Pride

7 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Pride

Témanyitás by Dr. Zield Jones on Csüt. 28 Aug. 2014, 20:17

Rugó Ruby-nak sosem volt rendes családja. A Pride-os árvák, bandák által nevelt gyerekek egyike volt, aki hat évesen már késsel harcolt, nyolv évesen lövöldözött és tíz évesen darabokra kaszabolt egy fizetni nem akaró drogost. Parancsra tette, a nevelőapja parancsára, aki nevelte, de kegyetlenül. A lánynak nem volt igazán kit szeretni, csak a mostohatestvérét, ha az szerelem nem volt, nem csak szaxkapcsolat. Ennek a háznak a lakói nem tudtak benne együttérzést, szánalmat ébreszteni. Kigúnyolta a családi értékeket, mert neki soha nem volt része olyanban. A nő a gyerekeit akarta megkímélni, de Rubynak figyelmeztetés volt az utolsó mondat. Egy rövidet nevetett, ahogy a családanya feje elgurult. Felkapta a fejet, azzal tervei voltak. Be akarta dobni a gyerekek elé az anyjuk fejét és ha volt azon maszk, lehúzta, hogy megismerjék.
A pengéket a helyükre tette és egyik kezében vitte a fejet, a másikban a karabélyt. Elindult felfelé a lépcsőn. Ha meglátott valakit, azonnal tüzelt. Ha bújkáltak és nem akadályozták meg, akkor a lépcső tetejéig ment és onnan hajította be központi helyre a fejet. Ruby nem tartozott a maszkosok közé, de nem is sajnálta a gyerekeket.

_________________
Reneszánsz:
Dr. Zield Jones és az állatok
Hanna Jones-Rider
Theodor Jones
Kam Flyrthibate - Töltés
Waynoka
Szürke Eminenciás
Charles Dialin

Kree jövő:
Dr. Zield Jones

Végtelen Háború:
Kék Lovag
Charles Dialin - Oszlató
Evangeline Gordon - Crystal Panther
avatar
Dr. Zield Jones
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1185
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Apr. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: dr. Zield Jones
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Pént. 29 Aug. 2014, 10:40

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Bármennyire is nehéz volt, próbált nem arra figyelni, hogy bűntudata van. Azt már látta, hogy Zöldike nem igen törődött ezzel, ez a Pride volt, a feltöltéseknek hála Yrsa is tudta, hogy nagyjából ez mindenkinek megszokott, de akkor is. Majd ha vége van az éjszakának és hazaért, akkor beszél erről Joe bácsival, hátha a férfinak van egy-két bíztató szava erre is. addig pedig kénytelen lesz valamilyen módon elnyomni mindezt. Ahogyan Noran megvonta a vállát ezzel kapcsolatban, akkor inkább igyekezett fel sem hozni már a témát. A lezuhanó testnél könnyedén odatudott ugrani Zöldikéhez, aki még át is karolta, ahogyan pedig a vállágyús alakot kereste, csak egy pillanatra látta, de utána már nem. Amint gyorsan körbenézett még talált is egy megfelelő helyet, ahova behúzódhattak. Most kellemesnek érezte azt, hogy Zöldike ennyire közelbújt hozzá, múltkor még meglepte, de most már nem. Amint a páncélja végigszkennelte a környéket máris kiszúrta a rejtett csapdákat, ha ezt nem tette volna meg, akkor megint könnyedén meghalhattak volna. A vállágyús ugyan már nem volt a környéken, de az ajándékai igen. Ebből már azelőtt, hogy Noran kimondta volna, hogy vadászik rájuk Yrsa is tökéletesen tudta, hogy valóban így van és a férfi tényleg nem akarta, hogy élve távozzanak innen. Azonban ezek után már Yrsa sem akarta elengedni a fickót, főleg, hogy ez a második támadása volt ellenük már. A kommunikátorát előhalászta és a szeme elé vetülő képet arra vetítette ki, hogy megmutassa Zöldikének, hogy merre is fogják találni az aknákat, azonban igencsak kellemetlen érzése volt ezzel kapcsolatban.
- Ki kell jutnunk innen mielőtt aktiválja az aknákat – hadarta.
A vállágyús ugyan már nem látszott, ami szerencse volt, de ki tudja, hogy mennyire rejtőzött el most is, arra pedig nem akart időt áldozni, hogy Maniac-et kérdezi erről. Gyorsan végignézte a lehetőségeket, végig a sikátort, illetve a közelben levő utcát, hogy hogyan tudnának a lehető leghamarabb kiérni ebből a halálzónából, hogy a robbanás ne kapja el őket és túléljék, ha az ellenfelük aktiválná az aknákat. Igaz nem látta őket olyan veszélyesnek, közel sem voltak annyira pusztítóak, mint a sajátja, de túl szűk volt a hely és úgy ítélte meg, hogy képesek lettek volna egymást is robbantani, ami egyben már elég lett volna arra, hogy mindkettejükkel könnyedén végezzen, noha önmagával csak időlegesen, de Zöldikét megmenteni sem tudta volna akkor. Ha látott olyan utat, útvonalat, amin keresztül képesek voltak a lehető leggyorsabban távozni. Ha volt ilyen, akkor intett Zöldikének, hogy induljon, az utat is mutatva, hogy merre és jelezte, hogy fedezi őt. Ha Noran elindul valóban így tesz, figyeli a tetőket is, és a sarkokat, hogyha szükséges, akkor védhesse a társát. Amennyiben észleli, hogy a vállágyús mégis robbant, akkor felgyorsul, hogy a lehető leghamarabb beérhesse Zöldikét, majd átöleli, hogy a testével is védje, majd kettejüket betakarja a páncéljába, hogy így is védje őt a robbanástól és a lehető legkisebb sérülést szenvedje el Noran, amennyiben ez lehetséges. Azonban, ha kiérnek minden gond nélkül a halálzónából, akkor is rögtön végigméri és szkennelteti a területet, hogy tudja mire számítsanak és eközben is végig fedezi a társát.




~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~
Az igazat megvallva fogalmam sem volt, hogy mikor ettem utoljára ennyire jó ételt, pedig én sem főztem rosszul. Egyelőre mindhárom tárgyat, amit letett az asztalra elvettem, a kommunikátort majd reggel szándékoztam visszaadni neki, mert nekem is volt, csak tényleg a hívás miatt volt szükségem rá. mivel nem zavarta, hogy maradnék, így még egyszer hálásan bólintottam neki, hogy akkor élek a meghívással. A kódot megjegyeztem, hogy mivel lehet bemenni és azt is, hogy merre kell mennem a szobához. Mikor már nem bírtam többet enni, az evőeszközöket letettem és még egy szalvétával megtöröltem a számat is. Még fáradtan és álmosan figyeltem, hogy mindent eltett egy hűtőbe, mit meg nem adtam volna a gyereke mellett, hogyha ekkora és ilyen modern hűtőnk lenne. A második ásítás után már felkeltem az asztaltól.
- Köszönöm Dallan – mondtam. – Akkor jó éjt! A kommunikátort reggel visszaadom.
Ah! Meglepetten hallgattam a számítógép válaszát, igazán nem volt erre szükségem, egymagam is boldogultam, de nem akartam megsérteni a megmentőmet azzal, hogy tovább tiltakozok az ellen, hogy miként próbálja kompenzálni a megmentésemet. Még mielőtt a szoba felé vettem volna az irányt a zuhanyzó mellé mentem, hogyha még ott voltak a holmijaim, amiket nem vettem magamhoz, akkor felkaptam őket a kezeimbe és azokkal indultam el a szobához. Mikor odaérek, akkor beütöm a holografikus panelbe a kódot, majd belépek a helységbe. A vendégszoba, inkább lakásnak tűnt, az eredeti otthonunk négyünknek nem volt ekkora. Beágyazva pedig már be volt, nagyon csalogatónak tűnt a hely, de még lepakoltam a felszerelésemet ha volt az előszobában asztal, akkor oda. Ami a ház ellátását illette roppant fejlett volt, eddig csak a klánnál láttam ilyesmit, magánszemélynél nem, de elég nagy volt a hely és a fickó is gazdag, így annyira nem volt meglepő, hogy megengedheti magának. mikor már a szobában voltam kibújtam a nadrágomból és a felsőből, hogy fehérneműben legyek és leültem az ágy szélére. Még nem bújtam be a takaró alá, akkor azonnal elnyomott volna az álom. Vettem egy mély levegőt, egy kis görcs volt a gyomromban, hogy mit fogok kapni az anyósoméktól, és amiatt is, hogy szegény gyerekek mennyire megijedhettek, hogy az apjuk után én is eltűnők az életükből. Lassan fújtam ki azt a pillanatokkal korábban beszívott levegőt, majd megpróbáltam komvonalon kapcsolatba lépni a megadott számmal.

_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Pént. 29 Aug. 2014, 17:08

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Yrsa a kommunikátorral látható módon is kivetíti a Maniac által leképzett képet. A valóságban még sokkal kivehetőbb és látványosabb az aknák elhelyezkedése. Noran, kissé kétségbeesetten és lemondóan néz végig mindegyik aknán, mintha elkönyvelné magában, hogy innen nem jut ki élve egy alsónadrágban fegyverövvel. Reménykedve néz Millerre aztán gondolkodni kezd. Yrsa felméri a terepet, nem talál olyan utat, amin távozhatna Zöldikével. A gond az, hogy az aknák valószínűleg már egy bizonyos távolságból aktiválódnak és robbannak, ezen kívül rendkívül jól fedik egymást. Nagyon veszélyes lenne megpróbálni elmenni közöttük, vagy az utolsó pillanatban megpróbálni a páncél köpenyével védekezni. Az is lehetséges, hogy egy akna robbanása, függetlenül mindentől a többit is aktiválja és akkor az egész sikátor Yrsára zúdulhat. Valamint nagy eséllyel távvezérelhetőek az aknák, éppen a rossz pillanatban is robbanthat a vállágyús. Hosszú percek után sem talál megoldást, amikor Zöldike felfelé mutatva megszólal.
- Felfelé kijuthatunk. Használd ki a képességeid. Felállsz a nyakamba, onnan elrugaszkodsz és elkapod az épület tetejét. Én utánad ugrok és megpróbálom elkapni a bokád. Felhúzód magad velem együtt és kint vagyunk. Szerinted?
Kérdően pillant Yrsára a fiatal férfi. Ha nincs ellenvetés, akkor feláll és a szemben lévő falnak támaszkodik két kézzel, a lábával terpeszt és felkészül, hogy Yrsa felmászhasson rá az ugráshoz. A tető magasan van és a sikátor falai teljesen simák, de megoldhatónak tűnik első látásra. Ha Yrsának más terve van, Zöldike örömmel hallgatja.


~ Karakter: Rugó Ruby; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Ruby felveszi a földről a levágott fejet, a maszkot egy mozdulattal leveri róla és így láthatóvá válik a halott nő arca. Még nem telt el sok idő, amennyire Ruby tudja lehet hogy a nő agya még él és lát mindent egy percig. Felmegy a lépcsőn, fent egy előtérhez ér. Itt is minden fény le van kapcsolva. Előrehajítja a fejet, ami nagy puffanással esik a padlózatra és gurul tovább a ház belseje felé. Szabad szemmel ugyan nem látszik, de a harcosnő szinte érzi, ahogy a helyiségek ajtajaiból előmásznak a gyerekek, hogy megnézzék mi is történik kint és mi gurul éppen a padlón. Az egyik gyerek túl közel megy a fejhez, Ruby meglátja a kisméretű testet és azonnal, félkarból tüzel. Egy ötös sorozat végigszántja a gyerek testét, ami szinte ketté nyílik ettől. Holtan, vérezve terül el a földön. Ebben a pillanatban, immár tisztán kivehetően három gyerek szalad be a jobb oldalon lévő nyitott szobába. Becsukják maguk mögött az ajtót és elbújnak. Ha Rugó utánuk lő, már késő, nem találja el őket. Ellenben most már tisztában van vele, hogy hány célpontja is van és hol helyezkednek el. Az emeleten most az előtérben áll, mögötte a lépcső, két oldalt egy-egy hálószoba ajtaja, szemben vele egy lezárt ajtó. Az lehet a biztonságiszoba, központ. Balra egy háló van, ahonnan a már lemészárolt gyerek mászott elő, az a szoba, ha Ruby ellenőrzi teljesen tiszta. Jobbra a maradék három gyerek van valahol a szobában.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~

Amelia magához veszi a maradék holmiját és bemegy a vendégeknek fenntartott részre. Az előhelyiségben van asztal, oda le is tudja pakolni az előbb felvett felszerelését. Fehérneműre vetkőzik és leül az ágy szélére. A kommunikátor lézeres technológiával vetíti ki, vörös és narancssárga színben a programját. A központi adatbázisból ki tudja keresni a klán elérhetőségeit és onnan már könnyen eltalál az anyósáékhoz. Egy sárga csík jelenik meg a kivetített kép közepén, ami körbe-körbe kezd el forogni, jelezve a várakozást, kapcsolódást, hívást. Egészen sokáig tart. Amelia szemei lecsukódnak, fejét lehajtja, az ajkai halkan kiengedik a lélegzetét, teste gyengéden hullik az ágyra. A fáradtságtól anélkül, hogy észrevenné elalszik. Ki tudja mennyi idő múlva a kommunikátor hangos sípolására ébred az ágyon fekve. Vele szemben a képen az idősödő anyósa jelenik meg.
- A halálba is! - kiált fel a nő, szinte sikítva - Amelia! Te élsz! Amelia... úgy aggódtunk, azt hittük meghaltál. Caln gyere, Amelia az!
Hamarosan Amelias apósa is megjelenik a képen, de ő szóhoz sem tud jutni. Alig tud megszólalni.
- Jaj Amelia. Már eltemettünk. A klán is eltemetett. Felébresszem a gyereket, hogy az anyjuk él?
Mint mindig Caln most is gyakorlatias, és egyből minden másra gondol, csak éppen a saját érzéseire nem. Amelia szemei újra lecsukódnak, fáradtan nyúlik el az ágyon, de ha van elég akaratereje még ébren tud maradni.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Dr. Zield Jones on Szomb. 30 Aug. 2014, 10:38

Furcsán hatott a frissen levágott fej Rugó Ruby kezében, de ő nem bánta. Kis kora óta szeletelte és ölte az embereket, a nevelőszüleitől kezdve az utca embereiig és a befolyásos pride-osokig bezárólag. A tudat, hogy a nő fejéig még eljuthatott a teljes család lemészárlása, annak a szándéka, csak izgalmasabbá tette az egészet. Ruby beszélni nem akart a halott családanya fejéhez, nem akart fölöslegesen hangokat kiadni, de elmondta volna neki, hogy a gyerekeit is elintézi majd és a végén kirabolja a házat, legvégül felrobbantja. Ezeket látta jónak, hogy nyomot hagyjon, hogy produkálja magát. Senki nem jött elő. A gyerekek félhettek a lövöldözéstől vagy várták anyukát, apukát és a legelőször szétlőtt harmadikat, hogy felmenjen és szóljon, hogy tiszta a levegő. Anyuka meg is érkezett, de csak a feje. Harcképzett gyerekek nem jöttek volna elő a gurulásra, amit nem előztek meg a családtagok szavai, gondolta Ruby. Az egyiket rögtön szét tudta lőni, minden ellenérzés nélkül. Két kézbe vette a karabélyt és lőtt utánuk, de megnézte, itteni időszámítás szerint hány évesek, milyen korúak lehettek a gyerekek, kamaszok, kiskorúak. Futni már tudtak és meg voltak tanítva, hova meneküljenek. Nem találta el őket, túl gyorsan zárkóztak be. Le akart  számolni velük, hogy ne okozzanak később kellemetlen meglepetéseket. Nem lepődött volna meg, ha a hálószobában komoly fegyverekkel vagy valamilyen védőrendszerrel találkozott volna, amit a gyerekek tudtak is használni. Megpróbált berúgni az ajtót és rögtön tüzet nyitni, hogy szitává lője az összes kicsit. Gyerekek voltak, de Ruby-nak egyre ment, hogy milyen korúak, ki akarta őket nyírni. Műsorszámnak jó lesz majd kihajigálni a testeiket az utcára, ha feloldja a biztonsági szobában a nyílászárók rendszerét. Először meg kellett őket ölni, ezzel próbálkozott.

_________________
Reneszánsz:
Dr. Zield Jones és az állatok
Hanna Jones-Rider
Theodor Jones
Kam Flyrthibate - Töltés
Waynoka
Szürke Eminenciás
Charles Dialin

Kree jövő:
Dr. Zield Jones

Végtelen Háború:
Kék Lovag
Charles Dialin - Oszlató
Evangeline Gordon - Crystal Panther
avatar
Dr. Zield Jones
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1185
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Apr. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: dr. Zield Jones
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Szomb. 30 Aug. 2014, 10:52

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Yrsa utasítása alapján azonnal kivetült a kommunikátor által, az, amit kért. Most már a lány is látta, hogy sokkalta nehezebb lenen kijutni innen, mint hitte. Saját maga még képes lenne arra, hogy megtegye, de Zöldike semmilyen esetben sem tudna kijutni innen élve. Azt teljesen egyértelműnek vette, hogy nagyobb távból robbanhatnak az aknák, nem csak ha rálép valaki, ahogyan azt is, hogy távolról is robbanthatóak, saját maga is ilyennel szórta volna tele a helyet. Azaz tényleg bármikor robbanhattak ezek, így tényleg nem volt idejük arra, hogy sokat gondolkodjanak. Látta Noran arcán, hogy a férfi már lemondott arról, hogy kijutnak innen élve, de a lánynak esze ágában sem volt feladni és lemondani erről. Az pedig nehéz és roppant veszélyes lehetett, hogyha az utolsó pillanatban takarta volna be Zöldikét. A legvalószínűbb az lett volna, hogy a férfi belehal, mintsem kijutnak. Így egyelten egy kiutat talált, az pedig felfele vezetett, éppen mondta volna azt, hogy arra mehetnek, amikor Zöldike is ezt hozta fel javaslatnak. Yrsa egy pillanatra elmosolyodott, azonban azt túl veszélyesnek ítélte meg, hogy ő maga ugrik előre és után ugrik Zöldike. Mi van, ha már Yrsa sem tudott olyan magasra ugrani, mint az épület volt, illetve, ha az ugrásával eltöri Noran gerincét véletlenül, vagy lezuhannak mind a ketten, és még sorolhatta volna a buktatókat, amik eszébe jutottak így egy pillanat alatt. Ennek ellenére látta, hogy sima volt a tető, így inkább az egyik falról a másikra ugrással felfelé jutni volt az a módszer, ami szimpatikusabbnak tűnt a számára, de szerencsére örökölte a Miller-ek kreativitását ő is és máris volt egy sokkalta biztonságosabb módszere arra, hogy feljussanak a tetőre. Csak létre kellett hozatnia a páncéljával egyetlen egy eszközt hozzá. Mindezt nem is habozott Noran tudtára hozni, hogy ő maga mire jutott.
- Ennél tudok biztonságosabb módszert is – mondta. – Kapaszkodj meg a nyakamban, együtt megyünk fel, a testpáncélom alatt. Csáklyavetővel megyünk fel.
A köpenyen és annak a csuha részén még tágított, hogy a ruhadarab alá beférjen Zöldike és megtudjon úgy kapaszkodni benne. Ha ez megvolt, akkor utasította a páncélt arra, hogy egy csáklyavetőt hozzon létre kellően hosszú zsineggel. Felnézett az épületre és próbálta azonnal megsaccolni a magasságot, ha ez megvolt a csáklyavetőhöz plusz három-négy métert/egységet hagyott meg, hogy annyival legyen hosszabb a zsineg. Ha a kezében volt az eszköz, akkor lőtt fel a tető irányába úgy, hogy a csáklya beakadjon odafent valamiben. Ha megvolt ez még egy kicsit megrángatta, hogy biztos legyen abban, hogy megtartja kettejüket, ha ezt sikeresen megállapította, akkor kezdte felhúzni magukat a tetőre. Útközben még egyszer végigszkenneltete a biztonság kedvéért a tetőt a páncéllal, hogy teljesen nyugodtan érkezetnek-e meg oda. Ha igen, akkor húzta csak fel magukat a tetőre, de ennek ellenére is egyből védekező állást vesz fel, ha elengedte őt Noran, letérdel, és így saját maga is átfésüli a tetőt, hogy merre is mehetnének tovább innen, illetve mit is lát fent a tetőn.




~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~
Már nagyjából félálomban voltam, amikor a kommunikátor lézeresen kivetítette a szükséges dolgokat. A klán elérhetősége hamar megvolt, aztán pedig már az anyóséké is. Így hívtam őket, először, eleinte kevés sikert fűztem ahhoz, hogy kapnék valamilyen választ is, hiszen késő éjjel volt, reálisnak tartottam, hogy kinyomják az egészet és nem fognak a hívásra felelni semmit sem. Kimerülten és rezignáltan bámultam a sárga csíkot, majd ahogyan elkezdett forogni már-már hipnotikusan hívogatott az álom és az ágy felé. a következő pillanatban, amikor magamhoz tértem az anyósom visító hangját hallottam meg és egy sípolást. Amint felpattantak a szemeim az ágyon voltam, feküdtem. Ezek szerint sikerült elaludnom, amíg arra vártam, hogy visszajelezzenek a komvonalon. Az anyósom hangja kellően elég volt arra, hogy némileg felébredjek, felültem és elnyomtam egy ásítást. Mielőtt azonban megszólalhattam volna már az apósomat is odahívta. Örültem annak, hogy látom őket és akaratlanul is könnyek kezdték marni a szemem.
- Jól vagyok, most már jól – feleltem. – Csapdába csaltak minket, embervadászok…
Eltemettek, igen egy egység után egy ilyen helyen én magam is így tettem volna, hogy lemondok bárkiről, még akkor is, ha ezen a környéken éltünk és nem odakint. Ezek után nem hibáztathattam őket, sem a klánt, hogy elkönyveltek hallottként, majd meglepődhetnek az őrsön is, amikor bemegyek, hogy élek és újra fel akarom venni a munkát.
- Tudom, sajnálom… eladtak rabszolgának, de ennyi nem tarthat távol a gyermekeimtől… ha tehettem volna előbb üzenek – mondtam. – A gyere…
A következő pillanatban azt vettem észre, hogy megint az ágyon fekszem és elakadtam a mondatban. Muszáj volt ébren maradnom legalább még pár percig, így inkább felálltam, hogy ezzel is segítsem az ébren maradásomat. Az apósom szavaira így utólag mosolyodtam el, hogy megint magán kívül mindenre gondol.
- Ha nagyon alszanak nem muszáj – mondtam, de érezhető volt, hogy nem szeretném látni őket. – Nem szeretném az álmukat zavarni. Reggel elmegyek hozzátok, ha kialudtam magam. Jó lesz végre titeket és őket is látni.
A kivetített holoképre néztem az anyósomra és az apósomra, rájuk bízva a döntést, hogy mit is szeretnének lépni. Reggel, már nem volt olyan messze, hogy újra megöljem őket és biztonságban tudjam őket. Ismét ásítottam egyet, próbáltam nem gyengének és túl álmosnak tűnni előttük, de ez sokkalta heroikusabb feladatnak tűnt jelenleg, mint korábban évekkel ezelőtt Strupz arénájában életben maradni.

_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Szomb. 30 Aug. 2014, 21:48

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

A páncél parancs szerint változik és tágít a saját méretein. Néhány perc alatt létrehozza Yrsa kezében a csáklyavetőt is megfelelő hosszúságú kábellel. Noran érdeklődve figyeli a birodalmi technológiát működésben, a tervet némán, bizakodó pillantással hallgatja, aztán bólint rá.
- Meg sem lepődök rajtad. Mint Zöldike bennevagyok.
Ezzel Noran beleegyezik és már jó előre átöleli Yrsa nyakát, szorosan hozzábújva. Nem túl tolakodóan, de azért érezhetően nem csak a csáklyázás miatt csinálja. Yrsa céloz, fellövi a tetőre a csáklyát, ami meg is tapad. Maga a csáklya csak egy néhány centis három fémkaromból álló rész, amelyen mikrokarmok vannak, amelyeken nanokarmok vannak, így gyakorlatilag még sima felületen is stabilan meg tud tapadni. A stabilizáció után az eszköz két másodperc alatt a tetőre húzza fel Yrsát és vele együtt Zöldikét is. Az utolsó méteren Noran már elengedi a nyakát és magától kapaszkodik fel. A tetőre felmászva Yrsa féltérdre ereszkedik és szabályosan biztosítja a terepet. Ekkor látja meg, hogy a tetőkön is egy valóságos háború van. Szinte mindenhol lövészek, teljes testpáncélos alakok, kitelepített automata ágyúk vagy lövészfedezékek, tornyok vannak. Emberek ugrálnak egyik házról a másik a páncéljuk segítségével egymást fedezve vagy vadászva. Éppen csak végig tud mindent nézni, amikor Noran megragadja a vállát és egy tető lévő szellőződoboz mögé rántja fedezékbe. A saját pisztolyát óvatosan kidugja a sarkon, majd a markolatából előhajt egy hajszálvékony monitort ami azt a képet mutatja, amit a célzóoptika lát.
- Azaz alak még itt van a tetőkön és ránk vadászik.
A terület egyelőre tisztának tűnik, azon a háztetőn ahol Yrsa van nincs senki, két háznyira vannak az első mesterlövészek, az egyikük éppen az ő fedezéküket fogja be. Valószínűleg csak a megfelelő pillanatra vár, kifogyhatott a fedezékromboló lövedékekből, így nem jelent azonnali veszélyt.


+ 18 (csak azért mert gyerekekről van szó)
~ Karakter: Rugó Ruby; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

A gyerekek méretükből, mozgásukból és hangjukból ítélve nagyjából másfél évesek lehetnek. Kellően kicsik ahhoz, hogyha a szülők nem megfelelő keménységgel nevelték őket, akkor egyelőre csak elbújni, elmenekülni és alapszinten védekezni tudjanak. Ruby azt is tudja, hogy a felső szinten várhattak a felnőtt családtagok, a biztonság kedvéért fegyverekkel és páncélzatban a gyerekkel együtt és csak az alsó védelmi rendszer volt aktiválva, a fenti zónának szabadnak kellett lenniük, nehogy baleset történjen. Így kicsi az esélye, hogy aknákba vagy automata ágyúkba fusson. Ezenkívül a házba száguldó kocsi a teljes energiaellátást lekapcsolta, ezért nem működik egy fénytest sem és az alsó védelmi rendszer is inaktív maradt Ruby mozgása ellenére. Végül Rugó az első gyerek megölése után a jobboldali hálószobába megy. Az ajtó tömör fém, de nincs zárva, csak csukva, könnyen be tudja rúgni. Bent azonnal lőni kezd, a szobában egy nagy ágy van, és azzal szemben a falban egy szekrény. Az egyik bútorok le vannak döntve az ajtó előtt gyenge, átléphető barikádként. Az egyik kisgyerek a szekrény előtt próbált menedéket keresni, de a kilőtt sorozat gyakorlatilag deréknél ketté tépi a testét. Két félben, holtan terül el a földön. Az utolsó két gyerek az ágyon, a takaró alatt próbált elbújni, de a lövésekkor azonnal az ágy ellentétes oldalán lefordul a földről. Ezért Ruby egyből nem tudja lelőni őket. Ha megkerüli az ágyat, akkor látja, hogy egy másfél éves kislány és kisfiú az ágy széle és a fal között a földön, egymásba kapaszkodva sírnak. A félelemtől sírnak és reszketnek, felnézni sem mernek. Már csak ki kell őket végeznie.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~

Amelia akaraterejével ébren marad és egyből fel is áll. Az álló pozíció, a takaró és ágy érintésének hiánya és a felgyorsult vérkeringés mind segít neki és frissebbnek is érzi magát egyből. Az após apásan elmosolyodik amikor látja, hogy Amelia majdnem elaludt és a szavait is már sokkal nyugodtabban hallgatja.
- Nagyon örülünk, hogy jól vagy, akármi is történt veled. Látom fáradt vagy, ha akarod itthon is elmondhatod részletesen ezt az elrablást, rabszolgaságot, nem muszáj most. Anyósod mindjárt felébreszti a gyerekeket. Várd meg.
Ezzel a nő valóban elsiet, előzetes egyeztetés nélkül csak a férfi szavaiból jött rá, hogy ezt kellene tennie, de a házaspárnál ez szinte mindig átlagos volt, hogy így kérik meg egymást valamire, úgy hogy valójában meg se kérik. Alig egy perc telik el Amelia már hangos "anya! anya!" kiáltásokat hall meg a kommunikátorból, aztán hirtelen a három gyereke befut a megjelenített képbe. Örömtelien, csodálkozva és kíváncsian figyelik őt. A legkisebb elbőgi magát örömében és így alig tud szembenézni vele. A másik kettő kérdezgetni kezdi.
- Anya! Hol vagy? Miért mentél?
- Ugye nem esett bajod?
Amelia az érzései ellenére megint nagyon fáradt lesz, lassan úgy azt érzi, állva is mindjárt elalszik és igazán már csak a gyerekei látványa tartja benne a lelket.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Dr. Zield Jones on Vas. 31 Aug. 2014, 16:53

18+

Rugó Rubyéknak nem volt ilyen szép házuk, mikor ő volt ennyi idős. Ócska alagsorokban húzták meg magukat, sokat költöztek, kosz és vadság között nőtt fel, a játéka a döglött patkány, a fegyver és a pincékben hagyott mindenféle limlom volt. Ezek a gyerekek szerencsésebbek voltak. A szerencséjük a mai napig tartott, Rugó Ruby betöréséig. A lány nem tudta, mennyire voltak kiképezve, de menekülni már tudtak, azt látta. Az hogy előrohantak a legkisebb zajra, ami betörőtől, támadótól is lehetett, inkább hagyományos gyerekekre utalt, mint jól képzettekre. A jelek szerint komoly fegyverektől és védelmi eszközöktől sem kellett tartania, de nem bízta el magát. Egy küldetésnek mindig akkor volt vége, ha ő már épségben és sikerrel hazatért. Ezt a küldetést ma estére ő adta saját magának, de hibátlanul akarta végig csinálni. A majdnem ketté eső gyerek látványa elég különleges volt és a lány elégedett volt magával. A lentieket is szépen szétszaggatta, de azokon páncél volt, jobban bírták. A gyerekek nem zárták kulcsra a szobát, a lány izmos lábai rájuk törték az ajtót. Hujjogni kezdett, ahogy még egy testet szabdaltak szét a golyói. Szétnyílt az egész és fröcskölt a vér, nagyon látványosan és extrém módon. A gyerekek annyit próbálta még meg, hogy egy bútort keresztbelöktek az ajtó elé. Ruby nem akarta pazarolni a töltényeket gyerekekre. Hátárakapta a karabélyt és a két pengét vette felé. Ha sikerült, átugrotta a felborított bútort és az ágy mögé rohant, hogy egy vágással lenyiszálja mindkét gyerek fejét és utána még derékban is elvágja őket. Közben hangosan nevetett és beszélt hozzájuk:
- Mi ez a fejetlenség, gyerekek? Mintha szét lennétek esve. Ha nem viselkedtek jól, mentek az utcára. Fejjel az egyikre, törzzsel a másikra, lábbal a harmadikra!
Azt találta ki, hogy ha végzett velük, a biztonsági szobában kinyitja az összes ablakot és a darabokat szétszórja, nyomot hagy és megmutatja, mire képes Rugó Ruby.

_________________
Reneszánsz:
Dr. Zield Jones és az állatok
Hanna Jones-Rider
Theodor Jones
Kam Flyrthibate - Töltés
Waynoka
Szürke Eminenciás
Charles Dialin

Kree jövő:
Dr. Zield Jones

Végtelen Háború:
Kék Lovag
Charles Dialin - Oszlató
Evangeline Gordon - Crystal Panther
avatar
Dr. Zield Jones
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1185
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Apr. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: dr. Zield Jones
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Vas. 31 Aug. 2014, 16:56

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
A páncél a parancsának megfelelően nagyobb lett és így már Zöldike is kényelmesen elfért alatta és nem kellett attól félni, hogy esetleg hátba lövik, amíg felfele mennek teljesen védtelenül. Yrsa kezében hamarosan megjelent a csáklyavető is, ami kellően kis diszkrét eszköz volt és az sem volt akadály a HPI technológia miatt, hogy a fal teljesen egyenes és sima volt. A lány már tudta, hogy a nanotechnológia miatt az eszköz megtapad és szinte „beeszi” magát a falba, így esélyetlen volt az, hogy kiessen onnan, azaz teljesen biztonságosan tudnak majd feljutni a tetőre. Szerencsére, aminek a lány igencsak örült, hogy Noran is beleegyezett ebbe az egészbe és ezúttal már Zöldikének nevezte magát. Yrsa felé fordult és elmosolyodott, majdnem rávágta, azt, hogy „akkor most tegyem hozzá, hogy ez a lehető legkönnyebb páncélnak minősülő darab?”. Kérhetett volna erősebb védelműt is, de akkor nem találta szükségesnek. Mivel Zöldik eddig is elvetette a ruházat ötletét, ezért is nem mondta ki ezt hangosan.
- Amennyire eddig tapasztaltam ez teljesen átlagos a birodalomban – felelte zavartan. – Köszönöm, hogy nem kell erővel rávenni téged arra, hogy belemenj ebbe.
Azaz utalt arra, hogy nem kell felkapnia a férfit és úgy felmenni. Érezte, hogy Noran már a csáklyavető fellövése előtt átölelte őt és hozzábújt, teljesen reflexszerűen és ösztönösen mozdult úgy hozzá, hogy teljesen hozzásimuljon Zöldikéhez. Majd végül, ahogyan rájött arra, hogy mit is csinál zavartan, kissé elpirulva kezdett bíbelődni a csáklyavetővel. Amint megvolt fellőtte és már mentek is, a sok-sok emeletet pillanatok alatt tették meg, érezte az egész legvégén, hogy Noran elengedi és maga húzódik fel a tetőre. Ott Yrsa azonnal körbenézett profi katona módjára és meglátta, hogy nem csak odalent zajlott egy háború, hanem idefent is ugyanez volt mondható. Mire körbenézett és felmérte a helyet Noran megragadta a vállát és behúzta egy fedezék mögé. Közben látta az ugráló embereket, ahogyan épp egymást lövik, vagy fedezik egymást, páncélos és kevésbé felöltözött személyek, de mind közül még mindig Zöldike volt a legalulöltözöttebb. Figyelte, hogy mit csinál Noran, addig saját maga is felmérte a helyet, hogy kik azok, akik rájuk láthatnak itt a fedezék ellenére. A férfi szavaira közben bólintott helyeslően.
- De itt fent ő lesz a vad és mi a vadászok – jelentette ki kicsit ridegebben, magabiztosan.
Ekkor szúrta még ki az egyik mesterlövészt messzebb két házzal odébb, éppen nem tüzelt, de őket fogta be. Nem akarta megvárni, hogy az tüzelhessen rájuk, így azonnal rázoomolt az alakra, majd az egyik lézerpisztolyát vette elő és azon a részen, amit látott a férfiból ott próbálta meglőni, mellkason, vagy éppen fejen. Ha csak a fegyvert látta, akkor pontosan a fegyvert próbálta szétlőni remélve, hogy felrobban. Ha sikerrel járt, akkor visszatért arra, hogy gondolkodjon a vállpáncéloson. Az alak álcázta magát és nem csak ő lehet ilyen idefent, a felöltések között kutatni kezdett, hogy létezik-e olyan gránát, ami nagy hatóterületen hat és képes arra, hogy a Pride-os páncélokat és egyéb felszereléseket – ami nem az övé –, amik aktívak képes kiütni és semlegesíteni akár csak néhány percre. Valamilyen EM hatást elérő gránát. Ha létezett efféle, akkor nekilátott a páncélt utasítani annak, hogy létrehozzon kettő ilyet és ezen esetben ismét megszólalt halkan Zöldikének.
- Időlegesen ki kellene minden energialapú felszerelésedet kapcsolni, EM gránátot használok, hogy az álcázója tönkremenjen – suttogta.
Ha tényleg tudott ilyet, akkor megvárta, amíg létrejönnek és Noran is kikapcsolja időlegesen a felszereléseit, majd két egymástól ellentétes irányban hajítja el őket, hogy minél több tető és fenti részt fedjen le a robbanás és az és így némileg ők maguk kerüljenek előnybe mindenkivel szemben. Ha nem tudott ilyesmit létrehozni, akkor egyelőre még kivárt és pásztázta a tetőket és fedezte Noran-t.




~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~
Meglepődtem, amikor még sikerült felállnom és így némileg, egy kicsit sikerült jobban ébren maradnom. Persze, tudtam, hogy mindez nem végleges megoldás, annyira még én sem vagyok olyan kemény. Ebben a percben mit meg nem adtam volna azért, ha annyi pihenésre lett volna szükségem csak, mint egy Birodalminak. Azaz nem kellett volna aggódnom, hogy reggel a földön fekve ébredek összenyomva és elaludva mindenemet, mert nem tudtam addig ébren maradni, hogy lássam a gyerekeket. Így állva kissé éberebb voltam, még egy-két guggolást is megcsináltam, hogy jobban felébredjek. Lehet, hogy kellett volna az MI-t kérnem, hogy hideg, jeges fuvallatot fújjon be a szobába, hogy a didergés és a vacogás hatására tovább fent legyek, de lehet, hogy pont attól aludtam volna el. Megráztam a fejemet, nem, nem gondolhattam a pihenésre és az alvásra, mert csak egyre és egyre csalogatóbb volt. apósomnak hálás voltam, hogy nem most akart mindent tudni, hanem ráért akkor, amikor már jobban összetudom kaparni a gondolataimat és… és nem, arra véletlenül sem gondolok újra. Láttam, hogy az anyósom elsiet és utána válaszoltam az apósomnak.
- Köszönöm, reggel mindent elmondok majd személyesen – ígértem meg.
Szerettem a praktikusságukat, hogy mindössze pár szót mondtak és a másik már ugrott is, hogy teljesítse anélkül, hogy megbeszélték volna. Remek összhang volt közöttük és jól illettek egymáshoz még ennyi év együttlét után. Nem is nagyon emlékszem arra, hogy hallottam-e őket valaha is veszekedni, sőt néhai férjeim sem mondta, hogy lett volna ilyen. Összeillettek, ennyi. Nem sokkal később pedig már meg is hallottam a gyerekek hangját, amint az anyát mondták, illetve az apró lábaik topogását, ahogyan a siettek a kommunikátorhoz. A szívem hevesebben vert erre, már csak azért megérte életben maradni, hogy őket hallhassam és láthassam. Végül mindannyian megérkeztek a holoképbe, mekkorát nőttek egy egység alatt, de nem láttam rajtuk azt, hogy összetörtek volna, aminek nagyon örültem. Az én szép erős csemetéim.
- Jól vagyok drágáim, anya sajnálja, hogy ilyen sokáig nem tudtam jelentkezni – mondtam. – Biztonságban vagyok, nincs semmi bajom. Legyetek jók gyerekek és tegyétek, amit a nagymama és nagypapa mond nektek. Most menjetek lefeküdni, reggel, miután felkeltek, már ott leszek én is, rendben van? Nagyon szeretlek titeket!
Most már tényleg nem bírtam ébren maradni, az elmúlt egy egységnyi robotolás, mintha minden fáradtságát most éreztem volna egyszerre. Nagyon bíztam benne, hogy anyósomék visszaviszik a kicsiket az ágyba, ha pedig ez megtörtént, akkor elbúcsúztam tőlük és ígértem, hogy reggel, miután felébredek és végre valahára kipihentem magamat, akkor azonnal hozzájuk megyek először. Ha túlvoltunk az elköszönéseken, akkor bontottam a kapcsolatot, majd deaktiváltam a kommunikátort, hogy véletlenül se zavarhasson senki. Ezek után, mintegy élőhalott léptem az ágyhoz bújtam be a takaró alá és szerintem még a fejemet sem tettem le, de már aludtam is.




Bishop KM reagja:
~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

A kábeles felhúzás előtt még Yrsa belesimul Noran karjaiba, amitől azonnal zavarba is jön, a férfi ellenben magabiztosan mosolyog rá, örül hogy ilyen reakciót tudott kiváltani belőle. Fent a tetőn már a nagyobb doboz szerű fedezék mögött van Yrsa szerzett társával. Az EM gránát ötlete teljesen reális, a páncélja a mágneses impulzust ajánlja számára ami minden technológiát tönkre tud tenni vagy átmenetileg deaktiválni, ami hullám alapú vagy csak fém van benne. A parancsra a páncélja rögtön létre is hoz két kisméretű fekete golyót, gránátot. Ezek nagyon könnyűek, plasztik szerű tapintással, üreges belső, fekete színben. Noran az egészet figyeli és közben Yrsát is hallgatja.
- Ahha, biztos. Ha te mondod... Remélem az én cuccaimnak nem lesz baja.
Nekiáll lekapcsolni a fegyverét és azt a kevés felszerelést ami az övén van.
- Megvagyok.
Yrsa ezután nekiállhat a terve kivitelezésének. A gránátok könnyedén eldobhatja, azok pedig azonnal felrepülnek légtolásos módszerrel, nagyjából tíz méterrel a tetőszint fölé, a kijelölt zóna tetejébe. Mély, mennydörgő hangot hallani, kettőt egymás után, majd egy mágneses hullám söpör végig a területen. Fém recsegő, gyűrődő hangját hallani. A tetőkön kitör a káosz tárgyak és alakok lökődnek arrébb, minden kikapcsol. A világítás hirtelen megszűnik és az előbbi háborús zaj után most csönd áll be néhány pillanatig. Aztán káromkodó hangokat hallani mindenfelől és a magukat összeszedni próbáló prideosok hangját. Zöldike csípője is megdobódik az öv miatt a mágneses hullámtól és a fegyvere is másfél méterrel odébb repül. Kellemetlenül de összeszedi magát. Yrsára nincs semmilyen hatással a két gránát, az ő felszerelése továbbra is hibátlanul működik, most ő van előnyben.


+ 18
~ Karakter: Rugó Ruby; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Ruby levágja a gyerekeket. Azok nem felelnek neki a szavaira, csak sírnak és sikítanak, nagyon hangosan amíg teljesen át nem vágja a nyakukat. A két a padlón marad, a testeket is szépen keresztbe tudja vágni. Ugyan nem spriccel a vér, de nagyon erősen folyik és hamarosan vértócsát alkot a padlón, összevérezve Ruby páncélját, kezét, arcát. A darabokat ha akarja össze tudja szedni, nincs olyan sok belőlük kivéve ha a szétlőtt testeket is vinni akarja, akkor ügyesebb mozdulatokra van szüksége, de mivel nem viszolyog a tetemektől meg tudja oldani. A biztonsági szoba ajtaja a központi részben van a lépcsővel szemben. Fém ajtó, az energiahiány miatt a zár kioldott, hogy az ajtónyitó mechanizmus hiánya miatt ne legyen elzárva a terület. Erős mozdulatokkal Rugó Ruby a falba vissza tudja tolni az ajtót. Bent székek vannak, egy ágy, tartalék élelem és víz, némi plusz fegyverzet és még egy sisak is. A biztonsági rendszer konzolja a szemben lévő falon, mellkas magasságban kéken világít. A rendszer tartalék energián van, lezárva tart mindent, de az agresszív védelmi funkciók, aknák és automata védelmi ágyúk nem üzemelnek, ahogy a riasztók sem. Amikor megpróbálja feloldani a védelmet és kinyitni a házat, sajnos a rendszer kódot kér tőle. Most a világító konzol előtt áll.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~

Amelia guggolásokkal még éberebbé teszi magát, ugyan az apósa és anyósa kicsit furcsán néz rá a guggolások és a fehérnemű miatt, de nem hozzák szóba, csak szemet hunynak felette és örülnek hogy egyáltalán életben, jó állapotban látják újra őt. A gyerekek is megérkeznek és végre valahára Amelia láthatja őket és beszélhet hozzájuk. Mind a három kicsi azonnal figyelni kezd rá, ahogy beszélni kezd. Amikor elbúcsúzik azonban újra hangosak lesznek.
- Szia Anya!
- Anya siess haza!
- Jól van gyerekek, menjetek vissza aludni, késő van. Gyerünk-gyerünk. - terelgeti vissza őket Amelia anyósa.
A gyerekek lassan visszavánszorognak a szobájukba lopva még hátra pillantva rá, egyenesen az arcára. Miután elmentek Amelia még el tud búcsúzni és ki tudja kapcsolni a kommunikátort. Éppen hogy csak visszafekszik az ágyba, máris elalszik. Órákon át nyugodtan, mélyen alszik. Amikor felébred már világos van. Késő reggel van, körülötte minden tiszta és világos. Olyan előérzete támad hogy ez egy napfényes, könnyed és szép reggel lesz.


~ Karakterek: Yrsa Catherina Miller, Rugó Ruby, Amelia Davidson; Helyszín: ???, mentális sík ~

Amelia, Ruby és Yrsa az egyik pillanatban hirtelen lát valamit. Csak egy villanás, csak egy kép, egy jelenet mégis tiszta és lassú, olyan mint egy álom. Miután elmúlik mintha meg sem történt volna és a külvilág sem mutatja jelét, hogy érzékelte volna ezt, vagy azt hogy ők látták ezt. Abban sem biztosak hogy valóban látták, de emlékeznek rá.
Egy üres leamortizált teremben egy fém asztalnál ül egy fekete ruhás, maszkos alak. Maga az épület és a terem teljesen üres, réginek és lelakottnak tűnik, a háttérben lévő fal sárgás, de omlik róla a vakolat és mögötte szürke kövek látszanak, alul a padló csatlakozásánál van egy félköríves rész, szellőzőszerűség kopott ráccsal lezárva, fent a szoba még látható bal felső sarkában egy fémkeretes kitört pinceablak. Az üvegen nem látni ki csak fehér fény áramlik be rajta. Maga a fém asztal is négy lábon álló, kopott, régi darab, ahogy a szék is mögötte. Az egész hely leginkább egy elhagyatott elmegyógyintézetre emlékeztet, mint valamilyen horrofilmben. Az alak több rétegű, szövet fekete ruhát visel, ami szépen illeszkedik és teljes sötétségbe borítja. A maszkja zöldes, egy rezzenéstelen karakteres arcot ábrázol, a szemeknél ki van vágva. Látható a maszk mögött lévő alak szeme, ahogy pislog és a távolba néz. A tekintet nagyon erős érzelmi hatású, bár nem az őt nézőre tekint vissza, mégis olyan hatású. Unott és lenéző. A maszk egy pillanatra mintha eltűnne és egy tökéletes, fehér csontokból álló emberi koponya van alatta, majd ismét csak a maszk látható. A kép hirtelen szétfoszlik.

_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Vas. 14 Szept. 2014, 22:16

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

A kábeles felhúzás előtt még Yrsa belesimul Noran karjaiba, amitől azonnal zavarba is jön, a férfi ellenben magabiztosan mosolyog rá, örül hogy ilyen reakciót tudott kiváltani belőle. Fent a tetőn már a nagyobb doboz szerű fedezék mögött van Yrsa szerzett társával. Az EM gránát ötlete teljesen reális, a páncélja a mágneses impulzust ajánlja számára ami minden technológiát tönkre tud tenni vagy átmenetileg deaktiválni, ami hullám alapú vagy csak fém van benne. A parancsra a páncélja rögtön létre is hoz két kisméretű fekete golyót, gránátot. Ezek nagyon könnyűek, plasztik szerű tapintással, üreges belső, fekete színben. Noran az egészet figyeli és közben Yrsát is hallgatja.
- Ahha, biztos. Ha te mondod... Remélem az én cuccaimnak nem lesz baja.
Nekiáll lekapcsolni a fegyverét és azt a kevés felszerelést ami az övén van.
- Megvagyok.
Yrsa ezután nekiállhat a terve kivitelezésének. A gránátok könnyedén eldobhatja, azok pedig azonnal felrepülnek légtolásos módszerrel, nagyjából tíz méterrel a tetőszint fölé, a kijelölt zóna tetejébe. Mély, mennydörgő hangot hallani, kettőt egymás után, majd egy mágneses hullám söpör végig a területen. Fém recsegő, gyűrődő hangját hallani. A tetőkön kitör a káosz tárgyak és alakok lökődnek arrébb, minden kikapcsol. A világítás hirtelen megszűnik és az előbbi háborús zaj után most csönd áll be néhány pillanatig. Aztán káromkodó hangokat hallani mindenfelől és a magukat összeszedni próbáló prideosok hangját. Zöldike csípője is megdobódik az öv miatt a mágneses hullámtól és a fegyvere is másfél méterrel odébb repül. Kellemetlenül de összeszedi magát. Yrsára nincs semmilyen hatással a két gránát, az ő felszerelése továbbra is hibátlanul működik, most ő van előnyben.


+ 18
~ Karakter: Rugó Ruby; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Ruby levágja a gyerekeket. Azok nem felelnek neki a szavaira, csak sírnak és sikítanak, nagyon hangosan amíg teljesen át nem vágja a nyakukat. A két a padlón marad, a testeket is szépen keresztbe tudja vágni. Ugyan nem spriccel a vér, de nagyon erősen folyik és hamarosan vértócsát alkot a padlón, összevérezve Ruby páncélját, kezét, arcát. A darabokat ha akarja össze tudja szedni, nincs olyan sok belőlük kivéve ha a szétlőtt testeket is vinni akarja, akkor ügyesebb mozdulatokra van szüksége, de mivel nem viszolyog a tetemektől meg tudja oldani. A biztonsági szoba ajtaja a központi részben van a lépcsővel szemben. Fém ajtó, az energiahiány miatt a zár kioldott, hogy az ajtónyitó mechanizmus hiánya miatt ne legyen elzárva a terület. Erős mozdulatokkal Rugó Ruby a falba vissza tudja tolni az ajtót. Bent székek vannak, egy ágy, tartalék élelem és víz, némi plusz fegyverzet és még egy sisak is. A biztonsági rendszer konzolja a szemben lévő falon, mellkas magasságban kéken világít. A rendszer tartalék energián van, lezárva tart mindent, de az agresszív védelmi funkciók, aknák és automata védelmi ágyúk nem üzemelnek, ahogy a riasztók sem. Amikor megpróbálja feloldani a védelmet és kinyitni a házat, sajnos a rendszer kódot kér tőle. Most a világító konzol előtt áll.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~

Amelia guggolásokkal még éberebbé teszi magát, ugyan az apósa és anyósa kicsit furcsán néz rá a guggolások és a fehérnemű miatt, de nem hozzák szóba, csak szemet hunynak felette és örülnek hogy egyáltalán életben, jó állapotban látják újra őt. A gyerekek is megérkeznek és végre valahára Amelia láthatja őket és beszélhet hozzájuk. Mind a három kicsi azonnal figyelni kezd rá, ahogy beszélni kezd. Amikor elbúcsúzik azonban újra hangosak lesznek.
- Szia Anya!
- Anya siess haza!
- Jól van gyerekek, menjetek vissza aludni, késő van. Gyerünk-gyerünk. - terelgeti vissza őket Amelia anyósa.
A gyerekek lassan visszavánszorognak a szobájukba lopva még hátra pillantva rá, egyenesen az arcára. Miután elmentek Amelia még el tud búcsúzni és ki tudja kapcsolni a kommunikátort. Éppen hogy csak visszafekszik az ágyba, máris elalszik. Órákon át nyugodtan, mélyen alszik. Amikor felébred már világos van. Késő reggel van, körülötte minden tiszta és világos. Olyan előérzete támad hogy ez egy napfényes, könnyed és szép reggel lesz.


~ Karakterek: Yrsa Catherina Miller, Rugó Ruby, Amelia Davidson; Helyszín: ???, mentális sík ~

Amelia, Ruby és Yrsa az egyik pillanatban hirtelen lát valamit. Csak egy villanás, csak egy kép, egy jelenet mégis tiszta és lassú, olyan mint egy álom. Miután elmúlik mintha meg sem történt volna és a külvilág sem mutatja jelét, hogy érzékelte volna ezt, vagy azt hogy ők látták ezt. Abban sem biztosak hogy valóban látták, de emlékeznek rá.
Egy üres leamortizált teremben egy fém asztalnál ül egy fekete ruhás, maszkos alak. Maga az épület és a terem teljesen üres, réginek és lelakottnak tűnik, a háttérben lévő fal sárgás, de omlik róla a vakolat és mögötte szürke kövek látszanak, alul a padló csatlakozásánál van egy félköríves rész, szellőzőszerűség kopott ráccsal lezárva, fent a szoba még látható bal felső sarkában egy fémkeretes kitört pinceablak. Az üvegen nem látni ki csak fehér fény áramlik be rajta. Maga a fém asztal is négy lábon álló, kopott, régi darab, ahogy a szék is mögötte. Az egész hely leginkább egy elhagyatott elmegyógyintézetre emlékeztet, mint valamilyen horrofilmben. Az alak több rétegű, szövet fekete ruhát visel, ami szépen illeszkedik és teljes sötétségbe borítja. A maszkja zöldes, egy rezzenéstelen karakteres arcot ábrázol, a szemeknél ki van vágva. Látható a maszk mögött lévő alak szeme, ahogy pislog és a távolba néz. A tekintet nagyon erős érzelmi hatású, bár nem az őt nézőre tekint vissza, mégis olyan hatású. Unott és lenéző. A maszk egy pillanatra mintha eltűnne és egy tökéletes, fehér csontokból álló emberi koponya van alatta, majd ismét csak a maszk látható. A kép hirtelen szétfoszlik.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Dr. Zield Jones on Hétf. 15 Szept. 2014, 20:29

18+
Rugó Ruby nagy mészárlást rendezett a házban. A gyerekeket három darabra vágta és minden csupa vér lett. Ha az emelet nem volt védve ez ellen, még a padló is átázhatott. Rubyt nem zavarta a vér. Az arcáról letörölte, hogy jól lásson. Bűn lett volna zuhanyozni, mikor ezen az estén számtalan más látványos tettet vihet véghez. Fürdeni bármikor máskor lehetett volna. Még nem vitte sehova a darabokat, először ki akarta oldani a vezérlést.
A biztonsági szobát testi erővel kinyitotta, az ajtót visszatolta a helyére. Evett egy kicsit a család, a valamikori család felhalmozott készletéből és vizet is ivott. Megnézte, hogy milyen az a plusz fegyverzet, milyen fegyverekből állt. Ha volt kézi lőfegyver, pisztolyféle tokkal, akkor egy olyat eltett. A sisakot a fejére próbálta és megnézte, hogy mit tud, meg is ütögette kicsit és megfejelte vele a falat, hogy érezze, mennyire védett. A világító konzolt jobban megvizsgálta és próbálta kitalálni, mit lehetne tenni. Végig gondolta, hogy ez olyan rendszer volt-e, ami néhány sikertelen próbálkozás után mindent letilt és hogy most még képes volt-e ilyenre a rendszer. Ha igen, nem akart kódot keresni. Megnézte a család fegyvereit is, hogy ha azokkal szétlőné a konzolt, akkor mi történne. Gondolkozott és ha látott esélyt, akkor próbálkozott is. Ellenkező esetben körülnézett a házban, hogy mit lehet ellopni értékes tárgyat, pénzt és azt el is vitte magával. A gyerekek darabkáit és az anyjuk elgurított fejét becsavarta egy takaróba, lehetőleg gyerekmintás takaróba, mert úgy stílusos és távozott a házból a szétrombolt bejáraton keresztül.

_________________
Reneszánsz:
Dr. Zield Jones és az állatok
Hanna Jones-Rider
Theodor Jones
Kam Flyrthibate - Töltés
Waynoka
Szürke Eminenciás
Charles Dialin

Kree jövő:
Dr. Zield Jones

Végtelen Háború:
Kék Lovag
Charles Dialin - Oszlató
Evangeline Gordon - Crystal Panther
avatar
Dr. Zield Jones
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1185
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Apr. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: dr. Zield Jones
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Kedd 30 Szept. 2014, 15:27

Mivel az én reagjaim pont az elveszettbe tartoztak és azt nem tudom módosítani, itt van újra a reag:

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Miután kicsit fészkelődött a feljutás előtt még látta Zöldike magabiztos mosolyát a saját zavarba jövése után, amitől kissé még el is pirult, még szerencse, hogy a feljutás végül teljesen elterelte a gondolatait erről. Odafent a feltöltésekből megtalálta a kellő gránátokat, hogy mit is lenne érdemes használni, majd a páncél meg is erősítette ezt és a páncélja korrigálta mindezt a mágnesesre. Így Yrsa ebből kérte a két gránátot és a páncélja hamarosan elő is állította mindazt. Tökéletes volt neki, hogy mindent kisüt, vagy éppen időlegesen használhatatlanná tesz a saját Birodalmi technológiáján kívül. Pontosan erre volt szüksége, azt pedig nagyon merte remélni, hogy a másik ellenfél, a páncélos nem egy HPI-s, aki leugrott szórakozni ide, mivel akkor a próbálkozása is teljesen hasztalan lenne. Legalább is az ellen, mindenki más ellen így is tökéletes lesz, főleg, aki éppen kiszúrta őket és tárat cserélt, hogy felrobbantsa a helyüket.
- Nagyon minimális lesz az esélye úgy, ha lekapcsolod – mondta.
Amint Noran visszajelzett, hogy teljesen kész volt Yrsa akkor dobta fel a két gránátot a kijelölt pontra, amivel lefedhette a legnagyobb területet itt fent a tetőn. Amint a két gránát a helyére került néhány szívdobbanásnyi idő telt el csupán és mély hangot lehetett hallani, ahogyan a gránátok „felrobbantak” és kisugározták az EM impulzust magukból. Ennek nem volt érezhető lökéshulláma sem, ha valaki nem viselt fémet, ha igen, akkor pedig a lány már hallotta a hangokat, ahogyan a fegyverek elrepültek, a korábbi lövöldözések, háborús hangulat megszakadt, a fény hirtelen kikapcsolt idefent, látta az embereket odébb lökődni és a fegyvereket is, ahogyan a gránátok tették a dolgukat. A káromkodásra elvigyorodott elégedetten, úgy vélte, hogy erre egyik ellenfél sem számított, noha szegény Zöldikét is megdobta a hullám, illetve a fegyverét, de úgy vélte, hogy annak a kikapcsolás miatt baja sem lett. Éppen indult volna, hogy rendet tegyen, ha már éppen ő van előnyben, amikor hirtelen egy kép villant az elméjébe. Nem tudta, hogy valóság volt-e, de egy pillanatra teljesen kizökkentette. Látta a börtönszerű helységet, ahogyan mindent, az alakot is, aki ott volt. Látta a szemeket a maszkot, a lenéző, unott tekintetet, majd a maszk nélkül az alakot, ahogyan csontváz lett volna. Majd újra a maszk és ismét a tetőn volt.
~ Maniac, mi volt ez? ~ kérdezte azonnal az MI-t ~
Leginkább arra emlékezette, amit Ingrid mesélt neki a látomásairól, de neki nem voltak ilyen képességei. Egy pillanat alatt próbálta lerázni mindezt és nézett gyorsan körbe a tetőn, hogy ki merre van és merre lát embereket, illetve fegyvereket. Az elsődleges célja nem az volt, hogy az emberekkel végezzen, Yrsa beérte volna azzal, hogyha a fegyvereket egy-egy lövéssel fel tudja robbantani, vagy úgy meglőni a közelükben a tetőt, hogy azok leesnek a tetőkről. Az, hogy Zöldike mit tesz, az már az ő dolga volt, saját maga biztosítani akarta a tetőt, illetve a „vadászt” a páncélost elintézni. Ő volt az elsődleges prioritású. Ha végignézett a tetőn és nem látott magára veszélyes alakot, akkor felgyorsította magát, hogy a lehető leggyorsabban végezzen a tetőt tisztításával. Amíg gyorsan halad körbe a fegyvereket próbálja megsemmisíteni első körben, lerúgni a tetőről, ha messze vannak, szétlőni őket. Ha pedig sikerül kiszúrnia a vállágyús páncélost, akkor felé veszi az irányt. a lézerfegyverivel lő bele, a vállágyúba, majd teljes sebességre kapcsolva, ha megérkezik oda és még a tetőn van az alak, akkor próbálja lehajítani az utca szintre, lehetőleg abba az irányba, amerre a mini aknákat helyezte el az illető. Arra egyébként mindvégig figyel, hogy őt, vagy ha látja Zöldikét is, őt is megtámadják-e. Ha igen, akkor saját maga próbál kitérni és ha van esélye, akkor próbálja Noran-t is fedezni.




~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~
Láttam, hogy apósom furcsán néz rám, amíg próbáltam magam ébren tartani, de arra nem volt sem fizikai, sem pedig lelkierőm, hogy most elmondjak mindent, hogy miért vagyok úgy öltözve, ahogyan és azt sem, hogy hol vagyok. A gyerekek kellő erőt adtak a következő egy-két percre, de már tényleg nem tudtam ébren maradni. Lehet, hogy vacsora előtt, közvetlen fürdés után kellett volna felhívnom őket, akkor még sokkalta éberebb voltam és hosszabban beszélhettem volna velük és anyósomékkal is, hogy teljesen képes legyek megnyugtatni őket. Ahogyan lassan kiértek a gyerekek az elküldés után még egyszer hátranéztek, mosollyal, ám mégis szigorúbb arckifejezéssel néztem rájuk.
- Tünés aludni! – mondtam „fenyegetően”.
Utána még egyet ásítottam és az apósomra néztem.
- Reggel azonnal hozzátok megyek, ha felébredtem. Jó éjt!
Ígértem meg neki és búcsúztam el. Még annyi erőm volt ezek után, hogy letegyem a kommunikátort, aztán már csak annyit éreztem, hogy lecsukódtak a szemeim. Lassanként ébredtem fel, semmilyen álomra nem emlékeztem éjjelről, teljesen nyugodtan, pihentetően tudtam aludni. Lassan nyitottam ki a szemem és elfojtottam egy ásítást. Nyújtózkodtam egyet és felültem az ágyon. Egy pillanatra fogalmam sem volt, hogy hol is vagyok, aztán végül csak eszembe jutottak a tegnap történtek. Dallan soha sem akart rabszolgának, sem egyébnek, csak meg akart menteni és elengedett végül. Megmentettem az életét és maradtam észajkára. Kintről nap sütött be, kellemes napnak indult ez a mai és már alig vártam, hogy a gyerekeket is lássam és megölelhessem őket. Lerúgtam a takarót magamról és kiültem az ágy szélére, még nyújtóztam egyet, amikor felemeltem a fejemet, akkor hirtelen egy kép villant be ez elmémbe. Ösztönösen feszült meg minden izmom ugrásra készen, végignéztem a romos helységen, mintha valami őrültekháza lett volna, az alakon, maszkban, az egész emléktől, képtől a hátamon is felállt a szőr. Láttam a tekintetét, nem egy személyen láttam már ezt életemben, az unott lenézőt, megborzongtam, ahogyan egy pillanatra eltűnt a maszk róla és csak egy koponyát láttam. Amint a kép eltűnt megráztam a fejemet és nyugodtan ültem tovább. Valószínűleg csak az egyik éjjeli álmom jutott eszembe, vagyis annak egy momentuma. Valami olyasmi rémlett, hogy Dallan koponyás alaknak festette le azt, akitől megvett. Bizonyára a tudatalattim, amivel foglalkozni sem kell. Végül a szemeimet megdörzsölve keltem fel az ágyból, először beágyaztam, majd öltöztem fel a saját felszerelésembe és ruháimba. Ha volt itt a vendégszálláson tükör, akkor a piercingeket is visszatettem a helyére, újra kiszúrva a fülemet, orromat és az ajkamat minden egyes helyen, hiszen már nagyon régen begyógyultak, szinte amikor kiszedték. Amint megvolt még ellenőriztem a fegyvereimet, hogy azok működtek-e, és az oldalamra csatoltam a két pisztolyt, a kardtokot vettem fel előbb, majd a puskámat is átvetettem a hátamat, az elsősegélycsomagot pedig az övemre erősítettem és így léptem ki a helységből. Ha nem látom meg azonnal Dallan-t, akkor a nappaliba megyek, ahol tegnap étkeztem. A férfinak kellett kiengednie és még egyszer meg akartam köszönni, illetve elbúcsúzni sem lett volna utolsó. Ha nem látom itt sem, akkor egyelőre leülök várakozni, ha esetleg még alszik, akkor nem akartam felébreszteni.

_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Pént. 24 Okt. 2014, 18:50

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Yrsa kihasználja a mágneses impulzus gránátok által nyújtott lehetőséget és nekilát megtisztítani a tetőt. Ahogy látja a szeme sarkából Noran addig nekiáll összeszedni magát és a felszerelését. Yrsa kihasználva a technológiai és testi előnyeit jól halad, sorban képes fegyvertelenné tenni vagy megölni a tetőn lévő fegyveresek nagy részét. Három háztetőt sikerül teljesen megtisztítania, mire egyáltalán mindenki észre tudja venni, hogy mi történik körülötte. A bátrabbak sikertelenül próbálnak rátámadni, de ezekkel tud a legkönnyebben végezni. Mások látva a lány mészárlását inkább a gyorsabb utat választják és eltűnnek a tető ajtókon vagy a falakon keresztül lentebbi részekre. Sajnos azonban Yrsa hiába keresi a korábbi páncélost nem látja, még ha végigrohan a tetőkön akkor sem veszi észre sehol. Valószínűleg már rég távozott és az utcaszinten vagy az egyik épületben van.


+ 18
~ Karakter: Rugó Ruby; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Ruby megnézi a házban tárolt fegyvereket, mágnesgyorsítós kézifegyvert talál magának, amit el is tud tenni. A sisak amit felvesz egy alapvetően védelemre tervezett, egész testpáncélhoz tartozó darab, a fal lefejelése sem az ütések nem tesznek benne kárt, azonban energiaforrás nélkül a vizorjai egyszerű lencsék amik kissé nehezítik a látást sötétben. Ha akarja ezt is magával viheti. A konzolt megvizsgálva látja, hogy az jelszót kér a védelmi rendszer kikapcsolásához, valószínűleg néhány próbálkozás után le is tiltja azt. Ha szétlövi a konzolt, az eredmény ugyanaz a védelmi rendszer vezérlője - mivel az nem maga a konzol, az csak egy kezelőfelület hozzá - a konzol megsemmisülésekor szintén letiltja a hozzáférést. Összességében azonban Rubynak mindegy, hiszen a megrongálódott falon át akkor is ki tud jutni a házból, ha az teljesen lezár, nem fog bent rekedni. Végül összeszedi egy gyerekmintás takaróba a testrészdarabokat amikből még folyik a vér és egyes szövetdarabok le is esnek/folynak belőle. Nyugodt léptekkel, hátán a véres tárolóval lép ki a ház bejáraton. Odakint a városban ugyanúgy harcok zajai hallatszanak a távolból mint eddig.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~

A lassú reggeli ébredés és felkelés után Amelia fel tud öltözni és szerelkezni. A fürdőben minden egyes piercingjének a helyét újra kilyukasztja ami mint minden egyes alkalommal amikor a helyek begyógyulnak fájdalmas, de tűrhető. Hosszú percek alatt ugyan de végez ezzel is és minden kiegészítője a helyére kerül. Fegyverekkel a testén már sokkal kényelmesebb és otthonosabb a mozgás még ha egy idegen lakásán is van. A nappaliban és a konyhában csend és üresség fogadja, a ház programján kívül nem köszönti semmi az érkezését, ezért végül úgy dönt hogy leül egy székre. Mivel nem jelzi külön a jelenlétét Amelia ezért egy kicsit várnia kell, mire Dallan szokásos félelegáns viseletben kilép a szobájából.
- Jó reggelt Amelia. Kicsit elaludt, maga nélkül ebédeltem. Kér valamit reggelire?
Kérdezi nyugodtan a férfi.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Szomb. 25 Okt. 2014, 12:52

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Yrsa, amint lehetősége lett neki is indult, hogy a páncélost elkapja. Nem volt fő célja az, hogy kivégezzen mindenkit a tetőn, aki ott van, így tényleg csak a fegyvereket próbálta ellőni az embereknél, még akkor is, hogyha nem voltak az előző gránát robbantása után még működőképesek. Ők nem tudtak úgy felkészülni, mint Zöldike, aki a lány kérésére kapcsolta ki a saját fegyverzetét. Ahol tudta, ott csak kirúgta, vagy kiütötte a lőfegyvereket a fent levők kezéből, azonban, aki rátámadt, ott néhányszor kénytelen volt lelőni azt a személyt, mindezt megtette. Igazából az első pillanatban érezte, hogy senkinek sem volt minimális esélye sem vele szemben, nem csak amiatt, hogy nem igen volt náluk fegyver, de a lánynak ösztönösen ment a harc. Arról nem is beszélve, hogy a páncélja és a fegyverzete fényévekkel azok előtt járt akik itt voltak. A szeme sarkából látta Zöldikét, hogy rendben volt már, önmagát és a fegyvereit is képes volt összeszedni. Mire eljutott a tetők megtisztításának a végére tűnt fel neki, hogy három teljes tetőt pucolt ki végig, mögötte sérültek és holtak mutatták az útját, hogy merre is közlekedett, haladt egészen eddig. A lány körbenézett, de a páncélost, aki után megindult nem látta, azt viszont érzékelte, hogy akik nem támadtak rá és maguknál voltak, azok menekülni kezdtek. Yrsa nem tudta hibáztatni őket azok után, amit láttak, hogy mit is csinált idefent a helyükben ő is pontosan ugyanezt tette volna és nem mást. Mivel nem látta a páncélost így megfordult és teljesen felgyorsított, hogy végigrohanjon ismét a tetőkön, hogy megkeresse azt az alakot, azonban nem találta, így csalódottan tért vissza Zöldike mellé és remélte, hogy a férfi még mindig teljesen rendben van és amíg ő maga a többi tetőt tisztította meg, addig nem esett semmilyen baja. Még mindig zavarta, hogy csak alsónadrágban van és nem akart semmit sem felvenni, így pedig csak magára hozott nagyobb bajt.
- Eltűnt – mondta Norannak. – Nem láttad, hogy merre mehetett?
Fogalma sem volt, hogy hova tűnhetett, pedig elég gyorsan mozgott, azt pedig szinte lehetetlennek találta Yrsa, hogy a gránátja nem volt hatással rá, hiszen látta megjelenni az alakot. Abban pedig teljesen biztos volt, hogy az nem volt HPI-s technológia, mivel akkor már nem élnének. Ha Noran sem látta, hogy merre ment az alak, akkor még egyelten egy lehetőség volt, amit bevethetett, noha nem igen akarta. Csalásnak is minősülhetett volna, de itt életekről volt szó és hát nem akart teljesen Maniac-re sem támaszkodni a lány. De jelen esetben nem nagyon volt más választási lehetőség, csak ez az egy, hogyha úgy alakult. Ha tényleg nemleges volt a válasz, akkor csatornát nyitott Maniac irányába.
~ Szükségem lenne, hogy egy személyt kövess, hogy merre van jelenleg ~ mondta. ~ Az a páncélos kell, aki korábban rám támadt az este folyamán és most az előbb is itt volt a tetőn. Hol van jelenleg és van-e hozzáférésem ahhoz, hogy nyomonkövessük? ~
Amennyiben Maniac hozzáférést kér az emlékeihez természetesen engedi neki.
- Ha minden igaz akkor talán nyomon követhetjük Maniac-el – szólalt meg hangosan. – A kérdés, hogy abban az esetben, ha tudjuk követni, akkor levadásszuk-e, vagy hagyjuk, hogy meneküljön.
Kérdőn pillantott Zöldikére, mert ő volt a helyi és ő tudta jobban itt a viszonyokat, így érdekelte, hogy Noran utána menne-e a páncélosnak főleg azok után, hogy az majdnem kétszer is megölte már őket. Yrsa maga már csak a gyakorlatszerzés miatt is úgy volt, hogy utána menne, ha meg nem is öli, de igencsak ráijeszt annyira, hogy többé nem mer majd másokra úgy vadászni, mint az este, móresre tanítaná. De igazából az egész Zöldikén múlt, hiszen ő a belvárosba akart jutni, hogy ott vadászhasson és kihasználhassa a mai éjszakát, így Yrsa is úgy kívánt tenni, ahogyan a férfi javasolta.




~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~
A reggeli ébredés átkozottul lassú volt, lehet, hogy egy energiaital nem ártott volna, hogy teljesen felébredjek, bár később a mosdóban megoldotta az a tény is, hogy vissza kellett tennem a piercingeket. Minden egyes darab berakása után az éles fájdalom arra a rövid időre bőven elegendőnek bizonyult arra, hogy kiváltsa a kívánt energiaital hatását. Mire ezzel végeztem a reggeli fásultság és tompultság már elmúlt és tökéletesen éber voltam. Nem szerettem a piercingeket ki-be venni, pontosan ezért, mert a regenerációm miatt túl hamar begyógyulnak és hacsak pár percre is veszem ki már újra teljesen át kell őket szúrni. A fegyverek a helyükön és máris sokkalta magabiztosabbnak éreztem magam, mint korábban előtte. Így már jobban meg is tudtam védeni magam és otthonosabb lett a világ is. odakint a nappaliban és az étkezőnél nem találtam meg Dallant és köszönés nélkül menni sem akartam, mert számítottam rá, hogy a védelmi rendszerek miatt kódok nélkül egyébként sem jutnék ki erről a helyről. Így mivel őt nem találtam, így kénytelen voltam leülni, hogy megvárjam, hogy megkérjem, engedjen ki. Nem szóltam a ház programjának, hogy itt vagyok és szóljon Dallannak, ki tudja, hogy a férfi nem-e alszik még és nem akartam megzavarni, így csak várakoztam. Már nagyon mehetnékem, indulhatnékom volt, hogy végre hazaérjek és lássam a gyerekeket, bizonyára ők sem tudtak rendesen aludni és mire megérkezem már ébren lesznek és engem várnak. Erre a gondolatra önkéntelenül is elmosolyodtam. Nem tudom, hogy mennyit kellett várnom, de hamarosan megjelent Dallan, amint belépett a helységbe felálltam a helyemről és biccentéssel köszöntöttem.
- Jó reggelt! – mondtam ki hangosan is.
Kicsit elaludtam, a nappali fényekből erre én magam is így következtettem, de amikor kimondta, hogy már meg is ebédelt, akkor elkerekedtek a szemeim. Nem hittem volna, hogy ennyire ki voltam merülve, hogy majdnem fél napot aludjak. Talán maximum a gyerekek születése után, illetve a beültetések megkapása után a gyógyszerek miatt aludtam ennyit valaha is. Annak ellenére, hogy pár éve már itt a legbiztonságosabb környéken éltem a belvárosban nem tudtam kinőni azt, hogy felszínesen kell aludni és bármilyen kis neszre, zajra felriadjak, mert ez az éberség az életemet is jelentheti, ha úgy alakul, hogy valaki betör a lakásba, vagy oda, ahol éppen vagyok. Nem akartam udvariatlan sem lenni a férfival azok után, hogy ilyen kedves volt, hogy ennyi pénzt rám költött és utána el is engedett.
- Nagyon szépen köszönöm a felajánlást, de indulnom kellene – mondtam. – Azt ígértem a gyerekeknek, hogy mire felkelnek hazaérek, de sikerült nagyon elaludnom és nem szeretném, hogy aggódjanak, hogy nem értem oda, miközben megígértem.
A szavaimból érezhette, hogy tényleg hálás vagyok neki mindenért, és nem tudom hogyan köszönhetném meg, vagy hálálhatnám meg neki azt, amit tett. Más kérdés volt, hogy ekkora luxusban roppant kellemetlenül éreztem magam és nem találtam a helyemet, nem tartoztam ide és jó lett volna végre hazamenni a családomhoz. Megvártam, hogy mond-e valamit arra, amit mondtam, ha pedig elindul kifelé, hogy kiengedjen, akkor követem. Kissé furcsán éreztem magam amiatt, hogy úgy visszatérni a rendes életbe a „halálom” és a temetésem után, mintha mi sem történt volna, csak annyit szerettem volna, hogyha nem kérdezősködött volna senki emiatt semmit, noha tudtam, hogy az anyósoméknak és a feletteseimnek valamennyit úgyis el kell majd mondanom ebből. Ha kiérünk az ajtóhoz, vagy kijárathoz, akkor még egyszer szembefordulok Dallannal.
- Még egyszer köszönök mindent – feleltem. – Ha valaha megtudom mindezt hálálni, akkor ne habozzon felkeresni.

_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Dr. Zield Jones on Hétf. 27 Okt. 2014, 18:59

18+

A betöréssel Ruby rombolási vágyait akarta elsődlegesen kiélni, pusztítást, romokat és holttesteket hagyni maga mögött. A zsákmány is számított valamennyire, ezért körülnézett. Talált egy jó kézifegyvert, hasonlót a sajátjához. Meg volt töltve, a lőszerből pedig sosem volt elég. Ma estére ez fokozottan igaz volt.
A siak nem annyira tetszett neki, akadályozta a látásban. Ha le akarta volna törni a vizor részeket, nagyon sok idejébe és erőfeszítésébe került volna, mivel páncélsisakról volt szó. A fal megfejelését sem érezte benne. Ledobta a földre a sisakot és elrúgta, hogy beguruljon a sarokba.
~Kell a francnak, ha nem látok benne!
A konzollal babrált, kipróbált két jelszót, a legegyszerűbbeket. 1234, utána 123456. Rögtön letiltotta a rendszer és nem tudott többet megadni. Pedig nagyon szívesen kinyitotta volna a házat teljes egészében és kihajigálta volna a darabkákat az ablakon. Nagyon látványos lett volna.
Maradt a repülőautóval ütött lyuk, amin szabadon közlekedhetett. A házban még felszedte az értékes ékszereket, pénzt, ha talált ilyet. A hátán vitte a vérző csomagot egy mackókkal és kismalacokkal díszített takaróban, amit a gyerekszobából vett el. Kipottyant egy testrész, nem tette vissza. Így is maradt elég. A ház előtt egy másik autót is feltört az előbb. Ha ez még megvan és nem lopták el vagy nem hordták szét a darabjait, akkor ezzel indul el abba az irányba, amerre a villámgyorsan száguldó autót is látta menni. A takarót maga mellé teszi és a kereszteződésekben fél kézzel mindig kidob egy darabkát, közben kiabál:
- Rugó Ruby itt járt!
Az exhibicionista lány újabb célpontot keresett a szórakozásához. Most az utcát akarta tönkretenni. Könnyne rongálható utcai berendezéseket, világítótesteket, szeméttárolókat vagy bármit keresett, ami nem jármű volt és olyan helyen igyekezett megtenni ezt, ahol sokan látták. Veszélyes és ettől izgalmas tervnek tűnt. Ha valamilyen nyomra akadt a kivégzendő személyekkel kapcsolatban, akikre vérdíjat tűztek ki, akkor a rongálás után utánuk indult. A legfontosabb az adrenalin volt neki, nem a pénz.

_________________
Reneszánsz:
Dr. Zield Jones és az állatok
Hanna Jones-Rider
Theodor Jones
Kam Flyrthibate - Töltés
Waynoka
Szürke Eminenciás
Charles Dialin

Kree jövő:
Dr. Zield Jones

Végtelen Háború:
Kék Lovag
Charles Dialin - Oszlató
Evangeline Gordon - Crystal Panther
avatar
Dr. Zield Jones
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1185
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Apr. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: dr. Zield Jones
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Szomb. 30 Május 2015, 01:44

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Yrsa mivel már három tetőt megtisztított és elvesztette a páncélos nyomát, gyorsan visszaszalad teljes erejéből Zöldikéhez. A fiatal férfi kicsit csodálkozva, a lány teljesítményétől lenyűgözve, de a szavaitól kicsit koránt sem ennyire elragadtatva válaszol.
- Nem láttam merre ment, te voltál rajta.
Az amit Yrsa akar csinálni jó ötletnek tűnik. Maniac könnyen vetít ki a retinájára akár egy HUD-ot is, ugyanilyen könnyen tudja követni és megjeleníteni a páncélos alakot, Maniac-hez mérten szokásos, félig átlátszó, épületeken át is látszódó kékes körvonallal, felülettel veszi körbe a páncélost és abból ábrázolja. Úgy tűnik az alak leugrott a tetőről és bár a páncélzata nem működik, ettől még tud az utcákon futni, ezt csinálja éppen. Amíg Miller megtisztította a tetőket, addig az alak három sarkot haladt. A kérdésen Zöldike nem is gondolkozik.
- Túl kockázatos lenne utána rohanni. Ebben a káoszban bármikor kinyírhatnak ha nem figyelsz.
Válaszolja őszintén, aztán felegyenesedik a fedezékből.
- Jó és most mit csináljunk? Menjünk arra?
Mutat ezzel a belsőbb részek felé.


+ 18
~ Karakter: Rugó Ruby; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Szerencsére általánosságban senki nem kockáztatja, meg hogy egy családi ház mellől, aminek az ajtaját egy jármű törte be és bentről lövések és gránátok robbanásai hallatszanak ellopjon egy már feltört járművet. Így amikor Ruby kimegy az utcára ott a jármű még mindig épen és nyitottan áll. El tudja kötni, elindul az úton a külső részek felé, amerre a száguldó jármű is távozott. Közben gyerekek testrészeit dobálja ki az ablakon, amelyek az úthoz érve szépen szétkenődnek nyomot hagyva a jármű után. Sajnos azonban Rugó Ruby ezután rosszul választja meg célpontjait. A világítás, automaták, konzolok, terminálok, csövek, az egész infrastruktúra a Pride-ban páncélozott. Pont azért, hogy amit a Pride épített fel legalább az megmaradjon és ne váljon ilyen és hasonló kaotikus belháborúk miatt tönkretéve. Így ezeket nem tudja jelentősen rongálni, csak úgymond "karcolgatni". A száguldás azonban lehetséges, hogy bőven elég, ugyanis figyelnie kell hogy ne menjen neki embereknek, törmeléknek az úton, egyéb akadályoknak, miközben a jármű egyre csak gyorsul és lassan nehéz kormányozni.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~

Amelia valóban csúnyán elaludt. Nem számított rá, de több mint fél napot aludt. Azonban pont emiatt nem is maradna már sok időt a lakásban, inkább indulna hogy minél előbb újra együtt lehessen a gyerekeivel. A válaszra Dallan bólint.
- Ha várják a szerettei teljesen világos. Indulok magával a bejárathoz.
Ezzel a férfi magához ragadja a vezetést és otthoni ruhában kicsoszog a főfolyosóra, onnan egy ajtóhoz, ami szétnyílik és egy lépcsőhöz vezet, a lépcső alján van még egy páncélozott, kivilágított ajtó. Itt még nem járt Amelia. De a férfi itt engedi ki őt az utcára. Az ajtót kinyitja majd kitárja a nőnek a férfi. Amelia kihasználva ezt az alkalmat szembe tud fordulni Dallan-al és el tud búcsúzni tőle. Látja, hogy ez nagyon jól esik a férfinek, hogy búcsút vesz tőle és nem csak lelép.
- Vigyázzon magára Amelia! Ne fáradjon hálával.
Búcsúzik a férfi is és ha Davidson elindul, akkor becsukja utána az ajtót. Amelia egy széles, napsütötte és üres utcára ér ki. Ez kifejezetten a tehetősebbek negyede, akik ilyenkor sem gyalog sem járművel nem közlekednek az utcán. Szabadon mehet a dolgára.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Szomb. 30 Május 2015, 11:07

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Miután Yrsa visszaérkezett Noranhoz a páncélos már nem volt a tetőn és a fiatal férfit kérdezte, hogy nem-e látta, hogy merre van. A válaszon a lány kissé összezavarodott. Persze figyelte, hogy merre van a páncélos, de nem az volt az elsődleges a számára, hanem, hogy megtisztítsa a tetőt és Zöldike biztonságban legyen. Túlságosan is sokfelé kellett figyelnie ahhoz, hogy egyvalakit tökéletesen kövessen. Főleg úgy, hogy az már a tetőn sem nagyon volt. ha nem ez lett volna az első tényleges nagy összecsapása másokkal, ahol nem csak egy, hanem igencsak több ellenfél volt színen, akkor valószínűleg jobban sikerült volna az, amit akart. Hiába volt meg benne ösztönösen az egész, nagyon kicsi alapfokú harci feltöltést kapott csak a HPI-ben, révén nem lépett be a Flottába, így tulajdonképpen továbbra is önmagának kellett mindenre rájönnie. És hiába ment ösztönösen neki ez az egész hála a génjeinek a rutint nem helyettesíthette mindez.
- Én… - kezdte kicsit dadogva. – Én… főleg arra figyeltem, hogy te biztonságban legyél és ne támadhassanak hátba.
Késsel, vagy olyasfajta fegyverrel persze, amire nem volt hatással a gránátja. Mivel nem tudták, hogy merre ment a páncélos, aki rájuk vadászott, így Yrsa Maniac-hez fordult, hogy ő mutassa meg, hogy merre van a célpont, hátha még itt volt a közelben ahhoz, hogy semlegesítsék, hogy többé ne veszélyeztethesse az életüket. A szeme előtt meg is jelent a HUD, amin a környező épületek a megszokott félig átlátszó módban már látszottak is és ott volt a képen az illető is, aki lélekszakadva rohant el ettől az épülettől. Úgy tűnt, hogy igencsak messze jutott, amíg Yrsa az épület tetejének megtisztításával foglalkozott és most is rohant a férfi, már háromsaroknyira járt innen. Így ezt hangosan is megmondta Zöldikének, hogy meddig jutott a másik. Mivel Noran jócskán tapasztaltabb volt, mint saját maga, így a társára bízta, hogy utána menjenek-e, vagy sem. Mivel a válasz negatív volt, hogy ne, túl veszélyes, így beleegyezett, hogy így legyen, nem érvelt az ellenkezője ellen. Nem is tehette volna, hiszen annyira nem is ismerte a szokásokat, vagy a terepet sem, hogy megítélhesse mindezt.
- Rendben – mondta ki hangosan is. – Akkor ezt… legalább is minket illetően megúszta.
Ahogyan Zöldike felállt a tetőn Yrsa is így tett, majd végigpásztázta újra az épülettetőket, hogy biztonságban vannak-e és fedezhesse a férfit. De mivel most végzett a tetőkkel nem gondolta túl valószínűnek, hogy bárki lelőné őket, vagy megmerné próbálni. A kérdésre a város belsőbb részei felé nézett. Eredetileg is oda indultak, csak éppen a páncélos megzavarta őket és azért kellett feljönniük a tetőre, hogy a sikátorban levő bombák, amiket a páncélos köréjük szórt ne robbanjanak rájuk. Tulajdonképpen a lány nem látta különösebb okát annak, hogy ne folytassák azt, ami miatt eredetileg errefelé, azaz a belváros felé jöttek. Ott Zöldike is tud majd vadászni egy kicsit, aztán majd távoznak és újra a biztonságosabb környék felé mennek, hogy ott virradjon rájuk.
- Ha eredetileg is oda tartottunk, akkor szerintem ne változtassunk ezen – vetette fel a kérdésre.
Az eddigiek alapján úgy vélte, hogy talán ennek a válasznak fog a férfi a legjobban örülni, hiszen ő úgyis vadászni jött alapból is. itt néhány pillanatra elgondolkodott a lány és újra végignézett a tetőkön, hogy meddig lehet rajtuk eljutni, hogy továbbra is van-e olyan nagy felület, biztonságos rész, mint itt, ahol most vannak, hogy arra menjenek tovább. Vagy pedig, ha ez nem volt biztonságos, sem pedig megoldható, akkor újra kérte a kivetített részt Maniac-től a környékről és azt, hogy vázolja fel neki, hogy melyik utakon lehet a legbiztonságosabban a belvárosba jutni jelenleg. Ha megkapja ezeket az adatokat a mesterséges intelligenciától, akkor szólal meg ismét, hogy a megtudott információkat továbbadhassa.
- Ha nem zavar, hogy a belvárosig a legbiztonságosabb útvonalon haladunk, akkor tudok egy utat – vetette fel.
Ha megerősítést kap, hogy ez jó Zöldikének, akkor holografikusan kivetítve is megmutatja az útvonalat, majd elindul arra, ha szükséges, akkor úgy viszi le Norant az utcaszintre, mint ahogyan feljöttek, hogy a férfi a nyakába kapaszkodjon és csáklyavető kötelén lecsúsznak.



~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~
Örültem annak a ténynek, hogy Dallan sem akart még pusztán udvariasságból sem itt tartani tovább, hanem elkísér a bejárathoz. Igazából kérdés sem volt, hogy hova megyek először, be a munkahelyemre, vagy pedig haza. Vágytam már rá, hogy végre megölelhessem a gyerekeket és ők is tudják, hogy velem minden rendben van.
- Köszönöm! – mondtam a férfinak.
Amikor elindul a kijárat felé, akkor követem őt teljes felszereléssel. Végig figyeltem és néztem azt a részét az háznak, ahol haladtunk, mert nem erre jöttünk tegnap. A védelmen nem csodálkoztam még úgy sem, hogy ez valószínűleg tehetős negyed volt és erre nem igen kellett vigyázni sem, mert semmilyen gond nem történt szinte soha sem. Mennyire kellemes lett volna, ha egy ilyen negyedben kellett volna csak járőröznöm, akkor nem igen fordulhatott volna elő az sem, hogy elrabolnak és eladnak. Amint kinyílt az ajtó máris az utcát láttam meg és a tényleges szabadságot. Ekkor fordultam még szembe a férfival és köszöntem meg azt, hogy elengedett és megmentett attól, hogy lényegében élve koncoljanak fel a bennem levő beültetéseket eladják valakinek. A szavakra végül elmosolyodtam, főleg azért, mert könnyedén kiolvasható volt Dallanton, hogy mennyire jól esett neki, hogy még meg is köszöntem az egészet, illetve elbúcsúztam tőle.
- Ezzel már elkésett – mondtam, utalva a hála részre.
Bárki más valószínűleg hagyta volna, hogy öngyilkos legyen odalent, aztán még ki is fosztotta volna a helyet. Soha sem lettem volna képes arra, hogy így járjak el. Medikusként az életeket próbálom menteni, azokét, akikét csak tudom, ő pedig nem volt rossz ember. Talán továbbra is az egyik legkedvesebb, akivel találkoztam életem során. ahogyan elindultam az utcán még egyszer intettem neki búcsúzóul, majd még hallottam, hogy becsukódik mögöttem az ajtó. Ezzel mind a ketten visszatérünk a saját életünkhöz. Mivel túlságosan is messze voltam attól a környéktől, ahol éltem a gyerekekkel, így nem állt szándékomban gyalogolni odáig. Így először is igyekeztem egy közelben levő forgalmasabb csomópontig eljutni, ahol már közlekednek járművek is, majd ott egy ismerőst, esetleg az apósomat felhívni és megadni a koordinátáimat, hogy jöjjön ki értem és vigyenek haza. Ez volt a leggyorsabb módja annak, hogy a távot letudjam, a stoppolást inkább hanyagoltam volna leginkább, így reméltem, hogy az ismeretségi körömből valaki eljön értem és hazavisz. Ha senki sem vállalta ezt, akkor kénytelen voltam mégis felhívni a munkahelyemet és a főnökömet, hogy ők küldjenek ki páncélozott járművet értem és így végül a családom helyett úgy tűnik, hogy végül mégis a munkahelyem lesz az első, ahova megyek most, hogy végre végérvényesen kiszabadultam.

_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Hétf. 01 Jún. 2015, 02:58

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Yrsa ahogy a tetőket pásztázza természetesen nem lát semmilyen ellenséges mozgást, a tetőket nem rég tisztította meg igen hatékony módon. Ellenben szinte a bőrén érzi a bizsergést, amiatt hogy Noran azaz Zöldike őt nézi. Nem bámulja, csak figyeli, hogy mit csinált. A férfi egyébként nem válaszolt előtte két kérdésre sem csak hagyta, hogy Yrsa nagylányként tevékenykedjen. Ha Miller odanéz a fiatalra, akkor látja hogy Zöldike mosolyog és rögtön meg is szólal.
- Szörnyen naiv vagy. Nem is találkoztam hozzád hasonlóval.
Mondja kicsit elmélázva a dolgon, de közben is éles érzékekkel a környezetet figyeli, nehogy ez a gondolatmenet legyen az utolsó életében. Az utolsó felvetésre már korrektül felel Noran.
- Az lenne a legjobb. Odajutni még könnyű lesz.
Ezután Yrsa neki is lát, hogy Maniac segítségével megkerestesse a legbiztonságosabb utat. Ilyen nyilvánvalóan nincs, hiszen minden relatív, de Maniac számolás kapacitási felfoghatatlan és könnyen kijelöl egy sikátorokban, utcákban kacskaringózó utat, azon haladhatnak Norannal. Természetesen a férfinek is megfelel mindez.
- Ügyes. Menjünk.
És természetesen mint felmenetkor is ugyanolyan lelkesen karol bele Yrsába, hogy leérkezhessenek a talajra, ezúttal figyel arra hogy ne pirítsa el a lányt megint. Már az utcafronton könnyen elkezdhetnek haladni mind a ketten. Miközben az első métereket teszik meg Zöldike beszélni kezd.
- Nem szeretem a tetőket, se a csatornákat, túl veszélyesek. A tetőkön mesterlövészek, ágyúk vannak, távolharcban vadásszák az áldozataikat. A járatokban páncélozott alakok ülnek aknákkal és nyáladzva várják, hogy valaki felrobbanjon. Az utcai harc sokkal élvezetesebb.
Ha követik az útvonalat át kell vágniuk egy úton, amivel megkerülhetik a korábban látott automata védelmi rendszerű hidat és magát a folyót is, de ez beszédes mert valahonnan beszéd hallatszik.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~

A búcsú után Dallan arcán még látszik, hogy a férfi elnyerte a megkönnyebbülést és megváltást, azután hogy valaha egy kihalt sikátorban látott felkoncolt és kibontott nőket és férfiakat, olyan implantátumosokat mint Amelia is. Így még boldog és felszabadult is. A nő után valóban becsukódik az ajtó és ezzel elválnak az útjaik. A forgalmas csomópont megtalálása nem okoz gondot, ez egy nyolc sávos többnyire földi út, tele biztonsági rendszerekkel, hogy a közlekedés ne egy halálos játszmába torkolljon. Persze így is rendkívül veszélyes az út mellett állni hiszen a felfegyverzett járművek, száguldó és őrült vezetői számára így is könnyű és vicces célpontot, áldozatot jelenthet. De ha óvatos és valahol meghúzódik lehet az út mellett. Szerencsére el tudja érni az apósát, ha mást nem is és nem próbálkozik a klánnal. Az apósa biztosítja, hogy ne aggódjon hamarosan ott lesz, addig tartson ki. Nagyjából húsz perc kell ahhoz, hogy a páncélozott, lapos jármű elérjen Ameliához. Addig azonban egy nagyon érdekes dolgot láthat. Valamit amit sosem látott korábban, se saját szemével, se hírekben, se filmekben. Egy gép menetel az úton és látszólag biztosítja a környéket. Helyzetileg a Pride legbelső részébe, szívébe tart. Ha jobban megfigyeli a gépen a Pride klán jelzései vannak, ez egy rendfenntartó és háborús gép. Látszatra nagyon nehéz, páncélozott és minimum harcijárművek ellen, épületek ellene fegyverzete van. A lépegető mozgásra robot lehet, egy okos robot. Furcsa a látványa egy ilyen "helyen". Miután megérkezik Amelia rokona, kényelmesen beszállhat a járműbe és az apósa habozás nélkül el is indul hazafelé.
- Megvagy jól vagy? Ne aggódj, hamarosan hazaérünk. Jól tetted, hogy felkerestél.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Hétf. 01 Jún. 2015, 10:57

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Yrsa azért a biztonság kedvéért még végignézett a tetőkön, de azok teljesen tiszták voltak. valahogy úgy gondolta, hogy akiket most elintézett nem fognak nagyon előmerészkedni addig a pillanatig, amíg ő és Zöldike el nem tűnnek a tetőről. Túlságosan is nagy kárt okozott idefent, hogy kockáztatni merjenek. Legalább is ez tűnt számára logikusnak, de mivel még nem igen volt tapasztalata szociális téren, hogy lássa mások miként gondolkodnak, így nem vehette teljesen biztosra mindezt. Arra fordult hátra, amikor megérezte, hogy figyelik, úgy vélte, hogy Noran lesz az, és nem is kellett csalódnia, amikor a férfira nézett. A kérdéseire eddig sem kapott választ, az pedig kicsit zavarba hozta, hogy Zöldike még mosolyog is rá. valahogy számára ebben a helyzetben nem igen tűnt idevalónak, hogy így tegyen. A szavak után azonban már értette, hogy miért is tett így a társa. Zavartan sütötte le a tekintetét a lány és pislogott néhányat mielőtt elfordította volna a tekintetét.
- Igyekszem minél hamarabb szocializálódni – felelte még mindig zavartan.
Azt már úgyis megtárgyalták korábban, hogy Yrsa-nak ez az első egysége az életben, eddig csak tudósokkal, a testvéreivel, az apjával, illetve Joe bácsival beszélt. Noran pedig az első lényegében teljesen idegen személy volt, akivel interakciót folytathatott. És ez volt az első nem steril környezete, az Anyahajó az volt, a HPI-ben pedig nem igen volt a Pride előtt. Tényleg igyekezett, de neki még minden annyira új volt, hiába kapta meg a feltöltéseket. Akkor könnyebbült meg, amikor Zöldike végre rendes választ adott neki arra, hogy menjenek be a belvárosba, ha már úgyis oda akartak menni eredetileg is. Ekkor Yrsa nem is habozott sokáig, hanem azonnal lekérte a biztonságos útvonalat Maniac-től, hogy miként is tudnának haladni. Saját magát ugyan nem féltette, kizártnak tartotta továbbra is, hogy olyan ellenfélbe futhatnának bele, ami rá veszélyes lenne, de Noran igencsak alulöltözve különösen nagy veszélyben volt. Szerencsére kapott Maniac-től egy útvonalat, hogy merre is menjenek, ezt pedig azonnal a férfi tudtára is hozta. Mivel beleegyezett Noran, így amikor a tető szélére értek megvárta, hogy a férfi belékapaszkodjon ismét és akkor ereszkedett le vele. Amint ez megtörtént, akkor azonnal elővette ismét a fegyverit, hogy azzal haladhasson majd és figyelhesse a területet, amerre mennek. Azért is, ha szükséges, akkor azonnal tüzelni tudjon az őket fenyegető veszélyre és könnyebb legyen biztosítani a terepet. Amikor elkezdtek haladni, akkor a környezetén felül Zöldikére is figyelt, hogy a férfi miket is mond neki. A tetőt már tapasztalta, hogy milyen, a csatornát pedig ezek alapján nem akarta kipróbálni, mert ő maga is így tett volna, hogy teleaknázza az egészet, hogy biztosan senki se tudjon arrafelé átjutni, haladni.
- De az utcai harcba beleszólhatnak a tetőkön levők és leszedhetik a lent levőket – mondta.
Számára ezzel a ténnyel az egész még veszélyesebbnek tűnt, igazából figyelte a tetőket is az egész eleje óta, mert még a legelején az egésznek a láthatatlan páncélos is az épület faláról támadt rájuk és az még mindig nem is volt a tető. Követte a Maniac által kijelölt utat egészen addig a pontig, amíg egy úton át nem kellett vágni. Ez valószínűleg, mint az eddigiek is igencsak széles volt, így remek célpontot nyújtottak az esetlegesen tetőkön levőknek. De muszáj volt átmenni, mert csak így lehetett elkerülni a hidat és a védelmi rendszert. Körbenézett, ám mielőtt kilépett volna az útra beszédet hallott. A kezét azonnal felemelte katonai jelzéssel, hogy így állítsa meg Zöldikét, majd jelezte, hogy hangokat, beszédet hall. ha ott, ahol jelenleg voltak volt fedezék, akkor visszább húzódott és meglapult mögötte, hogy ne lehessen véletlenül se meglátni. Remélte, hogy Zöldike követni fogja. Ha már mind a ketten biztonságban vannak, akkor először jelzi, hogy hallgatózni fog, hogy kik és merre lehetnek, akik a hangot adják, majd kiélesíti az érzékeit, ezúttal a fülénél, hogy így kémlelhesse ki azokat, akik a közelben vannak.




~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros), Dallan lakás ~
Hamarosan sikerült is megtalálnom azt a helyet, amit kerestem, egy nyolc sávos autóút. Mindez tökéletesnek tűnt, nem akartam közvetlen az út mellett állni, nem egy, és nem is kettő lemészárolt embert láttam már, aki elkövette ezt a hibát, így kerestem a közelben egy kellően jó fedezéket és ott húztam meg magam. Ekkor kezdtem el felhívni az ismerősöket, elsőként az apósomat, aki szerencsére el is vállalta, hogy értem jön, így a koordináták megadása után nem volt más dolgom, mintsem megvárni azt, hogy megérkezzen ide. Addig is az utat és a környéket figyeltem, nehogy valamilyen kellemetlen meglepetésben legyen részem. Mivel innen tényleg nagyon messze laktunk, így az a húsz perc, mire megérkezik az apósom nem is tűnt olyan sok időnek, annyit még reméltem, hogy én is kibírok itt bármiféle atrocitás nélkül, így ezek után tényleg nem volt arra szükségem, hogy mást hívjak fel azért, hogy hazavigyen. Nem is tudom, hogy mennyi időt kellett várnom, amikor egy igencsak furcsa járművet pillantottam meg. Soha sem láttam ehhez hasonlót, igaz ennyire a jobb környéken sem nagyon fordultam meg korábban. Még a hírekben, vagy filmekben sem volt efféle. Páncélozottnak tűnt és persze a Pride klán jele is rajta volt, ami nem volt meglepő. Ez az egész furcsa volt, mindig is úgy képzeltem, hogy minél beljebb megyünk annál kevésbé kell efféle biztosítás, vagy haderő, ami rendet tart. hogy a szegénységben van a legnagyobb pusztítás és háború, de ezen gépezet alapján úgy tűnt, hogy roppant nagyot tévedtem. Azon nem csodálkozom persze, hogy a gazdagoknak van pénzük ultramodern és veszélyes fegyverekre, zsoldosokra, de valahogyan nehezemre esett a Pride felfogását elnézve is elképzelni azt, hogy odabent harcok és háborúk mennének. Mindig úgy gondoltam, ha akarnak valamit, akkor kivonulnak valamilyen előre megbeszélt helyre és ott elintézik egy csatában, vagy a szegényebb negyedben, ahol úgysem kár a civil lakosságért. De így, ennek láttán már érdekelt, hogy milyen lehet odabent a közbiztonság és mikkel dolgoznak a békéért.
Ezeken gondolkodtam, amikor az ismerős páncélozott jármű megérkezett az apósommal. Ekkor jöttem elő a fedezékemből és mentem oda a járműhöz, majd beszálltam. Most voltam már tényleg teljes biztonságban, persze ez itt a Pride-ban relatív, de most éreztem úgy először, hogy végre tényleg hazajuthatok majd, mert nem fog semmi sem történni addig. A felszerelésemet még úgy igazgattam, hogy ne legyen útban és kényelmesen tudjak ülni. A kérdés után bólintottam, majd nem sokkal később szóban is feleltem.
- Igen, már jól vagyok. Köszönöm, hogy eljött értem. Nem tudom, hogy miként hálálhatnám meg ezt az egészet… – mondtam. – A gyerekek hogy vannak? Úgy aggódtam azért, hogy mennyire viselheti meg őket, hogy az apjuk után engem is elvesztenek…
Egyre jobban vártam és vágytam arra, hogy végre megérkezzünk haza és megölelhessem őket, hogy tudják, hogy otthon vagyok és vigyázok rájuk. Végtelenül hálás voltam a néhai férjem szüleinek, hogy vigyáztak rájuk és nevelték őket, amíg nem voltam velük. Nem tudom, hogy valaha képes leszek-e ezt meghálálni nekik. A szörnyű gondolat ott volt bennem, ha még mindig ott élnék, ahol a férjem megismerése előtt, akkor a gyerekek már halottak lennének. Összerezzentem a gondolatra, nem akartam efféléken gondolkodni. Megdörzsöltem a szemeimet, majd vettem egy mély levegőt.
- Történt valami az elmúlt egy egységben, amiről tudnom kellene? – érdeklődtem. – Semmilyen hírt nem hallottam azóta…
Szerettem volna ezen a hazaérkezés előtt, hogy a fontosabb dolgokról már most tájékozódjam. Amíg a választ vártam időnként ki-kinéztem az ablakon, hogy merre is haladunk, hogy mikor érünk be végre ismerős terepre, ami már az otthonom.

_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Szomb. 04 Júl. 2015, 17:15

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Yrsa és Noran leereszkednek a tetőkről, hogy a kijelölt útvonalon haladjanak tovább, az utcaszinten. Zöldike a felvetésre nyugodtan válaszol.
- Ez igaz, ezért kell figyelni a tetőket és a lövészeket. Itt lent több a fedezék és a lehetőség.
Aztán az első kereszteződésnél, ahol át kell vágniuk egy széles úton, beszélgetés hallatszik, ezért Yrsa azonnal megáll és jelez. Zöldike is megáll, Miller ezután hátrébb vonul fedezékbe és hallgatózni kezd. Azonban a férfinek eszében sincs ezt tennie, továbbra is a sarkon áll és hallgatózik, figyel. Akármit is tesz Yrsa, Zöldike nem hallgat rá, hanem saját maga csinálja a dolgokat. Miután meggyőződik róla, hogy nem nagyon veszélyes alakok lehetnek az úton, nekilát kilesni a sarkon. Nagyjából egy perc készülődés után Zöldike kiugrik a sarkon és akár egy filmen, elkezd lőni, a bal kezével az úttesten támaszkodik meg, amíg cigánykerékhez hasonló mozdulattal fordul át a teljes tengelye körül. Az automata fegyverével nem igen kell célozni, csak lő, a fegyver végzi a maga dolgát. Az ellenség szétbombázza azt a helyet, ahonnan a férfi kiugrott, Noran lő, aztán csönd. A csak alsónadrágban és övben lévő férfi lassan átsétál az úttesten és int Yrsának, hogy jöjjön. Ha Miller követi, akkor az úton láthatja, hogy négy férfi van darabokra lőve, mind egy régebbi jármű körül, aminek az eleje szintén szét van lőve. Úgy tűnik a férfi tud magára vigyázni, legalábbis jobban sikerült, mint az eddigi dolgok. Amint átérnek az út túloldalára, ott egy szemetes szűk helyen kell tovább haladniuk. Kivéve ha Yrsa valami nagyon mást tesz mint ami a tervben van.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros) ~

Amelia apósa vezette jármű leszáll és ő be tud szállni. Azonnal elindulnak hazafelé, a város utcái felett. A köszönetre az apósa elmosolyodik.
- Ez természetes, a családért mindent megtesz az ember, nincs mit köszönnöd.
Mondja őszintén. Közben a város látképe lassan elhomályosodik, legalábbis a közelebbi részek, a távol tisztán kivehető, amikor a jármű kellően felgyorsul és viszonylag "biztonságos" sebességre vált, hogy az utak felett, egy légvédelmi eszköznek se nyújtson könnyű célpontot. Az út visszafelé csak tizenöt perc és a környék is lassan ismerőssé válik Amelia számára. Egyébként egy nagy körút szerű útvonalon haladnak át a tehetősebb negyedből a saját kerületükbe. A kérdésre a férfi elgondolkozik.
- Véget ért a háború. Valamiről megegyeztek. A Rocksolid lesz az északi szomszédunk, már amennyire tudni lehet, lesz egy nagy sáv, semleges területek, gondolom a portyák miatt. Más fontos nem történt, legalábbis a környékünkön. Azon kívül hogy... mindenki azt hitte meghaltál.
Végül a kellő idő leteltével a jármű megérkezik, leszállnak és Amelia végre haza érhet. A gyerekei máris rohannak hozzá és szinte a nyakába ugranak egyből, úgy örülnek neki.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Vas. 05 Júl. 2015, 11:24

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Miután megérkeztek arra a helyre, ahol a beszédet hallották Yrsa megállt, hogy nekilásson hallgatózni. Hiába jelzett Zöldikének a férfinak jelenleg esze ágában sem volt megtenni azt, hogy visszajöjjön, ahol a lány páncéljának védelmében megtudták volna, hogy kik is vannak ott. Yrsa is igazából ennyire óvatos csak Noran miatt volt, hogy rá is vigyázzon, egyébként bőven odament volna a sarokig, hogy azon kilessen és úgy tudja meg, hogy mi is történik. Ahogyan azt tette Joe bácsi gyakorlópályáján is. Így jobb híján a hallgatózás mellett próbálta fedezni a férfit, hogy nehogy bármilyen komolyabb baja essen. Hiába próbált bármit tenni, jelezni kézmozdulatokkal, hogy húzódjon hátrébb, Zöldike csak nem volt hajlandó megtenni mindezt. Így jobb híján kénytelen volt saját maga is némileg feljebb húzódni, hogy kilásson annyira, hogy fedezni tudja Noran-t. Alig tudta mindezt megtenni, mert a férfi nagyjából ekkor ugrott ki az utcára és kezdte támadni azt a négyest, akiket észleltek odakint. Yrsa is próbált ekkor kiugrani, kivetődni az utcára, de ő nem a négyes irányába nézni, hanem a másik felére, hogy onnan se érhessen őket meglepetés. Csak akkor fordul meg, amikor már vége a harcnak és Noran is int neki, hogy haladjanak tovább. Ekkor látta meg a négy holttestet és a szétlőtt autót is. Persze nem is értette, hogy miért van ennyire meglepve, ha nem tudta volna megvédeni magát Zöldike, akkor soha sem jött volna be ennyire alulöltözve erre a környékre, sem pedig erre az éjszakára sem jött volna. Mindezek ellenére ott volt Yrsa-ban, hogy saját magának volt páncélzata, regenerációja, alkalmazkodóképessége, így neki kellett volna a férfira vigyáznia, hogy ne essen baja. Pedig minderre tényleg nem volt szükség, sőt talán inkább ő maga volt az, aki a másik védelmére szorult így, hogy nem volt terepen még semmilyen tapasztalata. Mikor követte a férfit, akkor csak lényegében átmentek az út másik felére, ahol egy kisebb sikátorhoz értek. Yrsa még gyorsan végigfuttatta a szemét a közeli épületek tetején, hogy vannak-e mesterlövészek arrafelé. Nem mintha számított volna rá, hiszen az a négy alak is túlélte lent az úton eddig, bár számított arra, hogy a lövések idecsalhattak másokat is. Az pedig roppant kellemetlen lett volna. Mielőtt még beléptek volna a szemetes szűk utcába Yrsa megszólalt.
- Én megyek elől – mondta. – Ha véletlenül időközben szemből meglát minket valaki, inkább engem érjenek a lövések.
Igazából mindezt nem ötletnek, vagy javaslatnak szánta, hanem kijelentésnek. Határozott kijelentésnek.
- Te fedezz minket hátulról! – vette a kezébe a kezdeményezést.
Valamelyest még kislányos sértődöttség is érződhetett belőle, de ezzel nem törődött egyáltalán, csak megvárta, amíg Zöldike beelegyezik mindebbe, majd profi katonákat meghazudtoló mozdulatokkal indult el a szemetes sikátorban. Határozott léptekkel, beroggyasztott térdekkel, a fegyverét mindig maga előtt tartva és arrafelé mutatva vele, amerre éppen nézett is. Nem csak szembe, előre tette mindezt, hanem időnként lopva fel-fel pillantott a tetőre is. Maguk előtt az árnyékokat is leste, hogy úgy érkezik-e bármilyen meglepetés rájuk nézve, vagy sem. Ha valamilyen oknál fogva végül is sikerült kiérniük erről a szakaszról, akkor ezen szűk rész végén minden irányba próbál kilesni, hogy merről is érkezhet ellenséges támadás irányukba. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor a páncélja szenzorjaival pásztázza végig a közvetlen környezetüket. Ennyiért most nem fordult Maniac-hez, a páncél is bőven elég volt. ha a rész teljesen biztonságos, akkor próbálja felmérni, hogy merre mehetnének tovább. Ha nem az, akkor egy-egy pontos mellkasra menő lövéssel próbálja a terepet biztosítani az ellenségek leszedésével.




~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros) ~
Hálásan mosolyodtam el az apósom szavaira, soha sem tudtam, leszek elég hálás azért, hogy így törődtek velem. Nyugodtan mondhatták volna a fiúk halála után, hogy mivel nem voltam születésemtől fogva a Pride klán tagja, így szedjem a sátorfámat és a gyerekek náluk maradnak, hanem ugyanúgy viszonyultak később is hozzám. Vigyáztak a gyerekekre és mindig számíthattam rájuk. Roppant szerencsésnek mondhattam magam emiatt. Figyeltem a környéket, majd szépen elmosódott az, ahogyan lennie kell, mikor felgyorsultunk és a levegőbe emelkedtünk. Örültem, amikor végre ismerős környékre jutottunk, ami már a mi otthonunk volt, és nem kellet tovább az előkelőbb negyedben maradni. Ez sokkalta barátságosabb és közvetlenebb környék volt, bár még ezt is idő volt megszokni, amikor ide kerültem a legrosszabb negyedből. Szerencsére arra is választ kaptam, hogy mi történt a közelmúltban. A második részen nem csodálkoztam, hogy mindenki halottnak hitt, én is kezdtem magam annak. De itt voltam és most már nem volt semmi, ami távol tarthatott volna a régi életemtől. A másik hír lesújtó volt, éreztem, ahogyan a szívembe markol a fájdalom és a szemeimbe is könnyek kerültek, amik égették így.
- Miért csak most? – kérdeztem keserűen. – Miért nem tudták fél évvel ezelőtt ezt megtenni?
Fél év, ennyi kellett volna csupán, hogy a férjem még mindig életben legyen. Én is harcoltam a fronton, az egészen más volt, mint itt bent védelmi feladatokat ellátni. Ott kint minden más volt és neki pont ott kellett elesnie a harcmezőn az átkozott elvándorolt északi törzsekkel szemben. Dühös voltam rájuk, gyűlöltem az egész háborút és arra is, hogy ilyen sokat vártak a békével. Tudtam, hogy hiába is keresek választ minderre úgysem fogok kapni. Ahhoz teljesen máshova kellett volna születnem, hogy így legyen. Végül megtöröltem a szemeimet és vettem egy mély levegőt.
- A gyerekeknek nem szeretném mondani, hogy elraboltak és eladtak rabszolgának – mondtam. – Még túl kicsik ehhez a szörnyűséghez. Jobb lesz nekik, ha azt hiszik, hogy valamilyen balesetem volt és nem tértem magamhoz, azért nem vettem fel velük a kapcsolatot.
Kegyes hazugság és úgy talán kevésbé fáj nekik, hogy miért is nem próbáltam megszökni, elszabadulni onnan, ahol voltam. Bíztam benne, hogy az apósom megérti mindezt nem próbál lebeszélni róla. Így engem is kevésbé emlékeztetett arra, hogy mennyire ostoba voltam, hogy a csapdába futottam bele és nem voltam képes arra, hogy megússzam az egészet. Nem mintha bármi esélyünk lett volna, de akkor is. arról nem is beszélve, hogy mindenkit elvesztettem, akik a csapatban voltak csak azért, mert azok az embere kereskedők rám utaztak.
- Ha mindenki halottnak hitt, akkor azt hiszem, hogy lesz egy kellemes meglepetésem számukra. Akik meg nem örülnek ennek, azoknak kellemetlen – erőltettem magamra egy mosolyt végül.
Amikor hazaértünk szinte azonnal pattantam ki a kocsiból, hogy a lakásba menjek. Ahogyan beléptem a gyerekek máris jöttek, azonnal leguggoltam hozzájuk és könnyes szemmel öleltem, csókoltam őket, ahol csak tudtam. Ezt az érzést semmi sem pótolhatta, hogy végre együtt voltam velük, tudom, hogy rendben vannak és életben, itt vannak és láthatom őket felnőni. Nem is tudom, hogy meddig öleltem őket, amíg csak el nem gémberedtek a lábaim, utána álltam fel és álltam őket visszaterelni őket a szobába. Úgy számoltam, hogy a következő néhány órában velük leszek, amíg elmesélik, hogy mi történt velük az elmúlt egy egység alatt és utána majd, ebéd után le is fekszenek aludni, én pedig bemegyek majd a parancsnokomhoz jelentkezni, hogy még életben vagyok és a lehető leghamarabb szeretnék majd visszaállni a munkába is.

_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Hétf. 06 Júl. 2015, 16:07

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~

Yrsa rögtön kivetődne Noran után, ahogy a férfi kiugrik, de ezt nem olyan könnyű megtennie, mivel a négy alak azonnal, reflexből azt a helyet kezdik lőni, ahonnan Zöldike kiugrott, természetesen ez azt is jelenti, hogy a sarkot ugyan szétlövik, de ezzel meg is halnak, mert Noran már rég nincs ott és nem onnan lő rájuk. Yrsa ennek következtében egy törmelék és lövedékzáporon keresztül ugrik ki, hogy az út másik oldalát nézze. Természetesen minden tiszta. A tetőkön nem látszik semmi, de ettől még távolabb lehetnek lövészek. Az akció után átérnek az út túlsó oldalára, ahol már Yrsa veszi kezébe az irányítást. Noran nem is tud erre mit mondani, beleegyezik a jó ötletbe.
- Rendben.
Ezzel Yrsa előre is mehet és szakszerűen, profi katonára jellemző mozdulatokkal halad előre a szemetes sikátor szerű szakaszon, nagyrészt csak előre kell figyelni, néha van egy-két kanyar és persze a tetők irányába is pásztázik Miller. Amint kiértnek a szűk részről egy térre lyukadnak ki. Itt gyorsan Yrsa páncéljának érzékelői bemérik a közelben lévő ellenséges objektumokat. Van jó néhány a közelben, de ezeket gondoson el lehet kerülni, hála annak, hogy eddig is biztonságos útvonalon jöttek. Azt ellenben nem kell felmérni, hogy merre haladjanak tovább, mert Noran kézen ragadja őt és az egyik irányba kezdi húzni/terelni.
- Gyorsan, siessünk.
Mondja kapkodva. Ha Yrsa követi, akkor lefutnak egy utcán, aminek a végén felmásznak egy szeméttárolóra és arról pedig egy tetőre, ahol Noran gyorsan lehasal.
- Azt hiszem követtek. - mondja.
Eltelik egy perc de egyelőre még semmi nem történik.


~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros) ~

Amelia a hazafele úton szembesül vele, hogy vége a világháborúnak, ami különösen fáj neki. Amelia volt férjének apján is látszik, hogy neki sem esett jól a fia elvesztése, de ezen tovább kell lépnie, már vannak unokái is, nem lehet mindig azokra figyelni akik már meghaltak, mert akkor ők is hamarosan meg fognak.
- Ezt mi soha sem érthetjük meg. - mondja nyugodtan - Rajtunk felül állnak ezek az események.
Amelia ötletére, hogy a gyerekeknek mást mondjanak, az apósa csak a fejét rázza, hogy nem a legjobb ötlet.
- Ha ezt akarod nekik mondani, akkor legyen így. Örökké nem tarthatod őket védelem alatt, mert az hosszútávon ártana nekik, később muszáj lesz elmondanod ha bármilyen rossz dolog történik.
Az utolsó mondatra már nem válaszol hangosan, csak ő is magára erőltet egy mosolyt. A gép leszállása után Ameliát megrohamozzák a gyerekei, akik jó ideig a nyakán lógnak és élvezik, hogy újra láthatják az anyjukat, hogy nem halt meg és hogy csókolja őket, ahol csak éri. Folyamatosan csak annyit hall Amelia, hogy "anya" "anyu" ahogy szólítják őt a gyerekei. A következő órákban el is mesélik hogy mennyi minden történt, amíg ő távol volt, szépen részletesen. Azonban ezután nem nagyon tudja őket elküldeni aludni, vagy lefektetni, mert erre nem hajlandóak a csemeték, vele akarnak lenni. Ettől függetlenül, ha akar Amelia elmehet és jelenthet a felettesénél, hogy mi is történt vele.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Miller lányok on Kedd 07 Júl. 2015, 11:40




Előtörténet
LINK

Kaland
Pride - Egy éjszaka
Lady Yrsa Catherina Miller
"Újszülött", Joe bácsi tanítványa


Játékostárs(ak) neve: Noran, aka Zöldike, a Zelen klánból

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Kicsit később sikerült csak Yrsa-nak a kiugrás, mint szerette volna, addigra pedig már nem volt ellenfél a látótéren. Szerencsére mást nem látott az úton, sem pedig a tetőkön, így a következő métereket könnyedén megtudták tenni. Természetesen nem ingatta magát hamis hitbe, hogy távolabb sincsenek mesterlövészek, biztosra vette, hogy vannak, csak most éppen egy szerencsés szakaszt sikerült kifogniuk. Amint megérkeztek a sikátorhoz ott azonnal átvette a vezetést Norantól. Itt most nem is tudta, de az anyja makacssága érvényesült benne, ahogyan ilyen makacsul ragaszkodott ahhoz, amit elképzelt. Merte is tudat alatt ajánlani Zöldikének, hogy ne ellenkezzen, amit szerencsére nem is tett meg. Így hát el is indult végig azon a koszos, szemetes sikátoron profi katonákra jellemző mozgással. Ahogyan már tapasztalta Joe bácsinál ez is teljesen ösztönösen ment neki, mintha egész életében ezzel foglalkozott volna és nem ma csinálja először. A sikátoron még könnyedén és gyorsan túljutottak, ahogyan kiértek a sikátor végére egy térszerű helyre érkeztek. Itt azonnal végigpásztázta a páncéljával Yrsa a környéket és jó pár ellenséges elemet sikerült is érzékelnie. De ezeket ki tudták volna kerülni, révén szerencsére óvatosan és hangtalanul jöttek, illetve védett helyen. Már éppen mondta, mutatta volna Norannak, hogy mire számítsanak, amikor a férfi megragadta a karját és elkezdte húzni az egyik irányba. Ezúttal nem kérdezett, nem akadékoskodott, hanem hagyta, hogy a társa vezesse és követte őt futva. Ezt is a lehető leghangtalanabbul igyekezett kivitelezni, hogy a lépése se csapjon zajt, ne hívja fel mások figyelmét magukra. Amint felértek a tetőre a szeméttárolóról ő maga is lefeküdt ott a tetőre, hogy körbenézzen Noran figyelmeztetése után.
- Nem érzékeltem senkit – suttogta. – Voltak páran a közelben, de azokat ki tudtuk volna kerülni úgy, hogy ne vegyenek észre.
Feszülten figyelt egyelőre csak a saját szemeivel, érzékeivel, hogy meglássa azokat, akikre azt mondta Noran, hogy követhették őket. De egyelőre semmit sem látott a lány, pedig már egy perc is eltelt. Ekkor döntött úgy, hogy nem csak a saját szemeiben bízik, ha már volt nála, vagyis megfelelő eszköz ahhoz, hogy erről meggyőződhessen, akkor élt vele. Annak örült, hogy nem kellett Maniac-hez fordulnia, túlságosan is úgy vélte, hogy ez nagy csalás és túl nagy könnyítés lett volna. inkább a saját érzékeire és lehetőségire akart számítani. A páncéljával nekilátott ismét végigszkennelni a környéküket minden irányban. Nem akart meglepetéseket sem az esetleges szomszédos tetőkről, sem pedig ha alattuk volt valaki az épületben, akkor onnan sem. Közben, amíg várakozott arra, hogy a szkennelés eredménye meglegyen minden izma megfeszült Yrsa-nak, ugrásra készen várakozott, hogyha szükséges lenne, akkor azonnal tudjon reagálni és ne nagyon érhesse meglepetésként semmi sem.
- Miből gondoltad, hogy követnek? – kérdezte még mindig suttogva.
Érdekelte volna, hiszen saját maga figyelt mindenre, de tényleg nem látott, érzékelt semmit sem. Igaz azzal nem tudott vitatkozni, hogyha egy megérzés súgta ezt a férfinak, hiszen a férfi régóta volt katona, minden bizonnyal voltak megérzései, ösztönei, amik még a lánynak nem a tapasztalatlansága miatt. Így, ha Zöldike bármi effélét mond, hogy ilyesmi miatt vélte úgy ezt, akkor megértően bólint neki és a férfi láthatja, hogy nem fog vitatkozni ebben a témában a lány vele, hanem teljes mértékben elhiszi ezt és bízik a férfi ösztöneiben, megérzéseiben. Időközben, ha a szkennelés készen van, akkor annak az eredményét kivetíti a kommunikátorára, hogy az holografikusan mutassa a környéket és a kettőjükön felüli személyeket, hogy Noran is felkészülhessen arra, mi fog itt rájuk várni.


template nélkül:

~ Karakter: Yrsa Catherina Miller; Helyszín: Pride, Pride (főváros); Kaland: Pride - Egy éjszaka ~
Kicsit később sikerült csak Yrsa-nak a kiugrás, mint szerette volna, addigra pedig már nem volt ellenfél a látótéren. Szerencsére mást nem látott az úton, sem pedig a tetőkön, így a következő métereket könnyedén megtudták tenni. Természetesen nem ingatta magát hamis hitbe, hogy távolabb sincsenek mesterlövészek, biztosra vette, hogy vannak, csak most éppen egy szerencsés szakaszt sikerült kifogniuk. Amint megérkeztek a sikátorhoz ott azonnal átvette a vezetést Norantól. Itt most nem is tudta, de az anyja makacssága érvényesült benne, ahogyan ilyen makacsul ragaszkodott ahhoz, amit elképzelt. Merte is tudat alatt ajánlani Zöldikének, hogy ne ellenkezzen, amit szerencsére nem is tett meg. Így hát el is indult végig azon a koszos, szemetes sikátoron profi katonákra jellemző mozgással. Ahogyan már tapasztalta Joe bácsinál ez is teljesen ösztönösen ment neki, mintha egész életében ezzel foglalkozott volna és nem ma csinálja először. A sikátoron még könnyedén és gyorsan túljutottak, ahogyan kiértek a sikátor végére egy térszerű helyre érkeztek. Itt azonnal végigpásztázta a páncéljával Yrsa a környéket és jó pár ellenséges elemet sikerült is érzékelnie. De ezeket ki tudták volna kerülni, révén szerencsére óvatosan és hangtalanul jöttek, illetve védett helyen. Már éppen mondta, mutatta volna Norannak, hogy mire számítsanak, amikor a férfi megragadta a karját és elkezdte húzni az egyik irányba. Ezúttal nem kérdezett, nem akadékoskodott, hanem hagyta, hogy a társa vezesse és követte őt futva. Ezt is a lehető leghangtalanabbul igyekezett kivitelezni, hogy a lépése se csapjon zajt, ne hívja fel mások figyelmét magukra. Amint felértek a tetőre a szeméttárolóról ő maga is lefeküdt ott a tetőre, hogy körbenézzen Noran figyelmeztetése után.
- Nem érzékeltem senkit – suttogta. – Voltak páran a közelben, de azokat ki tudtuk volna kerülni úgy, hogy ne vegyenek észre.
Feszülten figyelt egyelőre csak a saját szemeivel, érzékeivel, hogy meglássa azokat, akikre azt mondta Noran, hogy követhették őket. De egyelőre semmit sem látott a lány, pedig már egy perc is eltelt. Ekkor döntött úgy, hogy nem csak a saját szemeiben bízik, ha már volt nála, vagyis megfelelő eszköz ahhoz, hogy erről meggyőződhessen, akkor élt vele. Annak örült, hogy nem kellett Maniac-hez fordulnia, túlságosan is úgy vélte, hogy ez nagy csalás és túl nagy könnyítés lett volna. inkább a saját érzékeire és lehetőségire akart számítani. A páncéljával nekilátott ismét végigszkennelni a környéküket minden irányban. Nem akart meglepetéseket sem az esetleges szomszédos tetőkről, sem pedig ha alattuk volt valaki az épületben, akkor onnan sem. Közben, amíg várakozott arra, hogy a szkennelés eredménye meglegyen minden izma megfeszült Yrsa-nak, ugrásra készen várakozott, hogyha szükséges lenne, akkor azonnal tudjon reagálni és ne nagyon érhesse meglepetésként semmi sem.
- Miből gondoltad, hogy követnek? – kérdezte még mindig suttogva.
Érdekelte volna, hiszen saját maga figyelt mindenre, de tényleg nem látott, érzékelt semmit sem. Igaz azzal nem tudott vitatkozni, hogyha egy megérzés súgta ezt a férfinak, hiszen a férfi régóta volt katona, minden bizonnyal voltak megérzései, ösztönei, amik még a lánynak nem a tapasztalatlansága miatt. Így, ha Zöldike bármi effélét mond, hogy ilyesmi miatt vélte úgy ezt, akkor megértően bólint neki és a férfi láthatja, hogy nem fog vitatkozni ebben a témában a lány vele, hanem teljes mértékben elhiszi ezt és bízik a férfi ösztöneiben, megérzéseiben. Időközben, ha a szkennelés készen van, akkor annak az eredményét kivetíti a kommunikátorára, hogy az holografikusan mutassa a környéket és a kettőjükön felüli személyeket, hogy Noran is felkészülhessen arra, mi fog itt rájuk várni.







Előtörténet
LINK

Kaland
Bevezető kaland
Amelia Davidson a Pride klánból
Pride klán tagja, katona


Játékostárs(ak) neve: Családja

~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros) ~
Ahogyan kimondtam, hogy korábban is véget érhetett volna a háború láttam az apósomon, hogy neki is lehet, hogy az jutott eszébe, mint nekem. Hogy, akkor a fia még élhetne. Néha eszembe jutott, hogy inkább én vesztem volna oda és akkor legalább az ő családjuk teljes lenne, igaz anya nélkül nőnének fel a gyermekeim, de legalább a volt férjem élne. A férfi szavaira végül megadóan bólintottam. Pontosan tudtam, hogy így van, hogy nem kellene ezen rágnom és törnöm magam, hogy lassan új pár után kellene majd néznem, de még nem álltam készen minderre. Még mindig ugyanolyan friss volt a seb, mintha csak tegnap történt volna. Az ilyesmire mindig is túl érzékeny voltam, régen nem egyszer mondták, hogy képtelen vagyok arra, hogy a nézeteim miatt sokáig életben maradjak, mert nem vagyok erre a világra való. És mégis én voltam az, aki életben volt továbbra is, míg azok, akik ezt vágták a fejemhez már halottak.
- Tudom – feleltem. – De ettől nem fáj kevésbé a hiánya. Igen felettünk…
Csak mert a klánunk vezetője úgy ítélte meg, hogy győzhetnek azért. Vajon mi lett volna, ha korábban kezdik el azt, hogy legyen béke? Valahogy nehezemre esett elhinni, hogy a Rocksolid akarta volna a békét, főleg, hogy milyen átkozottul jól álltak a háborúban. Szóval maradt, hogy a főpapok és Strupz akarta a végét, vagy pedig a Birodalom maga. Sajnos tényleg nem volt ebbe beleszólásunk, de talán jobb is, nem tudom, hogy miként tudtam volna másokról is dönteni, nem csak magunkról. Sejtettem, hogy nem fog örülni annak a ténynek az apósom, hogy ferdíteni akarok a valósággal kapcsolatban és nem elmondani a gyerekeknek, hogy mi volt velem.
- Tudom – mondtam. – De még olyan kicsik, ha idősebbek lesznek, akkor megtudják. Az ő korukban még előlem is próbálták titkolni a rossz dolgokat, pedig közel sem éltem ilyen biztonságos környéken.
A legkisebb csak egy éves volt a legnagyobb pedig csak kettő. még túl kicsik az efféle szörnyűségekhez. A hazaérkezés után végre magamhoz ölelhettem őket és alig tudtam bejutni a nappaliba velük. Ott a következő órákban örömmel hallgattam, hogy mit is csináltak az elmúlt egy egység alatt, amíg távol voltam tőlük. A legszívesebben nem is távoztam volna tőlük el nagyon, de nagyon sokáig, de ezt sajnos nem tehettem meg. Hiába akartam őket délutáni alvásra ágyba dugni, még az sem sikerült. Máskor ilyenkor pedig alig tudom felkelteni őket, hogy ők még aludni szeretnének, de most az ellenkezője volt. volt egy olyan érzésem, hogy még este, éjjel is fent lesznek, akár egész éjjel. Utána pedig még ők fognak nyűgösködni, amikor reggel fel vannak keltve, hogy a napi teendőiket elvégezzék. De nem tudtam őket hibáztatni mindezért.
- Itt kell, hogy hagyjalak titeket egy kicsit – mondtam nekik. – Be kell mennem a munkahelyemre, hogy a parancsnoknak jelentsem, hogy rendben vagyok. Hamar visszajövök. Szívesen maradnék, de ezt muszáj megtennem.
Még mind a hármukat megcsókoltam az arcukon, majd megpróbáltam kiküzdeni magamat a karjaiktól, hogy a felszerelésemet magamhoz vegyem, hogy majd elindulhassak. Még visszanéztem az ajtóból.
- Vacsorára visszaérek – mosolyogtam rájuk.
Ha kijutottam a lakásból, akkor a parancsnokság felé veszem az irányt, hogy ismét szolgálatra jelentkezhessek.


template nélkül:

~ Karakter: Amelia Davidson; Helyszín: Pride, Pride (főváros) ~
Ahogyan kimondtam, hogy korábban is véget érhetett volna a háború láttam az apósomon, hogy neki is lehet, hogy az jutott eszébe, mint nekem. Hogy, akkor a fia még élhetne. Néha eszembe jutott, hogy inkább én vesztem volna oda és akkor legalább az ő családjuk teljes lenne, igaz anya nélkül nőnének fel a gyermekeim, de legalább a volt férjem élne. A férfi szavaira végül megadóan bólintottam. Pontosan tudtam, hogy így van, hogy nem kellene ezen rágnom és törnöm magam, hogy lassan új pár után kellene majd néznem, de még nem álltam készen minderre. Még mindig ugyanolyan friss volt a seb, mintha csak tegnap történt volna. Az ilyesmire mindig is túl érzékeny voltam, régen nem egyszer mondták, hogy képtelen vagyok arra, hogy a nézeteim miatt sokáig életben maradjak, mert nem vagyok erre a világra való. És mégis én voltam az, aki életben volt továbbra is, míg azok, akik ezt vágták a fejemhez már halottak.
- Tudom – feleltem. – De ettől nem fáj kevésbé a hiánya. Igen felettünk…
Csak mert a klánunk vezetője úgy ítélte meg, hogy győzhetnek azért. Vajon mi lett volna, ha korábban kezdik el azt, hogy legyen béke? Valahogy nehezemre esett elhinni, hogy a Rocksolid akarta volna a békét, főleg, hogy milyen átkozottul jól álltak a háborúban. Szóval maradt, hogy a főpapok és Strupz akarta a végét, vagy pedig a Birodalom maga. Sajnos tényleg nem volt ebbe beleszólásunk, de talán jobb is, nem tudom, hogy miként tudtam volna másokról is dönteni, nem csak magunkról. Sejtettem, hogy nem fog örülni annak a ténynek az apósom, hogy ferdíteni akarok a valósággal kapcsolatban és nem elmondani a gyerekeknek, hogy mi volt velem.
- Tudom – mondtam. – De még olyan kicsik, ha idősebbek lesznek, akkor megtudják. Az ő korukban még előlem is próbálták titkolni a rossz dolgokat, pedig közel sem éltem ilyen biztonságos környéken.
A legkisebb csak egy éves volt a legnagyobb pedig csak kettő. még túl kicsik az efféle szörnyűségekhez. A hazaérkezés után végre magamhoz ölelhettem őket és alig tudtam bejutni a nappaliba velük. Ott a következő órákban örömmel hallgattam, hogy mit is csináltak az elmúlt egy egység alatt, amíg távol voltam tőlük. A legszívesebben nem is távoztam volna tőlük el nagyon, de nagyon sokáig, de ezt sajnos nem tehettem meg. Hiába akartam őket délutáni alvásra ágyba dugni, még az sem sikerült. Máskor ilyenkor pedig alig tudom felkelteni őket, hogy ők még aludni szeretnének, de most az ellenkezője volt. volt egy olyan érzésem, hogy még este, éjjel is fent lesznek, akár egész éjjel. Utána pedig még ők fognak nyűgösködni, amikor reggel fel vannak keltve, hogy a napi teendőiket elvégezzék. De nem tudtam őket hibáztatni mindezért.
- Itt kell, hogy hagyjalak titeket egy kicsit – mondtam nekik. – Be kell mennem a munkahelyemre, hogy a parancsnoknak jelentsem, hogy rendben vagyok. Hamar visszajövök. Szívesen maradnék, de ezt muszáj megtennem.
Még mind a hármukat megcsókoltam az arcukon, majd megpróbáltam kiküzdeni magamat a karjaiktól, hogy a felszerelésemet magamhoz vegyem, hogy majd elindulhassak. Még visszanéztem az ajtóból.
- Vacsorára visszaérek – mosolyogtam rájuk.
Ha kijutottam a lakásból, akkor a parancsnokság felé veszem az irányt, hogy ismét szolgálatra jelentkezhessek.


_________________
Fagyos Sötétség Kora: Ingrid Stephanie Miller. Gunnhild Barbara Miller, Aesa Victoria Miller, Yrsa Catherina Miller
Többiek: Haley Miller, Hope Miller, U7 / Nagyúr / Jonathan Miller, Stephanie Miller, Shera Wardez / A Halál Angyala
Többiek: Amelia Davidson, Tyranis; Gyerekek: Gregory Leif Miller Osborn, Eyjolf Ragnar Miller Ragal
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Miller lányok
FSK karakter

Hozzászólások száma : 735
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. Jul. 09.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Szer. 29 Júl. 2015, 02:11

~ Karakter: Sasha; Helyszín: Pride, Pride (főváros) ~

Sasha a csatornákban élt, akár eddig, a felszínen Csuklyásként működött az alvilágban. Bár mivel nincs klánja, így Ásznak minősül és ha tehetik, akkor a Pride katonák megpróbálják levadászni, már ha kiderül róla, hogy nincs klánja és csak az alvilágnak dolgozik, de ezt el lehet kerülni. Az elmúlt időben nagyobb felfordulás volt a felszínen. Azt beszélik, hogy a környéken járt Uvan Strupz jobbkeze Zoltan Babolin. Kérdéses, hogy a hír igaz-e, vagy hogy mi történhetett, de az biztos hogy kavarodás volt emiatt az alvilágban is. Már amennyire alvilág létezik a Pride-ban, ahol minden legális, de ennek ellenére természetesen vannak csoportok, amelyek jóval erőteljesebben foglalkoznak emberrablással, gyilkolással, rablással és más erőszakos pénzszerzéssel. Sasha éppen csuklyájába burkolózva halad át egy területen, jellemzően örömlányok és drogkereskedők árulják itt szolgáltatásaikat. Ami feltűnik Sashának, hogy egy talpig feketében lévő, edzett férfi, aki az előbb a falnak támaszkodott felé pöcköl valamit. Egy birodalmi váltó az, kissé ovális, fekete érme, zseton szerű fizetőeszköz, tapintásra plasztik, rajta egy kijelző mutatja az értékét: 100. Ez soknak számít, különösen hogy a Föld legértékesebb pénze, amelyet mindenhol kötelezően elfogadnak. A benne lévő birodalmi anyag, nanobotok teszik értékessé, valamint Zsarnok tekintélye. Ilyennel átlag Pride-lakó ritkán fizet.
- Ez a fizetséged, ha végighallgatsz. - mondja az ismeretlen férfi.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Amazon on Csüt. 30 Júl. 2015, 20:48

Szerencsétlenek, gondolja Sasha, ahogy a felszíniek közt jár, látva az örömlányok és dílerek csapatát. Nem őket szánja, hanem azokat, akik ezektől függenek, és képtelenek elszakadni szánalmas igényeiktől. Érthetetlen, milyen örömet nyújthat egy szajha ölelése vagy a vérbe és agyba szétáradó kábítószer. Ha tudják az emberek, hogy függővé válnak ezektől, miért próbálják ki mégis?
Ezek olyan kérdések voltak, amikre azóta keresi a választ Sasha, hogy megismerkedett a Pride világával. Az utóbbival, a droggal meg is próbálkozott - előbbit külseje miatt nem engedhette meg -, de amit a szer kiváltott, közelében sem volt az "öröm" vagy a "jó" kifejezésekhez. Vajon ez olyan számukra, mint neki a munka? Az, hogy vérbe fagyva otthagyja az áldozatait, és még hátrafordul egy utolsó pillantás vetni rájuk, amint a földön hevernek? Ha igen, megérti, miért ragaszkodnak függőségeikhez az emberek.
Ekkor valami Sasha vállán koppan. Mielőtt lepattanna a földre, egy gyors mozdulattal már a markában tartja a valamit. Egy érme. Nem is akármilyen. A lány nem fordul afelé, aki odapöckölte neki a százast, csak megtorpan, és szeme sarkából felméri az idegent.
- Hallgatlak - mondja Sasha, és összeszorítja karmait az érmén. Túl sokat ér ahhoz, hogy szokásos munka legyen az ára.
avatar
Amazon
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 121
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Feb. 22.
Age : 22

Karakteradatok
Főkarakter: Cardas
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Bishop on Pént. 31 Júl. 2015, 16:31

~ Karakter: Sasha; Helyszín: Pride, Pride (főváros) ~

Sasha elkapja a birodalmi váltót és a szeme sarkából felméri az alakot. Fekete katonai ruhát viselő, vállas, magas férfi, az arcán szakáll van, ami rövidre nyírt és vágott, a haja rövid, de előre felé fésült. Valamilyen osztaghoz tartozhat, kérdéses, hogy milyenhez.
- A kezedben lévőnél tízszer ennyit kereshetsz, ha megcsinálsz egy munkát. Valakit el kell intézni, de nem a hagyományos módon. A csapatom dolgozik az akción. Ha érdekel és akarsz ennyit keresni, gyere velem. Elmegyünk egy biztonságos helyre megbeszélni a részleteket.
Úgy tűnik Sashat egy ideje már figyelték és jó előre kinézték a munkára, csak éppen most akarják felbérelni. Az ő döntése, hogy mennyire bízik az illetőben, illetve a pénzben és hogy mit válaszol. Mindenesetre ezen a helyen valóban nem lehet semmilyen munkát, részletet megbeszélni, mert bárki és bármi hallgatja. Ha Sasha igent mond, akkor a férfi elindul egy sikátorban és egy csapóajtóhoz vezeti őt, kinyitja azt és egy létra tárul fel, ami egy járatba vezet le. Ha nemet mond vagy haladékot kér, csak Sashán múlik, hogy mit is tesz.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3355
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Pride

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

7 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.