Drox

Néhány száz kilométerre a Vexillium kupolájától délre található az Arany és Acél városa. A Vex legfőbb szövetségese a Drox, ezt a városállamot egy hat fős tanács vezeti, akik időtlen idők óta szövetségesei és barátai a Vex vezetőinek. A teljes társadalmi, gazdasági, hadi rendszerük egyezik. Ők a Föld legnagyobb fegyver és nemesfém beszállítói. Szintén meg nem támadási szerződést kötöttek Zsarnokkal.
A Drox és Vex állam lakói egy ősi nemzet tagjai, akik valaha Európában éltek még az időszámítás kezdetén de ki lettek onnan űzve. Ezért a kívülállókat, nem az ősi nép tagjait megkülönböztetik, nem engedik őket magas rangba, vezető szerepbe. Sőt a Drox területére csak azok költözhetnek akik előtte valamilyen próbán bizonyították, hogy méltóak erre.

Antoy Calm játéka:
~Karakter: Anthony Calm ; Helyszín: Drox~
Anthony Calm vált az Ismeretlen Birodalom energia és lélekáramláson alapuló vallásának és vallási fanatizmusának jelképévé. Folyamatosan regenerálódó tiszta energiából álló teste olyan tárgyi bizonyíték egy filozófián és hiten alapuló elméletre, amit már senki nem mert többé megcáfolni. Legalábbis a papok és uralkodók ezt hangoztatják. Calm pontosan tudja, hogy a képessége nem spirituális hanem tudományos eredetű és a szubatomi változásokkal lehet kapcsolatban, mivel a baleset előtt közvetlenül ilyen mellékreakciókkal, láncreakciókkal járó folyamatokkal kísérletezett. Új életének napjai egymás után teltek, jóval nagyobb jelentőségűvé vált a népe szemében mint tudósként valaha is válhatott volna. Ennek ellenére pont a tudományos ismeretei miatt kapott egy meghívást egy különleges eseményre. A Drox városállama, nem csak a világ legnagyobb nemesfém és fegyverkereskedő központja, hanem a nemzetközi kapcsolatok színtere is. Semleges állam, ezért gyakran vesz részt közvetítő félként szerepet egymással háborút vívó országok, birodalmak között. Most egy tudományos konferencia kerül megrendezésre, amire a Föld minden nagyobb, elismert kutató vagy elméleti munkát végző tudósát összehívták. A cél több különálló elmélet és szabály egységesítése, összevonása, az integrálás érdekében. Ez igen nagy megtiszteltetés lehet Anthony számára, mivel a Drox nem enged be olyat az ország területére, aki nem az ő ősi népük leszármazottja vagy nem ért el olyan eredményt, bármilyen téren, ami után méltónak nyilvánítanák erre. A főpap áldását adta a lehetőségre, így ha Calm elfogadja a meghívást akkor térváltó kapun keresztül érkezhet a városállamba. A régi világ talán egyik utolsó darabja, a Drox kupolája alatt lévő belvárosba érkezik meg.

A konferencia csak egy nappal később veszi kezdetét, így Calm-nak lehetősége van rá, hogy elintézhesse minden szükséges ügyét a városban vagy éppen felfedezze azt. Ez a hely rengeteg lehetőséget rejt magában, de eddig ezekről csak hallott.


~Karakter: Anthony Calm(Eno) ; Helyszín: Drox~
Az életem közel sem telt átlagosan az elmúlt 1(3) évben. Én váltam a birodalom hitének szimbólumává. Mint annak idején mások is. Bár szerintem ők többet tettek mint én. Nálunk nincs szegénység ami ellen harcolnom kellett volna, így számomra csak a város felvilágoztatása maradt informatikai téren.
Nem tudom, hogy erről hallottak -e a Droxiak, vagy pedig a balesetemről, de meghívtak a tudományos konferenciájukra, főleg mivel én nem tartozom az ősi Európa leszármazottai közé. Bár a vezetéknevem alapján voltak őseim a volt USA területén, de ez akkor is más.
A lényeg, hogy a főpapok áldását adták az útra. Így megindulhattam a térkapu felé, hogy aztán Droxba érkezhessek. Nem hittem volna, hogy én eljutok ide. Mikor kiléptem a kapu másik oldalán egy szép bár a régi időkre emlékeztető városkép fogadott. Nagyon tetszett a régiek építészete, és ezt nem is tagadtam sosem.
Mivel a találkozó csak holnap fog kezdődni, ezért elindultam a városban, hogy felfedezzem azt. És esetleg beüljek egy helyi étterembe, hogy megkóstoljam a helyi ételeket.


~Karakter: Anthony Calm ; Helyszín: Drox~
Anthony tovább indul, hogy felfedezze a várost, ezt meg tudja tenni gyalog is, az utcák utak, de még a tíz-tizenkét sávos sugárutak mellett is van széles, jó állapotú járda rendszer. Ha nem akar így közlekedni, akkor lehetősége van egy egyszemélyes személyszállító járművet átmenetileg bérbe venni, ezt itt valamiért taxinak hívják és teljesen átlagos szolgáltatásnak számít. Ahogy figyeli a várost rengeteg kisebb különbség fedez fel a saját országa és a Drox között. Az Ismeretlen Birodalom empirikus rendszeréhez képest itt sokkal nagyobb a szabadság, a különböző társadalmi vagy korosztályi réteghez tartozóak szabadon jönnek-mennek a városban, nincsenek megkötések, egyenlőek. Az uralkodók, főpapok, harcosok képei helyett az épületeken hatalmas reklámok díszítik, különböző termékeket ajánlva. A nyilvános kivetítőkön nem  beszédek hangzanak el, hanem árfolyam ingadozásokról és hasonló gazdasági és politikai témákról vannak folyamatos hírek. De a másik oldalról mindenhol ott van kiírva az ár, még a legegyszerűbb kis semmiség is aránytalanul sokba kerül, legalábbis külső szemlélő számára. A Drox-ban minden és mindenki eladó a megfelelő összegért, ez a hely a kapitalizmus letűnt eszményének fellegvára.
Nagyjából fél óra utazás után a taxis szól, hogy olyan részre értek, ami kifejezetten gyalogosoknak lett kialakítva és járművel nem lehet tovább haladni. Egy széles sétáló utcára ér ki Calm, amin végigmenve rengeteg kisebb-nagyobb éttermet talál. Helyi különlegességekkel mindegyik szolgál, akármelyiket is választja. A pincér kihozza a helyi specialitást, valamilyen tészta alapú étel amin húsos, igazi húsos, nem csak szerves anyagból előállított szintetikus és különféle zöldséges mártás van. Ekkor lép be az étterembe egy elegánsan öltözött nagyobb társaság, akiket a személyzet kiemelt udvariassággal kezel. Ha Eno jobban megnézi őket, az egyiket felismeri, a városállamot vezető tanács tagja, nemrég látta egy óriás hirdető felületen. A hat férfi egy közeli asztalhoz ül le és kezd beszélgetni. A vendégek egy része automatikusan rájuk figyel, másokat viszont egyáltalán nem érdekli a helyzet.


~Karakter: Anthony Calm(Eno) ; Helyszín: Drox~
Elindultam hát, neki a városnak. Egy 10-12 sávos sugárutat pillantottam meg, ami elég hosszú volt, de a szélén még egy sétáló utat is láttam. Szóval igazság szerint háromféle módon is közlekedhettem volna. Mehettem volna gyalog, vagy ha vannak villanypóznák, akkor energiaként végigsuhanni rajtuk, elvégre az elég gyors módja az utazásnak és még a szükséges energiát is vissza tudtam volna szívni magamba, amit egy külső szemlélő észre se vett volna.
De én inkább a harmadik opciót választottam és egy érdekes személyszállító járművet vettem igénybe, amit a helyiek taxinak hívtak. legalábbis ez állt a kis táblán, a gépjármű tetején.
Miközben utaztam a taxiban, figyeltem a várost, ami sokban eltért a mi birodalmunkban lévőktől. Legelőször ami feltűnt nekem, hogy itt az emberek sokkal szabadabbak, és mintha itt nem lenne kasztrendszer mint nálunk, hanem minden ember egyenlő lenne.
~ Van előnye, meg hátránya is az effajta társadalomnak. Bár nálunk lehetne kicsit lazábban venni a dolgokat, de ha ennyire lazán vennénk, akkor előbb utóbb felütné a fejét a káosz. Elvégre szabályok kellenek.
A másik ami feltűnt, hogy míg nálunk a főpapok képeitől tarka az utca, addig itt reklámok vannak mindenhol. Meg nem beszédeket mondanak a kivetítőkön, hanem gazdasági és politikai témákról folytak a hírek.
~ Nagyon más ez a város, de attól, mert más, attól még lehet jó hely.
Aztán ahogy tovább nézelődök a taxi másik oldalából is, akkor látom, hogy Droxban, minden marha drága, és az jött le, hogy itt minden és mindenki eladó.
~ Náluk a pénz határozza meg a kasztot. Hát ez nem a legjobb felfogás. Olyan mint a kapitalizmus letűnt eszményének fellegvára.
Fél óra utazás után kiszálltam a taxiból, mert a taxis jelez, hogy olyan részre értünk, ahol már könnyebb taxival közlekedni.
Kifizettem a taxist, majd elindultam a széles sétálóutcán. Sok étterem volt, a közelben, én pedig beültem, az egyikbe, amely külsőre, tetszetős volt.
Én az étteremben persze a helyi specialitást kértem. Mikor belekóstoltam a helyi specialitásba kissé meglepődtem. Valami tésztás étel volt rajta igazi hússal és szósszal. Legalábbis annak tudtam tippelni.  Az étel mindenesetre nagyon ízlett. Bár kissé még szokatlan volt számomra.
Ahogy falatozom az ételemet, egyszer csak belép az étterembe egy elegánsan öltözött társaság, akit a személyzet tagjai láthatóan kiemelt udvariassággal kezeltek.
Kicsit jobban is szemügyre veszem a társaságot, és hamar rá is jövök miért is ez a kivételezés. Az egyik férfi ugyanis a városállamot vezető tanács tagja, nem is csoda, ha így körbe rajongják. Pont mint nálunk a főpapokat.
A hatfős társaság az enyémhez egyik közeli asztalhoz telepszik le és kezd el beszélgetni. vendégek egy része, ahogy én is érdeklődve hallgatjuk a beszélgetést, bár én nem olyan feltűnően mint egyesek. Inkább csak füllel figyelek és hallgatom miről beszélnek, miközben falatozok.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Anthony hallgatja tovább a beszélgetést, közben eszik, ezért nem olyan feltűnő, hogy azért közben ő is figyel arra, ami elhangzik. Az étel néhány falat után enyhén, de egyáltalán nem zavaróan csípősnek hat. Ahogy hallgatja a tanácskozást, szépen lassan felismeri az öt másik férfi személyében a többi Drox tanácstagot. A városállam teljes vezetősége most itt volt, egy látszólag teljesen átlagos, enyhén elegáns étteremben, hogy ebédeljenek és megvitassák a mindennapi dolgaikat. Az egyikük egy furcsa füles pohárba, amit itt bögrének hívnak, kristályos állapotú cukrot mér ki, majd belerak egy kis papírzacskót tele valamilyen növényi anyaggal, majd egy fém tárolóból forró vizet önt az egészre. A víz lassan vörössé válik, ahogy a férfi kevergeti.
- Elhiszitek, hogy a Vex pár éven belül ebből fog meggazdagodni? Eladja a teát mint valami új és kegyetlen drága árucikket. Mindenki meg fogja venni...
- És azt is kifejlesztik, hogy hogyan lehet majd olyan tudatmódosító szert előállítani, ami csak forrázás után hatásos. A csempészek álma lesz. Vagy csak kávé címszó alatt lefőzik a vexilliumot is.
Ennek hatására egy kisebb nevetés hullám halad végig a társaságon. Eno nem érti, hogy miről beszélnek a kávé és tea szó neki teljesen idegen, de a többit érti. Eszébe juthat, hogy a Drox-Vex testvérállamok vezetőiről szólnak, keringenek olyan történetek, hogy még a Zuhanás előtti világból van igen nagy mennyiségű tudásuk, amit előszeretettel használnak fel saját célra, de csak a legfelsőbb körökben.
- Én őszintén arra leszek kíváncsi, mikor jut végre eszükbe újra elővenni a fosszilis tüzelőanyagokat és felhasználni járművek hajtására. Óriási lehetőség, tudják hol vannak az olajmezők, és rajtunk kívül egyedüliek.
- Az viszont tényleg nem kellene senkinek, minek ha van annál sokkal fejlettebb technológia is?
- Van, de nem Afrika vagy Ázsia esetleg Ausztrália fejletlen területein. Ez lenne a robbanó motorok előnye, hihetetlenül olcsó és a szegény területek hatalmas felvevő piac. Rip Sure-ból ki is nézem, hogy meglépi, az az ember mindent képes lenne eladni, hogy a bejövő pénzt felhasználhassa, az utóbbi időben megkettőzte a forgalmat a Milícia felé.
Ismét rengeteg olyan dolog hangzik el, amit ő nem ismer, de egyre jobban megalapozottnak hangzanak azok a minden verzióban más történetek, amelyeket itt-ott hallott eddig. Még folytatják a téma kifejtését, de a beszélgetés egy pontnál különös irányt vesz.  - Nyugalom, minden a tervek szerint fog menni, holnap a konferencián ezt is meg tudják majd vitatni a tudósaink.
Mondja az egyik, vezető egyéniségnek tűnő alak.
- Ha meg tudják vitatni. Mi is a garancia arra, hogy segíteni fognak?
- Miből gondoltad Flux, hogy önszántukból fognak együttműködni? Nem kapnak csak egy lehetőséget, és hidd el, ha elég nagy tétek forognak kockán megteszik amire utasítjuk őket. Már mindegyikük a városban van, kijutni nem tudnak, nem sejtenek semmit, világos, hogy minden terv szerint fog történni, csak egy csapat zseni, nem katonák. Váltsunk témát... ezt majd máskor.
Minden a hat vezető teljesen nyugodtnak látszik, kifinomultan játsszák a szerepüket, az étteremben senki nem foglalkozik az elhangzottakat, de Calm rögtön felfogja, miről is beszéltek az előbb.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
A tészta kellemes ízű volt bár enyhén csípős, de azért nem elviselhetetlenül. Ha a pincér a közelembe ér, akkor intek neki és rendelek valami innivalót is.
Míg vártam, hogy kihozzák, folytattam az evést miközben hallgattam a beszélgetést tovább. Hamar rájövök, hogy a tanács többi tagja is itt van vagyis mind a hatan azok. Megtisztelő, hogy itt esznek ahol én is, de azért nem megyek oda hozzájuk.
Miközben hallgatom a beszélgetést egyre inkább észreveszem, hogy mennyi számomra idegen szót is használnak.
~ Mi az a tea? Hogy a kávét már ne is kérdezzem.
Ahogy tovább beszélgetnek még továbbra sem értem minden szavukat de arra rájövök, hogy illegális drogcsempészetről beszélgetnek.
~ Még a vezetőségnek is vannak piszkos titkaik. Bár Vex híres a drogiról, könnyen lehet, hogy ki is tudnák vitelezni amiről beszélnek.
A társaság hamarosan témát vált, és arról kezd el beszélgetni, hogy a fosszilis tüzelőanyagok újra behoznák. Hogy a fejletlenebb területeknek olcsó üzemanyaga lehessen.
~ Nem is rossz ötlet, csak eléggé környezetszennyezőek, meg kis hatásfokúak. Én már csak tudom, elvégre azokat is tanulmányoztam anno.
A pincér kihozza az italt én pedig köszönetképpen biccentek. Majd iszok egy kortyot az italból.
Mikor meghallom, hogy a társaság mit is tervez másnapra, kissé meghökkenek. Ha lett volna a számban innivaló, akkor olyan köpőpoént rögtönözök, hogy öröm lenne nézni, de szerencsére épp két korty közt voltam.
~ Ti meg mit? Figyelmeztetnem kell a többieket! De előbb még egy kicsit várok a távozással. ha most lépnék le, akkor még gyanússá válnék.
Befejezem az étkem és az italom, kifizetem a számlát, kimegyek az étteremből, eközben pedig összegzem a gondolataimat, hátha ismerek -e mást is a találkozóról, hátha tudom merre lehet, hogy figyelmeztessem. Ha ilyen nincs, akkor a sétálóutcában keresek egy internet elérhetőséggel rendelkező helyet, esetleg egy internetkávézót, majd bemegyek és kikeresem a neten a meghívott tudósok listáját.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Anthony megőrzi hidegvérét és nem cselekszik elhamarkodottan, kivárja a megfelelő időközt majd a lehető leggyorsabban távozik az étteremből. Odakint az utcára lépve végigsorolhatja magában az ismert tudósok listáját, hogy ki az akiket már korábbról is ismer és fontos lenne figyelmeztetnie. Talál egy ilyen személyt, egy vele régebben párhuzamosan kutatásokat folytató nő, akivel a nem hadászati fejlesztésekről folytattak különböző tanácskozásokat még régen. Ekkor egy újabb probléma merül fel, konkrétan nem tudja, hogy hol van a városállamon belül a tudósnő, bárhol lehet, ahogy ő is teljesen véletlenszerűen indult el. Ha a Drox hálózatát akarja használni akkor némi pénz ellenében szinte bárhol megteheti, a globális hálózat korlátozott, nem olyan nyílt, többnyire csak közvetítő szerepű a különböző saját rendszerrel rendelkező államok között, közel sem globális. Mégis a Drox hálózata kellő mennyiségű információt nyújt, ha szükséges Eno a tudósok teljes listáját meg tudja szerezni, minimum húsz fontos személy és több tíz alacsonyabb tudományos fokozatú személy van a listán. Egyikük jelenlegi helyzetéről sincs azonban megfelelő információ, valószínűleg szétszórtan, véletlenszerűen helyezkednek el. Ha Calm gondolkozik egy alternatív megoldáson is, akkor pár hosszú perc után a különböző bűnszervezetek látszanak egy alternatívának. A Drox kereskedő város, a szervezett bűnözés melegágya, a magas közbiztonság és életkörülmények ellenére. A Milíciától kezdve egészen néhány helyi maffián keresztül mindenkinek vannak itteni beépített emberei, helyi lakosokként. De természetesen teljesen más ötlet, út is felmerülhet benne, más megoldásokkal.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Sikerült feltűnés nélkül távoznom, ahogy gondolkodtam eszembe jutott egy régi ismerősősöm, aki tudósnő és tudom, hogy őt is biztosan meghívták. még a telefonszáma is megvolt, de még nem hívtam fel.
előbb betértem valahova(intenet kávézó) ahol hozzáférhettem a hálózathoz. kikerestem melyik tudósok lesznek ott a a találkozón és, hogy kinek mi a szakterülete, mert egy orvos aki az emberi testre szakosodott nem fog érteni az energiaforrásokhoz, míg én meg a tudósbarátom igen.
Miután a kommunikációs  hálózatról, lekerestem azoknak a számát, akiket érinthet a téma így veszélybe kerülhetnének.
Minden szükséges nevet és számot felírok egy papírra, majd felhívőm a túdosnőt, akinek eleve is megvolt a száma.
- Szia Eno vagyok. Ne haragudj, hogy későn zavarlak, de beszélnek kell veled nagyon fontos dologról van szó.
Mondom a telefonba és remélem, hogy nem csapja le a telefont.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
A netkávézóban Calm könnyen találhat megfelelő hálózati elérést, ahonnan nyilvános adatokat tölthet le. A teljes lista megvan, nevekkel, szakterületekkel, a meghívottak között van biológus, elméleti fizikus, matematikus, biokémikus, kémikus, több hozzá hasonló energiákkal és molekuláris szintekkel foglalkozó tudós, feltaláló, sőt még egy elismert részecskefizikus is. A lista vegyes, főleg a származást tekintve, tényleg a világ minden pontjáról a szakterületükön legjobbakat hívták meg ide. Sajnos nem mindegyikükhöz kapcsolódik azonosító, vagy szám a kommunikátorukhoz, esetleg egyéb elérhetőség, de a nagy részüket azért viszonylag könnyen fel lehet keresni. A jelenlegi helyzetükről nincs információ, de az általános adatok megvannak, amit Eno könnyen kilistázhat magának akár fizikai adathordozón is. Az ismerőse nem veszi fel elsőre, ha másodszor is próbálkozik a férfi akkor néhány hosszú másodperc után létrejön a kapcsolat.
- Igen? Eno, üdv. Beszélhetünk. Mi történt? Valami baj van? Elég nyugtalan a hangod.
Úgy tűnik a nő megérezte Anthony hangjában az enyhe feszültséget és már most valami rosszat sejt. Az ő hangja fáradtnak, lassúnak hangzik, de egyben a helyzettől felélénkültnek is.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Sikerül megtalálnom a kellő adatokat, amiket gyorsan fel is töltök a mobilomra, mármint a telefonszámokat és a hozzájuk tartozó neveket. Mikor mindenkinek a száma akinek kell egy új mappába helyezem azokat, majd elhatároztam, hogy miután beszéltem a tudósbarátnőmmel mindnek küldök egy sms-t (ugyanazt) mert ha egyenként hívnám fel őket, akkor hajnali 5kor végezné és többen anyázva küldenének el.
A nő elsőre nem veszi fel, de nem adom fel és újra hívom.
~ Gyerünk, gyerünk, gyerünk.
Végül végre felveszi mire megkönnyebbülök kissé és gyorsan a tárgyra is térek. A nő pedig kiszúrja a nyugtalanságom, pedig a hangomban ez nem igen hallatszott, mondjuk elég jól ismer az is biztos.
- Ma pont ugyanabban az étteremben vacsoráztam, mint a Drox tanácsának tagjai. Nyugtalanító dolgokat mondtak, rá akarnak kényszeríteni minket arra, hogy segítsünk nekik valamiben. Nem tudom, hogy pontosan miről van szó, de idézem az egyik szavait.
"Miből gondoltad, hogy önszántukból fognak együttműködni? Nem kapnak csak egy lehetőséget, és hidd el, ha elég nagy tétek forognak kockán megteszik amire utasítjuk őket. Már mindegyikük a városban van, kijutni nem tudnak, nem sejtenek semmit, világos, hogy minden terv szerint fog történni, csak egy csapat zseni, nem katonák. Váltsunk témát... ezt majd máskor."
- Mondjuk úgy, hogy el kell mennünk a városból, ha még van rá mód, akkor az még ma este van. Mert én tudod ellen tudok állni, de titeket sajnos nem tudlak energiává változtatni, hogy elvigyelek onnan.
Mondom a lánynak komoly hangon, bár kissé idegesen.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
A nő hangja is kissé idegessé, feszültté válik, de érezni rajta az önkénytelen hitetlenkedést is.
- Tessék? Biztos vagy abban, hogy ők voltak, és hogy ezt mondták? Nem lehet, hogy csak félreértetted? Különben is mit akarnának tőlünk, egyszerű tudósok vagyunk, nem olyasmi amiből közvetlen hasznot hajthatnának. Nem értem. Miért kényszerítenének, ha már egyszer önként jöttünk el? A többi tudóssal már beszéltél erről?
Ahogy Calm ismeri a kolléganőjét, tudja, ha nem szól közbe akkor akár órákon át is hallgathatja a felmerülő újabb és újabb kérdéseket, amikre egyenként is nehéz válaszolni. Ha viszont tovább győzködi őt akkor hamarosan megadja magát.
- Rendben, rendben, akkor nagyon szorult helyzetben vagyunk. Fenébe. Hol találkozzunk?
Eközben a rövid szöveges üzenet minden címzettnek sikeresen el lett küldve, sajnos a különböző hálózatok, kódolások és készülékek miatt lassan, de sikerült. Egyelőre nem érkezik válasz sehonnan, miközben a tudósnő türelmetlenül vár a válaszra a vonal végén. Anthony igazán egy helyet sem ismer a Drox-ban kivéve azokat, ahol ma már járt, de itt sem emlékszik tisztán minden névre, címre, most azt tudja, hogy hol is van ő és hol van a szállása.

//Majd kérlek, ha nem nagy gond akkor az üzenet pontos szövegét is írd le, nyilván minél részletesebb vagy jobb annál többet segít a kalandban is. Jobb mintha én döntöm el mi legyen, legalábbis szerintem.//


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
//A nő nevét kérlek írd le, mert habarát akkor nem nőnek nevezném.//

Nem akar hinni nekem, ismerem ezt a szitut, ha nem válaszolok neki hamar újabb kérdésekkel fog bombázni egész éjjel.
- Biztosan ezt mondták, tudod te is milyen jó a memóriám. A tudásunkra van szükségük, nem ez erőnkre, mint te is sejtheted. nem mellesleg előtte pedig pont a fosszilis energiahordozókról beszélgettek és arról miként lehetne azokból hasznot húzni a szegényebb területeken. És tudod, hogy mindkettőnk ért hozzájuk, méghozzá elég jól. És nem csak mi, veszélyben van mindenki aki kicsit is ért hozzá. Nekik majd SMS-t fogok küldeni a beszélgetésünk után.
A győzködésem végül csak eredményt hoz és már arról érdeklődik, hogy hol találkozzunk. Bár jelenleg nem jut eszembe se a hotel neve ahol megszálltam, se az internetkávézóé amiben ülök.
- Várj egy pillanatot és mondom, hogy hol.
Mondom, kifizetem a számlát, majd kimegyek az ajtó elé, hogy megnézzem a hely nevét.
- Találkozzunk Max Internetkávézó-jában, gyere amilyen gyorsan csak tudsz.
Mondom, majd visszamegyek az épületbe és elküldöm a kör sms-t minden tudósnak a listámról.
"Kedves tudóstársaim! Ma pont ugyanabban az étteremben vacsoráztam, mint a Drox tanácsának tagjai. Nyugtalanító dolgokat mondtak, rá akarnak kényszeríteni minket arra, hogy segítsünk nekik valamiben. Nem tudom, hogy pontosan miről van szó, de idézem az egyik szavait.
"Miből gondoltad, hogy önszántukból fognak együttműködni? Nem kapnak csak egy lehetőséget, és hidd el, ha elég nagy tétek forognak kockán megteszik amire utasítjuk őket. Már mindegyikük a városban van, kijutni nem tudnak, nem sejtenek semmit, világos, hogy minden terv szerint fog történni, csak egy csapat zseni, nem katonák. Váltsunk témát... ezt majd máskor."
Előtte pedig a fosszilis energiahordozókról beszéltek,  így mindenki aki egy kicsit is ért hozzájuk veszélyben van.
Mondjuk úgy, hogy el kell mennünk a városból, ha még van rá mód, akkor az még ma este van. Üdv egy kolléga."
Ezzel el is küldöm az sms-t, majd leülök és várom a válaszokat és a tudósbarátnőm érkeztét.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Anthony megnézi a hely nevét, ahol éppen van, majd további információkat oszt meg Elenával.
- Fosszilis tüzelőanyagok, nem tudom mit akarhatnak, annyira kevés van belőlük, hogy nem tudom, hogyan lehetne nagy méretben alkalmazni. Ha lenne belőle több tízezer-milliárd tonna, akkor az tényleg elláthatná a szegényebb világokat is, de ennyi, egyszerűen nincs a felszínen. Max Kávézója? Rendben. Gondolom van egy pár internetkávézó a városban, de rákeresek majd a pontos címre, attól függ milyen messze vagyok de húsz perc és ott vagyok mindenképp. Viszek magammal, amit csak tudok és fontos lehet. Vigyázz magadra. Leteszem.
Ezzel megszakad a vonal és Calm ismét egyedül marad a kávézóban. A várakozás hosszú, főleg, hogy az amit hallott egyszerűen újra és újra ugyanazokat a gondolatokat indítja el benne. Az első szöveges válasz nagyjából tíz perc múlva érkezik, rövid, de lényegre törő "Mit tehetünk?" ezután még ezt követi gyorsan három ehhez hasonló szövegű. Végül tényleg nagyjából húsz perc múlva megjelenik Elena a bejáratnál, a magas, vékony nő, fekete ruhában, egy tavaszi vékony kabátban érkezik meg, oldalán egy nagy válltáskával. Belép a kávézóba, körülnéz, majd mikor meglátja Enot oda megy hozzá és leül az asztalhoz.
- Huh. Szia. Alaposan rám ijesztettél. Szóval mit tudunk? És mit akarsz tenni?


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
- Azt mondták tudják hol vannak az olajmezők és, hogy rajtuk kívül csak Vex tudhatja még. Ezek szerint nem is olyan kevés az a fosszilis tüzelőanyag-mennyiség a földön, mint hittük volna.
Mondom, mielőtt Elena etenné a telefont én pedig elküldeném a kör sms-t. Tíz perc után meg is érkezik az első válasz: "Mit tehetünk?" és ezt követi mg 3 hasonló.
~ Ha én azt tudnám. Dühítő, hogy nem tudok ilyen rövid idő alatt előállni egy bombabiztos tervvel. Én nem az az ember vagyok akinek mindig van egy B terve, túlságosan is lazán veszem ehhez a dolgokat. Ezt néhány óra alatt nem fogom tudni megváltoztatni.
A gondolataim és önmagam marását Elena megjelenése szakítja félbe, mikor belép egy mosollyal köszöntöm.
A kérdései sajnos jogosak, de nem tudok rájuk egyértelmű választ adni sajna.
- Sajnálom. Annyit amennyit elmondtam a telefonba, hamar témát váltottak mikor észrevették, hogy ilyen tényeket nem egy étteremben kéne kibeszélni. Sajnos még nincs konkrét tervem. De ha ki tudunk jutni, akkor még ma este van rá esély. Van egy tervem, de az sajnos nem bombabiztos. Ezért is vártalak meg vele, mielőtt elküldtem volna a többi tudósnak, így csak még a tervről nem tudnak semmit.
Mondom Elenának.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Elena csodálkozva néz Enora, mintha valamit nem értene, vagy nem akarná megérteni.
- Olaj? Mezők? Mármint szerves olaj? Vagy szintetikus tartályokról van szó? Mégis mennyi lehet a Földön? De ez most nem lényeg.
Csalódottan hallgatja, hogy sajnos nincs információ. Biztos kíváncsi lenne az egésznek a részleteire is, de ő is tudja, hogy most a menekülés fontosabb. Miközben hallgatja az információkat Anthony-tól megvakarja a tarkóját és gondolkodni kezdd a lehetséges megoldásokon. Mivel mindketten nagyon jók matematikából és magas intelligenciával rendelkeznek elvileg nem lenne nagy feladat megoldani nekik egy ilyen problémát. De ez nem egy nehéz képlet vagy egy elméleti probléma, itt konkrét tények és következmények vannak. Eközben érkezik még egy válasz, ami meglehetősen szkeptikus az üzenet hitelességével kapcsolatban. Végül a feszült helyzetet Elena töri meg.
- Rendben, figyelj, mondd a terved, nem baj ha nem bombabiztos, valahogy megoldjuk. Aki tudunk tájékoztatunk és kivisszük, akit lehet. Utána... meglátjuk.
Ha Calm elmondja a tervet, akkor figyelmesen végighallgatja, de ha Eno bizonytalan akkor ő is ötletelni kezd, hogy mit tehetnének.
- Mi lenne ha majd megpróbálnánk a légikikötőkben fuvart találni? Itt rengeteg a kereskedő és úgy tudom az illegális üzlet is, ha van elég pénzünk kivihetnek minket kérdés nélkül. Nem hiszem, hogy a hatóságoknak lenne erejük az alvilág felett. Mit gondolsz mennyi időnk van addig, hogy rájöjjenek, hogy tudjuk?


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Veszek egy mély lélegzetet, majd vázolom tudóstársnőm előtt a tervet.
- A terv kissé rizikós, annyiból áll, hogy minden tudóst összegyűltünk és megindítjuk őket a határ felé, ha a kapukon nem akarják őket átengedni, mert már megkaptuk az erről szóló parancsot, akkor lépnék én akcióba. Elbújnék egy közeli villanyoszlopban és kisebb sokkoló élményben részesíteném az őröket, majd áthaladva a kaput vezérlő rendszeren kinyitnám azt. Így mindenki kijutna, haza pedig már csak hazatalálnak mind.
~ Én meg amúgy sem hagytam a szállodában semmi pótolhatatlant, csak pár ruhát, a pénzem meg az irataim nálam vannak úgyis.
Mondom, majd meghallgatom az ő tervét is.
- Nem rossz terv bár az alvilággal üzletelni mindig necces. Nos mi legyen. Melyik tervet kíséreljük meg végrehajtani?
Kérdem miközben erősen gondolkodom melyik is a jobb ötlet.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Az elmondott tervre Eno kolléganője kérdően felvonja az egyik szemöldökét és körbenéz a kávézóban, mintha valamit, vagy valamire utaló jelet keresne.
- Biztos vagy benne, hogy mindannyian ki tudnánk jutni? Már mint, hogy nem zárják le a várost, úgy tudom elég erős védőpajzsaik vannak. Ráadásul tudod itt még mágneses energia is van mindenhol, minden egészen másképp működik, mint az elektromos áramnál.
Itt megáll, saját szavát elvágva és szabadkozó pillantást vet Enora.
- Nem értek hozzá, nem akarok beleszólni, csak úgy értem, hogy biztos vagy benne, hogy meg tudnád oldani a helyzetet? Senki nem ismeri rajtad kívül, hogy mire képes az energiaformád, csak biztosra akarok menni.
A kérdésen, hogy mi legyen Elena elgondolkozik, látszik rajta, hogy nem akar döntést hozni és amennyire Calm ismeri, ez talán túl nagy felelősség számára. Ennek függvényében, hozzá illően válaszol, miközben a táskájából egy kis méretű jegyzetelésre való gépet vesz elő. Gépelés közben válaszol.
- Szerintem követhetjük a te tervedet, ha biztos vagy magadban. Az a kérdés, hogy hogyan fogunk mindenkit időben és biztosan értesíteni, úgy, hogy ne keltsünk gyanút... Jobb ha összeírom, ami eddig kiderült. Milyen fontos információd van még, amit nem mondtál?


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Társnőm kételkedik a tervemben, amit meg is érttek.
- Mondtam, hogy nem bombabiztos terv.
Mikor kitér a pajzsokra akkor láthatja, rajtam, hogy ezt figyelmen kívü hagytam-
- Valóban jók a pajzsaik. Ez esetben a te terved tűnik kivitelezhetőbbnek.
Látom Elenán, hogy nem akar egyedül dönteni. Ismerem már eléggé ahhoz, hogy tudjam, nem vállalna ekkkora felelősséget egyedül. Végül elővesz egy jegyzetfüzetet és megkérd van e még valami amit nem mondtam.
- Nincs, ez minden. Ha akarod idézhetem a teljes beszélgetést, hátha te kiszúrsz valamit amit é nem, de többet én sem tudok.
Akármit is felel én még hozzáteszek egy miondatot az eddigikhez. Szerntem maradjunk a te tervednél és az enyémet hagyjuk meg B tervnek.


~Karakter: Anthony Calm / Eno; Helyszín: Drox~
A nőn látszik, hogy örül annak, hogy végül Anthony az ő tervét szavazza meg, kicsit feljebb biccenti a fejét, lelkes tekintettel lát neki a jegyzetelésnek. Mikor a saját részét beviszi a megfelelő felületen a hordozható egységbe felpillant.
- Igen, kérlek a pontos szöveget. Lehet valami elkerülte a figyelmünket, egy félreértés sokat ronthat a helyzetünkön.
Ha Eno elmondja Elenának szóról szóra, amit hallott, akkor azt először azonnal leírja a nőt, majd kicsit gondolkozik az elhangzott szövegen, de egyelőre még nem jut semmire. A tervhez visszatérve a táskájából egy kommunikátornak tűnő kisméretű fém tárgyat vesz elő, amit odaad Calm-nak.
- Tessék ez egy speciális hívó, a laborban szoktuk használni, működik változó mezőkben is, nem hiszem, hogy lehallgatható vagy zavarható lenne, nagyon fejlett szerkezet. Rendben, akkor mennyi pénzünk is van? Nem hiszem, hogy más lehetőség lenne, mint kifizetni őket. Esetleg még megszorongathatnánk őket, de tudod... félek, hogy később megkeresnek és a családom is. Ezek a "szervezetek" nagyon alaposak.
Hangjában aggodalom érződik, de azért még mindig biztos a terve sikerében, csak ő inkább azon belül az egyszerű utat választaná. Egy homályos, átlátszatlan szintetikus tárolóban. Ha Eno belenéz, akkor tekercsekben lát papírpénzt, náluk ilyet soha nem használtak, ahogy a föld többi részén sem, legtöbbször különféle kártyákkal és értékváltoztató érmékkel fizettek, ha szükség volt közvetlenül ilyenre. Csak a Vex és Drox testvérállamokban használták ezeket a nyomtatott papírdarabokat fizetőeszközként, állandó értékkel.
- Indulunk? - kérdezi Elena és ha pozitív választ kap, akkor feláll az asztaltól, de még nem indul el, megvárja, hogy Eno vezesse.


~Karakter: Anthony Calm / Eno ; Helyszín: Drox~
Mikor megkér, hogy ismételjek el mindent amit hallottam, veszek egy mély lélegzetet és a beszélgetés elejétől kezdve elismételek minden hallott szót, még a különböző embereknél más más hangsúllyal próbálok beszélni, hogy az se lehessen zavaró.
Lehet viccesnek hatna külső szemmel, de én eléggé komolyan vettem, és az ismétléssel nem volt probléma tudósként elég jó a memóriám.
Elena mindent lekörmöl, majd átad valami kommunikátorféleséget, majd a pénzről kérdez, és arról beszél, hogy később az illegális szállítókat lekapcsolhatnánk.
. Köszi a kommunikátort.
- Lássuk csak mennyi van nálam.
Mondom, miközben a zsebeimbe nyúlok, hogy kiderítsem, pontosan mennyi pénzt is hoztam magammal az útra.  hoztam magammal papírpénzt, vagyis inkább váltottam, mert mi ilyet nem használunk odahaza.
- Én sem ajánlom. Ez olyan lenne, mintha hátba szúrnád azt aki segít rajtad, még hanem is legálisan vagy ingyen teszi is azt. Szerintem miután kijutunk ne emlegessük ezt a hatóságoknak.
- Akkor kész a terv. Akkor most értesítsem a kollégákat, vagy ha már lefixáltuk az üzletet?
Kérdem, majd a válasznak megfelelően járok el.
- Persze mehetünk.
Mondom, majd megindulok Elenáva a célunk felé.


~Karakter: Anthony Calm / Eno; Helyszín: Drox~
Az egyik pincér kicsit furcsán néz Eno és Elena párosára, amikor a beszélgetést szóról szóra idézi a férfi, eljátszva a hangokat. Gyanús lesz neki a dolog, de néhány másodpercnél több időt nem szentel a dolognak, rengeteg különböző történet, akár írásos, akár multimédiás formában forgott a városállamban, igen sok karakterrel, könnyen gondolhatta azt, hogy csak valamilyen újabb népszerű dolog újabb rajongójáról van szó. Elena csak egy zavart mosollyal reagál erre éspróbál úgy tenni, mintha valami szerepjáték lenne az egész, vagy ehhez hasonló itt szokásos dolog. Anthony megnézi mennyi pénz van nála, majdnem pontosan 15.000 papír állandó értékű váltó (ez nagyjából 5000$ dollárnak felelhet meg), a tasakban ennél ránézésre is nagyobb összeg van, így a kettővel együtt már lehet kezdeni valamit. Viszont Calm egyik esetben sem fektet túl sok energiát a diszkrécióra a pénzzel kapcsolatban, ami már igen feltűnő ebben a környezetben, a zacskóval való foglalkozás, a zsebek átkutatása, pénz számolása és hasonló dolgok. Bár még nem lehet senkit észrevenni akit ez különösebben zavarna, de az összkép nagyon furcsa lehet a vendégek számára. Elena meglepett és kicsit félős tekintettel reagál a férfi első mondatára.
- Te tényleg képes lennél feldobni őket? Nagyon bátor vagy, mármint én gondolatként sem merem megkockáztatni. Lehet csak én hiszek el minden rémtörténetet, de nagyon csúnya dolgokat hallani, az ilyen körökből. - itt megáll, ahogy egy kis hideg fut át rajta, ahogy elképzelte amire gondolt - Ha tudjuk őket valahogy, nem túl kockázatos módon tájékoztatni akkor lehetséges, de szerintem a kommunikációs hálózatokat könnyen figyelhetik. Addig van nagy előnyünk amíg nem tudják, hogy tudjuk ezt és el akarunk szökni.
Miután Anthony feláll a nő követi és bár nem rendeltek semmit egy kis pénzt ott hagy az asztalon. Gyors léptekkel próbálja utolérni, a férfit és tartani a tempót.
- Arra gondoltam mehetnénk a légikikötőkhöz, onnan csak eljuthatunk valakihez nem?
Az utazásra több lehetőséget is tud Calm, mivel tegnap jó ideig a városban közlekedett. Lehetőség van földi vagy repülő járművön, tömegközlekedésen, magángépen, taxiban utazni, vagy teleportokhoz hasonló gépeket használni, de gyalog is mehetnek vagy kötött pályás járművekkel, csak arra kell figyelniük nehogy eltévedjenek, ugyanis nincs túl jó tájékozódási képességük egy ekkora több szintes városban, segédeszköz és tapasztalat nélkül. Calm is hallott már a Vex alvilágából, ami rendszerint azzal foglalkozik, hogy olyan országokba, ahol nem legálisak a különböző tudatmódosító szerek, mint például az Ismeretlen Birodalomba a hivatalos szervek piacát átvéve nagy mennyiségű drogot csempésszen és adjon el, hálózatokon keresztül. A szóbeszédek szerint több pénzük van az ilyen üzletembereknek, mint egyes fejletlen területen elhelyezkedő országoknak. Igazi nagyhalakról van szó.

// Kérlek majd írd le, hogy pontosan mit és hogyan, mire figyelsz, mit, hogy teszel, mert úgy gondolom ez itt fontos. Mint például mostani körben a pénzes eset, ha valami nem világos nyugodtan kérdezz, szívesen válaszolok. //

Zack Blue játéka:
~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
A beavatkozás után az alanyt ismét visszahelyezték a cellájába. Zack már teljesen elvesztette az időérzékét a cellában. A minden felület matt és sima, a falak fehérek, a padló és a plafon fekete, a cellában minden használati tárgy beépített, a falakból hívható elő az ágy, a mosdó, a mellékhelyiség egy része. Nincsenek ablakok, az ajtó tökéletesen zár, a fény folyamatos, csak egy másodpercenként kattanó hang jelzi az idő múlását, de idővel az is teljesen követhetetlen, végül pedig már elviselhetetlen. Ha próbálkozott a szökéssel, akkor nagyobb áramütés érte, többször is egyre nagyobb és nagyobb feszültséggel, ha az időlassítást akarta használni, akkor az nem működött, letiltották az energiaellátást, a karmai nem voltak elég erősek, hogy bármiben is kárt tudjon tenni. Végül egy csapat őr jött érte és egy nagyobb eligazító terembe vezették, ahol már várta több tiszt is.
Ahogy belép a terembe a katonák végigmérik, majd egymáshoz intéznek pár szót. Az egyik egyenruhás lép elő végül, egy irányítót tart a kezében, amivel bekapcsolja a terem kivetítőit, hogy megfelelő információkat szemléltesse is, miközben beszél.
- Zack Blue, kísérleti alany. Ahogy értesültem, már tájékoztatták, arról, hogy ha teljesít egy feladatot a részünkre, akkor szabadon engedjük. El jött a feladat ideje. A küldetés egy orvgyilkosság lenne. A célpont az egyik magas rangú Vex vezető, Mr'k Sys. Nem szükséges tudnia, hogy miért kell minél előbb meghalnia. A lényeg, hogy úgy iktassa ki, hogy egy szál se vezethessen hozzánk, ezért az időmanipuláló implantátumot, csak korlátozottan használja... Ha nem voltam világos, akkor elmondom a feltételeket. Ha a célpont meghal, szabad, ha célpont életben marad, vagy meghal de túl sok információ szivárog ki magáról, levadásztatjuk, ugyanez a felállás ha nem teljesíti a munkát és szökni próbál. Remélem világos voltam és ennek fényében gondolja át a dolgokat.
Ezzel négy-öt minotoron megjelenik a célszemély különböző szögből fotózott képe, alapadataival, valamint több, jellegzetes mozduzlatát bemutató videofájl.
- Bármire, amire szüksége van az akcióhoz, tudjuk biztosítani, csak kérnie kell. De a garantált sikert elvárjuk.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
Megint visszavittek a cellámba. A szokásos matt felület fogadott. Ja, a szokásos, uncsi és egyhangú. Bár a cellában minden beépített, de attól még idegesítő itt bent. Már megpróbáltam kitörni innen, de magam is tapasztaltam, hogy az ajtó tökéletesen zár és elég masszív is.
Egyszer megpróbálkoztam azzal, hogy szétvágom a karmaimmal, de az ajtónak semmi baja nem lett. Ellenben, a karmaim letörtek és még egy kis kellemes sokkolást is kaptam. Csak, hogy érezzem a törődést.
Nem vagyok nő, hogy panaszkodjam, ha letörik a körmöm, de ha egy karom törik le az kib*szottul fáj, főleg, ha egyszerre tíz. Mondjuk hamar visszanőttek a gyors regenerációnak hála, de akkor sem volt a legkellemesebb érzés.
Most csak járkáltam a cellámban és a hologramos órámat szerelgettem. Ez volt az egyetlen dolog amit értelmes időtöltésnek tudtam nevezni ebben a cellában. Meg az új alakokat, amiket a droxban töltött nap alatt másoltam, finomítgattam, hogy legalább valamennyi eltérés legyen a tulajdonosaiktól. (pl, szemszín, hajszín. stb)
Azonban még így is maradt időm a cellában bőven. Ami lassan, ólomlábakon vánszorgott. Még hallhattam valami kattogást is ami másodpercekként kattogott. Egy ideig jó volt, mert segített követni az idő múlását, de aztán már csak idegesítő, sőt később már őrjítő is lett.
Főleg mert már kezdtem az időérzékem is elveszteni.
Majd belépett néhány katona akik végigmértek és egymást közt beszéltek, biztos még nem láttak kék mutánst sose.
Majd előre lépett egy egyenruhás alak aki hozzám kezdett el beszélni. Végighallgattam a mondandóját, megnéztem a felvételeket, majd válaszoltam.
- Sejtettem, hogy hasonló lesz a feladat. Elvégrte Rocksolidi vagyok. Ami pedig a visszavezethetőséget illeti...
itt leheletnyi szünetet tartok, megnyomok egy gombot az órámon, mire egy fiatal Droxi férfi képe vetül rám, vagyis külső szemnek olyan mintha én váltottam volna alakot.
-... Senki sem fog rájönni.
Mondom, majd visszaváltoztatom magam kékre.
- Azonban én is elvárom, hogy a garantált siker ellenében a szabadságom vissza is adják és ne csak a levegőbe ígérgessenek.
- Ami a felszerelést illeti, az információ legtöbbször többet ér, minden fegyvernél, bár egy jó kis tőr sokszor elég. Tudnom kellene, ennek a bizonyos Mr'k Sys-nek a napirendjéről, testőrségéről. Hogy a lehető legjobb helyen és időben hajthassam végre a merényletet.

~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
A holografikus álcázó tökéletesen működik, Zack felveszi egy már másolt személy alakját, de a jelenet nem vált ki szinte semmilyen reakciót a katonákból, nyilván már számítottak erre és nem véletlenül hagyták nála a holografikus órát. A válasz ezúttal viszont egy másik tiszttől érkezik, aki már konkrét adatokkal is szolgál. Egy kisméretű átlátszó lapot ad át Blue-nak, amire a holografikus kivetítők a megfelelő képet viszik fel, így a kártya könnyen használható megjelenítőnek, adathordozónak is.
- Ha hibátlanul elvégzi a feladatot, a szabadsága garantált, de ha bármelyik pontot is megsérti, akkor mi sem vagyunk kötelesek maradéktalanul teljesíteni az ígérteket...
A válasz után a kért adatok is kezdenek megjelenni a kártyán, egyelőre hiányosnak tűnnek, de szépen egészülnek ki.
- Sys napirendje átlagos napokon teljesen ugyanolyan, kései kelés, nagyjából tizenegy óra körül, a megfelelő felkészülés után részt vesz néhány gyűlésen és tanácskozáson, ahol különböző a városállammal kapcsolatos döntéseket hoznak be. Tizenhét órára már végez, majd saját lakosztályán tölt el egy kis időt, egy vagy maximum két óra, ezután éjszakára általában privát szórakozóhelyekre jár. Csak másnap ér haza és szinte azonnal eveti magát az ágyba, hol társasággal, hol anélkül. Évente csak párszor, hosszabb szabadságok esetén szakítja meg ezt a tendenciát, de ez most nem jelenthet gondot. A testőrségéről is vannak pontos információink, a védelme erős, kiemelten fontosnak tartja a saját testi épségét.
A kijelzőn megjelenő adatok egy kisebb magánhadsereg létszámát mutatják, sima testőröktől egészen a magasan képzett kommandósokig és mesterlövészekig minden megtalálható a több mint ötven fős biztonsági személyzetben. Ráadásul az adatok nem pontosak, ezen kívül lehetnek még titkos ügynökei, vagy civil ruhás emberei.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
Amint megkapom a kis adathordozó lapot, alaposan elemezni is kezdem, miközben hallgatom tisztek beszédét. Megvárom, hogy befejezték a mondandójukat, csak azután szólalok meg ismét.
- Vagy a saját házában vagy pedig az egyik ilyen privát szórakozóhelyen kell akkor végrehajtani a merényletet. Szükségem lenne a célpont házának tervrajzára, adatokra a biztonsági rendszerről és egy társra aki segít ezeket megbuherálni. Megtenném én, de egyszerre nem lehetek bent és kint is. Meg nem hátrány, ha valaki figyeli a kamerák felvételeit is. Vagy ha hasonló adatok is lennének arról a szórakozóhelyről, ahova a célszemély is tart, akkor az talán egyszerűbb lenne, mert nagy a tömeg. Ezeken felül tőr kell csak, amin még nincs semmi ujjlenyomat, és egy kesztyűre is, ami megakadályozza, hogy nyomot hagyjak bárhol is. A tőr ha lehet a legáltalánosabb tőr legyen, hogy ne lehessen a tőr alapján visszakeresni a vevőt. Ugyanis a gyilkos fegyvertől az akció után rögtön meg kell szabadulnunk.
Mondom komoly arccal, miközben a fejemben, már körvonalazódik is a megfelelő terv.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
Zack kérésére az egyik operatív máris elküld egy embert, hogy szerezzen egy megfelelő tudással rendelkező technikust az akcióhoz. A férfi kisiet az egyik kijáraton. Hamarosan a nagyobb kivetítőkön és az adathordozó kártyán is elkezdenek betöltődni részletes, színes térképek, alaprajzok, műszaki adatok. Az első ami meglepő lehet Blue számára, azok a puszta méretek, Sys háza, lakása, a Vex felső szintjein a magasba nyúló toronyépületek között lévő citadella szerű emeleteken egy egész palotája van a férfinak. Rengeteg terem, szoba, kiszolgálást, fenntartást, karbantartást, kényelmet szolgáló, még bálterem is van, egy egész előadó, lakrészek, külön szárnyak. A privát klubról is rendelkezésre állnak ilyen adatok, az is egy hasonló méretű hely, de teljesen más funkciókkal, főleg a vendégek minden igényének kielégítése a cél, ez jól kivehető az adott részek funkcióin, az egészen átlagos élvezetet nyújtó programoktól, a legbetegebb és elborultabb lehetőségekig mindennek van külön rendeltetési helye. A másik meglepő adat az Mr'k testőrsége, ami egy kisebb magánhadsereg, több mint száz könnyű fegyveres, testőr, hozzájuk felfegyverzett, páncélozott egységek is, egészen az elit harcosokig, sőt még egy nehéz páncélzatú lebegő tank is van a listán.
Mire Zack ezeket végigtudja tanulmányozni oldalról oda lép hozzá egy katona és átnyújt egy teljesen átlagos, fémpengéjű, harminc centiméteres, egyenes, kétoldalas tőrt, hozzá alkalmazkodó plasztik kesztyűket.
- Férfi vagy női társsal tudna jobban együtt dolgozni? - kérdezi a tiszt aki eddig is beszélt vele.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
Az adatok csak úgy özönlenek és nem túl biztatóak. Nem lesz a legkönnyebb küldetés az biztos. Már van mindkét eshetőségre tervem, de egyik sem bombabiztos. legalábbis addig amíg nem áll rendelkezésemre elég adat.
A szórakozóhelyek ahova jár elég betegnek tűnnek. De ha tudom ma este melyikbe megy, akkor szűkíthető a kör és némi információt meg tudok szerezni a a tagokról, akkor felvehetném az egyik alakját, akiről megbizonyosodtunk, hogy aznap éjjel nem lesz ott. Lehetőleg egy nőt, hogy el lehessen csalni az őröktől. Brrr, ez a variáció persze legyen csak b terv.
A másik ötlet, hogy pontosabb adatokat szerezzünk meg a testőrségről és a biztonsági rendszerekről, hogy mikor a célpont alszik, bejussak az egyik őr alakjában, lehetőleg azéban aki a legközelebb őrzi a célpont szobáját. Azt a személyt persze távol kell tartani a helyszíntől, valami ügyes húzással. Hogy aztán bejuthassak, és végrehajthassam a merényletet. Az akció eddig jónak tűnik, de aztán hogy fogok kijutni? Nem hinném, hogy fél óra elég ahhoz, hogy kijussak és aztán el onnan elég messzire.
Az egyik katona odalép hozzám és feltesz egy kérdést, amire legalább már tudok válaszolni.
- Férfi társsal, nem tereli el a figyelmet.
Mondom röviden, de határozottan.
- Pontosabb adatokra lenne szükségem a testőrségről és a biztonsági rendszerekről, hogy mikor a célpont alszik, bejussak az egyik őr alakjában, lehetőleg azéban aki a legközelebb őrzi a célpont szobáját. Azt a személyt persze távol kell tartani a helyszíntől, valami ügyes húzással. Hogy aztán bejuthassak, és végrehajthassam a merényletet. Ha kell mágneskártya, akkor azt is meg kellene szerezni. Meg nekem egy fényképet a tagról, hogy felvehessem az alakját. A többi őr általános mozgási útvonaltervére is szükség lesz, hogy sikeresen kijuthassak az épületből. Ezért kell majd a kamerás szakember is, hogy a megfelelő kamerákon a képeket kimerevítse, és hogy figyelje azt, ha egy őr irányt változtat hirtelen.
Mondom a tervet.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
- Ez esetben egy férfi technikus nemsokára megérkezik. Ő lesz majd a segítségére az akcióban.
Feleli még a tiszt aki a kérdést feltette, a kommunikátorán hívja a megfelelő személyt, majd távolabb lép és az ajtót figyeli, hogy mikor érkezik az említett személy. Néhány operatív bólint Zack tervére és nekilátnak megszerezni a megfelelő információkat. Ez már több időt vesz igénybe, rengeteg személyt kell azonnal felkeresniük, felhívniuk annak érdekében, hogy észrevétlenül megszerezhessék a férfi számára a kért adatokat. A keresések eredményei, fényképek, térképek, számok, linkek látványosan megjelennek a nagyobb kivetítőkön is, szisztematikusan elrendezve, a keresés, a véletlen találatok, futó kódok azonban csak egy-egy monitoron vagy megjelenítőn vannak kint, hiába van nagyon erősen modern benyomásuk, egyiknek sincs hasznos információtartalma. Most, hogy a teljes monitorozó és hírszerző rendszer működésbe lép Blue körül tapasztalhatja meg a világ egyik leggazdagabb államának erejét. Nincs olyan információ amit kellő idő vagy pénz fejében ne tudnának megszerezni neki. Végül egy részletes ismertetés érkezik meg az adattárolóra, de az egyik ember szóban is prezentálja az átküldött adatokat.
- Az épület biztonsági rendszere lehetővé teszi megfelelő riasztás esetén az egyes folyosók, termek, titkos ajtók lezárását a palotában. Szinte minden szinten vannak lezárt, érzékelőkkel ellátott részek, légnyomás és rezgésváltozást érzékelnek, nehéz kijátszani az ilyen technológiát, mivel szinte minden mozgást, változást érzékel, vagy annak közvetett következményét. Az őrök csak ott járőröznek, ahol a riasztók nem aktívak, így nem lehet őket megkerülni. Mindegyik őrnek megvan a részletes útvonala, váltása és váltási ideje. Úgy mozognak és egészítik ki egymást, hogy rálássanak a társaikra, a szolgálati idő nagy részében. Viszont vannak holt időszakok, az aktuális terület és a pihenő között. Mivel egy őr maximum csak a saját szektorában mozoghat, ha nincs készültségi szint, így egy személy lemásolása nem elegendő. Mindegyik őr képét átküldtük a kártyájára, képes azokat holografikusan kivetíteni, de materializálni nem, annyira nem fejlett. Ezen kívül az útvonalak is meg vannak, ahol járőröznek, a váltási idő változó, azt nem tudtuk megszerezni. Mindezen felül a kártyáján van egy generált univerzális kód, ezzel az első és másodszintű ajtókon könnyen bejuthat, a hármas és négyes szinten azonban nem működik, ez általában rendszerirányító-terem, fegyverterem, vagy ennél fontosabb.
Az egyik két szárnyas ajtó oldalra húzódik és egy középkorú alacsony, kicsit zömök férfi, fekete teljes testes ruházatban lépbe. Miután egyeztet az egyik katonával máris Zack-hez lép.
- Üdvözlöm uram, én vagyok a technikus, Reen Qwa Morpus. Minden lehetőségre fel kell készülnöm, ha bármilyen különleges esetben szüksége van a technikai segítségre, előre szóljon, ha lehet.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
Az adatok csak úgy özönlenek. Ahogy hallgatom a férfit és olvasom az adatokat, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez nem egy rutin akció lesz. Az adatok alapján két lehetséges variációt tudnék elképzelni az akcióra, bár mindkettőnek van buktatója.
Egyszer csak bejön egy alacsony zömök férfi és bemutatkozik. én is hasonlóképpen teszik, de nem nyújtok kezet hanem csak biccentek, elvégre plasztik kesztyűben vagyok.
- Üdv Reen. Az én nevem Zack Blue, vagy Timegun, ahogy a tudós kollégája nevezett. A technikai segítségére mindenféleképpen szükség lesz, de még pár információra szükségem lenne a tökéletes akcióhoz.
Mondom miközben a többiek felé fordulok.
-Először is: A célszemély szobájáról kellenének adatok, és arról, hogy előtte járőröznek -e . Másodszor: hogy az őrök, teljes kanyargós útvonalat képeznek -e a célpont szobájáig vagy van köztük holt rész, hol át kéne jutni. És ha van akkor azt ideiglenesen és észrevétlenül ki lehet -e iktatni. Mert ha van ilyen és nincs jogosultságunk kiiktatni, akkor lehet célszerűbb lenne egyszerűen a szellőzőrendszert ellenőrizni, és ha nincs benne sok propeller, akkor esetleg azon keresztül is megközelíthető a célszemély szobája.
Mondom, mert nem vagyok hajlandó belevágni egy olyan akcióba, ami nincs rendesen kidolgozva, elvégre az én bőrömet visszük vásárra.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
A Timegun név hallatán Morpus jót mosolyog a körszakálla alatt, és halkan fel is kacag. Vidám, magával elégedett embernek tűnik ezen benyomás alapján, úgy beszél, mintha nem is egy kiemelten fontos merénylet, gyilkosság megtervezésében és kivitelezésében venne részt, hanem csak egy mindennapos esti műszakot látna el. Ez igazából a droxi emberek sajátossága is.
- Hát igen, ezek a mai tudósok. Jelmezt nem akartak magának adni? Mindenféle őrült ötletük van.
Mikor Zack az újabb, részletesebb adatokat kéri a gépeknél ülő szakemberek időt kérnek, már eddig is sokat és gyorsan dolgoztak, de most elölről kell kezdeniük az egészet, hogy bejuthassanak a Vex belső rendszereibe, ráadásul teljesen észrevétlenül. Blue foglalkozott számítógépes programrendszerekkel, amik a robotok működéséhez kellettek korábban, tudja, hogy a virtuális sík sokkal bonyolultabb lehet mint akár egy gondosan megépített precíziós gép, ahol nanométeresek az alkatrészek. A kódok, parancsok, gyakran nem kompatibilisek a különböző területek között, más számítóegységeket, más mechanizmusokat használnak. Ennek ellenére nagyjából az eddig kereséssel töltött idő másfélszerese után minden megvan.
M'rk Sys szobája egy félkör alakú rész, az egyik oldalon végig egy nagyméretű ablakkal, amiről kilátása nyílik a város egyik részére. Nem csak hálószoba található itt egy hatalmas ággyal, de külön pihenő rész, szórakozásra fenntartott rész, bútorzat, nagy üres nappali rész középen, szobrok, különböző díszítőelemek, még bárpult is van és még így is tágas és fényes az egész. A különböző részek mind egy térbe nyílnak, nincsenek leválasztva, olyan mint modern egy nemesi rezidencia, az is. Az épület folyosórendszere nagyjából sakktábla szerű, derékszögekkel, egyenlő távolságokkal, csak annyi a különleges, hogy mindegyik folyosónak és a falaknak is van egy sajátos íve, de az ívek egymáshoz képest nagyjából párhuzamosak és így rajzolják ki négyzetrácsot, mintha egy gömbre lennének vetítve. Holtterek az őrök útvonalában csak egyes sarkoknál, találkozásoknál vannak, ahol nem láthatják egymást. A szellőzőrendszer a plafon mentén fut, egységes 15x15 centiméteres járatokkal, nagy teljesítményű fém ventillátorokkal.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
Úgylátom Reen szórakoztatónak találja a evet, amivel a Droxi tudós kolégája illetett. A férfi kis idig felnevet, majd egy poénosnak htó megjegyzést tesz.
- A tudósok már csak ilyenek. Jelmezt pedig csak akkor tudtak volna rámeröltetni, ha előtte kiütöttek volna.
Mondom, közben pedig elégedetten látom, hogy a gépnál az emberek már neki is álltak lekérni a szükséges adatokat. tudom, hogy sokáig fo tartani, elvégrevan fogalmam róla, milyen nehéz dolgot is kértem. A virtuális sík pedig nem éppen sétagalopp.
És miután megkaptam az adatokat magamban elemzem, majd Reen felé fordulok.
~ Saját rezidencia, nagy ablakkal, ez jónak tűnik. Nagyon jónak.
- Az épület falán kívülről vannak érzékelők, vagy kamerák? Mert ha az épület megközelíthető észrevétlenül a levegőből, akkor a rezidenciára nyíló ablak tökéletes elenne az akcióra, de ehhez tudnom kéne az mekkora, hogy egyáltalán beférnék, e rajta.


~Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
Reen jót mosolyog Blue válaszán, tetszik neki, hogy a férfi is belemegy a közvetlenebb beszélgetésbe és nem tart távolságot, vagy érti félre a viccet. Ha hagyja Zack, akkor a technikus megveregeti a vállát, miközben elégedett székes mosoly ül ki az arcára.
- Látom te sem kedveled a hóbortos fajtájukat. Helyes-helyes.
Az előbbi hosszadalmas adatszerzéssel ellentétben, most konkrétan a már előbb kikeresett teljes térbeli tervrajzot kell megjeleníteni a képernyőkön és/vagy Zack kártyáján és elforgatni a képet a megfelelő szögbe. Alig néhány másodperc. A konkrétan a lakosztály külső falának legalább hetven százalékát egy egyenes vonalakból és formailag törött sarkokból álló hatalmas ablakból áll. Oldalt még vannak kisebb, vékony csíkszerű ablakok, de ezek már túl keskenyek, ahhoz, hogy könnyen át lehessen rajtuk jutni. Az ablak felelete négyzetmétereket tesz ki, a bejutás egyértelműnek tűnik.
- A külső oldali érzékelők a közeg, jelen esetben a levegő nyomásváltozásait érzékelik. -kezd bele az egyik tiszt, ahogy megkapja az adatokat- Repülő járművek érzékelésére lettek kifejlesztve, kisebb objektumot nem mérnek be hangolás nélkül. Ez biztatónak tűnik. A jármű kevésbé megoldható, az több időt fog igénybe venni, megbízható pilóta is kell. Az ablak üvege azonban egy speciális nagy szilárdságú műanyag, nem fog tudni csak úgy átlendülni rajta. Hogy akar észrevétlenül bejutni ott?
Teszi fel végül a kérdést az újabb információk után a katona.


~Karakter: Zack Blue ; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
Reen hátba vereget, pont mint a régi bajtársaim egy egy győztes csatából való visszatérés után. Kezd szimpatikus lenni a fickó, bár az itteni tudósokról ezt közel sem mondhatom el, bár ki is várhatná el, hogy kedveljem őket, hisz kísérleti nyúlnak használtak.
Az adatok lassan meg is érkeznek én pedig sorra jegyzem meg majd dolgozom fel magamban az adatokat.
Az egyik ügynök közli, hogy megbízható pilóta beszerzése több időbe telik, majd.
- Ezzel tisztában vagyok. A lényeg csak az, hogy odaérjünk abban az időintervallumban míg a célszemély biztosan alszik, mert ha túl későn érnénk oda túl rizikós lenne belevágni a dologba. A legideálisabb egy órával a célszemély hazaérte után lenne, mikor már láttuk a kamerán, hogy alszik, de még sötét van, így az akció könnyebben kivitelezhető.
Mondom, majd az egyikük megkérdezi, hogy hogyan akarom észrevétlenül végrehajtani az akciót.
- Két tervem is van, de egyre inkább a másodikra hajazok, ami nem csendes akció, de az a biztosabb. Az első variáció a rizikósabb, hogy egyenként kiiktatva az őröket, haladnék a célszemély szobája felé. Az érzékelőket ideiglenesen ki lehet iktatni, a kamerásokat pedig be lehet csapni, hogy az előző őrjáratokról készített végtelen filmfelvételt nézettjük velük, de a váltás miatt még így is nagy a bukás esélye és ha megszólal a riasztó akkor a célszemély kiiktatására már esély sincs. A második variáció szerint, egy repülőgépből ereszkedem le kötélen keresztül, olyan magasból, ahol a légnyomás érzékelők nem érzékelik a gépet, leereszkedés után belendülni a célszemély szobájába, bár strapabírónak írta le a műanyag üveget, egy két tonnás erejű lendületes rúgást még az sem bírna ki szerintem. Amint belendültem, odafutok a célszemélyhez és elvágom a torkát majd lelépek arra amerre jöttem, ha pedig kell akkor az idő lassítását kis mértékben alkalmazom így maximum azt hinnék, hogy gyorsaság a mutációs erőm része. A második terv egyértelműen hangos, de sokkal biztosabb a célpont halála.


~Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium~
- Igen egy óra az megfelelőnek tűnik - szól hozzá egy másik egyenruhás, első látszatra és magabiztosságából adódóan valószínűleg szakértő, vagy nagy tapasztalattal rendelkező személy - attól függ milyen mennyiségű és milyenségű tudatmódosító szert használ, de egy óra múlva, még ha lesz is társasága már mindenképpen ki fog merülni annyira, hogy elaludjon. Ami a bejutást illeti, a külső elválasztó egy speciális kristályos szerkezetű műanyag. Nehéz lesz betörni, de két tonnás erőhatással, egy pontba összpontosítva... lehetséges. A sötétséggel a maga helyében nem számolnék, éjjel-nappal ki vannak világítva ezek a paloták, igen világos lesz.
Egy szimuláció fut le a kivetített ábrán, amint egy oldalról besikló alak egy nagy erejű ütést mér a nagy méretű ablakra, amitől annak anyaga kis kristályokra törik szét és a lendülettel együtt az ábrázolt alak az épület belsejébe repül. Ekkor Reen szól közbe.
- És ez az a pont, amikor a riasztórendszer a direkt támadás miatt aktiválódik, a belső védelmi rendszerrel együtt. Első probléma, ki kell valahogy jutni az akció elvégzése után, legegyszerűbb a már szabad ablakon keresztül, távozni, csak az esést kellene tompítani. Második probléma, nekem addigra már rég a vezérlőben kell lennem és átvenni a rendszerek felett az irányítást. A vezérlő rendszerint az épület belsejében van, mélyen a támaszfalak és gerendák között. Ide általában egy külső szervíz járat vezet be, azon át be tudok jutni, az őrök ártalmatlanítása speciális gránátokkal gyorsan megy. Na, engem kellene ledobni előbb, jó pár perccel. És akkor a harmadik probléma, hogy az óvatosabb módszernél én még lemászok egy létrán, de valahol be kellene juttatni az orvgyilkost is. Nem fogják csak úgy három kopogás után beengedni.
Reen most igen csak tapasztaltnak és professzionálisnak tűnik a saját területén, eddigi megnyilvánulásai ellenére. Erre először Zack helyett az egyik vezető reagál szinte azonnal.
- Ezek azok a pontok, amelyek a Blue-n múlnak. Ő a harcos, az ő módszerei, az ő megoldásai.

// Elnézést, hogy csak hosszas elméleti problémamegoldás eddig a kaland, de gondolom jobb most szembesülni a buktatókkal, mint akció közben, mert akkor már nagyon tudok engedni, ha próbálom magam tartani a reális szemszöghöz. //

A riasztó beindulásával tisztában is voltam, de azzal nem, hogy a szokásos riadó meg belső lezáráson felül akadnak e egyéb meglepetések.
Míg a prof csak beszél én hallgatok mélyen gondolkodva, majd ő is láthatja, hogy agyalok és ezért nem felelek ... még.
- Azzal tisztában vagyok, hogy beindul a riasztó és valószínű belső lezárás is lesz. Az első tervet most tegyük félre és foglalkozzunk a másodikkal. Az ablakot ha valamilyen módon sérteném a riasztó beindul bejutok és talán ki is jutnék, mert a falat kiütöm ha a pajzsot nem is tudom, de elnézve ezt a tagot, valami más turpisság is van a riasztóval valami extra, ami buktatná az egész akciót. Viszont mivel nem vagyok szellem, hogy átmenjek az üvegen így azt mégis el kell távolítani. Talán az antianyaggal(asszem erről beszéltünk, ha nem akkor vedd légy szíves annak amit megbeszéltünk XD) történő lyukégetéstől nem indulna meg be a riasztó, és a tag sem szúrná ki ha lassított időben csinálnám és ezek után beugranék a keletkezett lyukon, likvidálnám, majd a leengedett kötélen keresztül másznék vissza. Persze, hogy ez kivitelezhető legyen szükségem lenne egy ilyen szerkezetre.
Mondom komolyan miközben azon agyalok, miként lehetne finomítani még terven és elkezdem magamban megtervezni az akció utáni szökést.
- Mondjuk nem árt, ha nem marad utánam hajszál így kéne egy hajháló is. Nem röhög... biztosra kell mennünk.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

A teremben lévő tisztek és más katonák néhány másodpercre elhallgatnak. Láthatóan most fogják fel igazán, hogy Zack nagyon is érti a dolgát és pontos ismeretei vannak az akcióról, képben van mindennel. A fejlettebb biztonsági rendszerre nem reagálnak semmit, de Blue biztosra veheti, hogy igaza van.
- Igen, az antianyag jó ötlet. Észrevétlen, csendes. - helyesel az egyik jelenlévő droxi. Zack információs kártyáján ekkor jelenik meg egy nagyobb karabély méretű, cső szerű fegyver. Először csak fehér vonalakból, geometriai mintázatok szerint rakódik össze, hogy a férfi megfigyelhesse a felépítését majd teljesen élethűvé válik a kép. Ezután a korábban látott szimuláció ismét lefut. Ezúttal Blue valamilyen, eddig tisztázatlan módon az ablak előtt lebeg, az antianyag fegyverrel lyukat készít a felületen, majd behatol. A riasztó nem aktiválódik. A bejutás sikeresnek számít. Ez már láthatóan a mellette álló technikusnak is tetszik. A hajháló ötletét ugyan megmosolyogják, de nem nevetik ki egyáltalán. Az eddig is a kapcsolattartás szerepét választó tiszt válaszol a felvetésre.
- Ezzel is számolnunk kell. Egy teljes testes szigetelőruházat szükséges, a fej résznél átlátszó, további rétegekkel, hogy semmilyen biológiai vagy kémiai nyomot ne hagyjon maga után. A hajszálak akár végzetesek is lehetnek.
Megvárják Zack reakcióját, majd nem sokkal ezután egy újabb kép jelenik meg a kártyán. Ez egy testhez szorosan illeszkedő sötétkék ruházat, ami egészen a nyak felső részéig fed. Még néhány másodpercig elégedetten nézik a jelenlévők a lassan összeálló tervet, amikor az egyik észrevesz valamit. Nem sokkal később Zackhez fordul.
- A kijutást hogy tervezi a merénylet végrehajtása után? Ha a terem mégis lezárna, vagy az alapvető biztonsági rendszerek mégsem tennék lehetővé precíziós kábelek használatát. Esetleg nincs szükség valamilyen teleportáló szerkezetre, légi támogatásra, légi mentésre vagy rakétarendszerrel ellátott felszerelésre? Ha nem tud kijutni, de megöli a célszemélyt, az még rosszabb.
Veti fel a problémát, tesz fel kérdéseket és ajánl végül megoldásokat is az egyik fiatalabb taktikus. Láthatóan otthonosan mozog a megjelenő ábrák és adathalmazok között.

Mikor a jelenlévők hallgatnak, már sejthetem, hogy igazam van a különleges meglepetéssel kapcsolatban. Nem kockáztathatok semmit, elvégre itt az én bőrömet visszük a vásárra.
A következő másodpercekben egy szimulációt vetítenek elénk, ahol én lebegek aztán a fegyvert használva bejutok az ablakon.
- Gondolom nem lebegni fogok, hanem egy kötélen kapaszkodok majd.
A hajhálós megjegyzést persze megmosolyogják, de nem vetik el sőt egy egész testet fedő öltözéket akarnak adni, ami meggátolja, hogy bármilyen véletlen nyomot hagyjak magam után.
- A szigetelő ruha tökéletes ötlet.
Mondom, majd holografikusan is láthatom az öltözéket.
- Remélem azért megposhadni nem fogok benne.
Jegyzem meg, majd a fiatal taktikus felvetésén elgondolkodom és válaszolok.
- Teleportáló szerkezetre szükség lehet, de a lehető legkisebbre, elég cuccot fogok így is az akcióra vinni. Ami pedig a légi támogatást illeti, szükség lesz rá, de csak olyan mértékben, hogy amint én visszafele megragadtam a kötelet, a géppel azonnal el kell hagyni a helyszínt, én pedig fel fogok mászni a lehető leggyorsabban vissza a gépre.
Mondom határozottan, majd várom a további reakciókat.

//Remélem most már minden rendben van a tervvel. //

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

Az ereszkedés ötletére a tiszt határozottan bólogatni kezd.
- Igen-igen, az említett siklóról egy nehézségi kábellel leengedhetjük és nagyjából kartávolságra lebeghet az épület mellett. Ennél jobb megoldást nem hiszem, hogy tudnánk biztosítani. Parancsnok?
A feljebb lévő részen álló magasabb rangú férfi, aki az egész megbeszélést felügyeli pozitív jelet ad. Valóban ez lehet a legjobb megoldás. Ezután Zack felszerelése kiegészül egy hajszálvékony, átlátszó, több tonnát elbíró, pókhálófonál szerű kábellel. Egyelőre csak virtuálisan kerül a kivetített ábrán a többi közé. A megjegyzésére ismét néhány furcsálló tekintet kap válaszul a droxi katonáktól. Ők láthatóan nem szoktak hozzá, hogy egy olyan harcosnak, mint Blue, aki már igen sok éve életben van regenerációjának hála, komolytalan megjegyzései legyenek. Zack egyébként tisztában van vele, hogy a teljes testet szigetelő ruházat minimális védelemmel is ellátja, a feji részekhez tartozik egy szövet maszk és sisak is, ami elfedi a teljes személyazonosságát. Ugyanakkor a hologramos álcázó ezen is alkalmazható és maga a ruházat anyaga megfelelő szellőzést biztosít a bőr számára. Másképp nem is lehetne, mivel teljesen lezárt bőrfelülettel néhány percet bírhatna csak ki benne.
- Rendben, alkarra szerelhető teleportáló panelt kap. Egy méteres körzetben mindent magával fog hozni, egyenesen a hajóra, erre figyeljen. A gép, amint beszállt elhagyja majd a területet. Miután kijut a városból, már légi fedezetet is biztosítunk. Automata vagy pilóta irányította légi kíséretet szeretne?
Miután válaszol a kérdésre, a Zack mellett álló technikus is feltesz neki egy kérdést.
- És nekem mi lesz ebben a villámakcióban a szerepem? Terv szerint eddig semmi. Fiúk, nehogy már szórakozásból hívtatok ide. Fentről bejutok a gépi vezérlőbe. És onnan? Mire lemászok a célszemély már halott, így nem fogom tudni feltörni a rendszert és segíteni a munkádat.

//Igen, lassan már kezd összeállni. //

Láthatóan tetszik nekik a terv, majd felvilágosítanak, hogy csak 1 méterre tudok teleportálni.
~ Necces lesz, de kivitelezhető.
Ezek után kérdezik, hogy manuálisan vezérelt, vagy robotpilótás gépet kérnék és felvilágosítanak, hogy miután kiérek a város légteréből már légi kíséret fog várni. Fejemben már körvonalazódik is, a szökés tervének gondolata, miközben a választ megadom.
- Automata pilóta tökéletes lesz.
Mondom, majd el is készül a terv a fejemben.
~ Amint kilépek a város légteréből, lehetőleg mg mielőtt a légi kíséretbe botlanék, kiugrom a repülőből, valamivel ami tompíthatja az esést, bár leginkább egy hátrakétának örülnék, de ha kell az üléshuzatot fogom lassító eszközként használni. Persze azért én is vagyok hü**e ez mind lassított időben fogom majd kivitelezni.
Ezek után a doki megkérdezi, jogosan, hogy feleslegessé vált -e.
- Elnézést, hogy raboltam az idejét, így valóban nem tudja majd segíteni az akciót.
Mondom a dokinak, miközben már az oreromban érzem a szabadság édes illatát.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

A katona bólint a kérésre, majd parancsba adja, hogy egy automata siklót készítsenek elő az akcióra. Jól láthatóan senkinek nem tűnik fel a Zack által felállított szökési terv. Nyilván vagy valóban teljesen feltűnésmentesen sikerül vinnie az ahhoz szükséges szálakat, vagy a droxiak már készültek erre is. Reen, ahogy meghallja, hogy rá mégsem lesz szükség elfintorodik, mintha először nem is akarná elhinni Blue szavait, de utána kénytelen szembe nézni a valósággal.
- Van így. - szólal meg semleges hangon - Valaki lassabban, technikázva szereti, más gyorsan lezavarni az akciókat. Azt hittem más típusú fickó vagy.
Nem tűnik különösebben csalódottnak, vagy idegesnek, csak testalkata miatt egy kissé morcosnak tűnhet. Egyelőre még nem hagyja el a termet, csak oldalra húzódik az egyik munkaállomáshoz, ahol a technikusok is dolgoznak az akció részletein. Innentől a férfi csak szakmai megfigyelőként vesz részt a műveletekben. Néhány percig nem történik semmi, majd két tiszt kezd egymással beszélni. Mikor végeznek mind a ketten Zack-re néznek.
- Szüksége van esetleg bármilyen más felszerelésre? Rendelkezésünkre áll több fajta kompozit páncélzat, álcázó, kommunikátor egységek, jelzavarok, multifunkciós gránátok, elrejthető fegyverek, mágnesgyorsítós fegyverek, gravitációgyorsítós fegyverek, egyszerű energia fegyverek, plazma és lézer egyaránt. Rakétarendszerek, kódtörő modulok, hordozható számítógépek, vizorok amelyek növelik a látó spektrumot. Ha valamire szüksége lehet még jelezze.
Kivárják Zack válaszát és ha mond valamit, akkor azt gondosan lejegyzeteli az egyik oldalt ülő beosztott. Mindenképpen megvárják, amíg az északi törzstag mond valamit, majd csak utána folytatja a másik férfi.
- Ha ezekkel is meg vagyunk és úgy érzi, készen áll, ki kell jelölnünk egy megfelelő időpontot az akció végrehajtására és elkészítenünk a beosztást, kiosztani a csatornákat, megbeszélni a jelzéseket és a többi. Végső egyeztetések...
A hangján érezni, hogy nem nézi ki Blue-ból, hogy ezekben mind járatos, ezért tartja fontosnak, hogy biztosra menjenek és ne legyen fennakadás. Valószínűleg az egész akció nagy részben az ő felelősségük is.

Reen szavaira azért válaszolok még, nehogy megharagudjon.
- Én személy szerint mindkét fajta akciót kedvelem, de általában a biztosabbat választom.
Mondom, egyúttal meg is magyarázva a dolgokat.
Aztán megkérdezik, hogy van -e még szükségem valamire és felsorolnak néhány dolgot, amiket még a szökésemnél még hasznosnak is találhatok.
- Talán egy jelzavaróra és álcázóra még szükségem lehet, de nem hiszem, hogy szükség lenne bármi másra is.
- Szerintem a megfelelő időpont, mint említettem hajnalban lenne, egy órával az után, hogy a vezető hazaért, ha minden igaz ekkorra ár aludnia kéne és sikerrel végrehajthatnám az akciót.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

Reen már csak legyint a megjegyzésre, hogy neki mindegy. Időközben a kártyán megjelenő listára felkerülnek a további kiegészítők, amiket Blue kért, a jelzavaró és az álcázó. Előbbi egy kis méretű fém színű négyzetes tárgy, az álcázó pedig a ruházatba lesz beépítve a tervek alapján. Ezután az egyik egyenruhás bólint a megjelölt időpontra.
- Rendben van, korábban is azt az időszakot találtuk megfelelőnek. Mindig változó, hogy pontosan mikor is ér haza a célszemély, de a belőhető időtartomány közel azonos, nincsenek nagy eltérések.
Nem sokkal azután, hogy a Zack számára ismeretlen férfi befejezi, a vezetők közül néhányan valamiről beszélni kezdenek, majd egy másik katona fordul Blue felé és szól hozzá. Eközben int az őröknek, akik lassan közelebb sétálnak és oldalt kinyílik egy nagyobb fém ajtó is, ami egy fehér színű folyosóban folytatódik.
- Kövessen, fel kell készülnie az akcióra.
Ezzel elindul az ajtó felé és belép a folyosóra, elölről még int, hogy kövessék. Zack ha önként megy, akkor két oldalra négy-négy fegyveres őr valamint két tiszt kíséri végig. Alig egy perccel később a teljesen egyenes fehér folyosó másik végén egy nagyobb fém terembe érkeznek meg. Maga a terem teljesen üres, nincs benne semmi, csak a közepén egy nagyobb asztal, amelyen előre kikészítve helyezkedik el a felszerelés. A szigetelőruházattól kezdve, az antianyag fegyveren át egészen a késig és más apró kiegészítőkig minden külön kategóriákra bontva, sorszámozva kap helyet egymás mellett.
- Szerelkezzen fel, lássuk hogy néz ki úgy.
Adja ki az utasítást a tiszt. Ha a parancsnak eleget tesz Blue és felszerelkezik akkor ezt könnyen megteheti. Ezután még egy kérdést tesz fel neki ugyanaz a tiszt.
- Ki akarja próbálni a felszerelést a gyakorlóteremben, hogy lássuk mozgás közben?
Annak ellenére, hogy kérdés erős ajánló, kijelentő hangsúlyban hangzik el a férfi szájából. Egyelőre még várja, hogy mit is tesz Zack és hogyan reagál, majd csak utána cselekszik.

A doki csak legyint, mielőtt távozik. Kisvártatva a cuccok pedig megjelennek az adathordozó kártyámon is. Az akció idejét pedig ismét fixáljuk.
Ezek után a katonák összesúgnak, majd átkísérnek egy gyakorlóterembe, ahol kipróbálhatom majd a felszerelésemet.
A folyosón vagy nyolc fegyveres alak fog közre.
~ Valahogy így érezheti magát a Vexi is, bár őt azért veszik körbe, hogy megvédjék, engem meg azért, hogy nehogy meglógjak innen.
A gyakorlóterem, az eddig megszokott fehértől eltérően fémes színű és mindössze, csak egy asztal van benne, rajta a felszerelésemmel. Felszólítanak, hogy próbáljam fel az öltözéket, amibe én hamar bele is bújok, nehezebb  ruhákba is belebújtam már, amilyen vén róka vagyok én, sok mindenen keresztülmentem. Egy ilyen akció nem fog ki rajtam.
Miután belebújtam a hacukába úgy ahogy a gyakorlatban is tenném, hogy egy hajszál se csípődik a cipzárba, se semmi. Ezek után megkérdezik, vagyis inkább finoman parancsolják, hogy próbáljam ki a fegyvereket a próba teremben.
- Le akarom tesztelni a felszerelést, még most derüljön ki, ha valami gikszer van, mint akkor.
ha átvezetnek oda is, akkor megyek, mivel az ellentmondás nem lenne bölcs döntés jelen helyzetetemben.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

Zack minden gond nélkül fel tud szerelkezni, a felszerelése hiánytalan és tökéletesen illeszkedik. A ruha kényelmes, nem akadályozza a mozgásban, mégis hangtalan mozgást biztosít a kezében lévő fegyver könnyű, a tőr pengéje ellenőrzés után rendkívül élesnek bizonyul, az egyéb kiegészítők mint a fő és tartalék kommunikátor, az életjeleit figyelő műszerek és a jeladó is mind jól funkcionálnak. Látva Blue engedelmességét, a felszerelkezést a droxi katonák is örömmel konstatálják. Az utolsó mondat után az egyik tiszt csettint egyet a technikusoknak.
- Lássuk pörögni. A száztizenhetes gyakorlóprogramot indítsák!
Zacket megkérik, hogy álljon egy kijelölt rámpára, majd a többi személy oldalra vonul. A terem változni kezd, alul kis méretű fém rudak emelkednek ki vagy süllyednek ki a padlóból, a falak tágulni vagy éppen fordulni kezdenek, a terem változik. Alig egy perccel később már egy egészen más helyen áll Blue. Ő az egyik hat méter hosszú és két méter széles konzolon áll, vele szemben hat hasonló konzol, alatta harminc méteres szintkülönbség az alsó szintig. A leugrás nem járna túl nagy sérüléssel számára, de nyilván a gyakorlat véget ér ha leesik. Az előtte lévő panelekre fentről fekete színű, humanoid testű robotok érkeznek le.

Mindegyik szinte azonnal fegyvert szegez Zackre, de egyelőre még nem lőnek.
- Megsemmisítés. – hangzik egyszerre a gépekből.
Ezzel a rocksolidos harcos elég időt nyer, hogy cselekedjen. A panelek kellően messze vannak, önállóan lebegnek, tíz-húsz méterre az övétől, ezeken állnak az ellenfelei, fél tucat pontosan.

A felszerelés jól illeszkedik és nem is olyan nehéz az a sok cucc, mint vártam volna.
~ Szuper.
Amint felöltöztem el is indítanak egy edzésprogramot. A föld forogni kezd és a hely változik. Akaratlanul is leguggolok és a kezeimmel támaszkodom, amennyire csak tudok. Végül a terem megáll és valahol egy lebegő rámpán állok meg, felegyenesedem és látom, hogy néhány edzőrobot érkezik lefelé.
~ Most vigyázhatok a cuccra, hogy ne menjen gajra, szuper.
Amint megérkeznek felmérem a humanoid robotokat és a fegyvereiket, hamar meg is találom a gyenge pontjukat, főleg mivel tudom hol keressem azokat. a megsemmisítés szó elhangzása után megindulok a robotok felé. Persze közben őket és a fegyvereket is figyelem, hogy időben térjek ki. Kezdésnek a legszélső robotra ugrok rá és elvágom a főkábelt. Majd onnan el is ugrom a következőre, mert a többi robot nem fogja bánni ha társukat is lelövik velem együtt. A másodiknak a hátához állok, hogy ő ne érje el, de a többi becélozhasson, és persze jó időben ugorhassak el, így szó szerint kijátszom egymás ellen a robotokat.
A folytatásban, vagy a főkábelt vágom el a többi robotnál is, vagy kijátszom a másik ellen. Nem nehéz, mivel ismerem a robotika főbb elemeit, meg a legtöbb típust is a múltamból kifolyólag.
Ha valami váratlan támadás érne manőverezés közben próbálok kitérni, és így az összes robotra figyelni.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

A robotok felépítését Zack pontosan ismeri, így tudja mire számítson tőlük, ez nagyban segíti őt harc közben. Azonnal ugrik egyenesen rá a legszélső robotra, az, az érkezés erejétől és a férfi súlyától hátrébb kell hogy lépjen, de még így is majdnem mindketten lezuhannak a platformról. Blue megkeresi a robot gyenge pontját a nyaki résznél, a legtöbb kábel és vezető belül fut a testben, de van néhány külső is. Kis keresés után, még a robot ellentámadása előtt elvágja az egyik energiakábelt, amitől a gép teste összezuhan. Nem vár sokat, Zack azonnal ugrik a második közel lévő robothoz, az állatias tulajdonságai és a farka könnyebbé teszi ezt is. Azonban ekkor már sokkolófegyverekkel tüzelnek rá. Ez, amennyiben nem túl erős nem okozhat neki különösebb sebeket, ellenben fájdalmat és erős görcsöket igen. Zack megérkezik a második platformra és erejét kihasználva hátát veti a gépnek, úgy, hogy az képtelen legyen őt támadni. Ehhez folyamatosan tolnia kell a robotot a másik irányba, hogy az ne legyen képes közelharcba bocsátkozni és a saját leesését kelljen megakadályoznia. Ellenben nyilvánvaló, hogy a robotok egymás ellen való kijátszásával kapcsolatban tévedett. A gépek nem tüzelnek egymásra sem direkt sem hibából. A programjaik és a géptestük sokkal gyorsabbá, precízebbé, hatékonyabbá teszi őket egy embernél. Olyan pontokra kezdenek tüzelni, ahol Blue egyes részei kilógnak a fedezéknek használt robot mögül. A lábainál, a vádliját, a felsőtestén a vállait, az oldalából kilátszó részeket veszik célba. Egyelőre az összes lövedék elmegy mellette, egyik sem sebzi meg, de ha nem tesz valamit hamarosan az egyik el fogja találni, ezt ő is érzi.

Gyorsan kellett reagálnom, ha nem akartam leesni a rámpáról. Nem igazán harcoltam még ennyire szűk helyen, mármint nem szűk a tér, csak az a felület ahol állhatok. Az első robotot sikeresen kiiktatom, de amikor a másodikhoz ugrok eltalálnak egy lövedékkel. Meg se kottyanna a dolog ha nem sokkolófegyverrel találnának el, amitől görcsölni kezdtem.
~ Hogy az any@d!
Szerencsére részleges fedezéket nyújtott a második robot, aki azzal volt elfoglalva, hogy le ne essem, miközben a hátam nekivetem. a többi azonban sajnos nem lőtt a társára, sokkal precízebbek voltak hozzá. Eddig körbelőttek engem, de tudtam, hogy több helyen kilógok, így nem sokáig maradhatok így.
Próbáltam kihasználni, hogy a robot ellentart nekem és egy gyors félfordulatos szökkenéssel ugortam kissé távolabb a hátától és amint megérkeztem teljes erőből megküldeni a robotot egy ütéssel, hogy az leessen. Ha ez nem megy akkor egy újabb ugrással ugrok rá és elvágom a kábelt, amit már nem kell keresgetnem. Ezúttal sokkal gyorsabban próbálkozom ezzel a művelettel és a tovább ugrással is, nehogy aztán a görcsök miatt leesek én is.
Amint akármilyen módon eltávolítottam a második robotot az útból, a következő robothoz ugrom, de ezúttal nem túl nagyot, hogy ne legyek túl kiszámítható és míg felülről várnák az újbóli támadásom, addig én a 3. robot rámpáján landolok nem messze tőle és kirúgom annak lábait, ügyelve arra, hogy közben ne essen rám és hogy a többi se találhasson el. Akármi lesz is. vagy lelökni vagy ismét elvágni próbálom a tagot, csak éppen más taktikával.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

Zack megtöri a patthelyzetet. Felugrik és a levegőben megpördül, a robot aminek eddig a hátát vetette teljes erőből megindul hátrafelé, lép egyet majd előre dől, így ellensúlyoz, hogy ne essen le a platformról. Hallani lehet a hidraulikus elemek finom hangját, ahogy korrigál, már éppen egyensúlyba állna, amikor Blue megüti és az erőtől a robot egyszerűen lerepül a platformról és lezuhan. Két robottal már végzett. Átugrik a harmadik, hozzá legközelebb lévő harcigép platformjára. Azzal jól számol, hogy a levegőben mozognia kell, alacsony íven érkezve, összehúzva magát, ugyanis folyamatosan lőnek rá. Egy-egy lövedék így is súrolja, apró görcsöket okozva a testében. Amint megérkezik a platformra az ott lévő robot a fegyverével szájba veri Zacket. Ennek erejétől a földre kerül, de onnan is tud már előre tervezett módon támadni. Testi erejével és ellenállásával sikerül elgáncsolnia a robotot, ami ettől elesik, ráesne közvetlenül de ő elkerüli. Ha elég gyors akkor még a platformról is le tudja lökni. Ezzel a harmadik robotot is kiiktatva. Azonban ezután már nem tud mozdulni. Három robot nyit rá három irányból össztüzet és Zack a lebegő fém részen fekve könnyű célpontot nyújt. A találatoktól önkénytelenül is vonaglani kezd a platformon, forgolódik és csapkod, vagy remeg ahogy az izmai sokk alá kerülnek. Szerencsére a leesés nem fenyegeti, nem a panel szélén van, de az akaratereje egyre fogy minden egyes újabb lövés után.

Második robotot i sikeresen kiiktattam, ezek után, összehúzódva próbálok a harmadikhoz repülni, bár így is kapok néhány súrolást a fegyverektől, de legalább csak kisebb görcsöket okoz.
Amivel azonban nem számoltam, hogy a robot szájba vág így a platformon fekve végzem.  gáncsolást még így is sikeresen kivitelezem, aztán egy gyors kerülés, kis löket és a harmadik robot is leesik.
~ Robotokkal még nem bunyóztam, de nem megy olyan rosszul, mint hittem.
Csak hittem, ugyanis kaptam egyszerre három lövést is a maradék 3 robottól, mert nem volt túl nehéz eltalálni, a platformon fekve. A sokkoló lövedékektől akaratlanul is rángatózni, kapálózni kezdek. Alig bírom irányítani a testemet.
~ Sokkoló fegyverek, ezek biztosan ki akartak cseszni velem. B@szki nem bírok normálisan mozogni.
Próbálom összeszedni a maradék erőmet és vissza ugrani az egyik üres rámpára, hogy ezzel is időt nyerjek, persze minél kisebb pályán ezt is, hogy ne lőjenek belém többet. Meg kellett várnom, míg a görcsök csökkennek, mert ez így marhára nem lesz jó.
Persze amint földet érek próbálok mozgásban maradni, hogy ne találhassanak el és felkészülhessek az újabb visszatámadásra.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

Zack a szenvedés közben összeszedi az erejét. A regenerációja segít a görcsökön is, így amikor mozdulni akar, mozdulni is tud. Feláll és átugrik egy másik, üres panelra, azonban miközben a levegőben van továbbra is könnyű célpontot nyújt a robotok számára. Számos lövést kap repülés közben, amik újra megfeszítik, összerántják az izmait. Végül megérkezik a fém egységre, de azon már nem tud mozogni, elkezd hátra esni és ledőlni a panelről. Állatias reflexeinek köszönhetően Blue még az utolsó pillanatban kinyúl és két karmos kezével elkapja a platform szélét, a karmai beakadnak a vékony kis perembe. Így egyelőre stabilan helyezkedik el és nincs nagy esélye annak, hogy magától lezuhanjon. Azonban a lábai még mindig önkéntelenül is rángatóznak az eddigi lövésektől. A nagyobb probléma számára, hogy a platform, mivel a szélére helyeződik a súly, a saját tengelye körül kezd forogni, közben egyenes vonalban repülni. Ennek következtében hamarosan úgy fog fordulni, hogy nyílt célpontot nyújt ismét a robotoknak, egyelőre azonban a lebegő fémtárgy fedezékként szolgál. Ha kissé felhúzza magát, akkor látja, hogy az ellenfelei mind tűzkészültségben vannak, célra tartanak és egyenletes mozgással követik őt, várva a pillanatot, amikor ismét el lehet találni. Szerencsére a panel repülési iránya neki kedvező, az egyik fal felé távolodik éppen. Már csak három ellenfele van, eddig hármat már ki tudott játszani.

Az ugrás sikerül de több találat is ér közben.
- áh uh
Rándulok görcsbe megint. Sikeresen megérkezem, de a görcsöktől kis híján leesek, még mázli, hogy utolsó pillanatban meg tudtam kapaszkodni karmaimmal az emelvény peremében. Azonban ahogy a súly oldalra helyezkedett, az eldőlt és lassan forogni kezdett a tengelye körül.
Ha pedig ez nem lett volna elég a lábaim közben önálló életet éltek a görcsöktől.
- Nem most kéne táncolni asszem.
Kissé feljebb húzom magam, mire látom, hogy a robotok már becéloztak és csak arra várnak, hogy feléjük forduljon az emelvény, mármint az a része ahol én vagyok. Szinte egyszerre mozgatták célzórendszerűket a platformmal.
Próbáltam amilyen gyorsan csak tudtam kiűzni a görcsöket a lábaimból, hogy azokat a platformhoz húzzam és a menet iránnyal ellentétesen rugaszkodjam el onnan az egyik robot felé, persze mint ha lehet kis íven, majd egy gyors ütéssel kényszerítem le a saját emelvényéről, majd megpróbálok az utolsó előttinek a hátához ugrani, úgy hogy az utolsó ne lásson rám csak a társára, így a padhelyzetes helyzetet előidézve ismét mert ha megint bekapok pár lövést akkor ha támadni nem is fogok tudni, de ellent tartani talán igen.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

Zack kinyújtja a lábait, az inak és az izmok megfeszülnek a csontokon és a görcsök a regenerációnak hála elmúlnak. Ismét állatias képességeit és harci tudását, tapasztalatát kihasználva veti bele magát a harcba. Felhúzza magát a platformon és rögtön, menetiránynak ellenesen ugrik. A jól kiválasztott módszernek hála a robotok sokkoló lövedékei ugyan majdnem súrolják, de mögötte repülnek el. Megérkezve a maradék három közül első ellenfélhez, egy ütéssel löki le a gépet a platformról. Kettő maradt. Az utolsó előttihez ugrik, mielőtt azonban annak a hátához tudná vetni a sajátját, a robot fémburkolatos, szövetkesztyűt viselő kezével igen nagy erővel tarkón vágja Bluet, amitől a mutáns férfi megszédül. Nem esik le, nem válik harcképtelenné de a fájdalom erős és az egész feje zúg. Kellő erőfeszítéssel azonban megint a hátát tudja veti az ellenfelének, ami elkezdi hátrafordítani a testét és megpróbálja őt ütésekkel ártalmatlanítani. Ha figyel és jól helyezkedik az ütéseket elkerülheti, mivel a robot nem igen tudja eltalálni őt, testi okok miatt. Néhány másodpercig tökéletes fedezékben van Zack, amikor az első lövés éri, egyenesen a fejét, annak azt a részét, ami minimálisan is kilátszódott a robot teste mögül. Ezúttal az utolsó gép nem hibázik és minden olyan pontra tüzet nyit ami bemérheti Zacken, ahol a másik robot a mozgása miatt éppen nem takarja. A fejlövés után hamarosan még a bal karjába kap két lövést. A lábai szerencsére kitartanak és ez menti meg attól, hogy leessen, de a nyaki, feji és kargörcsök rendkívül kellemetlenek. Egy idő után ezt már ő sem fogja bírni, ezt már tudja. Már csak két robot van hátra.

Az ugrási irány jó, egy lövedék se talál telibe.
~ Ezaz!
A robotot sikeresen lelököm majd a másodikhoz ugrok, akinek mielőtt a hátához vethetném a vállaimat, egyszerűen tarkón vág.
~ Hogy az a drága jó édes anyucikád!
A fejem zúg, de nem adhatom fel, gyorsan neki vetem hátamat a hátának, aztán még meg is akar fordulni, hogy ütögessen, persze kitérek az ütések elől, de attól még szorosan tartom. Ezek után egy fejlövés következik, majd kettő az alkarba.
Úgy rángok, mint valami bábu, közben pedig káromkodnék, ha nem félnék, hogy kettéharapom a rángás közben a nyelvem, így csak gondolatban teszem. tudom gyorsan kell cselekednem, ha nem akarok leesni, vagy még több lövést bekapni.
Próbálok a robot mögé úgy húzódni hogy tényleg ne látszódjon ki semmim, gyorsan amint abba hagyom részint a rángatózást, oldalra csusszanok, hogy a robot veszítsem egyensúlyából, majd direktbe elé kerülök ha lökni kéne a roboton ahhoz, hogy leessen. Mindezt próbálom gyorsan megtenni, hogy az utolsóhoz ugorhassak kis íven, mert nem nagyon bírnám már ki ezt a sok rángást okozó lövedéket.
Ha sikerül, akkor gáncsolással próbálkozom leütni a platformról, közben úgyelve arra, hogy ne rántson magával.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

Zack amíg még lehet taktikát vált, éppen időben, talán az utolsó pillanatokban amíg a lövések teljesen lesokkolnák a testét. Visszahúzódik a robot mögé, abban a pillanatban a lövések hangjai is megszűnnek. Most már nem tüzelnek rá feleslegesen a harci robotok, csak, ha biztosan eltalálják Bluet. Ezután oldalra csúszik, amitől a robot, aminek eddig a hátát vetette egészen a lebegő panel szélére tántorodik, de mint korábban a másik is, ez sem esik le azonnal, mert időben visszanyeri az egyensúlyát. Zack ezen segítve a gép elé kerül és határozottan meglöki, amitől az a mélybe zuhan. Még egy kiesett, már csak egyetlen egy ellensége maradt. Nem habozik most sem, alacsony íven ugrik a következő platformra. Azonban most már csak egy gyakorlórobot van, aki teljes egészében Zack-re koncentrál, és az északi mutánsnak most nincs fedezék. Látja, ahogy a gép féltérdre ereszkedik, vállához emeli a puskát és aktiválja a célzórendszert. Repülés közben nyolc-tíz lövés éri Zack mellkasát, felsőtestét. Ettől a teste megint remegni kezd, és nem tud úgy érkezni, mint szeretne. Még a levegőben a robot elkapja fél kézzel a nyakát és annál fogva emeli magával szembe, úgy, hogy Blue a mélység felett lógjon. Szerencsére Zack nem kezd el fuldokolni, a regenerációja miatt, és a sokk hatása is múlik, már majdnem teljesen visszanyerte a mozgáskoordinációs képességét.

Sikeresen kiiktatom az utolsó előtti robotot is, így már csak egy maradt. Megpróbáltam gyorsan felé ugrani, de azt ugye nem figyeltem, hogy már csak ő van hátra és ezért az összes figyelmét nekem szentelheti és nincs előle fedezéken. a repülés közbe vagy nyolc, tízszer eltalál, aminek persze korántsem örültem.
~ Hogy az a drága jó, édes anyucikád!
A landolás nem úgy sikerül ahogy terveztem, főleg mivel az utolsó robot elkap a torkomnál fogva, így legalább kirángatózhatja magát a testem. A robot a mélység felé tart, én pedig a szorító karját próbálom meg karjaimmal szétfeszíteni, ha pedig újra lőni akar, akkor a fegyverét egy jól irányzott rúgással iktatom ki. Ha sikerül a szorításból szabadulnom, akkor megpróbálok a karját kihasználva a tag fej felé lendülni és elrúgni azt, így mivel a platform szélén áll le kéne esnie, de ha mégsem akkor az az erő, amivel elrugaszkodom róla, hogy a platformra érkezzem, majd megteszi neki a kellő löketet.

~ Karakter: Zack Blue; Helyszín: Drox titkos laboratórium ~

Zack kihasználja az erejét, gyorsaságát és a harci tapasztalatát. A robot éppen a fejéhez emelné a sokkolópuskát, hogy végezzen vele, de ő egy egyszerű rúgással kirepíti azt a kezéből, a fegyver oldalra zuhan és ezzel a gyakorlórobot fegyvertelenné válik. Valószínűleg ezután átállna arra, hogy a végtagjait használja fegyvernek, de nagy eséllyel bele van programozva egy kis késleltetés, szimulálva az emberi meglepődöttséget. Blue megint gyorsabb, két karjával megragadja a nyakát szorító kezet és elkezdi azt szétfeszíteni. Meglepő lehet, de most is sikerrel jár, a több tonnás erejével a gép nagyon erős szorítását áttöri, sőt még az ujjakat is elkezdi eldeformálni, eltörni. Végül sikerül teljesen szétnyitnia a szorítás, ekkor azonban olyan történik amire nem számít. A robot egyszerűen elengedi őt és mivel Zack semmiben nem tud kapaszkodni vagy megtápászkodni lezuhan. Azonnal érzi, hogy esni kezd, olyan mintha egyszer csak a fém panel és rajta a robot megindulna felfelé, ő pedig lefelé és a súlyát sem érzi hirtelen. Minden lassabbá válik körülötte, a szíve hevesen kezd lüktetni a torkában. Alatta a sötétség ami felé esik, felette a lámpák fénye. A feje most hagyta el a lebegő panel alját. Talán még tud tenni valamit.