Above hotel

3 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Auaritia on Vas. 23 Nov. 2014, 11:31


Colona Walding
(hogyha nem tudom a neveket, mert fogalmam sincs, hogy bemutatkoztatok-e vagy lehetett-e olvasni rólatok, akkor vegyétek semmisnek, puszka Smile )

A hologram kitűnő találmány, amin embereket figyelhetünk meg. Nem kell ott lenni, de szinte olyan, mintha ott lennénk. Első sorból nézhetem végig, ha valakivel történik valami. Persze, aztán egy idő múlva megtörik a kedvem, mert már csak hangilag lehet követni az eseményeket. Lássuk csak mit találnunk.
Egy jó kis volt barátnős-veszekedős sztori indul útnak a negyedik emeleten Mr.Kudrjawizki és Miss Fisher jóvoltálból. Csodálatos, bár kicsit átlátszó, de a maga módján jól kieszelt terv, már ha ez terv...
Min van még itt, mit hallok?
Mr.Gammer és Mr.Walsh egy John Smith nevű pasihoz "látogatott".
Azt hiszem egyenlőre még csak betessékelte őket, nem hallom jól.
Vicces gondolat eljátszani azzal, hogy ezek ketten véletlenül lelőnék egymást vagy harcba keverednének, "nagyfiúk".
Miközben ezen kacarásztam, hologram felé vettem a tekintetem. Majd, ha volt ügynök a szobában vagy bárki más hozzá szóltam.

- Kaphatnék egy teát? Ha már végig kell ülnöm ezt, had élvezzem egy kicsit.

Ha teljesítették a kérésem, akkor tovább nézem pókember lenyűgöző magánszámát. Sokkal izgalmasabb, mint az a 4 szerencsétlen...
Ha nem kaptam teát vagy nem volt senki ott, akkor körülnéztem, nincs-e a teremben valami ivós blokk, ami a konferenciákon. Ha nincs, akkor keresek egy automatát.


_________________
Theresa Stone------Vetlanda------Colona Walding------Vara Vallis------Iris Demargon------Amazon------Wilda Huang --Esther Lake
Auaritia
Auaritia
5. szint - 12 kredit

Hozzászólások száma : 378
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2013. Aug. 23.

Karakteradatok
Főkarakter: Auaritia
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by dr. Erwin Vayne on Hétf. 24 Nov. 2014, 00:06

Éppen neki ugranék a feladatnak, amikor a szemem sarkából észreveszek valamit. Egy SHIELD drón az. Kíváncsi vagyok, hogy a SHIELDesek tudnak-e segíteni. Megkérdezni biztos nem árt meg.
- Központ, kéne egy kis segítség. Tudják figyelni a hotel külső kameráit?- kérdezem meg a kommunikátoron keresztül. Miután megkaptam a pozitív választ, itt az ideje neki ugrani. A SHIELD támogatásával könnyebb a dolgom. Tudják figyelni, hogy mikor melyik kamera okozhat gondot. Egyszerűen tudok nyúlni a megfelelő helyre, a megfelelő időben. Így nincs nehéz dolgom. Egyetlen probléma van. Nem tudom a fejemből kiverni azt a napot majdnem egy évvel ezelőtt. Vagyis 44 év múlva. Még mindig nem tudom visszaidézni, hogy pontosan ki is rontotta el. Valószínűleg az egyik katona, akit küldtek. Véletlenszerűen robbantgatni kezdtek, mert ők profik. Persze mindig lehet, hogy a fejesek rendelték ezt el. Ki tudja. Nem kéne ilyenekre gondolom, amikor éppen hasonló ügynökök segítségével másztam fel a falon. Fönt keresek egy helyet, ahol nincs kamera és ott várom a jelet, hogy ugorhatok. Mást úgysem tudok csinálni.

_________________
"We do what we must because we can"

"Research is what I'm doing when I don't know what I'm doing."
dr. Erwin Vayne
dr. Erwin Vayne
6. szint - 14 kredit

Hozzászólások száma : 450
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2013. Nov. 15.

Karakteradatok
Főkarakter: Darren Cain
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Albert Shear on Pént. 28 Nov. 2014, 02:09

Tariq, nyomában Alexel, elindult a célpont emeletére. Szerencséjükre akadálytalanul haladhattak a lépcsőházban. Az ajtó kinyitása után a férfi kilesett a folyosóra, majd belépett rajta és megindult miszter Smith ajtaja felé. Ott oldalát a falnak veti és felkészül a behatolásra. Bal kezét a teste mellett hátra csúsztatja, ezzel utasítást jelezve és reméli, hogy Alex mögé sorol be és rutinszerűen a vállára üt, hogy jelezze felkészült. Mindeközben...
...odabent megfagyott egy röpke pillanatra a lepedő. Mallory észlelte az ügynök lefagyását. Nem értette de nem is volt ideje túl sokat foglalkozni vele.
-
Üdvözlöm, Laura Adams. A partnerem pedig Daniel O'Neill. - Határozott mozdulattal indítja el a férfit a kanapék irányába. - Elnézését kérem, a minap érkezett vissza Indiából, és még nem tudott visszaállni a szervezete a New York-i időre. De számokban verhetetlen lesz. Egy-egy pohár vizet kérnénk. Köszönöm. - Mondta mindezeket annak tudatában, hogy tudja: társaik hallják a szavait. - Szép nappali. Úgy gondolom, hogy itt a kanapén tökéletes lesz. - Megvárja, amíg Smith odaviszi a poharakat és ők átveszik őket, Mallory a baljával, majd a célpont is kényelembe helyezi magát. - Csak ÖT percét rabolnánk... - Tariq balját felemeli és öt ujját kinyújtja. Elkezd visszaszámolni. - ...és az ön döntése lenne, hogy befektet vagy sem... - Amint Tariq elért az ökölbe szorított kezéhez, ráfordult az ajtóra és a kilincsnél hatalmas rúgást mért rá, hogy az ajtó jó nagy svunggal csapódjon be. De Mallory is számolt. Amint az ajtó csapódott a nő baljából már öntötte is a férfi irányába a vizet, hogy két irányból érje hatás és remélhetőleg így zavar a férfit. Tariq azonban nem akart megállni a maga által nyitott ajtón keresztül hatolt be a szobába, hogy nekitámadjon a célpontnak és a földre vigye ha még nincs ott. A víz fröcskölését követően a teste is követte a folyadék útját, hogy elkapja a célpontot.

_________________
Quis custodiet ipsos custodes? ~ Britannia kapitány ~

Az igazi férfi nem hősködik a fegyverrel, hanem diszkréten viseli, és bölcsen használja. - B.G. ~ Albert Shear ~

Just keep your head down a few more minutes and you're out of this. ~ Mallory Danica Walsh ~

Rendszerben látni és gondolkodni. Az a modern művészet. ~ Madeleine Eleanor Delacourt ~

Kiss, kiss, bang, bang ~ Tariq Kudrjawizki ~
Albert Shear
Albert Shear
8. szint - 18 kredit

Hozzászólások száma : 730
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 07.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York

Karakteradatok
Főkarakter: Albert Shear
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Alex Fisher on Pént. 28 Nov. 2014, 04:31

Egész jól bejött a tervem, az emberek akik eddig csak passzívan figyelték az eseményeket, most biztatni kezdték a kiszemeltjüket, akivel szimpatizáltak - meglepő módon a férfinak is akadtak követői, akik az ő pártjára álltak. Szóval miközben a jónép ezzel volt elfoglalva, addig mi észrevétlenül leléphettünk. Miután leértünk, továbbra is a férfi vezetett, én engedelmesen haladtam mögötte, egészen addig, amíg az megállt az ajtónál. Rutinszerűen helyezkedtem volna el az ajtó másik oldalán, de a férfi testtartása meggyőzött arról, hogy ne ezt tegyem - helyette mögötte helyezkedtem el, és adtam jelet arra, hogy készen vagyok. Ez után Whiskey gazdája felemelte a kezét, és jól láthatóan visszaszámolt - egy pillanatra elemeltem a tekintetem a férfiról, és magunk mögé néztem, hogy a folyosón más nem szemléli-e szájtátva a mi kis magánakciónkat - majd a férfi berúgta az ajtót, én pedig szinte árnyékként követtem a szobába, ahol azonnal próbáltam felmérni a helyzetet, a bent lévők pozícióját, a szoba berendezését, hogy ne érje meglepetés ha a célpontjuk ellenáll. Ezen kívül az ajtóban maradtam, nem akartam a kijáratot védtelenül hagyni, és felkészültem rá, hogy ha erre felé menekülne az alakváltó, akkor felvegyem vele a harcot, és megállítsam. Ezen kívül egyelőre nem mozdultam, nem akartam kezdeményezni, csak reagálni a helyzetekre - jelenleg tökéletes pozícióban voltam, nem kellett megváltoztassam a helyzetem.
Alex Fisher
Alex Fisher
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 36
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2014. Jun. 24.

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Jack Gammer on Pént. 28 Nov. 2014, 06:06

Jack Gammer Naplója - Versenyfutás - 7. Bejegyzés - Dátum: 2025. október 15.

Van az a pillanata, amikor egyszerűen úgy érzed, mindent magadnak kell csinálnod. Hiába utalnak ki melléd egy állítólag hozzáértő csapatot, ha az elemek egyszerűen nem egyeznek. Vagy ha a csapat csak papíron olyan profi, mint amilyennek. Ha normálisa csapatmunka zajlana, akkor nem érezném úgy, akárhányszor csak egy pillanatra is nem figyelek oda, akárhányszor kicsit másfelé figyelek, akárhányszor várom, hogy a csapatom vigye tovább kicsit a dolgokat, mindig elszabadulni látszanak a dolgok. Szóval ennyit erről, megint rám marad, hogy rendbe tegyem a dolgokat, mielőtt az egész pokol elszabadulna valami baromság miatt. Egyszerűen úgy tűnik, semmit sem bízhatok erre a csapat, a csapattagokra. Hiába bíztam benne, hogy a tervezés után majd rendben lesz minden, nem, ugyanott folytattuk, ahol abbahagytuk. Hol is hagytuk abba? A san francisco-i szektás balhé után ismét a Nagy Almában tevékenykedhettem, mindenütt jó, de a legjobb otthon. Akkor is ismeretlennek dolgoztam anno, de az együttműködés ott sokkal jobban ment, mint most, ez a csapat valahogy nem volt működőképes. De a melót akkor is kellett végezni, ismét csak egy nagy dobás volt a tányéron. Egy elfogó akciót kellett levezényelnünk, melynek célpontja a Chromix-landen kitört vírusfertőzés mögött álló fickó volt. A férfi nem ígérkezett könnyű menetnek, nem véletlenül tudott hónapokig rejtőzni a számtalan szervezet elől, akik üldözték. Alakváltó volt, ráadásul több, dúsgazdag személyazonossággal is rendelkezett. Thomas Zamzinger, aktuálisan John Smith, és még ki tudja mik. Az egyik hiba, amit a kollégáim rendre elkövettek a tervezés terén, hogy alábecsülték ezt a fickót. Nem kispályás volt, nem egy amatőr, nem egy kezdő, hanem egy veszélyes profi, aki egy halálos vírust szabadított egy idegen országra. Már a reggeli eligazításomon a kemény küldetés mappába helyeztem ezt a feladatot, pláne hogy megint idegenekkel kellett dolgoznom, de kész voltam a feladatra. Összeszedtem az alapfelszerelésemet, de mivel tudtam, hogy ott úgyis ellátnak majd cuccokkal, semmi extrát nem vettem magamhoz, inkább elindultam a küldetés helyszínére. Pontosabban még nem a helyszínre vittek, ami a Staten Island északi részén, egy Above nevű hotel volt, hanem attól két saroknyira, egy megfigyelőszobának kialakított lakásba, a helyszíni eligazításra. Igazoltatás után bementem, köszöntöttem az ott tanyázó újdonsült csapattársakat, és ami még fontosabb, SHIELD ügynököket. Bár ők nem akcióztak, azért kicsit megnyugtatott, hogy a vegyes csapat ellenére azért a mi kezünkben volt az irányítás. Mi végeztük a megfigyelést, mi koordináltuk az eseményeket, mi irányítottunk, ez egy hangyányit megnyugtatott. Az már kevésbé nyugtatott meg, ami a tervezési folyamat alatt zajlott.

Kezdjük a WREC-es párossal, Charlie és Delta. Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a csapatból ők tűntek a legprofesszionálisabbnak. De ez nem változtat a tényen, hogy nem egészen tetszett a hozzáállásuk. A nő még rendben volt, keveset beszélt, higgadt volt, megfontolt, nyugodt, bár most terepen ő is el akarta hamarkodni a dolgokat. A férfi túlzottan forrófejű volt. Az elképzelései jók voltak, kreatív volt, ötletes, mégis, nem tudta őket rendesen hozzáigazítani a tervhez, a körülményekhez, a parancsokhoz. Nem tudom náluk mi volt a szokás, nálunk a SHIELD-nél parancsokat követtünk, nem megkérdőjeleztük őket, különben széthullott volna a rendszer. Jelvénylobogtatás, területlezárás, személyzet beavatása, ezek mind-mind olyan elképzelések voltak, amiknek jelenleg semmi helyük nem volt a tervező asztalon. Haladjunk tovább. Az AIM-től jött egy Pókember nevű maskarás fazon. Sose bíztam az álarcosokban, ezen ő se sokat javított. Okosakat mondott, de rejtélyeskedett, amit nem tetszett. Nem osztotta meg az információit és természetesen a kilétét sem, ami egy ex-zsarunak kemény gyanakvásra ad okot. A vírussal megtámadott ország királya elküldte a testőrségének a parancsnokát, Alex Fisher kisasszonyt. Ő is biztos értette a dolgát, de viszonylag könnyen felkapta a vizet. Plusz, Charlie-hoz hasonlóan, ő sem volt tisztában a dolgok menetével errefelé. A titkos akció definíciója az eléggé ismeretlen lehetett arrafelé, ahonnan ő jött. Őrszemek? Elnézést, de ezen még mindig nem tudtam magam továbblendíteni. A legrosszabbat hagytam a végére. Kaptunk egy tintanyaló, fölényeskedő, fenyegetőzni próbáló, idegesítő, szószátyár politikust, az önkormányzattól egy képviselőt, Colona Waldingot. Na, hát ezt már tényleg nem tudtam hová tenni, mihez kezdjünk ezzel? Láthatóan rajtam kívül senki más sem tudta, se a csapattársaim, se a parancsnokunk. A nő nagy arccal kezdett, de szerencsére utána helyreigazították, még a kis noteszát is kivágták a kukába, onnantól kezdve bedurcizott és a sarokban ült csöndben. Szórakoztató jelenség volt, nem húztam fel magam rajta, de tényleg fogalmam se volt, miért bűntettek minket vele. Így is éppen elég nehéz dolgunk volt, nem hogy még megnehezítették. És természetesen itt volt még a parancsnokunk is, Joe Cracker ügynök. Negyvenes évei elején járó, halántékánál már őszülő, átlagos külsejű, barna hajú, barna szemű férfi. Nem lehetett egyszerű dolga, egy ilyen akció levezénylésével. Hiába emlegette a bemutatkozás közben az együttműködést, mindenki nagyon jól tudta, hogy a saját szervezete akarta megkaparintani a fickót. Egy kis barátságos versenyzés nem ártott még senkinek. Persze ilyesminek semmi helye nem volt akció közben. Éppen ezért nem értettem továbbra sem, miért nem lehetett egy jól bevált, összeszokott SHIELD alakulatot küldeni a fickó bezsákolására. Utána osztozkodtunk volna a többiekkel. Vagy nem. Nem kifejezetten érdekel. Elvileg mi feleltünk az ilyen fenyegetések elhárításáért, nem is igazán értettem, minek ártotta bele magát mindenki. De nem is az én dolgom érteni, nekem csak tenni kell a dolgom és követni a parancsaimat.

A tervezési folyamat jól indult, aztán belassult és a végére már csak ugyanazokat a köröket futottuk le újra és újra. De addig is, legalább összeállt a terv. Sajnos csak öten voltunk a feladatra, így kellett megoldanunk. A terv kidolgozása ránk maradt, nekünk kellett összerakni az ötleteket. Nem volt éppen egyszerű a helyzet. Észrevétlenül kellett a célpont közelébe jutnunk, ami önmagában elég nehéznek bizonyult. Tető, három bejárat, két lépcsőház, egy lift, menekülő utak tömkelege a harmadik emeleti lakásból az öt emeletes épületben. Szerencsénkre a célpont egy tárgyalásra volt hivatalos, délután egyre várt két küldöttet egy Roxxon nevű szervezettől, egy férfit és egy nőt. Ez tökéletes időpontnak tűnt a behatolásra, mind beépüléssel, mind külső megközelítéssel. Mindkettőt ki terveztük használni. Ehhez le kellett kapcsolni a tárgyaló partnereket, amit a SHIELD már intézett is. Az irataikkal felvértezve nem jelenthetett nagy problémát a célpont közelébe férkőzni, hiszen nem ismerte az érkező párost. A többiek pedig a nyomunkban jöhettek, inkognitóban. Ha minden jól ment, szükség se lesz rájuk, lekapcsoljuk a fickót, eltakarítjuk a nyomainkat, kihozzuk és már kész is vagyunk. Részemről ennyi elég is volt, megvolt a terv, már csak a kellékekre kellett várni. A Roxxon biológiai és genetikai kutatásokkal foglalkozott, AIM-hez hasonló lefedettséggel. A tudományos blablához nem nagyon értettem, de elvileg csak pénzügyi kimutatásokkal és befektető csalogató szövegekkel kellett készülnünk, az nem volt probléma. Ebből éppen eleget tudtam, hogy megfelelő ideig elszórakoztassam a célszemélyünket. De miközben ezen gondolkodtam, a többiek valamiért szükségesnek érezték, hogy megint előhozakodjanak az agresszívabb behatolási módszereikkel, amit egyszerűen nem értettem. Persze, túráztatni kellett magunkat, de ha egyszer ez volt a parancs, nem értettem, miért kell pattogni. Nyilván én is szívesebben intéztem volna a dolgaimat a könnyebb módszerrel, de nem ez volt az ábra, szóval túl kellett volna ezen lendülni. Ezt még szóvá is mertem tenni, miután a parancsnok is áldását adta egy kis fejmosásra. Nem idegeskedtem, annyit nem ért a dolog, de azért érződött a hangomon, hogy szeretném megértetni a többiekkel is a helyzet komolyságát. Nem csak az ENSZ parancsai miatt kellett kerülnünk a feltűnést, hanem azért is, nehogy elijesszük a célpontunkat. Nem véletlenül járhatott eddig szabadlábon, semmilyen szinten sem lehettünk gyanúsak. Az még csak hab volt a tortán, hogy a fickó talán nem csak emberi alakot tudott felvenni, illetve talán állati alakba is át tudott váltani. És ilyen fickóra akarták rátörni az ajtót. Hiába téptem a szám, semmi eredményt nem értem el vele, de mindegy, nem szántam ennek több időt, mint amennyit érdemelt. Jött a problémázás, hogy éles fegyvereket nem vihetünk be, amit egy szállodában zajló civilekkel körülvett elfogó akció keretei között nem értettem, miért lett volna szükséges.  Na meg persze a klasszikus információ hiány probléma. Ezek tényleg azt hitték, hogy majd pont nekünk fognak elmondani mindent? Nekünk, akik a piszkos munkát végzik? Kemény illúzióik voltak ezeknek a kollégáknak. Minél hamarabb elfogadják a titkolózást, annál kevesebbet fognak emiatt idegeskedni. Inkább igyekeztem a munkára koncentrálni és kizárni az ilyen zavaró tényezőket, mint ezek a csapattársak.

Az iratok már úton voltak, de előtte be kellett szereznem egy pár kütyüt. Túl veszélyes lett volna fegyvereket, vagy látható felszereléssel bemasírozni a hotelba. Nem csak a fémdetektoros kapuk jelentettek veszélyt, de a célpontunk is átkutathatott minket. Szerencsére volt olyan felszerelés, amit becsempészhettünk és megfelelően kiszolgálta az igényeinket is. Kértem egy képességblokkoló karperecet, amit egy óvatlan pillanatában akartam rákattintani a célszemélyre. Illetve még egy órának álcázott nyugtatófegyvert is igényeltem, ennek a használatához is kellett fizikai kontaktus, de azt könnyen meg lehetett oldani. Még egy kommunikátor is járt, hogy a kintiek is képben lehessenek a bent zajló eseményekkel kapcsolatban. Már ezt is soknak éreztem, de ez volt a minimum, amivel kicsit biztonságban éreztem magam. Delta volt a társam a beépülős akcióban, ő még kért egy kerámia kést, de én jobban bíztam a két puszta kezemben, ha konfliktusra került volna sor. Még a biztonság kedvéért kaptam egy ruha alá felvehető, nem fém alapú védőöltözetet, ami instabil molekulákból állt. Ellenálló volt és alkalmazkodott a viselőjéhez, tökéletesen megfelelő volt arra az esetre, ha elszabadul a helyzet. A védőruhára felvettem egy tárgyaláshoz tökéletes öltönyt, igazgattam kicsit a hajamon, elgyakoroltam az igazi, kemény, megalkuvás nélküli üzletember arcomat és készen is álltam a bulira. Meg is jöttek az iratok, időben voltunk, minden a tervek szerint haladt. Iratok, tablet, prospektusok, pénzügyi és technológiai kimutatásokkal szolgáló akták, szerződések és ami még fontosabb, információk a két személyről, akiknek a helyét átvettük. Én voltam az okoska, a tudós, a HR-es, Daniel O’Neill. A kollégám pedig az ügyvéd, a pénzügyi asszisztens, az arc a munkához, Laura Adams. A nő kérdésére nem tudtam mit mondani, mennyi időre volt szükségük odabent, csak annyit akartam, hogy figyeljünk egymásra, senki ne lépjen meggondolatlanul a másik engedélye nélkül. Na ja, jól ment, mondjuk így. Majd elmesélem. Minden esetre felkészültünk, betanultuk a szerepünket, gyakorolgattunk magunkban. A Roxxon elég jól hangzó dolgokkal kampányolt, AIDS, HIV és rák megszűntetése, színváltós házi kedvencek, regenerációs oltások, ezekről még a hülye is tud reklámszöveget generálni. Már-már attól tartottam, a végén túlzottan beleéljük magunkat, aztán tényleg befűzzük a fickót befektetőnek. Na jó, viccelek. Pár percen belül zsákban akartam látni ezt a fickót. Mármint nem hullazsákban. Sima zsákban, ilyen elfogós zsákban, amiben lehet cipelni. Minél előbb le akartam tudni ezt a dolgot, mielőtt a kis csapatom valamiféle meggondolatlanságot csinál.

Pókember elindult a tetőre, a Charlie-Fisher duó elénk ment, hogy biztosítsa a terepet és hamarosan mi ketten is elindultunk. Kocsival érkeztünk, és onnantól hogy kiszálltunk, szerepben voltunk, hiszen a fickó figyelhette a kamera rendszert. Egy nagy előcsarnok fogadott minket, boltokkal, bárral, étteremmel, kaszinóval, de a tárgyalni érkező párost nem ez foglalkoztatta. Tudtuk hová kell mennünk, mi is és elvileg a karaktereink is, szóval rögtön mehettünk a liftekhez, nem kellett kirakat érdeklődést tartanunk az információs pultnál, egyből mehettünk az emeletre. Senki nem állított meg minket, tisztán eljutottunk a kívánt szintre. Csak egy takarítónő volt a folyosón, rajta kívül üres volt az egész, csak ajtók sorakoztak oldalt. Tudtuk, melyik a miénk, meg is érkeztünk elé gond nélkül. Összenéztünk a kollégával, megigazítottam az öltözékemet, vettem egy mély levegőt és bekopogtam. Az érdeklődésre, hogy kik is vagyunk, bemutatkoztam az ajtón keresztül és vártam, hallgatóztam. Motoszkálás volt odabent, készen álltam, ha valami csapda zárult volna ránk, de semmi ilyesmi nem volt kilátásba. Nem kellett ezt a készenléti állapotomat palástolnom, hiszen a párosunkból én voltam a morgósabb, tárgyilagosabb, keményebb fél, Delta pedig a csacsogósabb, barátságosabb, emberibb, legalábbis ez volt a szereposztásunk. Bejutottunk a szobába, de egyáltalán nem úgy akartak alakulni a dolgok, ahogy én szerettem volna. És ami a furcsa, hogy ehhez a célszemélynek semmi köze nem volt. Delta akarta rám borítani az asztalt, képletesen szólva.

A célpontunk, John Smith nyitott ajtót. Fehér ing, nadrág, elegáns cipő. Ő is kiöltözött, de azért kényelmesebben, házigazda szinten, lazábban. Két felső gomb begombolatlanul, nyirkos haj, talán az ajtónyitás előtti fél percben kapta magára. Időben voltunk, szóval nem a mi időzítésünkkel volt baj. A szerepem szerint kicsit fintorogtam ezen a megjelenésen, Daniel O’Neill nem szerette az ilyen hanyag tárgyalópartnereket. Nem nekem kellett jópofiznom, az Laura Adams dolga volt. Köszöntés, bemutatkozás, beinvitálás. Én már egyszer bemutattam magunkat, most meghagytam a kollégámnak ezt az örömöt. Szótlan voltam, de megvolt rá az okom. A szobát szemléltem, kívülről nézve csak ülőhelyet kerestem magamnak, de igazából csapdák után kutakodtam. Csapdák, gyanús jelek, bármi olyasmi, ami megakadályozhatta, hogy leszereljük a fickót. Egy ilyen felkészült és óvatos embernek kellett lennie valami tartalék tervnek. Csak tudnám, Delta miért rólam kezdett el beszélni. Persze, ez az Indiás sztori jó ötlet volt, hogy leplezzük a szótlanságom, de alapból miért nekem kellett volna kezdeni a cukormáz szórását? Nekem a tudományos maszlagot és a befektető csalogató szöveget kellett kezelnem. Laura Adams volt a nő, neki kellett csábítania, barátkoznia, akár még flörtölgetnie is, nem nekem. A célpont itallal kínált minket, Delta vizet rendelt, de ahogy megláttam a töltendő whiskeyt, azonnal kijavítottam.
- Ugyan, Miss Adams, kicsit még kimerült vagyok, de ne sértsük meg a vendéglátónkat. Töltsön csak nekem is egy pohárkával abból a whiskeyből, Mr. Smith. De szigorúan csak a tárgyalás után, mikor már az aláírása itt virít a befektetői papírunkon.
Persze eszem ágában sem volt bármit meginni, amit a célszemélyünk kínált nekünk, de ha már Delta ennyire be akart vonni a beszélgetésbe, akkor valamit hozzátettem én is. Valami nem stimmelt. Ez az öt perces dolog. Nem erről volt szó. Furcsállva néztem a kollégám felé. Egy részről azért, mert Daniel O’Neill meglepődött, hogy a hölgy ilyen hamar távozni akart. Másrészről pedig Jack Gammer is döbbent volt, mert sejtette, mire készül. És ezt nem engedhette. Nem engedhettem. Nem erről volt szó a tervezésnél.
- Az ég szerelmére, hölgyem, dehogy lesz ez öt perc. Az úr láthatóan érdeklődik a projectjeink iránt, nem azért készültem ennyi érdekes kimutatással, hogy elsiessük. Még csak az kellene, hogy valamit kihagyjunk, na, azt már nem. Addig győzködjük, ameddig csak szükséges.
Akárkinek is üzent Delta, hogy sietős az akció, ez egyértelműen közölte velük, hogy nem, ez baromira nem egy elsietendő akció, nyugodjanak le. Mi a franc ütött a nőbe? Nem ez volt a terv. Azt hitte, véletlenül kértem a bénító órát és a képességblokkolót? Nem, állatira nem. De mielőtt leszereltük volna, biztosra kellett mennünk, hogy tiszta a terep. Lehetett valahol rejtett csapda. Esetleg egy bomba, amit csak ő tudott hatástalanítani. Vagy valami hasonló. Vagy nem is ez volt az emberünk. Annyi kérdés volt, amire csak néhány perc vizsgálódás után tudhattuk meg a választ. Paranoiás volnék? Talán. Vagy csak szeretem alaposan végezni a munkámat. Én is szeretek ajtókat betörni, de ennek nem most volt az ideje. Mi a büdös fenének akarta most rátöretni az ajtót? Minden rendben zajlott, a fickó nem gyanakodott, bent voltunk, minden tiszta volt, mi a csudáért akarta elsietni ezt az egészet? Csak remélni tudtam, hogy még időben cselekedtem és sikerült leállítanom, akármilyen visszaszámlálást is indított el a nő előző megszólalása.

Ha valaki ránk törte az ajtót, akkor nem volt más választásom, mint cselekedni. Oda volt a inkognitó, oda volt a terv, oda volt minden elképzelésünk, mert ezek az amatőrök megint pattogni akartak és nem voltak képesek nyugodtan intézni a dolgokat. De ha ez megtörtént, akkor visszacsinálni nem lehet, csak alkalmazkodni. Ha ránk rúgták az ajtót, akkor én sem vesztegettem tovább az időt. John Smith úr nem lehetett túlságosan messze tőlem, így több lehetőséget is mérlegeltem abban a pillanatban, amint kicsapódott az ajtó. Ha elég közel volt, akkor villámgyorsan megszúrtam az órámmal, aminek elméletileg azonnal ki kellett ütnie. Vagy ha a másik kezemmel jobban elértem, akkor rákattintottam a képességblokkoló karperecet. Ha egyikre se volt alkalmam, akkor az aktatáskámat használtam fel fegyverként, hogy akár közelebbről, akár távolabbról, de egy nagy lendítéssel hozzávágjam. Ennek elég időt kell biztosítania arra, hogy lebirkózhassam és hatástalanítsam. Ha fegyvert rántana és egyik likvidálási módszer sem volt használható, akkor jön a visszavonulás és a kanapé mögé ugrás, nehogy a végén még ő likvidáljon engem. Egyelőre a fickó leszerelése volt az egyetlen célt, később ráértem számon kérni a kollégáktól, hogy mégis mi a franc volt ez a magánakció.

Ez volt az egyik, a veszélyesebb opció, amitől nagyon tartottam, hiszen rengeteg minden sülhetett el balul, pusztán azért, mert a csapattársaim megint ok nélkül pattogtak. Ha esetleg valami csoda folytán sikerült diszkréten leállítani az ajtóbontó akciót, akkor folytatódhatott a színjáték. Amit ebből Delta egyáltalán nem teljesített. Egyáltalán nem úgy viselkedett, mint egy üzletasszony, aki befektetőt akart szerezni, inkább úgy dolgozott, mint egy ügynök, aki csak arra várt, hogy rátörjék az ajtót. Tartottam tőle, hogy már ez lebuktatott minket. Ha ennek bármi jelét érzékelném, akkor megint jönnek azok a forgatókönyvek, amiket az ajtóbetörésre dolgoztam ki, a konfliktus tervezet. Ha viszont nem gyanakodott, akkor minden rendben volt és dolgozhattam úgy, ahogy én akartam intézni a dolgot.
- Nem kertelek, az a kolléganőm dolga, természetesen szeretnénk, ha támogatná a szervezetünket. Úgy tudom határozottan felkeltettük az érdeklődését. Tessék, hoztam önnek egy-egy rövid, érthető összefoglalót a kutatásainkról. Melyikről szeretne még többet hallani?
Kénytelen voltam átvenni az irányítást, ha azt akartam, hogy bármi hitele maradjon az álcánknak. Mostanra már elég információval rendelkezhetek, hogy elkezdjem az akciót vagy ne kezdjem el az akciót. Felmérhettem a terepet, észrevehettem az esetleges csapdákat és John Smith urat is megnézhettem magamnak. Hiába hasonlított a leírásra, a képre, mindenre, egy alakváltónál nehéz volt biztosra menni. Ha bármi nem stimmelt, akkor még hagytam időt a dolognak, alaposabban is megfontoltam a lépéseimet. Anyagunk volt bőven az időhúzáshoz. Ha viszont minden stimmelt, akkor valóban jöhetett a cselekvés. Felnyitottam az aktatáskámat, elővettem a prospektusokat, amikről beszéltem, és átnyújtottam őket a célpontnak. Ez tökéletes alkalmat kínált arra, hogy a közelembe legyen. Ha minden rendben volt, elérkezettnek láttam a pillanatot, akkor nem húztam tovább az időt, cselekedtem. Igyekeztem lekapcsolni a fickót, ugyanazokkal a módszerekkel, mint amiket a konfliktus helyzet esetére kidolgoztam. A különbség az volt, hogy az ajtóbetöréssel ellentétben, ebben az esetben a fickó aligha készülhetett fel a „támadásomra”. Persze még így is kivédhette, akkor is oda volt az inkognitó és felőlem jöhetett a felmentő sereg, de ez volt a legjobb és legbékésebb módszer a fickó leszerelésére. Nem pedig az, hogy berontunk a szobába, amikor valaki dolgozni próbál. Ha meghallják a benti bunyó zajait, úgyis jönnek segíteni. Mégis, a sikerre sokkal több esélyem volt, ha az enyém volt az első csapás és nem törte ránk senki az ajtót, mert az hamarabb beindíthatta a fickó menekülési reflexeit, mint hogy én cselekedni tudtam volna. Minden esetre ha elherdálták az egyetlen normális lehetőségünket a fickó elfogására és nem sikerült megmenteni a helyzetet, akkor bizony nagyon pipa leszek.

Ennyit tudtam tenni a helyzet javítása érdekében. Amikor bementünk, akkor még minden rendben volt, a tárgyalás simán haladhatott volna gondtalanul, amíg elérkezik a megfelelő idő, de Delta valamiért bepánikolt, vagy nem tudom, és erősítést hívott. Csak remélni tudtam, hogy sikerült leállítanom az ostoba és elhamarkodott akciót. Nem tudom, miért volt erre szükség. De ha így alakult, akkor alkalmazkodtam. Vagy ha én is szagot fogtam volna, hogy valami nem stimmelt, esetleg lebuktunk. De ha egyik helyzet sem állt fent, nem láttam akadályát, hogy a saját, békésebb, burkoltabb módszeremmel intézzem a dolgokat. Tehát pontosan úgy, ahogy a terv szólt. Akárhogy is, hacsak nem szakítottak félbe „hozzáértő” kollégáim, vagy esetleg találtam valamit, ami miatt veszélyesnek ítéltem volna a cselekvést, végül én is rászántam magam az akcióra. A prospektusok átnyújtása tökéletes alkalomnak tűnt erre. Akármelyik forgatókönyv is működött, az agresszív, amit nem akartam, vagy a békés, amit inkább akartam, a terv ugyanaz. Ha volt rá lehetőség, akkor bénítás az órával és elvileg kész is. Vagy ha ez nem működött, akkor képességblokkoló karperec, legalább ezzel ne legyen gond. És ha tényleg egyikre sem volt alkalmam, akkor aktatáska, lebirkózás, ökölharc, manuális lekapcsolás, ahhoz is értettem. Legvégső esetben pedig, ha elfajulnak a dolgok, fegyverek kerülnek elő, akkor fedezékbe vonulás. Ez volt hát a tervem, még így se tudtam minden apróságra felkészülni, de jelenleg ennyire telt. Így is örülhetünk, ha nem lesz az akció totális kudarc, mert egyesek nem tudtak a fenekükön maradni még néhány percig, ahogy a terv szólt volna. Nem, egyszerűen nem tudtam hová tenni ezt a sietséget. De nem is érdekelt, saját kezembe vettem a dolgokat, akárhogyan is alakultak a dolgok. Úgy tűnt, máshogy itt nem végződnek el normálisan a dolgok, hacsak nem szánom el magam a cselekvésre, valamilyen úton módon. Csapatmunka, na persze, eddig igazi öröm volt ezzel a bandával közösködni.

_________________
Reneszánsz:
Jack Gammer - SHIELD ügynök
Arnold Braun - HYDRA katona
Rachel Burrows - X-diák
Doktor Julius Amadeus Chaos - a Ravencroft intézet egy őrültje

Gótika:
Jack Gammer - rendőrhadnagy
Jack Gammer
Jack Gammer
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 125
Hozzászólások régi : 71
Korábbi szint/kredit : 1.szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 3.szint - 8 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Mar. 20.
Age : 25

Karakteradatok
Főkarakter: Jack Gammer
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Lady Gaia-Vell on Pént. 28 Nov. 2014, 09:25

Résztvevők: Mallory Walsh, Tariq Kudrjawizki, dr. Erwin Vayne / Pókember, Alex Fisher, Colona Walding, és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. december 1. (hétfő)

Colona kérése az egyik ügynök átment a konyhába, ugyanis ez egy rendes ház egyik lakása volt és onnan hozott zöldteát a nőnek pár perc múlva. Ezek után már a teával együtt tudta figyelni a többieket.

Pókember megkapta a pozitív választ és az egyik férfi ügynök bent, nem Craker, hanem egy másik végigsegítette az akadályokon. Végül Erwin feltudott jutni könnyedén a tetőre, ahol több olyan rész is volt, ahol a kamerák nem láttak rá, ellenben üvegtető is volt és így le lehetett látni az alatta levő legfelső emeletre, ahol több ember is sétált. Illetve még egy uszodára is rálátása volt, ahol most is egészen sokan tartózkodtak. Még egy ajtóhoz is hozzáfért innen, ahol bejuthatott a lépcsőházba.

Tariq és Alex megérkeztek a megfelelő szintre a megfelelő ajtóhoz. Azonban közel sem úgy történt bent semmi sem, ahogyan azt Walsh eltervezte. Még az öt percet sem tudta elmondani, mert már az elején félbeszakította John Smith, így esélye sem volt sem neki, sem pedig a Gammernek arra, hogy bármiféle gyors akciót levezényeljenek, sőt már le is buktak. Már az Indiás résznél közbeszólt a férfi.
- Maguk nem a Roxxon-tól jöttek. Azok soha sem kertelnek, csak a feladatot mondják – mondta a férfi.
Így most eshetett le a két félnek, hogy a fickó tényleg azt mondta, hogy most mit akarnak tőle. Nem épp hivatalos, inkább hanyag hangnemben.
- Nos most mi lesz, rám törnek a további ügynökök? – kérdezte. – Hajrá, hívják be őket már úgyis itt állnak – beleszagolt a levegőbe – ketten, egy féri és egy nő. Jöjjenek, had legyen egy kicsit esélyük is bármire, mert egyelőre csúnyán vesztésre állnak.
Jegyezte meg gunyoros hangnemben.

_________________
Reneszánsz/alter realitások: Gaia Vell tábornok, Johanne Jones Tao , Reena Reynolds, Felicia Paran,
Továbbiak: Eshana Swati Khan, Mesélő, Ghost. A.I.M. Felső Tanács, A.I.M. Birodalom, Hydra emberei, MODOC
Továbbiak: Morgan Le Fay, Természetfelettiek, Niclas Richard Jørgensen, Roxxon emberei
Cerebro központi adattára - ahol minden fontos információ egy helyen megtalálható az XMR-el kapcsolatban!
Above hotel - Page 3 TumrecL
Lady Gaia-Vell
Lady Gaia-Vell
Csoportvezető

Hozzászólások száma : 2283
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 21
Join date : 2013. May. 05.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz

nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t3180-felicia-paran http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Albert Shear on Pént. 28 Nov. 2014, 11:08

Mallory gyorsan kereste azokat a pontokat ahol hibát követtek el. Lehet, hogy rossz volt az felderítés vagy egyszerűen csak alábecsülték ellenfelüket. Bár ez utóbbi az előbbiből fakadhatott. Az is elképzelhető azonban, hogy nagyszerűen túlképzett és vérprofi ügynök vezetőjük pillanatnyi lefagyása és ostobán maga elé bambulása hozta rájuk a bajt. Most azonban már mindegy volt, lebuktak és a későbbi értékelésre maradhatott az okok felgöngyölítése.
-
Téved uram. - mosolyodott el kissé Mallory - Nem ügynökök. Egyszerű zsoldosok. És ha már ilyen kedvesen beinvitálta őket, be is jöhetnek. - Egyelőre nem mozdult a nő, csak a testsúlya áthelyezésével készült arra, hogy testben reagáljon ha a célpontjuk el akar mozdulni valamerre. - Csak kontraktorok. A megbízónk egy kisebb fajta váltságdíjért most elraboltatja önt. Azt majd a cégei, megbízói kifizetik és akkor majd elengedik. És senkinek sem esik bántódása. Csak üzlet.
Közben Tariq odakint kissé elbizonytalanodik. Ő sem igazán érti, hogy hogyan szúrhatták ki őket. Pedig mindenre figyeltek. Legalábbis ezt hitte. Viszont most szabad volt elvileg az út számukra, így a kilincshez lépett. Elforgatta vagy lenyomta, ez a típusától függött, majd benyitott.

_________________
Quis custodiet ipsos custodes? ~ Britannia kapitány ~

Az igazi férfi nem hősködik a fegyverrel, hanem diszkréten viseli, és bölcsen használja. - B.G. ~ Albert Shear ~

Just keep your head down a few more minutes and you're out of this. ~ Mallory Danica Walsh ~

Rendszerben látni és gondolkodni. Az a modern művészet. ~ Madeleine Eleanor Delacourt ~

Kiss, kiss, bang, bang ~ Tariq Kudrjawizki ~
Albert Shear
Albert Shear
8. szint - 18 kredit

Hozzászólások száma : 730
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 07.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York

Karakteradatok
Főkarakter: Albert Shear
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by dr. Erwin Vayne on Hétf. 01 Dec. 2014, 01:04

Megjött a pozitív válasz és elindultam. Feleslegesen aggódtam. Egy-két percen belül már fent is vagyok. Remélem egyik kamera sem kapott el, de az ügynök segítségével talán ezt elkerültem. Felértem a tetőre, ahol furcsa módon nincs akkora biztonság, mint eddig. Nem értem, ha eddig ennyire komolyan vették, itt mért nincs valami komoly cucc. Több helyet is látni lehetett, ahol nem volt semmiféle kamera felügyelet. Volt még egy üvegtető is, ahonnan a legfelsőbb emeltre lehetett lelátni. Nem rossz hely. Bár nem értem, hogy mért csak a legfelső emeletre lehet rálátni. Én az egészet úgy terveztem volna, hogy a földszintről is látszódjon. Vagy egy HD monitort, ami folyamatosan közvetíti az égboltot. Persze nem vagyok építész, de úgy jobb lenne talán. Kíváncsi vagyok, hogy a többiek hogy haladnak. Profik, tehát nem hiszem, hogy bármelyikük egyedül próbálná, szóval biztos szólnak. Azért nem ártana megkérdezni kedvenc SHIELD ügynökömet.
- A többiek hogy haladnak? Megvolt a kapcsolatfelvétel a célponttal? Minden rendben?- tudom, hogy korán kérdezem, de érdekel. És egyébként is ez így elég unalmas. A legnagyobb szórakozás amit kaphatok itt, az az úszó emberek. De bőven nem elég érdekesek. Szóval marad a bájcsevej az ügynökkel. Legalább.

_________________
"We do what we must because we can"

"Research is what I'm doing when I don't know what I'm doing."
dr. Erwin Vayne
dr. Erwin Vayne
6. szint - 14 kredit

Hozzászólások száma : 450
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2013. Nov. 15.

Karakteradatok
Főkarakter: Darren Cain
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Alex Fisher on Hétf. 01 Dec. 2014, 03:20

Nah, ez nem jött be, a célvonal előtt hasaltunk el, és buktuk be az akciót. Én továbbra is egy egyszerű bábú vagyok, aki csak reagál az eseményekre - ha már a szervezésből is kihagytak - és amúgy is kezdem unni ezt az egész színjátékot, amit folytatunk. Továbbra is azt mondom, mi kiugrunk az ablakon, pókica elkap minket, az épületet meg felrobbantjuk. Tiszta, gyors, egyszerű. Neeeeem, nekünk itt játszani kell a hős alakulatot, akik dráma szakon végeztek a színészeti főiskolán, hülyét csinálni magunkból - tessék, mire vezetett, nem vagyunk előrébb, sőt, ennyi erővel evakuálhattuk volna az egész k-rva épületet, emberekkel, alkalmazottakkal együtt. Mindenkit lescannelünk, még madarakat se engedünk az égre, és bármit, ami nagyobb mint egy megtermett kullancs, lelövünk, ha engedély nélkül távozik a területről. Nem értem, hogy ezen mi olyan k-rva bonyolult. "A civilek nem tudhatnak erről." Arról, hogy a kormányuk képes megvédeni őket, alig pár óra alatt elfog egy nemzetközi körözőlistán lévő alakváltó mutáns, és egyszer-mindenkorra elintézi az egészet. Nem, tartsuk a látszatot, hogy inkompetens barmok vagyunk, akik még egy terrorista elfogására se képesek. Szánalmas, még szerencse, hogy már nem ennek az elvakult, nyomorult országnak vagyok a tagja. Bezzeg az AIM, az zárolt mindent Chromixlanden, senki se ki, se be, akár napok is, nem mondták kétszer hogy mi van, még Raten is csak tátoghatott nekik mint egy retardált hal, ami alól kilopták az óceánt. Meg is lett az eredménye, nem úgy mint ennek az akciónak. Mindegy, nagyot sóhajtva követem a férfit a szobába, és ahogy terveztem, megállok az ajtóban, ahol lazán nekidőlök annak, miután becsuktam. Mi a legrosszabb ami történhet? Rám robbantják kintről? Ugyan kérem, ez egy hotel, itt szent törvény tiltja a fegyvereket és az erőszakot.
Alex Fisher
Alex Fisher
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 36
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2014. Jun. 24.

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Lady Gaia-Vell on Hétf. 01 Dec. 2014, 09:40

Résztvevők: Mallory Walsh, Tariq Kudrjawizki, dr. Erwin Vayne / Pókember, Alex Fisher, Colona Walding, és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. december 4. (csütörtök)

Itt fent ugyan nem volt, a széleken volt kamera, hogy minden látható legyen, hogyha valaki fel akarna mászni oldalt az épületre. Illetve a kamerák részben ráláttak arra is, hogyha fentről jött valaki, így az, hogy a tetőn pont nincs védve volt körülötte, ezt kerülgette Erwin is. azonfelül, ha belépne az ajtón, ami a lépcsőházba vezet, ott már megint lenne valószínűleg, ahogyan a folyosókon, medencénél is. Ezenfelül egyszerűen a tető jelentős része nem arra volt tervezve, hogy emberek sétáljanak rajta. Arra, hogy mi zajlik odabent Erwin meg is kapta a választ.
- Lebuktak, a második mondattal – mondta fáradtan az ügynök.

Odalent Tariq elforgatta a kilincset és betudott lépni Alex-el együtt a szobába, most már ők is ugyanazt látták, mint Walsh és Gammer, akik bent voltak.
- Üdvözlöm önöket! – hajolt meg színpadiasan a célpont, majd újra Walsh-ra nézett. – Szóval zsoldosok, van egy olyan érzésem, hogy az ENSZ mozgatta így a szálakat és nem akartak hatalmas felhajtást… bezzeg régen…
Egyelőre nem mozgott a férfi támadóan, csak odafordult az italpulthoz és töltött magának még egy konyakot, amit aztán egy húzásra megivott.
- Végtére is működhet, nekem ugyanis semmi közöm nem volt semmi olyasmihez az utóbbi időben, amiért zsoldos csapatot küldenének a nyakamba – nyitotta szét a karjait. – Szóval mielőtt magukkal mennék, csevegjünk egy kicsit.
Egy széles vigyort küldött a két nő irányába.
- Mit is akarnak a nyakamba varrni? – kérdezte.

_________________
Reneszánsz/alter realitások: Gaia Vell tábornok, Johanne Jones Tao , Reena Reynolds, Felicia Paran,
Továbbiak: Eshana Swati Khan, Mesélő, Ghost. A.I.M. Felső Tanács, A.I.M. Birodalom, Hydra emberei, MODOC
Továbbiak: Morgan Le Fay, Természetfelettiek, Niclas Richard Jørgensen, Roxxon emberei
Cerebro központi adattára - ahol minden fontos információ egy helyen megtalálható az XMR-el kapcsolatban!
Above hotel - Page 3 TumrecL
Lady Gaia-Vell
Lady Gaia-Vell
Csoportvezető

Hozzászólások száma : 2283
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 21
Join date : 2013. May. 05.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz

nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t3180-felicia-paran http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Albert Shear on Szer. 03 Dec. 2014, 01:50

- Á no hablan inglés. - kerekednek el Mallory szemei és tettetett csodálkozással tekint a vele szemben álló férfira. - Elvisszük, a megbízónk fizet nekünk. Magáért nagyobb váltságdíjat kap és elengedik. Semmi összeesküvés, semmi ENSZ. Miért kell mindig bonyolítani? - Azzal nagyot sóhajt és megcsóválja a fejét. - Most pedig miszter Wolf. Kérem hasaljon a földre. A kezeit tegye szét, mintha keresztre feszítenék, a jobb lábát pedig térdben hajlítsa be. Az egyik társa megbilincseli, elvezetjük és ha minden jól megy, két napon belül ismét tárgyalhat meg összeesküvéseket szőhet. Miszter Smith, ha kérhetem. - Azzal int Tariqnak. Ő pedig az öve mögé nyúl és előveszi az addig ott tárolt műanyag bilincset. Felkészül arra, hogy a férfi engedelmeskedik Mallorynak és akkor megbilincselheti oly módon, hogy hátulról megközelíti, ránehezedik a behajlított lábára majd a jobbat és az azt követő bal kezét is behúzza a bilincsbe. Persze végig figyel arra, hogy a foglyuk ne ficánkoljon. Amennyiben a férfi nem engedelmeskedik, még kivár.

_________________
Quis custodiet ipsos custodes? ~ Britannia kapitány ~

Az igazi férfi nem hősködik a fegyverrel, hanem diszkréten viseli, és bölcsen használja. - B.G. ~ Albert Shear ~

Just keep your head down a few more minutes and you're out of this. ~ Mallory Danica Walsh ~

Rendszerben látni és gondolkodni. Az a modern művészet. ~ Madeleine Eleanor Delacourt ~

Kiss, kiss, bang, bang ~ Tariq Kudrjawizki ~
Albert Shear
Albert Shear
8. szint - 18 kredit

Hozzászólások száma : 730
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 07.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York

Karakteradatok
Főkarakter: Albert Shear
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by dr. Erwin Vayne on Csüt. 04 Dec. 2014, 22:42

Megjött a válasz a SHIELD ügynöktől. Lebuktak. A sok tervezés és egyszerűen lebuktak. Hát, ez fölösleges volt. Egyszerűen rá kellett volna rontani. Egy kis altató/nyugtató cucc és már meg is van oldva a nagy dilemma. Na mindegy, a múltat már nem tudjuk megváltoztatni. Ahhoz legalább fél év kéne. Hiszen még meg sincsenek az időgép tervei. És arról nem is beszélve, hogy akkor mindenki valami csúnyaságra akarná használni. Mármint, ha én használom csúnyaságra, akkor oké, mert hát mégiscsak én vagyok a legokosabb ember a világon, szóval én tudom mit csinálok. Itt is tudtam, volna, de nem mert, a bürokrácia és a buta emberek buta szabályai megnehezítik a dolgot. Kíváncsi vagyok, hogy mit gondolnának a hotel vezetőségében, ha megtudnák ki van a szobában. Lehet jobban működnének a dolgok. De mindegy, hiába rágódok ezen. Inkább beszélgessünk még az ügynökkel. Mindezt aközben, hogy a kamerákat kikerülgetve az épület megfelelő oldalára megyek. Persze, csak viszonylag halkan beszélek, nem akarok ilyen hülyeségen lebukni.
- Folyamatos helyzet jelentést kérek. Amint kellek, rögtön szóljon!-

_________________
"We do what we must because we can"

"Research is what I'm doing when I don't know what I'm doing."
dr. Erwin Vayne
dr. Erwin Vayne
6. szint - 14 kredit

Hozzászólások száma : 450
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2013. Nov. 15.

Karakteradatok
Főkarakter: Darren Cain
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Alex Fisher on Pént. 05 Dec. 2014, 02:37

Odabent a két együtt érkezett ügynök, történetesen ivópartnerem és társa, intéznek mindent. Továbbra is az ajtónak dőlve várom, hogy valami történjen - egyelőre nem hiszem el, hogy a férfi csak így jönne velünk, az túl egyszerű lenne. Ha a jövendőbeli foglyunk engedelmeskedik, akkor miközben a férfi a műanyag bilincsért nyúl, megköszörülöm a torkom.
- Mr. Smith, képességblokkolóval nem kellene támogatnunk a fogoly ellen intézett óvintézkedéseket? Mármint, ha elkezd változni a teste én hajlandó vagyok egy gyors mozdulattal eltörni a nyakát, de lehet, hogy célszerűbb lenne elkerülni az ilyen félreértéseket. És amíg szabadon váltogatja a testét, addig nem sokat ér az egyszerű bilincs. - hallatom építő jellegű kritikámat a fogoly ártalmatlanná tételéről. Ezen kívül nem sok dolgom van amennyiben minden rendben zajlik, ettől függetlenül folyamatosan figyelem az ablakokat - amikre rálátok - és próbálok hallgatózni az ajtónak dőlve, ha bármi gyanúsat hallok a folyosóról azonnal tudatom a többiekkel, mielőtt kinyitnám az említett nyílászárót és kilesnék.
Alex Fisher
Alex Fisher
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 36
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2014. Jun. 24.

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Lady Gaia-Vell on Pént. 05 Dec. 2014, 05:22

Résztvevők: Mallory Walsh, Tariq Kudrjawizki, dr. Erwin Vayne / Pókember, Alex Fisher, Colona Walding, és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. december 8. (hétfő)

Amikor Erwin kérte, hogy folyamatosan tájékoztassák arról, hogy mi megy odabent a SHIELD-sek a fülében levő adóvevőn aktiváltak valamit, így most már képes volt arra Erwin is, hogy hallja azt, ami odabent ment és amiről beszéltek azok, akik lent vannak. Mivel a lentiek lebuktak és, ha az AIM nem vélte volna úgy, hogy tudja mikor kell harcba mennie, akkor nem lenne itt, így a SHIELD-sek is szabad kezet adtak neki, hogy saját maga döntse el, hogy mikor is akar közbeavatkozni. (Már a mostani kört is hallod.)

- Szóval még választ sem kapok, hogy mivel gyanúsítanak – mondta még mindig színpadiasan. – Milyen szomorú.
Már készen lett volna a fickó megtenni azt, amit Walsh kért és már térdelt, amikor Alex is megszólalt, hogy mi van a képességblokkolóval. Az egyébként továbbra is Gammernél volt, aki úgy tűnt, hogy teljesen ráhagyta Walsh-ra az egész ügyet és most az utóbbi pár percben meg sem szólalt. Láthatóan ez a diszkrimináció és megbélyegzés nem nyerte el Smith tetszését, ami igazából nem is volt annyira meglepő, egyetlen mutánsét sem szokta, de felpattant a földről. hihetetlen gyorsan mozdult el Tariq és Walsh mellett, egyenesen Alex irányába. Mire a nő felfoghatta volna a férfi neki csapódott, a földre zuhantak, ezzel néhány pillanatra kikerültek mindenki látóteréből. Mire a többiek újra meglátták őket a földön két teljesen egyforma Alex feküdt és ült egymás mellett.

_________________
Reneszánsz/alter realitások: Gaia Vell tábornok, Johanne Jones Tao , Reena Reynolds, Felicia Paran,
Továbbiak: Eshana Swati Khan, Mesélő, Ghost. A.I.M. Felső Tanács, A.I.M. Birodalom, Hydra emberei, MODOC
Továbbiak: Morgan Le Fay, Természetfelettiek, Niclas Richard Jørgensen, Roxxon emberei
Cerebro központi adattára - ahol minden fontos információ egy helyen megtalálható az XMR-el kapcsolatban!
Above hotel - Page 3 TumrecL
Lady Gaia-Vell
Lady Gaia-Vell
Csoportvezető

Hozzászólások száma : 2283
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 21
Join date : 2013. May. 05.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz

nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t3180-felicia-paran http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by dr. Erwin Vayne on Hétf. 08 Dec. 2014, 00:48

A kérésemre becsatlakoztatnak, hogy halljam a szobában folyó eseményeket. Úgy tűnik minden menetrendszerűen halad. Persze a lebukást leszámítva. Már bilincselnék meg a célpontot. Ekkor viszont Ms. Fisher javasolja, hogy a képesség blokkolót, amire, a hangokból ítélve, nem reagál jól a célpont. Érthető. Senki sem szereti, ha ennyire szabályozzák. Vagy csak rájött, hogy képességblokkolóval nehéz lenne megszökni. Inkább az utóbbi. Ezután csak pár csattanás hallatszik. Nyilván megpróbál megszökni. Mivel nem hallok mást, ezért nincs sok lehetőségem mint ugrani. Gyorsan elrugaszkodok a tető széléről és visszalövöm a hálómat, nehogy találkozzak a földdel. Ha minden jól megy és jól számoltam ki, akkor az ablakon át gyorsan be is tudok jutni. A ruhámnak ki kell bírnia az üvegeket. Amint beérek gyorsan felmérem a helyzetet. Ha a célpont támadott, akkor nyilván az alakját is felvette valamelyik társamnak. Ha nem, akkor az ismeretlen kapcsolom egy kis kéz-láb összekötözéssel és egy kis altató gázzal meg is oldom a helyzetet. Akkor sem kérdezek sokat, ha látok valamelyik csapatársamból még egyet. Rögtön összekötöm a kezét és vagy lábát, hogy ne próbálkozhasson semmivel. Ezután oda ugrok és a spray-altatógázzal mindkettejüket kiütöm. Probléma megoldva. Ha nem látok duplikáltat és senki sem fogja a másikra a fegyvert, akkor elmenekült az emberünk és új akció kell.

_________________
"We do what we must because we can"

"Research is what I'm doing when I don't know what I'm doing."
dr. Erwin Vayne
dr. Erwin Vayne
6. szint - 14 kredit

Hozzászólások száma : 450
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2013. Nov. 15.

Karakteradatok
Főkarakter: Darren Cain
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Alex Fisher on Hétf. 08 Dec. 2014, 01:37

Az ötletem nem arat osztatlant sikert, mondhatnám azt is, hogy a terv kivitelezése heves ellenállásba ütközik - méghozzá egy nekem támadó alakváltó mutáns képében. Reflexszerűen lendíteném a karom, hogy egy stílusos mozdulattal orrba verjem a tagot - az se érdekel, ha belehal - de sajnos mire a gondolat megfogalmazódik az agyamban, már itt is van, és paff, nekem csapódik. Na, ilyen az én szerencsém, kifogtunk egy szupergyors alakváltó szupermutánst a szuperszállodában ami szuperbiztonságos és ezért szupermódon a fegyvereink sem lehetnek nálunk - szuper. Minden szupi-szuper, minden olyan jó hogyha közös a cél. Próbálok észhez térni a földön, és felmérni a helyzetet - ahol én nézek önmagamra. Még szerencse, hogy nem vetekszem egy idegbajos aranyhal felfogóképességével, ezért egyből lejön, hogy az alakváltó az - meg is próbálok rávetődni, és lefogni, miközben kiabálok a többieknek.
- Hozzátok a k-rva képességblokkolót! - mondom, ebből valszeg eljutnak arra a következtetésre, hogy nem egy next-level blöfföt hallanak, hanem ezzel be tudom bizonyítani, hogy én vagyok az igazi - meg amúgy is ez a logikus.
Alex Fisher
Alex Fisher
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 36
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2014. Jun. 24.

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 08 Dec. 2014, 10:01

//Mivel se Gami, se Paci nem írt, én meg iszonyúan gyengének érzem magam 13 óra alvás után is... így megvárom őket, ha nem írnak, akkor legkésőbb csütörtök lesz új kör.//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Above hotel - Page 3 Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14690
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 30
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Albert Shear on Kedd 09 Dec. 2014, 15:22

~ Ez egy retardált. Csodálom, hogy eddig életben maradt. ~ jegyzi meg magának Mallory miközben leendő fogjuk nem fogja fel, hogy emberrablással áll szemben. Amit megint csak nem ért Mallory, hogy hogyan hiheti bárki is azt, hogy egyetlen, ráadásul szupranacionális szervezet vadászik csak rá. Ezen a kérdéskörön azonban nem gondolkodik sokat, hiszen ha a férfi azt sem fogja fel, hogy nem hatóság küldte őket, akkor miért kéne további gondolatokat pazarolni rá. Inkább a megbilincselésén kéne munkálkodniuk. Ami addig a pontig működni is látszik, amíg meg nem említik a mutáns képességét. A férfi meglepő gyorsasággal pattan fel és süvít el közte és Tariq között. Erre már kénytelen fegyveresen reagálni. Előrántja kését és úgy ugrik a férfi után...akiről azonnal látja, hogy nő. Alex ráadásul...
-
Kéne egy kis pókos segítség. - mondja gyorsan. Tariq csak egyet pislant és már mozdul is, de amikor megfordul eszébe jut a célpontjuk képessége. Fél szemével a mellé érkező Malloryra sandít.
-
Balra. - Vakkantja és a jobb oldali Alexre veti magát, miközben Mallory a bal oldalit veszi célba.

_________________
Quis custodiet ipsos custodes? ~ Britannia kapitány ~

Az igazi férfi nem hősködik a fegyverrel, hanem diszkréten viseli, és bölcsen használja. - B.G. ~ Albert Shear ~

Just keep your head down a few more minutes and you're out of this. ~ Mallory Danica Walsh ~

Rendszerben látni és gondolkodni. Az a modern művészet. ~ Madeleine Eleanor Delacourt ~

Kiss, kiss, bang, bang ~ Tariq Kudrjawizki ~
Albert Shear
Albert Shear
8. szint - 18 kredit

Hozzászólások száma : 730
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 07.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York

Karakteradatok
Főkarakter: Albert Shear
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Lady Gaia-Vell on Csüt. 11 Dec. 2014, 11:13

Résztvevők: Mallory Walsh, Tariq Kudrjawizki, dr. Erwin Vayne / Pókember, Alex Fisher, Colona Walding, és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. december 14. (vasárnap)

Mindkét Alex pontosan ugyanabban a pillanatban, ugyanazzal a mozdulattal és hangon mondta ki, a képességblokkoló kérését, a mozdulataik is pontosan egyformák voltak, a reakciók is. Nem lehetett megmondani, hogy melyik az igaz és melyik pedig a másolat. Walsh kimondta, hogy szükséges a póki beavatkozása is, Erwin megérkezése előtt már megszólalt a riasztó, ahogyan odakint a kamerák észlelték a mozgását, nem tudni, hogy ki mire számított, de a következő pillanatban az ablaküveg, ami plafontól padlóig ért hangos robbanással tört be. Ösztönösen kapta a hang felé mindenki a fejét és az üvegszilánkok, mivel nem volt túl széles a helység, olyan négy méter mindenkit beleptek, így még a szemét, arcát is el kellett mindenkinek takarnia. Gammer nem tette meg, így ő több vágást is elszenvedett az arcán is. Ennek ellenére a lendület valószínűleg vitte tovább Walsh-ot és Tariq-ot, ha nem álltak meg, így mire megérkeznek már csak egyetlen egy Alex-et találtak ott, a másik eltűnt. Erwin is csak ezt látja, hogy Gammer éppen eldől a földön egy kanapé mellett, a bejárati ajtóhoz közel pedig Alex-ra „támadott” a két WREC-től jött személy. Smith sehol sem látszik, de nem nyílt ki az ajtó és ennyi idő alatt még nem érhetett a betört ablakhoz sem, ahol Pókember volt, így bent kellett lennie a lakásban. A riasztó hangja továbbra is hangosan szólt.

_________________
Reneszánsz/alter realitások: Gaia Vell tábornok, Johanne Jones Tao , Reena Reynolds, Felicia Paran,
Továbbiak: Eshana Swati Khan, Mesélő, Ghost. A.I.M. Felső Tanács, A.I.M. Birodalom, Hydra emberei, MODOC
Továbbiak: Morgan Le Fay, Természetfelettiek, Niclas Richard Jørgensen, Roxxon emberei
Cerebro központi adattára - ahol minden fontos információ egy helyen megtalálható az XMR-el kapcsolatban!
Above hotel - Page 3 TumrecL
Lady Gaia-Vell
Lady Gaia-Vell
Csoportvezető

Hozzászólások száma : 2283
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 21
Join date : 2013. May. 05.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz

nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t3180-felicia-paran http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 14 Dec. 2014, 00:01

//Darren ugyan kért egy nap haladékot, de mivel senki sem írt, így 1 nap is felesleges a tali miatt... szóval legkésőbb szerdán lesz új kör.//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Above hotel - Page 3 Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14690
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 30
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Jack Gammer on Vas. 14 Dec. 2014, 02:10

Jack Gammer Naplója - Versenyfutás - 8. Bejegyzés - Dátum: 2025. október 15.

Ez az egész akció egy káosz volt. Már a kezdet kezdetén is bűzlött minden, nem csak a feladat, de a csapat, sőt, talán még én magam is. A kiemelt célpont, a rejtélyeskedés, a kusza utasítások a felsőbb körökből, az összedobált csapat, a rengeteg érintett szervezet, a diszkréció, egyszerűen semmi sem stimmelt. És ez egy bizonyos pontig nem is zavart, hiszen az én dolgom nem az volt, hogy megkérdőjelezzem a parancsaimat, hanem hogy kérdések, fennakadások és problémázások nélkül végrehajtsam őket legjobb tudásom szerint. Mégis, az események eljutottak egy olyan pontra, ahol már nem volt más választásom, hogy kicsit elszakadjak az eseményektől, elgondolkodjak a dolgokon, mérlegeljem a helyzetet. Sajnos ez egy súlyos hibának bizonyult. Megfeledkeztem róla, hogy egy logikátlanságokkal teletűzdelt, borzasztóan inkompetens és együttműködésre képtelen csapattal áldott meg a sors, és ha én nem végeztem a munkámat, akkor sajnos senki sem. Nagyon úgy néz ki, hogy ez a szomorú helyzet, ehhez kell alkalmazkodnom a továbbiakban, amíg igyekszem menteni a menthetőt. Egyre inkább hiányzott a san francisco-i csapatom, Gray ügynök és Terry, akikkel fantasztikusan együtt tudtunk dolgozni, hogy megoldjuk a szektás ügyet. Sőt, bármelyik SHIELD egységnek örültem volna, akár ismerősökkel, akár ismeretlenekkel. Mert ugyanazt a forgatókönyvet ismertük mindannyian, meglett volna az együttműködés és a közös hang. Nem úgy, mint ezekkel az individuumokkal, akik mintha nem is ugyanarról a bolygóról származtak volna, mindenki elbeszélt mindenki mellett, ez egyre inkább frusztrált. Pedig az elején olyan jól kezdődött minden. Néhány hónap szünet után ismét behívtak egy komolyabb eligazításra, egyedül engem, szerény személyemet, így sejtettem, hogy valami komoly dologról volt szó. Nem is tévedtem ebben a kérdésben. Egy elfogási akcióról volt szó, aminek célpontja a Chromix-landet sújtó vírusfertőzés mögött álló férfi volt. A fickó egy több gazdag személyiséggel is rendelkező alakváltó mutáns volt, így nem is csoda, hogy ennyi ideig sikerült elkerülnie a hatóságok figyelmét. Minden nagyobb szervezet a nyomában volt, ez a csapat összeállításon is látszott. Mikor áttanulmányoztam az ügy előzményeit, az utána való nyomozást, nem találtam semmiféle furcsaságot. Most viszont már nem vagyok benne biztos, hogy nem siklottam el valamiféle részlet felett. De erről majd később. A célpont egy Above nevű hotelben tartózkodott, Staten Island északi részén. Magamhoz vettem az alapfelszerelésem, de mivel azt mondták a részletek és a kiegészítő cuccok a helyszínen várnak minket, nem bocsátkoztam nagyobb felszerelkezésbe, inkább minél hamarabb indultam a helyszínre. Elszállítottak a hoteltól kétsaroknyira egy megfigyelőszobának kialakított lakásba, ahol a helyszíni eligazítás és a csapatom megismerése várt. Egyik se volt egy bíztató élmény. És a baljós előérzeteim később be is bizonyosodtak.

A csapat enyhén szólva is érdekes volt. Akadtak jobb szempontok és akadtak rosszabb szempontok is. Az a baj hogy szép lassan mindenki produkált valami olyat, ami miatt nem szívesen dolgoztam vele. A szakértelemmel aligha voltak gondok, a problémák ott jelentek meg, hogy nem mindenki volt képes felfogni, milyen eszközökkel, milyen körülmények között és milyen megkötésekkel dolgozhatunk. Persze, ez senkinek sem volt kényelmes, de ezek voltak a parancsaink, ezek szerint kellett eljárnunk. Legalábbis ez bizonyos pontig, amíg egyszer csak fel nem borultak a dolgok, de erről majd úgyis írok még sokat. Tehát a csapat. A WREC-től rögtön két ember is jött, egy Charlie kódnevű férfi és egy Delta kódnevű nő. A szakértelem, a profizmus, a képességek szempontjából kiemelkedőnek véltem őket a többiek közül. Látszott rajtuk, a gondolkodásukon, a felszerelésükön, a mozgásukon, a megszólalásaikon, hogy értették a munkájukat. Ez mind rendben is lenne, de mindketten, főleg a férfi, mintha nehezen asszimilálódtak volna a helyzethez. Jelvénylobogtatás, helyszíni lezárások, éles fegyverek, hotelszemélyzet értesítése, tintanyalók terepre vitele, mind-mind olyan ötlet volt, aminek semmi keresnivalója nem volt egy ilyen diszkrét titkos akció keretei között. Ettől függetlenül a terv kidolgozásánál végül is egyetértettünk sok részletbe, szóval a munkájukban végső soron nem találtam kivetnivalót. Ami a terepen történt ezek után, az már teljesen más kérdés volt, de erről majd később. Az AIM-től egy jelmezes alak jött, aki Pókember kódnévre hallgatott. Sosem szerettem az ilyen maskarásokat, ez ráadásul mintha túlzottan is érdeklődött volna a felmerülő rivális vállalat irányába, ahelyett hogy a feladattal foglalkozott volna. Minden esetre ő legalább felfogta az akció komolyságát és hogy nem felesleges túlbonyolításokról, hanem óvatosságról és körültekintésről volt szó. Furcsa, hogy pont a maskarás alak értette ezt meg a legjobban. Az érintett ország elküldte a királyi testőrség parancsnokát, Alex Fishert. Na ő aztán forrófejű, forróvérű, forró mindenű hölgy volt. Az emelt hangú vitázás sem állt tőle távol, nem rejtette véka alá a véleményét a politikusunkról, akiről mindjárt ejtek néhány szót. Ha valaki, akkor ő aztán totálisan el volt veszve a titkos akció definícióját illetően. A terület teljes lezárása egy dolog, de amikor elkezdte emlegetni az Őrszemek bevetését, amivel a SHIELD nem, csak a kormány rendelkezett, azon a ponton már majdnem sikerült elnevetnem magam. Persze, nincs is annál titkosabb és diszkrétebb, mint amikor New York közepén, egy hotel mellett megjelenik egy mutánsvadász óriás robot. Minden polgár nyugodtan elmegy egy ilyen mellett. Pláne azok után, hányszor került rossz kezekbe ez a technológia az évek során. De a hab a tortán még csak ezután jött. Kaptunk egy önkormányzati képviselőt, egy politikus figurát, egy tintanyaló banyát, Colona Waldingot, akinek aztán semmi haszna nem volt az akció szempontjából és ezen rajta kívül mindenki tisztában is volt. Ahogy azt az ilyenektől megszokhattuk már, nagyon nyeregben érezte magát, fontoskodott, fenyegetőzött, hasonlók. Bezzeg mikor a kis füzetecskéje a kukában landolt, végre elhallgatott és beült a sarokba duzzogni. Ez volt hát a csapat. A „csapat”. Mégis mihez kezdjen az ember egy ilyen bandával? Hát annyit mondhatok, hogy eddig semmi produktív nem jött össze. És semmi jel nem utal arra, hogy ez a jövőben meg fog változni.

Az egy hangyányit megnyugtatott, hogy a vegyes csapat ellenére az irányítás a SHIELD kezében volt. A megfigyelő helyiség legalábbis a mi ügynökeinkkel, a mi technológiánkkal, a mi megfigyelőeszközeinkkel volt tele. Többször is felmerült bennem a kérdés, miért nem dolgozhattam inkább ezekkel az ügynökökkel, minden sokkal egyszerűbb lett volna. Nem, ehelyett megkaptam ezt a furcsa bandát. Az akció parancsnoka szintén SHIELD ügynök volt, egy negyvenes évei elején járó, halántékánál már őszülő, teljesen átlagos külsejű, barna hajú, barna szemű, magasabb rangú vezető ügynök, Joe Cracker volt. Rendben levezényelte az eligazítást, kézben tartotta a szereplőket, kisegített minket információkkal és felszereléssel, a tervezés alatt meg voltam elégedve a munkájával. Utólag visszatekintve valaki valamit nagyon elcseszett az előkészületek alatt. De erről megint csak később ejtek pár szót. Tehát maga a tervezés rendben zajlott. A gyors bemutatkozások után egyből ráálltunk a célpont bezsákolásának kivitelezésére. A férfi természetesen a legkevésbé körbekeríthető helyen vert tanyát az ötemeletes hotelban. Harmadik emeleti szoba, közel a szint közepén futó lifthez, oldalt lépcsőházak, tűzlépcső, tető és három kijárat lent. Az összes kijárat lezárására nem volt megfelelő mennyiségű emberünk és forrásunk. Amúgy sem volt rá garancia, hogy ki tudtuk volna szűrni az alakváltót, tekintve hogy talán még a ruháin is tudott változtatni, illetve állati alakot is felvehetett. Tehát nem kockáztathattuk meg, hogy észrevegye a közeledésünket, egészen addig, amíg már késő lett volna számára. Többek között ezért is kellett az óvatos, körültekintő és titkos megközelítés. Egy ilyen kaliberű eltűnő művész bizonyosan volt olyan óvatos, hogy a környezetében bármiféle hatósági intézkedésre megfelelő menekülési tervvel reagáljon. Újdonsült kollégáim csúnyán alábecsülték a férfi szakértelmeit, képességeit, tapasztalatait, talán még én magam is, csak idő kérdése volt, hogy ennek megfizessük az árát. Úgy gondoltuk a dél körül esedékes tárgyalás tökéletes alkalmat kínált a támadásra, akár belülről- akár kívülről. A hírszerzés szerint a tárgyalópartnerek megfelelő iratok birtokában tökéletesen helyettesíthetőek voltak. Talán itt követtük el az egyik legnagyobb hibát, hogy ezt elhittük. Ez a hiba aláaknázta az egész akciót, innentől kezdve nagyjából bármiféle készülés fölösleges volt, persze erről mi nem tudhattunk akkor. Meg még sok más momentumról sem, amik az egész akció alapjait voltak hivatottak átírni, de ezekről megint csak később ejtenék pár szót.

A terv érdemi része tehát megvolt. Delta és én voltunk hivatottak behatolni a célpont szobájába, békés módszerekkel, tárgyalópartnereknek álcázva magunkat. Innentől igazából már csak ugyanazokat a fölösleges köröket futottuk le újra és újra. Hallgattam a problémázást, a nyafogást, hogy nincs elég információ, meg nincs elég lehetőség, meg hogy túl van minden bonyolítva. Valóban, ezekben megvolt az igazság, de nem panaszkodni jöttünk ide, hanem parancsokat végrehajtani. Mellékesen ehhez az akcióhoz valóban kellett a diszkréció és a titkos megközelítés, de ezt néhányan nem akarták felfogni. Ami például nekem szintén nagyon nem tetszett, hogy felsőbb körök álltak az akció mögött, tehát dróton rángattak minket és nem véletlenül nem tudtunk minden részletet. Utáltam az ilyesmit, de olyan rendszerben dolgoztunk, amibe ezt és a többi felmerülő problémát is el kellett fogadni. Tettem pár nyugodt kísérletet, hogy megpróbáljam megértetni velük a helyzet komolyságát, de mintha a falnak beszéltem volna, úgy éreztem továbbra sem értik. Mindegy, sokat nem tehettek a dolog ellen, hiszen úgy ahogy elkészült a terv, és inkább a beépülésről volt szó, mintsem ajtók berugdosásáról. Akármennyire is szerettem azt csinálni, ez most nem az az idő volt. Ki tudja, hogy alakult volna, ha nem próbálunk meg beépülni ebbe a tárgyalásba, az egész küldetés másféle fordulatokat vett volna. Volt belőlük egy pár ebben a forgatókönyvben. Már az elején sejtettem, hogy nem fog ez simán menni, de azért még az én várakozásaimat is felülmúlta, amik történtek. Igen, tudom, megint magam előtt járok, sajnálom, de nehéz kivárni. Na szóval, az elképzelés rendben volt. Delta és én, egy nő és egy férfi, a Roxxon küldöttei. Valami új nyugati parti cég volt ez, az AIM-hez hasonló lefedettséggel, akik biológiai és genetikai kutatásokkal foglalkoztak. Ezekben annyira még nem is voltam otthon, de nem is kellett volna, elméletileg. A gyűjtött információk szerint csak pénzügyi kimutatásokat, terveket, prospektusokat, szerződéseket és hasonlókat kellett volna prezentálnunk a célpontnak. Ezt is csak addig, amíg azonosítjuk, a közelébe férkőzünk és ártalmatlanná tesszük. Utóbbi kivitelezésre kérvényeztem egy képességblokkoló karperecet, illetve egy órának álcázott nyugtatófegyvert. Ezekhez jött még egy kommunikátor, illetve majd később egy védőruha a biztonság kedvéért. Már ezt is sok felszerelésnek éreztem, de ez volt a minimum, illetve hölgy társamnál még egy rejtett kerámia kés, amivel már elmertünk indulni az ellenséges fészekbe. Már csak a zsákmányolt iratoknak kellett megérkeznie, illetve nekünk kellett prezentálhatóvá varázsolni magunkat.

Nem tudtuk mennyi időt kell eltöltenünk a célpont közelében, hogy eljöjjön a cselekvés ideje, így a legjobb, amit tehettünk, a minél jobban kivitelezett felkészülés volt. Pókember előrement biztosítani a tetőt, ahogy a forrófejű Charlie-Fisher páros is elindult, hogy tiszta terepet biztosítson az érkezésünknek. Mi Deltával vártunk az iratok megérkezésére, közben tárgyalóképessé varázsoltuk magunkat. Kaptam egy nem fém alapú, instabil molekulájú, ellenálló és alkalmazkodó képes védőruhát a civil ruházat alá, csak a biztonság kedvéért, ha elszabadult volna a szituáció, ami végső soron meg is történt. A tárgyaláshoz megfelelően kiöltöztem, a hajamat is igazgattam kicsit, felcsatoltam a kütyüket és mire ezekkel megvoltam, meg is érkeztek az aktatáskák. Tényleg semmi nem utalt arra, hogy bármi másról lenne szó, mint egy befektetői tárgyalás. A két delikvenstől se tudtak meg semmit. Fogalmunk se lehetett, hogy teljesen rossz nyomon jártunk a karaktereinkkel. Csak az alapján tudtunk dolgozni, amiket kaptunk. Iratok, tabletek, prospektusok, pénzügyi és technológiai kimutatások, semmi extra, csupa tárgyalási dokumentum. A két tárgyalóban sem láttam semmi buktatót. A hátterük tiszta volt, le lettek nyomozva, nem voltak piszkos ügyleteik. A férfi volt a tudós, a nő az ügyvéd és pénzügyi asszisztens. Egyszerű szerepek voltak. Laura Adams és Daniel O’Neill, a rámenős üzletasszony és a morgós okos tojás. Nem voltam otthon a Roxxon kutatási területeiben, de rizsázni nagyon jól tudtam, ilyenekről nem is volt nehéz, mint gyógyszerek, oltások, színváltós házi kedvencek, csak promóznunk kellett, nem bonyolult tudományos magyarázatokat adni. Betanultuk a szerepünket, a feladatunkat, készek voltunk addig játszani a szerepeket, ameddig csak kellett. Hát kár volt ennyi időt tölteni a készüléssel, mert a dolgok kellemetlen fordulatot vettek rögtön az elején, de nem szaladok előre, mindjárt úgyis odaérünk.

Elindult hát a mi párosunk is, elvittek minket autóval a hotelig, onnantól pedig már a szerepünket alakítva léptünk be a hotelba. Az előcsarnokból sok szórakoztató ipari egység nyílt, de nekünk nem ezekkel kellett foglalkoznunk, hanem mihamarabb teljesítenünk kellett a küldetésünk. Gond nélkül elértünk a lifthez, azzal fel az adott emeletre, ki a folyosóra, ahol egy takarítónőn kívül senki sem volt. Hamar megtaláltuk a keresett szobát, nagy levegő, és kezdődhetett a mulatság. Bekopogtam, bemutattam magunkat az ajtón keresztül és hamarosan ki is tárult előttünk a szoba bejárata. Motoszkálás hallatszott már előtte is, de alig fél percbe telt az ajtónyitás, úgy tűnt, eddig minden rendben. A célpont nyitott ajtót, fehér ing, nadrág, elegáns cipő, de az ing felső gombjai nem voltak begombolva, a haja pedig elég nyirkos volt. Sejthettem volna, hogy nem valami komoly üzleti tárgyalásra készült. De ezt még csak a férfi lazaságának tudtam be. Beinvitált minket a nappaliba, hellyel és itallal kínált minket, majd arról érdeklődött, mit is akarunk tőle. Itt kapcsolnom kellett volna, hogy valami nem stimmelt. Vagy legalábbis gyanakodnom, hogy rossz szerepben vagyunk. Sajnos túlságosan lefoglalt a szerepem, na meg persze az, hogy észrevétlenül elkezdtem pásztázni a szobát esetleg csapdák után kutatva. Megengedtem ezt magamnak, ugyanis mint a tudós nem az én dolgom volt flörtölgetni a célponttal, az Delta feladata lett volt. Éppen ezért nem értettem, mi a fenét művelt társam, rögtön az elején. Valamit nagyon félreértelmezett a viselkedésemben, szó sem volt lefagyásról, csak én vele ellentétben igyekeztem alakítani a betanult figurámat. De nem, neki szó szerint rám kellett irányítania a figyelmet. Előadott valami indiai utazásos sztorit, amivel nagyjából le is lőtte az álcánkat. Nem volt ideje a nőnek további akciózásra, nem volt időm megmagyarázni ezt az egész félreértést, nem volt többé idő semmire, lebuktunk, kész, vége volt a dalnak. Ennyi volt a beépülés. De hogy buktunk le ilyen gyorsan? Nos, én a szerepemet játszottam, nem a visszahúzódó tudós dolga volt jó pofizni a tárgyalás alatt. Delta pedig hamar elintézte, hogy a kis trükkünkből ne maradjon semmi. Fogalmam sincs miért csinálta ezt, de nem is érdekel, minden esetre eléggé bosszantó. De nem hibáztathatom. Nem kezelte megfelelően a helyzetet, nem játszotta rendesen a kijelölt szerepét, nem alkalmazkodott a körülményekhez, de az az érzésem nem ez buktatott le minket. Ha jobban reagálta, reagáltam, reagáltuk volna le a helyzetet, akkor is így alakult volna. Ez a célpont szavaiból teljesen egyértelmű. Nem volt itt szó semmiféle befektetési tárgyalásról, félreinformáltak minket, de nagyon csúnyán. John Smith úr és a Roxxon már valamiféle kapcsolatban álltak. Ismerte őket, tudta milyenek a dolgozói, és nem ez volt az első alkalom, hogy felkeresték és az is biztos, hogy nem befektetésekről beszélgettek. Nem tárgyalás, nem szerződés aláírás, konkrét feladat kijelölését várta tőlünk. A célpont a Roxxon-nak dolgozott és az új megbízását várta tőlünk. Erre a fordulatra sajnos nem számítottam, már a hírszerzés szintjén elbuktuk ezt a beépülős akciót, valaki nagyon nem nézett utána a dolgoknak. De én is gyanakodhattam volna korábban, hogy valami bűzlik ekörül a cég körül. Minden esetre olyan zsákutca volt ez, amiből nagyon nehéznek ígérkezett kikecmeregni.

És ebben a nehéz helyzetben az sem segített, hogy mintha az egész csapatom azt akarta volna, hogy káoszba, kudarcba és bukásba fulladjon ez az egész akció. A célpont rendkívül magabiztosnak tűnt. Már tudta, hogy érte jöttünk és tudta, hogy az ajtó mögött várt az erősítésünk. Négyen voltunk egy ellen, de mintha szeme se rebbent volna. Sőt, úgy érezte ő állt nyerésre. Ez további aggodalomra adott okot. Az meg pláne, hogy Delta elkezdett zagyvaságokat mondani. Vagy megtéveszteni akarta a fickót, vagy összezavarni, minden esetre engem lassan sikerült, mert nehéz volt eldönteni, a nő végül is kinek az oldalán állt. Charlie és Fisher is beléptek a szobába, tulajdonképpen körbevettük a fickót, de továbbra sem aggódott emiatt. Tényleg csak én vettem észre négyünk közül, hogy valami nagyon nem stimmelt? Ennyire nem lehetett vak az egész banda. De, ezek szerint mégis. Smith tovább tetézte a dolgokat. És amiket mondott, azokon mélyen elgondolkodtam. Az ENSZ mozgatta így a szálakat. Felsőbb körökből érkezett az akcióra a parancs. Nem akartak nagy felhajtást. Privát akció. Kezdtek értelmet nyerni a dolgok. Pláne akkor, amikor a férfi teljes meggyőződéssel mondta, hogy semmi olyat nem tett, amiért utána küldtek volna bárkit. Vagy profin hazudott a fickó, ami egyáltalán nem volt kizárható, vagy igazat mondott, ami rengeteg aggodalomra adott okot. Némi elbeszélgetés valóban nem ártott volna, de azért kényelmesebben éreztem volna magam, ha mindez egy SHIELD kihallgatóban zajlott volna le, ahonnan a férfi semmilyen módszerrel nem tudott volna kereket oldani. De Delta megint keresztülhúzott mindent. Komolyan mondom, kezdett felbosszantani ez a nő. Az első benyomásom az volt róla, hogy egy higgadt és hidegvérű profi, ehhez képest úgy viselkedik, mint egy amatőr. Persze, a küldetést teljesíteni kellett, ez tény, elismerem. De az, hogy semmibe vette a férfi viselkedését, a szavait, minden mozdulatát, az egy óriási hiba volt. Megint csak rosszul mérte fel a körülményeket. A többiek sem voltak nagy segítség a helyzet rendezésében, én pedig bevallom, ezen a ponton hirtelen nem tudtam, mit mondjak. Legszívesebben leüvöltöttem volna Delta fejét, hogy ideáig fajultak a dolgok, leültettem volna ezt a Smith fickót, én is ledobtam volna magam vele szembe, és elbeszélgettünk volna, hogy mégis mi a büdös franc folyik itt. De nem, persze hogy nem, ez így túl egyszerű lett volna. Drágalátos csapatomnak ismét produkálnia kellett magát. Komolyan mondom, ha ennek vége, soha többé nem akarok külsősökkel dolgozni. Már ha egyáltalán élve kikeveredünk ebből a katyvaszból és az állásunkat is megtarthatjuk. Bevallom, mindkét esemény bekövetkezésére nem igazán számítottam ezen a ponton.

Mire eljutottam volna odáig, hogy megpróbáljam kezembe ragadni az irányítást, a célpontnak elege lett, amin nem is csodálkoztam. Talán még békésen velünk is jött volna, ha Fisher nem kezdi el hangosan emlegetni az elméletileg titkos adu ászt, a képességblokkolót. Ez a nő még sosem találkozott mutánsokkal? Egyik se szerette az ilyen bánásmódot, ez a fickó meg főleg nem. Az irányába mutatott diszkrimináció, megbélyegzés, lenézés, gúnyolódás, semmibe vétel megtette a hatását, Smith bedühödött és a békés megadás helyett elkezdett akciózni. Hiába voltak ketten ellene, Charlie és Delta, mintha vakokkal fogócskázott volna Smith, úgy suhant el mellettünk, egyenesen Fisher irányába. A férfi egyenesen nekicsapódott a nőnek, kikerültek a látóterünkből és mire ismét megláttuk őket, már két teljesen egyforma Alex Fisher volt a földön. Óriási szerencse, hogy nem engedtek nekünk éles fegyvereket behozni, mert most már olyan pipa voltam én is, hogy legszívesebben mindenki fejébe kiosztottam volna egy-egy golyót itt a szobában.  Mi a büdös fene ütött itt mindenkibe? A testőrnő a földön birkózott a célponttal, a két idióta jómadár rájuk ugrott, és ha mindez nem lett volna elég, ha nem lett volna elég nagy a felfordulás, ha nem lett volna amúgy is baromi sok problémánk, behozták a maszkost. Semmi értelme nem volt ezen a ponton behívni Pókembert, semmi, de semmi. Ő se tudta melyik az igazi, melyik a hamis, nem tudott nekünk segíteni, összesen egyetlen eredménye volt az érkezésének, még nagyobb felfordulás. Hatásos kis belépő volt, fogta magát, belendült az ablakon, betörte azt, beindított a riasztókat és mindannyiunkat megbénított. Engem még jobban is, mint a többieket. Az üvegszilánkok nagy területen repültek szanaszét, én pedig későn kaptam fel a kezeimet, hogy védjem az arcom, így egy adagot telibe kaptam. Mindent megtettem, hogy legalább a szemeimet védjem, de a találattól így is eldőltem és a földön kötöttem ki. Csodás, a célpontnak nem is kellett semmit csinálnia, a saját csapattársaim terítettek le a földre. Ahogy elterültem, fordult egyet velem a világ, vér csordogált az arcomon, az íze is ott volt a számban és eszméletlenül dühös voltam erre a nagy rakás baromra. A legegyszerűbb az lett volna, ha ott maradok és hagyom az egészet a francba, mert körülbelül ennyit érdemelt volna tőlem ez a brigád, akikre még egy dohánybolt őrzését se bíztam volna rá, mert tuti felgyújtották volna az egészet pár perc alatt.

De nem voltam hajlandó feladni, még nem, akármilyen nehéznek is ígérkezett ennek a helyzetnek a megmentése. A riasztó teljes erőből visított, a három mamlasz a földön birkózott, a maszkos az ablaknál szobrozott, a célpontnak pedig nyoma sem volt. Se az ablakon, se az ajtón nem távozhatott még, vagy a lakás valamelyik másik részén volt, vagy valami menekülőúton távozott. Feltápászkodtam és a sérüléseim okozta fájdalmon túllépve nyugalmat erőltettem magamra, és így szóltam a csapattársaim felé.
- Elég ebből a cirkuszból, szedjék végre össze magukat. Pókember, maradjon az ablaknál és figyelje a tűzlépcsőt is. Maguk hárman, őrizzék az ajtót. Ha kijut ebből a lakásból, onnantól vége a dalnak. Egy legyet se engedjenek el maguk mellett. És ezt most szó szerint értem.
Legszívesebben arcukba vágtam volna, hogy mekkora idióták és hogy mennyire nem tudnak egy ilyen szituációt kezelni, de erre később is ráértem. Most az kellett, hogy biztosítsunk minden kijáratot, elszigeteljük a problémát és úgy próbáljuk meg megoldani. Ha Smith kijut, onnantól buktuk az egészet, semmit nem helyeztünk rá, akárki és akármi lehet belőle, akkor pedig már semmi esélyünk se lesz kiszúrni. Magasról tettem rá, mi volt a véleményük arról, hogy utasítgattam őket. Pár percig nem én dirigáltam és minden a feje tetejére állt. Ideje volt, hogy olyan ossza az észt, akinek van is és tisztában van a helyzettel, amibe kerültünk. Magamon kívül nem nagyon láttam ilyet. A riasztó pedig megőrjített.
- Központ, itt Gammer. Ha megoldható, kapcsolják ki az épület riasztóját. Nincs képünk a célpontról, de úgy tűnik még a lakásban van. Az ajtón, az ablakon és a tűzlépcsőn kívül kijuthat még valahol?
Szóltam bele a kommunikátoromba, a megfigyelő állomáson váró SHIELD ügynököknek címezve az üzenetemet és a kérdésemet. Egyelőre tényleg az volt a legfontosabb, hogy elszigeteljük ezt az egész problémát, mielőtt még hatalmas káosz törne ki, amiben már biztosan nem tudtunk volna úrrá lenni a helyzeten. Amíg a lakásban maradtak az események, volt lehetőségünk elsimítani a dolgokat. És igen, ez volt a tervem, meg akartam oldani ezt a helyzetet, amibe ez az életképtelen banda kevert minket.

Ha megvolt az egész lakás lezárása, minden kijárat le volt fedve, John Smith nem juthatott ki, csak rajtunk keresztül, akkor jöhetett a fickó felkutatása. Már belépéskor megpróbáltam felmérni a terepet, de Delta ostobaságai és a lebukásunk meggátolt ebben, így most igyekeztem pótolni ezt a nagy hiányosságot. Itt bujkált valahol, valamilyen alakban, akár állatiban is, így minden sarkon, minden lépésnél, minden pillanatban készen álltam a küzdelemre. Ha kutatás közben nekem támadott, akkor igyekeztem blokkolni a csapását, és a következő mozdulattal bevinni neki egy nyugtató lövedéket az órámból. Vagy esetleg rákattintani azt a bizonyos képességblokkolót. De azzal is bőven beértem, ha néhány jól irányzott ütéssel helyre tettem. Ha fegyvert szerzett, akkor annak megfelelően kellett reagálnom. Ha szúrófegyvert, azzal még közelről elboldogultam. Ha lőfegyver volt, talán még azt is ki tudtam kapni a kezéből pár lépésnyi távolságban, de ha annál távolabb volt, akkor inkább fedezékbe húzódtam. Ezek voltak az elképzeléseim, ha hadakozásra került volna sor. De nem akartam, hogy odáig fajuljanak a dolgok megint.
- Mr. Smith, Mr Zamzinger, vagy akárhogy is hívják, bárhol is van, figyeljen rám. Jack Gammer vagyok, SHIELD ügynök. A csapatom nem tette éppen a legjobb első benyomást, de ne is figyeljen rájuk, rám összpontosítson. Ön a Chromix-landen kitört vírusfertőzés első számú gyanúsítottja, a maga gyermeke terjesztette el a kórt, ami miatt 39 ember meghalt. Legalábbis mi ezt az információt kaptuk. A parancsunk pedig felsőbb körökből jött, talán az ENSZ-től, talán nem, nem tudom. De valóban, eléggé ködösek a körülmények, mi sem tudunk sokkal többet, nekünk sem árultak el semmit. Kérem, jöjjön velünk, és én megígérem, ha tényleg ártatlan az ügyben, akkor segítek magának tisztázni ezt a félreértést. Lépjen elő, beszéljük meg, ahogy javasolta, mielőtt a társaim csúnyán félbeszakították. Civilizált emberek vagyunk, semmi szükség erre a kakaskodásra, igyunk egy pohár whiskeyt és tárgyaljuk meg a dolgokat.
Én magam se tudtam mennyire gondoltam komolyan, amiket mondtam, de egyelőre nem jutott jobb módszer eszembe a helyzet elsimítására. Ezen a ponton az lett volna a legjobb, hogy szépen leülünk és tényleg megbeszéljük a dolgot. Ezután már valóban el tudtam volna dönteni, a férfi mennyire mondott igazat. Ha hazudott, akkor még mindig leteperhettük. Ha viszont igazat mondott, akkor valami nagyon nagy dologba tenyereltünk ma bele. Valami nem stimmelt ezzel a küldetéssel, ezt már nagyon rég óta tudjuk. Amit a fickó mondott, összeesküvés elméletnek hangzott ugyan, de tökéletesen beleillett a képbe, hogy ilyen hiányos információkkal ellátott privát kis csapatot küldtek a munka elvégzésére. Talán még nem volt késő, hogy elnyerjem a férfi bizalmát és együtt megoldjuk ezt az egész félreértést, már ha erről volt szó. Én minden esetre kiterítettem a kártyáimat, bíztam benne, hogy ezzel sikerült megnyugtatni és együttműködőbb lett. Nem fűztem hozzá sok reményt, pláne nem a társaim majomkodása után, de meg kellett próbálnom. Ha pedig nem jött be, még mindig megpróbálkozhattam a harciasabb megoldással. Már ha egyáltalán megtaláltam. Itt kellett lennie valahol. Ha elhagyta a lakást, úgyis véget ért a küldetés, mert onnantól kezdve már bottal üthettük a nyomát. De ha még valóban odabent volt, akkor vagy szavakkal, vagy keményebb eszközökkel, de együttműködésre akartam bírni a fickót. És nem csak a küldetés teljesítése miatt, hanem a helyzet tisztázásáért is. Mert hogy valami nagyon bűzlött errefelé, ebben teljesen biztos voltam. Már csak meg kellett találni, hogy hol is volt a kaki.

Ez most egy hosszabb bejegyzésre sikeredett, de történt is annyi minden, ami megért ennyi törődést. Konkrétan az akció totális félresiklása zajlott le a szemem előtt. Beléptünk, ott még minden oké volt. Aztán Delta felborította a megtanult szerepeket, engem akart a középpontba állítani és hamar le is buktatott minket, mielőtt akár egy szót is szólhattam volna. De nem itt volt a baj forrása, a gondok ott kezdődtek már, hogy a hírszerzésünk csődöt mondott. Nem volt itt szó semmiféle befektetési tárgyalásról, John Smith úr már a Roxxonnak teljesített feladatokat és most is egy ilyen megbízásra várt. De itt a helyzet még nem volt olyan rossz, ugyan lebuktunk, de négyen voltunk egy ellen. Sőt, még békésen le is rendezhettük volna a dolgot. A célpont nagyon nyeregben volt, ez aggasztott, de az még jobban, amiket mondott. Talán nem csak őt verték át, talán mindünket csőbe húzták, dróton rángattak minket, miközben az igazi tettesek szabadon járkáltak. Utáltam, amikor a felsőbb körök palira vettek. De mielőtt kibonthattuk ezt a témát, társaim felbosszantották a célpontot, aki menekülést kísérelt meg. Innentől kezdve pedig, mint említettem, totális és teljes káosz. Birkózó csapattársak, indokolatlan ablakbetörések, a gyönyörű arcom összekaszabolása, volt itt minden, ami csak szemnek és szájnak ingere volt. Borzasztóan fájt az arcom, vér csorgott róla több helyen is, itt-ott még belém is állt egy-egy kisebb-nagyobb szilánk, de nem foglalkozhattam ezzel, menteni kellett a menthetőt. Először is, az életképtelen csapattársaknak annyi hasznát vehettem, hogy lezárhatták a szobát, ezzel legalább annyit biztosítva, hogy nem terjedt ki a probléma nagyobb területre. A riasztót bíztam benne, hogy a SHIELD-es fiúk ki tudták kívülről kapcsolni, mert csak fölösleges pánikot keltett. És innen jöttem én. Igyekeztem barátságos, megértő és furcsa mód őszinte szavaimmal visszanyerni John Smith úr tárgyalási kedvét, és bár igen meggyőző szoktam lenni ilyen téren, csapattársaim eddigi produkciója után nem csodálkoztam volna, ha a fickó nem kért volna belőle. Ez esetben pedig maradt a bunyó, amilyen körülmények között rátaláltam a lakás óvatos átvizsgálása közben. Akárhogy is bukkant elő, akármilyen formában, akármilyen fegyverrel, megpróbáltam annak megfelelően reagálni. Ha ideáig fajult a helyzet az elsődleges cél az ártalmatlanítása volt, vagy nyugtatóval, vagy képességblokkolóval, vagy ütéssel. Utána pedig törődhettünk az elszállításával. Már ha egyáltalán megtaláltam, amire már nem volt garancia, de valahol lennie kellett. Ezek voltak tehát a kármentő akcióm lépései. Túl későn szálltam be az eseményekbe, de most komolyan, miért mindig mindenki tőlem várta a megoldást? Kezdett elegem lenni, hogy az állítólag csapatmunka abból állt, hogy a többiek marhaságokat mondtak vagy csináltak, én pedig próbáltam valami értékelhetőt kihozni belőle. Ez nem csapatmunka. Ez olyan, mintha bébiszitterkednék. Amit utálok. Ezért nem is csinálom. Elszomorított, hogy a csapattal kapcsolatos előítéleteim és baljós előrejelzéseim beigazolódtak. De most nem volt időm szomorkodni, meg kellet kísérelnem rendet tenni ebben az eszméletlenül nagy káoszban. Hogy ez mennyire sikerült, az már nem rajtam múlott. Én minden esetre minden tőlem telhetőt megtettem az ügy megoldása, az akció megmentése és a körülmények tisztázása érdekében.

_________________
Reneszánsz:
Jack Gammer - SHIELD ügynök
Arnold Braun - HYDRA katona
Rachel Burrows - X-diák
Doktor Julius Amadeus Chaos - a Ravencroft intézet egy őrültje

Gótika:
Jack Gammer - rendőrhadnagy
Jack Gammer
Jack Gammer
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 125
Hozzászólások régi : 71
Korábbi szint/kredit : 1.szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 3.szint - 8 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Mar. 20.
Age : 25

Karakteradatok
Főkarakter: Jack Gammer
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Albert Shear on Vas. 14 Dec. 2014, 18:44

Mallory és Tariq sem kapják a fejüket ösztönösen a robbanás felé. Ennek legfőbb oka, hogy sok-sok éves képzés és gyakorlás miatt "áthuzagolódott az agyuk" és már az élet ösztönük uralkodott és nem a kíváncsiságuk. Azaz nem néznek bele a lövésbe, nem néznek bele az atomvillanásba. Egyszerűen kitérnek előre. Erre pedig a legrövidebb út a padló, így mindketten hasra vetik magukat. Testük és arcuk is védve volt ezáltal valamelyest. Azonban a kiesett időt nem lehet pótolni. Még nem is múlhatott el a robbanás hangjának csengése a fülükben, amikor már álltak fel. A hátukról lehulló üvegszilánkok halk csilingelését még nem hallották. Szemük azonban tiszta volt, de amit láttak nehezen hitték. A kiesett időben az egyik Fisher eltűnt. Tariq mozdult elsőnek. Ő próbálta magát továbbra is a rózsaszín hajú nőre vetni, hogy lefogja.
-
Nem bántani akarlak, csak meggyőződni arról, hogy te vagy a barátnőm...SEAL Silver? - hadarta gyorsan, mielőtt komolyabb sérüléseket okoznának egymásnak. Abban nagyon reménykedett, hogy az emlékeket nem tudta lemásolni az a Smith. Mallory késsel a kezében körbetekintett a szobán. Az abbamaradó fülcsengés mellett végighallgatta a tökéletesen inkompetens ügynököt, aki valószínűleg nagyon meg van elégedve magával és azzal a semmivel amit eddig tett. Nem is beszélve a hiányos adatokról, amiket a SHIELD eddig képes volt felmutatni az akcióval kapcsolatban.
-
Központ. Végletesen kompromittálódtunk. Javaslom az akció befejezését és a teljes csapat távozását.

_________________
Quis custodiet ipsos custodes? ~ Britannia kapitány ~

Az igazi férfi nem hősködik a fegyverrel, hanem diszkréten viseli, és bölcsen használja. - B.G. ~ Albert Shear ~

Just keep your head down a few more minutes and you're out of this. ~ Mallory Danica Walsh ~

Rendszerben látni és gondolkodni. Az a modern művészet. ~ Madeleine Eleanor Delacourt ~

Kiss, kiss, bang, bang ~ Tariq Kudrjawizki ~
Albert Shear
Albert Shear
8. szint - 18 kredit

Hozzászólások száma : 730
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Oct. 07.
Age : 39
Tartózkodási hely : New York

Karakteradatok
Főkarakter: Albert Shear
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by dr. Erwin Vayne on Szer. 17 Dec. 2014, 01:10

Legszívesebben felüvöltenék örömömben, ez annyira menő volt! Persze senki sem értékeli. Néhányan kaptak egy-két üvegszilánkot az arcukba, de aki nem tudott ez elől elfordulni, az így járt. Na mindegy. Nem látok senkiből kettőt, ami azt jelenti, hogy vagy kiszedett valakit, vagy állati alakban van. Csak nem olyan gyengék, hogy kiszedjék őket, így marad az állati alak. A nagyobb gond a betört ablak. Ha jól emlékszem, akkor nem tudjuk, hogy rovar vagy bogár alakot fel tud-e venni. Ha biztosan tudnánk, akkor elkezdhetném behálózni, amivel egyszerűbb lenne a dolgom. Így viszont csak maradok és figyelek. Amire a SHIELD-es is felhívja a figyelmemet. Ami jó mert sosem gondoltam volna rá egymagam. Jó tudni, hogy ilyen okos csapattársaim vannak. Eddig észre sem vettem, de a riasztó is bekapcsolt. Ennyi baj legyen. Ezt még simán meg lehet magyarázni bármilyen kitalált indokkal, amihez egyszerűen lehet videót készíteni. WREC-es szerint végleg vége az akciónak, amivel nem feltétlen értek egyet. Még simán elkaphatjuk az emberünket. Egyenlőre az ablaknál maradok és figyelek a legkisebb mozgásra is. Az ujjaim a hálóvető aktiváló gombján vannak. Amint látok egy állatot kimenekülni, azonnal lövök, ha elég nagy, hogy elkapjam vele. Ha valami túl messze van, akkor azt a többiekre bízom, nekik is csinálni kell valamit.

_________________
"We do what we must because we can"

"Research is what I'm doing when I don't know what I'm doing."
dr. Erwin Vayne
dr. Erwin Vayne
6. szint - 14 kredit

Hozzászólások száma : 450
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2013. Nov. 15.

Karakteradatok
Főkarakter: Darren Cain
Főkari/multi: Multi
Síkok:

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Lady Gaia-Vell on Szer. 17 Dec. 2014, 09:53

Résztvevők: Mallory Walsh, Tariq Kudrjawizki, dr. Erwin Vayne / Pókember, Alex Fisher, Colona Walding, és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. december 20. (szombat)

Gammer elkezdte visszavenni a csapat irányítását és nekilátott parancsokat osztogatni. Azt tudta, hogy a kintiek nem valószínű, hogy letudnák kapcsolni a benti riasztókat, hacsak nem törték már fel eddig a rendszert, mivel a riasztó az épületen belül volt, így az ittenieknek kellett volna megtennie ezt. És ehhez hasonló válasz érkezett rádión keresztül.
- A bentieknek kell lekapcsolnia, kívülről nem tudjuk megtenni – kapta a választ.
A második kérdésre még Pókember is választ adhatott volna, de mivel nem tette, így kapott még egy választ.
- A lépcsőházból feljuthat a tetőre, ha kijut a szobából.
Alex semmit sem mondott, vagy tett egyelőre, Erwin pedig figyelte az ablakot, szerencsére neki a képessége is a segítségére volt ebben, de egyelőre semmit sem érzett. Ő maga Gammerrel értett egyet, hogy nem volt még vége az akciónak, míg a WREC két embere nem volt ennyire optimista.
- Negatív Delta – kapta a választ. – Még valóban van esély letartóztatni.
- Valóban van – hallatszott Smith hangja.
Ha a hang felé néz a társaság a férfi újra az italoknál volt és megint egy pohár whisky-t iszogatott. Mivel arra nem igen figyelt senki, így nem tűnt fel, hogy miként ment oda.
- Csak éppenséggel rossz személyt kergetnek – mondta még mindig. – De amint látom sem az ENSZ-nek, sem a SHIELD-nek, se az AIM-nek, se másnak nincs fogalma, hogy mibe nyúlt bele. Igaz?
Költői kérdés volt, pillanatokkal később újra megszólalt.
- Ugye egyikőjük sem hallott még az Y projectről? – kérdezte. – Pedig egy személyét rajtam kívül még ismerik is…
És valóban, még Erwinnek sem volt ismerős ez a név.

_________________
Reneszánsz/alter realitások: Gaia Vell tábornok, Johanne Jones Tao , Reena Reynolds, Felicia Paran,
Továbbiak: Eshana Swati Khan, Mesélő, Ghost. A.I.M. Felső Tanács, A.I.M. Birodalom, Hydra emberei, MODOC
Továbbiak: Morgan Le Fay, Természetfelettiek, Niclas Richard Jørgensen, Roxxon emberei
Cerebro központi adattára - ahol minden fontos információ egy helyen megtalálható az XMR-el kapcsolatban!
Above hotel - Page 3 TumrecL
Lady Gaia-Vell
Lady Gaia-Vell
Csoportvezető

Hozzászólások száma : 2283
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 21
Join date : 2013. May. 05.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz

nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t3180-felicia-paran http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 20 Dec. 2014, 00:03

//Most is látszik, hogy miért kértem, hogy ne utolsó éjjel írjatok, mivel senki sem írt nem tudok kört váltani... kedden kaptok reagot remélhetőleg.//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Above hotel - Page 3 Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14690
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 30
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Above hotel - Page 3 Empty Re: Above hotel

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

3 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Vissza az elejére

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.