Hektor Burroughs

Egyéb név(i): Tarzan
Faj: mutáns
Nem: férfi
Jellem: ember-barát, mutáns-barát
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: 2007. április 1. Los Angeles
Kor: 17
Család: Jacob Burroughs, apa, elhunyt
     Jesse Vayne, anya
     Jakob Burroughs jr., báty
     Rachel Burroughs, nővér
     Tobias Vayne, nagyapa
Foglalkozás: X-diák
Testmagassága: 160 cm
Testsúlya: 120 kg
Szeme színe: Zöld
Haja színe: Barna
Bőre színe: Fehér
Különleges ismertetőjel: Nagy kezek, lábak
Egészségi állapot/ betegségek: Egészséges
Életrajza:
 
Hektor legfiatalabb fiúként született egy tipikus modern családba. Két testvére majdnem 3 évvel volt idősebb nála. Anyja és nagyapja is mutáns volt, de ennek ellenére egyik testvérében sem jelentkezett az x-gén. Nem úgy, mint Hektorban. A szülei megvizsgáltatták születésekor, onnan derült ki. Ez volt az első repedés közte és testvérei közt. Ahogy a cseperedett, úgy vált nyilvánvalóvá, hogy nem az apjára vagy a bátyára ütött. Amíg ők fociztak és baseballoztak, addig Hektor bent ült és különböző könyveket bújt. Szülei sosem titkolták a tényt, hogy mutáns. Ez vezette őt arra, hogy minden percét a gének és evolúció tanulmányozásának szentelje. Mutáns édesanyja boldogan hordta neki a könyveket. Nem volt zseni, de az átlagnál jóval okosabb és szorgalmasabb volt. Ilyenkor már áthidalhatatlan szakadék nyílt a testvérek közt. Bátya rendszeresen szívatta. Eldobálta a könyveit és jegyzeteit. A szüleik megpróbálták kibékíteni őket, ám a bátyja nem tanult semmiből. Ez az ellentét enyhült egy kicsit a sorozatos természeti katasztrófák alatt. Ilyenkor összetartottak, akár egy család, főleg a nagymamájuk halála után. Túlélésüket főleg a telepata anyukának köszönhetik. A családi kötelékek megerősödtek. Még jobban össze kellett tartaniuk amikor az édesapa meghalt a 3. Világháborúban. Ezeken a sötét napokon újraértékelték a család fontosságát. A nagymamája ugyan visszatért 2022-ben, csak azért, hogy 2023-ban elhunyjon. Talán az ő halálának is köze volt a mutáció kezdetéhez.
Los Angelesben kezdtek a dolgok visszatérni a régi kerékvágásba. A New York-i démoninvázió híre elért ugyan ide, de senkit sem érdekelt. A három testvér ismét iskolába kezdet járni. Bár Hektor bátyja az együtt eltöltött idő alatt rájött, hogy milyen fontos neki a kisöccse, de Hektornak még így is akadtak problémái a többi diákkal. Egy testnevelés órán történt az esett. Egyik szívatás után, Hektor csak annyit érzett, hogy eltört benne valami. Ráereszkedett a kezeire és úgy vágtatott a szerencsétlen sorsú bunkó felé. Bár próbált védekezni, esélye sem volt Hektor állatias gyorsasága ellen. Hamarosan már sikolyok és üvöltések töltötték meg a termet. Egy pillanatra mindenki megdermedt, aki látta az esetet. Az egyik tanár futott oda a fiúkhoz és ragadta meg Hektort, és lökte arrébb. Ekkor egy pillanatra magához tért, és lenézett a véres kezére. Hátrálni kezdett, ahogy mindenki bámulta. A pillanatnyi józanság gyorsan elszánt és újra csak az ösztönei vezették. Az összegyűjt tömeg felé kezdett futni, ismét minden végtagját használva. Az emberi rengeteg megnyílt előtte. Már látta célját. A bordásfal felett lévő ablakok. Szinte észre se vette azt, amikor a vízszintesről függőlegesre váltott. Egy hatalmas reccsenéssel betörtek az ablakok. Végre szabad volt. És jó 3-4 méterrel a talaj fölött. Utolsó pillanatban sikerült megfognia az ablakpárkányt… a lábával. Bár nem értette, nem is törődött vele. Lassan ereszkedett le, de így is pár másodperc alatt lent volt. Innen már meg sem állt a legközelebbi erdőig.
Hetekig élt úgy, mint egy állat. Ott szerzett ételt, ahol tudott. Bogarakat és eldobott gyümölcsöket evett. A gorillák étrendjét követte ott, ahol tudta. Persze nem tudatosan. Az első napokban még kerülte az embereket, de aztán elfogyott az étele és territoriális is lett. Több konfrontáció is volt. Néhány helyi már Nagylábról kezdett beszélni. Ha bárki is betette a lábát a területére, ő kiüldözte, esetenként meg is verte a szerencsétlent. Csak egy kivétel volt. Egy nő, aki besétált a gorilla területére, és semmi baja sem esett. A bestia anyja volt az. Telepatikusan kereste meg, és próbálta megnyugtatni a fiút. Nehéz dolga volt, szinte semmit sem érzett régi fiából az előtte lévő lényben. Ám nem adta fel. Az állati elme legmélyéről húzta vissza a fiút.  De sikerült. Ezután nem kevés idő telt el. Kifizették az óvadékot, aztán a szerencsétlen fiú kezelését is. Naponta tartottak terápiát anya és fia, amiben sikerült teljesen visszaszerezni a kontrollt. A több hetes száműzetése után furcsa dolgokat vett észre magán. Kezei, és (most már fogásra is alkalmas) lábai abnormálisan nagy méretre nőttek, megizmosodtak, és sokkal gyorsabb meg erősebbek lettek. Érdekesebb, hogy már nem szerette annyira a húst, sőt inkább a teljesen vegetáriánus étrend felé húzott. Bár a dolgok egyre derűsebbnek látszódtak, mégse maradhatott Kaliforniában. Az iskolába nem mehetett vissza, és mindig fenn állt a veszélye, hogy elveszti az irányítást. Csak egy megoldás maradt, de Hektor nem bánta. Találkozhatott a példaképével és egy neki való iskolába járhatott, New Yorkba, az X-iskolába.

Képességei:
- 1 tonnás erő
- Fejlett érzékszervek
- Emberinél nagyobb gyorsaság és ügyesebb akrobatika.
- Túlfejlett kezek, fogásra alkalmas lábak

Szakértelmei: Genetika és Evolúció

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Igen

Megjegyzések: