San Francisco

4 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Jack Gammer on Vas. 07 Szept. 2014, 22:10

Jack Gammer Naplója - 14. Bejegyzés - Dátum: 2025. június 30.

Kemény belegondolni, hogy pusztán egy éjszaka leforgása alatt szinte bejártuk már az egész várost. Láttuk a repteret, a rendőrőrsöt, a tengerpartot, a külvárost és most ismét a belvárosba tartottunk, plusz a nyomozás későbbi szakaszára még tartogattam a szigetet is. Miről is szólt ez a nagy városnézés? San Francisco, rituális gyilkosságok utáni nyomozás, X-Men-WAND-SHIELD együttműködés. A csapat két részre oszlott, egyik fele az áldozatok lelkével beszélgetett, másik pedig, melynek jómagam is tagja voltam, kiment a terepre vizsgálódni. Bár az ügy úgy indult, hogy kevés kapcsolat volt az áldozatok között, pusztán a harmadik szem kiszúrása kötötte őket össze, ez mostanra megváltozott. Az egész ügy átfogó szála a város fölé magasodó Celestial volt. Ez a kozmikus, isteni hatalommal rendelkező, fajokat teremteni és elpusztítani képes létező nyugodtan magasodott a város fölé, senki se tudta, mi okból. De valaki, illetve valakik azon dolgoztak, hogy felébresszék és felkorbácsolják az indulatokat a nyugati parton. Több talált nyomunk is volt már, ami a Celestialhoz, az Álmodóhoz vezetett, éppen ezért terveztem meglátogatni, de csak később. Egy jellegzetes fémes szag, egy furcsa jelekkel díszített fémdarab, maga az elkövető, mind-mind a Celestialhoz volt köthető valamilyen módon. Az eddigi egyetlen gyanúsítottunk Jason Jackson volt, röviden JJ. A fickó szürke bőrrel és vöröslő szemekkel randalírozott a városban, valami megszállta, hogy neki bizony gyilkolásznia kellett. Mikor ezt megtudtuk, azonnal a nyomába eredtünk, természetesen a lakásán kezdtük a dolgot. Hosszú út vezetett odáig, a külvárosban volt a házikó, de eljutottunk oda, szép kis nyugodt környék volt. Odabent pedig sokkal nyugodtabb körülmények fogadtak, mint arra számítottam volna. Maria Sanchez (Consuela), a házvezetőnő fogadott minket odabent. A belépésnél még markáns voltam, hogy biztosan bejussunk az épületbe, de később, mikor már belépést nyertünk, elővettem a jobbik orcámat. Odabent pedig zajlottak tovább az események. A ház először egy zsákutcának tűnt a nyomozás szempontjából, de kitartó keresgélés után bizony ráakadtunk a kincsre.

Én is szimatolós mutáns társam, Terry, ízekre szedtük a takarítónőt és a házat is. Szegény nő még a kezét és megvágta és bizony eléggé félt. Reméltem hogy a beszélgetés alatt kicsit megnyugodott, bár sok megnyugtató dolgot nem mondhattunk, sajnos. Ő pedig nem tudott sok használhatót mondani, sajnos. Azt megtudtuk, hogy JJ körülbelül 4 napja kerülhetett az idegen erő befolyása alatt, hogy ismeretlen helyre cuccolt át és hogy gyenge volt a szíve. És ismét említésre került az a bizonyos belvárosi kocsma, amiről a neten is írtak, ahová JJ sokat járt, ahol egy korábbi gyilkosság történt és amiről majd később többet is fogok mesélni. A nőből ennyit sikerült kiszednünk. Őszintének tűnt, tele volt aggodalommal munkaadója iránt, nem akartam többet zargatni, fölösleges is lett volna, így tovább haladtunk a házra a vizsgálat szempontjából. Az előszoba és az ottani szekrény, a házvezetőnő szobája, a nappali, a konyha, a spájz, a fürdőszoba, összefoglalva az egész földszint üresnek és tisztának bizonyult az ügy szempontjából. Tiszta volt bakteriális szempontból is, Maria jól végezte a munkáját, de ez most irreleváns. Mivel pince és padlás nem tartozott a házhoz, az egyetlen esélyünk az emelet maradt. Felbaktattunk a lépcsőn és átkutattuk a fenti szobákat is. A fürdők, a hálószobák, a vendégszobák nem hoztak eredményt. Na de a dolgozószoba, ott bizony várt ránk a jutalom a kitartásunkért.

Terry instrukcióit követve hamar megtaláltuk a dolgozószoba padlózata alá rejtett helyiséget. Felszedtünk két parkettadarabot és megleltük a rekeszt, amiből a fémes szag áradt. Egy doboz volt odalent, kivettem, megbizonyosodtam róla, hogy biztonságos, majd kinyitottam és lehetett csodálkozni. Egy fémes valamivé változott emberi szívet találtunk. Még nem tudtam hogyan is kapcsolódott ez az ügyhöz, ezernyi és egy ponton bele lehetett volna illeszteni, de kapcsolódott hozzá, ebben biztos voltam. Lehetett JJ szíve. Lehetett ez áldozat szíve. Lehetett más szíve. Lehetett valami eszköz a gyilkosságokhoz. Lehetett bármi. De az bizonyos, hogy ez a fémes tárgy kapcsolódott a Celestialhoz, és ennélfogva az ügyhöz is. Tehát nem hagyhattuk csak úgy itt. Most jött az ügyeskedős része. Nem akartam hozzáérni a bizonyítékhoz, valahogy nem voltam rá kíváncsi mi történne, ha érintkezne a bőrömmel. Így jött a trükközés. Elővettem egy zacskót, amit még a helyszínelőktől zsákmányoltam az előző helyszínen, és hozzákezdtem az átjuttatási folyamathoz. Szerencsére a szív nem volt rögzítve, vagy beleragadva a dobozba, így mikor oldalasan megdöntöttem azt, simán át tudtam önteni lassú, megfontolt mozdulatokkal a zacskóba. Érdekes kis csecsebecse volt ez. Súlyra és állagra ugyanúgy érződött a zacskón keresztül, mint egy normális emberi szív, a fémes beütés ellenére. A furcsa dolog akkor jött, amikor már biztonságosan landolt a zacskóban a bizonyíték. A szív ugyanis elkezdett lüktetni. Nem pumpált vért, de a szívizmok ugyanúgy összehúzódtak és elernyedtek, mint egy normális szívnél, ami az átlagos ember mellkasában dobog. Ahogy néztem a lüktető szívet, beugrott egy régi kalózos film, ahol valami hasonló után futkosott mindenki. Kíváncsi lettem volna mi történik, ha átszúrom a cuccot. Vagy rátaposok. Vagy megeszem. Fúj, na jó, ez már undorító kicsit. Természetesen egyik ötletet sem állt szándékomban végrehajtani. Megfelelően elcsomagoltam a fémes szívet a zacskóban, eltettem, a dobozt visszazártam, a helyére süllyesztettem, a padlót visszaépítettem és minden ugyanolyan volt, mint mielőtt feltúrtuk a helyet. Annyi különbséggel, hogy a szív a zsebemben dobozott elcsomagolva, nem pedig a két emelet között. Tulajdonképpen megszereztük, amiért jöttünk.

Lementünk a földszintre, ott pedig Maria már össze is csomagolt, ahogy kértem tőle. Intéztem hozzá néhány búcsúzó szót, főleg JJ-ről és az ügyről, majd Terryvel magam mellett magára hagytuk a nőt. Kétséges volt, hogy JJ valaha is visszatérne ide, de azért fő a biztonság, inkább elküldtem máshová a házvezetőnőt pár napra, így is volt elég baja. Kimentünk a házból, becsuktam magunk mögött az ajtót és ismét kint voltunk az utcán. Minden nyugodt volt, mint amikor bementünk, azzal a különbséggel, hogy három háznyira parkolt egy friss autó. Gyanús volt, végre valami gyanús a környéken, de azért annyira nem gyanús, hogy egyből zargatni kezdjem. Majd ha még egyszer meglátom, na akkor rászállok, addig nem akartam piszkálni, akárki is volt benne. Ideje volt továbbállni. Szimat Őrmester, aki eddig is fuvarozott minket továbbra is hűen szobrozott odakint a járműve mellett. Biccentettem neki, hogy itt végeztünk, majd mindhárman beszálltunk a rendőrautóba és elindultunk a belváros felé.

Eligazítottam a sofőrünket az úti célt illetően, megigazgattam a lábamnál pihenő csomagomat, amiben a nehéztüzérséget tároltam, majd csöndben töltöttem az út további részét, kivéve persze ha valaki megszólított, annak tömören válaszoltam. Amúgy az este eseményeit pörgettem magamban. Hiába próbáltam JJ fejével gondolkodni, ő se tudott a saját fejével gondolkodni, hiszen megszállta valami, így esélyem se volt kikövetkeztetni a következő lépését, mint más sorozatgyilkosoknál. Minden esetre a bár jó tippnek tűnt. Ismerte a környéket, ott biztonságban érezhette magát. Ráadásul le volt zárva a hely a gyilkosság miatt. Apropó gyilkosság. Odafelé menet igyekeztem felidézni ismét a kocsmai gyilkosság részleteit. Mivel az egész repülőutat ezek tanulmányozásával töltöttem, ez nem jelenthetett nagy problémát. Talán ahhoz is volt valami köze JJ-nek, talán csak véletlen egybeesés volt. Minden esetre egy körbenézést megért a hely a Celestial meglátogatása előtt. Mert hogy előbb-utóbb oda vitt az utunk, ebben szinte teljesen biztos voltam. De az még odébb volt. Egyelőre kocsmatúrát kellett tennünk. Megérkezés előtt azért még vetettem egy pillantást az órámra, ez a sok nyomozgatás és kocsikázás ide-oda bizonyára már rendesen belevitt minket az éjszakába. Hamarosan megérkeztünk a kocsma elé, ahol kiszálltam, remélhetőleg Terry is, a sofőrünknek pedig intettem, hogy itt várjon. Szegény rendőr már unhatta, hogy végigfurikázott minket az egész városon, látszólag eredménytelenül, pedig minden helyszínnek megvolt eddig a maga szerepe az ügyben. Persze még össze kellett rakni a dolgokat, az még odébb volt, de a darabok szépen lassan összegyűltek. Bíztam benne, hogy ezen a helyen is várt ránk egy ilyen darabka.

Mint ahogy a külvárosban is tettem, már az utcán felkészültem rá, hogy bármikor nyakunkba ugorhat valamilyen közvetlen veszély. A környék jómódú volt, ismét semmi gyanús, az ajtó a rendőrség által lepecsételve, az egész hely sárga szalaggal körbekerítve. Miközben haladtunk az ajtó felé, elővettem a pisztolyomat, ellenőriztem hogy bevetésre készen volt-e, majd Terry felé fordultam.
- A szisztéma ugyanaz, csöndben bemegyünk és körbenézünk. Szaglásszon nyugodtan, és ha talál valamit, azonnal szóljon. Ja, és amíg nem biztosítottuk a helyett, továbbra is maradjon mögöttem.
Eddig jól működött ez a rendszer, továbbra sem terveztem felhagyni vele. Odaléptünk az ajtóhoz, én pedig ellenőriztem a lezárást. Elsőre úgy tűnt, más nem járt itt a rendőrség óta, persze nem ez volt az egyetlen bejárat. Azért annyira tartottam magam az előírásokhoz, hogy a helyszínre való behatolás előtt felhúztam egy pár kesztyűt, amit szintén a helyi kopóktól zsákmányoltam, majd Terrynek is átnyújtottam egy párat. Nem tudtam mennyire lett feldolgozva a helyszín, de magyarázkodhattam volna később, hogy kerültek az ujjlenyomataink ide. Egyszerűbb volt megelőzni a félreértéseket, mint utólag megmagyarázni. Az előkészületek megvoltak, a pisztoly már a kezemben volt, Terry pedig mögöttem, készen álltunk. Egy határozott mozdulattal belöktem az ajtót és már bent is voltunk.

Puccos egy hely volt, azt meg kell hagyni. A legjobb minőségű székek, asztalok, VIP részleg, kaszinórész, elöl pedig egy növényezett és összevérezett csarnok. Az utolsó ponttól eltekintve rémesen kulturált hely volt. Talán még sose jártam ilyen helyen. Rendőri fizetésből nem nagyon telt erre a kategóriára. Na de első a munka. Először is, felmértem a létesítményt. Minden behatolás azzal kezdődik, hogy fel kell mérni az összes lehetséges helyet, ahol az ellenség megbújhat. Minden szoba, minden sarok, minden kis ficak. Ellenőriztem minden helyiséget, egyelőre még csak felületesen. Igyekeztem felmérni, volt-e valaki, akárki, bárki a kocsmában. Ha volt, akkor arra először is pisztolyt szegeztem, lehetőleg fedezékből és felszólítottam az igazoltatásra. Ha nem volt senki, de tényleg senki, akkor jöhetett a nyugisabb nyomelemzés. Ha a környék biztonságos volt, akkor Terryt is szabadjára engedtem, had kutakodjon kénye-kedve szerint a környéken. Én próbáltam a jól bevált módon, óvatosan és körültekintően, de mégis hatékonyan vizsgálódni. Nem nagyon tudtam, mit is kerestem, igazából bármit, ami az ügyhöz volt kapcsolható, a Celestialhoz, JJ-hez és a hollétéhez, ezekhez a furcsa fémes tárgyakhoz, bármit, ami újabb darabka lehetett a kirakósban. Ha akadt kamera, akkor azt ellenőriztem. Vagy ha a vérben láttam valamiféle furcsaságot, esetleg az elhelyezkedésében, akkor azt. Bármit, ami szemet szúrt. Más nem jutott eszembe, amit ezen a helyen csinálhattunk. Illetve mégis. Ha végeztünk az átvizsgálással, akár találtunk valamit, akár nem, bizonyára jutott még idő egy kis privát körbenézésre. Persze ha találtunk valamit, akkor mindenekelőtt azt megvizsgáltam. De ha ez megvolt, vagy nem találtunk semmit, akkor arra orvosság kellett. Ehhez pedig, természetesen puszta kíváncsiságból, felkutattam a kocsmában található legdrágább, legrégebbi, legszimpatikusabb italt, természetesen bontatlan formában, nehogy valami trükk áldozatai legyünk. Ha megvolt, töltöttem is belőle két pohárba, majd szépen visszazártam és helyére raktam, mintha mi sem történt volna. Nem töltöttem sokat, pont hogy csak az íze kedvéért, ha már egy ilyen puccos helyre keveredtünk, hasznunk is származzon belőle. Egy koccintásra éppen elég volt az adag, csak hogy ki ne száradjunk a nagy nyomozás közepette. Ennyi azért kellett már a sok ide-oda kocsikázás után és ahhoz hogy gond nélkül folytathassuk az estét. Ha idő előtt végeztünk volna a kocsmában, akár találtunk valamit, akár nem, akár örömittasan, akár csalódottan, akár így, akár úgy, de az elindulhattunk vissza a rendőrőrsre, természetesen miután az italozás nyomait profi rendőri szemmel eltüntettem egy zacskóba csomagolva a zsebemben.

De az indulás még odébb volt, hiszen ahogy anno a házban is, a kocsmában is bőven rejtőztek lehetőségek. Alapos körbenézés, kutatás, elemzés után volt rá esélyünk bőven, hogy találjunk valamit, egy darabkát, amelyet beleilleszthettünk az ügy kirakósába. Esetleg magát JJ-t, az lett volna a főnyeremény. De egy újabb fémes meglepetés is megtette volna. Vagy bármi váratlan meglepetés. Persze csak akkor, ha nem okozott bennünk kárt. Igyekeztem felkészülni az esetleges fogadóbizottságra, hogy ne sétálhassunk csapdába, ne válhassunk mi is áldozatokká, szerencsére a rendőri és SHIELD kiképzést kombinálva a kezemben lévő pisztollyal, azért nem voltam könnyű ellenfél, akárki is keveredett az utamba. De bíztam benne, hogy a nyugalom továbbra is fent maradt. Eddig sok akció nem volt az este folyamán, nem is bántam, a nyomozás szépen lassan csordogált és szinte biztos voltam benne, hogy majd a másik végletre is sor kerül majd, a fékeveszett izgalmakra, akkor pedig visszasírom majd ezt a nyugalmas közeget. Addig is, ki kellett élvezni. A kocsma átkutatása, a nyomok keresése, végső esetben egy pohárka drága ital, ez kellett most a nyomozás előrelendítéséhez. Újabb fontos állomás volt ez a kis városnézésünkben, ahol minden egyes állomással közelebb és közelebb jutottunk az ügy rejtélyének végső megfejtéséhez.

_________________
Reneszánsz:
Jack Gammer - SHIELD ügynök
Arnold Braun - HYDRA katona
Rachel Burrows - X-diák
Doktor Julius Amadeus Chaos - a Ravencroft intézet egy őrültje

Gótika:
Jack Gammer - rendőrhadnagy
avatar
Jack Gammer
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 125
Hozzászólások régi : 71
Korábbi szint/kredit : 1.szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 3.szint - 8 kredit
Join date : 2011. Mar. 20.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Jack Gammer
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Danny Long on Kedd 09 Szept. 2014, 15:52

Kinyitom a szemem, és kinyújtóztatom a tagjaimat. Olyan érzés, mintha már órák óta ülnék a székben, de ez nem csoda, mivel a túloldalon töltött idő alatt egyáltalán nem mozdultam meg. Vosra nézek, és intek neki, hogy menjünk fel, miközben a másik kezemmel már veszem is elő az újabb szál cigit. Miközben felfelé haladunk, már mesélem is, amit a férfitól megtudtam.
- Mr. Washington a megölése előtti napokban teológiai kérdésekről beszélgetett egyetemistákkal a parkban, ahol lakott. Ez azért lehet érdekes, mert pont olyan témákról esett szó, amik érdekelhetik a szektát. A keleti vallások témakörében egyebek mellett a harmadik szem is előkerült, ez kapcsolat lehet. A San Francisco-i Tudományegyetem teológia szakát érdemes lehet felkeresni, de nem ez az egyetlen érdekes dolog.
Ha felérünk, kimegyek a bejárathoz, és rágyújtok, ahogy a Rachellel való beszélgetés után is tettem. Ha nincs ott senki, akinek nem kellene hallania a részleteket, és Vos is kijött velem, folytatom.
- Ő Ms. Moonstone-nal ellentétben emlékszik arra, hogy hogyan ölték meg. Három vörös köpenyes alak támadta meg éjszaka a parkban. Az Álmodó ébredéséről beszéltek. Az egyikük telepata volt, a halántékához nyúlva megbénította Mr. Washingtont, míg egy másik átszúrta a harmadik szemét.
Megvárom a reakciót, mielőtt folytatnám.
- Ezzel tehát megvan az ok, hogy miért nem védekeztek az áldozatok. Az is valószínűnek tűnik, hogy nem Jackson a közös pont. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy célzottan választják az áldozatokat. Mr. Washington járatos volt a mágia és a spiritualitás terén, és neki is az a véleménye, hogy a gyilkosai konkrétan őt keresték.

_________________
Mesélő
Reneszánsz: Danny Long, Bérmajom, Jerome Masamba/Ravasz, Peterson Gray, Antoine Alanian (X-diák)
Végtelen Háború: Damian Long
Másik Világ: Bérmajom
Outsiders: Jerome Masamba, T'Challa/Fekete Párduc
Apokalipszis Kora: Woland
Exiles: Antoine Alanian
X-Rezervátum: Danny Long
avatar
Danny Long
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1097
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2012. Mar. 17.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Danny Long
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Terry on Kedd 09 Szept. 2014, 19:22

A kutatást elkezdtük a házban eleinte bár eredménytelenül de végül a dolgozó szoba felől ismét éreztem azt a fémes illatot amit már eddig is követtünk. Amit találtunk viszont sokkal bizarabb volt mint az első fém kocka. Ez egy szív volt. Felállt a szőr a hátamon... Bár ha pontosabb akarok lenni először kinőtt a farkasokhoz hasonló szőrzet a hátamon és az állt pontra tőle. Főleg mikor Gammer bepakolta egy zacskóba és az dobogott.
- Nagyon remélem, hogy ez nem azé akire gondolok. - utalok JJ-re - Az túl bizarr lenne...
Fejezem be majd megvárom a továbbiakat, hogy mi legyen. Ami persze jön is. Lemegyünk elbúcsúzkodunk. A nőt elküldte Gammer, hogy máshol lakjon pár napig ami rutinnak vélhető. Aztán mi már megyünk is tovább. Ezúttal a már párszor említett kocsmához megyünk át ami még mindig le van zárva. Még mindig követem Gammer vezetését és hagyom egyrészt előre menni. Másrészt meg felttörni a leragasztott ajtót is. Ő itt a hivatalosabb személy ebben a témában szóval had csinálgassa Ő ezt.

Gammer instrukcióira bólintottam, hogy okés és értettem és őt követve mentem csak be az épületbe. Amikor már szabad a pálya már akkor elindultam, hogy szimatolgassak körbe.
Odabenn a hely iszonyat puccos. Nem adja olcsón a szabadidejét az is biztos. Minden úgy van ahogy a helyszinelők találták majd hagyták is, a vérfolt még a földön persze. Oda is sétálok hozzá és leguggolok mellé szimatolgatva hátha van valami ami az áldozat vérével összekeveredett és érezhető is, már csak kíváncsiságból.
- Itt mit keressek majd? - kérdezem meg Gammert - Az eddigi fémes szagon kívűl és a bármi gyanús mellett?
avatar
Terry
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 67
Hozzászólások régi : 820
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Tartózkodási hely : AIMVille lakórészek

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Dumb on Szer. 10 Szept. 2014, 00:27

Nyugodtan figyelem a mandingo harcosunk ébredezését, miközben át-át tekintek a holtestre. Kicsit irigylem a képességeit, én annyira kevés kapcsolattal rendelkezek a túlvilággal. Ironikus, tekintve, hogy a közhiedelem szerint félig halott vagyok. De hát az, hogy nappal alszok nem sokat segít a dologban, nem többet mintha kamionos lennék vagy parkolóőr. De azért érdekes lenne egy kutatás az esetemmel a középpontban. Manpság úgy felgyorsult a világ, minden fantasztikus és természetes egyszerre, emlékszem amikor a bolygófaló meglátogatta a Földet.
Egy francos pénteki napon, miután lementek a sorozatok.
Na de gondolat menet vége, van egy esetünk.
Kicsit üresnek érzem a kesztyűs kezeimet miközben a partner egy cigarettával matat. Egy pillanatra a nemlétező belső zsebemhez teszem a kezemet, hogy konstatáljam nincsen gyújtom. Nem én fogok segíteni rajta, de közben rákezd. Előtúrok egy nyalókát és azt kifele csomagolva hallgatom. Bólogatok rendesen, miközben összerakom a dolgot.
Csak akkor szólok közben mikor kiérünk és megáll a történettel. Mikor már teljesebb a kép, egy pillanatra meg is állok, majd kezdésnek a levegőbe mutatok. Mintha irányt mutatnék vagy megnyomnék egy lejátszó gombot a levegő lejátszólistája alatt.
- Érdekes kép, de sok a vakvágány. Szerintem a kulcsszó az amatőrök. Kezdő szekta egy képpel, eszközökkel, de tapasztalat híján. Olvastak egy pár Agata Christiet, néztek Columbot. A hajléktalan megfelelő kezdő célpont, senkinek nem hiányzik, nem fognak boszorkány üldözést rendezni amíg már nem késő. - Elrévedek kicsit a távolba miközben mondom, enyhe kézmozdulatokkal tűzdelve, rövid, de határozott stílusban.
- Sőt, szerintem ők beszéltek vele előtte, legalább egy tagjuk. Kerestek egy sémát amire rá lehetne illeszteni egy vallási rituális balhét. Nem jutott eszembe semmi konkrét, szóval én azt mondanám, hogy összemostak többet. Ha bevették két és fél ezer éve akkor ma miért ne menne. Ráadásul a keletiek eléggé lila ködösek ahhoz, hogy egzotikus, rejtélyes ízt adjanak neki. Aleister is így csinálná manapság, de az egyetem mindenképp a következő megállónk. Felhívom a tanszéket hátha van nekünk valakijük. - A stílusom változik határozottabbra amíg a szemébe is nézek Petersonnak. A végén már nyúlok is a zsebembe.
Gyorsan megnézem az egyetem honlapján a tanszékvezető elérhetőségét, ha nincs is bent talán kapcsolnak titkárságra. Megpróbálok valami elérhetőséget szerezni WAND ügynökség nevében. Találkozót kérni, akármit, csak gyorsan. Kezdenek belejönni az Álmodók ebben a rémálom bizniszbe.

Dumb
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 27
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. May. 05.

Karakteradatok
Főkarakter:
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 10 Szept. 2014, 09:29

Résztvevők: Darren Cain, Peterson Gray, Termina Alusia / Terry, Jack Gammer és Casper Vos
Következő körváltás: 2014. szeptember 14. (vasárnap)

Azt az aktákból mindkét férfi tudja, hogy nem a hajléktalan volt az első áldozat és nem mindenkit nyílt utcán öltek meg, volt, hogy lakásba, kertes házba mentek be és a saját szobájában végeztek az áldozattal. Vos megkapta, vagy könnyedén kikereshette a tanszék számát, ahol késő este révén, mivel már este 11 körül lehetett az idő értelemszerűen nem volt senki, csak az üzenetrögzítő felelt. Nem volt bent éjszakai ügyelet, de ha akart akkor itt hagyhatott üzenetet. Egyébként, ha utána néznek az aktáknak, akkor a rendőrség már járt az egyetemen, mert a diákjaik közül, főleg az igencsak alacsony teológiai tanszékről volt két áldozat is, egy punk srácot öltek meg, illetve egy fiatal lányt is, mind a kettejüket nem sokkal az öregúr után. Ezek miatt minden diákot a rendőrség megfigyelés alatt tartott, házi őrizetben a saját biztonságuk érdekében.

Gammer jól gondolta, már este 11 környéke volt, így a rendőr sem volt túl lelkes, hogy túlóráznia kellett, hogy a SHIELD embereit furikázza, persze megemlíteni ezt nem merte, az állásába kerülhetett volna. Odabent nekilátott a páros körbenézni, Terry megannyi szagot érzett bent, érezte JJ-t is a fémes illatot, de elég régi lehetett már, alig érezhető és olyan sokan jártak bent itt, illetve a felmosó szaga is elnyomott mindent. A vér még kivehető volt, de sajnos semmi több. Gammer közben talált italt és kitudta magát szolgálni vele. Komolyabb felszerelés nélkül sajnos az alapinformációkon túl nem sokra jutnak. Itt nem voltak titkos rekeszek, se semmi, alkohol, drog szaga, és ehhez hasonlók pedig igen.

Ekkor csörgött mindenki telefonja, csipogója, vagy egyéb kommunikációs eszköze, ami nála volt. egy-egy szöveges üzenetet kaptak. Gyilkossági kísérlet történt, ám ezúttal az áldozat túlélte azt és kihallgatható állapotban van. Az üzenet végén a kórház és annak a címe is ott volt, szobaszámmal együtt.

//Dobtam egy szerencsét a csapatnak, hogy mennyire van szerencsétek a háttérben most zajló éppen gyilkosságnál, 100-at dobtam mrgreen //

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13658
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Danny Long on Szomb. 13 Szept. 2014, 22:05

Átnézem az aktákat, hogy találok-e valamit a teológia szakról, és van is bőven információ.
- Úgy néz ki, hogy a teológia szak jó nyom, két áldozat is van onnan. Tehát valószínűleg a témában való érintettség szempont, bár nem kizárólagos. Viszont a válaszok jobban el vannak rejtve, mint gondoltam, mivel a teológiás diákokat már mind kikérdezték, és nem találtak semmit. Most már úgyis késő van ahhoz, hogy kikérdezzünk bárkit, viszont az eddigi áldozatok adatait elemezve talán kicsit jobban átláthatjuk majd a dolgokat. -osztom meg véleményemet a vámpírral.
Ezután meghallgatom az ő visszajelzéseit, de nem igazán értek egyet a következtetéseivel.
- Nagyon sok a logikai ugrás abban, amit mond. Nem igazán értem, hogy mire alapozza a feltevéseit. Nem hiszem, hogy amatőr szervezetről lenne szó. Ha azok lennének, nem tudtak volna ilyen sok gyilkosságot elkövetni anélkül, hogy lelepleződtek volna. Ráadásul ha a rituális jelleg csak álca lenne, sokkal jobban ügyelnének a sémákra, sokkal hasonlóbb áldozatokat választottak volna, hogy a mintát a rendőrség is érteni vélje. Túl sok minden van a lila köd mögött amit nem értünk, és ez aggaszt. Viszont nem jelenti azt, hogy ők sem értik. Lehet, hogy tévednek, és amit terveznek, nem fogja felébreszteni a Celestialt - remélem így van- de szinte biztos vagyok benne, hogy tudják mit csinálnak.
Ekkor megrezdül a telefon a zsebemben. Először azt hiszem, hogy Gammer jelentkezik, de nem. Újabb gyilkossági kísérlet történt, az áldozat viszont ezúttal életben van. Látom, hogy Vos is megkapta a jelzést, így nem szorul magyarázatra, amit mondok.
- Induljunk a kórházba!
Ha van valaki az őrsön, aki elvisz minket, azt örömmel veszem, de ha nincs, hívok egy taxit.

_________________
Mesélő
Reneszánsz: Danny Long, Bérmajom, Jerome Masamba/Ravasz, Peterson Gray, Antoine Alanian (X-diák)
Végtelen Háború: Damian Long
Másik Világ: Bérmajom
Outsiders: Jerome Masamba, T'Challa/Fekete Párduc
Apokalipszis Kora: Woland
Exiles: Antoine Alanian
X-Rezervátum: Danny Long
avatar
Danny Long
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1097
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2012. Mar. 17.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Danny Long
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Jack Gammer on Vas. 14 Szept. 2014, 01:31

Jack Gammer Naplója - 15. Bejegyzés - Dátum: 2025. június 30.

Váratlan fordulatok tömkelege volt ezt az este. Meglepetés meglepetés hátán volt a nyomozás folyamán és még nagyon messze volt a vége. Voltak kellemesebb és kellemetlenebb újdonságok, most előbbivel volt éppen dolgunk. Ráadásul konkrétan a semmiből jött a dolog. Na de nagyon előreszaladtam, mert tényleg fontos dologra fogok majd kilyukadni. Persze maga a szituáció is fontos, hogy elmagyarázzam, miről is volt szó. San Francisco, rituális gyilkosságok utáni nyomozás, WAND-SHIELD-X-Men együttműködés. Míg a csapat egyik fele áldozatokat vizsgált meg, addig az én bandám a városban cirkált, helyszíneket vizsgált, nyomokat keresett. És egész jól haladtunk ebben a folyamatban. Úgy érkeztünk a városba, hogy az áldozatok megölésének módján kívül semmi közös pontot nem ismertünk közöttük. Azóta már részben összeállt a kép. Jártunk az előző gyilkosság helyszínén a tengerparton, jártunk az első számú gyanúsítottunk lakásán a külvárosban, jártunk egy belvárosi kocsmában, tulajdonképpen az egész várost bejártuk már. De azért találtunk is egyet s mást. A nyomaink nagy része a város fölé magasodó Celestialhoz, az Álmodóhoz volt köthető. Találtunk mi furcsa fémes szagot, találtunk mi furcsa szimbólumokkal díszített fémdarabot, találtunk mi megszállt gyilkolászó producert, de sajnos őt még csak felvételen. Ő Jason Jackson, a gyanúsítottunk, aki kiszürkült bőrrel, vöröslő szemekkel és ki tudja hány másik követővel együtt a Celestial felébresztésén fáradoztak. Vagy valami nagyon hasonlón. A tevékenységüknek köze van a Celestialhoz, ez teljesen biztos. Az egész ügy ekörül forgott, még nem voltam benne biztos miért, de igyekeztünk kideríteni. JJ nyomában loholtunk, fülön még nem csíptük, de csak idő kérdése volt a dolog. A lakásán csak a házvezetőnőjét, Maria Sanchezt találtunk, aki sok segítséget nem tudott nekünk nyújtani a férfi megtalálásában. Az kiderült, hogy JJ-t körülbelül 4 napja szállta meg valami, azon a ponton eltűnt, és valószínűleg sorban szedte az áldozatait. A fickó szíve gyenge volt, ami érdekesen összefügg a következő talált nyomunkkal. Találtunk ugyanis egy szívet, egy működő szívet a házban, aminek valamiféle furcsa fémes beütése volt. Begyűjtöttük a nyomot, elbúcsúztunk a takarítónőtől és elindultunk a következő állomásunkra. Ott sok újdonság nem ért minket, legalábbis a helyszínnel kapcsolatban. Más téren viszont annál inkább.

Elhagytuk tehát JJ külvárosi házát, Terry, Szimat Őrmester és én beszálltunk a rendőrautóba és elindultunk a belváros felé. Kijelölt sofőrünk nem volt éppen lelkes. Nem is csodálkoztam ezen, ahogy az órára pillantottam, kicsit elkedvtelenedtem én is. Este 11 körül járt az idő és még nagyon messze volt az ügy vége. Bizonyosan túlórázott már a srác, ahogy minket furikázott a városban körbe-körbe. Ne felejtsek majd el a végén roppant hálás lenni a közreműködéséért. De úgy általánosságban az összes helyi kopó nagy segítséget nyújtott a nyomozás során. Jól végezték a dolgukat, csak kellett egy tapasztaltabb öreg, aki koordinálta őket, dirigálta, mondta mi után mi legyen. Ez voltam én. De nem volt ez mindig így. Én se úgy kezdtem, hogy speciális ügynök voltam, akit egy helyi rendőr furikázott. Én is ültem a volán mögött, amikor egy felettesemet kellett ide-oda vinni a jó öreg New York-ban. Az állomány legalján kezdtem jómagam is anno, rendőrként. Így is töltöttem több mint egy évtizedet. Aztán jött az egész realitásbomlasztó biznisz és nem sokkal utána a SHIELD keretein belül találtam magam. Persze ott se volt könnyű, mint már említettem, hosszú idő után ez volt az első küldetésem aktív szolgálatban. Szóval kemények ezek a feladatok, főleg amikor a létra alsó fokait tapossa az ember, de az ilyenekből lesznek később a legjobbak. Nem azokból, akik rögtön tisztként kezdik, mert valamilyen ismerősök vagy rokonuk elintézte. Nem, az olyanok sose érthetik meg az utcát, a túlórákat, a hálátlan furikázásokat, amiket én egykor, vagy most a mellettem ülő sofőr. Ki tudja, talán pár év múlva ő ül majd a helyemen egy hasonló ügyben. Így legyen.

Megérkeztünk a belvárosi kocsmához. Minden nyugodtnak tűnt, a környéken nem volt semmi gyanús. A helyszín is érintetlennek tűnt a rendőri lezárás óta, de biztosra mentem. Tökéletes helyszínnek tűnt arra, hogy JJ két gyilkosság között meghúzódjon itt, hiszen le volt zárva a hely és jól ismerte. Ezért nem bíztam semmi a véletlenre. Mivel helyszínre hatoltunk be, különösebb engedélyek nélkül, felkaptam egy pár helyszínelőktől zsákmányolt kesztyűt, nehogy itt hagyjuk véletlenül a lenyomatainkat. Egyszerűbb volt elkerülni a problémákat, mint később magyarázkodni. A sofőrünket türelemre intettem a kocsinál, Terryt magam mögé utasítottam, pisztolyomat kézbe vettem és indultunk is befelé. Odabent rendkívül alapos voltam, nem akartam, hogy valami szektás a nyakunkba ugorjon. Végül is megint csak paranoiás voltam, nem volt a kocsmában senki és semmi. Semmi titkos rekesz, semmi rejtett kincs, semmi újabb nyom, se kamerák, se semmi. Csak alkohol, drog, vér, felmosó, JJ és a fémes szag meghatározhatatlan elegye keringett a levegőben. Zsákutca volt, vakvágány, elhaló szál, nem volt itt semmi keresnivalónk. Illetve egy talán mégis. A készletek tökéletesen fel voltak töltve. Ugye kamerát nem láttam sehol, így még azzal se nagyon kellett foglalkozni, nem mintha zavart volna. Levettem két poharat és megkerestem a legdrágább bontatlan whiskeyt. A puccos helyhez méltóan meg is találtam a megfelelő minőséget. Magamhoz vettem, megbontottam, már az illata is csábító volt. Töltöttem belőle a poharakba, majd az italos üveget rendesen visszazárva a helyére raktam, mintha mi sem történt volna. Mivel kesztyűben csináltam mindezt, nagyjából úgy is tűnt, hogy senki nem piszkált semmit, nehogy a tulaj megharagudjon majd. Ezután intettem Terrynek, hogy kapja magához az egyik poharat, a másikat pedig magamhoz vettem. Nem volt bennük sok, éppen csak az íze kedvéért néhány korty.
- Egészség!
Mondtam, koccintottam a mutánssal, majd lehúztam a pohár tartalmát. Ritka alkalom hogy ilyen minőségi itallal akadok össze, ráadásul ingyen, igazi bűn lett volna nem kihasználni a dolgot. Rendkívül jól esett ez a kis vérfrissítő, máris frissebbnek éreztem magam, ahogy lassan haladtunk az éjfél felé. Begyűjtöttem a poharainkat egy zacskóba, a zsebembe süllyesztettem a csomagot, ellenőriztem hogy mindent rendesen a helyére raktam-e, majd a pulton támaszkodva gondolkodóba estem. A kocsma az ügy szempontjából semmi új szálat nem adott, amin elindulhattunk, ki kellett dolgoznom a következő állomást. Logikusan a Celestial lett volna, át a Golden Gate hídon, a szigeten. Ahhoz azonban először szólnom kellett Gray ügynöknek, hogy együtt mehessünk. De mielőtt bármit tehettem volna az ügy érdekében, végső soron az én telefonom csörrent meg.

Egy üzenet volt a rendőrőrsről. Először nem is hittem a szememnek, többször is el kellett olvasnom, mielőtt elkezdtem örülni. Tudom, szörnyű dolog egy újabb gyilkossági kísérletnek örülni, de az ügy szempontjából nagyon fontos ez a dolog. És persze nem csak az esemény, hanem a tény, hogy az áldozat túlélte és kihallgatható állapotban volt. Megkaptam a kórház nevét, címét, a szobaszámot, mindent, ami az áldozat megtalálásához kellett. Ennél nagyobb szerencsénk aligha lehetett volna. Terry-re néztem. Elvileg ő is kapott üzenetet, de ha mégsem, akkor gyorsan tájékoztattam a helyzetről. Ezután nem volt vesztegetni való időnk, azonnal indulnunk kellett. Mindent úgy hagytunk, ahogy találtunk. Eltüntettük az ittlétünk minden nyomát. Szerencsére rendőr voltam, szóval ha volt bármi különbség a belépésünk és a távozásunk között, akkor azt elvileg észre kellett vennem. Ha a helyszín rendben volt, akkor Terryt magam elé engedve elhagytam a kocsmát és lezártam az ajtaját, amennyire csak lehetett. Nem olyan lett, mint mielőtt feltörtük, de majdnem. Ennyi elég volt egyelőre. Lekaptam a kesztyűimet, beledobtam őket a poharas zacskóba és egy közeli kukába süllyesztettem a csomagot. Ellenőriztem hogy megvan-e még a plusz szívecském, arra vigyázni kellett. Más nem marasztalt minket itt a kocsmánál, még vetettem egy utolsó pillantást a helyre és környékére, majd ismét beszálltam a rendőrautóba.
Ha bent volt Terry, Szimat Őrmester és én is, akkor indulhattunk tovább. Eligazítottam sofőrünket a célállomást, vagyis kórházat illetően, majd hátradőltem az anyósülésben. Megint igazgattam kicsit a lábamnál a csomagomon, amiben a nehéztüzérséget tároltam, szerencsére továbbra sem volt rá szükség, bíztam benne, hogy ez így is marad. De amilyen szektával dolgunk volt, kételkedtem benne. Minden esetre igyekeztem a legrosszabbra felkészülni. De ez még messzebb volt. Most a kérdéseken agyaltam, amiket az áldozatnak tehettünk fel. Nyilván a hol, mikor, kik ilyenkor evidensek. Ő volt emlékeim szerint az első, aki élve került ki a szektások karmai közül, érdekelt, hogy mi okozhatta ezt. Cikáztak a kérdések a fejemben, de előbb oda kellett érni. Ha majd megérkezünk, akkor Terryvel a sarkamban igyekszem a lehető leggyorsabban megtalálni a szobát, az áldozatot, hogy rázúdíthassam a kérdéseimet. Bíztam benne, hogy a beszélgetés végére már sokkal okosabbak leszünk az ellenséget illetően. De előbb oda kellett érni.

Odaérni pedig nem volt egyszerű, újabb állomás, újabb kocsiút, újabb hallhatatlan morgások a sofőrúrtól. A kis italozás felfrissített, de nem szabadott elfelejtenem, hogy lassan éjfél volt. A nyom még forró volt, hála a túlélőnknek, így addig kellett ütnünk a vasat, amíg meleg volt. De sosem szabad elfelejtenem, hogy megvannak a teljesítő képességünk határai, nekünk, embereknek. Persze húztam már le én is hosszabb műszakokat, mint minden jó rendőr, de tapasztaltam is, hogy a képességeim idővel romlanak. Szellemi és testi képességek egyaránt. Kevesebb összefüggést látok át, kevesebb dolgot tudok megjegyezni, kevésbé vagyok óvatos. Az este folyamán végig teljes készenlétben álltam, mindig ügyelve rá, hogy ne támadhasson senki hátba, oldalba, fentről, lentről, akárhonnan. Ez a helyzet továbbra is fent állt, ezért is voltam olyan óvatos a kocsmában, csak akkor vettem könnyedebben a dolgokat, mikor már teljesen biztosak voltunk, hogy a hely tiszta. Az utcán is ez volt. És a kórházban is így terveztem tenni. Remélhetőleg a zsaruknak volt annyi eszük, hogy komoly őrizet alá helyezték az áldozatot. Mert ha a szekta tudott róla, hogy túlélte, akkor fent állt a veszélye, hogy megjelennek, hogy befejezzék a munkát. Ennek a negatívuma, hogy veszélybe sodor mindenkit a kórházban, köztük minket is. A pozitívuma, hogy ha ráharapnak a csalira, akkor lehetőségünk lehet elfogni őket. Sokkal okosabbak leszünk majd, ha elérjük a kórházat, meghallgatjuk az áldozat történetét és dolgozhatunk a következő lépésünkön. Későre járt, de messze volt még az ügy vége. Remekül volt időzítve ez a fordulat az ügyben, innentől már a mi dolgunk volt, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle és én így is szándékoztam tenni.

_________________
Reneszánsz:
Jack Gammer - SHIELD ügynök
Arnold Braun - HYDRA katona
Rachel Burrows - X-diák
Doktor Julius Amadeus Chaos - a Ravencroft intézet egy őrültje

Gótika:
Jack Gammer - rendőrhadnagy
avatar
Jack Gammer
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 125
Hozzászólások régi : 71
Korábbi szint/kredit : 1.szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 3.szint - 8 kredit
Join date : 2011. Mar. 20.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Jack Gammer
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Terry on Vas. 14 Szept. 2014, 02:24

Ahogy eddig is előer Gammer majd amikor szólt, hogy a terep tiszta akkor követtem én is. Nem sok nyomot lehetett már itt találni, semmi hasznosat. Ami inkább lekötötte a figyelmemet az az volt, hogy az ügynök nekiállt kiszolgálni magát az italos pultból. A felém adott pohárra csak fintorogtam egyet.
- Kösz inkább nem...
Válasz után meg csak néztem ahogy ő leküldi az italt. ~ És íme a biztonság becses őre...~ Gondolkozok miközben ő a poharakat tünteti el. Kérdezni már nem nagyon kell kérdeznem, hogy hogyan tovább mert a telefonja nekiáll csöngeni és új nyomot kapunk. Beszámolót, hogy egy újabb támadás történt de most az akit megtámadtak túlélte. Valami nyommal szolgálhat így nekünk. Vissza ültünk a kocsiba és el is indultunk a kórházhoz ahol ápolták a szerencsétlent. Elvileg kihallgatható állapotban van, reméljük így is marad míg odaérünk és utána se lesz roszabb az állapota.
Kezd mondjuk sok lenni ez a furikázgatás. Kocsiba be-ki-be-ki. Jó nem vérrontásra fáj a fogam de legalább egy sétára, vagy legalább egy olyan hely váltásra amihez nem kell rögtön rendőrkocsiba ülni.
avatar
Terry
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 67
Hozzászólások régi : 820
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Tartózkodási hely : AIMVille lakórészek

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 14 Szept. 2014, 08:23

Résztvevők: Peterson Gray, Termina Alusia / Terry, Jack Gammer és Casper Vos
Következő körváltás: 2014. szeptember 18. (csütörtök)

Mindhárom személy elindult a kórház irányába, Petersonnak egyedül kellett mennie, mert Vos nem ment vele. A kórház mindkét helyhez elég közel volt, így a hármas néhány másodperces késessel ugyan, de egyszerre érkezett meg. A rendőrök már várták őket és felkísérték az emeletre őket. Ahogyan Gammer várta is, valóban az egész szintet lezárták és kellően nagy létszámú volt a rendőrség itt a helyszínen. Legalább két tucat rendőr kóricált az emeleten és a szoba előtt is ketten álltak. A hármast beengedték, a lány az ágyon ült és éppen a tabletjét nyomkodta. Semmilyen sérülés nem látszott rajta és még csak sokkos állapotban sem volt. ugyan ilyenkor szokás volt infúziót is bekötni, illetve gépekre tenni az áldozatot, de most egyik sem volt használatban. A szurkolólány ruhája az egyik széken volt leterítve a pomponok az asztalon, a tizenhét év körüli lányon pedig jelenleg kórházi öltözet volt. Semmilyen sérülés nem látszott rajta.
a lány:
Amint a társaság belépett és észrevette őket, akkor szúrós szemmel nézett rájuk.
- Végre itt vannak a fejesek, akkor távozhatok? – kérdezte nyűgösen. – Csak meghaltam, nem mintha ez nem mindennapos lenne az életemben, de kösz jól vagyok. Csak haza akarok menni!
Eléggé picsogó hangja volt, affektáltan magas, mintha megjátszaná a sértett hercegnőt. Türelmetlenül nézett a társaságra, hogy mit is mondanak neki ezek után.

Vos továbbra is a rendőrségen várakozott.

//A képválasztás utólag esett le lol…//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13658
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Dumb on Hétf. 15 Szept. 2014, 23:50

A hívás beérkezése megszakítja a beszélgetésünket a karamell színű harcossal, előfordul, jobb dolgunk is van most. Túl jó dolgunk lett hirtelen és a mondandója egy sajátos lépésre szánt el.
- Külön megyek ha nem zavarja. Körül kell néznem, van egy olyan tippem, hogy a célpontjuk nem úszhatja meg csak így... - Rövid megjegyzés után elindulok vele le a lépcsőn, miközben végig gondolom a pontosabb láncolatát a cselekményeknek.
- A rendőrség előtt senki nem számít autólopásra. - Jegyzem még meg félvállról és egy mosoly keretében elválnak útjaink. Keresek egy egyszerű, régebbi típusú, félre eső kocsit. Nem okoz majd valószínűleg különösebb problémát mozgásra bírni, egy kis kapcsolás itt, egy pár ott és már mennie is kéne.
De valahogy nem éreztem áldásosnak befutni csak úgy a csuda csapattal. Ha azt félre is tesszük, hogy az utca végéből látni, hogy mivel van dolguk még az is beleszól a dologba, hogy érdemes lenne a környéket feltérképezni. Ha fontos a célpont személye akkor zavarni fogja őket, hogy ez túlélte. Még sajnos többet nem tudok, de ha majd sikerül leparkolni a környéken akkor nagyon kényelmesen körbe nézek majd, mindig figyelve a hátamra. Most kell közel kerülnünk, nem lehet még egyszer ekkora szerencsénk. Szóval addig növelem a tétet amíg be nem dobják a srácok az asztal túlvégén.
- Itt az ideje egy jó kis régimódi mókához. - Egy üzenetet dobok csak majd még a helyszínre érve a jómadarak üzenő falára.

Dumb
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 27
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. May. 05.

Karakteradatok
Főkarakter:
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Danny Long on Szer. 17 Szept. 2014, 13:50

- Ahogy gondolja. - mondom a vámpírnak. Valóban nem elképzelhetetlen, hogy újabb támadást kísérelnek meg az áldozat ellen. Több lehetséges okot is látok, egyrészt, hogy túl sokat tudhat, másrészt még nem zártuk ki, hogy fontos az áldozatok személye. Nem tudom mire vélni Vos megjegyzését, amikor elválunk, de remélem csak valami metafora volt. Nem feltételezném, hogy egy Wand tanácsadó tényleg autót lopjon szolgálat közben.
Én leintek egy taxit, és késlekedés nélkül a kórházhoz megyek. Az időzítésem tökéletes, éppen Gammer ügynökkel és a lupine hölggyel egy időben érkezem meg.
- Jó estét! - köszöntöm őket. - Mr. Vos körülnéz egy kicsit a környéken, ha bent végeztünk, majd bemutatom önöket egymásnak. A Nyulat hol hagyták?
Most nem akarom húzni az időt azzal, hogy elmesélem, mire jutottam a halottakkal, így a kórterem felé haladva csak ennyit mondok:
- Most a friss célpont a legfontosabb, de ha nála végeztünk, lesz mit mesélnem maguknak.
Ezután ha a többieknek nincs ellenvetése, be is lépek a túlélő kórtermébe. Egy csinos, fiatal, szőke lányt pillantok meg az ágyon ülve, aki a körülmények ellenére meglehetősen aktívnak tűnik. Egyre kíváncsibb vagyok, hogy mi történt, ugyanis látszólag semmiféle sérülést nem szenvedett. Halványan elmosolyodom, amikor beszélni kezd, annyira pontosan úgy viselkedik, ahogy a külsejéből ítélve számítanék rá.
- Igyekszünk nem sokáig húzni az idejét, de muszáj feltennünk néhány kérdést.- mondom. - Peterson Gray ügynök vagyok a WAND-tól, társaim pedig Termina Alusia az X-mentől, illetve Jack Gammer ügynök a SHIELD-től. Azok után nyomozunk, akik önt is megtámadták.
Kivárok egy kicsit, megvárom, hogy ő is bemutatkozzon, majd ha nem ellenkezik, felteszem az első kérdést.
- El tudná mondani, hogy pontosan mi történt?
Közben érzem, hogy rezdül egyet a zsebemben a telefon, de nem szakítom meg miatta a kikérdezést. Nem szeretném, ha a lány megsértődne, hogy nem rá figyelek.

_________________
Mesélő
Reneszánsz: Danny Long, Bérmajom, Jerome Masamba/Ravasz, Peterson Gray, Antoine Alanian (X-diák)
Végtelen Háború: Damian Long
Másik Világ: Bérmajom
Outsiders: Jerome Masamba, T'Challa/Fekete Párduc
Apokalipszis Kora: Woland
Exiles: Antoine Alanian
X-Rezervátum: Danny Long
avatar
Danny Long
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1097
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2012. Mar. 17.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Danny Long
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Thorhalla on Csüt. 18 Szept. 2014, 08:54

Mivel a fele társaság nem írt, bevárom őket. Legkésőbb hétfőn írok, ha előbb ír Saku és Gami, akkor előbb.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13658
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Jack Gammer on Vas. 21 Szept. 2014, 18:31

Jack Gammer Naplója - 16. Bejegyzés - Dátum: 2025. június 30.

Save the cheerleader, save the world. Na ezt aztán magyarázhatom majd azoknak, akik nem nézték a klasszikus sorozatot, ahonnan az idézetet loptam. Meg talán már azoknak is, akik igen, elég rég volt már. Eseményeink helyszíne még mindig San Francisco, ahol egy X-Men-WAND-SHIELD együttműködés keretében kis csapatunk rituális gyilkosságok ügyében nyomoz. Két fő szálon indultunk el, melyek mostanra már találkoztak, a csapat egyik fele az áldozatokat vizsgálta, míg a másik bejárta a várost, helyszíneket vizsgált és bizonyítékok után kutatott. Én utóbbiban tevékenykedtem. Mostanra már sikerült szert tennünk néhány nyomra és összefüggésre. A legnagyobb természetesen a város fölé magasodó Celestial, az Álmodó, mely az egész ügyet körbeölelte. E köré látszott épülni az egész ügy. Már jártunk a reptéren, a rendőrőrsön, a tengerparti raktáraknál, egy külvárosi háznál, egy belvárosi kocsmánál és most a kórházat is letudtuk, valamint a célállomásaink között szerepelt még a sziget is. Kocsikázós este volt, maradjunk ennyiben. De a helyszínek többségéről nem távoztunk üres kézzel, nyomok és információk tárháza állt már rendelkezésünkre. Na jó, nem tárháza, de volt belőlük már egy pár. Volt egy jellegzetes fémes szagunk, ami segített nekünk újabb finomságokat találni és összekötni a történetet. Volt egy furcsa jelekkel díszített fémdarabunk, aminek a jellegét még nem tudtam megfejteni. Volt egy fémes szívünk, aminek még szintén rejtély övezi a jelentőségét. És volt egy gyanúsítottunk, Jason Jackson, JJ, a filmproducer, aki körülbelül 4 napja állt a gonosz szolgálatába. Szürke bőr, vörös szemek és a leküzdhetetlen vágy, hogy felébressze ezt a bizonyos Celestialt. Vagy valami ilyesmi, még ezt a megszállva dolgot se bogoztuk ki teljesen. Most így belegondolva sok mindent nem fejtettünk még meg, de legalább már volt egy hálónk, ami átfedte az ügy nagy részét, ez is több volt már, mint amivel elindultunk. Ezek egyelőre a kézzelfogható bizonyítékaink. Hogy hol csatlakoztak ezek a Celestialhoz, ehhez a kozmikus, isteni hatalommal bíró, fajokat teremteni és elpusztítani képes létezőhöz, ez még szintén kiderítésre várt. De ez volt a történet fő mozgatórugója. Ezért is aggódom kicsit, hogy megint valami földönkívüli háború kellős közepébe csöppenek, mint a múltkor, na az aztán nagy buli volt. Egyelőre azonban viszonylag nyugodt volt a város, zajlott a nyomozás, sőt, éppen egy áttörés küszöbén álltunk.

Már éjfél körül járhatott az idő, de hiába gyűltek az információk és a bizonyítékok, a tettesek lefüleléséhez tulajdonképpen nem jutottunk közelebb. Hosszúnak ígérkezett még az este. Miután végeztünk JJ külvárosi házában, begyűjtöttük a fémes szívet és beszéltünk a házvezetőnővel, Maria Sanchezzel, elindultunk vissza a belvárosba. Én, Terry és Szimat Őrmester már összeszokott csapatként dolgoztunk. A helyi kopó furikázott minket, a mutáns nyomok után szimatolt, én pedig koordináltam az eseményeket, nagyjából ez volt a felállás. A belvárosi kocsmában semmi extrát nem találtunk. Nem volt ott senki és nem volt ott semmi, kivételesen hiába jöttünk erre a helyre. Pedig papíron volt benne potenciál. Egy másik gyilkosság helyszíne volt, JJ jól ismerte a környéket és le volt zárva, megvolt rá az esély, hogy JJ itt tanyázott. De az alapos átkutatás nem eredményezett semmit, így ez egy vakvágány volt. A legkevesebb az volt, hogy a tulaj fizetett nekünk egy italt. Megkerestem hát a legdrágább italt, öntöttem két pohárba, és koccintásra emeltem újdonsült társam felé. Csak megvontam a vállam, mikor visszautasította az italt, majd összeöntöttem a két picurka adagot és lehúztam, ne vesszen kárba. Kellett az üzemanyag az este további részére. Nem volt miért ott maradnunk, így már terveztem a következő lépést, mikor üzenetünk érkezett. Friss gyilkossági kísérlet történt, de ezúttal az áldozat élt és virult, ráadásul faggatható állapotban volt. Következő megálló tehát a kórház. Ideje volt indulnunk. Körültekintően eltakarítottam a poharakat, az üveg visszakerült a helyére, az egész kutatást kesztyűben végeztem, nyomozó szemem nem látott semmi olyat, ami idekötött volna minket a helyszínre. Nem mintha fontos lett volna, de nem volt kedvem később magyarázkodni, miért törtünk be engedély nélkül egy lezárt helyszínre. Na nem mintha nem tudtam volna kimagyarázni, elvégre mégiscsak SHIELD ügynök voltam, vagy mi a fene. Persze minket is kötöttek az előírások, de azért általában a rendőri szabályzat fölött mozoghattunk. Pláne egy ilyen fontos ügyben. Az ingyen ital pedig a grátisz. A helyszín tehát rendben volt, pontosan úgy hagytuk, ahogy találtuk, így léptünk ki a kocsmából, vissza egyenesen a rendőrautóhoz, hogy ismét részt vegyünk egy kocsikázásban, ezúttal a megadott kórház felé.

Óramű pontossággal ki voltak számolva itt a dolgok. Ugyanis ahogy megérkeztünk az emlegetett kórház elé és kiszálltunk a rendőrautóból, egy ismerős arcot pillantottam meg a közelben. Gray ügynök érkezett meg taxival és azonnal csatlakozott is a párosunkhoz. Köszöntött minket, emlegetett valami Mr. Vost, bizonyára ő is a kijelölt csapathoz tartozott, végül pedig a Nyúl után érdeklődött. Hol volt, hát ez egy nagyon jó kérdés volt. Abban igaza volt ügynöktársamnak, hogy jelenleg a friss áldozat volt a legfontosabb, de utána sok megbeszélnivalónk volt az ügyet illetően, nem kevés információt kellett összefoltoznunk.
- Jó estét, Gray ügynök! A Nyúl rosszul érezte magát, így néhány bizonyítékkal és rendőrrel együtt visszaküldtem a rendőrőrsre, de ezek szerint nem futottak össze. Ha itt végeztünk, egyeztethetjük az információinkat. Lenne itt majd valami, amire szeretném, ha vetne egy pillantást.
Természetesen a zsebemben dobogó szívről beszéltem. Furcsa, ezek szerint a Nyúl és a bizonyítékok még nem értek vissza az őrsre, mikor Gray ügynök elindult. Ez sajnálatos, hiszen ezek szerint ügynöktársamnak nem volt alkalma rá, hogy megvizsgálja a furcsa jelekkel díszített fémdarabot. Nem baj, a szív itt volt kéznél, egyelőre azzal kellett beérnem. Persze nem volt rá garancia, hogy Gray ügynök többet tudott róla mondani, de ő azért biztosan jobban értett ezekhez a témákhoz, mint mi. Minden esetre ez még odébb volt, majd később felvilágosítjuk egymást a fejleményekről, egyelőre az új áldozattal kellett foglalkoznunk, amíg friss és ropogós volt.

A rendőrök már vártak minket és felkísértek a megfelelő emeletre. Ahogy haladtunk az áldozat kórterme felé, alaposan megvizsgáltam a kijelölt őrséget. Az egész szint le volt zárva és legalább két tucat rendőr biztosította a helyet. Örültem, hogy nem kellett külön szólnom, hogy megfelelő őrizettel lássák el az ügyhöz kapcsolható egyetlen élő szemtanúnkat, ismét jól végezték a munkájukat a helyi kopók. A kórterem előtt is álltak ketten, ennyi őrségnek elégnek kellett lennie, hogy ha a szekta újra próbálkozna, akkor se férkőzhessenek a lány közelébe. Bizony, egy fiatal lányról volt szó. Ahogy beléptünk a kórterembe és megpillantottam a fiatal hölgyet, ahogy az ágyon ülve a tabletjét nyomkodta, azonnal beugrott abból a régi TV sorozatból, a Hősökből a pomponlány. Rég láttam már, de azt hiszem a kis csajnak nagyon durva regenerációs képességei voltak. Ez lett volna a túlélésének a kulcsa? Nem akartam elhamarkodottan következtetni, elvégre mégiscsak egy véletlen hasonlóságról volt szó a hölgy kinézete és egy régi sorozatszínésznő között. Szőke szurkolólány, ezernyi lehet az ilyenből. Emlékszem egyszer régen, mikor még rendőr voltam, volt egy furcsa ügyem, amiben rács mögé dugtam egy fickót, aki egy az egyben úgy nézett ki, mint Brad Pitt. Lett is belőle nagy médiabotrány. Néhány óráig a fél őrs meg volt róla győződve, hogy börtönbe dugtunk egy híres színészt. Vicces volt, mikor tisztázódtak a dolgok. Na de vissza az ügyhöz. Ahogy alaposabban megvizsgáltam a körülbelül 17 éves lányt, a gyanúm egyre inkább nőtt, hogy valami természetfelettivel van dolgunk. Semmilyen sérülés nem látszott rajta, nem volt sokkos állapotban, nem volt belekötve infúzió, nem volt gépekre kapcsolva, senki meg nem mondta volna, hogy bármi támadás érte. Kórházi ruhát viselt, de a ruhája ott volt az egyik széken. És micsoda véletlen, szurkolólány egyenruha volt leterítve a székre, mellette az asztalon a hozzá tartozó pomponok. Tisztára mintha a TV-ből lépett volna ki a lány, rémisztő egybeesés. Mondjuk, a mai világban már semmi ilyesmin nem tudok meglepődni, végül is rohangálnak az utcán durvább dolgok is.

Amint beléptünk, a kis hölgy szúrós szemmel nézett ránk. És aztán jött a nyavalygás. Eléggé picsogó, affektáltan magas hangja volt, pont, mint valami sértett hercegnőcskének. Nem nagyon érdekeltük, csak hogy végre hazamehessen. Nem tudom miből feltételezte, hogy sűrűn haza fogják engedni egy ilyen eset után. Főleg, ha a gyanúm és az, amit mondott, igaz volt. Mármint hogy meghalt. Minden esetre ez a regenerációs képesség dolog megmagyarázta volna, hogy élte túl az esetet és miért nem volt semmi baja. Ugyanúgy elintézték, mint az összes többi áldozatot. Csak velük ellentétben neki megvolt hozzá a képessége, hogy a harmadik szeme kiszúrása és az elvérzés után később mégis felkeljen. Ez azért egy olyan képesség, ami nem marad figyelmen kívül. Mutáns lett volna? Vagy valami teljesen más? Mi lehetett a képességei eredete? Vagy csak túlmisztifikáltam a dolgokat és csak szerencséje volt? Míg én ezeken töprengtem, Gray ügynök átvette a szót. A bemutatásomnál csak bólintottam egyet, utána pedig vártam, hogy a kis hölgy nevét is halljuk. Gray ügynök nem tett fel sok kérdést, csak annyiról érdeklődött, mi történt. Nem volt túl konkrét, a hölgyemény pedig eléggé szőrszálhasogatónak tűnt, így kicsit kiegészítettem a dolgot a magam kérdéseivel.
- Hölgyem, egy fontos sorozatgyilkosság ügyében nyomozunk, így lekötelezne, ha segítene nekünk. Ne spóroljon a részletekkel. Hol támadták meg, kik, milyen módszerrel, hogy sikerült túlélnie, bármilyen információ hasznos lehet. Jól sejtem, hogy valamiféle regenerációs képessége van, vagy bármi ilyesmi? Erről is mesélhetne, mikor jelentkezett először, kik tudnak róla, ilyenek. Lehetséges, hogy a dolognak köze van ügyhöz. Illetve hogy ismer-e másokat is, akiknek ilyen jellegű képességei vannak. Ők is célkeresztbe kerülhetnek. Egyelőre ennyi jut eszembe, de ha bármi mással kapcsolatban is tud nekünk információt szolgáltatni, ne habozzon. Isszuk a szavait.
Ennyi jutott eszembe, legalábbis egyelőre. A támadás részleteit mindenképpen tudnunk kellett, hiszen az kapcsolódott legjobban az ügyhöz. Az, hogy ez a lány minden bizonnyal különleges képességekkel rendelkezett, nem tudtam mennyiben kapcsolódott az ügyhöz. Lehetett különös véletlen, ahogy hasonlósága is ahhoz a karakterhez, de lehetett az ügy fontos részlete. Talán eljött az a pillanat a szekta tervében, amikor különleges áldozatokat gyűjtöttek. Akkor pedig nőttek a tétek, már nem babra ment a játék. Tudtommal eddig az összes többi áldozat hétköznapi ember volt, legalábbis a jelentések nem tettek említést különleges képességekről. Ez volt az első, de talán nem az utolsó. A lány beszámolója után bizonyosan okosabbak lettünk. A hangom ezúttal határozott volt, jelezve, hogy bizony várom a válaszokat. A lány nem volt megviselt állapotban, sőt, elég fölényesen viselkedett, ezért a nyugodt és barátságos megközelítés aligha működött volna. Nem, ide keményebb, követelőző, rideg megközelítés kellett. Válaszokat akartam, amit azért egy ilyen személytől általában nehezebb megszerezni. A hangomból érződhetett, hogy addig a kis hölgy bizony ne is gondoljon a szoba elhagyására, amíg nem kapjuk meg a válaszainkat. Ami pedig utána lesz, az is nagy kérdés. Ha igaz volt a gyanúm, és tényleg regenerációs képességei voltak a lánynak, akkor bizony nem engedhettük csak úgy el. Bonyolult egy fogás volt ez. Persze ez a töprengés értelmét vesztené, ha kiderülne, hogy a lány csak szimpla ember. De a szavai, a körülmények és az idevágó sorozat összesítve viszonylag biztosították, hogy ez a lány különleges volt. Hogy mennyire, azt majd a válaszai alapján eldöntjük.

Izgalmas fejlemények elébe néztünk, ez biztos. Egyelőre kivételesen aligha kellett tartanunk bármiféle támadástól. Immár hárman voltunk, körülvéve rendőrökkel, így a szekta nem nagyon férkőzhetett a mi közelünkbe, vagy a lány közelébe. Arra kevés esélyt láttam, hogy a rendőrök közé is beférkőzött volna az ellenség, hiszen valószínűsíthetően a szekta összes tagja JJ-hez hasonló tüneteket produkált. Persze sose lehet az ember elég óvatos, a pisztolyom továbbra is egy kézmozdulatra volt attól, hogy válaszoljon bárminemű fenyegetésre, de ettől egyelőre nem kellett tartanunk. Nem, most ennek a lánynak a rejtélyét kellett megfejtenünk. Igyekeztem minden részletre pontosan rákérdezni, nehogy kihagyjon valamit a történetéből. Plusz engem nem csak a támadás érdekelt, de a képessége is, amivel túlélhette azt. Nem tudtam hogy a szavai mennyiben segítenek majd nekünk az ügy megoldásában, de abból nem lehetett baj, ha a lehető legtöbb információt összegyűjtjük. Bíztam benne, hogy válaszol elsőre, és nem kell olyan csúnya dolgokhoz folyamodnunk majd, mint a fenyegetőzés és hasonlók. Nem, elég szépen kérdeztük a dolgot, és ha a kis beképzelt szurkoló hercegnőcske jót akart magának, akkor jobban tette ha válaszolt, ezzel remélhetőleg ő is tisztában volt. Az egyetlen lehetősége a hazajutásra most az volt, ha együttműködik, ezt számára sem lehetett nehéz kitalálni. Ha pedig meghallgattuk a mondandóját, utána majd eldönthetjük, hogyan és merre tovább. Ott volt még az információcsere Gray ügynökkel, a Celestial meglátogatása, sok érdekes dolog várt még ránk a nyomozás folyamán. És ki tudja, talán ez a pomponlány az, aki segít majd nekünk véglegesen megoldani az ügy rejtélyét.

_________________
Reneszánsz:
Jack Gammer - SHIELD ügynök
Arnold Braun - HYDRA katona
Rachel Burrows - X-diák
Doktor Julius Amadeus Chaos - a Ravencroft intézet egy őrültje

Gótika:
Jack Gammer - rendőrhadnagy
avatar
Jack Gammer
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 125
Hozzászólások régi : 71
Korábbi szint/kredit : 1.szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 3.szint - 8 kredit
Join date : 2011. Mar. 20.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Jack Gammer
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 22 Szept. 2014, 09:27

Résztvevők: Peterson Gray, Termina Alusia / Terry, Jack Gammer és Casper Vos
Következő körváltás: 2014. szeptember 26. (péntek)

A rendőrség előtt nem volt egyetlen autó sem, hanem a hátsó részen a saját parkolójában rendőrautó, illetve úgy húsz méterrel odébb volt az első jármű. Volt régebbi típusú is, ezt próbálta meg feltörni Vos. Hiába volt régebbi típus riasztó volt benne, így az szinte azonnal be is kapcsolt és hangosan kezdett el visítani, mint várható volt. Néhány másodperccel később pedig a vámpír megláthatta, hogy két rendőr rohan ki az őrsről fegyverrel a kezükben egyenesen abba az irányba, ahol ő is van.

A lány hangosan ásított bele a beszélgetésbe, láthatóan átkozottul nem érdekelte, hogy miről is van szó. A kérdések után megvonta a vállát.
- Jah tudom, hogy arról van szó – mondta. – Fejbeszúrtak, itt vagyok…
Ebből az is érezhető volt, hogy az sem zavarja különösebben, hogy megsebezték és megölték.
- Hűűű maga zseni, hogy rájött, hogy regenerálok? – kérdezte Gammer-t. – Elmentünk bulizni, úgy tűnt, hogy rossz helyet választottunk. Egy rakás vörös csuhás alak jelent meg a raktárban, ahova mentünk. Kitört a pánik, mindenki menekült, leestem az emeletről kitörtek a térdeim és szilánkosra törhettek a lábaim, kellett úgy egy perc, hogy a lábam rendbe jöjjenek, így nem tudtam a többiekkel menni.
Ha a ruhájára néznek a csapat tagjai, akkor tényleg volt rajta kosz, piszok és vér is.
- Mire menekülni tudtam volna körbevettek a csuhások, megdermedtem. Láttam a kést és a fémes érzést, amint a fejembe szúrják. Mikor magamhoz tértem a mentők már ott voltak és behoztak. Ennyi. Mielőtt felteszik a kérdést, igen, fájdalmat sem érzek. De most már hazamehetek végre? Nem itt akarom az estém hátralevő részét tölteni és holnap meccs is van.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13658
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Dumb on Csüt. 25 Szept. 2014, 23:34

Lehet egy egészen kicsit elbíztam magam mostanság. De azért még mindig nincs teljesen meg a városi rutin, rég is volt már. Épp a műszerfalon nyomkodom jobban a telefont, ballal pedig felpattintom a kormány mellett a szerkezetet és csak elfeledkezem a lényegről.
- Ó, hogy a hét szentségit annak a telibevert riasztónak! - Csak halkan, indulatosan adom ki magamból a lényeget mikor is még jól alárúgok a pedáloknak, de ez egy rossz ötlet volt. Meg lágyult kicsit az agyam a tükörszobában, meg az esti kijárkálások alatt csuklyában cukrokkal. ~ Idióta! ~
Így aztán kiszállok az anyósülés felőli oldalon, majd fedezékről fedezékre ellopakodok, mintha itt se lettem volna. Attól legalább nem kell félnem, hogy valamelyik ablakban meglátnak. De még azt se foghatom rá erre a kis félre lépésre, hogy direkt elterelés. Mivel még a közelében se vagyok a tetves kórháznak.
Nofene, megérjük, hogy elmocskosodik a szám is.
Ennyi év kitartó munka és szépirodalom forgatás után elhagy a fegyelem.
Kegyelem!
Nem akarok túlpaprikázni a dolgot, van már egy kis tapasztalatom emberek kerülgetésében. Egyszerűen megpróbálok kisunnyogni, hogy végre komolyan vehessem a dolgomat és elindulhassak a kórházhoz. Jobb híján egy darabon gyalog.

Dumb
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 27
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2014. May. 05.

Karakteradatok
Főkarakter:
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Danny Long on Pént. 26 Szept. 2014, 01:54

Gammer ügynök kiegészíti a kérdéseimet, amire a lány meglehetősen csípős válaszokkal vág vissza. Csak magának hosszabbítja meg ezzel a kihallgatását, de amíg válaszol a kérdésekre, addig nyugodtan megteheti. Nem ismerem igazán Gammer ügynököt, így nem tudom, hogy mennyire hajlamos elveszteni a türelmét ilyen provokáció hatására, de most még mindenképpen bízom a profizmusában.
- Minél hamarabb válaszol a kérdéseinkre, annál hamarabb mehet haza. -mondom nyugodtan a lánynak. Közben mivel magától nem mutatkozott be, megkérdezem a nevét, ha eddig nem mondta el nekünk valaki.
Amikor elkezd mesélni, csendben hallgatom a történetét. A vörös köpenyes alakok itt is stimmelnek, viszont a támadás teljesen véletlenszerűnek tűnik. Rajtaütnek egy csapat fiatalon, aztán ölik akit érnek. Egyre erősödik bennem az az elképzelés, hogy a teológia-nyom félrevisz. Nem célzottak a támadások, az egyetlen cél, hogy embereket öljenek. Ettől függetlenül rákérdezek:
- Volt valami jele annak, hogy konkrét személyt vagy személyeket keresnek? Akár magát, akár mást.
- Volt a társaságban valaki, aki teológiával, mágiával vagy ezoterikus témákkal foglalkozott?
Csípős megjegyzésekkel tarkított nemleges választ várok, de nem építhetek feltételezésekre. Ha ezekre válaszolt, tovább kérdezek.
- Mondtak valamit a vörököpenyesek, mielőtt megpróbálták megölni? - teszem fel a következő kérdést, persze csak akkor, ha nem kaptam már előzőleg választ rá.

_________________
Mesélő
Reneszánsz: Danny Long, Bérmajom, Jerome Masamba/Ravasz, Peterson Gray, Antoine Alanian (X-diák)
Végtelen Háború: Damian Long
Másik Világ: Bérmajom
Outsiders: Jerome Masamba, T'Challa/Fekete Párduc
Apokalipszis Kora: Woland
Exiles: Antoine Alanian
X-Rezervátum: Danny Long
avatar
Danny Long
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1097
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2012. Mar. 17.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Danny Long
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 26 Szept. 2014, 09:04

Résztvevők: Peterson Gray, Termina Alusia / Terry és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. szeptember 30. (kedd)

Vos kitudott szállni a kocsiból, de az elsunnyogást már nem tudta végrehajtani. Egy sima egyszerű utcában volt, a rendőrség felől pedig további négy másik rendőr is megjelent, akik feléjük tartottak. Mivel most is két rendőr volt már itt, így Vos nem tudott fedezékben haladni, mert a két rendőr egyike a járdán, a másik az úttesten helyezkedett el, így próbálva megkerülni a járművet, azaz a vámpír bármelyik irányba indult látták. Többször felszólították hangosan, hogy adja meg magát, de mivel ennek nyomát sem látták, így többször is rálőttek a vámpírra. A golyók szerencsére elszálltak mellette, egynek érezte a négyből csak a szelét, a többi messze elkerülte. Végül azonban valaminek az ütődését érezte a hátában, majd az erős áramütést érezte, a sokkoló lövedék volt. Vos szervezete ugyanúgy reagált erre, mint az emberi szervezet, az összes izom összerándult és ugrott, majd a vámpír eszméletlenül zuhant a betonra.

A lány nyűgösen nézett Petersonra a szavai után, láthatóan azaz elkényeztetett csitri fajtából volt való, akinek senki sem tud parancsolni és általában azt teszi, amit ő maga akar.
- Lara Thompson – mutatkozott be végül.
Amint a kérdés felmerült, hogy kit kereshettek ott a szekta tagok a lány úgy nézett a férfira, hogy sütött a tekintetéből, hogy egy idiótának gondolja a férfit.
- Aha, majd pont erre figyelek, amikor a menekülők összetaposnak pánik közben és engem meg akarnak ölni, hogy kire vadásztak – mondta lesajnálóan. – Bocs, hogy nem végeztem el a rendőr-akadémiát, vagy a SHIELD képzést…
Eléggé hisztisen viselkedett, nem lehetet tudni, hogy azért volt így, mert sokkot kapott, vagy pedig, mert ez volt az alap jelleme. Vett egy mély levegőt.
- Fogalmam sincs, nem érdekelnek ezek a dolgok, csak a lúzerek foglalkoznak vele – mondta. – Komolyan ki az az ostoba, aki diákként effélével törődik?
Itt még egy pillanatra elgondolkodott.
- Annyit tudok még, hogy a hely ahova mentünk a srácok szerint egy szekta búvóhelye, legalább is láttak már ott vörös csuhásokat korábban, de este soha sem – vonta meg a vállát. – Néhányan poénból fekete misét is akartak tartani, mert az poén, ahogyan a filmekben látták. És ehhez egy házibuli remeknek tűnt…
Ez így már tényleg közelebb állt a feltételezéshez, hogy miért is szemelték ki őket, duplán is. Peterson sok esetben hallott arról, hogy fiatalok a fekete misét, idézést próbálták lemásolni a horrorfilmek nyomán, de az esetek 99%-ban semmi sem történt, mert avatatlan személyek tették ezt. Az utolsó kérdésen elgondolkodott, de végül megrázta a fejét.
- Ha az annak számít, hogy miként zárják le a helyet, hogy a lehető legkevesebben menekülhessenek el, akkor igen. Egyébként semmit – mondta.

//Akkor ezzel Vos kalandja itt véget ért, keress magadnak egy KM-et, Svarog-hoz hasonlóan, hogy kimeséljen a börtönből.//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13658
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Terry on Hétf. 29 Szept. 2014, 21:08

Nagyon sokkol a lány reakciói és a mesélye is, hogy igazából meghalt. Megölték a kultisták csak.. feltámadt. Szóhoz se jutok, és nem csak azért mert olyan lazán beszélt róla mintha naponta döfködnék halálra a csajt. Az a lábtörés is. Csak a hideg futkos a hátamon tőle így inkább csak a szoba falánál álldogálok és hagyom, hogy a nyomozók kikérdezzék a lányt meg minden.
~Atyám. El se tudom hinni, hogy ennyire laza az után, hogy megélte a saját halálát. Jó persze ha valaki ennyire tud gyógyulni biztos más de ez nekem nagyon erős...~
Ami viszont pozitívum, hogy jó sok információt tud nekünk mondani. Hogy elvitték valami rejtekhely szerűségbe, kultisták, hogy vannak egy páran meg... De még bónusz ez az egész "fekete misézés" is. És ami lejön még, hogy elég szervezettek is. Ami nem jó nekünk...
Érdeklődve nézek a két rendőrfélére, hogy mi legyen most tovább. A lány el mondogatta amiket tudott de nem hiszem, hogy irányt is tud mondani. Maximum a buli helyét. Azon felül nem hiszem.
avatar
Terry
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 67
Hozzászólások régi : 820
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Tartózkodási hely : AIMVille lakórészek

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Danny Long on Kedd 30 Szept. 2014, 00:33

Nem reagálok a lány stílusára, csak azzal törődöm, amit mond. Láthatóan hozzászokott ahhoz, hogy ő irányítja a beszélgetéseket, és ezt azzal próbálja elérni, hogy frusztrálja a másikat. De van már annyi rutinom a kikérdezésben, hogy tudjam kezelni az ilyesmit.
Ráadásul hamarosan már nem is érdekel, hogy hogy viszonyul a helyzethez, mivel mintegy mellékesen olyan információt ejt el, ami az ügy megoldásához vezethet. A raktár, ahol bulizott, a szekta búvóhelye!
- Hol van ez a raktár pontosan?
Mindig megdöbbenek a tinédzserek ostoba bátorságán, pedig nekem se volt unalmas kamaszkorom. Egy ismeretlen szekta búvóhelyére mennek bulizni és fekete misét játszani?! Ezzel nem zárhatjuk ki, hogy számított a rítus, amire készültek, de nem hiszem, hogy képesek lettek volna bármi olyasmit végrehajtani, ami valódi erővel bír. Valószínűnek tartom, hogy inkább a szerencsétlen helyválasztás, nem a "fekete mise" miatt szemelték ki őket.
Az különösen aggasztó, hogy úgy tűnik, egyre növelik az áldozatok mennyiségét. Ez nem csak a rengeteg halott miatt baj, hanem arra is utalhat, hogy közel érzik a célt. Nagyon gyorsan meg kell állítanunk őket de itt az alkalom. Forró nyomon vagyunk.
Egy részlet még felkelti a figyelmemet. Megpróbálták lezárni a raktárt, de nem tudok több áldozatról. Ez elég ügyetlen megvalósításra utal, ha tényleg mindenki meglépett.
- Mindenkinek sikerült elmenekülnie? -kérdezem.

_________________
Mesélő
Reneszánsz: Danny Long, Bérmajom, Jerome Masamba/Ravasz, Peterson Gray, Antoine Alanian (X-diák)
Végtelen Háború: Damian Long
Másik Világ: Bérmajom
Outsiders: Jerome Masamba, T'Challa/Fekete Párduc
Apokalipszis Kora: Woland
Exiles: Antoine Alanian
X-Rezervátum: Danny Long
avatar
Danny Long
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1097
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2012. Mar. 17.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Danny Long
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Thorhalla on Kedd 30 Szept. 2014, 10:23

Résztvevők: Peterson Gray, Termina Alusia / Terry és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. október 4. (szombat)

A következő kérdésre a lány megvonta a vállát hanyagul.
- Valahol kint a külvárosban, pontosan fogalmam sincs róla – mondta.
A lány ugyan nem tudott felelni, de ha Peterson megkérdezi a rendőröket, vagy pedig itt bent valamelyik kórházi személyt, esetleg a mentősöket, akkor azok teljesen pontos címet tudnak adni arról, hogy hol találták meg a lányt, azaz hol volt az a hely. Olyan negyedórányi autóútra innen, ha a szirénák is szóltak, egyébként legalább huszonöt perc. Ha a következő kérdést is a lánynak teszi fel, akkor fogalma sem volt róla, de ha azt is a hatóságoknak, akkor megtudják nyugtatni Peterson-t.
- Nem volt más áldozat, legalább is nem tudunk ilyenről – mondta, bárkit is kérdez. – A rendőrség emberei jelenleg is a helyszínen vannak és éppen átkutatják azt.
Ha mindezek után a csapat úgy dönt, hogy személyesen is körbenéznek a helyszínen a rendőrautó, ami idehozta őket most is a rendelkezésükre állt, hogy elvigye őket, de ezúttal választhatták azt is, hogy mentővel akarnak a helyszínre menni, hátha találnak odakint mást is. bármelyiket is választják negyed órával később megérkeznek a lezárt helyszínre. Az tényleg kint volt a külvárosban, ami azt illeti annyira kint, hogy a legközelebbi épület is jó háromszáz méterre volt ettől az elhagyatott raktártól. Romos volt és alapból is lezárták életveszélyessége miatt, és a következő hónapban tervezték lebontani. A rendőrök már körbevették a helyet és lezárták, felállítható reflektorokat hoztak, mert itt már lámpa sem nagyon volt. amint mindenki kiszállt a kocsiból/mentőből, akkor egy rendőr lépett oda a csapathoz.
- A helyet lezártuk és biztosítottuk, odabent senkit sem találtunk, nem nyúltunk még semmihez úgy gondoltuk, hogy önök is körbenéznének előtte.

A raktár:

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13658
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Jack Gammer on Szomb. 04 Okt. 2014, 04:14

Jack Gammer Naplója - 17. Bejegyzés - Dátum: 2025. június 30.

Kicsit le vagyok maradva az este eseményeivel, úgyhogy ez megint csak egy hosszabb bejegyzésnek ígérkezik. Hiába, előfordulnak az ilyenek. Mivel nincs időm normálisan leírogatni mindent és egyelőre csak annyi lehetőségem van, hogy a fejemben összerakom ezeket a bejegyzéseket későbbi lejegyzésre, előfordulhatnak ilyen csúszások. De ismét itt vagyok, teljes gőzzel folytatódik a narráció. Mielőtt belemennék abba, hol is tartottunk, lássunk először egy rövid összefoglalót az eddigi eseményekről. San Franciscóban nyomoztam, rituális gyilkosságok ügyében, egy WAND-X-Mem-SHIELD együttműködés részeként. A nyomozás több szálon zajlott, a csapat egyik fele áldozatokat vizsgált, a másik pedig helyszíneket, de mostanra a szálak egybefutottak. Jómagam az utóbbi csoportot erősítettem és tevékenységünk bejárta az egész várost. Reptér, rendőrőrs, tengerpart, külváros, belváros, kórház, majdan a sziget, és most nagyon úgy tűnt a dolog, hogy megint a külváros felé vettük az irányt. De ennyire ne szaladjunk előre. Kis nyomozásunk során jó pár bizonyítékot begyűjtöttünk, amelyeket segítettek összekapcsolni az eseményeket. Minden nyom a város fölé magasodó Celestialhoz, az Álmodóhoz látszott kötődni. Ha a feltételezéseink helyesek, egy szektával volt dolgunk, akik ennek a hatalmas, kozmikus, isteni erővel bíró létezőt próbálták felébreszteni, vagy valami ilyesmi. Megint beletenyereltem a tutiba. Volt egy fémes szagunk, egy furcsa jelekkel díszített fémdarabunk, egy gyanúsítottunk, meg egy fémes beütésű dobogó szívünk. A kirakós darabok egyre csak gyűltek, de még mindig nem álltak össze, az még odébb volt. Ahogy említettem, jártunk odakint a tengerparton és átkutattunk egy raktárt. Ott úszott be az ügybe Jason Jackson, a producer, aki egyelőre az egyetlen gyanúsítottunk volt. Nem önszántából cselekedett, vörös szemei és szürke bőre lett, valami megszállta. Az ő külvárosi lakásán találtuk a szívet, de a házvezetőnője, Maria Sanchez nem tudott sok információval szolgálni a férfiról. A kedvenc kocsmáját hiába kutattuk át, ott nem találtunk semmi használhatót. Az egyetlen jó, ami abból az állomásból származott, egy dupla whiskey volt, de a legjobb, amit évek óta elfogyaszthattam, ezért már megérte ott körbenézni. És mielőtt még nagyon elgondolkodhattam volna, mi is lehetne a következő lépés, a sors kegye közbeszólt. Üzenetet kaptunk a rendőröktől, hogy újabb támadás történt, de az áldozat élt, sértetlen volt és ki lehetett kérdezni. Több se kellett a boldogsághoz, végre valami, ami közelebb vihetett minket a szekta kézre kerítéséhez, gondoltam én. Nem tudhattam akkor, hogy milyen kemény fába vágtuk a fejszénket ezzel a kis túlélővel. De haladjunk csak szépen sorjában. A szórakozóhelyet tökéletesen úgy hagytuk, ahogy találtuk, majd én, Terry és kijelölt sofőrünk, Szimat Őrmester ismét beszálltunk a már megszokott rendőrautóba és elindultunk a megadott kórház felé.

Az időzítés tökéletes volt, Gray ügynök is velünk egyszerre érkezett a helyszínre, így kicsiny csapatunk három fősre bővült. Mindketten egyetértettünk abban, hogy az információ cseréknek várnia kell, egyelőre a friss hússal kellett foglalkozni, a túlélővel. Azon viszont eltöprengtem, merre lehetett Nyúl és a raktáras bizonyítékok. Már körülbelül éjfél is elmúlhatott, tehát órák teltek el a begyűjtés óta. Történt volna valami a konvojjal? Vagy megérkeztek gond nélkül, csak ügynöktársamat nem tájékoztatták. Minden esetre némi aggodalomra adott okot a dolog. Nem csak az elveszett mutáns miatt, de a fémdarab is ott volt a bizonyítékok között, amit szerettem volna, ha Gray ügynök is megvizsgál. Mindegy, egyelőre be kellett érnem a zsebemben lapuló szívvel. Illetve egyelőre még azzal sem, mert ki kellett hallgatnunk az áldozatot. A kórház megfelelően le volt zárva és teletömve rendőrökkel, így nem kellett amiatt aggódni, hogy az áldozatot ismét megtámadják, vagy esetleg megszökik. Az emeleten legalább két tucat rendőr, a szoba előtt is ketten, odakint is szobroztak páran, beton biztosnak tűnt a hely. Ez volt a jó hír. A rossz az, hogy az áldozatunk nem volt éppen egyszerű eset. Már első ránézésre is tudtam, nehéz dolgunk lesz vele, ha használható információt akarunk kinyerni belőle. Az ágyon ült, a tabletjét nyomkodta, egy nagyjából 17 éves tinédzser lány. Kórházi öltözet volt rajta, de a szurkolólány egyenruha ott volt nem messze egy széken, a pomponok pedig az asztalon. Cheerleader, na ez nem ígérkezett egy könnyű menetnek. Miután megszólalt, már biztos is voltam ebben. Nyűgös, picsogó, magas hang, sértett hercegnő stílus, tipikus elkényeztetett kis liba benyomását keltette. Nehéz menetnek ígérkezett.

A lányon nem volt semmilyen sérülés, nem volt sokkos állapotban és semmilyen gép nem volt rákötve. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint egy áldozat. Ez és annak említése, hogy meghalt, egyértelműen arra engedett következtetni, hogy a lánynak kivételes regenerálódó képessége volt. Hogy ez mennyiben kapcsolódott az ügyhöz, ezt nem tudtam az elején, de sok minden más is ködös volt. Gray ügynök tömören fogalmazott, hallani akarta mi történt, én kicsit azért kibővítettem a kérdéssort. Faggattam a támadásról, a képességeiről, bármiről, aminek köze lehetett az ügyhöz. A hangomban semmi nyoma nem volt barátságosságnak, kedvességnek vagy bármi pozitívumnak, nyers voltam és határozott. A kiscsaj túlságosan nyeregben érezte magát, ide nem a jó zsaru kellett, hanem a rossz zsaru, ha bármit ki akartunk szedni ebből a nemtörődöm kis libából. Mikor elkezdett „válaszolgatni”, a feltételezésem igazolást nyers, egyáltalán nem érdekelte az egész, teljesen elvolt telve magával. Ez az ilyen korú lányoknál elterjedt volt, pláne a népszerűbbeknél, a pompon lányoknál, plusz ehhez jött még a képessége is, csodálkoztam, hogy nem nőtt akkorára a feje, mint egy lufi. Fejbe szúrták, most mégis itt beszélgetett velünk. Ugyanaz a módszer, mint a többi gyilkosságnál, szúrás a harmadik szembe. Egy buliban történt az eset, egy raktárban. Vörös csuhás alakok jelentek meg, ez volt a szekta, más nem lehetett. Nem csoda, hogy a fiatalok között kitört a pánik. Az áldozatunk leesett az emeletről, kitörtek a térdei, szilánkosra törtek a lábai, de ez sem érdekelte, alig 1 perc alatt begyógyult. Hogy kerülhette el egy ilyen lány a SHIELD figyelmét? Ennek utána kellett néznem, ha itt végeztünk. Körbevették, nem tudott menekülni, megdermedt. Valamiféle bénítást alkalmazhattak. Méreg? Nem, azt érezte volna, ahogy a szervezetébe jut. Valamiféle telepatikus vagy telekinetikus blokk lehetett. Akárhogy is, a szekta képes volt megbénítani az áldozatait a kivégzések előtt, ez már biztos, és meg is magyarázza, miért nem volt egyik áldozaton sem védekezésre utaló jel. Tétlenül kellett végigvárniuk, ahogy kivégezték őket. Kicsit beleborzongtam a gondolatba. Pláne úgy, hogy ezek ellen kellett vonulnunk hamarosan. Ennyit tudott a lány mondani az esetről, megölték, mire felébredt már a mentők ott voltak és behozták a kórházba. Azt is hozzátette, hogy fájdalmat sem érzett. Ez mondjuk kicsit megmagyarázta ezt a hatalmas nemtörődömséget, semmi sem árthatott neki, semmi sem okozhatott neki fizikai fájdalmat, ebbe simán bele is lehetne őrülni. Szerencse hogy nem volt szimpatikus a lány, másképpen még sajnáltam is volna, hogy belekeveredett ebbe az egészbe, az elmeséltek szerint véletlenül, és most itt faggattuk, amikor csak haza akart menni és aludni egyet a holnapi nagy meccs előtt. Mázli, hogy magasról tettem arra, mit akart ez a hisztis kis takonypóc, itt emberi életek forogtak kockán minden egyes eltelt perccel, csöppet sem érdekelt a hülye kis magánélete. De ha már itt tartunk, nem akartam előre inni a medve bőrére, de meg voltam róla győződve, hogy a kis hölgy magánélete ezzel le is volt húzva a WC-n. Egy ilyen képességű lányt nem fog engedni szabadon rohangászni sem a SHIELD, sem a WAND, se senki más. Ha kell, akkor erről én magam gondoskodom.

Na de vissza a kihallgatáshoz. Egy időre kivontam magam a beszélgetésből és a háttérbe helyezkedtem, így hallgattam, ahogy Gray ügynök további kérdéseket tett fel. Viszonylag specifikus kérdéseket tett fel a támadással kapcsolatban, bizonyára azon információk alapján, amelyeket az áldozatoktól nyert. Nem reméltem túl sok segítséget a kérdésekre adott válaszokból, azokból nem is lett sok, de a végén csak odabiggyesztett valamit, amiért már megérte idejönnünk. Lara Thompson. Máris felvéstem magamnak gondolatban ezt a nevet. Természetesen ment tovább a fölényeskedés, a lekezelő hangnem, a színpadiasság, de se én se Gray ügynök nem engedtük magunkat provokálni. Szórakozza csak ki magát ez az elkényeztetett kis kamasz, amíg a kérdéseinkre válaszolt, nem érdekelt különösebben a viselkedése. És végre, kibökött valami használhatót, kemény munka volt, de sikerült elérni ezt is. Ez a bizonyos buli helyszín, ez a raktár elvileg egy szekta búvóhelye volt. A vörös csuhások ott vertek tanyát, de este általában nem szoktak ott lenni, bizonyára mert akkor vadásztak. Az nem különösebben érdekelt, hogy néhány fiatal olyan dolgokkal akart szórakozni, aminek a jelentőségét, lényegét és veszélyességét fel se tudták fogni. Minden esetre az, hogy ott szórakoztak, pont a szekta búvóhelyén és pont ilyesmivel némiképpen meg is magyarázta, miért ott csaptak le a gyilkosaink. Itt végeztünk, az is csoda hogy ennyit sikerült kiszednünk a lányból. Ez a raktár volt a szekta búvóhelye, sokan voltak és képesek voltak megbénítani az áldozataikat. Kemény ellenfélnek ígérkeztek.

A raktár a külvárosban volt, a rendőrség már irányítása alá vonta a helyszínt és hála az égnek nem volt több áldozat, ezeket az információkat derítettük még ki a helyi kollégáktól. Ezek szerint a szektának már hűlt helye volt arrafelé. Ez nem jó, még mindig egyetlen lépéssel, de előttünk jártak. Gyorsan a nyomukba kellett szegődnünk, de a legjobb az lett volna, ha be is tudjuk őket előzni. Ehhez azonban át kellett kutatnunk a kis fészküket.
- Köszönjük a segítséget Miss Thompson.
Ezt nyugodtan érthette szarkasztikusan is a kislány, de nem annak szántam. Akármennyire is nem akart, segített nekünk előbbre jutni. Persze a raktárról valószínűleg amúgy is meséltek a kollégák, de végre magába a szektába is kaptam egy kis betekintést. Ha a lánynak nem volt több mondanivalója, amiben szinte biztos voltam, akkor ezzel el is búcsúztam is kimentem a kórteremből, remélhetőleg Terry és Gray ügynök társaságában. Kint azonnal oda is fordultam a kint szobrozó rendőrökhöz.
- Akármennyit nyafog a kisasszony, itt marad, nem megy sehova, amíg én azt nem mondom. Valaki mindig tartsa szemmel, nem akarom azt a hírt kapni, hogy megszökött. Bárki más beszél vele, arról tudni akarok.
Ezekkel az intelmekkel hagytam ott a kórtermet. Őrizet alatt akartam tartani a lányt, addig biztosan, amíg a szektát le nem kapcsoltuk. Utána pedig már nem az én hatásköröm volt. Emberfeletti képességek, ezeket mindenképpen jelentenem kellett a központnak. De majd csak ha végeztünk. De még mindig el kellett intéznem itt valamit. Miközben indultunk kifelé, a ráérősebb rendőrök közül leszólítottam egyet.
- Elnézést, lenne itt még két dolog, amit el kellene intézni. Az egyik, kérem, nézzen utána hogy mi a helyzet azokkal a bizonyítékokkal, amiket a tengerparti raktárból szállíttattunk ide sötétedés előtt. Tudni akarom, megérkeztek-e, és ha nem, mi történt velük. Egy mutáns is volt velük, róla is tájékoztassanak. A másik pedig, a sziget. Tudom, hogy lezárták, őrzik és biztosítva van. Csak annyit kérek, szóljanak oda, hogy tartsák nyitva a szemüket az ottani kollégák. A szekta mozgásban van, és a potenciális célállomásaik között lehet a Celestial. Jaj, ne nézzen így, az a baromi nagy szoborszerű valami a híd túloldalán. Ennyi és köszönöm.
Természetesen minden ilyen kérésnél, a kis csajt őrző rendőröknél is és ennél a fazonnál is adtam egy elérhetőséget, hogy a kérésnek megfelelően bármikor tájékoztathassanak, ha fejlemények voltak. Ezután már nem jutott eszembe más elintéznivaló, így akadály nélkül elhagyhattuk a kórházat és bepattanhattunk Szimat Őrmester rendőrautójába, a sofőr nagy örömére, ráadásul immár hárman. Ha ezzel megvoltunk, akkor sziréna bekapcsolva és megkezdhettük negyed órás utunkat a külvárosi raktár felé.

Az út elég hosszú kellett, hogy legyen ahhoz, hogy megosszuk Gray ügynökkel az információinkat. Türelmesen végighallgattam minden apró részletet, amiket az áldozatokkal való dumcsizásból szerzett, majd amikor eljutott addig, hogy kiszállt a kórháznál és találkoztunk, belekezdtem a saját sztorimba is. Nincs mit részleteznem, leírtam már sokszor a bejegyzéseimben, nagyjából azt is adtam tovább a WAND ügynökének. Jómagam is részletes voltam, hátha az apróbb mozzanatokban ügynöktársam meglátott valamit, amit eddig én nem. És ha a beszámolók megvoltak, akkor a szívet is nagyon szívesen megmutattam neki (hahaha, mekkora szóvicc!!!), természetesen továbbra is csak óvatosan, közvetlen érintkezés nélkül, csomagolásban tartva a szervet. Az autóút tehát bőven megfelelő alkalmat kínált az információcserére. A következő bejegyzésemben nagyon szívesen beszámolok az új részletekről, amiket Gray ügynöktől tudtam meg, de ez már azok nélkül is elég hosszúra sikerült. Szóval haladjunk gyorsan tovább a raktárhoz.

A külváros enyhe kifejezés volt arra, ami várt minket odakint, mikor megálltunk. Az elhagyott raktár jó 300 méterre volt bármiféle más építménytől. Romos volt, alapból le volt zárva a veszélyessége miatt, alig egy hónapja volt hátra a bontásig. Amilyen elhagyatott volt, tökéletes búvóhelyként szolgálhatott a szekta számára. Azt viszont nem bírtam felfogni, hogy gondolhatták azt a fiatalok, hogy itt jó ötlet bulizni. Nem azért, én is csináltam hülyeségeket ifjú koromban, de ez már bőven túllépte a vakmerőség határait és szimplán baromság volt. Mindegy, nagy szerencséjük volt, hogy az egyetlen áldozat közülük a lány volt, aki tudott regenerálódni. Mégis mennyi erre az esély? Nem lényeg, ügynök voltam, nem matematikus. A helyi kopók már szakszerűen körbevették a helyet és lezárták, még felállítható reflektorokat is hoztak, hiszen ide már nem sok közvilágítás jutott. Amint kiszálltunk, egyből odalépett hozzánk egy kolléga. Elmondta, hogy a hely le volt zárva és biztosítva volt. Odabent sajnos nem volt senki, kicsúsztak a markunkból. De még nem nyúltak semmihez, így a tisztség a miénk volt, hogy felfedezzük a fészket.
- Jól van, mi megyünk előre, kérek egy helyszínelő brigádot is, aki utánunk „söpröget” és segít a kutatásban. Én és Gray ügynök leszünk elől, Terry, maga továbbra is maradjon mögöttünk és csinálja, amit eddig, szaglásszon körbe. Mindenki legyen fokozottan óvatos. Eléggé lepusztult a hely és meglepetések is várhatnak minket itt-ott. Akárki talál valamit, nem piszkálja, szól nekem vagy Gray ügynöknek, mi vizsgálunk meg mindent. Rendben, indulás.
A kihallgatástól eltérően most én vettem kezembe a gyeplőt. Természetesen ha Gray ügynöknek volt hozzáfűznivalója, akkor figyeltem arra amit mondott, mérlegeltem és akár változtathatott is a terven, ha úgy logikusabb lett. De egyelőre úgy éreztem, hogy a terepmunka az én kezemben jobban elvolt, mint WAND-os kollégáméban. Azt már nem is vártam, hogy a rendőrök közül bárki ellentmondott volna az utasításinknak, eddig is csak segítették a munkánkat, bíztam benne, hogy ez így is maradt. A megfelelő együttműködés elengedhetetlen volt egy ilyen veszélyes környezetben. Bár a szekta a jelentés szerint már nem volt itt, ez akkor is az ő fészkük volt, veszélyes dolgok várhattak minket odabent, még ha elsőre nem is akadtak bele a rendőrök. A pisztolyom készenlétben pihent az oldalamon, bármiféle veszélyt érzékeltem volna a kutatás során, a jó öreg rendőri és SHIELD kiképzés fejlesztette ösztönök kerültek volna bevetésre. Elugrás, ütés, rúgás, fejelés, lövés, amire csak szükség volt. De volt egy olyan érzésem, hogy későn érkeztünk a partira. De ez nem jelentette azt, hogy üres kézzel kellett távoznunk. Amilyen sietősen kellett távozniuk, kétséges volt, hogy volt idejük összepakolni. Ez pedig azt jelentette, hogy betekintést nyerhettünk a kis fészkükbe. Talán odabent rejtőzött az információ, ami alapján megtalálhattuk őket. Sajnos ahhoz nem sok reményt fűztem, hogy esetleg csapdát állíthattunk volna ide, ha visszatérnének a szektások, bizonyára tisztában voltak vele, hogy felfedeztük a helyet. De hajtottuk őket, kifüstöltök őket a kis fészkükből, innen már nem lehetett messze az elfogás pillanata. Nem tudtam mi várt minket odabent, de a szokottnál is körültekintőbb és óvatosabb igyekeztem lenni. Minden lépésemmel vigyáztam, hiszen még a szekta nélkül is veszélyes, régi és lepukkant volt a hely. Pláne ha még hagytak ott nekünk valami finomságot is. De át kellett kutatni a helyet, nem volt mese. Továbbra sem nyúltam semmihez, mindenhez szigorúan csak kesztyűben, amikből még mindig volt néhány zsákmányolt darab nálam, a biztonság kedvéért. Jó lett volna valamiféle iránymutatót, nyomot, bizonyítékot találni, ami még közelebb vihetett minket a szektához, mert már nagyon a bögyömben voltak.

A macska egér játék újabb állomása volt ez. Az ügy lassan összeállt, a zsákmányok sokasodtak, de a legnagyobb díj, a szektások még kézre kerítésre vártak. Éreztem, hogy már a sarkukban voltunk. Azt még nem tudtam, hogy fogunk majd boldogulni velük, ha egyszer utolérjük őket, de ezzel a kérdéssel ráértem akkor foglalkozni, mikor aktuális volt. Egyelőre az elsődleges feladat az volt, hogy kiderítsük merre tartózkodott ez a vörös csuhás banda. A búvóhelyük jó kiindulási pont volt ebben a kérdésben. Abban csak bízni tudtam, hogy várt is minket ebbe az ósdi raktárban valami használható nyom. És ezzel, hogy elérkeztünk ideáig, be is pótoltam a lemaradásaimat, szorítsunk, hogy nem lesz több ilyen alkalom. Igazán nehéz ezeket a kisregényeket fejben tartani. De hát mit tehet az ember, ha ilyen izgalmas ügyeket varrnak a nyakába, mint ez az eset. Az események nem lassítanak, az éjszaka folyik tovább, én pedig innen folytatom legközelebb.

_________________
Reneszánsz:
Jack Gammer - SHIELD ügynök
Arnold Braun - HYDRA katona
Rachel Burrows - X-diák
Doktor Julius Amadeus Chaos - a Ravencroft intézet egy őrültje

Gótika:
Jack Gammer - rendőrhadnagy
avatar
Jack Gammer
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 125
Hozzászólások régi : 71
Korábbi szint/kredit : 1.szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 3.szint - 8 kredit
Join date : 2011. Mar. 20.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Jack Gammer
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 04 Okt. 2014, 08:57

Résztvevők: Peterson Gray, Termina Alusia / Terry és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. október 8. (szerda)

Gammer már a magában feltett kérdés után tudta a választ, a SHIELD nem tart számon minden mutánst, révén a számuk lassanként közel egy milliárdra rúgott a teljes bolygón, így felesleges is lett volna megpróbálni. A lány nem volt terrorista, sem ilyesmi ügyekben nem lehetett benne, ezért nem törődtek vele. A fájdalom hiányát pedig nem biztos, hogy mutáció okozta, létezett efféle genetikai betegség, igaz nagyon kevés regisztrált eset volt ilyen, hiszen az ebben a kórban szenvedők nem élnek túl sokáig. Odakint Gammer még odafordult az egyik rendőrhöz, aki azonnal rádión be is szólt a központba. Hamarosan választ is adott.
- Van eredmény uram – mondta. – Valamilyen idegen eredetű fém, nem tudták meghatározni sem a korát, sem pedig az anyagát. Annyi biztos, hogy nem erről a világról származik és nagyon öreg.
Ez egybevágott azzal, hogy a Celestial darabja lehet.
- A sziget le van zárva már uram – felelte.
Arra pedig, hogy nem engedik el a lányt ismét helyeslően felelt és ígérte, hogy ezt meg is mondják az orvosának is, hogy ne engedjék el egyelőre, hanem tartsák bent, 24, vagy 72 órás megfigyelésre. Így még a gazdag szülők sem vihetik ki ügyvéddel innen.
Kint a helyszínen az egész terep biztosítva volt, de nem nyúltak semmihez sem, odabent zseblámpával kellett boldogulni. Mint kint is látszott nagy volt a belső tér, még úgyis, hogy három részre volt osztva. A két szélső volt kisebb és a harmadik a középső volt nagy. A jobb oldaliban dobozok voltak, üresek mostanra, de jellemzően korábban ruhák lehettek bennük, a baloldali szállásnak tűnt, hálózsákokkal, sátrakkal. A középső nagy részen a kamaszok által felkent hatalmas pentagramma, körülötte gyertyák. Ezek még újak voltak, a földön a festék is, így nem a szekta tehette ide. Középen egy pódium, arra furcsa jelek felvésve, ez lehetett az eredeti itt levő dolog. Oldalt mindkét oldalon egy felső részre lehetett menni, ami a teljes raktárt befedte, itt sörösüvegek, chipes zacskók és mindenféle dolog, ami bulihoz kell volt megtalálható. Az egyik félreeső részen hamu, még izzott, valamilyen könyveket égettek el a diákok, azon túl könyvespolcok, de már üresek. A földön még ruhák, amiket itt hagytak menekülés közben. Elsőre hirtelen ennyi minden látszódott csak.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13658
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Danny Long on Szer. 08 Okt. 2014, 00:55

Forró a nyom, ideje azonnal indulnunk. Gammer ügynök átveszi a szót, és nálam jóval határozottabban utasítja rendre a lányt. Nem hiszem, hogy valóban lenne értelme benntartani, mivel nem konkrétan kiválasztott célpont, de talán tényleg jobb a biztonság, így nem vitatkozom. Én is elköszönök a lánytól - már ha még van erre időm  a biztos hisztiroham előtt - majd követem társaimat.
Út közben figyelmesen végighallgatom a történetet. (Közben küldök egy SMS-t Vosnak a raktár címével.) A szívet, amit Jackson házában találtak, különösen figyelmesen vizsgálom meg, és próbálom felidézni, hogy láttam-e már hasonlót, vagy tanulmányaim során olvastam vagy hallottam-e ilyesmiről. Természetesen mágikusan is ellenőrzöm. Ha valami Celestial dolog ez is, ahhoz nem tudok sokat hozzátenni, de ha mágia, és meg tudom állapítani, hogy milyen természetű, azzal közelebb kerülhetünk a szekta megértéséhez.
Amikor megérkezünk, hagyom, hogy Gammer ügynök irányítson, a helyszíneléshez nyilván jobban ért.
- Én mágikus nyomokat keresek. - mondom, és így is teszek. A központi résznél kezdem, ahol a "fekete mise" zajlott, majd a szálláshelyen és a dobozok közt. Nem nyúlok semmihez, csak a mágikus érzékeimre hagyatkozom. Ha bármit találok, rögtön szólok a többieknek. Közben kicsit aggódni kezdek, hogy merre lehet Vos. Úgy tűnt, tud vigyázni magára a maga módján. Lehet, hogy baja esett?

_________________
Mesélő
Reneszánsz: Danny Long, Bérmajom, Jerome Masamba/Ravasz, Peterson Gray, Antoine Alanian (X-diák)
Végtelen Háború: Damian Long
Másik Világ: Bérmajom
Outsiders: Jerome Masamba, T'Challa/Fekete Párduc
Apokalipszis Kora: Woland
Exiles: Antoine Alanian
X-Rezervátum: Danny Long
avatar
Danny Long
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1097
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2012. Mar. 17.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Danny Long
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Jack Gammer on Szer. 08 Okt. 2014, 03:12

Jack Gammer Naplója - 18. Bejegyzés - Dátum: 2025. június 30.

Akármennyire is jól haladtunk eddig, most megint megtorpantunk egy hangyányit, őszintén szólva, nem szeretem, amikor ilyesmi történik. Persze a karrierem során sokféle üggyel találkoztam már, lassúval és gyorssal egyaránt. Akadt olyan, ami pár perc alatt véget ért, komolyan mondom, alig pár percig tartott. Voltak több órásak. Akadtak több naposak. Előfordultak több hetesek, hónaposak, sőt, akár évesek is. És voltak olyanok, amiket sosem sikerült megoldani. Kellemetlen, de így van, minden rendőr életében akadnak ilyenek, sajnos ez a munka velejárója. Volt egy kollégám, akinek évekig nem volt lezáratlan ügye. Sose jöttem rá hogy ennyire szerencsés volt-e, vagy pusztán ennyire jó nyomozó. Aztán egyszer csak belefutott egybe, amit nem tudott megoldani, hiába próbálta. Évekig próbálta, de sosem járt a végére. Megszállott lett, nem egy szép történet. A végére már minden idejét ennek szentelte, ráment a házassága, a munkája és végül az élete is. Rossz embereket bosszantott fel és csúnya vége lett, azt a bizonyos ügyes pedig sosem sikerült megoldani. Ha jól emlékszem, az őrsön el is nevezték róla azt az ügyet. Azóta se nyúlt hozzá senki, Nem kötődik a történetünkhöz, de gondoltam megemlítem ezt az érdekességet, még sosem beszéltem róla. Ez végül is az én naplóm, én döntöm el, mik kerülnek bele. Oké, eltértem a témától, már megyek is vissza az aktuális ügyünkhöz. Szerencsére ezen még csak egy napja dolgoztam, így ahhoz képest bizony egész közel éreztem már magunkat a megoldáshoz, szóval bíztam benne, hogy ezen az ügyön már nem kellett hosszú éveket dolgozni, maximum egy pár órát, napot esetleg. Rendben volt ez a San Francisco, segítőkészek voltak a helyi kollégák, de hiányzott már a jó öreg New York szaga. Járjunk is hát mihamarabb ennek a mostani ügynek a végére.

San Franciscoban űztem éppen az ipart, egy SHIELD-WAND-X-Men együttműködés keretében. A csapat két fronton nyomozott, az áldozatokat és a helyszíneket vizsgálgattuk külön, de mostanra mindkét szál egybefutott, bár a csapat kicsit megcsappant. Mostanra már csak én, a szimatoló mutáns Terry és Gray ügynök maradtunk. De így is egész jó darabkákat szereztünk az ügy kirakósába. A mi csapatunk végigjárta szinte az egész várost. A tengerparton kezdtük, ahol egy raktárban igazi aranybányára leltünk. Találtunk egy egész ügyet körbelengő fémes szagot, egy furcsa jelekkel díszített fémdarabot és egy gyanúsítottat, egy bizonyos Jason Jackson nevű filmproducert. A férfit megszállta valami, vöröslő szemekkel és kiszürkült bőrrel szedte sorban az áldozatait. A házában csak a házvezetőnőjét találtuk, Maria Sanchezt, a hajtóvadászat még javában zajlott JJ és szektája után. A nőn kívül ráakadtunk még egy újabb furcsaságra, egy dobogó szívre, melynek szintén fémes beütése volt. Minden bizonyíték, nyom és gyanúsított a város fölé magasodó Celestialhoz, az Álmodóhoz volt köthető. Ha minden igaz a szekta ennek a hatalmas, kozmikus, isteni erejű lénynek a felébresztésén fáradozott, vagy valami ilyesmin. Akárhogy is, nem engedhettük, hogy sikerrel járjanak a terveikben, illetve hogy még több áldozatot szedjenek. Sajnos a belvárosban, JJ kedven kocsmájában nem találtunk semmi használhatót. Itt egy dupla whiskey segített elütni az időt, de mielőtt eltöprenghettem volna, merre tovább, esetlegesen elinduljunk-e végre a szigetre, jött a remek hír. Újabb támadás történt és ezúttal az áldozat megúszta, kikérdezhető állapotban volt az egyik közeli kórházban. Rendbe tettük a helyszínt, ahogy találtuk és felkerekedtünk, hogy kiaknázzuk ezt a friss nyomot. Óramű pontossággal érkeztünk meg a kórházhoz, hiszen Gray ügynök is abban a percben jött meg, így párosunk akkor bővült trióvá. Üdvözöltük egymást és megegyeztünk, hogy az információ csere egyelőre várhat, hiszen a friss nyommal kellett foglalkoznunk. A rendőrök el is vezettek minket az áldozathoz, aki sajnos sokkal keményebb diónak bizonyult, mint azt elsőre reméltem, amikor olvastam a túléléséről szóló fantasztikus híreket.

A lány, név szerint Lara Thompson, a kórházi ágyon ült, kórházi ruhát viselt és a tabletjét nyomkodta. Az egyik székre leterített cheerleader egyenruha és az asztalon heverő pomponok nem sok jóval kecsegtettek. Az ilyen korú szurkolólányokra jellemző, hogy el vannak szállva maguktól, mindent megkapnak, amit csak akarnak, lenéznek másokat és még hasonló dolgok, amik nehezítették volna a kihallgatást. De hé, nem vagyok az előítéletek embere, nem ez alapján ítéltem meg a 17 éves forma leányzót. Na de amikor a megszólalt a magas, picsogó, irritáló hangján és egyből játszott a sértett hercegnőt, na ott már biztos voltam, hogy nehéz menet lesz bármi használhatót kihúzni belőle. És valóban az volt. Se Gray ügynök se én nem játszottuk a játékát, nem dőltünk be a provokálásának, nem vesztettük el a fejünket, pedig elhangzottak pimasz szemtelenségek. Mindketten úgy tettük fel a kérdéseinket, ahogy azt az ilyen szemtanúknak kell. Nem szolgáltuk ki a felsőbbrendűsködő igényeit, nem alacsonyodtunk le alá, nem próbáltunk barátkozni vagy megnyugtatni. Keményen, megalkuvást nem tűrően, kíméletlenül és választ követelően tettük fel a kérdéseinket, Gray ügynök általánosabban én pedig specifikusabban, de a lényeg ugyanaz volt, az információszerzés. Nem kellett itt finomkodni, nem volt a lánynak semmi baja. És éppen ez az, semmi, de semmi baja nem volt az áldozatnak. Semmi sérülés, semmi sokkhatás, semmi infúzió, makkegészséges volt. Túlzás lenne azt állítani, hogy a lány hasznos információkkal szolgált, minden esetre pár dolgot megtudtunk. Először is, a lánynak kivételes regenerációs képességei voltak. Lezuhant egy emeletet, kitörtek a térdei, szilánkosra törtek a lábai, majd fejbe szúrták, most mégis itt volt, egyetlen karcolás nélkül. Másodszor, a szekta módszereibe is nyertem némi bepillantást. Megbénították az áldozatukat, így gond nélkül szúrhatták a kést a harmadik szembe. Ez egyértelműen megmagyarázta, miért nem volt egyik áldozaton se védekezésre utaló nyom és megnövelte a szekta veszélyességi értékét. Egy rakás vörös csuhás alakot üldöztünk, ennél konkrétabb infók nem derültek ki. Harmadszor, volt egy helyszínünk. Egy külvárosi raktár, ahova a fiatalok bulizni mentek. A híresztelések szerint ez volt a szekta búvóhelye, az ostoba tinik pedig oda mentek randalírozni, partizni és fekete mise tartósat játszani. Ezek után ne is csodálkozzanak, ha rossz vége lesz az estének. Mázlijuk volt, hogy pont azt a lányt kapták el, aki regenerálódni tudott, mégis mennyi lehetett erre az esély? Nem volt más áldozat, végső soron a szekta nem jutott előrébb, akármihez is gyűjtögettek. A kis fészkükbe minden esetre nem térhettek vissza, ugyanis a rendőrség lezárta azt és már csak ránk vártak, hogy csatlakozzunk az átvizsgáláshoz. Több se kellett nekünk, illetve elfogadtunk volna többet, de kétséges volt, hogy a lány tudott volna több hasznos információval szolgálni, már ez is többnek tűnt, mint amit elvártam tőle, miután megszólalt. A kórteremben végeztünk, de a kórházban még nem.

Miután búcsút intettünk a kis túlélőnknek, elhagytuk a kórtermet és kiléptünk a kórházi folyosóra, ahol az ajtót őrző rendőrökhöz fordultam. Volt belőlük elég, már az emeleten is számoltam vagy két tucatot, az erőszakos ki és behatolástól aligha kellett tartani. De még véletlenül sem akartam azt, hogy elmegyek, és mire visszatérek, már hűlt helye van a leányzónak. Ahhoz túlságosan fontos volt. Ilyen regenerációs képesség nem maradhatott csak úgy kihasználatlanul, a feledés homályában. A legkevesebb az volt, hogy a kishölgyet regisztráltatom és alávetik néhány vizsgálatnak. Talán nem is mutáció volt, talán valami betegség, esetleg mesterségesen előidézett képesség. Akárhogy is, mindenképpen le kellett ellenőrizni, hogy átörökíthető dologról volt-e szó. Bele se mertem gondolni, micsoda előrelépés lett volna az emberiségnek, ha egy ilyen fajta csodagyógyszer, ami egy fejbeszúrást is begyógyít, napvilágot lát. Vagy a SHIELD-nek, onnan pedig ki tudja kinek. Ezt már nem az én tisztem volt eldönteni. De ha már rátaláltunk, nem volt szándékomban futni hagyni, valami gazdag rokon vagy ügyvéd segítségével, nem, tartsák csak bent megfigyelésre, amíg letisztázom a központtal, mi is legyen vele. A magánélete pedig magasról le volt tojva, amúgy se volt szimpatikus a kis csaj. Ami a szigetet illeti, továbbra is le volt zárva. Ezt már eddig is tudtam, de úgy éreztem egy figyelmeztetés még nem ártott arrafelé. Bizonyára éberek voltak, de volt egy olyan érzésem, hogy a szekta céljai között volt a sziget, ahogy nekem is idővel. Az idő volt a kérdéses. Mindegy, ha ott felbukkannak, arról tudni fogok és akkor meg is vannak a nyavalyások. A tengerparti raktáraktól indított konvoj ügyében pedig fölösleges volt aggodalmaskodnom. Nyúl és a bizonyítékok is épségben megérkeztek a rendőrőrsre, bizonyára csak elkerülték Gray ügynököt. A fémdarabról még kaptam is egy gyors vizsgálati jelentést. Idegen eredetű fém volt, sem a korát sem az anyagát nem tudták meghatározni. Annyi biztos, nem erről a világról származott és nagyon öreg volt. A Celestial egy darabja lehetett. Szinte le mertem volna fogadni, hogy a zsebemben lapuló fém is ugyanilyen fémes tartalmazott. A komponensek nagyjából megvoltak, már csak a sztorit kellett összeraknom valahogy. Erre volt is időnk, hiszen a három apróság elintézése után készen álltunk elhagyni a kórházat, beszálltunk Szimat Őrmester autójába és elindultunk a külvárosi raktár felé.

A negyedórás út bőven elég volt ahhoz, hogy ügynöktársammal tájékoztassuk egymást a fejleményekről. Gray ügynök kezdte és hozzám hasonló részletességgel taglalta estéje eddigi pontjait. Egy Casper Vos nevű fickó is szerepelt a történetbe, aki elvileg szintén a kirendelt csapathoz tartozott, de neki azóta nyoma veszett. Azt még mindig nehéz volt számomra elképzelni, ahogy Gray ügynök az áldozatok lelkeivel beszélgetett, pedig ez volt a helyzet. Rachel Moonstone volt az első vizsgált áldozat. A leírása illett arra a nőre, akit a felvételeken is láttam JJ-vel vitatkozni. A halála körülményei is stimmeltek a mi általunk talált nyomokkal. A nő nehezen hitte el, hogy meghalt, ezen nem is lehet csodálkozni, de segítette a nyomozást azokkal az információkkal, amiket Gray ügynök később telefonon közölt velem is. Ezután jött a számomra új rész. Ahogy kértem, Gray ügynök megvizsgált egy korábbi áldozatot is. Csak egy test maradt bent a rendőrségen amit meg lehetett vizsgálni, egy hajléktalan idős férfi, Andreas Leopold Washington. Őt egy parkban ölték meg, három vörös ruhás alak és itt is alkalmazásra került a bénítás. Az egyik alak a halántékához nyúlt, az okozta a bénítást. Ezek szerint a feltételezésem helytálló lehet, valamiféle telekinetikus vagy telepatikus képességgel rendelkezett legalább az egyik szekta tag. Hoppá, érdekes rész jött. A szektások talán nem véletlenül szemelték ki az urat. A vietnami veterán odaát sokat foglalkozott ezoterikus és teológiai dolgokkal, mert érdekelte a mágia és a vallás. Ez még nem is lenne nagy összefüggés, de a halála előtti napokban beszélgetett ilyen témában fiatalokkal, akik hasonló szakra jártak az egyetemen. Sok témáról beszélgettek. Taoizmus, buddhizmus, meditáció, kapcsolat a túlvilággal, lelki béke, csakrák, csí, harmadik szem. Ez az utolsó ütötte meg a fülemet, hiszen ezeket szurkálták ki a szektások. A helyi bölcsésztudományi egyetem hallgatói voltak, abba a pár tucat főbe tartoztak, akik ezekkel a témákkal foglalkoztak. A San Francisco-i Tudomány Egyetem, Teológia szakának tagjai, megjegyeztem magamnak. Sajnos pontosabb leírás nem volt róluk. Taréj, punk öltözet, nyeszlettség, egyik sem elég az azonosításhoz. A néger punkra azért felkaptam a fejem. Abból azért kevés akad. De ez az egész nem vágott egybe JJ megszállott kinézetével. Hacsak… talán nem volt az egész szekta megszállott. Oké-oké, itt egy teória. Néhány idióta egyetemista kitalálja, hogy ők bizony kicsit komolyabbat hoznak össze, mint egy szakdolgozat. Összeverbuválódnak, szereznek néhány csini vörös kabátot, egy telepata/telekinetikus képességű illetőt, néhány infót az öreg parkbéli csöves veterántól és elkezdenek gyilkolászni, hogy felébresszék a Celestialt. De ez még nem elég. Összeszednek emberkéket, akiket megszáll valami, hogy ők is gyilkolásszanak. Nem volt az sehol előírva, hogy az egész szekta csak szürke bőrű dühöngő őrültekből álljon. Sőt, tapasztalataim szerint a legtöbb szekta mögött kifejezetten nagy hatalmú emberek állnak, akik manipulálják a jónépet. Sajnos a lelkesedésemet hamar eltörte ügynöktársam, aki tovább mesélte a történetét. Természetesen ő is gondolt minderre és utánajárt az egyetem ügyeinek. Az emlegetett tanszékről volt is két áldozat, egy fiatal lány és egy punk srác, nem sokkal az öregúr után ölték meg őket. Takarítás szagú volt az egész. Akárki is állt a dolog mögött, mármint aki tényleg mögötte állt, nem a megszállottak, az gondoskodott arról, hogy eltakarítsa a nyomokat. A diákok nem lehetettek a szektások, hiszen minden érintett diákot megfigyelés alatt tartott a rendőrség, házi őrizetben, a saját biztonságuk érdekében. Valószínűleg akik életben maradtak, azok nem tudtak semmit az ügyről. Valaki időt, energiát és fáradságot nem kímélve gondoskodott róla, hogy ne maradjanak élve kikérdezhető szemtanúk, akik elvezethetnek a báboshoz. Véletlen szerencse volt, hogy Gray ügynök tudott konzultálni a halott öreg veteránnal. Minden szálat elvágtak, ami az egyetemről vezethetett volna tovább. Valaki kihasználta a diákokat, hogy információt szerezzen, majd megölte, vagy megölette őket, az öreggel együtt. Vagy véletlen egybeesés volt az egész? Lassan már nem tudtam, mit gondoljak. Akárhogy is, ez volt Gray ügynök történetének vége, szóval én következtem. Én se kíméltem őt a részletektől, elejétől a végéig elmeséltem mindent. A végén még a szívet is megmutattam neki, persze óvatosan, továbbra is becsomagolva, nehogy valami csúnyaság történjen, fő a biztonság. Mire a történetem végére értem, már meg is érkeztünk a külvárosi raktárhoz.

Kiszálltunk a rendőrautóból és szemügyre vehettem az ellenség fészkét. Hát nem volt valami bizalomgerjesztő hely, annyi szent. Nem túloztak azzal, amikor azt mondták, a külvárosban volt a hely, a legközelebbi épület is volt vagy háromszáz méterre. Romos, régi, lepusztult, baljós és életveszélyes helynek tűnt. Mint kiderült, bontásra is várt, a jövő hónapban volt esedékes. Még a közvilágítás sem tartott ideáig, szerencsére a helyi kollégák hoztak reflektorokat és zseblámpákat a kutatáshoz, utóbbiból igényeltem is egyet magamnak. A helyszín le volt zárva és biztosítva volt, sajnos üres is, elkövető szempontból. Jó lett volna, ha sikerül beszorítani legalább pár szektatagot, de sajnos későn találtunk rá a fészekre. A szekta még mindig előttünk járt, de már tényleg csak egyetlen egy lépéssel. Kiadtam a kutatási utasításokat. Mi mentünk elől Gray ügynökkel, aki hozzátette a maga apróságát a stratégiához, hogy mágikus nyomokat keresett. Mögöttünk Terry szimatolt körbe. Hármunk után pedig jöhetett a helyszínelő brigád. A pisztolyom készenlétben pihent a tokjában, az érzékeim pedig ki voltak élvezve, mint egész este, de ha minden igaz, itt már nem kellett számítani veszélyre. Az igazi gondot az jelentette, nehogy közülünk is úgy járjon valaki, mint a kihallgatott hölgyemény. Nevezetesen hogy lezuhanjon valahonnan, vagy esetleg nyakába omoljon valami, vagy bármi hasonló. Nem véletlenül intettem mindenkit óvatosságra, veszélyes hely volt ez, még attól eltekintve is, hogy egy szekta búvóhelye volt, hát még így. A megbeszélt formációban közelítettük meg a raktárt.

A várva várt heuréka pillanat sajnos elmaradt. Első pillantásra nem volt itt semmi használható. Legalábbis olyasmi, ami előrelendítette volna az ügyet. A raktár nagy belső tere három részre volt osztva. A két szélső volt a kisebb, a középső pedig a nagy. A jobb oldaliban üres dobozok voltak, korábban ruhákat tárolhattak bennük. Bal oldalt volt a szállás, hálózsákokkal és sátrakkal, mint valami kempingben. Középen kétféle típus volt elkülöníthető. A bulizó kamaszok által itt hagyott dolgok képezték az egyik csoportot, mint a frissen felfestett hatalmas pentagramma, körülötte gyertyák. A másik csoportba azok a dolgok tartoztak, amik eredetileg is itt lehettek, mint a középen lévő pódium, amire furcsa jeleket véstek fel. Gyorsan ellenőriztem is, hogy ezek a jelek hasonlítottak-e azokra, amiket azon a különös fémdarabon találtunk. Bár volt egy olyan erős sejtésem, hogy amúgy is így volt, nem ártott biztosra menni, az összefüggésekből sosem lehet elég. Nem nyúltam hozzá, de szemmel ellenőriztem az anyagát is, bár első pillantásra csak egy szimpla emelvénynek tűnt, beszédekhez és hasonlókhoz. Oldalt mindkét oldalon egy-egy lépcső vezetett fel a felső részre, ami a teljes raktárt befedte. Sörös üvegek, chipszes zacskók és egyéb parti kellékek sorakoztak itt. A földön menekülés közben elhagyott ruhák is akadtak. Ez lehetett a buli szíve, ahonnan az áldozatunk is leesett. Hogy lehetett ilyen helyen bulizni? Ez volt a divat manapság? Menő volt ilyen marhaságokat csinálni? Öregebb lehettem, mint hittem, mert én szimplán felelőtlen baromkodást láttam ebben az egészben. Minden esetre a kamaszok elvezettek minket a szekta búvóhelyére, legalább ezzel hozzájárultak a nyomozáshoz, ha már máshoz aligha tudtak. Egy félreeső részen még izzó hamut találtunk, valamiféle könyveket égettek itt el. Ezen túl könyvespolcok is voltak, de már ki lettek ürítve. Szitkozódtam magamban ez sort, akárki is szabadította meg a helyet a könyvektől. Talán a nyomaikat eltüntető szektások voltak, talán a részeg fiatalok, mindegy, a lényeg hogy azokból talán megtudhattuk volna, pontosan miben is sántikáltak a gyanúsítottjaink, de ezt már fújhattunk. A lámpámmal széttúrtam a hamut, kerestem benne bármiféle maradványt, amikből összerakhattam valamit, de úgy tűnt alapos munkát végeztek. Azért nézelődtem benne, hátha.

Semmi, kicsit elveszettnek éreztem magam. Nem sok mindent találtunk idebent, és amit találtunk, azokból se lehetett látszólag kihozni semmit.
- Na jó, elsőre semmi érdekeset nem láttam, de nem adjuk fel ilyen könnyen. Elsősorban olyasmiket keresünk, amivel azonosíthatjuk a szekta tagjait, illetve azt, hogy innen hová mehettek, illetve milyen céllal. Nézzék meg az összes dobozt, hátha maradt bennük valami. A szállást alaposan fésüljék át, maradhattak ott igazolványok, vagy bármi, ami alapján azonosíthatjuk a szekta tagjait. Ellenőrizzék a pódiumot és a könyvespolcokat, talán van körülöttük valami titkos rekesz, járat, rejtekhely, ilyesmi. Sőt, ez az egész raktárra igaz. Ha van itt valami használható, azt meg kell találnunk.
Ezt már kicsit ingerültebben mondtam a kutatócsoportnak, de hamar megnyugtattam magam. Nagyobb reményeket fűztem ehhez a raktárhoz, mint néhány sörösüveg és chipszes zacskó. Ha semmin nem akadt meg a szemem, ha semmi mágikusra nem hívta fel a figyelmemet Gray ügynök, ha semmi szagra nem figyelmeztetett Terry, ha semelyik rendőr sem hívott oda, hogy talált valamit, akkor búskomoran leültem ott a hamu közelében és gondolkodtam. Töprengtem, törtem a fejem, jártak a fogaskerekeim, amíg csak reálisnak éreztem. Ha akadt esetleg egy bontatlan sör vagy chipszes zacskó, akkor azt szívesen bezsákmányoltam, persze szigorúan csak kesztyűben, de korgott a gyomrom, hiszen a repülőút óta nem ettem semmit, ami azért lássuk be, elég rég volt már. Nem csoda hogy nem láttam az összefüggéseket rendesen, késő volt, fáradt voltam és éhes. De nem szándékoztam feladni az estét. Nem, amikor ilyen közel jártunk a megoldáshoz. Ha most elengedtük volna a gyeplőt, a szekta találhatott volna új szállást és kezdődhetett volna minden elölről. De egyszerűen nem tudtam, hova mehettek. Egyetlen tippem volt, a Celestial. Szóval, ha a külvárosi raktár nem hozott semmi eredményt és kifogytunk a tovább vezethető szálakból, akkor valóban ideje volt ellátogatni a hatalmas létezőhöz. Nem érdekelt, hogy le volt zárva, nem érdekelt, hogy biztosítva volt, nem érdekelt, hogy nem lehetett ott a szekta, az Álmodó nyakig benne volt az ügyben, a szálaknak egyszer oda kellett vezetniük. De ha mást nem, akkor legalább láthattam volna közelről, azért ez is egy elég nagydolog. Tehát ha végeztünk a kutatással és nem volt semmi új, akkor csalódottan, de indulás tovább, a célállomás az Álmodó.

Bevallom, nem erre számítottam. Igazából nem is tudom mit vártam itt, hiszen mondták, hogy a szekta már kiköltözött. Esetleg nyomokat a tevékenységükről, hogy megérthessem őket, a céljaikat, a személyüket és hogy merre tarthattak. Ez volt most a lényeg, merre mehettek innen. Erre kellett valahogy rájönnöm. Azzal semmire sem mentem, ha a nyomukban lihegtem, összegyűjtögetve a holttesteket, amiket nekem hagytak. Eléjük kellett vágnom. Ki tudja, talán tényleg a Celestial volt ez a pont, ahol beelőzhettem őket. Ha a raktár nem kínált semmi újdonságot, akkor hamarosan fény derülhet erre a feltételezésre. De nem szabad ilyen pesszimistának lennem. Ezerszer előfordult már helyszíneléseim során, hogy egy első pillantásra semmi nem mutató helyszín egy alaposabb vizsgálattal kész aranybányává változott. Talán a felsorolt dolgok, vagy bármi újdonság, de kínált nekünk valami tovább mutató nyomot. Minden esetre, továbbra sem terveztem feladni, nemhogy az ügyet, de még az estét sem. Forró volt a nyom, a vas, ütni kellett. Nem akartam úgy végezni, mint a kolléga, akit egy megoldatlan ügy őrjített meg. Hát ki tudja, talán ettől az ügytől én is bediliznék, ha nem sikerülne megoldani. Éppen ezért, meg fogom oldani. Talán nem ma, talán nem holnap, talán nem idén, de meg fogom oldani. De azért lássuk be, jobb lenne ma. Lenne ám más dolgom is, mint San Francisco városában cikázni ide-oda. SHIELD ügynöknek lenni elég munkás szakma. Szóval oldjuk csak ma ezt az ügyet, aztán mehet mindenki a dolgára, például végre enni valamit.

_________________
Reneszánsz:
Jack Gammer - SHIELD ügynök
Arnold Braun - HYDRA katona
Rachel Burrows - X-diák
Doktor Julius Amadeus Chaos - a Ravencroft intézet egy őrültje

Gótika:
Jack Gammer - rendőrhadnagy
avatar
Jack Gammer
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 125
Hozzászólások régi : 71
Korábbi szint/kredit : 1.szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 3.szint - 8 kredit
Join date : 2011. Mar. 20.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Jack Gammer
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 08 Okt. 2014, 09:20

Résztvevők: Peterson Gray, Termina Alusia / Terry és Jack Gammer
Következő körváltás: 2014. október 12. (vasárnap)
A 12.-i börze miatt 11-n este kapnátok reagot, szóval igyekezzetek úgy írni, hogy akkor tudjak majd én is. Köszi!

Peterson elküldte az út során az sms-t, de az már nem ért célba, mintha ki lett volna Vos telefonja kapcsolva. A szív vizsgálata során semmilyen mágikusságot nem talált a férfi, rendes nagy emberi szív volt, ami még mindig lüktetett, pedig nem igen lehetett volna így ezt tennie. A súlya is olyan volt, mint egy emberi szívnek kellett volna, csak a színe volt szürkés és fémes. Még zacskón keresztül is érezni lehetett, hogy nem igazán volt olyan érintése sem, mint kellett volna. Sajnos a tanulmányai során nem találkozott effélével Peterson, csak valamelyik SHIELD-es aktában olvasott olyasmit, hogy Apokalipszist nem igen lehetne már konkrétan élőnek nevezni, mert a Celestial technológia olyan élőlénnyé változtatta, ami lényegében kozmikus erőkből. Ez a szürke pedig pont olyan szürke volt, mint a Mutáns-isten színe.
Kint a helyszínen a férfi nekilátott annak, hogy mágikus jelek és nyomok után kutasson. A fekete miséhez használatos könyv is ott volt a földön, ha megnézte Peterson, ez mezei internetről nyomtatott, vagy éppen rendelt szennylap. Egy lefejezett csirke volt még itt és vörös festékkel felrajzolva a pentagram. Még csak az sem volt vérből, a festék is ott volt nem messze a rajzolattól a fal mellett. A gyertyák sem feketék, csak sima egyszerű boltban vehető öntött gyertya. Peterson valószínűleg már gyermekként jobb feketemisét tudott volna tartani, mint ezek a kamaszok. Minden szükséges klisé megvolt található, ami az interneten is fent volt. Ezeknek a fiataloknak semmi közük nem volt a mágiához, csak tényleg valószínűleg részegen akartak szórakozni. A szektától pedig semmilyen mágikus rituáléra utaló nyom nem volt, összesen néhány véres konyhakés, de semmi több.
A hamut még Gammer is széttúrta, de semmi sem volt benne, nem volt csontra utaló nyom, sem pedig jel, csak papír és fanyomok, amik elhamvadtak. A könyvespolcokat megnézve jellemzően tudományos könyvek voltak, főleg fizika szakterületről, de voltak itt kinyomtatott jelentések, amikhez eredetileg csak SHIELD ügynök férhetett volna. Elég szép jellemzés a Celestialról, Apokalipszisről és ténykedéséről, de az áldozatok között nem volt SHIELD-es a legjobb tudomása szerint a hármasnak. Ezenfelül teóriák voltak, számítások, illetve jegyezetek. Ha ezekben Gammer belenézett, akkor megtudhatta a szekta célját, fel akarták ébreszteni a Celestialt, azt hitték, hogy a megölt spirituális lelkekkel mindezt sikerül. Lista volt vezetve az áldozatokról, a pompom-lány is köztük volt. Egy lista a szektatagokról, úgy egy tucat személy volt, a kézírás mindenhol ugyanaz, egy idősebb emberé lehetett, valószínűleg JJ-é. A számításai szerint még mintegy féltucat személy volt, akiket ki kellett végezni a Celestial ébredéséig, mármint ami szerinte megtörténik, a nevek a címekkel ott voltak a papíron dátumokkal, hogy melyik nap kell meghalniuk és mikor. A következőnek két nap múlva, így még volt idejük.
Ezen idő alatt Terry odalent szagot fogott és megérezte, hogy kifelé a sivatagos rész felöl friss szagok vannak, amik nem a diákoké, hanem az a fémes illat, amit már eddig is érzett.
- Hé – kiáltott a két férfinak. – Érzem a szektások szagát. Kifelé mentek a városból, egészen friss illat, azt hiszem, hogy tudom követni.

//Bocs, hogy irányítom Terry-t, de ha nem teszem, akkor soha sem végezne a csapat.//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13658
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: San Francisco

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

4 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.