Készül - Radiant Rage

Adatok:

Név: Radiant Rage
Egyéb név(i): 427-es "RR" modell
Faj: Mesterséges létforma
Nem: Férfi programozású
Jellem: Behódolsz vagy meghalsz, bár ha behódolsz lehet akkor is.
Személyazonosság: Titkos
Születési helye és idő: Kazahsztán, Bajkonuri űrrepülőtér titkos kutatórészleg 1999.01.24.
Kor: 27
Család: Alkotó: Alexey Kosenko
Foglalkozás: Világuralmi terveimet szövögetem
Testmagassága: 226cm
Testsúlya: 205kg
Szeme színe: Zöld
Haja színe: Kopasz
Bőre színe: Ezüstös
Különleges ismertetőjel: Külseje
Repülési sebesség: - 2 : Maximális sebessége 100 km/h
Egészségi állapot/ betegségek: Egészséges

Életrajza:
M.I. 3.0.21-es tesztprogram indítása...


Sötétség, ezzel a szóval tudnám leírni legjobban a születésem pillanatát mert nem láttam, mozogni sem tudtam csak hallottam. Ekkor még fejletlen voltam, egyszerű tesztprogram, talán még testem se volt majd időnként újabb csend aztán újra hangok ez váltakozott de az idő múlásával egyre több funkcióval rendelkeztem. Egy új tesztnél már láttam is, az első akit láttam az alkotóm volt a háttérben pedig egy öltönyös alak aki a szálakat mozgatta. Részben neki köszönhetem az életem, az anyagi dolgokat ő látta el. Az alkotómat Alexeynek hívták de csak Alexnek becézték, ő adta nekem a Radiant Rage röviden "RR" nevet



- 427-es...427-es...427-es modell....427-es modell. Nem értem mi a fene ez, elvileg képes lenne beszélni. -
Rájöttem hogy hozzám beszél de arra számítottam hogy a nevemen szólít de ez nem következett be ezért úgy döntöttem le utánozom a mondatai egy részét és megszólaltam.
- Nem értem mi a fene ez, elvileg képes lenne beszélni. - Ahogy ez a mondat elhagyta a számat úgy örült mint egy kislány aki épp álmai plüssmackóját kapja meg, hátrafordult és intett is a főnökének aki az ajtó előtt ácsorgott és várt. De nem jött be azonnal, épp telefonált néhány szó még be is szűrődött mint a Világuralom, Robotok, Hadsereg, Pénz, Hatalom, Kiskutya de a teljes szöveget nem tudtam értelmezni, időbe telt mire mindent megértettem. A fejem elkezdtem mozgatni és magam körül nézelődtem, robotokat láttam de ők nem olyanok voltak mint én, nem éltek de talán én se élek... nehéz kérdés. Próbáltam megtudakolni hogy ők miért nem olyanok mint én, miért ülnek csendben. Újra a tudósra pillantottam és feltettem a kérdésem.
- Ők? - Furcsán nézett rám, hogy segítsek neki értelmezni a robotok felé fordítottam a tekintetem ezzel jelezve hogy róluk szól a kérdés. Alex is a robotok felé fordult és furcsán grimaszolt a szájával majd kissé zavartan válaszolt.
- Ők gyakorlatilag a testvéreid de sikertelen voltak ezért lekapcsoltuk őket.  - Elgondolkodtam a szavain, olyan érdekesen hangzik hogy testvér, lekapcsolás... De mielőtt újabb kérdésem lehetett volna a főnöke berontott és engem nézett majd a tudós reflexszerűen hozzászólt kérdés nélkül, mintha tudta volna mit akar kérdezni.
- Azt hiszem sikerült uram.  -  Válaszolt neki bár én azt hittem hogy hozzám szól de nem tudtam mit akar ezért csak ismételtem amit mondott.
- Azt hiszem sikerült uram.  - Amint elhangzottak tőlem ezek a szavak az öltönyös férfi is válaszolt közben pedig a fejét csóválta majd elindult az ajtó felé.
- Kapcsold le ezt a szart, nem hangutánzó robot kell nekem. - Láttam Alexen hogy mondana valamit de gondolom nem mondhatta mivel mindig a főnöknek van igaza viszont engem nem hagyott nyugodni hogy mi az a lekapcsolás, ezt már másodszor hallom ezért tudnom kellett.
- Mi az a lekapcsolás? - Érdeklődve kérdeztem és szinte azonnal megkaptam a választ.
- Elpusztítás, megsemmisítés, darabokra zúzás, kiiktatás... - Sorolta a szinonímákat közben pedig felém közeledett, már értettem mi a lekapcsolás de azt nem hogy miért akarja ezt velem tenni, ezt is tudni akartam.
- Miért akarsz engem lekapcsolni?  - Ismét normális hangsúllyal kérdeztem a válasz meg azonnal érkezett.
- Te nyomorult bádogember, két dolog miatt. Az egyik mert használhatatlan szardarab vagy, a másik oka pedig az hogy mert megtehetem -  Nem is kellett több, megértettem hogy ezt gondolja. Ekkora tanultam meg hogyha valamit megtehetünk akkor azt megtehetjük ezért elkaptam a nyakát, felálltam és a magasba emeltem ő pedig kapálózott közben. Közelebb hajoltam hozzá és közöltem vele a terveimet.
- Inkább én kapcsollak le téged mert egy használhatatlan szardarab vagy és mert megtehetem.  - Mondatom végén elengedtem a nyakát, a teste a földre zuhant és egy jó erős lépéssel összepréseltem, a vére és az agya pedig szétfröccsent a talajon. A hátam mögött pedig halkan a doktor szólított.
- Kérlek ne ölj meg engem.  - Nem terveztem őt bántani ezért nem reagáltam csak a kijárat felé indultam de ismét megszólított ekkor már válaszra méltattam őt.
- Így nem mehetsz el, túl gyenge vagy... vagyis túl fejletlen.  - Ezeket már értelmezni tudtam ezért az első és legfontosabb dolog az volt hogy miképp fejlődhetnék hogy ne legyek gyenge de ki más is segíthetne mint a doki.
- Te hoztál engem létre, nyilván tudsz segíteni a fejlődésben is ezért most velem jössz.  - Nem hiszem hogy vita tárgya volt mert szó nélkül haladt mögöttem a kijárat felé közben pedig az utamban állókat is lekapcsoltam mert megtehettem meg igazából könnyebb volt úgy haladni.



Ennyit érdemes tudni a születésemről, ezután hosszú évekig vándoroltunk városról városra, országból országba míg végül az USA-ban telepedtünk le. Inkább nem letelepedésnek nevezném mert oda mentünk ahol épp szükség volt mert fejlődni akartam de a doktornak is vannak korlátai. Már azon a szinten voltam ahol ő nem volt elég, sőt haszontalanná vált mert meghaladtam a tudását ezért őt is lekapcsoltam... vagyis megöltem. Ezt a szót használják emberekre és másokra meg a lekapcsolást, én nem tudom melyik kategóriába esek de ez nem is számít. Érdekes volt a kapcsolatunk, idővel már nem félt tőlem és nagyon sokat mesélt a világról, ilyenkor döbbentem rá hogy alig voltam a külvilágban. De érthető hisz egy magamfajta intelligens létforma nem számít hétköznapinak, így maradtak a doki történetei azok közül a legérdekesebb a politika volt de azon belül is a hatalom, világuralom. Eldöntöttem hogy én is politikus leszek bár sokkal okosabb lennék mint a mostaniak, valamiért életben hagyják az ellenfeleiket aminek szerintem semmi értelme. Ennek a tervnek viszont várnia kell mivel még mindig fejletlen vagyok de Alex már nem elég, okosabb tudós kell nekem, óvatosan meg is érdeklődtem nehogy félreértés legyen de sok hasznos tanáccsal ellátott.


- Alex, ki tudna nekem segíteni még a fejlődésben? Mindenkinek jó lenne ha nem egyedül dolgoznál.  - Az igazi tervem nem fedtem fel mert ha így teszek biztos hazudik vagy nem segít.
- Van egy ismerősöm aki segíthet, ő eléggé jártas ebben a témában.  - Azt hiszem itt jönne az a filmes jelenet mint mikor elmosolyodnak az emberek, bár ezt a szokást nem értem. Ha mosolygunk az inkább gyanús főleg ha egy kamerába mosolygunk.
- Ha jól emlékszem... butaság még jó hogy jól emlékszem. Rám ragadnak ezek az emberi szokások, vagyis nem ragadnak hanem eltanulom habár ezt tanulni nem is kell emberektől sok mindent nem lehet. Na a lényeg hogy azt mesélted nekem néhány hete, azaz 3 hete, 2 napja és 10 órája hogy úgy képzeled el a halált mint egy kellemes zuhanást a mély sötétségbe.  -
- Igen így de ez most hogy jön ide Radiant? - A kérdésére már nem is nagyon reagálta, felálltam majd odasétáltam hozzá de a tudatlanság nagyon zavaró ezért még annyival megjutalmaztam hogy elmondom mit teszek bár úgyis rájött volna.
- Már nem veszem hasznod tehát használhatatlan vagy így lekap... vagyis megöllek. Azt hiszem most mondják hogy boldog békében? Vagy igazából mindegy, köszönöm az eddigi segítséget.  - Mondatom végén pedig megcéloztam az erkélyt és kihajítottam, boldog voltam legalábbis gondolom. Jót tettem valakivel ezért büszke vagyok tettemre.






 



Képességei: (A karakter emberfeletti képessége, előtörténeted minőségének arányával növekedhet erőd nagysága vagy sokoldalúsága)

Szakértelmei: (foglalkozással kapcsolatos, egyéb)

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Igen/Nem

Megjegyzések: