//Folytatás: Niflheim//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#196 2010-11-01 17:22:44

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Niflheim//

A társaság Asgard városban volt, Thor palotájában, itt még Tao sem volt itt, csak távolról látta a romjait annak idején. Egy fényes csarnokba ért a társaság, sok nagy ablak volt, amin át beszűrődött a fény, a távolban tengert lehetett látni az egyik irányban, a másiknál az űrt és a Szivárványhidat. A város ott terült el mindenfelé, ez a hely, ahol volt a csapat minden bizonnyal magaslati helyen volt.



A helységben a falakon fegyverek, címerek, katonák álltak felfegyverkezve a csarnokba vezető ajtóknál. Einar nézett körbe, majd hangosan szólt. A helység hosszú helység volt, vörös szőnyeg az alján, majd a terem végében néhány lépcsőfok után egy hatalmas aranytrónus. Aki járatos volt valamennyire a skandináv mitológiában tudhatta, hogy annak idején Odin trónja volt, manapság pedig Thor-é. A testeket letette mindkét Asgardi férfi, a középen álló asztal mellé, az asztal körül székek is voltak, az asztal üres, rajta csak illúzióban a Kilenc világ térképe, a jelentős rész fekete színben pompázott, Midgard és Asgard kontinens egy része volt zöld és kék színekben csupán.
< - Gyógyítót azonnal! – kiáltott ki, majd a többiek felé fordult. >
- Nem tudom, hogy ki lehetsz – mondta Deadpool-nak. – Akkoriban nem voltam még Midgardon és a hajam legalább egy évszázada ekkora. Meg fogjuk őt is keresni Tao, legalább is minden bizonnyal akadnak olyanok, akik segítenek ebben. A gyógyító már útban van, ő rendbe hozza a sebeket
Egy katona azonnal hajolt is és sietett el a folyosón. Néhány pillanattal később az egyik oldalsó ajtó és egy gyönyörű szőke hajú nő jött be rajta, két kisgyermek kezét fogta és őket vezette, kik sietve próbáltak a társaság felé eljutni, de a nő nem engedte. Gunnar kaján vigyorral mérte végig a nőt. Einar a nőre mjad a két kicsivel több, mint egy évesnek tűnő fiúra mosolygott apai büszkeséggel. A két piciből az egyik szőke és kék szemű volt, a másiknak a fekete hajához zöld szemek párosultak.
< - Gyermekeid anyja? – kérdezte vigyorogva. >
< - Hogy tessék drágám? – kérdezte a nő a mindig sértő hangján. – Még egy ilyen megjegyzés Larsson és moszatként végzed... Egyik barátod sem született túl sok ésszel, még ha sokáig halottak voltak, akkor sem. >
< - Az anyám, de tényleg a fiaim. >
- Szeretném nektek bemutatni Amora-t – mondta angolul a csapatnak. – A szülőanyám és a feleségem bizalmasa, s jobb keze, ők pedig Asgard legkisebb hercegei, Asvald – nézett a szőkére – és Fonn – ekkor a feketére. Anyám, tudnál Gunnar-ral kezdeni valamit, hogy megtudja, hogy mi történt azóta, hogy nem volt köztünk? És nem ártana az sem, hogyha megértené a Midgardi beszédet.
Tao-nak ekkor eshet le és értheti meg, hogy az első találkozáskor, mikor itt járt Amora és Thorhalla miért lehettek annyira ellenségesek, hiszen Halla ölte meg a későbbi férjét. A nő bólintott és intett Gunnar-nak, aki elindult kifelé vele, Einar odalépett a két fiához és mindkettőt felkapta a karjaiba és egy-egy puszit nyomott a fejükre. Velük ment vissza a csapathoz, miközben a két kisfiú nagy szemekkel nézte a csapat tagjait. Most láttak először embereket.
– Üljetek le nyugodtan, pár perc és rendben lesztek – mondta. – Sajnálom, hogy jelenleg nem tudunk nagyobb kényelmet biztosítani, de odakint háború dúl... – szabadkozott. – Igaz nem értek a mágiához, de ez a Slade mit csinált, hogyan küldött titeket Niflheimbe?

Amora:
http://fc02.deviantart.net/fs41/i/2009/ … ations.jpg

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#197 2010-11-01 19:47:14

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3696
E-mail PM

Re: Thor palotája

Einar végre elteleportált minket a fagyos Niflheimből, és beértünk Asgard városába. Meg kell mondanom, ez már sokkal impozánsabb látványt nyújtott, de talán jobban el tudnék ebben merülni, ha nem lenne ennyi gondom. Nem is sorolom fel inkább, csak felidegesíteném magam, koncentráljunk arra, aminek most van itt az ideje. A trónterembe érve kissé fáradtan dőlök az asztalnak, mostanában nincs túl sok könnyű napom, lassan fel kell vennem magam helyett valakit a polgármesteri teendőkre, mert annyiszor keveredek ilyen ügyekbe, hogy nem jut időm a munkámra. Amora érkezik meg, rá még emlékszem, elég... Érdekes benyomást tett rám elsőre. Most derül ki, hogy Amora nem más, mint Einar anyja, nocsak, ez megmagyaráz egy s mást Thorhalla viselkedését illetően. Két gyerk is előkerül, Halla és Einar két fia, az új hercegek, mintha csak a kis Lokit és Thort látnám bennük.
-Ugyan, már az is épp elég nagy kényelem, hogy nem fagyunk halálra a hegyekben. Nem tudom pontosan, hogyan zajlott a dolog, a végére értem oda, és ebből kifolyólag teljesen véletlenül kerültem ide, nyilván nem akarta Slade, hogy én is jöjjek. A többiek erről töbet tudhatnak.
A mágikusan kivetített térképre vetek egy pillantást, amin már majdnem egész Asgard feketén van ábrázolva, ez gondolom azt akarja jelenteni, amiről korábban Einar beszélt, Hela terjeszkedik, és elég jól áll. Túl sok háború, túl sok front. Olyan korszakba sikerült születnünk, amelyik csak történelemkönyvekből ismerheti a boldog békeidőket, és amelyik egész életében azon küzd, hogy a fiaik át is élhessék azt.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#198 2010-11-02 08:24:39

Reynolds Jr. Johnson
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2010-07-12
Üzenetek: 195
PM

Re: Thor palotája

Mikor Einar fegyvere villámokat kezd szórni, fel sem fogom igazán, hogy most valóban Asgard fővárosába megyünk. Az istenek otthonába. Nem gondoltam volna, hogy valaha ott találom magam. Na persze tudom ,hogy a havas hágók is az ő birodalmuk, de a fővárosukba minden bizonnyal rengeteg harcos lesz, és... pillanatra megfordul fejembe, hogy nem veszélyes-e oda menni, hisz ha tényleg olyan háború dúl, ahogy azt Einar is említette, akkor minden bizonnyal cseppet sem veszélytelen az utazás. Nem mintha az eddigi itt tartózkodásunk az lett volna. Pillanat múlva, egy fényes csarnokban találom magam, és a többieket. Csodálkozva tekintek körbe, és az egyik ablakon kinézve olyan képet látok, ami számomra varázslatos. Szivárvány-híd, és a végtelen űr. Elképesztő... csak ámulni tudok az egészen. Szavakat nem találok mind arra, amit átélek. A falakon címereke, fegyvereke, vörös szőnyeg, és egy trónus mind annak végén. Néhány katona pedig őrségként áll. Annyi mindent kérdeznék Asgardról, de tudom, nem ez a megfelelő idő most. Sosem érkezik el a megfelelő idő, mivel kétséget kizáróan állíthatom, többé nem fordulok meg Asgardon, ha az itt élőkön múlik. Egy asztalhoz lépek, amin világok térképe látható fekete színekben főként, amit nem érzek túl jónak. Talán a háború kimenetelének egy ábrázolása, és amennyire én tudom a fekete egyik kultúrában sem szimbolizál sok jót. A sérülteket a leteszi a két asgardi, majd Einar azonnal gyógyító után kiált. Megnyugszom kicsit a sérültek irányába, mikor elhangzik, hogy minden rendben lesz most már. Remélem is, mert rengeteg ember veszett oda, amit el sem akarok hinni. Talán csodának foghatom fel, hogy én nem haltam meg. Néhány perc, és egy szőke hajú nő jelenik meg, akinek szépsége beragyogja a helyet számomra, és még annál a halott varázslónál is gyönyörűbb, ki emberinek mutatta magát. Némi párbeszéd zajlik le a hármas között, amiből természetesen egy szót sem értek, közben pedig próbálok kedvesen tekinteni a két aranyos gyermekre, akik így külsőre is nekem tűz és víznek tűnnek. Barátságosan mosolygok feléjük, és integetek nekik. A szőke, és kék szemű apróság megdöbbentően hasonlít nekem Einarra, ezért vetek is a férfira egy pillantást, míg a másikuk, a fekete, zöld szemű gyermek pedig Thorhallára. Ekkor fordul felénk Einar, és közli, hogy a nő, ki érkezett Amora, Einar anyja, és a két apróság pedig a gyermekei, akiket köszönt is, apai szeretettel. Milyen szörnyű lehet egy háború közepén, két ilyen gyermekkel előre törni. Biztos megterhelő, és a Földön is helyt kell állni. Csodálom Einar elhivatottságát, aki egyből Slade után érdeklődik. Elsőként a polgármester szólal meg, bár nem tud sokat, de tény, hogy én sem sokkal többet. Igazából nem tudom miként szólíthatnám meg Einart, királyként, vagy mint a Bosszú Angyalok vezetőjeként, netán legyek vele közvetlen. BÁr úgy érzem utóbbi nem lenne megfelelő. Talán királyként kellene kezelnem...

-Uram, ha megbocsát, igen nagy hálával tartozunk önnek, hogy kimentett minket arról a helyről. Bőven elég kényelem, hogy mínusz fokok nem gyötörnek meg minket, úgy ahogy mr. Tao is mondta.

Mondom, majd elhallgatok egy röpke másodpercre, és folytatom.

-Slade valami olyasmit mondott, hogy hívők közös imádsága révén juttat el minket Asgardra. Úgy gondolom mind ez azért sikerűlhetett, mert Apokalipszis leszármazottja, és valami kötelék van köztük, ami lehetővé tette ennek a kapunak a megnyitását. Többet sajnos én magam sem tudok. Nem avatott be a részletekbe, de ki fogom deríteni...

Mondatom utolsó felét már csak suttogva hallatom, némi elszántasággal a hangomban. Igen, ki fogom deríteni, mert most hogy Apokalipszis a Földre jutott, Slade az aki elvezethet hozzá. Nem érdekel hogyan, de meg fogja tenni, mert az a mutáns milliók szenvedését okozhatja. A dühöm ismét csak felcsap, de próbálom nyuktatni magam, és kedvesen tekinteni a két gyermekre, akiket Einar tart kezében. Eléggé elámulva néznek mindenkit, mintha még sosem láttak volna embert. Mondjuk ez meglehet.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#199 2010-11-02 14:53:41

Hjuchia Sakura
11. szint - 25 kredit
Küldõ: Xoana
Regisztrált: 2007-03-23
Üzenetek: 1080
E-mail PM

Re: Thor palotája

Előzmény.: //
Zajlottak az események, lassan én is felmásztam a többiekhez, egyik testőr meghal valami undorító dolog végez vele. Némi pánik tör ki a másik kettő közt. Hát meg tudom érteni. Én nem tartok semmitől. Nincs mitől szerintem. Villámlás mely igen hangos. Majd kis idő múltán még egy melynek fénye vakít is kicsit. Einar megjött. Majd visz is minket el innen. Végre. Már azt hittem, hogy megfagyok itt...

A palotában már.: //

Megérkezünk a díszes terembe. Szép a kilátás, ahogy kilesek az ablakon. Egy asztal melyen kivetülés van csak messzebbről vetek egy pillantást rá, de semmi biztató nem jön le róla. Bár tudja fele mit akar ábrázolni. Einar valamit mond, de nem értem majd DP-vel vitázik. Inkább nem is vita csupán közlés. Egy őr elmegy és egyik ajtón egy nő lép be két gyermeket vezetve még. Be is mutatja Einar nekünk az érkezőket. Kikerekednek szemeim. Nem csodálom, hogy Amora a feleségének jobbkeze. Szinte ugyan az a jellem.. Ott ahol vagyok lehuppanok a földre. Nincs kedvem elmenni a székig, erőm sincs és jó is itt törökülésben. Elbambulok egy kicsit mikor megint beugrik egy kép. A fejem pedig sajogni kezd megint. Megunhatná végre ezt a nyamvadt lüktetést.. Két kezemmel oldalt, halántéknál nyomom a fejem, hátha múlni fog. Kétségbeesés van az arcomon. Mitől van ez az egész fejfájás? Rá kell jönnöm, hogy mik ezek a felvillanó képek. De persze ez nem mostanság fog megtörténni... És mióta itt vagyok csak egyre rosszabb...

Utoljára szerkesztette Hjuchia Sakura (2010-11-02 14:54:23)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#200 2010-11-03 08:59:20

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Leültem én is végül az egyik székre az asztalhoz, hogy onnan hallgassam végig, hogy mit is tudnak mondani. A két fiam azonnal fel is mászott az asztalra, Asvald Tao-hoz ment oda és ült le vele szembe és próbálta a férfi haját elkapni, és csodálkozott a bőre színén, hogy még nem látott hasonlót. Fonn pedig most integetett vissza az ismeretlen férfinak. Végig szemmel tartottam őket, soha sem lehettem velük kapcsolatban biztos, hiszen annyi merénylőt küldtek már ellenük.
- Először is nem uram, csak Einar – fordultam a férfi felé. – Nem szeretem az ilyen hivatalos megszólítást.
Szóval Tao nem tudta, hogy mi történt a férfi pedig valamivel avatottabb, de azért ő sem tud mindent. gondterhelten csóváltam meg a fejemet, kideríteni lehetséges, hogy kissé nehézkes lesz.
- Nem tudom, hogy Slade ott lesz-e még ahonnan feljöttetek – mondta. – Lassan több, mint két hónapja vagytok itt Asgardon. Tao bizonyosan tudja, hogy az idő idefent kicsit máshogy telik. Bár még Asgard kontinensen, azaz itt ugyanúgy, mint Midgardon. De Niflheim, a holtaknak nem számít az idő és gyorsabb, akárcsak Helheim.
– De mindaz valóban lehetséges, amit mond – szólalt meg Amora az ajtóból. – Igaz nem minden nap látni hasonlót, sőt itt Asgardon soha sem, csak onnan hallottam efféléről, hogy Loki igen sokat foglalkozott a Midgardiakkal. Véráldozat, vérmágia talán, úgy gondolom az elhangzottak alapján, hogy feláldozták az összes hívüket, hogy ti ide jussatok és megtehessétek, amit kell. Nem hiszem, hogyha visszatértek Midgardra még ott lenne ez a Slade, ahol korábban
És ekkor a trónterem főbejárata és két húszas éveinek elején járó fehér ruhában levő szőke és vörös hajú istennő lépett be a helységbe. Néhány szót váltottak Asgardi nyelven Einar-ral, majd a csapat felé fordultak.
– Megkérhetnénk titeket, hogy tegyétek szabaddá a sebeket, hogy nekiláthassunk a gyógyításnak?

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 05 Aug. 2011, 14:41

#201 2010-11-03 10:47:30

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3696
E-mail PM

Re: Thor palotája

Az egyik gyerek felém indul, és a hajamért nyúlkál. Hát, nem mondanám, hogy értek a gyerekekhez, tulajdonképpen sosem volt dolgom kicsikkel, nemvolt öcsém, sem más rokonom a családban, aki ennyi idős lenne, és a barátaim gyerekével sem babáztam nagyon. Megpróbálom óvatosan megfogni a srácot, és felrakom az asztalra, azért talán annyira nem kell finomkodnom, végülis mégiscsak asgardi. Azért arra figyelek, hogy ne tépje ki a hajamat, ki tudja milyen erősek már most, de hagyom, hogy ellegyen.
-Hogy mi?! Ó, hogy az a... Mindig elfelejtem. Két hónap? Ba... - Veszek egy mély levegőt, és megdörzsölöm a szememeit gondterhelten. - Két hónapig távol voltam mindenféle hír nélkül a városból, aminek a polgármestere vagyok, miközben Johanne is eltűnt, raptorok vannak a városban, Apokalipszis visszatért, és a háború szélén állunk. Remek időzítés! - Dörmögöm magam elé, miközben hitetlenkedve csóválom a fejem, aztán megjönnek a gyógyítók. Leveszem a zakóm, a nyakkendőm és az ingem, amit eléggé szétmart a sav, meg persze ott a kezem is , ami többször is megsérült. a testemen lévő tetoválások egy része felismerhetetlenné vált a sav miatt, na meg a korábbi párszáz különféle sérülés miatt, de végülis nem a látvány a lényeg, hanem a hozzájuk kötődő emlékek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#202 2010-11-03 13:31:33

Reynolds Jr. Johnson
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2010-07-12
Üzenetek: 195
PM

Re: Thor palotája

Jó tudni, hogy nem kell ragaszkodnom a királyi megszólításhoz. Lehet mindenkinek ezt mondja Einar, de nem kellemesen esett, hogy azt mondta a nevén szólíthatom őt. Igazából nem is nagyon tudom, miként kellett volna viszonyulnom az egész helyzethez, de ha közvetlenebben társaloghatok vele, az könnyíti a dolgomat. Majd meghallom a rossz hírt. Ami láthatóan nem csak nekem az. 2 hónap telt volna el? 2 hónapja vagyunk Asgardon? Szörnyű! Akkor valóban nem valószínű, hogy Slade ott van-e még, ahol és Apokalipszisnek nyomát találjuk-e. Vagy ami talán még rosszabb, pont hogy nyomát találjuk a mutáns-istennek, mert ennyi idő alatt volt lehetősége felégetni maga körül mindet. Remélem inkább az előbbivel találom szembe magam,és még nem késtem el. Bár ha a rosszabbik teljesült volna be, Einar minden bizonnyal tudna róla. A kezdeti rémületem hamar el is tűnik, ahogy jött, úgy távozik. Mire végig gondolom mind ezt, a szőke hajú nő szavaira leszek figyelmes. Amora minden bizonnyal valamiféle varázsló lehet itt a palotában, hogyha ilyen sokat tud. De ha igaz amit mond, és Slade áldozatok útján juttatott minket Apokalipszis elé... akkor... ugyan olyan gyilkos vagyok mint ő. Akkor bizonyos értelemben ugyan olyan gyilkos vagyok, mint ő. Ökölbe szorítom kezemet, és megfeszülnek az izmaim. Ingerülté válok, és érzem, most jó darabig nem fogok lehiggadni. Kicsit arrébb is vonulok a jelenlévőktől, és egy ablakig távozok, amin kinézve nézem Asgard városát, ami elterül alattunk. Ez a Slade gyilkost csinált belőlem... Ezt meg fogja bánni. Keservesen! Egy gyilkost csinált belőlem, és egy gyilkos vére folyik ereimben. Apokalipszis vére folyik bennem, és elfog a hányinger. Meg fogom keresni ezt az embert, és ... és... Mielőtt olyan dolog fogalmazódna meg a fejemben, amit megbánnék, egy nő hangja felé fordulok. Bizonyára ők a gyógyítók. Én csak kicsit elhúzódok, és válaszolok az egyik nőnek, ha a közelembe ér.

-Majd csak akkor, ha mindenkit elláttak. Vannak, kik súlyosabb sebeket szenvedtek el.

Hangzik el számból, és így is gondolom. Bár már nem vagyok képes úgy nézni mr. Tao, vagy ms. Sakura felé mint korábban, még is lehet, hogy az ő sérüléseik komolyabbak, és fontosabb az ellátásuk, mint az enyém. Ha eddig kibírtam, kibírom még tovább is. Már kezdek átmelegedni, és csak hirtelen megfordul a fejemben, vajon mi történhetett még a két hónap alatt. Igaz, nem vagyok állandó alkalmazott az újságnál, csak szabadúszó, de az eltűnésem biztos nem vet rám jó fényt. A telefonom már... nincs is meg, valahol elhagyhattam a barlangban, és ki tudja mi van Damiennel, vagy Rachellel. Még pár pillanatig gondolkodom mind ezen, majd észbe kapok, hogy nincs itt az ideje ennek. Indulni... indulnom kell. Einar felé tekintek, és tisztelettel a hangomban szólalok meg. Nem felejtem el, hogy az ő palotájában vagyunk, mit köszönhetünk neki, és a Földön is a Bosszú Angyalainak oszlopos tagja. Tehát a tisztelet kijár neki.

-Einar! Ne haragudjon, hogy sürgetem, de mihamarabb vissza szeretnék jutni a Földre. Kérem, segítene ebben? Hálás vagyok a segítségérét, és nem tudom megköszöni, kétlem, hogy bármivel viszonozhatnám. De még is... Ha van valami, akkor szóljon. De nem időzhetek tovább itt, bármennyire is szeretnék. Meg kell találnom Sladet, és Apkalipszist.

Mondom, majd pedig remélem megérti Einar, amit mondok. Nem érdekelnek a sérülések, majd beforr, behegesedik, elmúlik. Nem törődhetek most magammal. Van annál sokkalta fontosabb dolgom is.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#203 2010-11-03 18:11:08

Hjuchia Sakura
11. szint - 25 kredit
Küldõ: Xoana
Regisztrált: 2007-03-23
Üzenetek: 1080
E-mail PM

Re: Thor palotája

Figyelek a többiek beszélgetésére de a fejem még fáj és kicsit zavar a koncentrálásban. A többiek beszélnek és kiakadnak a két hónapos kimaradástól. Hát igen. Nem jó ötlet szó nélkül kimaradni vezetői pozícióban de John, Melissa és Kathren tudja kezelni a dolgokat míg távol vagyok, Nincs miért aggódnom.

Két nő érkezik meg a terembe, a gyógyítók azok. Végig mérem a sérüléseim. Már csak a sav okozta sebek borítják testem. Nem az a tipikus sérülés ami könnyen gyógyul errefelé. Ha otthon lennénk már tipp topp lennék... A motoros dzsekimnek annyi és ott is felejtődött így nem igazán kell plusz tehertől megszabadulnom, hogy a sebeim elláthassák. Ahol kell látni a sav úgyis szétmarta a ruhát... Felemelem a felemet és a kezeim az ölembe rakom. Rey-re nézek, láthatóan kikészítette ez az egész. Engem valahogy nem viselt meg. Olyan....szokványosnak hat az egész szituáció.

- Lehetséges, hogy nincsen már ott Slade ahonnan indultunk. Ám ha más megközelítésből vesszük a dolgokat. Jelen helyzetünk igen kecsegtető. Bármennyire is utálod Reynolds de Slade szerint van valami közünk Apokalipszishez és ő nem tudja szándékainkat felé mivel nem láthatja előre a lépéseinket. Szerinte még mindig vele vagyunk valószínűleg és van egy ingyen bejutás a közelébe kártyánk. Gondolom emlékszel még az ajánlatára. Csupán egy kis erőfeszítés és talán ő fog megkeresni minket. És amennyire öntelt a kis körével szinte biztos, hogy még ugyanott van.

Főleg Rey-nek intézem szavaim, hiszen ő tudja miről beszélek pontosan. De azért mégse akarok túl sokat elárulni a többieknek. Nincsen kedvem a kelleténél több dologról számot adni a főnökségnek.

- És Reynolds... Ne aggódj. Meglakol Slade azért amit tett.

Komorabban és halkabb hangon mondom már és magam elé tekintek, leszegett fejjel.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#204 2010-11-04 15:01:45

Deadpool
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2010-06-21
Üzenetek: 140
E-mail PM

Re: Thor palotája

Nem telik bele sok idő und megérkezünk az Asgard városába és lőn középkori környék. Ahol annyira törődnek a mozgássérült lépcsőkkel, hogy azok könnyen nyakukat törnék. De ez egy ilyen világ, pont a kilenc egyike, ahol csak úgy forr a népek kék vére. A terembe meg rögtön jön a gyerek sereg, biztos hozd a gyereked a melóba nap van. Vagy nem, de ha nem mondok rá semmit még azt hiszik nem vettem észre. Szóval megy a protokol szöveg, de én addig csak feltűnés mentesen( pár határozott fej mozdulattal) felmérem a terepet, a végén elteszem a fegyvereim a helyükre, nehogy még útban legyenek vagy valami. Végszóra me is ugrik valami MILF, aszondja a szöszi, hogy ő az anyuci... Valamiért őt azelőtt soha nem láttam, ezért még valakit pár ékes szóval le kéne ordítanom, de csak nyugodtan, ahogy szoktam. Futnék még pár kört a téma körül, de ekkor megjön a kárpótlás vagy inkább a vérfrissítés a csapatnak, hogy ne legyen olyan bőrösvirslibuli ize a szitunak. Oszt kijelenti, hogy szabad sebeket akar. De sajna én nem vagyok belőle túlságosan ellátva, szóval a következő jelenetbe szét tépem a már amúgy se túl "újpulcsi" szagú felsőm, domborítok mellből.
- Óóó hölgyem szükségem van gyógyító érintésükre, a szívem szilánkokban... és amúgy is elférne itt egy kis kényeztetés... - Ha nem vagyok elég meggyőző még egy x-et is vések az egyik késsel a bal mellemre nagy "szííí"szegve és várom a gyógyítokat, mind a két gyöngyőrfalatot.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#205 2010-11-04 20:03:20

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Einar kényszeredetten vonta meg a vállát mind Tao, mind Rey szavaira.
- Mágikus sebek, ha nem látják el, bele is halhatsz, amit pedig nem szeretnénk – mondta Rey-nek. – Csak néhány perc.
És valóban, a két nő mindenképp ragaszkodott ahhoz is, hogy Rey is megkaphassa az ellátást, úgy negyed óra telt el, mire mindenkinek a sebeit teljesen begyógyították, minden sérülés eltűnt mindenkiről és a fáradtság is, mintha nem létezett volna korábban. Mindenki teljesen friss, kipihent és egészséges volt, mintha soha sem érte volna őket semmilyen sérülés. A két nő csak kacagott Deadpool szavain és a végén a férfi egy-egy puszit is kapott tőlük, miután azok végeztek a gyógyítással. Mikor mindenki készen volt Einar állt fel a helyéről és biccentett Amora-nak.
– Én küldöm haza a társaságot – mondta. – Nagyjából oda fogtok érkezni, ahonnét indultatok.
Mondta a nő, majd varázslásba kezdett.
– Ha bárkinek segítség kell a későbbiekben a Pegazusnál megtaláltok – mondta. – Nyugodtan keressetek fel.
Még ezt hallotta a csapat, majd egy villanás után a templomban találták magukat.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#206 2010-12-13 22:34:44

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Thor behívja Einart és sóhajtva néz rá. A főisten nyakán már feketék az erek és ő fáradtan néz a fiára.
< - A holtak serege már itt van. Egész Asgardot elfoglalták csak a város kapuinál álltak meg, de megleltem Thorhallát és Sifet. Midgardon vannak az Angyaloknál. Menj a toronyhoz, amit AIMvillenek hívnak. Midgardnak szüksége lesz a segítségedre, de aztán hozd vissza asszonyainkat és búcsúz el Midgard bajnokaitól, mert talán utoljára teheted meg. >
Mondja az apja komoran. Ekkor Tyr lép be és biccent a két férfinek a katona messze útról jött és a sebek takarják.
< - Hercegem, Királyom > - köszönti a kettőt majd Thorra néz. - < Elhoztam. >
Thor gyengén felállt, de minden mozdulatából büszkeség áradt. Elindult Tyr felé és hátra nézett Einarra.
< - Indulj, ne késlekedj. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#207 2010-12-14 09:46:58

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Gunnarral és a fiaimmal voltam, amikor megkaptam, hogy az atyám látni kíván. Kinéztem gondterhelten az ablakon, hiába győztek seregeink a tengeren, mégsem tűnt úgy, mintha győzelemre állnánk bárhol is. a legrosszabb híreket kaptuk, egész Asgard oda és a holtak megérkeztek már Asgard város kapujához. Végigsiettem a palota folyosóin, majd beléptem a szobába. Fejet hajtottam atyám s királyom előtt, ki nem is sokat várt a formalitásokkal, hanem egyből belekezdett. Nagyon gyenge volt már és igen rossz állapotban, féltem, hogy nem fogja megérni a csata végét, pedig az igazi csata még csak most kezdődött. Csöndben hallgattam a komor szavait, így lenne hát mindennek vége a holtak által? Azonban mégis a sok reménytelenség között egyetlen jó hír is volt, megtalálta Lady Sif-et és Halla-t?
< - Midgardon? – néztem fel döbbenten. – Hogyan kerültek oda? >
Nem volt logikus, ha kiszabadultak, akkor ide kellett volna jönniük, főleg Halla-t ismerve nem menne Midgardra ezekben az órákban. Vettem egy mély levegőt, elbúcsúzni a többiektől, bólintottam, már fordultam volna el, amikor az egyik nagybátyám lépett be a trónterembe.
< - Nagyúr! – biccentettem Tyr felé. – Megyek is királyom, s viszem magammal Gunnar-t is segítségül. Hamarosan visszatérek! >
Még egyszer meghajoltam atyám felé, majd kisiettem a helységből, hogy Gunnar-ral együtt Midgardra siessek.

//Folytatás: AIMville: Az AIMville Corporation központi épülete//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#208 2011-01-08 19:48:25

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Istenek Háborúja - A finálé Prológus

Sif megérkezve az első harcoshoz lép a sötét palotában. Skurge az, aki meglepővé néz rá.
< - Úrnőm! >
< - Nincs időnk formalitásokra! Vezess a férjemhez! >
Mondja Sif mielőtt Skurge meghajolhatna. A férfi bólint és a páros elindul a folyosókon. Az estében a folyosók kihaltak. Az egyik sötét terem ajtaját nyitja ki a férfi és Sif odabent Amorát látja meg, akit egy átokkal most vitte a földre Fenrirt. A ő értetlenül néz, de ekkor Skurge baltájának a markolata tarkón vágja és a nő eszméletlenül zuhan le.
< - Legalább senkinek sem szól urunk terveiről. >
Mondja nő mire Skurge felkapja.
< - Nekünk viszont távoznunk kell. Keresni fognak minket. >
Amora erre bólint és vörös mágikus láncokat teremt a két fogolyra.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#209 2011-02-27 21:40:38

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

//Előzmény: Project: Pegazus: 1. szint – Tárgyalók//

S végre itthon, újra Asgard földjein, bár szívesebben lettem volna úgy itt, hogy nem atyám holtjai vesznek körbe mindent. Szívesebben mentem volna a saját kastélyomba, de minden bizonnyal már elfoglalták s nem volt a tulajdonomban. Egyelőre. S vajon Hela már végzett a holtakkal s visszavette mi jogosan az övé? A trónterem felé haladtunk s az őrséget, ahogyan megláttam azonnal nekiálltam parancsokat osztogatni. Úgyis minden bizonnyal elpuhultak, amíg nem voltunk itt az anyámmal.
< - Azonnal kerítsék elő Amora-t és Skurge-t! – kezdtem. – A fivéremet, Fenrir-t azonnal hozzák színem elém a láncokba verve, s az összes nagybátyámat kerítsék elő és küldjék őket is a trónterembe! >
Nem néztem a férjemre sem Gunna-ra, majd követnek, míg én sietős léptekkel haladtam. Legalább már tudják, hogy mi a helyzet, hiszen az anyám elmondta nekik. Átkozott lehetetlen ostoba banda! Miért? Miért nem tudta egyik sem az atyjuk eszét örökölni? Bár, akkor soha sem vittem volna addig, mint így, sem pedig atyám. Pedig azért annak előnyei is lettek volna. Végre odaértem a trónteremhez, a kezemmel intettem, hogy nyissák ki az ajtót, amint ez megtörtént beléptem a terembe majd még hátraszóltam.
< - Küldjenek be valakit, aki helyzetjelentést ad arról, hogy atyám seregei miként állnak jelen pillanatban! >
Az asztalhoz lépek s ha van boros vagy mézsörös korsó rajta, töltök magamnak egy kupával, míg az őrség végre teljesíti, amit parancsoltam nekik.

Gunnar és Einar csöndben somfordáltak be Thorhalla mögött, egyikőjük sem szólt a nőhöz, nem akarták, hogy az ő fejüket is lekiabálja a roppant ideges istennő.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#210 2011-02-27 22:10:52

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Heimdall döbbenten nézi az érkezőket.
< - Hercegnő! De hogy? Gunnar! >
Mondja zavartan az őr. Jó ideig csodálkozik majd válaszol Thorhallának:
< - Szolgálóid eltűntek, akár a fivéred - mondja lehajtott fejjel és Einarhoz fordul. - És Ahogy atyád. >
Jelenti az isten komoran.
< - Balder és Thena felügyelik a hadakat és próbálják kordában tartani az uralkodókat, de a hadsereg már kapunknál van. Hela, megállíthatatlannak látszik és atyád távozásával sokak már feladnáka háborút. >
Mondja a férfi.
< - Mégis mi történt önökkel? >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#211 2011-02-28 08:36:45

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Az első kibe belefutottunk a nagybátyám volt, kivételesen az épelméjűbb részből, anyám fivére. Bár a szavai után már igencsak kezdtem ebben is kételkedni. Főleg, hogy az anyámnak már mindent el kellett volna mondania, de a Bifrost őrizője, Heimdall láthatóan semmiről sem tudott. Arról sem, hogy a nagybátyám lenne. Miért mindent nekem kell megtennem ezen a helyen? Hogy lehetséges, hogy az uralkodókba ily kevés értelem és tehetség szorult? Az ősi istenek nevére, hol rontottad el Odin?
< - Hagyd el a hercegnőzést nagybátyám, erre most nincs idő – vicsorogtam. – Mégis mily kérdés, hogy miként nagybátyám? Már egy ideje anyám s jómagam is kitörtünk Helheim-ből. Thor Einar-t küldte értem és anyámért Midgardra. >
Belekortyoltam a mézsörbe, de az első korty után a megdermedtem. Fenrir eltűnt, ez még nem volt olyan tény, min fenn akadtam volna, hiszen atyánk itt volt a közelben s tudomásom szerint csak a nővérem s jómagam voltam az, ki legyőzte a lelkének darabját magában. Így Fenrir-ben s Jörmungandban, akárcsak az ismeretlen fivérünkben még ott volt. Hogy ő eltűnt ebben tényleg nem volt semmi meglepő, erre számítottam is, csak bíztam benne, hogy még időben hazaérünk, hogy figyelmeztethessem őket arról, hogy ellene kell harcolunk. De az, hogy Amora és Skurge eltűnt, ez már nem volt véletlen. Azok után, hogy mindketten évszázadokig voltak atyám szolgálatában s midőn ő megjelenik a város előtt, ők akkor tűnnek el, ez nem volt véletlen. Mind a ketten átvertek s kijátszottak, nyomorultak! Dühösen vágtam a mézsörrel teli kupámat a falnak, majd egyetlen erőteljes és ideges mozdulattal söpörtem le mindent az asztalról, nem érdekelve, hogy a földön fog összetörni. Ingerülten csaptam az asztalra mind a két kezemmel, majd lassan szorítottam ökölbe a kezemet.
Végül szinte szó szerint lángok izzottak a szememben, úgy néztem fel gyűlölettel a három férfira.
< - Engem senki, de senki sem árulhat el büntetlenül! – csattantam fel. – Mind a ketten súlyos árat fognak fizetni azért, hogy visszatértek atyám oldalára! >
S ekkor fogtam még fel, hogy Einar felé mit is mondott a nagybátyám. Hogy még Thor is eltűnt? Keserűen kacagtam, legszívesebben sírni támadt volna kedvem kínomban, hogy mind ennyire hozzá nem értő és… egyszer tűnök el hónapokra s lám ezek elvesztik a teljes birodalmat. Máig nem értem, hogy miként voltak képesek kibírni azt a negyed évszázadot, míg nem voltam itthon, hanem száműzetésben voltam. Vettem egy mély levegőt, majd újra felnéztem.
< - A fivérem ellenünk fog harcolni, úgy készüljenek az egységek és a vérei – vicsorogtam. >
S ekkor jött a további, hogy is mondják a halandó férgek? Hidegzuhany. Úgy hiszem, hogy a legjobb az lenne, ha most keresnék egy békés és nyugodt realitást, mi felett uralkodhatom s hagyom ezeket a hozzá nem értésükben és ostobaságukban meghalni. Megérdemelné mind egy szálig. S nekem ezekért kéne bármit is éreznem? Már értem, hogy anyám miért mondta, hogy Asgardnak szüksége van rám. Ily mélyre miként süllyedhettünk?
< - Thena és Balder tárgyalnak az uralkodókkal? Asgardra! Ha engem tesznek a hadsereg élére is jobb helyzetben lennénk, mint azok ketten diplomataként... Vezess oda ho…>
Folytatni nem tudtam, mert ekkor mondta ki, hogy Hela már a városkapuknál van. Olyan arccal néztem a nagybátyámra, ahogyan a halandókra szoktam. Néhány másodpercnyi idő nekem is kellett, hogy a mélységes döbbeneten s lesújtságon túljussak. Ezek nem tudtak semmit sem az átokba!
< - HELA?! – csattantam fel újra. – HELA?! Ostoba barmok! Kész csoda, hogy Asgard még nem veszett el! – üvöltöttem velük. - Az atyám az, kivel harcolunk, Loki Laufeyson s nem pedig a nővérem! A nővérem is áldozat! >
Ha még volt valami a kezeim ügyében, akkor azt hajítottam neki a három férfinak. Jelen pillanatba a legkevésbé sem érdekelt, hogy a tetteim nem méltóak egy uralkodóhoz, az uralkodók sem viselkedtek úgy, ahogyan kellett volna nekik. A három férfi elé léptem s megragadtam Heimdall vállát.
< - Hol van az anyám Heimdall? Hol van húgod s miért nem mondott el semmit sem? Tegnap hazatért, hogy beavasson titeket mindenbe! – kiáltottam rá dühösen s idegesen. >
Figyelmen kívül hagytam a kérdését, nem volt fontos, a tőle várt válaszok viszont azok voltak. Dühösen néztem Einar-ra és Gunnar-ra, hogy meg ne merjenek szólalni.


Huh jól esett végre Halla-val írni rendesen, már nagyon hiányzott ^^

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#212 2011-02-28 22:07:58

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Az őrző komoran néz.
< - Anyád sose tért vissza. Fivéred vérét megtaláltuk egy közeli teremben, amit szolgálóid használtak. Nem voltam itt tegnap, Thort és Tyrt kerestem Balder parancsára, de oly helyen vannak vagy olyasmi fedi őket, amit még én se láthatok. Azon se lepődnék meg ha maga átkozott Loki vette volna el a látásomat. >
Mondja dühösen a férfi és Kardját az égbe emeli.
< - Azonnal szólítom Thenát és Baldert. Mindenről tudniuk kell. >
Ezzel a kardja fényt áraszt és pár pillanat múlva egy villámban jelenik meg Balder és Thena.
< - Hát élsz! >
Mondta megnyugodva Thena és Gunnarhoz fordult.
< - És te is! Mi folyik itt? >
Kérdezte zavartan és Heimdall szégyenkezve hajtott fejet.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#213 2011-03-01 09:00:47

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

S a nagybátyám sem tesz semmi mást, mintsem mentegetőzik. Szóval az anyám nem ért haza, pedig láttuk távozni Midgardról. Az átokba, tudtam, hogy vele kellett volna jönnünk s nem pedig ott maradni abban a mocsokban! Ha nem oly makacs, akkor most is meglenne s nem lennénk ily gondban. Mindezt pedig tetőzi az átokba is, hogy még az az ostoba Odinson, sőt két Odinson is eltűnt. S hova? Senki sem tudja, az átokba! Szóval fivéremet pedig a drága anyósom s hadaim parancsnoka vitte el, mind a ketten súlyosan megfizetnek azért, hogy visszamertek térni atyám oldalára. Egyik sem fogja megköszönni azt a percet, amikor újra látom őket. Végre valaki pedig elkezdett gondolkodni, még szép, hogy az atyám volt, ki miatt nem voltak látomásai, bár ha minden igaz mit pletykálnak Heimdall némileg az Odinerőt használja ezekhez, s ha már azt is képes befolyásolni, akkor mégis mi állíthatja meg? Idegesen kezdtem fel s alá járkálni a helységben, miközben kinéztem az ablakon a városfal irányába. Amora ismer, az átokba, ő volt ki tanított! Az egyetlen személy a kilenc világon, ki minden gyengeségemet s hiányosságomat ismerte, s ezek után pedig már atyám is tudja, hogy mire vagyok képes. Ő csak lebecsült s gyengének gondolt, hiszen ezt teljesen alátámasztotta a nővéremet fogvatartó mágia. Nem hitte volna, hogy valaha is lesz valaki, aki felér hozzá s megtörheti azt. Kellemetlen lehet számára, ha rájön, hogy minden gyermeke túlszárnyalta s ő a leggyengébb a családban. Utgard-Loki fogoly, Amora elárult, már csak Karnilla s Malekith maradt az embereim közül. Túlságosan sokáig voltam távol ettől a helytől amiatt az féreg sötételf miatt. De az uralkodók itt vannak a kastélyban s már csak Asgard város az egyetlen, mi áll…
< ~ Karnilla! ~ üzentem telepatikusan a nőnek. ~ Szedesd össze a városban Malekith-et és hozasd a kastélyba! Méreg vennék rá, hogy itt rejtőzik a gyáva féreg, ha tiltakozik mond meg neki, hogy magam ölöm meg Svartalfheim miatt. ~ >
Majd megpróbáltam üzenni a nővérkémnek is.
< ~ Hazatértünk Asgardra ~ gondoltam. ~ Az anyám ismét atyánk karmai közé került, akárcsak fivérünk Fenrir is. Miként állsz Helheim-ben? Látsz esélyt arra, hogy csatlakozz hozzánk a végső csatában? ~ >
Még mindig a várost néztem, mikor mögöttem villámok látszottak s uram nővérének hangját hallottam meg. Még mindig dühösen fordultam hátra a teljesen nyilvánvaló megjegyzés után. Hát, ha itt vagyok, nem jelenti azt, hogy életben vagyok? Hihetetlen, hogy aggódtak azért, hogy élve megúszom-e az esetet vagy sem. Én voltam az egyetlen, kit nem érdekelt, hogy miként végzem atyámmal szemben?
< - Ebben a tekintetben atyám vére vagyok drága nővérem – jegyeztem meg ridegen. – Nem oly könnyű megölni minket. S életemet sem tőle, hanem az ősi istenektől kellett volna félteni. Csak előttük álltam próbán… >
< - Újult létem máris értelmet kapott, hogy ily gyönyörűséges hölgyet láthatok, mint te szép úrnőm – hajolt meg Gunnar Thena felé. – Az elmúlt évtizedek mióta nem láttalak csak szebbé tettek téged. >
< - Miért akarsz máris újra visszatérni Helheimbe? – kérdezte kényszeredetten Einar. – Majd Halla elmondja, szerintem ő többet tud az itteni dolgokról úgyis, hogy megannyi időre távol volt tőlünk. >
< - Csodálkozol? – kérdeztem meglepetten. – A háborúhoz ész is kell. S a legjobb tudomásom szerint eme asszonyi fejbe több értelem szorult, mint Odin minden élő leszármazottjába összesen. Mire oly gyönyörűen bizonyítékot is adtatok, míg távol voltam Asgardtól! >
S ismét a kérdés, hogy mi is történt. Vettem egy mély levegőt, hogy próbáljak megnyugodni, mi oly nehéz volt, főleg, hogy kishíján felrobbantam az idegességtől.
< - Hol is kezdjük? – kérdeztem gúnyosan. – Tán ott, hogy atyátok, a fivéred s a sógorod egy megveszekedett barom! – csattantam fel dühösen. – Hogy ismeri a fivérét s minden tervén átlát?! – kiabáltam. – Arra képtelen volt rájönni, hogy atyánk lelkének egy része benne van minden gyermekében! Hogy így magát Loki-t dédelgette ezen a helyen! Hogy nem jött rá, hogy nem a nővéremmel állunk hadban, hanem atyámmal! >
Elfordultam tőlük, a kezeimet ökölbe szorítottam, de nem fordultam vissza, akkor mindegyiket megütöttem volna.
< - S mielőtt továbblépünk – mondtam színtelenül. – Mikor szándékoztatok elmondani nekem, hogy ki voltam annak idején?! Hogy miért atyámtól kellett megtudnom a valóságot magamról… arról ki voltam egykor. Mert még az is hazugság volt, mint te nővérkém meséltél nekem a Hyrrokkin birtokon. Nem a tűzóriások királynője végzett a nevelőszüleimmel, hanem az atyám emberei. Aznap nem hűséget mentem esküdni neki mikor ez történt s az ő pártjára álltam. Hanem megölni a tettéért… mikor akartátok elmondani?! MIKOR?! – fordultam végül vissza s kiáltottam rájuk. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#214 2011-03-01 22:08:30

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Az őrző szemei felcsillanak.
< - Már látom. Loki átka sok mindent elfedett. Szüleid gyilkosa Loki emberei voltak, de tűzóriások. Ha még fel is fedtük volna kilétüket akkor is csak akkori szeretőjét ítélhettük volna el. tetteidről mi nem tudhattunk, de régi életedről mind próbáltunk meggyőzni gyermek. >
Mondja komoran Heimdall. Halla két utolsó embere megérkezett és Thena megragadta Gunnar torkát.
< - Szükségünk van minden férfi erőre és nincs türelmem komédiádhoz bárd. >
Mondja komoran a lány és ellökve elengedi a férfi torkát.
< - Balder, innen kezdve minden átverés, teljes felügyeletet kérek a hadtestre, minden járatott és titkos utat zárjatok el. Loki ismeri őket. Sathad. >
Szavaira az elf a semmiből jelenik meg Eianr mellett.
< - Gyűjtsd össze az asszonyokat és gyermekeket. Vidd őket midgardra. >
Az elf biccent és megindul.
< - Einar - néz a fivérére. - Ha midnenki áttért... pusztítsd el a hídat. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#215 2011-03-02 10:11:43

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Csak megvetően mordultam fel Heimdall szavaira. A mosottal volt a gondom, nem azzal, hogy nem tették. Úgy igazán problémás valakit meggyőzni az igazukról, ha nem emlékszik rá. Látom magam előtt a múltam, de mintha egy teljesen idegen emléket néznék, valaki másét. Tudom, hogy az enyém, de nem emlékszem. Ennyi erővel akár egy teljesen idegen személyé is lehetne. Visszanézek, mit elmondtak az ősi istenek, hogy Midgardon éltem és szerettem a halandókat, de semmi. Mintha egy üres lapot néznék, nem érzek semmit az atyám iránti megvetésen és gyűlölete kívül. S a haragot, hogy ennyire képtelenek bármire is.
< - Nem két évszázaddal később kellett volna megtenni – vicsorogtam. – Mikor már a múltam jelentős részére nem emlékszem! A kérdés sem merült fel hangosan, hogy miért nem emlékszem szinte semmire… Gunnar tette fel először. >
A nő említésére megráztam a fejemet.
< - A tűzóriások királynője halott, Muspelheim oda – feleltem. – Atyám megölte őt. >
Az unokatestvéremre néztem, kinek nyakát éppen most engedte el Thena. S még engem tartanak túl tüzesnek, bár Thena alapból ilyen s az a kegyetlenség hiányzik belőle, ami bennem van. Az arcom sem rezzent, mikor kiadta a parancsot a menekítésre, s arra, hogy Einar pusztítsa el a Bifrost-ot, bár belül forrongtam, hát így omlik dugába minden tettem s tervem, miket Midgard-ra tartogatok? Így most már nem lesz oly könnyű arra a sárgolyóra lejutni s mindenről végképp tudni fognak, bár mégis ez volt számukra a legjobb döntés. Ha atyám lejut oda… noha ő a híd nélkül is megoldja, ha szükségessé válik.
< - S mondjátok meg a valkűröknek s harcosoknak, ha bárkiben kétség van a győzelem felé, inkább távozzon Midgardra a harcképtelenekkel – mondtam. – Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másokban is kételyt ébresszenek s félelemmel a szívükben harcoljunk, akkor már most veszítettünk! >
< - Tényleg nincs más megoldás? – kérdezte keserűen Einar. – Sathad, mielőtt indulnátok Midgard-ra a fiaimat hozd ide, szeretnék tőlük elbúcsúzni. A Pegazus-hoz vigyél mindenkit, csak ott lehetnek biztonságban a mieink, hivatkozz rám, ha kérdeznek bármit. >
A belépőre emeltem a tekintetemet s gúnyos mosolyra húztam ajkaimat, legalább egy hű emberem maradt. Három fő emberből egy, ez igazán „megnyugtató”. Talán azért bíztam Leif hűségében, mert elég sokat tartottam az ágyamban ahhoz, hogy biztosan ne akarjon elárulni. Hela válasza még mindig késik, ezek szerint még mindig elfoglalt lehet Helheim-ben. A nyakát dörzsölgető Gunnar-ra néztem, legalább használhatja a képességét és tehetségét.
< - Leif! – szóltam. – Vidd magaddal Gunnar-t s vedd magad mellé a másik két legjobb s legmegbízhatóbb felderítődet. Mindenről tudni akarok, ami odakint van, öt perccel ezelőttre! – adtam ki az utasításokat az emberemnek. >
< - Ahogy óhajtod úrnőm! – mondta a férfi, majd Gunnar-t vállon ragadva távozott is a helységből. >
Még megvártam, míg távoznak, Einar szavaihoz nem fűztem hozzá semmit, egyelőre mielőtt beszélni óhajtok azzal a féreg atyámmal még egyvalamit meg kellett tennem. Thena-ra néztem.
< - Vigyél a renegátokhoz! – mondtam. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#216 2011-03-08 22:20:25

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

A felderítők elmennek és a tömeg vonulni kezd. Pár lépés után eltűntek a sötét estében, bár csak elméletben van este hisz Loki érkezte óta nem kelt fel a nap. Az égen komor ében felhők vannak, a szél nem mozog és az eső nem esik. Az eget már nem uralhatja senki, a felhők nem oszlanak szét se Thena se a Mjolnir parancsára.
Thena már biccent Hallának, amikor Sathad megérkezik a kicsikkel a kezében. Az egyik finoman Thorhalla felé nyúl és mivel nem éri el pici kezével a hajába kap. Sathad hagyja, hogy a másik fiú az apjához bújón miközben várja Thorhalla reakcióját a felé nyúló kisfiára.
Az első apró hópihék hullani kezdenek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#217 2011-03-09 07:51:01

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Kinéztem az ablakon, ahogyan a menekültek indulni kezdtek, sötét volt. Mily meglepő, legalább valami illik atyám lelki világához. Bár, akkor a kietlen semmiség még hátra volt, mert többet nem néztem ki abból a mocskos féregből. Az égre néztem, lassanként minden összeállt, s csupán egyvalami hiányzott, hogy teljes mértékben Ragnaröknek lehessen nevezni ezt az eseményt. Drága Balder még mindig életben volt. Mikoron a jóslat úgy szólt, hogy az ő halála indítja el. S ott is hibádzott, hogy atyám két leánygyermeke nem az ő oldalán fog harcolni, mint ahogyan megjósolták. Mi már nem, többé soha. Még láttam Gunnar-t s Leif-et távozni, ha ők mennek, legalább tényleg tudni fogom, hogy mi történik odakint, egyikben sem bíztam. A helyzet mivoltából főként. Hiszen mindig is azt hittem, hogy Amora és Skurge már tényleg az én oldalamon vannak, hiszen megvédtek, segítettek a birodalmat vezetni, erre most ott vannak annak a hitvány féregnek az oldalán. Idegesen szorítottam a kezemet ökölbe s végre indultam volna a renegátokhoz, mikor Sathad visszaért a két kis herceggel. Önkéntelenül is léptem egyet hátrébb a hármastól s éppen ezért nem ért el a felém nyúló fiam, csak a hajamat kapta el. Dühösen villantak meg a szemeim, nem csak azét, mert meghúzta a hajam, hanem, mert láthatóan, hogyha nem vagyok itt, még arra sem képesek, hogy rendesen neveljék őket. Már beszéltek egy ideje, lassan két évesek lesznek, mostanra már meg kellett volna az illemből valamit tanulniuk. Persze a gyengelelkű nagynénjük s nagyatyjuk csak gügyög nekik, mint az atyjuk, ahelyett, hogy már sorolnák fel az összes rokonukat s viselkednének herceghez méltón, kikből egyszer trónörökös lesz.
A másik az atyjához rohant, ki egyből fel is kapta és arcon csókolta, rosszallóan néztem Einar-ra, hogy ezt megengedi magának, főleg, mikor minderre még időnk sem volt. A fiamra néztem, s képtelen voltam mozdulni, tudtam, hogy mit vártak el tőlem az átokba is főleg, hogy lassan nyolc hónapja nem láttam őket! Ha egyszerűen ellépnék s távoznék sem szólhatnának semmit, hisz az illem ezt kívánta volna meg. Kihúztam a hajamat a kezéből, még mindig féltem mindkettőtől, hogy egyszer, ha nagyon lesznek túlnőhetnek rajtam s ugyanúgy járhatok velük szemben, ahogyan atyám velem s a nővéremmel. Végül végtelenül lassan görcsösen nyúltam ki a fiam felé s simogattam meg az arcát most már meglepve tapasztalva, hogy milyen sokat nőtt. Einar lépett oda mellém a másik fiúval, hogy tőle is búcsúzzam el. ezek mind összeesküdtek ellenem?! Felmordultam, erre átkozottul nem volt időnk, hogy csecsemőket babusgassunk egy háború kellős közepén! Ők voltak a harcosok, ezt nekik sokkal, de sokkal jobban tudniuk kellett volna. Néhány másodperc után a másik fiam arcán is megcirógattam, végül végre valahára elfordultam tőlük.
< - Indulhatunk végre? – kérdeztem ingerülten. >
Kinéztem az ablakon, odakint havazni kezdett. Három év tél… kezdődik.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#218 2011-03-13 22:53:37

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
E-mail PM

Re: Thor palotája

Mindenki biccent és Stahad utolsónak elmegy. Csak Heimdall marad hátra Einarral, ő várja meg, hogy a herceg megtegye, amit kell. Mikor a híd elpusztul a vállára rakja a kezét segítségként és úgy kíséri vissza őt a tárgyalóba.
Ott már minden vezér készen áll. Egy hatalmas térképen vannak felállítva a seregek és lemodellezve az épületek.
< - A szél velünk van, de a fagy ellenünk. >
Mondta Thena nézve az esőt, de persze a jégóriások túlélői azonnal hőbörögnek. Számukra ez nem vihar.
< - Az íjászok a falon,a törpék katapultjait az óriások rakták össze. A tornyokban a mágusaink várnak. A tereken a valkűrjeim parancsra készen indulnak ki támadni. Einar és Balder harcosai pedig a falon belül várnak ha bárki ledöntené azokat. >
Jelenti mutatva a táblán. Az elf és a bárd ekkor tér vissza.
< - Loki serege felállt. Több száz ezren vannak, mind holtak. A várfalat körbe vették és lő távon kívül várakoznak. A szavaikból kiderült, hogy már csak urukat várják, aki holnapra érkezik meg. Reggel kitör a háború. >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#219 2011-03-14 09:15:42

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
E-mail PM

Re: Thor palotája

Még biccentettem a többieknek egy pillanatra, majd a távozó Sathad után indultam Heimdall-lal. ki a palotából egyenesen a hídig. Figyeltem, ahogyan eltűnik rajta a fiaimmal és a többi menekülttel. Keserűen néztem utánuk még egyszer mielőtt eltűntek végleg. Vajon látják még újra a szülőföldjüket, vagy mindenki kénytelen lesz egy olyan világon élni, ahol rettegik és félik őket Loki miatt? Végül nem maradt más lehetőségem, vettem egy mély levegőt és a magasba emelkedtem, onnan leérkezve sújtottam le teljes erőmből és a Mjölnir-t felhasználva a hídra. A reccsenést hallani lehetett, majd mintha a híd a fényéből is veszített volna, végül a törés is megjelent rajta, majd végig tovább kezdett összeomlani. Többé nem képes leérkezni Midgardra. Tehetetlenül néztem a pusztulást, majd ahogyan Heimdall kezét éreztem a vállamon elfordultam a helytől és elindultam vissza keserűen.
Mire visszaértünk már mindenki ott volt, szótlanul hallgattam végig, csak a legvégén néztem fel.
< - Vajon mire vár, hogy még nem ért ide? – kérdeztem. >

Egy utolsó pillantás az eltűnők után, majd végre valahára megérkeztek a birodalmak vezetői s a hadvezérek is. Igaz egyelőre nem kezdtünk el semmit sem, hisz még a férjem visszatértét vártuk, ki a nagybátyámmal együtt tért vissza. A térképet figyeltem s töprengtem, hogy merre hagyhattunk még gyenge pontokat s mi lehet az, mit kihagytunk s atyám tisztában volt vele. S még ez is rám maradt midőn nem voltam hadvezér sem harcos. A hadtudományt meghagytam volna azoknak kik értenek hozzá, de ebbe Odin vérei nem tartoztak bele. Atyám roppantul erős, s rá, illetve Amora-ra minden bizonnyal nem lenne hatással, de mindenki másra lehetséges.
< - Fel kellene vonni mágikus védfalat a városfal köré – mondtam. – Egy mezőt, mi gyengíti a beérkezők hatalmát. Atyám, illetve Amora nem fogja megérezni, hisz az ő hatalmuk hatalmas, de ha gyengébb mágiahasználók próbálnak betörni, az ő hatalmukat tudnánk gátolni. >
Thena-ra, majd Karnilla-ra pillantottam, hogy mi a véleményük erre az ötletre. Igaz ehhez Hela is kéne, legalább is jó lenne, ha a drága nővérkém lassan ideérne s tenne valamit ahelyett, hogy odahaza próbál értelmetlenül rendet tenni, mire egyelőre semmilyen esély nem volt. A pusztán mágiát mi, én, Karnilla és Malekith is meg tudnánk oldani, Thena s Aesa nagy segítség lenne, az éjszaka tán még elég is lenne minderre. A nekromanciát feloszlatni nem tudnánk igaz, ahhoz csak én értek, de ily mélységekben nem. Einar-ra néztem a kérdése után. Megcsóváltam a fejem, ennyire naiv s jótett lélek nem lehet az átokba is! Mióta használ atyám tiszta módszereket a háborúban, vagy bármiben is? Nem kéne úgy gondolkodni, hogy ezúttal tiszta háború lesz.
< - Lelki terror – néztem fel. – Így is rombolja a morált, a holtak szívében nincs semmi, de ezekbe a félelem költözik a várakozástól s a tehetetlenségtől. S reménykedjen mindenki, hogy Hela időben ide fog érni… >

//Folytatás: Asgard város//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Sakura on Vas. 26 Aug. 2012, 16:36

előzmény Akkaba Metropolisz
Igaza van, bele buktam a feladatba. Nem csak abban, hogy a vírussal nem fertőztem meg de még gyereket is várok tőle. Totális balsikernek minősül és ezért hoz el onnan, hogy ne lehessen a gyerek majd az övé. El tudom képzelni, hogy mennyire dühös lesz. Nem hiszem, hogy élve megússza az orvos és Lily a dühét. A rúnákat figyelem amiket felrajzol a levegőbe. A gúnyos kacagása mint egy záróképpé vált ahogy a zöldes füst teljesen körbe ölelt minket és már csak a fény villanást látták az érkezők.

A következő pillanatban, ahogy a fény s a füst is eltűnt már a palota tárult elém. Megérkeztünk a pillantásnyi idő alatt. Már volt szerencsém ehhez a helyhez de mondhatni csak futólag. Most biztos, hogy egy jó darabig itt leszek. Egy kérdés viszont szinte azonnal felvetült bennem.
- És most mi lesz?
Kérdezem meg végül egy pár pillanattal később, hogy megérkeztünk.

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1297
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 26 Aug. 2012, 18:32

//Előzmény: Akkaba Metropolisz//

Körbe sem pillantottam, hogy merre lehetünk, csak intettem a halandónak, hogy kövessen. Az udvarról beléptem a palota folyosóira. Néhány szívdobbanásnyi időre felmerült bennem, hogy valahogyan tájékoztatni kéne minderről a fivéremet, hogy megtudja a Hydra is. érdekelne, hogy azok mit szólnának ehhez, ha meghallják Jörmungandtól. Még az is lehet, hogy felkeresem a nagybátyámat, Baldert, s akkor teljesen véletlen elejtem ezen információkat előtte úgy, hogy az a kígyó is hallja. Midgard, a nővéreink s fivéreink gyengék voltak, oly gyengék, hogy amiatt még kedvem sem volt beavatkozni, meghagyom ezt az örömöt a leányomnak s Michael-nek, ezúttal szórakozzanak ők, ha már atyám szinte minden halála úgyis nekem jutott. A katonák meghajoltak mikoron elhaladtam előttük s végül a halandó kérdésére torpantam meg csak nagyon rövid időre.
- Először is, kijelölünk neked egy csarnokot, hol lakni fogsz – kezdtem. – Utána keresünk valami ideillőbb öltözetet, remélem nem gondolod, hogy mindvégig ebben a ruhában maradsz, utána kapsz egy főzetet, mi jót tesz a terhességi rosszullétekre.
Az íze s a szaga rémes, hála a majd egy tucatnyi gyógyfűnek, de legalább tényleg használt, jómagam is akkor ismertem meg az elkészítését, míg az ikreimmel voltam várandós. S mindezek után még nem végeztem a felsorolással, hogy mit is fogunk tenni. Lehet, hogy Asgardi voltam, de most nem volt idő arra, hogy ráérősen s nyugodtan cselekedjem.
- Mikor a nagybátyám, Thor ráér, felkeressük őt s tudatjuk vele, hogy itt vagy s mért vagy itt. Ha az a parancsa, hogy a palotában maradj, akkor itt fogsz lakni, ha nem, akkor szabad választásod van, hogy az én két palotámból az egyikben, vagy azoknál, kik felneveltek engem.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Sakura on Vas. 26 Aug. 2012, 20:05

Az intésére megindulok én is és követem a palota folyosóira. Csendben lépkedek és nézelődöm körbe. Nem volt igazán alkalmam legutóbb úgy körbe nézni de azt hiszem, hogy most elég időm lesz megismerni a helyet meg még egy két másikat is. A hajbókoló őröket figyelem néha miközben haladunk és a nagy nézelődést akkor hagyom abba mikor a kérdésemre a válasz érkezik. A szállásom kijelölésével kezdi és kezdek előre félni, hogy milyen hosszú is lesz a lista de igazából bármilyen hosszú is legyen nem hiszem, hogy untatni fog. Legalább lesz valami amivel foglalkozni kell. Aztán a sorban a következő a ruha, valami illendőbb. Reméltem, hogy jó lesz ez de hát ha nem akkor nem. Nincsenek egyébként sem különösebb kritériumaim ruhák terén és szerintem ez se igazán fog gondot okozni, hogy nem ebben hanem valami helyiben leszek, gondolom. A gyógyfüves főzet a következő említés ami majd segít a rosszullétemen és a jövőbelieket. Arcomon is kiíródik a megkönnyebbülés, ezt most valamiért az év hírének érzem. Azt hiszem lehet bármilyen undorító is nem fogom ezt elutasítani. Nem akarok még egy ilyen reggelt az is biztos. Az eddigi felsoroltak meg egyáltalán nem vészesek. Egy hely ahol leszek, ruha meg a főzet aminek a hírének most igazán örülök. Az utolsó de talán a legfontosabb dolog is elhangzik, hogy Thor színe elé is járulunk mikor fogadni fog tudni minket, hogy elmondjuk az ittlétem és annak okát. És vagy az ő parancsa szerint fogok a palotában maradni vagy ha nem akkor meg választhatok paloták között. Ez egy kicsit szíven csap hirtelen. Olyan könnyedén mondja ki a végét. Bár igaz, ez az egész nekem ismeretlen és új és nem pedig neki. Bár kíváncsi lettem, hogy vajon kik voltak azok akik felnevelték, hogy milyenek lehetnek. De igazából megtisztelő az magában, hogy ha itt kell maradnom a palotámban mert így dönt Thor de ha még választhatok is. Nem hiszem, hogy igazán tudnák választani ha legfeljebb nem olyan alapon, hogy hol a legszebb kilátás.
- Értem és ... Köszönöm.
Motyogom zavarban ki a köszönést. Nem valami gyakori szó nálam, sose volt igazán az.

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1297
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 27 Aug. 2012, 11:02

Végighaladva a folyosókon elérve egy nagyobb duplaszárnyas faajtóhoz kinyitottam az ajtót s intettem a halandónak is, hogy lépjen be. Körbenéztem a csarnokban, két részből állt, az elülső kisebből, hol asztal volt, székekkel s még szekrény is, hogy lehessen fogadni a vendégeket, beljebb a nagyobb helységben az ágy, mi elsőre a padlóból kiemelkedve nem tűnt annak, rajta ágynemű s huzat selyemből, mi valljuk be nem épp volt viking kori, de a kényelem nekünk is számított. A falakon itt is, mint odakint fegyverek s pajzsok, akárcsak állatbőrök. A nagy ablakokon át remek kilátás a városra s a Marmora-tengerre, s a hálórészhez egy nagyobb erkély is párosult.
- Ajánlom, hogy megfeleljen – szóltam ridegen. – Majd rendelek melléd egy szolgálót, ki érti a midgardiak nyelvét, ha kérsz tőle valamit, akkor megszerzi s megcsinálja, feltéve, ha elérhető itt Asgardon.
Az asztalhoz léptem s az egyik kupába töltöttem az asztalon levő borból. Mialatt a kupát a kezembe vettem koncentrálni kezdtem és hamarosan a bor azzá a gyógy főzetté változott, mi a terhesség ellni rosszullétek ellen hatásos. Mikor mindez megtörtént visszatettem az asztalra a kupát s kissé a halandó felé toltam.
- Idd meg, segít. S nem akarlak megmérgezni, ha holtan akartalak volna látni, már odalent halott lennél, észrevétlenül, s nem tudnák, hogy ki okozta. S nem fáradtam volna egy háború kirobbantásával s azzal, hogy idehozzalak.
Átsétáltam a hálókamrába s ki az erkélyre. Megvártam, míg megitta a főzetet s közelebb jön.
- Itt más szabályok uralkodnak, mint Midgardon, mikor legutóbb itt jártál könnyű dolgod volt, atyám volt a holtak úrnőjének bőrébe bújva s nem figyelte Niflheim-et. Itt a képességeid hatástalanok…
~ S a Hydra keze egészen a királyi palotáig elér, noha kik hozzá tartoznak nem mernek lépni, mert tudom kicsodák ~ üzentem a folytatást telepatikusan. ~ De ettől számíts merényletre s ezek nem halandók lesznek, hanem istenek ~

Hálónak ilyesmit képzelj:

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Sakura on Hétf. 27 Aug. 2012, 20:44

A folyosó végét ahova érünk egy nagyobb faajtó zárja amit kinyit Thorhalla és int, hogy jöjjek. Követem őt be a szobába és bent azt kicsit jobban szemügyre veszem. Két helység, egy fogadó rész asztallal és székekkel és egy ágy hátul a nagyobb részen. A szoba mesésen fest, az egész hely annyira más de eddig csak is jó értelemben. A nézelődésből szavaira térek vissza és még gondolkodási idő sem kell.
- Tökéletes.
Mondom miközben én is az asztalhoz megyek ahol bort tölt egy kupába majd valamit csinál vele és vissza teszi az asztalra felém tolva kissé utána. Ez a gyógyfőzet? Megfogom a kupát és felemelem magamhoz és belenézek. Átváltoztatta a bort a főzetté. Fú, a szaga tényleg borzalmas de ha lent tartja az ebédemet akkor engem aztán nem érdekel. Még bámulom egy kicsit miközben már Thorhalla megindult tovább. Nem értem miért mondta azt a mérgezős részt. Nem, hiszem, hogy megmérgezne és tényleg teher lehet neki ez az egész, ha megakart volna ölni azt már bármikor megtehette volna. Nagy levegőt veszek és meghúzom a kupa tartalmát. Borzalmas az íze, vagy lemegy egybe vagy sehogy így elég fintorgó fejjel megyek az erkélyhez, útközben az üres kupát letéve.
Ah, Niflheim. A fagyos rémálom s odalent már haszontalannak éreztem magamat a harcban, tehetetlennek. De úgy tűnik, hogy most már még annyira se fogom tudni megvédeni magamat mint akkor. A másik fele viszont már telepatikusan érkezett. A Hydra ide is elér de nem mer lépni de számítsak arra, hogy merénylet érhet. Istenek által. Kiráz a hideg ennél a résznél. Nem igazán okoz biztonság érzetet ez így együtt. Niflheimben történtek után tapasztaltam, hogy a regenerálódásom fabatkát se ér szinte az itteni dolgok által okozott sérülésekkel szemben és tudom azt is, hogy a vírusaim meg haszontalanok akár élő akár holt Asgardiakkal szemben. De igazából itt még mindig nagyobb biztonságban vagyok mint bárhol máshol. De elég szar érzés, hogy a hangos sikoltozáson kívül bármi más lenne a kezemben mint önvédelem.
~ De ugye csak kis esélye van a merényletnek?~
Kérdezem,gondolom aggódva.

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1297
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 27 Aug. 2012, 21:17

Könnyedén hazudhattam volna, hogy van esélye mindennek, s nézni, ahogyan retteg, hogy tényleg retteg. Nem sűrűn félt ez a nő semmitől sem, de ez. Már pusztán érezni ennek a gondolatát is igencsak remek volt s fokozhattam volna. De itt nem tehettem meg, a saját kastélyomban igen, de itt nem. Itt mindent látott a nagybátyám árgus szeme s ugyebár nem okozhattam neki csalódást semmiben sem. Noha még ott lesz, mikor a szemébe mondom, hogy a halandó miért is van itt s itt fog maradni.
~ Nem fedtem fel az udvarban a nagybátyáimnak, az anyámnak sem a fivéremnek, s nővéremnek, hogy a legidősebb fivérem kikkel is lépett szövetségre ~ üzentem. ~ Kételkedem benne, hogy felfedné magát egy oly ostoba merénylettel, mire utaltam. Az embereim mindenhol ott vannak s semmi sem történik úgy Asgardon, hogy ne tudnék róla, hacsak nem Thor tesz valamit ~
Igen, ő könnyedén tudta leplezni, hogy mit akar, illetve még nem tudtam, hogy Hela mit is tesz, hiszen a holtakhoz nem volt bejárásom, de minden egyéb helyen ott voltak, kik szemmel tartottak mindent. S utána jelentettek nekem, akárcsak Midgardon.
~ Hozzám lojális őröket állítok majd a csarnokod elé, kik megvédenek ~
- Mi talán számodra kényelmetlen lehet, hogy nélkülöznöd kell a midgardi modern vívmányokat, révén itt nem működnek s lehet, hogy kissé nehézkes lesz a Metropolisz után megszoknod a vikingkorabeli környezetet.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Sakura on Kedd 28 Aug. 2012, 00:26

Na jó, nem tudom, hogy tényleg vagy csak nekem tűnik úgy de cseszett hosszúnak érzem így hirtelen míg válaszol. És igen... Fel kéne írnom vagy valami mert nem tudom, hogy miért felejtem el mindig, hogy mindent hall és mindent lát de akkor is nyugtalanít az egész. De megnyugtató, hogy nem hiszi, hogy lesz támadás. Nem egy biztos de legalább nem azt mondta, hogy nyitott szemmel aludjak este és kacag fel ahogy szokott, ami azért jobb. Az egészet viszont igazán az teszi elképzelhetővé azt, hogy aludjak is esetleg, hogy a lojális őrei lesznek az ajtó előtt és ők vigyázni fognak rám.
Kicsit elgondolkodom. Semmi technika vagy bármi. Igazán nyugtatónak fog hatni rám, talán, remélem. Sose voltam úgyse igazán a híve a kütyüknek és azok a tetves, mocskos, rohadék, robotok.
- A lényeg, hogy nincsenek két lábon járó robotok és kibernetizált agy mosottak.
Nézek lefelé a teraszon. Arcomon és hangomon látszik és kiérződik az utálat. Gyűlölöm a robotokat. Gyűlölöm azokat akik robotizáltak.
- Azt hiszem meg fogom szokni.
Fűzöm még hozzá még ugyan olyan gyűlölettel itatott hangon.

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1297
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Kedd 28 Aug. 2012, 11:33

Felkacagtam gúnyosan. Hát ez sosem találkozott még Thordinnal, Laaksonennel, vagy pedig Ziltorral? Kik az orruk hegyéig nem láttak imádatukban drága szeretett nagybátyám irányába? Én voltam, ki felé nem így viseltettek, bár néhányan még felém is, bár ez inkább félelemmel vegyes tisztelet volt, mintsem imádat. Atyámmal ellentétben én nem féltem bemocskolni a kezem s bármikor megöltem valakit, ki nem úgy tett, ahogyan elvártam tőle s az árulásért is. egyedül az anyósom s szeretője volt, kiket megkíméltem, hisz Amora a gyermekei s unokái életéért tért vissza atyám oldalára s nem azért, hogy még nagyobb hatalomra tegyen szert.
- Fanatistákkal itt is találkozhatsz – feleltem. – S olyanokkal is, kik imádják a királyukat. Bár senki sincs mágia vagy tudomány által befolyásolva mindehhez.
Én nem tartoztam ezekhez, engem befolyásolt mágiával mikor őt szolgáltam, önként sosem tettem volna meg, csak úgy, hogy befolyásolta az emlékeim s később az én kérésemre vett el egy egész évszázadot. Én teremtettem magam s azzal, mit tett, a remekművével ítélte magát halálra. A tekintetem egy pillanatra a halandóra tévedt.
- Mostanra már hatnia kellett a főzetnek s jobban kell, hogy érezd magad – szóltam. – Mit ennél szíved szerint? Úgy tudom, hogy a konyhamester remek fürjlevest s sült vadkant készít, de vannak friss erdei gyümölcsök is, ha azt akarsz enni.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Sakura on Kedd 28 Aug. 2012, 17:43

Isteni gúnyos kacaj hangzik fel. Simán kiröhögött. Persze mint mindenhol itt is vannak fanatisták és király imádók itt is. Mondhatom ez talán egy természetes dolog is lehet bár akkor se értettem sose az ilyen imádatot. De az itt levőkkel legalább nem leszek egy térbe zárva. De legalábbis nem úgy mint a Metropoliszban voltam. És itt nem is géppel manipuláltak hanem egyszerűen tényleges fanatisták. A lényeg, hogy bár vannak nem fogok velük naponta úgy se beszélni vagy a közelükbe lenni így nem is annyira fontos talán ez az egész.
A főzet pedig úgy fest tényleg segített máris bár a hányingerem alább hagyott miután már semmi se volt a gyomromba azért még kavargott. De most már az is elmúlt. Nem érzem magamat már annyira szarul. Bár még mindig erőtlennek érzem magam és kialvatlannak de egy kis étvágyam az lett. Az említettek ételek is nagyon jól hangzanak és szívem szerint minden össze is ennék így hirtelen de elsőre talán csak valami könnyűt kéne mert nem akarom elcsapni is a gyomrom ráadásként.
- Jobban is érzem magam de erőtlennek is de egy kis gyümölcs most jól esne.
Sose voltam beteg. Sose, az után a repülőgép katasztrófa után, hogy megjelentek a képességeim. Még egy megfázás sem vagy bármi. Jó persze most se beteg vagyok de úgy érzem magamat mint akit cserben hagyja saját maga. És csak a tonnányi miért? és a mi lenne ha kérdések sorakoznak a fejembe.

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1297
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 29 Aug. 2012, 09:58

Szóval gyümölcs, elfordultam a városról s besétáltam a csarnokba, azon át az elsőbe s onnan kiabáltam ki. Noha nem volt még egyetlen szolgálólány sem kint, mikor megérkeztünk, de ez nem jelentette, hogy amíg idebent voltunk nem érkezett meg egy. Már csak amiatt is, hogy én itt voltam.
< - Hozzatok bort, friss vizet s gyümölcsöket! – adtam parancsba. >
A halandó felé fordultam, át tudtam érezni, hogy mi van vele, gyűlöltem azt az időszakot s főleg a legvégét, mikor életet kellett az ikreknek adni. Ha halandó lettem volna belehalok a terhességbe s azok ketten sem élték volna túl, legalább is a nagybátyám szerint. Neki pedig orvos volt a halandó énje, így némileg értett ehhez.
- Lesz még rosszabb is, hidd el – feleltem már-már együtt érzőn.
Éppen ezért nem értettem, hogy atyám Sleipnir után mért is adta a fejét arra, hogy újabb fattyakat szüljön, azt a hat férget, kik épp a birodalmamban Midgardon csatároznak. Hamarosan meg is érkezett három szolgálólány, az egyik a vizet s hozzá kupákat hozott, a másik a bort, s almát, illetve körtét egy tálon, s a harmadik pedig erdei gyümölcsös kosarat, miben főleg bogyós gyümölcsök voltak, többek között: vörös áfonya, málna, szeder, fekete áfonya s szőlő.
- Vegyél bátran, mit csak szeretnél – szóltam. – Mind eredeti s nem oly borzalmak, mint miket Midgardon lehet szerezni. Soha sem szerettem meg az ottani étkeket, valami mindig elrontja őket…
Felkaptam a fejemet s elmosolyodtam.
- Induljunk a nagybátyám fogad minket - feleltem. - Utána eszel.
Ezzel már el is indultam a trónterem felé s amint megérkeztünk benyitottam, beterelem a halandót s csak utána lépek be.
- Nagybátyám, beszélünk kell - mondtam szándékosan angolul ezúttal, hogy a halandó is értse.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Sakura on Csüt. 30 Aug. 2012, 21:22

Még merengtem a tájon egy ideig és csak az újabb angol szavakra fordultam meg és indultam el én is be, vissza az asztalhoz. Még rosszabb is lehet? Nem kétlem, hogy lesz is de most inkább a fejemben lévő dolgok azok amik inkább kikészítenek mint ez eddig... Bár nem hiszem, hogy már nagyobb káoszt lehetne okozni mikor már sokszor én magam sem tudom, hogy mit akarok azért remélem, hogy megint össze fognak állni a dolgok a fejemben. Az érkezők felé nézek majd az asztal mellé lépek mikor lepakolnak rá. Sok fajta gyümölcsöt hoztak, mind friss és biztos vagyok benne, hogy finom is. Mikor mondja, hogy vegyek csak bátran meg is indul a kezem az egyik tál felé de még hallgatom tovább.
S már már el is értem volna az egyiket mikor le kell mondanom a dologról. Szomorúan húzom vissza a kezemet és lehajtott fejjel indulok meg. Bár megjött az étvágyam mikor megláttam amit hoztak mondhatni célkitűzésem lett, hogy elpusztítsak egy tállal legalább belőle de most várnia kell ennek az egésznek. Mély levegőt veszek és össze szedem magam a későbbre halasztott evés bánatából, hogy a trónterembe már ne úgy lépjek be mint akinek agyonlőtték a kutyáját.
Az ajtón Thorhalla nyit be de én megyek végül előre a terelése miatt de szavai előtt és után is csendben maradok és most a termet se pásztázom. Úgy érzem, hogy tudom most nem kell megszólalnom és ha majd kell azt tudni fogom.

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1297
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Morsus on Csüt. 30 Aug. 2012, 21:31

A trónteremben, mint mindig sokan jártak és keltek. A nagy harcosok és uralkodók itt tárgyalták meg a mindennapokat miközben a szolgálók arany tálcán vitték körbe az étkeket és kupákat. Thor trónusa mellett volt Sifé és mögöttük hat büszke valkűr állt őrt.
A király szótlanul picit előre dőlve figyelte Thorhallát és halandót. Felkönyökölt jobbjával a trón karfájára és keze dús szakállába nyúlva simította azt végig. Az isten első szavát mindenki értette. A minden-nyelvén szólalt meg. Ősi nyelv ez, amit bármely lény megért az univerzumban.
- Thorhalla Lokidottir, sosem jó hír, hogy ha te kérsz meghallgatást. Mond, mi történik és mit keres oldaladon egy halandó az istenek legbüszkébb csarnokában?

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3217
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Csüt. 30 Aug. 2012, 21:49

Nem csak a nagybátyámat találtam ott, hanem az anyámat is.
< - Anyám! – biccentettem felé. >
Egy mosoly jelent meg ajkaimon, hát tudta, hogy nem csak valami apróság miatt érkeztem hozzá s kerestem fel s ebben még a halandó jelenléte is igencsak nagy szerepet játszott. De az oly régen volt, s az elmúlt időben oly jól viselkedtem a kedvéért s anyám kedvéért. Senki sem gyanúsítgathatott idehaza semmivel sem. S valóban jól gondolta, mint uralkodó jöttem egy másik uralkodó elé s nem mint az unokahúga. Ezúttal nem, ez fontosabb volt annál.
- Oly rég hoztam rossz híreket számodra Thor – szóltam. – De azt hiszem, hogy ezúttal túlteszek mindegyiken.
Ha használja az erejét, mit atyjától örökölt már tudja, hogy mi is volt az.
- Háború lesz, Apokalipszissel – feleltem a szemeimet az övébe fúrva. – A halandó Sakura, egykor atyám embere volt még az AIM idejében, manapság Apokalipszis lovasa volt, Pestisként. A „mutánsisten” gyermekét hordja a szíve alatt s mint bizonyára magad is rájöttél nem hagyhattam, hogy ott maradjon s megszülje a fattyat. Nem kell mondanom, hogy miért, a halandót atyám elátkozta hatalmas erejű mágiával, mit én törtem meg később. Kevesebb asgardi mágiából is születtek már istenek, ott van Kaneda a legjobb példa erre. Így ezeket figyelembe véve ez a fattyú soha sem kerülhet vissza Apokalipszishez, ezért van velem.
Néhány pillanatra anyámra tekintettem mintegy megerősítésként, hogy ő miként vélekedik. Nagybátyámat ismerve, vagy kihajít Asgardról s bezárat ezért, vagy támogat mindebben.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13742
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.