Szörnyek Bolygója

Kree Invázió – Prológus / Szörnyek bolygója és Vészjelzés

” A szárnyak repülés közben nőnek.”
- Közmondás



Kam is vállalta, hogy repül a többiekkel, akiket kell, hogy vigyenek. Yalvis muszáj volt, hogy menjen, hiszen ő értett ezekhez a dolgokhoz és G'hhhzz is vállalta, hogy megy. A többiek maradtak. Akik itt maradtak nagyjából két-három órát kellett várakozniuk, hogy a többiek visszaérjenek, addig is kaptak élelmet és italt, letudtak végre rendesen pihenni. Ezen idő alatt Halál is teljesen jól érezte már magát, bár a képességei még mindig jócskán gyengébbek voltak, mint egyébként, de legalább nem kellett harcolnia. Halál, amíg a többiekre várt végigsétálta a helyet, hátul látta a nagyobb hajót, egy olyat, amilyet még soha sem látott korábban, furcsa volt. Gyümölcsfák voltak erre, növényevő állatok egy karámban hátul, némi kert. Nem volt túl nagy a hely, annak is a jelentősebb részét a hajó foglalta el.

A négyes, aki ment a hajóhoz vissza ott a hercegnő Yalvist kapta fel, míg Kam G'hhhzz-t, ugyan most, hogy fent voltak láttak a levegőben repülő lényeket is, de nagyon gyorsan haladtak, így azok inkább nem is foglalkoztak velük. Pár perc alatt oda is értek a roncsokhoz. A kétfejű lény szerencsére kellően szétszedte a hajókat ahhoz, hogy a működő hajtóműrészeket és egyéb kellékeket ki lehessen szerelni. Közben, amíg a páros ezzel foglalkozott a másik páros a hercegnő és Kam egy hatalmas nagy konténert szedett elő, amiben vissza lehet vinni a kiszedett dolgokat. A sikló hajótművét például teljesen ki lehetet szedni és működőképes is volt, a nagy hajóból pedig több kisebb dolgot hoztak el. Yalvis és G'hhhzz végül a konténerben utaztak vissza, mert így volt a legegyszerűbb. Mikor visszaértek, a többiek pihentek és Halál most ért vissza a körútjárül.
Amint a konténer is bejött, Kallistrate és Ronan hátra kísérte a többieket a völgy hátsóbb részére, ahol ott volt az űrhajó is – nagyjából Millenium Falcon nagyságú, azaz mindenki befér. Itt hátul kevésbé volt zavaró a természetes riasztó, így Hanna, az állatok és Yalvis is megtudtak maradni.

a hajó:

< - Ebbe kellne beszerelni a hajtóművet, a hajót nem tudjuk, hogy kié lehet, lehet, hogy Annihilus, lehet, hogy a régen itt élt faj… a hajót már itt találtuk – mondta Ronan. >

//Remélem nem gond, hogy ugrottunk egy ekkorát.//

Kree Invázió – Prológus / Szörnyek bolygója és Vészjelzés

”Ez érdekes lesz a folytatásra nézve…”
- Átok és Táncos



A társaság vissza is ért a helyre, ahol neki is lehetett állni a hajtómű beszerelésének. Mivel Yalvis nem csinált semmit, így az egész munka főleg G'hhhzz-re jutott, amennyire tudott Ronan és a hercegnő is besegített, bár egyikőjük sem volt kifejezetten műszaki zseni, főleg nem egy ennyire idegen technológiával. Yalvis segítségével könnyebben ment volna, de hát ő inkább aludt és pihent. Éppen emiatt jó három napba telt, mire mindent megjavítottak, összeszereltek. Mivel ezen idő, vagyis igencsak hamar Srir már felhozta a fertőzést/betegséget, akkor a teljes társaság kapott gyógyszert, ami után Kam páncélja jelezte – az indulás reggelére – hogy mindenkiből eltűnt a betegség. Ezek után már Halál is teljes egészében tudta használni a képességeit, a gyógyszer gyógyital volt és már a megivása után pár órával eltűnt a betegség mindenki szervezetéből.
Az indulás kissé nehézkes volt, mindenki befért az űrhajóba, azzal nem volt gond, hogy felszálljon, de csak második alkalomra sikerült megtenni, hogy a légkört eltudják hagyni, de már a annak elhagyásakor is az egyébként sem stabil hajtómű károkat szenvedett. Szerencsére addig kitartott, hogy az egyik már civilizált űrben levő orvosi állomásra eljussanak vele, ami az űrben keringett, azaz egy űrállomásra. Mivel egy tiltott bolygóról jöttek, ahol nagyon sok a fertőzés és baktérium, amiket nem ismernek, nincsenek gyógymódok a teljes társaság karanténba került.
Földi időben valamivel több, mint négy hónapot töltöttek karanténban, ami idő alatt senkivel sem vehették fel a kapcsolatot – legalább is a Földiek, a többiek holoneten tudtak társalogni ismerősökkel – majd amikor kiderült, hogy nincs semmi bajuk, akkor engedték el őket és távozhattak. Ronan, Kallistrate és a kislányuk, valószínűleg Hanna-val, az állatokkal és Halállal a Föld felé vette az irányt elsőként, míg a Kam, G'hhhzz, Srir és Yalvis arra mehetett, amerre akart.
Akik a Földre mentek, még egy újabb hetet-tíz napot kellett tölteniük a SWORD-nál még egy karanténban mielőtt hazamehettek. Mivel Halál még nem mutatkozott be, mint Apokalipszis Halála és nem volt miért börtönbe zárni, így ő maga is szabadon távozhatott a hivatalos papírok után. A hosszúra nyúlt „kirándulást” végül is ők megúszták, de a másik közel ezer ember, akik úgyszintén az elraboltak között voltak és a hajón már nem voltak ilyen szerencsések, mind az idegen bolygón lelték a halálukat, a szerencsésebbek soha sem ébredtek fel, a szerencsétlenebbek a fertőzésbe haltak bele, vagy az ott lakó lények tépték szét.

Vége.

//Akkor ezzel vége, a kövi kalandot kiírom, még most, bár a holoneten már láthattátok a fűszer/drogbolygós reagban. Mivel Svarog nem igen segített az űrhajó összerakásában, azaz az utóbbi 2 hétben nem írt, így a vérdíj nem kerül le róla.//

Kree Invázió – Első kaland: A Prológus




Epilógusok

Maffiaváros, New York alatt
Kurama a Falka megmentése közben arra kényszerült, hogy segítséget hívjon, hogy nehogy elfogják őket, a Raptorok érkeztek meg, akik még mindig Tao polgármesterségének köszönhetik, hogy fennmaradtak és elterjedtek a rendőrök között. A Raptorok ezúttal nem fegyvereket, vagy információkat kértek a segítségért, hanem valami mást, ami miatt Kurama a többi maffia fejjel együtt szokásosan tartandó ülésen kénytelen volt felhozni, hogy a Raptorok bejárást akarnak a Maffiavárosba és ezáltal még védelmet is ígértek, hogy örömmel vállalják a rendfenntartó erő szerepét ott, hol mindez szükséges pártatlan félként.
Igazából mindenkinek volt ügye a korrupt rendőrökkel, akik a Raptorok voltak, akik soha sem árulták el őket és a Ligával sem paktáltak le, így egyöntetű döntés született, hogy beengedik őket. A semleges negyedben kaptak maguknak egy épületet és valóban bárki fordulhatott hozzájuk, hogy a raptorok játsszák idelent a békebíró szerepét.

Washington DC., USA
A Fekete Gém fegyvertechnikai cég szinte mindent elvesztett, amit korábban sikerült a Hydra-tól lopniuk, noha nem mindent. Azonban mivel a Hydra nagykövete kiszabadult, így már tudta az ellenségük, hogy mire is készülhetnek, hogy a testvérpár Wakanda törvényes uralkodója és nem fogják annyiban hagyni, hogy a Hydra bábállamként használja azt, ami az övék. Mivel egyelőre nem voltak túl erősek, se nem voltak befolyásos barátaik, szövetségeseik. Az ENSZ-hez nem fordulhattak, hiszen ők nem támogatták volna a testvéreket egy polgárháborúban, ugyanez volt igaz a SHIELD-re, így kénytelenek voltak Norman Osborn-hoz fordulni támogatásért, hiszen az elnököt is érte előző év augusztusában támadás, noha csak az egyik hasonmását tudták kivégezni.
Hosszas tárgyalások után Norman Osborn belement abba, hogy segítsen Wakanda jogos örököseinek visszaszerezni a trónjukat és az országukat.

Berlin, Németország
A puccs elbukása után szüksége volt a Hydra-nak egy afféle győzelemre, mint amilyen a mostani volt. A küldetést maradéktalanul sikerült végrehajtaniuk. Sikerült a Fekete Gém által minden ellopott adatot törölni, tudták, hogy lehetnek nyomtatott verziók, vagy olyanok, amiket lementettek, de a többség így is elveszett, és a Wakandai nagykövetasszonyt is visszaszerezték. Ugyanakkor aggodalomra adott nyomot, hogy a nagykövet milyen információkkal tért vissza. Sikerült kiderítenie, hogy a Fekete Gém két tulajdonosa egy ikerpár, akik valójában a néhai Wakandai uralkodó gyermekei, akiket titokban neveltek fel, így ők azok, akik a trón jogos örökösei, ahol a jelenlegi Párduc a Hydra bábja.
Nem volt nehéz kitalálni, hogy mit is akarhat a testvérpár, visszavenni azt, ami őket illet, így a Hydra a legnagyobb titokban csapatokat és embereket küldött Wakandába, hogy az esetleges árulókat már most elfogják és a lehető leghamarabb megtudják akadályozni az ikerpár törekvését.

Fukushima, Japán
Miután Bandonban Vanath kiszabadult az X-ek erejét kölcsönvéve odakint a szabadban szinte azonnal felcsatlakoztatta az elméjét az internetre, azon keresztül megkeresve azt a helyet, ami igencsak elhagyatott és a legnagyobb sugárzási szinttel rendelkezik a bolygón. Így találta meg a 2011-es Japán földrengéskor megsérült Fukushimai atomerőmű blokkját, ami még mindig le volt zárva hosszú-hosszú időre a radioaktív sugárzás miatt. Mivel ő is végső volt, neki is szüksége volt efféle sugárzásra, hogy ereje teljében legyen. Így, amikor megvolt a hely, hogy hova kell mennie nem is teketóriázott tovább, hanem egyszerűen a sérült reaktormag belsejébe teleportált. Azonnal érezte odabent, hogy sokkalta gyorsabban tér vissza az ereje, mintsem azt képzelte volna korábban. Mivel így nagyon sokáig tartott volna éberen, hogy az energiákat magába olvassza, így egy mély, meditativ állapotba került egészen addig, amíg ismét nem lesz régi az ereje.

Császári udvar, Hala, Nagy Magellán Felhő
A császárnő a föld alatti szinteken sétált le egyenesen a börtönig az emberi fogolyig, akit hónapokkal ezelőtt fogtak még el egy bejelentés után. Mostanra kínzásokkal, gyötrésekkel és kísérletekkel sikerült kiszedni a nőből, amit akartak tudni a Földről, szerencsére elég sokat tudott, hiszen a SHIELD nevű szervezet tagja volt. Persze tudták, hogy a jelszavak, kódok és minden efféle változik, de legalább már átlátható rendszerük volt arról ami a Földön ment, ami megkönnyíti a helyzetüket, amint megérkeznek az inváziós seregek. A császárnő belépett a cellába, a bent levő roncsról nem lehetett már megmondani, hogy egykor mi volt, sem a faját, sem a nemét. Egy energiagömbben lebegett, a szemei, fogai, fülei, nyelve sem volt már meg, élve lett megnyúzva a kínzások közepette, több helyen az inai és csontjai is kilátszottak. Az alsó állkapcsa is ki lett szedve, ahogyan a hangszálai, így már csak némán tudott üvölteni a kínzások között.
< - Mind így fogtok járni – mondta a császárnő undorral a hangjában. >
Lehúzta a kesztyűjét és benyúlt az energiagömbbe, a képessége azonnal aktiválódott, ahogyan a haldokló roncshoz ért. Hosszú fájdalmas és gyötrelmes órákba telt mire végül a roncs, aki egykor Laura Sylen volt kiszenvedett és elhunyt. A császárnő csak ekkor fordult meg és lépett ki a cellából, majd komvonalon a Legfőbb Vádlónak intézte a szavait.
< - Lord Acil, a korábban gondosan felépített tervünk életbe lép – mondta. – Kezdje meg a Flottánk átszervezését, hogy egy része hamarosan elindulhasson a Föld felé, hogy leigázza azt! >
< - Igenis úrnőm, a parancsokat azonnal továbbítom – felelte a férfi a komvonalba. >

Álmok és rémálmok dimenziója
Az egész helyet Rémálom nevetése töltötte be, ahogyan az újdonsült avatarjaiak köszönhetően egyre jobban nyerte vissza az erejét és egyre több és több lényt volt képes megidézni, amik képesek voltak azoknak az álmaiba beleférkőzni, akik az avatarjai, vagyis inkább hírnökei aurájába kerültek. Minél többen „fertőződtek” meg, annál több pszichonikus erőt volt képes magába szívni és növeli a hatalmát. Idővel, ahogyan majd még erősebb lesz, újabb és újabb avatarokat szándékozott megjelölni, hogy végül a teljes világ pszichonikus erejét csapolhassa magának és hatalmasabb lehessen, mint valaha.

Vége az első résznek.