Damian J. Slade

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Damian J. Slade

Témanyitás by Damian J. Slade on Vas. 28 Ápr. 2013, 16:20

Adatok:

Név: Damian Jonathan Slade
Egyéb név: A "néma" katona (a seregben ragadt rá)
Faj: ember
Nem: férfi
Jellem: semleges
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: Washington DC, USA, 1997. szeptember 22.
Kor: 27 év
Család: Jeffrey Slade - édesapja - elhunyt, Emma Danson - édesanyja - elhunyt, Martin Joseph Slade - öccse - eltűnt
Foglalkozás: zsoldos, testőr
Testmagassága: 192 cm
Testsúlya: 94 kg
Szeme színe: Zöld
Haja színe: Barna
Bőre színe: Fehér
Különleges ismertetőjel: A maszkja
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Teljesen egészséges

Életrajza:

Egy újabb nap, egy újabb reggeli. Ahogyan az már megszokottá vált ezen a helyen, ma reggel sem maradhatott el a szokásos balhé. Néhány rab megint egymásnak ugrott, hogy a szutykot is leverjék egymásról. Egy perc elég volt ahhoz, hogy a többieknek is megjöjjön a kedve a bunyóhoz, pár perc múlva pedig már a rendrakó fegyőrök ordibálása harsogta túl a tomboló tömeg moraját. Damian nem foglalkozott az egésszel. Miután legutóbb kis híján meghalt egy delikvens, aki belekötött ebédnél, inkább csak megfigyeli a verekedéseket, semmint, hogy résztvevőként közre is működjön benne. Mégis, mint mindig, most is őt rángatják fel először az asztaltól, mert az őrök tartanak tőle, hogy bármikor kedve támadhat csatlakozni, annyira pedig ők sem hülyék, hogy ezt megkockáztassák. A férfi szótlanul tűri, hogy elvezetik be nem fejezett reggelijétől, és visszakísérik a cellájába. Elég ideje rohad már itt ahhoz, hogy megszokja a börtönbéli "rendszert", már amennyire az ilyesmit annak lehet nevezni. Hamarosan már megint az ágyon ült a cellájában, és élvezte a csendet. Nem volt cellatársa. Azt követően, hogy bekerült, az őrük gyakorlatilag két hét után rájöttek, hogy nem ajánlatos bárkit is egy légtérbe zárni vele, ugyanis az senkinek sem egy életbiztosítás. Jóllehet az egyetlen krapekot, aki cellatársa volt, sem ő bántotta, csupán halálos sebet kapott, amikor egy tenyérbemászó pofa kipécézte magának Damiant. A szerencsétlen elvérzett. Nem voltak jó viszonyban, de őt soha nem kellett összevernie, ezért Damian már kedvelte. Ellenben a figurával, aki rátámadt, de ő azután inkább járt a gyengélkedő irányába, mint a leszerelt Slade cellája felé. Egy-két hónap, és sikerült elérnie, hogy elkerüljék a kötekedők, legyen az alvilági figura, vagy egy piti bűnöző. Akik nem tartottak tőle, azok tiszteletből tartották a távolságot. Így aztán az elmúlt évek kimondottan nyugodtan teltek Damian számára, még ha azt egy börtön falai között töltötte is el. Arra azonban nem számított, mi fog történni ezen a napon, nem sokkal a reggeli verekedést követően. A cellájának ajtaja idegtépő lassúsággal, és az ezt követő elnyújtott zajjal kinyílt, majd az egyik őr intett a bent ülőnek, hogy álljon fel. Megvárták, míg a rab kilép a cellából, majd az őr odaszólt neki:
- Érdekes ember figyelmét keltetted fel. Szerencsés krapek vagy! - mondta, azzal becsukta John mögött a cellaajtót. - Jó légy! - kacsintott rá gúnyos, mégis cinkos mosoly kíséretében, miközben fejével a folyosó végére bökött. Ahogy Damian a mutatott irányba nézett, egy öltönyös, ősz hajú férfit pillantott meg, aki várakozón, barátságos pillantással, és félmosollyal nézett rá. Az idős férfi arcán már kiütközött az idő ereje, megfáradt fickó látszatát keltette a ráncokkal barázdált bőrével és a kialvatlanságra utaló karikákkal a szeme alatt. Mégis méltóságteljes tartásából, és az egész igényt tükröző megjelenéséből sugárzott az erő, sejtetve, hogy az illető felett talán elszállt már az idő, de bizony nem gyengült még le. Értetlen, kíváncsi tekintettel fürkészte a férfit, aki állta a pillantást, továbbra is arra várva, hogy az alak meginduljon. Végül ennek eleget téve Damian odasétált a férfi elé. Higgadtan, ám nem vette le róla a szemét. Ahogyan azt a seregben is tanulta. Sose bízz senkiben! Mégis... a fickó nem tett támadó, vagy fenyegető mozdulatot. Egy szobrot megszégyenítő merevséggel, és higgadt arckifejezéssel nyugtázta, hogy a jó fizikumú "idegen" elé lép. Ezúttal egy szélesebb mosollyal néz a rászegeződő szempárba, miközben kezet nyújt.
- Franklin Thyren. Nagyon örülök, hogy személyesen is láthatom, Mr. Slade! Komolyan!
Damian még mindig eléggé bizalmatlanul méregette Franklint, de azért kezet fogott vele.
- Na, jöjjön, hagyjuk itt ezt a rémes helyet, majd beszélgetünk a kocsiban.
Azzal elindult a folyosón, John pedig kétkedve pillantott hátra a válla fölött. Tekintetével az őröket kereste, akik figyelték a párost, ám hiába indult meg Damian, várva, hogy szökés gyanújával leteperik a földre, ez nem történt meg. A fegyőrök még egy darabig figyelték, aztán nyugodt léptekkel elindultak a másik irányba. Semmit sem tettek, így a férfi Frank nyomába eredt, mígnem a kettősük hamarosan elérte a kijáratot. A létesítmény előtt, immáron a szabad ég alatt, melynek levegőjét az eddig raboskodó Slade nem igazán élvezhette eddig, egy elsötétített ablakokkal felszerelt Volvo állt. Franklin kinyitotta az ajtót a férfinek, megvárta, míg az beül az autóba, majd helyet foglalt mellette, és az ajtót becsukva szólt a sofőrnek, hogy indulhatnak. A motor halkan felzúgott, és a kocsi elindult a new yorki forgalomba.
- Elnézést az ablakokért. Tudom, közhelyes, de odavagyok a klasszikusokért. - kezdett szabadkozásba Frank, majd egy baráti vigyorral nézett a mellette ülő alakra. - Az egyik hibám. Nekem pedig elhiheti, van egy pár! - mondja, majd egy időre csend borul az utastérre, amit ismét ő tör meg.
- A fiúk nem vicceltek, tényleg nem egy beszédes alak, hát nem véletlenül kapta a gúnynevét. Bár, ahogy hallom, az ökle eleget beszélt maga helyett odabent. - kacsint rá a férfira, ám hanglejtése alapján egyáltalán nem szemrehányásból mondta.
- Pontosan egy ilyen kell nekem. Ha pedig már itt vagyunk, rá is térek a magyarázatra, hiszen nyilván érdekli, miért is van itt. Pontosabban, hogy én miért vagyok itt, gondolom.
- Ki maga? - kérdezi végül a most először megszólaló Damian.
- Mint mondtam, Franklin Thyren. De hogy némiképp tisztább képet kapjon, a hatóságok számára kétes ügyekkel foglalkozó üzletember vagyok, akinek jók a kapcsolatai. Azt hiszem az ilyeneket nevezik maffiózóknak, de én utálom ezt a kifejezést, túlságosan negatív. Csupán azt teszem, amiben a legjobb vagyok. Üzletelek, és kapcsolatokat építek. De persze előfordul, hogy segítségre szorul a magam fajta. Mint például most. Ezért hoztam ki magát. Szükségem van magára, Slade.
Damian figyelmesen hallgatja végig, amit a férfi mond, de egyelőre nem reagál. Csupán kérdő tekintete árulja el partnerének, hogy várja a folytatást.
- Amolyan védelmi munkáról lenne szó. Ha jól tudom, azután, hogy a seregben szolgált, vállalt hasonlót. Sokan azt mondják, maga egy katonából lett ügynök, aki aztán zsoldosként folytatta a pályafutását.
Frank kijelentését csak egy hümmögés fogadta a másik fél részéről, melyről nehéz elsőre eldönteni, vajon cáfolja, vagy megerősíti az állítást.
- Tudja, tébolyult világban élünk. Ma már az ember soha nem lehet elég óvatos. Minden sarkon ott egy ellenség, ráadásul ebben a városban sosem lehet benne biztos az ember, hogy egy másik emberrel néz farkasszemet. De ezt nyilván nem magának kell magyaráznom, hiszen látott már néhány ilyen esetet. Legalábbis az aktája nem hazudik.
- Mit akar tőlem? Hová megyünk?
- New Yorkba. Bár képzelem, hogy egy ilyen hazafi, mint maga, nem szívesen hagyja maga mögött Washington D.C.-t.
Ekkor a sofőr nyújt hátra egy dossziét a férfinak, miközben másik keze a kormányon van, szemét le nem veszi az útról. Damian azonnal felismeri önmagát a képről. A mappa a saját anyagát tartalmazza. Gyakorlatilag az egész életét. A pillanatnyi döbbenetet eltüntetve arcáról emeli fel tekintetét a férfire, mire az azonnal belekezd:
- Nehogy félreértsen, nem zsarolni akarom, vagy ilyesmi, csak szeretném, ha látná, hogy mennyit tudok magáról, mert így talán tisztább képet kap arról, miért önt kerestem fel annyi lehetőség közül. Damian John Slade, született Washingtonban, '97-ben. Anyját elvesztette, mert belehalt a szülésbe, apja májrákban meghalt, öccsét ismeretlen elkövetők elrabolták, a nyomozást felfüggesztették, semmit sem találtak. Maga az iskola után a hadsereghez állt katonának, néhány évvel később kivételes képességeivel kivívta a magasabb rendűek figyelmét és elismerését, így került később a hírszerzéshez. A kémosztályon vezető egyéniségnek tartották, mert maga haladt a leggyorsabban a kiképzéssel, ahol különleges képzésekben részesült, mind közelharc, mind pedig kardforgatás terén. Javítson ki, ha tévedek, a szervezet része volt az amerikai hadseregnek, ahol szolgált is, a céljuk pedig ügynökök képzése volt a hazának. Méghozzá olyan ügynököké, akik S.H.I.E.L.D. kiképzést kaptak. Jól mondom?
Damian csak bólintott egyet.
- Ott tanultam meg bánni a karddal, lopakodni. A sereg kiképzett a lőfegyverekre, és a közelharcra, de kellett még valami. Szóval, az ottaniakat, a S.H.I.E.L.D. kiképzése alatt állókat... tökéletesítették. Nem volt elég a kézitusa, ami a seregben fontos szempont. Ott ugyan kitanítják azt, de ott... több kell. Bár azt elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy a S.H.I.E.L.D. tábora volt. A kémszervezet veterán vagy leszerelt katonákból állt, és őket egészítették ki az ő ügynökeik. Ők felügyelték és bonyolították le a kiképzést. Szükség is volt rájuk, kellettek a képzett katonák, a kiváló harcosok a csatamezőn. A háborúban, melyet vívtunk.
- Értem. Örülök, hogy kicsit beszédesebb lett, már kezdtem félni, hogy a rácsok mögött töltött évei megnémították. De egy valamit nem értek. Beállt katonának, de aztán... minek a kémszervezet?
- Több. Többet akartam. Azt reméltem az ott elsajátított tudással, a szervezet tagjaként, megtalálhatom az öcsémet. Ezért fejlődtem olyan gyorsan. Ez motivált, ezért is álltam be a seregbe. Bármin keresztül küzdöttem volna magam érte. Bármit kész vagyok megtenni. Azért tudtam olyan gyorsan tanulni, mert arra gondoltam, minden egyes nap közelebb visz hozzá. Mikor még gyerekek voltunk, én...
Slade hangja egy pillanatra elakad, de egy mély levegőt követően folytatja.
- Megígértem neki, hogy megvédem. Hisz én voltam az idősebb, az én dolgom volt. De elbuktam. Nem voltam elég jó. Ezért tettem, amit tettem. A hadsereg... beálltam, edzettem, tanultam, fejlődtem. Jobb akartam lenni, tökéletesebb. Sajnos akkor még nem tudtam, hogy olyan nem létezik. Emiatt akadtak problémák később. Folyton csak arra tudtam gondolni, mennyire más vagyok. Mielőtt eltűnt, nyitott voltam a világra. Egy boldog gyermek, ki éli az életét, és bármit megtenne a családjáért. De aztán, mikor apám halála előtt elrabolták, majd a halála után leállították a nyomozást... én is meghaltam. A világ azóta egy szennygödör a számomra, és minél többet voltam a seregben, meg annál a szervezetnél, annál többet láttam, én pedig annál inkább kezdtem rájönni: már nem érdekel az ország védelme. Nem vagyok hős, mint aminek a naiv gyermek, amely voltam, látta magát.Ebből adódtak a problémák a többiekkel. Egyre többet balhéztam a feletteseimmel, és igen, volt, hogy verekedésbe torkollott.
Évekig szolgálta a hazáját, ám elküldték az agresszivitása, a túlzott erőszak használata, és az atrocitások abnormális kedvelése miatt. Azonban más körök pontosan ebben látták a maga tehetségét, hát pénzért kezdett különféle megbízásokat vállalni. Mindezt azért, mert célul tűzte ki magának, hogy megtalálja a testvérét. Csak, közben, ha jól értelmeztem, amit mondott, az a boldog gyermek eltűnt. Nem csak a testvérét veszítette el, hanem önmagát is. Akkor hát ezért lenne a maszk? A maszk, amit a kémek közé lépésekor kapott, az álcája védelméért. De magának ennél mélyebb a jelentése, jól mondom?
Frank büszke vigyorral az arcán nézett a volt katonára, miután befejezte mondandóját, majd ahogy Damian egy mordulással támasztja alá igazát, újra "átveszi" a szót.
- Ha jól értesültem, ezen munkák között bizony volt olyan is, ahol mutánsokkal nézett szembe. Sőt, az egyik megölése során kapták el, ha jól tudom. Csak hát, a maszkja, amit hordott megtévesztő volt, így nem kérdés, hogy sitt lett a vége.
- Na és mit akar? - kérdezett közbe az immáron másodszor felszólaló férfi.
- Azt, hogy védje meg a lányaimat. Kétes figurákkal kerültem szembe. Vállalom a harcot, hisz ez a munkám velejárója. De őket nem kockáztatom, ahhoz túl fontosak. Csak, hogy ez most más, mint eddig. Túlmutat rajtam.
- Csak nem belekötött a new yorki démonokba?
- Áh, szóval hallott róla. persze gondolhattam volna, annyira nem volt elszeparálva a világtól. - elismerő mosoly terült szét az idős arcon, majd halkan felnevetett.
- Ez ennyire vicces? Én inkább sírnék, hogy a városa ilyen mélyre süllyed a saját mocskában. Démonok? Ilyenkor bánom, hogy otthagytam a bagázst a legutóbbi háború vége előtt még néhány évvel ezelőtt. De talán jobb is így. Kiközvetítettek minket a frontvonalra, az utcákra harcolni, de sajna nem láttam elpusztulni ezt a nyamvadt, mit sem érő társadalmat, pedig az alapján, amiket láttam, hát... nem túlzok, ha azt mondom, nem lett volna akkora kár, mint aminek szeretjük gondolni. III. Világháború, démonok, mi jön még? Maga pedig még képes nevetni? Tudja, irigylem magát.
- Szerintem vicces, de nem. Kétlem, hogy démonok lennének, viszont úgy sejtem, mutánsok. Mindent megteszek, hogy távol tartsam őket az otthonomtól, de tudja, mint már letárgyaltuk, az ember sohasem lehet elég óvatos. Én pedig nyugodtabb lennék, ha tudnám, olyasvalaki vigyáz a gyermekeimre, akinek volt már dolga ilyesmikkel, és nem retten meg tőlük. De én csak egy ember vagyok.
- Akárcsak én. - felelt sziklaszilárd arccal Frank kijelentésére.
- Persze, de maga már korábban sem ódzkodott attól, hogy a saját korlátait feszegesse, és ne mellesleg, egy ilyen idős pasas, mint én már nem sokat érnék ellenük. Ellentétben magára, akiben minden megvan ahhoz, hogy megfelelő testőrsége legyen a szeretteimnek. De biztosíthatom, nem ingyen teszi. Szállást kap a villában, az ellátásra sem lesz gondja, továbbá a pénz mellett felszerelést is biztosítok magának, amit csak szeretne. Ó, erről jut eszembe, ha jól tudom, van valami még a kém-múltjából, ami a szívéhez nőtt.
Frank egy nagy táskát vesz elő az ülés alól, majd Damian ölébe nyomja. Mikor a férfi kinyitja, hosszú idő óta először, mosolyra húzódik a szája, ahogy megpillantja régi felszerelésének legkedveltebb darabját, melyet a megbízások során is hordott, hogy a minimálisra csökkentse a lebukás veszélyét.

- Ha nem akarna megmutatkozni az ellenlábasoknak.
Szól Frank, ám egyelőre elégedett pillantással nyugtázza Slade mosolyát, de azért üti még egy kicsit a vasat.
- Tudom, egyelőre nehéz megbíznia bennem, részemről viszont nincs más, akiben jobban bízhatnék, mint maga, és ha ez számít, ha ártani akarnék, már megtettem volna. Persze elfogadom, ha nem megy bele, de ugyanakkor sok mindent adhatnék, ha elvállalná. Még talán a testvérét is megkereshetnénk. Együtt, Emlékszik, jók a kapcsolataim.
Mosolyodik el ő is, majd hosszú percekig újra mély csend uralkodik el a hangulaton, Damian le nem veszi a szemét maszkjáról, majd kiemeli azt a táskából, azt pedig üresen visszacsúsztatja az ülés alá, végül mély levegőt vesz, és Frankhez fordul.
- Szükségem lesz néhány fegyverre... és egy kardra.
Az "üzletember" arcán boldog mosoly jelenik meg.
- Maga remek ember, láttam én már elsőre!


Ahogyan megérkeznek Franklin otthonához, John számára világossá válik, hogy a család nemigen küzd anyagi problémákkal, legalábbis a tipikus úri, impozáns, kétszintes épület, és az annak udvarában helyet foglaló medence mind erre utal. A hely pedig nem csak kívülről mutatós, ahogyan az nyilvánvalóvá is válik, amikor Frank körbevezeti a férfit a házban. Ezután Slade elmondja, mire van szüksége, majd átöltözik, és végre megszabadul a rabruhától. Ráadásul a higgadt zuhanyzás is hiányzott már neki, hogy ne kelljen mindig úgy fürdenie, hogy közben néhány rabtárs mozdulatait kell követnie, nehogy baj legyen. Miután elkészült, találkozik is Frank gyerekeivel, azonban itt újabb meglepetés éri, ugyanis két pöttöm embergyermekre számított, ezzel ellentétben a 25 éves Olivia, és kishúga, a 6 éves Anna fogadja.

- Remek, egy újabb bébiszitter? - fordul Olivia unottan, és kissé felháborodottan az apjához, ám az ellentmondást nem tűrő, szigorú tekintettel fordul szeretett lányához.
- Ezt már megbeszéltük, kislányom, nem vagyok hajlandó vitatkozni ezért! Ha pedig megkérhetlek, légy tapintatosabb, az úrnak neve is van. Ő itt Damian Jonathan Slade, és igen. Mostantól ő fog vigyázni rátok egy ideig.
Feszült pillanat következett, ahogy Olivia és Damian kezet ráztak, miközben egyik sem vette le a szemét a másik arcáról, jóllehet egyikük sem tudta megmagyarázni magának ennek okát.

John még aznap este megkapta a szükséges felszerelését, és így már készen is állt az őrködésre, melyre szükség is volt, ugyanis az éjszaka folyamán egy vállalkozó szellemű behatolt a házba, majd az emeletre felsurranva próbált meg beosonni a kislány hálószobájába, azonban Damian hátulról visszahúzta az alakot, a szemben lévő falhoz lökve a betörőt. Ahogy az feltápászkodott, és meglátta ellenfelét, a házat védő Slade-et, már sejtette, hogy nem lesz könnyű dolga.

- Mi a fa... - a kérdést már nem tudta befejezni, ugyanis kapott egy ütést a gyomrába, mire a mutáns behatoló, egy lökéshullámmal a folyosó másik vége felé taszította ellenfelét. A zajokra az idősebbik lány elindult síró kishúgával a földszintre, mire a betörő a nyomukba indult, ám ekkor Slade utolérte őt, és rávetődve a földre nyomta.
- Ki küldött?
- Valaki, aki nálam is rosszabb. - mondta a mutáns egy őrült kacaj kíséretében, azzal egy újabb hullámmal mindkettőjük a magasba lökte. Damian háta a plafonnak csapódott, majd mindketten visszazuhantak a földre. Ahogy a maszkos férfi lassan talpra állt, a mutáns férfi egy újabb lökéssel a lépcsőhöz taszította a testőrt, majd odasietve fojtogatni kezdte, és a lépcsőkorlát felé vezette, hogy átlökje rajta. Azonban fogalma sem volt, kivel küzd. Ahogy ellenfele torkához ért, máris sorozatos ütések csapódtak a bordáira, majd Slade meg is fejelte. A mutáns törött, vérző orrát fogva gurult le róla, mire a feltápászkodott John még néhány rúgást intézett belé, majd felrántotta a földről, és átlógatta a korláton.
- Szóval beszélsz?
A betörő szemében gyilkos harag lobbant.
- Igen: b@*!d meg!
Azzal egy lökés a falnak dobta a maszkost, az eleresztett behatoló pedig durva koppanással érkezett meg egy emelettel lejjebb. Balszerencséjére rosszul érkezett, így koponyája habozás nélkül megadta magát a becsapódás során. Ám hiába, holtteste csak megerősítette állítását, miszerint, mindegy kik ezek. Mert bárkik is, ez még csak a kezdet volt!


Képességei: Emberi határokon belül.

Szakértelmei: Kiváló fegyverismeret és használat, de emellett elsajátította a kardforgatás ismereteit, így ezt is szinte profi módon űzi. Már-már szívesebben alkalmazza ezt, mint a lőfegyvereket, mégsem jön zavarba, ha csak az kerül a keze ügyébe. Katona múltjának köszönhetően azonban nem csak a fegyverek között igazodik el, de a kézitusától sem riad vissza. Roppant képzett közelharcos, ugyanakkor rendkívül jó lopakodó, melyet a kémszervezetnél töltött időnek köszönhet. Harcos múltjának hála kivételes fizikai adottságokkal és alkattal rendelkezik.

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Nem

Megjegyzések: Bocsi, ha rövid, meg béna, első előtörténetem itt, úgy kéretik nézni. Very Happy


A hozzászólást Damian J. Slade összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 28 Ápr. 2013, 20:41-kor.
avatar
Damian J. Slade
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 6
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Apr. 27.
Tartózkodási hely : New York

Karakteradatok
Főkarakter: Damian J. Slade
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Damian J. Slade

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 28 Ápr. 2013, 19:12

Okés, egyébként nem béna és nem rövid, csak hiányos.
Örülnék ha beleírnád, hogy milyen volt gyereknek, hogyan döntött arról, hogy erre a pályára megy, amire. Mivel nem NY-i, a Bukás nem igen fontos, de az igen, hogy a III. VH-t miként élte meg, harcolt-e benne. Hol dolgozott, mm melyik a kémszervezet, amit említesz. A leírt szakértelemeidet hol szerezte, tudom h katonaság, de ez az előtöriben nincs benne.
Ha a karid nem most érkezett NY-ba, amikor vége az előtörinek, akkor az is szerepeljen benne, hogy a démonokhoz mit szólt, akik az elmúlt 1 évet itt töltötték "vendégségben".

Szóval ha ezeket belírod szólj és megnézem újra.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13571
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 32.szint - 130 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Damian J. Slade

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 28 Ápr. 2013, 20:48

Látom, akkor előtöri szerint most érkezel majd a városba és eddig kimaradtál az itteni mókából.
Így már elfogadlak, 4500$ a kezdőtőkéd, írj még egy adatlapot és utána már mehetsz is játszani.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13571
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 32.szint - 130 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Damian J. Slade

Témanyitás by Damian J. Slade on Vas. 28 Ápr. 2013, 21:01

Adatlap:

Név: Damian Jonathan Slade
Lakás/Létesítmény: New York, Manhattan (2 kredit)
NJK: Nincs
Foglalkozás: Zsoldos, testőr
Munkahely: Franklin Thyren maffiózó szolgálatában áll.
Pénz: 4500 $ --> -1100 $ : UZI, -150 $ : kard = -1250 $ --> 3250 $
Bevétel/hét: 300 $
Eszközök: Nincs
Felszerelés/fegyverek: A maffiafőnöktől kapott felszerelés: egy automata gépfegyver (UZI), és egy kard. (+ maszk) *
Vállalat: Nincs
Szövetség: Franklin Thyren
Törzshely, ahol megtalálható: Franklin Thyren otthona (New York - Manhattan)
Ismertebb szövetséges: Franklin Thyren
Ismertebb ellenség: Nincs

Felhasznált kreditek: 2 (lakás)
Fennmaradó kreditek: 2

*


A hozzászólást Damian J. Slade összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. 29 Ápr. 2013, 15:26-kor.
avatar
Damian J. Slade
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 6
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Apr. 27.
Tartózkodási hely : New York

Karakteradatok
Főkarakter: Damian J. Slade
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Damian J. Slade

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 28 Ápr. 2013, 21:04

Ez így nem fog stimmelni, a lakás 2 kredit alapból.
A többi felszerelés sem ingyen van, nézd meg az árakat, hogy dollárban mi mibe kerül és számítsd ki, hogy mennyit költöttél.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13571
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 32.szint - 130 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Damian J. Slade

Témanyitás by Damian J. Slade on Hétf. 29 Ápr. 2013, 15:13

Jogos, elmaradt a levonás, bocsánat! Javítottam. Smile
avatar
Damian J. Slade
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 6
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Apr. 27.
Tartózkodási hely : New York

Karakteradatok
Főkarakter: Damian J. Slade
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Damian J. Slade

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 29 Ápr. 2013, 15:25

Így rendben, 300 dollár egyébként a bevételed hetente, +amit játéktéren kapsz amikor felébrelnek. (az a fő bevételi forrásod úgy is).
Egyébként, mivel alvilági vagy, van jó pár alvilági szervezet az oldalon, ami előnyöket ad. Itt nézelődhetsz és ha szimpatikus valamelyik, akkor oda csatlakozhatsz és az előnyeiket/hátrányaikat is megkapod:
http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t574-szervezetek - itt nézelődj

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13571
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 32.szint - 130 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Damian J. Slade

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.