Re: Főbejárat

by **Celine Ryder** Hétf. 07 Júl. 2014, 18:45

"Hello Sonar... utaztam tobb országban... nagyon jo volt... de az otthon az még jobb" Mosojog Celine, es vigyázva, hogy ne Sonart rugja meg, enyhe neki indulásbol az zökkent a pár lépcsöfokot.
" Én lépcsöket soha se fogom meg szokni. " Mondja Sonar nak es utan a mosojogva koröl nézett. "Mi történt az elmult több hétben? Itt mindig történi valami... és juj, hihetetlen... X-Men leszek... de az en harci tapasztalatom meg nincs azon a szinten" Monda Celine nagy mosojjal és utána egy kicsi fintorral.
És még bejjebb lépkedet.
" És ne hogy te aszt hidd hogy a sok utazásba nem lehet bele fáradni... sajnos nagyon is fárasztó tudd lenni. " Monta és miközben a háti táskát le vette magárol, es pár másod perc mulva elövett meöle egy könyvet. " Igen... itt a második könyvel... és már irom én a harmadikat. " Sonarnak oda nyujtotta a könyvet miközben mosojgott.

by **Szonár** Hétf. 07 Júl. 2014, 20:04

Szonár is vidám volt, általában szerette, ha új diákok vagy X-Men tagok jöttek. Centannat már ismerte, nem volt neki új, de a visszatérését is örömmel üdvözölte. Mondta volna neki, hogy használja másik részt, amin még egy kerekesszékkel is fel lehet menni, de addigra a kentaur már felugrált a lépcsőn. Arkan próbált belegondolni, milyen lehet ez neki. A jegesmedvék is nehezen vették az ilyesmit, mikor lépcső mutatványokra tanította be őket. A négy lábon járó állatok teste nem erre való, küzdelmes nekik a lépcső.
- Igaz is, most már nem kell tanár úrnak szólítanod. Csapattársak lettünk. Sok minden történt, jó is és rossz is. Diplomaosztók, költözés. Emlékszel, pár hónapja még Brooklynban volt a Kúria. Egy múzeumi tanulmányútra mentek a diákjaink és Apokalipszis rajtukütött, biztosan hallottad a hírekben. Ketten meghaltak, többen megsérültek és a vezetés úgy látta, jobb, ha máshová helyezik az iskolát, messzebb az ilyen őrültektől.
Haladtak befelé és mikor már Celine egész teste bent volt az épületben, Szonár becsukta mögötte a kaput.
- Nem baj. Az X-Mennél lesz lehetőséged a harc gyakorlására, de anélkül is boldogulsz. Nem hadsereg vagyunk, hanem segítő csapat, amelyik néha harcol is.
Arkan átvette a könyvet és megnézte.
- Köszönöm szépen! Mindenképp el fogom olvasni. Az új irományod miről fog szólni? Az utazás ismerős. Én azerbajdzsáni vagyok és mikor időnként hazautazom, bizony elég fárasztó. Foglalnál most egy szobát vagy ennél inkább valamit? - kérdezte Szonár és aszerint kísérte a lányt. Mivel Celine ide járt két évig, az utakat ismeri a helyiségek között és láthatta, hogy belül semmi nem változott komolyan.

by **Celine Ryder** Hétf. 07 Júl. 2014, 20:54

" Rendben van, tanár úr. " Szolt Celine egy fél mosojjal, madj amikor hallota a rosz hireket, nagyon komoj lett.
" Igen, láttam a hirekben... borzasztó... két gyeket meghalt... és én nem volttam itt hogy segiccsek. " Celine szomoruan meg rázta a fejét és sohajtott. Pár másodperc mulva ujra szolt. " Apokalipsis... uristen... hát a mutánsok sehol nincsenek igazi bisztonságban? " Rázta a fejet, majd, amikor Sonar elvette a könyvet, rámutatott a könyve boritóra. " Egy félig mutáns és félig demon lány rol. " Celine rá mutatot a cimre (Kentaur Küldetés) és az alatta egy rajzra ö rola. Amikor Sonar meg kerdezte töle hogy mit csinalna, Celine öszintén mondta.
" Igazábol én most érkesztem Japánbol, és a szüleim engem elhoztak ide... szoval kicsit fáratt vagyok... de inkább ennék elöbb. " Monta, és a konyha irányaba ment. Egy pár másodpercig gondolkozott., utána szolt. "Amikor mi a szüleimmel meg kaptuk az uj cimet... nagyon fura volt, föleg utána látni hogy minden ojan amien volt, csak más hol... Hogy tudták az egész területet ijen jo állapotba ide hozni? " Kerdezte Celine. " Evés útán le mehetunk mi a Veszej Terembe... en més soha nem voltam ott lent... csak hallotam hogy ott mi van. " Celine kicsit meg vonta a vállát es végül meértek a konyhába.
" De igen... az X-Men... az egy fajta hadsereg... a leg jobbak. " Celine monta Sonar nak.

by **Elissa** Csüt. 30 Okt. 2014, 11:53

Nehéz szívvel de el kellett fogadnom a nekem szánt feladatot. Hagyjam el azt a csoportot akik eddig mindent jelentettek számomra egy olyanért amiről szinte semmit nem tudok, és amit mégis, az meg se közelíti az ismeretség határát. Arról az egészen apró tényről nem is beszélve, hogy ezt a célt a felszínen kell elérnem, amiről csak történetekből hallottam és elég kevés pozitívumot tudnék felsorolni.
- Remélem még... látjuk egymást. - sajnos a búcsúzkodás nem épp úgy sikerült ahogy terveztem, hisz az engem ide hozó mutáns még azelőtt köddé vált, hogy a mondatot befejezhettem volna. Természetesen meg tudom érteni a szándékot a tett mögött, hisz minél hamarabb visszatér a csapathoz annál biztonságosabb neki és a csapatnak is, és minél többet időzne itt annál nehezebb lenne az elbúcsúzás úgyis, de azért jól esett volna ha legalább egy annyit válaszolt volna, hogy "Én is." vagy, hogy "Inkább ne.".
Ez az új hely, az "új világ" sokkalta veszélyesebbnek tűnt, mint ahol korábban éltem. Egész egyszerűen már ahogy a mellékutcából kinéztem is láttam, hogy másként működik itt minden, azokról a dolgokról nem is beszélve amiket a lent sohasem láttam, itt pedig kirakatokban tartották őket. Kicsit tartottam is attól, hogy esetleg én is odakerülök. Itt sohasem lehet tudni, de remélhetőleg még az este folyamán megtalálom azt a helyet és csoportot amit keresnem kell.
Ezt a dolgot nem igazán segítette az, hogy nagyon ódzkodtam attól, hogy kapcsolatba lépjek akár csak egy emberrel is akit láttam. Az évek folyamán belém ivódott az, hogy odalent senkiben sem bízhattál a csapaton kívül, hisz bármilyen szép szavakkal is jöttek feléd tudtad, hogy ártó szándékkal viseltetnek irántad. A cukormáz mögött kések és halálos képességek rejtőztek.
Mikor sikerült erőt vennem magamon, egy gyerek segített ki. Mindig is jobban bíztam a gyerekekben, mint a felnőttekben, és ez érthető is a múltamat tekintve. Azt mondta, hogy valami diák és ott tanul ahova mennem kell és még útbaigazítást is adott. Illetve elkísért, egészen az impozáns épület kapujáig, majd megkért, hogy várjak ott. Nem túlzottan örültem az ötletnek, hisz megtanultam, hogy mindig az a legbiztonságosabb, ha mozgásban maradunk. Nehezebb elkapni vagy megtámadni, habár ez egy másik világ, lehet, hogy itt más szabályok vannak. De vajon a folyamatos költözést, hogy oldják meg egy ekkora telep esetében?

by **Szonár** Csüt. 30 Okt. 2014, 12:25

Szonár az iskolai ügyeket intézte az igazgatóhelyettesi irodában. A számítógépen éppen kiadta a nyomtatás parancsát, hogy a dokumentumokat összerendezze egy kimutatáshoz, amikor kopogtak hozzá.
- Tessék! - kiabált ki Arkan, aki a léptekből már hallotta, hogy egy könnyebb testű gyerek volt az.
Mike belépett és azonnal elhadarta, amit megtudott.
- Jónapot, tanár úr! Van egy mutáns a kapunál. Mikor kint voltam a városban a biciklisboltból visszafelé, akkor találkoztam vele. Zavarosnak tűnt, félt és nem tudott sok mindent mondani magáról. Egy bizonyos X jellel jelölt csapatot keresett, azaz az X-Ment.
Szonár ismerte a fiút, aki rendkívüli ügyességgel rendelkezett. Minden sportban kiválóan teljesített. Mike már kijárhatott és úgy tűnt, egy X-Men feladatba botlott. Az ő feladatuk a mutánsok segítése, megmentése volt. Arkan azonnal félretette a papírokat, amik kijöttek a nyomtatóból.
- Szia Mike! Köszönöm, hogy segítettél és szóltál. Máris megyek.
Az igazgatóhelyettes megvárta, hogy a diák távozzon, aki ezt meg is tette egy elköszönés után. Felvette a világosbarna dzsekijét és a baseball sapkáját és elindult az épületből. Mike futva érkezett és Szonár is sietett, Elissának csak hat percet kellett várakoznia.
Szonár meglátta a vöröshajú lányt és kivételes hallásával hallotta a heves szívdobogást. Valamitől tartott, félt, ahogy Mike is mondta.
Az iskola védve volt, mágikus védelemmel, Őrszem robotokkal, amik az égen lebegtek fölöttük és Veszély, a mesterséges intelligencia is komoly védelmet nyújtott. Nem volt érdemes ide betörni vagy támadással próbálkozni. Szonár körülnézett, hátha valaki mégis eldobta az agyát és a lehetetlennel próbálkozik. Csak a lányt látta, mást nem.
- Szia! Arkan Lerikli vagyok, igazgatóhelyettes - köszönt a lányra nézve, a szemeibe.
A kaput kinyitotta és a kezével intett.
- Gyere be és meséld el, mi történt veled és hogy miben segíthetünk!

by **Elissa** Csüt. 30 Okt. 2014, 12:46

Habár először nem is tűnt fel túlzottan, szépen lassan valami furcsa érzés motoszkált a fejemben. Kicsit mintha különös dolgot éreznék az épület irányából vagy körül. Olyasmi érzés volt, mint mikor a tűz mellett áll valaki és érzi a meleget áradni belőle. De ezen nem tudtam sokat gondolkozni, hisz hamarosan már két személy sziluettjét láttam közeledni. Nem hazudok, először valóban erős késztetést éreztem arra, hogy elfussak és a kezeim is ökölbe szorultak szinte maguktól. Nem kevés önuralomra volt szükségem, hogy ellenálljak.
Az akit a korábban megismert gyerek magával hozott, egy hozzám képest nagydarab férfi volt. Nem is tudom, hogy láttam-e hozzá hasonlót valaha. Magasságra csak egy kicsit volt nagyobb, de azontúl azt hiszem eltörpültem mellette. Az biztos, hogy ki van zárva, hogy el tudnék menekülni előle, de most nem is érzem ezt a késztetést. Arról nem is beszélve, hogy talán ő az egyetlen aki segíthet. Az a gyerek is biztos ezért hívta őt.
- Az én nevem Elissa. - válaszoltam kissé bizonytalanul, hisz a szemkontaktust eléggé zavarónak éreztem. Egy vadidegen ember és ilyen komoly nyugodtsággal viselkedjen, az számomra egyelőre felfoghatatlan és idegen volt.
- Egy barátom mondta, hogy keressem meg azokat akikhez ez a jel tartozik. - nyújtottam oda az egyetlen ingóságomat, vagyis a korábban kapott lapot rajta a rajzzal, a férfinek. Közben az immáron nyitott kapun át sandítottam be és a korábbi furcsa érzés egyre zavaróbb lett ahogy közeledtem arrafelé. Az érzés már-már figyelmeztetővé vált, és hamarosan meg is értettem az okát. Olyan volt, mintha egy hatalmas üvegfalnak mentem volna neki. Lehet, hogy valamit rosszul csináltam? El kellett volna fogadnom a felajánlást a belépésre ahhoz, hogy bemehesek?
- Ez mi? - kérdeztem némi zavarral és csalódottsággal a hangomban miközben a furcsa falat tapogattam. A gyerek korábban be tudott menni és gondolom ki is, ha találkoztam vele. A férfi pedig a falon belül van, úgyhogy valahogy ő is bejutott. Vagy lehet, hogy benn ragadt?

by **Szonár** Pént. 31 Okt. 2014, 09:20

Aszavakból Szonár értette, hogy ez a lány nem tudott sokat a világról. Elzárt helyről érkezhetett vagy amnéziás volt. Kedvesen viselkedett és még mindig félt.
- Üdv Elissa!
Szonár a nevén köszöntötte a lányt. Megnézte a papírt, amit Elissa a kezébe adott. Elmosolyodott és visszaadta.
- A barátod a legjobb helyre küldött Ez a mi jelünk, az X-Men jele. Mutánsokon segítünk általában vagy olykor másokon is, ha szupererejűek kellenek.
Arkan nézte, ahogy Elissa tapogatott a levegőben. A mágikus védelemnek hangja nem volt, ezért az igazgatóhelyettes nem érezte ennyire kézzelfoghatóan. Mágiahasználó diákok szokták ezt észrevenni, ebből leesett neki, miről van szó.
- A mágikus védelmet érzed, amivel körülvették az iskolát. Fontos, hogy a gyerekek ne legyenek veszélynek kitéve.
A lehetőség adott volt, hogy a lány bemenjen, az igazgatóhelyettes tovább beszélt, amíg Elissa eldöntötte, mit szeretne.
- Emlékezet vesztéssel küzdesz? Vagy olyan helyről jöttél, ahová a világ eseményeinek hírei nem jutnak el?
Arkan hangjában érdeklődés hallatszott. Meg akarta érteni, miről van szó, miért nem hallott az X-Menről egy mutáns itt New Yorkban és hogy miért félt ennyire. Az alapoknál kellett kezdeni.

by **Elissa** Pént. 31 Okt. 2014, 11:30

Mutánsokat segítő csoport. Akkor ezért lettem ideküldve. Odalent is mindnyájan mutánsok voltak, az volt az a plusz ami nélkülözhetetlen volt a túléléshez. Mindenki hozzáadott valamit a csoportos túléléshez a képessége által. Legalábbis remélem, hogy én is. A papírost mindenesetre visszatettem az egyik zsebembe, biztos ami biztos még jól jöhet valamikor.
- Mágikus védelem? - Nem igazán értettem a dolgot. Egyrészt ha itt mind mutánsok vannak és más mutánsokon, meg másokon is segítenek, akkor miért kell ez is? Persze, a gyerekek védelme fontos, de maguk nem tudják megtenni? Mi lehet itt olyan szörnyű, hogy ilyesmi kell? A második és legfontosabb dolog pedig az, hogy a mágia az nem olyasmi ami csak a mesékben létezik? És hogyan kellene viszonyulnom hozzá, főleg, hogy ilyen furcsa hatással van rám.
- Hogyan juthatok be? - Ez egy nagyon fontos kérdés volt, hisz szemel láthatóan ez a biztonsági óvintézkedés eléggé veszélyforrásnak tekintett engem. Különben sem tudom, hogy hogyan kell mágiát használni, csak egy szimpla mutáns vagyok.
- Egy kicsit mindkettő. Öt éve egy sérülésnek köszönhetően minden emlékemet elveszítettem. Az azóta eltelt időt pedig odalenn töltöttem. - mutattam a föld felé. Valóban teljesen különböző volt a két világ és meg tudom érteni, hogy a többiek miért töltik a száműzetésüket odalenn. Úgy tűnik, hogy az egy sokkalta biztonságosabb hely, mint ez. Remélem jól vannak.
- Mármint lenn a csatornákban és katakombákban. - toldottam meg gyorsan a korábbi dolgot, hogy nehogy azt gondolják, hogy esetleg halott voltam, vagy valami ilyen dolog.

by **Szonár** Szomb. 01 Nov. 2014, 11:40

Szonár szembesült a problémával, hogy a mágikus védelmet megérezte a lány és a védőmező is megérezte őt. Gátolta, nem engedte be csak úgy. Nem sok mágiahasználó diák, tanár, X-Men tag jött mostanában. A legutolsó Celine volt, őt sikeresen beintegrálták a megbízhatóak közé.
- Igen, ilyen is van. A fizikai erő és a technológia nem mindig oldja meg a helyzeteket, a mágiára is szükség van.
Az igazgatóhelyettes tudta, hogy most kicsit várni kell. A főmágus, Stephanie Miller egy perc alatt el tudta volna intézni, de ő gyermeket várt, nem ért rá ilyesmire. November közepére várta, előtte is készenlétben kellett állni, mivel a szülést nem lehet napra pontosan megjósolni. Arkannak is volt gyereke, egy gyönyörű kislány és átélte, mekkora öröm ez és mennyi felkészülést igényel. Stephre most nem számíthatott érthető okokból. A másik erős mágusuk, Csőrike erős volt, de annyira nem, hogy ezt meg tudja tenni. A W.A.N.Dtől kellett kijönnie valakinek, hogy el tudja intézni a biztonságos belépést.
Szonár a válaszból megértette, hogy a fenti világot Elissa alig ismerte. Mindent el kellett magyarázni, mert semmi nem volt magától értetődő ilyenekkel kapcsolatban, mint az X-Men vagy S.H.I.E.L.D. Érdekesnek találta, hogy élt egy mutáns közösség a csatornákban. Volt már olyan gyerek, aki ilyenből jött és egyes mutánsok ezek szerint még mindig szerettek ott lakni.
- Telepátia, azaz mentális képességek még segíthetnek talán, attól függ, milyen jellegű ez az emlékezetvesztés. Később megvizsgálhatjuk. Sokan élnek a csatornában? Hogy szakadt meg a kapcsolatod velük? Az elmúlt öt évben rengeteg változás történt. Felszabadult a világ az AIM alól, a mutánsoknak már nem kell rettegésben élniük, mint az iskolánk is mutatja.
Arkan próbálta megérteni, miért hagyta ott a lány a csatornát öt év után. Valahol érthető volt, csak az idő nem. Ő maga nem élt volna ennyi éven keresztül egy csatornában. Elissa már megszokhatta és furcsának tűnt, hogy öt év múlva hagyta el. Nem veszélyt, hátsó szándékot sejtett az igazgatóhelyettes, csak tisztán akart látni, hogy értse a lány motivációit.
- A mező érzékel téged, mágiával rendelkező lényként. Erről tudtál, hogy van hozzá érzéked?
Szonár találgatta, hogy a lány ennek tudatában volt-e vagy nem. Biztosra nem tudta még venni.
- Ezért gátol még a belépésben. Meg tudjuk oldani, hogy beléphess, ehhez kell egy ügynök a S.H.I.E.L.D mágiaügyi részlegétől. A csatornákban valószínűleg róluk sem hallottál még. A S.H.I.E.L.D egy egész világra kiterjedő védelmi és veszélyelhárító szervezet. A mágiagyi részlegének a vezetője az egyik tanárunk, Stephanie Miller, aki a Föld főmágusa is. Jelenleg szabadságon van és nem tud a segítségedre jönni. Egy kis türelmedet kérem, amíg telefonálok, hogy kijöjjön egy ügynök a részlegtől és némi ellenőrzés után megoldja a helyzetet.
Szonár a mutatóujjával jelzett, hogy most elfoglalt lesz. Elővette a mobilját és felhívta a S.H.I.E.L.Det. Nem ment arrébb, Elissa előtt telefonált. Nem kellett ezen semmit titkolni vagy szégyellni.

by **Elissa** Szomb. 01 Nov. 2014, 18:47

Most már egészen biztos, hogy itt fenn sok új és szokatlan élményben lesz részem. Először ez a mágikus védelem dolog, aztán az, hogy a férfi azt mondja, hogy öt év alatt sok változás történt. Odalenn ennek semmi nyoma nem volt, minden ugyan úgy működött az évek alatt, mint azelőtt. Megvoltak azok a csapatok vagy törzsek akikkel ideig óráig kapcsolatba lehetett lépni közös munka vagy egyszerű cserekereskedelem érdekében. Viszont voltak olyan személyek vagy csoportok akiket amennyiben lehetett jobb volt elkerülni. Banditák vagy egyszerű őrültek akik vagy betegség, vagy magány miatt vesztették el az értelmük feletti kontrollt, vagy rosszabb esetben mutációjuknak köszönhetően és az utóbbiak voltak a veszélyesebbek.
- Amennyiben képesek rá, engem nem zavar, bár magam nem igazán vagyok kíváncsi rá, hogy mi maradt ki. Nem hiszem, hogy túlságosan jó lett volna. - fűztem hozzá a véleményem a telepátiával való emlékezet keresésre. Korai életemből mindössze egy összefüggéstelen betű és számkombináció maradt hátra és azt mondták már korábban, hogy ez nem feltétlenül jelent jót. Azt hiszem, majd nem árt, ha ezt is közlöm velük.
- Igen. Meg is lepődnél, hogy mennyien. Vannak csapatok, olyanok amiből én is eljöttem, akik számkivetett mutánsokat gyűjtenek össze és csak akkor lépnek a felszínre ha élelmet kell szerezzenek. Viszont akit nem talál meg egy ilyen csapat egy napon belül az általában, jobb esetben, meghal, vagy potenciális veszélyforrássá válik. A magány, a sötétség és a csatorna útvesztői kikezdhetik egy ember józan eszét. Azokról nem is beszélve akik valamilyen mutáció miatt vesztik el a kontrollt. Ők a legveszélyesebbek. - adtam rövid vázlatot arról ahogy az a világ kinéz. Szerintem biztos, hogy nem ilyesmire számított a csatornákból. Mondták is, hogy a felszínen élők általában nem is tudják, hogy odalenn mi folyik.
- Nem önszántamból váltam meg a többiektől. A vezetőnk küldött fel, azzal érvelve, hogy nekem még van helyem itt. A többieknek mind megvan a maguk okuk amiért nem jöhetnek a felszínre, illetve nem akarnak, és nem hiszem, hogy a mutáns lét lenne az oka. - némileg eltartott, míg megtaláltam a megfelelő szavakat ahhoz, hogy le tudjam írni azt amiért ott voltam. Remélhetőleg ez elegendő lesz, hisz magam sem értem, hogy miért nem maradhattam ott.
- Érzékem a mágiához? Eddig azt sem tudtam, hogy létezik ilyesmi. - feleltem meglepődve, hisz ez az egész valóban teljesen új volt számomra és még mindig úgy gondolom, hogy a mágia csak a mesékben létezik. Odalenn senki sem volt aki ilyen praktikákhoz folyamodott volna. Vagy legalábbis én ha sem találkoztam ilyennel.
Csendben vártam végig amíg telefonált. Bár a föld alatt éltem, azért megtanítottak egy-két dolgot, vagyis az is lehet, hogy korábban is tudtam csupán az emlékezet hiánya miatt egyszerűen nem emlékeztem rá.
- Micsoda az a S.H.I.E.L.D.? - tettem fel az újabb kérdést miután a telefonbeszélgetés befejeződött. Feltételezem, hogy valami szervezet lehet, bár erről nem mesélt nekem senki. Arról nem is beszélve, hogy az az érzésem, hogy nem most fogok utoljára találkozni ezzel, főleg, ha ez a mágikus izémizé igaz is.

by **Szonár** Hétf. 03 Nov. 2014, 11:54

Szonár igazat tudott adni a lánynak. Egy trauma, ami emlékezetvesztést okoz, fájdalmas és kellemetlen előzményeket jelent. Ő úgy gondolta, Elissának mégis joga van megtudni a múltját. Ha szeretné. Nem kötelező.
- Ó, nagyon sajnálom, hogy sokan belehalnak, ha nincsenek felkarolva. Eddig nem volt tudomásunk ilyen népes populációról a new yorki csatornákban, de azt hiszem, foglalkoznunk kell ezzel. Se a mutánsoknak nem szabad ilyen körülmények közé kerülniük, se az emberekre nem kellene veszélyt jelentenünk. A megítélésünk javult, újra egyenlő a mutáns és az ember, nem játszhatjuk el az esélyt.
Szonár nem tervezte azt, hogy erőszakkal kirángatnak mindenkit a csatornából. Javaslatot tesz, hogy nézzenek körül odalenn és segítsenek azokon, akik rászorulnak és akik elfogadják. Nyugodtan élhetnek tovább a csatornákban, akik ezt akarják. A rászorulókon viszont segíteni kell. Szonár mindig szívén viselte a mutánsok sorsát.
- Értelek. Nos, remélem, hogy tudunk segíteni és meg fogod találni a helyedet a fenti világban. Furcsa ezt így hallani, de értelek.
Szonár most már azt is tudta, hogy odalenn nem volt másik mágiahasználó vagy az sem tudott semmit a mágiáról. Elissa még a jelenség létezését sem ismerte.
- Márpedig van benned ilyen erő, ezt érzi a rendszer. Jó hírem van. Ezt lehet fejleszteni, uralni és még hasznodra is válhat. Majd meglátjuk, mit jelent pontosan a mágiád.

Szonár tudott beszélni a S.H.I.E.L.D. központtal, a menüből kiválasztotta a W.A.N.Dot.
- S.H.I.E.L.D. Mágiaügyi Divízió, Hanna Patrickson vagyok, miben segíthetek?
A kedves hangú központos nőnek Szonár gyorsan elmondta:
- Üdvözlöm! Arkan Lerikli vagyok, a Xavier Mutáns Iskola igazgatóhelyettese, X-Men tag. Érkezett hozzánk egy fiatal mutáns hölgy mágikus adottsággal. A védőhálózatunk nem ismeri még. Ki tudnak küldeni egy ügynököt a főbejárathoz? Sürgős lenne.
A központos végighallgatta, gépelés hangja hallatszott és tömören válaszolt.
- Néhány percen belül érkezik Maxwell Smith ügynök. A hölgyet be kell hoznunk a központba, természetesen Ön is vele jöhet.
- Köszönöm! Viszonthallásra és szép napot! - mondta Szonár
A központos ezt még viszonozta és letette.

Amíg várakoztak, Szonár elmondta a lánynak, mi fog következni. Megnyugtatta, hogy nem kell félni, ezen mindenki átesik és nem szokott gond lenni. Pontosan elmesélte a lánynak, mit jelent a S.H.I.E.L.D., milyen részlegei vannak, mik a feladatai. Az ügynök hamarosan odaért, egy harmincas, kopasz férfi volt W.A.N.D. egyenruhában.
Főbejárat - Page 7 Agent_Crimson_(Earth-616)_001

Főbejárat - Page 7 Agent_Crimson_(Earth-616)_001

A repülőautóval a központba mentek. Útközben Szonár az elmúlt 5 év fenti történelmét is igyekezett megosztani a lánnyal.
A jármű New York Chelsea kerületének szélére, a S.H.I.E.L.D. negyedbe vitte őket. Az ügynök kimért volt, Arkan nyugtatta a lányt végig. A W.A.N.D. épülete csak egy átjárót jelentett a tényleges W.A.N.D. központba, ami egy mágikus dimenzióban helyezkedett el. Elissának át kellett esnie vizsgálatokon. Ez két napot vett igénybe és Szonár nem lehetett végig vele. Nyugtatólag beszélt az ijedt lányhoz, hogy minden rendben lesz. Telepaták tükrözték, átvizsgálták. Ha kérte, megnézték, hogy vissza tudták-e hozni az emlékeit és megpróbálkoztak ezzel, de ez nem volt kötelező. Ezután tapasztalt mágusok is megvizsgálták, hogy milyen természetű az ereje, ezen kívül kérdéseket tettek fel neki arról, hogy mi a célja az érkezésével, az iskolában mit akar. Mindent rendben találtak, a szándékai felől nem volt kétség, hogy ártalmatlan.
Két nap múlva Smith ügynökkel el is hagyhatták az épületet. Szonár kijött a lány elé, megkérdezte, hogy van, megint bátorította. A repülőautó visszavitte őket a főbejárathoz és ott az ügynök végrehajtotta az integrálást varázsszavak és mozdulatok kíséretében. Elvégezte az ellenőrzést, lehunyt szemmel koncentrálva és bólintott.
- Kisasszony, a védőmező immáron ismeri Önt. Most már nyugodtan beléphet.
Szonár már látta máskor is ezt a műveletet és bízott az ügynökben. Ő ment be elsőként a kaput kinyitva és kezeit kinyújtva hívta a lányt:
- Gyere, Elissa! Kész vagyunk!
Az ügynök még megvárta a sikeres belépést, utána elköszönt és távozott.

by **Elissa** Kedd 04 Nov. 2014, 12:55

Nagyon kedves volt a férfitól, hogy ennyire a szívén viseli egykori családom és a hozzájuk hasonlók sorsát, de határozottan az a véleményem, hogy semennyire sem ismeri a lenti világot. Sokkalta nehezebben bíznak meg bárkiben is, mint az itt fenn élők, vagy mint én. Egyszerűen ez az életstílusuk, a valóságuk amiben élnek. Arról nem is beszélve, hogy ez az ember nem tudja, hogy milyen a világ odalenn. Talán nem is olyan véletlen, hogy innen fentről csak az merészkedik le akinek nagyon muszáj, de mindenki más elkerüli, vagy tudomást sem vesz róla.
- Remélem így lesz. - próbáltam bizalmat adni a szavainak, de nem tudom mennyire sikerült, remélem azért nem hangzott ki nagyon a hangomból a kétely.
A telefonbeszélgetés követően felvázolta nekem, hogy pontosan mire is számítsak. Úgy tűnik, hogy igazam volt és nem úszom meg ezzel a katonai szervezettel való találkozást, de legalább ha nem is egészen, de részben tisztában vagyok vele, hogy mi is ez, a magyarázatnak köszönhetően.
A repülő autó és a vele érkező egyén is meglepetés volt számomra. Valahogy nem így képzeltem el a dolgot. Szerencsére az utazást nem egyedül kellett átvészelnem, ráadásul egy kis történelem órát is kaptam, bár inkább tűnt az egész tündérmesének nekem, mintsem konkrét megtörtént eseményeknek. Sokkal furcsább ez a világ, mintsem azt először feltételeztem. Sajnos a két nap végig nem is, de amíg ott tudott lenni, addig megnyugtató volt számomra az igazgatóhelyettes jelenléte. Jó pár vizsgálatot elvégeztek rajtam, amiket általában némán tűrtem. Nem kérdeztem semmit, csak tettem amit mondanak, így hamarabb vége lett.
- Nem tudom. Elsősorban menedék számomra az az iskola, másodsorban meg tanulhatok ott. - feleltem a szándékaimat érintő kérdésekre. Azt hiszem nagyjából ennyivel lehetett összefoglalni őket, hisz konkrét elképzeléseim még nem voltak, nem ismerem annyira sem az iskolát sem a világot ami körbeveszi.
Igazán örültem annak, hogy két nap után elengedtek. Nem is tudom, hogy bírtam volna-e ott tovább. Inkább fogolynak éreztem magam, mintsem vendégnek. Szerencsére az igazgató helyettes is ki jött, így hamarabb érezhettem magam biztonságban. Igyekeztem burkoltan kifejezni a két nappal kapcsolatos nemtetszésemet, hisz az ügynököt mégsem akartam megsérteni, hisz ott dolgozik.
- Köszönöm. - feleltem az ügynöknek, majd követve az igazgató helyettes invitálását végre beléphettem a kapun. Nagyon örültem annak, hogy megint nem futottam a láthatatlan falba.
- Sokkal jobb itt. - szólaltam meg végül, mikor az ügynök már elment és nyugodtabban beszélhettem. Remélem a férfi is osztja a véleményem.
- Az azért érdekelne, hogy mit fognak kezdeni a rólam szerzett információkkal. A többiekért aggódok kicsit, bár nem hiszem, hogy megtalálnák őket odalenn. - fejtettem ki az aggodalmamat, hisz a többiek mégis csak mutánsok a föld alatt és nem egy-kettő, hogy el lehessen tekinteni felettük, hanem nagyobb csapatok, klánok.

by **Szonár** Szer. 05 Nov. 2014, 11:42

Szonár teljes mértékben megértette, hogy valakinek, aki eddig a csatornában élt, milyen megrázkódtatás a hatóság kezére kerülni. Hangsúlyozta, hogy nem lesz semmi gond, ez csak rutineljárás volt. Segített, amennyit tudott azzal, hogy beszélt és ott volt támogatóként. Két nap múlva a lány végre bejöhetett, sikeresen átlépett a kapun. A máágikus mező most már ismerte, szabadon járkálhatott ki és be, ha a kapu nyitva volt.
- Nagyon rossz volt a S.H.I.E.L.Dnél? - kérdezte Szonár együttérzően mosolyogva.
Az ügynöktől megkapta az eredményeket, amiket Elissának is elmondtak. A traumája fizikai eredetű volt, ezért az emlékeket a legjobb telepaták sem tudták volna helyreállítani, ha kérte volna a csatornalakó. A szándékai pedig tiszták voltak, biztos helyet keresett és tanulni akart.
- A S.H.I.E.L.D mindent nyilván tart, de nem avatkozik be, amíg nem kell. Ha a barátaid lent akarnak maradni, megtehetik. Az X-Mennel igyekeznénk majd körülnézni és segíteni azokon, akik erre rászorulnak ott lent is. Nem tudtunk róla, hogy ilyen népes mutáns populáció él a csatornában. Na de erről majd később! Nem vagy éhes? - kérdezte Szonár.
Haladtak az épület felé, aminek az előteréből könnyen megközelíthető volt az étkező, a konyha. Reggel volt, óraidő, a diákok a tantermekben ültek elenyésző kivétellel.
- Elissa, neked mi a mutáns képességed? Az enyém a fejlett hallás. Körülbelül 300 méterig meghallom a szavakat.
Nem tartotta titokban, ez volt a nyilvános képessége. Jó volt, ha Elissa is tudta.
- A csatornában csak gyűjtögettetek? Itt van konyha, kész ételekkel, italokkal, vendégül látlak, épp ráérek még két órát.

by **Elissa** Szer. 05 Nov. 2014, 13:55

Valóban sokkal jobb volt itt és, hogy már a hátam mögött hagyhattam az egész mágikus kapus dolgot.
- Mondjuk inkább úgy, hogy nem volt kellemes és ha nem muszáj nem tenném meg újra. - furcsamód nem igazán éreztem embernek magam ott, sokkal inkább egy tárgynak amit mindenki megbámult, megvizsgált, majd tovább állt. Kellemetlen élmény.
- Ennek szerintem örülni fognak. Ami azt illeti a fent élők szerintem nem is igazán szeretnének tudomást venni a lenti dolgokról, ezért is olyan biztonságos odalenn élni. - válaszoltam nyugodtan és most már határozottan jobb kedéllyel.
- Örülnék neki, még nem reggeliztem. - bár ételt és szállást biztosítottak nekem, míg a SHIELD szervezeténél tartózkodtam, a ma reggelt már kihagyták, feltehetőleg azért, mert jöttünk vissza. Arkant követve pedig az impozáns épület konyha részébe jutottam el.
- Nagyon gyorsan gyógyulok, azt hiszem. Miután az engem megtaláló személyek közül az egyik eltávolította a fejembe ékelődött fémdarabot. - itt arra a helyre mutattam ahol az említett tárgy volt. - Pár órán belül már olyan volt, mintha a sérülés meg se történt volna. És azt hiszem, hogy az emlékeim vissza hozatalát kicsit a képességem is gátolta, hisz bizonyára úgy gyógyította be a sérült agyrészt ahogy tudta. - az utóbbi dolgok inkább hallomás alapúak, hisz a gyógyulás gyorsaságát és ezt az elméletet is mástól hallottam, nem magam állítottam fel.
- Csak részben. Vannak olyanok, minden csapatban szerintem, akik közbe-közbe feljárnak a felszínre és kapcsolataik is vannak, úgyhogy bizonyos élelmiszert és esetleg ruhát, gyógyszert vagy bármi ilyesmit be tudnak szerezni. A maradékot pedig vagy a csatorna bizonyos részeiből, vagy más csapatokkal való kereskedelemből lehet beszerezni. - vázoltam fel a dolgot, de úgy sokkal könnyebb az élet, ha itt minden megvan. Feltehetőleg ezért van, hogy nem folyamatosan vándorló életmódot élnek.
- Azt hiszem, hogy egy kicsit nehéz lesz megszokni azt, hogy ti folyamatosan, egy vagy másfél hetes rendszerességgel, nem változtatjátok a lakhelyet. Odalenn öngyilkosság sokáig egyetlen helyen maradni, még ha az biztonságosnak is tűnik. - bár ahogy hallottam itt is mindenféle szörnyű veszély fenyegeti az embereket, de az iskola ezért költözött át, mert itt biztonságosabb. Meg a védőmezőn úgyse tudnak átjönni, nem hiszem, hogy egy gyilkos végig megy azon a két napos tortúrán és azután még kedve lesz befejezni az elkezdett munkáját.

by **Eva Carter** Szer. 10 Jún. 2015, 14:25

Szomorúan gondolok arra, hogy Évát egyedül hagyjam, bár azt mondja nekem hogy semmi baja, és szeretne egy kicsit egyedül lenni. Én, sokkal szívesebben maradtam volna otthon vele, a közelében, mint most itt Salemben egyedül. De, itt kell lennem, mert találtak egy indián nyíl hegyet valahol az erőben, és azt kéne meg vizsgálni. De, az is lehet, hogy csak a forgatásról ott maradt kellékekről lehet szó, vagy nem tudom. Minden esetre, Éva kapot egy SMS-t, hogy bármikor szívesen látom őt a közelemben, míg tud viselkedni. Bár, tudom, hogy az is csak egy egyszeri eset volt az angyal programban, de akkor sem szeretném, ha kárt tenne valamiben. Egy birtok elött állok meg, és nézem a hatalmas épületett, ami akár egy kastélynak is meg felelne, és csak most jövök rá arra is, hogy nagyon úgy fest a helyzet, hogy el tévedtem. Talán, jobban oda kellet volna figyelnem, hogy merre megyek, és talán a vissza úttal sem lenne semmi gondom, de így akkor nem lenne okom kivel szóba állnom. A kerités túl oldalán, látok valakit, aki talán segíteni tudna nekem.
- Khmm, hé, izé... Akarom mondani, tudsz segíten egy kicsit? Egy szállódát keresek. - Szólok a hölgy nek, vagy lánynak, hogy igazitson útba, de látok rajta valami furát, de lehet, hogy csak kébzelődök, ami nem most fordulne elő először ebben az évben.

by **Cameron Phillips** Szer. 10 Jún. 2015, 15:28

(um... Salem ben jáccodik vagy az X-Men birtok nál? )

TOK-850, vagy az adott nevén, Cameron, éppen kifelé ment a Kuriábol. Csatlakozni akart volna de most nem volt off se az igazgató se a helyetesse. El határoszta hogy egy pár nap vagy hét mulva vissza jön. De ami elöt el ment volna, jol megnészte a kuriát és kertet. Nagyon teccetek neki az ilyen épületek. Agy moskus szalatt le a közeli fárol és mér állt szem magasságban hogy nézze anem emberi lényt. Az állatok mindig tudták... éreszték hogy ö nem ember.
Ki nyujtotta a kezét hogy a mokus esetleg rámásszon. Egy pár másodperc után a mokus lassan és félénken rámászot a kezére. Nagyon teccet neki hogy ilyen helyes kis mokus barátkozott vele. Az Arca miatt a Kuriában is többen megnézték mert egy 'Y' alakú mély szakadés volt az arca jobb oldalán amit ö ügyesen összeillesztett és kapocs géppel ogy ahogy összevarta. A szakadás már nagyon szépen gyogyult mivel hogy a sérülés több hetes volt.
A mukus meg dermett a kezén amikor egy lány szolalt meg. Odanézett és akaratlanul is, de Cam analizálta a lányt és egy pillanatig várt. a Lány is egy mutáns volt, és a mutánsokat többnyire segitette. Egy hosszú másodperc után szolalt meg. " Több jo szálloda van Salemben... én is arra megyek... el viszlek " Szolt a lánynak. Ami közben a kapu felé sétált, kicsit láccot hogy biceg egy kicsit, az kinyilt és ott ált elötte a Cam Hummer je. Jelezte a lánynak hogy szálljon be. Ö beszállt és várt hogy a lány is beszáll van nem.

(jo ez igy?)

by **Thorhalla** Szer. 10 Jún. 2015, 15:39

//Itt csak az X birtok előtt tudtok játszani, révén Salem legalább 10 perc kocsiútra van, vagy 20 perc sétára (erdőn át) a birtoktól, ami egy erdő közepén van lényegében. És nem tudom, hogy miként akarjátok a játékot, Cam nincs a kúriában, be sem tud menni a területre, mert Veszély azon nyomban kiiktatja őt, vagy már az őrszemek odafent, mert behatolásnak fogják fel. Amíg nincs kijátszva, hogy Cam valahogyan bejut az X-menhez addig nem tud a területen lenni, szóval valahogyan máshogyan és máshol oldjátok meg a játékotokat.//

by **Lady Gaia-Vell** Hétf. 01 Aug. 2016, 00:03

A Hydra felemelkedése

Győzelem, vagy bukás prológusok

Korszakzáró kaland

Prológus 1. – Németország
2027. augusztus 1. New Yorki idő szerint 00:00
A Hydra fejei ugyan fizikai valójukban nem voltak jelen – egyedül Spartan – de audio-video összeköttetésben mindenki jelen volt, ki technológiát, ki mágiát használva. Az elmúlt napok, hetek során a legnagyobb titokban kiosztották a parancsokat a beépült embereiknek, az egységeiket átcsoportosították, ugyanis eljött a végső pillanat, amiért a II. Világháború óta dolgoztak, hogy újra megkaphassák azt a hatalmat, ami eljött.
- Madame, Messieurs, a mai nap eljön amire olyan hosszú ideje vártunk, ma a Hydra győzedelmeskedik és elfoglalja a méltó helyét a történelemben, ezzel egy időben a mutánsok kora is leáldozott. Goblin már elfoglalt a helyét az Új-Zélandi bázison, onnan fogja irányítani a támadásokat.
Itt elhallgatott, meghagyvaa a náhány pillanatnyi hatásszünetet, majd folytatta.
- New Yorki idő szerint 10:00-kor megkezdjük a támadást szerte a világon – mondta Vörös Koponya. – HAIL HYDRA!
A szavait hangosbemondón közvetítették, a bázison és a többi Hydra által elfoglalt épületkben egyszerre zúgott fel a diadalittas és vízhangzott perceken át:
HAIL HYDRA! HAIL HYDRA! HAIL HYDRA! HAIL HYDRA! HAIL HYDRA!
Folytatása következik a Hydra - Kanada, az álmok hazája kalandrészben.(???)

Prológus 2. – Xavier iskola
2027. augusztus 1. New Yorki idő szerint 10:00
Ahogyan a támadások elindultak szerte a világon több helyről befutottak a jelentések, hogy mutáns csoportokat kezdtek el öldösni halomszámra. Többek között Genosha-ból jelentette mindezt az ott levő X csoport és mihamarabbi segítség kellett oda. Az ENSZ is értesítette az X-eket, hogy kellene több helyre a segítség. Így gyorsan válsághelyzetet tartottak, annyi bizonyos volt, hogy számíthattak itt is támadásra, és csak bízhattak abban, hogy a pajzs kitart. Ám mielőtt még indultak megtették a biztonsági intézkedéseket, az iskola és a birtok alatt levő óvóhelyekre küldték a diákokat, hogy ott kell maradniuk és nem jöhetnek elő, amíg ők vissza nem térnek és Veszély is harci állapotba lépett elő, hogy így óvja az iskolát.
Az X-men pedig Genosha-ba repült, hogy segítsen az ottani mutánsoknak…
Folytatása következik az X-Men – A nem(?) várt támadás kalandrészben.

Prológus 3. – Föld körüli űr
2027. augusztus 1. New Yorki idő szerint 10:00
A Föld körül keringő SWORD űrállomás sem úszta mg a kitörő hatalomátvételt. A SHIELD-ben is igencsak nagyszámban levő Hydra ügynököknek a Csúcs űrállomás feletti hatalom megszerzése volt a legkönnyebb, ugyanis annyit kellett tenniük, hogy hetekkel korábban elhelyeztek a szellőzőben altatógázos egységeket, „bombákat”. Ezeket a kiadott parancskor aktiválták is, mindenki mielőtt felfoghatta volna, hogy mi történt álomba szenderült. A személyzetet ezek után nagyobb termekbe, helységekbe zárták és minden a kijutásokhoz szükséges energiát megvontak, csak a létfenntartást hagyták meg. Ezzel a lépéssel biztosították, hogy a Hydra tervének egyik fő fázisa zavartalanul megtörténjen.
Amint mindent elrendeztek a következő lépés következhetett. A bolygó körüli űrbe – egyelőre nem orbitális pályára, azaz kilövésre még alkalmatlan helyzetbe – egy hatalmas mintegy százötven-kétszáz méter hosszú műhold teleportált, érkezett meg egy másik dimenzióból, hogy ugyanaz a forgatókönyv játszódjék le, mint a Tükörvilágban. A műholdnak két és fél órára volt szüksége ahhoz, hogy a megfelelő pályát felvegye a bolygó körül az optimális hatáshoz.

műhold:

Folytatása következik az A műhold kalandrészben.

Prológus 4. – Norman Osborn irodája
2027. augusztus 1. New Yorki idő szerint 10:00
Norman Osborn elnök éppen nyilvános beszédet mondott az ovális irodából, amit a legtöbb tévé csatorna közvetített, amikor a Hydra hatalomátvétele elkezdődött. Odakintről lövöldözés, robbanások, sikolyok, a káosz hangjai szűrődtek be egyik pillanatról a másikra. A beszédből a férfi még csak néhány mondatot tudott bemondani, amikor az irodába fegyveres, véres páncélos emberek rontottak be. A legtöbb nem is Osbornhoz hű volt, hanem zöld-sárga egyenruhás. Az egyik riporter ebben a pillanatban állt fel és húzott fegyvert, amit az elnökre szegezett. A korábban berontott személyek pedig a többi operatőrre, riporterre fogtak fegyvert.
- A Hydra az üdvözletét küldi ex-elnök úr! – mondta.
Ezzel meghúzta a ravaszt; az élő adásban látszott, ahogyan Osborn agyvelejének egy része a mögötte levő függönyre és üvegre került.
- Az Amerikai Egyesült Államok ettől a pillanattól kezdve a Hydra uralma alatt áll! – mondta. – HAIL HYDRA!
Ezzel az adás megszakadt és egy Hydrás logó játszódott tovább csak a TV készülékeken és streameken.

a tv-s logó:

Prológus 5. – Szerte a világon
2027. augusztus 1. New Yorki idő szerint 10:00-tól
A teljes világon szinte egyszerre állt le az internet percekre, ahogyan a TV csatornák is. A GPS-ek, telefonok, bármi, ami műholddal működött tönkrement. A világ minden tájáról az akadozó betárcsázós interneten át tudtak csak híreket megosztani, illetve vezetékes telefonon, rövidhullámú rádión. Minden kommunikáció szinte megszűnt percekre. Amik voltak, azok lövöldözésről, robbanásokról, harcokról számoltak be. Újságok jelentek meg ezekben a percekben, még akkor is, ha az éjszaka közepén történt mindez. Úgy negyed órával később kezdett helyreállni a kommunikáció és hírek is érkeztek a világ minden tájáról.
- Egy új világrend van születőben, amit a Hydra vezet! Hail Hydra! Ne küzdjenek ellene, a hatalom a mi kezünkben van!
A tévében bevágások, ahogyan szerte a világban a Bosszú Angyalai harcolnak úgyszintén Angyaloknak tűnő, de Hydra jelzésű „hősökkel” és többen alul maradni látszanak. Képek, ahogyan Németország felhúzza az új zászlaját és szerte a világban az elfoglalt, behódolt irodák, hivatalok is megteszik ugyanezt, ugyanazzal a zászlóval.

zászló:

Az utcán rendőrök, csendőrök, katonák, SHIELD ügynökök dobják le a ruhájukat és alatta a Hydra egyenruha látható. Hadseregként vonulnak be a nagyobb országok nagyvárosaiba és jelentik ki az uralmukat, az ellenállókat, a SHIELD ügynökeit válogatás nélkül lőtték agyon és támadták meg.

A média hatóságok a képek után már csak propaganda szövegeket játszanak és mutatják be a Hydra-t a világnak. A videómegosztók, közösségi oldalak, keresőoldalak leálltak, csupán három videó játszódott rajtuk újra és újra. Úgy tűnt a Hydra mindent az irányítása alá vont.

a videók:

Folytatása következik az SHIELD – A védekezés és a többi független kalandrészben.

(ide még írok újságos template-t hírekkel, szóval az még jön majd)

A Hydra felemelkedése

Győzelem, vagy bukás - újságok

Korszakzáró kaland

♦ New York Times ♦

Volume 13, Number 10 Brooklyn Heights, New York 2027. agusztus 1.

A SHIELD elbukott, a Hydra győzött?

Reported by Anonymus

Nem képesek megóvni senkit?

A TV-ben, interneten, amíg meg nem szakadtak az adások, mindenki láthatta a világon, hallhatta, hogy mi történt a világ nagyvárosaiban, illetve a mini-államokban is. Az utcán rendőrök, csendőrök, katonák, SHIELD ügynökök dobják le a ruhájukat és alatta a Hydra egyenruha látható. Hadseregként vonulnak be a nagyobb országok nagyvárosaiba és jelentik ki az uralmukat, az ellenállókat, a SHIELD ügynökeit válogatás nélkül lőtték agyon és támadták meg. De ugyanez volt igaz azokra akik mutánsok voltak, egyszerűen tüzet nyitottak rájuk is. De nem csak az embereket lőtték, hanem a boltokat is az utcán, egyszerűen senki sem volt biztonságban. Képes még a SHIELD felülkerekedni?

Amatőr csillagászok megerősítették, hogy a bolygó körül hatalmas villanást véltek felfedezni néhány perccel reggel 10 óra után. A képek alapján egy hatalmas műhold, vagy éppen egy kisebb űrállomást lehet látni, ami a meg nem erősített adatok szerint éppen bolygó körüli pályát igyekszik felvenni. Vajon ezt is a rejtélyes Hydra küldte, vagy valamilyen más helyről érkezett?

Ahogyan a támadások elindultak szerte a világon több helyről befutottak a jelentések, hogy mutáns csoportokat kezdtek el öldösni halomszámra. Többek között Genosha-ból jelentette mindezt az ott levő X csoport és mihamarabbi segítség kellett oda. Az ENSZ is értesítette az X-eket, hogy kellene több helyre a segítség. Az X-men természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül a segítségkérést és el is indultak a helyszínre, hogy megmentsék Genosha elnyomott mutánsait..

created by MORBID MEMORIES @ Shadowplay & ATF

VOLUME ONE

2027. augusztus 1.

AZ USA ELNÖKE HALOTT… MEGINT!

by Anonymus
Az írásom valószínűleg igencsak sokakat fog felháborítani, de hát ilyen világot élünk. Ez már megszokott mifelénk, hogy az USA elnökei így járnak… és Osborn előtti elnököt is élőadásban ölték meg! Nem tudom, hogy miféle átok ez rajtuk, de már idejét sem tudom, hogy ki volt az, aki utoljára képes volt letölteni a saját mandátumának idejét. Önök?
Vegyük szépen sorrendbe Bush elnök volt talán az utolsó… utána jött Barack Obama, aki alatt az USA kettőbe szakadt.

Akkoriban volt egyszerre az Amerikai Szövetséges Államok (ugye emlékszünk, hogy „mi” nyertünk és lettünk újra USA. Meg a megszokott USA. Az USA elnöke Obama elnök, akit a saját egyik embere gyilkolt meg, mert Spencer elnök kettősügynöke volt. Aztán egyesült újra az országunk és továbbra is Ozwell Spencer maradt az elnök, akit aztán Fájdalom – a multidimenzionális, vagy realitási, ki tudja… - szupergonosz ölt meg, de őt is megölték aztán.

És akkor elérkeztünk az utolsó elnökválasztáshoz, ahol Luther Eastwood és Norman Osborn szálltak ringbe az elnökségért. Azt tudjuk, hogy ki nyert, Eastwood pedig alelnök… vagyis épp elnök lett. Osborn pedig az elnök, de hát neki is élő adásban röpítettek golyót a fejébe. Sok sikert Eastwood elnök… nem hiszem hogy sokáig lesz hatalmon… ne legyen igazam. Vajon lehet egyszerre New York polgármestere és az USA elnöke? Bár, ha így haladunk USA sem lesz sokáig…

Template by boatkicker

The Pulse

Az igazság a „dicső és becses” Amerika Kapitányról… a Hydra terméke!

This isn’t freedom, this is fear. Ez nem szabadság, ez félelem.

Bármenynire nem tetszik senkinek Amerika Kapitányt mi, a Hydra hoztuk létre. Ha mi nem vagyunk, akkor a szánalmas amerikai polgárokban, a kormányban fel sem merül, hogy valaha is egy hőst, vagy effélét gyártsanak. Ebből is látszik, hogy a Szovjetunió soha sem volt fenyegetés az amcsiknak. Mi adtuk a szert a kormánynak titokban…

A mi kísérletünk volt, csak olcsóbb volt az amerikai tudósokra bízni és az ő kormányukkal létrehozatni a szert. Olyanok tették, akik mindig is a embereink volt-

ak. Belegondoltak, hogy ezáltal a SHIELD, aminek elvileg önöket kellene védenie minket segítettek még ha nem is tudtak róla? Mi voltunk, akik kiválasztották Steven Grant Rogerst arra, hogy ő legyen az alany a Kapitány projectben. Kérdezte valaha bárki is őt, hogy miként szabadult ki a jégbörtönéből? Vajon elmondta, hogy a Hydra egyik elit ügynöke engedte ki és engedte szabadon… mert mindez egy nagyobb terv része volt, amit egyelőre nem fednénk fel.
Hamarosan megtudják, de addig is gondolkodjanak el, hogy biztosan ilyen emberek kezébe akarják helyezni a sorsukat, biztonságukat?! Mi egy mutánsmentes, biztonságos, szuperlényektől mentes jövőt adunk maguknak, ahol nem kell a gyermekeiket félteni! A szívük mélyén pedig tudják a válasz!

Toborzás!

Bárki, aki gyűlöli a mutánsokat és az emberi felsőbbrendűséget hirdeti, azt várjuk a sorainkban. Örömmel látjuk, ha az új világrendbe máris csatlakoznak az emberek, hogy mihamarabb megszerezzük a győzelmet és utána immáron közösen, együttes erővel elpusztíthatjuk a szuperlényeket, akik a mi túlélésünket fenyegetik! Kedves olvasók, mint láthatják és olvashatják, ma új világrend születik, emelkedik ki a romlott világból, éltessék a Hydra-t és csatlakozzanak a soraikba, hogy mihamarabb győzhessünk. HAIL HYDRA!

The Pulse

Mindent, amit a Hydra-ról tudni érdemes manapság

Új világrend épül, csatlakozz még ma! HAIL HYDRA!

egy Hydra ügynök tollából

Sziasztok! A nevem Bob, Hydra ügynök vagyok, engem tettek le ide… khm… akarom „mondani” kértek fel, hogy barátkoztassam meg a közvéleményt a Hydra-val és ismertessem meg velük. Hol is kezdjem? Itt vagyunk mi, a világ úgy állít be minket, mint egy csúnya, gonosz náci szövetkezetet… okés, nácik vagyunk, de ezúttal az árja faj… most is az árja fajért harcolunk. De az most nem a németek, hanem az emberi faj! Nem hagyhatjuk, hogy a mutánsok miatt kihaljunk. Mi az egyszerű terv erre? Hát, azt hiszem, hogy haljanak ki ők, legalább is a főnökök szerint, minket meg meggyőztek és igazuk van, mi vagyunk többen emberek. Így csak akkor kell tőlünk félni, ha mutkó vagy, egyébként már a korábban üldözött rasszokkal sincs bajunk. Ez tök jó, nem?!

A legtöbbünk családja már a II. VH-ban is a Hydra soraiban volt, azt hitték, hogy kiirtottak minket, hehehehehe… khm, tévedtek. Ha levágják egy fejünket, kettő másik nő helyette. Amíg az eszme él a Hydra is él, így sikerült átvészelnünk hetven évet és visszatérnünk teljes erővel! Bárki, aki a mi eszménket vallja örömmel csatlakozhat a sorainkba, a fiatalok kipróbálhatják a CS, CoD és efféle játékokat élesben, mutánsokon! Remek szórakozás lesz, higgyétek el! A fő központunk mint valószínűleg mindenki tudja Hate Monger kancellársága óta Németországban van, az anyaországunk, a Harmadik Birodalom, ami erősebb, mint valaha! Heil Hydra!
Visszatérve az alapkérdéshez, mindenkit megtanítunk, kitanítunk, aki bátor és csatlakozna sorainkba.

Ha szuperhumán vagy misztikus valaki, őket is örömmel látjuk a vezetőink között is több ilyen van, az elitügynökök között is! Higgyétek el, tuti karrier lehetőség van ebben a szervezetben. Jól fizet, ha szeretsz utazni is érdemes benézni, sok más realitást, világot be lehet járni… aú! Hogy ez nem publikus? Upsz! Mindegy, most már benne marad, főleg, mert most indul a hatalomátvétel, és mennem kell! Szóval mire olvassátok már ltáni fogjátok, hogy micsoda szervezet vagyunk, így keressétek fel bármelyik ügynököt és jelentkezzetek. Ne felejtsétek: HAIL HYDRA! Találkozunk később!

A Hydra felemelkedése – Győzelem, vagy bukás

X-Men – A nem(?) várt támadás

Résztvevők: Rain Akerman, Cody Atkinson és Vaszilij Dragunov

Következő körváltás: 2016. augusztus. 4. (csütörtök)

Idő: 2027. augusztus 1. 10:30 perc; Hátralevő idő: T-24 kör

Egyelőre még nem minden diák jutott el a kijelölt óvóhelyekig, így Cody fő feladat az volt, hogy a diákoknak segítsen fedezékbe jutni, Rain és Vaszilij pedig ebben segítettek neki. Egyelőre ugyan úgy tűnt az X-ek távozása után, hogy tényleg minden rendben, a trió éppen a főbejárat környékén volt, amikor hangos robbanásokra lehettek figyelmesek. Egyébként a kert hátsóbb részeire küldte őket Veszély, a tó környékére, mert azt jelezte, hogy három diák ott kint van és őket kellene bevinni. A robbanások a fejük felől érkezett, ha felnéztek, akkor láthatták, hogy az őrszemek, amiket még Osborn küldött a diákok és az X-ek állítólagos vigyázására felrobbantak. Szerencsére mivel nem tudták pontosan hol van az iskola – a mágikus védőpajzsnak hála – így kissé a birtok mellett inkább az erdős részen voltak, így a darabkáik is szerencsére elkerülték az iskolát. Azonban néhány másodperccel ezek után olyasmi történt, aminek nem lett volna szabad. A mágikus védőpajzs elrejtette a birtokot és az iskolát mindazok elől, akik ártani akartak a helynek, vagy az itt élőknek. Nem lett volna a bolygón szabadnak lennie olyan személynek, hatalomnak, ami áttöri. Most mégis ez történt.
Főbejárat - Page 7 X-men%20suli

Egy hatalmas robbanás rázta meg a kaput, áttörve a mágikus védőpajzsot, ezáltal már nem védte semmi az iskolát, legalábbis ezen a részen. A mágikus pajzson ütött résen és így a főbejáraton pedig a tévében és interneten már látott Hydra katonák kezdtek betódulni.

a katonák:

//Felszereléslistát írjatok!//

by **Cody Atkinson** Hétf. 01 Aug. 2016, 04:47

Kitört a káosz. Mióta Cody visszatért és elfogadta ezt az állást azóta minden meg akarja őt ölni. Felfoghatná úgy is, hogy itt van rá szükség, de igencsak idegesítő. Rossz régi emlékei jöttek vissza. Magához vette a fegyvereit amikre szükség lehet majd elkezdte a diákokat biztonságba helyezni. Még segítséget is kapott két diák társaságában. Ha idegeseknek tűntek akkor egy Nyugodjatok meg! és egy A feladatra koncentráljatok! parancs volt a válasza. Most úgy érezte, hogy a határozottság fog a diákoknak a hasznára válni és hogy van dolguk amivel az idegességet elűzhetik. Kimentek három diák után. Cody is feszült, de igyekszik nem mutatni. Az első robbanás meglepte.
-Nyugalom nem láth...
A következő robbanás meglepte őt is. Főleg mivel a kapu robbant be méghozzá HYDRA katonák követték őket. Cody fegyvert rántott.
-Fedezékbe.
Szólt a diákoknak majd jó példával előállva ő is keresett egyet. Ha úgy érezte, hogy használ vele akkor tüzet is nyitott a katonákra, de feleslegesen nem akarta magát leleplezni.

felszerelés:

by **Akerman** Hétf. 01 Aug. 2016, 12:40

:: A Hydra felemelkedése – Győzelem, vagy bukás
:: X-Men – A nem(?) várt támadás
:: Játékos társak: Cody Atkinson, Vaszilij Dragunov

Atkinson igazgató helyettesnek segítve, segítettem terelni a többieket az óvóhelyre le. Ezzel a feladattal nem volt semmi problémám, hiszen még magam is jöttem elő vele, hogy segítek. Úgy kell viselkednem mint egy húsz évesnek illik, mondogattam magamnak, de ott volt az is, hogy nem akartam, hogy bárkinek még a helynek is bármi baja legyen. Szerettem itt lenni. Az idegességemet ettől függetlenül nem tudtam elnyomni teljesen, csak azért nem rohantam le én is végül az óvóhelyre és kucorodtam össze egy sarokban mert Atkinson úr nyugtatott mindenkit. Sok sokkal fiatalabb van itt mint én, ha én mutatom nekik, hogy rettegek akkor a kicsit is csak jobban fognak.
A kert hátsó részénél vannak még hárman akikért el kell mennünk, ahogy haladtunk feléjük rázta meg a helyet egy robbanás, felnézve láttam, hogy az óriási robot törmelékei zuhannak lefelé. Megálltam a lépésemben ahogyan a felrobbantott őrrobotnak a romjai zuhantak lefelé. Atkinson úr szavaira néztem csak le vissza de nem tudta befejezni a mondandóját mert még egy robbanás tört és ez már a védő fala volt az iskolának. A fedezékbe szót nem kellett kétszer ismételnie meg, azonnal kerestem egy helyet ahova betudtam bújni fedezékbe. Onnan kilesve egy pillanatra megnéztem a beáramló katonákat akik állig voltak felfegyverezve.
Még is mit csinálunk ellenük hárman? Össze szorítottam a fogaimat és a fedezékbe maradva vártam, hogy mi lesz, hogy mit csinálunk most majd.

Felszerelés / egyéb:

by **Lady Gaia-Vell** Pént. 05 Aug. 2016, 00:00

A Hydra felemelkedése – Győzelem, vagy bukás

X-Men – A nem(?) várt támadás

Résztvevők: Rain Akerman, Cody Atkinson és Vaszilij Dragunov

Következő körváltás: 2016. augusztus. 9. (kedd)

Idő: 2027. augusztus 1. 10:35 perc; Hátralevő idő: T-23 kör

Cody azonnal fedezéket kiáltott a robbanás után, Akermant nem is kellett félteni, azonnal el is indultak. Itt a közelben sajnos nem igen volt, maximum a diadalívek mögé, ami annyira nem volt jó. A külső a bejárattal szemben rész túlságosan is szabad volt, szobrok álltak ott, illetve a diadalív és a szökőkút, illetve oldalra az egyik épület, ahol különféle laborok és zenetermek voltak – képen bal oldalt. A másik irányban pedig a fagy épület, ahol mindenféle jéggel kapcsolatos dolgot lehetett csinálni.

suli eleje és az épületek:

Cody azonnal látta, hogy a beérkezőkön páncélruha volt, így a sima pisztolya semmit sem fog érni, csak felhívják magukra a figyelmet. Egyelőre tíz ilyen fegyveres jött be, Cody-t és Raint nem vették észre, cserébe hárman-hárman elindultak a két épület felé, a másik kettő pedig kiszúrta a még mindig a szökőkútnál álldogáló és láthatóan lefagyó Vaszilijt.

Upsz elírtam, nem 4-n volt körváltás, hanem 5-n :$ Elnézést…

by **Cody Atkinson** Pént. 05 Aug. 2016, 01:00

Hát igen az iskolát nem épp úgy tervezték, hogy egy ilyen támadás során bővelkedjenek a fedezékekben viszont sikerült mindkettejüknek elbújni. Kettejüknek? Hisz hárman vannak? A helyzet felmérésével hamar meg is állapítja hol a gond. Valamit tennie kell, de nagyon gyorsan. Azok páncélban vannak úgyhogy a távolról történő lelövés ki van zárva.
~A közelükbe kéne jutnom mielőtt baj lesz.~
Megpróbálja felmérni a távolságot és ha úgy véli, hogy egy sprinttel időben oda tud a két katonához jutni akkor nem tétovázik. Teljes erejéből odarohan a két katonához és a harcművésztudásának és az emberfeletti erejének kombinálásával magát nem visszafogva igyekszik likvidálni a két embert. Ha ez sikerül akkor a katonák fegyvereit magához veszi hátha azok tudnak lyukat ütni a páncélokon. Amennyiben nem tud odafutni és Vaszilij is túl messze van akkor pár lövéssel magára vonja a katonák figyelmét. Talán felelőtlenség, de ő nem akar áldozatokat főleg úgy nem, hogy közbeléphet.

by **Akerman** Pént. 05 Aug. 2016, 13:49

:: A Hydra felemelkedése – Győzelem, vagy bukás
:: X-Men – A nem(?) várt támadás
:: Játékos társak: Cody Atkinson, Vaszilij Dragunov

Felszerelés / egyéb:

Beugrottam és a falhoz simultam a boltív mögött rögtön, hogy szólt Atkinson úr viszont ahogyan felnéztem a hírtelen jött sokk után láttam, hogy Vaszilij még mindig ott áll kint a nyílt terepen és nem keresett magának fedezéket. Össze szorított fogakkal nézem, hogy mi lesz most, kissé kilesve látom, hogy ketten meg is indultak felénk, hogy meglátták Vaszilijt. Megfeszülök a fedezékben, berántsam takarásba Vaszilijt vagy sem, esz a gondolat miközben Atkinson úrra nézek, hogy mit tesz és végül ha ő nem ment Vaszilijt fedezékbe húzni akkor én ugrok ki érte és rántom be a fedezékbe már ha elférünk mindketten a boltív mögött. Ha nyilván valóan nem férnénk el mindketten akkor vissza az épületbe húzom magam után Vaszilijt reménykedve közben, hogy sem lelőni nem fognak és, hogy talán eszéhez jön Vaszilij is közben.
~Miért történik ez... miért miért...~ zakatolnak a gondolatok a fejemben.~Az egész úgy volt, hogy csak lekísérjük a többieket, miért vannak fegyveresek az iskolában.~

by **Svarog** Szomb. 06 Aug. 2016, 09:03

Vaszilij az egyik pillanatban még a társainak segített a többi diákot fedezékbe terelni, ha már az nagyok, az X-Men elment Genoshába, hogy segítsék az ottani mutánsokat.
Látszólag minden rendben volt...
Felettük az őket védelmező őrszemrobotok lebegtek, amik a következő pillanatban hirtelen tűzgolyóvá válva felrobbantak egytől egyig, és a darabjaik a közeli erdőbe csapódtak.
Aztán megtörtént az elképzelhetetlen, az iskolát védő mágikus védőpajzsot valahogyan áttörték valakik...
... és hamarosan kiderült, hogy kik. Az ifjabb Dragunov már látta a Hydra katonákat a tévében és az internetes hírportálokon, így azonnal felismerte őket.
A döbbenettől, hogy a Hydra bejutott a világ egyik legbiztonságosabb helyére, egyszerűen lesokkolt. Ha itt bajba kerülhetnek a mutánsok, akkor hol lehetnek biztonságban?
Ekkor valaki fedezékbe húzta, mielőtt lelőtte volna egy kósza golyó. Vaszilij észhez tért, és kifújta magát.
"Player 3 ready one" gondolta, és kinézett a boltív mögül, és a kezei ökölbe szorultak.
- Én felismerem ezeket a katonákat, ezek a Hydra emberei - mondta, és látta, hogy a társa sem tudd semmit. Tőlük jobbra ott volt a Fagy épület.
A fiatal sárkánymutáns magában bólintott, és ránézett a megmentőjére.
- Szerintem fussunk, mielőtt a nácik lelőnek minket - nyögte ki, és a Fagy épületre mutatott. - Ott bent csak találunk valamit, amivel elintézhetjük őket.
És cikkcakkban futásnak eredt, hogy ezzel nehezebb célpontot nyújtson a páncélos katonának, a fejét lehúzva.
- Nyomás! - kiáltja a társának. - Gyerünk már!
A cél az épület bejárata, ha oda bejutnak, akkor nyert ügyük van.

by **Lady Gaia-Vell** Kedd 09 Aug. 2016, 00:00

A Hydra felemelkedése – Győzelem, vagy bukás

X-Men – A nem(?) várt támadás

Résztvevők: Rain Akerman, Cody Atkinson és Vaszilij Dragunov

Következő körváltás: 2016. augusztus. 13. (szombat)

Idő: 2027. augusztus 1. 10:40 perc; Hátralevő idő: T-22 kör

A lövések eldördültek Vaszilij irányába, a fiú legalább tíz méterre volt a többiektől, így ők be sem tudták húzni a fedezékbe. Azonban szerencsére mielőtt a lövések eltalálták volna egy láthatatlan védőpajzsban akadtak el. Cody ekkor lőtt az ügynökök felé, míg Vaszilij lábai elemelkedtek a talajtól és valami belökte a fedezékbe. Majd Cody ekkor indult az ügynökök felé, akik remekül képzettek volna, így azonnal tüzet is nyitottak rá, de az igazgatóhelyettesre menő lövések is egy pajzsban akadtak el, így a megérkezés után könnyedén kitudta már őket ütni. A két diák mellé ekkor érkezett meg egy nő is, akit Cody is észrevett.

Tiana Williams:

Tiana Williams volt az, egy X-men, aki itt lakott a birtokon, de nem tanított, csak az X-mennek segített, meg a diákok felügyeletében, ha szükséges volt mindez. Mint most ebben a helyzetben például. Mind a hárman tudták, hogy egy elég erős telekinetikus mutáns volt. A kezével húzta vissza Vaszilijt, amikor elindult volna az egyik épület irányába.
- Nem mennék az épületekbe, már nekiláttak átvizsgálni őket – mondta. – A diákok biztonságban vannak, de ha mi oda megyünk felfedezhetik a rejtekhelyeket…
Telekinetikával magához húzta a két Hydra ügynök energiafegyverét és állított rajtuk valamit, majd a két diáknak nyújtotta őket.
- Bénítóra van állítva, nem fogtok vele megölni senkit – magyarázta. – Ha Mr. Atkinson is egyetért, akkor nekünk kell megállítanunk ezeket mielőtt a többieket megtalálják.

by Ajánlott tartalom