Ray Crawford

Go down

Ray Crawford

Témanyitás by Reptile on Csüt. 14 Jún. 2012, 16:55

Név: Ray Crawford
Egyéb név(i): "Breki" ( nagyon kevesek hívják így )
Faj: Mutáns
Nem: férfi
Jellem: ember ellenes
Személyazonosság: titkos
Születési helye és idő: 2001. Január 13. / Valahol New Yorkban
Kor: 22
Család: Az eredetire nem emlékszik, az évek alatt még a nevüket is elfelejtette.
- Nevelőapja: Hans Smith
- Nevelőanyja: Leona Smith
- Mostohatestvére: Lexine Smith
Foglalkozás: Az Akkaba klán egyik szorgos tagja
Testmagassága: 188 cm
Testsúlya: 88 kg
Szeme színe: Fekete alapon sárga
Haja színe: -
Bőre színe: Változatos, főleg lila és zöld, valamint ezek enyhébb keverékei.
Különleges ismertetőjel: A bőre színe eléggé egyedi, pluszban pedig haj helyett vörös pikkelyek borítják a fejét, ezek több ponton is megtalálhatóak az egész testén
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Egészséges
Életrajz:
Az életem… Nos nem is tudom hogy miként jellemezzem, mondhatnám hogy érdekes volt és színes, de nem vagyok már ebben biztos, legalább is azon részében nem, hogy más is így vélekedne róla. Amióta szinte csak az eszemet tudom, az Akkaba klán tagja vagyok, ennek az oka igazából meglehetősen egyszerű, a szüleim, akárkik is voltak ők, nem sokkal a születésem után, tehát úgy 1-2 év elteltével beraktak egy árvaházba, persze én mondtam hogy nem akarok maradni, egy korombeli sem akarna egy olyan helyen tartózkodni, de hát fiatal voltam még akkor, és könnyedén elhittem azt az ígéretet, hogy visszajönnek, meg hogy így jobb lesz… Végül természetes módon nem jöttek vissza, én pedig kénytelen voltam ott rostokolni három éven keresztül azon a nyomortanyán, s ezalatt a pár év alatt semmiféle kellemes emléket nem sikerült összeszednem. Az első két év volt talán a legneccesebb, igen, nem is talán, hanem egyértelműen, ugyebár mindig az újfiút kell szekálni, mert hát mégis ki védené meg? Én persze tűrtem, akkoriban még eléggé félénk fajta voltam, egészen addig a bizonyos esetig, ami az életem fordulópontjának mondható. Rendszeresen ütlegeltek a többiek, és ahogy telt az idő, úgy egyre jobban elfajultak a dolgok, egészen addig, hogy még az én türelemmel és félénkséggel teli, visszafogott lelkemben is elszakadt a cérna, s az volt az első alkalom az életemben, hogy én bárkire is kezet emeltem. Veszett állatként kitörve a sarokból, melybe akkor beszorítottak, rávetettem magamat az első korombelire, aki ott állt előttem, majd pedig nem sajnálva ütni kezdtem és harapni, igazából ott ahol értem, s ahogyan a düh elöntötte az agyamat, éreztem… Furcsa volt, valami megváltozott bennem, igazából olyan érzés volt, mintha valami hatalmas dolog szabadult volna el bennem, bár igyekeztem nem ezzel foglalkozni, az ütlegelés fontosabb volt, de ahogyan a dühöm egyre csak nőtt, úgy erősödött bennem vele ez az érzés is. Csak akkor hagytam abba a szerencsétlen püfölését, amikor feltűnt, hogy valami nagyon nem stimmel velem, a bőröm… Valahogy igencsak furcsa árnyalatokat vett fel, s nem tudom, hogy miként nem tűnhetett ez fel nekem, lehet hogy csak a düh vakított el annyira, vagy tán oly gyorsan történt volna? Nem tudom, ez azóta is egy kisebb rejtély számomra, bár nem is igazán érdekel, csak így belegondolva talán jobb lenne tudni, bár már semmi sem múlik rajta. Ekkor hat éves lehettem, és miután leálltam, és végig néztem a többieken, mit sem törődve még magammal, nos, láttam a félelmet a szemükben, és igencsak jól esett, onnantól kezdve pedig nem csak, hogy békén hagytak, de el is kerültek, általában olyan messzire, mint amennyire csak tudtak, és nekem ez tökéletesen meg is felelt, azt akartam hogy maradjanak távol, hogy egyedül ehessek, nyugalomban. Persze át tanulmányoztam magam később, rettegve, hogy mi történhetett, de bármennyire is meg voltam ijedve, be kell hogy lássam, már akkor is tetszett valamilyen szinten, valahogy erősebbnek, és sokkal többnek éreztem magamat a többieknél, idővel pedig meg is szoktam a dolgot, és sikerült feltérképeznem, hogy mi mindenre lettem még így képes, hiszen miután békén hagytak, egyszerűen valahogy sokkal több időm lett a számomra fontos dolgokra. Nagyjából egy évvel azután a bizonyos esemény után, két furcsa alak jelent meg az árvaházban, felnőttek, egy nő és egy férfi, a jelenlétükre pedig természetesen nagy zsongás lett, mindenki tudta hogy miért jöttek, mert hát mégis mi másért lehetne egy árvaházba jönni gyerek nélkül? Természetesen én is nagyon izgatott voltam, habár kételkedtem benne, hogy pont én leszek az a szerencsés, vagy az egyik szerencsés, akit magukkal visznek, azonban furcsa módon mégis én voltam az első, és ezzel együtt az utolsó is, akinél megálltak. Egy ideig tanakodtak, majd pedig tovább álltak, nem sokkal később pedig már egy autóban ültem boldogan vigyorogva, úton az új otthonom felé. Az érkezés után megismerkedtem a „ nővéremmel „, akivel bár eleinte nem igazán beszélgettünk, talán csak a hirtelen bemutatás miatt kerülgettük kissé egymást, de a későbbiekben egészen jól kijöttünk, és mára valóban olyan kapcsolat van köztünk, mintha testvérek lennénk. Később körbevezettek, s ahogyan bizonyítottam apróbb, számomra fel sem tűnő teszteken, úgy végül beavattak a dolgokba, s hát tömören összefogva így lettem én a klán egyik tagja. Iskoláztattak, és végül is jól bántak velem, cserébe pedig nem vártak tőlem sokat, ha kellett fegyelmet és tiszteletet, valamint hűséget, s természetesen elbeszélni sem lehetett senkinek sem a dolgot, ami persze nem lepett meg, bár néha nagyon erősen ott volt a késztetés, de akkor inkább ráharaptam a nyelvemre, hogy a fájdalommal elvonjam a figyelmemet a dologról, s véletlenül se beszéljek ki bármit is róluk. Az általános sulival egy időben valamiféle harcászati órákra is járatni kezdtek, ami igazából azóta sem tudom, hogy mi is volt pontosan, de eléggé sokáig jártam oda, pár évvel ezelőtt fejeztem be csupán, mert már nem volt mit megtanulnom,de azt hiszem ezzel most egy kicsit túlságosan is előre rohantam. Az általános átlagos eredménnyel végeztem, és ugyan így a középiskolát is, sosem voltam az a hű de tanulós típus, voltak annál fontosabb dolgaim is, mindig azt néztem, hogy hol tudnék segíteni esetleg, ha szükség volt rám odahaza, vagy a klánban valahol, és bár fiatal koromban csak elszórtan esett meg, hogy valóban kellettem is valamihez, a későbbiekben, ahogyan szépen lassan öregedtem, úgy váltam végül egyre hasznosabbá, úgy lett egyre több dolgom, és végül is boldog voltam miatta, úgy értem annyit tettek értem, valamit vissza kellett nekem is adnom számukra, ha már egyszer elhoztak a nyomorult emberek közül, és megtanítottak megannyi dologra, köztük például a hitre is,vagy például a korábban említett harcra, s arra is, hogy miként uraljam s használjam jobban azt a veszélyes áldást, mellyel születtem. Így hogy végeztem már a sulival, magam mögött hagytam az edzéseket, hiszen már nincs egyszerűen rájuk szükségem, s hogy végül is tanultnak mondhatom magamat, jelenleg azon agyalok, hogy talán valamiféle munka után kellene néznem, de nem vagyok benne biztos, hogy kéne ez nekem, úgy értem persze, sok mutáns van, de még így is több ember, nekem pedig nem sok kedvem van köztük járni, azt pedig főleg eltűrni nem, hogy egy ember parancsolgasson nekem, ha esetleg úgy alakul, így hát ezt a döntést, hogy most keressek-e tényleg valamit, vagy sem, egyenlőre nem tudom eldönteni.

Képességei:
- A benne lakozó gének, konkrétan egy békához hasonlító lénnyé ( azon belül is a nyílméregbékához hasonlóvá )tették. A bőrében méregtermelő mirigyek találhatóak, melyek állandó jelleggel termelnek egy „közepes” erősségű, egyedi mérget, mely bőrrel érintkezve gyorsan felszívódik. Ha ilyen, vagy bármilyen más módon a szervezetbe jut, kis mennyiségben ájulást, nagyobb mennyiségben pedig idegrendszeri károsodást okozhat ( ehhez viszont valóban sok kell belőle ).
- E mellé jönnek még a békákhoz hasonló vonások, 7 méter hosszú, erős nyelvvel rendelkezik, mellyel az emberi erő maximumát, avagy 363 kilót képes emelni, vagy ilyen erővel megcsapni valamit, a lábaiban hatalmas erő lakozik, mely már igazából emberfeletti, eme erő segítségével képes 5-6 métert is ugrani, akár többször is egymás után, illetve 500 kilót kinyomni.

Szakértelmei:
- Képzett harcos, mind pusztakézzel, mind pedig kisebb fegyverekkel, botokkal vagy késekkel.

Kinézet:


A hozzászólást Reptile összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. 14 Jún. 2012, 23:01-kor.

_________________
Reneszánsz: Reptile, Ray Crawford
X-diák: Lex Orrin
avatar
Reptile
6. szint - 14 kredit

Hozzászólások száma : 507
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Oct. 02.

Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Ray Crawford

Témanyitás by Godlaw / Tao on Csüt. 14 Jún. 2012, 21:22

Üdv!

Az előtörténetet elfogadom, a képességgel annyi változtatni való van, hogy a falon mászást ki kéne venni belőle, tudtommal a béka nem képes rá, és már így is elég képességed van.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam Munji
avatar
Godlaw / Tao
Adminisztrátor

Hozzászólások száma : 2739
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Ray Crawford

Témanyitás by Reptile on Csüt. 14 Jún. 2012, 23:01

Javítva.

_________________
Reneszánsz: Reptile, Ray Crawford
X-diák: Lex Orrin
avatar
Reptile
6. szint - 14 kredit

Hozzászólások száma : 507
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Oct. 02.

Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Ray Crawford

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére




 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.