Aesa Victoria Miller

by **Thorhalla** Pént. 21 Feb. 2014, 15:41

Név: Aesa Victoria Miller
Egyéb név(i): Kislány, Hercegnő
Faj: ember (HPI-s)
Nem: nő
Jellem: semleges, bár a jó felé hajlik, gyerekes, érdeklődő
Személyazonosság: titkos
Születési helye és idő: Zuhanás után 1017., Spear
Kor: ~ 14 év (Birodalmi idő szerint 4 év)
Család: egyedülálló
- U7, vagy Nagyúr (egykor: Jonathan Miller) – apa, él, az egyik UP2 tag
- Stephanie Miller – anya, él
- - Ingrid Stephanie Miller – nővér, él
- - - Cal Osborn – sógor, él
- - - - Gregory Leif Miller-Osborn – unokaöccse, él
- - Gunnhild Barbara Miller – nővér, él
- - Yrsa Catherina Miller, húg, él
Foglalkozás: diák, főállású bajkeverő
Testmagassága: 158 cm (felnőttként 172 cm lesz)
Testsúlya: 45 kg (felnőttként 65 kg lesz)
Szeme színe: kék
Haja színe: szőkés, némileg vöröses árnyalatú
Bőre színe: kaukázusi
Különleges ismertetőjel: arcán és egész testén vörös csíkok és minták
Egészségi állapot/ betegségek: teljesen egészséges

Előtörténet:
Ahogyan a két nővérének az élete sem a könnyedségről szól, az övé sem. Stephanie közel 440 év magány és keserűség után már lényegében képtelen volt elviselni a saját önostorozását és azt, hogy család nélkül legyen. A megfelelő kapcsolatainál sikerrel járt közben és némi átveréssel, illetve zsarolással, de a Birodalomból sikeresen lopatott kellő mennyiségű mintát ahhoz, hogy ismét teherbe eshessen. Ennek az eredménye volt az, hogy egy újabb gyermeke született, ismét egy kislány, Aesa a Spear területén, ahol az anyja éppen három mesterénél vendégeskedett újra Sárkánynál, Bestiánál és Átoknál. Ahogyan a két nővérénél ő is különleges gyermekként látta meg a napvilágot, aki ismerte a vérvonalat az úgyis tudta, hogy mindez nem meglepő, az egyetlen kérdés az volt, hogy milyen képességgel fog születni. Aesa Gunny-val ellentétben teljesen emberi külsővel jött világra, azonban a nővéreivel ellentétben rajta sokkalta több csík és jel volt, neki nem csak az arcán voltak effélék, hanem az egész testén. Az anyja nem lepődött meg mindezen, ahogyan a nála is vöröses hajon sem, ami Jon és az ő lányait jellemezte a két nagyapjuk után. Az nem volt meglepő, hogy a kislány genetikai mintái is pontosan ugyanolyanok, mint a másik két testvéréé, azaz teljesen tökéletes, olyan amit a természet újfent nem alkothat magától, és ez már a harmadik ugyanilyen ebben a családban. Külső szemlélő valószínűleg nem értette, de aki ismerte a családot, ténylegesen, az tudta, hogy mitől van. A kislányról már nagyon kicsi korában kiderült mindenki számára, hogy különleges, legalább is többen így tartották, nem is tudva, hogy mennyire igazuk van.
Az egész ott kezdődött, hogy Aesa a többi hasonló korú gyermekhez képest szinte soha sem sírt, mintha megérezte volna már ekkor, mint annak idején Ingrid is, hogy jobb ha minél kevesebben tudnak róla és ne hívja fel magára a figyelmet. A következő dolog, ami erre a gondolatra okot adott, amikor több szolgáló is kezdett idegenkedni a gyerektől, hogy úgy érezték, hogy figyel már néhány napos korában, a szemeiből pedig az látszott, hogy érti is mindazt, ami körülötte történik. Ilyen korban egy gyermek még szinte alig lát, csak homályosan, mégis Aesa gyakran meredt a távolba, ahol mozgást látott, vagy éppen zajokat hallott és nagyon sok mindent utána csinált a felnőtteknek. Éppen emiatt nagyon korán is kezdett beszélni, először csak a többi gyerekhez hasonlóan gügyögni, majd alig 100 napos korábban már folyékonyan beszélt és komplex szavakat is képes volt használni. Járni is hamar tanult meg és szinte amint megtette nem totyogott, mint a többi gyerek, hanem rendesen a mozgáskoordinációja is tökéletes volt. Ingrid nyugodtságával ellentétben Aesa – mivel Steph csak az első lányához tudta hasonlítani – pontosan nővére ellentéte volt, míg az legidősebb lány mindig nyugodt volt, addig Aesa-t alig lehetett egy helyen tartani, mindig mindenhova menni akart, mindent a kezébe venni és vizsgálgatni, illetve nagyon kicsiként megrágni. Mivel napi egy óra alvásra volt csupán szüksége a kislány mellé folyamatos felügyelet kellett. De mivel sokan fura szerzetnek tartották jellemzően Steph-nek a Rocksolidból szerzett androdiokkal kellett vigyáztatnia a lányára, amíg ő a saját ügyeivel foglalkozott és a napi sok órás meditációin részt vett.
Alighogy Aesa tudott járni és már képes volt olvasni is gyakorta a holografikus kivetítőn könyveket olvasott. Először a gyerekeknek szánt könyvek közül a képeseket kapta meg, de ezek messze nem kötötték le, sokkal jobban szerette, ahol nincs kép, vagy csak kevés és mégis sokat tud olvasni. Ekkor már feltűnt az anyjának is, hogy valami „nincs rendben” a gyermekével, főleg, amikor a közös együtt töltött időkben szóról szóra kezdte visszamondani azt, hogy mi is volt a könyvben. Ekkor úgy százötven-százhatvan napos korában jöttek rá, hogy fotografikus memóriával rendelkezik, és amit tanult, hallott, tapasztalt hihetetlen könnyedén képes átültetni gyakorlatba is, ezért tanult meg nagyon korán írni, olvasni, járni és beszélni. Ettől kedve pedig nem igen volt megállás, ahogyan idősebb lett a ház a kislánytól volt hangos, mindenhol futkosott, mindenre felmászott, egy örökmozgó kis ördög volt. Mindenről tudni akart és mindent látni kívánt, amit csak lehetett. Így már ennyire fiatalon Steph kénytelen volt magántanárok hadát felfogadni a lánya mellé, aminek részben örült, de tartott is tőle. Félt, hogy őt is elvehetik tőle, hogy az Árnyéksereg újra megjelenik a nyomában és elveszik tőle Aesa-t is, mint Gunny-t. Fontosnak tartotta az anyja, hogy mindent megtanuljon azokról a helyekről, ami a családot illeti, így tanult a HPI-ről és a Birodalomról, a Zuhanás előtti időkről, illetve manapság arról, hogy milyen az élet a Rocksolidban, a szokásokról, államról, stb, illetve a Spear-ről és az Ősi Marsi kultúráról emiatt. A „képességei” miatt igencsak hamar megtanulta mindegyik nyelvet is és megértette a kultúrák közötti különbségeket, azt, hogy mi miért fontos és miként kapcsolódnak egymáshoz. Hihetetlen könnyedén tudott alkalmazkodni mindegyikhez és megtanulta, hogy miként váljanak ezek az örökségek a részévé. Az anyja egyelőre nem mondta el neki, hogy ki az apja, csak annyit, hogy a Flottának dolgozik magas rangban és a két testévre is a Birodalomban él.
Egyelőre ekkor még túl fiatal volt ahhoz, hogy rákérdezzen arra, hogy miért nem egy helyen laknak akkor, bár a már ekkor ismert HPI-s felfogást hitte válasznak, de később már rájött, hogy nem így van, de ekkor hagyta. Az anyja a Rocksolidos felfogás szerint amint már járni tudott harci oktatókat is fogadott fel mellé, akiktől igazából nem nagyon tudott sokat tanulni, hiszen eléggé hamar elsajátított mindent, ugyanez volt igaz, amikor az anyja tanította. Az egyik kedvenc emléke az lett, amikor Steph elvitte őt magával, amikor tárgyalni ment, a kislány addig hisztizett, hogy csak elérte, amit akart, akkor találkozott először Sárkánnyal és Átokkal. Ekkor tűnt fel még valami a lánnyal kapcsolatban, eléggé köztudott, hogy Átok képes a jövőbe látni, azonban Aesa-t nem látta sem azt, hogy találkozni fog vele, sem pedig azt a későbbiekben, hogy mikor találkoznak újra. Steph-nek amikor ez kiderült volt egy gyanúja révén Ingridnél is hasonló dolog volt, hogy Maniac nem törődik vele, így kíváncsi lett volna, hogy ez igaz-e Aesa-ra is. Azonban a „gondok” csak tovább fokozódtak, ahogyan egy éves lett a kislány, mindig ki akart menni, barátkozni és játszani másokkal, mert a saját szállásuk ablakából látta odakint a gyerekeket, akik egymással játszanak és ilyet ő is akart. Nehezen emésztette meg, hogy az anyja megtagadja tőle mindezt. Ekkor kezdett lázadni ellene, az anyja reakciója pedig igencsak meglepte. Mintha várt volna arra, hogy mindez elkezdődjön. Az elején úgy tűnt, hogy az anyja kerekedett felül, mindez legalább egy évig tartott. Az adott egy éven belük Aesa továbbra is főleg tanulással és gyakorlatozással töltötte az idejét, hihetetlen mennyiségű tudást halmozott fel és a nyughatatlanságát leszámítva tündéri kislány volt.
Az anyjával, vagy éppen mások kíséretében, álruhában mehetett csak ki az emberek közé, noha a Spear roppant biztonságos hely volt, szerette a helyiek gondolkodásmódját és a nyelvüket, nem volt egyik sem egyszerű, de ő hamar átlátta ezeket is és szinte mindennek azonnal megértette a működését és remekül szeretett elszórakozni ezen, hogy mindig egyre és egyre bonyolultabb dolgok működési elvét értse meg. Egyik kedvenc időtöltése az volt, hogy Átkot figyelje, amikor kivételesen volt alkalma erre, mert az anyja nem hagyta otthon, hanem magával vitte. Lenyűgözte a férfi, nem amiatt, hogy milyen erős volt, eddigre tökéletesen tisztában volt vele, hogy azon a bizonyos skálán az anyja szövetségesei és mesterei, mentorai milyen előkelő helyen vannak, hanem azért, mert amilyen az illető volt. Ez egy igencsak hasonlatos vonás volt a Miller nővérek között, amiről ekkor még nem tudott Aesa, hogy mindannyian igencsak kedvelnek és szeretnek egy azon a listán igencsak elől álló személyt és nem félnek tőle. Ingrid az apjukat, Gunny a Zsarnokot és Aesa pedig Átkot. Többször előfordult, hogy mosolyogva futott a Spear vezetőjéhez még az anyja sem tudta visszafogni, ezzel a felkiáltással.
- Átok bácsi, Átok bácsi, ma sem tudtad, hogy jövök, ugye?
Természetesen nem tudhatta, csak úgy, ha Steph előre mondta, mivel még mindig nem látta a kislányt a jövőben. Mire két éves lett a lázongását már az anyja sem tudta kezelni, sokkal jobban ki tudott a lány játszani másokat, mint ahogyan azt Steph várta volna. Akkor lett elég a nő számára, amikor Aesa még az őrséget is kijátszotta és átverte és így ment ki egyedül a városba, ahol aztán órákig hajkurászhatták őt. Így folyamatos őrséget kapott, akik minden léptét és nyomát vigyázták, ahogyan a bébiszittereknek is megvolt hagyva, hogy nem téveszthetik szem elől. Az egyik ilyen unalmas napon történt, hogy a képessége aktiválódott, egyik pillanatról a másikra, igazából annyit szeretett volna, hogy ne vegyék észre, ahogyan kioson a szobából. A következő pillanatban egy szinttel a szobája alatt a nappaliban zuhant a földre a levegőből, mintha átesett volna az ágyán és a padlón. Fogalma sem volt még, hogy mi történt, a következő pár napban még lejátszódott ugyanez az eset, amíg rá nem jött, hogy ezt ő maga csinálta és akarattal. A legkellemesebb része az volt, hogy már nem esett át a padlón, mert megtanult lebegni, illetve, hogy akik vigyáztak rá, lehetett az android, vagy éppen valamelyik emberi lény, nem vették őt észre, sőt! Azt is elfelejtették, hogy vigyázni kellene valakire, vagy miért vannak ott, ahol. Minderre akkor derült főleg fény, amikor a folyosón az anyja kiabálását hallotta meg, hogy azokkal veszekszik, akiknek rá kellett volna vigyázniuk, azoknak meg fogalma sem volt arról, hogy Lady Miller miről beszél. Nagy bánatára azonban a saját anyja átlátott a képességén és könnyedén kiszúrta, de mások ellen hatásos volt.
Ettől kezdve Aesa gyakran szökött meg otthonról és járt a városban, könnyű volt, csak ki kellett sétálnia a falon, senki sem emlékezett rá otthon sem, és a városban is eltudta ezt játszani. Persze értette, hogy ezzel nagy veszélynek teszi ki magát, de végre lehettek barátai a városban, olyanok, akik vele egykorúak. Sikerült csennie egy olyan ruhát, ami illett a szegényebb gyerekekéhez, porral koszolta be magát, és amennyire tudta a csíkjait és mintáit is elrejtette magáról sminkkel, hogy teljesen elvegyülhessen. Előfordult, hogy az anyja ment utána, de gyakorta inkább a katonák, hogy hazacipeljék, már amikor feltűnt egyáltalán az, hogy megint megszökött. A tanulások mellett a következő két éve igencsak jól telt ennek a fényében. Amilyen ő volt, még Sárkány, Átok és Bestia előtt is tesztelte a képességét anyja legnagyobb megrökönyödésére, de a Spear vezetői sem láttak át a láthatatlanságán. Egyik nap odahaza az egyik folyosón baktatott végig, amikor egy Birodalmi egyenruhás alakba botlott bele, a férfi ridegen nézett rajta végig, Aesa pedig kérdőn pillantott rá, majd fordult utána. Látta, érezte, hogy a másik megismerte, vagyis tudja kicsoda, noha soha sem találkoztak. Viszont kíváncsi volt, mint mindig, hogy ki lehet ez. A lehető leghangtalanabbul lopózott utána, ahol meghallotta a férfi hangját, amint az anyjával beszél. Ide messziről is érezte, hogy az indulatok forrnak, noha az anyját soha sem hallotta olyan ridegnek, mint azon a napon. Arra nem volt nehéz rájönnie, hogy róla beszéltek, ellopott mintákról, a férfi nem volt boldog és talán ekkor látta egyedül csak kizökkenni Lerontis-t egy pillanatra, hogy a lány anyja átverte, ezek után pedig még fenyegetés is volt, de a férfit fenyegette meg Steph és nem fordítva. Itt hallotta először, hogy a Zsarnoknak kellett Gunnhild, illetve az UP2 kifejezést is úgy, mintha mindennapos lenne.
Ez volt az a pont, hogy Aesa érdeklődött a család iránt, de nem kérdezett rá az anyjánál, mivel ő eddig sem igen mondott el semmit, így nekilátott kutatni, először az otthoni publikus adatok között, amiket az anyja neki is engedett, hogy megnézzen tanulás miatt. Mivel itt nem talált sok mindent, így következtek az anyja nem fejben tartott titkos információi. Mivel roppant okos volt és találékony néhány nap alatt sikeresen feltörte az anyja jegyzeteit, de olyasmit talált, amit nem biztos, hogy akart. A saját genetikai mintái, ahogyan a testvéreié is, illetve a szülőké. Valamennyire már ekkor is jártas volt a genetikában és tudta, hogy amit lát az nem lehetséges, további kutatással sikerült megtudnia, hogy mi lett Gunnhilddal, hogy a Zsarnok vitte el és kísérletezett rajta, most a Birodalom és a Flotta speciális rangú tisztje és tökéletesen van, nem esett bántódása, az apjuk volt, ami a legjobban megdöbbentette, egy UP2? Csak tanult róluk, hogy kicsodák és micsodák, így már az ellopott minták is érthetőek voltak, hogy ő természetes úton nem is születhetett volna már, az csak Ingrid volt. Utalásokat talált, hogy miért is menekült el az anyja a Birodalomból, hogy mi történt akkor, illetve megtalált még valamit, egy regényt, vagyis azt a regényt, amit már olvasott persze, de itt olyan jegyzetek voltak hozzá téve, amikről nem tudott. Nem volt nehéz összetennie a képet, nem próbált eltűnni, amikor kintről hallotta, hogy az anyja közeledik, csak a földön ült és nézett hátra. Ez volt az első pillanat, amikor a komolyság jelentkezett rajta, amit örökölt az apai ágról.
- Mikor akartad elmondani, hogy kik vagyunk? – kérdezte igencsak felnőtt hangon.
Steph nem igen tehetett ekkor mást, mintsem elmondani a tényleges igazságot, az isteni származással együtt és azt, hogy miért is védi annyira őt mindentől. Aesa a végén ártatlan gyermeki mosollyal mondta, hogy nem kell őt félteni. Még egy-két alkalommal látta Lerontis-t is és minden egyes alkalommal már messziről integetve és mosolyogva „Szia Hue bácsi!” felkiáltással köszöntötte a férfit, aki mindig is ugyanolyan rideg maradt, mint szokott. Már közel, vagy éppen négy éves volt, amikor ismét kiszökött otthonról, előtte még Átok-nál is járt egyet, amiről senki sem tudott, majd ment a barátaihoz. A város határán kívül voltak a sivatagban, a tengerpartnál, ott labdáztak önfeledten már órák óta. Négyen voltak, mindannyian alig négy évesek csak, az első ami feltűnt nekik, hogy nem messze tőlük egy alacsony termetű sovány testalkatú nő áll csípőre tett kézzel, először csak az árnyat lehetett látni, majd ahogyan észrevették a gyerekek megdermedtek, az egyik ebben a pillanatban hirtelen eltűnt, mintha ott sem lett volna. A másik három értetlenül néz egymásra, mintha fogalmuk sem lenne, hogy miért vannak itt és miért van távol tőlük a labda, ami eddig Aesa-nál volt egyébként. Felnéztek a nőre végül, a kék szemei a vörös ruha alatt szinte izzottak a dühtől, az egyébként szép arca is roppant dühös volt, ahogyan a leesett labda mögött nézett valamit, a gyerekek szemszögéből csak a homokot. A következő pillanatban fel is kiáltott dühösen.
- Aesa Victoria Miller! – szólt a lányának.
A lány összébb húzta magát, pontosan tudta, hogy az anyja látta, de a gyerekek továbbra sem, látta rajtuk, hogy nem értik még mindig miről van szó, hiszen elfelejtették, hogy ott volt Aesa velük. A gyerekek nem is vártak tovább Steph dühös hangsúlyára elrohantak, Steph csak állt továbbra türelmetlenül a lányát figyelve, mígnem végül a semmiből láthatóvá vált a korábban láthatatlanná vált lány is.
- Tisztában vagy vele, hogy nem hagyhatod el a házat!
- De csak játszani jöttem ki, ezek szerint megint becsaptam Átok bácsit?
- Átkot?
- Nem vette észre, hogy ezt elhoztam a szobájából és még rá is öltöttem a nyelvem szemből – ezzel felemel egy kendőt a háta mögül.
Steph itt már a szemeit forgatta tehetetlenül, még dühös, de már nem annyira, nem tudott a lányára haragudni, leginkább csak féltette őt, ahogyan élete minden egyes pillanatában őt és a másik kettő lányát is. Ráadásul fogalma sem volt arról, hogy Átok meddig fogja tolerálni Aesa-t, hogy ilyesmiket csinál. Rendben, hogy a nő mestere volt és szövetségese, de attól még közel sem gyerekfelvigyázó, még akkor sem, ha Aesa rajongott érte.
- Most visszamegyünk és azt visszaadod… és lehet, hogy még ő sem lát, ahogyan Maniac sem vesz rólad tudomást, de itt kint veszélyben vagy!
A lány bólintott, tudta tökéletesen, hogy a képességei miatt sokaknak kelhet, ezt megmondta az anyja neki már jó fél évvel korábban, csakhogy tisztában legyen vele, hogy mivel is játszik. A városban haladtak tovább egy jobb környéken, ahol nem voltak olyan sokan, mentek visszafelé a szállásuk felé, vagyis először a Citadella felé, amikor a kislány felnézett az anyjára és megkérdezte a következőt ugyanolyan ártatlanul, mint szokott lenni.
- Hue bácsi miért utál minket? Miattam és azért, mert átverted, és amikor erre túl későn jött rá még meg is zsaroltad?
- Ezt honnan veszed?
- Hallottam, amikor beszéltetek, láttam, hogy kizökkentetted a hűvös nyugalmából, amikor felhoztad azt a mintalopást.
- Nem kell aggódnod, nem fog Lerontis ártani nekünk, és ő mindig ilyen rideg – próbálta nyugtatni a kislányt.
- Nekünk lehet, de Ingridnek… neki tud, nem?
- Szükséges van rá, és ha megpróbálja, tudja, hogy velem kell szembenéznie, amit el akar kerülni, felhívtam a figyelmét rá.
- Ezért fenyegetted meg?
- Igen, ezért.
Hamarosan megérkeztek a Hármak citadellájához. Az őrség beengedte őket és Steph a hatalmas előcsarnokban állt meg és nézett a lányára, már éppen szólalt volna meg, amikor egy igencsak magas rangú személy lépett be oda, ahol ők is voltak, Aesa-nak elég volt látnia az alakot és már sejtette, hogy nem lesz jó vége ennek, a férfi pedig undorral méri fel őket, az anyját főleg.
- Remélem Lady Miller tudja, hogy mit tett a legidősebb lánya – kezdte fennhéjázó hangon és sértetten a férfi.
Steph felvont szemöldökkel nézett rá, ahogyan Aesa is, nagyon régen nem hallott friss információt a nővéréről, csak annyit tudott, hogy az anyja segédkezett abban, hogy kijusson a Rocksolidba, ami nem is olyan régen történt a legjobb tudomása szerint.
- Nem, mit? – kérdezte a nő, a kislány nem tudta, hogy tényleg nem tudja-e, vagy csak megjátssza mindezt.
- Éppen most robbantott ki egy újabb világháborút, keresztül vitte a szerződést a Rocksoliddal, azokkal, akik senkivel sem állnak szóba! Csak azért, hogy az új szeretőjét ne kelljen megöltenie és védje a Rocksolidot, az Ismeretlen Birodalom hadat üzent a Spear-nek, gondolom a Birodalom és a Zsarnok asszisztálásával!
- Kétlem, hogy így történt, tudom, hogy képes lenne rá, de ő mindig a Birodalom érdekét tartja szem előtt, és ha mégis...
Itt egy őszinte örömteli mosoly jelent meg az arcán és hihetetlen büszkeség, olyan, amit Aesa nem sűrűn látott még tőle. Tudta, hogy az anyja végtelenül örül annak, hogy Ingrid olyan eredményt ért el, amit, még akkor is a mostani saját otthonuk került emiatt veszélybe.
- Végtére is az anyja lánya, örvendtem! – fejezte be és fordult Aesa felé. – Vidd azt szépen vissza és add oda Átoknak. De légy udvarias, nem hiszem, hogy örült ennek a hírnek.
Aesa bólintott, majd futva indult a trónterem, vagy iroda felé, ahova, ha bejutott, akkor mosolyogva lépett közelebb Átokhoz, most sem félt tőle.
- Átok bácsi, ezt neked hoztam – mutatta fel a kendőt, amit a férfi hálószobájából lopott el.
A gyermeki arca szinte egy pillanat alatt lett komolyabb, már-már felnőttes, ahogyan Átok felé nyújtotta a kendőt.
- Elnézést azért, amit a nővérem okozott és veszélybe sodorta ezzel a Spear-t – mondta komoly hangon, mintha ő tartozott volna bocsánatkéréssel a világ politikai helyzete miatt.

Szakértelmek / képességek / felszerelés:
Mint minden HPI-s génmódosított, nem öregszik (majd ha elérte a nagykorúságot), nem lesz beteg, immúnis minden méregre és sugárzásra, extrém gyorsan regenerálódik, képességei határokon túliak, génállománya miatt igen vonzó, felépítése tökéletes. Akárcsak a két nővére Aesa is tökéletes kombinációja a szüleinek és génkezelés nélkül is roppant értelmes lenne. Viszont ő már Steph flottás változtatásai miatt inkább Gunny-ra hasonlít, azaz alapból is jócskán magasabb IQ-ja van, mint Ingridnek (a legidősebb testvéré is génkezelés nélkül 170 körüli volt.). Eidetikus memóriája van (azaz fotografikus, mindent megjegyez, amit látott, használt, érzett stb, a HPI-s mivolta miatt nem is felejt semmit). Két nővéréhez hasonlóan ugyanahhoz van érzéke mint a szülőknek, azokban a jártasságokban és erősségekben ösztönösen is kiemelkedő.
4 éves, még fiatal, igazából Steph még a naptól is óvja, és nem meri kiengedni sehova amiatt, ami Gunny-val történt, a napja legnagyobb részében olvas és tanul. Alapvetően is roppant kíváncsi természet és minden érdekli a világból és ami körülötte van. Emiatt már most hihetetlen művelt tudományokban és mindenféle dologban, roppant képzett harcok terén, ami az anyjától és magántanároktól tanult, de még soha sem emelt kezet gyakorlatokon kívül senkire. Hihetetlen éles elméje miatt már most hihetetlen komplexen képes gondolkodni, a legapróbb összefüggéseket is elég gyorsan átlátja és megérti, főleg azóta, hogy a Miller-i komolyság is jelentkezni kezdett nála, noha ennek nem mutatja jelét mások felé, mert szeret gyerek lenni és ki akarja ennek minden előnyét használni, amíg lehet. Mint a család többi tagja ő is hamar kiismer másokat, emiatt már most remek cselszövő, nem hiába a két nagy példaképe Átok és Hue Lerontis.

Képessége: a káosz lényegében, Maniac nála is hibás adatokat kap, amikor az adatokat elemzi és éppen ezért ugyanúgy nem foglakozik vele, mint ahogyan nővérével, Ingriddel sem. Ha találkozik Átokkal vagy olyan más személyekkel, akik képesek a jövőt látni, vagy matematikai úton kiszámolni, akkor ez az adottságuk haszontalan a lányt nem látják, sem azt amit okozni fog, tökéletes rejtőzködés magyarán ilyen szempontból és nem csak időnkénti részecskezavar, mint a nővérénél. Ellenben Zsarnok és így Gunnhild számolásánál, ha ők számolnak az eljövendő eshetőséggel előlük nem marad láthatatlan és ők képesek lesznek őt „látni”.
A passzív képességén kívül képes láthatatlanná válni, ha a képességét aktiválja, akik látták akkor elfelejtik, nagyon kevés dolog képes őt ilyenkor érzékelni, lényegében Maniac és UP2 technológia csak. Az ennél fejletlenebb dolgok nem. Az élő személyek az elfelejtik úgy értendő ha kinyúl valaki érte ő láthatatlan lesz az illető minden információja eltűnik Aesa-ról, nem tudja h mit keres ott, miért van (eddig egyedül Steph volt képes átlátni rajta, mert a sajátja a gyerek). Ha megjelenik és újra meglátják az érintett személyeknek eszükbe jut minden a lánnyal kapcsolatban, de csak addig, amíg nem használja a képességét és újra el nem tűnik. A képessége használatakor anyagtalan lesz a szervezete, azaz simán képes lesz átmenni a falakon is, amíg fenntartja a láthatatlanságot. Egyelőre 4-5 körig képes csak megtenni ezt a fiatal kora miatt és másra nem tudja kiterjeszteni, csak önmagára hat. A képességét csak úgy képes és használni, ha a világot körbevevő szubatom szintű hálót módosítja a teste.
Valószínűleg csak a vérrokonai képesek egyébként átlátni a képességén és noha nem biztos, hogy látják, de elfejteni nem fogják, ezek a személyek pedig: U7, Ingrid, Gunny, Steph, Tyr, Greg és Eyjolf (majd ha megszületett).

Külső:
Aesa Victoria Miller 2luw204

Megjegyzés:
Itt semmi extra, csak tudja a származása titkát, erre saját maga jött rá, hogy lényegében az áz istenek leszármazottja.

by **Miller lányok** Szer. 09 Júl. 2014, 14:28

Az egyszerűség kedvéért, mivel úgyis elég sok FSK-s karim van, hoztam létre ezt az accountot és ettől kezdve FSK-ra, csak vele fogok írni, és így Aesa is átkerült erre az accountra.

by **Miller lányok** Pént. 03 Júl. 2015, 13:47

1. kaland összefoglaló és bővítés:
Aesa első kalandja ott kezdődött, hogy a kislány éppen otthon volt és tanulnia kellett. Ekkor kapott a hálón keresztül egy üzenetet, egyenesen Átoktól, hogy most menjen el a Hármak Citadellájához. Mivel a kislány nem mehetett el sehova sem, így ki kellett szöknie, miután az android nem akarta elengedni. Mindezt sikerült is megtennie, majd egyenesen a Citadellához ment. Ott mielőtt bejuthatott volna az épületbe az őrség megállította. Mivel nem tudta, hogy Átok bácsi szólt-e az érkezéséről, vagy sem, így inkább betört az épületbe a képességét használva. A megfelelő helyre ment, ahol már várta a férfi. első meglepetésként az érte, hogy Átok bácsi nem gyerekként akarta már kezelni őt, hanem fiatal felnőttként és így kezdésnek el kellett hagynia a bácsi megszólítást. Utána jött, hogy látja, hogy menyire tehetséges a lány és kilehetne aknázni a képességeit, így megbízta valamivel. Aesa még kicsi, így észre sem vette, hogy milyen módon manipulálja a férfi, így hát belement és elfogadta az ajánlatot. Kapott egy tárgyat, aminek a másik két fele Bestia néninél és Sárkány bácsinál voltak. Azokat a feleket össze kell érintenie azzal, ami most nála van, és így lemásolódik, ami rajta van. Ha lebukik, akkor a tárgy visszakerül Átokhoz és természetesen köze sem volt az eseményekhez. De ahhoz, hogy végretudja hajtani ezt a próbát a kislány előtte még gyakorolnia kell mentális síkon, mert ilyen csapdák várhatják a másik két vezető lakrészénél.
A tanításokra figyelt a kislány és neki is látott a próbáknak, amik természetesen Ősi-Marsi dolgok voltak. az első részben időben ki kellett jutnia egy helységből, amit megtudott tenni, majd az útját egy szentélybe egy hatalmas pók zárta el. Ezen elsőre nem tudott túljutni, mert az széttépte volna, majd Átoktól kapott instrukciókat és azokkal a saját félelmét jelképező póklényt már megtudta ölni. Egy leginkább ősi egyiptomira hasonlító terembe jutott elsőként, ahonnan úgyszintén ki kellett jutnia, ez volt a szentély. Némi ügyetlenkedés után sikerült megtennie és egy letört szarvú arany szkarabeusz szoborral távozott. Egy romos városba érkezett meg, ahol találkozott az első társával, a Ninjával. Elsőre nem tudta, hogy ő barát, vagy ellenség, mert néma volt a férfi, de mint kiderült barát. Hamar rájött, hogy a gondolataival képes tárgyakat, eszközöket létrehozni, mint kiderült szükség is volt rá. Ősi-Marsi lényekkel találkoztak, de végül is közös munkával képesek voltak legyőzni őket és tovább haladni. Egy barlang bejáratánál találkoztak a második személlyel, a Vikinggel. Vele a Skorpiókirályt kellett megölni és legyőzni, úgyszintén közös munkával. Aesa számára kissé nehéz volt, hogy beleszokjon, hogy ő irányítja szavakkal a társait és mond terveket, hiszen mindig egyedül volt, de szépen lassan ként belerázódott. A barlangból való kiérkezés után futottak bele a Varázslóba, aki egy folyós, hidas résznél várta őket. Itt egy hárpia támadta őket és át kellett jutni a hidakon, víve egy tárgyat, amit a következő rámpára rátenni, majd menni tovább.
Itt Aesa magát is jobban megismerte és rájött néhány olyan dologra saját magával, hogy mire is képes, amit korábban nem tudott. Például, hogy képes saját magát teljesen felgyorsítani haladás közben. Egyszer kellett előröl kezdeniük az egészet, de végül is felértek a hidakon egy templomszerű helyre, ahol egy pökhendi alak várta őket, őt nevezte el Fáraónak Aesa. Ő volt a legridegebb és legbeképzeltebb a társaságból. Természetesen egyik sem tudott beszélni, így a kislánynak még a kézjelekkel is bajlódnia kellett. Beérve a szentélybe a Csontvázkirály várt rájuk, akit három területen is le kellett győzni. Először itt a jelenben eléggé ókori körülmények között. Majd normális feudális japán és kissé jelenkori verzióban. Ez a második küzdelem volt a legvéresebb, itt a Viking és még egy társuk meghalt, de a harmadik fázisra, ami a távoli jövőben volt az űrben visszatértek. Itt az ellenség egy UP2 képét vette magára, de végül is sikeresen mindenhol legyőzték őt. A feladatnak vége volt, Aesa-nak pedig vissza kellett térnie a valóságba, ami igencsak nehézkesen ment a számára. ott akart maradni és nem elhagyni az új barátait, társait, mert ki tudja, hogy láthatja-e őket. Végül könnyes búcsú után megígérte a társainak, hogy megtalálja a módot a visszatérésre.
Miután felébredt még néhány mondatot tudott váltani Átokkal, majd haza kellett mennie. A következő napokra hiába volt minden olyan semleges a kislánynak megannyi terve volt. Először is programozási „könyveket” olvasott feltűnés nélkül, majd titokban igyekezett az otthoni androidot átprogramozni, mindezt nem sikerült végül megtennie, mert úgy volt az alapprogramozás, hogy ezek ellen védve voltak az androidok. Ezek után a hálón próbált először utána járni, hogy a próbáján látott négy segítőtársával szerepelt-e már valahol korábban, könyvben, játékban, vagy mondában. Ha olvasott, vagy látott volna effélét, akkor úgyis emlékezett volna rá, de így utána kellett járnia. Illetve, ha már úgyis programozást olvasott és ezáltal tanult meg, akkor nekilátott egy játékprogramot írni, benne szimulálni több különböző helyszínt és megalkotni a négy társát annak fényében létrehozni a jellemüket, amiket látott és tapasztalt a próbáján, illetve ha talált róluk valamit azt is felhasználta. Ezúttal nem csak azt a kevéske helyszínt igyekezett újraépíteni teljesen pontosan, amit látott, hanem több különböző mesében, történetben olvasott, hallott helyszínt és próbát is bele szándékozott tenni. Ez a napjai jelentős részét elvitték, amikor éppen nem tanult, de azért igyekezett a városba is kiszökni, hogy a barátaival játsszon, bár tény, hogy nagyon várta, hogy Átok újra hívassa és az, hogy a sok munkával járó programozást, rajzolást és a tervezést a legjobbra tudja megcsinálni és nem sajnálta az időt rá.

A kaland innen olvasható.

Új képesség:
Aesa kapott Átoktól egy új képességet, egy „dobozt” az elméjébe, ahova olyan gondolatokat, emlékeket tehet, amiről nem akarja, hogy mások tudjanak. Még a telepaták sem találhatják meg ezt az emlékében. Ha pedig olyanról beszél, amit nem akar, hogy megtudjanak a teste automatikusan úgy reagál, mintha tényleg nem tudná és a szavai is ezt tükrözik.

by Ajánlott tartalom

Aesa Victoria Miller

Aesa Victoria Miller

Re: Aesa Victoria Miller

Re: Aesa Victoria Miller

Re: Aesa Victoria Miller