X Erőd (A Múlt Elveszett Napjai realitás)

~ Serena (AoA Serena) ~
Hangosan mordultam fel, ahogyan nem sikerült kijutnom az energiafalon kívülre sem már, nemhogy végrehajtani mindazt, amit akartam. A robbanásokra hátrakaptam a fejemet, az egy dolog, hogy közel volt a Hajó vége, de ez túlzás, hogy egyetlen egy bekapott lövést bírt ki összesen. A következő pillanatban Logan és Wanda megérkeztek, majd még Wright szavai.
- Ez nevetséges! – mordultam fel.
A világ legpacifistább személyéből Apokalipszis, aki még azt az erőt sem használná fel? Vagy remélem legalább okozott benne annyi változást, hogy igen és végre véget vessen ennek a nyomorult háborúnak. Az átváltozó hajtó figyeltem, ha az emberek időközben mégis támadnának, akkor próbálok kitérni előlük. Egyébként pedig Amelia-t figyelem és nagyon ajánlom neki, hogy tegye meg végre azt, amit évtizedek óta meg kellett volna tennie és fejezze be ezt az egészet. Majd utána megmenthetjük, de addig minek? Hogy még az emberek is hátba támadjanak minket és kiirtsanak? Kizárt.



~ Amelia (Serena F4) ~
Meglepetten néztem a Hajóra, amikor kérdés és kiadott parancs nélkül állt neki annak, amit elkezdett.
- Ne! – kiáltottam fel.
Én nem szerettem volna ezt, csak annyit, hogy nézzen rá és adjon adatokat, miért kezdett bele? Félelemmel néztem a Hajóra, ahogyan változni kezdett, majd megérintett az, ami lett vele. Kétségbeesetten sikoltottam fel Jonah irányába, hogy segítsen. Nem akartam, hogy ez legyen, nem akartam ezt. Próbáltam küzdeni az ellen, amit velem akart tenni, de képtelen voltam. Pillanatokkal később pedig olyan jelentéktelennek tűnt az előbbi segélykérésem és az, hogy küzdöttem. Minden jelentéktelen és apró, és végre valahára megvolt, amit kerestem, az, amit évtizedek óta kutattam. Ez egy rákos daganat volt, egy gyenge semmit sem jelentő hely. Minden apró és csak ki kellett nyújtanom a kezemet, hogy meglássam a szakadásokat, a hibákat, azokat a helyeket, amik tökéletlenné tették ezt a helyet. Már tudtam, hogy miért voltunk itt, azt, amit mindenki elfelejtett. Itt volt az ideje, hogy rendbe hozzam a hibát. Eddig taszított Apokalipszis nézete, de most már megértettem, hogy mit is akart elérni és miért. A tökéletességre törekedett, de még ő is túlságosan kicsiben gondolkodott. Amennyiben megtudtam tenni leállítom a Hajót, hogy ne fertőzzön meg másokat ezzel az erővel, szükségtelen. Egyedül is elég voltam ahhoz, amit tenni kellett. Ahogyan felemelkedtem egy intéssel húztam szét a falakat és lebegtem ki a többiekhez. Végignéztem rajtuk és az embereken. Egy gyenge világ gyenge teremtményei. Jobbakká tehetek őket, a saját elképzeléseim szerint. Ezekre nem volt szükségem itt.
- Már tudom, hogy miért vagyunk itt – mondtam ridegen. – Miért pusztítottátok el Apokalipszist, tönkretettétek az eredeti világotokat. Most visszakapjátok, helyreállítom azt, ahogyan volt, azaz erős, csak az maradhat.
Amennyiben valaki mégis megmerészeli azt, hogy rám támad, egy védőpajzsot húzok magam köré. Koncentrálni kezdtem, eddig is megvolt a hatalmam, de nem éltem vele, egyetlen egy dolgot akarok és fogok tenni, felrobbantani egy saját magamból induló robbanással, és megsemmisíteni ezt az egész realitást, mindent helyreállítani úgy, ahogyan volt, vissza mindenkit abba az állapotba, amiben volt. Az eredeti realitásnak sértetlennek kell maradnia, amit ezek a jelentéktelenek tettek, semmis lesz egyszerre és mindenkorra…

//Bocsi, én sem így számoltam, hülye Hajó… de Serena F4-nek most már bizton mondhatjuk, hogy tehetsége van az ilyesmihez…//

Mindketten:
//Folytatás: New York//

Na, ennyit a tervekről, gondolom magamban, ahogy a robbanás kihajít. Mi a rosseb volt ez? Belülről robbant szét a Hajó, Á, már kezdem érezni. Rájött, hogy nincs idő a szép szavakra, hanem pusztítani kell. És Amelia is észhez tért, ahogy látom. Úgy emelkedik ki, mint egy hatalmas lény, aki nem fél az erejét használni.
Roppantul fáj, de már kezd visszanőni a húsom. Legurulok Wandáról és meghempergek a földön egy kicsit, hogy eloltsam a tüzet. A ruhámnak biztos annyi, de ez nem számít. Ahogy az sem, hogy vele mi van. A hadsereg a földre került, most kell támadnunk, nem érünk rá terhes nőket pátyolgatni. Jonah a végén még elmondta, mi történt. Én segítek. Szétkaszabolom, akit lehet az ellenségből. Amelia magyaráz, de nem teljesen világos, hogy miről. Mindegy, ha neki nem sikerül, akkor itt kell helytállnunk.
Körülnézek, hogy mi van a sereggel. Ha egy-két gyalogost le tudok szedni, az jó, de inkább az exonim érdekel. Megpróbálom felvágni és ha bejutok, megölni a pilótáját. Utána pedig ellenük fordítom. Pusztuljanak a mocskok!

Rachel és Kardfog

Hallom a mentális figyelmeztetést, minek következtében, hátrafordulok, hasonlóképpen tesz társaim, Kardfog és Serena is. Az erőd átalakult és Amelia vörös aurában repül ki az erődből. Teljesen megváltozott és ez nemcsak nekem tűnt fel.
~ A halálmag. Ez így nagyon nem lesz jó. Félek, hogy nemcsak az ellenségeinket fogja elpusztítani.
Látom Teddy-t aki időközben odarepült Ameiáhhoz, de nemcsak ezt érzékeltem. Az exonim újabb tüzelésre készült.
~ Ha ez megint telibe kapja neki annyi.
Mielőtt a exonim tüzelne egy pajzsot teszek Teddyre ami remélhetőleg megvédi az exonim lövedékétől.
~ Hiába anyagtalan, ha fémteste van és rövidre zárják.
Az események gyorsak nem tudni mi lesz. A szemem sarkából csak annyit látok még, hogy Kardfog a közelbe érkező katonákat vadássza le biztos fedezés mögül.

A káosz kitör. Kardfog, Logan és Serena a katonáknak támad. Mikor az Exonimre mászik Rozsmák a hadsereg szinte eláztatja a golyókkal. A mutáns szétcincálva zuhan a földre. A másik kettő még igen sok katonát végez ki, miközben a hadigépek támadják Ameliát. A kozmikus lény pajzsa mindent feltart, a lövések sorozata szinte sebezhetetlenné teszi, de így nem figyel a mögötte felemelkedő Teddyre. Rachel koncentrálni kezd, a testét lángok borítják körbe majd a lángokból egy madár forma emelkedik ki. A lány minden erejét felhasználja, hogy Teddyt megóvja ettől a hatalomtól. A nő fejét átnyúl az android és a kozmikus erőtől egy pillanatra minden megszakad...

Hirtelen mind látják Ameliát és Teddyt felrobbanni. A fényben látják Galactust és egy óriási Apokalipszist összecsapni. A fény vakító és egyenesen őrjítő. A fény egyre vakítóbb lesz. Mire enyhül már máshol vannak...

Folytatás:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t1611p175-new-york#39017