Primeval: New City-Manhattan-Utca

Billtől megtudtuk, hogy 6 km-re van az a csatornarész, ahonnan ide is érkezik a csapvíz. Mindenki szerint mutáns dögről van szó. Én még nem találkoztam ilyennel, de a természet mindig tud új dolgokat produkálni.
- Végülis lehet, hogy tényleg valami mutáns. Annyi szart belefolyatunk a csatornákba meg a tengerbe, ki tudja, mik fejlődnek ki? Meg aztán láttunk már elszabadult kísérleti patkányokat is, minden őrséget ki lehet játszani egyszer...

Price sürgeti, hogy menjünk a helyszínre. Na, én is ezt mondtam! Lekapja a válláról a málhát és elkezdi rendezgetni a cuccait az asztalon. Előkerül egy kötszeres doboz, tele mindennel, ami a szanitéceknél lenni szokott. Odanézzenek, golyóálló mellény van rajta, már most! Egy Colt, gránátok, gépfegyver...
- Ha már itt tartunk, gyerekek... Én bejártam a világ legzordabb dzsungeleit, Rambo-nál van elég cucc, hogy a III. világháborút kirobbantsa, a boltos csávó se most látott először fegyvert, de kislány, magával mi lesz? Elég mindenkinek a saját seggét félteni, ha megtaláljuk azt a dögöt. Láttam, hogy remegett, mikor bejött a boncterembe. Ezek itt már nem bántják. Elárulok egy nagy titkot: a természetben az élőktől jobban kell ám félni!

Elkocsikázunk a helyszínre, a Manhattan utcára. Nyüzsögnek a vízügyesek, föl-le járnak a csatornalejáratokon keresztül. Úgy látom, elég idegesek. Arról beszélnek, hogy a víz egyre melegebb és nő a vízszint. Na, már csak egy áradás hiányzik ide a város közepére! De mitől melegszik?

- Kínai vízikutyákat tessék! - kiáltja egy hajléktalan a sikátorból. - Taníthatóak, csak egy kicsit harapnak!
Az egyiket a firkásznő felé nyújtja. Undorító kis dög ez.
- Szivi, szerintem vegyen egy ilyet, aztán írja meg az UFO-magazinnak, amíg mi vadászunk! - mondom önelégült röhögéssel.

Ahogy jobban megnézem a kis rusnyaságot, nem egy szokványos állat. Akkora bajsza van a hosszú pofáján, mint a vidráknak! Úszóhártyák? Na, ne... Lopott egy kis ragasztót, kartont, aztán kész a vízikutya? És mintha zsíros lenne. Akárcsak a gazdájának a haja...

Vagy... Odalépek és megkérdezem a csövest:
- Honnan szedte ezeket a dögöket?

Minden felszerelés ellenőrzése után Dundee egyetértésével el is indultunk a helyszínre egy jó 6km-re volt innen a csatorna rendszer vége.
~ Talán megtudjuk honnan szaporodtak be ezek a kis dögök. Én még mindig azt mondtam, hogy ez egy mutáns dög nem sok kicsi állat.
A Manhattan utcára érve amint kiszálltunk a járműből felméretem a terepet veszély forrásokat keresve de egyenlőre nem igen volt semmi az utcákon csak emberek persze katona múltammal őket is rendesen megnéztem magamnak kiszűrve a veszély forráskát ezzel. A vízügyesek járkálására felfigyeltem gondoltam el is kapom az egyiket információ gyűjtés céljából de mielőtt ezt megtehettem volna valami " Kínai vizikutáyát" árult.
~ Mi a t*k*met árulsz te?
Ránézve a kutyákra látom rajtuk az esetlenséget és a kis aranyos pofijukat nekem is volt kutyám bár ezek nem igen hasonlítottak rájuk. Szerencsére még szólnom se kellett és Robert már ki is kérdezte az öreget.
Míg ők a csövessel beszéltek mellettem elsétált egy vízügyes akinek rögtön megragadtam a vállát és megütögettem ezzel jelezve, hogy beszélni akarok vele.
- Bocs egy szóra megtudnád mondani mit derítettek ki a csatornával kapcsolatban?
Ha kérdezi kivagyok azt mondom, hogy a New York egészség ügyi valami ami fölötte áll tehát jó lenne ha beszélne.

Csöndben követtem a többieket. Figyelvén a társalgásukat. Mikor csatorna fedőket nézegettük egy hajléktalan szólogatott hozzánk. fura kis kutyákat árult. Végül találtunk egy lejáratott a csatornába, bár a női társunkat le szólította a hajléktalan.
-Akkor felderítés és mehetünk is lefele?
Bár kíváncsian figyeltem mit akar a csöves, félszemmel láttam, hogy kis kutya vásárt tartott, legalábbis az volt ki írva neki. De amikor meg mutatta a kis lényét fura volt.
-Hé dokik nézzétek csak, az micsoda a férfinél?
Kicsit furcsálltam, a kis élőlényt, mert nem igazán hasonlítót kutyára.
-Figyu, nem lehet, hogy pont ezt keressük???

Valahogy éreztem, hogy nem jutunk többre a kutyákhoz vissza lépve válaszolok az öregnek is.
- Nos szerintem ami minket illett biztosan nem hívunk zsarut és a kutyákra sem tartunk igényt ha csak a doki nem akarja őket megvizsgálni....
- Szerintem mondhatjuk is, hogy itt fönt végeztünk és a következő út lefele vezet a csatornába meg kéne keresni a víz élzáródásnak az okát nem hinném, hogy annyira nehéz lesz. Max pár száz ezer kilométernyi csatornát kell átfésülni de ha ezt megtesszük akkor biztos a tettes nyomára is bukkanunk.
Beszédem befejeztével oda lépek az egyik fedőhöz amelyet késem segítségével fel is nyitok ha tudom és dobom is azt arrébb ne legyen az útba. Zseblámpát kapcsolva megnézem milyen mélyen áll a víz majd a kollégára nézek.
- Na mehetünk ?

-Nem kéni ki iktatni ezeket a kis izéket. Mert ki tudja, mekkorára nőnek meg. Ha meg ki nyiffannak a szüleik akkor ők simán gondot okoznak.
Közben oda léptem a csatornához én is.
-de felőlem mehetünk. Hölgyeké az elsőbbség.
Ismételten elhallgattam, és a Krízis által össze szedet társaságra, vagy is csapatra figyeltem a tagokra, hogy mit reagálnak az eseményekre. Majd Johnra figyeltem, és hozzá is szóltam.
-Élve kijutni célpontot semlegesíteni. Ugye?

Amíg a csövessel és a nővel foglalkozom, a katona kikérdez egy vízügyest. Price nem sok mindent tud meg, mivel a vízügy se tud sokat, csak állnak és fosnak lemenni. A lényeg, hogy emelkedik a vízszint és egyre melegebb, ráadásul lehet, hogy elárasztja az utcát.
Ahogy közelebbről is megnézem ezeket az állatokat, nagyon furcsák, de igaziak. Nem trükközött az öreg csöves, a csatornában találta őket. Olyan rugalmasnak és mozgékonynak tűnnek, mint a cápák, viszont karmaik vannak és visítanak, mint a disznó. Szerintem ezeknek az anyját vagy az apját keressük és nagyon rossz hír, hogy már szaporodtak. Ki tudja, hány ilyen van még odalent és mi lesz belőlük? A hajléktalan majd összecsinálja magát, biztos azt hiszi, hogy adóellenőr vagyok. Rá is játszom a helyzetre.
- Naná! Számlát is tud róla adni, ugye? Na, öregfiú, most szépen előre megy és megmutatja, hol van az a mélyedés, világos? Különben nemsokára találkozhat a fakabátokkal!

Ahogy az egyik elkezd visítani vagy vonyítani azon a hülye, éles hangján, meglátom a fogakat a kitátott szájban. Akár a tengeri ragadozóké, mint mondjuk egy kardszárnyú delfiné. És azok ilyesmi hangon szokták hívni egymást. Hogy a francba jött ez létre? És hogy került a csatornába? Az eszem megáll, hogy mik vannak mostanában. Régen voltak a medvék, a farkasok meg egy-két pókcsípés, most meg Godzilla van a vízvezetékben!

- Bill, vesse össze a mintákat ezekkel, de tuti, hogy egy ilyennek a kifejlett példánya intézte el a barátunkat. Szedje őket apró darabokra, tudjon meg mindent! - mondom átvitt értelemben a boncmesternek és kezébe adom a dobozt, amit a csövestől elkoboztam.
Előveszem a vadászpuskát, amit magammal hoztam és beleteszek egy tárnyi nyugtatólövedéket. Jobb lábamon a vadásztőr egy zsebben, másik oldalon befogóháló, de szerintem az itt kevés lesz, max. egy újabb fészekhez jó. A többiekhez fordulok:
- Nos, úgy néz ki, hogy a tengerből beúszott valami melegebb áramlat és vele olyan lények, amiket még senki nem látott. Már szaporodtak, ezeket találta a csöves. A hangjukra szerintem már itt vannak a szüleik a közelben, ahogy a bálnák is hívják egymást, ezt hallották az előbb. Látják a karmokat és a fogakat, ilyenekre kell felkészülnünk. Mozgékonyak és gyorsak, úgyhogy csak az jöjjön, aki ettől nem tojik be - ezzel a nőre nézek, aki kikérte magának, hogy nem ufológus.
- Ha mindenki készen áll, mehetünk - mondom, majd előre lököm a hajléktalant.