Redrose városának része

Go down

Redrose városának része Empty Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 23 Feb. 2011, 10:38

Egy része a belvárosnak, de nincs áram és víz is csak egy közeli tóból van. A város lakosai zavarodottak és mai napig nem tudják mit keresnek itt. A kb 200 ember ragadt itt (ebben benne vannak a jelentkezők is). Egyetlen nap telt el az ide kerülésük óta. A legtöbben a sportcsarnokban gyűltek össze ott hideg élelmet és pokrócokat osztanak.

Az eredeti topic

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:39

#1 2009-08-10 15:34:41

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Redrose városának a része

Egy része a belvárosnak, de nincs áram és víz is csak egy közeli tóból van. A város lakosai zavarodottak és mai napig nem tudják mit keresnek itt. A kb 200 ember ragadt itt (ebben benne vannak a jelentkezők is). Egyetlen nap telt el az ide kerülésük óta. A legtöbben a sportcsarnokban gyűltek össze ott hideg élelmet és pokrócokat osztanak.

Nem rég láthatták, hogy a szomszédos hegy fala kirobbant és nem messze tőlük egy 10 méter magas dombon áll szótlanul Galactus fél napja.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#2 2009-08-10 16:20:54

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Amióta erre az elátkozott helyre értek, Zord Miaku minden erejével azon volt, hogy a benne lakozó szörnyeteget, Hulkot vissza tudja fogni, de az állandó stresszhelyzet végül kirobbantotta belőle a zöld óriást. Hulk most ordítozva száguld az utcán, félrehajítva mindent és mindenkit, ami és aki az útjába kerül. Nem tetszik neki Galactus látványa.

- ARRRGGHHH!!! HULK ZÚZ!!! HULK NEM SZERETI EZT A HELYET!!! HULK NEM SZERETI NAGY, LILA EMBERT!!! HULK LEZÚZZA NAGY, LILA EMBERT!!!

https://redcdn.net/ihimizer/img194/7834/hulkvhq.jpg

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#3 2009-08-10 16:42:46

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

//Előzmény: Hegy//

Csendben haladtam, nem igazán volt kedvem senkivel sem beszélni, még Adia-val sem, úgy érzem, hogy még ha teljesen jogosan is tette, amit tett, akkor is túllépte jelen esetben azt a határt, amit megengedhetett volna magának. Logan részéről érthető volt, hogy megtette, már fenn a városban az üvegházban is éreztem, hogy megtenné, azért is küldtem el Jackie-t akkor, hogy ne lehessen ilyen gond, de most mégis megtörtént. És persze én voltam az egészért a felelős vagyis azért, amit Adia tett. Megtöröltem a szememet és a távolban levő városka felé néztem. Nem érdemli meg, hogy sírjak miatta… és azok után, ami történt Morsus szándékosan együtt küldött el Logan-nel? Lehet, hogy bosszantás címén valóban ezt kellett volna nekem is tennem, hogy azért is, de akkor is ez az egész helyzet. Volt egy olyan érzésem, hogy Nikita is hamarosan elkezd ezzel az egésszel okoskodni, mint mindig tette, de nem volt kedvem egyikőjük beszélgetését sem hallgatni. Amúgy hogyan kerültek ide még emberek? Erre nem tudtam választ, vajon hányunkat ragadták el a Földről és hozták ide? És melyik oldalon vannak? Reméltem, hogy nem az ellenségesen, mert akkor még Logan is kevés lesz arra, hogy vissza tudja őket fogni, ha megtámadnak minket. Nagyjából tudtam, hogy mik kellenek nekünk ebben a helyzetben, némi élelem, gyógyszerek, kötszerek, esetleg takarók, sátrak, hálózsákok. Vagy nekünk sem ártana oda beköltözni, hogy biztonságban legyünk.
Végül lehajtottam a fejemet és mentem így tovább reménykedve, hogy a lehető leghamarabb elérjük az úti célunkat.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#4 2009-08-10 18:28:18

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Csak egy nyugott hétvégét akartam eltölteni. Henyéltem a parkban egy fa árnyékában feküdtem, kicsit talán el is szenderedtem. Ma épp nem tolmbolt bennem a gyűlölet. Erre mire kellek , hát persze, hogy nagyon nem ott vagyunk ahol elaludtam, vagyis ott de mégse. Úgy mondom inkább, hogy a hely nincs ott ahol még multkor láttam. Hatalmas robaj,* na ez meg mi a fakk volt:play:* nézek ki hülyén a fejemből, felpattanok, körülnézek, mindenhol káosz, céltalanul rohangálnak a kétségbe esett emberek. Hát persze, hogy valameik állat épp azt a negyedet nézi ki magának a játszadozásra amelyikben én töltöm nyugalmas napjaimat. Elkezdem jobban vizsgálni a környéket, de eszembe jut, hohy jobb lenne átvedleni. Egy alkalmas sikátorban át veszem a "hős cuccot ", majd egy rövid céltalan koválygás után feltünik galaktus aki ott ácsorog a dobon, érzem ahogy forr a fejem- Te meg mi az anyámat csinálsz itt, mér nem mész az anyádba és teszel vissza oda ahol eddig voltunk?- közben erőteljesen mutogatok a " kis " k.csög felé, bár így maszkba nem olyan hatásos, de ez van.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#5 2009-08-10 22:27:26

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

//előzmény: Hegy//

Elkapom a kommunikátort és bólintok Morsus felé.
- oké, amint van valami jelentkezem – ezzel meg is indulok Serena és Logan társaságában, bár nem nagyon akartam társaságot most, de így legalább könnyebb lesz cipekedni is, ha kell, vagy épp az ottaniakat meggyőzni arról, hogy nem akarunk semmi rosszat. Legalábbis remélem. Bár Serena tuti nem fogharcot kezdeményezni, ahogy remélem Logan se. Hát nem lehet azt mondani, hogy nagyon hangoskodtunk, miközben haladtunk. Serenán is látszott, hogy nem nagyon akart beszélgetni, s egyenlőőre még nekem se volt kedvem, csak a többiek tempóját tartva haladtam előre a település felé, hogy aztán amint elérjük jobban körbenézhessünk ott. Reménykedtem benne, hogy nem botlunk ellenséges fogadtatásba azonnal. Nem lett volna a legjobb most.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#6 2009-08-10 22:46:48

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Egy napja vagyunk egy idegen helyen és nálam egy ősi fényképező gép, s több tekercs film van csak. Semmi elektromos beállítgatós nyavaja nincs rajta, csak a jó öreg régi gép, amin még minden mechanikus, s kézzel állítgatós. Egyszerű ősi masina mégis nagyszerű most, hogy megörökítsem a jelen dolgokat. Bár nem tudom, hogy mikor is lesz időm előhívni őket, de majd kiderül. A zavar szinte kézzel fogható, ahogy nem tudják, hogy éppen hol is vannak az emberek, s én se tudom, de ez nem zavar. Amíg lélektársam „pihen” addig nem végzik fogásként.
Azonban történni fog valami, hiszen, egy nagy fickó is már megjelent és a hely oldala is kirobbant nem olyan régen. Ráadásul most nagyobb mozgolódás is kezd lenni, de ez engem nem igazán érdekel. Az ellenkező irányba indulok meg lassú léptekkel. Itt úgy se lenne nekem semmi esélyem.
~ Hát itt se maradunk túl sokáig, az már egyszer biztos. ~ gondolom magamban, s biztos távban keresek valamit aminek neki támaszkodhatok, majd az eseményekről készítek még néhány képet. A gépet elrakom, s körbe pillantok. Kell egy ház fedezéke, vagy valami, hogy annyian ne lássanak meg, mikor helyembe lép Vutha.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#7 2009-08-11 16:22:46

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk támadásaira Logan homlokon csapja magát.
- Komolyan? Megtaláltunk egy emberi várost és pont van itt egy Hulk? Na ne.
Ám Hulk támadása előtti pillanatokban valami eltakarja az eget.
http://images3.wikia.nocookie.net/marveldatabase/images/1/12/Galactus_house.jpg
- Talán ide kéne hívni a többieket...
Mondja Logan ámulva a hatalmas gépezetre.

/Ez a gépezet hússzor nagyobb, mint a csatabolygó (ami akkora, mint a Szaturnusz!)/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#8 2009-08-11 16:32:46

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk elkerekedett szemmel figyeli a megjelenő szerkezetet az égen. A fejét vakargatja, de ez legalább egy időre elterelte a figyelmét a zúzásról.

- Nagy fényes valami… szépen csillog. Hulk szereti csillogó dolgokat. Höhöhöhö, naaagy, féééényes valami!

Hulk tapsikolni és ugrándozni kezd, ami most ismét legalább akkora pusztítást okoz a környezetében, mintha szánt szándékkal zúzná a városrészt.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#9 2009-08-11 16:38:02

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

http://blogol.hu/pikz/tentegirl/Debie.jpg
A fiatal lány most teljesen tanácstalanul rója az utcákat, szinte már kétségbeesetten. Fogalma sincs arról, hogy hol van, nem ért semmit és szinte minden hirtelen robaj megrémíti. Pedig abból ebben a káoszban van rendesen. Először a hegy oldala robban ki és ott van az a nagy személy. Őt egy pár percig elkerekedett szemekkel figyeli, vastagkeretes szódásszifon szemüvege mögül. Aztán az utca végénél egy nagy zöld lény rohan és dobál mindenféléket félre. Teljesen meg van ijedve. Ahogy sétál az utcán, kötött kardigánja szélét gyűrögeti és néz jobbra-balra, hátha talál valami ismerőst, vagy valami biztonságos helyet, ahol meghúzhatja magát. Aztán meg valami még az eget is eltakarja, hát felpillant. És ott helyben meg is áll, tátott szájjal nézi az égen lévő monumentális gépezetet. Úgy nagyjából ki is kapcsol és csak bámul felfelé. Jobb dolga úgysincs. Most már nem zavarja semmi maga körül, csak azt bámulja, hogy milyen hatalmas ez az izé.

Utoljára szerkesztette Martin Davis (2009-08-11 16:40:00)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#10 2009-08-11 17:10:14

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Csak nézelödtem a városban mindenféle koncepció vagy elhatározás nélkül. Talán annyi szándékosság volt az út vonalamban, hogy a nagy zöld lénytől pár száz méter távolságot tartottam, miközben körül vizslattam a városban. A civil lakosság nagyrésze még mindig a csarnokban volt, a később eszmélők még csak arra tartottak. Épp messziről vizslattam a várost és annál inkább a benne tomboló zöld behemótot. Aki hirtelen abba hagyta a tombolást és az égre tekintett, szépen lassan mindenki az égre irányította a tekintetét, így én is feljebb emeltem a fejem. Ekkor fedeztem fel azt az ojektumot ami mindenki tekintetét magára vonzótta. A maszk alatt egyik szemöldököm megemelésével , nyugtáztam a dolgot, hogy fogalmam nincs mi is akar ez lenni. Nem tudtam más fele nézni, amíg nem éreztem egy kis rengést, a zöld fickó örömének hatását. Miközben a két dolog között kapkodtam a tekintetem elkezdem felszerelni a kezemre kedvenc pengéimet, már készen álltam a támadásokra.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#11 2009-08-11 22:55:49

Sam
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-08
Üzenetek: 49
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Ez nem lehet igaz, a munkából fél órás késéssel távozok, máris megszívom... Nemelég hogy haza jutni nem tudok egy szűk sikátorban töltöttem az éjszakát ráadásul még azt is kikell találnom, hogy közlekedjek... Biztosan nem várhatom ki az éjszakákat, mert a végén rámtalálnak, ezt viszont nem nagyon szeretném. Az árnyékban maradva haladgatok házról házra. Egyre több emberrel találkozom, bár őket inkább kerülöm, most ők vannak előnyben. Láttam már néhány érdekes figurát is a környéken, nem szívesen akadnék egyikük útjába sem, főleg az a zöld valami aggaszt, aki itt rombolgatja a környéket. Épp egy házba törtem be néhány rongyért, hogy könnyítsem az utam, mikor valami óriási fémszerkezet takarja be az eget. Egyre rosszabb a helyzet, lassan akcióba kellene lendülnöm, mielőtt súlyosabb problémák lépnének fel, előveszem fegyverem, hogy szükség esetén könnyebben használhassam. Bár ebben a pillanatban nagyon kétlem, hogy bármi ronthatna a helyzetemen...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#12 2009-08-11 23:20:53

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Megérkeztünk a városba, és ki volt az első, akit megláttam a nagydarab zöld barátunk. Hulk. Elmosolyodtam könnyes szemmel, ő nem volt azon a listán, akit vártam volna ezen a helyen. Hogyan került ide? Utoljára Danielle-vel és Tarával láttam a Stark plázában. Egyszerűen hihetetlen volt. de szóval tényleg voltak itt „emberek” és ez kellően meglepőre sikeredett. Másokat is láttam az utcán, de Logan-ra pillantottam, amikor azt hallottam, hogy a fejére csapott. Az ő mondatán muszáj volt felnevetnem, igen valahogyan meg tudtam érteni a férfit, hogy így gondolkodott.
- Ő vajon az a Hulk, akivel mi találkoztunk a Bukás során? – tettem fel a költői kérdést.
Valami megjelent az égen, istenem… soha sem láttam még ekkora szerkezetet, mint azt, ami odafenn volt. Képtelen voltam levenni róla a tekintetemet, hatalmas volt, mégis mi lehetett az? Valami épületnek tűnt, de ez óriási volt a részletek is szinte tisztán látszottak, nem lehetséges, hogy valami ekkora legyen, mint az ott a levegőben. Hallottam Logan szavait, valahogyan egyet tudtam érteni vele, még mindig nem tudtam levenni a szemet arról, ami az volt ott fenn. Képtelenség, ilyen valami nem létezhet. Ekkora dolgot semmi sem tudott építeni. Megremegtem a félelemtől, ez minket is kiirthatott volna.
- Nikita… tedd amit mondott szerintem – nyögtem. – Ez félelmetes…
– Az a valami… mi lehet ez? – kérdezte Adia.
Nem tudtam a választ, és szerintem nem is akartam megtudni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#13 2009-08-12 00:26:48

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Elértük a várost, s elsőre Hulkot vettük észre. Hát igen, valahogy pont őt nem hiányoltam, de jobb mint a semmi. Aztán tekintetem tovább siklott, hogy keressek még másokat is. Nem kellett sok idő, hogy még észrevegyek egy pár embert, vagy legalábbis annak látszó alakokat. Azonban feltűnt még valami. Egy hatalmas monstrum fent az égen, amit nem tudtam hova tenni, csak tátott szájjal bámultam azt a valamit, hogy vajon mi is lehet az oda fent. Logan szavaira nem is reagáltam, csak akkor amikor Serena is megerősítette.
- őőőőő máris... - feleltem, s elővettem a kommunikációs kütyüt.
- Morsus, itt Nyko. Van egy nagy probléma, de ha az égre felnéztek, akkor szerintem hamar meglátjátok ti is. Jó lenne, ha idejönnétek ti is. - ezzel befejezem, s a nagy valamit bámulom.
- Nagyon jó kérdés Adia, de nem vagyok benne biztos, hogy meg is akarjuk tudni - szólalt meg Kyra, miközben fölfelé bámultam csak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#14 2009-08-12 01:39:18

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

A helyzet mindent akart, csak épp javulni nem, így inkább távolodta az eseményektől, miközben magam elé súttogtam a szavakar csak csendben, szinte némán, hogy más meg ne hallja.
„Lépteket, melyek a fényből a sötétségbe vezetnek, most megteszem,
hogy egy ősi pecsétet megtörve egy lelket életre kelthessek.
Világok pusztítóját, pokolnak teremtményét:
Most megidézlek téged Démonok Hercege.”

Testemen kirajzolódnak a ciánkék jelek, ahogy a vers szövegét mondom.

„Erődet hívom, hogy pusztítson, s békéből káoszt teremtsen
Testem, s lelkem szabadságát most áldozom, hogy te uralkodhass,
Rúnák ősi pecsétjét, mely testembe zár, eme hívás feloldja!
Dante Vezér első gyermeke, Sárkányok Hercege, indulj utadon!
S hagyj magad mögött pusztulást, s káoszt, ha épp ezt akarod.
Uralkodjék örök sötétség, s rettegés a világokon...”

Egy ciánkék villanás, mely után, nekem már csak hült helyem van csupán.

Körbenézek, s a levegőbe szagolok. Pofám grimaszba torzul, amint a halandók bűze betölti orrom járatait. Csupán azért érdekeltek, hogy élelem forrásként tegyék magukat hasznossá, meg hogy Thomas lehessen köztük, amikor épp nincs kedvem köztük járni. Azonban most a helyzet a felbukkanásomat kívánta, s a szárnyaim kitárom, hogy felemelkedhessek. Tekintetem még előtte az égen lévő hatalmas valamire siklik, s amíg az ott van, addig lehet jobb lesz lent maradni, mert minden tekintet felfelé terelődik. Épp ezért lassan megindultam a fák felé, hogy azok takarásában hagyjam el ezt a helyet a lehető leggyorsabban. Nem volt kedvem épp Midgardit ölni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#15 2009-08-12 10:12:39

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Zavartan bámulom az iszonyatosan hatalmas űrhajót ami közelít a bolygó felé. Nem messze egy gigászi lila óriás áll, és nemrég láttam Hulkot is.
És ami a legjobb gőzöm sincs hogy kerültem ide. Annyira emlékszem hogy Asgardon voltam, mert anyámat, nem Laaksonen anyját elrabolták vagy mi. Nem sok mindenre emlékszek, és ezt nagyon utálom. Ki tudja mióta tűntem el a földről, és most meg itt térek magamhoz. A város egy része kiszakítva, egy űrhajó közelít , nyilvánvalóan nem a föld felé, és gőzöm sincs mit tehetnék.
Próbáltam előhívni az asgardi énem, de olyan mintha eszméletlen lenne vagy mi. Miért pont nekem kell másik énnel rendelkeznem?
Jobb ha minél előbb el húzom a csíkot innen, mielőtt belebotlok Hulkba vagy valami rosszabba. A város, vagyis annak egy részének a széle felé indulok.
Megpillantok pár alakot akik viszont a város felé igyekeznek. Meghúzódok egy nagyobb fatörzs mögött, és megvárom míg elhaladnak. Remélem nem ellenségesek, nem tudnék sok mindent tenni ha megtámadnának.

/Az alakok Serenáék és Logan./

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#16 2009-08-12 17:15:28

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Jó, nem kapok több megaláztatást… Milyen kedvesek. Aztán valamit magyaráz az egyik fazon valami Galactusról, meg Thanosról… Nem először hallom ezeket a neveket, biztos értenem kéne őket, de most sem igazán figyelek oda.

Aztán egy másik fickó… el se hiszem, de kedves szavakat mond nekem. Nocsak.

- Ööö… Kösz, öregem. Nos, tudom, hogy itt mindenki nagyon komoly és nagyon érti a dolgát, de én nem vagyok harcos, csak egy dj… Illetve A LEGJOBB DJ a világon, de ezt most hagyjuk… és a magam módján próbálom feldolgozni a történteket. Ha ez nem tetszik egyeseknek… sajnálom. Úgyis nemsokára felébredek… Amúgy mi is neked a neved, pajtás?

Közben lassacskán új helyszínre érkezünk, ami… már inkább emlékeztet a Földre és az ottani városokra… Ez itt például tiszta Redrose Village, az a New Yorkkal szomszédos kis település. Faja!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#17 2009-08-12 17:17:45

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Logan nézi a hatalmas dolgot majd morog egyet.
- Ez drágáim... baj.
Majd a rádióban megszólal egy hang.
- Vettük mi is oda tartunk mennyire tiszta a terep? - kérdi Morsus
Az utcára zavart eberek jönnek ki, köztük Laaksonen emberként, Debora, Sam és Tobi. Hulk a egy előtt bambulva nézi a gépet és egy villámló fény után az égen egy sárkány kezd el repülni. A napot Galactus gépe takar, miközben az óriás az égre emeli karjait a hegytetőn, ami egy utcányira van a tömegtől. Logan érdeklődve fordul Nikitához.
- Tudni akarom mit válaszolsz.
Mondja kegyetlen mosollyal.

/Sam felvetted a "Visszatartó küszöb" hátrányt nem tudsz bemenni sehova ahova nem hívnak be! Így nem tudsz betörni se/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#18 2009-08-12 17:29:40

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Csak sodrodok a tömeggel, amíg úgy sincs jobb dolgom. A vonuló tömegből nézem az események történését, nem mintha sok mindenről tudnék beszámolni. Most nem volt rajtam a maszkom. Mielött a tömeghez csapodtam levettem a maszkot és legyűrtem a kabátom ujját. Csak vonultam a csordával ahogy mindenki és közben azon gondolkoztam mi lesz a köbetkező lépésem.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#19 2009-08-12 17:48:17

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk abbahagyja a tapsikolást, majd bambán nézi az égen megjelenő sárkányt. Megnyalja a szája szélét, majd felmordul.

- Hulk éhes… NAGYON ÉHES!!! HULK MEGESZI NAGY REPÜLŐ GYÍK!!!

Ezután a zöld behemót hatalmas ugrásaival megpróbálja megközelíteni a sárkányt, és ha sikerül, megragadva a földre hajítani.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#20 2009-08-12 17:49:26

Sam
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-08
Üzenetek: 49
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Az utcára érkező emberekben, lehetőség nyílik számomra is. Fejemet a mellényemmel takarva lépek a tömegbe. Vámpírként évtizedek óta magányosan élek mesterem halála óta, így a sok ember ami körülvesz kicsit megzavar. Próbálok minél kevesebbet érintkezni velük, bár az nem olyan könnyű. Azt remélem, hogy egyik sem ütközik belém, mert nem biztos, hogy meg tudom állni, hogy kettétépjem. Ezt megpróbálom úgy elkerülni, hogy mindkét kezemmel erősen szorítom fejemet takaró mellényem.

/Igaz, elrontottam... Sad/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#21 2009-08-12 17:51:38

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Zavartan néztem Logan-re amikor megszólalt. Igen, a baj egy roppant jó kifejezés volt arra, ami odafenn volt. Közben Morsus is válaszolt nekünk, szerintem ezt mindenki látta korábban odafenn, így Nikitának nem kellett volna elmondania, hogy nézzenek fel, az a valami még mindig hatalmas volt és még talán a vak is észrevette volna. Nyeltem egy nagyot, reméltem, hogy semmilyen más gondba nem fogunk beleütközni. Ennyi is bőven elég volt, ami odafenn volt, hogy itt mi volt a helyzet? Egyelőre a Hulk-ot nem számítottuk, akkor annyira talán még a helyzet sem volt vészes, vagy megint én vagyok túlságosan optimista? Logan egy ideig meg fog minket védeni, ha tényleg bajba kerülünk, de azt sem szerettem volna, ha megsérül, vagy pedig… szóval ilyesmi. Az utcán sokakat láttam és még egy sárkány is feltűnt a távolban úgy, hogy a városka szörnyen ismerős volt, túlságosan is. Lassan teljesen kezdett sötétedni, mert a gép eltakarta a napot, önkéntelenül léptem közelebb Nikita és Logan felé reszketve egy kicsit és sikerült még a Bolygófalót is meglátni, ahogyan az ég felé emelte kezét.
- Logan – mondtam rekedten. – Egészen biztos, hogy jó ötlet idehívni a többieket? Mi van, ha az itteniek nem épp a legbarátságosabbak…
Roppant jó kérdés, hogy mit fog Nikita nekik mondani, ha nem hívja őket ide, akkor az is gond lehet, de lehet, hogy most még jó helyen voltak ahhoz, hogy ne halljanak meg, ha Galactus valamit csinál a várossal. Az oroszlánom nyávogott egyet és meglapulva húzta magát össze a lábaimnál. Nem csak én féltem, de még a plüssöm is, ennyire rettegtem volna, hogy rá is így átragadt? Nagyon úgy tűnt a dolog. A lányra és a férfira pillantottam, hogy Nikita mit is fog a többieknek mondani és egyáltalán hogyan fogunk ebből a helyzetből kimászni?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#22 2009-08-12 18:45:20

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Morsus után siet már amennyire képes rá. Még mindig eléggé kimerült de már jobban van, a vérzés is elállt és már nem szédül. Kénytelen levenni a szemét, a lassan teljes égboltot eltakaró szerkezetről ha nem akar felbukni, vagy neki menni valakinek. Felmerül egy ötlet benne. Morsus mellé zárkózik.

-Én tönkre tudnám tenni ezt a szerkezetet egyedül. Csak juttassatok a közelébe...-

Veti fel az ötletét a férfinak. Az ereje pont alkalmas erre a feladatra. Még ha nem is pusztítaná el teljesen, elég sok kárt tudna okozni benne. Várja a választ, közben pedig Galactust nézi ahogy felemeli a kezét. A vak is látja hogy készül valamire.
Felötlik benne hogy ha Thanos és a többiek is befutnak, akkor két tűz közé fognak kerülni. De nem add hangot az aggodalmának. Nyilván felmerült a többiekben is.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#23 2009-08-12 19:01:16

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

//Előzmény: Hegy//

- Galactus az! – szólt le a földön haladóknak. – Látom!
Ahogyan felemelkedett a levegőbe, a nap még mindig nem látszott rendesen attól, hogy az a valami eltakarta. Könnyedén odarepülhetett volna, hogy megnézze, de nem tette meg, a társai felett körözött a levegőben, hogy így nyújthasson védelmet a számukra, ha valaki megtámadni készülne őket. A fenti űrhajó is félelmetes volt, de ahogyan a Bolygófaló kinyúlt afelé, még az ő szívébe is halványan félelem kúszott. Csak remélni tudta, hogy nem fogják a többiek észrevenni ezt, mert az nagyon sokat ronthatott volna a csapat morálján, már ha még volt nekik. Lepillantott a többiekre, valóban csak remélni tudta, hogy az entitás most nem őket fogja támadni, hanem megint a Túlontúli ellen készül vonulni. Más esélyük nem volt az életbennmaradáshoz.
A város felé nézve látott egy furcsa lényt a levegőben és innen fentről még embereket is szaladgálni az utcán, így biztos volt, hogy nem kihalt helyre érkeznek. Így amikor a közelbe értek már, akkor ő maga is leszállt a földre a csoporthoz, nem akart túlságosan nagy feltűnést kelteni a levegőben, vagy esetlegesen magára vonja a figyelmét valakinek és így buktassa le a csapatot.
- Vannak a városban jó páran, valami szárnyas lény is a levegőben, nem is beszélve a Bolygófaló közelségéről… - mondta, amint megérkezett a többiekhez.

Utoljára szerkesztette Ko-Rel (2009-08-12 19:01:47)

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#24 2009-08-12 20:12:30

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Figyelem az eseményeket, de fogalmam sincs, hogy mit is kéne tenni. Hallom Logan szavait, hallom Morsusét, hallom Serenát, s ösztönösen lépek hátra néhányat, mikor Logan rámmosolyog.
- őőőő... - hát igen, ez mind amit most elsőre sikerül kinyögnöm, majd felmérem a terepet.
- Hát jobb kérdést fel se tehettél volna – válaszolom a rádióba. - Nagy a mozgás, s lövésem sincs, hogy melyik lehet ellenséges és melyik baráti. Többek közt Hulkot hova sorolnád? Meg látunk egy sárkányt is a sok emberen kívül. De hogy melyik mutáns, melyik átlag ember, vagy egészen más, azt nem tudom. Ha lehet akkor szerintem annyira ne hívjuk fel magunkra a figyelmet. - mondom, majd a „rádiót” elveszem a szám elől. Serenára és Loganre nézek.
- Hát meg kéne tudnunk, hogy milyen népség van ott, s ha békések, akkor kérni tőlök egy kis segítséget, bár nem úgy néznek ki innét, mint akik régóta vannak itt, de ez csak az én véleményem. - mondom csendesen.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#25 2009-08-12 20:25:58

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Feljebb emelkedek egy kicsit, s mikor meglátom a nagy zöld mozgó valamit erőteljes szárnycsapásokkal emelkedek gyorsan, hogy ne érjen el... Az kéne még csak, hogy eme undórmány összetapogasson.
< - Maradj a földön ahova való vagy midgardi - > üvöltök le rá Asgard nyelven, bár kétlem, hogy felfogja, én meg most nem állok neki az ő nyelvükön társalogni, így is örüljön, hogy annyire vettem a fáradságot, hogy asgardot használtam, s nem azt a nyelvet amit jobban szeretek, s szintén anyanyelvem is. Úgy sütném ropogósra eme zöld szörnyeteget, de sajnos képtelen vagyok rá. Azonban erről nem kell tudni egyik féregnek se. Egyenlőre elkezdek körözni a hely felett, hogy felmérjem, hogy milyen népség van itt, s ha szükséges, akkor tovább emelkedek, hogy a zöd valami elől kitérjek. De csak ennyi figyelmet fordítok rá is... ezek itt nem mások, mint lehetséges áldozatok, akik azért halnak, hogy én élhessek tovább, s jól lakjak.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:40

#26 2009-08-13 10:46:19

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Természetesen ő is jön a többiekkel, hiszen nem fog ott egyedül maradni. Valahogy Jackie lelki problémái nagyon nem tudják most érdekelni és egyébként sem ő az akiben túlteng az empátia, főleg jelen helyzetben. Így hát mennek, néha felpillant arra a hatalmas szerkezetre, vagy éppen a fölöttük repkedő kék lányra. Ugyebár karja fel van kötve, néha arra is rápillant, hogy megvan-e még, de úgy fest, hogy Sólyomszem rendesen ellátta. Na, aztán ha szép lassan a város széléhez érnek, akkor most megint nekiáll csodálkozni és értetlenül néz a kiszakadt városrészre. Na, aztán meg a repülő gyík is ott röpköd.
- Épp most gondolkoztam mi hiányzik az életemből még...hát most már tudom. - Mondja, miközben tekintetével követi az égen lévő szárnyas gyíkot. Egyébként hallja ám a körülötte zajló beszélgetést, de nem igazán tud és az igazat megvallva nem is igazán akar belefolyni.


/Debora/

Jól elácsorog ott nagyjából az utca közepén, miközben figyeli azt a gépezetet az égen. Ez épp addig jó szórakozás, amíg meg nem jelenik a sárkányszerű lény. Aztán még valami idegen nyelven is ordítozik valami borzadály és még a zöld izé is remegteti a földet. Annyira meg van ijedve, hogy már képtelen lenne sikoltozni, így hát a kissé dundi és szemüveges leányzó elkezd ezerrel rohanni az utcán - vagy ha nem is ezerrel, de nagyon szedegeti húsos lábait - kanyar itt, kanyar ott, igyekszik minél messzebb kerülni mindentől. Éppen néz hátrafelé futás közben, hogy lássa, hogy a zöld szörnyeteg éppen hogy áll a sárkány elkapásával, amikor is durr, elhasal a saját lábában pont Logan, Serena és Nikita előtt.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#27 2009-08-13 13:27:32

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Úgy tűnik mással vannak el foglalva, nem vesznek észre. Nem aggasztanak annyira mint az hogy nem emlékszek mi történt velem a közelmúltban, és az a lila óriás és az űrhajó. Gőzöm sincs mit tegyek. Meneküljek el? Egyáltalán van itt valami ahová el tudnék bújni, esetleg egy épület vagy valami.
Persze Laaksonen biztos nem bújna el, de ő erősebb mint én. Mit nem adnék ha elő tudnám hívni most. Olyan mintha aludna, lehet hogy azért ilyen ahogy ide kerültünk. Persze az is kérdés hogy egyáltalán milyen módon kerültem ide.
Mindegy azt hiszem maradok itt, amíg biztonságos. Megpillantom a sárkányt vagy mit és Hulkot ahogy elakarja kapni azt. Az idekerült emberek is errefelé menekülnek, így most már nem egyedül vagyok a környéken. Persze ez nem sok könnyebbséget jelent. Próbálgatom valahogy elérni Lakk-ot, de nem sok gyakorlatom van hogy hogyan is tehetném.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#28 2009-08-13 17:41:58

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Morsus meggyorsítja a lépteit és Tylehez fordul.
- Akkor rád szükségünk lesz.
Ekkor már az emberek is látják a fák közül érkező hős csapatot. Morsus parancsokat akarna adni, de Hulk a sárkánynak ugrik, de abba az asgardi esszencia ereje száguld át Galactus felé ez olyan erős, hogy még Laaksonen is átalakul az asgardi formájába akaratlanul. Az Elhagyott kastélyból árad.
Morsus szólni próbál Galactushoz annak csak szemei fordulnak a kastély irányába és a következő pillanatban egy telenetikus lökés hátra söpri (Vuthát az egyik ház tetejére) a közelebb állókat a tömeg rohanni kezd és hegy előtti valamikor négy sávos úton áll Ko-rel, Tao, Tyler, Serena, Nikita, Vutha, Hulk, Jackie, Sólyomszem, Martin Davis, Debora, Sam, Laaksonen, Tobi, Centurio, Showtime, Mr. Adrenalin, Pókember, Morsus, Skullfire, Logan, Amerika Kapitány. /Tényleg annyi karakterrel játszom? Jézusom... Surprised/
- Nyugalom katona. - mondja a kap és felsegíti Morsust
- Nem! Nem érted? Galactus észre vet minket! - feleli idegesen Morsus
- Ez volt a cél.
- Nem érted... most az isten patkányokat talált a szobájában... ki fogja őket irtani...
A hatalmas űrhajó egy pontjából fény árad és robajjal száguld le valami... miután becsapódva feltörte a tömör beton utat felemelkedik a lángokba borult gépezet.
Redrose városának része 633178-fallen_warwithin_super
- Asszem ez a macska a patkányok ellen...
Mondja Sólyomszem a robotot nézve.

/Tobi, Sam: Minimum 5 sor legyen egy reagotok/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#29 2009-08-13 17:59:04

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio a már megszokott módon hátára kapja Pókembert, akit a gyorsaság végett cipel így. Morsus után ered, egészen egy új környezetig. Még több ember jelenik meg, akiket nem is ismer, és egyre inkább változik a hozzá állása az egészhez. Amint megérkeztek, Pókember leszáll, és saját lábára áll, de nem mozdul el a páncélos mellől. Kettejük jó csapatot alkot, így nem szívesen szakadnának el. Bár nem barátkoznak, hisz az most jelen körülmények között, csak luxus lenne. A páncélos körbe néz a jelen lévőkön, és csak utána tekinti meg a gigantikus méretű űrhajót. Nagyobb, mint maga a föld, amint áll. Ha valóban Galactus az ki az egészet mozgatja…. Talán esélyük sincs ellene. Thanost és bandáját könnyedén leverhetnék. Még egyszer olyan hibát nem követ el, mint legutóbb. De Galactus… túl erősnek tűnik. Talán ahogy korábban mondták… tárgyalni kéne vele, ám aligha hiszi, hogy szót adna a halandókkal fűszerezett bolygó lakói.

-V.I.K.I.! Adatokat, elsőként arról a hajóról, majd mindenki másról!

Adja a ki a parancsot, de a program, sípolások közepette és kattogó hangok után teljesen kisül. A páncél füstölög, a kiégett operációs rendszer miatt. Centurio Pókemberre tekint, kinek nem kell több, és azonnal ki szereli a sérült részt. Nem nehéz, mivel szinte egyértelmű, mikor kinyílik a páncélos mellkasán egy kisebb ajtó, ahol drótok, és chipek terebélyesednek. A vaskatona csak köszönően bólint, majd kissé magasabbra repül. Az első ismerős személy Hulk, kivel még az árvíz előtt találkozott. Nem vele, de hasonló genetikai felépítésű lénnyel. Zord… így hívta magát. Senki más nem ismerős számára. Várakozóan néz körbe, most mihez kezdjenek. Pókember pedig szavakat nem találva nézi, az embertelenül hatalmas űrhajót.
Egészen addig, míg nem a csata megkezdődik, és a hajó valamiféle robotot küld. Pókember döbbenten néz rá Centuriora.

-Úgy tűnik, emberedre akadtál….

Mondja, eléggé ledöbbent hangon. Hátrál pár lépést, és akkor fordul hátra Centurio. A szavait, most mindenkinek szánja, már ha hallják. Nincs ideje a bűnbánásra, ezért rövidre fogja a mondandóját. Azonnal a tárgyra tér.

-Igaza volt néhányatoknak. Le kell paktálnunk vele. Nincs értelme a harcnak. Beszélni kell Galactussal.



Amint kiér a két testvér a barlangból, pontosabban a hegy gyomrából, szemügyre veszik az űrhajót, és apró mosoly jelenik meg mind a kettőjük arcán. Egymásra néznek, majd pedig futni kezdenek. Showtime felölti a fémlemezeket, melyek most kis fájdalommal járnak, ám csak pár pillanatig. Mind ketten erős léptekkel támadnak robotra Ami a hajóból érkezett. Igaz, közel sem érnek fel a gépezethez, de mind kettőben túlteng a bátorság, és az ostobaság. Na meg a győzni akarás a jutalom miatt. Mit sem törődnek az előttük lévőkkel, ha kell még fel is lökik azt, ki az útjukba áll.

-Öcskös, most aztán kezdődhet a party. Emlékszel még mit játszottunk az ellen a sárkány ellen? Most is olyat játszunk!

Derűsen mondja Showtime, mire Adrenalin hirtelen elkapja testvére lábát, és azt megpörgeti, majd a levegőbe dobja, egyenesen a gigantikus robot felé. A férfi, páncélos golyóként száguld, majd Adrenalin követi őt a talajon, fizikai erejével támadja meg a gépezetet.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#30 2009-08-13 18:04:14

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk nem tudja elkapni és így megenni a sárkányt, és dühösen ér földet.

- HULK ÉHES ÉS DÜHÖS!!! ARRRGGHHH!!!

Ahogy kitör a pánik, és egyre több az ember körülötte, Hulk is egyre izgatottabb, és ész nélkül kezd hadonászni és zúzni.

- RRRRRRÁÁÁRRR!!! SOK KIS EMBER HANGJA ZAVARJA HULKOT!!!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#31 2009-08-13 18:10:23

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Öööö… Na jó, itt van egy csomó ismeretlen fazon, zöld behemót, sárkány, gigantikus gépizé…

Hát ez nekem kicsit sok.

- Hé… Hahó, hé… Van itt valaki… aki tudja, mi folyik itt? Ki kivel van? Én most… kivel vagyok?

Grendi… Te biztos vágnád, mi van, de én… Nem nekem való ez, frankón nem!!!

És amikor az a hatalmas robot is megjelenik előttem…

- ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ!!!!

Kislány módjára sikoltok fel.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#32 2009-08-13 18:22:57

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tartja a lépést Morsus-sal, és csak nyel egy nagyot mikor a férfi jóváhagyja az ötletet. Nem mintha meg gondolta volna magát, ezzel kapcsolatban.
Éppen megkérdezné hogy mégis hogy fog feljutni Galactus szerkezetére mikor a lökés hullám eléri, és mint valami bogár, a hátára esik.
Épp időben tápászkodik fel ahhoz hogy lássa felállni a robotot ami majdnem a fejükre esett. Többen a csapatból már meg is támadják.

-Most mi a fenét csináljunk?-

Kérdezi a többiektől főleg Morsustól. Közben észleli hogy Hulk bevadult és az embereket támadja. Képtelen két felé szakadni, így csak tehetetlenül és zavartan áll egy helyben.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#33 2009-08-13 18:37:29

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Egy fiatal lány érkezett meg a lábunk elé a földre, nem mertem megmozdulni amíg vártam Nikita válaszát és esetlegesen Morsusét is újra. Egyre többen érkeztek és a mieink is lassan végre megérkeztek erre a helyre. Hátrapillantottam és tényleg lassan ideértek, valami történt és Galactus megmozdult. Ekkor hallottam meg Jackie sikítását is, én próbáltam nem felsikoltani és csak az alsó ajkamba haraptam. Morsus felé fordultam, amikor szólni akart Galactushoz? Ennek teljesen elment a maradék józan esze is, úgy tűnt, hogy az pedig meghallotta és még reagált is rá? Valamilyen erő végigszáguldott ezen a helyen, és én is elestem ennek hatására, de szinte azonnal is keltem fel, hallottam Morsus és Amerika kapitány beszélgetését. Rettegve néztem rájuk, ha ez tényleg észrevett minket, akkor most fogunk meghalni… Fény áradt szét a helységen és az úton megjelent valami hatalmas és lángoló. Már csak Adia miatt is léptem néhányat hátra a többiek felé. Nem akartam itt lenni a közelébe. Reszkettem a félelemtől. De már sikerült jó pár métert hátrálni, Adia kinyúlt egy csáppal és hátrarántotta Jackie-t is, hogy ne legyen a legelső sorban, mert nem akartam még úgy sem, hogy baja legyen, hogy nagyon megbántott odafenn. Közben a testvérpár máris nekitámadott a robotnak, én csak reméltem, hogy a lehető legtávolabb jutok tőle és, akik értenek a harchoz képesek lesznek legyőzni eme fémszörnyeteget. De ha meg is tesszük mi garantálta, hogy Galactus nem küld újabbat?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#34 2009-08-13 19:02:28

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Lehetséges, hogy elkésett, mert valami történt és Ko-Rel látta, hogy Galactus szeme az egyik irányba mozdult, majd pedig valami fény áradt fentről az égből és egy robot jelent meg előttük. Ko-Rel azonnal a levegőbe repült, onnan a távolban látta azt, amit feltehetőleg Galactus nézhetett, majd pedig a menekülő tömegre pillantott, vajon hányan fognak belehalni abba az irdatlan nagy robotba, ami most jelent meg előttük? A két fekete bőrű férfi máris nekitámadott a robosztus darabnak. Néhányszor igyekezett távolról gyorsan körberepülni azt a valamit, hogy gyengepontot fedezhessen fel rajta. Most mennyire örült volna, ha a páncélján keresztül kapcsolatba tudott volna lépni a Worldmind-dal. Akkor talán tudott volna valamit erről a dologról, de így erre nem számíthatott. Ha sikerült valamilyen gyengepontot találnia a kree nőnek azon a gépezeten, akkor oda célzott és lőtt rá, ha pedig nem, akkor a robot fején a szemeket célozta, reménykedve, hogy sikerül ott bármilyen rendszerben kárt okoznia, ha átviszik a lövések a gép anyagát. Arra pedig mindvégig ügyelt, hogy ne maradjon olyan közel ehhez, hogy az elérhesse a kezével, ha lecsapni készülne a repkedő nova-ra.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#35 2009-08-13 19:09:02

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Mikor felbukkant a fák közül az érkező hős csapat Hulk még mindig a hatalmas szárnya lénnyel játszadozott, kezdett gyorsulni a helyzet és sajna nem a jó irányban. Ha nem is a zöld lény által de a sárkány féle fajta barátunk is földet fogott, miután kaptunk egy fincsi lökést, valószínűleg az épp felénk néző Galactustól. Ennek következtében nem messze a földtől bemutattam egy rövid, inkább időben mint hosszban hátra szaltót ami nem igazán volt betervezve. Közben előkaptam a maszkom, így mikor a képességiem segítségével viszonylag légiesen sikerült landolnom már a fegyvereim készítettem elő. Kabát ujjak felgyűrése a pengék kezelhetőségének érdekében és a kézi fegyver övbe tűzése. Amint ezekkel végeztem egy nagy vakító sugár keretében a hajóból aláhullott valami gépezet, nagy robaj közepette . Páran egyből lerohanták az óriást. Nem éreztem még úgy, hogy számomra érdemes lenne ilyen magán akció, ezért egyenlőre csak végignéztem a többieken, bár sajna nem ismerem őket, így csak egy” Hello, mi a szitu?”-t tudtam elő adni a hős bagázs felé, miközben a fejemet vakarásztam.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#36 2009-08-13 19:25:50

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hallja a kapitány és Morsus beszélgetését, hiszen igyekszik a közelükben maradni. Talán mert ők tűnnek a vezetőknek és mellettük talán biztonságosabb. A löket persze őt is eléri és hanyatt is vágódik, ami a fájós karjának valahogy nagyon nem kellemes, de addig jó, amíg nem arra esett rá. Gyorsan megpróbál feltápászkodni, egy kis bénázás után, egyik kéz segítségével sikerül is felállnia és ekkor jön a fény. Egy pár pillanatig el is vakítja, majd felnéz és a gép azonnal magára vonja figyelmét. Valahogy az sem nyugtatja meg amiről a Kapitány és Morsus beszélnek. Most valahogy követné Jackie példáját, de szorult belé annyi önérzet, hogy ne tegye. Deborát még nem veszi észre, hiszen most ki foglalkozik holmi bolti kisegítőkkel? Most az a gép sokkal fenyegetőbb. Nem mer tenni semmit, még mozdulni sem mer. Fel sem tudja fogni, hogy egyesekbe hogy szorulhatott annyi bátorság, hogy nekiugorjanak a monstrumnak. Ő marad Morsus és a Kapitány közelében, csak az lesz a gond, ha megindulnak. Egyedül biztos nem akar maradni.




Épp, hogy igyekezne feltápászkodni, azonnal visszalöki valami így ismét kiterül, mint a gyalogbéka. Elég csúnya dolog, hogy neki senki nem hajlandó segíteni, de gyorsan feltápászkodik a japán lány, vastagkeretes szemüvegét gyorsan megigazítja, mert kissé ferdén áll az orrán, majd megfordul és hatalmas fény, majd egy bazi nagy robot jelenik meg előtte. Egyáltalán nem ért meg semmit, csak hátrál szépen. Nagyjából Jackie mellé jut el a nagy ijedt hátrálásban, mikor a férfi elkezd mellette sikoltozni. Épp csak ennyi kellett neki, most már úgyis raja van a frász. Elkezd ő is sikoltozni.
- Ááááááááááááá... - Bár nem a saját hangján, viszont itt még senki sem ismeri Davisen kívül az igazi hangját. Nagyjából úgy hangzik a sikolya, mintha egy mezzoszoprán operaénekes nőre törne a sikítófrász. Tehát a kristálypoharat biztos összetörné a hangjával most Debie. Kellett neki operát néznie a tv-ben... Mindenesetre elég kellemetlen lehet a körülötte állóknak, márpedig ha nem hallgattatja el valaki, akkor bizony így fog sikoltozni. Talán a stressz és az ijedtség váltotta ki, hogy előjött a képessége, és persze hogy az a hang jön elő, amivel a legnagyobb hatást éri el. És mivel művelt lány, ezért az sem csoda, hogy hallgat operát is. Kellemetlen, de ebből a csapatból már nem távozik, hiszen sokan vannak. Talán a többiek ezt kevésbé örülnek most a jelenlétének. Ide sodorta az élet...ez van.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#37 2009-08-13 20:44:35

Sam
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-08
Üzenetek: 49
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A közelben megjelent csapat felé vettem az irány, amikor hírtelen egy lökéshullám mindenkit a földhöz vágott. Rögtön fölkeltem és tovább indultam az eddigi cél felé. Nem figyeltem honnan jött a lökés, de erre nem is volt idő, mert egy fénynyaláb keretében egy hatalmas robot jelent meg a színen. Néhányan már neki is rontottak, bár nem értettem miért indultak el a többiek nélkül, vagy ennyire erősek és bátrak, vagy csak egyszerűen merészek. Azért a biztonság kedvéért elővettem a fegyverem, nehogy meglepetés érjen. Hozzácsapódtam a kis hős csapathoz, bár nem ismertem őket, úgy gondoltam itt a legbiztosabb. Kitudja mik fognak itt még történni...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#38 2009-08-14 10:08:52

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Egyre inkább kezd elszabadulni a pokol. A lökés hullám szerencsére nem lök fel, megtámasztom a hátam a fatörzsnek ahol eddig is álltam. Valami ismerős érzés fog el ahogy egy energia csóva szerűség száguld az óriás felé.....

Henry testét kékes lángok veszik körül majd ahogy kialszanak, ott áll Laaksonen zavartan kezében a mágikus fegyverével.

A másik énem emlékeiből, nem sok minden derül ki. Leginkább csak annyi hogy egyszer csak itt találta magát. Megpróbált előhívni de eszméletlen voltam vagy ilyesmi.
Utolsó emlékem hogy Thor palotája előtt állok, aztán most itt találom magam. A mágikus energia hívott elő önkéntelenül is, tehát vannak más Asgardiak is itt. Felismerem ezt a fajta mágiát bármikor.
Körülöttem egy csapatnyi maszkos alak áll, páran egy robottal harcolnak. Behunyom a szemem és koncentrálni kezdek, hogy megállapítsam merre is van az előbbi mágia kiinduló pontja. Megérzem egy másik asgardi jelenlétét a közelében. Ahogy kinyitom a szemem észreveszem a sárkányt az egyik épületbe csapódva.

<-Asgardi lenne...?>

Jobb lesz ha kiderítem. Elindulok a menekülő tömeggel szemben a sárkányszerűség felé. Ha Asgardi akkor valószínlűeg többet tud mint én jelenleg.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#39 2009-08-14 17:28:29

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulkhoz Sólyomszem rohan.
- Hulk! Emlékezz! Én az egyik barátod vagyok! Ezt a sok bajt ez a nagy robot csinálta! Le kell zúznod, mert azt hiszi, hogy erősebb nálad!
Morsus Tylerre néz.
- Később kitalálunk valamit előbb ezt a robotot kell leállítanunk!

Közben Showtime neki csapódik a három és fél méteres robotnak, ami hátrálni kezd. A szemét nova lövi meg ő pedig a kezével az érkező Amerika Kapitány, Logan és Skullfire-re ereszt a tenyeréből energiasugarat. A kapitány véd a pajzsával, de a társai hátra zuhannak. A golyók lepattannak róla Morsus hiába lő rá. Szabad kezével hatalmas ütést ad Showtime felé.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#40 2009-08-14 17:46:43

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Egyelőre úgy tűnt, hogy nem voltak túl sikeresek, noha a robotnak becsapódott a néger férfi az hátrálni kezdett. Akkor talán volt némi esélyük arra, hogy mégis tehetnek vele valamit. A lövése eltalálta, így legalább Ko-Rel megtudta, hogy nincsen védőpajzsa, vagy ha volt is a lövedéke átment rajta. Látta a levegőből, hogy hárman nekitámadnak a robotnak, noha ők sem érték el. A robot lövedéke eltalálta őket és nem sikerült kivédeni. Még lövéseket is hallott, de azt már ne, hogy be is csapódtak volna, csak lepattanó hangokat. Szemből nem sok esélyük lesz, a robot szabad keze lecsapni készült a fekete bőrű férfira. Nem volt túlságosan sok ideje gondolkodni. Valahogyan a földre kellett juttatni azt a kellően magas gépezetet. Ezt pedig csak úgy tudta volna a legjobba megoldani, amíg a társai szemből foglalják le azt a gépet. Jóval a gép csapkodó karjai mellett repült el a robot mellett a távolba és keresett valamit, mivel egy hosszú autópályán voltak feltehetőleg voltak lámpaoszlopok is ott. Ha igen akkor az egyiket kitépte a földből és azzal repült neki a robot hátának reménykedve, hogy az erejétől sikerül átszakítani a fémvázát és károkat okozni benne.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#41 2009-08-14 17:50:28

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio látja, amint mindenki szembe száll a gépezettel, így nem meredhet sóbálvánnyá. A kezdeti döbbenet után fellélegzik, és hajtóművei bekapcsolódnak. Elkezd emelkedni, majd megfogja Pókember két kezét, és mint akiket puskából lőttek ki, úgy iramodnak meg. A vaspáncélos, a magas gép előtt fékez be, úgy hogy elhajítja a kezében lógó társát. Az atlétikai mozdulatsorok után, kiálló felületbe próbál megkapaszkodni, és ügyességét használva, megpróbál a központi rendszerébe férkőzni. Ahol maga az egész „idegrendszer” található. Fürgeségét, és mozgékonyságát keverve kerülgetni próbálja az esetleges rá irányuló támadásokat. Az idő alatt Centurio figyelmét próbálja elterelni azzal, hogy fejére a csuklójában lévő fegyverből adja le a sorozattüzet. Közben pedig körbe-körbe repűl, talán ezzel is zavarja ellenfelét.

Amint Showtime belelapul a földbe, gyorsan próbálja össze szedni magát. Majd pedig testvére felé néz. Az kacsint egyet, és csak egy kósza mondatot hallani, amit egymás között váltanak.

-Csak a lábát!

Ordít a fémlemezes mutáns, aki már meg is indult, és jobb kezét kitartva fizikai erejével egyenesen a gép lábába próbál belecsapni. Adrenalin követi bátyát, csak éppen a másik lábra mér brutális csapást, már ha sikerül neki. Nyíl egyenesen rohannak, így pedig talán könnyű célpontok is, ám lehet Centurio lefoglalja Galactus tákolmányát, csak úgy mint a keletkezett hatalmas zűrzavar. Hisz elszórva minden felé mutánsok, és egyéb fajok tántorognak

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#42 2009-08-14 19:45:38

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk lenéz Sólyomszemre, és először a dühtől zavarodottan két keze közé ragadja.

- KISEMBER ZAVARJA HULKOT!!! KISEMBERT MEGESZI HULK!!! KISEMBER… Hö? A nagy gépember… azt hiszi… ERŐSEBB HULKNÁL?!

Hulk mérgesen elhajítja Sólyomszemet, majd a robotra néz.

- NAGY GÉPEMBERT LEZÚZZA HULK!!!

És ekkor a zöld behemót a robotra ugrik, és ha sikerül feljutnia a fejéhez, elkezdi azt ütlegelni, teljes erejével.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#43 2009-08-14 19:49:37

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Most mit csináljak, mit csináljak, mit csiná--

NYEKK!!! Valaki hátrarántott… Mi a…? Egy igencsak… ismerős csáp…

Miután feleszmélek, megpillantom… Serenát és Adiát. Hogyan…? Mikor…?

- Hát ti…? Mi a búbánatot kerestek itt? Meh, mindegy… Akármi is ez, túl nagy falat ez neked, Serena, szóval menj innen, légy oly jó… Majd én tartom a frontot a többiekkel, amennyire lehet. Talán így valamennyire én is hasznos leszek, és a nagy és méltóságos Adia sem fog megállás nélkül oltani…

Felveszem fekete alakomat…

https://redcdn.net/ihimizer/img41/9245/jackie11.jpg

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#44 2009-08-14 20:50:03

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A tömeg hisztizett, pánikolt és azok, akik tőlünk képesek voltak arra, hogy harcoljanak felvették a robot ellen a harcot. Sólyomszemre pillantottam, aki mellettünk Hulk-ot próbálta győzködni, hogy kit is támadjon és végül úgy tűnt, hogy az egész terve sikerrel jár. Logan, Amerika Kapitány, Showtime, és a megmentőnk is a robotot kezdte támadni, akárcsak a kék bőrű nő, noha ő a levegőből tette mindezt, és nem pedig a földön. Végül a páncélos alak is a levegőbe emelkedett és ő is próbált onnan valamit tenni. Közben Jackie is megérkezett. Szomorúan néztem rá, amikor elküldött, mintha neki nem lett volna túlságosan nagy falat. És a mit keresünk itt, ide küldtek minket előre, hogy nézzünk körbe és keressünk valamit, aminek a hasznát vehetjük. Még mindig meg volt bántva és haragudott Adia-ra. Vettem egy mély levegőt, nem akartam, hogy harcoljon így főleg nem, hogy meg akar felelni másoknak, ez nem erről szólt. Így csak meg fogja öletni magát.
~ Igazságtalan voltál vele! ~ gondoltam. ~ Kérj bocsánatot mielőtt még valami ostobaságot csinálna. ~
– Jól van, sajnálom – mondta Adia bűnbánó hangon. – Nem szeretném, ha megöletnéd magad, nézd meg lángol és te sem vagy túl tűzálló… és még mindig nem vagy jól, mert Serenát próbáltad menteni, amiért nagyon hálás vagyok. Túl lőttem a célon, ne csinálj ostobaságot emiatt…
Reméltem, hogy Adia komolyan is gondolja, amit mondott, mert valamivel tényleg hatni kellett volna rá, mielőtt nekimegy és az egy csapással intézi el. Ha engedte, akkor megfogam a kezét és próbáltam hátrébb húzni még inkább a harcolóktól.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#45 2009-08-14 21:32:58

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Csak nézem ahogy mások hősiesen helyt állnak a csata téren, nem tudom mit tegyek, nem tudom mit tehetnék, de úgy tűnik ezzel nem csak én vagyok így, volt még aki hezitált. De néhányan már erősen ostromolták, újra és újra. ~ Talán ha megpróbálnák rajta gyenge pontokat keresni és ott támadni, de akkor meg a pókfickó útjában lennék ~ gondolkodtam mit tehetnék ebben a helyzetben. Közben a két fickó aki nem rég elkezdték a robottal a harcot megint támadtak, mind a ketten a lábára vittek be koncentrált támadást, közben a kékbőrű lány egy oszloppal ment neki a hatalmas gépnek, mikor hirtelen becsapódott nagy zöld barátunk is és én még mindig csak nézni tudtam. Vártam az én időmet, mikor talán nem csak megöletni tudnám magam.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#46 2009-08-14 22:32:39

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Morsus szavaira hull le róla a dermedtség és zavarodottság. Bólint egyet, de nem cselekszik. Szinte mindenki letámadja a robotot, és Hulk is beugrik a buliba. Túl nagy a zűrzavar, és nem akarja hogy egy szövetségest találjon el vagy hogy összezavarjon valakit támadás közben.
Ahogy a két testvér a robot lábait veszi célba, elindul és a robot háta mögé próbál futni. Hogy ott beleolvadjon az
útba, és hegyes csápokkal próbálja hátba szúrni a monstrumot. Persze ezt csak akkor teszi ha, képes sértetlenül odajutni és a támadásával nem okoz még nagyobb zavart mint már ami eddig is kialakult.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#47 2009-08-14 23:42:29

Sam
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-08
Üzenetek: 49
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Elkezdek rohanni a robot felé, de félúton megtorpanok, ez valószínűleg azért történt, mert fogalmam sincs mit kellene támadni ezen a hatalmas gépezeten. Az előző két figura viszont nem sokat gondolkozik, inkább csak improvizálnak, úgylátom most a lábaira támadtak, ezután egy repkedő kék nőre terelődik a figyelmem, aki egy lámpaoszloppal próbálja lecsapni. Ekkor, mint derült égből a villámcsapás jelenik meg az a nagy zöld valami és a robotra veti magát... Mostmár biztos vagyok benne, hogy nem kellene oda mennem, mert a végén az egyik társam útjába kerülök, esetleg egy baráti támadásba rohanok bele, ezesetben több kárt okoznák, mit hasznot... Most inkább nem avatkozok a küzdelembe, bár ahogy látom nem csak én gondolkodom így, még többen döntöttek a várakozás mellett. Ez megnyugtat, nem csak én nem tudom mit kezdjek a történtekkel.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#48 2009-08-15 08:49:31

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Itt mindenki nekiesik, hogy legyűrje azt a hatalmas gépet, ő meg csak áll, remélhetőleg Serenáéktól nem túl messze és csak figyeli az eseményeket. Sőt, ő még a lány sikoltozására is felfigyel, bár úgy fest ennek az észlelésében egyedül marad, így igyekszik úgy tenni, mint akit nem is zavar. Mivel a lány háttal áll neki, így még csak fel sem ismeri. Meg most egyébként is lekötik a robotnál történő események. Még Morsus is ott hagyja. Hát így most ki fogja megvédeni, ha szükség lesz rá? Valakit mindenképp itt kéne tartani magánál, hogy ne egyedül legyen. Véletlenül pont hallja Serena és Jackie beszélgetését, ezért gyorsan a közelükbe oldalaz.
- A hölgynek igaza van. Kár lenne feláldoznod magad. Van itt elég szuperhős, majd ők elintézik. - Igyekszik marhabarátságosnak tűnni, mintha az eddigi viselkedése meg sem történt volna. Most az a lényeg, hogy ne hagyják egyedül, márpedig ha Jackie elmenne, akkor biztos menne Serena is, és akkor már majdnem teljesen egyedül lenne. Szóval hirtelen jött kedves viselkedése, nem nekik szól, csupán önérdek váltotta ki.



Végül is nem az volt a célja, hogy bárkit is megsüketítsen, de hogy senki, még csak fel sem figyelt a sikoltozásra... Ez olyan, mint amikor a gyerek hisztizik, és ha nem veszik tudomásul, akkor megszeppen. Hát most róla sem vesznek tudomást az itt állók. Meg is lepi. Legalább ezzel sok feszültséget kiadott magából. Gyakrabban kéne sikoltoznia. Szemét még mindig nem tudja levenni a robotról és az azzal küzdőkről. Nagyon is izgul miattuk, pedig még csak azt sem tudja, hogy kik azok. De ő a filmeknél is mindig izgul a főhős miatt és ez most nagyjából olyan, mintha moziban lenne, csak éppen kicsit igazibb. Csak csodálkozni tud, hogy itt mindenki rendelkezik valami képességgel. Mondjuk azt pont nem látja, hogy Jackie elfeketedik, mert a férfi mögötte van elvileg. Vagyis ő nem ment hátrébb Serenáékkal, szóval minden bizonnyal ő alkotja az első sort, ahogy ijedten bámulja a harcot. Valószínűleg Debie-nek még csak fel sem tűnt, hogy már az ég világon senki nem áll körülötte.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#49 2009-08-15 13:47:29

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A robot egyik karjával Centuriora a másikkal a Kapitányra lövöldözi a lézereket, de a kap eldobja a pajzsát és az élével áll a robot tenyerébe. Ekkor a lábainak esik a két fivér és kegyetlenül kezdi el ütlegelni. A robot már tüzelne rájuk épp kezével amikor a hátába szúródnak Tyler csápjai és a fejének landol Hulk, akinek ütéseitől azonnal kezd szét menni a robot feje. A kegyelem döfést Nova viszi be, aki egy lámpaoszloppal felnyársalja a gépet, ami ezek után a földre zuhan füstölögve.
Sólyom és Morsus Logant és Skullfiret segítik fel amikor a távolból egy lövés találja el a azt a helyet ahol a robot volt. Adrenalin, Showtime, Ko-rel, Centurio, Tyler és Hulk a kék energia sugártól métereket zuhannak hátra fájdalmaik vannak és füst árad a testükből. Megérkeztek a Mesterbűnözők...
Vészmanó a tankjával lőtt közéjük miközben Serenáék közé Landraf teste zuhan és Matsumoto szál le egy páncélban, de persze megjelenik Gwen, Halloween, Blake, Vérontó, Einar és Alexander is.
- Oké. Ez már tényleg nem vicces...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#50 2009-08-15 15:10:54

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A közös akció úgy tűnt, hogy sikerrel járt, mert amíg a társaság többi tagja azzal volt elfoglalva, hogy szemből foglalják le a robotot Ko-Rel végre tudta hajtani a saját tervét és a villanyoszloppal felnyársalta a robotot, ami ettől és a többiek okozta károk után tönkrement és a földre omlott hasznavehetetlenül. Egy hangot hallott, amikor felkapta a fejét, már tudta, hogy hatalmas a gond és azt is, hogy elkéstek. Hiába próbált magasabbra repülni, már késő volt, egy lövedék csapódott be oda, ahol pillantókkal korábban még a robot volt. kékes fény töltötte be a helységet és a lökéshullámtól métereket zuhant és a földön, a betonon terült el. Innen nézett vissza abba az irányba, ahonnan a lövedék érkezett. Fájt szinte mindene ettől a kedves találattól, közben próbált felülni a földön, látta, hogy a többiek sincsenek jó bőrben, nekik sem tett jót ez a találat. Most már látta, hogy kik érkeztek meg, többeket látott korábban is, és megjelent a páncéljában az az alak is, aki kétszer majdnem megölte már. Remélte, hogy most nem vele fog szembe kerülni, mert az a találkozás ismét nagyon rövid lenne. hallotta Morsus hangját, és teljesen egyet tudott vele érteni.
- Ezek soha sem adják fel? – kérdezte fájdalmasan.
Közben nekiállt feltápászkodni a földről és ha volt elég ereje, akkor megpróbált a levegőbe is felrepülni, hogy onnan támadhasson majd. Sikerült az ellenséges oldalon felfedeznie valakit, aki… Blake. Ő korábban velük volt egy oldalon, most pedig mégis az ellenséges oldalon, ő volt az, akit hiányolt a hajóból, amikor menekültek. Ez így nem lesz jó, nagyon nem. Ha képes volt rá, akkor a levegőből tüzelt a közeledő járművekre, a fegyverzetükre, ha látszott reménykedve, hogy hátha sikerül kárt okozni benne, hogy legalább azokról ne támadhassanak rájuk, miközben igyekezett kiszámíthatatlanul repkedni, hogy nehezebb legyen eltalálni.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:41

#51 2009-08-15 15:22:21

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Próbáltam szemmel tartani a harci részeket is, de nagyon hamar elvesztettem a fonalat, bíztam benne, hogy nagyon hamar le tudják az ott harcolók gyűrni az ellenséget, még azelőtt, hogy Jackie ostoba módon odamenne és ő is harcolni akarna. Közben Davis is odajött hozzánk, hogy „vigasztalni” akarta őt, Jackie-t, vagyis ösztönözni, hogy ne tegye, hogy odamegy harcolni. Hálásan pillantottam rá, noha nem voltam benne teljesen biztos, hogy azért tette, mert ennyire kedves, hanem valami más miatt. A robot végül eldőlt, hála a kékbőrű nő mutatványának, és persze a többiek cselekedeteinek. Ám ekkor mintha maga a pokol szabadult volna el, egy kékes robbanás történt ott, ahol a robot volt, hátrafordultam, ellenség közeledett. Nem lehet, hogy máris újra itt voltak a nyakunkon, ez… lehetetlen volt.
Felsikoltottam, amikor valami berepült közünk, rettegve néztem le és másodpercek kellettek mire a szétzúzott és szétvagdalt férfit felismertem. Addig teljesen rezignáltan voltam már képes nézni a testet, „hála” az Anti-Grendel toronynak és a Raft-nak, amíg nem sikerült nevet és egy épp arcot a testhez csatolnom. Édes istenem… Landraf! Ebben a pillanatban a gyomrom is felkavarodott, térdre rogytam, még éppen volt elég időm elfordulni oldalra kijött belőlem minden, amit ettem még este. Levegő után kapkodva és sírva néztem vissza a férfira, de ahogyan megtettem ismét öklendezni kezdtem. Lesütöttem a szememet, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ezt tették vele, hogy képesek voltak ilyen kegyetlenek lenni vele. Egyáltalán mikor és hol kapták el őt? Nem tudtam… hiszen nem is volt velünk.
- Landraf! – néztem végül sírva a szétroncsolódott férfira. – Istenem, mit tettek veled…
Képtelen voltam felkelni a térdelésből és levenni a szemem Landraf-ról, miközben az ellenség lassan odaért hozzánk. Egy újabb harc, már múltkor is csak úgy menekültünk meg, hogy elszöktünk, ezúttal lesz valamennyi esélyünk ellenük, vagy pedig már most vége volt az egésznek?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#52 2009-08-15 16:16:37

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

A robot összeesik. Össze fogott mindenki, és sikerült. Nem volt kérdés, hisz rakatnyi önfeláldozóval van tele a világ, így egyértelmű volt. De az nem, hogy Thanos, és bandája megjelenik. Centurio füstölgő páncéllal fekszik. Túl erős volt a csapás, amit elszenvedett Vészmanó tankjától. Pókember elszántan figyeli a mutánst, ki magára emlékezteti. Ökölbe szorul a keze, és minden porcikájában úgy érzi, nem adhat több esélyt. Eddi próbálta távol tartani magát a harctól, de muszáj bele szólnia. Neki támad a tanknak amiben Vészmanó trónol. Atlétikai mozgások sorával támad, így biztosítva azt, hogy egy esetleges támadás ellen könnyebben védekezzen.
A testvérpár sérülésükkel küszköd, de aránylag hamar fel állnak, hisz Showtime acél lemezei bírják a gyűrődést, csak úgy mint Adrenalin bőre. Nem törődnek már a jutalommal egyikük sem. Ez már többről szól. Itt már a világuk sorsa a tét. Mind a ketten Thanos ellen vonulnak. Túl erős, túl jó, de kockáztatni kell. Az élet mocskos játék, és nincs kiút belőle, csak a halál.
Egyenesen, mint két buldózer, az érkező Thanosnak támadnak.
A vaskatona feltápászkodik, és felsegíti azt, aki még esetleg nem kelt volna fel. Az után, pedig egy pillanatig a két vakmerő testvért nézi, és tudja túl kevesek. A páncélos meglódul, ha nem sérült meg a hajtóműve, és taszítósugarával próbálja gyengíteni a célpontot.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#53 2009-08-15 16:26:27

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

//Előzmény: Hegy//

Hamarosan végül mindenki megérkezett a hegyhez és onnan láthatta már Galactust is és a lenti várost is, ahova tartottak. Nem állt meg sokáig, hanem irányította is tovább a lovát, hogy a városka felé tartsanak a többiekkel együtt. Szinte végig Vészmanó tankja mellett haladt, az újoncokra szinte nem is figyelve, újak, akik nem is voltak itt korábban, semmire sem jók, csak ahhoz, hogy tömeg legyenek, azonban ők már megjárták a felhővárost is és győztek, a mostani összecsapás lesz a diadal és a dicsőség számukra. Einar már várta, hogy szembekerülhesse az úrnője ellenségeivel, akik Thanos szerint abban a városban voltak. Megigazította az újdonsült sisakját a fején, majd pedig a város felé vágtázott a lovon. Lefele a hegyről kissé nehézkes volt az út, de amikor leértek végre, akkor már könnyedén tudott haladni. Az ellenséges oldal éppen akkor győzött le egy fémszörnyet, majd pedig egy kékes robbanás küldte őket a földre. Igyekezett felzárkózni a többiekhez egy vonalba, de nem akart lovon maradni, értett a lovas harchoz is, de ő nem így akart küzdeni. Leszállt a lováról és végignézett az ellenséges oldalon, hamarosan észre is vette, akit keresett, elővette a pajzsát és a kardját is előhúzta a kardhüvelyből, majd pedig tett néhány lépést a jók felé. Hamarosan sikerült is felismernie, akit keresett, a sisak alatt elmosolyodott, akkor most be fogják fejezni, amit múltkor megszakítottak a városban.
- Nekünk még van egy befejezetlen küzdelmünk, harcos! – emelte a kardját Amerika kapitányra. – Gyere!
Ismét felvette az alapállást, kardot be a pajzs mögé és a hegy érintette a pajzs belsejét. Kicsit rugózott, jobb lába ismét elől hajlítva, a bal hátra kinyújtva, várta, hogy Amerika kapitány támadjon, és akkor ő a rugózásból szerzett energiával egyből „ugorhasson is rá az ellenfelére”. Remélve, hogy most egyik nyomorult féreg sem fog beleszólni a harcukba. Érezte az Asgardi jelenlétet, Thanos szerint többen voltak, azok most ráértek, előbb még a félbemaradt párbaj volt a fontos számára.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#54 2009-08-15 17:42:44

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Sikerül a robot háta mögé jutnia és pár csáppal hátba döfnie azt. A masina füstölögve terül el mikor Hulk és a kék bőrű nő rámérik az utolsó csapásokat.
Ekkor érkeznek meg, járműveiken a bűnözök. Nem igazán tud reagálni, egy kék energia sugár csapódik közéjük és métereket repül hátra. A becsapódását szinte meg sem érzi, nehezen mozog, a sebei pedig ismét felszakadtak. Az egész teste füstölög.
Elszabadul a káosz. Nagy nehezen feltápászkodik, körülötte mindenfelé lövedékek robbannak. A fogát csikorgatja és morog valamit az orra alatt.

-Nem fogok itt elpatkolni...ezektől a nyomorultaktól nem...-

Olyan dühöt érez amiben már régen nem volt része. Visszaolvad az úttestbe és szabadon ereszti a dühét. Mindenfelé csápok emelkednek fel, élesek, vastagok, drót szerűek. A járművek felé kapdosnak nyúlnak. Megpróbálja lelassítani, lefogni, vagy éppen részeket levágni róluk.



Alexander követi a többieket, és velük együtt csap le. A fejpánt segítségével aktiválja a fegyverrendszert. Az elsőként megpillantott kis csoportosulást veszi célba. Kilő egy acélhálót Jackie felé, majd egy kábító lézersugárt a földön zokogó Serenát véve célba. Majd gyorsít és aktiválja a két gépfegyvert. Bár nem látszik, arcára ráfagyott egy élveteg mosoly a gondolatra hogy porrá lövi az ezeket az ismeretlen embereket.

Utoljára szerkesztette Tyler (2009-08-15 17:50:20)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#55 2009-08-15 19:29:37

Roy
7. szint - 16 kredit
Regisztrált: 2007-10-06
Üzenetek: 558
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Elég unalmasan telik az út. Semmi más csak hegy, meg fa, meg hegy, meg fa. De pár percen belül, beérünk egy városba. És a mellettem lévő, lebegő jármű már tüzet is nyitott. Ha jól láttam, leterített valakit egy hálóval. És egy földön fekvőbe is belelőtt. Ha már úgy is itt vagyok, segítek neki. Belereszket egy hosszú sorozatot a földön fekvő nőbe, aki a lézersugarat is kapta, majd ráfordulok a hálóval meglőtt tagra, és a megmaradt lövéseimet ő kapja. Folytatnám a tüzelést, de sajnos túlmelegedett a lézerágyúm, szóval megállítom a járművem, előkapom az MP44-et, és ismét leadok egy sorozatot a földön fekvőbe, majd újra a hálós alakra tüzelek. Ezt addig folytatom, míg ki nem ürül a táram. Amint ez megtörtént, tárat cserélek, és egy tűzgolyót hajítok az ellen felé.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#56 2009-08-15 20:12:13

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Na jó, próbáljunk meg koncentrálni…

- Oké, Adia, bocsánatkérés elfogadva, de csak akkor lesz teljes, ha elviszed innen Serenát. Muszáj mindig a legveszélyesebb szituációba jönnötök? És nem, NEM hagyom itt a többieket! Végre én is akarok tenni valamit, nemcsak… egy idétlen kölyök lenni, akit mindenki lenéz. Ha egy álombeli helyzettel sem boldogulok, mi lesz a való életben?

Tennem kell valamit, én--

- NA NE MÁR!!!

Végre elszánom magam a harcra, de mire felkészülök, a többiek már lezúzták a robotot. Hát ez így nagyon nem fair!!!

- Nos, úgy látszik, mégsem fogok--

BAMM!!! Egy lövés érkezett a robot korábbi helyére… Többen hátrazuhannak tőle, én meg csak bambán bámulok. Jesszusom, ezek azok a rosszarcok!

- ADIA, MOST MÁR TÉNYLEG VIDD INNEN SERENÁT!!!

Bedobja valaki közénk egy ősz hajú fazon testét… emlékeznem kéne a nevére, mindegy… és felismerem benne azt a narancssárga szörnyet, aki kis híján kinyírt minket a börtönben.

- Mo-Mo-Most… glugg… nem fog lezúzni ez a narancsmanó… LEZÚZOM, ÉS--

Na most komolyan, egyetlen mondatomat sem fejezhetem be? Valami acélhálót lő ki felém valaki, amit egy hatalmas ugrással próbálok kikerülni, majd megpróbálom elrántani Serenát is egy csáppal a ránk lődöző alak elől…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#57 2009-08-15 20:17:45

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Megjöttünk, drágáim! HAHAHAHAHAHAHAHA!!!

Vérontó a járművével berobog a kis társaság közepébe, majd találomra egy-egy lézersorozatot enged Adrenalinba és Showtime-ba, miközben nagy sebességgel száguld.

Hulk közben ordítva ugrik talpra, miután métereket zuhant hátra az őt érő lövéstől, és vérben forog a szeme a dühtől.

- KI BÁNTJA HULKOT??? HULK… MOST MÁR… NAGYON… DÜHÖS!!! HULK ZÚÚÚÚÚZZZZ!!!

Elképesztő erővel és dühvel ugrik találomra Matsumoto irányába, hogy addig üsse a férfit, amíg van benne élet.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#58 2009-08-16 10:43:18

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nem nagyon érti, hogy miért kap Serenától hálás tekintetet, azért mert nem akart egyedül maradni. De gondolatban végül abban marad, hogy minden bizonnyal máshogy értelmezték, hogy nem akarja, hogy Jackie-nek baja essen. Pedig neki aztán édesmindegy, hogy mi történik a férfival, csak ne akkor, amikor a közelében van. Na, és akkor a robot ledől. Megkönnyebbült sóhajjal nyugtázza a dolgot, viszont az utána következő lövés a robotba, újra ledöbbenti. Szemei elkerekednek és csak ledermedten figyeli, ahogy jönnek a bűnözők. Persze megpillantja azt a férfit, aki beleállította azt a két csillagot a karjába. ha nem lenne ennyire eszméletlen gyáva, akkor most tuti nekimenne, de így megindul, csak éppen jó messzire a harc helyszínéről. Igyekszik mellékutcákban közlekedni, ha talál ilyeneket. Nem néz hátra a puffanás hallatán, így Landrafot sem láthatja. Nála ez most a tipikusan "patkány a süllyedő hajón" esete. Szóval igyekszik a csata helyszínétől a lehető legmesszebb valami biztonságos helyet találni.



Nagyon figyeli, hogy mi történik a robottal és persze azt is látja, ahogy az ledől. Majd egy robbanás és ott az összes hős, hátrazuhan. Megdöbben, nem is kicsit és persze akkor is, amikor a háta mögül tompa puffanást hall. Hát hátrafordul és lát egy...halott embert. Vagy legalább is ő annak véli. Ijedtében kezét a szája elé kapja és úgy figyeli, ahogy Serena leguggol hozzá. Nem tudja, hogy milyen kötődés lehetett köztük, de borzalmasan sajnálja. Viszont most már kezd ráébredni, hogy valami nagy csata közepébe csöppent. Ennek kifejezetten nem örül. Amikor rálőnek a közelben lévő srácra, Jackire, akkor megugrik és igyekszik az út szélére rohanni. Nem nagyon tud mit tenni. Inkább figyel onnét a hangfoszlányokra, hátha hall valami használhatót. Ha most nem lenne valami teljesen idegen helyen, akkor biztos hívná a rendőrséget...rendőrség. Természetesen hallott már rendőr-szirénát és úgy véli, hogy egy próbát megér a dolog. Így elkezdi utánozni a rendőrautó szirénáját, hátha valaki beveszi. Képességéből adódóan tökéletes másolat születik. Kérdés, hogy ettől valaki megtorpan-e. Az átható hang talán az egész helyszínt átjárja, remélhetőleg mindenkihez elér.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#59 2009-08-16 13:19:17

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nem vagyok benne biztos, hogy ebben a helyzetben mit kéne tennem, de úgy érzem most már nem állók tovább tétlenül, előhúzom az övemből a pisztolyom és meg célzok vele egy könnyebb szerkezetű járműben ülő ellenséget, bár én nem ismerem őket a többiek arcáról azt lehet levenni, hogy ők igen. Remélem a golyókkal sikeres lesz az akció, de ha nem ütné át a kiszemelt járművet, akkor gyorsan megiramodok afelé és próbálok minden támadást kikerülni az ügyességemmel és cikázva haladni a kipécézett ellenfelem ellen. Ha eljutottam odáig akkor felugrok a járműre és valahogy ki operálom belőle a tagot.

A kiszemelt jármű: https://2img.net/h/oi26.tinypic.com/295ctis.jpg

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#60 2009-08-16 16:47:50

Sam
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-08
Üzenetek: 49
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A robotot sikeresen likvidálta a kis csapat, már éppen megkönnyebbültem volna a füstölgő gépezet láttán, amikor egy kék energia lövedék csapódott bele. Az ott lévők hátrazuhantak, és ekkor megjelent egy csapat, mivel ők támadtak ránk, elég valószínű, hogy most őket kell ledarálni... Egyik baj követi a másikat, már kezdem unni... De most inkább én is beszállok a melóba, nehogy már pont én maradjak ki a buliból. Fegyveremmel célbaveszem a fekete járművet, mivel nem valószínű, hogy a lövedékek áthatolnak a páncélom, a hajtóművet célzom, talán ott károkat tudok okozni a gépezetben. Ha ez megvolt nekitámadok a benneülőnek, és megpróbálom kitépni a helyéről, majd ha sikerült ha nem hátraugrok, elkerülve az esetleges ellentámadást.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#61 2009-08-16 18:30:18

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

~Ez kezd sok lenni.~
*Rémlik fel Taoban, mielőtt egy robbantás kiszakítja a hegy falát. A következő pár percről csak homályos emléke vannak, egy fura alak egy szikláraülteti, és mintha vizsgálgatná is, tompa hangok, szédültség, homályos látás, éles fájdalom a tarkóban, minden része sajog, forró minden, mintha magas láza is lenne, ami lassan alábbhagy. Mindez a képessége használatával jár, ismét határait feszegette, ezúttal jobban járt, mint a legutóbbi alkalommal, de most sem sokon múlt. Lassan lábadozva indul tovább fura alakok közt, és elér valami városszerű helyre, olyan az egész, mintha a Földről hozták volna ide. Galactusról beszélnek az többiek, mikor egy hatalmas robot érkezik meg. Lézerek cikáznak, aztán a robotot a többiek szétzűzzák és... Hulk? Te jó isten, mit csinál itt Hulk? - merül fel Taoban, de nincs sok ideje gondolkodni, a robbanások végre kitisztították érzékszerveit, észheztérítették, az adrenalinszint növekedésével ismét kezdi úgy érezni, hogy képes talpon maradni egyedül is, amikor is megérkezik a másik csapat. A másik csapat, aki egy egy csomó tök ismeretlen alakból áll, kivéve egyet: Vérontót. Amikor utoljára látta őt, képes lett volna megölni nagyjából mindenkit, akit Tao eltud képzelni, de most mintha más lenne. Már rég végeznie kellett volna mindenkivel, ehelyett valami fura géppel suhangat itt össze-vissza, és lövöldözik. Kezd elege lenni ebből az egészből, de legfőképp abból, hogy állandóan fél Vérontótól. A bátrak nem azok, akik semmitől sem félnek, hanem azok, akik szembenéznek a félelmeikkel - valahogy így emlékszik apja szavaira, miközben összevont szemöldökkel pillant Vérontó felé, és kezei lassan ökölbe szorulnak. De ezúttal nem érez bennük elég erőt, nem hiszi, hogy képes lenne legyőzni Vérontót, nem egy ilyen akció után. A hegy tűl sokat kivett belőle, nem csak képességét nem tudná úgy használni, mint általában, de normál fizikai ereje és állóképessége sem megfelelő egy ilyen harchoz, itt most csak veszíthet. A nagy gondolkodásban azonban egy kissé elbambult, lomha léptekkel indul meg valami fedezék irányába, hogy ne kerüljön szembe egyelőre senkivel, reméli, hogy hamar össze tudja magát szedni, vagy a többieknek sikerül elérniük valamit nélküle is.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#62 2009-08-17 14:19:07

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Ko-rel sikeresen kilövi halloween és Blake hajóját így azoknak ki kell ugorniuk a zuhanó gépből.

Vérontó lézerei hátba lövik Showtimet és fivérét, akik össze is esnek. Centurio Thanost keresi, aki nem jött katonáival, de hiába, mert az nem jött csatlósaival. Ám ekkor Vészmanó tankja telibe találja és a katona is a földre zuhan eszméletlenül. Pókember a tankhoz és abból kirobban Vészmanó, aki megragadja ellensége torkát vicsorítva. A robbanást az is segíti, hogy Sam lövöldözni kezd rá.
- Rég öltem Pókembert. Utolsó szavak?

Roy belelő a földre zuhantakba (Centurio, Adrenalin, Showtime és Logan), de azok jól állják (regeneráció, ellenállás, páncél) a lövéseket egészen addig ameddig egy két meg nem fogja a puska csövét, ami kékké változik és lassan szét olvad. Roy ekkor láthatja Skulfire maga mellett.

- Bűnös.

Hörgi a lángoló alak és Royt méterekre elrúgja. Mire Roy felállna Morsus is Skullfire teleportál és a fegyvereit élesíti miközben a SKullal együtt indul az élőholt vadász után.

Am kap futva rohan az asgardi ellen és amikor az ráugrana sportolómozdulattal becsúszik alá, hogy mögé kerülve hátba támadja pajzsa élével.

Hulk ütései találnak, de mire bevisz két ütést súlyosan vágások érik a testét a kardnak hála, ami könnyedén vágta át Hulk vastag bőrét.
- Fájt, óriáska?

Serena, Davis, Jackie, Tao, Debora a háló alá kerülnek, de annak nincs ideje már újra támadni, mert Tyler csápjai elkezdik szétszedni azt és Tobi a tetejére ugorva kihasználva a meglepetés erejét kitépi a sofőrt.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#63 2009-08-17 15:15:25

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Einar elmosolyodott a sisak alatt, amikor a kihívott fél is úgy vélte, hogy a párbajt folytatniuk kell, ez már-már becsületbeli ügy volt a számára. Ahogyan látta az embereket szinte mindenkinek sikerült elmenekülnie az előző támadáskor, most nem lesznek ennyire szerencsések. Még mindig érezte az Asgardi jelenlétet, már várta, hogy végre túljusson ezen és őket is elintézhesse. Közben a csata folyt körülöttük, de nem nagyon törődött velük, szinte kizárta a többieket, máskor nem tette volna, de ezek nem a saját emberei voltak. Azokat soha sem hagyta volna magára, soha sem tette, de most ezek a halandók nem számítottak, csak arra voltak jók, hogy segítsenek neki elérni a célját. Mindenki megoldja maga, ha pedig nem, akkor hát meghalnak, ahogyan ez volt az élet rendje. Szívesen küldte volna ellenségeinek lelkét úrnőjéhez, de előbb még itt volt Amerika kapitány. A férfi nekifutott, Einar pedig már ugrott is fel, hogy nekiugrik a közeledőnek, de az elcsúszott mellette. Nem maradt a férfinak sok ideje arra, hogy gondolkodjon, mert már jött is a támadás a háta felé. Igyekezett a levegőben megfordulni és a háta mögött vágni egyet a kardjával saját maga és Amerika kapitány között, ha sikerült a vágás közben elmondott egy varázsszót és ezek után egy fagyfalnak kellett keletkeznie ott, ahol végigvágott a kardjával. Ha sikerült, akkor igyekezett a földet érés után azonnal szembefordulni Amerika kapitánnyal, hogy ne a hátát mutassa az ellenfélnek.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 40 egység

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#64 2009-08-17 15:28:45

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nem alakult jól a helyzetük, ezt a levegőből sajnos tisztán látta. Saját magának sikerült leszednie egy gépet a levegőben, de mindez túlságosan kevésnek bizonyult a többiek ellen. Látta, hogy kik kivel harcolnak, nagyon sok helyen nem érezte fair-nek a küzdelmet, nem tudta megakadályozni, hogy a levegőben levő páncélos harcost ne találja egy lövedék telibe és zuhanjon le a földre. A korábbi ellenfelével a nagy zöld valami harcolt és úgy tűnt, hogy az sokkal jobban bírta a kard vágásait, mint korábban a nova harcos. Még mindig össze-vissza cikázott a levegőben, hogy nehezebben szedhessék le, végül látta azt a négyest, akiknek tagjai sérültek, illetve olyan személyek voltak, akik nem tudtak harcolni korábban sem, hiszen nem voltak harcosok. Jó pár személy így is elhagyta a járművét, kettő személyt látott még bennük, az egyik, aki az öt személyre hálót dobott és a másik pedig egy másik férfi, aki a hidat is csapkodta korábban. Úgy tűnt, hogy az volt jelenleg a kisebb fenyegetést, így Alexander Forester gépe felé fordult és arra készült tüzet nyitni mielőtt árthatott még inkább volna a hálóban levőkre. Ám ekkor tűnt fel a nőnek, hogy már nekiláttak ketten azt a gépet hatástalanítani, így végül Vérontó járműve felé fordulta és arra adott le lövéseket.

Utoljára szerkesztette Ko-Rel (2009-08-17 15:39:07)

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#65 2009-08-17 15:44:35

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hallottam Jackie szavait, hogy Adia-nak osztogat parancsokat, ő persze hallgatni fog rá és kivinni. Tudtam, hogy átvette felettem az irányítást, mert már készültem felállni annak ellenére, hogy én magam képtelen lettem volna rá. Oldalra pillantottam, vagyis Adia és megláttam a narancssárga férfit is, nem akartam, hogy újra szembekerüljünk vele. Még Adia is lassú volt, tüzeltek felénk, közben a férfi Davis és az a másik lány is menekülni kezdett, könnyedén itt hagytak volna. A következő pillanatban éreztem a derekam körül Jackie egyik csápját és megpróbált a lövés elől félrerántani. Másodpercekkel később egy lézernyaláb szántotta végig azt a helyet, ahol az előbb voltam. Felsikoltottam, amikor egy háló zuhant ránk és ismételten a földre kerültem a többiekkel. A nő, a férfi, Tao és Jackie is itt voltak alatta. Adia a gép felé fordult, hogy… nem tudtam miért teszi, de úgy tűnt, hogy az nem fog tudni ránk támadni újra, hiszen Tyler nekiállt szétszedni és egy másik férfi is támadott rá. láttam a levegőben a kékbőrű nőt is, aki először erre felé készülhetett valamit tenni, de végül nem tette meg, és másfelé fordult. Amerika kapitány és az ellenség közül valaki harcolt, mindenki el volt foglalva valakivel, csak mi voltunk megint tehetetlenek. Adia kinyúlt csápokkal, hogy megpróbálja a hálót leszedni magunkról, de fogalmam sem volt, hogy ezzel mennyire fog sikerrel járni.
– Segítsetek – mondta Adia. – Együtt talán le tudjuk szedni ezt a hálót magunkról!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#66 2009-08-17 16:19:48

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A csápok a legtöbb esetben csak lassítják a járműveket, de sikerül elkapnia egyet és szét is kezdi vagdosni. De csak addig míg valaki rá nem ugrik. Visszahúzza a csápokat nehogy a támadót sebesítse meg velük. Az autó szerűséget viszont már eléggé tönkre tette ahhoz hogy ne legyen működő képes.
A legtöbb csápot hagyja hogy vissza olvadjon a közegébe, csak párat hagy meg amivel Ko-relt támogatja és védelmezi ha szükséges. Közben 3-4 méteres védő falat alakít ki a páncélos, a testvérek, és Logan körül, lehet hogy nem tart sokáig, de egy darabig képes lesz megvédeni őket. Kénytelen még több csápot elengedni mivel kezd fáradni. Sosem használta ez erejét ilyen sokáig mint most.
Észleli hogy a többiek is pácban vannak, de bármennyire is szeretne segíteni rajtuk, képtelen több felé szakadni. Ha túl erőlteti magát akkor senkinek nem tudna segíteni. Úgy hogy egyenlőre Ko-Rel segítésére és az eszméletlenek védelmére fordítja az erejét.


Az acél háló telibe kapja azt a kis csoportosulást akiket kinézett magának. A lézer viszont nem találja el a nőt, és a gépfegyvert sem képes üzembe helyezni. Valamiféle furcsa csápok kezdik szétverni a járművét. Az irányító panelen mindenhol piros fények villódzanak, majd le is áll a motor. Valaki ráugrik a kocsira, ebben a pillanatban a csápok visszahúzódnak. Lerántja a fejéről a pántot, és előveszi a pisztoly és a rátapadó alak felé tüzel. Ha nem talál akkor felkapja a kardot amit Thanostól kapott és vág egy kijáratot magának.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#67 2009-08-17 16:41:56

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

~Ez az egész kezd egyre kellemetlenebb lenni, egy tök ismeretlen világban, egy tök ismeretlen pasas megmondja, hogy tök ismeretlenekkel együtt kell tök ismeretleneket gyilkolnom tök ismeretlen okokból. Egy lebegő városba visznek, lezuhanok egy űrhajóval, egy hegy omlik rám, és most egy újabb idióta egy istenverte acélhálót hajít rám. Egy acélhálót, mikor nem sokkal ezelőtt még egy hegyet kellett tartanom! Mit képzel ez magáról? Az a hegy kifárasztott, de nem annyira, hogy egy ilyen pitiáner támadást ne tudjak elhárítani, ha egyáltalán támadásnak lehet ezt nevezni.~
*Nagyjából efféle gondolatok suhannak végig Tao agyán, mikor a háló rázuhan. Egy cseppnyi megeröltetésébe kerül csak, hogy az acélháló energiáit elszívva olyan törékennyé tegye azt, hogy még megütni se kelljen, csak egyszerűen darabokra törjön saját súlya miatt. Ha ez sikerül, Tao az elszívott energiától némileg feltöltődve, de sokkal inkább dühösen húzza ki magát, és rázza le magáról a háló maradványát. Kiszúrja, hogy Ko-Rel valamivel feljebb épp Vérontót próbálja lelőni valamiféle kozmikus sugárral talán, amit a kezéből lövöldöz, és eszébe jut, hogy tulajdonképpen sokkal egyszerűbb szembenézni a félelmekkel, ha közben van valaki, aki... Nos, aki valamiféle kozmikus sugárral lövöldözi a félelmet. Reméli, hogy Ko-Rel elvonja majd Vérontó figyelmét, elvégre ő jelent most valódi veszélyt rá. A terve, hogy hátulról közelíti meg Vérontó gépét, melynek szembetűnő tulajdonsága, hogy "nyitott utasterű", azaz egy meglepetésszerű támadással talán ki lehetne rántani belőle a pilótát. Ez persze a következő lépés lenne, ha Ko-Rel valóban elvonja a figyelmét, és Tao valóban meg tudja közelíteni a gépet anélkül, hogy néhány lézernyaláb eltalálná.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#68 2009-08-17 16:53:39

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Épp csak teszek pár lépést mikor ismét egy Asgardit érzek a közelben. Megtorpanok és visszafelé kezdek el szaladni. Zűravar tárul elém. Különböző járművek száguldoznak és lövöldöznek mindenkire aki él és mozog a környéken.
A halandó énem felismer pár úgynevezett szuperhőst és megpillantom az Asgardit is aki Amerika kapitánnyal küzd. Egy kicsit habozok, de Henry emlékeiből leszűrőm hogy Amerika Kapitány a jó fiúk közé tartozik.
Bár nincs ötletem mi folyik itt, nem hagyhatom hogy legyűrjék a kapitányt, főleg nem egy asgardi. Neki iramodok és ha megfelelő közelségbe érek, egy fagyból álló mágikus hálót lövök ki a háttal álló Asgardi felé, olyat mint amit a farkasok ellen használtam anyám erdeiben.

Fegyver: Fagyharag
Mágia: 40 egység

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#69 2009-08-17 17:39:20

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A tervet siker koronázza. Pár aszfalt csáppal karöltve romboljuk a kiszemelt járművet amíg le nem robban, ekkor kirántom belőle a sofőrt és megpróbálom kicsinálni, ha úgy tűnik van rá alkalmam akkor simán kivéreztetem a pengéimmel és tovább állok és segít pókembernek egy kis tűzerővel, azaz megpróbálom vészmanót lelőni és közben feléjük közelíteni.
De ha nagyon mocorog illetve túl fenyegető a helyzet akkor lehetőleg még mielőtt megsérülni egy gyomor rúgás keretében eltaszítom a környékemről, majd a fegyveremmel tüzelek rá, ami remélhetőleg a végét okozza kis barátunknak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#70 2009-08-17 18:09:14

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio a földön. A Marcus testvérek, a földön. Mindannyian leteperve fekszenek. A háború szele mindenkit letaszít, ki nem képes ésszerűen gondolkodni. A két izom testvérre ez talán még megbocsátható, na de a páncélosnak? Ő neki nem ezt a sorsot kéne járnia. De most próbál felkászálódni, az eléggé erős támadás után. Páncélja jó része szerencsére felfogta a sérülések lehetőségét, de nem épp príma formában van a katona. Amikor nagy nehezen fel áll, már tudatában van, hogy Thanos nem tette tiszteletét. Így pedig nem számít kik az ellenfelek, ők csak pórszemek. A vezetőt kell kiiktatni.
A testvérek lesöprik magukról a port, és segítik egymást az észheztérésben. Showtime teljesen más lett, mint régebben, talán Adrenalin hatása. De tény, hogy nem sokat gondolkodnak.
Amikor észhez térnek, kiszemelik a következő célpontot. Vészmanót. Épp Pókembert tartja kezében, aki a kérdésre szenvedően veszi le állarcát. Szemével mély kontaktust keres, és felsóhajtani próbál.

-Ne hagyd, hogy a démonod uraljon… különben felemészt….

Nyögi ki, és lehunyja szemét. Ekkor lódul meg a két testvér, és tankként próbálják rávetni magukat a mutánsra. Centurio amint felkelt, és jobban érzi magát, a nagy kavarkádban, elbambulva néz körbe. A rengeteg harc…
A nem jön közbe semmi, fel néz az ég felé, és elkezd emelkedni. Fel, a hajó felé. Galactus járműve felé. Nem törődik senkivel.

~Túl sok… nem értik… ez nem a harcról szól. Már rég nem… ártatlanok halnak meg. Itt csak egy valamit lehet tenni… ha… ha… cselekszek, és …

Ezzel egyenesen a napot és eget eltakaró gigantikus hajófelé száll, nem sietve, közepes sebességben. Teljesen függőlegesen emelkedik felé, mintha… a mennyország irányába tartana. Minden… a külvilág teljesen kívül álló most Centurionak.
Be akar jutni a gépezetbe.

~Szent György… eddig vigyáztad utamat. Kérlek most se hagyj cserben.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#71 2009-08-17 18:53:44

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- TALÁLT-SÜLLYEDT!!! HAHAHAHAHAHAHAHA!!! ADJUK MEG NEKIK A KEGYELEMDÖFÉST, ÉS… Hé. Hát ez?

Vérontó ekkor észreveszi Ko-Relt, amint az irányába lő, és ha ennyit kibírt a járműve, akkor felé fordul. Azonnal lézersorozatot lő a nő irányába is, és folyamatosan célozza őt. Minden figyelmével Ko-Relre koncentrál, így Taóra nem tud figyelni.

Hulk közben dühödten ordít fel a vágásokra, amelyek a testét érték. Megsebesült, amitől azonban még mérgesebb lett. Most már elérte azt a pontot, hogy képtelen a legcsekélyebb mértékben is kontrollálni magát, és nem tud különbséget tenni barát és ellenség között.

- GGGGRRRÁÁÁÁRRRRHHH!!!

Őrült pusztításba kezd, felszakítja a földet, sziklákat dobál mindenfelé, és bármilyen élőlényt agyon akar csapni, ami vagy aki a közelébe kerül.

https://redcdn.net/ihimizer/img20/2862/78481747.jpg

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#72 2009-08-17 18:54:48

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tehát akkor nem menekül semerre, mert jön egy háló és szépen beteríti őket. Persze meg is borul, hogyha Taonak nem sikerül a kis trükkje, amivel törékennyé teszi a hálót. Ha meg sikerül, akkor nem borul meg. Egyébként egész logikus. Viszont előbbi esetben, meg mivel munkál benne az életösztön és a szabadulási vágy, természetesen segít a nőnek leszedni azt a hálót magukról, hiszen egységben az erő, vagy mi a szösz. Tehát ha valamilyen úton-módon kiszabadul, akkor se szó, se beszéd rohanásba kezd, ahogy ezt már előbb is tervezte, hogy eltűnjön a csata helyszínéről. nem néz körül, nem áll neki sajnálkozni szegény, szerencsétlen elesetteken, csak iszkol, mint patkány a süllyedő hajóról, hiszen az a fontos, hogy ő túlélje és ő visszajusson a saját bolygójukra, a saját lakásába. Hogy mással mi lesz az magánügy. Ő fut, ha lehet minél messzebb.



Hát rájuk esik az a háló, tehát befuccsol az a terv, amit kitalál, mert még csak a kitalálás fázisában is marad. Most már nagyon gyakorlott az esésben, szóval meg sem kottyan a kissé nagyobb darab, japán lánynak, hogy elhasal. persze csak akkor, ha nem sikerül az az elszívós akármi a férfinek. Ha sikerül, akkor csak rémülten néz a többiekre. Be van tojva, hiszen eddigi életében a legijesztőbb dolog, néhány nehezebb kémiapélda volt, amire nem tudta a megoldást. Mondjuk nála ez nagy szó, hiszen mindig is éltanuló volt, tehát tényleg ijesztő számára az. De most még rosszabb.
- Miért támadnak minket? - Néz ijedten a nőre, aki ugyebár ott van velük, ha talpra állt, vagy ha nem állt talpra mert el sem esett. Arcán látszik, hogy nagyon meg van rémülve és valóban kis fiatalka még azzal a tizenkilenc évével. Nem ismeri a nőt, de mivel nőnemű, így bizalmat szavaz neki, meg aztán valahogy vérengző gyilkosnak sem néz ki. Jackie-t meg normál élethelyzetben nagyon menőnek tartaná és azért nem merné megszólítani. de most inkább marad a rémületnél, hiszen ez nem egy normál élethelyzet. Főleg az ő kis béna képességével és harcot is legfeljebb a vízkő ellen folytatott eddig a fürdőben.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#73 2009-08-17 18:59:10

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Várrrggg!!! Nyomorult háló!

- Adia, talán itt lenne az ideje, hogy előgyere, és ráfolyj Serenára! Azzal is véded őt, amennyire lehet!

A csápjaimmal én is elkezdem szétfeszíteni a hálót. Különböző éles tárgyakat alkotok belőlük, és mindent megteszek, hogy lekerüljön rólunk ez a cuccmerák. Úgy látom, van itt még más is, és együttes erővel talán összejöhet a dolog.

- Ha kijutunk, azonnal lelépsz innen, Serena, világos? Semmit sem tehetsz most itt! Persze én se sokat, de megpróbálom… Talán végre felébredek, ha álmomban meghalok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#74 2009-08-17 19:07:56

Halloween
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-10-19
Üzenetek: 1024
E-mail PM Weblap

Re: Redrose városának a része

- Ollé! - kiáltok fel, iközben észreveszek valamit, ami nagyon jön a gép felé. A jármű méreteiből adódóan, meg a pajzsának hála szerencsésnek mondhatom magam: A hátsó kijáratot sikerült időben kinyitnom, hogy a Tomahawk-kal együtt távozzam a küzdőkre zuhanó hatalmas repülőből. Ha nem aktiválom azt a követő programot, most én is szénné égtem volna a pilótafülkével együtt... De amennyi energia volt ebben a cuccban, nagy bumm lesz, mikor becsapódik a földbe. Azt hiszem, páran nagyon meg fognak ijedni tőle... A zuhanás eredményeit csökkentendő árnyék formát veszek fel, amihez a légijárművek árnyékait használom fel. Remélem elég lesz... És azt is, hogy a motor nem lesz teljesen roncs. Strapabíró ugyan, de akkor sem ilyen mutatványokra tervezték.

Katapultálnom kell, pedig alig érkeztem meg. Hiába a jó manőverező képesség, és gyorsaság, ha egy Nova lő rád. Fenébe, pont, amikor újra találkozom velük... A "kilövés" után egy pengét teremtek (pusztán megszokásból láthatatlant), ezzel irányítva a "zuhanás"-t, lehetőleg úgy, hogy a Thunderhawk-ra érkezzem. Ha jól emlékszem, az kétszemélyes...
http://fc00.deviantart.com/fs10/i/2006/098/e/1/SpaceShip_Render_by_VelocitySnyper.jpg
- Remélem nem gond, hogy így beugrottam. - villantok egy mosolyt a bennt ülő nőre, aki kinézve egyik "társát", aki amúgy a tini lányok klasszikus, izmos szőke hercegét idézi.
- Csak mondd, miben segíthetek. - teszem még hozzá, ha beenged.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#75 2009-08-17 21:30:13

Yvette
5. szint - 12 kredit
Regisztrált: 2007-11-14
Üzenetek: 387
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- SIKERÜL!!! Oké, hol vagyok?

Hirtelen a semmiből megjelenik egy apró lányka, hosszú szövetkabátban, földig érő szoknyában és férfikalapban. A karjait Rocky pózban az ég felé lendíti, láthatóan örül valaminek. Aztán azért körülnéz és elbizonytalanodik.

~ Oké, ügyes voltál. HOVA A FENÉBE HOZTÁL MINKET???
~ Még nem tudom. De asszem itt az ideje kideríteni.

- Hé te! - a kiszemeltje egy lila jelmezes alak. pár lépéssel ott terem mellette, ha kell belecsimpaszkodik a karjába, csakhogy magára vonja a figyelmét. - Bocs, hol vagyunk?

Kell neki egy két pillanat, amíg felfogja, hogy kivel is áll szemben.

~ Te...
~ Asszem igen... vagy....
~ Nem, ez ő. Nézd a szemét.
~ De...
~ Inkább örülj neki.

- Hát te? Mikor lett belőled... ilyen... bizé?

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:41

#76 2009-08-17 23:17:33

Sam
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-08
Üzenetek: 49
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A támadás sikeres, és a gépezet lezuhan. A fegyveremből viszont kifogyott a lőszer, így először egy kis időt kell szereznem. Szerencsére nem csak egy tárat szoktam magamnál tartani, ezért egy-két ugrással hátrább kerülve tárat cserélek, majd jöhet az akció. Becélozom a gépből kiugró ellenfelet és ráeresztem a tárat. Majd lerohanom és megpróbálom párszor megütni, megrúgni, ha esetleg ez nem jönne össze ismét visszavonulok pár hatalmas ugrással. Persze a nagy zöld izét jó messze elkerülve, mert ismét őrjöngésbe kezd, nem figyel semmire, ha esetleg felém hajítana valamit, azt természetesen próbálom elkerülni, de remélhetőleg erre nem kerül sor...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#77 2009-08-18 10:46:14

Roy
7. szint - 16 kredit
Regisztrált: 2007-10-06
Üzenetek: 558
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Anyátok! Ez nem volt valami szép! De most megdögletek, ha addig élek is! Ez a rúgás igaz hogy fájt, de még mindig elég fittnek érzem magam a repüléshez, szóval szárnyra kapok, és felülről fogok támadni. De egyre inkább érzem hogy növekszik az erőm. Lehetséges hogy a célpontom a közelben van. Sőt, mi több. Az egyikük lesz az. Már csak meg kell tudnom melyikük az. Nem is tétovázok sokáig, és a kaszámon végrehajtom a szokásos rituálét. Pár csepp véremet szétkenem a pengén, majd az amulettek erejét is beleadom. Pár másodperc múlva a penge elkezd zölden izzani. Most már nem csak a testet, hanem a lelket is sebzi. Közben érzem, hogy az erőm tovább növekszik, és hogy a démonbillogok a testemen, egyre jobban izzanak. Gyorsan kell cselekednem, mielőtt megtámadnának. Alászállok, majd megpróbálom a pengét a lángoló alak alak mellkasába döfni, majd ha ez sikerül, kirántom onnan, és a másik alak felé küldök egy vágást. Miután ez megvan, újra szárnyra kapok, és hátrálok egy kicsit, majd néhány tűzoszlopot küldök a lángoló alak társa felé.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#78 2009-08-18 16:01:22

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Szóval, mint mondtam Halloween gépe tönkre megy és landolnak a földön sérülések nélkül.

Sólyomszem Yvettere néz.
- Te? De hogy? Mi...
Ám a szavait megszakítja a tomboló Hulk által repülő törmelék. Elugrik elrántva a lányt és rámosolyog.
- Hiányoztál.

Roy Támadni készül, de Skullfire a láncát meggyújtva a férfira tekeri azt és azzal megrántva a földnek vágja őt. A kéken égő lánc pokolian fájdalmas kínokat okoz Roynak.

Hulk vaktombolása akkor szakad meg amikor Matsumotot hátulról átszúrja a nyakát az óriásnak.
- Bár nem halsz bele... de legalább nyugton maradsz.
Mororgja a japán.

Einar falat teremt a Kapitány és maga közé, de amikor a fal felé fordul hátulról hálót varázsol rá Laaksonen és ha még meg is tudna fordulni a másik oldalról a kapitány rá rúgja a jégfalat ezzel több kilós jégdarabokat "dobva" a nyakába.

Tao koncentrációjának hála a többiek sikeresen tönkre teszik a hálót és ők is kiszabadulnak.

Pókember lassan eszméletét veszti a léghiánytól.
- Gyenge mondat volt.
Nyögi Vészmanó majd meglátja a fivéreket és Pókit hozzájuk vágja nagyon nagy erővel. Majd Elindul Sam felé, akinek a lövedékei csak papírgalacsinokként hullanak alá.

Alexander a fegyverért nyúl így Tobi elrúgja magától és most mindketten fegyvert emelnek egymásra. Az első lövések Tobi mellkasába mennek, de Alexander ellenállásának hála a lövedékek alig sebzik.

Davis elrohan, de a fákhoz érve egy füstölgő alak áll meg előtte.
- Most mit akarsz tenni?
Logan lép ki az árnyak közül, de még bőre vissza se nőtt.
- Mond meg nekem! - üvölti a férfira - Ez egy kicseszett bolygó és ezek asgardiakat vadásznak! Mikor jössz végre rá, hogy nem bújhatsz el? Mikor?
Üvölti Logan idegesen.
- Számítanak rád! Légy végre ember!

Novát már eltalálnák Vérontó lövései, de csápok falakat építve hárítják a lövéseket és Morsus megfogja a csípőjét és elteleportálja Vérontó mögé.

Az égen ében felhők jelenek meg és Centurio látja ahogy egy hatalmas villám gyűlik össze, ami égi jelként száguld a földig és ott berobbanva mindenki figyelmét magára vonja a füstből érkező istenek csapata!
Thort, Thorhalla, Thordin, Thena, Skurge és Amora Asgard istenei lépnek elő!

A villámok vadul kezdenek csapkodni és Thena kezéből milliónyi villám száguld neki Vérontónak. Thor Amorára néz, aki biccentve elteleportál Einarral.
- Úrnő az árnyékdémont rád bízom! - utal halloweenre és társára - Skurge! Valaki méltó erpőkkel rendelkezik! - utal ezzel Alexenderre
Majd Thor elindul Hulk fel.
- Nyugodj meg barátom.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#79 2009-08-18 16:14:19

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio a villámokat csak egy pillanatig követi nyomon, és látja, hogy Thor, és társai jelennek meg. Nem törődik velük sem, felfelé tart, egyenesen az egekbe, és ki az űrbe, ha arra kerül a sor. Bár páncélja kérdéses, hogy kibírja-e. De a katona, nem tántorodik el ettől, és megállás nélkül halad Galactus hajója felé.
Pókemebr a levegővétellel küszködik, és mikor elhajítja őt Vészmanó, teljesen eszméletét veszti, épp hogy nem tört szilánkokra gerince, mivel a Marcus testvéreknek csapódik, és azon belül is Showtimenak, akinek fém lemezei kellően védték őt, de Pókembert nem. Teljesen eszméletlenül zuhan a földre, mikor Adrenalin arrébb rakja.
A hatalmas villámcsapásra, a két néger férfi, fejét oda kapja, és nézik, az istenek megjelenését. Érdektelenül nézik végig a belépőt, majd ismét Vészmanóra vetik tekintetüket. Adrenalin elkezd mérgesen morogni, ami egyre hangosabb, és csatakiáltásba verődik át, majd dühödt bikaként akarja leteperni a mutánst, kit célba vett. Showtime követi őt, bár most minden szó nélkül, és szintén a földbe tiprás a cél. Mindketten hatalmas lendülettel iramodnak meg.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#80 2009-08-18 16:31:31

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tao csinált valamit és kiszabadultunk, Adia Jackie parancsára egyből rámfolyt és ismét átvette felettem az irányítást. Tiltakozni akartam, hogy nem fogom itt hagyni Jackie-t egyedül, de így most már megakadályozni sem tudtam volna, hogy elvigyen innen a szimbiontám. Nem tudtam volna én mit tenni ebben a helyzetben, képtelen lettem volna mozdulni, talán vártam volna, hogy minden áthaladjon felettem és amikor elvonult volna a vész akkor bújtam volna csak elő. De itt nem lehetett elbújni, még soha sem láttam ekkora ütközetet egy helyen. Csak kapkodtam volna a fejemet erre és arra, hogy a lehető legbiztonságosabb helyre próbáljak kerülni. Adia megkeményítette magát a testemen annyira amennyire csak képes volt, hogy így is nagyobb biztonságban legyek. Majd pedig végül rászánta magát, hogy előre lendüljünk, de még egyszer oldalra nézett.
– Vigyázz magadra! – nézett Adia Jackie-re. – Én rá fogok!
Ezzel lendültünk is előre, hogy biztonságos helyre vigyen engem és Landraf holttestét, amit az egyik csápjával kapott fel. Reméltem, hogy elérünk valameddig, legalább egy kicsit biztonságosabb helyre, ahol nincsen ekkora nagy csata. Az égen hirtelen viharfelhők jelentek meg, de ez nem érdekelte Adia-t, csakhogy eljussunk a többiek közeléből. Azonban még ő is megtorpant, amikor egy villám csapott a földbe, nem messze mindenkitől, így tőlünk is. Megremegtem és pillanatokkal később a becsapódás helyén hat alakot láttam meg kilépni a füstből. Ők lettek volna az Asgardi istenek és istennők? Másokat is így sokkolt ez az esemény, Adia is csak állt és nézte őket, majd csak akkor lendült tovább, amikor Thena eltűnt, Thor elindult a harcolók felé, és a másik szőke nő pedig Vérontó felé támadott. Reméltem, hogy ez mindenki figyelmét leköti és mi pedig meg tudjuk húzni magunkat valahol.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#81 2009-08-18 16:53:05

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Na mi van már itt? Most komolyan!!! Hová tűnt a kékséges bigécske? És mik ezek a csápok? HAHAHAHAHAHAHA!!! Csak nem egy játékos kedvű fahahahahahajtárs? Hmmmm???

Vérontó hirtelen, váratlanul lefékez, majd feláll, és a mögé került Ko-Rel és Morsus felé ugrik teljes valójában. Testéből tüskéket és csápokat lőve közelít a páros felé.

Redrose városának része 85888988

Ekkor azonban villámok csapnak Vérontó testébe, amelyektől ordítva zuhan hátra, de talán az új ereje révén hamar talpra állhat.

Hulk közben váratlan sérülést szenved, és a nyakát átszúrja Matsumoto, amitől a zöld óriás a földre rogyva hörög.

- HÖÖÖRRGGHH… KÖHH, KÖHH!!! HÖÖÖRRGG…

Közben ökleivel csapkodja a földet, továbbra is dühöngve, de ekkor észreveszi a felé közeledő Thort.

- Hhhhöörrrrgg… Szakállas ember… köhh, köhh… áárrrghhh… mit akar Hulktól…?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#82 2009-08-18 16:55:36

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Úgy tűnt, hogy mégis jó döntés volt a nő részéről, hogy nem az időközben kiszabaduló csoportnak segített, hanem a másik ellen támadott. Úgy tűnt, hogy sikerült eltalálnia a járművet, azonban az alak is észrevette őt és tüzelni kezdett a kree nőre. A lövedékek már majdnem eltalálták, amikor egy kezet érzett a derekán majd pedig a következő pillanatban már nem a levegőben volt, hanem a földön azon férfi mögött, akit az előbb támadott. Az egész helységet ekkor töltötte be a villámlás fénye és zaja, és ő maga is önkéntelenül odanézett, ahol az Asgardi csoport megérkezett. Igyekezett a lehető leggyorsabban túljutni ezen a megdöbbenésen. Látta, hogy a szőke hajú lány az ő ellenfelére támadott. Ekkor közvetlen közelről lőtt bele a férfi hátába, majd pedig Ko-Rel felrepülni készült a levegőbe, hogy ne legyen a villámok útjába, sem pedig a szimbiontáéban, ha az most fog hátrafordulni a két támadásra is. És valóban így történt, hogy megforudlt és rájuk támadott. A nő reménykedett ebben, hogy Morsus el fog teleportálni, így saját maga a kitérésre összepontosított, hogy elkerülhesse a szimbionta csápjait, amik felé tartanak.

Utoljára szerkesztette Ko-Rel (2009-08-18 16:57:41)

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#83 2009-08-18 16:58:07

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Végre!!! Szabadok vagyunk!!! Gyorsan magam mögé húzom Serenát…

- Jól van, Adia, végre értjük egymást. Ne aggódj, egy álomban nem eshet komolyabb bajom!

Körülnézek, és próbálom elemezni a helyzetet, de megmondom a frankót… fogalmam sincs, ki kivel van. Kit kéne most megtámadnom?

- Hé, ööö… Valaki, aki velem van! Itt most… mi van? Kit támadjak?

Szememmel az egyetlen olyan lényt keresem, akiről biztosan tudom, hogy az ellenségünk, és az a narancssárga lény…

Persze kereshetném Vérontót is, akinek nagyon is érzem a jelenlétét, de vele valahogy… nem akarnék összecsapni…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#84 2009-08-18 17:01:38

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Thordin, a többi asgardi társával együtt megérkezik. Társak… kicsit erős túlzás lehet, pár főre tekintve, de most együtt kel dolgozniuk. A férfi számára igen nehéz ez, mondhatni lehetetlen. Nem éppen minden álma Loki egykori embereivel karöltve harcolni. Főleg nem a lányával. El is különül az első lépésével a hármastól, és inkább Thena mellé áll. Majd mikor mindenki megindul, ő is cselekszik. Lábai futásnak erednek, és egy valakit vett célba. Azt a lényt, aki talán a legfenyegetőbben néz ki, és két ismerős arcra támad. Vérontó. Nem kívánja megölni, de ha szükséges igen. Első sorban a halandók védelmét akarja. Nehéz vértjében, talán kissé nehézkes a futása, ám teherbírása miatt talán mégsem. Az ugró Vérontó felé rohan, és próbál időben közbe lépni, és neki rugaszkodva a földre rántani a vörös lényt. Tüskéi ellen az asgardi vértje, remélhetőleg kellően véd. Minden reményét, és hitét ebbe öli, hogy a földre taszítsa a szimbiontát. Bár nem biztos, hogy elég gyors, de ha nem, úgy akkor is elébe áll, és egy jobb horoggal támad rá. Talán túl el lesz foglalva Ko-Rel és Morsus társaságával, hogy még Thordinre is figyeljen.

<-DÉMON!!

Ordítja el magát, és támad.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#85 2009-08-18 17:48:06

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Sikerült a falat saját maga és a kapitány közé idéznie, hogy újra rendezhesse magát és felvehesse az alapállást, már-már sikerült volna, amikor a háta mögül egy jégből készült háló zuhant rá. Nyomorultak! Ennyit a tisztességes küzdelemről, felmordult és készült volna hátrafele csapni amennyire a jeges háló engedte, de ekkor rúgta át a másik férfi a falat és így két tűz közé került. Próbálta leszedni magáról a hálót, bár a további jegek sem segítettek neki a koncentrálásban különösebben. Fizikai kárt nem nagyon okozhattak benne, de a figyelmét megtörte. Akárcsak az, hogy felettük közben kezdett beborulni, majd pedig egy hatalmas villámlás töltötte be a helységet. Arra kapta a fejét és dühösen mordult fel újra, amikor meglátta, hogy kik érkeztek. Az Asgardi társaság és most már tudta, hogy az ellenfele is közéjük tartozott. Dühöt érzett, gyűlöletet, olyan mélységes gyűlöletet, amit talán még Thorhalla sem érzett Thor iránt. Gyűlölettel meredt az Asgardiakra, a gyilkosa és a csatlósai, akárcsak Thor, aki olyan kevés dolgot adott az úrnőjének és elvette tőle az alattvalóit. De mindezt most meg fogja bosszulni, csak jusson túl ezen a két férgen. Letépni készült magáról a jeges hálót, amikor egy villanás töltötte be azt a helyet, ahol volt és Einar-ral együtt Amora is eltűnt a csatatérről.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 40 egység

//Előzmény: Elhagyott kastély//

Egy villámlás még a kastélyban, majd pedig egy másik már egy városrészen. A csata, amibe kerültünk pillanatok alatt szakadt abba néhány másodpercre, amikor megérkeztünk. Végignéztem a harcoló feleken és abban a pillanatban, ahogyan megláttam Einar-t két ellenféllel küzdeni a kezeimben tüzek gyúltak és már indultam volna el a három harcoló felé, amiből az egyik ráadásul Asgardi volt, amikor egy villanás kíséretében tűnt el Einar és mellőlünk Amora is. Akkor legalább már ő nem volt egy ideig veszélyben és reménykedtem benne, hogy neki sikerül Hela agymosását felülírnia és visszakapom az egykori kedvesemet. De ennek vége is volt, hogy rá gondoltam, a csata most mindenek felett állt és azzal kellett foglalkoznom. Thena már támadott is Vérontóra, ahogyan láttam. Azt a férget én is nagyon szívesen eltapostam volna, láttam ismerőst is, azt a mocskos halandót valóban, aki hagyta volna, hogy a világomnak vége legyen. Morsus-t is láttam a harcolóknál ott Vérontónál. Hallottam Thor szavát és az ajkaimat gúnyos mosolyra húztam. Szóval szegény pici James-nek vége lesz. Mindjárt beleszakad a szívem, felkacagtam.
< - Az enyém a megtiszteltetés uram – mondtam gúnyosan. – Úgyis kijárt már neki a halál… >
A kardomért nem nyúltam, arra nem lesz szükség, már nincsen rá. Lassú kimért léptekkel közeledtem Jamesék felé, mind a kettő felé. Amennyiben rám akartak támadni úgy védőpajzsot varázsoltam magam elé miközben haladtam. Gúnyosan mosolyogva és mégis hűvös nyugalommal közeledtem feléjük miközben varázsszavakat suttogtam. Egyelőre bármennyire is szerettem volna nem akartam kimutatni, hogy milyen is a valódi erőm, az egészet. Amint a varázslat készen volt egy erőpajzs emelkedett a két férfi köré. Elvigyorodtam, és rájuk néztem, egészen addig nem tűnik fel nekik, hogy mi alá kerültek, amíg nem próbálnak alóla kijönni, mert akkor a láthatatlan falba fognak beleütközni. És akkor most jön, hogy belepároljuk őket. a többi harcoló egyelőre hidegen hagyott, mellettem harcolt a közelben Skurge, ha szükségem lenne rá, akkor majd idehívom a többiek pedig ellesznek. A szórakozás pedig nekem jutott, ám ezúttal most ki fogom élvezni roppantul jól.
- Ismerős a pajzs? – kérdeztem gúnyosan. – Mintha atyám is ilyet varázsolt volna utoljára körénk a tetőn. Ám ezúttal nem jössz ki élve belőle. Ó, és a másik realitásbeli éneddel, hogy mi lett. Megöltem, a vérét tűzzé változtattam Shadow szeme láttára, milyen kár, hogy túl gyorsan haltok bele. Így ez lassabb lesz, és élvezni fogom drágáim.
Felkacagtam hangosan, majd pedig újabb varázsszavakat suttogtam el és egy tűzlabdát teremtettem a pajzson belülre, majd pedig elkezdtem növelni a méretét minél nagyobbra és nagyobbra, és csak akkor fogok leállni, ha akkora lesz, mint maga az erőtér, amibe belezártam azt a kettőt. Ha nem elégnek, akkor meg fognak fulladni, ahogyan az oxigén elfogy a tűz égésének hála. Sok módja volt annak, hogy azok odabenn meghaljanak és mindegyik jobb és jobb volt a másiknál. Bár Asgardit kellett volna ölni, ők sokkal tovább bírták az ilyesfajta gyűrődést. Sőt, úgy még nem is harcoltam saját fajtám bélivel, hogy nagyobb erőre tettem szert. Mindegy, akkor maradjunk annál a kellemes időtöltésnél, hogy halandókat ölünk, bár ebben semmilyen kihívás nem volt, sőt erősen rangomon alulinak éreztem, hogy ezt kellett tennem. De mindegy, remélhetőleg egyszer az is megtörténik, hogy valami olyan ellenfelet kapok, aki még kihívás is tud lenni.

Fegyver: Skymningen
Mágia: 50 egység

Amora a biccentés után elteleportált és Skurge pedig Thorra nézett, majd pedig egy vigyort engedett meg magának, amikor megkapta az ellenfelét. A géppisztolyát vette a kezébe és azzal indult el szinte teljesen egy időben úrnőjével csak ő a saját ellenfele felé. Néhány lépés után megállt és a gépfegyvert felemelve célkeresztbe Alexander-t, és amint ez megtörtént az egész tárat igyekezett a férfiba ereszteni, arra nem figyelt igazán, hogy Toby-t ne találja el, így ha az beleáll a golyószórásba, akkor a hatalmas méretű harcos vele sem igazán törődik. Ha ez megtörtént és az ellenfele még mindig talpon van, akkor az üres modern fegyvert eldobja és a kétélű kétkezes csatabárdját ragadta meg és azzal ront neki Alexandernek, hogy kettőbe vághassa vele.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#86 2009-08-18 19:35:25

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Tao osongat, lopakodik, egész jól halad, közben Vérontó figyelmét valóban leköti Ko-Rel, majd egy pillanatban Vérontó elhagyja a járművét, felugrik, csápokat lövöldöz Ko-Rel felé, és a harc egy újabb szintre helyeződik. Ez még nem nagy baj, legalább a gépét tönkre teheti Tao. Ekkor azonban újabb váratlan fordulat következik, mikor is egy kisebb égszakadás következtében, számos villámcsapással tartkítva megjelenik a teljes asgardi panteon. Ez kezd egy icipicit zavaró lenni, Tao még mindig ugyanúgy, megdermedve áll Vérontó gépétől nem messze, mikoris a villámok az egyik isten kezéből egyenesen Vérontó testébe csapódnak. Végre valami hasznos fejlemény, Vérontó a földön. Tao szemei összeszűkülnek, ahogy megszületik agyában a felismerés: itt az alkalom. Vérontó a földön, az asgardiak segíteni jöttek, mindannyian, ezek szerint tényleg összefogtak a világuk pusztulása után - azaz majdnem pusztulása. Úgy tűnik, a helyzet kézben tartható, és Taot már jó ideje senki sem próbálja megölni - ritka dolog egy efféle csatatéren -, így könnyen és gyorsan Vérontó testéhez tud sietni. Át kell gondolnia minden lépését, mikor odaér hozzá, tudja, hogy ez a valami erősebb, mint amilyennek látszik, fajtája legerősebb tagja lehet, legalábbis az volt, mikor legutóbb látta. Egy ilyet nem lehet leállítani, csak egy féle képpen. Logan is megmondta, ehhez hozzá kell szokni, ha a saját útján, Logan útján jár, meg fogják béllyegezni, de számára ez a helyes, az egyetlen út. Meg kell ölnie Vérontót. A kérdés csak az, hogy miként, biztos nem lesz egyszerű. Ez a valami csaknem az összes fizikai támadással szemben ellenálló volt legutóbb, és elég hamar regenerálódott, de talán ha a halált nem fizikai sérülés okozza, hanem a biológiai funkcionálás vége, akkor nem támad fel. Talán...*
~Csak még egy pillanatig maradj veszteg.~
*Szugerálja Vérontót, amikor odaér hozzá rohanva, és reméli, hogy a villámcsapások legalább egy kis időre kiütik, így a földre kerül, ahol könnyebb véghez vinni a tervet. A tervet, ami alapjában véve egyszerűnek hangzik, de a kivitelezése elég bonyolult. Két tenyerét Vérontó mellkasára helyezi, és megpróbálja leállítani a szívét. Két kezén át megpróbálja szív összes izmát megbénítani, a feladat nem az energia nagyságától lesz nehéz, sokkal inkább a precíz kivitelezéstől, hiszen a szív mozgása a testen belül van, csak indirekt kapcsolata van, sokkal több koncentráció kell így. A legegyszerűbb úgy lenne, ha Vérontó nem mocorogna, hiszen tudna egyfelé figyelni, de ha megpróbálna felkelni, akkor sem lenne kivitelezhetetlen, csak sokkal fárasztóbb, hiszen Vérontó mozgását is blokkolnia kéne. A korábbi megpróbáltatások miatt azonban kétséges, hogy sikerülne egyszerre mozdulatlanná tenni Vérontót, akinek ereje nagyjából felbecsülhetetlen, és eközben még koncentrálni is a szív blokkolására.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#87 2009-08-18 20:07:16

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Bár a támadásom nem járt teljes sikerrel, de a kiváló álló képességeim segítenek, hogy úgy ahogy talpon maradjak a mellkasomba leadott lövések ellenére is, bár nem vagyok túl jól próbálok arra koncentrálni, hogy elkerüljem az ellen felem következő támadásait. Mivel elég messzire került tőlem a közelharcban szerzett gyakorlatom sokat nem segített most, így inkább azt fürkésztem van-e a környéken valami masszív ami mögé elvonulhatok és fedezék gyanánt felhasználhatom.

Nem sokkal később az ég háborogni kezd, villámlik és megjelenik egy fél tucat asgardi, mellesleg úgy tűnik, hogy a segítségünkre siettek épp. Az egyik elindul ellenfelem ellen és megcélozza egy nem éppen csöpp mordállyal, ha ekkor még mindig a tűzvonalban vagyok, akkor kénytelen leszek gyorsan pár nagyobb ugrás keretében messze kerülni onnan, amit kisebb kínok között, de boldogan végre hajtok ha tehetem.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#88 2009-08-18 23:46:58

Yvette
5. szint - 12 kredit
Regisztrált: 2007-11-14
Üzenetek: 387
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Én, hát én... hosszú. Majd nyugodtabb helyen...

~ Csókold már meg!
~ A mondatot azért befejezhetem?
~ Nem hiszem...

- Kit üt...

Ezen a pontos Kymera átveszi az irányítást és saját magába fojtja a szót. Valószínűleg Balti nem fog nagyon ellenkezni a csók ellen, amivel a lány a mondat közepén letámadja. Lehetséges, hogy a hevessége miatt a földön kötnek ki, de Kymerát ez se zavarja.

- ... ünk? Bazd meg Kym.Szóval, kit és miért ütünk? Van egy felesleges pisztolyod? Te is hiányoztál! Azért jöttem ide, mert itt vagy. Asszem... vagy mást mondott az a csaj? Mindegy.

Most már a mondat végén ő fojtja a szót Baltiba egy újabb csókkal.

Utoljára szerkesztette Yvette (2009-08-18 23:48:14)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#89 2009-08-18 23:57:22

Sam
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-08
Üzenetek: 49
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A lövedékeim mit sem érnek az ellenfelem ellen egyszerűen lepattannak róla, valószínűleg meg sem érezte. Ráadásul még a figyelmét is magamra vontam, ez az én formám... Talán egy kicsit drasztikusabb megoldás lelassítaná, egy tőlem pár méterre lévő vékonyabb törzsű néhány méter magas fához lépek, körülöletem a törzsét, majd minden erőmet beleadva megpróbálom kitépni, ha ez sikerült az épp felém tartónak hajítom. Ha nem jön össze, akkor a lehető legnagyobb sebességet elérve rohanok neki és próbálom jó erősen megütni lehetőleg fejre célzom, vagy hasra, de ha ez nem kivitelezhető megfelel bármilyen része.
Bárhogy lesz utána próbálok hátrább kerülni.
Mihelyt ezt kiötöltem és elkezdtem a végrehajtásának egy hatalmas villám csapódik a földbe, amiből hat alakot látok kilépni, még nem találkoztam velük, így különessen nem figyelek rájuk, úgysem tudtam velem vannak-e, vagy ellenem, ezért nem is támadhattam őket meg kitudja kik ezek egyáltalán... Így folytattam eddigi terveim...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#90 2009-08-19 07:54:42

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Még épp időben alkot falat ahhoz hogy hárítsa a Ko-Relt célzó lövéseket, aztán Morsus elteleportálja a nőt Vérontó mögé. Visszahúzza a csápokat egy pillanatra. Ekkor érkeznek meg az asgardiak egy villám kíséretében.

~Végre egy kis erősítés....~

Mivel Vérontót egyre többen kezdik támadni csak zavart okozna, úgy hogy egy másik ellenfelet keres. Meg is pillantja ahogy Pókembert elhajítja Vészmanó. A két testvér pedig megpróbálja maga alá gyűrni. Közelebb "suhan" és megpróbálja elnyelni a manót az út segítségével, mozgásképtelenné tenni egy kicsit hogy a két fickó könnyebben eltudja kapni.


A támadót még időben sikerül lelőnie, de őt magát is számos találat éri, de egy-két karcoláson kívül semmi baja nem esik.. Fogja a kardját és egy rúgással leszakítja a már így le váló félben lévő ajtót és kilép.
Az előbbi támadója már nincs fickándozós kedvében, hátrál előle. Lead pár lövést felé, még ami maradt a tárban, majd tárat cserél és elindulna utána.
Megpillantja a felé robogó óriást, gépfegyverrel a kezében. Mivel gőze sincs túlélné-e ha eltalálnák ezért behúzódik a kocsi mögé. Kérdéses hogy a már így is roncs jármű biztos fedezéket ad-e.

Utoljára szerkesztette Tyler (2009-08-20 07:30:49)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#91 2009-08-19 09:58:38

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Iszkol hát az erdő felé, mit sem törődve az ott maradókkal, hisz neki ehhez semmi köze, nem is akart ide jönni és most még is itt van. Akkor legalább túl akarja élni. Amikor a fák közül előkerül egy égett fickó, akkor azonnal megtorpan. Beletelik pár másodpercbe, mire rájön, hogy Logan az, bár így cseppet sem bizalomgerjesztő a megjelenése. Nem mintha egyébként az lenne. Kissé rémült kifejezéssel az arcán hallgatja a szemrehányást.
- Én...én...nem tudok. Nem vagyok harcos. Itt sem kéne lennem. Nem én akartam. - Igyekszik mentegetőzni, de már meg is indul tovább, hogy begázolhasson a fák közé Logan mellett. Ő bizony nem fogja vásárra vinni a bőrét olyanokért, akiket még szinte nem is ismer. Egyébként ha bátor lenne sem biztos, hogy maradna, hiszen valóban nem ért semmilyen harcművészethez sem és a képessége sem kifejezetten hasznosítható még a harcban. Az a legjobb ha elbújik, bármilyen szempontból tekintve.

Úgy fest hiába kérdezett a nőtől, nem kap választ. Sőt még ott is hagyja őt, csápokkal és meg mindenféle furcsasággal. Meglepődik bizony, de szólni sem tud ezzel kapcsolatban. Aztán jönnek a felhők és végül a villám. Eleget olvasott, hogy felismerje az asgardi isteneket. Mármint, hogy megállapítsa, hogy róluk van szó. Nem tudja kivel vannak, de addig jó, amíg valaki ott van vele, aki nem akarja bántani. Jelen pillanatban úgy fest ez most már csak a srác (Jackie). Jelen pillanatban őt tekinti egyetlen mentsvárnak, még ha nagyon úgy is fest, hogy ő maga is harcba készül. Nem hagyhatják itt.
- Könyörgöm ne hagyj itt egyedül. - Mondja ijedten a srácnak, hátha ezzel elér valamit. Gőze sincs merre kéne rohannia, ha egyedül marad, hiszen mindenütt harc folyik. Meg van rémülve, de amíg van mellette valaki, addig elvan nagyjából.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#92 2009-08-19 12:17:48

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A jeges háló eltalálja az ellenfelem. A kapitány pedig rádönti a saját maga által teremtett jégfalat. Lecsapni készülök, mikor megérzem, még az érkezésük ellőtt az asgardiakat. Köztük Thort, Thordint, Hallát, Amorát, és a többieket. Ők is itt vannak, talán tudják hogy mi folyik itt.
Egy pillanatra megdermedek, és ez elég is ahhoz hogy Einar eltűnjön. Meglepetten állok és nézem ahogy támadásba lendülnek.
Thordin a démonra veti magát, én pedig a testvérem után vettem magam. Túl sokan csoportosulnak a vörös démon körül, így nem tudok támadni, nincs tiszta célpont.
Inkább Thordin védelmére koncentrálok, ha kell lefagyasztom a démon csápjait ha megtámadja a bátyám.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#93 2009-08-19 22:13:15

Shadow
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2008-10-25
Üzenetek: 950
PM Weblap

Re: Redrose városának a része

Harcok dúlnak nem is oly messze tőlem, de én kimaradok belőle egyenlőre, s keresek egy olyan pontot, ahonnét a nagy kavarodást szemmel is tarthatom. A puskát markolom, hogy, ha kell, akkor használhassam is, de próbálok kimaradni a harcokból egyenlőre. Épp ezért húzódok messzebb is. Tekintetem a tömeget méri, s meglátom Hallat, majd tekintetem ahogy tovább siklik, akkor észreveszem Jamest is. Azonnal megindulok arrafelé, s amint tiszta a cél felemelem a puskát, s célra tartok. Halla fejét nézem, miközben ujjam a ravaszra simul, de bárhogy is akarom, hogy meghúzzam a ravaszt, képek villannak be, ahogy ő legalább velem harcol Asgardon, míg James csak áll és bámul. Nehéz a döntés, amit most kénytelen vagyok meghozni. Vagy Jamest mentem, s ha szerencsém van Halla meghal, de én is követem, ráadásul, akkor James is utána meghal, vagy most elvesztem Jamest, s lesz egy újabb „szellem” aki kísérthet. Arcomon könnycseppek folynak végig, majd leengedem a puskát, s távolodni kezdek a csatatértől lehajtott fejjel. Egy pár lépés után megállok, s hátra fordulok.
- HALLA! - üvöltök oda, s egyenesen a nő szemébe nézek hideg tekintettel, de nem szólok semmit, csak ránézek a két csapdára esettre, majd újra a nőre, de egy arcizmom se rezzen. Tekintetemben nincs érzelem, olyan vagyok, mint egykor, míg a kormány ölebe voltam. Semmi érzelem kívülről, de most mégis belül annyi fájdalom, s szenvedés.
- Ez a ti harcotok... nem az enyém... - jegyzem meg csendesen, mit lehet senki se hall. Felemelem a puska csövét, majd neme egyszerűséggel fogást váltok rajta, s a vállamra támasztom, majd megindulok el onnét.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#94 2009-08-19 22:53:26

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Egy tetőn nyekkenek, s azt se tudom hirtelen, hogy mi a fene is ért, csak egy koppanás. Egy időre kiesik minden, s mikor kezdem felfogni, hogy mi is a szitu, akkor már ott van egy nagy csapat asgardi. Nagyon nem örülök, amikor egy túl ismerős hangot hallottam meg. Thor az, s osztogatja a parancsait. Lassan tápászkodok fel, s kapok szárnyra, majd egyenesen Thor közelébe repülök.
< - Sehol se lesz tőled nyugtom Thor? Azt hittem, hogy a száműzetésem egyenlő is lesz azzal, hogy nem kell látnom téged nagy vihar Isten. Vagy talán ennyire hiányoztam? Bár azt kétlem. - > Nem vagyok épp kedves, de Midgardon töltött kellemes idő után valahogy ez érthető is. Közelebb repülök hozzá, s úgy nézek egyenesen Thor szemébe.
< - Őszintén nagyon nem érdekel, hogy mit is keresel itt Thor, s ha nem tartanék attól, hogy kifilézik a halandót akit azzal büntettél, hogy az emlékeimmel kell élni, akkor hidd el, ő se lenne Midgard nagy védelmezőjéhez épp hm... hogy is mondjátok, ha igen. Hálás és tisztelettudó. Bűnhődök a tetteimért, amiket Asgardon elkövettem Loki parancsára, de ő azért bűnhődik, mert te mindenki fölé emeled magad. Nem vagy jobb, mint Loki, semmivel se. Valaha Herceg voltam, s harcos, mára hála neked egy senki. - > morgom oda neki, miközben továbbra is a szemébe nézek. < - Ne várd el, hogy a bocsánatodért könyörögjek bármikor is. Egyszer alázkodtam meg ennyire, akkor is hiába, többé nem fogok. Te se keresztezed az én utam, én se a tiedet Thor, s béke lesz. Már ha ez a világ túléli a védelmedet.- >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#95 2009-08-20 02:01:56

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Gyorsan pörögnek az események és épp ezért nem a lehető legegyszerűbb már követnem őket, főleg, hogy egyre jobban úgy tűnik, hogy olyan bajban vagyunk, amiben eddig még talán sohase. Nem vagyok harcos, de Kyrával együtt azért megpróbálok segíteni a többieknek amennyire csak tőlem telik. Azonban próbálok nem nagy bajba keveredni, s a nagyobb, erősebb ellenfelektől távol maradni, mikor megérkeznek még néhányan. Hát nekik aztán nagy erejük van, s egy igen érdekes nyelvet is beszélnek, amit nem értek. A gonoszaknak esnek neki, miközben az a sárkány is az egyikkel áll neki társalogni, bár nem tudom, hogy miről is. Az egyik fekete hajú nőhöz megyek, s nézem, hogy mit is csinál, bár mikor látom, akkor hátrébb lépek. Kyra se rajong a melegért, s épp ezért én se.
- Ne kínozd őket, kérlek. Végezz velük gyorsan, vagy hagyd őket futni, de ne szenvedjenek. - nézek a nőre nagy szemekkel, s lelapuló fülekkel, miközben a farkincám is próbálom minél közelebb húzni magamhoz. Majd arra nézek aki a parancsot adta neki, s korábban is láttam velünk. Bár neki mond most valamit az a sárkány.
- Kérlek, Thor! Szólj neki, hogy ha már ölnek a többiek, akkor gyorsan tegyék, vagy kössünk békét! Mindenkire szükségünk lehet! Minek harcolunk állandóan! Állítsd meg ezt az egészet, ha képes vagy rá! Kérlek! - nézek rá könyörgő szemekkel Thorra is – Biztos van más út is, mint mások kiírtása!

Utoljára szerkesztette Nikita (2009-08-20 02:05:43)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#96 2009-08-20 17:19:11

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Vérontót minden irányból támadják, de Matsumoto felkapva a gépre dobja.
- Visszavonulunk! Nem érdekel Thanos, élni akarok!
Üvölti majd a kardját Thorhalla felé dobja és elrepül. Ha Halla hárítja a pengét be kell fejeznie a varázslást ezzel Halloween esélyt kap a menekülésre, de a sérülései nagyon súlyosak ő és Blake haldokolnak...

Logan dühösen néz Davisre miközben az arcán a hús és a bőr kezd visszanőni. Megragadja a férfit és ránéz.
- Nem érdekel mi vagy, de ez egy bolygó itt ragadtál velünk. Dönthetsz. Elmész és egyedül meghalsz, segítség nélkül, vagy segítesz nekünk és ha valaha bajod lesz ott leszünk megvédeni. Nem kell harcosnak lenni, hogy tegyél valamit.
Mondja Logan.

Sólyomszem döbbenten nézi az őt csókoló Yvettet.
- Te is hiányoztál drága, de várjuk meg, hogy túléljük e ezt a pár percet, jó?
Kérdi az íjász majd a nő elé áll.
- Az asgardiak velünk vannak. Ez is valami... és Galactus megakarja enni a bolygót... észre vetted, hogy midnen randinkon ez van?

Alexander ellenfele elmegy mikor a megvadult asgardi harcos tüzelni kezd rá, Alexander fedezékbe bújik gépe roncsa mögé és azt Skurge csatabárdja könnyedén szeli ketté.

Debora vállát a Kapitány fogja meg.
- Nyugalom, már nincsen veszélyben.
Majd Serena és Jackire néz.
- Gyűjtsétek össze a sérülteket mögém! Vigyük ki a sérülteket a tűzvonalból.

Vészmanó látva a két óriást ott hagyja Samet és neki ugrik Adrenalinak. A tűz, amit teremt és amivel elsöpri a férfi pokolian erős és a lángokból már csak a férfi csontvázával lép ki a manó. Majd felszáll Roy motorjára és elhajt vele, útközben megragadva Roy karját és felrántva őt a gépére. Több lövést ad le Showtime-ra, aki darabokra robban a lézertől.

Vészmanó, Matsumoto elindul feltehetőleg Vérontó és Roy is.

Thena az égbe emelkedik és megfogja Centurio vállait.
- Állj meg harcos. Odalent sokaknak kell a segítséged. A haláloddal nem nyernek és te sem.

Thor Hulkra néz mosolyogva.
- Segíteni jöttünk.
Mondja és lehűti Hulk körül a levegőt és ezzel felgyorsítja Hulk gyógyulását.
- A barátaid vagyunk Hulk. Nem lesz bajod.
Majd Vutha szavaira az égen még vadabbul csapkodnak a villámok és a vihar olyan erős lesz, hogy még Centurio sem képes átjutni a felhőkön.
- Elég.
Mondja csendesen Thor és az egyik villáma belecsap a sárkányba a földre véve azt. Nem hal bele, sőt meg sem sérül igazán, de olyan mintha egy óriási marok ragadta volna meg és a villám kékesen szikrázó foszlányai most olyanok, mint a kéz, ami a földre szorítja.
- Nem érdekel mit gondolsz és nem érdekel a múltad. Ezen a földön nem vagyok király és te nem vagy száműzött. Harcosok vagyunk és ez háború. Két döntésed van: mellettünk állsz vagy ellenünk vagy. Nincsenek Lokisták, nincsenek Thoristák és nincs Asgard, de vissza kell hoznunk Asgardot, ahogy Midgardot is. Együtt fogunk harcolni, mert így vagyunk erősek. Egy kérdésem van Vutha Darastrix, megértettél?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#97 2009-08-20 18:01:42

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Úgy tűnik, sokak gondolkodnak úgy, mint Tao, vagy legalábbis hasonlóan, hiszen egyszerre többen is megpróbálták megölni Vérontót, de az utolsó pillanatban egy társa felkapta a földről, így el tudott menekülni. Dühösen pillant fel a menekülőkre.*
-Nem győzhetnek, ha velünk vannak Asgard istenei. *Maga elé beszél csak, nem is túl hangosan, aztán az említett idegenekre pillant. Lenne pár kérdése Thorhoz, most hogy így jobban belegondol, például, hogy mit tud Lokiról meg a New Yorkot borító füstről. De ezek most ráérnek, az ellenség hamar pánikba fog esni, kitör a káosz, és fejvesztve menekülnek majd, Matsumoto ezt idézte elő. A gépeiken - már amennyi megmaradt - gyorsan el tudnak menekülni, de Vérontót elvitte a társa, így az ő gépe továbbra is ott áll, ahol azt hagyta. Itt az idő, hogy vége legyen ennek az őrületnek, ha megtépázzák a a menekülőket, talán feladják a harcot. A géphez megy, és megvizsgálja, próbál rájönni a működtetési módjára, bár ez nem biztos, hogy könnyű lesz, hiszen autónál bonyolultabb dolgot nem vezetett még, de reméli, hogy egyszerűre tervezték a gépet. Ha valóban így van, és képes megérteni a működési elvet, akkor nem fog sokáig habozni, hogy bele is üljön a lélekvesztőbe.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#98 2009-08-20 18:09:11

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Közben folyt a csata, és még egy másik alak is beszállt a küzdelembe, aki most érkezett, emlékezett rá, ő is ott volt a jóknál, csak éppen nem tért vissza később hozzájuk, és ha még ez sem lett volna elég, akkor Tao-t is meglátta, ahogyan beszállt a küzdelembe. Szerencsére ki tudta kerülni Vérontó csápjait, amit felé lőtt, így ezt megúszta, hálásan pillantott Tyler felé, aki korábban megmentette. Ekkor ugrott le a többiek közé az a férfi, aki ellen már kétszer is alulmaradt a küzdelemben. Most sem nagyon látta, hogy miként győzhetne a kardos férfi ellen, a képességeivel. Kissé magasabbra emelkedett a levegőben, onnan látta a többi harcolót is, és azt is, hogy mellőle Thena is a levegőbe emelkedett és a páncélos után eredt. A sárkány a földre került Thor előtt, amikor az beszélni kezdett. Ko-Rel látta és hallotta is, hogy az ellenség menekülni kezdett, kiadták a visszavonulási parancsot. Ő maga még Vérontó és Matsumoto után lőtt, hátha meg tudja őket akadályozni a menekülésben, de ha azok már messzire el tudtak menekülni, akkor nem követi őket, hanem leereszkedik a földre, hogy a sebesültekkel foglalkozzon. Szinte minden gonosz menekült, ő pedig nem akarta a sajátjait hátrahagyni, ha más nem jött csak azért, hogy lemészárolja őket, bár lehet, hogy ez lett volna a legjobb megoldás.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#99 2009-08-20 18:25:30

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nem jutottunk messzire, még hallottam Jackie szavát, hogy örült, hogy végre Adia elvinne innen, amikor megjelent előttem Amerika Kapitány és a nem sokkal előttünk álló nőnek fogta meg a vállát. Adia tanácstalanul nézett hátra Jackie-re, hogy most menjen velem, ne menjen, de végül megállt és felegyenesedett. Az egyik csápjával körülölelve még mindig tartotta Landraf holttestét, nem voltam képes ránézni, körbenéztem az egész helyen, hogy merre lehetnek sérültek, valaki felüvöltött a gonoszak részéről, hogy visszavonulást mondott. Akkor ez most azt akarta jelenteni, hogy megúsztuk az egész dolgot? Tétován néztem körbe és láttam, hogy vannak, akik menekülnek, vannak, akik a földön fekszenek és jellemzően a mi oldalunk volt talpon hála annak, hogy az Asgardiak megérkeztek. Így kissé megkönnyebbülten bólogattam, vagyis Adia bólogatott Amerika kapitány szavaira arra, hogy a sérülteket kivigyük.
– Rendben, segítünk – mondta Adia, majd tétován nézett vissza Jackie-re. – Ugye nem gond?
Időnként rosszabb tudott lenni, mint az anyám volt. Amennyiben Jackie igent mondott, akkor Adia gyorsan körbenézett majd pedig végül úgy határozott, hogy szegény lányt vigye ki innen, akkor legalább engem is kinn tudhat és még azt a lányt is, akinek a vállát fogta meg a Kapitány. Odaléptünk Debora mellé és Adia egy csápot nyújtott neki.
– Adia vagyok, a gazdatestem pedig Serena – mondta barátságosan. – Gyere, kiviszünk téged innen először biztonságos helyre.
Ha beleegyezett, akkor Adia kinyúlt egy random sérült felé a csápjaival, aki a közelben volt, majd pedig Landraf mellé őt is felemelve remélhetőleg Debora-val és Jackie-vel együtt elindulhattak kifele biztonságos helyre.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#100 2009-08-20 18:45:32

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Egy sikátor szélében lelek menedéket a támadom elől akit továbbra is üldöz az északi isten, bár az a nemrég elhagyott járműve mögött keresett menedéket az nem tartott sokáig, egy csatbárd választotta két fele. Még gyorsan körbe nézek hol mitörténik, nem látok mindenkit, főleg a páncélosat nem a nagy vihartól. Az viszont nagyon jól látszik innen, hogy semmisül meg a két férfi aki a narancs színű ellenre támadtak. A sárkányt is látom aki épp ekkor fog padlót és az is feltünik, hogy ritkul az ellenfél hada, elmennek, bár van aki marasztalja őket. De én inkább vissza húzódok a fal mellé, majd megvizsgálom a golyók okozta sebeim és ha úgy látom, hogy képes vagyok rá eltávolítom a golyókat és megpróbálom ellátni a sebeket. Ha úgy tűnik, hogy elég jól vagyok a közlekedéshez akkor minél messzebb a harcoló felektől, mondjuk a háztetőkön közlekedve megpróbálom beérni az épp távozó csapatot és csatlakozni hozzájuk.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:42

#101 2009-08-20 18:48:22

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- HAHAHAHAHAHAHAHA!!! Na gyertek csak, gyertek! Most majd meglátjuk, mennyit is ér ez az új erő, amit-- HÉ!!!

Vérontót Matsumoto rántja el a csatából, aminek a szimbionta nagyon nem örül.

- Mi a bánat?! Fél kézzel is elbánok ezekkel a bohócokkal! NEM ÉRDEKEL, HÁNYAN VANNAK!!! Hrrrmm… Francba is, még egyszer NE MERJ közbeavatkozni a csatáimba, világos??? Hányan vagyunk még életben a mieink közül? Minél kevesebben, annál jobb… HAHAHAHAHAHAHAHA!!! Ó, és tudnom kell, ki lőtte belém sunyi módon azokat a villámokat…

Hulk lassacskán feltápászkodik, és a dühe is csillapodik valamelyest.

- Szakállas ember… segít Hulknak? Hulknak nem kell segítség! Hulk a legerősebb! Hrrr… A barát… jó. Hulk nem bántja barátokat. De Hulk LE AKARJA ZÚZNI kisembert, aki megsebezte Hulkot!!!

Aztán Hulk bárgyún elmosolyodik, amikor a sárkány alázuhan az égből, és megindul felé.

- Úúúú, repülő gyík leesett! Hulk még mindig éhes!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#102 2009-08-20 18:52:12

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Elegem van már abból, hogy minden kalandban csak azt szajkózom, hogy nem értek semmit, de hát ha egyszer ennyire csekélyértelmű karakter vagyok…

- Na akkor most mi van?

Azt mondja valaki, hogy gyűjtsük össze a sérülteket… Ezek szerint vége a csatának?

- Most akkor… győztünk? Vagy mi? Ööö, persze, Adia, nem gond… de téged meg mióta érdekel a véleményem?

Mindenesetre a csápjaimmal én is segítek, ahol tudok.

Hm… Vajon mire tudnám használni még ezeket a csápokat? Akaratlanul is eszembe jut pár hentai rajzfilm, amiket tini koromban láttam…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#103 2009-08-20 19:16:20

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Az egyik férfi elmenekült, Skurge azzal nem törődött túlságosan sokat, nem az volt az érdekes számára, hanem az amelyik elbújt a kocsi mögé. Abba mentek bele a lövedékek, majd pedig végül futás után egyetlen erős vágással szelte kettőbe a roncsot. Ő maga is hallotta, hogy úrnője után üvölt valaki, és hogy az ellenség kiadta a parancsot arra, hogy visszavonuljanak, de nem érdekelte, végre egy olyan feladata volt, amit szeretett, ölhetett, és ezt az egészet élvezte. Elvigyorodott, ahogyan meglátta mögötte a férfit, akkor megakasztotta a vágást, majd pedig egy gyors visszarántással a férfi felé vágott derék magasságban brutális erővel, hogy kettőbe szelhesse az ellenfelét. Ezek után pedig, bármi is történt, ha a férfi kitért a vágás elől, blokkolt, eltalálta, vagy bármi egyéb még utána rúgott teli talppal valahol a férfi mellkasának magasságába.

Mosolyogva figyeltem a két alakot, ahogyan szépen lassan haldokolni kezdetek odabenn. Már jóval korábban megtörtént volna, ha Shadow nem védte volna meg korábban a lángjaimtól. De most nem volt itt, hogy megtegye az a szajha. Már mikor megmondtam, hogy ezeknek még arra sem volt joguk, hogy éljenek. Férgek, akik csak arra valók, hogy elpusztuljanak. Lehet, hogy atyámnak is a levadászós módszert kellett volna választania és nem pedig egyszerre mindet. Úgy túlságosan nagy esélye van arra, hogy megússzák igen sokan. Csak néztem őket, ahogyan szenvedtek odabenn, lassan a levegőnek is el kellett fogynia, arról nem is beszélve, hogy már bizonyára igen forró a levegő. Így még a tüdejüknek sem tett jót, hogy azt kell belélegezni, és még mindig ott volt a tűz. Olyan kár, hogy nem tartanak ki sokáig, és hamar belehalnak ebbe a módszerbe. Hamarosan hallottam, hogy vége lett a lövés sorozatnak, azt hiszem, hogy Skurge lőszere kifogyott. Igazából minden gonosznak sok ellenfele akadt. Én voltam az egyetlen, akinek egyetlen egy, vagyis kettő gonosz jutott. És még ezek sem voltak kihívások számomra. Unottan ásítottam egyet, amikor meghallottam, hogy a nevemet üvölti valaki. Túlságosan ismerős hang, így arra fordultam.
Shadow. Láttam, hogy sírt és belenézett a szemembe hideg tekintettel. Rezzenéstelen arccal viszonoztam a nézését, de végül nem bírtam ki és kegyetlen mosolyra húztam az ajkaimat. „Búcsúzz el tőlük szépen drágám!” suttogtam némán miközben nem vettem le róla a tekintetemet. Mulattatott, ahogyan próbált nagyon erősnek és keménynek tűnni, de már ismertem annyira, hogy tudjam majd beleszakad a lelke és a pici szíve, hogy ismét én ölöm meg azt, akit szeret, felnevettem a képén, ahogyan igyekezett úgy nézni, hogy jajj de gonosz és érdektelen személy tud lenni. Ostoba barom!. Szeret… erről jut eszembe, hogy merre lehet Einar és Amora? Gyorsan v végignéztem a tömegen, de még mindig nem láttam meg őket, csak remélni tudtam, hogy nem okoznak galibát. Shadow-t figyeltem még mindig, de csak nem akart lelőni azzal a fegyverrel, akkor erről ennyit. Már éppen folytattam volna a varázslatomat, amikor egy valami izé jelent meg mellettem. Tulajdonképpen miért is segítek én ezeknek a féreg halandóknak?
- Asgardra! Hogyan kerülnek ide ilyen undorító szőrös dögök? – kérdeztem undorodva miközben a macska és ember keveréket néztem.
Felvontam a szemöldökömet, majd pedig hangosan kacagtam fel annak hallatán, amit a macska mondott. Jaj, mindjárt megszakad a szívem, hogy ne kínozzam őket. Ezek megérdemelték különben is. Asgardra Thor meg foglak ölni, amiért erre az alattomos és megalázó munkára fogtál, hogy védjem meg a mocskos és szánalmas halandókat. Lehet, hogy tőlük függött az istennői mivoltom, de ez a dolog akkor is megalázó. Ennyire nem voltam még kétségbeesve attól, hogy hazajussak. Tulajdonképpen nincs itt a nővérem, így még barátságos helynek is mondható, ha nem lenne még itt más sem, és nem bűzlene ez a hely a halandók szagától.
- Hallgass kislány és tűnj innen mielőtt még kipróbáljuk a bundácskád mennyire gyúlékony – mosolyodtam el gonoszul. – Bár lehet, hogy szőr nélkül sem néznél ki szebben, csak undorítóbban…
Visszafordultam most már és nekiálltam koncentrálni mielőtt a pajzsom azelőtt szűnt volna meg létezni, hogy a kellő hatást elérte volna a tűzmágiám. Egy üvöltést hallottam magam mögül és arra kaptam a fejemet, az utolsó pillanatban tudtam csak a kezemet felemelni és elkiáltani a varázsszavakat. Mögöttem a tűzmágia és a pajzs is összeomlott, azonban Matsumoto kardja megállt a levegőben előttem, ahogyan nekiütközött a láthatatlan pajzsnak, hála a védőmágiámnak és leesett a földre. Most már végre megláthattam, hogy mind a ketten mennyire súlyos állapotban vannak. Undorodva néztem le a két férfira, akik megégve és hasonlóan feküdtek a földön. gyilkos tekintettel meredtem Matsumoto-ra és mindkét kezemben megjelent egy-egy tűzlabda és úgy indultam el felé. ám ekkor még megláttam valamit, a kedves ismerősömet, akit egy guruló jármű lőtt cafatokra. Nyomorultak! Ő az enyém volt! Nekem kellett volna azt a férget megölnöm azért, amit Asgarddal tett, vagyis éppen nem tett érte semmit, csak nevetett! De legalább megérdemelte.
- Ő az enyém volt te narancssárga féreg! – kiáltottam dühösen Vészmanó után.
Ezzel Vészmanó motorja után küldtem mind a két tűzlabdát, hátha még elérik és eltalálják őket. Majd pedig dühösen indultam vissza James és a másik teste felé, hogy befejezzem, amit megzavartak az átkozott nyomorultak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#104 2009-08-20 22:32:13

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Ledöbbenve figyelem a nőt, s füleim teljesen lelapulnak. Szavakkal is már bánt, s majd, hogy nem nyüszítve kezdek el távolodni tőle, mikor kilátásba helyezi, hogy leégeti a bundám. Próbálok senkinek se neki menni, csak a lehető leggyorsabban távolabb húzódni a nőtől, még mielőtt megtenné. Próbálok visszajutni a többiekhez, hogy biztonságban legyek. Közben Thor teljes mértékig a sárkánnyal van elfoglalva, így esélyem sincs, hogy időben tudna reagálni arra, amit ez a nő akar velem tenni. Amint a kavarodásba meglátom Serenát, akkor oda húzódok hozzá közel, s onnét nézek egyenesen a fekete hosszú hajú Asgardi nő felé. Nem akarok panaszkodni, így inkább hallgatok most, ahelyett, hogy mondanám a dolgokat. Csak sikerül valahogy a távolságot tartanom tőle, hogy nehogy az útjába legyek valamikor is.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#105 2009-08-20 23:20:56

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

A földön nyekkenek igen hamar, ahogy egy villám lenyom le. Bár nem egy egyszerű villám, hiszen semmi bajom nem lesz azon kívül, hogy megalázóan a ott kell hevernem Thor lábai előtt, meg a pár zúzódás, amit a talajra érkezéskor szereztem, de más semmi komolyabb, vagy csak nem érzem. Vicsorgok, majd fújok egyet. Tekintetem is elfordítom, s morgok, azonban, mikor a teljes nevemet kimondja Thor, akkor egyenesen a szemébe nézek. Apám és néha volt mesterem voltak azok akik a teljes nevemen hívtak néha, de más föld szülötte sohase.
< - Megértettem Thor... nagyon jól. Hogy közétek álltam, s becsatlakoztam a harcotokba, már egyszer nagy árat fizettem. Így most nem leszek vak és hajtom a fejem csak úgy igába bízva bennetek. Hogy mi nincs és mit kéne, az mellékes. Itt vannak a halandóid, kiket védsz és kikbe száműzöd azokat, akiket nem akartál Asgardon látni. Hát most akkor élj velük együt, lásd, hogy boldogulnak, s ne álmodozz külön Asgardról és Midgardról. - > pofámra gonosz mosoly ül < – Élj velük egy helyen a többiekkel együtt. A sors legnagyobb vicce, hogy csak titeket érdekel a sorsunk. Ti akarjátok őket védeni, vagy épp megölni. Engem hidegen hagynak, esetleg maximum tápálékként érdekelnek, s semmi több. - > Nincs nagy kedvem azért hosszas eszmecserébe Thorral, de azért nem is fogom tűrni, hogy csak úgy azt gondolja, hogy némán azt teszem amit csak akar. Még mit nem. Lehet a végére arra eszmélnék, hogy már hátasnak használnak, vagy igába fognak szó szerint... Ha már ilyen szépen kijelentgeti, hogy ő is csak egy harcos, és nem uralkodó én meg nem száműzött, akkor rangban hasonló szinten állunk elméletben... Bár Lokinak és apámnak hála, nagyon nem. De erről még nem kell tudniuk.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#106 2009-08-21 00:33:14

Shadow
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2008-10-25
Üzenetek: 950
PM Weblap

Re: Redrose városának a része

Tudom jól, hogy mire készül Halla, tudom, jól, hogy az életemmel játszok, ha bele avatkozok, de kezem arrébb csúszik egy kis pöcökre. Megállok, s látom magam előtt Halla arcát. Láttam, hogy hogyan nézett rám, láttam, hogy hogyan mosolygott. Kerestem egy kisebb magaslati potot, ami felé rohanni kezdtem, majd lefékeztem a tetején, s letérdeltem. Szememmel Jamest kerestem, s úgy helyezkedtem, hogy legyen rálátásom. Megtámasztottam a puskát, s kibiztosítottam, majd belenéztem a távcsőbe, s a célkereszten keresztül figyeltem Jamest, meg a másikat, ahogy szenvedtek, majd kicsit odébb vittem, s követtem Halla mozgását, majd pedig vissza a két leendő áldozatára. Veszek egy mély levegőt, majd ujjam a ravaszra simul. Figyelem Jamest a célkereszten át.
- Bocsáss meg, de legalább nem szenvedsz annyit. Majd követlek, lehet hamarosan. - suttogom csendesen, majd meghúzom a ravaszt, s amint a golyó elhagyja a csövet már a másikra célzok. Újra tüzelek, s kifújom a levegőt, majd pedig végig nézem a környéket. Hallara nézek, miközben leülök, s a puskát az ölembe rakom.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#107 2009-08-21 03:09:31

Yvette
5. szint - 12 kredit
Regisztrált: 2007-11-14
Üzenetek: 387
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Jah, mindig feltűnik....

Elgondolkodva oldalra hajtja a fejét, aztán megropogtatja a nyakát.

~ Kinyírjuk?
~ De ki ám.

- Szóval nincs felesleges fegyvered. Oké, akkor improvizálunk...

~ Úti cél?
~ Ki akarjuk nyírni.
~ Mellét vagy combját?
~ Agyat vagy szívet kérnék!
~ Ocsmány lesz...
~ Jah, az biztos. Egyéb ötlet?

A következő párbeszéd némiképp furcsa lesz kívülről. Yvette egyik szeme ezüsten ragyog fel, míg a másik megmarad a furcsán kavargóan ezüst pettyes zöldesnek.

- Kocsi.
- Nincs, ha nem vetted volna észre...
- És azok?
- Roncsok.
- Kösz, azt látom.
- Ha kitalálod hogy lehetne rádobni és felrobbantani, hajrá, hallgatlak.
- Gondolkozom.

Yvette hátrahagyva Baltazart a roncsok felé igyekszik. Ha szerencséje van, javíthatóak egy csavarhúzóval. A térde környékén lévő zsebbe süllyeszti a kezét és előkaparja az előbb említett szerszámot. Egy 11-es, rozsdamentes acél csavarhúzót.

Utoljára szerkesztette Yvette (2009-08-21 03:12:43)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#108 2009-08-21 08:15:35

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Vészmanó elmenekül, de előtte még végez az egyik testvérrel. Megpróbálja elkapni de képtelen tovább irányítani a csápokat. Az is erőfeszítésbe kerül hogy ne kerüljön felszínre, addig míg távolabb ér a harcolóktól. Amint Serenáék közelébe ér felbukkan, és ott helyben összerogy. Nem veszíti el az eszméletét, de képtelen felállni. Túlságosan kimerítette magát, azzal hogy ilyen sokáig, sok csápot és anyagot irányított.

Épp időben ért fedezékbe, a lövedékek a kocsiba csapódnak be. Nem érik el őt. A pisztolyt elrakja, van egy olyan sejtése hogy úgysem használna. A bárd elől arrébb ugrik és támadásba kezdene mikor egy brutális csapás érkezik, megpróbálja hárítani a kardjával a derék magas csapást. Félre csapni a bárdot valamelyik oldalra hogy aztán le tudjon csapni a férfi mellkasára.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#109 2009-08-21 10:14:57

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

A testvérek a földre hullnak, és örök nyugalomra hajtották a fejüket.
Pókember még egyenlőre szintén kómában fekszik, hála Vészmanónak.

Centurio a magasban repül, egyre közelebb Galactus hajójához. Már nem akar harcolni. Értelmetlen, és erre rá döbbent. Saját világáért harcolna? Nem. Akinek akkora ereje van, hogy eltörölje a földet, attól nem lehet jóra számítani. Az a Túlontúli, túl erős, és túl nagy a hatalma ahhoz, hogy szavát tartsa. Centurio igaz, másképpen gondolkodott korábban, de mostanra megváltozott a felfogása. Nincsen már jó, és rossz. Nincsen fekete vagy fehér. Egy oldalú küzdelem folyik. Egyedül Galactust kell meggyőzni erről, és már Thanos nem jelenthet akadályt. Persze kétséges, hogy a bolygófalóval egyáltalán szóba áll-e egy „porszemmel”.
A páncélos, egyre magasabbra repül, és közelebb jár a hajóhoz, ami az egész bolygót befedi.
Nem lassít, vagy gyorsít. Akkor sem, mikor Thena hangját hallja meg. A katona agya mintha kikapcsolt volna. Darabig nem is reagál az asgardi szavaira, míg nem meg áll. Vállára teszi a kezét, miután a lányét elhagyta. Vissza fordul, és kis hatás szünet után szólal meg csak.

-De… értelmetlen a harc. Nincs mért küzdeni. Otthonunk elveszett, és akinek ekkora a hatalma, hogy töröljön világokat nem köti a szava.

Mondja kissé érdektelenül, de még is keserűen. Pillanatokig nem mozdul, míg nem elhatározza magát, és bólint a lánynak. A hajtóműve kikapcsolódik, és zuhanni kezd. De láthatóan nem megdöbbenten, hanem erre volt felkészülve. Amikor talajt fog, mintha egy kisebb meteor csapódott volna be. Por lengi körbe, és egy halk sziszegő hang hallható felőle, ahogy a hajtóművek teljesen leállnak. Épp annyira voltak csak aktiválva, hogy a földre érkezés előtt még ne legyen egy rakat ócskavas Centurioból. Aztán kiegyenesedik, majd pedig kíméletlenül néz körbe, keresve valakit, aki fenyegetést jelent. Mikor meglátja Pókembert elterülve, és a két testvért porrá őrölve, az épp száguldó motor irányába veti a pillantást.

-Gyilkosok….

Hagyja el egyszínű hangnemben a száját a szó, majd pedig a motor kerekeire céloz a váll és csukló csapóajtóin kiemelkedő lőfegyverekkel. Igaz, V.I.K.I. már működésképtelen, de ez nem akadályozza abban, hogy pontos célzást tegyen, majd pedig tüzeljen.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#110 2009-08-21 10:21:47

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Vérontó gyors távozásával, Thordin „fellélegezhet”, látván hogy nem esett baja a két halandónak. A szimbionta után néz, és arcán a megvetés tükröződik, majd a midgardiak felé tekint.

-Minden rendben?

Kérdi, kivételesen angolul, hogy megértsék, bár látszatra semmi bajuk.A amotoron elszáguldó ellenfelekkel már nem foglalkozik a harcos, mert Thor parancsa az volt, aki az utukban áll. De a lény már elment, így a fenyegetése is megszűnt. Ezért nem megy utánuk. Viszont a társaságba érkező Laaksonanre, Thordin érdekesen néz.

<-Áh, egy asgardi testérem. Minden rendben, barátom?

Kérdi, mit sem sejtve a rokoni kapcsolatról. Mivel a veszéjt jelentők egy része visszavonulót fújt, így a harcias férfi nem is igazán bonyolódik bele több harcban.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#111 2009-08-21 16:44:22

Halloween
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-10-19
Üzenetek: 1024
E-mail PM Weblap

Re: Redrose városának a része

// Hogyan került a levegőben a pengék segítségével lebegő Blake a földre, és főleg mikor? Ezt még másodszori végigolvasásra sem sikerült megtalálnom... //

Pengéket alkottam magam köré, pontosabban csak félkörívbe, amik valamennyire blokkolták a lángokat - sajnos nem elégé ahhoz, hogy sérülés nélkül úszam meg a dolgot. Alig van levegő a tüdőmben, mikor a láthatatlan erőtér, aminek a hátamat vetettem már a végén eltűnik, és hátraesem. Még jó, hogy a kardjaim nem rendelkeznek valós anyagi kiterjedéssel, különben megfoghatatlanul izzanának... Így azonban kettőt megragadva kissé felemelem magam, míg a másik kettőnek a lapjára fekhetem, utána a másik kettőt a szenvedések közepette felemelt lábaim alá irányítom. Mivel a tűzzel szemben voltam, ezen részeim kevésbé égtek meg, és elviselhetővé teszik az ilyen módon való "szállítást". Amit meg is oldok, a lehető legtávolabb húzódom a harcmezőn küzdőktől. Mindkét tábortól. Az egyikkel ugyan szívesen elennék, de ők azt hihetik, hogy elárultam őket, míg pusztán életben akartam csak maradni - esetleg némi hasznos információhoz jutni, amivel később segíthetek legyőzni őket. Ez a másik banda azonban nem ismeri a könyörületet. És engem már a leges-legelején kilőttek... Most mindenképp pihenésre van szükségem. És ha eléggé lehűltem, még le kell ellenőriznem azt is, hogy mi maradt a hátizsákomból. Pár fegyver volt csupán benne, meg egy-két regeneráció-gyorsító, amiket még a Felhőváros orvosi szobájából hoztam el, mielőtt Thanosék eljöttek volna. Ha csak egy is épen maradt, van esély a túlélésre. Akár egyedül is.
~ Vagy ha nincs más... ~ Révednek szemeim az eget befedő monstrum irányába.
~ Akkor hát Galactussal. ~

Másik világból származó énem halálára csak megrántom a vállamat. Kevesebben hajtanak Shadowra, ergo ezt helyesen tette. Majdnem, mert Shadowt bizonyára kellemetlenül érintette. Szegény leány, túlzásba viszi az érzelgősséget, azelőtt meg érzelmi szorulása volt... Meg kéne találnia az egyensúlyt. Halla bizonyára azt hitte, hogy sajnálni fogom. Köszönöm, de magamat (elvégre bizonyos szemszögből valóban én voltam az) nem fogom sajnálni. Minek? Ha olyan állapotba kerülök, hogy sajnálnom kelljen magamat, akkor már rég túl vagyok azon a határon, ahol még ismerős lehetne számomra ez az érzés. Egyre éget a tűz, kénytelen vagyok közelebb húzódni ahhoz a másikhoz - és nem tudom miért, de a közelében mintha valóban alábbhagynának a lángok. Majd egy szinten túl elkezdek kacagni. Kifordított szervezetem nem bírja a fájdalomtól felgyülemlett különböző hormonokat és elkezdi levezetni. Mintha csikiznének! Amikor valaki igazán, de igazán csiklandós, és perceken át, vagy akár egy órán keresztül is folyamatosan csiklandozzák, hogy már levegőt sem kap tőle, és nem képes rendesen uralni a mozgását - nos, hasonló érzés lehet ehhez. Az endorfin fokozott termelése kiüti a lángok erejét... Majd megszűnnek a lángok és a fal is, és szabadon árad a friss oxigén a tüdőmbe - ez csodálatos! Majd szemembe ötlik egy pár, aki itt, egy csata közepén épp csókolózik (Yvette és Sólyomszem), amitől újra nevetni támad kedvem, bár már fáj a légvétel is. De mit számít, hisz már minden rendben! A tömeg felé botorkálok minden erőmmel, lehetőleg a "szabad foglalkozást" űzőket veszem célba, bár jelenleg ezt nehéz megállapítani... Valahol több másik sérült között ájulok el, mikor egy lövés dörren mögöttem - és az a botlás menti meg az életem, mert így Shadow golyója a bal karomban áll meg a szív helyett - ilyen távolságból nem felismerhető, hogy rendesen talált-e a lövedék, de mivel az esés után nem mozdulok tovább, nagyon úgy tűnhet onnan, hogy igen. Talán lesz valaki, aki öszekaparja a felismerhetetlenné égett testet - különben nem lesz szükség golyóra, hogy valóban halott legyek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#112 2009-08-21 17:07:11

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Vérontó, Roy, Vészmanó és Matsumoto elszáguldanak, de lövések és lángok követik őket, amik becsapódva a hegynél éri el őket ott gépeik tönkre mennek és a sziklák közé zuhannak. Itt ütköznek Shadowba.
/Folytatás: a Hegy/

Laaksonen és Thordin mellé Thena megy.
- Jól vagytok? Nem sérültettek meg?
Kérdi érdeklődve. Oldalán remélhetőleg Centurioval.

Blake és Halloween pillanatokra szabadul meg a lángoktól ameddig Halla másra koncentrál, de ekkor Halloweent Shadow golyója kivégzi és Blake vállát is eltalálja. A férfi égve és a mozgásképtelen jobbal kénytelen tovább menni.

Sólyomszem megfogja a meginduló Yvettet.
- Hééé. Nyugalom! Mire is készülsz Dexter? Messze van a laborod.
Mondja kicsit zavartan Sólyom.

A Kapitány felnéz a csapatra, amit Tobi, Serena, Nikita, Tyler, Debora, Tao, Jackie alkott és melelttük az érkező Logan sé Davis (ha kell Logan rángatja oda).
- Mindenki jól van?
Kérdezi a Kapitány majd a még mindig csúnyán égett Loganra néz.
- Fiam. - szólítja meg Jackiet - Segítenél neki?

Alexandert Skurge támadástól egy kéken lángoló lánc rántja el, ami a nyakára tekeredik. Majd Pisztoly kattanásának a hangját hallhatja.
- Szem, fül, orr, száj. Egyiket sem védi a bőröd és mindbe bele találok. Add meg magad.
Parancsolja Morsus.

Thor hallgatja Vuthát és az arcán kegyetlen mosoly jelenik meg.
- Szóval még mindig szeretnél száműzött lenni? Ennyire szánalmas vagy, hogy ragaszkodnod kell a kis szerepedhez, mert különben nincs is semmi benned? Rendben.
Mondja Thor és a pörölyét felemelve egy újabb villám csap a sárkányba, amitől a nyakán kezd el körözni az elektromosság.
- Tessék. Többé nem bánthatsz senkit. Se halandót, se halhatatlant. Szóval vagy itt hagyunk megpusztulni hisz még vadászni sem tudsz.. vagy segítünk neked és te is harcolsz velünk az ellen a két lény ellen, akikre az átok nem érvényes. - utal ezzel Galactusra és a Túlontúlira - Üdvözöllek újra köztünk.
Mondja Thor és megfordul.
- Gyere Hulk keresünk neked valamit, ami nem ennyire gyenge és savanyú.
Mondja Viharisten szigorúan és elindul Thenáék felé.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#113 2009-08-21 17:49:04

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk megragadja Vutha testét, és épp beleharapna, amikor Thor rászól.

- Savanyú? Savanyú, savanyú… mint citrom! Citrom is savanyú! Pfuj, Hulk nem szereti citrom!

Ezzel egy hatalmasat beleüt a lénybe öklével, majd Thor után ballag.

- Szakállas ember kalapácsa mókás fényeket szór! Hulk kipróbálhatja?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#114 2009-08-21 17:50:08

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Abban a pillanatban, hogy mögöttem a pajzs összeomlott lövéseket hallottam és James holtan rogyott össze. A hang irányába kaptam a fejemet, átkozott nyomorult Shadow! Asgadra ezért mentette meg az atyám az életét?! A motor is feléjük száguldott, de végül a tűzlabdáim eltalálták őket és működésképtelenné vált a motor. Már indultam volna utánuk, hogy véget vessek ennek az egésznek, amikor megtorpantam. Egy ismerős hangot hallottam meg és kérdőn pillantottam arrafelé. Majd meg is láttam, nocsak, nocsak egy sárkány, vagyis fél démon. Hallottam Thor szavait és önkéntelenül is gonosz mosolyra húztam az ajkaimat. És ez is az én emberem lenne atyám révén? Reméltem, hogy Thor már most agyon csapja, mert még tartoztam neki legalább még egyel. Nem is tudom, hogy mikor láttam utoljára, ah amikor Thor elfogta és száműzte, micsoda szép nap volt, mindig is úgy odavolt, hogy jaj micsoda nagy hatalma van és senki sem állhat az útjába. Majd meglátjuk drágám, majd beléd nevelem a jó illemet, ahogyan én várom el tőled.
Tovább néztem, egy rakás szerencsétlen, köztük sérültekkel, gyerekekkel, komolyan ezek akartak a másik csapattal harcolni? Hogyan arattak egyáltalán győzelmet ezek a gonoszok felett az első rajtaütéskor. A csoportnál egy fehérhajú lányka szúrta ki a szememet, ahogyan valamit tartott csápok között? Igen, határozottan annak tűnt, egy ismerőst. Idióta barom vagy Landraf! Nem tanították meg neked az iskolában, hogy a jófiúk túlságosan hamar halnak. Hát neked a nővérem nem tanított semmit? Úgy tűnt, hogy nem, micsoda pech, hogy itt még csak az övé sem lehetsz, mert nem létezett. Harcosok, gyerekek, a távolban égő roncsok, itt már végeztünk. Tényleg ennyiért ugrottunk be ide? Meg sem erőltettem magam a harcok alatt. igazából semmit sem kellett csinálnom és ennek nem örültem. Remélhettem, hogy végre kiélhetem magam, de úgy tűnt, hogy nem lett belőle semmi. Skurge-t pillantottam meg, ahogyan még mindig ellenfelével szórakozott, egyszerűen más szavam nem volt rá. végül elrántották előle az ellenfelet, le kellett állítanom mielőtt még nekimegy a többieknek, vagyis annak az egynek, aki számított onnan.
< - Skurge! – kiáltottam az óriásra. – Hagyd rájuk! – majd Morsus-ra mosolyogtam kedvesen. – Már hiányoltam a rusnya képedet és pocsék poénjaidat Morsus drágám! Remélem most mindkettővel kárpótolsz majd. >
A fél óriás férfi megvetően horkantott fel és nézett még Alexanderre, és kérdőn Morsus-ra majd pedig rám, végül pedig ő maga is láttam, hogy elindult a többi Asgardi irányába. Még visszapillantottam a meglőtt férfira, olyan szívesen öltem volna meg, de így? Nem fogok lealacsonyodni addig, hogy végezzek vele, kisöpörtem egy tincset az arcomból, majd pedig lassan indultam a többiek felé. Nyugodtan büszkén kihúzva magamat, mintha nem is csatatér kellős közepén lennék, hanem a kastélyomban és a trónszékemhez vonulnék. Időközben Thor is végzett Vutha-val, így most már azzal sem volt dolgom, hogy az idióta nagyképű „hercegecskét” rendbe tegyem. Csak egy lábtörlő, atyám sem bánt vele máshogy, hát én minek tegyem? Főleg, hogy korábban úgyis csak trófeának tekintett volna, de soha sem szerzett meg, nem is fog… még egy megvető pillantást küldtem a fél démon felé, majd pedig a kutya, Laaksonen és Thena felé pillantottam. Majd, amint odaértem Skurge mellett álltam meg.
< - Laaksonen! – biccentettem a férfi felé. – Nem hittem volna, hogy itt látlak újra viszont téged. >
Lassan Thor és lehetséges, hogy Hulk is ideérkezett hozzánk, körbepillantottam, ketten még hiányoztak, igazából pont az a két személy, akik számomra jelen pillanatban még érdekesek is voltak. Már a csata elején eltűntek, aggódtam miatta… nem, nem Amora miatt, ő tudott magára vigyázni, de még mennyire. Einar-t féltettem, még tőle is. Asgardra! Ennek így nagyon nem lesz jó vége rám nézve, ennyire nem hiányozhatott, valahogyan meg kell oldanom, hogy ne rá gondoljak minden percben, majd ha újra önmaga lesz… akkor minden olyan lesz, mint régen. A francokat lesz, már minden teljesen megváltozott.
< - Thor… – néztem a viharisten szemébe. – Einar és Amora merre vannak? >

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-08-21 17:51:10)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#115 2009-08-21 17:57:09

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Huh, hát… úgy látom, jól sejtettem. Mi győztünk… bár én sokat megint nem tettem hozzá a csatához.

- Ööö, én jól vagyok, minden okés, csak a fejem zsong kicsit a túl sok eseménytől és szereplőtől… Általában ennyi ismeretlennel nem szoktam álmodni.

Aztán segítenem kéne egy ürge szerint… a szőrös fazonnak, aki bemosott egyet.

- Ó, hogyne… Bizonyára nagyon fog örülni nekem…

Ezzel Logan felé lépek, mosolyogva intek neki, majd egy csápommal a sebeit veszem kezelésbe.

- Tudom, hogy nem csípsz, öreg, de… most meggyógyítalak Grendi, a volt szimbiontám erejével, oké? Kemény égési sebek… Jó, jó, nem beszélgetünk, még a végén megint lezúznál itt mindenki előtt…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#116 2009-08-21 18:54:56

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hamarosan még többen érkeztek ide, Nikita szinte pánikszerűen menekült valahonnan, majd pedig meg is láttam, hogy honnan, egy rémesen magas szarvas nő közeléből. Az egyik asgardi istennő lett volna? Mindegy, egy a biztos, hogy kellően rémisztő kinézete van a szarvakkal a fején, és ahogyan ránk nézett, vagyis arra, amit Adia tartott a csápjai között. Landraf… hiszen ő is Asgardi volt. Végül a többiek felé figyeltem, akik most érkeztek szépen lassan meg ide. Végül Amerika kapitány szólalt meg, ahogyan Logan és Davis értek vissza. Istenem, Logannel meg mi történt? Nagyon nem volt jó állapotban, a távolba néztem, ahol a hegyen egy jármű becsapódott be, a menekülő gonoszok. Most kivételesen nyertünk, vajon lett volna esélyünk, ha az asgardiak nem érkeznek meg? Megdöbbenve néztem a kapitányra, amikor kimondta, hogy ki segítsen Logan-nek. Ez egészen biztos, hogy jó ötlet volt azok után, hogy Jackie-t olyan csúnyán kiütötte nem sokkal korábban? Ő is hasonló véleményen volt, mint ahogyan én is. Csak reménykedni tudtam, hogy nem fog neki lekeverni egy hatalmas pofont Logan újra. Adia lassan visszahúzódott a bőröm alá és az irányítást is visszaadta. Ismét a lassan összegyűlő istenekre és istennőkre pillantottam. Azt hiszem, a legjobb az lenne, ha a saját holtjukat megkapnák, hogy a saját szokásaik szerint vehessenek tőle búcsút. A többiekre pillantottam.
- Egy pillanat és jövök – mondtam. – Landraf holtestét visszaviszem oda, ahova tartozik az Asgardiaknak…
Vettem egy mély levegőt és kissé reszketve indultam meg a társaság irányába. Egyelőre csak egy fővel találkoztam közülük és őt cipelte Adia a csápjai között. Az a hatalmas óriás eléggé brutálisnak tűnt, nem lettem volna az útjában, a villámokat szórogató Thornak, sem, sem pedig annak a másik nőnek. Egyáltalán hogyan szólítsam meg őket? Végül odasomfordáltam közéjük és felnéztem rájuk, mindenki magasabb volt nálam, így felfele kellett néznem. Vettem még egy reszketeg levegőt, így is tökéletesen láthatta mindegyik, hogy remegek a félelemtől, ostobaság volt idejönni, de már nem volt visszaút. Adia letette eléjük a földre Landraf holttestét.
- Úgy érzem, hogy az illem úgy diktálja, hogy az önök szokásai szerint temethessék el a saját emberüket, akarom mondani istenüket – mondtam. – Csupán ennyit szerettem volna, és fogadják őszinte részvétemet a társuk miatt…
Ezzel megfordultam és igyekeztem a lehető leggyorsabban otthagyni őket és a többiekhez visszamenni, ha elengedtek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#117 2009-08-21 19:15:21

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Az ellenség végül menekülőre fogta, Ko-Rel látta a levegőből a motor után menő lövéseket és két tűzlabdát is a dühös istennő részéről, úgy vélte, hogy nem fog beleavatkozni a frissen érkezett társaság dolgaiba, így egyenesen a kis csoport mellé repült és ott ért földet. Amerika kapitány még mindig sérült volt, hiszen a legutóbbi kérés alkalmával sem volt hajlandó magát ellátni, és akkor most még ott volt Logan is, aki hasonlóan rémes állapotban volt. Estacado-ra pillantott, majd pedig annak a barátnőjére, aki elindult az Asgardi társaság felé, látta, hogy a fiú egy csápot lőtt ki a férfi sérüléseire, hogy azzal segítsen. Körbenézett, máshol nem nagyon látott sérült alakokat, csak holttesteket, akiken már nem lehetett segíteni. Bár egy férfit meglátott még, aki távolodni készült tőlük, hiszen ő volt az, akit korábban kimentett és megsérült a japán férfi miatt. Nem messze attól a megégett és sérült férfitól egy másik teljesen égett férfit látott, akkor ők voltak, akikkel az a nő… nem számít. De hogyan kerülhetett az ellenség oldalára? Hiszen korábban velük volt, noha a hajóba már nem jött velük, amikor a Felhővárost megtámadták.
- Szüksége van valamilyen segítségre a fiún kívül Logan? – kérdezte. – Ha nincs, akkor megnézem, hogy azzal az égett férfival mit tehetek…
Ha nemleges választ kap, akkor odarepül Blake-hez megnézni, hogy mit tehet vele.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#118 2009-08-22 10:04:07

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Thordin már lenyugodva áll, és a mellette lévő asgardit figyeli, a választ várva, bár úgy néz ki semmi baja. Látványosan pihen meg, ahogy elernyednek izmai, és felsóhajt. Kissé még fájó érzés mardossa, a korábban történt égési sérülések miatt, Thorhalla jóvoltából, de már-már teljesen meg gyógyult. Thenának hála. Az emlegetett meg is érkezik, és Thordin felé fordúlva bólint.

<-Minden rendben!

Jelenti ki magabiztosan, ezzel pedig mosolyogva tekint a sárkány felé, aki mint egy láncra vert kutya, úgy van hozzá rendelve Thorhoz. A harcos számára mulattató volt a jelenet, de a jóízű mosolyt, egy undor váltotta fel, ahogy a legkedveltebb „társa” is befutott.
Eléggé lekezelő tekintetekkel verte Thorhallát, mikor megjelent, és kérdésére elmosolyodott.

<-Szegény csillag… eltűnt a kedvese… brühü, brühü…

Hergeli a nőt, úgy tűnik az égési sebek eléggé begyógyultak, hogy már el is felejtse Thordin, mire is képes az örökös. Talán szereti a fájdalmat…
Ám a gúnyolódás hamar lefagyott arcáról, mikor egy midgardi Landraf holttestét tette eléjük. A férfi arca elsápadt, és fájdalmasan vette a levegőt.
Nem volt ehhez hozzá szokva. Igaz, nem ismerte a halottat, de az emberség, benne volt Thordinben. Megcsóválta fejét, majd pedig közelebb lépett a tetemhez.

<-Nyugodj békében!

Böki ki keserű hangon, és Thorra néz, most mi legyen Landrafal.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#119 2009-08-22 10:07:44

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A kapitány kérdésére csak nyög s int egyet. Leginkább úgy érzi magát mint akin átment egy út henger. Ötször. Úgy is néz ki. Ha akarná sem tudná használni a képességét.
Megpillantja az összeéget Logant, és azon mód elkezd öklendezni. Nem sok minden jön ki belőle, mivel szinte üres a gyomra. Képtelen elviselni az égett Logan látványát. Hátrébb húzódik, hogy takarásban legyen. Bár még mindig szolidan öklendezik.

Bár szépen eltervezte a támadását, képtelen kivitelezni azt. Egy lánc tekeredik a nyakára és elrántja az ellenfele közeléből. Pisztoly szegeződik neki. Egy kis habozás után a földre ejti a kardját, és felemeli a kezeit. Nem nyúl a pisztolyáért, ami az övébe van dugva. Abban reménykedik hogy valaki felveszi a kardot és irányíthatja azt. Ahogy ott áll észre veszi végre hogy mindenki lelépett és ő maradt egyedül itt. A mosoly rég eltűnt az arcáról, felváltotta a szokásos közönye, ahogy ott áll megkötözve. Nem szól semmit, csak várja hogy történjen valami.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#120 2009-08-22 10:16:14

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Megtorpanok ahogy többen is elmenekülnek a támadók közül. Köztük a démonféleség is. Thordin nekem szegezi a kérdést. Csak állok meglepetten ott, ugyanolyan arckifejezéssel.

<-Nem emlékszel....>

Kezdek neki de aztán elhallgatok. ha nem emlékszik semmire ami eddig történt jobb ha nem is emlékeztettem rá. Amennyire meg ismertem az elmúlt időszakban, biztos nem viselné el. Mint ahogy tette azt Asgardon is.

<-Rendben van, azon kívül hogy nem tudom mi folyik itt. Miért, és hogy kerültem ide. Egyszer csak itt találtam magam ebben a zűrzavarban.>

Az utolsó mondatot már nem csak neki hanem a közben mellénk lépő Thena-nak is címzem. Remélem kapok valamiféle magyarázatott, arra hogy mi is folyik itt tulajdonképpen.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#121 2009-08-22 10:25:12

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio, Thena után caklat, egészen két másik asgardiig majd csöndesen, és némán figyel. A hamarosan érkező további istenek között, úgy érzi magát, mint egy kis elenyésző pórszem, bár próbál nem így mutatkozni is. Az ősz hajú lány érkezésével, valamivel megkönnyebbül, de hamar elillan az érzés, mivel egy halottal jön. Nem ismerte, csak látásból innen-onnan. Sajnálatos, ám nem hoz elő a páncélosból felkavaró érzelmeket.
Asgard harcosainak társaságában eléggé elveszetnek érzi magát. Nem is igazán szeretne megszólalni. Egyedül arra lenne kíváncsi, mi a következő lépés. Bizonyára az isteneknek van további tervük, ám semmi képen nem vonul harcba a páncélos férfi.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#122 2009-08-22 16:15:48

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Már nagyjából minden ellenfelünk eltűnt a hegy irányában és majdnem az összes „ember„ al oldalunkról itt van, bár még mindig itt a hajó felettünk, nem tudom mit éve legyek. Elhelyezkedem a földön, szépen lassan, törökülésben és viszonylag bárgyún nézek fel a többiek arcára, bár ezt ők nem látják.
- Most mi van srácok, mármint mit kéne tennünk, mit tehetünk? – kérdem miközben a fejem vakarászom a jobb kezemmel és csak várom a válaszokat, miközben felmérem a helyzetet. Maradt még itt egy ellenfél, amelyiktől a sebeim kaptam, meg az a sárkány is, de már pórázon van, hirtelen nem fedezek fel semmi mást, de amíg nem kapok választ addig csak nézelődgetek itt ülő helyzetben.

Utoljára szerkesztette Tobi (2009-08-22 16:16:46)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#123 2009-08-22 19:34:45

Sam
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-08
Üzenetek: 49
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Már épp a fát próbáltam kitépni, és a felém közeledőnek dobni, amikor a két előző nagydarab megjelent, szerencsémre őket érdekesebbnek vélte az ellenfél. Feléjük indult és könnyűszerrel végzett velük, meghökkentem, hogy ilyen gyorsan letudta őket... Már épp kezdtem hátrálni, de ekkor elmenekült szinte a teljes csapat. Néhány csoportosulást láttam, és elindultam az egyik felé. Miközben haladtam leporoltam ruháim, és nézelődtem. Közben elértem a csoportot, és a vezérnek tűnő alaknak próbálom jelenteni, hogy két embert vesztettünk. Közben szétnéztem, és láttam a sérülteket, én szerencsésnek mondhatom magam... Az ellenfelek kis halnak véltek a tengerben és inkább a többiekkel foglalkoztak, nem tudom meddig fog tartani a szerencse sorozat, remélem jó hosszú ideig...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#124 2009-08-23 20:37:23

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*A gép elviharzott, mielőtt Tao bármit is kideríthetet vlna, majd lassan minden ellenség eltűnik a terepről, ahogy az várható volt. Logan előbukkan, eléggé megsérült, de ez nála nem okozhat nagy gondot, a többiek valahogy kihúzzák, úgy hallotta ki a sok beszélgetésből, hogy Jackie boy ért a gyógyításhoz. Egy srác, valami tök ismeretlen figura megkérdi, mi van most.*
-Most éppen győztünk kölyök, az történt. Rendezzük a sorainkat, ellátjuk a sebesülteket, és kiderítjük, hogyan tovább. A ellenségeink szar helyzetben vannak, fogynak, és megbomlik a hierarchia, a gonosz nem ismer demokráciát.
*Ezzel le is tudta a dolgot, a földön kinéz magának egy foltot, egy tisztább helyet, aztán leül oda, lábait lótuszülésbe húzza, mély lélegzeteket vesz, és elkezd meditálni. Ki kell ürítenie fejéből a sok felesleges információt, rendszereznie kell a látottakat, helyre kell állítania lelki egyensúlyát, és nem utolsó sorban, ki kell pihennie magát, az a hegy tényleg nagy volt.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#125 2009-08-24 01:20:54

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Thort figyelem, majd lehajtom a fejemet.
< - Nincs választásom. Nem adom meg azt az örömöt, hogy éhen döglök. - > sziszegem, hiszen mindent lehetne mondani, kivétel azt, hogy tetszik a helyzet. De magamnak köszönhetem, ez tény, de akkor se akarom sokáig elviselni, hogy Thor közelében kell lennem. Felvonyítok, majd dühös tekintettel nézek a zöld izére. De nem bánthatom, nem mehetek neki. El kell most tűrnöm, hogy Halandó, s Halhatatlan úgy bán velem, ahogy akar.
„- Képzelem, hogy Loki most milyen boldog lenne, ha így látna Thor -” morgom magam elé démon nyelven, majd ott maradok, s tekintetem a többi Asgardin végig siklik. Most tűnt csak fel Thorhalla is, de nem igazán érdekelt most. Meg volt a magam baja, s nem kellett még több. Egyszerűen csak vártam, hogy mi is lesz. Egy kis idő elteltével felmértem a halandókat is. Valahogy táplálékhoz kell jutnom, csak az a kérdés, hogy hogyan. A midgardi kaja nem rossz, de így nagy mennyiségben lenne csak elég. Bár tudom, hogy Thomas élvezné, de én kicsit se. Vadászni akarok.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:43

#126 2009-08-24 12:49:52

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

El kell ismernie, hogy Logan érvelése logikus, bár őt magát meg az életösztön hajtja, ami meg azért némely embereknél erősebb, mint mondjuk a becsület, vagy a tisztánlátás. De most, hogy így megtorpan, pillanatokon keresztül csak figyeli Logant sűrűbben véve a levegőt, hiszen eddig azért rohant. Gyorsan lepörgeti az agyában, hogy még is mi lenne a jó megoldás. Végül minden szó nélkül sarkon fordul és megindul vissza. Nem szándékozik beismerni, hogy tévedett, inkább maga elé bámulva sétál vissza a kis csoportosulás felé. Néha kissé megcsóválja a fejét, mintha csak rácáfolna valamely gondolatára, mert bizony el sem tudja képzelni, hogy hogyan lehet ennyi hülye, hogy visszamegy a harcba. De mire odaér és fel is eszmél, ott már nincs harc. Úgy fest ők nyertek. Nem szól senkihez. Pár méterre a kis csoporttól megáll és csendben figyel.


Bizony meglepődik, amikor egy kéz kerül a vállára. Hirtelen összerezzen, majd ijedten pillant fel a kéz tulajdonosára. Gyorsan kicsit feljebb tolja orrán a szemüveget és úgy néz a kapitányra. A felismerés szinte villámként sújt belé. Természetesen hallott is meg már olvasott is Amerika kapitányáról, de azt még csak nem is sejtette, hogy egyszer személyesen is találkozik vele. Hirtelen az összes ijedelme kimegy a fejéből, de még csak szólni sem tud. Csak nézi a férfit, majd mikor már látóterébe egyre többen furakodnak, akkor őket is illeti egy-egy pillantással. Bizony úgy fest a csatának vége és sikeresen túl élte. Nem mer szólni, hisz itt senkit nem ismer. De most már igyekszik a kapitány közelében maradni. Kedvenc szuperhőse mellett tökéletesen biztonságban érzi magát, meg aztán ez biztos egy soha vissza nem térő alkalom. Milyen kár, hogy nála fényképezőgép. Biztos nem fogja elhinni senki, ha ezt egyszer elmeséli bárkinek is. Csendben figyel. Bár amikor az égett Logan megjelenik, akkor kissé behúzódik a kapitány mögé és igyekszik nem az égett fickóra nézni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#127 2009-08-24 14:55:54

Yvette
5. szint - 12 kredit
Regisztrált: 2007-11-14
Üzenetek: 387
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Milyen Dex...

~ ... ter's Lab?
~ Az. Ne öld meg! Még kell egy kicsit.
~ Oké, nem akarom tudni mire gondoltál.
~ Pedig pontosan tudod!

- Ez egy gonosz mondat volt - a csavarhúzót a férfi felé szegezi. - Egyébként meg, megyek és csinálok valamit, amihez értek - a roncsok felé biccent. - Azokból, valamit, amivel lelőhetem a nagydarab barmot, aki mindig bekavar.

~ Hajtóanyag, gyúlékony valami és szikra.
~ Gyutacs és repeszek. Az mind ott van...
~ Csak jutnánk már oda.

- Nyugi, asszem tudjuk mit csinálunk. De azt az alakot ott, le fogom szedni.

Rámosolyog Baltazarral, majd lefejtegeti az ujjait a karjáról és továbbindul a roncsok és a gyülekező csapat felé.

- Ezek vajon milyen szerzetek lehetnek? - néz a szimbiotás különítményre csodálkozva.
- Van még egy páncélos alakulatuk is...
- Biztos, hogy de akartunk mi jönni?
- Nem mindegy már? Hallgassuk meg mit beszélnek.

Yvette odalép a csoporthoz és fülel, szemrevételez. Igyekszik kitalálni ki kicsoda és miért is vannak itt. Az összeégett Logan láttán elhúzza a száját, de nem fordítja el a tekintetét, valami perverz élvezettel nézegeti a sebeit.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#128 2009-08-25 11:57:51

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Félve nézek a hosszú hajú Asgardi nő felé, s mikor Serena megindul feléjük, akkor kicsit talán még távolabb húzódok a többiek felé. A kapitány felé nézek, mikor kérdez, s bólintok.
- Igen jól vagyunk Kyraval együtt – mondom, majd tekintetem Taot kezdi el keresni, s mikor meglátom, elmosolyodok, ahogy leül meditálni. Oda lopakodok a közelébe csendesen, s leülök mellé Lótuszülésbe. Farkincám lassan az ölembe húzom, s lehunyom a szemeimet. Próbálok meditálni én is mesterem mellett, bár nem tudom, hogy mennyire is fog sikerülni, de veszteni nagyon nem vesztek semmit. Max nyerek, mert kicsit pihentetem az elmémet, s megpróbálok utána hasznosabb része lenni a csapatnak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#129 2009-08-25 14:38:00

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Sólyomszem nézi a lányt mosolyogva majd megragadja Yvette karját és megcsókolja.
- Imádlak titeket csajok.

Logan sebei gyorsan gyógyulnak és ő Jackiere néz.
- Kölyök. - szólítja meg - Nem akartalak bántani. Te humorizálsz én ütök. - majd Serenára néz - Remek lány, bánj úgy is vele.
Majd a gyógyítás végével feláll és a mellette elhaladó Davis felé biccent.

Skullfire megkötözi a férfit és őrt áll mellette és Morsus lefegyverzi, majd Hallára néz.
- Mért van az, hogy te mindig a baj kellős közepén vagy életem?
Kérdi cinikusan majd a többiekhez indul.

Thena tarkón csapja Thordint dühösen.
- Fejezd be harcos! Katona vagy nem vinnyogó kislány.
Morogja le az asgardit majd Thorra pillant.
- Sajnos félek csak én tudom használni, de teremthettek neked pár szép villámot ha szeretnéd barátom.
Mondja kedvesen Hulknak.

Ám amikor a viharok ura elkezd látványos villámokat teremteni Hulknak Amerika Kapitánya, Logan, Morsus és azok, akik követik lépnek mellé.
- Thor. Tárgyalnunk kell.
- Valóbban. - bólint a viharisten - Sajnálom, hogy távoztam szó nélkül, de Asgard szólított.
- Itt nincs Asgard és ti sem vagytok asgardiak többé. - szól közbe Morsus
- Igaz. Mi a tervetek? Megtámadjuk Galactust?
- Nem. - szól újra bele Morsus - Galactus most még erős. Mikor elkészül a gépe rengeteg energiát pazarol már el. Akkor kell támadnunk. Bármennyire is kockázatos ha most neki megyünk egy gondolattal lemészárol minket. hagynunk kell, hogy elpazarolja az erejét a gépe elkészítésére.
A hősök csöndben maradnak pár pillanatra és Logan kezéből kipattannak a karmai.
- Akkor addig is fejezük be Thanost és hordáját mielőtt újra előbukkannának.
- Menjetek, de mi nekünk itt a helyünk. Ha az istenek elbuknak isten keze álltal fognak.
Ezzel Thor és Amerika Kapitánya kezet fognak.

A Kapitány elindul a hősök közzé.
- Kevesen vagyunk. Nem akarlak titeket csatába vezetni, de azokra is szükségem lesz, akik nem akarják a csatát vállalni. Ez egy város. Sérültek vannak és szükségük van vezetőkre. A felszerelésünk tönkre ment. Centurio, Sólyomszem, Yvette ti értettek a technikához Davis a képességed kellhet nekik. Tyler és Ko-rel ti tudtok segíteni Jackie csapatának a civileknél. Nagy a zavar és sok sérültjük lehet. Vigyétek őket biztonságos helyre.. Tao és Logan ti gyűjtsétek össze azokat, akik hajlandók harcolni. Ma befejezzük ezt a háborút és mi nem vesztünk embert. Megvédjük egymást. Még az istenek is az oldalunkon vannak.
Mondja mosolyogva a Kap.

Thor Hallára néz, aki Einarról kérdez. Abban a pillanatban jelenik meg Amora az égben teleportálva landol a földön és nagyon sérült és gyenge. Az égen a feketeségtől lángoló térdelve üvöltő Einar lebeg.
< - A nővéred felkészült erre, de mindent ő sem tudhat. Itt az ideje, hogy Asgard mocskát elseperjük... >
Majd Thena mellé állt és másik oldalára az alig álló Amora. A két nő hatalma lassan áramlott Asgard királyába, aki megpergette a pörölyét és a mennydörgésének pokoli hangjával dobta el a fegyvert, ami a villámok vakító fényével csapódott a férfiba.
< - Einar Thorson, emelkedj... > - szólítja meg Thor a fiát
Redrose városának része Thor_by_YamaO

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#130 2009-08-25 16:01:25

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk szemei elkerekednek Thor villámainak látványától, és nevetni kezd, mint egy kisgyerek.

- Höhöhöhöhö!!! Hulk szereti tűzijáték! Tűzijáték fényes!

A zöld óriás fel-le ugrál örömében, amibe beleremeg a környezete, majd amikor Thor mással kezd el foglalkozni, elszomorodik.

- Vége a tűzijátéknak? Hulk… unatkozik. RARH!!! ÉS HULK MÉG MINDIG ÉHES!!!

Hulknak újra eszébe jutott az éhsége, és míg a többiek tárgyalnak, elkezdi szétszedni a környező épületeket étel után kutatva.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#131 2009-08-25 16:05:03

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A legnagyobb megkönnyebbülésemre csak a szőke férfi volt az, aki megszólalt, így a lehető leggyorsabban indultam visszafelé a többiekhez még azelőtt, hogy bárki megállított volna. Ekkor láttam meg, hogy Morsus, Kapitány és Logan is arra tartanak amerről én érkeztem, nem is figyeltem arra, hogy most már mit beszélnek, hanem odamentem a többiekhez, mostanra Jackie is befejezte a gyógyítást, és ahogyan láttam nem is lett komolyan baja, azaz nem kapott még egy pofont Logan-től. Rámosolyogtam a fiúra, majd pedig visszanéztem a trióra és Thor-ra. Most már elég messze álltunk tőlük, így nem hallottam, hogy mit beszélnek, csak egy idő után Amerika kapitány visszajött hozzánk, hogy elmondja mi a feladatunk. Csak bólintottam neki, hogy értem. Elég nagy részen voltunk, így igen sok helyet kell majd átnéznünk mire mindenkivel végzünk.
- Akkor azt hiszem menjünk és nézzük meg a többieket – néztem a többiekre. – Legalább addig is elfoglaljuk magunkat.
Egy mély üvöltő hangot hallottam és a hang irányába kaptam a fejemet az Asgardiak felől jött, egy szőke férfit láttam a levegőben üvölteni. Hiszen ő… ő ott volt az ellenségnél korábban. A szőke nem harcosnak tűnő istennő is sérült volt. Ebbe a csatába végképp nem tudtunk volna beleavatkozni. Összehúztam magam kicsire, amikor hatalmas villámlás és mennydörgés szelte át az egész helyet, és ahogyan még mindig arra a helyre néztem, ahol az Asgardiak voltak a férfi megváltozott… mágia lett volna? Senki sme lépett fel ellenségesen tőlük, akkor bíztam benne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van és nem lesz semmilyen gond.
- Téged hogy hívnak? – fordultam a lány (Debora) felé, majd amint bemutatkozott. – Te, Nikita, Jackie gyertek és menjünk…
Ezzel ha jönnek, ha nem elindulok a civilek felé, hogy körbekérdezősködjem kinek van szüksége orvosi ellátásra, vagy ki sérült meg.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#132 2009-08-25 16:06:08

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Na, asszem ez egész jól megy… Annyira természetesen… használom már Grendi erejét és testét, nem is… tűnik idegennek.

- Okkké, Logan… Nincs harag, de nekem ilyen a stílusom, bocsesz. Nem vagyok harcedzett vadállat, mint ti, és a magam módján próbálom feldolgozni a látottakat… Ha pánikolok, poénokkal próbálom nyugtatni magam, vágod? Meg én még mindig nem hiszem el ezt az egészet… Serena meg tényleg király csaj, ebben egyetértünk. Na, asszem kész vagy, szőrmók! Szólíthatlak szőrmóknak? … Nem, igaz?

Aztán körülnézek, és a nevemet hallom hirtelen… Jackie csapata? Van csapatom?

- Ööö… Hú, tökjó, hogy csapatom van! Ko-Rel, Tyler… Azok kik is? A neveket… még nem sikerült mindenkinél megjegyeznem, boccsantás a négyzeten tejszínhabbal! Na, de a biztonságos helyben benne vagyok, szívesen visszavonulnék egy ilyen helyre!

Úgy látom, Serena megint jobban vágja a dolgot, úgyhogy őt követem.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#133 2009-08-25 16:27:24

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Egyelőre itt boldogult mindenki, így gyorsan elrepült Blake-ért, aki nem volt olyan messze tőlük. Ahogyan leszállt előtte látta, hogy a férfit egyrészt meglőtték, másodsorban pedig igen súlyos égési sérüléseket szerzett, és ha nem kap kezelést, akkor nem fogja élve túlságosan sokáig húzni. Gyorsan odasietett a másikhoz, megnézte a pulzusát, de azon már nem tudott segíteni, a másik férfi már halott volt. Így visszaröppent a másikhoz és óvatosan emelte fel. Majd pedig érkezett vissza szinte teljesen egy időben Amerika kapitánnyal a kis társasághoz és letette ott a földre a megégett Blake-t. végighallgatta a férfit, majd pedig bólintott neki, hogy értette. Közben egy másik nő is ideérkezett hozzájuk, csak egy pillantást vetett rá és Sólyomszemre, úgy tűnt, hogy régi ismerősök lehetnek.
- Értem – mondta végül. – Egyelőre ellátom ezt a sérültet, korábban velünk volt, de a hajókhoz már nem jött velünk. Utána a többiekkel megyek, csak az ő állapota kritikus. Szerezzen valaki elsősegély csomagot a civilektől gyorsan!
Ezzel nekilátott, hogy a megégett ruhákat leszedje a férfiról, hogy azok ne süljenek a bőrébe még jobban. Aztán ha pedig kapott gézt és gézlapokat, akkor nekilátott, hogy bekötözze a férfit azokkal. Ha egyszer pedig végez ezzel a munkával, akkor normális steril helyet kellett volna találniuk a sérülteknek. Ahol nyugodtan pihenhetnek.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#134 2009-08-25 17:00:53

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Némán figyelem az eseményeket, majd meglátom Einart, s Amorát. Hát igen a fiút utoljára a harctéren láttam, még anno Asgardon. Már akkor is Thorhalla szeretője volt, azaz ez nem nagyon tud meglepni, azonban az már igen, hogy Thor egyik kölyke. Ezt nem tudtam, így elég hülyén pislogok csak, majd szárnyat vonok, s megszólalok.
< - Ha nagyon kellek, akkor a halandókat figyelem itt! - > ezzel megindulok lassú léptekkel a midgardiak felé. Ha a fejem rendesen felemelem, akkor asgardiakra is le kell néznem, de eme törpékre még jobban. Nem is töltöttek be nagyobb szerepet, mint áldozatok, azonban most nem tudtam bennük kárt tenni.
- Ha kell a segítek én is, míg itt vagyok – szólalok meg a midgardiak nyelvén, amit ismerek hála Thomasnak. Szárnyaimat összecsukva tartom, s farkam se lendítem túl erősen egyik irányba se. Még a végére túl erősen söpörném félre valamelyiket.
- A nevem Vutha – mutatkozok be, bár nem nagyon érdekel, hogy hányan jegyzik meg, vagy sem. Ezután csak állok ott teljes nyugalommal, s várok a halandókat figyelve

Utoljára szerkesztette Vutha (2009-08-25 17:13:08)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#135 2009-08-25 17:03:00

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Miután szolidan kiöklendezett mindent ami a gyomrában volt, feltápászkodik és csatlakozik a többiekhez. Szerencsére Logan már nem nézz ki úgy ahogy az előbb, bár már nincs mit kiadnia magából. Morsus kérésére keserűen bólint. Szeretne inkább a harcolókhoz csatlakoznia, de ebben az állapotban nem igazán tudna mit kezdeni velük. Túl fáradt hogy harcoljon. De talán elég lesz ahhoz az ereje hogy biztonságossá tegyen egy épületet a sérülteknek.
Ko-Rel megérkezik egy égési sérülttel. Ő pedig nekilát egy megfelelő épületet keresni ami nem rongálódott meg nagyon és elég nagy ahhoz hogy befogadja a sérülteket. Esetleg megerősíti és megnagyobbítja egy kicsit az erejével ha instabil az épület.


Némán tűri hogy megkötözzék és elvegyék a pisztolyát. Nem próbálkozik semmivel. Hisz túlerőben vannak, ha ki is szabadulna egy-kettőre elkapnák. Egyenlőre vár a megfelelő alkalomra. Sajnálatos módon nem vette fel senki a kardját. Nem esik pánikba, nem szokása. Várja a megfelelő pillanatot a cselekvésre.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#136 2009-08-25 17:57:25

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Alighogy odaszóltam Morsusnak a válasza azonnal meg is érkezett nekem. csak felnevettem az ironikus megjegyzésén és kedvesen néztem rá, majd megcsóváltam a fejemet. Tudni akartam, hogy ki is volt valójában, hogy milyen kapcsolat van közöttünk. Azt mondta, hogy olyan mint ő, de nem lehet. a szívemben csak egyetlen személynek volt olyan helye. És az pedig foglalt volt, noha úgy tűnt, hogy teljesen feleslegesen, hiszen, amit Hela tett vele nem tudtam, hogy miként fordíthatnánk vissza azt. Végül fáradtan mosolyodtam el és Morsus szemébe néztem.
- Drágám, tudod, hogy a káosz istennője vagyok – mosolyogtam még mindig kedvesen. – Csodálkozol ezek után még?
Odamentem a többiekhez, ahol Laaksonen üdvözlése után a kutya egyből már megint beszólt nekem. Láttam oldalt, hogyan végül Morsus és két másik Thor-ral és a nagy zöld valamivel beszélgettek, de most egyáltalán nem érdekelt. Egy halandó lépett oda hozzánk ekkor és meghozta Landraf testét. Csak felmordultam, nem különösebben érdekelt a fehérhajú és csápos valami. Még egy undorító halandó, amikből így is túlságosan sok volt ezen a helyen. Igazán kiirtottam volna mindet, hogy ne legyenek ennyire útban és egy kis friss levegőnk is legyen. Ne kelljen az ő bűzüket is szagolni. Körbepillantottam, Thor még mindig tárgyalt, pedig igazán érdekelt a válasz. Skurge is közben ideért és mellém lépett, felpillantottam az óriásra, majd pedig vissza a többiekre. Igazából nem sok minden érdekes történt, mentem volna a szökött halandók után. Végül Thor és a többiek is idejöttek, Morsus-hoz fordultam.
< - Látom a szemedben Morsus, hogy élvezed az egész helyzetet, főleg ami a mi részünket érinti drágám – vicsorodtam el. – Azt mondtad, hogy ismered később, hogy herceg lesz – böktem Landraf-ra. – Nem úgy tűnik, mintha nagyon bármit is csinálna a későbbiekben – odaléptem hozzá és egy tarkón csaptam nem túl erősen. – Ezt a kiscsibéért kaptad! >
Már fordultam volna el tőlük, hogy a többi szökött után induljak, amikor meghallottam ismét a kutya hangját. Az egy dolog, hogy engem sérteget, még el is viselem, mert hidegen hagy, de hogy Einar-t is szidni merészelte, az már nem volt olyan dolog, hogy elnézzem neki ezt a szemtelenséget. Kitettem a kezemet, hogy Skurge ne indulhasson el felé, ő már a beszólásért is megtette volna. Gyilkos tekintettel néztem rá, a kezeimben tűzlabda gyúlt, ám ebben a pillanatban csapta tarkón és a kis koloncot csak az mentette meg a haragomtól, hogy ekkor lépett oda Thor hozzánk. Abban a pillanatban, ahogyan rákérdeztem Einar-ra Amora jelent meg a levegőben és zuhant alá a földre. Döbbenten pillantottam a legyengült és súlyosan sérült nőre. Majd pedig a levegőbe néztem és megláttam Einar-t is. Összeszorult a szívem, hogy így kell látnom. Fekete fény lengte körbe, Skurge már ugrott is oda Amora-hoz, és segített neki felkelni, most nem foglalkoztam vele, had tegye. Einar-t néztem, majd pedig Thor-ra néztem, amikor megszólalt.
< - Csinálj már vele valamit! – kiáltottam idegesen Thor-ra. - EINAR! – kiáltottam a levegőben levő férfi felé. >
Egy kicsit hátrébb léptem, amikor Skurge felkeltette Amora-t és odasegítette Thor mellé. Döbbenten néztem rájuk, majd pedig aggódva Einar felé. Gyűlöltem magamat, hogy ennyire tehetetlen voltam és azt is, hogy Hela ezt tette vele. Éreztem, hogy a két nő mágikus hatalma átvándorol Thor-ba, aki pedig meglengeti a pörölyét és eldobta Einar felé. Felsikoltottam, meg fogja ölni! Azt mondta, hogy megmenti és nem pedig, hogy kivégzi. Villanással érkezett meg a páromhoz a fegyver, majd pedig összerezzentem, amikor Thor megszólalt. Döbbenten néztem a nagybátyámra, amikor Einar nevét kiejtette, nem Fonnson-t mondott, hanem Thorson-t. Mágia… együttes erő? Nem, ez nem lehet! Szerelmemre pillantottam, akinek a kezében békésen ott nyugodott a Mjölnir. Képes volt megemelni azt a kalapácsot?! Közösen adták az erejüket, akkor hazugság volt, vagy csak rosszul emlékeztem? Thor fia lenne Einar? Nem, az nem lehet! Kizárt! De ugyanezt mondtam a saját származásomra is, amikor megtudtam, hogy Loki az atyám.
< - A fiad?! – kérdeztem döbbenten. – Mióta tudsz róla?! >

A varázslatnak amint vége szakadt Amora már megállni sem tudott a saját lábán, Skurge ugrott oda azonnal, hogy megfogja a nőt, akiért az életét is odaadta volna. A karjaiba fogta a sérült istennőt és így pillantott először Einar-ra, majd Halla-ra végül pedig Thor-ra kérdőn. Igazából ez egy olyan dolog volt, amire nem számított. Talán senki sem. Asgard mindig is a hazugságokra, kegyes hazugságokra épült, de ez… egyelőre azonban nem foglalkozott ezzel, csak tartotta a kezében a nőt és akárcsak úrnője, ő maga is várta Thor magyarázatát az egész kérdésre.

Küzdött Amora-val és már-már úgy tűnt, hogy ő fog felülkerekedni a lassanként gyengülő varázslónővel szemben, amikor ismét egy villanás töltötte be azt a helyet, ahol voltak és megjelentek az Asgardiak közelében. Amora mellette a földre zuhant ő pedig még mindig a levegőben lebegett. Felordított fájdalmában és dühében, ahogyan Hela fekete fénye ölelte körbe az egész testét. Hallotta Thor szavát lentről, ha tudott volna, akkor mindegyiknek nekitámadott volna, hogy visszajuthasson úrnőjéhez. Látta a kalapácsot maga felé száguldani, és a mennydörgés is mindent beborított, majd pedig egy újabb villanás, ahogyan a kalapács eltalálta, és már emlékezett mindenre… Többé nem volt Hela agyatlan bábja, sem szolgája.
A fájdalom már-már elviselhetetlen, de meg kellett tennem, megígértem, hogy el fogom viselni érte. Más nem számított, a tekintetemmel még mindig őt kerestem, hogy lássam biztonságban van-e, és nem lesz-e az a sorsa, amitől annyira tartottunk. Ha lett volna más módja, akkor megtettem volna azt, de így is nyolcvan év parancsmegszegés mindkettőnk részéről, Thor-nak meg kellett értenie, hogy miért tettem. Az anyám is megértette, noha a húgom és az öcsém kevéssé fogadta el ezt a tényt. De mit tehettem volna, ha egyszer szeretem és nekem megért ennyit, hogy vállaljam érte, hogy Hela színe elé járulok? Mégsem bírtam ki felordítottam a fájdalomtól, majd pedig lerogytam Loki tróntermének padlójára. Felnéztem a káoszistenre, még mindig nem fogja feladni, soha sem fogja megtenni. De én akkor sem fogok beszélni, nem fogom az uralkodómat elárulni neki. Lehet, hogy nyolcvan évet várta arra, hogy itt legyek és megpróbáljon valamit kiszedni belőlem. Nem mondtam semmit, de már nem fogom sokáig bírni, hogy visszatartsam azt, amit tudok. Uram, Thor remélem egyszer megbocsátod nekem azt, amit tettem, ismét felordítottam. Ám ezúttal már nem tudtam mit tenni, elfogyott az erőm, csak egy egyszerű hadvezér voltam, semmi más. Ám megállt. Úgy tűnt, hogy tönkretettem a játékát, vagy pedig mégsem érdekelte annyira az, amit mondhatnék neki. Hallottam, amint Loki kiadta a parancsot a megölésemre és Halla pedig igent mondott. Azzal próbáltam nyugtatni magát, hogy így legalább biztonságban lesz. Még felnézetem a zöld szemekbe, ahogyan megállt előttem, gyönyörű még mindig, most is ebben a percben. Tudtam, hogy nem fog habozni, annál sokkal jobban ismertem őt. Nem könyörögtem, nem kapja meg Loki ezt az örömöt tőlem. Láttam a kardot emelkedni és végtelen lassúsággal közeledni a nyakam felé… egy utolsó éles fájdalom, majd pedig ez megszűnt és csak a sötétség maradt…
Egy újabb vágás, az Alvilágban vagyok, ki tudja, hogy mennyi idő telt el, nem vagyok egyedül, a lelkek hosszú sorokban kígyóztak Hela előtt bebocsátásra várva arra, hogy Helheimbe kerüljenek, valami nem stimmelt, az érkezők között felismertem a két testvéremet és az anyámat is. Valami történt odafenn Asgardon, ez teljesen nyilvánvaló lett, amikor kiderült, hogy Loki és Thor lelke is itt van és egy ősz hajú férfi érkezett közénk. Hela szeretője lett, évek teltek el idelenn, odafenn ki tudja, amíg egy csoport halandó nem érkezett és még két valaki, két Asgardi, az egyiket nem hittem volna, hogy látom még életben, Halla… szerelmem. Itt volt az alvilágban és Hela szeretőjével üvöltözött, tüzes és lobbanékony, mint mindig, arról nem is beszélve, hogy mennyire gyönyörű. Nem volt lehetőségem beszélni vele, sem a közelébe jutni, mert Hela kitaszította őket a birodalmából. Nem sokkal később tudtam meg az igazat, amikor Hela személyesen kereste meg a lelkemet, majd pedig kezdődött előröl, amit régen is csinált, amikor idekerültem. Kitartottam, fogalmam sincs, hogy meddig tűrtem és viseltem el a kínzását, csak azért, mert Thorhallát szerettem, a húgát. Végül nem bírtam ellenállni, a hatalma túlságosan nagy volt és megtörtem. De még mindig nem hagyta abba a gyötrésemet és a kínzásomat. Csak a fájdalom és a gyötrelem maradt meg azokból az időkből, majd pedig valamit elvesztettem, a lényemet, az emlékeimtől fosztott meg, az egyetlen dologtól, ami még összekötött az élőkkel. Hamis képeket kaptam, elfeledtem, hogy egész életemet vele töltöttem, hogy őt szeretem, csak az maradt meg, hogy küzdöttünk egymás ellen, ellenségként, hogy ő ölt meg. Hela csókjai, a vele töltött éjszakák, nem, nem akartam erre emlékezni, arra az érzésre, hogy azt, akit az életemnél is jobban szeretek megvetem és gyűlölöm. A tárgyalás, ahogyan felugrott, hogy engem védjen, de nem érdekelt. Az arcok, hogy hidegen hagyott minden, csak vissza akartam térni hozzá Hela-hoz, de most már nem, most már tudtam, hogy ki vagyok. A harc… vagyis vadászat a férfi után, Asgardi lett volna? Thor nevére! Hiszen az Landraf volt… én pedig kivégeztem egy nem is igazságos küzdelemben… aztán a harc Amora-val. Mit tettél velem Hela?
Királyom hangjára eszméltem fel és nyitottam ki a szememet. Valami nem stimmelt, hiszen Thorson-t mondott, tökéletesen tisztában volt vele, hogy Fonnson-nak hívnak. Lepillantottam a kezembe, a kardom az oldalamon volt a pajzsot meg a hátamon éreztem, de a kezemben egy fegyver volt. Döbbenten meredtem rá, majd pedig néztem uramra. A Mjölnir? Thorson? Nem, itt valami nagyon nem volt rendben, körbenéztem a társaságon és Halla-ra mosolyogtam, amikor megláttam. Legalább ő biztonságban volt és egyben is. Királynő lett, Loki lánya… ezt olyan nehéz volt elhinni, de tényleg igaz volt, tudtam emlékeztem rá. Gyönyörűbb, mint valaha… de megráztam a fejemet, egyelőre nem volt ezzel szabad törődnöm. Egyelőre a másik kérdés fontosabb volt. a szemem lassan tévedt a halott Landraf-ra. Semmit sem tudtam róla és megöltem úgy, hogy más esetben nem tettem volna meg.
< - Királyom! – hajtottam fejet Thor előtt, majd pedig tétován szólaltam meg. – Atyám? Egyelőre, ha megbocsátasz, jóvá kell tennem, amit okoztam… – majd pedig Halla-ra pillantottam és kedvesen rámosolyogtam. – Szerelmem! >
Felkeltem térdelésből és odaléptem a kezemben a Mjölnirrel Landraf holtteste felé. Itt nem volt Hela, így nem követelhettem attól a nőtől, pedig igazán megtettem volna azért, amit okozott. Amit tett, igazából nem nehezteltem rá, Loki lánya, így semmi mást nem vártam tőle. Reménykedtem, hogy sikerül, amit akarok, nem voltam soha sem mágiahasználó, de talán a kalapácsnak van annyi ereje, hogy visszahozza a férfit az életbe. A lelke még mindig ott volt a testébe zárva, láttam hála Hela-nak. Felemeltem a levegőbe a kalapácsot, amin a villámok lassan cikáztak körbe. Lecsuktam a szemem, de előtte még egy pillantást vetettem a halottra.
< - Tudom, hogy nem vagytok itt – mondtam halkan. – Hogy nem hallhatjátok ősi istenek a kérésemet, de így is adjatok kellő erőt, hogy jóvátehessem mindazt, amit okoztam Hela rontása alatt… felsőbb hatalmak hozzátok vissza életbe ezt az ifjú harcost, aki nem tehet arról, hogy erre a sorsa jutott… Ha kell az életemet adom az övéért… >
A villámok most már sokkal vadabbul cikáztak a Mjölnir körül, majd pedig lesújtottam vele a holttestre remélve, hogy azt a hatást keltik, amit én szerettem volna…

Lágyan mosolyodtam el és hosszú idő után „emberi” érzelem is kiült az arcomra, ahogyan Einar-t figyeltem. Szeretet… nem sokan láthatták ezt az arcot tőlem immáron lassan két évszázada, csak ő. Az egyetlen személy, aki igazán ismert és az pedig ő volt. legszívesebben a nyakába ugrottam volna és csókoltam volna meg ennyi idő után, de türtőztetnem kellett magamat, nem illett volna az egész helyzethez. Ő maga is zavart volt kissé, igaz ki nem. Több mint ötszáz éve ismertem és egyikünk sem tudta, hogy ki is valójában, de most újra itt volt, mint régen. Csak ne lett volna minden olyan komplikált, hogy legnagyobb ellenségem fia…
< - Szerelmem – suttogtam én is, amikor ő is megtette. >
Figyeltem, ahogyan Landraf-hoz lépett és próbált tenni valamit vele. Szóval ő maga ölte meg. Ügyes, igazából bármiért is kapta ezt a sorsot megérdemelte, ha elmegy hősködni, akkor ne is csodálkozzon, hogy így végzi. A halandók közben elmennek a többit megölni. Nekem is mennem kellett, ugyanis revánsot akartam venni azon a narancssárga valamin, hogy végzett azzal a fekete bőrűvel. Dilemma… a régen nem látott szerető, vagy a bosszú… a bosszú elmarad, ugyanis még Thor válaszára is kíváncsi voltam, hogy miként is magyarázza meg azt a tényt, hogy Einar a fia…

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-20 17:55:20)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#137 2009-08-25 19:03:37

Yvette
5. szint - 12 kredit
Regisztrált: 2007-11-14
Üzenetek: 387
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Azért lelőhetem, ugye? - belenéz Morsus szemébe és a kezével legyint, majd megvakarja a tarkóját, közben visszakozik. - Ne... nem szóltam. Khm folytassátok!

~ Béna.
~ Idióta.
~ Rossz riposzt.
~ Kuss.
~ Megint kezdi...
~ KUSS! Lehet, nem ártana kicsit figyelni, nem gondolod?
~ Nem.

- Te, honnan tudod a nevem? Meg, hogy mire vagyok képes?

~ Ki ez vajon?
~ Baltikád nem tudja?
~ Most szivatsz, igaz?
~ Miért, annak hangzott?
~ Határozottan.
~ Akkor határozottan igen.
~ Kösz.
~ Nincs mit.
~ Korcs!
~ K*rva!

-Te - fordul Balthazar felé. - Ez... ki ez? - bök a kap felé. - Meg ha már így összegyűltünk mik a csápos csávók meg a többi fura szerzet? És főleg, az az alak, honnan tudja ki vagyok?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#138 2009-08-25 21:03:22

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

A meditációs próbálkozásom eltart egy ideig, majd pedig Serena hangjára leszek figyelmes, s füleim hegyezem, majd pedig felpattanok.
- Megyek Serena – mondom, s már lépteim gyorsítva megyek hozzá közel, majd pedig követem őket, hogy tudjak segíteni abban amiben kell. Figyelem, hogy egész pontosan merre megyünk, miközben nyújtózok egyet felfelé.
- Egész pontosan mit is próbálunk tenni Serena? - kérdem, s csípőm ringatva a farkam csóválva sétálgatok mellette. Füleim hegyezem, s látszik rajtam, hogy minél távolabb kerülünk az Asgardiaktól annál boldogabb vagyok, azaz, hogy pontos legyek attól a fekete tüzes Asgardi csajszitól. Azonban mikor a mennydörgést hallom és a villámokat látom, akkor behúzom a nyakam, s a füleim lekonyulnak, ahogy az eget nézem. Majd sóhajtok egyet, s masírozok szépen tovább a kis csoporttal amíg oda nem érünk, ahova kell.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#139 2009-08-25 23:23:52

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Taonak nem sok ideje marad a meditációra, némileg rendezi gondolatait, de elmélyednie bennük nincs idő, az asgardiak megbeszélést tartanak, csatlakoznak a nagyok, elbeszélgetnek a tervről, ő eközben valahol egy jéghideg vízesés alatt áll ruha nélkül, és elméjét tisztítja. Egyszercsak aztán egy férfihang a nevét mondja, szemei nem nyílnak még ki, csak hallgatja az utasításokat. Úgy véli, talán Amerika Kapitány hallhatta, de végülis ez mindegy is, hiszen a lényeg, hogy ez a vezető most. Logannel osztotta őt egy csapatba - ez valószínűleg a lehető legjobb lehetőség volt számára. Valaki, aki mellett nem kell beszélnie, aki nem nézi le, és aki talán a legjobb megérti innen, visszafelé ugyan ezek talán kérdésesek, de talán Logan sem fog kiborulni, mint Jackie mellett. A feladat toborzás, összegyűjteni a hadrafoghatókat, akik lelkesek is, nem lesz könnyű, egyelőre valószínűleg még teljes a pánik és az értetlenség az emberek körében. Mikor a kapitány befejezte lelkesítő beszédét, mely leginkább úgy hangzott, mintha összeollózta volna néhány tíz-húsz évvel ezelőtti filmből, Tao mély levegőt vesz, aztán feláll, és megkeresi Logant. Hirtelen nem jött meg a kedve egy kis diszkurzushoz, így Logannek csak fejével biccent, hogy hagyják magukra a társaságot, és induljanak meg a jelzett irányba.*
-Van valami terved, hogy mivel vesszük rá az embereket a harcra? *Kérdez rá, mikor már kicsit messzebb járnak. A feladat nyilván nem csak az önkéntjelentkezők összegyűjtése, az nem nagy dolog, inkább még több ember moralizálása.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#140 2009-08-26 03:05:50

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Továbbra is a földön ülök hallgatom a kapitány és az északi isten szavait. Közben latolgatom, hogy merre mennyek. Bár nem vagyok csúcs formában, de nem is vagyok túl érzékeny szociálisan, így úgy érzem nem megyek népeket terelni. – Én mennék harcolni Thanos hordájával, ha neked megfelel. Esetleg ha van egyéb dolgod számomra Kapitány, kérlek szólj. – Mondom miközben felállók a földről és leporolom a kabátom hátsó részét. Ha a többiek bevesznek a támadó csapatban akkor még indulás előtt elő kapom a fegyverem és tárat cserélek benne, hogy készen álljak a harcra, majd csatlakozok az épp induló csapathoz. Ha úgy érzik, hogy a sérülésem vagy egyéb okok miatt nem kéne velük tartanom akkor egy „ Igenis!” közben oda sétálok a Jackiék féle csapathoz és elteszem a pengéimet, nehogy túl fenyegetően nézzek k a civilek szemében.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#141 2009-08-26 08:11:58

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Úgy fest lassan helyreáll a világ rendje és neki még csak meg sem fordul a fejében, hogy hátra van még egy Galactus is, hisz amíg ő itt van, addig esélyük sincs hazajutni. Logan lelkesítő szövege neki valamicskét hatott, bár ettől nem érzi magát használhatóbbnak. Ha harc lesz, akkor is a lábával fog gondolkozni, az biztos. Látja, hogy a vezírek azokkal az asgardiakkal diskurálnak. Csak most tűnik fel neki Thordin, akit bizony ismer a New Jersey-i parlamentből. Fura ez az egész. Csak arra eszmél fel a nagy figyelés közben, hogy beosztották valahova. Tekintetével elkezdi keresni az illetékeseket, bár arról gőze sincs, hogy ki az az Yvette, de Sólyomszem és Centurio kilétében már biztos, szóval a közelükbe sétál. Valahogy nem vigasztalja, hogy pont velük kell mennie, de legalább kicsi az esélye, hogy az említett technika közelében bármilyen harc lenne. Mondjuk ő legfeljebb generátorként tud üzemelni, mert a szereléshez nem konyít.
- Milyen technikához kéne érteni? - Kérdését leginkább Sólyomszemékhez intézi, hiszen jó lenne behatárolni, hogy mi az uticél. Lelkesedésén még lehetne kicsit javítani, de mindenképp pozitív jel, hogy már hajlandó segíteni.


Igyekszik a Kapitány közelében maradni. A legtöbb hős közül ő a kedvence, hiszen már jó sokat utánaolvasott, és most éppen lelkesen ápolgatja a sztár-rajongó viszonyt, ami abból áll, hogy csendben követi. Egészen addig amíg Serena el nem hívja végül. Természetesen hallotta, hogy itt mindenki megy amerre lát, sérülteket gyógyítani, meg technikázni, meg ilyenek, de őt ez hol érdekli, úgysem tud segíteni. Viszont ekkor a nő megszólítja. Még egy bizonytalan pillantást vet a Kapitányra rajongói áhítattal, majd megindul Serenáék...oh pardon...Jackie-ék csapatával.
- Deborának hívnak, de általában mindenki csak Debienek szólít. A sérültekkel foglalkozunk? Mert akkor esetleg fel tudnám magamra hívni a városiak figyelmét. Nem sokmindenre jó itt a képességem, de erre igen. - Mondja kedves mosollyal, miközben sétál Serena mellett. Orvostudományhoz nem nagyon ért, csak amennyit tanult a suliban biológiából és egészségtanból. Viszont nagyon szívesen hirdet, hiszen képességénél fogva elég sok hangot tud utánozni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#142 2009-08-26 17:45:00

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Thordin másodjára, vagy netán már harmadjára tűri derekasan, ahogy Thena kioktatja őt, ami nem lenne gond de ezeket a szavakat, rend szerint egy-egy ütés is kíséri. Thordin vesz egy mély levegőt, és elhúzza száját. Nem felesel, vagy bármi hasonló, hisz tiszteli a lányt, apját pedig még inkább. Így bólint egyet, majd pedig némaságba burkolódzik. Hallgatja a paktumot, melyet Thor, a Kapitánnyal köt, ezek után pedig az érkező Amorát nézi, aki azzal a férfival jelenik meg, aki ellen a harcos annyira élvezte a harcot.
Amikor kiderül, hogy valójában kinek a fia, Thordin értetlenül néz, majd elszégyelli magát, hogy korábban rá rántott kardot. Teljesen maga alá kerül, és bűnbánó arccal néz.
Az utána következő fordulatra, pedig megnémultan áll továbbra is. Akár egy só bálvány, úgy áll meredten. Teljesen belekavarodott az egészbe. Eléggé skként érte a dolog. Bár leginkább, hogy rátámadt Einarra. Kissé kívűlállónak érzi most magát. Tétlenűl, és teljesen ledöbbenve hallgat.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#143 2009-08-26 18:17:35

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio még továbbra is Thena mellett állva hallgat, és figyel. Lassan kezd kihátrálni, mert egyre kényelmetlenebb neki az Asgardiak között lébecolni. Nem tartozik közéjük, akár mennyire is Thor az Angyalok vezetője, attól még nem sok kedve van barátkozni az „istenekkel”: Elismeri, tiszteli őket, de nem. Miután a többiek mellé szegődött, kiket már jobban ismer, hallgatta továbbra is az elhangzottakat. Amikor Kapitány a feladatokról kezdett beszélni, a páncélos csak bólintással jelezte, hogy részéről minden rendben. Bár V.I.K.I. nélkül nehezebb dolga lesz, de talán meg tudja majd javítani. Ám ha nem, úgy is boldogul, bár nem annyira tökéletesen, mint a páncéljának programjával.
A további kiosztottak hallatán is jelet adott arról, hogy minden világos számára. Igaz, Sólyomszemen kívül a másik kettővel nincs „szorosabb” kapcsolata, de bizonyára nem lesz nézeteltérés. Amikor Martin kérdést tesz fel, A páncélos elé lép, és egysíkú hangnemben, némileg unottan válaszol. Nem azért, mert problémája van Davissel, hanem mert a jelenlegi helyzettel van némi gondja. Legalább nem kell harcolnia…

-A képességedre lesz szükség, nem a tudásodra. Ha jól vagyok értesülve, elektromosság a mutáns adományod. Jól fog jönni…

Közli, majd pedig Amerika Kapitánya felé fordul, és várakozóan áll, és várja merre tovább. A felhőkarcolóba, ami korábban a menedékük volt, bizonyára nem sok eséllyel térnének vissza, így bizonyára új helyre települnek le. Bár ki tudja…
Az istenek további kis problémáját, nem igazán követi figyelemmel a páncélos. Mivel nem ismer senkit Thoron kívül, őt is csak érintőlegesen, így nem nagyon zaklatja, miféle családi problémájuk van.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#144 2009-08-28 18:36:47

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Még mindig értetlenül állok az egész történés ellőtt. Senki nem akar felvilágosítani arról hogy mi folyik itt. Nem sok figyelmet fordítok a halandókra, inkább Amorát figyelem ahogy hirtelen megjelenik Einar-ral és közös varázslásba kezdenek. A mágia ereje szinte bizsergeti a bőrömet. Ahogy végeztek Einar megszabadul Hella irányítása alól. A többi igencsak zavaros. Thor fia lenne és Halla szerelme? Úgy tűnik Asgard sem másabb a halandó világnál.

<-Mik ki nem derülnek...->

Szűröm a szavakat a fogaim közt, bár nem igazán félek attól hogy más is hallja azokat.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#145 2009-08-31 18:27:27

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Sólyomszem Yvettere nézett mosolyogva miközben a robot roncsokhoz lépve nézegetni kezdte őket.
- A Kapitány a kollégám, vagyis ahhoz nagyon hasonló és dumáltunk. Az életem unalmas így rólad meséltem neki.
Mondja Sólyom és a lányra mosolyog majd felnéz Centuriora.
- Barátunk jól mondja kellenének az elektromos érintéseid, hogy életet leheljünk ebben a roncsba.
Aztán elkezdi leszedni a fém réteget és nézi a mechanikáját.
- Hasonló a kree-hez. Drágám nézd meg azt a tankot hátha elindul.

Logan Taora mosolyog kegyetlen nyugalommal.
- Úgy, hogy most nyerni fogunk kölyök.
Mondja nyugodtan Logan.
- Szóval ki jön befejezni a játékot?
Kérdi Logan.

Tyler és csapata ekkor veszi észre a házakból kilépő tömeget. rettegő és aggódó civilek, akik semmit sem tudnak az egészről.

Thor nem is néz Hallára, de felel a kérdésére.
- Itt tudtam meg az anyjától, aki elrejtette előlem és a atyád elől, hogy nem kerüljön ő is a háborúba.
Néz ekkor Amorára.
- A fivérem...
Mondja megrázkódva Thena, de ezeket a szavakat elnyeli a villámok hangja, amivel Einar életre kelti a holt szöveteket és pár pillanat alatt újra feltámasztja Landrafot.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#146 2009-08-31 18:50:33

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulkról elterelődik a figyelem, miközben étel után kutakodik. Egy helyen teljesen felszántotta a földet, és alatta, kis üregekben gilisztára emlékeztető élőlényeket talált. Most azokat szippantja fel, akár a spagettitésztát.

- Hulknak ízlik kis giliszta. Csirkeízű.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#147 2009-08-31 18:53:23

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Ahol tudok, segítek a Grendi-féle gyógyító csápokkal, de ezeket elsősorban öngyógyításra kell használni, ha jól emlékszem. Most, hogy másokat is gyógyítgattam velük, én egészen legyengültem, úgyhogy egy kicsit muszáj lecsüccsennem.

- Huh… Egy kis időt kérek, srácok és srácinák. Asszem leeresztettem kicsit. Szerintem pár perc, és összeszedem magam… Más nem éhes és szomjas amúgy?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#148 2009-08-31 19:12:33

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Ko-Rel a kékbőrű nő – néztem Jackie-re, majd Tyler-re mutattam. – Ő pedig Tyler.
Hol voltak eddig a többiek? Azt megszoktam teljes mértékben, hogy Jackie semmit sem tud, így ezen nem is akadtam fenn, mert ő legalább mindig ilyen volt, de Nikita kérdése. Mennyire figyelt arra, amikor elmondták a feladatunkat? Vettem egy mély levegőt úgy tűnt, hogy semennyire sem. Tyler felé néztem, ő már neki is állt, hogy keressen valami helyet, hogy hova kell mennünk, vagy hol helyezhetjük el a sérülteket. Lassan odaértünk a civilekhez, akiknek láthatóan nem volt semmilyen fogalmuk arról, hogy mi folyik itt. Igazából lassan nekünk sem, csak próbáltunk túlélni, így, hogy mit is mondjuk nekik fogalmam sem volt. Nikita felé fordultam és hozzá intéztem a szavaimat.
- Megpróbálunk a sérülteken segíteni és elmagyarázni az ittenieknek, hogy mi is a helyzet – mondtam.
Végignéztem az embereken, reménykedtem, hogy lesz még itt orvos, rendben, hogy a kék nő is az volt, de hogy mások az igazán érdekelt volna. ugyanis ő értett hozzá, Jackie tudott a csápokkal részben gyógyítani, lehet, hogy Adia-nak és Kyra-nak is ment volna, de ez pánikot is okozhatott a sima egyszerű emberek közelében, így nem biztos, hogy jó ötlet lenne, ha ők nagyon beleavatkoznának a dolgokba. Debi-re mosolyogtam, reméltem, hogy nem lesz arra szükség, hogy felhívja a figyelmét az embereknek arra, hogy itt vagyunk.
- Emberek, kérem mindenki figyeljen rám! – kiáltottam a tömeg felé, remélem legalább néhányan idefigyelnek. – Tudom, hogy nagyon zavaros ez a helyzet most, amiben vagyunk, azért vagyunk mind itt, hogy segítsünk és válaszoljunk a kérdéseikre, de kérem majd egyesével tegyék fel őket. Röviden az a helyzet, hogy itt ragadtunk, és össze kell fognunk azért, hogy minden rendben legyen. Kérem elsőként azok jelentkezzenek, akik megsérültek és ellátásra szorulnak, illetve értenek a gyógyításhoz bármilyen formában…
Reménykedtem, hogy kevés a sérült és a másikból vannak többen.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#149 2009-08-31 19:15:50

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Sötétség… mindenütt.

Beborít…

Ellepi az elmém…

Átadom magam neki… Nem küzdök ellene.







… fény…? Az… emlékeim…?

Nero Vincenzo…

Az AIM hosszú ideje gyűjtötte ellenségei DNS-mintáit, melyeket felhasználva klónozással és génmanipulációval létrehozták mindenki továbbfejlesztett, erősebb és nem utolsósorban gonoszabb verzióját…

Az egyik lemásolt hős Fandral volt, akinek az átalakított klónja emberként mintha Fandral emberi alakjának, Dantének az ikertestvére volna, asgardiként viszont egy hatalmas, félelmetes, baltás igazságosztó… Ez vagyok én…

Végül kiszabadultam az AIM befolyása alól, visszatértem Asgardra, ahol megtudtam, ki és mi is vagyok valójában. 10 földi évnek megfelelő időt töltöttem el az Alvilágban annak űrnőjével, Helával, és ez alatt az idő alatt sokat változtam. Megszerettem emberi testemet és kinézetemet, és immár abban is legalább olyan erős voltam, mint asgardi alakomban…

Az alternatív Hela azonban csak az asgardi erőmet és énemet tudta magával vinni az Alvilágba, mivel előtte még az evilági Hela mágia útján elzárta előle az emberi valómat. Így történt… Az eset után elájultam, és elvesztettem minden emlékemet. Egyedül emberi nevem, a Nero Vincenzo maradt meg memóriámban, valamint az Alvilágban szerzett erőm is.

Én vagyok… Landraf…

A klónozott asgardi… asgardi alak nélkül… alvilági mágiával…

Landraf…

Landraf…

- LANDRAF!!!

Üvöltve, izzadva ébredek fel, és érzem, ahogy az ébredéssel egy időben szétcsapott testemből a vörös mágia fénye…

Élek. És emlékezem… mindenre.

Felállok, és szememben iszonyú dühvel nézek körbe.

- Miért… hoztatok vissza?

Redrose városának része 44092622

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#150 2009-08-31 19:46:05

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A távolodó társaság felé nézett, amikor elindultak a civilekhez, hogy segítséget szerezzenek. Még mindig Blake mellett térdelt és próbálta életben tartani a férfit. Komplex felszereléssel mennyivel könnyebb lett volna, vagy pedig azzal a szérummal, amit Morsus adott oda neki, de nem. Az ellenség egyik tagjára nem fogja elpazarolni, hiszen még mindig volt másik esély is arra, hogy megmeneküljön és nem adhatott a szerből egy olyasvalakinek, aki ellenük volt, miközben erre a sajátjaiknak sokkal nagyobb szükségük lesz a későbbiekben. Ha sikerült stabilizálnia a férfit, akkor óvatosan emelte fel a földről és gyalog indult a kis csoport után. Miközben haladt már hallotta az ősz hajú lány szavait, miközben kérte az embereket arra, hogy segítsenek. Akkor ezzel is hamarabb fognak előrébb jutni az egész kérdésben. Hátrapillantott a hegy felé, még mindig úgy érezte, hogy mennie kellene segíteni, de Ko-Rel tökéletesen tisztában volt azzal is, hogyha a civilek között nem lesz senki sem, aki orvos lenne, vagy pedig értene ezekhez, akkor itt ragadt, mert segítenie kellene. Időközben az istenek felé pillantott, amikor egy újabb villámlás csapott be a közelbe, vagyis pontosan közöttük zajlott ez, megcsóválta a fejét majd pedig újra a civilek felé pillantott. Közelebb lépett oda hozzájuk és óvatosan letette a földre a sérült Blake-t.
Amennyiben végül sikerül itt valakit találni, aki orvos, vagy ápoló abban az esetben odarepül az egész végén Logan-hez és Tao-hoz, hogy ő maga is velük tartson, ha nincs, akkor marad a civilekkel.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:44

#151 2009-08-31 19:59:33

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nos, Logan terve magáért beszél, tulajdonképpen nem tudja, mit is tehetne még a siker érdekében, leginkább magabiztosnak és bíztatónak kéne tűnnie Logan oldalán. Végigpillant magán, a fekete atléta, a bakkancs és a túranadrág egy kissé viseltes kezd már lenni, de jobb híján megteszi. Aztán a tömegre figyel, tényleg ki kéne találni valamit, ez a leharcolt arc olyan, mintha most omlott volna rá egy hegy, és akkor még keveset mondtunk. Karjait összefonja, kihúzza magát, és belegondol, hogy amit Logan mondott, nem is akkora baromság, ezúttal tényleg nyerhetnek. A "kölyök" egy kicsit meglepte, nem mintha nem lenne teljesen jogos, hallott már egy s mást Loganről, csak egyszerűen nincs hozzászokva a megszólításhoz. Visszagondolva az utóbbi időkben egyre gyakrabban viselkedett úgy... Nos, olyan Rozsomákosan. Bár talán csak beképzeli magának, de egy pillanatra úgy érezte: milyen nevetséges, hogy miközben Nikita őt tekinti mesterének, még neki is bőven van mit tanulnia, és ez a "kölyök" - mintha Tao lenne a tanítvány, és Logan a bölcs öreg. Ez a gondolat az, ami magabiztos mosolyt csal arcára, majd Ko-Relt pillantja meg, és hirtelen elszáll minden kétsége, fogalma sincs miért, de a kék nő látványa valahogy... Megnyugtatja.*
-Nem is tudom, mikor volt utoljára, hogy nem a túlélésért küzdöttem. Ezúttal a győzelemért harcolunk!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#152 2009-08-31 21:56:24

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Thena arcán láttam hasonló döbbenetet, mint a sajátomon, amikor kiderült, hogy ki is Einar. A kutya végig csöndben volt, míg Laaksonen nem sokat tudott kinyögni. Thor nem nézett rám, helyette Amora-ra, de a választ nekem intézte. A szőke hajú nőre pillantottam, tudta, mindig is tudta és hagyta, hogy megöljem! Pontosabban hagyta, hogy levadásszuk egymást és Loki egymás ellen próbáljon minket hergelni. Annyira jellemző! Dühösen néztem még mindig a szőke nőre, miközben egy újabb villám csapott be a földbe a közelükben. Megmenteni Landraf-ot? Ugye ezt tényleg nem gondolta komolyan Einar? Amikor már végre véglegesen is megszabadultunk drága nővérem kis klón ágymelegítőjétől, nem erre az én párom hozza vissza az életbe. Miért nem lehet egyszer valami az életben tökéletes? Úgy tűnt, hogy ez még az isteneknek sem adatott meg, megcsóváltam a fejemet és végignéztem a társaságon, Thena már megint a kiborulás szélén állt, a többiek pedig a nem értjük, hogy mégis mi a fészkes fene folyik ezen a helyen. Oké, én is a kiborulás szélén álltam, mert Thor fia?! Ez még nekem is kissé sok volt, hogyan lehet a legnagyobb ellenségem és azon személy fia, akit a lehető legjobban gyűlöltem és vetettem meg a kilenc világ mindegyikén és még azon is túl? Még a vörös fény is megjelent körülötte, megvetően néztem le rá, hányadszorra is adja elő ezt a mutatványt? Végül dühösen állt fel és nézett ránk.
- Asgardra Landraf! Neked tényleg semmi sem jó?! – kérdeztem megvetően. – Ha ennyire zavar, akkor máris visszaküldhetlek a pokolba, de ezúttal véglegesen!
Az egyik kezemben tűzlabda kezdett növekedni és közelebb léptem felé Einar háta mögött. Kinyújtottam a kezemet, hogy támadhassak, amikor anélkül, hogy hátranézett volna Einar megragadta erősen a csuklómat, és lefelé nyomta a kezem.

Tökéletesen hallottam a megdöbbenéseket, az az igazság, hogy ha kerestem volna a szavakat sem találtam volna erre semmit sem. Próbáltam nem a többiek arcába, szemébe nézni, mert lehet, hogy én sokkal jobban zavarban voltam, mint ők. Ez így mindent megnehezített, vagy éppen megkönnyített? Nem tudtam… azt igen, hogy Halla mennyire gyűlöli Thor-t és mindent amihez a királyomnak köze van, és ez a hír. Amora pedig tudta és az az asszony lett volna a szülőanyám és az úrnőm Thena? Megcsóváltam a fejemet, majd pedig igyekeztem elterelni a gondolataimat és nem rájuk figyelni illetve arra, hogy mindenki mit is gondol a helyzetről. Csak én éreztem magam még jobban kínosan ettől az egésztől. Egy pillanatra még Thena-ra pillantottam, majd pedig a földön fekvő férfira és a villámok ekkor csaptak le. Mikor kinyitottam a szemem már láttam, hogy a sérülései elmúltak. Megkönnyebbülten lélegeztem fel egy pillanatra, hogy legalább ezt megúszta és életben lesz. Vöröses fény vette körbe, amitől elfintorodtam, nem örültem annak, hogy ezt kell újra látnom, túlságosan is rá emlékeztetett. Hela-ra. A férfi felállt és meg is szólalt, amire már hallottam is Halla válaszát. Ismertem annyira, hogy tudjam, mire készül, azonnal hátranyúltam megérzésből és valóban sikerült is elkapnom a csuklóját. Figyelmeztetően pillantottam a lányra és láttam, hogy rám vicsorog. Magamban már vigyorogtam, szóval eddig tartott a pár másodperces tűzszünet kettőnk között. Nem engedtem el a karját, hanem magamhoz húztam, láttam a szemén, hogy mit akar egyszerre fordultunk a feltámasztott férfi felé.
< – CSÖND! – rivallt Einar és Thorhalla teljesen egyszerre Landraf-ra, majd tökéletesen egyszerre folytatták. – Ha nem látnád másnak is vannak gondjai! >

Ezzel egy másodpercre még megvetően tudtam nézni az ősz hajú férfira, majd pedig a következő pillanatban Einar keze elengedte a csuklómat, és a tarkómra csúsztatta. Feleszmélni sem volt időm, már teljesen magához rántott és meg is csókolt. Szenvedélyesen csókoltam vissza, miközben szorosan hozzá simultam és átkaroltam én is. Kettőnk közé nem kellettek szavak ennyi idő után, már pusztán a másik rezzenéséből tudtuk, hogy mit akar a másik. Most a többiek sem számítottak, ó, mikor is érdekeltek engem Thor-ék, vagy, hogy mit gondolnak rólam? Soha sem, most pedig már főleg nem. Néhány másodperc után azonban mégis elhúzódtam Einar-tól és ellöktem magamtól.
< - Elárulnád, hogy mégis hogyan lehetsz ennyire idióta?! – kérdeztem dühösen. >
< – Valahogyan éreztem, hogy ezt nem fogom megúszni – vontam meg a vállam. – Nem lehetne négyszemközt? >
< - Nem, nem lehetne! – mondtam. – Úgy illik, hogy a család is halja nem?! >
< – Halla! – feleltem nyugodtan, még nem voltam dühös. – Ezt szerintem tényleg nem itt kellene megbeszélni… >
< - Nekem ugyanúgy a családom, szóval igen! – vicsorogtam. – Elárulná mégis valaki, hogy ezt hogyan hozták össze? Mert odafenn valaki átkozottul jól szórakozott az biztos! Nézzük, vegyünk egy tizennégy éves kamasz lányt, Thorhalla Hyrrokkin-t és egy tizenhat éves kamasz fiút Einar Fonnson-t. ekkor találkoznak először Fonn-ék birtokán, ahol nolám első látásra egymásba szeretnek örök időkre, ami itt jelenleg ötszázharminckilenc év, anélkül, hogy tudnák, hogy a lány Loki leánya, míg a fiú Thor fia! Az ősi istenek átkozottul elvoltak! Ha tudtuk volna, hogy kik vagyunk, ha ott nevelkedünk fel, ahol kell, akkor soha, de soha sem következik be ez. Minket egész életünkben átvertek, az érzéseink sem a sajátjaink! Honnan tudhatnánk, hogy amit érzünk egymás iránt az valóság-e vagy pedig csak mágia?! >
< – Az érzéseinknek nem parancsolhatunk Halla! Most komolyan azt akarod leverni rajtam, hogy az vagyok, aki?! – kérdeztem immáron én is dühösen. >
< - Nem úgy látszik?! – csattantam fel. – De igen, amúgy pontosan azt akarom! >
< – Semmit sem változtál – emeltem fel a hangomat most már. >
< - Te sem panaszkodhatsz drágám! – csattantam fel. – De legalább már tudom, hogy a makacsságodat és önfejűségedet és azt a hatalmas önfeláldozó hozzáállást honnan örökölted! Attól ott! – mutattam Thor-ra. >
< – Te pedig a felsőbbrendűségi tudatodat és azt, hogy egyenesen megveted és lenézed a halandókat! És azt, hogy mindenkit csak játékszernek tekintesz körülötted! Csak én nem tudok már mutogatni! >
< - Már megint a halandók – morogtam. – Nem te éltél közöttük negyed évszázadot, mert száműztek oda! >
< – Én többet, és önként mentem közéjük, igenis megérdemlik a védelmünket annak ellenére, hogy te nem így véled. És megérdemelted, hogy száműztek, sőt én többet is adtam volna nemcsak negyed évszázadot, hogy észhez térj! >
< - Hogy mi?! – csattantam fel. – Már megint itt tartunk? Visszatartottalak valaha is attól, hogy menj és védd meg őket?! És köszönöm, de teljesen észhez vagyok térve! Mindig is úgy voltam. >
< – Soha sem voltál – nevettem fel. – Nem, de ha rajtad múlott volna, már régen kiirtottad volna mindet! >
< - Nem rajtam múlott… hanem atyámon. De ez így akkor sem jó, nem lehetsz a fia…
< – Most mondjam, hogy te sem lehetsz Loki lánya? Ezen nem tudok változtatni, ha igaz, de nem befolyásol semmit sem szerelmem. >
< - De igen, mindent megváltoztat. >
< – Gyere ide! – nyújtottam ki a kezem Halla felé. >
Mi volt a szemében a megszokott dolgon kívül? Nem tudtam volna megmondani, félelem talán? Más észre sem vehette, hiszen nem ismerte annyira, mint én. Gyűlölte Thor-t, még mindig őt hibáztatta a szülei halála miatt. Soha sem fogja tudni megbocsátani neki és most még ez is. Kedvesen mosolyogtam rá, nem akartam fájdalmat okozni neki, de nem tudtam, hogy miként lesz képes ezt megemészteni.

Tétován néztem a kezére, lassan jutott csak el a tudatomig, hogy mindenki itt van és végignézték az egész veszekedést, vitatkozást. Kinyújtottam a kezem és az övébe fontam, majd pedig egészen közel léptem hozzá és előtte álltam meg. Végigsimítottam az arcán, majd pedig most én csókoltam meg. Úgy egy perc után váltam el tőle és rámosolyogtam.
< - El sem tudom mondani, hogy mennyire hiányoztál – suttogtam, hogy más ne hallja. – Sajnálom, hogy megöltelek… milliószor megbántam már…>
< - Te is hiányoztál – mosolyogtam én is. – Nem, nem sajnálod és nem bántad meg, de nem zavar. Tetted, amit kellett, hasonló helyzetben én is így tettem volna. >
< - Menj és ismerkedj velük – mondtam immár hangosan, ahogyan elléptem tőle. – Én eddig felvilágosítom Laaksonen-t. >
Odafordultam a férfi felé és gúnyosan mosolyodtam és milyen szomorú, hogy semmit sem tud a pici áruló. Akit úgyszintén száműztek Midgardra, mert atyám pártján állt.
< - Eléggé el vagy veszve – mondtam. – Ide kerültünk erre a helyre, ha legyőzzük az ellenséginket, akkor egy entitás, aki magát „Túlontúlinak” hívja teljesíti a kívánságait. Megegyeztünk Thor-ral, hogy minden Asgardi oldal egyesül és amolyan harmadik félként veszünk részt a küzdelemben, és csak akkor avatkozunk bele ebbe, ha vészhelyzet van. Mint most is volt. Jöttünk és megmentettük a halandókat. Egyelőre itt tartunk, és érdekelne, hogy csatlakozol-e hozzánk, vagy pedig maradsz majd a halandókkal… >
Ezzel végül elfordultam tőle és lustán néztem végig Landraf-on, még mindig nem értettem, hogy Hela miként volt ebbe képes beleszeretni. Szánalmas… és amikor még angolul is beszélt, nem is gondolok rá, mert még a végén megint felhúzom magamat az egészen.
- Téged eddig elfelejtettelek? – fordultam Landraf felé. – Inkább hallgass és örülj, hogy visszahozott az életbe! – mondtam dühösen. – Komolyan mindennel bajod van édesem?! Jöttünk ls megmentettük a halandók hátsóját, ahogyan te magad is akartad. De nem! Neked előre kellett rohannod fej nélkül a falba, azt hittem, hogy a nővérem legalább némi észt vert beléd, de nem, ugyanolyan ostoba idióta maradtál, mint voltál!

– Halla, elég! – szóltam bele. – Azért hoztalak vissza, mert megöltelek, igazságtalanul. Sajnálom barátom, nem voltam önmagam, amikor megtettem. Más esetben soha sem harcoltam volna egy olyan nem egyenlő és igazságtalan küzdelemben. És köszönöm, hogy megmentetted az életem, nem volt jogom elvenni utána a tiedet… Ezért.
Ezzel megcsóváltam a fejemet elfordultam az ősz hajú férfitól. Akkor most jöjjön az egész dolog legkellemetlenebb része, beszéljünk a „családdal”. Lassan lépetem oda lehajtott fejjel a királyom elé, nem mertem a szemébe nézni, se neki, se a többieknek. Végül mégis Thena-ra pillantottam, mintha erőt akartam volna meríteni belőle, végül is ő is harcos volt, akárcsak én. Együtt harcoltunk mióta az eszünket tudtuk. Vettem egy mély levegőt és összeszedtem a bátorságomat, majd pedig felnéztem Thor szemébe és a Mjölnir-t felé nyújtottam.
< - Ezt azt hiszem, hogy igazából téged illet – mondtam zavartan. – Bocsáss meg uram, de igazán kellemetlen ez a helyzet, azt hiszem, hogy nem csak nekem, hanem nektek hármótonak is… vagyis négyőtöknek, ahogyan hallhattátok. Nem igazán erre a hírre számítottam, amikor visszatérek a halálból. És be kell valljam, hogy nem tudok mit kezdeni a helyzettel, mit mondani, vagy tenni – zavartan nyúltam fel a fejemhez és túrtam bele a hajamba. – Nem igazán vagyok a szavak embere, az Halla… megtisztelő, hogy az lehetek, aki… hogyan lehetséges mindez? – bukott ki végül belőlem a kérdés.

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-20 18:01:20)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#153 2009-09-01 00:05:54

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Nem nagyon figyelnek rám, így lassan megfordulok – lehetőleg úgy, hogy a farkammal ne mérjek súlyos csapást a körülöttem lévőkre – s aztán megindulok az asgardi csapat felé. Épp jókor, hogy fergeteges műsorban legyen részem. Pontosabban egy feltámasztás, meg egy oltári nagy vita asgardi módra. Hát ilyen élményben is rég volt részem, így egyszerűen leültem és végig hallgattam, majd felsóhajtottam.
„- A fiatalság hatalmas problémái... nem tudom mi a szánalmasabb, hogy asgardiak, vagy, hogy mindenki előtt teregetik a szennyest. Bár ahogy látom, családban marad a dolog -” morgom magam elé démon nyelven, majd pedig a végén megszólalok.
< - Hát eme eszmecsere igen érdekes volt, s tanulságos. Bár eléggé családi is, így nem igazán akarok belefolyni jobban, mint kéne, azonban miután a boldog és kevésbé boldog egymásra találás meg volt, nem lehetne, hogy teszünk is valamit, ami előre mozdítja az ügyet? Nem akarok olyannak tűnni, mint aki csak magára gondol, de végezzünk itt, s utána, az útjaink remélhetően sok évre külön válnak, vagy ha nem is teljesen, akkor se leszünk ennyire összezárva - > nyugodt ücsörgök még egy kicsit. < - Persze, nem akarok semmit se siettetni véletlenül se. - > fogom magam, s ezután kényelmesen lefekszek, s úgy várakozok, hogy mi is lesz a dolgok vége.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#154 2009-09-01 06:32:04

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Számára igen sok olyan információ derült ki, az elmúlt pár percben, ami kicsit felzaklatja, bár bizonyára közel sem annyira, mint a valóban érintetteket. Az egész lezajló eseményt, még csak tetőzi, mikor Landraf halálából ébred fel. Ábrázatából sejtelmes érzelmek tűnnek elő, ami már nem a kétségeket mutatja. Magabiztosságot. Talán már emlékszik, hogy ki is volt. Remek, most már beláthatja azt, amire hivatott. Thordin szótlan, egy árva mukkot sem bök ki, inkább az őt körülvevő eseményeket figyeli. Közben kezd elgondolkodni azon, hogy Asgard mennyi titkot is rejt magában, amik kitörni akarnak. A férfi kezdi magát feleslegesnek érezni, mivel ő itt már nem egy fontos szereplő. Thornak, és a többieknek biztos van miről beszélni. De Thordint nem igazán érdekli ez, ő nem a család része, így arrébb is lép párat. Egyenesen Laaksonan mellé kerül, akit megszólít.

<-Barátom… korábban elvétettél egy kószaszót, ami igazán felhívta a figyelmemet. Mond, mire kéne emlékeznem? Bár ismerős az arcot… igen, Bifrostról. Emlékszem már. Laaksonan igaz?

Kérdi barátságosan, majd egy pillanatig várja a reagációt, és ha megtörtént, kissé félve, de Thor elé lép.

<-Uram! Tudom, most igazán nagy dolog az életedben, a fiaddal való találkozás, de ha nem haragszol meg, rá ér később is. Mert ha nem cselekszünk, akkor talán többé nem is lesz alkalmad a vele való beszélgetésre.

Mondja tisztelettel hangjában, és a számon kérés távol áll tőle. Csupán a helyzet miatt aggódik, amit mielőbb meg kellene oldani. Thanos, és csatlósai még szabadon vannak, és ne is beszéljünk Galactusról, aki a lehető legnagyobb fenyegetést jelenti.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#155 2009-09-01 06:50:53

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio nehéz léptekkel megindul Sólyomszem után, és egy nagy adag, kiadós roncs elé ér. Neki látnak az ügyködésnek, mire a páncélos is munkába lát. Amint társa leemelte a fém vázát, a sok ezer drót rengetegét kezdte el felmérni a vaskatona. Közelebb lépett, majd pedig neki látott vizsgálni a probléma forrását. Az esetleges elszakadt zsinegeket, drótokat, és áramforrásokat összekapcsolni, vagy leszigetelni. Nem tudja így megállapítani mi lehet a gondja a gépnek, de próbálkozik minden eshetőséggel. A sok civil megjelenésével nem törődik sokat, úgy is belátják jobb ha a házukban maradnak. Bár sehol sem biztonságos, de legalább ne lássák, mibe keveredtek. Amikor a páncélos megtette ami az adott pillanatban tudott, Davis felé fordul, és ha Sólyomszem is netán feladta a próbálkozást, vagy befejezte amit akart, utána szólal meg.

-Most használhatná a képességét, uram!

Mondja tisztelettel, mivel beugrik neki, hogy a New Jersey-i Új Parlament egyik politikusa. Nem érti mért került pont ő egy ilyen helyzetbe, de ahogy elnézi, látni meg áll a talpán a férfi. Nem emlékszik pontosan milyen posztot is tölt be, miniszter, képviselő, de annyit tud, attól hogy még „vége a világnak”, ugyan azok akik. Az asgardiak is asgardiak, az emberek is emberek, és a maguk rangjához mértan ki jár a tisztelet.


A kómából lassan ébredező Pókember felkel, és a földről feltápászkodik. Ahogy körbe néz, látja, már nincsenek itt a fenyegető ellenfelek, egyedül az a még mindig gigászi űrhajó. A férfi mélyeket lélegez, a korábbi erőteljes szorítás végett, amit Vészmanó mért rá, és a tüdeje is kissé megsínylette ezt. Nem súlyos, de elég volt arra, hogy kómába küldje a pókot. Elkezd megindulni, egyenesen a mellé, akivel eddig is jóban volt, vagy legalább is össze dolgozott vele. Centurio közelébe érve, látja min is dolgoznak, majd pedig Yvette az akit kiszúr, amint épp egy tankkal próbál boldogulni, és életet lehelni belé.
Oda lép a nőhöz, majd barátságosan mutatkozik be.

-Szia, a nevem Pókember! Még nem láttalak erre felé, új vagy?

Próbál közvetlennek tűnni, és viccesre fogni azon figurát, miszerint a halálos ítéletüket írják alá, minden egyes itt töltött perccel. Ha a nő válaszol, akkor örömmel fogadja, ha nem úgy nem megy el a pók, hanem be áll segíteni a tanknál. Nem egy képzett szerelő, viszont e tájon is elboldogul, és ért valamennyit hozzá. Kezdés képen felméri, mi is lehet a gondja a tanknak. Mi az első hiba forrás, majd azt megjavítani, ha tudja.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#156 2009-09-01 08:49:10

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nem jut túl messzire a többiektől, s máris talál egy megfelelő épületet. Ami talán többet is kibír mint egy átlagos ház. Egy nagyobbacska bank, egészen egyben van de talán egy kicsit kicsi lesz annak a sok embernek. A mellette lévő üzlethez lép. Használja az erejét és összekapcsolja a két épületet egyé, megnövelve a befogadó képességét.

-Ez megteszi egy darabig!-

Visszasétál Serenáékhoz.

-Figyelem emberek, a bank épületéhez vigyék a sérülteket. Akik ismerik a város részt, azok menjenek keressenek gyógyszereket, kötszert, takarókat, élelmet. Nem tudom van-e víz de azt is kell szereznünk....-

Közben a gyülekező csapatra néz, akik támadást akarnak indítani Thanosék ellen. Úgy dönt itt nagyobb szükség van rá.
Ko-Rel-hez lép és a vállára teszi a kezét.

-Nem szabhatom meg mit tegyél, nem is akarom. Te vagy itt az egyetlen aki képes súlyos sérüléseket is ellátni. Jobb lenne ha maradnál...-

Azzal fogja magát és elindul vizet, élelmet keresni, segíteni az embereknek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#157 2009-09-01 10:19:14

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Enyhén szólva meglepetten nézem ahogy támasztják fel az asgardiakat. Sorban egymás után, mintha csak valami midgardi bűvész mutatvány lenne az egész.
Nekem ez már sok, ez az egész már túl nagy falat nekem. Soha nem gondoltam volna hogy ilyesmik derülnek ki, Asgard isteneiről, Thorról és a többiekről.
Állom Thorhalla gúnyos tekintetét, mikor elmeséli hogy is kerültem ide. Egy entitás aki hatalmasabb mint Asgard istenei akik itt vannak. Már csak az a kérdés hogy én miért kerültem ide később mint a többiek. De lehet ez annyira nem is érdekes ebben a helyzetben.
Thordin kérdésére csak pár szóval válaszolok. Nem hiszem hogy jó ötlet felkavarni megint a testvérem...láttam már hogy reagált amikor kiderült hogy testvérek vagyunk. Jobb lesz mindenkinek ha ez nem derül ki.

<-Igen, Laaksonen vagyok....és annyira nem fontos az egész....>

Megkeresem Thorhalla szemeit, és belemélyesztem a szemeim, majd lassan megszólalok. Kicsit dolgozik bennem a düh iránta és Amora iránt, amiatt ahogy kettőnkkel bántak. Nem biztos hogy jó ötlet az egész.

<-Gratulálok a szerelmeseknek, de én teszek is valamit. Néhány midgardi jobban megérdemli az Asgradi istenek tiszteletét, mint maguk az isteneink.>

Ezzel sarkon fordulok és a gyülekező halandókhoz lépek, ha semmi nem akadályoz meg benne.

-Üdv mindenkinek! Ha kell egy segítő kéz akkor veletek tartanék.-

Szólalok meg angolul a Morsus, Logan párosnak címezve a szavaimat.
Elegem volt Thor és Halla társaságából egyenlőre. Nem ezt vártam Asgard isteneitől, főleg nem Thortól.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#158 2009-09-01 14:57:49

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Bólint egyet Centuronak, amikor a fémember közli vele, hogy pontosan miért is van rá szükség. Igazából ez a része sokkal jobban tetszik neki az itt töltött időnek, mert legalább az élete nem forog veszélyben. Így még ő maga is szívesen segít. Természetesen ő is megy a többiek után a roncshoz és figyeli, ahogy ügyködnek, nagyon nem tud segíteni, hiszen annak is örül, ha be tud csavarni egy villanykörtét. Bár neki annyi is elég, ha a kezében tartja és már működik, de azzal mostanság nem szokott szórakozni. Igazából most kicsit eltávolodik a gondolatok mezején, de Centurio megszólítására felfigyel. Úgy fest, hogy tisztában van vele, hogy kivel áll szemben. Természetesen ő maga is olvasott már róluk az újságban, de most valahogy nem érzi ezt szükségesnek felhozni. Bár ha így bánnak vele, akkor esetleg ha visszakerülnek tehet valamit a sajtó pozitív visszhangja érdekében. Most viszont szükség van rá.
- Rendben. Csak úgy az egészbe vezessem bele az áramot, vagy konkrétan van valami főelosztó, vagy valami fővezeték? - Kérdez rá, majd amint választ kap, megérinti két kézzel az adott vezetőt, ami a gép beindításához szükséges eszközhöz vezeti az áramot és igyekszik mindent beleadni. Az áramot oda koncentrálja, ahova kell, látni, ahogy belehatol, hiszen néha egy-egy szikra is látható a kezénél.
- Szóljanak ha elég lesz! - Szól hátra, mert ő bizony addig vezeti az áramot, amíg ellenkező utasítást nem kap. Természetesen ezzel egyenértékben fárad is, szóval azért nem egy generátor, hogy órákig szolgáltassa az áramot. Viszont mivel még nem annyira kifejlett a képessége, muszáj viszonylag sokáig használni erejét, hiszen az még nem olyan erős. Egy idő után észlelhető, hogy sűrűbben veszi a levegőt és gyöngyözik a homloka az erőkifejtéstől.


- Rendben - Válaszol Serenának, arra, hogy tulajdonképpen mit is csinálnak, majd egyelőre még csak megy velük, mert nem nagyon tudja, miben tudna segíteni. Viszont erre elég gyorsan rá is jön, amikor a zavarodott tömeg előkerül és Serena, majd egy másik fazon is elkezd kiabálni. Neki ez talán jobban menne.
- Várjatok, júj, tudok segíteni...ne kiabáljatok. - Egyelőre elég nehéz elképzelni a kis japán lányról, hogy erősebb hangja lenne, mint Tylernek, vagy akár Serenának, de úgy fest, hogy nagyon lelkes ezen a téren. Bizony, sokat javít az önérzetén, hogy tud valamit segíteni. Egy kicsit megköszörüli a torkát, majd bámul kicsit maga elé, éppen felidézi az utánozni kívánt hangot, majd a vasútállomásokról jól ismert bemondó hangján szólal meg és az egész olyan, mintha a hangosbemondóból szólna. Kicsit fura a szájából ezta férfihangot hallani, de mindenképp jóval hangosabb, mint az egyszerű kiabálás.
- Figyelem emberek! Itt ragadtunk ezen a helyen és szükség van arra, hogy összefogjunk. A zavaros helyzetre való tekintettel, egyesével értesülhetnek itt az eseményekről. A sebesülteket vigyék a bank épületéhez és akinek van orvosi képzettsége, az menjen velük. Emellett a kötszereket és gyógyszereket is oda vigyék, ha tudnak. Segítségüket és megértésüket köszönjük! - Végül be is fejezi a kis monológját, amit Tyler és Serene szövegéből szűrt le. Ezzel a hanggal és hangerővel elvileg akár több háztömbig is elhallatszódhat a mondandója, Elégedett mosollyal néz Serenára.
- Ugye jól csináltam? - Kérdezi, immár saját hangján, úgy, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy az ember csak így egy gondolatra fel tudja venni valaki egészen más felerősített hangját.

Utoljára szerkesztette Martin Davis (2009-09-01 15:00:18)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#159 2009-09-01 19:03:36

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A Kapitány nem válaszol a szavaimra, nem is igen reagál sehogy, de úgy is kiderül, hogy Loganék gyűjtik a csapatot a revansra. Így hát, miközben a tárba helyezek még pár golyót és ellenőrzöm a többi tárat oda sétálok Logan és Tao elé és Loganhaz intézem szavaim:
- Én veletek tartanék, azt hiszem segíthetek a harcban. –
A mondat végén aktíválom a kis kioldó szerkezetem, hogy hirtelen pattanjon ki a penge a jobb kezemen, csak mert az úgy menő és remélem, hogy a harcosokkal tarthatok, most úgyis rá vagyok pörögve a dologra.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#160 2009-09-03 19:46:52

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Serena mellett sétálgatok, s behúzom a nyakam.
- Bocsi, tényleg, elmondták, csak az a nő.. - bökök az Asgardi fekete hajú nő felé - …a hideg ráz ki tőle, s nem igazán figyeltem másra, csak, hogy lelépjek anélkül, hogy bántana. - mondom csendesen, majd figyelem, ahogy megpróbálnak szót érteni az itteniekkel. Hát nem tudom, hogy mennyire fog beválni, de azért reménykedem a legjobbakban. Kyra egyenlőre nem fog mutatkozni az biztos, s talán még jobb is lesz így, ugyanis nem kéne még több pánik, vagy, hogy ellenségként kezeljenek minket. A számat épp szóra nyitnám, mikor meghallom az asgardi nő hangját, s szó szerint behúzom a nyakam, fülem farkam. Eléggé félős tekintettel nézek a veszekedők felé, s lassan kezdek fedezéket is keresni. Félek a nőtől, ez nem kérdéses egy pillanatig se. Talán jobb lenne, ha próbálnék elrejtőzni valahol, de Serenáéknak is kéne segítenem, ha már melléjük lettem beosztva.
- Menjünk oda abba a bankba, vagy bárhova, csak egy biztonságot helyre távol attól a nőtől. – súgom oda Serenának. - Nem akarok a közelében lenni, miközben dühöng...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#161 2009-09-04 23:29:38

Yvette
5. szint - 12 kredit
Regisztrált: 2007-11-14
Üzenetek: 387
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Áh, szóval innen tud rólam... Azért a priuszom nem tüntettétek el, igaz?

Félszeg vigyort villant a férfira, de a roncsok jobban lekötik a figyelmét.

~ Te, ez JÖN!
~ Ki? Mi? Hol? Jahm, Hát ja jön. Most mit csináljak vele?
~ Nem tudom. De szerintem nem jó társaság...
~ És mindezt ránézésre, Gratu.

- Helló. Yvette, Kymera, mikor melyik.

~ Tuti, hogy debil.
~ Van benne valami...

- Nem, én régi vagyok, csak rossz helyre adtam be a jelentkezési lapot. És jelenleg nem szeretnék furcsa maszkos alakokkal beszélgetni, akiknek nem látom a szemét.

Felugrik a roncsra, aztán derékig eltűnik benne. Ha valaki figyelmesen hallgat, észreveheti, hogy beszélget valakivel, aki igaz a saját elméjében lakik, de különgondolkodik. Amikor áramot kap az indító felkapja a fejét és alaposan bevágja egy kiálló részbe.

- ÁLLJ! Nyugi, ha beindul leviheti a fejünket! Legalább azt várd meg, amíg elzárom az életveszélyesen sérült részeket!

Nem sok idő kell és a roncs körülbelül úgy néz ki, mint a Millenium Falcon. Mármint nem olyan az alakja, csak a belső kábelelrendezés egyezik meg. Totális káosz. Mindenhol drótok, drótok és még néhány drót áll ki, tekeredik és csatlakozik össze.

- Jó, most próbáld meg. Lassan, óvatosan emelve...

Amikor a roncs dorombolva beindul Yvette bólint, hogy elég volt az áramból, nézzék mit tud egyedül a gépezet.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#162 2009-09-05 20:59:41

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Davis és Yvette beindítják Vészmanó tankját és ezzel Sólyomszem arcára mosolyt csalnak.
- Fél siker. Még mindig nem tudom hogyan fog ez menni, de a robotról leszedhetjük a fegyvereket és tudunk gyorsan közlekedni. Centi letudnát kapni az "alkarját" ennek a dögnek? Rá rakjuk a tankra.
Mutat a robot kezére Sólyom miközben derékig eltűnik a robotban.

Logan bólint amikor a Novára rászólnak.
- Veszélyes meccs lesz kislány, ha mi ott ragadunk ti tovább mentek, de te kellesz a sérülteknél.
- Én viszont nem...
Jelenti be Morsus a fegyver tárát ellenőrizve.
- Csak ennyien leszünk? - majd Morsus Hulk felé fordul - Nagy darab nem jössz megverni olyanokat, akik azt hiszik erősebbek nálad?

Az emberek követik Serenáékat és páran jelentkeznek Tyler mellett, aki vizet és élelmet próbál gyűjteni. A legtöbb ember szó nélkül cselekszik,d e megvannak rémülve és nem értik mi történik, csak Galactust ismerik és tőle semmi jóra nem számítanak.

Thor Thordinre néz.
- Nyugalom harcos. Az ellenség gyenge és az emberek jól szervezettek, de Galactus még erős. Pazarolni a kell az erejét az építkezésre. Ha kész lesz lecsapunk. Úgyis itt az ideje, hogy felépítsem az erődünket.
Mondja és elvéve a mjolnirt, amit megkap az égbe emelve villámok csapnak a földbe és felgyűrve azt egy kisebb hegyet teremtenek trónussal és fákkal, amik asztalként és leveleikkel teli ágaknak hála tetővel szolgálnak.
- Kissé Olümposzi, de ideiglenesen jó lesz.
Majd felnéz Einarra.
- Válaszodat megkapod csak induljatok fel. Landraf. - szólítja meg a klónt. - Szeretnélek Asgardon látni, azért élsz újra, mert az istenek szerint nem halhatsz meg most, ez nem a te időd, nem mi élesztettünk fel hanem te tértél vissza. Isten vagy, nem a születésed módja dönt erről és én büszkén látlak az oldalamon, ha velem tartasz.
Landraf döntése után a többiek után indul.
- Einar, a véred van bennem,d e nem tudtam, anyád ikreket szült, de csak téged tudott elrejteni időben mielőtt én és Loki rájöttünk. Thenával megfenyegette őt, hogy elveszi tőle ha nem áll mellém így maga adta fel és állt az oldalamra, de téged rejtve tudott tartani. Ám az érzelmeid olyan erősek voltak, hogy halálodkor alkut kötöttél Helával. Egy Miller nevű férfiba költözött az esszenciád egy része, ahogy ő egy Stephanie nevű lány bőrébe bújt. A szerelmetek elég erős volt, hogy újra egymásra leljetek. A tévhiteddel ellenben drága Thorhalla, te ettől változtál újra istenné. Ám ezzel vége a titkoknak és ajánlattok ajánlok. Mindenkinek. Mellém állnátok egy új asgard építésében?
Mire felérnek Thor a társaságra mosolyog.
- Hadsereget ajánlok nektek. - néz ezzel Thordinre és Skurgere - Hatalmat, hoyg azt tegyétek, amit kívántok. - néz Amorára és Laaksonenre - Asgardra fogadlak titeket, saját földdel és békességgel. - mondja Vuthának és Landrafnak - Nem utolsó sorban házasságot ajánlok, amivel sosem látott béke jöhetne Asgardra.
Mondja Thor Thenánek és Einarnak. A lánya büszkén áll rá ésa társaságra néz a két vihar isten.
- Eleget háborúztunk. Asgardiak vagyunk. Viselkedjünk úgy ha itt együtt tudunk harcolni békében akkor azt mondom ha visszatérünk Asgardra építsük ki ott is ezt a békét. Ki fogadja el az ajánlatot?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#163 2009-09-05 21:59:39

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk mosolyogva szippantja fel a fura gilisztákat a földből, és közben kisgyerek módjára tapsikol. Amikor Morsus felé fordul, szigorúvá válik tekintete.

- Erősebbek… Hulknál? NEM!!! HULK A LEGERŐSEBB!!!

A zöld óriás dühösen csap a földre, majd feláll, és Morsus további szavait várva kész harcolni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#164 2009-09-05 22:03:16

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

A kékség Ko-Rel, a másik fazon Tyler… Meg kell jegyeznem, ezúttal már tényleg!

- Ko-Rel, Tyler, üdv nektek! Bocs, de annyian vagyunk, és a memóriám totál paff… Remélem, ezúttal meg tudom jegyezni a neveteket. Szóóóóval… most akkor mi van? Van még valahol sebesült? Én még mindig elég éhes és fáradt vagyok, de igazán nem akarok panaszkodni, mert a végén valaki megint pofán csűr…

Ha nincs mit tennem, akkor le-fel járkálva nézelődök, és próbálom memorizálni az arcokat…

Hajh, de borzalmas álom…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#165 2009-09-05 22:35:48

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Immár újra régi önmagam vagyok… Az az önmagam, akivé a 10 évnyi alvilági „vakációm” után váltam.

Levedlem szigorú tekintetem, majd gúnyos mosollyal figyelem a körülöttem dühöngő Hallát és a szakállas asgardit… Einart. Einar Fonnson. A gyilkosom. Persze… nem végzett túl jó munkát, ha most újra itt vagyok.

Érdekes… A halálom után Hela megjelenésére számítottam, de a legelső emlékem, miután Einar végzett velem, az itteni ébredésem… Egyáltalán nem került a lelkem az Alvilágba vagy bárhova máshova.

Furcsa.

- Hű, Halla, te még mindig nagyon szeretsz dühöngeni és fennhangon kioktatni mindenkit, igaz? Halla, Halla, Halla…

Egyet lépek felé.

- Nyu…

Majd még egyet.

- … ga…

Végül egészen közel érve, gyerekes mosollyal pöckölöm meg az orrát.

- … lom! Okés? Nekem volt jogom kicsit ingerülten ébredni, hiszen nemrég megöltek, majd feléledésem után újra a gyilkosomat láttam… de most már értem, hogy nem ellenségként vagytok itt. Nem vagyok hadifogoly, nem fognak megkínozni, úgyhogy minden rendben. Azt kell mondjam ezek után… hogy hálás vagyok, amiért újra élhetek, mert a halálom után csak a teljes semmi várt rám… mindazonáltal nem teljesen értem, mit keres most itt Einar. Bár az édes kis házastársi veszekedésetekből és Einar felém intézett szavaiból azt veszem ki, hogy Einar valahogy visszahozott… és kissé meg is változott a stílusod, szakállas barátom, mióta legutóbb láttalak. Nem tudtam, hogy létezik ilyen életadó mágia Hela engedélye nélkül… Erről majd beszélgethetnénk. Lesz valami mellékhatása rám nézve? Na, de előbb kezet rá, hogy immár társak vagyunk, amolyan midgardi módon, ha már tényleg nincs köztünk harag!

Még mindig mosolyogva nyújtom a kezem Einar felé, és ha kezet fog velem, akkor hirtelen, de nem erősen, közel húzom magamhoz, és a fülébe suttogok.

- De ha még egyszer az életemre vagy bármely védelmem alatt álló halandó életére törsz, és most csak megjátszod magad, akkor ezúttal én fogok végezni veled… és akkor viszontláthatod a szeretett Heládat, biztosíthatlak.

Majd ellépek Einartól, és reagálok Halla locsogására is.

- Imádsz beszélni, ezt szeretem benned, Halla kedves! Ha egyszer megint Midgardra száműznek, komolyan vedd fontolóra a politikusi pályát, jó? Az olyan ostoba embereket, mint én, egészen könnyen megvezetheted majd. Élveznéd!

Ezután körülnézek a kis társaságon… Hm, jó sokan lettünk… Ismerős és ismeretlen arcok egyaránt.

- Valaki meg tudná nekem mondani, mennyi idő telt el a „halálom” óta és mi minden történt azóta? Mert azt látom, hogy még mindig ezen az idegen bolygón vagyunk… Nagy kár.

Aztán az asgardiak felé indulok. Mindenki itt van, amint látom. Thor, Thena, Amora… Utóbbi kettőnek mosolyogva intek.

- Thena, Amora, üdv néktek, szép hölgyek! Minden rendben veletek? De persze, miért ne lenne… Örülök, hogy végre teljesen emlékszem rátok is.

Ezután végighallgatom Thor beszédét, és elgondolkodom… Az ajánlata érdekes és csábító, de…

- Thor, köszönöm a kedves szavakat. Továbbra is fenntartom korábbi véleményem rólad… Nem tekintelek és nem is tekintettelek soha ellenségemnek, de nem tagadhatod, hogy volt néhány piszkos húzásod a múltban. Persze, kinek nem, igaz? Mindenesetre bízom annyira benned, hogy ne aggódjak Asgard sorsáért, ha te uralkodsz majd felette. Hogy miért és hogyan tértem vissza a halálból, az nekem sem teljesen világos még jelenleg, de az emlékeim legalább visszatértek, és ez mindenképp jó dolog. Az, hogy magatokhoz hasonló istennek nevezel, szintén nagy megtiszteltetés, ezt köszönöm. Talán egy nap én is annak tekintem majd magam, nem tudom… de nekem most…

Hátratekintek a legkülönfélébb kinézetű, fajú, alakú halandókból álló csoportosulásra.

- … mellettük a helyem. Én sosem éltem Asgardon asgardiak között. Legyártott az AIM Midgardon, majd az Alvilágban töltöttem némi időt Helával, utána pedig ismét a Földre kerültem. A legtöbb időt az Alvilágban éltem, de mégis… a Földet tekintem otthonomnak. Sajnálom, ha ezzel megbántalak, de most asgardi erőim nélkül már még inkább embernek érzem magam, mintsem istennek. Szeretnék segíteni ezeknek a midgardiaknak, legelőször is abban, hogy hazajuthassanak. De a békét Asgardon teljes mértékben támogatom, és ha bármiben segíthetlek titeket, szóljatok… de azt egyelőre ne kérjétek, hogy ott éljek veletek.

Majd gondolkodom pár másodpercet, végül így zárom beszédem:

- Ugyanakkor ha Helával válthatnék majd valamikor pár szót, azért igen hálás lennék.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#166 2009-09-05 23:08:08

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Pár ember jelentkezik, Ko-Rel hezitál még, aztán egy pasas azt mondja, csak ő képes a sebesülteknek segíteni, és végül Logan is azt tanácsolja, hogy maradjon a front mögött. Tao nem igazán tudja, miért, de úgy érzi, mintha már ezer éve ismerné ezt a kék nőt, valamiért egészen biztos benne, hogy tökéletesen megállná a helyét a harcban is, és a sebesülteken is teljes odaadással fog segíteni. Egyre inkább furcsábban érzi magát, akárhányszor csak a nőre néz, de fogalma sincs, miért, így inkább próbálja elvonni róla figyelmét, ami nem is nehéz, mikor Hulk kijelenti, ő is jön harcolni. Tehát az atombomba végre bevetésre kész. Egy alak vette rá a harcra, aki épp a fegyvereit ellenőrizgeti, első ránézésre tök ismeretlen, ahogy még jó pár ember a tömegből, akik harcolni akarnak. Mikor már úgy tűnik, mindenki eldöntötte, hogy jön vagy marad, Tao végignéz a társaságon, és Hulkon kívül nem nagyon lát olyat, akire biztosan lehetne számítani. Hátat fordít a tömegnek, mintha a tájat kémlelné, közben csak félhangosan szól Loganhez.*
-Egy csoda kéne, hogy győzzünk. Egy csoda. *Ismétli a szót, ízlelgeti, hátha úgy közelibbnek tűnik, mert egyelőre olyan elérhetetlen, mint a horizont. Kezeit leengedi, ujjait megmozgatja kicsit, kezdi érezni, hogy ereje már visszatérőben van, szüksége is lesz rá, friss elme, kipihent test és teljes erőbedobás kell majd, ha tényleg el akarnak valamit érni. Na meg egy csoda.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#167 2009-09-06 06:53:24

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tyler segített nekünk keresni egy helyet, ahova végül be tudjuk vinni a sérülteket, és ennek roppantul örültem. Ennek ellenére a távolba pillantottam, amikor egy veszekedő páros hangját hallottam meg. Két Asgardi marta egymást máris abban a pillanatban, hogy újra itt voltak, szegény Nikita szinte rettegett tőlük, így megpróbáltam megnyugtatóan a vállára tenni a kezem és rámosolyogni jelezve, hogy nem lesz semmi baj és minden a legnagyobb rendben lesz. Meglepődve pillantottam Deborah felé, amikor a hatalmas hangján elkezdte azt elmondani, amit Tyler és én tettünk. Így valóban nem lesz gondunk azzal, hogy mindenki meghallja azt, amit akartunk.
- Tökéletes lesz – mosolyogtam a lányra, majd Nikitára néztem. – Úgy tűnik, hogy mindannyian velünk vannak, így biztosan nem fog bántani. Szóval próbálj megnyugodni.
Jackie felé pillantottam, lehet, hogy neki sem ártott volna egy kis pihenés. Igaz melyiküknek nem ártott volna. Fáradtan pillantottam körbe, néhányan jelentkeztek, hogy mennének harcolni is, majd illetve a sérültek is jelentkeztek. És féltek, igaz mi is féltünk, rettegtünk, én legalább is és szerintem mindenki más is, így igazán nehéz lesz megnyugtatni az embereket. Galactus felé pillantottam, majd pedig megráztam a fejemet, nem akartam rá gondolni és arra sem, hogy mit tehet ezzel a világgal. Az emberek léte fontosabb volt, mintsem pánikoljak.
- Rendben van emberek! – mondtam hangosan. – Akkor a sérülteket kérem, ahogyan az előttem szóló is, hogy a bankba fáradjanak be. Galactus-ra pedig ne figyeljenek, egyelőre nem csinál semmit és nem hiszem, hogy bármit is tenne később, mert nincs itt semmi más, így próbáljanak azzal foglalkozni, hogy mindenféle hasznosnak vélt dolgot keresnek és segítenek nekünk!
Odaléptem egy sérülthez, akinek segítségre volt szüksége és feltámogattam és vele indultam el a bank irányába. Majd még Jackie-re pillantottam vissza a haladásból.
- Segíts a bankba bevinni azokat a sérülteket, akik nem tudnak járni, utána pedig te is pihenj le – mosolyodtam el.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#168 2009-09-06 07:04:13

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Néhány másodpercig még állt egy helyben és figyelte, ahogyan a fiatalok az emberek koordinálásával és irányításával foglalkoznak. Igazából úgy tűnt, hogy nélküle is tökéletesen boldogulnának, ha úgy döntene, hogy menne a többiekkel. Egy pillanatra összerezzent, amikor egy kezet érzett a vállán, majd pedig oldalra fordult, ahol meglátta Tyler-t. fáradtan sóhajtott fel a férfi szavaira, igen ezzel ő maga is teljesen tisztában volt, de mégis a józanész és a neveltetése viaskodott ebben a helyzetben. Tudta, hogy maradnia kellene, hogy segítsen orvosként ezeknek az embereken, akik nem tudják megvédeni magukat, és szükségük van orvosra is. és mégis a neveltetése, hogy egész életében katonának nevelték, hogy harcoljon és ne álljon meg mindaddig, amíg az ellenségük talpon van és Nova-ként is ez lenne a kötelessége, hogy ezt tegye, hogy menjen és harcoljon. De itt láthatóan senki sem akarta, hogy így tegyen. Egy hely, ahol azt nézték, hogy mit tehet gyógyítóként és nem pedig harcosként. Az emberei odahaza szerették és mindent megtettek érte, de akkor is mindig harcolt, és most olyan furcsa lett volna számára, ha nem mehet és nem harcolhat.
- Nem egy háborút vívtam már meg Logan – mondta a nő fáradtan. – Tökéletesen tisztában vagyok a veszélyeivel és azzal is, hogy minden segítség kell nektek ahhoz, hogy győzzetek. És nekem is ennek kellene lennie a kötelességemnek…
Egy pillanatra Tao-ra nézett, majd pedig felkapta a sisakját a földről és a fejét megcsóválta indult el a sebesültek felé, hogy jobb híján nekik segítsen.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#169 2009-09-06 08:24:19

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Ekkor érkezett meg szinte végszóra még az a sárkány is, már csak ez hiányzott. Az utolsó emlék szép volt, amikor sírva könyörgött Thor előtt fetrengve, hogy ölje meg a vihar isten. Gúnyosan mosolyodtam el megint az emléken, atyám nem hagyta, hogy azon a napon beavatkozzunk. Mintha akartunk volna, de komolyan. Senkit sem érdekel Muspelheim söpredéke, atyám csak magát járatta le, amikor ezt a féldémon valamit a köreibe fogadta.
< - Maradj csöndben Vutha! – mondtam dühösen a sárkány felé. – Én nem vagyok az atyám, hogy elviseljem a nagy szádat! >
Az események tovább folytak, a kutya megszólalt és Laaksonen-hez intézte a szavait, nem mintha különösebben érdekelt volna, csak annyi, hogy a kutya meg a másik is nem szívlelte a lassúságot. Akkor hajrá, menjetek és ölessétek meg magatokat a mocskos halandókért. Én ugyanis nem fogom még a kisujjamat sem mozdítani ezekért a férgekért. Igen, kivételesen egyet kellett értenem Thor-ral, hogy a halandók ellenségei nem a mi ellenségeink, vagyis a halandók elintézik őket. A Bolygófaló felé pillantottam, igen nekünk őt kellett megölnünk és nem pedig mással foglalkozni. Istenek voltunk, rendben a legtöbbünk, de mindenki más csupán félig. Egyelőre csöndben figyeltem, majd pedig megláttam magamhoz közeledni Landraf-ot. Nem mozdultam, bár egy pillanatra minden izmom megfeszült a hangjától, atyámtól vártam volna ilyen megjegyzést és nem pedig tőle. Dühösen pillantottam rá, amikor megpöckölte az orromat, már nem volt időm kitérni előle, amikor a kezét emelete. Rávicsorogtam.
- Nem vagyunk házasok! – mondtam.
Végül pedig tovább folytatta a beszédet. És még én szeretek sokat beszélni, akkor ő maga mit mondhatott volna magáról? Mindegy, hűvösen figyeltem, amit mondott. Hela, mindig csak az a nyomorult átkozott nővérem! Valamilyen módon tényleg kénytelenek leszünk tőle megszabadulni, mert ez az egész nem volt állapot vele kapcsolatban. Landraf-ra mosolyogtam, igen már rájött, hogy a teljes család így van ezzel az egésszel. Ide éreztem az iróniát és a gúnyt a hangjában, de ez sem kapja meg az örömöt arra, hogy felhúzzam magam rajta. Pedig olyan szívesen visszaküldtem volna a pokolba örök időkre, főleg, hogy itt még Hela-t sem láthatta volna viszont. Nem tudtam, hogy miként volt képes arra, amire nem sokan voltak még képesek. De valójában ismerte a Holtak úrnőjét, vagy pedig csak egy álcát, ami nem is az a nő volt valóban? Mert igazat megvallva, az aggódó Hela, akit mi láttunk inkább volt nevetséges szánalmas bolond, mintsem a nővérem. Az, aki pusztán szórakozásból és azért, hogy nekem okozzon fájdalmat hozta vissza Einar-t is az élők sorába.
- Megvezetni? – kérdeztem. – Drága Landraf, emlékszel mindenre… egyetlen szavam se volt hazugság feléd, azóta, hogy itt találkoztunk. Mellesleg nem szándékozom abba a porfészekbe soha, de soha többé visszatérni. A halandók átverése és megtévesztése pedig nem művészet, csak az amatőröknek nem sikerül. És nem szándékozom magamat száműzetni sem, az embereimnek és a királyságomnak szüksége van rám drágám. De végül is… - mosolyodtam el gúnyosan. – Azzal, hogy úrnő, királynő lettem, valamilyen szinten a Midgardi politikusi pályával vetekszik. Mellesleg a halandók nem jó játékszerek, hamar romlanak és olyan könnyen pusztulnak tömegesen…
Einar mellé léptem, majd pedig végül Thor kezdett beszélni. Egy kisebb hegy emelkedett ki ezen a helyen, majd pedig elindultam felfelé. Még hallottam Landraf válaszát, szánalmas alak, nem érdemelte meg, hogy visszahozzuk az életbe. Menj és rohanj vissza a nyomorult férgekhez, akik azt sem érdemelték meg, hogy éljenek, nem pedig azt, hogy közöttük járjunk és megmentsük őket. És Landraf pedig maradna közöttük. Komolyan mondom, hogy hová süllyed ez a világ. Miért? Miért kellett megteremtenie? Atyáink bűneiért a gyermekeik fizetnek, igen, így most hallgathattam őt akár az életem végéig is, mert ki tudja, hogy meddig van, vagyis lesz életben.
- Hogy ő? – kérdeztem vissza és egy pillanatra Thor-ra néztem. – Landraf drága… ne legyél ostoba, elmondtam, hogy nem ő az egyetlen uralkodó. És az általad annyira imádott nővérem az, akitől tartani kell Asgardon. Nézzük, minden elesett harcos lelke hova is jut? Nocsak, csaknem hozzá? És kész lenne felhasználni ellenünk. Őt kizárt, hogy érdekli Asgard, vagy, hogy mi van ott velünk… csak a saját kicsinyes érdekei – felnevettem. – A vér nem válik vízzé, ugyanolyan az egész család, valahogy megveti atyánkat, ennek ellenére egyetlen pillanatra sem tudná letagadni, hogy apja leánya.
Ezzel elfordultam tőle és megindultam végre felfele. Persze, majd átadjuk, hogy beszélni akarsz vele. Csakhogy a világ változik drágám, így ő már nem az a nő, akit te ismertél, hanem teljesen más volt. Mikor felértünk talán olyasvalamit hallottam, amit nem kellett volna. Thor válaszolt Einar kérdéseire. Miller?! Nem, az nem lehetett, döbbenten álltam meg, amikor meghallottam és néztem a kedvesemre. Már megint Hela! Mindig mindenhol bele botlottam, mintha egyszerűen nem lehetett volna tőle szabadulni, mintha mindenhol ott lett volna és mindenkinek csak fájdalmat okozna. Dühösen szorítottam ökölbe a kezem, Einar eladta a lelkét a nővéremnek? Jonathan Miller és Stephanie Smith… azért ők, mert mi. Nem, ennyire nem lehet közünk a nyomorult halandókhoz. Az a lány egy nagy rakás szánalom, én szégyellem magam, hogy a halandó énem egy olyan gyenge kis satnya valami. Szóval még mindig békés Asgardot akar, rendben van én is azt akarom, ezt tudta. Megremegtem amikor az utolsó szavakat kimondta.
- Egyesíteni akarod Odin és Laufey vérvonalát?! – bukott ki belőlem a kérdés, pedig teljesen logikus volt. – Úgy emlékszem Thor, hogy ehhez a részhez elérkeztünk a béketárgyaláson is, ahol drága nővérem is jelen volt – néztem a viharistenre. – A saját részünkről még mindig mind a hárman Asgard érdekeit tartjuk szem előtt, így a mi részünkről továbbra is az ott megkötni készülő béke érvényes. De ha visszajutunk valaha is innen… ő nem fog egyezkedni. Neki egyszerűen nem áll érdekében és ezt mindannyian tudjuk. És a fiadról sem fog lemondani… megöltem, saját magának támasztotta fel, készített neki testet Thor, ezt te is tudod. Ha hazajutunk bármit megtehet vele… vele kapcsolatban nem kötik a törvények, mert a sajátja. Ezenfelül tudjuk, hogy Hela hírnöke, itt kiszabadult a befolyása alól, de otthon mi lesz? – vettem egy mély levegőt. – Elfogadjuk mind a hárman és a birodalmam nevében is szóltam arra az esetre, ha hazatérünk.

Igazából kész csoda volt, hogy nem kellett lefognom Hallá-t, amikor az a férfi odalépett hozzá és elkezdte piszkálni. Szóval ők is ismerték egymást jobban, mint hittem volna. Nem láttam Hallát korábban az Alvilágban, így nem tudtam volna megmondani, hogy honnan ismerték egymást ennyire. Az előbb megölte volna a férfit. Vajon volt neki valami fogalma arról, hogy már megint az életével játszik? Más volt, mint korábban, valahogyan kegyetlenebb és mintha kevésbé érdekelte volna az, ami körülveszi. Nem tudtam volna teljesen megfogalmazni, mintha érettebb lett volna és megtörtebb a régi énjéhez képest. Felnőtt, valahogyan így fogalmaztam volna őt illetően. Vajon mi történt vele, amíg nem voltam a közelében és nem voltam az élők sorában? A férfi felé fordultam védekezőleg, amikor a házastársi veszekedést hozta fel.
< - Valóban nem vagyunk házasok – védekeztem. – Odáig nem jutottunk el, mert az utolsó esetnél megölt – vakartam meg zavartan a fejemet. >
Végül a kezét nyújtotta Midgardi módra. Még nem láttam egyetlen társamat sem, aki inkább lett volna halandó, mintsem isten, de úgy tűnt, hogy a világ tényleg nagyot fordult, amióta utoljára normális élő személyek között voltam. Elfogadtam a férfi karját, mire közelebb húzott magához. Megcsóváltam csak a fejét a szavaira, megszokhattam volna, hogy mindig az kap a fejére, aki megmenti a másikat úgy is, hogy az életét adná értük. Vettem egy mély levegőt, hányszor fordult elő valakivel, hogy azzal csevegett, akit megölt, majd pedig feltámasztott nem is olyan sokkal később?
< - Ne aggódj, nem fog előfordulni – mondtam halkan a férfira nézve. – Midgard egyik védelmezője vagyok és vele ellentétben, én védem a halandókat, mindig is ez volt a feladatom. Amit tettem… nincs rá megbocsátás, de nem voltam saját magam. Hela befolyása alatt álltam, de sikerült megtörniük. Ő hozott vissza az életbe és módosította az emlékeimet, hogy Thorhalla-nak okozzon fájdalmat ezáltal. Ezenfelül barátom, nem „szeretett” úrnőm Hela… a szívem mindig is Halla-é volt, ezen semmi sem változtathat, hacsak nem a te általad szeretett úrnőd nem mászik ismét bele a fejembe, amire remélhetőleg már nem lesz példa. Ami pedig a viselkedésemet illeti, most vagyok teljes egészében saját magam. Hela nincs itt, így nem szólhat ebbe bele – mondtam még. – Ezenfelül nem hiszem, hogy lenne bármilyen kihatása, de ha megnyugtat, fogalmam sincs, mert még nem csináltam ilyesmit korábban… >
Nem tudtam megállni, hogy ne nevessek fel a férfi további szavain, amit Hallának szánt, bár a lány válasza már kevésbé tetszett, egyre inkább olyan lesz, mint Loki. Régen is feltűnt, de hogy olyan sokáig nem láttam talán még jobban most már. Thor végre visszavette a kalapácsot is, amikor visszaadtam neki. Majd pedig egy újabb varázslás, és egy kellemes hegyecske növekedett nem is olyan messze tőlünk. Szórakozottan bólintottam királyomnak arra, hogy majd fent válaszol a kérdésemre, majd pedig elindultam felfelé. Landraf válasza után valóban így is lett. Lepaktáltam Hela-val? Valami talán még rémlett is, noha nem lehettem teljesen biztos ebben az egészben. Vajon belement volna az a nő, ha tudta volna már akkor, hogy kik is vagyunk? Biztosan nem, Halla-ra néztem, nem volt túlságosan meglepett az első információ hallatán. Tudta volna, hogy Amora Thena anyja, vagy valami mást? Azonban a döbbenet nem tudta ő sem letörölni az arcáról, amikor a Miller nevet ejtette ki a száján Thor. Nekem semmit sem mondott a név, de nagyon úgy tűnt, hogy Stephanie… Halla halandó énje lett volna és akkor ezek szerint pedig az a másik, a Miller pedig a lényem egy részét. Kénytelen volta elmosolyodni, akkor még a halál sem választhat el minket egymástól. Volt egy érzésem, hogy mire gondol, annak ellenére, hogy ez az érzés erőssé tesz, hatalmas sebezhetőségi felület még mindig. Én bármikor váltam volna, de benne már nem voltam biztos, hogy újra megmerné-e tenni. Csak bólintottam a királyom… atyám felé, amikor befejezte a beszédet. Thor gyorsan végigmondta a lehetőségeket és igazából ismertem uramat már annyira, hogy ne lepődjem meg ezeken a felajánlásokon. Azonban az meglepett, hogy Halla így kezelte az egészet, mármint… túl érett volt a régebbi gondolkodásához. Mennyi ideje volt vajon, hogy belenőjön ebbe a szerepbe? Szövetség, béke… mindez hihetetlenül hangzott, több mint fél évezred végigharcolása után.
< - Rám természetesen továbbra is mindenben számíthatsz királyom – mondtam. – Azonban sajnos egyet kell értenem Hallá-val. – pillantottam rá. – Én magam is aggódom amiatt, hogy Hela jogot fog rám formálni, ha hazakerültünk innen. Nem csak Halla miatt, hanem azért is, mert a vérvonaladba tartozom. Így ezzel… már két félnek okozhat fájdalmat és azt se feledjük el, hogy még mindig a képviselője vagyok, nem hiszem, hogy így le tudnám rázni azt a feladatkört sem. – vettem egy mély levegőt. – De mindezek ellenére a béke mellett vagyok, mint mindig. És bízom benne, hogy mindenki más is. >

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-20 18:03:20)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#170 2009-09-06 09:01:32

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Elég valószínűnek tartom hogy nem úsztam volna meg Thorhalla sértegetését ha Einar nem fogja vissza a nőt. Meg kell hagyni a férfi messzemenően szimpatikusabb mint Halla. Nem is értem hogy lettek ezek ketten szerelmesek, na persze ez nem is tartozik rám. Már épp indulnék mikor ismét Thor szólal meg. Megtorpanok és végig hallgatom a mondanivalóját. Mikor megszólít és felajánlja, hogy visszakapom a hatalmam egy részét, netán az egészet...hevesen kezd dobogni a szívem. Az azután következő szavakat már csak el mosódva hallom. Senki sem értheti hogy mit érez egy mágus akinek nincs már hatalma. Mintha kitépnék a lényed egy részét...legalábbis én így éreztem mikor elveszítettem a mágiámat. Kérdően nézek Thorra.

<-Tényleg megtudnád tenni? Azok után amiket tettem Loki szolgájaként?->

Régebben hatalom éhség és mohóság csenget volna a szavakból, de most csak őszinte sóvárgás az egykori énem után. Az énem után hogy ismét teljes lehessek.
Thor válaszát várva a többiek mellett sétálok, az imént teremtett hegy felé. Nem törődve senkivel, még talán Thor azon szavaival sem amikben a béke megteremtését veti fel.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#171 2009-09-06 09:31:01

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Összerezzen mikor Deborah használja az erejét és tulajdonképpen kihangosítja őt és Serenát. Bátorítóan rámosolyog a rémült lányra. Néha-néha a gyülekező csapatra tekint, szíve szerint ő is csatlakozna hozzájuk. De túlságosan fáradt ahhoz, és itt nagyobb szükség van rá. Főleg ha tönkre kell tenni Galactus gépét, képes rá elég egyszerűen. Csak oda kell jutnia valahogy. De nem most.
Hálásan rámosolyog az érkező Ko-Relre, aki úgy tűnik még is csak itt marad segíteni. Noha az egész lényéről süt hogy szívesebben harcolna.
Közben pár ember körbe veszi, várva hogy cselekedjen.

-Rendben emberek, figyelem! Maguk keressenek élelmet-mutat rá három négy közelben lévő emberre-maguk pedig próbáljanak vizet találni! Én pedig megpróbálok gyógyszereket keresni.-

Ahogy kiadja a "parancsokat" a legtöbben el is iramodnak hogy teljesítsék azokat. Jelentkezik egy tizenéves kölyök hogy ő tudja merre lehet találni gyógyszereket. Az útmutatásával meg is találja azokat és felpakolja őket, amennyit csak tud: főleg fájdalom csillapítókat, fertőzés elleni szereket. Szóval mindent amit hasznosnak ítél és vissza rohan a bankhoz. Ami időközben megtelik a rémült emberekkel. A gyógyszereket lerakja Ko-Rel közelében egy padra.

-Hoztam pár gyógyszert, sajnos nem sok mindent találtam. Főleg fájdalomcsillapítók, és antibiotikumok meg hasonlók...-

Zavartan megvakarja a fejét.

-Remélem nem haragszol, hogy itt marasztaltalak. De tényleg szükségünk van rád...-


Időközben még mindig megkötözve térdel a földön ahol a lángoló koponyás fickó tartja fogva. Némán figyeli ahogy a többség harcra készülődik, míg mások az emberekkel foglalkoznak. Nem akarja felhívni magára a figyelmet. Jobb lesz ha akkor cselekszik ha csökken a létszámuk. De azért próbálgatja hogy képes-e eltépni azt amivel megvan kötözve.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#172 2009-09-06 15:06:36

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Hallara siklik a tekintetem, mikor hozzám szól, majd felkelek, s úgy pillantok le a nőre.
< - Ahogy akarod, s gondolod. - > felelem nemes egyszerűséggel a nőnek, majd elfordulok tőle, s Thort figyelem. Nem nagyon érdekel, hogy mit tesznek vagy nem, csak akkor hajtom lejjebb a fejem, amikor Thor szemébe nézek.
< - Elfogadom azt amit ajánlasz, addig míg béke van. Utána viszont a hajdan tett esküm értelmében Loki, vagy jelen esetben – tekintetem Halla felé irányul, majd vissza Thorra – Vérvonalának örököse mellé állok. De remélem, hogy erre nem kerül sor, s békés élet vár majd ránk. Addig is, míg ellentétek nem szabdalják fel sorainkat segítek, amibe még tudok. - > hangom teljesen nyugodt, miközben fejet hajtok, majd fejem felemelve néhányat hátrébb lépek arra ügyelve, hogy azért senkinek se lépjek a nyakára véletlenül. Bár nincs nagy kedvem velük együtt harcolni, de tekintve, hogy a saját nagy pofám miatt, most az életben maradásom is rajtuk múlik, így nincs választásom. S ráadásul míg béke lesz, s amibe még Loki vére is bele egyezik, addig nem kell Thorpártiak ellen vonulnom se.
„- Kíváncsian várom, hogy mi lesz ennek a vége -” morgom saját nyelvemen az orrom alatt, miközben tekintetem végig siklik azokon a jelenlévőkön, akiket látok is.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#173 2009-09-06 15:25:39

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Thor szavaira Thordin csak bólint egyet, majd lehajtja a fejét. Bele törődik, ésszerűnek tűnik. Legalábbis jobb ötlet, mint a halálba rohanni. Elhallgat, és nem szól egy szót sem. Figyeli, amint ura, egy új lakhelyet biztosít a csapatnak. Elképeszti, hogy a pöröly, mennyi mindennel rendelkezik. Igazán nagyhatalmú fegyver. A vértje csörtetésében lép előrébb. Landraf szavait megértve néz vissza a vihar istenre, és az ajánlatára figyel. Az elhangzottakat türelmesen figyeli, és mikor lehetősége van szólni, akkor teszi. Nem vág bele senki szavába, most különösen udvarias a férfi. Ki tudja mért? Talán a helyzet teszi, netán a némi siker élmény, de tény, hogy ritkán látni így a harcost. Büszkén szólal meg, erőteljes hangon, miközben kis hajlást tesz Thor e

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:44

#176 2009-09-06 18:45:33

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Felsorakoztunk. Úgy értem akik harcolni indulnak, bár a csapatnak több mint a fele marad, ki-ki teszi a saját dolgát, négy vagy öt ember, innen nem látom teljesen a technikát próbálja a mi oldalunkra állítani míg az első segély csapat is jól halad, egyenlőre csak mi vagyunk tétlenek, vagyis hát készülünk. Felkészülünk a nagy harcra ami előttünk áll, az istenek úgy tűnik Galactusra gyúrnak, bár innen nem látok sokat csak, hogy Thor valami beszédet tart, míg egy szép kis V.I.P. részleg születik a háttérben, valamiféle-fajta hegy egész otthonos innen nézve, de én most nem arra tartok. Egyenlőre csak várom, hogy induljunk a csatatérre és, hogy vége legyen ennek, végre.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#177 2009-09-07 16:17:12

Martin Davis
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-06-19
Üzenetek: 157
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Természetesen, amikor azt a nő kéri, abbahagyja az áram bevezetését, de utána természetesen folytatja és sikerül is véghez vinni a feltöltést. Egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy két lábon járó elemtöltőnek használják, hiszen segít végre valamit és még csak meg sem kell halnia az ügy érdekében. Ez így azért sokkal barátibb. Természetesen elfárad, mire a gépezetet sikerül teljesen feltölteni, így amíg az új csaj és Centurio felszereli a kart, ő a térdén támaszkodva igyekszik úgy, ahogy kipihenni magát. Majd ha szükség van rá, akkor úgy is szólnak, addig meg legalább tud szusszanni is.


Természetesen Debora megy Serenáékkal és néha elharsogja a már egyszer elmondott szöveget, hogy biztos mindenki hallja. Hiszen neki ez azért jobban megy. Közben ha valamelyik körülötte lévő újdonsült társa magyarázza a helyzetet, akkor szépen végighallgatja ő maga is és tovább adja a tőle érdeklődőknek, ezzel is segítve az információ áramlást. Bizony, biztos van néhány sérült, és alkatából adódóan ő is tud segíteni egy rá támaszkodónak, hiszen kissé tömör a leányzó, így nem fújja el a szél. A többiekhez most nem is szól, inkább csöndben teszi a dolgát és támogatja Serena és a többiek után a sérültjét és néha elharsogja a már ismert hangon a már ismert szöveget. Ennél többet nem tud tenni, de legalább hasznosnak érzi magát.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#178 2009-09-09 00:50:54

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Logan biccent a kicsi csapat felé, amit Tao, Tobi és Morsus alkot.
- Megvannak. - mondja Morsus - nem mentek el itt vannak nem messze a hegynél.
- Eddig miért nem szóltál pubi?
- Próbáltál már atombomba mellett gránát robbanást érzékelni egy hődetektorral? Mert ez a mi kis Galunk.
Ezzel Logan morog egyet és elindul a hegy felé a pengéit kivonva.
- Ha lemaradsz ne is kövess minket.
Mondja a másik három vadásznak és elindul a csatába.

Sólyomszem felkapja a kart és a tank lyuka foltján illeszti a géphez,a mitől az először szikrát köp.
- Anyádat... vagy készítődet... szóval... dögölj meg!
Morogja az íjász majd Martinra néz.
- Pihenj le és köszi. Keres egy kis kaját. Ha jobban leszel szólj, mert át kell kötni a sebedet vagy kérj meg rá valakit, iylen mocskos kézzel tuti nem nyúlok most sebhez.
Majd Centurióra néz.
- Hé te! Nem próbálkozunk a csajommal! - mondja kedvesen mosolyogva. - Segítenél a forrasztással?
Amikor Cent megteszi felnéz rá érdeklődve. (mivel ős a magasabb)
- Te miért csinálod ezt? Tudod a hősködést, meg mindent.

Lassan a tömeg megnyugszik és elfogynak a sérültek, a hőseink is kapnak ételt és italt meg pár fekvő helyett az egyik szálláson ha szükségük lenne rá. A szervezés megnyugszik,d e persze még mindenki fél. Hőseink kapnak pár szabad percet, hogy lepihenjenek.

/Nekik nem is kötelező írni ameddig pihennek./

Elköszön kedvesen Landraftóla viharok ura.
- Asgard mindig örömmel fog látni fiam.
Thor Laaksonennek válaszol először.
- Egyikünk múltja sem dicső, de most a jövőnket akarjuk felépíteni.
Aztán Vutha szavaira a pörölyét emeli rá és az elnyeli a villámokkal teremtett átkot.
- Az első lépés. Egy sárkány szabadságot érdemel. Bár hogy is legyen... én büszkén harcolok melletted vagy ellened.
Mondja egyetértve ha mégis Hall oldalát követné tovább a sárkány.
- A nővéred elbukik.
Feleli kegyetlen komolysággal Hallának.
- A terve átverés és ezt tudjuk, Einar nem lesz az övé bárhogy is jutunk haza. Ahogy Asgardot is elveszük tőle. Nem értünk egyet sok mindenben, de ezért fogjuk jobban uralni asgardot. Ám azt akarom, hogy amikor Galactus elkészül és mit megtámadjuk akkor már ne egy mocskos ármányoktól takart egymást tépő fivérekből álló gyűlés legyen. Asgardiak vagyunk. Ma esküvőt ünneplünk!
Kiáltja büszkén.
- Holnap legyőzik Galactust és aztán magát a Halált. Asgard legyőzhetetlen. Készüljetek a ceremóniára.
Thena megfogja Halla kezét és elrángatja a többiektől.
- Ha esküdni akarsz rendes ruha kell és ha nővérkének vagy huginak mersz hívni villámmal etetlek meg.
Mondja megszokott komor hangján, de persze Halla ismeri jól, hogy Thena most igaz barátjaként beszél hozzá.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#179 2009-09-09 07:09:55

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

~Esküvő? Ez csak valami vicc ugye? Alig pár lépésre forr a káosz, Thor pedig esküvőt szervez? Ez badarság, bár… nem… nem nyilatkozhatok így uramról. A döntések amit hoz, csak is jók lehetnek… de… már kezdek picit kételkedni. Elhiszem, hogy nagy esemény hogy elő került a fia, akiről nem is igazán tudott. Persze, ez egy fontos esemény… de azért… GALACTUS a fejünk fölött lebeg, és a másik ellenséges brigád ki tudja mikor tör ránk ismét. Akkor pedig a legnagyobb fenyegetésről nem is szólva. Béke van, ez idáig rendben is van. Na de jó hogy nem kezdünk sört inni, és táncolni, miközben nemsokára háború készül. Esztelenség Thor részéről… igen, az. Ki kell mondanom…

<-…ez ostoba ötlet!

Morogja, miközben a Hallát elcibáló Thena szemébe néz, majd pedig Thor irányába. Vállát vonja Thordin, és erőteljes léptekkel elvonul. Nem tetszik neki a helyzet, és talán kicsit érthető is. Egyértelmű jelekkel utal arra, hogy nem kíváncsi egyik asgardira sem. Jelentősen elkülöníti magát a társaságtól, és elmegy tőlük. Redrose egyik épületének a tetejére mászik fel, és egymagába hátra dől és az eget nézi, ahol még mindig ott fényeskedik a gigantikus hajó, ami eltakarja az egész égboltot.

~Esküvő… mekkora egy nagy marhaság. Azt hittem ennél több esze lesz Thornak… elvakította a fia megjelenése. Ez csak gyengeség… a nagy viharok ura talán meggyengült volna? Pff… szánalmas… Áááh… nem… nem mondhatok ilyet… még nem is gondolhatok rá. Thor az egyik legnagylelkűbb személy, akit voltszerencsém megismerni. Igazságos, és Asgard érdekeit néz. Ennek is meg van az oka. A béke… De pont egy háború kellős közepén kell ezt intézni? Ráadásul olyanokkal kell békét kötni, akikkel elméletileg most egy célért harcolunk. Hülyeség… most a fenyegetés ellen kéne vonulnunk. HA mást nem, akkor az ellen az űrbéli alak ellen, akinek csatlósai az imént iramodtak meg. Szánalmas, amit művelnek… attól tartok, hogy Einar megjelenése csak rontott a helyzeten…

Civódik, és egyre inkább hajlik az iránt, hogy elege lett Thorból, és mindenki másból. Legszívesebben harcba vonulna, hiába a még tapasztalatlan múltja, úgy érzi nem az a helyes döntés, amit az ura gondol. Hanyatt fekve bámulja az űrhajót, és azon tűnődik, hogy miféle szerkezet is lehet. Még sosem látott ilyet, midgardon sem. Elképeszti, hogy egy szerkezet ekkora tiszteletet képes parancsolni. Legalábbis számára. Egymaga élvezi a saját társaságát, miközben gondolataiban messze jár.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#180 2009-09-09 07:37:49

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

-A nőd? Bocsi… vigyázz rá.

Mosolyodik el, bár ezt csak talán hangján lehet hallani, mivel arcát továbbra is takarja a sisakja. Sólyomszem kérésére, Centurio csak bólintással lát neki a segítség nyújtásnak. A forrasztást sajnos nem tudja elvégezni, viszont apró fém csápok jelennek meg a mellkasa tájékáról, amik elméletileg a reaktor feltöltésre hivatottak, de most jó lesz arra is, hogy a kötelező illesztéseket elvégezze. Viszont a orrasztás kicsit nehezebb. Egyik lábát, oda tartja, majd épp hogy csak megindítja a hajtóművét. 0,5%os energialöketet kapcsol be, aminek a hatása, csupán centiméteres felemelkedés. A generált lángok, viszont nem túl forróak, ellenben elegendőek arra remélhetőleg, hogy a forrasztás sikerüljön. Mikor ezzel megvan, társa felé fordul, és sóhajt egyet.

-Hogy mért? Nem tudom… úgy éreztem szükség van rám. A haza védelme érdekében. Katonaként kezdtem a pályafutásomat, és mostanra ez lett belőlem. De hogy hős lennék? Nem. Nem vagyok az, és nem is akarok az lenni. Én csak egy katona vagyok, aki azért él, hogy az embereket biztonságban tudhassa. Nem kedvelem a hősöket… bár vannak kivételek, viszont nagy többségben nem ismerem el őket. Elviselem, mert el kell, hisz össze kell néha dolgoznom velük, mint most is, de ha tehetném sokaktól, ha tehetném megválnék. Szupererővel nem nehéz hősnek lenni… de a nélkül kitörni, már sokkalta megerőltetőbb. Ne értsd félre, tisztellek, de te is mutáns vagy ha jól sejtem. Emberfeletti képességekkel az a minimum, hogy őrzöd a hazát. De ha azok nem lennének, akkor is ezt tennéd? Bár nem ismerlek, és remélem kellemesen csalódok benned.

Mondja merev hangnemben, de némileg barátságosan, hisz az íjász szimpatikus számára. Nem szándéka megbántani sem őt, sem mást aki esetleg hallja, csupán a véleményét nyilvánította ki.


Pókember munkáját végeztén, elmegy lepihenni. Ételt, és italt ragad magához, amivel kissé jobb helyzetbe kerül. A feje egy kicsit még mindig sajog, csak úgy mint mellkasa, amit Vészmanó előszeretettel szorongatott.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#181 2009-09-09 10:47:03

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk tétlenül áll egyelőre, feldühödve Morsus szavain, majd kicsit lenyugszik, és elkezd le-fel járkálni.

- Még hogy erősebb… Hulknál SENKI SEM erősebb! Hulk a LEGERŐSEBB!!! Hrrr… Hulk… unatkozik. Hm.

A zöld óriás leül, és a földet kezdi kapargatni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#182 2009-09-09 10:50:20

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Kapok végre egy kis ételt és italt, miután végeztünk a sérültekkel. Ez jól fog esni…

Bevittem mindenkit, ahogy Serena kérte, és most itt a jól megérdemelt pihenés. Kis étellel és itallal járkálok, és észreveszek egy nagydarab fickót… aki zöld…

Hulk?! Öregem, őt mindenki ismeri, és Serena is mintha mesélte volna, hogy találkozott vele! Odamegyek hozzá, és mosolyogva köszöntöm. Talán sikerül megszereznem az autogramját!

- Sz’asz! Te Hulk vagy, ugye? Heh, végre! Nem én vagyok az egyetlen szupersztár itt! Kérsz kaját?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#183 2009-09-09 11:00:26

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Thor udvariasan elköszön, amit természetesen viszonzok.

- Köszönöm, Asgard Ura. Amíg béke van a földeden, nem is lesz rám szükséged. Remélem, így marad a helyzet.

Aztán újra Halla és Einar felé tekintek. Halla szokás szerint hosszú riposzttal felel a megjegyzéseimre, amelyeken csak mosolygok.

- Nos, ha tényleg ennyire lenézed a halandókat, tényleg nincs bennünk sok közös vonás, és nem kell sokáig tűrnöd a társaságomat. Ez jó neked, nem? Ó, és gratulálok a királynői kinevezésedhez! Apja lánya, mi?

Aztán amikor Helára terelődik a szó, elkomorodik az arcom.

- Hela… nem lehet olyan, amilyennek mondja itt most mindenki. Ő csak az Alvilággal és a holtak lelkével foglalkozott, amíg vele voltam… Nem érdekelték az élők dolgai Asgardon. Miért változott így meg? Ez nem… Beszélnem kell vele. Most már muszáj. Tisztáznom kell ezt vele. Valahogy… el kell őt érnem…

Gondolkodom pár másodpercig, majd Einarra nézek. Tehát őt is megölték már?

- Heh, van itt olyan asgardi, aki nem volt legalább egyszer halott? Szép kis élőhalott-sereg vagyunk mi… De azt örömmel hallom, Einar, hogy téged is érdekel Midgard sorsa. Ha a jövőben nem kívánsz megölni, bizonyára együtt tudunk majd dolgozni. Ámbár a szavaidból azt veszem ki, Hela a te életednek is fontos része volt, ha nem is annyira pozitív értelemben, mint az enyémben… Talán te tudsz vele kapcsolatot teremteni valahogyan?

Meg kell értenem azt is, hogyan is voltam képes visszatérni az élők közé… Tényleg Einar ereje tette volna? Az nem lehet…

Leülök egy sziklára, és próbálom rendezni a gondolataimat…

- Ó, egyébként még mindig nem tudom, mennyi ideig voltam „halott”, és mi történt ez alatt az idő alatt! Ha valaki lenne olyan szíves…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#184 2009-09-09 11:43:58

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Figyelte miközben a kis csoport még mindig azzal volt elfoglalva, hogy rendezzék az embereket. Lassanként fogytak valóban a sebesültek is, úgy tűnt, hogy mindenkit el fognak tudni helyezni az épületben, épületekben, így tényleg nem sok szükségét látta annak, hogy itt maradjon. A tekintetével követte Tyler-t, majd pedig nagy levegőt vett, amikor a férfi egy adag gyógyszert tett le mellette. Megcsóválta a fejét, tényleg nem értette, hogy miért is tartották itt. Nem lehetséges, hogy ő az egyetlen orvos ezen a helyen. Igaz saját maga nem tudott Donald Blake létezéséről, aki ugyanúgy elláthatta volna azokat a feladatokat, amiket az ő nyakába akartak sózni. De már csak azért is harcolnia kellett volna, hogy egyszer újra láthassa Zam-et. Ezért akart valamit tenni, de nem lesz rá lehetősége. A rajtaütő csapatra nézett, nem voltak sokan, mindenkire szükségük lenne, nem engedhették meg maguknak azt a luxust, hogy egy harcost csak így elküldjenek. Igaz a betegek is fontos szempont voltak, de a túlélésükhöz az is kellett, hogy minden „gonoszt” semlegesíteni tudjanak.
- Persze, megértem – mondta fáradtan Tyler-nek. – De első sorban katona vagyok és a „galaxis rendőre”, harmadsorban vagyok csak orvos. Menjen és pihenjen le egy kicsit, magára is ráfér.
Ezzel a levegőbe repült és keresett egy kellemes háztetőt magának, ahol el tudott kényelemesen helyezkedni, hogy pihenéssel tölthesse a következő néhány órát, vagy annyi időt, amíg nem lesz rá szüksége. Vagy amíg a többiek után nem megy végül a hegyhez, mert továbbra sem nyugodott bele abba a döntésbe, hogy itt maradjon a városban.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#185 2009-09-09 12:06:40

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Deborah nagy segítség volt, ami miatt hálás voltam, mindenki ellátta a feladatát, Jackie is segített a csápokkal cipelni. Nikita még mindig félt, az Asgardiak felé pillantottam, varázslat, egy hegy állt nem messze onnan, ahol ők voltak. Bámulatos, hogy mikre nem képesek, de végül is ezért voltak istenek, mi pedig egyszerű sima emberek, noha igen sok erős mutáns is volt közöttünk. Lassan elfogytak az emberek, ahogyan mindenkit sikerült becipelni. Tyler odament a kék bőrű nőhöz és mintha vigasztalni próbálta volna, hallottam a beszélgetést, hogy nem akart itt maradni, hanem harcolni akart. Egyelőre foglalkoztam a többiekkel, Jackie-t figyeltem, ahogyan odament Hulk-hoz, csak a végén le ne csapja a nagy behemót, akkor nem járna olyan jól, mint amikor csak Logan adott neki egy nagy pofont. Végül amíg, vele volt elfoglalva odafordultam Nikita felé.
- Nyugodj meg, nem hiszem, hogy bántana – próbáltam nyugtatni. – Végül is velünk van, nem? Azért jöttek, hogy minket mentsenek meg, így nem hiszem, hogy gond lenne.
Nem tudtam, hogy mit mondott neki, de volt egy sejtésem, hogy bántani akarta. Láttam én magam is, hogy mit művelt azzal a két szerencsétlennel, meg utána, ahogyan azok a tűzlabdák repültek a menekülők után, nem akarnék szembekerülni vele a harcmezőn. Egyelőre, majd most pihenni kellene egy kicsit, az egész nap úgysem állt másból, mint menekülésből, így igazán nem ártana meg nekünk. Főleg, hogy még mindig kissé fájt levegőt venni a börtönben beszívott forró levegő és füst miatt.
- Rendben van nézz körbe, én addig összeszedem Jakcie-t és elküldöm pihenni – mosolyogtam a lányra.
Majd pedig odamentem én is Hulk-hoz és Jackie-hez. Hulk-ra mosolyogtam.
- Hogy érzed magad? – kérdeztem. – Most is éhes vagy? Ugye emlékszel még rám? – végül Jackie-re pillantottam. – Örülnék, ha lepihennél, nem vagy éppen a legjobban te magad sem, sérült is vagy és fáradt is. szóval, ha megetetted a zöldikét örülnék, ha te is jönnél végre egy kicsit megpihenni, ha már egyszer van rá lehetőségünk.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#186 2009-09-09 13:49:59

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nocsak, nocsak van valami, amin nem lehet meglepődni, és még ez vonult volna el? Bah! Ezt sem érdekelte egyéb, mint a hatalom. Olyan gyönyörűen állt meg és fordult vissza a kérdésével Laaksonen, hogy öröm volt nézni. Most komolyan ez volt az, aki el merte árulni atyámat? Úgy tűnt, hogy a régi dolgok mégsem tudnak kiveszni belőlünk egyik napról a másikra. Szóval mégsem volt annyira reménytelen a fiú, hogy újra a magam oldalán tudhassam majd, ha egyszer végre hazajutunk. Itt egyelőre azonban még nekem is meg kellett játszanom a „jó kislányt”, hogy már csak a látszatott is fenntartsuk, hogy legalább mi képesek vagyunk együtt dolgozni. Reméltem, hogy nem kell sokáig elviselni ettől függetlenül, noha amit ajánlott az egyenesen azzal járt, hogy nem csak a nagybátyám lesz, hanem az apósom is. Odin szakállára! Kell ez nekem? Az meg a másik fele, hogy Amora az anyósom lesz, nem tudom, hogy ő miként fogja megemészteni, hogy ilyen szerepbe lép, de legalább őt magam mellett tudhattam. Vutha, Vutha, Vutha, legalább olyan, mint mindig is volt régen. Rámosolyogtam, amikor mondta, hogy belemegy, de végül az én oldalalom fog állni, ó ebben teljesen biztos vagyok, és garantálni is fogom így vagy úgy, hogy ez megtörténjen. De akkor egyelőre úgy tűnt, hogy még békés állapotok maradnak meg. És a kutya megszólalt. Hangosan kacagtam fel, ahhoz, hogy megöld az ellenfeled még azt sem ártana tudni, hogy a kardot miként fel fogni, mert nem nagyon hiszem, hogy az ilyesmit tudnád. Vajon ha kesztyűt dobnék neki, akkor meddig maradna velem szemben talpon? Nem Einar-ra gondolok, mert mindig is ő volt kettőnk közül a jobb harcos, de magam sem panaszkodhattam félezer éves gyakorlattal. A férfira pillantottam miután végre csöndben maradt.
< - Akkor csöndben maradhatnál, mert úgy érzem, hogy pillanatokon belül megint ott tartunk, hogy sértegetni kezdesz és teljesen véletlenül valami bajod esik – mondtam a kutyának. >
Elkaptam közben Einar figyelmeztető pillantását és rámosolyogtam. Most nem fogom magam olyan könnyen hagyni befolyásolni, mint korábban. Egyszerűen már nem voltam abban a helyzetben, hogy megengedjem magamnak azt a luxust, hogy a szerelem elvakítson. Az egyenlő lenne a halállal, mert kihasználják. Királyom… megcsóváltam a fejemet, korábban sem tudtam kinevelni belőle, hogy ne Thor-hoz legyen hű, ahogyan neki sem sikerült azt, hogy Loki-t szolgáljam. Úgy tűnt, hogy mindketten a saját atyánk oldalán álltunk és ez a későbbiekben is így fog maradni. Érdekes lesz, ha a férjemként a birodalmam uralkodójaként még mindig Thor párti lesz. Végül is ezért gondoltam, hogy soha sem lesz király mellettem, maximum királyi férj, egy herceg, aki névleg uralkodik, de hatalma nem sok van. Elmosolyodtam Thor mondatán, mintha csak Morsus-t hallottam volna. de végül az arcom megkomolyodott a folytatástól.
< - Az első pillanattól kezdve tudjuk, hogy átverés. Nem volt atyánknak jó tanítványa, túlságosan is nyilvánvaló volt. Helheim és Niffelheim kapujáig visszarugdoshatjuk az embereivel együtt a Ygdrassil gyökerein, de megölni nem tudjuk – mondtam. – És ő az enyém, ebből nem engedek. Már csak azért is, amit tett. Lehet, hogy azt mondták ő és Landraf, hogy nem avatkozott be Hela a történésekbe, de igen. Megszegte a szabályokat Landraf-ot felhasználva, ha ő nincs és nem készít mágikus főzetet, akkor atyám még ma is életben lenne. Hallgattam volna, mert atyám megérdemelte, amit kapott, de Einar… miatta nem tűröm el, amit a drága nővérem tett. Ez az én családom mocska, nekem kell jóvátennem – mélyen a szemébe néztem. – Hagyd meg ezt nekem, kérlek Thor. >
Attól, hogy esküvőt tartunk nem tudjuk eltörölni a sok száz, vagy ezer éves sérelmeket. Most itt egy oldalon fogunk állni, lehet, hogy otthon is, egy ideig, amíg a nővéremet meg nem fosztottuk Asgard feletti uralmától addig is, de utána? Majd a jövő kideríti, ezt nem tudhatjuk. De annyi biztos, hogy nem fogok vele annál több időt tölteni, amennyit muszáj. A kutya felé fordultam, amikor megszólalt, hogy ostobaság. Oké, felőlem mehetsz és megöletheted magad, legalább az ostobák eltűnnek a színről.
< - Igazából nem tudom, hogy mennyire figyeltél az előbb – mondtam. – Galactus még erős, megölhet minket egyetlen gondolattal. Meg kell várnunk, hogy legyengüljön és csak akkor támadhatunk ellene. De ha gondolod, menj és ölesd meg magadat, nem foglak visszatartani ettől az ostobaságtól… >
Végül Landraf felé fordultam, amikor megszólalt. Szóval mégsem mentél el drágám? Gonoszul mosolyodtam el a megjegyzésén, a sértés része egyszerűen lepergett rólam. Nem érdekelt, hogy hozzá hasonlítanak ilyen téren, mindig is nyílt titok volt, hogy megvetem a halandókat.
- Téged még mindig istennek tekintelek és örülök a társaságodnak – vontam meg a vállamat, ahogyan ránéztem. – Amit mondtam a másik Hela előtt teljesen komolyan gondoltam és még mindig fenntartom az állításomat. Amúgy pedig igen az vagyok. Amúgy ne csodálkozz, hogy neked nem mondta meg a drága nővérem, hogy mit akar. Atyám engem sem avatott be a terveibe, Hela miért avatott volna be téged? Mindig is Asgardon akart hatalmat, azt ami kijár neki a származása jogán, noha megveti Loki-t, de nem tudja letagadni, hogy a lánya. Amolyan családi vonás. Ó és igen, én még soha sem voltam halott… - mosolyodtam el.
Ekkor kapta el a kezemet Thena és kezdett elhúzni a többiektől a város irányába. Döbbenten pillantottam rá, erre nem is gondoltam. Rámosolyogtam a lányra, szívből jövő mosoly volt kivételesen. Meglepett, az az igazság, hogy nem hittem volna, hogy így fog fogadni, mármint az egésznek a híre. Az urak úgy tűnt, hogy kiborultak az egésznek a hallatán, de Thena tényleg kellemes csalódás volt. Felnevettem, ha ő villámmal jön, tőlem tüzet kaphat, és érdekes kézfogónak nézünk elébe.
< - Azok rossz óment takarnak, Hela óta meg főleg, de… – vigyorodtam el. – Maradok a sógornőnél, ha megengeded. És ezek után? Kizártnak tartom, hogy találnánk itt megfelelő ruhát… >
Körbenéztem a halandókon, ahogyan haladtunk, majd pedig végül sikerült kiszúrnom azt, akit kerestem. Még nem is volt messze, így ha utána kiabálok, akkor meg kell, hallja.
< - MORSUS! – kiáltottam a férfinak. – Ha lehetne drágám igyekezz a dolgoddal és utána gyere a hegyhez, azt szeretném, ha te lennél az esküvői tanúm! >

Kissé túlságosan sok volt az információ rövid időn belül. Akkor most ezek itt tényleg arról beszéltek, hogy én fogok házasodni? Elvégre nekem is lett volna beleszólásom az egészbe? Nem igaz? Úgy tűnt, hogy mégsem, vettem egy mély levegőt és megcsóváltam a fejemet, megpróbálni megérte volna, de nem nagyon tűnt úgy, használt volna valamit. Szóval ez lesz a sorsom? Egy diplomáciai házasság? Rendben, hogy azon személy oldalán, akit szerettem, de akkor is. Általában kettőnk közül én voltam az, aki kevésbé volt elveszett, úgy tűnt, hogy a kocka fordult, és végre ő maga is felnőtt. Hela iránti gyűlölete hatalmas volt, és nem tudtam Landraf-ot sem megérteni, hogy miért védte annyira azt a nőt. Lehet, hogy még mindig szerette? Lehetségesnek találtam. Szigorúan néztem Hallára, amikor már megint a fiatal férfit kezdte idegesíteni. Meddig lesz a béke így béke? Nem hittem volna, hogy túlságosan sokáig. Az ígéretek mindenkit itt tartottak, jellemző. Bár vajon Amora és Skurge azért nem mozdultak, mert Halla azt mondta, hogy ők is maradnak? Végignéztem a szőke hajú nőn, még mindig eléggé sérült volt és azt is én okoztam. Éreztem, hogy valamit mondanom kellett volna neki valamit, mégiscsak elvileg az anyám volt, de képtelen lettem volna odaállni a szőke varázslónő elé és kinyögni bármit is. még kevésbé, mint Thor-nak. Egyelőre ez az egész egy kicsit sok volt nekem.
< - Azért örülök, hogy dönthettem a sorsomat illetően – mondtam végül hangosan. – Nem, mintha ellenkeznénk, távol álljon tőlem… főleg, hogy a szüleim és az ő szülei is ezt akarták évszázadok óta. De akkor is, mi lenne, ha beleszólhatnék a saját életembe és megkérhettem volna újra Halla kezét? Mindegy… >
Landraf felé pillantottam, aki nem hitte el, amit Hela-ról mondtak, pedig tényleg így volt. Miért tette volna meg, hogy egy másolatot, vagy micsodát beavat a terveibe? Hela őrült volt, ezt első kézből tapasztalhattam, ő még szerencsés volt egy kicsit, de én nem. Én az igazi lényéből kaptam nem is keveset. Sajnáltam a kölyköt már csak azért is, mert így vélekedett. Vajon még mindig szerette a Holtak úrnőjét? Odaléptem Landraf mellé és a férfi szemébe néztme.
- Tisztázni vele? – kérdeztem vissza. – Tudom, hogy már amikor vele voltál is meg akartad változtatni, de ő nem az a fajta nő, akit meglehet. Loki lánya, akit évezredek óta csak a bosszú hajt. Gyermek volt, amikor Odin lehajította az alvilágba és beleőrült. Nálad visszafogta magát egy időre. De kihasznált téged is, beavatkozott abba, amibe nem lett volna szabad úgy, hogy neked fel sem tűnt… nem, nem kívánlak megölni, ebben biztos lehetsz. És örömmel venném, ha egy ilyen remek harcos oldalán harcolhatnék. Hogy fontos? Erre nem igazán tudnék válaszolni… azok után, hogy elmentél és otthagytad a szeretője voltam, de nem saját akaratomból és csupán azért, hogy a húgának okozzon fájdalmat. Fontosnak hívhatjuk, ha a rám erőltetett mágia által érzett érzelmeket annak lehet nevetni. Amúgy nem, ha lehetne az alvilágban töltött minden egyes percet elfelejtenék, de én választottam a halált és elfogadom, ami történt. Nem tudok kapcsolatba lépni vele innen. Ha egyszer hazajutunk biztosan fog sikerülni, noha nem örülök annak, hogy meg kell tennem. Ezt a testet ő teremtette, a sajátom elpusztult teljes egészében, Halla a fejemet vette, majd a szokásainknak megfelelően elégette a holttestemet, ez teljes egészében Hela mágiájának következménye…
Közben arra lettem figyelmes, hogy Thena elrángatta erről a helyről Hallát, csak megcsóváltam a fejemet és visszafordultam Landraf felé, hogy válaszoljak a kérdésére.
- Néhány órát csupán – feleltem. – Annyi történt, hogy Vészmanó és Matsumoto visszacipeltek az ellenséges táborba, majd pedig idehoztak elrettentés gyanánt. Összecsapott a két oldal, majd pedig, amikor királyomnak, úrnőmnek és Amora-nak hála felszabadultam Hela átka alól helyrehoztam a kárt, amit okoztam. Röviden ennyi lenne, sajnos többet magam sem tudok.
Körbenéztem az itt lévőkön, majd amint Thena és Halla kellően messzire értek, akkor szólaltam meg, hangot adva annak a kérdésnek, ami azóta foglalkoztat, hogy először megláttam az alvilágban.
< - Meg tudnátok mondani, hogy mi történt Thorhallával, amíg halott voltam? – kérdeztem. – Annyira más, mint régen volt, olyan más, mint régen… ridegebb, számítóbb, a régi kislányos énje teljesen eltűnt. Mintha teljesen más személy lenne, mint régen. Mintha a régi énje, aki egykor volt velem halt volna meg… >

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-20 17:56:07)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#187 2009-09-09 17:20:55

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Szótlanul indul Logan után, próbálja megérteni Morsus szövegelését, ezek szerint ő érzékeli a mutánsok jelenlétét, vagy mindenkiét úgy általában, de az erősebbek, vagy a tömeg elnyomja a jeleket. Érdekes képesség, de harcban nem tudja, hogyan lehetne hasznára. Persze nehéz meglepni, annyi biztos. Egyszer-egyszer még hátrapillant a társaságra, így azt a pillanatot is elkapta, ahogy Ko-Rel felröppent egy háztetőre, hogy ott aztán leüljön. Ha jól látta, a csapat felé nézett. Nem tűnt orvosnak. Nem tűnt mutánsnak sem. Taonak fogalma sincs, minek tűnt a kék nő, és már abban sem volt biztos, hogy tényleg ott ül a háztetőn. Aztán már messzebbről nem is nézett vissza, mert úgyse látta volna a házat. Azon gondolkodott, milyen stílusos mozdulat, amikor Logan előhúzza pengéit, megfelelő hírnévvel párosítva minden ellenségében félelmet kelthetnek az adamantium karmok. Aztán ezt a gondolatot is kiverte fejéből, és csak egy dologra tudott már gondolni: Vérontóra. Anti-Grendel tornyánál kezdődött minden, de már máshol is összefutott vele, és egy kissé megszállottja is lett. Akkoriban olyat hatalma volt, amivel gyakorlatilag legyőzhetetlen volt, mostanra viszont úgy tűnt, mintha legyengült volna. Akárhogy is, Tao rá vadászott, őt akarta elkapni, és nem csak elfogni akarta, egészen biztosan érezte, hogy meg tudná ölni őt, meg tudja, és meg is akarja. Már semmi sem vonta el a figyelmét, ismét érezte, hogy készen áll a harcra, elég idő telt el, eleget pihent, eljött az idő a vérontásra.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#188 2009-09-09 20:34:13

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Ko-Rel válaszára csak tátogni tud. Nem gondolta volna hogy a nő így reagál majd a kérésére hogy maradjon itt. Tulajdonképpen gőze sincs hogy mit várt volna tőle, milyen reakciója legyen. Mire valamiféle választ kinyöghetett volna, már el is röpült a város romos épületei felé.
Pár percig csak állt aztán körül nézett valami tenni való után. De úgy tűnik most már ő is pihenhet egy kicsit. Magához vett két palack vizet és egy élelmet. Nem túl sokat inkább csak annyit hogy ne dűljön el az éhségtől.
Majd elindul arrafelé amerre a kék bőrű nőt látta elrepülni. Egy kis keresgélés után meg is találja a házat, de feljutni nem tud a tetőre. Lévén a lépcső romokban. Úgy hogy az erejéhez folyamodik. Erre talán még van. A tetőn Ko-Rel mellet felbukkan az egyik palack víz és némi élelem. Majd lentről egy hangot hallhat.

-Nem tudom szoktak-e enni a galaxis rendőrei, de gondolom egy kis víz nem árt.-

Ha a nő lenéz azt láthatja ahogy az épület tövében ül, hátát a falnak vetve az árnyékban. Épp a saját palackját bontogatja majd alaposan meghúzza.

-Ha harcolni akar, akkor ereje teljében kell lennie. De gondolom ezt maga sokkal jobban tudja mint én.-

Jegyzi meg magázódva, akaratlanul is felvéve a nő által használt távolságtartó formulát. A továbbiakban csendben elfogyasztja azt a kevés élelmet és vizet amit hozott. Persze csak akkor ha Ko-Rel nincs beszélgetős kedvében.

Utoljára szerkesztette Tyler (2009-09-09 20:35:30)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#189 2009-09-10 17:23:29

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Végig hallgatom Thort, s szavaira elkerekednek a szemeim. De csak pár pillanatra. Nem szoktam előre örülni. Ezt a döntést bármikor visszavonhatja. De valahol biztos vagyok benne hogy Thor tartani fogja a szavát.
Miközben a hegy felé sétálunk, magamon érzem Halla pillantását. De mire odafordulok már nem érzékelem hogy engem nézett volna.
Kicsit megborzongok, de ötletem sincs miért. Thena félre húzza Hallát. Thordin pedig eltűnt valamerre míg Thorra figyeltem. Nem indulok a keresésére, most nem fenyeget itt veszély senkit. Ha pedig megtámadjuk Galactust biztos elő fog kerülni.
Nem messze Thor mellett állok meg. Hallát és Thenat figyelve, vagyis inkább csak arrafelé nézve. Hirtelen az eszembe ötlik valami, vagy inkább valakinek a hiánya.

<-Amora hova tűnt?->

Fordulok Thor felé kérdően. Bár nem kedvelem túlságosan valahogy hiányzik Thorhalla mellől.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#190 2009-09-10 18:48:03

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A csapat készen áll a csatára. Logan jelzi, hogy a kis négyesünk megindulhatna végre az ellenfél felé, hogy az első számú problémát ki iktathassuk végre. Mielőtt elindulnék gyorsan széthúzom a kabátom, hogy a pisztolyt elhelyezzem egy alternatív helyére, a pisztolytáskába a hónom alatt. Ez után megpróbálom felvenni Logan tempóját és követem a hegyig. Közben hátra pillantgatok néha az északi istenekre, majd Galactusra és az építményére, utána ismét az istenekre. A menekülteket és a felmentő csapatot most nem látom, de úgy gondolom ez most nem is nagy baj, bár nagyobb biztonságban érezném magam egy kis hátvéd csapattal. Mikor a hegyhez érünk gyorsan végig tekintek a zónán ahol lezuhant az ellenfél, ha látószögben állok, majd várom a tervet.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#191 2009-09-10 21:31:56

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Thort figyelem, s azt ahogy megszünteti az átkot, majd még fűz hozzá néhány szót felém is. Mosoly felé jelenik meg a pofimon, majd végig mérem az ott lévőket, s Einarra nézek, majd fel is nevetek.
< - Szokj hozzá Einar, hogy ez így megy, s örülj neki, hogy a választottad lesz a párod, s nem egy vadidegen. - > majd egy kicsit elhallgatok, s veszek egy mély levegőt.
< - 30 éve lettem száműzve, így nem tudom, hogy mi is történt pontosan. Csupán napokkal korábban beszéltem egy halandó idős férfival, ki Thorhalla halandó énjével élt együtt, mint komornyik, s neki mesélt leendő párod egyik halandó kutyája, hogy mi is történt az elmúlt félévben. Érdekes és zavaros történet, amit egyszer megosztok veled, ha akarod Einar. - > hangom nyugodt, miközben lepillantok az asgardira. Hát igen, ha felemelem a fejem, akkor hosszában nem foglalok annyi helyet legalább, s mivel a tekintetemben nincs lenézés, ezért csak nem veszi annak. Főleg, hogy tekintetem átsiklik Hallara és Thenara, ahogy távolodnak.
„- szerelem milyen furcsa dolog. Képes oldalakat összekötni...-” morgom saját nyelvemen elgondolkozva, majd az égre emelem a tekintetem „- Hiányzol Sofy. -” sóhajtok egyet, s tekintetem a környéken végig siklik. Majd újra Einaron megállapodik, s ha érdekli az a történet, amit Olaftól hallottam, akkor elmondom neki.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#192 2009-09-11 19:16:12

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Amiben tudtam abban segítettem, s jól esett utána, hogy Serena nyugtatni próbált. Nagyon nem akartam a fekete hajú Istennő közelébe kerülni. Reszkettem, amikor csak rá néztem.
- Igen, biztosan igazad van, s tényleg segítettek, de az a nő akkor is olyan más, mint a többi. De megpróbálok lenyugodni, s aztán megyek én is lepihenek, miután körbenéztem. - mondom, s megindulok az itt lévő házak felé, s elkezdek házról házba járva körbenézni. Mindenhol mondom, hogy ki vagyok, és miért jöttem. Ha találok valakit, és képes járni, akkor megmondom neki, hogy hova menjen a többiekhez, ha nem annyira, akkor próbálom elkísérni, hogy rám támaszkodjon, vagy kimegyek valakit megkérni, hogy segítsen a többiekhez vinni az illetőt.
Ha senkit se találok, vagy gyorsan végzek, akkor megyek a többiek után, s egy kis pokrócot szerezve ledőlök az egyik fal mellé, vagy ha van valami szabad ágyféle, vagy valami, akkor oda dőlök le, hogy pihenjek egy kicsit. Fáradt vagyok, ahogy a többiek is, de eléggé éberen alszok, hogy ha szükség van rám, akkor könnyen fel lehet ébreszteni is. Nincsenek Raft óta nagy igényeim alvás és kényelem terén, így jól alszok a padlón is, ha nincs máshol hely, s csak remélem, hogy nem tapos valaki rám, vagy a farkincámra, bár eléggé összehúzom magam.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#193 2009-09-14 21:54:56

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A tömeg lecsendesedik és a kapitány békésen leül a háztetőn őrködve.

- Jólvan.. jólvan... mindig a munka. - morogja Morsus Hallának
Logan csapata megérkezik a hegyekbe.

Sólyomszem befejezi a illesztéseket és teszteli a fegyvert, de nem lő csak megnézi, hogy elkezd e izzani a kék fény a gomboktól.
- Nem vagyok mutáns... már képességeim sincsenek. Klón vagyok. A "hazám" gyártott, hogy jó katona legyek, de a cég közben be lett tiltva és én esélyt kaptam. Idegen vadász lettem. Nekem nincs döntési lehetőségem, sosem volt.

Thor Einarra néz.
- Mindig is ezt szeretted volna, de ha úgy érzed korai hát akkor mondj nemet, de asgardi szokás, hogy az apa dönt az esküvőről és úgy érzem te is így döntenél. Ha meghalunk büszkén haljunk és boldogan, de ami a legfontosabb: együtt.
Így Thor várni kezd ameddig mindenki elkészül. Ő pedig egy fatrónusba ül be. Thena a fejét rázza Helára.
- Isten vagy és avarázslatot tanulsz, de semmit sem értettél meg belőle ugye?
Kérdi és megérintve a fát morogni kezd. Szavaira a fa szinte kocsonyás lesz és ebből jön elő egy arany korona.
- Csak tudni kell kérni. Tisztelettel. Ez tesz minket istenné.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#194 2009-09-14 22:00:18

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk bambán ránéz Jackie-re, majd kikapja a kezéből az ételt, és gyorsan betömi.

- Kisember étele finom. Ízlik Hulknak.

Aztán megérkezik Serena, és Hulk elvigyorodik.

- Fehér hajú lány! Hulk emlékszik fehér hajú lányra! Igen… Hulk mindig éhes. Fehér hajú lánynak van étele Hulknak?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#195 2009-09-14 22:04:02

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Yikes! Ez a behemót csak úgy kikapta a kaját a kezemből! Inkább… nem ellenkezem vele.

- Fincsi, mi? Bár nem vágom, mi is ez, de… fincsi.

No, megérkezik Serena is időközben, és mosolyogva biccentek neki.

- Régi pajtások vagytok, mi? Hogy is találkoztatok pontosan? Már nem emlékszem… És ne aggódj, pihenek én, hisz’ látod. Inkább neked kéne kicsit kikapcsolnod. Én majd… elleszek itt Shrekkel.

Még élénken él bennem a jelenet, amikor Adia megcsapott engem, és Serena nem is igazán ellenkezett, szóval…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#196 2009-09-14 22:11:43

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Na, végre választ is kapok Einartól. Akkor rendezzük sorainkat…

Néhány óra, az nem sok. Talán… túl kevés ideig voltam halott, és ezért térhettem vissza valamilyen módon? Nem, ennek semmi értelme. Az biztos, hogy asgardi mivoltom végleg odalett, ha Hela nem jött el a lelkemért…

Tehát akkor… Vészmanó, Matsumoto, velük vigyázni kell, Einar felszabadult, ez jó dolog… de… Hela átka?

- Már megint Hela… Miért átkozott volna el téged? Senki… nem ismeri úgy Helát, mint én, ebben biztos vagyok. De ezt az oldalát nekem sosem mutatta… Mondjon Halla bármit is, ő nem gonosz… A halál természetes dolog, ő csak rendet tart az elhullottak lelkei között. Ő maga sosem öl… vagy átkoz…

És engem is megmentett attól a másik Helától…

Aztán csodálkozva hallgatom Einart, hogy Halla megváltozott. Ő nem volt mindig ilyen? Heh, nehéz elképzelni őt jó kislányként, az hétszentség…

- Halla? Kislányos? Jaj, Einar, ne haragudj, de ez legalább annyira hihetetlen nekem, mint Hela gonoszsága…

Közben megidézek a Vörös Villámból pár szikrányit, és a földön lévő kavicsokra célozgatok velük.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#197 2009-09-15 10:45:04

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Úgy tűnt, hogy Hulk felismert és nem meglepő módon ő maga is éhesnek bizonyult. Mikor nem volt az? Amikor láttam mindig csak enni és enni akart. Vajon jól tudott lakni, vagy pedig mindig éhes volt? Nem tudtam erre a kérdést és volt egy olyan érzésem, ha megkérdezném úgyis azt mondaná, hogy bármennyi élelmet képes megenni és el is fogadná. Igen, meg is erősített a gondolatomban, amikor válaszolt. Nikita-t nem láttam, valamerre még mindig kószálódhatott. A csapatok után pillantottam, amik most már ténylegesen elindultak és el is tűntek a látótéren. Elővettem néhány paradicsomszerű gyümölcsöt, ami még korábban maradt nálam és Hulk felé nyújtottam.
- Egyelőre csak ennyi és ez van, de biztosan van még ezen a környéken valami, amit ehetsz Hulk – mosolyogtam, majd Jackie felé pillantottam. – Mielőtt a lakásodra indultunk a Stark Plázában ott volt Hulk is, ott ismerkedtünk vele össze a többiekkel. Sajnos ott nem volt élelem, amit tudtunk volna neki adni, de most van. Remélem ízlik Hulk.
Picit furcsán néztem Jackie-re, hogy nem akart velem jönni, hanem itt akart maradni Hulk-kal. Vajon mi bántotta, mert ez annyira nem volt jellemző rá, hogy így viselkedjen, de most mégis ezt akarta. Egyelőre még ennek ellenére úgy döntöttem, hogy megvárom majd Hulk válaszát, és majd csak utána megyek még Nikitát vigasztalni, és lelket önteni belé, ha Jackie még akkor sem akar majd jönni.
- Rendben – mondtam. – Te tudod, csak nem szeretném, ha bármi bajod lenne Jackie.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#198 2009-09-15 10:45:56

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A távolt figyelte, ahogyan a társaság eltűnt a látótéren, még mindig úgy érezte, hogy ott kellett volna lennie és velük kellett volna mennie, de mindenki azt várta el tőle, hogy maradjon és foglalkozzon a betegekkel, noha azt más is igazán megcsinálhatta volna. Igaz már hozzá szokhatott volna, hogy mindig ebbe a rangban kezelik, Ronan kapta meg a Kék Körzet vezetését is, nem pedig ő, pedig nagyrészt neki köszönhették, hogy nem veszítettek és sikerült megállítani a skrullokat. Vett egy mély levegőt, majd indult volna, amikor valami megjelent mellette. Meglepődve pillantott le maga mellé, ahol egy üveg ásványvíz és némi élelem volt az. Felvette őket, majd pedig meghallotta Tyler hangját. Odasétált a háztető szélére és lenézett a férfira. Halványan mosolyodott el, majd pedig leereszkedett mellé és nekitámaszkodott a falnak anélkül, hogy leült volna a földre.
- Köszönöm, szoktunk, persze, hogy szoktunk – felelte barátságosan. – Hiszen mi is élőlények vagyunk mindannyian – végül keserűen vett egy mély levegőt. – Tudom, és azt is, hogy egy nagyon kis fejfájást leszámítva tökéletes állapotban vagyok ahhoz, hogy utánuk menjek és harcoljak.
Még mindig a távolt nézte és nem pillantott csak egy-egy másodpercre Tyler-re. Több harcos is volt, akik nem avatkoztak be a küzdelembe pedig megtehették volna és csak kevesen mentek el, túl kevesen.
- Kevesen mentek – mondta. – Lehet, hogy az ellenség megfogyatkozott és nincsenek túl jó állapotban, de nem szabad őket lebecsülni. Furcsák vagytok ti emberek… időnként olyan nehéz titeket megérteni…

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#199 2009-09-15 12:19:18

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Pillanatokkal azok után, hogy Laaksonen feltette a kérdést meg is láthatta nem is olyan messze maguktól a hatalmas méretű Skurge-t, és mellette ott állt Amora is, aki még mindig a nagydarab harcosra támaszkodott, mind a ketten a kis társaságot figyelték, majd pedig végül elindultak feléjük. Amora mozgásán látszott, hogy még mindig nem teljesen biztosak a léptei, a sérülései lassanként kezdtek begyógyulni, de a fáradtság nem fog ilyen könnyedén elmúlni.
< - Nem kell aggódnod, nem tűntem el – válaszolta. – Csak egy kissé rendbe kellett szednem magam. >

Szúrós szemmel néztem Thena-ra, amikor már megint sértegetni kezdett, pontosabban visszavette a régi jó megszokott stílusát. Hátra pillantottam ahol Einar és Landraf nagyban beszélgettek, Asgradra, ugye ezek ketten nem lesznek igazán jó barátok a végére? Már csak az hiányozna nekem, hogy drága nővérem legutóbbi két szeretőjével tengessem az életemet. Bőven elég nekem a saját párom ilyen szempontból. Soha sem voltam féltékeny azokra a nőkre, akiket megkapott, mert tudtam, hogy a szíve az enyém, ugyanígy volt ő is velem, de Hela. A nővérem teljesen más kategória volt, hiszen ő szándékosan tette azt, amit tett, csak azért, hogy nekem okozzon fájdalmat. Vissza fogom neki ezt egyszer még fizetni kamatostul és abban neki nem lesz köszönete. Igaz ehhez Landraf drága kell majd, de akkor legalább megtanulja ő maga is, hogy az élet nem annyira könnyű és nem olyan a világ, ahogyan azt látja tíz év alvilágban töltött esztendő után. Ó, nem, a nagyon fiatal Asgardiak még reménykedtek abban, amiben most ő maga is, de azoknak az éveknek vége volt, felnőttünk, csak ő volt még gyermek, hogy nem látta így. Mind a mai napig nem értem, hogy Hela mit evett rajta, hacsak nem a naivitását és azt, hogy úgy tudta befolyásolni, ahogyan csak akarta. Mert másra nem nagyon hittem volna, hogy jó lett volna.
Morsus felé pillantottam, amikor meghallottam a morgását, elmosolyodtam, akkor legalább ő maga is sietni fog. Nem tudom, valahogyan úgy éreztem, hogy megérdemli, hogy ott legyen az esküvőmön. Már csak azért is, amiket elmondott, bár ki tudja, hogy mennyi volt belőle igaz. Még mindig az emlékeim között volt, amit mondott, hogy Landraf herceg lesz, bah! Korábban ott Midgardon néhány másodpercre, amikor megölelt még azt hittem volna, hogy mellettem lesz az, de így? Nem, Einar lesz az, őt vajon miért nem említette nekem Morsus? Nem, erre úgyis csak annyit válaszolna, hogy nem akar minden poént lelőni, mert akkor elvesztené az egész izgalmát a dolog. De akkor most ezzel sem kellett foglalkoznom, majd ha visszajön, csak remélni tudtam, hogy túl is fogja élni az egészet. Asgardra, elpuhulok, ha aggódom egy nyavalyás halandóért. Még akkor is, ha ennyire különleges halandó, és azt merte mondani, hogy olyan lesz nekem, mint Einar. Ez annyira hihetetlen volt és egyszerűen sokkhatásként ért, amikor kimondta, nem tudtam elképzelni, hogy bárki is olyan legyen nekem, mint az egyelten férfi a kilenc világon, akit szeretni tudtam valaha is. De egyelőre foglalkozom Thena-val.
- De-de… - mondtam a kérdésre.
Figyeltem, hogy mit csinált, odalépett a fához, és nem értettem a szavakat, amiket mondott, de a fa kezdett átváltozni, majd pedig egy aranykorona jelent meg belőle. Figyeltem, hogy miket mondott, őt tanították, velem ellentétben. Mintha mindenből kimaradtam volna, Loki soha sem mondott ilyesmit, hogy így működne a mágia, anyám meg csak arra tanított meg, hogy miként kontroláljam azt és miként használhassam. Csoda hát, hogy az erőm mindig akkor erősödött, amikor atyám már nem volt mellettem és tényleg csak magamra számíthattam? Nem hittem, hogy így lett volna.
- Csak veled ellentétben én akkor használtam mágiát, amikor az életem függött tőle – mondtam. – Vagyis nagyon sokáig már csak amiatt is, hogy nem kaptam olyan kiképzést, nem tanítottak annyira, mint kellett volna. Se az anyám, sem pedig atyám, amíg mellette voltam. Lényegében mindenre magamnak kellett rájönnöm mágiahasználat terén. Lehet, hogy az anyám tartott attól, ha rendesen kitanítanak erre, akkor arra használnám hatalmamat, mint az atyám, pusztításra…
Elnéztem róla és egy másik fához léptem, akkor azt mondja, hogy kérni kell és tisztelettel? Már elég régen nem voltam olyan helyzetben, hogy bármit is kérnem kellett, amit akartam azt megszereztem ilyen vagy olyan módszerekkel, de soha sem kértem. Einar volt az egyetlen, akitől ilyet tettem, még atyám klónjainak is csak parancsokat osztogattam. Ennek ellenére meg kellett próbálnom, vagyis meg akartam próbálni. Elvileg meg kellett lennie a hatalmamnak ahhoz, hogy sikerüljön. Egy nagyon kicsit ostobán éreztem magam attól, hogy egy fától fogok kérni valamit, amíg más esetben az embereimet küldtem volna el ezen holmik megszerzéséhez, de most nem Asgardon voltunk, hanem teljesen máshol. Végül megérintettem a fát és lehunytam a szemem, a mágikus energiákra koncentráltam, amik ebben is és mindenhol megvoltak, ugyanúgy, mint amikor Asgard hatalmát idéztük meg közösen, majd pedig nagyon halkan szólaltam meg.
< - Szeretnélek kérni, hogy segíts ki ideiglenesen, most lesz a menyegzőm, és szükségem lenne egy ruhára erre az alkalomra, hálás lennék a segítségedért – suttogtam nagyon halkan. >
Végül kinyitottam a szemem és figyeltem a fát, hogy sikerült-e, amit kértem tőle, vagy pedig Thena nevet ki és nem történik semmi sem.

Vutha-ra pillantottam és megcsóváltam a fejemet, vele mindig is az ellenséges oldalon voltunk és mintha tudott volna bármiről is, ami az ilyen dolgokat illette. Nem hittem volna, hogy bármit is. Viszont a másik része annak, amit mondott már felkeltette az érdeklődésemet, szóval tudott valamit, arról hogy Hallával mi is történhetett. Erre pedig kíváncsi leszek, hogy mit fog kitalálni, vagy tényleg igaz lesz-e valóban, amit mond. Igazán remek kérdés lesz ez, ha oda eljutunk. Zavaros történet? Hallát ismerve nem lesz vidám és mindenféle kalamajkával teli történet lesz, káosszal teli. Megcsóváltam a fejemet majd pedig megadóan bólintottam felé.
< - Ha lesz időnk Vutha, akkor szívesen meghallgatom a történetet – mondtam. >
Ezek után uramra pillantottam, aki válaszolt a kirohanásomra. Éreztem, hogy egy kicsit elvörösödöm azon, amit mondott. Igaz, erre nagyon nem gondoltam, nem akartam változtatni sem azon, ami készült, mármint, hogy feleségül veszem őt, hiszen Thor valóban nem tévedett, mindig ezt akartam, és most is ezt akartam. Abban igaza volt, hogy valóban az apák döntenek a házasságokról, és jelen esetben ez ő volt. Ez volt az, amitől még inkább zavarba jöttem, akárcsak Amora hangja, aki közben visszatért hozzánk. Mikor fogom megszokni vajon, hogy ők a családom és nem pedig azok, akik felneveltek, és akik között éltem? Ők is a családom voltak, ezen senki sem változtathatott. De a legrosszabb az egészben, hogy azzal, hogy Thor fia vagyok, hogy hercegi vér… kötelezettségeim voltak, amikhez pedig nem igazán fűlött a fogam. Egyrészről fogalmam sem volt, hogy miként kéne tennem, és nagyban más volt a feladatkör, mint egy család fejének lenni, aminek még csak a feje sem voltam, mint kiderült. Vettem egy mély levegőt és Thor-ra, majd Amora-ra pillantottam.
< - Nem uram, persze, hogy nem korai és igazad van, így döntenék – mondtam. – Már jócskán korábban meg kellett volna lennie. De nem vagyok hozzászokva… mármint furcsa és szokatlan ez a helyzet, amibe bele kell, hogy rázódjam. Egyik pillanatról a másikra derül ki, hogy nem az vagyok, akinek hittem magam. Atyám… Fonn halála óta én voltam a családfő, ez majdnem háromszáz éve így volt, hogy nem kaptam atyai döntést, vagy tanácsot, hanem nekem kellett minden ilyen döntést meghoznom, hogy anyámnak és a két testvéremnek a legjobb legyen, illetve a hadvezéredként a csatatéren parancsolni. A türelmedet kérem uram, hogy megszokhassam ezt az egészet, ami oly váratlanul ért. >
Végül visszafordultam Landraf felé. Komolyan ennyire vak volt szerencsétlen fiú? Egyszerűen nem látta, hogy milyen is Hela valójában, többet töltöttem amellett a nő mellett, mint szerettem volna, elég időm volt kiismerni, hogy milyen is valójában. És az pedig nem csak egy évtized volt, mint a fiatal férfi. Hanem jóval több, alapból negyed évszázad, míg halott voltam és a többi idő, amíg odalenn gyorsabban telik az idő.
- Nézd, elhiszem, hogy még mindig szereted – kezdtem. – És emiatt nehéz elfogadni a valóságot. Hela beavatkozott az élők történéseibe… megszegte a törvényeket, ahogyan Loki meghalt, az tényleg beavatkozás volt. Asgard harmadára tartott igényt és meg is kapta egy becstelen alkuval. Csak tíz évet töltöttél vele, ennyi év semmi. Én fiatal vagyok, mégis ötvenötször annyit éltem, mint te vele voltál. Az embereként is eltöltöttem egy kis időt, elhiheted, nem önként szolgáltam, és nem voltam önként a szeretője, nem önként támadtam rátok és nem azért akartam megölni Thorhallát sem, mert így akartam. Hela akarta így… Thor, Amora, Skurge, Thena és Halla is megmondhatják, hogy milyen is Hela valójában, az a nő őrült, gyermek volt csak, amikor Odin lehajította az Alvilágba és beleroppant, beleőrült… lehet, hogy meg kellene nézetned az elmédet Amora-val barátom, hogy nem-e hamis emlékeid vannak azzal kapcsolatban, ami az alvilágban történt veled.
Az utolsó mondaton azonban elvigyorodtam. Nos igen, róla így utólag már nehéz elképzelni, kevesen voltak, akik tudták, hogy milyen is volt valójában, régen, mielőtt Loki ki nem terjesztette rá a hálóját és nem került a befolyása alá.
- Én tizennégy éves kora óta ismerem – vigyorodtam el. – Több, mint ötszáz éve volt. Akkor még jó volt és kedves. Egészen addig, amíg Loki meg nem zsarolta a szülei életével és akkor lett az ő embere. De arra a Thorhallára már csak maga Thor, a családom és én emlékszünk igazából, mindenki másnak csak a mostani jut eszembe, hiszen csak Loki oldalán alkotott maradandót. Úgy tudom, hogy fiatal vagy még – mondtam. – Asgard nem az a szép világ, aminek hiszik olyan sokan. Még sokat kell tanulnod Landraf, ne hagyd, hogy érzések megjátszásával átverjenek, mint ahogyan a Loki idősebb lánya, a Holtak úrnője is tette veled…
Majd ha hazaértünk akkor meglátja majd, hogy milyen lett… addig úgysem fog hinni nekünk, amíg nem látja a saját szemével…

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-20 17:58:06)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#200 2009-09-15 14:51:14

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio elégedett, mikor sikerül összerakni a tankot és működőképes. Mondjuk esztétikailag nem tökéletes, de most nem is az a fontos. Sólyomszem válaszakor, a páncélos bólint, és pár másodpercig nem is válaszol. Összeszedi gondolatait, majd pedig csak az után szólal meg. Hangneme ismét baráti, semmi féle rossz hangvétel nem hallható tőle, és közvetlen.

-Höm… remek. Úgy látom sok mindent nem tudok még se rólad, sem pedig a többi csapattagról bizonyára. Bár Mr. James igen elterjedt, még nálunk is, és Rozsomák történetét homályosan, bár de ismerem. Viszont Thorról, semmit nem tudok.

Mondja, és elhalkul, aztán ismét megszólal, elmosolyodva, bár sisakja miatt talán csak hangjából hallani.

-Szóval katona. Akkor ha úgy vesszük, kollégák vagyunk. Örülök, hogy megismerhettelek. Ahogy látom, elhivatott vagy még így is akkor, ha lett volna egy tiszta lapod az életben, és a jóért harcolsz.

Ezzel ismételten elnémul, és Redrose lakosainak házát pásztázza, és a távolban kiemelkedő asgardi képződményt tekinti meg, már amennyire jelen álláspontjából látja. A továbbiakban mukkot sem szól, ha ismét nem kérdeznek tőle valamit, és csak ügyködik a tankon. Ezzel kikapcsolódik, míg távol a veszély. Bár kérdéses, hogy mennyire, hisz Galactus hajója néz le a bolygóra.


//A többiek pihennek és nem szándékozom írni velük (Thordin, Pókember)//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:45

#201 2009-09-15 17:13:40

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Alaposan meghúzza a palackot, és azt a kevés élemet is elkezdi rágcsálni lassan. Mivel nem hallja a nő válaszát inkább az evéssel törődik.
Meglepetten pillant fel Ko-Relre amikor leereszkedik és a falhoz dől. A távozó csoportot nézve. Rámosolyog a nőre, majd ő is feláll, hátát a hűvös falnak döntve.

-Szívesen. Egyáltalán nem sértés akart lenni....-

Szólal meg kicsit ijedt és sajnálkozó hangon. Hisz tényleg nem megsérteni akarta a nőt, csak kedveskedni neki.
Ő is a távolodó csapatot nézi, Tényleg kevesen vannak.

-Ha úgy látod jónak, én biztos nem foglak visszatartani. Sőt én is mennék elhiheted...-

Bal keze ökölbe szorul majd tehetetlenül elernyed.

-Legtöbben túl erősek nekem. Én csak egy mutáns vagyok, nem is a legerősebbek közül. És az előbbi harc, igazán bosszantó de, szinte kiszívott belőlem mindent...-

Hangjából legalább akkora elszántság árad akár a nőéből, s talán ugyanannyi tehetetlenség is.
Jó ízűen kacag egyet, Ko-Rel utolsó megjegyzésére.

-Hidd el én is egy vagyok közölük, de már rég feladtam hogy akár egyet is megértsek az emberek közül. Teszem ami erőmből telik, és próbálok annyi életet megmenteni amennyit csak tudok.-

A mondat végén elhallgat. Régen beszélt már ennyit egyetlen személlyel. Főleg nem így, hogy ennyire elárulja az érzéseit. Kicsit talán meglepett arcot is vághat.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#202 2009-09-15 17:48:20

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Thor nem válaszol a kérdésemre, de nem is szükséges. Nem messze feltűnik a varázslónő, Skugre társaságában. Feltűnően rossz állapotban van.

<-Ne érts félre nem miattad aggódtam. Jelentős hatalom áll a rendelkezésedre amit ha Galactus ellen megyünk, hasznos ha támogat minket.>

Semmiféle gúny vagy lenézés nem hallatszik a hangomból. Csak azt mondtam amit éreztem. Galactus ellen az az érzésem mindenre szükségünk lesz hogy nyerjünk.
A továbbiakban Halláék felé pillantok. Meg kell hagyni kicsit nevetséges ez az egész esküvő dolog, de hát nem sok beleszólásom van a dologba. Néha Thor felé pillantok hogy komolyan gondolta-e hogy visszakapom a mágiám. De úgy tűnik erről meg is feledkezett a nagy esküvő szervezésében. Mivel nekem úgysem sok szerepem lenne ebben, kicsit távolabb leülök egy nagyobb lapos kőre s várakozok a továbbiakra.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#203 2009-09-15 21:45:58

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Hosszas sétálgatás igen kevés eredménnyel zárul, pontosabban semmilyennel, s megindulok lassan visszafelé a többiekhez. Nem mondanám, hogy sietek, mert ez nem lenne túlzottan igaz, hiszen amint találok egy erősebb faágat felszökkenek. Kényelmesen elhelyezkedem egy kicsit, hogy átgondoljam kicsit a mai elég zűrös napot. Zajlottak az események, s nem akar nagyon lenyugodni semmi. Ráadásul nem is értek egyet a dolgok alakulásával se, de ez senkit se érdekel. Meg már nem is hangoztatom. Ráadásul azaz Asgardi nő is bántani akarna csak, s nem is akár hogy. Ahogy elmondta, egyszerűen érezhető volt, hogy élvezné nézni, amíg szenvedek. Egy idő után azonban leugrok az ágról, s lassan megindulok arra amerre a többiek is voltak. Egy kavicsot rugdalok közben, hogy valamivel kicsit szórakoztassam magamat.

Utoljára szerkesztette Nikita (2009-09-15 21:51:42)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#204 2009-09-16 00:12:39

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Figyelem Einart, s bár korábban az egymással szembeni viszonyunk a legnagyobb jó szándékkal se volt jónak nevezhető, azért reménykedem benne, hogy elfogja hinni, azt amit mondok. Legalábbis azt amit én is hallottam. Mikor fordít is rám elég figyelmet és nem épp az esküvőről van szó, akkor belekezdek a történetben.
< - Egy Olaf nevű halandótól hallottam, akinek ezt egy Shadow nevű mutáns halandó mesélte, aki Thorhalla egyik embere. Igen meglepő, hogy a mi emberellenes Istennőnk mellett van egy ember kutya is, akit elvisel. Na de a történet ott kezdődik, hogy Landraf tornyánál összegyűlt egy halandó csoport, hogy miért az mellékes, a lényeg az, hogy Thorhalla is ott volt halandóként, azaz pontosabban Stephanie ként. Akkor történt egy kis Asgardi baki, ugyanis egy kard Landrafot találta meg, s vele együtt halandókat és persze Thorhallát is Asgardra vitte. Ekkor volt a pusztítás asgard földjén, s ekkor mentették meg a világot, de erről nem nagyon tudok, hogy mi volt. Aztán visszatértek, de nem sokáig, csupán pár perc erejéig, legalábbis a halandók Midgardra, mikor valami párhuzamos világba, vagy hova kerültek, ahol töltöttek jó három hónapot és ott találkoztak az ottani világos énjükkel, kölykükkel, meg amijük ott élt. Ez a rész nekem elég zavaros volt, de a lényeg, hogy ott elpusztult Asgard már és meg kellett állítaniuk a pusztítókat. Ezek után tértek újra vissza, de még előtte megtudta Thorhalla, hogy ő Loki lánya. A részletek ködösek, így ne kérdezd, hogy hogyan sikerül, bár az is jó kérdés, hogy hogyan nem vettük észre a hasonlóságot. De hogy a történetbe tovább haladjak, nekik eme három Midgardi hónap nem volt több 1-2 napnál, így pont akkor értek vissza eme valóságba Midgardra, mikor Loki már belekezdett a bolygó elpusztításába. Thorhalla még ekkor vakon követte Lokit, csak, hogy Loki ellökte magától és leszúrta. Loki ekkor vesztette el az utolsó igazi hívét a saját lányát. Hogy pontosan hogyan halt meg Loki és mik maradtak ki azt nem tudom, bár szerintem egyetértesz velem, hogy azok a részek kimaradtak, hogy Thorhalla nagyon nem szereti a halandókat. Én ennyit tudtam meg, bár talán a Shadow nevű lányt kéne elkapni, hogy részletesebben megtudjuk a dolgokat, mert szerintem többet tud, mint amit az idős halandónak elmondott. - > hangom nyugodt, miközben végig Einar szemébe nézek, majd elhallgatok és várom a reakcióit. Bár amíg csend van, addig van időm azon gondolkozni, hogy mi lesz eme házasság vége, mert, hogy hosszas béke nem az biztos. Max annyit, hogy Asgard megszabadult Helatól, de aztán, hogy mi lesz, az már egy nagyon érdekes kérdés, bár minden bizonnyal előbb, vagy utóbb háború.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#205 2009-09-16 22:57:14

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A tömeg lecsendesedik és lassan előkerül Skullfire is, aki az elkapottakat rakta be a börtönbe. Így kicsit felerősítve a falakat a saját energiájával. A kapitányt váltja a tetőn és az elmegy a cellákhoz.

Sólyomszem befejezi a szerelést és felnéz a páncélosra.
- Teszem, amit helyesnek érzek, de képességeim már nincsenek. Csak tudok lőn8i és jól áll a nem túl hetero jelmez. Nem iszunk egy kis vizet? Úgy láttom a lány elaludt.
Mutat Yvettere.

Thor ég békésen ülve a mindenkire figyelő Einar kezébe ad egy gyűrűt.
- Az esküvőt én döntöttem el, de a kezét te kéred meg. Öltözz ki.
Mondja mosolyogva Thor miközben Thena a megteremtett ruhát nézi Halla kezében.
- Jó az ízlésed. Én erről nem is tudtam eddig.
Mondja még mindig a saját kicsit gonosz modorával.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#206 2009-09-17 10:18:35

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Még mindig figyelte a távolt, közben látta, hogy a kék lángos alak, akinek a nevére így nem emlékezett, csak annyi maradt meg, hogy aki mindenképp vissza ment a hátramaradókért és mondta, hogy hagyják hátra lassan a kint ejtett foglyokat kezdte elvinni valahova. Akkor most már azokkal sem lesz semmilyen gond, ezt örömmel nyugtázta. Mindazonáltal még mindig maradtak a távolban és ki tudja, hogy hányan is jöttek el ide a támadásra velük, hiszen ezúttal a robotok nem voltak itt, míg, amikor a várost pusztították el, ott nem csekély támogatottságuk volt. Eszerint valaki jócskán lebecsülte az ő csoportjukat odaát, ha azt hitte, hogy azok nélkül is győzhetnek. Közben lecsavarta az üveg kupakját és belekortyolt az üdítőbe, majd pedig a férfi felé fordult. Tényleg jól hallotta, amit a másik mondott, hogy nem fogja visszatartani? Lehet, hogy tényleg mennie kellett volna. Azon azonban megdöbbent, hogy a férfi is ment volna, ha képes lett volna rá. mutánsok… igen már találkozott korábban is ilyen emberekkel, Revans és Stromboly is azok voltak, noha arra nem emlékezett, hogy belefáradtak volna a képességeik használatába. Mindazonáltal nem rója fel a férfinak, hogy elfáradt, hiszen maga is látta, hogy szinte mindenki teljesen kimerült a csaták alatt és így ez nem volt meglepő.
- Ahogyan láttam szinte senki sincs hozzászokva itt a folyamatos harcokhoz – mondta. – Így nem meglepő, hogy kimerültél te is.
Elmosolyodott, amikor a férfi tovább beszélt, igen legalább ezen az oldalon vannak olyanok, akik tényleg mindent megtettek, és ez igazán nemes lelkű dolog volt.
- Tudom, láttam, hogy mindent megtettél – mondta. – Én is ezt teszem, és van még bepótolni valóm, mielőtt ide kerültem… két kezemen meg tudnám számolni, hogy hány emberrel találkoztam életem során. Most pihenj, szükség lesz az erődre, én azonban megyek. Ha visszaértem visszajövök, hogy befejezzük a beszélgetést és az ebédet is.
Muszáj volt mennie, korábban majdnem a teljes birodalmat elvesztették, a szülőbolygója megsemmisült, a faja több, mint 90%a, ezeket az embereket nem hagyhatta veszni. Felvette a sisakját, majd a levegőbe emelkedett és elszáguldott a hegy irányába.

//Folytatás: A Hegy//

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#207 2009-09-17 16:54:38

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk vigyorogva bólogat Jackie szavaira.

- Fincsi, fincsi, fincsi! Hulk kér még! Hulk éhes, kisember!

Majd Serenától is elveszi az ételt, és azt lenyelve barátságosan átöleli a két fiatalt. Sajnos a barátságos ölelés Hulknál azt jelenti, hogy majd kiszorítja a szuszt mindkettőből.

- Hulk barát kisembernek és fehér hajú lánynak!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#208 2009-09-17 16:58:03

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Á, igen, szóval így találkoztak… Vágom. Ez a nagy melák talán… és tényleg csak talán… nem is annyira veszélyes. Hm.

Aztán amikor hirtelen átölel, átértékelem ezt a kijelentésemet, mert pár másodpercig levegőt sem kapok a nagy karjaitól.

- Oké… Hulki fiú… Elég lesz, elég lesz, ELÉG!!!

Huh, épp időben engedett el… Majdnem megfullasztott ez az óriás!

- Heh… Köhh, köhh… Szuper, mi is… mi is a barátaid vagyunk, Hulki fiú…

Aztán Serenára nézek, aki hasonló légzési gondokkal küzdhet most.

- Okés vagy? Illetve… mindketten okésak vagytok? Érdekes figura ez a Hulki gyerek, de legalább mindig őszinte… amit nem lehet itt mindenkiről elmondani…

Az utolsó szavakat alig hallhatóan motyogom csak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#209 2009-09-17 17:09:42

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Most itt tényleg esküvő lesz? Nem hallottam félre tehát? Ezek az asgardiak aztán… tudnak élni, és a lehető legrosszabb pillanatokban tenni a lehető legváratlanabb és a lehető legkevésbé odaillő dolgokat.

- Nem semmi…

Még pár utolsó gondolatot azért fűzök Einarnak.

- Figyelj, Einar, én nem szeretem Helát, már nem. Nem tudom, talán sosem szerettem igazán szerelemmel… de nagyon fontos a számomra, és nem vagyok hajlandó elhinni mindezt róla, amíg nem láttam a saját szememmel. Ezt meg kell értened neked és a többi asgardinak is. Talán nektek 10 év nem hosszú idő, de nekem az volt, és javarészt csakis Hela volt a társam ez alatt az idő alatt. Neki köszönhetem, hogy nem emésztett fel teljesen a kétségbeesés és az önsajnálat. Arról nem is beszélve, hogy megmentett saját maga alternatív énjétől is. Az emlékeim pedig nem hamisak vele kapcsolatban. Tudom és érzem. Az érzései az irányomban igazak voltak. Ha most így viselkedik, annak oka van. Ja, és én Asgardot már jó ideje nem tartom szép világnak, ezt azért még megjegyezném. Talán fiatal vagyok, de nem ostoba, Einar.

Megunom a semmittevést, és sétálni kezdek fel-alá. A földiek a jelek szerint jól megvannak, az asgardiak között meg nagy a nyüzsgés. Nos… Kicsit össze vagyok zavarodva, ideje lenne rendesen megtanulnom mindenki nevét, és illendően bemutatkoznom. Kezdjük az ismeretlen asgardiakkal.

Amora irányába lépdelek, aki mellett egy nagydarab, kopasz alak áll. Odalépek és fejet hajtok előtte. Talán illendőbb most asgardi nyelvre váltanom.

<- Üdvözöllek, barátom. Már láttalak többször, de még személyesen nem mutatkoztam be, szóval… a nevem Landraf, de szólíthatsz Nerónak is. Azt a nevet is kedvelem. Amora, veled pedig minden rendben? Nem vagy túl jó bőrben…>

Aggódó arccal tekintek a nőre, aki emlékeim szerint egy időben szerette Fandralt, akiről mintáztak engem… vagy csak megjátszotta?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#210 2009-09-17 17:24:24

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Végighallgattam Vutha történetét, tényleg elég zavaros volt, bár érezhetően egyes részeket igen megszépített valaki. Lehet, hogy az a Shadow volt, ismerős volt a név, aztán be is ugrott, az a furcsa kinézetű nő a másik táborból, hiszen akkor legalább tudom, hogy miért volt vele olyan „közvetlen” Halla és miért nem ölte meg egyből. Ebből a meséből sajnos nem sok mindent tudok meg, így muszáj lesz megkérdeznem saját magát, hogy mesélje el, hogy mi volt vele. Visszanéztem a sárkányra, reméltem, hogy majd Landraf is valamit hozzáfűz a dolgokhoz, hiszen úgy tűnt, hogy ő maga is ismeri Hallát, és tudtam, hogy együtt voltak Asgardon, amikor az a kis híján Ragnarökbe fordult esemény történt.
< - Téves, nem az embere, csak megtűri maga mellett, és ugráltatja – mondtam. – Találkoztam a nővel a másik oldalon… Köszönöm, hogy ezt elmondtad Vutha. >
Már csak Landraf válaszát vártam, úgysem nagyon számítottam arra, hogy hinni fog nekem, de azért egy próbát megért, sajnos azokat az emlékeket nem tudtam megosztani vele, amikor Hela-tól kaptam az agymosásakor, pedig igen tanulságos lett volna azzal kapcsolatban, hogy Hela nem olyan, mint aminek a fiatal férfi vélte.
- Bármikor megmentett volna egy másik énjétől, hogy nehogy azé a másiké legyél és nem az övé – vontam meg a vállamat. – Ebben a tekintetben ugyanolyan, mint Loki… de majd meglátod a saját szemeddel. Ha tudnám megmutatnám az emlékeket, amiket tőle kaptam „ajándékba”, de én nem vagyok mágia használó. Sajnálom a rossz híreket barátom… Asgard már nem olyan kietlen pusztaság, mint aminek annak idején láthattad. Újra teljes pompájában virágzik…
Thor felé pillantottam, majd pedig átvettem tőle a gyűrűt. Utoljára Asvald-tól kértem meg a kezét, most lehet, hogy Loki-hoz kellett volna fordulnom ez ügyben? Nem, ő most is ott van Hela-nál és a kínzások közepette őrült hangon kacagna, ha meghallaná, hogy ki is vagyok és milyen házasság készülődik. Így viszont a leánykérés marad az érintett személytől. Csak biccentettem Thornak, majd pedig elindultam abba az irányba, amerre a két lány elindult korábban. Hamarosan meg is pillantottam mind a kettejüket, Halla kezében egy hosszú fehér ruha, míg Thena egy koronát tartott. Úgy tűnt, hogy nem tétlenkedtek ők maguk sem.

Pillanatokkal később talán a legnagyobb megdöbbenésemre valóban megjelent egy ruha, elégedetten pillantottam rá, tökéletes lesz. Thena hangját meghallottam magam mögül és felkacagtam keserűen. Mégis mit várt? Hogy majd megosztom a világgal, hogy mennyire gyenge vagyok? Nem, ennyire még saját magam sem voltam ostoba, noha sikerült saját erőmből akkora mágikus hatalmat összeszednem, hogy igen sokan megirigyelhették volna, de akkor sem voltam elégedett. Ennél jóval többre voltam képes, vagyis lehetnék és leszek is, csak egy kis idő kérdése. Hátrébb léptem a fától jó néhány lépést, majd pedig egy pillantást vetettem a távolabb levő Asgardiak felé, végül visszanéztem Thena-ra.
- Nem szokásom másoknak az orrára kötni a gyengeségeimet. Erről szerintem amúgy is csak nagyon kevesen tudnak. – mondtam. – Hogy atyám semmit sem tanított nekem nem meglepő, mindig is a saját véreitől félt a legjobban, hogy a nyomába érhetünk, esetleg túlszárnyaljuk és megdönthetjük. Tudom, hogy még így is tényleg olyan hatalomra tettem szert úgy, hogy még hatszáz éves sem vagyok, míg másoknak akár évezredekbe kerül… Jellemző amúgy, hogy a hatalmam akkor ugrott meg hirtelen, amikor nem voltam atyám közelében. Először, amikor elkerültem abba a másik világba… egy halott Asgardon jártam, amit Galactus pusztított el – dühösen szorítottam ökölbe a kezemet. – ott fedeztem fel, hogy mire vagyok még képes, majd pedig atyám halála után a többi. Furcsa, de jellemzően ugyanazokat tudom talán ösztönösen használni mágia ágak terén, amiket atyám is használt. Remélem majd az anyád segít és tanít… de most ne foglalkozzunk ezzel, egyelőre más dolgunk van, ezzel ráérünk törődni akkor, ha túléljük a holnapot.
Galactus felé figyeltem, majd pedig megláttam a felénk közeledő Einar-t. halványan mosolyodtam el a láttán. Végül csak ideért hozzánk és egyenesen hozzám tartott, kérdőn pillantottam rá, de egyelőre erre sem felelt, csak fél térdre ereszkedett előttem. Éreztem, hogy a szívem hevesen kezd el verni, tudtam, hogy mit fog kérdezni, de a közelében minden pillanat olyan volt, mintha az első közös lett volna, ez soha sem tudott változni, az a kisfiús mosoly, ahogyan felpillantott. Szinte végtelen lassúsággal nyúlt ki a kezem felé, majd pedig fogta meg. Vajon melyik sorsistennő keze volt ebben az egészben, hogy mi egymásba szeressünk? Nem számított ez sem…
< - Thorhalla Hy… Lokidottir – kezdtem bele, persze, hogy majdnem rosszul mondom a nevét is. – Az érzéseim az elmúlt több, mint fél ezer évben mit sem változtak irányodban, szeretném, ha hozzám kötnéd az életedet, mint a hitvesem. >
< - A válaszom immáron másodszor is igen, Einar – mondtam halkan mosolyogva. >
Az ujjamra húzta a gyűrűt, majd pedig felkelt a földről, odaléptem hozzá és lágyan csókot leheltem az ajkaira, végül elhúzódtam tőle.
< - De akkor én most megyek és elkészülök – mondtam a testvérpárra nézve. – Magatokra hagylak titeket. >
Ezzel elindultam egy helyet keresni, ahol átöltözhetek.

Pár pillanatig még Halla után néztem, majd pedig Thena-ra figyeltem. Harcoltunk már együtt korábban is, csak éppen erre nem gondolt senki sem, hogy van egyáltalán bármiféle rokoni kapcsolat is közöttünk. Ez az egész is legalább annyira kínos helyzet volt, minthogy Amora-val is beszélnem kellett volna. Sőt most még a segítségét is kérni szerettem volna, hogy megmondja, hogy Thor mire is gondolt, mert nem igazán tudtam kitalálni, hogy a harci dísznél mi több kellhet ezen alkalomhoz, ha már úgyis valamilyen szinten két harcos házasodik. Vagy itt éppen királyi esküvőre gondoltak? Nah, oda meg végképp ötletem sem volt.
< - A segítségedet szeretném kérni – mondtam végül. – Fogalmam sincs, hogy az atyád mire is gondolt akkor, amikor mondta, hogy öltözzek ki… a harci dísz nem elég egy esküvőre? >

Amora csak megcsóválta a fejét arra, amit mondott neki Laaksonen, lehetséges, hogy túlságosan fáradt és kimerült volt ahhoz, hogy kötekedjen a férfival, vagy egyszerűbben elvarázsolja valamivé. Inkább leült valamire és megpróbált erőt gyűjteni, a rendíthetetlen társa, Skurge pedig mint általában most sem mozdult mellőle, a kétkezes csatabárdján támaszkodott, a modern midgardi fegyverét nem szedte össze a csata után, kiürült a tár, így már nem volt rá szüksége.
< - Ne aggódj, holnapra teljesen rendben leszek Laaksonen – mondta a férfinak. >
Mindeközben beszélgetett Einar és Landraf, majd pedig, amikor az ősz hajú férfi feléjük indult, Amora csak fáradtan pillantott fel, de nem kelt fel onnan, ahova leült.
< - Skurge – morogta a nagydarab. >
Nem túl barátságos arccal nézett a férfira, de ennek ellenére végül mégis kezet nyújtott neki és, ha Landraf elfogadta, akkor a régi szokásokhoz híven alkaron ragadta meg a másikat és ott szorította meg a kezét. Amora halványan mosolyodott el arra, hogy a férfi aggódó arccal pillantott rá.
< - Minden rendben lesz kedvesem – bólintott. – Nem számítottam arra, hogy Hela mágiája ennyire erős lesz a fiamon… Meglepődtem, hogy itt látlak. Holnap te is csatlakozol hozzánk a Bolygófaló elleni küzdelemben? >


//Ez most rövidke lett, szétmegy a fejem…//

Thorhalla ruhája
Redrose városának része Seminepreview

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-20 17:57:05)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#211 2009-09-17 17:45:02

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk úgy tűnt, hogy tényleg még mindig éhes, majd pedig elvette tőlem is amit odaadtam neki, akkor lehet, hogy majd magamnak ismét élelem után kell néznem, mert a saját részemet adtam oda a nagy zöldnek. Igazából nem bántam, mert így legalább vidám és aranyos is volt. A következő pillanatra talán ez már nem volt elmondható, ugyanis átölelt engem és Jackie-t is. Hirtelen szorult ki a tüdőmből minden levegő, ahogyan Hulk magához ölelt. Próbáltam magam eltolni, de nem nagyon sikerült, ahhoz túlságosan is erős volt. Amikor végre elengedett levegő után kapkodva és kissé köhögve néztem fel rá. Ilyet sem nagyon hittem, hogy mások tapasztaltak volna, hogy egy ilyen lény ölelgeti őket. Főleg, hogy kedveli, de legalább már azt is megtudhattuk, hogy miként vélekedik rólunk.
- Igen köszönöm, már jól, ahogyan látom, te is túlélted a baráti ölelést – mondtam egy kicsit még mindig köhögve. – Igen, mi is a barátaid vagyunk… mondtál még valamit? – néztem kérdőn Jackie-re.
Biztosra vettem, hogy mondott még valamit noha nem értettem. Elnyomtam egy ásítást, kissé kimerültem és tényleg nem ártott volna a pihenés, legalább amíg a fent érzett füstből rendben nem jövünk. A levegőbe pillantottam és megláttam a kék bőrű nőt, ahogyan a hegy felé repült, akkor még a távozóknak is lesz utánpótlása. Közben körülöttünk is folyt a foglyok elhordása, a koponyás alak elfoglalta magát. Lassan tényleg nekünk sem ártott volna valami védettebb helyre menni innen kintről, noha Hulk biztosan meg tudott volna védeni minket.
- Hulk még mindig éhes? – kérdeztem. – Ha igen, akkor menjünk oda a többiekhez és kérjünk még tőlük neked valamit.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#212 2009-09-17 19:38:14

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Kavics rugdosás nem rossz móka, de valahogy kicsit unalmas. Felnézek, s nem a betont vizsgálgatom a kaviccsal, hanem a többieket nézem, miközben az egyik ház oldalának támaszkodok. Látom ahogy Serenat és Jaciet megöleli Hulk, s látom a többieket, ahogy épp a dolgukra igyekszenek, vagy épp pihenni. Az asgardi társaságra pillantok, majd sóhajtok egy nagyot. Az egyik tetőn meglátom, hogy ül valaki közülünk, hát ha sikerül akkor ön erőből, ha nem akkor Kyra segítségével feljutok a tetőre, s lassú léptekkel indulok meg az illető felé.
- Szép innét a kilátás – jegyzem meg, ahogy körbe nézek. - Jól lehet itt gondolkozni, merengeni is akár – teszem hozzá, miközben leülök a szélen, s lábamat lógatom lefelé. Főleg tekintetem az Istenek felé irányítom, majd tekintetem felemelve a hegy felé nézek.
- Vajon mikor lesz ennek vége és jutunk haza? - pillantok kérdően a koponyásra, miközben letámaszkodok az egyik kezemmel a tető szélére. - Vajon helyesen cselekszünk, vagy teljesen másképp kellett volna? - teszek fel még egy kérdést, bár lehet fölöslegesen.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#213 2009-09-19 09:55:00

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio a kapott válasz után pár pillanatig némán hallgat, majd pedig reagál a kérdésre, is, ami felé irányult. Hangja barátságos, és semmi egyéb más nem rejtőzik mögötte. Sisakját is leveszi, hogy megadja a tiszteletet, most úgy sincs rá szükség, hisz a fenyegetés távol van. Egyelőre…

-Értem… nem akarlak akkor faggatni. Valamikor képességeid voltak, de most azok nélkűl boldogúlsz. Szimpatikus vagy.

Mosolyodik el elismerően, majd folytatja.

-Rendben, mennyünk.

Válaszol a kérdésre, majd pedig rá néz az alvó lányra, és utána a tankra, amit pár pillanatig bámul. Esztétikailag nem a legszebb, de most nem is a szépségre kell erősíteni, hanem arra, hogy működjön. Amint Sólyomszem megindul, a páncélos követi, kezében sisakjával.


//A többiek egyelőre pihennek, nem szándékozom velük írni (Pókember, Thordin)//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#214 2009-09-19 19:58:52

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Sólyomszemék egy kis ételt és ital mellé ülnek le.

Kapitányék folytatják az őrködést.

Thena meglepődve nézi az újdonsült fivérét.
- Tőlem kérded? - kérdi zavartan - Én nem értek a ruhához, csak a koronát kapod meg. - átadja a koronát - Szóval ha van ötleted hajrá. Én maradok a katonai egyenruhámnál.
Mondja zavartan és megszerezve a ruhát elmegy átöltözni.
Thor pedig megteremti a székeket és a helyeket mindenkinek. Így az esküvő már készen áll lassan csak az embereknek kell a helyükre menni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#215 2009-09-19 20:14:59

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk feláll, és a többiek irányába húzza Jackie-t és Serenát, gyakorlatilag a karjuknál fogva magával húzva őket.

- Van még étel másoknál, fehér hajú lány? Hulk ételt akar! Kihez menjen Hulk, fehér hajú lány?

Közben pedig Jackie-hez is odaszól.

- Hulk nem Hulki fiú! Hulk Hulk!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#216 2009-09-19 20:20:19

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

- AÚ! Hé, most meg--

Hulk erősen megmarkolta a karomat, és maga után kezdett húzni, és úgy látom, Serena is hasonló cipőben jár.

- Na, Serena, nem tudsz valahogy hatni rá? Esetleg Adia? Valamelyikőtök kitalálhatna valamit, mert nem akarom, hogy végighúzzon így a fél bolygón!

Öregem, vigyáznom kell ezzel a mamlasszal, még a nevére is nagyon háklis…

- Vettem, Hulk, vettem! Semmi Hulki fiú!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#217 2009-09-19 20:29:55

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Próbálom elfelejteni mindazt, amit Einar és a többiek mondtak Heláról. Továbbra is fenntartom, hogy csak a saját szememnek leszek hajlandó hinni, ami őt illeti.

De foglalkozzunk most csak a jelen helyzettel.

Tehát a kopasz asgardi Skurge. Természetesen én is megszorítom az ő kezét, ahogy ő teszi velem, nem akarok bunkónak tűnni, vagy ilyesmi.

<- Jó erős szorításod van, barátom! Nos, örülök, hogy megismerhettelek.>

Vajon milyen kapcsolatban áll a többi asgardival? Mindegy, nem az én dolgom, és udvariatlan lenne ilyesmire rákérdezni.

Na de akkor azért felhúzom a szemöldökömet, amikor Amora a fiáról beszél… Eddig azt hittem, csak egy szem lánya van, Thena…

<- Először is, örülök, hogy rendben vagy, Amora. Másodszor pedig… már megint Hela? Nagyon a begyében van mindenkinek őnagysága, úgy látom. És… erre természetesen nem kell válaszolnod, ha nem kívánod, de… neked van fiad is? Ami pedig a Bolygófalót illeti… a nagy alak, Galactus, ugye? Természetesen mindent megteszek ellene, ha veszélyezteti az életünket. Bizonyára már megpróbáltatok beszélni vele, hogy segítsen nekünk, és csak azért támadunk, mert nincs más megoldás, igaz…?>

Közben meg az esküvői előkészületek is zajlanak… Nem, nem álmodom, tényleg itt és most fog megesküdni Halla és Einar, egy idegen bolygón, ahol mind veszélyben vagyunk…

<- Ez aztán… HA! Kiváló időzítés egy esküvőhöz! Sosem fogom teljesen megérteni az asgardi gondolkodásmódot… A készítésemnél ezt nem tudták lemásolni Fandralról a jelek szerint. És én még akkor hittem különösnek ezt a népet, amikor először mentem Asgardra… Heh, emlékszel az első találkozásunkra, Amora? Skurge, látnod kellett volna, amikor lesmárolt, csak néztem, mint a moziban! Hm… Tudod, mi az a mozi, ugye, nagyfiú?>

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#218 2009-09-20 10:01:27

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Jackie nem válaszolt a kérdésemre, azonban Hulk elkapta a kezemet és elkezdett maga után húzni, amikor meghallotta, hogy még tudunk ételt, korábban az igazat megvallva Tyler-t láttam, hogy élelmet szerzett, így lehet, hogy nem ártana őt megkeresni ezzel kapcsolatban, hogy szegény Hulk-nak ő adjon valamit. Kissé erősen tartott, de igyekeztem nem túlságosan fájdalmas arcot vágni és próbáltam felvenni Hulk tempóját, hogy ne kelljen rángatnia, hanem saját tempómban haladhassak, reménykedve, hogy így kevéssé fog ez nekem fájni. Jackie-re pillantottam ő sem volt jobb helyzetben, mint én ebben a pillanatban. Igen, gyorsan ki kellene találni, hogy kihez is menjünk mielőtt valóban a fél világon át próbálna mind a kettőnket átvonszolni. Gyorsan körbenézem és hamarosan az egyik ház aljában sikerült is észrevennem a korábban gondolatban említett illetőt.
- Azt hiszem meg is van – mondtam. – Hulk látod ott a fal mellett azt a férfit? – mutattam a szabad kezemmel Tyler felé. – Őt láttam élelemmel korábban, így biztosan tud neked, és nekünk is segíteni ebben, így oda menjünk.
Reménykedtem, hogy szegény férfit nem fogja olyan meleg fogadtatásban részesíteni, mint minket, mert ezt senkinek sem kívántam. És most már az is biztos, hogy semmilyen esetben se becézzük a nagy Zöld barátunkat, mert az csak nekünk lehet fájdalmas. Reméltem, hogy végül is felé fogjuk az irányt venni, Tyler-hez. Közben egy pillanatra még hátranéztem a hegy irányába, bíztam benne, hogy a többiek jól vannak és hamarosan mindenki visszaér úgy, hogy legyőzik az ellenséget.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#219 2009-09-20 12:29:20

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

//Mivel nem biztos, hogy olvassák a reagomat, így itt remélem észreveszik, hogy szóltam… Einar (kék) részében van Thordinnak és Laaksonnenek rész, így arra kéretik reagálni mindkettejüknek. Köszi.//

Amora felvonta a szemöldökét, majd pedig megvonta a vállát, amikor Landraf kifakadt azon, hogy már megint Hela-t emlegetik a többiek.
< - Mindannyian láttuk Landraf – mondta. – Ott ültünk vele egy tárgyalóasztalnál, Thor, Thena, Sif, Thorhalla, Skurge, Einar és én. Nem hazudtak, bármit is mondtak neked. Igen van egy fiam is – bólintott. – Thena ikertestvére. Őt még időben el tudtam annak idején rejteni, mind Thor, mind Loki elől, hogy ne találhassák meg és a háborúba ne keveredjen bele. Rajtam kívül csak Aesa Hakdottir tudta, hogy ikreknek adtam életet azon a napon, mivel ő és a férje nem sokkal korábban vesztették el az első gyermeküket és rájuk bíztam a fiamat, hogy biztonságban legyen és Thor-nak csak azt mondtam, hogy egy leánygyermeknek adtam életet. És a fiam igen, gondolom az itt látottak és hallottak alapján rájöhettél, hogy Einar az. >
Vett egy mély levegőt és Galactus felé pillantott, majd pedig vissza a férfira.
< - Igen megpróbáltuk – bólintott. – Az eredménye az lett, hogy ránk robbantotta a kastélyt, ez volt a véleménye a kapcsolatfelvételre. Annyira naiv vagy… - csóválta meg a fejét. – Mindenkiből kinézed, hogy segítene, de nem, az értelmes lények nagy része, nem éppen a segítőkészfajta és csak a saját érdekeit nézik. >
Amora szúrós szemmel nézett a férfira, amikor az a legelső találkozást hozta fel, még szólni sem volt ideje, amikor Skurge mozdult és ököllel csapott Landraf arca felé, és ha eltalálta a férfit, akkor az bizony jó néhány métert fog repülni mire végre a földre érkezik a pofonnak hála.
< - Ha még egyszer… - morogta Skurge és indult volna máris a fejszéjével Landraf felé, de Amora a karjára tette a kezét és rápillantott. >
< - Felesleges jelenetet rendezni – mondta és csókot lehelt a nagydarab férfi ajkaira. – Lehet, hogy nem ártana vigyáznod a szádra drágám, elég sok minden megváltozott Asgardon, minden olyan, mint régen volt… Azt hiszem, hogy lassan ideje lenne elfoglalni a helyünket. >
Ezzel mind a ketten elindulnak a székek felé és helyet is foglalnak az első sorban.

Értetlenül néztem Thena-ra, amikor neki sem volt fogalma arról, hogy most mit is kellene felvennem vagy mit is kéne tennem. Ez aztán a hatalmas segítség, Hallát kellett volna megkérdeznem, de ő pedig már eltűnt. Komolyan mennyivel könnyebb dolga van egy nőnek ilyen esetben, felveszi a fehér ruhát és végzett, de én. Átvettem a koronát a lánytól és arra is értetlenül néztem le. Ezzel arra gondolt, hogy most vegyem fel? Miért is nem maradhattam egy egyszerű sima harcos, akkor minden annyival könnyebb lett volna, vagy ha az anyám itt lett volna, akkor biztosan tudott volna segíteni mindenben, de ő sem volt itt. Thena végül sikeresen elmondta, hogy ő a katonai egyenruháját veszi fel, akkor ez a részemről is tökéletesen meg fog felelni, vagyis az, amiben most vagyok. Végül is, ezen minden rajta van, ami azt jelképezi, hogy Thor párti vagyok, a vörös köpeny, a vért, már csak a szárnyas sisak hiányzik, de azzal most senki sem szolgálhatott, csak a korona volt itt, ezt vajon honnan szerezték? Mágia lesz már megint… Reméltem, hogy kapok egy kis segítséget, de mégsem, a lány csak megfordult és ő maga is elindult az egyik irányba.
< - De, te vagy a nő… - motyogtam miután magamra hagyott. >
Vettem egy mély levegőt, majd pedig megigazítottam magamon az öltözetemet, a pajzsomat levettem a hátamról, a hozzá tartozó övvel együtt, ezeket majd otthagyom valakinél az egész ceremónia idejére, a kardomtól nem fogok megválni, az családi fegyver volt. A hosszú vörös köpenyt levettem és kiráztam, hátha ez segít neki valamit, majd pedig a hajamat befontam, hogy mégse szálljon mindenfelé. Egy pillantást még vetettem a koronára, majd pedig feltettem a fejemre és elindultam visszafelé. Mire odaértem Amora és Skurge már ott ültek a székeknél, a két lányt még mindig nem láttam sehol, azonban a távolban maradt még mindig ott volt a két fiatal férfi is, akkor lehet, hogy nem ártana nekik szólni, ha már az esküvő miatt nem is, de Thor miatt illene mindkettejüknek odamenni. Egy pillantást vetettem Thor-ra, majd pedig gyorsan odasiettem először Laaksonen-hez, majd pedig utána a másik férfihoz.
< - Lehet, hogy nem érdekel téged ez az egész – kezdtem. – És szinte biztos, hogy nem érted, hogy mire megy ki az egész, ennek ellenére örülnék, ha odajönnél a székekhez és nem miattam, engem nem érdekel, hogy ott vagy-e vagy sem, de királyunk miatt ragaszkodom, hogy részt vegyetek ezen az egészen. Csupán a népünk sorsa változik meg teljes egészében ettől… így kérlek… >
Amint elmondtam ezt mind a kettejüknek visszaballagok a hegyhez és Thor-ig meg sem állok. Bíztam benne, hogy mind a kettő férfi jönni fog végül és részt vesznek ezen az egész ceremónián. Nem miattam, nem is Thor miatt, nem Halla miatt, hanem Asgard és a népünk miatt, mert ennyivel tartoztak ennek a kettőnek mindannyian, hiszen mind Asgardiak voltunk…

Nem siettem el az átöltözést, szépen lassan és nyugodtan. Úgy tűnt, hogy senki sem ért semmit, hogy mire is ment ki ez az egész játék. Fáradtan csóváltam meg a fejemet, ennyire senki sem lehetett ostoba… egy új hajnal kezdődik Asgardon, ha ez a házasság nyélbe jön. De akkor is, a Káosz istenének leánya vagyok, az új káosz istennő, mit gondolt Thor? Meddig tarthat engem aranykalitkában és aranyláncok fogságában ezzel az egész esküvővel? Egy ideig biztosan, de ha egyszer kiszabadulok onnan, akkor nem fognak köszönetet mondani. Elnéztem a hegy felé, Morsus ajánlom neked nagyon, hogy visszaérj mire itt kezdeni fogunk. Nem fűlött túlzottan az az ötlet, hogy össze kelljen fogni a Thor párti kutyákkal azért, hogy legyőzzük Galctust, mennyire örültem volna, ha egyedül van akkora hatalmam, hogy legyőzhessem egymagam, már csak azért is, amit láttam, hogy tett. Megvetően néztem a házak között haladó trió felé, egy lány, egy fiú, akiket a nagy zöld behemót húzott valamerre. Bah! Ezek csak szánalmas halandók, ha tehetném a lehető legmesszebb lennék ezektől, nem pedig egy helyen, egy városban velük. De nem, itt maradunk közöttük. Egyszerűen undorító volt az egész helyzet és megalázó is, hogy alacsonyodjunk le az ő szintjükre. Rendben, hogy valamilyen szinten elkülönültünk tőlük azzal, hogy itt volt ez a hegy, de mindez kevés. Fintorogva fordultam el felőlük és folytattam az átöltözést. Mindennel megvoltam a hajamat még gyorsan megigazítottam, majd pedig visszavettem a koronámat is azok után, hogy az öltözködéshez le kellett vennem. Ha atyám látná ezt az egészet, akkor sírva röhögne a nővérem két kínzása között, hogy Thor fiához készül a leánya feleségül menni. Bár még nyerhetek is vele, legalább túlságosan szem előtt leszek, hogy kinézzék belőlem, hogy bármit is merni tennék.
A kardomat még megfogtam a kezemben, akárcsak a korábbi ruháimat, amiket összehajtogattam és elindultam visszafelé a többiekhez. Lassan mindenki meg is érkezett oda, ahova kellett, Einar már ott volt Thor előtt, Amora és Skurge is a helyén, Vutha egészen eddig el sem mozdult innen, a kutya és Laaksonen pedig ki tudja, ha jönnek, hát jönnek, ha nem, akkor nem. Ahogyan haladtam kénytelen voltam a ruhámat megfogni, hogy ne essek hasra benne, nem hiába nem szoktam egybe ruhákban járkálni, Einar pajzsa mellett pakoltam le a saját felszerelésemet, majd pedig még egy utolsó ruhaigazítás és lassan elindultam a székek között, hogy megérkezzem Einar mellé és Thor elé. A tekintetemet körbefutattam a környéken Morsus még mindig sehol, akkor úgy tűnt, hogy nélküle fogjuk az egészet elkezdeni. Pedig reménykedtem, még mindig zavart, hogy semmit sem tudok róla, és ki akartam deríteni. Végül még néhány utolsó lépés és megérkeztem végül, ahova mennem kellett. Einar-ra pillantottam és egy pillanatra el is mosolyodtam, majd pedig végül megszólaltam.
< - Még ahogyan nézem Thena-t várjuk, és utána kezdhetjük is a szertartást – pillantottam Thor-ra. >

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-20 17:53:49)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#220 2009-09-20 15:38:30

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Válaszokat nem nagyon kapok, sőt semmit se így sóhajtok egy nagyot, majd lenézek, s egy újabb sóhaj kíséretében lemászok a tetőről, s egy közeli fához megyek, amire felmászok, s az egyik vastagabb ágon egyszerűen a hasamra fekszek, majd nézem a még kint lévőket egy ideig, míg a szemeim lassan kezdenek elnehezedni. Hosszú volt a nap, s még van akinek nincs vége, de számomra egyenlőre vége van. Az ágy két oldalán lógnak le a lábaim, míg a kezem a fejem alatt vannak, hogy kényelmesebben feküdve aludjak. Farkam is lóg le az ágról. Jó egy kicsit a friss levegőn lenni, s ott pihenni nyugalomban, bár nagy kérdés, hogy meddig is tart eme nyugalom. Azért nem alszok túl mélyen, hiszen leesni sincs nagy kedvem, de ha valaki nem piszkál, akkor sokáig alszok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#221 2009-09-20 17:51:10

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Thordin elméjedve nézte Galactus hajóját még mindig. Töretlenűl csak azon járt az esze, hogy vajon mi a célja az egésszel Thornak. Persze egyértelmű, hogy a két oldalt összehozza, és valamilyen szinten még inkább meghúzza a béke szíját, de mért pont most? Egy vészhelyzet kellős közepén. Hisz Galactus az egyik, de mint tudjuk, még túl erős. Így várni kell. Na és mi van Thanossal, és a brigádjával? Majdhogynem ugyan olyan fenyegetést nyújtanak, és szembe kellene szállni velük. Legalábbis Thordin ezen elveket vallja, és mit sem tud arról, hogy egy csapat már elvonult Thanos ellen. Egészen addig elvan egy maga, míg nem Einar meg nem jelenik. Thordin azonnal fel áll, és bár nem vágja haptába magát, de a tiszteletet megadja, hisz Thor fiaként ez a minimum. Miután elmondja a mondókáját távozik, és így pedig az elvonúlt asgardi előtt felmerült a kérdés. Még pedig, hogy elmenjen-e vagy sem. A béke így kívánná, és Thor is. Thorhallat minden bizonnyal nagyon nem érdekli, és nem is hiányozna neki Thordin, és az érzés viszont kölcsönös. De Asgard végett tiszteletét kéne tennie. Pár percnyi hezitálás után beismerően indul el. Némi idő múlva meg is érkezik a hegyhez, amit a viharok istene teremtett. De a székekig már nem ér el. Nem ül le a harcos, inkább az egész ceremóniát állva nézné, távolabb a sok nézőtől.

~Na ennyi… ez bőven elég. Nem vagyok kíváncsi az esküvőre, főleg nem Thorhalla undorító fejére. Ennél beljebb nem megyek. Mind ez csak Asgardért teszem. Valóban? Mért is? Itt nincs Asgard. Itt nincsennek istenek, sem pedig halandók. Itt háború van, és abban mindent szabad. Békéért? Valóban azért menne az egybekelés? Ugye ez nem komoly? Hisz alapból össze kéne fogni, nem pedig még látszatot is tenni, okot is adni a békére. Hisz az ok már meg van. Az otthonunkért kell harcolni. Midgardért, Asgardért, és a szeretteinkért. Akkor meg? Minek a harc közepén az esküvő, mikor lenne százszor jobb dolgunk is. Sőt… undorító az egész. Csak én gondolkodok? Thor meggárgyult a fia láttán. Thorhalla pedig azt csinálja, amit megszoktam tőle. Saját maga malmára hajtja a vizet. Hogy hogyan, azt még nem tudom, de biztos meg vannak az önös érdekei. Nem maradok itt. Minek is? Itt már nincsenek asgardiak, csak harcosok. Nem kell Thor koszos serege, sem pedig a felettem lévő uralkodása. Nekem ne mondja meg senki, hogy mit csináljak. Aki nem lát az orránál tovább, az nekem ne parancsoljon. Leléptem…

Ezzel sarkon fordul, és Thordin eltűnik Redrose házai között ismételten.


//A többiek egyelőre pihennek, nem szándékozom velük írni (Pókember, Centuio)//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#222 2009-09-20 18:51:52

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Ko-Rel utolsó szavaira elmosolyodik és bólint egyet a nő felé. Sokáig nézi ahogy távolodik és nem érti miért is szorul össze a torka ha arra gondol hogy nem soká azokkal az őrültekkel fog harcba keveredni. Talán utána kellene mennie...
De nem mozdul a házfalától, tudja hogy csak hátráltatná a többieket ilyen fáradtan. Tehetetlenül vissza ül az előbbi helyére és próbál nem arra gondolni hogy a támadók megsérülnek.
Kényszeresen magához veszi a maradék ételt hogy minél hamarabb kapjon erőre. És töretlenül nézi a horizontot amerre a kék bőrű nő elrepült.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#223 2009-09-20 19:11:57

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Kicsit mosolyogva nézem Halla készülődését az esküvőjére, mikor Einar toppan elém és megkér hogy csatlakozzak az esküvőhöz. Sóhajtok egyet és felállok.

<-Egy ilyen szívélyes invitálásnak nem tudok ellenállni....>

Válaszolok a férfinak és odasétálok a többiekhez, és letelepszek Amora mellé az első sorban. Végülis Halla hányszor megy férjhez? Kaján mosollyal az arcomon bólintok egyet Halla felé, majd megkomolyodok és csendben maradok a továbbiakban Amora mellett.

//Bocs a rövidségér de már mennem kell sajna:(//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#224 2009-09-22 21:05:08

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Figyelem ahogy zajlanak az események, s kezdek némileg távolodni az Asgardiaktól, majd mikor Landrafot meghallom, akkor rápillantok már Skurge ökle lendül, s elfordulok. Lassan felé fordulok, s mikor látom, hogy repül, akkor elkapom.
< - Thor... kérlek, várjatok egy pár percet... - > pillantok a többiekre, majd lerakom Landrafot. < - Hallgass meg... - > Egy villanás után már Thomas áll Landraf mellett és zsebre tett kézzel áll.

A férfit nézem, majd lehajolok hozzá.
- Halállal ennyire jó játszani? Talán olyan jó halottnak lenni? Térj kicsit észhez ember, vagy inkább asgardi? Mindegy is, csak a lényeg, hogy ne játssz tovább az életeddel, hisz kitudja meddig leszel annyira szerencsés, hogy visszatérhetsz a halálból.. - egyenesen a férfira nézek, majd a többiekre, miután felmértem a sérüléseit.
- Valaki lássa el a sebeit – mondom hangosan, majd pedig megindulok az asgardok felé, miközben suttogni kezdek.

„Lépteket, melyek a fényből a sötétségbe vezetnek,
most megteszem,
hogy egy ősi pecsétet megtörve egy lelket életre kelthessek.
Világok pusztítóját, pokolnak teremtményét:
Most megidézlek téged Démonok Hercege.”

Testemen megjelennek a jelek, ahogy szinte némán suttogom azokat, mint ha nem akarnék bárkit is körülöttem megzavarni a romok között.

„Erődet hívom, hogy pusztítson, s békéből káoszt teremtsen
Testem, s lelkem szabadságát most áldozom, hogy te uralkodhass,
Rúnák ősi pecsétjét, mely testembe zár, eme hívás feloldja!
Dante Vezér első gyermeke, Sárkányok Hercege, indulj utadon!
S hagyj magad mögött pusztulást, s káoszt, ha épp ezt akarod.
Uralkodjék örök sötétség, s rettegés a világokon...”

Egy villanás után már ismét Vutha áll a helyemen.

Lassan lépkedek oda az esküvő helyszínére, s csak teljes nyugalommal leülök, hogy lássam, mi is fog történni.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#225 2009-09-23 21:24:56

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A halandók között minden megy tovább ahogy eddig.

Thor büszkén áll a lassan kész esküvői soroknál és várja, hogy mindenki a helyére érjen. Thena felsegíti Landarfot.
- Vigyázz vele. Nem csak erős, de szerelmes Amorába.
Mondja majd beáll Thor mellé. Ahogy mindenki kész és a pár Thor előtt állt a férfi beszélni kezd.
- Ma a háború véget ér. Asgardi nem ontja Asgardi vérét. A háborús felek békét kötnek, de nem élünk csata nélkül. Le kell győznünk még magát a halált és szembe kell szállnunk azokkal, akik továbbra is vért és romokat akarnak. Ám most közülünk a két legerősebb azok, akiket a sors egymásnak parancsolt össze házasodnak. Einar F... Thorson. Feleségül veszed ezt a lányt? - kérdi a fiát - Thorhalla Lokidottir. Férjül választod ezt a férfit? - a válasz után Thor lassan befejezi a szavait - Bor, Odin és Asgard nevében... férjnek és a feleségnek nyilvánítalak titeket és ezzel Hercegnek és Hercegnőnek. Csókoljátok emg egymást és az ősök vigyázzák utatok.

Galactus ekkor elkészül és a gépe lassan morogni kezd. Galactus már elég gyenge a csatához.

Thor ezek után megfogja a pörölyét.
- Csak egy dolgot kérek... ne hívják Thornak a gyermeket. Túúúl sokan hordják ezt a nevet már.
Mondja gúnyosan és elindul előre.
- ASGARD! Ma együtt halunk vagy együtt építjük meg a világ leghatalmasabb birodalmát! És én nem hagyok senkit meghalni!
Ezzel az égen sosem látott vad viharok felhői gyűlnek össze és Thor előre lendül, de Thena még megofja Thorhalla vállát.
- A nászajándékom.
A keze érintése a nő vállán furcsa érzést add ahogy Halla látja nevelő szüleit a valhallában, ahogy büszkén mosolyognak rá és érzi anyja ölelését és apja simogatását. Ekkor Thena elengedi.
- Sajnálom, kicsi ajándék, de megérdemled... sógornőm.
Ezzel a nő a dárdáját megragadva rohanni kezd.

Az asgardiak megindulnak Galactus felé.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:45

#226 2009-09-23 21:32:59

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk Serena utasításait követve odaballag Tylerhez, majd megáll a férfi mellett. Lenéz rá, szigorú arccal.

- Fehér hajú lány azt mondja, te adsz enni Hulknak. Mert Hulk éhes, kisember!!!

Közben hevesen gesztikulál karjaival, ide-oda lóbálva így Jackie-t és Serenát bennük.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#227 2009-09-23 21:33:18

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Asszem mindjárt kitaccsolok… Ez rosszabb, mint a teleportálás…

- Hulk… Édesegykomám… Nem tennél le minket esetleg, mert--

De semmi haszna, már nyomulunk is a fazon felé, akit Serena mondott neki. Úúúúúú, kukoricabeteg leszek… Vagy tengeribeteg? Nem is tudom, hogy hívják pontosan…

Amikor elkezd ide-oda lóbálni minket, hát attól már végképp kész vagyok…

- SERENAAAAA!!! CSINÁÁÁÁÁLJ VALAMIIIIIT!!!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#228 2009-09-23 21:33:37

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Vidáman nézem az esküvői cirkuszt, amikor hirtelen morgást hallok magam mellől… Skurge támad rám valamiért, és akár el is tűnhetnék a Vörös Villámmal, de nyilván jó oka van erre, szóval…

PAFF!!!

Hátraesek a goromba alak ütésétől, és felreped a szám, de esés közben valami elkap. Ennek nyoma lesz még egy ideig, az biztos…

Na várjunk csak, ez egy sárkány?!

- Ööö, köszönöm… Egy pillanat, és beszélünk, barátom…

Ha még hallanak, visszafordulok Skurge-hoz és Amorához.

<- Skurge, szóval te és Amora egy pár vagytok… Rendben, megértettem, de ha mindezt verbálisan közlöd velem, az is bőven elég lett volna… Na persze ez a tipikus asgardi közlésforma is megtette a hatását. Elnézést a sértésért, nem tudhattam erről. Köszönöm, hogy ilyen jól elbeszélgettünk, Amora, te pedig légy boldog a kedveseddel és a két gyermekeddel!>

Udvariasan mosolygok, majd felpattanok, és a Vörös Villám segítségével egy jegyzettömböt és tollat varázsolok elő, vagy legalábbis az alakjukat, és elsétálva a két asgarditól a sárkány felé úgy teszek, mintha írnék.

- Emlékeztető Landrafnak: ha esetleg újra elveszítenéd az emlékezetedet, tudd, hogy AZ ASGARDIAK MIND BOLONDOK ÉS ERŐSZAKOSAK! Ha valaki annak nevez, VEDD SÉRTÉSNEK! Ha meg is mented egyesek életét az Alvilágban párszor, később hálájuk jeleként arcon vágnak az öklükkel olyasmiért, amiről nem tudhattál! Pont.

Ezzel eltüntetem a varázsolt tárgyakat, majd immár tényleg a sárkányra vetem pillantásom. Na, ilyet se látni mindennap! Asgardon sem túl gyakoriak, ha jól tudom… Amikor pedig átváltozik egy férfivé, még inkább elkerekedik a szemem. Ez most tényleg sárkány, vagy csak egy alakváltó?

- Nem játszom én a halállal, csak hajlamos vagyok elfelejteni, hogy az asgardiak kissé… ingerlékenyebbek, mint a földiek. És hát hozzám közelebb áll a földi beszédstílus, ami nyilvánvalóan egyes morcos „isteneknek” nincs az ínyére… Ez van. Nem véletlenül próbálok eltávolodni tőlük, amennyire csak lehet. Ezért… megkérnélek, hogy ne nevezz asgardinak. Ember vagyok. Afféle… Mindegy. A halálból pedig nem először térek vissza, lassan megszokom. Sebeim nincsenek, ez a kissé felrepedt száj nem vészes. Semmi gond. Amúgy köszönöm a segítséget, a nevem Landraf, és--

Amikor nyújtanám a kezem a férfi felé, az megindul az asgardiak felé, és ismét visszaváltozik sárkánnyá…

- …örvendek a találkozásnak. Hajh… Mennyivel jobb volt az Alvilágban…

Tovább ballagok, mert engem nem igazán érdekel ez az esküvői cirkusz, és megpróbálok a sajátjaim, a földi halandók között elvegyülni. Ha már meghaltam értük, remélem, velük jobban megtalálom a közös hangot…

Kezdjük azzal a macskaszerű élőlénnyel azon a fán! Odalépek alá, és halkan suttogok neki.

- Üdv! Ööö… Alszol? Akkor nem zavarlak, barátom…

Közben hallom és látom, ahogy az asgardiak az óriási Galactus felé indulnak. Nos… jó nekik.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#229 2009-09-24 00:58:30

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Hát az alvásom nem tart túl sokáig, mert valakinek a halk hangját meghallom. Hát igen, még nem sikerült rendesen elaludnom, így szemeim kinyitom, s zöld szemeimmel pislogok le az illetőre.
- Szia... nem zavarsz... - felülök és megdörzsölöm a szemeimet, majd újra a férfit nézem. - Landraf? - pillantok rá kérdően, majd egy kisebb torna mutatvánnyal leszökkenek az ágról, s mint jó macskához illik lábon landolok.
- Ohh bocsi, lehet nem emlékszel rám.. Raftról a te segítségeddel menekültem meg többek közt én is, bár akkor Halál Kapitány képesség blokkolásának hála emberlányként néztem ki, s nem macskaként, bár őszintén szólva így jobban szeretek lenni. - mosolyodok el, majd kezet nyújtok felé.
- Nikita Yu Chan vagyok, azaz Nyko ahogy sokan hívnak – mosolyok továbbra is, majd kérdően pillantok el mellette. - Látom az Isteni csapat zajos indulást szervez. Na de mindegy. - ezzel a férfira nézek. - Miben lehetek a segítségedre? - pillantok rá kérdően, miközben nyújtózkodok egy kellemeset, de közben figyelek a férfira, hogy mit is szeretne.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#230 2009-09-24 09:43:16

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Végül csak feltűnt Thena, igazán nem úgy tűnt, mint aki elsiette volna a dolgokat, még felszedte a földről Landraf-ot is. Nos, igen szerintem a fiúnak senki sem mondta azt, hogy Skurge neve a „Hóhér”, és azt sem, hogy szereti Amora-t igen régóta. Laaksonen felé pillantottam és hasonló mosollyal válaszoltam az ő vigyorára. Szóval a kutya viszont arra sem képes, hogy megtiszteljen minket a jelenlétével, igaz mit is vártam tőle, lehetséges, hogy a csata elől is gyáván futamodik meg. Thena végül pedig megérkezett az apja mellé és Landri pedig sértődötten vonult el, miután még Vutha is próbált valamit tenni vele. Most komolyan kik azok, akik hiszik, hogy ezzel bármit is veszíteni fogok? Ha szem előtt vagyok akkor biztosan azt hiszik, hogy nem merek semmit sem tenni, de akkor csúnyán alábecsülnek, nem is lennék méltó atyám nevére, ha így lenne. Egyelőre jó a szövetsége, amíg a nővérem még útban van, ha tőle megszabadulunk, akkor majd szövetségesek kellenek még, azokból pedig akadt Asgardon. Ezt a kijelentést akár vehetem is nyílt fenyegetésnek az esküvőmön, hiszen valamilyen szinten atyám leánya voltam, így nem fogom kibírni, hogy ne robbantsak ki kisebb nagyobb háborút a sértegetéseimmel és a megjegyzéseimmel. És attól függetlenül drága nagybátyám, hogy nagybátyám sorából előrelépsz az apósommá még mindig nem fog megváltozni az érzésem az irányodba. Ettől nem foglak kevésbé gyűlölni és megvetni bármennyire is szeretnéd. Ahogyan az atyám is megmondta túlságosan is naiv vagy. De most néhány másodpercre ezt igyekszem elfeledni és figyelni arra, ami elvileg életem legboldogabb napja, ha nem épp most próbálkoznak a kalitkába zárni és aranyláncokkal teleaggatni, míg a lakatok kulcsait elérhetetlen távolságba dobálni. Ünnepélyes hangulatot kellett volna érezni, de nem sikerült valahogyan és hoppá, még Thor is elrontja a saját fiának a nevét. Milyen kellemetlen. Einar-ra pillantottam és kedvesen rámosolyogtam, legalább miatta igyekszem jó arcot vágni ehhez az egészhez. Hiszen mindig is ezt akartam, hogy egymáséi lehessünk, de ahogyan mondtam az, hogy kinek a fia tényleg mindent, de mindent megváltoztat. Az első kérdés hozzá szólt, a szemébe néztem és vártam a választ, amit már évszázadokkal ezelőtt ki kellett volna, hogy mondjon.
< - Igen, hitvesemül fogadom – mondta. >
Majd pedig következett az én részem, korábban annyival egyszerűbb lett volna, de így? Uralkodó lettem és az, amit iránta éreztem olyan sebezhetőségi felület volt, hogy korábban belehalt, vajon most mennyi idő kell ahhoz, hogy ő, én vagy pedig mind a ketten belehaljunk abba, amit egymás iránt érzünk? Mindez most nem számított, Hela soha, de soha többé nem kapja vissza, ha hazajutunk egyszer, ő az enyém volt és az is marad.
< - Igen, férjemül fogadom Einar Thorson-t – mondtam. >
És végül nem voltak hátra csak az utolsó áldások, valahogy nem tudtam meglepődni, hogy az én ágamról senkinek a nevét nem említette, már csak Buri hiányzott volna legelőről és akkor ténylegesen mindenkit végigmondott volna, akik az ő vonalukon származtak. Végig Einar szemébe néztem, herceg és hercegnő? Tudtommal a hivatalos rangom már most is királynő volt… legalább is atyám birodalmában, a sajátjában nem. Ennyi? Ennyi és házas voltam, ötszázötvenhárom évnyi szabadság pár pillanat alatt ért véget, nem mintha olyan sokat számított volna ez. Pillanatokkal később megéreztem Einar karjait a derekam körül és magához húzott, megtámaszkodtam a mellkasán, majd ahogyan ajkaink egymáshoz értek az eskük és fogadalmak is végérvényesen megköttettek. A pár másodperces boldogságot sem lehetett túlságosan sokáig élvezni, mert mind a ketten egyszerre pillantottunk a levegőbe, amikor odafenn az ördögi gépezet megmozdult. Egy igazi Asgardi esküvő gyorsan a békésebb pillanatokban, majd irány vissza csatatérre. Thor szavára rápillantottam, majd gúnyosan mosolyodtam el.
< - Ettől nem kell félned drága nagybátyám – mondtam. – Előbb lenne Loki a neve, mintsem Thor. >
Ez az esküvő is, mint egy rendes jó Asgardi esküvő abba torkollik, hogy a násznép azonnal háborúba torkollik, mint a régi szép időkben. Hogy nem hagy meghalni senkit sem? nos nekem azonban máris lenne személy a listámon, akit igen, a kutyát többek között, ha hátulról ég el „teljesen véletlenül” azzal nagy gondok lennének? Szinte végig sem mondta a beszédét, de már lendült is előre Thor, Einar sem maradt adósa ő a sorok végéhez igyekezett, ahol a felszerelését hagyta, közben Amora és Skurge is indultak Thor után. Én is léptem volna, amikor meghallottam Thena hangját magam mellett, majd pedig a vállamon éreztem meg a kezét. Már le akartam volna rázni, hogy erre most roppantul nincsen időnk, de attól az érzéstől megdermedtem, amit ez okozott. Eddig csak leírások alapján hallottam arról, hogy Odin dicsőség csarnokai hogyan is nézhetnek ki Valhalla-ban, de most láttam. Néhány pillanattal később pedig két ismerős személyt láttam meg mosolyogni, az anyám és az apám volt az. Fájdalmas volt ezt látni, utoljára, utolsó alkalommal mind a ketten gondterheltek voltak, amikor életben láttam őket, majd pedig a két holttest a Hyrrokkin birtokon, éreztem, hogy a könnyek csípni kezdik a szememet, majd pedig lehunytam a szemem és inkább hagytam, hogy ez az érzés néhány pillanatra a hatalmába kerítsen. Nem lett volna szabad hagynom, mert gyengeség, de nem tudtam ellenállni neki, éreztem az anyám ölelését, majd pedig ahogyan atyám megsimítja az arcomat, majd pedig amilyen hirtelen jött ez az érzés olyan gyorsan is ért véget, amikor elengedte a vállamat Thena. Nem voltam képes az arcába nézni, ezzel ismét olyan sebeket tépett fel, amiket azt hittem, hogy már kihevertem, de soha sem leszek képes. Ahogyan elrohant mellettem egy másik kép is felvillant a fejemben, ahogyan a véreszerinti atyám leszúr a tetőn…
Megráztam a fejemet, majd pedig lehajoltam és a ruhám alját fogtam meg, két oldalon téptem fel legalább a combom közepéig az esküvői ruhát, mert ebben még futni és harcolni sem lehet. Ahogyan megvoltam én is rohanni kezdtem a többiek után, a sorok végén még felkaptam a Skymningen-t és azzal a kezem között rohantam. Közben pedig már neki is álltam koncentrálni, hogyha eljön az idő, akkor a mágikus hatalmammal támadhassam meg a Bolygófalót.

Végül kettőből egy idejött, ezt mondhatjuk nem is annyira rossz aránynak, de most már nem ezzel törődtem, hanem Thor-ral és Hallával. Végül Thena is megérkezett és a királyom pedig bele is kezdett az egész ceremóniába. Vajon mennyi esélyünk lehet Hela ellen, ha egyszer hazaértünk? A törvényeket felhasználhatjuk ellene, ha jól emlékszem, igaz én magam ebben nem vagyok járatos, de csak előre juthatunk ezzel. Egy pillanatra lehunytam a szemem, nem, most nem fogok ezen gondolkodni, sem pedig semmin, most van az az esemény, amit igazából lassan háromszázötven éve várok, és nem fogom hagyni, hogy bármiféle rossz gondok miatt elkalandozzanak gondolataim. Korábban arra a megtiszteltetésre gondolni sem mertem volna, hogy maga Thor lesz az, aki levezeti a menyegzőmet, de igaz arra sem, hogy ő az atyám. Felpillantottam rá a kérdés után, majd pedig Hallára néztem és elmosolyodtam.
< - Igen, hitvesemül fogadom – mondta. >
Pillanatokon belül megérkezett az ő kérdése is, azt mondta nem is olyan sokkal korábban, hogy minden más lesz már csak amiatt is, hogy kiknek a vérei vagyunk, még mindig nem akartam ebben hinni. Be fogom bizonyítani neki, hogy nem úgy van ahogyan hiszi. Annyira más és annyira idegen a korábbi énjétől kezdve. Most is, mintha nem is itt lenne a saját esküvőjén, hanem valahol messze járna a gondolataival együtt. De végül ő is csak erre nézett és még el is mosolyodott, noha a régi kedvesség és ártatlanság már egyáltalán nem volt benne. Bele kell törődnöm, hogy mind a ketten teljes mértékben felnőttünk és nem vagyunk többé azok a kamaszok, akik annak idején voltunk.
< - Igen, férjemül fogadom Einar Thorson-t – mondta a lány is. >
Thor-ra néztem az egész legvégén, majd pedig vissza Hallá-ra. A dereka köré fontam a karjaimat és magamhoz húztam. Egyetlen rövidke csókra futotta az időnkből, mert a következő pillanatban a fejünk felől érkezett zajok jelezték, hogy a néhány perces lazításnak máris vége és a jól megszokott berögzült szokásoknak megfelelően csatába vonulunk. Elvigyorodtam, egyetlen Asgardi esküvő sem lehet éppen tökéletes, de legalább vannak olyan örökérvényű szokások, amik nem változnak. Thor szavaira már nyitottam volna a számat, hogy válaszoljak, de Halla megelőzött. Csak megcsóváltam a fejemet, majd pedig már rohantam is a kardomért és a pajzsomért, majd pedig azokat magamhoz véve Thor után Galactus felé. Asgardért!

Amint Thor elindult Galactus felé, Skurge megfogta a csatafejszéjét és azzal a kezében rohant saját maga is Thor után, hogy ő is az elsők között vehesse majd ki a részét a küzdelemben. Amora még egy pillanatra Thorhallára pillantott azok után, hogy Thena rohanva indult a többiek után.
< - Ha csak egyszer is anyósodnak mersz nevezni drágám te magad is moszatként végzed – mondta. – Nem hiszem el, hogy ennyire elszaladt felettem az idő… >
Ezzel választ sem várva a levegőbe emelkedett és ő repülve igyekezett az Asgardiak után.


Fegyver: Skymningen
Mágia: 50 egység

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 40 egység

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-24 09:45:55)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#231 2009-09-24 10:24:03

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk egészen odáig cipelt minket szó szerint, ahol Tyler volt. A férfi egyelőre még a távolt fürkészte a távolt, vagyis azt az irányt, amerre a hegy volt. Igazából nem sok idő kellhetett ahhoz, hogy észrevegyen minket, mert lássuk be Hulk nem az a társaság, akit sokáig figyelmen kívül lehet hagyni. Nagyon reméltem, hogy Tyler tud majd némi élelmet adni neki, vagy pedig eligazítani minket azzal kapcsolatban, hogy merre is kellene vinnünk a nagy zöldet ahhoz, hogy még kaphasson nassolni valót magának. Jackie próbálkozott azzal, hogy Hulk elengedje, de úgy tűnt, hogy vagy nem figyelt rá a nagy zöld, vagy pedig egyszerűen nem vette figyelembe azt, amit a fiú mondott neki. Márpedig egyik sem volt túlságosan jó kilátás. Felsikoltottam, amikor a karjaival gesztikulálni kezdett és ez kellemetlenül, de azt jelentette, hogy minket kezdett el lengetni, a gyomrom felfordult ettől és lecsuktam a szemem, nem akartam látni, hogy milyen magasra emelt fel minket, sem pedig azt, hogy véletlenül eldob mindkettőnket. Hallottam ismét Jackie szavait, igen ez mind szép és jó, erre már magamtól is rájöttem, de vajon rám jobban hallgat-e Hulk, mint rá? Ebben már kevéssé bíztam, de azért, ha éppen van néhány másodpercnyi szabad időm, amikor éppen a talajon állunk, akkor megszólalok.
- Hulk, mi lenne, ha elengednéd a kezeinket? – kérdeztem. – Nem megyünk sehova, itt maradunk veled, csak szeretnénk leülni egy kicsit, mert mind a ketten fáradtak vagyunk.
És még nem is hazudtam neki, mert én legalább is fáradt voltam és a pihenés sem ártott volna. Reméltem, hogy Tyler tényleg gyorsan válaszol majd neki élelemkérdésben. Közben az égen ismét viharfelhők jelentek meg, odapillantottam és megláttam, hogy az istenek rohannak valamerre, követtem az útjukat a tekintetemmel, Galactus felé igyekeztek. Ezek most komolyan meg akarták támadni a Bolygófalót?! Vajon lesz egyáltalán esélyük arra, hogy győzelmet arassanak felette? Bíztam benne, hogy igen.
- Odanézzetek – mondtam és a viharfelhők, illetve a rohanó istenek felé mutattam. – Azt hiszem, hogy megint csata lesz…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#232 2009-09-24 11:27:26

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Amint a felhők vészjóslóan gyülekezni kezdenek, Thordin már azonnal felismeri ki áll a háttérben. Thena, és a többiek megindulását, az épület tetejéről néz, kissé… nem is… nagyon gúnyos mosollyal. Valami megváltozott a férfiban, de nem pozitívum dologról van szó. Figyeli, amint mindenki Galactus felé ront, legalábbis az asgardiak egy része, de ő csak unottan néz. Majd hátat fordít, és öklét megropogtatja. Fejét csóválni kezdi, és halkan kacagni kezd. Nem hallja senki, hisz minden társától kissé elszigetelve van. Magában kezd beszélni, miközben a poros tetőre ujjával rajzolgat.

-Barmok… mindegyik… esküvő… pff… undorító egy bagázs… legszívesebben mindet galactus elé kötözném ki az ostoba, és barom ötletük miatt. Legyen esküvő, bla bla bla… Odin… a fiad és a leszármazotjaid tiszta bolondak. Nem hiszem el, hogy egy ilyen nagy király hogy hozhatott világra ökröket. Barmokat… esküszöm, talán még egy Jégóriásnak is több esze lenne, mint ezeknek. Viaskodjanak csak, remélem az az űrbéli lény mindet eltapossa. Rohadjanak meg a szerkezetén.

Ezek után hátra dől, és hanyatt fekve figyeli, amint Thor a magasban repülvén Galactus hajójára tart. Fáradtan megdörzyöli a szemét, és elkényelmesedve nézi az „előadást”.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#233 2009-09-24 12:19:40

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio csak távolról nézi az asgardi esküvőt, miközben Sólyomszem társaságában van. Amikor viszont a viharfelhők gyülekezni kezdenek, felismeri, hogy készül valami. Megpillantja amint néhány asgardi megered. Biztos Galactus ellen vonulnak, és a páncélos fel áll, majd pedig egyhangúan szólal meg, és ezt mindenkinek szánja. Kissé költői kérdés, és nem is vár választ rá.

-Nem kéne segíteni nekik?

Kérdi, majd pedig beindítja a hajtóművét, és neki lát felemelkedni. Pókember kap az alkalmon, és a páncélos hátára ugrik, és a páros el is indult a magasba. Centurio nem túl gyorsan indul, nem akarja elhamarkodni a dolgot, hogyha bármi is közbe jönne, legyen ideje visszafordulni, netán kitérni. A páncélos leginkább Thort követi, hisz ő a vezér egyéniség mint a Bosszú Angyalainak alapítója. Mi közben egyre közelebb ér a hajóhoz, vállából előbújnak a rakéták, és csuklójából, illetve szintén a vállából a fegyverarzenálja is megjelenik. Mindezekkel becélozva bármit, ami fenyegetést jelenthet rá és Pókemberre nézve.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#234 2009-09-24 17:31:48

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Még mindig az égnek azt a szakaszát lesi ahol Ko-Rel eltűnt, mikor Hulk odasétál hozzá kezében Serenával és Jackievel, ételt követelve. Nem kicsit megijed mikor a zöld óriás megszólítja. Szerencsére nem összezúzni akarja őt, bár Serenáékat eléggé összerázza a kalimpálásával.

-Hulk, nyugi. Ha leteszed Serenát és Jackiet akkor hozok neked valami kaját. Rendben?-

Szólal meg kicsit remegő hangon, végül is Hulk áll előtte. Ha valahogy felharagítja biztos hogy nem élné túl. Ha Hulk leteszi Jackiéket akkor gyorsan elszalad hozz egy ölnyi kaját, amit még talál az épületbe amit egybenyitott. Majd vissza is tér Hulkhoz és odadja az élelmet mielőtt elkezdene dühöngeni.
A villámlásra felkapja a fejét majd Jackiékhez fordul.

-Nem kellene segítenünk nekik?-

Int a fejével a Galactus felé iramodókra.

Még mindig a koponyás fickó fogságában van, majd bedobják valami börtön szerűségbe. Föláll és körbejárja a helyiséget. A kardját valahol ott hagyta a földön így annak most nem veszi hasznát. Csak a Thanostól kapott erejére támaszkodhat. Megpróbál a lehető legnagyobb csöndben kitörni valahogy a börtönből hogy végre kiszabadulhasson innen.

Utoljára szerkesztette Tyler (2009-09-24 17:35:08)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#235 2009-09-24 17:50:10

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Némán és faarccal nézem és hallgatom végig az esküvői ceremóniát. Inkább azt várom hogy minél hamarabb legyen vége ennek az egésznek. De azért csak kibírom gúnyos közbe szólás nélkül is.
Ahogy véget ér a ceremónia csak bólintok egyet a friss házasok felé, mint egy gratuláció képen. Majd a kezembe szorítva a fegyverem, elindulok a többiek után. Jócskán lemaradva, még teszek egy kis kitérőt Thordin felé. Csak megközelítem hogy hallhassa a hangom.

<-Az apánk nem lenne büszke rád ha látna most. Igen jól hallottad az apánk, féltestvérek vagyunk. Én valamivel később kerültem ide mint te, ezért nem tudsz róla, de igazat beszélek. >

Mielőtt tovább mennék hogy utolérjem a többieket hozzá teszek még valamit.

<-Az hogy csak ülsz és nem csinálsz semmit tudod kire emlékeztet? Loki volt ilyen mint amilyen most te...>

Szúrom még oda az utolsó mondatot neki, ha ez nem mozdítja meg akkor semmi. De nincs több időm most erre, gyorsítok a tempón hogy utolérjem a többi asgardit.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#236 2009-09-25 01:24:21

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Hallom amit Landraf mond, de nem reagálok rá, hanem az esküvőt figyelem, s lehajtom a fejem. Egy ideig emlékeimbe temetkezek, majd a szemeim lehunyva állok. Miután elhangzik a végszó, akkor megszólalok.
< - Thor... Kevesebb villámot, ha kérhetek... Baráti tűz, akarom mondani villám által nem akarok elveszni. - > hangomat kieresztem, hogy meghallja, s ezután szárnyaim kitárom azonnal.
< - Asgardért áldozom az életem ha kell... Hát ha valaki ezt mondja nekem a száműzetésem előtt, annak az lett volna a legkisebb gondja, hogy élve darabolom fel... - > rázom meg a fejem, majd már meg is indulok. Álló helyzetből gyorsan veszek lendületet és szállok fel, hogy az elsősorral tartsak. Mindig ott harcoltam, s bár erőm meg sem közelíti a hajdanit, de most se fogok a háttérben maradni. Így ha harcra kerül sor, akkor a többiekkel együtt támadok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#237 2009-09-25 22:38:55

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Alexander esélyt kap a menekülésre, mert az őre is elindul Galactus felé.

Skullfire, Amerika Kapitány felállnak és elindulnak az óriás felé.
- Emberek! Eljött az idő! Védjétek a civileket, akinek van mersze az utánam!
Kiáltja a viharban a kapitány és előre indulva kezd el futni a hegység felé.

Sólyomszem elkapja Centurio derekát és egy lenge mozdulattal ráugrik a hátára úgy egyensúlyozva.
- Menj a gép felé, amit épített! Robbantsuk szét és azzal letudjuk állítani!

Thor villámai egy szövetségesét sem bántják. Körbe táncolják őket, mintha Thor mindet irányítaná egyszerre. Az első villámába vagy tíz másik csap bele és mire az Galactus mellkasába csapódik egy ház átmérőjével rendelkezik! A becsapódás után csak füst gomolyog az apró hegyen, amin Galactus és a gépe állt, de mikor a füst szét oszlik...
Redrose városának része 215337-167124-galactus_super
A bolygófaló egy lépést sem tett hátra. Az istenek királyának villámai ki sem zökkentették az örök pusztítás élő szobrát. Gépezet sértetlen és Thor ismét villámokkal és orkánokkal támadja a meg sem moccanó istent, de most Thena parancsára még több villám indul meg ellene. Vajon mennyi lesz az elég?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#238 2009-09-25 23:29:51

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk Serena és Jackie panaszkodására végre leteszi mindkettejüket, majd elveszi az ételt, amit Tyler nyújt neki. Leül, és mohón falni kezd, nem foglalkozva a csatával és a körülötte tomboló káosszal.

- Hmmm! Kisember finomságokat adott Hulknak! Hulk örül! Hulk nem segít, Hulk eszik!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#239 2009-09-25 23:32:19

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Amikor Hulk végre letesz, eltámolygok egy sarokba, és kiadom magamból a reggelit… vagy ebédet, nem tudom már, mikor mi van itt.

- BLOÁÁRRHHH!!! A rohadt életbe is… Mindig is rosszul voltam már a vidámparki játékokon is…

Aztán felnézek, és látom, hogy páran elkezdtek csatázni azzal az óriással… Villámok, vihar, káosz… Hát, szerintem ezt kihagyom!

Inkább visszafutok Serena mellé, és behúzom őt Hulk mögé.

- Asszem most mellette a legbiztonságosabb, amíg minket barátnak tart…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#240 2009-09-25 23:38:17

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Visszafordulok a macskalány felé, és valóban… ismerős! Nikita, hát persze!

- A Raft! Ne haragudj, hogyne ismernélek! Rég találkoztunk. Kicsit össze van zavarodva a memóriám mostanság, de lassan helyrejövök. Nem akartalak felébreszteni, csak gondoltam, megismerek mindenkit közelebbről is, hogy mindent értsek, és ne legyen több ballépésem. Ezért indultam el bemutatkozni a többi földinek, de úgy látom, kedves asgardi társaink az esküvőt lagzi helyett gyepálással ünneplik… Annyira tipikus… Egyáltalán próbált valaki beszélni ezzel a Galactusszal? Mindannyiunkat könnyedén hazavihetne, ebben biztos vagyok, és olvastam a jelentéseket is róla a Földön, amikor még az AIM-nek dolgoztam. Tudom, hogy amikor megtámadta a Földet, akkor sem csatával, hanem meggyőző érvekkel sikerült őt elűzni, és nem kellett vérontást rendezni. Nem lehetne ezt megpróbálni?

Huh, villámok mindenütt… Thor nem aprózza el…

- Nos, egyelőre megvárom, mire mennek az asgardiak… Ha még a békepárti Thor is a harcot választja, akkor nyilván nincs más út…

Maradok, és inkább azt figyelem, nehogy a földiek közül valaki megsérüljön.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#241 2009-09-26 10:04:19

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Határozottan megkönnyebbültem, amikor Hulk végül letett minket a földre, talán éppen időben, mert nagyon kezdtem rosszul lenni attól, amit tett velünk. Tyler megmentett a további dolgoktól is, ugyanis gyorsan elsietett és egy nagy rakás élelmet hozott a Hulk-nak. Villámok csaptak bele a Bolygófalóba, úgy tűnt, hogy az istenek tényleg bekeményítettek és nekiálltak annak, hogy a legnagyobb fenyegetésünket. Miközben a távolt és a csatát néztem az tűnt csak fel, hogy Jakcie visszajött és megérinti a kezemet miközben elkezdett egy fedezék mögé behúzni, ami jelen pillanatban nem volt más, mint Hulk. Még mindig a távolt figyeltem, ahogyan a villámok újra belecsaptak a hatalmas lénybe, de mintha meg sem hatotta volna. Ha Thor ereje nem elég ellene, akkor vajon lesz itt valaki olyan, aki képes lehet ellene győzelmet aratni?
- Szerinted elég lesz, ha az egyszer visszatámad? – kérdeztem kissé talán remegő hangon.
Tyler-re pillantottam, hogy ő mit is akar majd tenni, ha Galactus nekiáll, hogy támadjon, akkor féltem, hogy semmi, de tényleg semmi sem marad ezen a helyen egyben. Lehet, hogy nem ártott volna valami helyet keresni a föld alatt esetleg, vagy bárhol másutt, ami biztonságosabb, mint ez a nyílt terep. Főleg, hogy ennyire közel vagyunk a csata helyéhet. Meghallottam Amerika Kapitány és Skullfire hangját is, ők támadni mennek, akkor pedig ránk marad a civilek védelme? Vagyis inkább azt kellene tenni, hogy…
- Nem lehet, hogy a civileket hátrébb kéne vinni? – kérdeztem végül. – Ugye az elég lenne?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#242 2009-09-26 10:21:44

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

//Előzmény: Hegy//

Meglett Tao és Vérontó összecsapásának is eredménye, mire a szimbionta egy jeges szoborrá vált. Akkor itt ennyi volt és végeztek, egy villanás után ismét a városban voltak és úgy tűnt, hogy mégsem tévedtek azzal kapcsolatban, hogy az itt maradt társaság megtámadta Galactust, és az istenek vettek részt benne. Mikor megérkeztek pont akkor szórt Thor és Thena is villámokat a Bolygófalóra, de nem tűnt úgy, mintha túlságosan is meghatotta volna. Vajon mennyi erő szükséges ahhoz, hogy az ellenségük egyáltalán meginogjon attól, hogy támadják. Néhány pillanat alatt felmérte a helyzetet, több sima mezei ember is volt itt a harcosok között, hogy segítsék az isteneket. Nem várt senkinek sem a parancsára, hiszen az is lehetséges, hogy senkitől sem fog ilyet kapni, így a levegőbe emelkedett és a társaság felett állt meg úgy, tizenöt-húsz méter magasságban. Elméletileg ezzel kellett most úgy nagyjából Galactussal fejmagaságban lennie, vagy egy kicsit magasabban. Amikor a villámok újra lesújtottak az ellenfelükre Ko-Rel is akkor támadott, igaz ő nem a Bolygófaló mellkasát vette célba arról a helyről, ahol lebegett, hanem a lénynek a szemeire lőtt. Ha a mágikus villámok nem hatották meg a lényt, akkor feltehetőleg ezek sem fogják, de azért még reménykedett, hátha megzavarják a szeme előtt cikázó nyalábok, még akkor is, ha sebezni nem fogják.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#243 2009-09-26 10:55:53

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Miközben rohantunk a helyszín felé megláttam, hogy Landaf még mindig nem mozdult, sőt beszélgetett azzal a szőrős valamivel, aki csak nyivákolni tudott. Ennyit a hős lovagról, szánalmas halandó csupán. Nem úgy tűnt, mint aki megtenné azt a szívességet, hogy készül beavatkozni a csatánkba. Nem, nem fogom hagyni, hogy gyáván megfutamodjon azzal a címszóval, hogy nem asgardi és nincsenek kötelességei felénk. Odin szakállára, dehogynem volt! Már csak azért is vezekelnie kellett a szememben, hogy a nővérem ágyasa volt, illetve hagyta, hogy lemészárolják az atyámat, amihez úgyszintén nem volt semmilyen joga sem. És pontosan ő lesz az, akit felhasználok arra, hogy harcoljon, hiszen mennyire gyűlöli szegény pici Landri, ha hozzá hasonlítják.
- LANDRAF! – kiáltottam a férfi felé teli torokból. – MI LENNE GYÁVA KUTYA, HA NEM A HÁTSÓ SAROKBAN LAPULNÁL, MINT AZ ATYÁM LOKI, HANEM ELŐJÖNNÉL, ÉS VÉGRE HARCOLNÁL! MÁR EZERSZER MEGBESZÉLTÜK DRÁGÁM, HOGY NEM EGY SÍRÓ KISFIÚ VAGY, HANEM EGY HARCOS!! HA NEM JÖSSZ IDE ÉS HARCOLSZ AHOGYAN EGY ISTENTŐL ILLIK, HA ENNEK VÉGE LESZ, ÉN MAGAM KÜLDELEK VISSZA VÉGÉRVÉNYESEN A POKOLBA! SZÓVAL MOZGÁS!
Ettől kezdve nem figyeltem rá, egyszerűen nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy megtegyem, ha nem jön ide úgyis fel fog tűnni, és a végén nem érdekel, ha Thor azt mondta, hogy senkit sem hagy meghalni, azt a férget én magam végzem ki. Látványosan és módszeresen, úgyis régen szórakoztam el valakivel ilyen módon, bár itt senki sem értékelné, de megtehettem, hatalmamban állt, így élni is fogok ezen jogommal. Minden istennek és istennőnek részt kellett vennie ebben a csatában nem volt kivétel, és nem fogom eltűrni, hogy sértődöttség miatt hagyjon mindent veszni. Ennyire még én sem voltam önfejű és makacs. Rohantam mire végre megérkeztem nagybátyám mellé én magam is. A villámok már most mindenfelé cikáztak, de nekünk nem ártottak, ezért szeretem a mágiát. Ekkor mellettünk villanás történt és megláttam egy kisebb csoportot megérkezni, Morsus… elkésett egy kicsit az esküvőmről, majd erről is elbeszélgetek vele, ha egyszer ennek vége van. a kékbőrű nő a levegőbe emelkedett valahova Amora mellé, akkor lássunk neki a saját tervünknek is, hátha közösen használ valamit Thor és Thena támadásával.
Egyelőre még mindig nem támadtam, csak erőt gyűjtöttem és lassanként kezdtem a varázsszavakat formálni. Ahogyan a villámok körbecikáztak minket lassanként tűz is kezdett megjelenni mellette először csak körülöttem, majd pedig mindenki körül, ahogyan egyre több és nagyobb területen idéztem meg. Ez sem égette meg egyik társunkat sem, senkit az itteniek közül. Lehunytam a szemem és próbáltam kizárni, hogy Thor villámai ekkor csapják mellkason a Bolygófalót. Minden gyűlöletemet is beleadtam újfent a mágiába, és lassan a teljes társaság körül hatalmas lángtenger úszott. Amik lassanként kezdtek összeállni egy hatalmas valamivé, úgy fél perccel későbbre egy hatalmas közel tizenhat-tizennyolc méteres izzó tűzkígyóvá állak össze a lángok. A parancsomnak megfelelően indult támadásra Galactus ellen a villámok közepette, nem messze tőle felágaskodott és mintegy lángoszlop felülről próbálta beteríteni, ha sikerült, akkor a lángok teljesen körbevették a hatalmas alakot, majd pedig a kígyó itt próbált rátekeredni és körbevenni, égetve a bőrét. Ha sikerült neki, akkor néhány újabb varázsszóval kombináltam a tűzmágiát védelmi mágiával és így tüzes béklyóként is képes lesz funkcionálni Galactuson a mágiám.

Rohantam én is, és álltam meg Thor mellett, magam mögül hallottam, ahogyan Halla valakinek kiabál, szóval nem akart beavatkozni, ez pedig nem volt jó. Egy pillanatra aggódva néztem a villámokra, de pillanatok alatt meg lehetett állapítani, hogy nekünk nem árt. Sajnos ilyen messziről nem sok mindent lehetett tenni és egyelőre nem nagyon tűnt úgy, hogy még várakoznunk kell és nem tudunk a közelébe sem jutni. Halla megállt hátul, egy pillanatra ránéztem értetlenül, hogy mire is készül, ilyen távolságból nem lesz képes semmit sem tenni. Azonban döbbenten tapasztaltam, hogy a villámok közé lassan tűz is vegyül, sőt lassan minden lángolt körülöttünk. Hátrapillantottam és Vutha-t kerestem a tekintetemmel, nem, ezt nem ő tette, csakis Halla hangját hallottam, ahogyan varázsolt. Mióta?! Lassan egy óriási tűzkígyó állt össze a lángokból és indult meg Galactus felé, azt hiszem, hogy eléggé lemaradtam arról, hogy ki mire is képes vagy mennyit fejlődött az elmúlt negyed évszázadban. Nem jó halottnak lenni. Egyelőre figyeltem Galactus-t és azt, hogy mikor történik valami olyan, hogy az ellenfelünk meginog, vagy tesz valami olyat, hogy végre a közelébe is merjünk merészkedni. Mert egyelőre ez a távolsági harcosok harca volt, ha közelebb mentünk volna nekünk végünk lett volna.

Skurge is türelmetlenül toporgott nem messze Thor-tól és időnként fel-fel pillantott Amora-ra, aki Ko-Rel mellett lebegett a magasban és onnan készült támadásra. Egyelőre ez a férfi is a gyenge pontokat kereste Galactus-on, hogy a hatalmas lény mikor tesz olyan lépést, mozdulatot, vagy akár csak egy picike mozzanatot, ami arra lesz tökéletes, hogy támadhassanak. Persze ehhez igazából az is jó lett volna, ha a mágikus támadások nem okoztak volna túlságosan nagy port és tökéletesen lehetett volna látni az ellenséget. Közben Amora pedig a levegőben lebegve varázsolni kezdett, első körben egy védőmezőt szándékozott a saját oldaluk köré emelni, ami ugyan ki engedte a támadásokat, azonban, ha Galactus bármivel is próbálkozott volna annak a bejutását szerette volna ez az egész megakadályozni. Ezek után, ha pedig volt még ideje, akkor forró hőből álló energianyalábokkal támadott az ellenfelükre.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#244 2009-09-26 11:35:56

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Laak gyorsan lezavarja a mondandóját, ami a jelen helyzet miatt érthető is. Aztán elillan. Thordinnek nem sok időt hagyva még a válaszra sem, így meg sem szólalt. Elakadt a szava, és néma maradt. Összeráncolta szemöldökét, és már nem fetrengett, hanem felkelt, és nehézkesen, de felállt. Leginkább vértje miatt volt annyira zavaró a tápászkodás. Galactuas felé nézett, és a villámok sokaságára, amik sorozatosan bele csaptak az űrbéli lénybe. Az asgardiak mind harcba szálltak, legalábbis amennyire látta, és néhány halandó is megkezdte a rohamot. Ám Thordin még mindig nem. Ki állt a tető peremére, és büszkén kitolta a mellkasát. Nézte a harcot, és mélyen elgondolkodott.

~Tényleg? Valóban az a férfi… Laaksonan a testvérem lenne? De hogy? Mikor? Későb érkezett? Ez miről beszél? Hol vagyok akkor? Most Asgard él, vagy sem? …mi ez a hely? Nem hiszem el… a rengeteg kérdés, és egyre sincs válasz.

Ekkor mint egy hangosbemondó, megcsapja a férfi fülét Thorhalla ordítása Landraf irányába.

~Mellettük kéne harcolnom? Olyanokkal együtt, akik azt hiszik jobbak? Akik azt hiszik, erősebbek, és csak azért mert egy királyi család sarjai, már bármit megtehetnek? Nem értem. Nem értem, hogy mért álljak ki olyanok mellett, akik parancsolgatnak, és lekezelnek. …de hogy én olyan lennék mint Loki? Azt kétlem. Nem vagyok olyan. Csak éppen nem pazarlom az erőmet arra, amire nem kell. Vannak ott elegen. Vannak ott akik elég nagyra tartják magukat. Hát akkor meg ha úgyis olyan erősek, akkor mutassák. Én nem érek fel hozzájuk, csak gátolnám őket, félre löknének. Akkor meg nem fogok erőlködni.

Össze fonja karjait, és úgy áll tovább. Tekintete gúnyos, és csak azért nézi az egészet, mert szeretné látni, miként fognak elbukni a „hősök”.

~Az a srác meg… biztos baromságokat beszélt. Nem tudok arról, hogy lenne testvérem, így biztos csak össze akart zavarni. Vagy harcba akart kényszeríteni. Ha valóban a rokonom lenne, akkor érezném, hisz egy azon vér csörgedezik ereinkben. De nem érzek semmit. Csak ürességet. Kongó lecsupaszított ürességet, amit mind a „vihar” istennek köszönhetek. Remélem egyszer leszakad a keze amiért az ostoba ötleteivel mulatja a társaságot. Megvezeti az embereit, hogy a saját önös érdekeit elérje. Magát királyként tüntesse fel, pedig nem jobb, mint a testvére. Egy kaptafa mind a kettő.

Bár egy villanásnyi időre megfordult a fejébe Laaksonan szavai hallatán, hogy csatába mennyen, de még sem. Úgy tűnik a férfi csak azt érte el vele, hogy még inkább zavarttá, és dühössé tette Thordint. Nem vonul be a háborúba. Ellenben a halandók közé ugrik, és azokat helyezi biztonságba, semmi mást nem tesz.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#245 2009-09-26 11:49:12

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio nem ellenkezik Sólyomszem ellen, hisz nem terheli őt a két férfi. Könnyedén elbírja őket. Amint az íjász megszólal, a páncélos bólint egyet, és a lehető legjobban próbál navigálni. Bár sajnos V.I.K.I. már nincs vele, így némileg romlik a működés, de nem vészesen. Próbál egyenesen haladni, semmi hirtelen és váratlan mozdulatot tenni. Thor villámai nem zavarják, mivel látja, hogy kikerülik azok őt és mindenki mást is. A fegyver arzenáljával megpróbálja becélozni a hajót. Amit mondjuk nem nehéz, hisz eléggé hatalmas ahhoz, hogy el lehessen találni. A páncéltörő minirakétái zabolázatlan sebességgel indulnak meg a gépezet felé, miközben Centurio már gyűjti kezében a taszítósugarat a maximális lökési erővel. Talán pár szerkezetet tönkre tud vele tenni. Mikor a sugarat is ellövi, többször, egymás után, a golyózáport is kiengedi. A teljes fegyverzetét felhasználja, hogy romba döntse a gépet. Mind a közben tudván, hogy Sólyomszem a nyilaival harcol, megpróbál a páncélos nem himbálózva menni, és ezzel könnyedebbé téve a férfi célzását. Pókember sajnos, nem tud most sok mindent tenni…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#246 2009-09-26 12:10:34

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Miután megjelenünk megint a városnál valamiért reflex szerűen porolom le a kabátom, bár nem hiszem, hogy a teleportálás porral vagy hasonlóval járna-e, de mindegy hülye egy szokás. Szóval miután megjelenünk az asgardiak nekiesnek a bolygófalónak, azt is látom, hogy akad aki a gépet célozza, de sajna ekkor előtör az a szörnyű érzés mikor meg kell állapítanom, hogy itt nem tehetek semmit, sajnos. De végülis már szereztem pár szexi heget a mai nap folyamán, szóval, ha úgy vesszük már bele s fér egy kis lazítás, úgy értem itt az ideje, hogy vissza vonuljak a civileknek segíteni és feltölteni a tartalékaim, enni-inni és várni az időt amikor újra részt vállalhatok a harcokból. Így hát bebattyogok a menekült táborba és feltankolok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#247 2009-09-26 23:49:14

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Repülök, hogy harcoljak, de aztán történik valami olyan amire nem számítottam. Tűz mágia, mely az én hajdani erőmmel vetekszik, vagy talán még túl is szárnyal rajta. Einar is le van döbbenve, s valahogy úgy érzem, hogy engem keres, de nem én vagyok az. Lebegek egy helyben erős szárnycsapásokkal miközben tekintetem Hallara siklik. Ő az a tűzistennő, akiről tudtam, hogy ért a lángokhoz, de hogy ennyire, az nagyon ledöbbent. Képemen ott ül a döbbenet, ahogy füleim is lekonyulnak. Elment a kedvem a nagy hősi harctól... Egy szánalmas korcsnak kezdem magamat érezni ezek után. Galactus felé nézek, s látom a tüzes kígyót, mely láncra veri a nagy lényt, bár lehet nem végleg, de akkor is régi sebeket tép fel a látvány. Apám vert így „láncra” tűzzel. Valahogy eljött a pillanat, hogy végig gondoljam, hogy valóban vissza akarok e menni. Tanya szavai jutottak az eszembe.
„Az utolsó ütközet alatt, mikor Loki parancsait követted, mint egy hű öleb, akkor súlyos árat fizettél azért, mert megbíztál a Cselszövés Istenében. Végig csak kihasznált Thor ellen, aki elkapott téged, mikor a csatában meghalt nővérem... Még mindig látom, ahogy Thor előtt fekszel, s könyörögsz a halálért, több sebből vérezve, miközben gyengéden cirógatod Sofy arcát, de Thor súlyosabb büntetést szabott ki rád. Nem ölt meg, hanem kidobott Asgardról, ezzel úgy cselekedve, ahogy azt Dante és Loki eltervezték. Az egyezség értelmében te elvesztetted az erőd, s emlékeid egy részét, míg Dante a jogot, hogy életed felett rendelkezhessen. Loki meg később megtette a saját részét. Lánya szerelmét ölette meg. Ezzel a pecsét megszilárdult.”
Lehajtott fejjel lebegek tovább, miközben Sofy is az eszembe jut. Látom az arcát, a boldogságát, s érzem a szeretetét az érintését, ahogy elfogadja, hogy én nem Asgardinak születtem... Tekintetem felemelem Galactusra, majd le Einarra pillantok.
< - Einar... gyere, dolgunk lesz odafent a fejénél az ellenfelünknek. S ha már olyan hibával sikerült születnetek, hogy repülni képtelenek vagytok, akkor mi lenne, ha besegítenék? - > Ezzel landolok Einar mellett, miközben egy gondolat fut át az agyamon.
„~ Néha félre kell dobnunk a büszkeségünket, hogy megnyerjünk egy csatát ~”
< - Gyere Harcos, nincs kedvem Loki lányától utána azt hallgatni, hogy míg ő végezte a dolgok nehezét mi csak bámultunk... Úgy is kétlem, hogy eme monstrumnak lenne más sebezhető pontja, mint a feje... - > Ezzel várok, miközben Galactust figyelem, hogy amint lehet már fel is szálljak újra.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#248 2009-09-27 10:44:04

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Iszonyatos vihar kerekedik Galactus körül, aminek a közelségnek köszönhetően itt is van hatása. Serenáék nem igazán akaróznak segíteni a többieknek, és nem is hibáztatja őket ezért. Ő azonban nem tud tétlenül ülni itt.

-Megyek segíteni. Próbáljátok meg valahogy biztonságosabb helyre vinni a civileket.-

Hangja elszánt, az arckifejezése szintén. Az ücsörgő Hulkhoz fordul, tudja hogy éppenséggel nem szép dolog ezt tennie de minden segítségre szükség van.

-Hulk figyelj csak, az az lila óriás azt hiszi erősebb nálad. Mindenkinek azzal henceg hogy letud győzni téged....-

Miközben beszél, Galactusra mutat. Remélhetőleg sikerül ráuszítani Hulkot. Biccent egyet Jackieék felé majd futásnak indul a páncélos alak és Amerika kapitány után. Amint beéri a kapitányt megpróbálja átkiabálni a vihart és megszólítja.

-A gép közelébe kell jutnom, el tudom pusztítani hamar. De érintés közelbe kell jutnom!-

Kiabálja a kapitánynak a dühöngő viharon keresztül. Felveszi annak a tempóját, hogy halhassa a választ. Közben megpillantja Ko-Relt amint Galactus szemét próbálja támadni. Egy pillanatra megkönnyebbül hogy különösebb baj nélkül visszatért, de aztán ismét elszorul a torka. Reméli hogy ezt is megfogják úszni épp bőrrel.

Történik valami kint, hatalmas vihar kerekedik és a legtöbben elindulnak valamerre. Szerencsére a börtönőre is lelép. Így egy kisebb ütéssel kidönti a hátsó falat, és máris szabad lesz. Első dolga hogy megkeresi a korábban elejtett kardját. Igaz hogy most leléphetne de inkább marad és becserkész valakit. Utálja ha elmenekülnek előle. Csak egy pillantásra méltatja a Galactus és a többi szuperhős közötti harcot majd elindul, úgy hogy lehetőleg ne legyen szem előtt.
-Itt van végre az ideje hogy elkapjak vaakit...-
Suttogja maga elé kéjesen, perverz vigyorral az arcán.

Utoljára szerkesztette Tyler (2009-09-27 11:02:15)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#249 2009-09-27 14:00:15

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Csatlakozok a többiekhez a tomboló viharban amit Thor támasztott. Megtorpanok Skurge mellett és egy pillanatig dermedten állok s nézem ahogy Thor és Thena valamint a csatlakozott halandók Galactust támadják.
Keserűen megállapítom ismét hogy nincs elég hatalmam ahhoz hogy csak akár megkarcoljam az óriást. De talán valamit tehetek, de ehhez kell egy kis segítség.

<-Amora! Amora erősítsd fel a támadásom a mágiáddal!>

Kiabálom a majdnem fölöttem lebegő nőnek. Ha végzett akkor megmarkolom a fegyverem , felemelem s összegyűjtöm a benne lévő mágikus energiát. Az összeset.
A terv az hogy Amorát egyfajta mágikus nagyítóként használom. A mágiájával képes az asgardi ereklyémnek az erejét megsokszorozni, sőt ha még a saját hatalmát is hozzáadja akkor elsöprő erejűnek kell lennie a támadásnak. Ha Amora hajlandó rá, akkor a fegyveremben lévő összes mágiát egy erős fagysugárban rá irányítom hogy felerősítse azt, s majd Galactusra irányítsa a felerősített támadást. Pórbálom úgy időzíteni a támadást hogy az lehetőleg ne keresztezze mások támadását, ne oltsa ki más mágia fajták hatását. Tehát megvárom míg kiderül hogy Thorhalla tűz kígyójának van-e valami hatása az óriásra, vagy míg a tűz fel nem oszlik.

Utoljára szerkesztette Laaksonen (2009-09-27 14:14:36)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#250 2009-09-27 14:39:39

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*A terv működik, Vérontó belefagy a talajba, csak egy-két vörös, kristályosan csillogó csáp látszik ki. Tao kifújja magát, és felpillant Morsusra, aki nem sokáig teketóriázik, már pötyögni is kezd. Tao pillantása eközben továbbsiklik Ko-Rel és Logan felé, úgy tűnik mindenkit sikerült itt hatástalanítani, a jók győztek, a gonoszok elbuktak, mint valami tündérmese. Villanás. Galactus. Tündérmeséből rémálom. És itt jön a hősi halál rész? Tao alig pár másodperc alatt kénytlen felmérni a helyzetet, mindenki itt van, a legtöbben támadnak, de páran a civileket mentik. Hulk a földön üldögél alig pár méterre innen, Ko-Rel egyből felrepül, az istenek támadásbalendülnek. És ő mit tegyen?*
-HULK, AZ A FICKÓ A NAGY SISAKBAN SZIDTA AZ ANYÁDAT, ÉS NAGY ZÖLD TAKONYNAK NEVEZETT TÉGED! TE EZT HAGYOD?*Üvölti a zöldségnek, bár nem áll tőle túl messze, de a csata zaja elég hangos. Találkozott már ezelőtt Hulkkal, ha jól emlékszik, a Stark pláza tetején, és egész jó hangulatban váltak el egymástól. Nincs sok idő itt az ösztönző beszédekre, így Tao, ha itt végzett, rögtön indul is Galactus felé. A gond csak az, hogy míg a legtöbben repülnek, ő csak fut, így beletelik némi időbe, hogy odaérjen, és ha már ott lesz, akkor is csak Galactus lábujjaira mérhet megsemmesítő csapást. Ez a fickó túl nagy. Ekkora testet kétséges, hogy le tudna bénítani, a Vérontóval való harc is kivett belőle egy keveset. Galactus túl nagy. De ez van. Ez nem a megfelelő idő a rinyálásra, mindenki harcol, és csak így van esély a győzelemre. Ha Tao eléri Galactus lábát, megpróbálja lefogni a felé érkező energiát, ezúttal tehát nem bénítja le a teljes testet, csak a felé irányuló rúgást, lábbal való arrébb lökést szeretné kivédeni. Egy láb egyetlen irányú megbénítása nem túl sok mindenre elég, de talán arra igen, hogy megzavarja az óriást, és a többieknek több esélye legyen. Arra még nem gondolt, mit csináljon a hatalmas energiával, de úgy tervezi, azt is felhasználná a láb visszatartásához, esetleg ha elegendően nagy az energia, akkor a láb kisöpréséhez, ellökéséhez.*

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:46

#251 2009-09-27 23:24:33

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Galactus tenyeréből egy sugár száguld Thena felé elrepítve a harcos lányt, de Thor nem mer a lányáért aggódni inkább újra lecsap a villámaival az óriás felé. Tao képessége nem állítja meg Galactus lábát csak kicsit lassítja. A Kapitány megragadja Tyler és nagy lendülettel eldobja a férfit a gépezet felé. Galactus közben szemével lézert lő Nova felé. A tűzkigyó elkezd rátekeredni Galactusra, de az úgy mozog mintha észre se venné az egészet.
Centurio és Sólyomszem mindennel elkezdi lőni a dombra építet gépet miközben Morsus a másik oldalán megjelenve bombákat ragaszt rá.
- Földiek... fejezzétek be. - parancsolja a bolygófaló

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#252 2009-09-28 07:02:29

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Mindenki együttes erővel támadott, noha úgy tűnt a Novának, hogy ez is kevés lesz. Villámok, fények, tűz, mindenféle mágia záporozta a hatalmas lényt, de nem tűnt úgy, mintha bármelyik is különösebben érdekelte volna Galactust. Bár feltűnt a nőnek, hogy egy kicsit mintha lassult volna, és akkor látta meg odalenn a talajon Tao-t, feltehetőleg ő okozta ezt, hiszen már látta a képességet használni korábban és ezért találta elképzelhetőnek. Próbált még mindig valami gyengepontot keresni a lényen, de nem tűnt úgy, mintha lett volna ilyen. Az azonban már némi reménysugár volt, hogy amikor a szemét célozta Galactusnak az nem igazán volt oda ezért a lehetőségért, mert visszatámadt a nőre. Ko-Rel igyekezett a lehető leggyorsabban igyekezett kitérni a felé száguldó lézer elől, azzal a módszerrel, ami jelenleg a legopcionálisabb volt, vagy oldalra tér ki, vagy pedig felfele repül magasabbra, lefele semmiképp nem akart. Hiszen nem akarta, hogy így a következő sugár esetleg a földön harcolók felé menjen és őket találhassa el. Ő volt az egyetlen, aki a szemére támadott és a lény ezt egyből igyekezett is megtorolni, így a nő továbbra is igen jó célpontnak vélte azt, hogy próbálja megvakítani az ellenfelüket, mert talán addig, amíg az valamilyen szinten vele van elfoglalva. Így ha sikerült a lézert kikerülnie, akkor ismételten Galactus szemére fog a távolból támadni és mindvégig figyel arra, hogy az mikor támad rá esetlegesen újra, hogy kitérhessen előle.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#253 2009-09-28 07:23:31

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tyler-re néztem, amikor mondta, hogy megy segíteni a többieknek Galactus ellen. Némán bólintottam, az én erőm semmit sem ért volna ellene és még mindig nem voltam harcos ahhoz, hogy odamenjek és támadjak. Meg igazából már ilyen távolságból is túlságosan félelmetes volt az a lény, hogy még közelebb merjek menni hozzá. Nem voltam hős, reméltem, hogy ezért nem fog senki sem hibáztatni. Összerezzentem, amikor meghallottam Nikita „kedves” ismerősének hangját. Landraf-ért kiabált, igazán megdöbbentem, hogy az ősz hajú férfi még mindig nem harcol… várjunk csak?! Életben volt? Arra néztem amerre Nikita volt és valóban ott volt a férfi mellette ácsorgott. Hogyan? Bizonyár mágia, ha az képes ilyesmire, azonban ezzel nem ért véget a döbbenetem, „atyám, Loki”? Az a nő? De még ezen sem volt időm meglepődni, amikor Tyler intézte a szavait Hulk felé, igen érdekes módja annak, hogy rávegyék a harcra, de úgy tűnt, hogy tényleg így kellene, mert még Tao kiabálását is lehetett hallani, ahogyan ő is azt ecseteli Hulk-nak, hogy Galactus erősebbnek hiszi magát nála. Viszont, ha bedühödik Hulk, én nem akartam a közelében lenni, így megfogtam Jackie-t és hátrébb húztam jó tíz-tizenöt méterrel a zöld behemóttól. Nem szerettem volna, ha visszakézből véletlenül nekünk is lekever egy akkora pofont, hogy azzal megöl mind a kettőnket.
- Vigyük hátrébb az embereket – mondtam Jakcie-nek. – Nikita! – kiáltottam oda a lánynak. – Gyere és segíts az embereket hátrébb vinni! És küld csatába a lovagodat mielőtt az ismerősnőd téged is megéget, amikor őt akarja kivégezni!
Ezzel igazából meg sem vártam a többiek válaszát, hanem a tornaterem felé kezdtem futni, hogy az ott lévő embereket valamivel hátrébb kísérjük, tereljük, hogy távolabb kerüljenek a csatatértől.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#254 2009-09-28 12:59:02

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Egyelőre úgy tűnt, hogy nem állunk túlságosan a helyzet magaslatán, még senki sem mert közelharcba bonyolódni vele, pedig hiába nem sebzett minket egyik társunk mágiája sem, kénytelenek leszünk közel menni hozzá. Felpillantottam a hatalmas lényre, végül is ez sem lehet erősebb, ellenállóbb, mint egy jégóriás. Oké, maga Ymir. Hozzá pedig még nem volt szerencsém, nem mintha szerettem volna, hogy az legyen. A társaimra pillantottam, még mindig itt toporogtunk mindannyian. A hatalmas tűzkígyót figyeltem, ahogyan kezd rácsavarodni Galactusra, de mintha ott sem lett volna, pedig ez sem volt egy gyenge varázslat, ugyanígy volt Thor és Thena is a villámaival. Megsebzi ezt egyáltalán valami? Landraf egyelőre sehol sem, nem tudtam, hogy mennyire vette komolyan Thorhalla fenyegetését, hogy kivégzi, ha nem avatkozik be a csatába, én már ismertem annyira, hogy teljesen komolyan gondolja az ilyen mondásokat. És azt hiszem, hogy arra a másik fiúra is ez a sors fog várni, hacsak nem fog előkerülni. Egy maximalista mellett nem jó csatázni, főleg, ha ugyanazt várja el másoktól is, mint saját magától. Figyeltem, ahogyan a fejünk felett egy nő, valamilyen kék bőrű a szemét támadta a bolygófalónak, és az pedig visszatámadott rá, szóval a feje még mindig gyengepont.
Felkiáltottam, amikor Thena-t eltalálta egy sugár, amivel a lány hátrébb repült, arra kaptam a fejemet és már indultam is volna, hogy megnézzem az újdonsült húgomon segítsek, amikor Vutha szállt le mellettem és szólt hozzám. A sárkányra emeltem a tekintetemet, majd még aggódva néztem abba az irányba, amerre Thena szállt, majd pedig megráztam a fejemet, bármennyire is szerettem volna megnézni, hogy mi lehet vele, nem lehetett. Csata volt, és ilyenkor minden személyes érzést félre kellett tenni, megtanultam ezen kegyetlen leckét azokban az időkben, amikor egymás ellen küzdöttünk. Itt pedig még azzal sem tudtam elfoglalni magam, amivel megszoktam, hogy haditervet készíteni, mert még arra sem volt idő. Néhány pillanat alatt döntöttem és már indultam is a sárkány felé.
< - Bagoly mondja verébnek az elvegyülés közben Vutha! Egyetértek – vigyorogtam. – Nem jó egy maximalista mellett csatázni, maximum ellene. A feje hátsó részére vigyél majd! >
Egy utolsó pillantás Thorhalla felé, aki még mindig varázsolt, majd pedig felugrottam a sárkány hátára és igyekeztem úgy helyezkedni, hogy meg tudjak kapaszkodni arra az esetre, ha indulunk, hogy ne essek le, és majd könnyedén ugorni tudjak, ha majd odaértünk.
< - Eddig még csak griffen repültem, így ha kérhetem Vutha ne ejts le! – mondtam a sárkánynak, majd a társainkra néztem és megállapodott a tekintetem Skurge! – kiáltottam oda a társamnak. – Indulj! >
Reményeim szerint eljutunk a feje hátsó részére, és akkor igyekszem olyan részre ugrani, ahol majd egyenesen magát Galactus fejét lehet majd támadni.

Fegyver: Fagymarok
Mágia: 40 egység

Amora-nak is kissé ki kellett térnie a Nova-nak szánt lövés útjából ugyanis nem messze lebegett a nő is, miközben szinte folyamatosan varázsolt maga is Galactusra, hő és fénysugarakkal bombázva a lényt, igaz ennek sem volt túlságosan nagy sikere. Miután ő maga is kitért a támadás útjából meghallotta Laaksonen hangját és emiatt megakadt a támadása is, mert arra figyelt, amit a férfi mondott neki.
< - Ha nem látnád én magam is el vagyok foglalva! – nézett le egy pillanatra Laaksonen-re Amora. – A fejét célozd, ha kérhetem drágám! >
Így ezek után nem támadott egyelőre, hanem arra koncentrált, hogy felerősítse Laak támadását, ami ezek után remélhetőleg Galactus fejére ment. Ha sikerült lefagyasztani valamennyire a lény fejét, akkor egy védőpajzsot igyekezett Einar és Vutha köré varázsolni, hogy azok ketten biztonságban érhessenek el a céljukig. Ha hasztalan volt a támadás, akkor közvetlen egy fényrobbanást idéz elő Galactus szemei előtt, hogy elvakítsa a lényt a könnyebb támadhatóság miatt.
Időközben Skurge néhány másodpercig még ott álldogál Einar mellett, majd amikor a férfi elindul a sárkány felé és parancsot a hatalmas termetű asgardi sem késlekedik tovább, hanem két kézre fogja a csatabárdját, majd pedig biccent még a férfi felé és rohanva indult el Galactus felé, ha sikerül elérnie a lényt, akkor igyekszik mögé kerülni, hogy az Achilles-ín környékén sújthasson le az ellenfelük lábára.

Figyeltem, ahogyan végül a kígyó elérte Galactust és lassanként rá is tekeredik, de nem úgy tűnt, mintha olyan nagyon vissza tudná fogni. Néhány másodpercig nem tudtam eldönteni, hogy ez most az én hibám, hogy ennyire gyenge lennék, vagy éppen a Bolygófaló túlságosan erős ahhoz, hogy bármilyen haszna is legyen ennek. Végül inkább úgy döntöttem, hogy nem velem vannak a gondok, hanem ő az, aki túlságosan is erős. Egyelőre közvetlen támadást csak mi indítottunk a halandók nem nagyon közeledtek hozzá, valamilyen szinten meg tudtam érteni a gyáva kutyákat, mert ehhez közel menni nem volt a legnagyobb életbiztosítás. Azonban a kutya még mindig nem került elő. Gyáva! Ezért még őt is ki fogom végezni, nem csak Hela drága Landrafkáját. Asgardra! Északi istenek lennénk, számunkra a leginkább dicső az az, hogy csatában hallhatunk meg, egy méltó küzdelemben és lelkünk Odin mellé kerülhessen a Valhallába. Mi ez, ha nem az a küzdelem, amire mindannyian vártunk? Nem, erre az itt levők közül ketten is gyáván megfutamodnak. Ha szerencséjük lesz csak egyszerűen kivégzés a soruk, ha nem akkor nyilvánosan fogom mind a kettőt megalázni és örök időkre száműzni őket közülünk, és ha egyszer hazajutunk, akkor Asgardról is.
A támadások első sora után az egésznek a vége, mínusz egy Thena nekünk, a többiekkel ellentétben én magam nem aggódtam túlzottan az újdonsült sógornőmért, ha elhunyt már megint, akkor így járt, fogyatkozik a család, esetenként kevesebben lesznek, akiket nekem kell eltennem láb alól. A másik meg hogy úgyis tud magára vigyázni és kétlem, hogy másodjára olyan könnyen adná a lelkét, mint elsőre. Nem foglalkoztam tovább ezzel, csak koncentráltam, ha a védőmágia alkalmazása túl gyenge hozzá, akkor majd elégetem. Döbbenten fordultam Laaksonen felé, ugye ezt nem gondolta komolyan? Ez tényleg fagymágiát akar használni Galactuson miközben nekem ott van rajta a tűzmágiám? Okos fiú, a hogyan oltsuk ki egymás mágiáját miközben az ellenséget akarjuk megölni. nagyon bíztam benne, hogy Amora nem akarja az erejét megosztani vele, mert akkor tényleg mind a ketten teljes kudarcba fogunk belefutni. Ahogyan hallottam nem így lesz, az én mágiám pedig úgyis erősebb, mint Laaksonen-é, így remélhetőleg nem fogja tudni kioltani az enyémet. Amora, köszönöm, hogy legalább a fejét céloztatod vele, akkor a többi része marad rám. Vutha és Einar, akkor még erre a kettőre is vigyázzak, Asgardra komolyan, hogy senki sem tud hátul megmaradni a hátsóján. Kész, feladom! Skurge ekkor kezdett rohanni Galactus felé Einar parancsára.
Vettem egy utolsó mély levegőt, majd pedig annak ellenére, hogy Amora mit mondott nem hagytam abba a varázslást, ha egyszer nem akarta feltartani, amit rávarázsoltam Galactusra, így akkor nekiláttam annak, hogy más dologhoz folyamodjam. A defenzív mágiát eloszlattam, nem akartam teljesen feleslegesen erre pazarolni az erőmet, amikor láthatóan semmilyen eredménye nem volt. A kígyót lejjebb irányítottam, hogy a nyakánál feljebb semmilyen esetben se tekeredjen Galactusra, a fejét nyugodtan támadhatja mindenki, nem akartam őket akadályozni. Majd pedig tovább suttogtam a varázsszavakat, hogy a meglévő tűzmágiát erősítsem fel még tovább, erősebbre, pusztítóbbra és még forróbbra. Reményeim szerint ettől már el kell, hogy szenvedjen égési sérüléseket és a ruhájának, pedig lángra kellene kapnia. Így igyekszem teljesen körbevenni lángokkal Galactust felsőtestét és válltól lefelé, egészen a térdéig és megsütni, vagy legalább is súlyosabb égési sérüléseket okozni rajta, ami remélhetőleg lelassítja, vagy legyengíti egy kicsit.

Fegyver: Skymningen
Mágia: 50 egység

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#255 2009-09-28 17:06:16

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk bambán figyeli a harcot, egészen addig, amíg Tyler és Tao oda nem szólnak neki.

- Fura kalapos ember azt hiszi, erősebb Hulknál? De Hulknál… SENKI SEM ERŐSEBB!!! HULK LEZÚZZA FURA KALAPOS EMBERT!!! HULKOT NEM LEHET LEGYŐZNI!!! ÉS HULK NEM TAKONY!!!

A zöld óriás hatalmas erővel csap dühében a földbe, majd nagy ugrásokkal Galactus felé indul. Ha sikerül elérnie, egyből a fejét veszi célba, hogy törje-zúzza, ahol éri.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#256 2009-09-28 17:09:43

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Azt a huncut mindenségit, már megint elszabadult a világvége! Yikes!!!

Amikor Hulk felordít és a földbe csap, az úgy megremeg alattam, hogy térdre rogyok, majd tehetetlenül figyelem, ahogy a melák a még nagyobb melák felé ugrál.

- Ne már… A védelmezőnk!!!

Inkább Serenára koncentrálok, és azt teszem, amit mond.

- O-Oké, bébi… De kiket vigyünk hátrébb? Itt már mindenki vagy biztonságos helyre menekült, vagy az óriással pankrációzik! És… most meg kinek kiabálsz? Nikita…?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#257 2009-09-28 17:16:15

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Elmosolyodom, amikor meghallom Halla hangját… Ó igen. Ez már mindjárt más. Az a szende kislányos jelenet az esküvő alatt nem illett hozzá. Ez a vad amazon az igazi Halla. Egy őrült, harcra éhes asgardi, mint a többi.

- Heh. Ne haragudj, Nikita kedves, de olybá tűnik, szólít a kötelesség. Egyébiránt úgy hallom, az a bájos, ősz hajú hölgy is téged szólít, és engem a csatába kíván, szóval ha megbocsátasz…

Megidézem magam körül a Vörös Villámot, majd pár teleportálással megpróbálok egyenesen Galactus fejére vagy mellé, az egyik vállára teleportálni. Mindez nem könnyű ebben a káoszban, de hátha összejön…

Ha sikerrel járok, semmiképp sem idézek semmilyen fegyvert, és feltartott kezekkel fordulok Galactus felé, már ha meghallgat.

- GALACTUS! NEM KÍVÁNOK HARCOLNI VELED, ÉS HA MÉG EMLÉKSZEL A FÖLDRE, TUDHATOD, HOGY EZEKNEK A FÖLDIEKNEK A NAGY RÉSZE SZINTÉN NEM AKAR! KÉRLEK… HALLGASS MEG! BIZTOSAN MEGEGYEZHETÜNK!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#258 2009-09-28 17:31:21

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

<-Nem tehetek arról hogy képtelen vagy kétfelé koncentrálni egyszerre!>

Vágok vissza csípősen Amorának, mikor engem hibáztat azért mert félbeszakadt a varázslata.

<-És különben is nem vagyok a drágád....->

Kiáltom még oda neki, majd felemelem a fegyverem és Galactus feje felé célzok, ahonnan visszahúzódott Thorhalla varázslata. Amúgy pedig van annyi eszem hogy ne oltsam ki mások támadását. Koncentrálok majd elindítok egy erős, kéken izzó fagyasztó sugarat, a fejét célozva a lénynek. Már csak Amorától függ mennyire erősíti fel a mágikus fagy sugarat....

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#259 2009-09-28 17:41:03

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Amerika Kapitány se szó se beszéd teljesíti a kívánságát, csak nem úgy ahogy ő azt elképzelte. Megfogja és erőteljesen a gép felé dobja. Még szerencse hogy az a mutáns ereje ami. Aktiválja az erejét és beleolvad a hatalmas gépezetbe. Először gyorsan felméri az felépítését majd elkezd káoszt szítani a gépben: üres üregeket csinál, ahol nincs semmi azt betölti, össze-vissza kapcsolja a gépezet részeit, és még amit ellehet képzelni.
Közben azért egy két vaskos csápot megpróbál Galactus köré fonni, de leginkább a gép elpusztítására koncentrál.

Megtalálja a kardját, és a káoszt kihasználva elindul az emberek közt, akik pánikban menekülnének ha lenne hova. Hirtelen megpillantja a Serena, Jackie párost. Pont azokat akiket a támadáskor is kinézett magának. Megkerüli őket, gyorsan felmászik egy közeli épület emeletére és onnan ugrik rájuk váratlanul, amint elég távolságra vannak hozzá. Megpróbálja egy felülről indított vágással megsebesíteni a férfit...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#260 2009-09-28 20:24:09

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Asgardi tűz, jég és a vihar minden eleme támadja Galactust, majd a lábára Tyler csápjai és Skullfire lángoló láncai tekerednek és szemét a nova, hátát Einar, mellkasát a két brutális óriás Hulk és Skurge a kapitány pajzsával támadja. Megtörténik a lehetetlen... Galactus megtorpanva lép hátra tenyerével hegyre épített gépébe markol kapaszkodónak!
Morsus ekkor elüvölti magát:
- Fedezékbe!
A gépezet hatalmasat robban az aktiváló bombáktól, amik a Tyler okozta sérülések miatt könnyedén tudnak pusztító megsemmisítést okozni. A füst egy telenetikus lökéssel oszlik szét
Redrose városának része 77017-19956-galactus_super
Az óráiás nem szólal.... Morsus hangtalanul lép Tylerhez és Thor Thenát segíti fel. A csend félelmetes senki sem mer bármit is csinálni, de ekkor... Galactus fényé változik és az égbe száguld, egészen az űrhajójába.
- Végünk. - konstatálja Morsus halkan

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#261 2009-09-28 20:40:02

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk üvöltve zúzza Galactust, ahol éri.

- HULK ERŐSEBB MINDENKINÉL!!! FURA KALAPOS EMBER NEM GÚNYOLHATJA KI HULKOT!!! HULK EZÉRT SZÉTLAPÍTJA FURA KALAPOS EMBER FEJÉT!!!

Aztán a robbanás és Galactus távozása után Hulk újra a földről figyeli az eseményeket. Nem ért semmit, csak azt, hogy ellenfele megfutamodott.

- FURA KALAPOS EMBER ELFUT HULK ELŐL? GYERE VISSZA, FURA KALAPOS EMBER!!! KÜZDJ MEG HULKKAL!!!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#262 2009-09-28 20:43:17

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Teszem a dolgom, akármi is az, és közben fél szemmel figyelem az eseményeket.

- Szerintem ez az óriás fazon túl nagy falat lesz nekik… Heh. Túl nagy falat. Szó szerint, ugye…

Ekkor észreveszem, hogy a mi Góliátunk mintha megtántorodna, majd…

BAMM!!!

Hatalmas robbanás, és én azonnal lerántom Serenát a földre.

- JESSZUSMÁRIA!!! Ez meg most mi volt…? Győztek a mieink…? Hova megy a nagydarab muksó?

Ja, és most olvasom csak a sárgás színnel írt részt, hogy közben meg is támadt minket valaki. Tökéletes időzítés! A csapástól hátraesek, és gyorsan felveszem a szimbiontás alakomat.

- Na nehogy már! Ez most komoly? A fenébe is, Adia, vidd innen Serenát! És ideküldhetnétek Hulkot!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#263 2009-09-28 20:48:21

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Nemigen van lehetősége Galactusnak válaszolni, mert mindenki támadja őt, ahol éri…

- ARGH, A FENÉBE IS!!! CSAK EGY PILLANATRA NEM LEHETNE--

Ekkor Galactus megtántorodik az őt érő csapásoktól, és én lezuhanok a válláról. Épp időben teleportálom magam zuhanás közben a földre, és onnan figyelem, ahogy az óriás fénnyé változva repül az ég felé…

Arra ocsúdok fel, hogy valaki azt mondja, „végünk”.

- Mi…? Na jó, ez egy kicsit sok nekem így, feltámadás után, de valaki próbálja meg NAGYON RÖVIDEN elmagyarázni nekem, mit csinált most Galactus! Ha pedig nagy a baj, akkor azonnal megfelelő fedezéket kell keresnünk mindenkinek!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#264 2009-09-28 21:50:38

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Sorra rohamozzák meg a hősök és az istenek a bolygófalót kisebb-nagyobb sikerrel, robbanások, villanások, mindenféle csatazaj teszi érdekesebbé a felkészülésem pillanatait, de jó messze tőlem, nem is avatkozom bele, nem lenne sok hasznom, ekkor viszont megint kapok egy célt, az egyik rab kitört, épp az akitől a golyókat kaptam és egyből meg is rohamozza a két szimbiontás formát. A férfi rögtön felveszi vele a harcot és innen úgy tűnik, hogy a nőt próbálja biztonságba helyezni. Végre úgy érzem nekem is van itt keresni valóm, úgy értem megint. Még mindig menne van a tánc a lábamba a szamurájos vetélkedő óta, szóval gyorsan felpattanok, a kabát nélkül indulok, nem akarok kimelegedni. Gyorsan felveszem a tempót, a harcolók felé futok. Ha oda érek arra törekszem, hogy kibillentsem az egyensúlyából és könnyű célpontot teremtsek ez által a másik férfinak, aki remélhetőleg nagyobb sikerrel jár a sérülés okozásban mint én múltkor. A pengéim meg se próbálom már használni, inkább a puszta kezes harcra összpontosítok, megpróbálok mindig a háta mögött maradni és megzavarni. Most kicsit elkerüli a figyelmem a galactus elleni harc.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#265 2009-09-28 21:51:22

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Galactus lassul, részben Taonak köszönhetően, bár ő ebből sokat nem érzékel, hiszen elszívott és azonnal újra leadott energia mennyisége olyan hatalmas, és mégis elenyésző Galactus tartalékaihoz képest, hogy valószínűleg még csak meg sem érezte az óriás az ellenállást. Aztán villámok, energianyalábok, ütések, végül a hatalmas lény hátralép. Na jó, ez még nem akkora dolog, inkább az, hogy a gépe a következő pillanatban ripityára robban, és Morsus "fedezékbe" felkiáltása biztos, hogy megvédi Taot. Hirtelenjében sehol nem lát maga körül fedezéket, és a reakcióideje is lassult, mivel Galactus lelassítása igencsak fárasztó dolog volt. Megfelelő fedezék híján egy halom kőtörmelék mögé próbál bevetődni, de könnyen lehet, hogy nem éri el időben, ahogy az is, hogy ez nem nyújt elég védelmet. Ha pedig így van, akkor annak csúnya vége lehet, a robbanás okozta légnyomás, és a törmelékek talán nem okoznának nagy gondot képessége miatt, de már fárad, és még mindig ott van a forróság, melyet még kevésbé tudna elviselni. Röviden mondva: pácban van, jól jönne egy kis segítség.*

Utoljára szerkesztette Tao (2009-09-28 21:51:34)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#266 2009-09-29 05:16:32

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Minden támadta Galactust és úgy tűnt, hogy végre Landraf is beszállt a harcba, persze ez az öröm egyetlen másodperc omlott össze, amikor üvöltve hozta a lény tudtára, hogy nem akarja bántani. Ennyire süket ez a valami?! Nem megmondtam ennek, hogy próbáltunk már Galactussal beszélni és egyetlen dolog lett a vége. Ránk robbantotta a kastélyt és csak a hatalmas szerencsén múlott, hogy nem lett senkinek sem különösebb baja. Láttam fél szemmel, hogy Einar Vutha hátán indult a lény ellen, majd pedig a háta mögött tűntek el és az ugrást még igen, még most sem akart semennyiben sem mögöttem elmaradni, hihetetlen. Kénytelen voltam halványan elmosolyodni ezen, közben úgy tűnt, hogy nagy zöld hústorony is beavatkozott Skurge oldalán odalenn. A gyáva kutyát még mindig nem láttam, de a jelenleg felsorakozott összes Asgardi mágia támadta már, a háta mögül a dombról pedig még egy robbanás is megrázta a helyet, közvetlenül előtte pedig egy kiáltás Morsus-tól. Mintha valakinek varázslás közben lenne arra ideje, hogy még fedezéket is keressen. Sokkal jobban is kitalálhattad volna az egészet. Galactus pedig megtántorodott, egy pillanatra elkerekedett szemmel néztem, majd pedig kissé összébb húztam magam a robbanásra és néhány varázsszó után egy kisebb pajzs vett körbe, ami remélhetőleg kellően megvédett. Utána pedig füst gomolygott, amit könnyedén tüntetett el. Néma csönd ereszkedett a társaságra, én sem szólaltam, láttam a mozgásokat a szemem sarkából, ennek ellenére nem mozdultam, ugrásra kész voltam, ha valami történne. És végül történt, fény vette körbe Galactust és távozott. És ekkor még meghallottam újra Morsus hangját is. Oké, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy végünk van, ha itt maradunk, de azért befoghatná! Dühösen néztem felé.
< - Édes drága egyetlen Morsus-om – mordultam fel dühösen. – Mi lenne drágám, ha nem keltenél feleslegesen pánikot? Amikor Midgard éppen katasztrófa sújtotta övezet volt is elég volt végighallgatni és nézni a pánikot. Unalmas lenne másodjára is. Főleg, hogy van egy ötletem… >
Roppant jó kérdés, hogy mennyire fog beválni, lesújtóan sóhajtottam fel, amikor Landraf szólalt meg ismét. Felnyársalná valaki mielőtt hozzávágok egy tűzlabdát úgy, hogy abból többé nem kel fel? Ha ez így folytatódik komolyan mondom, hogy visszasírom azokat az időket, amikor még megvolt az asgardi énje. Mennyivel normálisabb volt, amikor nem siránkozott és értetlenkedett mindenen. Vajon megsértődne, ha odamennék hozzá és lekevernék neki még egy hatalmasat? Bár lehet, hogy egyszerűen csak Skurge-t kérem meg, ő úgyis klasszisokkal nagyobbat üt kb. Thor-t leszámítva ezen a helyen. Dühösen néztem a férfira, majd pedig megcsóváltam a fejemet.
< - Landraf?! – néztem a férfira. – Fogd be! Köszönöm! Amúgy mellesleg ennyire értetlen vagy?! Megmondtam, hogy próbáltunk vele beszélni és mi lett a vége?! Ránk robbantotta a kastélyt. Azt hittem némi észt szereztél Hela-nál, de látom, hogy nem! Mit gondolsz hányszor fognak feltámasztani téged, te idióta?! És mire készült?! Vajon mire? Annak a valaminek nincsen szüksége ránk, így… >
Akkor visszatérve arra a problémára, hogy mihez is lehetne kezdeni, a tervem, amit mondtam az előbb. Bolygó, ezen a helyen neki nincs semmilye, viszont az ott fenn felettünk kellően alkalmas arra, hogy minden nyamvadt szánalmas halandónak is helyet adjon, illetve még mi is felmehessünk. Igazság szerint a halandókat hátrahagynám, de itt rajtam kívül ezzel senki sem értene egyet, így azt hiszem, hogy a férgekre is gondolni kell, pedig van egy jó halandó mondás, de ezt senki sem hagyná nekem…
- Halandók! – szóltam hangosan, majd gúnyosan mosolyogva pillantottam az égen levő monstrum gépezetre. – Mi lenne, ha követnénk a házigazdát? Ezt a bolygót minden gond nélkül elpusztítaná, de ha ott vagyunk a gépezetén, azt feláldozná velünk együtt? Kétlem. Szóval azt javaslom, hogy menjünk utána.
És javasolnám egyébiránt, hogy a gyáva Thor kiskutyát küldjük előre körbenézni. Nem meglepő, hogy gyáván megfutamodott, amelyik kutya ugat, az nem harap. És ez az állítás most is örökérvényű maradt.

Végül Vutha sem ejtett le és, amint megérkeztem a tarkója közelébe, már ugrottam is Galactus hátára. Sikerült megkapaszkodni, majd pedig elővettem a kardomat és azzal próbáltam sérüléseket okozni ezen a lényen. Igazat megvallva kissé idegesítő volt, hogy azon is kellett aggódni, hogy mikor fog valamelyik mágia elérni és sérülést okozni nekem, vagy pedig megölni, de azért igyekeztem minden tőlem telhetőt megtenni. Döbbenten néztem nem is olyan messze magamtól a lény vállára, amikor Landraf jelent meg rajta. Ez a férfi tényleg ennyire öngyilkos hajlamú? Nem ilyenre emlékeztem abból az időből, amikor még Hela-nál tartózkodott. Kénytelen voltam erősen megkapaszkodni, amikor a lény megtántorodott, de még sikeresen fenn tudtam a nyaka környékén maradni. Már készültem egy újabb szúrásra, amikor meghallottam az egyik férfi hangját odalentről. Fedezékbe? Miközben nyakába kapaszkodom?! És már késő is volt. Igyekeztem a robbanáskor is kapaszkodni, majd pedig a néma csend idegőrlő volt és végül, amikor fénnyé vált és eltűnt igyekeztem úgy megérkezni a talajra a zuhanás után, hogy a lehető legkevesebb sérülést szenvedjem el a megérkezéstől. Elindultam Skurge-el az oldalalom visszafelé a csoporthoz, amikor még hallottam az egyik férfi hangját, hogy „végünk”. Lehetséges, hogy nem kellene ennyire pánikot kelteni az emberek között. Elmosolyodtam, amikor Halla szinte azonnal vissza is vágott a férfinak. Most tűnt csak fel, hogy megint Asgardiul szólt hozzá, és ezt nem először a mai nap folyamán. Értette volna a nyelvünket? Egy ember? Igazán furcsának tűnt, de jelenleg nem volt arra sem idő, hogy erre rá tudjak kérdezni.
Landraf megint belekezdett a beszédbe, amire megint nem maradt időm válaszolni. Azt hiszem, hogy kezdett valami derengeni, hogy miért is nem voltam túlságosan beszédes főleg, ha a feleségem mellett voltam. Mindig mindenre az elsők között válaszolt. Végignéztem a társaságon, úgy tűnt, hogy szinte mindenki megúszta komolyabb sérülések nélkül. Hiába kerestem a másik férfit a szemmel egyszerűen nem láttam a tömegben, az a fiatal asgardi, akihez elsőként mentem oda. Ennek így nem lesz jó vége, reméltem, hogy Hallának nem fog feltűnni, mert akkor nem fogom tudni leállítani, főleg, hogy ekkora hatalma lett. Emlékeztem, hogy régen milyen volt, a mostani pedig ahhoz képest, csak a mikor tett szert ekkora hatalomra nem volt világos. Hiszen elvileg száműzve volt, fel kellett nőnie a halandónak ahhoz, hogy… apja lánya ilyen tekintetben. Csak egy pillanatra néztem jelenleg rá, amikor említette, hogy mi a terve. Tessék?! Ezt komolyan gondolta?! Ostoba kérdés, naná, hogy komolyan gondolta. A mi részünkről úgyis Thor dönt, a többiekről meg saját maguk. Így inkább odamentem a királyomhoz és a lányára pillantottam.
< - Jól vagy? – kérdeztem aggódva Thena-t, majd Thor-ra néztam. – Halla ötletében rád bízom a döntést uram. >

Az egész végén, amikor Galactus távozott Amora is leereszkedik a földre és Skurge pedig Einar oldalán ballag vissza a többiekhez.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#267 2009-09-29 05:32:12

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Továbbra is folyamatosan támadott mindenki, de így utólag már nem kellett szerencsére Ko-Rel-nek sem kitérő manővereket tennie, hiszen Galactus most nem támadott rá. Mindenki, aki csak tudott becsatlakozott végül és így már igen jelentős mennyiségű személy támadta a lényt. Nem tudta a nő, hogy ez elegendőnek bizonyul-e ellene, de nagyon reménykedett benne, hogy az lesz. Látott egy embert a dombon levő gépezet felé száguldani, majd pedig nem sokkal később pedig végre egy kis eredmény a támadásban, hiszen a Bolygófaló végre megtántorodott és megérintette a dombon levő épületét. Vajon milyen kapcsolat volt kettejük között? Végül is valamiért építenie kellett azt. Jelen pillanatban végül ez sem számított, hiszen a következő pillanatban Morsus hangját hallotta a Nova, egy parancsot tőle, hogy mindenki fedezékbe. Ko-Rel igyekezett magasabbra emelkedni, hogy a robbanás hatótávolságán kívül érjen, majd pedig ott állt csak meg és onnan figyelte a további történéseket, ügyelve arra, ha bármikor be kell avatkoznia, akkor azt a lehető leggyorsabban tehesse meg. A robbanás után néma csend telepedett mindenkire, már-már halálra vártan figyelték Galactust, hogy akkor most fog mindenkit elsöpörni, vagy ki tudja, hogy mi lesz. Azonban olyan dolog történt, amire a nő sem volt felkészülve. Galactus fénnyé vált és a bolygó körül lebegő szerkezetre ment. Leszállt a többiek között és hallotta a szócsatákat, noha semmit sem értett belőle, mert nem olyan nyelven zajlott, amit megértett volna. Morsus „végünk” mondatára azonban úgy tűnt, hogy valakinek még terve is volt. Az asgardi nőre pillantott és megvonta a vállát, ha a lény megtámadja a bolygót, akkor igazából bárhova bújhatnak, mert az kevés lenne ellene.
- Hacsak nem lesz jobb ötlet – mondta végül. – Addig is valóban kellene valami hely az embereknek, már ha van olyan, ahol biztonságban vagyunk tőle, amit nem hiszem, hogy lenne.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#268 2009-09-29 06:08:27

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nem jutottam el olyan messzire, hogy a tornateremből kitereljem az embereket, közben a távolban Galactus megtántorodott, ez most jó volt nekünk vagy pedig nem? Miközben erre odafigyeltem persze haladtam a tornaterem felé is, majd a következő pillanatban még egy robbanás is megrázza azt a helyet, ahol harcolnak és én magam is a földön találom magamat. Jackie volt az, aki lerántott, noha mi eléggé messze voltunk attól, hogy bármi gondot okozhasson arról a részről nekünk. Feltápászkodtam a talajról és újfent indultam volna, amikor megláttam, hogy Galactus távozott erről a helyről. Akkor azt hiszem, hogy mégsem lesz arra szükség, hogy az embereket odébb tereljük, mert nincsen gond, ám ekkor valami rossz közeledett, megérezte Adia és az egyik épületről ránk vetette magát. Felsikoltottam és odébb ugrottam az alacsony férfi pedig Jackie-re vetette magát, aki újra a földre került. Adia nem is válaszolt egyelőre, hanem átvette felettem az irányítást és már rohantam is így a korábban harcoló felek felé.
– Addig tarts ki! – kiáltott hátra.
Én nem akartam volna otthagyni, ki tudja, hogy mi lesz vele, hogy nem emiatt hal-e meg, hogy otthagytuk őt. Igyekeztünk eljutni ettől az alaktól, ha sikerült távolabb kerülni tőle, akkor remélhetőleg szabad utunk volt a nagyobb csoporthoz. Szinte mindenki itt volt, aki képes volt arra, hogy harcoljon. Nem tudtam, hogy mit kellene mondani Hulk-nak ebben a helyzetben, vagyis tudtam, de nekem nem volt szívem hozzá, hogy így kihasználjuk szegényt. De úgy tűnt, hogy a szimbiontámnak nem voltak efféle aggodalmai:
- HULK! – kiáltotta Adia, miközben odaértünk a többiekhez. – Segítened kell! Jackie-t megtámadták és az a törpe alak, aki bántja erősebbnek és jobbnak képzeli magát nálad! És azt hiszi, hogy miután őt elintézte téged is legyőzhet!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#269 2009-09-29 08:57:44

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Thordin menti a halandókat. Mindenkit, akit csak tud, egyet sem hagyva figyelmen kívül. Gyereket, felnőttet, időset. Mindenkit, aki rászorul, és azokat egy biztonságos helyre szállítja. Azzal, hogy a többiek miként boldogulnak Galactusal szemben, egyáltalán nem érdekli. Csak az, hogy egytől-egyik, minden midgardi megmenekülhessen.

~Egyik sem… senki nem törődik a halandókkal. Barmok… mindegyik lerohanja azt a lényt, de a több száz élet mellékes, amit feláldoznak? Istenek vagyunk, de nem kell úgy viselkedni mint a mindenható. Harcban elesni dicsőség. De csak akkor, ha van értelme. De így… mi értelme van? Megöletik magukat, de egy életet sem vittek biztos helyre. Első sorban a halandók életét kell megóvni, hisz azért vagyunk istenek. Csak utána jön a többi.

Ezt az elvet vallja innentől kezdve az asgardi. Miután mindent megtett a mentés alatt, amit tudott, a felrobbanó szerkezetet figyeli. Karöltbe tett kézzel áll, és nézi, miként boldogúlnak „társai”.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#270 2009-09-29 09:03:17

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Minden rakéta kilőve, és lassan a golyók is fogynak. De a rakéták hiányát talán ellensúlyozza Sólyomszem robbanó nyila. Amikor Galactus eltűnik, Centurio követi szemével, amint az vissza tér a hajóra. Egy pillanatig gondolkodik, majd pedig megszólal.

-Bocsi Pók, de most csak hátráltatsz minket, remélem megérted.

Ezzel ledobja a férfit, aki könnyedén talpra érkezik, hála képességének, és elszalad menteni az embereket.

-Sólyomszem! Mi legyen? Mennyünk a gép felé? Talán belülről el tudjuk pusztítani? Értek a mechanikához, már amennyit.

Kérdezi társát, és ha igen a válasz, a páncélos habozás nélkül elindul a maximális sebességével. Ellenben ha nem, akkor úgy cselekszik, ahogy a férfi mondja. Nem akar egyéni akciókba kezdeni, az összetartás a legfontosabb most.

Utoljára szerkesztette Patriot (2009-09-29 09:03:38)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#271 2009-09-29 16:50:18

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A lehető legtöbb kárt okozza a gépezetben, majd sietve el hagyja azt nehogy vele együtt robbanjon darabokra. Galactus rövid úton távozik, valamiféle fénnyé változva a hajójára.
Morsus felé fordul.

-Miért is van végünk?-

Érdeklődik tőle hangosan. Végül is most győzték le Galactust. Ha már ettől sem könnyebbülhet meg az ember akkor mitől. Kicsit meglepődött mikor valaki felveti az ötletet hogy menjenek utána. Először inkább megvárja Morsus magyarázatát majd aztán formál vélemyént.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#272 2009-09-29 19:33:38

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

//Oké, nekem igazából most van elegem... jó napom sem volt az előadóm miatt, meg most elégeltem meg, hogy SENKI, tisztelet a kevés kivételnek szarik rá nagy ívből, amit írok. Igen CENTURIO és igen TYLER ebben a körben... Nem viccből kelek ám fel hajnali 4kor és írok ide és a kaladnokba, ahol TI is játszottok, hanem, hogy ne maradjon ki senki és tudjak értelmesen fogalmazni, ami suli után már nem menne. Nektek milyen érzés lenne, ha legközelebb valamelyik kalandomban körváltásnál egyszerűen enm venném figyelembe, amit írtok? Pocsék? Idegesítő? Dühítő? Igen...
Ha már arra nem veszik az emebrek (a többiek is) a fáradtságot, hogy végigolvassák a karijaim (Halla, Serena és Ko-Rel) reagjait, akkor legalább a "-" (párbeszéd jelző) részt tegyék meg...

Egyik embernek sem tűnt fel, hogy Serena rohanva ér a csoporthoz, hogy megtámadták Jackie-t és őt, oké nem figyelünk az idióta nyivákoló karakterre... DE amikor elmondok valamit Hallával és Centurio-tól ugyanazt olvasom vissza... háááát köszi, iszonyatosan jól esik. Vagy ha ennyire nem akartok velem játszani, vagy ne írjak, akkor azt mondjátok meg a szemembe... Köszönöm!


ui.: Igen, nagyon felhúztam magam ezen főleg, hogy sorozatban van ez így...//

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-29 19:38:38)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#273 2009-09-29 19:47:33

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tobi támadásától Alexander a földre kerül, Jackie és Tobi közé zuhanva. Aida is érzékelheti, hogy így van már esélyük, de a csata nem tud folytatódni, mert az égen hatalmas fény kezd áradni.

Morsus megrázza a fejét Halla kérdésére majd az alkarján lévőteleportálóra néz.
- Talán ha időben elkezdünk beállítani és minden erőnket összevonjuk akkor...
Ám a kérdésekre nincs válasz, mert az égen lévő gép fehéren kezd világítani.
- Késő... pár pillanat és felemészti az űrhajóját újra maximális lesz az ereje és mi a minimummal alig bírtunk el...
A fény egyre erősebb lesz és az űrhajó formája lassan eltűnik.
- Ez nem rólunk szól hanem a Túlról jöttről ellene kell senki az erő mi csak az útban vagyunk.
Lassan fehér sugarak csapnak ki a kaotikus fényből megannyi irányba.
- Takarjátok el a szemetek különben kiolvadnak!
Üvölti Morsus és a legtöbben követik a parancsot. /Az én njk-im, a többiről ti döntötök/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#274 2009-09-29 20:35:01

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk Galactus ténykedését nézi dühösen, amikor meghallja Adia hangját.

- BROOOÁÁRRR!!! MÉG EGY KISEMBER HISZI AZT, HOGY ERŐSEBB HULKNÁL?! NEM!!! HULKNÁL NEM LEHET SENKI SEM ERŐSEBB!!!

A zöld behemót Jackie-ék felé ugrik, amikor mindent beborít a vakító fény…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#275 2009-09-29 20:35:24

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Aú, aú, valamint AÚ!!!

- Öregem!!! Ki a fene vagy te? Mit akarsz tőlem?

Akárki is ez az elmebeteg fazon, legalább Adia elvitte innen Serenát, és ha jól hallom, Hulkot hívja… de aztán jön egy másik muksó, aki besegít, épp időben.

- Ööö… Kösz, haver, én--

Ekkor hallok meg pár szót a távolból… „Takarjátok el a szemetek, különben kiolvadnak”… Mi a…? Kiolvadnak?

Látom, ahogy Hulk felénk ugrik, és azonnal fekete szimbianyagot lövök a szemére, én pedig megfogadom a tanácsot, és eltakarom a sajátomat…

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:47

#276 2009-09-29 20:35:44

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Úgy látom, az a férfi nagyon érti, mi zajlik itt, aki szerint „végünk”…

Azt állítja, Galactus felemészti az űrhajóját, és ezzel maximálisra nő az ereje… Igazán remek. Csodálatos. Ennyit az asgardi „essünk neki”-taktikáról!

Halla hozzám intézett szavai csak még inkább feldühítenek, és amikor már nem bírom cérnával, megidézem a Vörös Villámot magam körül.

- INKÁBB TE FOGD MÁR BE, HA MÁST SEM TUDSZ, CSAK ASGARDI FÖLÉNNYEL KIOKTATNI ENGEM!!! NAGYON unom már, érted? Nem érdekel, hogy TI, barbár asgardiak próbáltatok vele beszélni! A Földről egyszer már sikerült meggyőzés útján elűzni őt, ezért NYILVÁN megért egy próbát, ha én is beszélek vele! Talán nem meglepő, ha nem igazán bízom bennetek mostanság, ugye? ÉS HA MÉG EGYSZER IDIÓTÁNAK MERSZ NEVEZNI, TE DÖLYFÖS, ÖNTELT BOSZORKÁNY, AKKOR ÉN--

Ekkor hallom meg a kiáltást, hogy takarjuk el a szemünket… és gondolkodás nélkül így is teszek. Épp jókor. Még valami csúnyát tettem volna Hallával…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#277 2009-09-29 21:01:44

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A támadás sikerrel jár, az ellenfél pillanatnyilag a földön és a kedves fickó akinek segítettem épp megköszöni, amire én egy gyorsat bólintok és levágok egy olyan két ujjas szalutálás félét, majd meglátom az épp felénk rohanó Hulkot, akit a kedves szimbiontás leányzónak köszönhetünk most. Az egy dolog, hogy segít legyőzni a földön fekvő egyént, de engem ki ment meg?
A másik srác nem igen izgulja magát halálra, akkor se nagyon mikor a szemkifolyós részről értesülünk Morsustól. Abban a pillanatban még lépek egyet, hogy közben elrugaszkodhassak, majd mind két karommal a szememet takarva vetődök e lehető legmesszebb és a lehető legkisebb koppanással.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#278 2009-09-29 22:08:43

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Taot senki sem veszi észre, igaz, nemis kiabál segítségért. A fedezéket már nem érte el, így úgy döntött, hogy kontrollálva bár, de hagyja, hogy a robbanás szele hátrébblökje őt, így a tűztől biztonságba kerül. A földre érkezve csak a becsapódás energiáit elszívja, és a repkedő törmelékeket is megállítja, de egyre inkább kezd kifáradni. A földön való csúszástól ruhái még rongyosabbak lettek, ha ezt lehet még mondani, atlétája már rég nincs meg, bakancsa egyik felét elvesztette a robbanásban, így most lerúgja a másikat is, a nadrágja még úgy ahogy, de bírja. Alig támaszkodik fel megtépázottan, felpillant az égre, eőször Ko-Relt látja meg egy pár pillanatra, aztán rögtön beis hunyja szemét a vakító fénysugár miatt. A távolból hallja Morsus üvöltését is, hát neki nem kell kétszer mondani. Karját is arca elé tartja, és elfordul az égi tünemény elől.*
~Futni volna jó. De merre, ha azt sem tudom, hogyan kerültem ide? Istenem, kezd úgy tűnni, hogy mit sem értek a kisebb győzelmek, ha most nem találunk ki valamit.~

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#279 2009-09-29 23:09:01

Yvette
5. szint - 12 kredit
Regisztrált: 2007-11-14
Üzenetek: 387
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

- Mi?
- Elaludtál.
- Ahogy te is.
- Igaz. Hol is vagyunk?
- Valami tankban...
- Remek. Kire lövünk?
- Már nincs itt. Te, lehet ezt a háborút megoldották nélkülünk...
- Szerintem nem... Szemellenzőt!

A lány a szemei elé kapja a kezét, miközben sikertelenül igyekszik elnyomni egy ásítást.

- Már kinyithatom?
- Nem tudom, szóval maradjunk vakok inkább...
- Jó. Hol a kijárat?

Gyorsan körbetapogatózik, aztán már úgy ahogy kiismeri magát. Kimászik a járműből és nem túl hangosan szól maga elé.

- Baltazar?

~ Szerinted meghallotta?
~ Próbát megért.
~ Tény... Vajon mi történt?
~ Nem tudom, hallgatózzunk, hátha kiderül...

Így feltelepszik a szebtében megjavított tank tetejére és hallgatózik, várja, hogy valamilyen hangból kiderüljön, hogy mi is történik körülötte.

Utoljára szerkesztette Yvette (2009-09-29 23:09:57)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#280 2009-09-30 06:40:19

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Centurio eltakarja a szemét, amikor hallja, a felszólítást. Igaz, a levegőben egyenlőre nincs semmi, amibe bele ütközhetne, de nem szeret csukott szemmel bármit is tenni. Pár másodperc után kinyitja, és lassan néz körbe. A korábban tett ötletre, a páncélos csak előrébb repül, és a nő felé néz, aki mondta. Egy biccentést tesz, habár nem is biztos hogy látja. Ezek után, elrepül, és egyenesen a hajót veszi célba, hogy behatoljon.

~Belülről szétrombolni a gépezetet. Ez a legjobb megoldás.

Vélekedik, bár csak magában, és Sólyomszemmel a hátán töretlenül megindul a hajó felé. Centurio már nem lő, és egyik, másik fegyverét sem használja. Tölténye fogytán van, így ameddig valóban nincs rá igény, addig nem is fogyasztja. Nem maximális sebességen halad, mivel aligha hiszi a férfi, hogy az íjász nem repülne le. Így inkább olyan 60-70km/h-val hajt, hogy azért még is gyorsan haladjon, de nem totyogva Egyszer még hátra néz, hogy lássa hányan vannak még azon a véleményen, hogy belűlről támadjanak.


//Pók nem jön, lent marad, csak úgy mint Thordin aki senki sértésére, vagy kérésére nem megy harcba. Mind ketten Redrose lakosait mentik, így nem is szándékozom írni egyikkel sem.//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#281 2009-09-30 07:35:09

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Ko-Rel-nek feltűnt, hogy Tyler előkerült a gép felől rohanva azok után, hogy megérkezett a talajra. Azt viszont túlságosan későn vette azt észre, hogy Tao még mindig ott volt a közelében és lehetséges, hogy túlságosan későn érne oda. Indult is volna el, felé, amikor a gépezet felrobbant és így a távol keleti férfi a földön csúszott egy ideig a robbanás erejétől. Amikor végre megállt akkor indult el felé közben arra is figyelve, hogy a háta mögött miként is döntenek arról, hogy menjenek-e vagy maradjanak. Nem tetszett neki Morsus pesszimizmusa, hogy odafenn még annyi esélyük sem lenne, mint idelenn. Közben még a páncélos hangját is hallotta, hogy az a férfi is azt veti fel, hogy menjenek fel, noha nem kijelentve, mint a nő, hanem csak kérdezve, hogy jó ötlet lenne-e. Lassan odaért Tao-hoz és leguggolt a férfi mellé, hogy megnézze minden rendben van-e vele.
- Jól van? – érdeklődött halkan.
Arra azonban már nem maradt ideje, hogy jobban megnézhesse a férfit, vagy pedig válaszolhasson az neki, mert Morsus ha hangjára lett újra figyelmes a nő is azzal kapcsolatban, hogy csuklyák be a szemüket. És valóban egyre inkább lett világos mindenfelé és a hajó felől jött. A kezét a szemei elé tette, a szemeit lehunyta és igyekezett hátat fordítani a fenn lebegő dolognak a leginkább hátat fordítani és így várta, hogy az egésznek vége legyen, hogy aztán valamikor újra kinyithassa a szemét.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#282 2009-09-30 07:54:58

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk, amint meghallotta a szavainkat már azonnal fel is mordult. Nem örültem annak, hogy ilyen könnyedén lehet szegényt irányítani és igazából mindenki, aki csak szembejön vele kihasználja ezt. Valamit tenni is kellett volna ezért, valamit tennem kellett volna ezzel, hogy ne így legyen. De azt sajnos nem tudtam, hogy mit lehetne, beszélni a többiek fejével? A többiek beszélgetését nem nagyon figyeltem, egyrészt azért, mert olyan nyelven zajlott, amit nem értettem, másrészt Nikita „barátnője” és Landraf nekiláttak veszekedni, amire igazából nem voltam kíváncsi, inkább csak aggódva pillantottam vissza abba az irányba, ahonnan futva érkeztem. Adia visszaadta a testem feletti irányítást, ahogyan Hulk elindult. Azonban Morsus utolsó mondatát azonban már tökéletesen hallottam és értettem. Az egész helyen amúgy is kezdett túlságosan erős lenni a fény és noha eleinte erősnek sem lehetett nevezni lehetséges, hogy később az lesz. Szívem szerint visszaindultam volna Hulkkal együtt, hogy megnézzem Jakcie jól van-e, de erre nem nagyon volt lehetőségem. A fény erősödött és ezért én magam is a lehető leggyorsabban becsuktam és eltakartam a szememet, hogy ne okozhasson semmilyen gondot és kárt a szemeimnek és persze Adia-nak sem az egyre erősödő fény.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#283 2009-09-30 08:24:57

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Oldalra fordultam Morsus felé, amikor válaszolgatni kezdett. Megcsóváltam a fejemet, majd pedig válaszolni akartam neki valamit még, ami hirtelen nem is lett annyira fontos, mert Landraf kezdett bele abba, hogy kikérjen magának mindent, amit korábban tőlem kapott. Láttam körülötte a vörös fényt és elégedett gúnyos mosollyal figyeltem és hallgattam. Annyira imádtam kihozni a sorából, egyszerűen élvezet volt nézni, hogy ennyire könnyű volt feldühíteni. Mindig mindenkivel igyekezett a jófiút adni és az okost, de Odin szakállára, annyira egy naiv gyermek volt. Ezt már megmondtam neki Helheim-ben is, hogy nem úgy működik a világ, ahogyan azt Landraf őnagysága elképzelte, egy rózsaszín szalag mögött, bár lehet, hogy Hela ezt láttatta vele, hanem az élet igenis kemény és kegyetlen. Komolyan mondom, hogy egyszer pár évtizedre ott kellene hagyni a háború dúlta Asgardon, hogy meglássa mennyire nincsenek úgy a dolgok, ahogyan ő akarta hinni. Közben hallottam Morsus-t is, hogy nem lenne esélyünk, mert újra maximális erőre tesz szert, csodálatos! Már csak igazán ez hiányzott nekünk, bár amíg a Túlontúlival van elfoglalva, addig igazából nekünk csak jó és van időnk ötletelni. Igazából jó kérdés, hogy a Túlontúli mennyire fog megint beavatkozni, mint az egésznek a legelején. Visszasandítottam Landri felé és lassan feltűnt, hogy az égen fénykezdett erősödni a gépezet felől. Végre valahára csöndben maradt, én magam is becsuktam a szemem és eltakartam a szemeimet, amikor Morsus azt parancsolta, de attól, hogy fény van, ugyebár nem kell csöndben maradni, így dühösen folytattam, ahol ő maga abbahagyta a parancs elhangzásakor.
- Ha újra idiótának nevezlek teljesen jogosan, akkor MI LESZ?! – vágtam vissza dühösen. – Nem Asgardi fölénnyel oktatlak, mert te magad is az vagy, inkább a koromból adódóan! Tudod, már pusztán abból kifolyólag tiszteletet érdemelnék veled szemben, mert amíg te összesen 10 éves vagy, én 553, nemsokára 554! Valahogyan kissé sokkal több dolgot láttam életem során, mint te! És egészen addig foglak idiótának nevezni, amíg pontosan úgy viselkedsz, mint egy idióta! Mellesleg hányszor mondjam még el, hogy közel egy órát töltöttünk azzal a távozásod után, hogy kellő energiát gyűjtsünk arra, hogy telepatikus úton kapcsolatba léphessünk vele?! És az eredménye?! Még mindig úgy hiszem, hogy ránk robbantotta az épületet! Hogy nem bízol? Asgardra drágám, komolyan mondom, hogy neked SEMMI, DE SEMMI NEM JÓ! Amikor éppen a nyamvadt halandók mocskos hátsóját védjük az a baj, amikor nem akkor az. Látom a döntésképtelenséget Loki-tól kaphattad, mert ez a viselkedés erősen rá hasonlít. Nem bízni olyasvalakiben, aki mindvégig az oldaladat fogta? Tudod mit? Ezentúl nem állok ki érted senkivel és semmivel szemben, ha ezt akarod! Támadni akarsz?! Hát gyere édesem, nem félek tőled! És legalább bebizonyítod, hogy minden tekintetben vesztes vagy, hogy olyasvalakire támadsz, aki mindent megtesz azért, hogy erről a helyről hazajusson, míg te?! MÁR MEGINT CSAK SIRÁNKOZOL! Nyisd már ki az átkozott szemeidet és ne átkozott rózsaszín ködben lásd a világot! ÉBREDJ FEL végre Landraf! A világ nem úgy működik, ahogyan TE azt elképzeled!
Ezzel pillanatnyilag befejeztem a mondandómat, a kezemet a kardom markolatára csúsztattam csukott szemmel a biztonság kedvéért arra az esetre, ha Landri támadni akarna, már felkészülve várhassam. Így is elég sokáig beszéltem csukott szemmel, vajon mikor nyithatjuk ki a szeműnket végre?

És úgy tűnt, hogy a férfi értette is, amit mondtak neki, igaz ő maga angolul válaszolt már a kérdésre, de tökéletes választ adott arra, amit mondtak neki. Most, hogy volt végre egy kis idő a tömegben kiszúrtam a korábbi ellenfelemet is azt a kék színekbe öltözött kapitányt. Majd valamikor oda kellene menni hozzá, hogy bocsánatot kérjek a támadások miatt. Egyelőre nem értettem, hogy miért vélte úgy az alak, hogy végünk van, nem hittem abban, hogy ennyire pesszimistának kellene lenni, noha amiket mondott valóban nem voltak túlságosan bizalomgerjesztők. Fáradtan sóhajtottam fel, amikor Landraf és Halla nekiálltak veszekedni, igazából így kívülről egészen mókás jelenet volt azt nézni, hogy kivételesen nem én vagyok az, akivel vitázik. És nekem olybá tűnt, hogy ezt akár órákig is folytatni fogják. Ismertem annyira, hogy tudjam úgysem fog meghátrálni és addig fogja ezt folytatni, amíg vér nem folyik legrosszabb esetben, de hogy amíg vissza tud vágni nem fog elhallgatni az is biztos volt. Amikor a szembecsukós parancsra sor került én is lecsuktam a szemem, a fiatal férfi is elhallgatott, de ekkor pedig Halla kezdett rá újra. Nem, nem fogja befejezni. Ezek után már csak reménykedni tudtam abban, hogy egyik sem járatos a vakharc területén, mert ha igen, akkor még csata is lesz, amíg csukva kell tartanunk a szemünket, azt pedig én sem akartam, hogy egy ilyen ostoba és igazából teljesen jelentéktelen kis dolgon vérre menjen a veszekedés… Lehetséges, hogy jobban jártam volna, ha halott maradok?

//Amora és Skurge is becsukták a szemüket a parancs elhangzásakor.//

Utoljára szerkesztette Thorhalla (2009-09-30 08:25:24)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#284 2009-09-30 17:33:05

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tátott szájjal bámulja ahogy Galactus távozik. Arcán valami olyasféle kifejezéssel mint aki citromba harapott. Főleg a Morsus szájából elhangzottakra. Miszerint feltölti magát energiával és akkor végük. Többen azt tanácsolják hogy menjenek utána az űrhajóra.

-És arra nem gondoltatok, hogyha esetleg utána is tudnánk menni, még mindig tönkre teheti a hajóját vagy valahogy kiteszi a szűrünket onnan. Én nem tudok az űrben lélegezni....-

Jegyzi meg kicsit szarkasztikusan és fáradt hangon. Egyszerre több dolog történik Serena segítséget kér, amott kitör a veszekedés majd Morsus elüvölti magát hogy mindenki csukja be a szemét ha nem akarják hogy kifolyannak. Gondolkodás nélkül megteszi, szorosan behunyja a szemét, és még el is takarja a kezeivel.

A nő elszalad segítségért vagy csak elmenekül. Egyenlőre a fickóra koncentrál, megpróbálja felszeletelni a kardjával. Igazából nem lenne nehéz dolga. A férfi nem tűnik túlságosan tapasztalt harcosnak. De hátulról váratlanul valaki hátba támadja, a földre zuhan. Ekkor hallja meg valakinek a kiáltását hogy hunyják be a szemüket. Feltápászkodik gyorsan, s nem törődve a figyelmeztetéssel megpróbálja hasba szúrni Jackiet.

Utoljára szerkesztette Tyler (2009-09-30 17:36:27)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#285 2009-09-30 19:32:40

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk és Alexander nem rejtették el a szemüket így az érkező fény akár a forróvas égeti meg a szemüket, amitől a Hulk Alexander közelébe csapódik hátra lökve Tobit, Jackiet és Alexet. Hulk szeme gyógyulni kezd, de Alex jelenleg vak.

- Mi a...
Morogja Logan és lassan a mindenki kinyitja a szemét, de az égi fény elrepül az űrhajóról egészen valahova a bolygóra.

- Arra van a bűnösök tanyája.

Morogja Skullfire.

- Thanos.
Nyögi ki egyszerre Thor és Thena.
- Oda kell mennünk. Most.
Jelenti be a kapitány a szemét dörzsölve, miközben Sólyomszem lassan eldülöngél Yvettehez és elveszi a kezeit a szeme elől.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#286 2009-09-30 19:43:26

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk szemét későn éri el Jackie testéből a szimbiontaanyag, vagy egyáltalán el sem éri, ezért a zöld óriás fájdalmasan felüvölt a fénytől.

- ARRRRGGHH!!! HULK SZEME FÁJ!!!

A behemót Alexander közelében csapódik a földbe, és hátralöki Tobit, Jackie-t és persze Alexet. Nem foglalkozik velük, csak a saját, lassan gyógyuló szemével, és dühében félig vakon csapkod ide-oda.

- KI TETTE EZT HULKKAL??? MUTASSA MAGÁT HULKNAK!!! HULK LEZÚZZA ŐT!!!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#287 2009-09-30 19:46:23

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Oké, oké, asszem vége… Talán most már kinyithatom a szememet…

- Vége van? Most már-- YIKES!!!

MI A MÁKOS GUBA, az az elmebeteg férfi nekem akar esni! Hasba szúr, ha nem történik valami!

BANG!!!

Egy elmosódó, zöld foltot látok csak… Nekem csapódott valami… vagy valaki nagy…

- Öhh… Hu… Hulk…? Te vagy az, cimb--

Újabb ütés ér, amikor a zöld behemót vaktában csapkodva engem is eltalál, és hátrarepülök egy falnak, mint valami rongybaba…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#288 2009-09-30 19:58:14

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Lassan véget ér a vakító fény, és miközben óvatosan nyitom ki a szememet, már, illetve még hallom Halla hangját.

- Ez nem igaz… TE NEM VAGY IGAZ!!! Halla, komolyan… Te… Te nem… BVVÁÁÁÁRRR!!!

Egy erőteljes vörös fénysugarat eresztek a levegőbe a testemből egy ordítás kíséretében, majd lassan lenyugszom, és nagyokat lélegezve eloszlatom a Vörös Villámot magam körül.

- Csak TE és az asgardi pajtásaid vagytok képesek így kihozni a sodromból! Szinte elvesztettem a józan ítélőképességemet, ahogy lehordtál, te kis… ARGH!!! Az asgardi vér még mindig bennem van, a fenébe is, és előhozza ezt az erőszakos énemet! MENNYIRE GYŰLÖLÖM EZT!!! Halla… NEM! VAGYOK! ASGARDI!!!

Dühömben a hajamba túrok, majd fel-le kezdek lépdelni, hogy így is levezessem a fölösleges mérget…

- Félasgardi, talán… de nem asgardi. Nem olyan, mint ti… És ne gyere itt nekem a koroddal, mert az itteni halandóknak legalább a fele intelligensebb és jólelkűbb, mint bármely „isten”, legyen akármilyen fiatal is! De ha ennyire nagyra vagy az ötszázvalahány éveddel, ezentúl szólíthatlak Halla anyónak, ha gondolod. Egy megkeseredett, házsártos vénasszony szerepe úgyis jobban illik a természetedhez… Galactus is érezhette ezt veletek kapcsolatban, talán azért reagált rátok ellenségesen. Hmm… Nem, amíg ÉN MAGAM nem beszéltem vele legalább egyszer, nem fogom ellenségnek tekinteni, és EZ AZ UTOLSÓ SZAVAM! És ez nem naivitás, te nőstényagresszor, hanem józan ész!!! Ha már a Földről el lehetett űzni rábeszéléssel, akkor nyilván lehet rá hatni valahogyan! Ha pedig kudarcot vallok én is, akkor rendben, elfogadom, hogy harcolni kell vele, mert én sem hagynám, hogy ártson a halandóknak.

Ezután már nem is foglalkozom Halla további pocskondiázásával, mert csak ömlik belőle a szó megállás nélkül… viszont észreveszem, hogy pár halandó veszélybe került egy zöld óriás hadonászásától…

- Hulk…? Ó, ne… Nos, ha megbocsátasz, Halla anyó, én most megpróbálok segíteni, ahol tudok, mert az „általam elképzelt rózsaszín világban” már csak így működnek a dolgok. Te meg addig rágalmazz csak tovább, az nagyon megy neked. A férjed imádni fogja ezt a vonásodat.

Ezzel Hulk felé indulok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#289 2009-09-30 20:36:51

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nem sikerült elég messzire jutnom Hulktól és a földre kerülök.
~ Franc ez meg mivolt ~ kinyitom a szemem és ekkor Hulk tombolásba kezd, az ellenfelünkkel együtt kaptak a vakító fényből, az egyértelmű, hogy ilyenkor nagy előnyt nyertünk az ellenfelünkkel szemben, de ott a zöld barátunk is aki jelenlegi állapotban felér egy ellenséggel, semmi kép nem szabad a közelben maradnom így először csak a lábammal tolom magam hátra az ülő helyzetből, majd mikor rákapcsol Hulk már felpattanok és észrevétlenül arrébb megyek mielőtt nekem esne. A távolból úgy tűnik valaki ide indul, Hulk már elég nagy feltűnést keltett ahhoz, hogy felfigyeljenek az itteni szitura.
Galactus viszont eltűnt és valami mozgolódás van a többiek között, szóval megpróbálok oda jutni, hogy megtudjam mik a fejlemények, úgy tűnik, hogy nélkülem is boldogulnak majd ha ide ér a csávó és Hulk is lenyugszik.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#290 2009-09-30 21:40:02

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*A robbanás és becsapódás után az égen lévő kékség közeledni látszik, és nem, nem az égbolt zuhan le, csak Ko-Rel szállt le Tao mellé. Válaszolni nincs ideje, mert a szemet kiégető villanás lefoglalja, de amint elmúlik a fény, elveszi kezét szeme elől, és kicsit összeszedi magát. Végigpillant tépázott ruházatán, aztán Ko-Relre néz.*
-A mai napon valaki elrabolt, rámuszított egy csapat tömeggyilkost, rámomlott egy hegy, megharcoltam egy szociopata szimbiontával, és most még fel is robbantam. *Ahogy Ko-Rel szemeibe néz, egyszerűen ez az egész olyan nevetségesnek tűnik, hihetetlennek, mintha csak egy álom lenne. Lassan a komoly, poros arcon mosoly húzódik, és elneveti magát.*
-Sose voltam még ilyen jól. *Mondja nevetve.* - Soha, egész életemben. *Lassan végre abbahagyja a nevetést, és csak mosolyogva néz Ko-Relre, egy pillanatra elveszik a kék szemekben, aztán szeme sarkából látja, ahogy a fényesség hullócsillagként zuhan a bolygóra. Odakapja tekintetét, és hallja, ahogy a többiek arról beszélnek, arrafelé lehet a többi ellenség tábora. Alig hallja ki a hatalmas ricsajból, mindenki egyszerre beszél, ordít, szitkozódik, de Tao úgy érzi, mintha most béke lenne. Ismét visszafordul Ko-Relhez.*
-Azt mondják... *Itt megakad, mert rájön, valószínűleg a nő is tökéletesen hallotta, mit is mondtak. Inkább újrakezdi a mondatot.*
-Jobb, ha megyünk, mielőtt itt hagynak. *Mosolyodik el újra, és fogalma sincs, mitől van ilyen jó kedve ilyen pocsék helyzetben, de eszébe sem jut ezen töprengeni. Ha Ko-Relnek sincs ellenvetése, elindul Morsus és a többiek irányába, hogy aztán megbeszéljék, hogyan is tovább.*
~Milyen... Kék.~

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#291 2009-09-30 23:23:22

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Kinyitottam a szemem, amikor hatalmas ordibálás vette kezdetét, vagyis egészen pontosan folytatódott. Döbbenten néztem a két Asgardi-ra, Landraf-ra és arra a nőre, aki magát Loki lányának tartotta. Igazából arra vártam, hogy mikor nyúlnak mind a ketten a kardjaik után és ölik meg egymást, lehet, hogy mindenki jobban járna. A hangzavar kezdett kissé zavaró lenni, Tyler is magyarázott valakinek valamit, igen mi nem voltunk űrlények, hogy a levegőben, vagyis az űrben lélegezzünk. Ó, de volt teleportáló készülékünk, legalább is többen használtak ilyet… közben tovább folytak a viták én csak össze-vissza kapkodtam a fejemet, majd pedig egy puffanást hallottam abból az irányból, ahonnan érkeztem. Rettegve pillantottam vissza, és megláttam, hogy Hulk tombol arra és a saját barátait is üti. Egyetlen csapás elég volt és Jackie a falnak zuhant. Felsikoltottam és rohanni kezdtem feléjük.
- Hulk állj le! A barátaidat bántod! – kiáltottam felé rémülten.
Csak a szemem sarkából láttam a levegőt átszelő fénycsóvát, most azzal sem foglalkoztam, csakhogy valahogyan le lehessen állítani a dühöngő óriást mielőtt mindenkit megölne ezen a helyen.
- Hulk kérlek fejezd, ne bántsd őket, ők veled vannak! – mondtam. – Ha befejezed keresünk a szemedre is valamit, amitől nem fog ennyire fájni!
Ha sikerül kellően közel érni hozzá, akkor Adia csápokkal igyekszik mindenkit félrerántani a csapkodó Hulk elől, nehogy további sérüléseket szenvedjenek el.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#292 2009-09-30 23:25:24

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Ko-Rel is hallotta a beszélgetéseket, majd pedig végül ki tudta nyitni a szemét és alaposabban szemügyre venni Tao-t is, hogy jól van-e, a férfi reakciója elsőre meglepte, amikor az elvigyorodott, majd pedig néhány pillanatig együtt érzően nézett a férfira. igaz nem kellett sok idő a nőnek, hogy rájöjjön a férfi teljes mértékben megúszta a robbanást, ez látszott a szakadt ruházata alatt is. Végül elmosolyodott és ő maga is halkan felnevetett néhány másodpercre. Örült annak, hogy nem sérült meg a férfi komolyan, hiszen az a robbanás elég nagy volt ahhoz, hogy akár valaki bele is haljon. De ha valaki így tud viccelődni, és nem is sápadt, meg nem látszik rajta semmi sem, akkor talán jó esély van arra, hogy tényleg semmi baja sincs.
- Örülök, hogy minden rendben van – mondta mosolyogva.
Már nyúlt volna le, hogy felsegítse a férfit, amikor odafenn meglátott valami fényességet és az pedig egyenesen a bolygó felé tartott. Nem volt nehéz kitalálni, hogy merre is, ahol az ellenség tartózkodott. Ez nagyon nem volt jó a társaság számára. Skullfire-re nézett, aki pont kimondta, amit ő maga akart. Bólintott Tao-nak, amikor az nekikezdett a beszédnek. Igen ő maga is tökéletesen hallotta. A férfi mellé lépett és vele együtt indult Morsus irányába.
- Vajon vége lesz ennek valaha is? – kérdezte.
Végül megcsóválta a fejét, és amikor odaértek Morsus-hoz és a többiekhez, akkor ismét megszólalt.
- Mi is csatlakoznánk hozzátok – mondta.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#293 2009-09-30 23:43:08

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Elégedetten mosolyogtam, amikor elüvöltötte magát, igen, ez volt valójában, hiába is tagadta, nem tudja letagadni. Igazából hagytam volna elmenni Landraf-ot, mert nem érdekelt, hogy mivel is próbálja húzni az idegeimet, úgyis én bírom tovább és nem pedig ő. Már indultam volna vissza a többiekhez, amikor meghallottam, hogy Einar-t emlegeti. Egy pillanat alatt torpantam meg és fordultam vissza az irányába. Dühösen mondtam el néhány varázsszót, aminek következtében láthatatlan láncoknak kellett a férfira csavarodnia és ott tartani, ahol éppen volt. ha ez sikerült, akkor közvetlenül mögéléptem és egészen közel hajoltam hozzá a füléhez, ha nem sikerült, akkor megyek utána és a vállát megragadva állítom meg.
- Hidd el drágám van benne gyakorlatom, hogy előhozzam az ilyen énjét az embereknek – suttogtam a fülébe elégedetten. – Pedig még mágiát sem kellett hozzá használnom. Hiába futsz, hiába menekülsz az elől, aki vagy, nem fogod tudni megtenni. Ez vagy, kár tagadnod, noha lehet, hogy nem vagy már Asgardi alakban és nem tudod felvenni, a halandó alakok és az eredeti alakok össze vannak kapcsolódva mindenkinél. A lelked egy része, még neked is, így hiába is próbálsz az ellen tenni, aki vagy az vagy. Elfogadhatod, vagy pedig meggyűlölöd magad egy életre, csaknem olyan akarsz lenni édesem, mint én vagyok? Az, aki egykor voltam… azt hittem korábban, hogy meghalt, amikor kivégeztem Einar-t, de nem, él és virul, csak éppen nem én vagyok többé az a fiatal kedves és segítőkész lány, aki egykor voltam, hanem a halandó énemben él tovább.
A nyakához nyúltam hátulról és körömmel húztam végig a bőrön, nem igazán érdekelve az, hogy kiserken-e a vére ettől, vagy sem. ha már belekezdtem, akkor be is fogom fejezni az egész kellemes kis beszélgetést. Ninncs olyan, hogy én maradjak alul valamiben, ahhoz túlságosan is olyan személy voltam, aki nem tudott veszíteni.
- Még egy „anyó” jelző és megtanulod, hogy milyen az, hogy a véred maga változik tűzzé, fájdalmas módszer, akkor a drága ex-szeretődet minek hívnád, ugyanis cirka háromszor olyan idős, mint én? Kriptaszökevény, öregbanya, múmia? Majd megvitatom vele, hogy a te ötleted volt… nem hiszem, hogy az új Hela ezt túlzottan tolerálná – sziszegtem. – Intelligens részét vitatom, a legtöbb ostoba, erre már rájöhettél volna, de az a rész, hogy jobblelkű, drágám ha nem tűnt volna fel soha, egyetlen pillanatra sem tagadtam, hogy nem állok a jó oldalon. De azt tudhatnád, hogy miért adom az életem gondolkodás nélkül. Vedd már észre végre, hogy Galactus-t hidegen hagyjuk, nem érdekeljük. Ha nem tekinted ellenségnek mindenkit elárulsz ezen a földön, ezt a szegény kis törékeny lelked hogyan fogja megemészteni, hogy a szeretett halandóid azért haltak meg, mert játszod a sértődött gyereket, aki szerint szavakkal mindent meg lehet oldani és jajj szegény Galactus biztosan nem akar nekünk rosszat miközben lemészárolja őket. Nem a józan ész, még a vak is látja, hogy nem így van! Nem válthatod meg a világot szavakkal, mikor fogsz erre rájönni, amikor ott kopogtatsz az aktuális alvilág kapujában azzal, hogy megint és megint és megint meghaltál a naiv elveid miatt?!
Ha tudom most már erősebben húzom meg a nyakán hátulról a körmömet, szándékosan, hogy vért is fakasszon. Fájdalmat akartam neki okozni, mindazért amitől megfosztott, attól az örömtől, hogy teljes mértékben tönkre tehessem az atyámat, nem ő megölette. Azért, hogy beavatkoztak, miközben nem lett volna szabad és azért, mert egyszerűen irritált a naivsága és az ostobasága.
< - És ha csak egyetlen rossz szót is szólsz Einar-ra még egyszer… - suttogtam még mindig a fülébe. – nos ez volt az utolsó figyelmeztetésem vele kapcsolatban. Most pedig akkor menj és mentsd a halandóidat, siess mielőtt a fehérhajút is agyoncsapja… - mondtam megvetően. – Mi megyünk és foglalkozunk azzal, hogy hazajussunk! És kívánom, hogy a lelked Niffelheim-be jusson, ha egyszer újra meghaltál! * >
Ezzel lefosztom róla az őt fogva tartó mágiát, majd pedig méla undorral lököm el abba az irányba amerre voltak, akiket menteni akart. Megvetően fordultam el tőle és magamat kihúzva indulok a többiek felé. Végignéztem mindenkin, micsoda egy remek bagázs, igazából nem siratnám vissza egyiket sem, ha meghalnának, sőt gond nélkül feláldoznék mindenkit, hogy csak én maradjak ezen a helyen és akkor legalább neki állhatnék annak is, hogy kívánjak. De még királynői kötelességeimnek is eleget kellene tennem azzal, hogy kivégzem a másik áruló gyávát. Azt a kutyát… csak kerüljön a kezeim közé egyszer… lassan végre odaértem a többiekhez is.
- Morsus, ha kérhetem lőj fejbe, ha valaha is csak megfordul a fejemben, hogy kikezdjek azzal a féreggel! – morogtam a férfinak halkan, majd hangosan folytattam. – Én is veletek megyek. Csak előtte még ki kellene végezni egy másik áruló gyáva Asgardit is… - morogtam tovább.

//*Niffelheim a dicstelen halált halt lelkek és így a gyávák lelkeinek nyugvóhelye.//

Reménytelenül figyeltem, ahogyan tovább marták egymást. Lassanként végre kinyithattam a szememet is, és így megláttam, hogy a férfi vöröses fénnyel vette körbe magát, biztosra veszem, hogy pillanatok kérdése és Halla körül a Loki-nál megszokott beteges zöldes fény jelenik meg, de nem. Annál most sokkal higgadtabb volt, igazából nem nagyon érdekelt, hogy miről is vitáznak, tényleg annak örültem, hogy nem velem vitatkozik, noha ilyen durván soha sem tette meg. Az égre emeltem a tekintetemet, amikor egy újabb fénycsóva jelent meg az égen és számomra egy igen ismerős helyre tartott. Thor-nak és Thena-nak ki sem kellett volna mondania a nevet, hogy hova is ment az egész. A kapitányra pillantottam, akivel kétszer is összecsaptam eddig, hogy utána kellene mennünk, már akkor tudtam, hogy miként kell ennek lennie. Igyekeztem kizárni a többi beszélő személyt, hogy ne zavarjanak be a beszélgetéssel és a vitájukkal. Igen, így lesz a legjobb, hogy rendbe hozhassam, amit ellenük tettem. Felkaptam a fejemet, amikor végül egy páros, egy kék bőrű nő és egy másik férfi is megérkezett. Vettem egy mély levegőt., majd pedig megszólaltam.
- Előre kell mennem – mondtam. – Tartozom az ittenieknek ennyivel, hiszen akaratom ellenére harcoltam ellenetek. Ismerem, hogy ott mi hogyan van. Thanos egyedül van teljesen, az utolsó hullámmal mindenki idejött és parancsba adta, hogyha bármi gond van vonuljunk vissza. Visszamegyek, mint a saját embere, remélve, hogy nem tudja, hogy már nem neki vagyok hűséges és újra saját magam vagyok. Be tudlak így a Végzettanyájára juttatni titeket, de ehhez kellene, hogy előre küldjetek valamilyen módon.
Körübelül ekkorra ért oda hozzánk még vissza Halla is, nem fog repesni a boldogságtól, ha megtudja, hogy mire készülök, de meglepő módon ő maga is felajánlotta, hogy odajönne. A többiekre pillantottam, főleg azokra, akik közölték, hogy mennünk kellene, hogy egyetértenek-e a tervemmel, vagy támogatnak-e benne. A veszélyt nem kellett elmondani, ha rájön Thanos, akkor még azelőtt kivégez, hogy odaérnék a közelébe, de ennyi veszélyt vállalnom kellett mindenképpen. Ha nem teszem meg, akkor mindenki meghal ezen a helyen. És egy ilyen áldozatot hozni azok után, hogy egyszer már megölettem magam igazán nem volt nehéz meghozni. Összeráncoltam a homlokomat Halla mondatára, úgy tűnt, mint aki nagyon felhúzta volna magát a Landraffal való beszélgetésen.
< - Nem fogsz senkit sem kivégezni – mondtam neki kedvesen. – Most biztosan nem. >
Mindössze egy szemrehányó tekintet lett a jutalmam, amire nem igazán tudtam mást tenni, mintsem megvonni a vállamat, ha ő így döntött, hát majd Thor és Thena leverekszi vele ezt az egészet, úgyis az ő emberük volt, bár méltán volt dühös rá, ezt megértettem. Tényleg gyávaság volt a részéről így elmenekülni a csatából, de most nem volt ez sem fontos. Sietnünk kellett gyorsan, a többiek majd összedobnak valamilyen tervet maguknak, addig én feltartom Thanos-t, vagy megpróbálom kiszedni belőle, hogy mire is készülnek. A többiek pedig beérnek és közösen megpróbálunk tenni valamit…
- Morsus, ugye? – néztem a férfira. – Igazából a többiek beleegyezése sem kell, kérlek küldj előre!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#294 2009-10-01 06:54:21

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Thordin a mentősorozatok után, úgy érzi megtette amit tudott. Lassan vissza tér az ismerős arcok közé, bár nem akar elvegyülni köztük. Oh… esze ágában sincs. A társaság szélére húzódik, és pár dologra felfigyel. Elkényelmesedik, és mintha csak egy moziban lenne, gúnyosan kezdi el nézni a bandát. Halla és Landraf szóváltása, Hulk jelenete, és még néhány dolog. Neki dől az egyik közelebbi falnak, és unottan nézi a csapatot. Thor, és Thena megállapítására hangosan kezd kacagni. Nem bírta tovább. Utána pedig tapsolni kezd, bár ezt csak a maga szórakoztatására teszi, nem törődik azzal, hogy ki figyel rá, vagy ki nem.

-Thanos…

~Gratulálok… végre az a csöpp agyuk nekilátott dolgozni. Az a…. nem is találok szavakat az idegesség miatt. Az az esküvő…. Te…a… jó… bha… barmok…. Ahelyett a szánalmas redva helyett inkább Thanos után kellett volna menni. Leszámolni vele, és visszaértünk volna Galactus ellen is. Idióta, barom, elfuserált, begyöpösödött, gerinctelen, önző férgek. Mind… egytől egyig. Hogy szakadna ketté mindegyik.

Lassan elhalkul, és kacagása szerte foszlik, de egy valami maradt. Töretlenül néz gúnyosan. Az igazság az, hogy Thordin gondolataiban messze van, nagyon messze az, hogy ő most már harcoljon. Kedve sincs hozzá, és az sem érdekli, hogy haza jut-e még valaha. Főleg akkor nem, ha a többi asgari is haza tér. Ekkor meghall egy elvétett mondatot, amire kapva kap, mint egy csalira. Dübörgő mély hangon felordít.

-GYERE! GYERE! GYERTEK MIND!!

Néz Hallára, majd pedig az összes többi asgardira. Tomboló dühe kezd a felszínre törni, de egyenlőre még nem tesz semmit. A kiabálása után, nem indul meg, csak ellöki magát a támaszfaltól.

Utoljára szerkesztette Thordin (2009-10-01 07:00:02)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#295 2009-10-01 16:39:10

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hiába takarja el a szemét, a fény még így bántó a számára. De nem szenved különösebb károsodást, meg ússza épp szemekkel. Valamiféle fény távozik az űrhajóból és a bolygó egy másik pontját veszi célba. Morsus szerint ott tanyázik Thanos és a kompániája.
A zűrzavarban ami körülöttük zajlik alig fog fel valamit, az istenek egymást marják, Hulk megvadult és még lehetne sorolni.
~Ha így folytatjuk, előbb utóbb szét fog esni a társaság és nem fogunk tudni semmit sem csinálni....~
Észreveszi az érkező Tao-t és Ko-Relt. Rámosolyog a nőre, annyira megkönnyebbült hogy nem lett semmi baja. Ettől a hirtelen rátörő érzéstől, kicsit elpirul majd zavartan visszafordul Morsus felé.

-Benne vagyok, ha most nem csapunk le, nem hiszem hogy lenne jobb alkalmunk....-

Szólal meg elszántan, pedig körülbelül úgy nézz ki mint akin átgyalogolt Galactus vagy háromszor. Minimum.

Már nem sok hiányzik hogy felnyársalja a férfit mikor az éles fény eléri őt is, és szó szerint megvakítja, majd Hulk rájuk esik, és a földre zuhan. Természetesen észleli hogy nem lát semmit, megvakult. De semmiféle normális, emberi reakciót nem mutat. Megmarkolja a kardját és hátát a falnak vetve, fel áll. Tudja hogy elmenekülni értelmetlen lenne hisz nem lát semmit, úgy hogy csak némán áll a kardját előre szegezve. Várva hogy mi fog vele történni.

Utoljára szerkesztette Tyler (2009-10-01 16:42:50)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#296 2009-10-01 17:03:05

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A támadások sorozata sikerrel jár, és az óriás távozik a földről a hajójára. Ez több halandó szerint nem jelent túl sok jót a számunkra, majd a kiáltásra eltakarom a szemem. Szerencsére épp időben. A fénycsóva a bolygó másik részére hull alá.
Csak szótlanul és egyre idegesebben állom és tűröm Halla és mások viselkedését. Míg csak ki nem fogyok a béketűrésből, talán ennyiben hasonlítok a bátyámra.

<-Igazán asgardihoz méltó viselkedés ami itt folyik, miközben az ellenség fel tud készülni az érkezésünkre.>

Szólalok meg hangosan, s azt sem bánom ha Halla moszattá változtat a mondatomra. Thordin bömbölésére megfordulok és rá pillantok. Szánakozva az állapotán, de nem tudok rajta segíteni jelenleg. Azt tartom a legjobbnak ha minél előbb haza tudnánk jutni, úgy hogy a támadó csapattal tartok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#297 2009-10-01 19:44:08

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Morsus mérgesen néz a megjelenőkre.
- Oviban vagytok? - üvölti idegesen - Ne rám nézetek induljatok!

Vérontó kiolvad a kristályos állapotból. Hulk szemei meggyógyulnak.
A hegy mögül egy fény csóva száguld el a végtelen űrben lévő rés felé, amiből a Túlontúli figyeli a háború eseményeit. Mikor a fény becsapódik akkor a járatból hatalmas csápként csapkodó energiák nyúlnak ki vadul. A bolygó pedig megrázkódik... könyörtelen földrengések kezdődnek el és a házak falai repedezni kezdenek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#298 2009-10-01 19:54:52

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk szemei lassan meggyógyulnak, és ennek, valamint Serena hangjának hála valamelyest lenyugszik a zöld óriás. Hangosan fújtatva néz le a lányra.

- Fehér hajú lány… Ki Hulk ellensége? Hulk nem látott senkit, de valaki bántotta Hulk szemét! Fura kalapos ember volt az? Vagy valamelyik kisember? Hrrr… Hulk emiatt dühös, fehér hajú lány!

Amikor a föld megremeg, Hulk ismét ingerültebb lesz.

- MI EZ? KI CSINÁLJA EZT HULKKAL? MUTASD MAGAD!!!

Közben pedig lassacskán Vérontó is kiolvad, és hangosan ordít fel a szimbionta, miután szabadult.

- HAAAAARRRRGGG!!! Ez… annyira nem volt ám tréfás!!! DE NEM ÁM, PAJTÁSAIM!!!

https://redcdn.net/ihimizer/img75/2628/30873002.jpg

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#299 2009-10-01 19:57:47

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

- Böööö… Felírta valaki annak a zöld teherautónak a rendszámát…?

A fejemet fogva szédelgek Hulk csapása után, és próbálok talpon maradni… ami eléggé nehézkesen megy, amikor hirtelen megremeg a föld. Hátraesek, és még jobban összezavarodok.

- Meeehh… Milyen szép, világító az ég… Egy kicsit még fekszem itt, anyu, jó?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#300 2009-10-01 20:04:14

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Már épp indulnék segíteni, amikor…

- Mi a…? HALLA! ENGEDJ EL!

Akár el is teleportálhatnék innen, de közben látom, hogy Hulk valamelyest lenyugodott, így megvárom, mit mond Halla…

Aha…

Semmi olyat, amire érdemes lenne odafigyelni, de azért az fáj, amikor karmolgatni kezd.

- Hé! Ezeket a karmolásnyomokat tartogasd a szívszerelmednek a nászéjszakára, te kis huncut!

Gúnyosan elmosolyodom, és mivel nem igazán figyeltem arra, amit mondott, ezért mást nem fűzök a mondandómhoz, miután elenged. Megrázom magam, majd megidézem a Vörös Villámot…

… és egy íjat és nyilakat teremtek a mágiámmal, majd megcélzom Halla fejdíszét, hogy vagy kárt tegyek valamennyire a szarvakban, vagy esetleg sikerüljön levernem azt az idétlen kalpagot vagy mit a fejéről.

Ha sikerül, vidáman intek Hallának, majd elteleportálok.

Észrevettem már fentről egy fiút, aki eléggé rossz állapotban volt… Hulk ütötte meg, és most félájultan fekszik. Miközben elkezdődnek a földrengések, én odamegyek hozzá, és felemelem, hogy biztonságosabb helyre vigyem.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:48

#301 2009-10-01 20:08:34

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Einart felvittem Galactus hátára, egy szó nélkül, majd el is húztam onnan, hogy lehetőleg egy támadás se találjon engem telibe, mert annak nem lett volna jó vége. Mikor talajt érek a többieknél, akkor figyelem, ahogy az óriás meghátrál, s egy pár pillanatig a győzelem lehetősége is felmerül talán mindenkiben, azonban, még koránt sincs vége, ahogy minden jel szerint az Asgardi belső vitának sincs még vége. Tekintetem a hangoskodók felé fordítom, majd lehunyom és eltakarom a szemeimet egyik mancsommal és a szárnyammal is. Nem is nyitom ki egy ideig, csak miután meghallom újra a veszekedő párost, de ekkor már kicsit sincs jó kedvem.
„- Hogy a tűz emésztene el titeket! Hogy nem vagytok képesek hallgatni -” morgom, majd asgardi nyelven felcsattanok.
< - HAGYOJÁTOK MÁR ABBA KÖLYKÖK! - > Nézek lángoló tekintettel a két asgardi hangoskodóra. < - A korral járó tiszteletes részt, meg nem akarom meghallani újra, főleg mert akkor tisztelned kéne neked is engem Thorhalla. Egy harcos a tetteivel érdemli ki mások tiszteletét, s sohase a korával! De azt hittem, hogy ezt a Törp megtanította neked, de látom tévedtem. Landraf, hogy minek tartod magad, minek születtél és mások minek látnak, ez mind eltérő lehet. Tudom nagyon jól, hogy engem mire neveltek, hogy Démonok Asgardinak, Asgardiak Démonnak tartanak, de ez mind mellékes most. Cselekedj úgy, hogy azoknak segíts vele, akiknek akarsz, s ne árts vele. - > sóhajtok egyet, majd Einarral nézek, s megindulok felé lassú léptekkel.
< - Einar veled tartok. Gyorsabban visszajutsz a hátamon, s addig se kell hallgatnom, ahogy marják egymást. - > végignézek a többieken, s a tekintetem az égre siklik, ahol egy fényt látok a hegy mögül felszállni, s az űrben becsapódni, mire erős földrengés kezdődik. Gyorsan rugaszkodok el a talajtól, s emelkedek fel, hogy a levegőből figyeljem az eseményeket.

Utoljára szerkesztette Vutha (2009-10-01 20:14:26)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#302 2009-10-01 20:52:41

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Ko-Rel mellett odaér a csapathoz, és egyből kiadják a parancsot, irány a fény felé, így azonnal mehetnek is tovább.*
-Ami azt illeti, szerintem hamarosan vége. *Jegyzi meg a nő kérdésére, miután remegni kezd a föld.* - Csak attól tartok, nem lesz kedvünkre az eredmény. Egy kicsit gyorsabban haladhatnánk, ha... *Ko-Relre pillant, és elmosolyodik.* - Bocsáss meg egy pillanatra. *Mondja, mikor az asgardi szekcióhoz érkeznek, és odalép Thorhallához.*
-Üdv Thorhalla, talán emlékszel rám, látom, kicsit összerúgtad a port Landraffal, de nem kell ez most, vezesd le inkáb rajtam a dühöd, húzz be akkorát, amekkorát csak tudsz. *Thorhalla nem sokmindent fűz a dologhoz, de a feladatát elvégzi, persze Tao sem ment át mazoistába, csak éppenséggel jól tudja, mekkora ereje van egy asgardinak. Az ütés erejét elszívja, majd visszalép Ko-Rel mellé. A földrengés kezd egyre erősödni, a házak már alig bírják, így jobb nem az utcákon tartózkodni, sokkal inkább: felettük.*
-Tudsz követni? *Mosolyodik el Ko-Relra nézve, aztán a hatalmas energiát célirányosan leadja a föld felé, így gyakorlatilag egy hatalmasat ugrik, a házak fölé emelkedve, majd akárhányszor leérkezne, a becsapódás energiáit elszívja, és újra leadja - íme a tökéletesen rualmas becsapódás.*

Utoljára szerkesztette Tao (2009-10-01 21:01:24)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#303 2009-10-01 20:58:47

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Gyorsan oda érek a többiekhez, a hátra hagyott zöld óriást és a humoros srácot, most nem figyelem, csak előre próbálok koncentrálni a tömegre, de nagy a zűrzavar. Épp oda érek mikor Morsus épp leordítja a fejünket, kicsit hülyén jön ki számomra mikor én nem igazán tudom, hogy miről van szó. Csak azt a fura jelenség tűnik fel ekkor a távolban, amit valószínűleg Galactus idézett elő és úgy tűnik, hogy mi is oda készülünk . Nagy a mozgolódás nem látom át, hogy ki hova és azt se tudom, hogy nekem érdemes-e velük elindulnom a bolygó faló felé vagy inkább civil védelem mellet kéne- e dönteni. Rövid vacilálás után eldöntöm, hogy inkább maradok a városban és remélem, hogy jól döntöttem. Szóval inkább vissza indulok Hulkékhoz, ha ebben más nem akadályoz meg. Úgy tűnik a fent említett barátunk már megnyugodott és az előbbi ellenfelünk vakon tántorog és egy falnál keres menedéket, szóval egyenlőre kényelmesben tartok a helyszín fele.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#304 2009-10-01 22:00:56

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Úgy tűnt, hogy a szavaim végül úgy tűnt, hogy megnyugtatták, mert már nem csapdosott senkit sem az itt levők közül. A többiekre most így nem is nagyon tudtam odafigyelni, azt láttam és hallottam, hogy Jackie nincs éppen a legjobban, a lökött férfi úgy tűnt, hogy igen, de a másik, aki megtámadott minket nem volt túl jól. Odaléptem Hulk-hoz és barátságosan paskoltam meg a karját, hogy most már minden rendben lesz, rámosolyogtam bíztatólag, majd a társaság felé fordultam, akik elindultak az egyik irányba?
- Igen az a furcsa sisakos bántott, Galactus – bólintottam. – Az a kis társaság utána megy, szerintem, ha velük mész, akkor visszavághatsz neki azért, amit a szemeddel tett. És azt is bebizonyíthatod neki, hogy te vagy az erősebb.
Közben láttam, hogy az a mókás férfi is visszajött, ám ekkor még valami más is történt. Az égen furcsa fény jelent meg a rés felé, ami ott tátongott, majd pedig ezek után elszabadult a pokol idelenn. Felsikoltottam, amikor a föld megremegett, és nem messze tőlünk még az épületek falai is megremegtek, megrepedtek. Ekkor Landraf jelent meg mellettünk nem sokkal és Jackie-t felkapva odébb ment. Reszketve néztem körbe és akadt meg a szemem a földön levő alakon, aki nem sokkal korábban támadott meg minket. Ennek az Asgardiak elment a józan esze is? léptem reszketve néhány lépést hátra, miközben menekültem volna a földrengés miatt is amíg csak lehet.
- Segítene valaki visszavinni ezt az alakot a börtönbe? – kérdeztem hangosan a többiek felé fordulva, aki még itt maradt, Landraf és Tobias felé. – Illetve nem kellene valakinek a többiekkel menni, hogy megnézzék mi van a hegy mögött?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#305 2009-10-01 22:40:22

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A nő csak megcsóválta a fejét, amikor Morsus közölte, hogy indulás. Igazából őt nem zavarta, hogy most nem kapnak teleportálást, bár úgy sokkal gyorsabb és talán hatékonyabbak lettek volna. Sajnos egyet kellett értenie Tao-val, hogy igen hamar vége lesz mindennek, ha ez így folytatódik. A hegy felé kapta a fejét, amikor a fénycsóva kicsapott arra, amerről a Túlontúli őket figyelte. Majd csápok tűntek fel a résen a levegőben, és a föld pedig megremegett alattuk és megrázkódott az egész, közben a háttérben még mindig hallotta az Asgardi párost vitatkozni, illetve lassan egy harmadik is beszállt a szócsatába. Aggódva pillantott Tyler-re, de rajta is úgy látszott, hogy minden a legnagyobb rendben lesz vele, azt nem számítva, hogy igen pocsékul nézett ki a szakadt ruhákban. Úgy tűnt, hogy mindenki belemegy abba, hogy indulnak. Amikor végül már repült volna a levegőbe Tao elnézést kért tőle és odalépett a kissé tüzes asgardi istennőhöz. Ko-Rel felvonta a szemöldökét, amikor a férfi azt kérte a nőtől, hogy az üsse meg. Már éppen szólt volna, hogy ne tegye, amikor a fekete hajú nő kérdezés nélkül ütött is. Igaz az ütés már nem érte el a férfit, hiszen megállt előtte, majd pedig visszajött mellé.
- Igen érdekes módja az energiagyűjtésnek – mondta. – Szerintem neked lesznek gondjaid – majd Tyler felé fordult. – Ha nem érzi jól magát, akkor maradjon itt és pihenjen, ez orvosi utasítás!
Egy pillanatig még habozott ezek után, egy pillanatra megdöbbent, hogy először tegezett bárkit is az itteniek közül, majd pedig a levegőbe emelkedett és elindult a férfi után. Mivel a hangsebességgel volt képes repülni maximum, ezért a megszokottnál lassabban haladt, hogy Tao tudja vele tartani a lépést. Közben a csapat felett repült és körözött, hogy őket is szemmel tudja tartani miközben haladnak a megfelelő irányba.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#306 2009-10-02 01:12:00

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Landri karmolós megjegyzésére, csak elmosolyodom én magam is, de választ már nem kap. Ahogyan haladtam volna el, még láttam, hogy villámlást, hátrafordultam és megláttam, hogy egy nyíllal céloz rám, majd pedig amikor előtte a vesszőt lerántottam a fejemet, nehogy engem találjon el. Majd pedig elindult vissza a városba, gyáva féreg! Komolyan mondom, hogy nem hiszem el, hogy elmegy és nem hajlandó semmit sem tenni. Rendben! Nem vagyok hajlandó ezzel a féreggel tovább foglalkozni, most már komolyan nem. Állítólag az emberiség megmentője, de eddig nem tett semmit, csak végig mindig mindenkit hátráltatott abban, hogy a másikat mentse. A káosz istennője vagyok, talán én vagyok az, aki a legjobban lenézi a halandókat, erre még én is őket segítem és nem ellenük dolgozom.
< - GYÁVA KORCS! – kiáltottam még utána. >
Vutha felé fordultam, akinek ekkor hallottam meg a hangját. Megvetően néztem fel rá, hogy mennyire imádtam annak idején beverni a képét. Gúnyos mosolyra húztam az ajkaimat, még emlékszem tökéletesen, hogy mennyire próbálkozott, hogy bejusson az ágyamba, de ő maga is csak orrtörést kapott jutalmul. Soha sem tiszteltem ezt a valamit, ami még csak Asgardi sem volt, és azt sem felejtettem el, hogy a fajtámat ette ebédre. Nem olyan dolog, amit elnézek neki, és azt sem, hogy volt pofája rabszolgákat tartani. Az összest ki kellene irtani, valahogyan velük sem végeztek túlságosan jó munkát, amikor Muspelheim seregei ellen vonultak a mieink
< - Fogd be Vutha! – mondtam dühösen. – Már régen sem hatott meg a fellengzőséged, most pedig végképp nem fog! Még egy ilyen szó és féregként fogsz a lábam előtt könyörögni azért, hogy ne alázzalak meg még jobban! Valahogyan olyan szinten, ahogyan Thor előtt könyörögtél, hogy a szajhád után mehess Hela színe elé! >
Ezzel indultam végre odaértem a többiekhez és a gyáva kutya is megjelent, de még előtte Laaksonen sem tudta megállni, hogy ne kössön belém. Most komolyan szándékosan csinálta ezt mindenki, hogy nem tudja befogni a száját, amikor kellene? Tulajdonképpen tényleg csak azért kötekszik velem mindenki, mert Loki-t tisztelhetem apámnak? Komolyan mondom, hogy tényleg csak idióták vannak erre mindenhol. És ekkor derül ki, hogy még Morsus sem akar minket elvinni oda teleportál, hanem elvárja, hogy gyalog menjünk. Komolyan szükségem lenne térmágiára. Majd Amora megtanítja, ha lesz valamikor időnk erre az egészre.
< - Mintha nem éppen arra próbáltam volna rávenni kedves társainkat, hogy ne gyáva módon szökjenek meg, hanem tegyenek is valamit a többiekért! – vicsorogtam Laaksonen felé. – És előbb ajánlottam fel, hogy megyek, mint ahogyan te! >
Ekkor már éppen indultam volna el a kedves kutya felé, meg szóltam volna vissza, hogy arra sem lenne szükségem, hogy odamenjek hozzá, mert innen megsüthetném, amikor Tao lépett oda hozzám. Felvontam a szemöldökömet, hogy üssem meg? Néhány másodpercig csak töprengtem a kérdésen, majd pedig tiszta erőmből ütöttem. Azon a korábban látottak alapján nem csodálkoztam, hogy nem érte el az ütésem, majd pedig elfordult és elindult vissza a kék nőhöz, majd el a távolba a megfelelő irányba, majd végre eljutottam oda, hogy a kutya felé fordulhassak. Ám ekkor a távolból a hegytől fény száguldott a távolban levő rés felé és csápok nyúltak ki belőle. Volt egy olyan érzésem, hogy ez nagyon nem lesz jó, és valóban így lett, a föld megrázkódott igen erősen és nem akarta abbahagyni a rengést. Egy pillanatra dühösen néztem még Morsusra, hogy arra képtelen, hogy odavigyen minket, majd pedig, akkor gyorsan lerendezem a kutyát.
< - Nem Halla! – mordult fel Einar. – Felejtsd el! Indulj szépen a többiekkel! Majd máskor elintézed vele a gondodat, de nem most, a halandók fontosabbak! >
< - Neked! – vágtam vissza. >
De végül egy utolsó gyűlölköző és lenéző pillantást vetettem a kutyára, majd pedig a többiek után indultam a hegy irányába.

Mi lenne, ha odamennék és én szedném szét mind a kettejüket? De végül erre nem volt szükség, igaz, amikor fegyvert fogott a távozni készülő Hallára a férfi, akkor egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy most avatkozom be és védem meg a feleségemet, de végül erre sem volt szükség, mert nem megölni akarta, csak figyelmezetőt lövésnek szánta. Sajnáltam, hogy a férfi nem küldött előre, pedig a többiekért megtettem volna. Vutha avatkozott közbe. Komolyan mondom, hogy azok, akiket régen rettegtek ennyire ellágyultak volna? De hiszen még éltem, amikor száműzték, ott voltam a csatatéren. Ha így folytatja, akkor rövid úton belül, sült vagy bontott sárkány lesz belőle, ha nem még rosszabb. Majd pedig még Laaksonen is beleszólt az egészbe.
< - Ne – ráztam meg a fejemet Laaksonen felé. – Hidd el, jobban jársz, ha most nem kötekszel vele… inkább szedjük össze a társunkat és menjünk. >
Ekkor jött a figyelmeztetésem a nő felé, hiszen ismertem annyira, hogy megpróbáljon valamilyen módon visszavágni Thordin-nak. Nem értettem, hogy miért csinálta, amit, ennek így egyszerűen semmi értelme nem volt. elmegy, nem harcol, majd amikor visszatér szándékosan provokál mindenkit, főleg Thorhallát, hogy nekiessen. Pedig oda sem kellene mennie, hogy megölje. Landraf pedig újfent elvonult tüntetőleg. Thor nevére! Mindenki teljesen megőrült ezen a helyen?! Sőt még a föld is megremeg, mintha a bolygó szét akarna esni alattunk. Vutha-ra pillantottam, majd pedig megcsóváltam a fejemet. Lehet, hogy démon volt, de akkor sem akartam odáig alázni, hogy hátas legyen.
< - Te is beleszálltál a vitába – morogtam. – Gyalog megyünk, ahogyan nézem nem kell olyan messzire menni és addig is a kölyköt megpróbálom észhez téríteni. >
Ezzel Thordin felé indultam teljesen fegyvertelenül, vagyis nem nyúltam értük. A kezeimet teljesen lazán tartottam magam mellett a tenyereimet felé fordítva jelezve, hogy nem akarok neki ártani. Ha odaértem, akkor a vállára teszem a kezemet, ha hagyja, majd pedig igyekszem abba az irányba fordítani, amerre alapból is tartanánk a többiekkel.
< - Egy kicsit fogd vissza magad – mondtam halkan. – A saját érdekedben kérlek erre. Ismerem, hogy nem érdemes feldühíteni, ha amúgy is az és láthatóan bal lábbal kelt fel. Én sem vagyok képes örökké visszafogni, és ha így folytatod, tényleg megöl. Inkább gyere és nézzük meg együtt, hogy mi is történt a hegy mögött, ezzel segíted mindenkinek a legtöbbet jelenleg. >
Bíztam benne, hogy ez valamennyire hatott rá, hiszen teljesen komolyan gondoltam, amit mondtam. Ha jön, akkor bíztatólag mosolygom rá, ha pedig nagyon nem akar, akkor egy fejcsóválással hagyom ott és csatlakozom a többiekhez, akik már a hegy felé tartanak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#307 2009-10-02 08:05:24

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Thordin hergelően integet Halla felé, mikor az elballag, egy mosoly kíséretében. Utána pedig olyan gondolatok járják körül őt, melyekre sosem számított volna, hogy egyszer erre a pontra eljut. Gyilkoláson, és áruláson forog agya, hogy miként tehetne keresztbe minden jelenlévőnek. Önelégült mosollyal nézi a hegy felé távozókat, majd pedig komor szemmel nézi amint Einar megjelenik előtte, és szónoklásba kezd. Némán hallgatja, aztán mikor rá kerül a sor a válaszolásnál, egy mély levegővétel után leveszi válláról a férfi kezét. Lekezelően néz rá, és érzelemmentes hangon szólal meg mind ezek után.

<-Megbódítottad Thor uramat azzal, hogy megjelentél. Elméje ködös lett, és mind neked köszönhető. Felborítottad a rendet a világban, mert kiderült ki is vagy valójában. Ennél fogva pedig nem érdekel mit mondasz, vagy teszel. Rám nem vagy hatással. Sem te, sem a cafkád, sem pedig az a meggárgyult apád. Az asgardiak többé nem az én fajtám. Ostoba, bolond, és idióta mindegyik. Remélem Thanos kitapossa a beleteket, és én élvezettel fogom végig nézni. Húzz innen, de kolonc, mielőtt olyat teszek, amit még élvezni is fogok.

Ezzel befejezi amit akart, és vissza dől a támasztófalának. Végig nézi, amint mindenki eltűnik a láthatárról, aztán ha semmi és senki nem gátolja elvegyül a városkában. A fény, és Vérontó megjelenése nem hatotta meg, és nem is érdekli Thordint.

~Szolga nyelv… az asgardi beszéd, az szolga nyelv. Nem vagyok hajlandó többet használni. Nem vagyok hajlandó azon nyelven szólni, amit olyanok használnak, akik elmeháborodottak. A halandók beszédén szólok mostantól. Az ő életüket kell mentenem, azok közűl is csak azokat, kik rászorulnak. Nem pedig elfajzott mocskos képességeiknek hála magasabb rendűnek hiszik magukat. Mint sokan az ismertek közül. Undorító…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#308 2009-10-02 17:25:09

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Kezdi megunni ezt az egész toporgást, és főleg azt hogy többen egymást tépik. Ahelyett hogy végre tennének valamit.
Morsus elüvölti magát hogy indulás, úgy hogy neki is indulna. Csak az a kis enyhe földrengés akadályozza meg, ami úgy tűnik kihat az egész össze toldozott-foltozott bolygóra.
Sikerül talpon maradnia, ekkor Ko-Rel szólítja meg, miszerint jobb lenne ha maradna. Először elmosolyodik, mikor a nő megszólítja majd komolyabbra veszi a figurát.

-Eleget pihentem, hogy ne legyek útban. És nem hiszem hogy tükörbe tudnék nézni, ha nem segítenék nektek.-

Majd kicsit vidámabban hozzáteszi.

-Mellesleg még tartozol egy ebéddel. Már csak ezért is vigyázni fogok magamra. Remélem te is.-

Észrevette hogy Ko-Rel letegezte, úgy hogy ő is így szólította meg. Ha elmondta a mondandóját, a haladásra koncentrált, nehogy lemaradjon a többiektől, de azért egy fél mosoly szerűség megjelenik rajta ha Ko-Relre néz. Márpedig a tekintete elég gyakran odavándorol.

Kitör a zűrzavar, és földrengés is keletkezik. De ő csak áll, és megpróbálja kitalálni mit is tudna csinálni most hogy nem lát semmit sem. A közelében meghall egy hangot aki azt emlegeti hogy börtönbe kéne csukni ismét. Megszorítja a kardot és egy hirtelen, és erőteljes mozdulattal a hang irányába csap. Lehet hogy vak de nem fogla hagyni hogy megint börtönbe dugják.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#309 2009-10-02 18:07:42

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Einar intésére visszakozok, szeretnék még élni egy kicsit. És nem moszatként.

<-Rendben, csak kicsit ingerült vagyok. És ez nem róható fel a jelenlegi helyzetben, amit a bátyám sem könnyít meg.>

Ezután már csak azt figyelem ahogy a testvéremet próbálja meggyőzni. Eközben kitör az égi háború némi földrengéssel kísérve. Képtelen vagyok megállni hogy ne menjek közelebb a kettőshöz.

<-Ha igazán törődsz a halandókkal, segítesz nekünk. Itt nem sokra fogsz menni, ha az egész bolygó szétesik. A gyökerénél kell kiirtani a problémát.>

Farkas szemet nézek Thordinnal majd akár hogy is dönt a többiek után sietek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#310 2009-10-03 18:26:05

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Újabb rengések után az Asgardiak kicsi hegysége összeomlik és mindenki el esik ha akar ha nem. Ez menti meg Serena életét, mert Alexander a rengés miatt mellé vág. A föld lassan kezd beszakadni és a beton szét reped és a kisebb házak összeomlanak.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#311 2009-10-03 18:34:54

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk dühösen néz fel az égre Serena szavai után.

- Fura sisakos ember MEGHAL, amiért bántotta Hulkot! De… hol van a fura sisakos ember? Hulk nem tudja… és így Hulk nem tudja megmutatni neki, milyen erős Hulk!

Aztán újabb rengések jönnek, és Alexander kis híján megöli Serenát, mire Hulk dühösen lép oda, és hatalmas kezeivel körbefogja a férfit.

- MIT CSINÁLSZ TE ITT, KISEMBER? MIÉRT AKAROD BÁNTANI FEHÉR HAJÚ LÁNYT? FEHÉR HAJÚ LÁNY HULK BARÁTJA!

Ezalatt Vérontó már teljesen mozgásképes lesz, és hogy kevésbé legyen feltűnő, ismét felveszi emberibb alakját.

Redrose városának része 000nq

- Hmm… Mi van itt, mi van itt…? Sokan vagyunk, sokan, sokan, túl sokan. Most vajon kit kell lemészárolni, és kit nem? Illetve… mindenkit le kell, nem? Dehogynem! HAHAHAHAHAHAHAHA!!! De előbb informálódjunk, igaz? Igaz, igaz, igaz!

Vérontó elkezd le-fel járkálni, és végül Thordin mellett áll meg, és barátságosan rámosolyog.

- Üdv, barátom! Mi lenne, ha félretennénk minden eddig történt dolgot, és segítenék nektek? Elmondanád, most épp mi a nagy harci helyzet, és ki kivel van?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#312 2009-10-03 18:38:11

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Hmm… Mi ez…? Ki ez az őszes hajú fazon, aki cipel…? Egy férfi Serena…? Na ne már…

Ez az álom egyre bizarrabb.

Újabb rengést érzek, miután letesz a fazon, és lassacskán felülök, a fejemet fogva.

- Aúúú… Mi van már megint…? Hol is vagyunk…? Serena? Serena, merre vagy…?

Körbenézek, és homályosan mintha Serenát látnám… meg Hulkot… kezében azzal az elmebeteggel, aki kis híján megölt…

- Na jó… Próbáljunk meg felállni…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#313 2009-10-03 18:44:09

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Az a sárkány egész értelmes dolgokat mond nekem, de sajnos nem érek rá most vele foglalkozni, ahogy a többi asgardival sem. Miután a fiút arrébb vittem, ahol nem lehet baja a rengésektől, visszafordulok Hulk felé.

- Már megint földrengés… Nem lesz ez így jó…

De mi ez? Egy férfi kis híján megölte azt az ősz hajú lányt, és csak a szerencsének köszönhetjük, hogy nem történt nagyobb baj! Ó, én barom! Jobban körül kellett volna néznem!

- Hát még ilyenkor is egymással hadakoztok? Az ég szerelmére, ez asgardi vonás, ne kezdjétek ti is!

Egy vörös villanással jelenek meg a lány és Hulk mellett, és a zöld óriáshoz szólok.

- Hulk… Talán nem emlékszel rám, de én emlékszem rád… Illetve hallottam rólad, ez így pontosabb megfogalmazás talán. Egy időben Fandrallal, azzal a harcossal voltál egy csapatban, akiről engem klónoztak, és… Eh, mindegy, úgysem érted. Kérlek, ne öld meg azt a férfit.

Aztán az ősz hajú lány felé fordulok.

- Jól vagy? Az előbb nekem szóltál, igaz? Én nem követem a többieket, amíg itt nincs minden rendben. Ne haragudj… Előbb neked kellett volna segítenem, de álmomban sem gondoltam volna, hogy itt még valaki elkezd öldökölni ebben a káoszban… Hibáztam. A börtönbe… Máris visszaviszem, de hol ez a börtön?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#314 2009-10-03 19:03:03

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

~ VIGYÁZZ! ~ szinte kiáltotta Adia gondolatban.
Egy pillanatra nem tudtam, hogy mire is gondolt és hogyan, amikor már éreztem, hogy nem vagyok ura a testemnek, láttam az alakot karddal felém lendülni, tudtam, hogy hibáztam, amikor megszólaltam, hogy vigye valaki vissza a börtönbe, mert ezzel felhívtam magamra a figyelmet. Felsikoltottam, igazából Adia sem volt elég gyors és csupán pillanatok kérdése volt, hogy elérjen a kard, amikor egy újabb földrengés rázta meg ezt a helyet és a földre zuhantam a penge elsuhant felettem és reszketve néztem, ahogyan Hulk elkapta az alakot. Éreztem, hogy az ijedtségtől és attól, hogy igen erősen a fenekemre estem ismét megerednek a könnyeim. Reszkettem a félelemtől, egy pillanaton múlott az életem, mert nem a bűnözővel foglalkozott Landraf, hanem hogy Jackie-t kivigye… ez persze jó és minden, legalább neki nem lett baja, de… de… ökölbe zártam a remegő kezeimet, majd pedig felnéztem Hulk-ra.
- Köszönöm Hulk – mondtam szipákolva.
A következő pillanatban meghallottam még Jackie hangját is, hogy engem keresett. Próbáltam hangosan megszólalni úgy, hogy nem hallani a hangomon, hogy remeg, de ez elsőre nem sikerült, és másodikra sem, de végül csak sikerült rendes hangon is megszólalnom.
- Megvagyok! – mondtam hangosan.
Ekkor hallottam még meg Landraf hangját is, aki… istenem, ez a fiú még nálam is naivabb. Hogyan hiheti, hogy nem harcolnak az emberek? Vagy senki sem? Istenem, hogyan lehet ilyen? Azok után, ahogyan minket védett a Raft-on, vagy csak képzelődtem volna? Nem, emlékszem, hogy…
- Asgardi? – kérdezte Adia felháborodva – Hol éltél eddig? Mindenki ezt csinálja, minden élőlény… az emberi háborúkról nem hallottál soha sem? Kis híján meghalt miattad egy ember, mert ostobán mérlegeltél és feltételezed, hogy senki sem bánt senkit! Hol van az a valaki, akivel találkoztunk a Raft-on, egy normális harcos, aki az ártatlanokért csatázik és nem csak siránkozik?!
- Hagyd Adia – mondtam. – Igen én szóltam… hogy a börtön. Azt hiszem, hogy most omlott össze ott – mutattam az egyik épületre. – De lehet, hogy tévedek. Itt nem hiszem, hogy sokat segítenél, az emberek maguktól is tudnak menekülni, vagyis, akik mi nem tudunk harcolni, majd segítünk, de nekik harcosokra van szükségük. Még emlékszem mit mondtál a Raft-on Landraf, itt nem tudod megállítani a katasztrófákat, ahhoz ők kellenek…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#315 2009-10-03 19:18:12

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Még vissza se értem Hulkékhoz és megint földrengés, csak most nem a nagy zöld spanunk zúdítja ránk, a föld felrepedezik.
- Basszus, neee, ez most mitől? – próbálom kerülgetni a repedéseket és megállni a lábamon, de akármien ügyes vagyok nem sikerül kivételt képeznem azzal, hogy én nem zakózom, bár nem is igazán a rengés miatt borultam, annyira figyeltem az egyensúlyomra, hogy a saját lábamban estem el. Az utolsó kép mielőtt elestem, hogy a nem rég megvakult ellenfelünk épp Serena felé sújt le. De mire földet érek ezt már el is felejtem.
~ Húú ez kínos, remélem senki nem látta. Tombol a háború és ilyenekkel foglalkozok? Én se vagyok már formában.~ Elmélkedem magamban miközben feltápászkodok. A földről, ekkor veszem észre, hogy a vaksi ellenfelünk már Hulk kezei között pihen. Miután ezt nyugtáztam folytattam az utam a többiekhez. Amikor odaérek épp a börtönt emlegetik.
- Én is itt segítenék a karbantartásban, de lehet, hogy most egy masszívabb helyet kéne választani a fickónak. – mondom érkezésemkor, majd zsebre tett kézzel várom a további fejleményeket.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#316 2009-10-03 19:28:17

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Tao egész kellemesen érzi magát a házak felett replve, persze valójában nem repül, csak ugrál, vagy inkább pattog, de a hatás ugyan az, frissítő, és gyors. De nem elég gyors. A föld remeg, a házak leomlanak, a talaj megreped, akármi is volt az a fénysugár, nagyobb jelentősége volt, mint azt Tao elsőre hitte. Ez pedig nem csak egy kis rengés, mintha a bolygó akarna szétesni. Első lehetőség: eltűnni innen. Kicsit egyszerűbb lenne, ha az űrhajó, amivel jöttek, nem egy hegy kellő közepén feküdne. Második lehetőség: egyben tartani a bolygót. Aaaaha. Mi is a hármas terv?*
-Valamit ki kéne találni, mielőtt ez egész sárgolyó darabokra hullik alattunk. *Mondja Ko-Relnek, de a lehetetlenen kívül semmi nem jut eszébe. Mégse próbálhat meg a képességével összefogni egy bolygót?! Kell lennie valami megoldásnak.*
-Talán a másik csapat űrhajója még épségben van. Megpróbálhatnánk elkötni, és kimenteni innen az embereket. Te értesz az irányításához, nem? *Szól ismét a kék nőhöz, akiről még rémlik, hogy az űrhajóban ő próbált navigálni - több-kevesebb sikerrel.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#317 2009-10-03 19:35:12

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Még a levegőbe emelkedés előtt egy utolsó pillantást vetett Tyler-re, aki mondta, hogy most már minden rendben lesz vele. Arra egy kicsit elcsodálkozott, hogy a férfi hirtelen tegezni kezdte, hiszen ő Tao-nak mondta azt a mondatot, de ennek ellenére még elmosolyodott és biccentett, majd a levegőben folytatta a körözést a többiek körül. Innen a magasból látta, hogy odalenn megint megremegett a föld és a hangját is hallotta, majd még látta, hogy az Asgardiak kis hegye, amit kiemeltek a földből egyszerűen semmivé lett. Egyedül az a néhány személy, akik a levegőben voltak azok nem kerültek a földre. Egyelőre nem tudott olyan sok mindent tenni innen a magasból, ha leszáll, akkor ő maga sem tudja megtartani az egyensúlyát és a földre kerül, innen pedig szemmel tarthatja a társaságot legalább. A tekintetével igyekezte leginkább Tao-t és Tyler-t keresni, mert róluk tudta, hogy talán ők sínylették meg a legjobban az előző támadást Galactus-sal szemben, mert ott voltak igen közel hozzá és a robbanás mindkét férfit elkapta. Így őket figyelte, és ha valamelyiknek segítségre volt szüksége, akkor nekik segített. Tao fordult hozzá végül kérdésekkel, egy pillanatra elgondolkodott rajta, hogy mit is lehetne tenni, valóban el fog párologni alóluk a bolygó, ha ez így megy tovább és nem tudta, hogy hogyan is lehetne leállítani ezt az egész folyamatot. Az űrhajós ötlet pedig, nem tudta, hogy mennyi maradhatott meg a másik társaság hajójából.
- De igen el tudom szerintem vezetni, ha úgy alakulnak a dolgok – mondta. – Csak az igazat megvallva fogalmam sincs, hogy merre lehet az az űrhajó. Ha van ötleted, akkor elmehetünk megnézni, és ha gondolod vihetlek is, hogy gyorsabban haladjunk.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#318 2009-10-03 20:25:09

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Még egy utolsó bólintás Laaksonen irányába, majd pedig egy mély levegő kíséretében még megszólaltam.
< - Mindannyian ingerültek vagyunk – mondtam a fiatalabb férfinak. – Nem hibáztatlak, hiszen a fivéred nem könnyíti meg egyikünk dolgát sem. >
Ezek után azonban igyekeztem minden figyelmemet a testvérére összepontosítani. Miután elmondtam, amit szerettem volna, egyáltalán nem azt a reakciót kaptam, amit vártam volna. szomorúan hajtottam le a fejemet, majd néztem a szemébe a férfinak, a szemeiben csak bánatot láthatott, hogy azt kell hallanom, amit mondott. Megcsóváltam a fejemet, hogyan juthatott el ilyen messzire néhány óra alatt? Mi pattanhatott el benne? Én megpróbáltam mindent, hogy megmentsem Hallától, de ha ő nem hajlandó arra, hogy bármit is tegyen ennek érdekében, így tényleg nem nagyon tudtam semmit tenni vele. Thorhalla sem ért egyet Thor-ral, sőt gyűlöli is, ennek ellenére azt teszi, amit mindenki látni akar tőle, hogy valamelyest elfogadja a dolgokat és nem lázad jelenleg nyilvánosan és nem öl meg mindenkit. Igen, lehet, hogy a színészkedés emeli őt királynői rangra, míg ezt a fiút pedig a száműzöttek felé sodrója. Vettem egy újabb mély levegőt, soha sem hittem volna, hogy egy újabb királyi sarj előkerülése ilyen reakciókat fog valakiből kiváltani, mikor a népünket mentette. Ennyire nem látta volna?
< - Thor mindig is ilyen volt, akárcsak szinte minden Asgardi esküvő ilyen körülmények között zajlottak két harc közötti nagyon rövid időben. Engem nem érdekel, hogy ki vagyok, a királyom egyik hadvezére, vagy a fia, Hela egyik embere, vagy akár maga Odin – mondtam fáradtan és bánatosan. – A népem érdekei a legfontosabbak számomra, mint mindig. Nem várom, hogy megértsd, hogy miért tette Thor, amit, de annyit tudnod kell, hogy ezzel mentette meg a fajtának attól, hogy Loki két lánya esetlegesen egymással szövetkezve lerohanja Asgardot. A királyod a népéért tette, amit, de ha ezt nem látod, hát nagyon sajnálom, és nem hiszem, hogy megtudnálak menteni attól, ami rád vár. Ha azt, amit tett gyengeségnek fogod fel… mindegy. De még egy sértés valaki felé is, bárki legyen az, a becsületem nem engedi, hogy tovább tűrjem, és párbajra kell, hogy hívjalak, ha ennek vége. >
Elindultam tőle visszafelé a csoporthoz, még hallottam Laaksonen hangját is, ahogyan a fivérével próbál szót váltani, de úgy tűnt, hogy az is mind hasztalan. Végül a másik férfi is elindult vissza a többiekhez, bevártam, amíg odaért mellém és vele együtt haladtam tovább. Én mindent megtettem, ennél többre én sem voltam képes, fájt, hogy így vélekedett és azt, hogy a szavaival minden kétséget kizárólag aláírta a halálos ítéletét is. Ha nem lettek volna ezek a feltételek, hogy minden összeomlani készült, akkor már most párbajra hívtam volna a sértések miatt, de nem volt itt az ideje és a helye sem ezeknek.
< - Szánom a fivéredet – mondtam halkan. – Mindent megpróbáltam, de nem hiszem, hogy ezek után képes lennék megóvni őt a későbbiekben. Sajnálom! Egyet még kérlek árulj el, mitől lett ilyen? Korábban teljesen normálisnak láttam, de ahogyan a népünk megmentése került előtérbe… >
Ekkor egy újabb földrengés után a földön kötöttem ki újra, ez így nagyon nem lesz jó, hogy ennyire háborog. Ki kell, hogy tartson maga a bolygó, amíg lerendezzük az egészet, valahogyan egyben kellene tartani. De a hogyan volt az igazán jó kérdés, feltápászkodtam a földről, majd lenyúltam a kezemmel Laaksonen felé, hogy felsegítsem és haladhassunk tovább a célunk felé.

Einar-t kerestem a tekintetemmel és megláttam, ahogyan a kutyával beszélgetett, vagyis még hallottam is, hogy mit. Most komolyan arra pazaroljam az erőimet, hogy megöljem azt a férget, vagy pedig bőven elég lesz azok után, hogy visszaértünk. Thor maradt, majd gondolom itt segít a halandóknak, Morsus úgyszintén nem mozdult, csak egy helyben próbálkozott azzal, hogy talpon maradjon. Így, ha Thena jött, akkor mellé zárkóztam fel és az ő oldalán haladtam a megfelelő irányba. Einar utolsó szavait még hallottam a kutya felé. Nem volt teljesen helyes, amit mondott, attól, nem kellett tartania Asgardnak, hogy Hela és én szövetségre lépjük valaha. Egyetlen alkalom lesz erre, de azt akkor senki sem fogja túlélni, és azt pedig még mindig úgy hívták, hogy Ragnarök. Laaksonenre nem voltam kíváncsi, így nem mentem oda hozzájuk, Landraf már megint valakiket menteni akart, de hallottam a távolból, hogy valaki csúnyán kiosztotta szegény pici naiv kisfiúnkat. Vutha továbbra is alig találja a helyét, még mindig nem szedte volna magát össze, hogy elküldtem melegebb éghajlatra? Több más pedig igazából nem volt ezen a helyen, akit létező személynek vettem volna. Amora ott maradt Thor mellett, nem volt még mindig jó állapotban a csata bizonyára teljesen kimerítette főleg, hogy nem sikerült még a korábbi csatát, amit Einarral vívott sem kihevernie. Skurge pedig itt cammogott nem messze tőlem. Igazából messzire sem sikerült eljutnunk, mert egy újabb földrengés rázta meg az egész helyet és a földön kötöttem ki. Dühösen szorítottam ökölbe a kezem, miközben a hegy felé néztem, így soha sem fogunk oda eljutni.
< - Inkább vulkánok törnének ki – morogtam az orrom elé. – Azzal legalább valamit kezdeni is tudnék. Nem tud valaki bárhonnan egy földmágiával foglalkozó személyt keresni, aki lenyugtatja a háborgó bolygót? >
Hatalmas dördülések, több ház is megadta magát és összeomlott, akárcsak az a kicsiny hegy, amelyiket Thor emelt ki számunkra a városrészen. Néhány másodpercnyi levegővétel és megbizonyosodás után, hogy nem remeg a föld tápászkodom csak fel a ismét, majd pedig igyekszem a tovább haladni a hegy felé és a lehető legnagyobb távot megtenni azelőtt, hogy újabb földrengés a földre küldené az egész társaságot.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#319 2009-10-04 11:50:35

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

~Tudnak ők. Az a férfi… pff… azt hiszi a testvérem. Nem tudom, hogy valóban igaz-e, de az biztos, hogy most semmi szükségem sincs a rokoni támogatásra. Eddig nem segítettek nekem, nem mutatkoztak meg, akkor most már ne is jöjjenek. Elég volt a sok esztelen asgardiból. Landraf jól látja. A halandók élete a fontos. Ha tehetném nem is lennék asgardi… nem… nem így van. Ha tehetném, megfosztanám Thort, Hallat, Laaksonant, és mindegyik ostobát eme rangtól. Mert csak szégyent hoznak az istenekre. Ez az Einar pedig az egyik legrosszabb. Megjelenése káoszt idézett elő. Még hogy mindig háborúk között történtek az eskük. Baromság… anyám és apám akkor mért nem abban az időpontban kötötték össze az életüket? Ígérem, hogy se Einar nem fog életben maradni, ha rajtam múlik, sem pedig az az áruló állítólagos testvérem. Mind kettejük a halál szakadékán fognak állni, ha lehetőségem van rá, és könnyeden lököm be őket oda. Áruló banda.

Einar szavai választ kívánnak, amit Thordin meg is ad. Érdektelen, lekezelő mosoly húzódik végig az arcán, aztán végig méri a férfit kihívóan. Még továbbra is támaszkodik, és nem éppen van szándékában a tiszteletet megadni azzal, hogy kihúzza magát. Hisz elvégre Thor fia, és nem mellesleg egy hadvezér is. Így pedig megérdemelné a tiszteletet, csak úgy látszik nem Thordintől.

-Asgardra, és Midgardra esküszöm, hogy ha bármikor is alkalmam van, megöllek. Téged úgy, mint mindegyik árulót. Egyesével. Szépen lassan. Kivéreztetlek benneteket, mint egy disznót. Takarodj el innen, és többször nem szólok. Ha most kard lenne kezemben, azonnal lemetszeném fejed. Kotródj te féreg.

Ezzel pedig elfordítja a fejét a férfitől. Pár pillanatig néma, majd pedig mély hangon ordít oda Laaksonan felé.

-Nézz a hátad mögé testvér, mert ha figyelmetlen vagy, kezedben tarthatod fejed.

Majd pedig elneveti magát. A nevetése még hallatszik egy kis ideig, ami egyre elhalkul. Figyeli a kis társaságot, akik lassan elbaktatnak, de Thordinnak esze ágában sincs utánuk menni. Amikor épp megindulna, megremeg a föld, és összerogy. Nehéz vértjével együtt próbál felkelni, mikor vége, és dühtől forrva néz fel az égre. Előtte suhan el egy páncélos, aki szintén csatlakozik a kis csapathoz, akik elvonulnak Redrose környékéről. Az asgardi ekkor hátat fordít, és épp indulna be a halandókat menteni a rengés okozta károk miatt, de valaki megjelenik, akire nem számított volna.

-Figyelj rám. Az a harci helyzet, hogy van egy banda, aki méltósággal elvonult arra…

Mutat a csapat felé.

-… hogy ki kivel van? Az biztos, hogy én a mocskos asgardi kutyák ellen vagyok. Azt javaslom te is fogd az én pártomat, és tekintsd őket ellenségnek. A többiek engem nem érdeklenek.

Komor hangon mondja, csekély érzelemmel az arcán.

-De ki is vagy te tulajdonképpen?

Kérdez gyanakvóan.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#320 2009-10-04 12:10:26

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Magasan repülve, a földrengésre fittyet hányva jelenik meg a kis csapat felett Centurio. Páncélja mögül lenéz a társaságra, majd pedig lassítani kezd, és ereszkedni. Hamar oda ér Ko-Rel mellé, majd pedig némán haladt mellette, ameddig persze a nő is az égben volt. Nem szólt egy szót sem, néma volt, nem éppen beszédes kedve van. Tekintve az egész helyzetet. Bár nem tudja hová is vonulnak pontosan társai, de velük tart egyelőre nem kíváncsiskodik, csak halad.

~A bolygó úgy tűnik kezd széthullani. Muszáj mihamarabb tenni valamit. Különben az általunk ismert világ megszűnik létezni. Legalábbis valami ilyesmit magyarázott az a Túlvilági, vagy kicsoda. Bár nem tudom, hihetek-e a szavának. Jó lenne azt is tudni, hová tartunk, hisz Galactust minden bizonnyal nem győztük le. A halandók veszélyben vannak. De… Thor is köztük van, szóval nem hiszem, hogy gond lenne. Wakandában bebizonyította nekem, hogy rászolgált a vezetői címre. Így nem kételkedem benne.

Ekkor alább repül, és az egyik férfi feje fölé ér, majd pedig megszólítja őt. Nem sok érzelemmel érdeklődik, hallani hangjában, hogy csak tömören akarja tudni a választ. Nem kér regéket, vagy a bővített választ, egyszerűen csak az úti célt.

-Hová megyünk uram?

Kérdi meg Tylert. A válasz után csak bólint, és a magas égbe repül vissza, ahol szemmel tartja a társaságot, és az előttük lévő utat. Nem tudni mire számíthat, így árgús figyelő szemmel pásztázza a környéket. Egyik kezét előre nyújtjam, és büszkén, magabiztosságot sugározva halad azon tempóba, amit diktálnak neki.

Redrose városának része Be73c0ded2959130

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#321 2009-10-04 12:40:36

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A bolygó továbbra is szét esőben van. Egy erősebb rengés pedig mindenkit földre küld aki nem repült vagy lebegett. Ő is hátra zuhan, meglepetten és fájdalmasan felkiált. Majd a karjához kap, egy élesebb kő darab felhasította a bőrét, igaz csak felületesen. De azért elég kényelmetlen. Tép egy kisebb darabot a pulóveréből és úgy ahogy bekötözi. Fel áll és elszántan meg indul a többiek után. Válaszol a páncélos kérdésére de csak tömören.

-Galactus és Thanos felé tartunk.-

Felveszi a többiek gyorsított tempóját, és ha jön egy újabb rengés igyekszik nem hanyatt esni ismét.

A rengés miatt a csapása nem talál és ismét a földre kerül. Majd Hulk kezei között találja magát, aki ordítva szidja amiért a ősz hajú nőt merte bántani.
-Elegem van belőletek...-
Szólal meg talán most először mióta rá támadt a kis csoportosulásra. Fel emeli a kardját és a teljes erejével amit Thanostól kapott lesújt Hulk kezére. Nem nehéz a célzás hisz érzi hogy merre van a behemót keze, és elég vastag is hogy eltalálja.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#322 2009-10-04 13:16:58

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Dühösen fordulok el Thordintól dühösebben mint szeretném. Talán mégsem volt az olyan rossz hogy Amora törölte az emlékeit. Ha nem tette volna meg akkor valószínűleg Asgardon is ugyan oda jutott volna mint itt.
Einar be vár és együtt haladunk tovább. Ha Einar beváltja az ígéretét a testvéremnek befellegzett. Nem fog tudni két percnél tovább talpon maradni egy több szász éves harci tapasztalattal szemben.

<-Nem tudom mi lelte, azt hiszem valami eltört az elméjében. Igazából nem ismerem csak rövid ideje. Nem rég derült ki hogy féltestvérek vagyunk.>

Meghallom Thordin eszement és elmeháborodottságra utaló mondatait. Einarra pillantok.

<-Hagyd nagyobb szüksége van ránk többieknek.->

Pedig én is nehezen türtőztetem most már magam. Az újabb földrengés hatására földre zuhanok majd, Einar kezét elkapva ismét függőlegesbe küzdöm magam, és haladunk tovább a többiek nyomában.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#323 2009-10-05 21:39:36

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Bár hőseink megindulnak,d e az egek megszakadnak és a viharok vissza lökik őket vagy a föld felszakadó darabjaiból teremtett zápor.

- A háborúnak vége! - szólal meg egy égi hang - A Túlontúli meghalt...

Az égből villámként csapódik be valami a hőseink elé. Az égi fényre, minden remegés és mozgás megáll. Alak formázódik ki lassan.
Redrose városának része 287763-32500-thanos_super

- Már csak Thanos van!

Redrose városának része 796681-immense_power_super

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#324 2009-10-05 21:46:07

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk felordít Alex csapásától, de egy kard nem sok kárt tud tenni a zöld behemót bőrében, és ezzel most végképp feldühítette őt a férfi.

- KISEMBER AZT HISZI, BÁNTANI TUDJA HULKOT! MAJD HULK MEGMUTATJA, MILYEN AZ, HA BÁNTANAK VALAKIT!

Ezzel Hulk teljes erejével a legközelebbi épület falába hajítja a férfit…

Közben Vérontó Thordinnal társalog.

- Úúú, egy hősies banda, akik legyőzik a rosszarcokat? Nagyon jó! Az asgardiakat peidg – micsoda véletlen! – én is rühellem! HA! Menjünk, és rohanjuk le őket, pajtás! Csak te meg én! Amúgy meg szólíts csak Alexnek!

Vérontó elmosolyodik azon, hogy a férfi nem ismeri őt ebben az alakjában, ami már a társaságból nem mindenkiről mondható el. Amikor megjelenik Thanos, el is neveti magát.

- HAHAHAHAHAHAHA!!! Odanézz, tesó! Most aztán benne vagyunk a grízben! Az ott a naaaaagy és félelmetes Thanos! Lehet, hogy vele kéne inkább tartanom…?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#325 2009-10-05 21:51:22

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Azt mondom, bazsalikom!!!

Alig érek Serenához és Hulkhoz, a nagy behemót máris elhajítja azt az elmebeteg fazont, és kis híján nekem dobja.

- AZTAKIFLICSÜCSKÖSMINDENITNEKI!!!

Megvakarom a fejem, mert nem igazán értem, kivel van most Hulk, meg aztán… itt ez az ősz hajú fickó is, akinek nem jut eszembe a neve.

- Ööö… Hali… Minden okés, Serena?

Amúgy vajon ki a távolban az a félelmetes alak, aki megjelent?

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:49

#326 2009-10-05 22:01:58

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

- Ó, te jó ég… Hulk, mit művelsz?!

Nem jutok el semmiféle börtönig vagy egyéb épületig, mert az óriási szörny elhajítja az ellenséges férfit. Segítenem kéne neki, de közben hallom az ősz hajú lány hangját…

Mi is a neve…? S… Serena, igen! A Raft, hát persze! Már azon a pokoli helyen is találkoztunk! Szegény lány…

Bár… amit mond… Nem is ő, hanem az a másik élőlény benne, az a szimbionta…

Felingerel…

Én segíteni szeretnék mindenkinek, akinek tudok, de az asgardiak és most a halandók is csak ugyanúgy elutasítanak és kioktatnak… Ezt már BAROMIRA UNOM!!! Az asgardiaktól nem vártam mást, de MÉG ŐK IS?!

A vörös fény eluralkodik rajtam, és hatalmas dühöt érzek…

Hirtelen megragadom Serena nyakát, és egészen közel hajolok hozzá.

- Utoljára beszéltél így velem, halandó! Hajlandó voltam segíteni nektek, és te KI MERSZ OKTATNI?! Nemrég még halott voltam, a nyomorult asgardiak pedig magasról tesznek rátok, DE ÉN NEM, ÉS EZ A HÁLA?! PONTOSAN tudom, milyen lehet az emberi természet, hiszen a legsötétebb vállalatnak dolgoztam a Földön, de REMÉLTEM, hogy legalább ebben a káoszban nem egymás gyilkolásával fogtok foglalkozni! ÉS NEM SIRÁNKOZOM!!! MEGMUTASSAM, MILYEN ERŐ LAKOZIK BENNEM???

Mi…?

Ahogy feleszmélek, riadtan engedem el a lányt, és hátrébb lépek…

- Miért… Miért kell engem hibáztatni állandóan? Hibáztam, igen, nem néztem körül megfelelően, de… hibázni emberi dolog… Nem… érdemeltem ezt…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#327 2009-10-06 09:25:34

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Úgy tűnt, hogy Tao-nak nem volt igazán ideje arra, hogy válaszoljon a nőnek arra, amit az mondott neki. Viharok miatt volt nehéz a levegőben maradni, a földből kiszakadó darabokat is kerülgetni kellett, nem csak a földön, hanem a levegőben is gondok voltak ebből. Szinte minden idegszálával arra kellett koncentrálnia, hogy a levegőben tudjon maradni és a szelek ne taszítsák vissza a földre és a törmelékek miatt ne legyen semmilyen komolyabb sérülése. Hamarosan, nem mintha addig sikerült volna túlságosan sokat haladniuk, amikor egy hang szólalt meg. Ko-Rel döbbenten nézett a hang irányába, amikor meghallotta, hogy a háborúnak vége van, de az egész tovább fokozódott, amikor a hang azt mondta most már, hogy a Túlontúli meghalt. Akkor ezért akart ennyire szétesni a bolygó. Ha tényleg igaz, hogy meghalt, akkor nem lesz semmi, amivel vissza tudják fogni a bolygót attól, hogy ne essen szét és Galactust pedig nem fogja az érdekelni, ami idelent van. Ha nem tesznek valamit, akkor mindannyian meg fognak halni. Leszállt a földre és megállt Tao mellett, ha a férfi végre nem pattogott ide s oda tovább. Thanos maradt… a név ismerős volt neki a Galaxisok közötti vándorlások során. Egy titán, és ha most képes volt arra, hogy legyőzze a Túlontúlit, akkor nekik vajon lenne esélyük arra, hogy kezdjenek ezzel az alakkal egyáltalán valamit? Egyelőre csak figyelt, nem akart még támadni, majd ha a többiek úgy döntenek, hogy megtámadják az alakot, akkor besegít nekik, de egyelőre csak figyelte a titánt és várta, hogy még mond-e nekik valamit.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#328 2009-10-06 09:43:34

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A másik alak, aki engem is megpróbált megtámadni tovább küzdött azok után is, hogy Hulk körbeölelte, az a furcsa férfi, aki nem mutatkozott be egyelőre, de egy ideje itt volt, csak beszélt, hogy masszívabb helyett választana a bűnözőnknek, mire Hulk szó szerint hozzádobta az egyik közelben álló falnak. Ezt talán nem így kellett volna megoldani, de igazából nekem beleszólásom sem volt abba, hogy miként oldja meg az ellenünk irányuló fenyegetést. A földön még mindig nehéz volt megállni a folyamatos rengések miatt, amikor a hegy felől egy hang szólalt meg, éppen néztem volna el a hang irányába, hogy ki is lehetett az, aki megszólalt. A Túlontúli halott volt ezek szerint, akkor hát ezért tiltakozott ilyen hevesen a bolygó, amit ő épített? Kicsit távolabbról ekkor hallottam még Jakcie-t is, hogy kérdezi, hogy rendben vagyok, már válaszoltam volna, amikor Landraf körül megláttam felvillanni valamilyen vöröses fényt, majd pedig láttam mozdulni, valami furcsa érzésem megint lett az egész előtt, mint az utóbbi időben, ha veszély fenyegetett minket, majd felsikoltani sem maradt időm, amikor megragadta a nyakamat. Rettegve néztem fel a férfira, a kezeimmel próbáltam az övébe kapaszkodni, hogy lefejthessem magamról. Próbáltam levegő után kapkodni és páni félelemmel hallgattam, amit mondott. Nem csoda, hogy olyan jól megértik egymást Nikita „barátnőjével”, hiszen úgy tűnt, hogy az, amit Landraf-ból korábban láttam, csak egy remek álca volt, hogy a mi oldalunkon állt. Az utolsó hangos szinte kiáltása után igyekeztem felsikoltani, de végül mégsem ölt meg, hanem csak elengedte a torkom és hátrébb lépett. A lábaim nem tartottak meg és sírva rogytam le a földre, majd igykeztem a földön mászva minél távolabb kerülni tőle.
- Hogy nem érdekeljük őket? – kérdeztem sírva miközben nagy nehezen megszólaltam. – Ők voltak, akik idejöttek, hogy megmentsenek minket, amikor az ellenség ránk támadt, mindannyian nem volt kivétel, ők voltak az elsők, akik Galactus ellen vonultak, hogy minket védjenek… még téged is feltámasztottak, tudom, láttam, hiszen én vittem oda nekik a testedet, miután az a kardos alak hozzánk dobta, az a japán…
Egyszerűen nem értettem, hogy mitől lett ilyen, hiszen eddig olyan rendesnek és kedvesnek tűnt. Talán tényleg csak eddig tartott az álca?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#329 2009-10-06 10:22:11

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A föld tovább rengett, így igazából már az is megfordult a fejemben, hogy nem vagyok hajlandó tovább menni innen, majd megoldja a hadakozást az, aki akarja, ugyanis nem fogom azért a saját erőimet kimeríteni, hogy odaérjek. Ezen feltételek között meg főleg, hogy nem fogok így tenni. Igazából a halandók közül egyedül Morsus volt az, akire azt mondtam, hogy életben maradhat, az Asgardiak közül pedig Einar, de mind a ketten tudnak magukra vigyázni, így pedig komolyan minek törjem magamat. Szinte minden igyekezetemet az vette el, hogy megtudjak maradni a lábamon és ne kerüljek újra le a földre. Nevelőapám és Björnulf is már üvöltözne velem, ha látná, hogy a kardomat arra használom fel, hogy talpon tudjak maradni, de lássuk be, semmi kedvem sem volt újra a földön kikötni, hogy onnan lassanként kelljen felkelnem. Hallottam a hangot, aki közölte, hogy a Túlontúli meghalt, a hang ismerős volt, hiszen már hallottam, csak nem ez az az alak, aki korábban ott volt a másik hajón is, a lila bőrű alak. Pillanatokkal később a társaság közelébe teleportált és igen, amikor a nevét is mondta, akkor már beugrott, hogy ki is volt ez. Az, aki a legelőször lépett le a gonoszok oldaláról, hogy egyedül is megold mindent. Gondoltam, hogy elindulok felé, hogy a többiekhez csatlakozzam, ám a szemem sarkából vöröses fényt láttam, így arra kaptam a fejemet, Landraf-ot láttam meg, miközben az egyik halandó nyakát szorongatta, a másik nyivákoló halandóét, azét az őszajúért. Érdeklődve vontam fel a szemöldökömet, amikor meghallottam, hogy halandónak nevezi a lányt. Gúnyosan mosolyodtam el, amint meghallottam, hogy miket mond neki. Elégedett voltam, úgy tűnt, hogy igen remek munkát végeztem és igazán megérte felkelni a mai napon. Hangosan üvöltött szinte a halálra rémült lánnyal, így nem mozdultam, hanem az igen kellemes jelenetet néztem. Még egy kis ráfordítás kell és az lesz Landraf-ból, aminek lennie kell, hogy milyen erő lakozik benned drágám? Egyelőre nem tudjuk, de el fog jönni az ideje, hogy ezt is kiderítsük. Olyan szívesen néztem volna végig, hogy kitöri annak a kis libának a nyakát, de a legnagyobb bánatomra nem tette meg, hanem csak elengedte. Gúnyos mosolyra húztam az ajkaimat, valami mássá fog válni, mint ami most. Azt hitte, hogy ilyennek fogom hagyni? Talán feltűnt neki, hogy azzá fogom tenni, amivé én akarom? Komolyan annyira jó volt az ilyen kis jelentéktelen senkikkel játszadozni, és csak azért, mert megtehettem. Hallottam Thanos hangját, de nem nagyon érdekelt jelen pillanatban, magamban kacagtam fel hangosan és hosszan. Nem volt meg benne az erő hozzá, hogy megállítson és ahhoz sem lesz, hogy visszafogja azt, amivé válni készült. Még néhány másodpercig mosolyogva figyeltem Landraf-ot, majd pedig megfordultam és elindultam a többiek felé, akik most jelenleg Einar-t és Laaksonen-t jelentették és nem sokkal később meg is érkeztem hozzájuk.

Bármennyire is igyekeztem úgy tűnt, hogy semmi sem használt. Már távozóban voltunk, amikor a sértések sora ismét a hátunkba zúdult. Nem állt szándékomban megállni, vagy pedig ezzel foglalkozni, ha ennek az egésznek vége párbaj lesz, ennyivel tartoztam mindazoknak, akiket megsértett. Úgy neveltek, hogy mások becsületét mindig megvédjem és ezek szerint fogok most is eljárni. Igazából az sem érdekelt volna, hogy a legfontosabb személy Asgardon, akkor is kihívtam volna párbajra. Általában nem szokásom ilyet tenni, ha a másik személy a sértett meg tudja védeni magát, vagy nem érdekli, de jelen esetben túl sokakat sértett meg, számomra fontos személyeket ahhoz, hogy ilyen könnyedén hunyjak szemet az egész felett. Halványan mosolyodtam el, amikor Laaksonen arra próbált rávenni, hogy ne menjek vissza és ne most hívjam ki párbajra.
< - Nem fogok visszamenni, én nem vagyok Halla, hogy az érzéseim szerint cselekedjem – mondtam. – Az észérvek célravezetőbbek, noha talán emiatt kiszámíthatóbb vagyok nála… >
Ekkor szólalt meg egy számomra roppantul ismerős hang, ez így nagyon nem volt jó, mind a Túlontúli halott volt és nem maradt más csupán Thanos? Akkor ez azt akarta jelenteni, hogy megszerezte az erejét? Hallát láttam meg közeledni kettőnk felé, ha Thanos megmaradt, akkor bármikor bárkit elpusztíthat innen, pedig mindeknek haza kellett volna jutnia. Első körben pedig engem fog árulónak tartani, mert nem tartottam már vele, hanem pontosan az ellenkező oldalon álltam. Amint Halla odaért hozzánk csak egy pillantást vetettem rá, majd pedig Laaksonen-re, végül pedig a titánra magára. Nem igazán tudtam, hogy mennyire lesz meggyőzhető, de harc előtt mindenképp megérte megpróbálni, hogy legalább esetlegesen csak én legyek az, akinek baja származik ebből és ne pedig mások.
- Nem Thanos – mondtam és közelebb léptem a titánhoz. – Ezzel itt mindennek vége van, nem csak a háborúnak! Küldj mindenkit vissza oda, ahonnan érkezett, majd pedig te is térj haza.
A lila bőrű lény szemébe néztem rezzenéstelenül és így vártam a válaszát arra, amit mondtam neki.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#330 2009-10-06 10:50:24

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

Nagyon úgy tűnt, Thordin megtalálta a számára legjobb szövetségest. Bár még továbbra sem volt fogalma arról, kivel is kezdett lepaktálni, ellenben ha kiderül, minden bizonnyal már nem is érdekli. Egy valamit tart fontosnak. Még pedig kivonni a forgalomból mind azokat, akik számára szálkák szemében. A jelen lévő asgardiakat, Landrafal kivéve. Mivel a férfi egész végig a halandókért küzdött, és ez az ami elnyerte Thordin tiszteletét iránta. Hallgatta Vérontó szövegét, bár tekintetét nem irányította felé. Az elhaladó csapatot nézte. Mikor befejezte első monológját, kis hatásszünet után Thordin komoran nézett az új társa felé. Lenézett rá, majd pedig mosoly jelent meg arcán.

-Leszámolni velük? Itt és most? Nem tudom igazából ki a franc vagy… Alex, de jól mondod. Itt az ideje befejezni amit elkezdtem. Végleg. Pontot teszünk a halálukkal, halandó. Menjünk…

Ezzel elindulnak, és a rengéseknek hála párszor bukdácsol a férfi, de leküzdi a környezeti hátrányt, és beéri Vérontóval a hősök seregét. Thanos megjelenésén hangosan kacagni kezd. Úgy tűnik mint ő, és Alex is jót mulatnak a megjelenésén. Bár az kétséges, hogy egy azon okból nevetnek a titán feltűnésén.

~Végre… most tapasztalják az ökrök, hogy milyen az, mikor esküvőt szerveznek a harc helyett. A nagymester, az a túlvilági, vagy ki meghalt. Hála Thanosnak. Jobban mondva hála az asgardi kutyáknak, akik nem látnak túl a csip-csup ügyeiken.

Ekkor Vérontó szövegére válaszol komor, és érdektelen arccal.

-Nem érdekel. Engem csak az asgardiak halála az, ami éltet. Ha ehhez Thanossal kel lepaktálnom megteszem. Ha majd Helaval kell számolnom, nem érdekel. Bármi az ára, Thor, és a rusnya dögei, megdöglenek. Alex… azt teszel, amit akarsz, de én bevégzem a valódi istenek dolgát. Megölöm Thort!

Ezzel Thordin átveri magát a tömegen, nem érdekelve kit kel elállítani az útjából. Ha kell fellöki azokat, kik nem engedik át. Már akit tud, és Thanos elé lép. Végig néz rajta, majd mellé áll, már ha lehetősége van rá. Undorral néz végig az előtte lévőkön, aztán gúnyosan elneveti magát.

-Titán! Fogadj szolgáddá, és adj nekem hatalmat, hogy végezzek ellenségeiddel. Cserébe bármit tehetsz velem!

Hagyja el szavai száját, miközben a lila bőrű lény szemébe néz.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#331 2009-10-06 11:01:46

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

A vihar, és a rengések nehezítik Centurio égben maradását, de próbál megbirkózni vele. Aztán kiszúr valamit. Egy férfit, aki eléggé agresszívan cselekszik egy nővel szemben. A páncélos Serena mellé száll le, majd felsegíti őt, ha igényli. Landraf felé pedig csak egy farkasszemet ereszt, már ha viszonzásra lel, és párszót.

-Fogd vissza magad, különben szitává lőlek, fiam!

Ezzel pedig a nő felé fordul, és bíztatóan marad mellette. Kis idő elteltével, pedig megjelenik Thanos. Centurio szinte azonnal felkapja kezét, szét tárja tenyerét, és a Taszítósugár fénye már gyúlni kezd. Nem lövi el, csak hallgatja a lény szavait. Mikor megtudja a páncélos, hogy a Túlontúlinak vége, leereszti karját, és kissé fellélegez.

-Vége… vége a játéknak.

Majd pedig egyetértően tekint Einar felé, mikor közli, hogy küldjön haza bennünket. A férfi van olyan hiszékeny most, hogy ez meg is történik. Mikor viszont egy valamelyest ismerős arc jelenti ki, hogy átpártol a titán mellé, csak szánalmas tekintettel díjazza a férfit.

~Miféle gyenge ember az ilyen?

Fut át agyán a gondolat, majd pedig várja a csodát…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#332 2009-10-06 13:11:02

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Tao nem tud válaszolni Ko-Relnek, mert az állandó viharos széllökések folyton arrébb lökik, koncentrálnia kell, hogy az ilyen irányú energiákat is visszafogja, végül inkább úgy dönt, jobb, ha padlót fog. Kisvártatva Ko-Rel is leszáll mellé, így már együtt figyelik a megjelenő idegent, aki arról beszél, hogy a Túlontúli halott. Thanos nem volt a jófiúk hajóján, szóval nem kérdéses, hogy a "háború vége" mit is jelent számára. Nyilván a totális megsemmisítésre céloz. A föld rengése viszont abbamarad, a bolygó sem hullik tovább. Mi lenne a következő lépés? El kéne tűnni innen.*
-Egyre inkább úgy tűnik, hogy meg kéne keresni azt a hajót. *Mondja Ko-relnek, miközben Thanosra figyel.* - De fogalmam sincs hol lehet. Talán odafentről végigpásztázhatnánk a terepet, hátha kiszúrjuk valahol. Nincs jobb ötletem. *Teszi még hozzá, és azon gondolkozik, vajon miféle lény lehet ez itt, és le lehet-e győzni egyáltalán. Valahogy kezd reménytelennek tűnni ez a háború, akárhányszor elbánnak valakivel, felbukkan egy még erősebb ellenség.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#333 2009-10-06 17:26:21

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Ismét csak pár lépést tesznek meg, mire az előbbinél is erősebb vihar és földrengés állítja meg őket. Bár nehezen de most már talpon tud maradni, nem zuhan a talajra. Így első sorból látja ahogy Thanos megérkezik.

-Ha vége a háborúnak, akkor küldj vissza minket a Földre. Vagy legalább a harcképteleneket...-

Ez az első gondolata, hogy mentse akit csak tud. Végig néz Thanoson, nem egy gyenge alak lehet ha kicsinálta a Túlontúlit. Nyel egyet, ha ez most nekik esik nem sok esélyük van.

Nem látja hogy hatásos volt-e a kardszúrás, már csak azt érzi ahogy becsapódik az egyik házfalba. Nem érinti különösen meg a dolog, hisz a közvetlen közelről leadott pisztoly lövéseket is túlélte. Viszont teljesen elvesztette az önuralmát. Az a kis emberséget is ami benne volt. Üvöltve robban ki romok alól, és iramodik a hangok felé, hogy lekaszabolja mindet.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#334 2009-10-06 20:48:52

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Thena idegesen szorítja ökölbe a kezeit és azokból villámok szikráznak szét és megindul Thordin felé, de Thor egyszerűen elé rakja a kezét és nemlegesen megrázza a fejét. A viharok ura jól tudja sokkal nagyobb dolgok készülnek itt, mint pár nézett eltérés.

Tyler, Thordin és Einar szavaira a kesztyűt tartó kezét Thanos felemeli, mintha hallgatásra intené a férfiakat majd abból három aranyló fénycsík száguld feléjük, mikor azok belecsapódnak a férfiakba azok hangja eltűnik bármi is mondanának és a fény lassan savként emészti fel őket eltüntetve a ruhát és a szőrzetet, majd a bőrt lehántva és a húst az izmokkal. A végén a csontok fehéré válnak és mire a fény eltűnik csak három égett folt marad a szétrepedt betonon.
- Most, hogy elnyertem a figyelmüket tisztáznám, hogy Thanosnak SOHA, SENKI nem parancsol. Örülök, hogy lefektettük a tárgyalás első lényeges tényét.

Thor térdre zuhan Einar valamikori helyén és hangtalanul üvölt egyet az égbe, majd fogait szorítva őrjöngő bosszúval a tekintetében néz fel Thanosra, bikaként fújtat, amitől kosztól bemocskolt göndör szőke haja az arca elől lepelként emelkedik fel majd zuhan vissza.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#335 2009-10-06 21:26:11

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk nemigen foglalkozik most senkivel és semmivel, csak dühének éppen aktuális tárgyával, Alexanderrel. Amikor a férfi kirohan az ütés után a törmelékek közül, Hulk ismét felordít.

- RRRRRÁÁÁRRRRRR!!! KISEMBER AKARJA LEGYŐZNI HULKOT??? KISEMBER MOST KILAPUL, MINT PALACSINTA!!!

Ezzel a zöld óriás felugrik az égbe, majd Alexander előtt ér földet, hogy aztán két hatalmas öklével megpróbálja szétnyomni őt…

Közben Vérontó érdeklődve hallgatja Thordint, majd amikor az Thanos felé távozik, elneveti magát.

- Hehehehehehe… Baromi jó, ahogy az öreg főgonosz fazon hogyan zúz mindenkit le, a többieket meg átállítja maga mellé. Hmmmmm…

Vérontó érdeklődve figyeli Thanos képességeit, és úgy dönt, egyelőre marad a megfigyelő szerepnél, de azért Thanos figyelmét magára vonja.

- HOI! HAVEROM, CIMBORÁM, PAJTÁSOM! MÁR AZT HITTEM, LELÉPTÉL! MI AZ ÚJ FELÁLLÁS? MÉSZÁROLJAK ÉN IS, VAGY ELVAGY EGYMAGADBAN?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#336 2009-10-06 21:26:44

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Einar-t már nem tudtam visszafogni, hogy ne lépjen ki és ne szóljon ahhoz a valamihez. Ha így folytatja akkor előbb vagy utóbb tényleg meg fogja magát öletni előbb vagy utóbb. De ezt már Asgardon is mondtam neki néhányszor, amikor egymaga akart kiállni a jégóriások ellen. Más kérdés, hogy volt, hogy szemtől szembe legyőzött már egyet, de ez az alak nem olyan volt, mint egy jégóriás, hanem teljesen más volt. Egy halandó is azt mondta, amit Einar, plusz még a kutya is előkerült ráadásul hűséget fogadna annak a lilának és megölné Thor-t? Arrafelé fordultam a kezeimben fellobbantak a lángok és láttam, hogy Thena is hasonlóan tesz. De jelenleg én nem azért akartam a férget megölni, mert Thanos mellé állna, de nem ám, Thor csak az enyém, őt én fogom megölni. Három fénycsóva csapott ki Thanos kezeiből és Eianr felé kaptam a fejemet, őt találta el, a halandót és a kutyát. Döbbenten néztem és képtelen voltam mozdulni. Láttam, hogy mit tesz a fény a szerelmemmel, de egyszerűen képtelen voltam bármit is tenni. láttam, hogy felordít, de hang nem jutott el hozzánk, ugyanazt néztem vissza, mint amikor búcsúztattam a holttestét a szokásainknak híven, de most még élt. Asgardra élt, amikor… amikor az a sugár egy az egyben emésztette fel, majd pedig eltűnt előlem. Tétován nyújtottam ki a kezemet arra, amerre pillanatokkal korábban a férjem állt, de nem tudtam már senkit és semmit sem elérni ott. Megtántorodtam, amikor felfogtam, hogy mi is történt. Hallottam Thanos-t beszélni, de a szavai értelme nem jutottak el hozzám. Csak ürességet és fájdalmat éreztem, olyan szinten, amit azt hittem, hogy soha többé nem érezhetek már.
< - EINAAAAAAR! – sikoltottam fel fájdalmas hangon sírva és térdre rogytam Laaksonen mellett. >
A sós könnyeim végigfolytak az arcomon ahogyan azt a helyet néztem, ahol pillanatokkal korábban még Einar állt, Thor jött előre és ő ott rogyott térdre, ahol a fia eltűnt, ő velem ellentétben hangtalanul üvöltött fel, én nem bírtam, hogy ne adjak hangot a gyászomnak. Azt hittem korábban, hogy képes leszek újra elveszíteni őt, de nem. Ráadásul már nem volt a lelkemnek olyan darabja, ami vele halhatott volna. Felrémlett a szemeim előtt az első találkozásunk, amikor félénknek mutatkoztam be neki és nem mertem az anyámék mellől elmozdulni, ő pedig bíztatott. Amikor rájöttünk, hogy több van közöttünk, mint egyszerű barátság, az első csók, az első közös éjszaka… az együtt eltöltött évszázadok, ahogyan mindvégig mellettem állt és engem védett. Ahogyan megadta magát és az atyám kis híján halálra kínozta, majd az utolsó pillanat, ahogyan egymás szemébe néztünk és kivégeztem. Utána, ahogyan a Hyrrokkin birtokon elégettem a testét, majd a tárgyalása besétált Hela hívására, majd itt, ahogyan újra saját maga lett, és kiderült, hogy kicsoda, nem érdemeltem meg. Szerelmem… fájdalmas hangon sikoltottam fel újra a nevét kiáltva, majd pedig dühösen és összetörten csaptam két kézzel a talajra. Néhány könnycsepp is leérkezett mellettem, majd pedig gyűlölettel néztem fel arra a lila rohadékra, aki elvette tőlem az egyetlen személyt, akit még képes voltam szeretni. Meg fogom ölni, nem érdekel, ha én magam is úgy végzem, mint ő. Akkor legalább vele lehetek örökre. Jelen pillanatban az sem érdekelt, hogy ki mit gondol, mindenki tudta, hogy ő a gyenge pontom és ez örökké így marad. A kezembe fogtam a kardomat és a tűz már megjelent a pengén, én pedig ugrásra készen feszítettem meg az izmaimat. Lendültem előre, amikor két kart éreztem meg, egyet a hasamnál, egyet pedig a vállaimnál karolt át és fogott vissza teljes erővel. Próbáltam magam kitépni Skurge szorításából, hogy szabadulhassak és megölhessem ezt a lila férget, de nem engedett el. És nekem pedig arra nem volt esélyem, hogy kitépjem magam a szorításából. Végül megadóan rogytam bele a karjába és zokogtam fel hangosan…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#337 2009-10-06 21:30:47

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Azta, ez az elmebeteg fazon TÉNYLEG nekiment Hulknak? Hát ez… Ez nagyon zakkant vagy nagyon erős lehet.

Mindegy. Serena most a lényeg…

Amikor meglátom, hogyan bánik vele az az ősz hajú ürge, minden más elmosódik körülöttem, magamra öltöm a szimbiontatestet, és kérlelhetetlen dühvel vetem magam a fickóra.

- NE MERJ KEZET EMELNI RÁ MÉG EGYSZER!!! Itt mindenkinek elment az esze, de frankón? EGYMÁST gyepáljuk, amikor ott van az a bivalyerős… valami? TE ROHADÉK!!!

A csápjaimmal megragadom az ősz alakot, majd elhajítom, ahogy az előbb Hulk hajította el azt a gyilkost…

A megjelenő páncélos alakot Serena mellett csak ekkor veszem észre.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#338 2009-10-06 21:42:35

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Mi van velem? Miért tettem ezt? A fenébe is, annyira feldühítettek volna, hogy nem voltam több, mint… ez a tomboló, zöld óriás mellettem, aki nem tudja kontrollálni magát?

Ráadásul ez a lány… Serena… szemmel láthatóan megbízik az asgardiakban.

- Ha tényleg ennyit tettek értetek… akkor bizonyára én tévedtem ismét. Az asgardiakat én nem így ismerem, legalábbis nem mindet, de tény, hogy egyikük valahogyan feltámasztott, és--

Ekkor az a korábban kába fiú esik nekem, valamiféle csápokkal hajít arrébb.

- AÚ! Ez… Agh, jó, ezt megérdemeltem.

Feltartott kezekkel állok fel, amikor már egy páncélos férfi is megjelenik.

- Nem… áll szándékomban bántani titeket, az előbb… amit tettem… arra nincs se bocsánat, se magyarázat. Nem tudom, talán a feltámadásom zavarta össze már amúgy is kaotikus fejemet, de higgyétek el nekem… segíteni szeretnék. Nehezen találom az egyensúlyt a kegyetlen harcos és a szelíd segítő között, de menni fog, ahogy régen is ment, tudom. Nem akarok sem túl naiv, sem túl brutális lenni, csak… önmagam.

Ekkor hátratekintve megpillantom, ahogy egy szörnyű alak, akire eddig nem is figyeltem, három férfival is végez… köztük Einarral, a feltámasztómmal.

- Asgardra… Ne…

Ugyanez az alak volt annál a városnál is, aki megpróbálta megölni a halandókat menekülés közben, és a neve… Thanos, igen! Thanos…

Hallát pillantom meg, ahogy könnyeivel küszködve akarja rávetni magát Thanosra, teljesen érthető módon, de szerencsére Skurge visszatartja.

A francba is! Miféle ereje van ennek a Thanosnak? Hogyan vehetnénk fel vele a harcot?

Hátratekintek Serenára és barátjára.

- Szeretném, ha ebből kimaradnátok.

Majd a Vörös Villám erejével még biztonságos közelségbe próbálok jutni Thanoshoz, és megállok egy kék bőrű, fehér hajú nő és egy valószínűleg ázsiai származású férfi mellett.

- Ki ez a Thanos pontosan? Mit tudtok róla? Sajnálom, hogy nincs idő az ismerkedésre, de egyelőre muszáj bíznotok bennem. Segíteni szeretnék.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#339 2009-10-07 06:44:08

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A páncélos alak is megjelent hirtelen mellettem, ahogyan a földön ültem és igyekeztem hátrálni még mindig Landraf-tól. Még mindig értetlenül néztem rá, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy azt tette, amit tett. Mikor változott meg ilyen szinten? Tudtam, emlékeztem arra, hogy egyszer még a Halál Angyalainak tagja volt, de megváltozott és otthagyta az AIM-et. Nem nyúltam ki a páncélos keze után, amikor fel akart segíteni, egészen jól kezdtem magam itt lenn a földön érezni, előbb vagy utóbb úgyis itt fogok kikötni, akkor pedig inkább maradok, mert nincs kedvem újra elesni és itt lenn legalább az sem látszik, hogy mennyire reszketek a félelemtől. Hulk-ra pillantottam, aki közben fordult és haladt tovább és harcolt azzal az alakkal, aki először rám, majd pedig rám támadott, igazából azt is kész csodának éreztem, hogy kikerült és nem taposott halára. Lehet, hogy le kellett volna állítani, de az a másik alak nem hiszem, hogy befejezte volna a harcot. Közben összerezzentem, amikor Landraf újra megszólalt, akkor mégis jól láttam, hogy tényleg feltámasztották, butaság, más esetben nem lenne itt és beszélgetne velem, hiszen láttam a holttestét és tényleg én vittem el oda nekik. Vagy nemes egyszerűséggel tényleg ennyire képzelődöm? Nem tudta befejezni a mondatát, mert meghallottam Jackie üvöltését, ahogyan nekiesett az ősz hajú alaknak. Döbbenten néztem a fiúra, nem hittem volna, hogy ilyesmit fog tenni, hogy ilyen szinten fog megvédeni. Ezt az arcát még soha, de soha sem láttam eddig. Amint elhajította Landraf-ot felkeltem a földről és odamentem hozzá, átöleltem és hozzábújtam, hogy így tarthassam magam mellett, ha esetlegesen tovább szeretette volna Landraf-ot bántani. Az ősz hajú felé fordultam, amikor újra megszólalt, nem nagyon tudtam neki mit mondani, még mindig féltem tőle, de egy valami feltűnt és ennek adtam hangot is.
- Akkor ösztönösen cselekedj – mondtam neki. – És ne pedig úgy, hogy mindenkinek görcsösen meg akarsz felelni, mert úgy biztosan nem fog sikerülni…
Fényeket láttam Thanos irányából, majd pedig fájdalmas női sikolyra kaptam arra a fejemet és időben, hogy lássam Nikita „barátnőjét” zokogva földre zuhanni. Tyler? Bármenynire is szerettem volna meglátni a tömegben már nem láttam. Thanos megölte őket? Döbbenten néztem az irányukba, a két Asgardi ugyanazt a személyt gyászolta és a még Tyler is eltűnt, illetve az az alak, aki hűséget akart fogadni a lila bőrű alaknak. Landraf-ra pillantottam ismét, amikor mondta, hogy maradjunk ki ebből és ne avatkozzunk be, nem mintha Thanos közelébe akartam volna menni. Mikor távozott Jackie felé néztem.
- Nagyon bátor voltál – a fiúnak. – Köszönöm, hogy jöttél megmenteni, nem hittem volna, hogy ilyen is tudsz lenni. De lehet, hogy kissé odébb kéne mennünk nehogy Hulkék agyon tapossanak minket…
Közben még mindig megrökönyödve néztem Thanos felé, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy megölte azt a három személy ilyen könnyedén…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#340 2009-10-07 07:00:46

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Érezte, hogy baj lesz abból, hogy hárman hozzá mertek szólni Thanos-hoz olyan hangnemben, amit a titán nem fog eltűrni. De már késő volt ehhez bármit is hozzáfűzni, Tyler-t állította volna le, de mire sikerült volna megszólalnia a férfi már elmondta, amit akart. Thanos pedig nem késlekedett és egy sugár kíséretében végzett mind a három férfival. Ko-Rel tehetetlen dühvel szorította ökölbe a kezét miközben ketten zuhantak a többiek közül térdre, két asgardi. Egy isten és egy istennő. A nagydarab alak még időben lefogta a nőt mielőtt az a titánnak mehetett volna, így legalább az ő élete egy időre biztosítva volt. Thanos felé fordult, aki közben hozzájuk beszélt. Nem mintha olyan nagy tárgyalás lenne egy ilyen helyzetben, ahol szinte senkinek sincs semmilyen esélye ellene. A hajó ötlete nem volt ostobaság, de igazából így már semmire sem mentek vele. Thanos úgysem engedne el innen senkit sem.
- Nem hiszem, hogy olyan sokat segítene – mondta halkan Tao-nak.
Ekkor jelent meg mellettük egy fehér hajú alak is, korábban az egésznek a legelején még látta, de utána elment a többi Asgardival, ó és igen végül beugrott neki, hogy ő volt az, aki megpróbálta még Galactust is szóval meggyőzni arról, hogy ne harcoljon, egy idealista, remélhetőleg most nem fog ilyen ostobaságot elkövetni és nem fogja megöletni magát, mint az a másik Asgardi is tette, illetve Tyler.
- Thanos faját tekintve Titán. Egy diktátor, akinek igen nagy a hatalma – válaszolt a kérdésre halkan. – Ennyire nem tudtam, hogy nagy. Ami furcsa az, hogy nem emlészem, hogy lett volna kesztyű a kezén, azt szerintem itt szerezhette és az adhat neki ekkora hatalmat. Ezenfelül, ami talán még érdekes, hogy soha senkitől sem fogadott el parancsot, csak magától a Haláltól, akibe szerelmes is. Legalább is, ha jól emlékszem és azt hiszem, hogy remekül. Ha kérhetlek őt ne próbáld szavakkal meggyőzni, mert két társunk ebbe halt bele… Tyler és az, akit azok ketten gyászolnak – bökött Thorhallára és Thor-ra. – A kesztyű lesz a megoldás, azt kellene elvenni tőle… Egyelőre azonban úgy vélem, hogy játszunk az ő játékát…
Nem fejezte be a mondatát, levette a sisakját és megfogta a kezében, előre lépett és tisztelettel hajolt meg a Titán felé, majd pedig felnézett rá.
- Mindenki tökéletesen megértette, amire céloztál hatalmas titán, kinek nevét Galaxisok szerte tisztelik és rettegik – mondta Ko-Rel tisztelettel a hangjában. – Tárgyalni érkeztél szavaid alapján, mik a feltételeid és mit vársz el tőlünk? – érdeklődött.
Noha teljesen feleslegesen, tökéletesen tisztában volt azzal, hogy mit is akart tőlük Thanos, de legalább a tiszteletköröket had fussák végig mielőtt az alak kijelenti, hogy az uralmát jött bejelenteni az itt megmaradt emberek felett.

Utoljára szerkesztette Ko-Rel (2009-10-07 07:09:48)

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#341 2009-10-07 10:48:10

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

~Az a lény… az ereje… elképesztő. Egyetlen kéz mozdulatával három férfit ölt meg. Mintha nem is esett volna nehezére. Meg kell állítani, minél hamarabb. De az ész érvek azt diktálják, még nem most. Először lankadjon a figyelme. Csak egy kicsit, mikor rést hagy számunkra, hogy végezzünk vele. Addig pedig csak jelentse be a hatalommániás kis terveit. Hisz mindenhol így van. Hagyjuk, had beszéljen a bűnöző, majd pedig mikor már azt hiszi sínen van, akkor esik pofára.

Lassan áll össze a terv Centurio fejében, miközben végig nézte a három férfi halálát. Csupán egy pillantást vet Thor, és egy nő felé, hogy miként gyászolják a hozzátartozójukat. Bár nem érinti túl mélyen, mert tudja, nem most van itt az ideje a siratásnak. Később. Mikor már megoldották azt a problémát, amit úgy hívnak; Thanos. Centurio elismerően néz Ko-Rel felé, mivel láthatóan tudja mit csinál. Bizonyára nem épp a kegyeit keresi, hanem hasonlóan úgy cselekszik, mint az a páncélos is kigondolt. Követi a Kree nő példáját, majd pedig a vaskatona is meghajol, miután leveszi sisakját, és felnéz a titánra. Nem szól semmit egyenlőre, csak mikor elhalkul társa.

-Tisztelettel mondom, hallgatjuk feltételeidet.

Mondja hangjában elismerően, bár ez csak a látszat, hisz nem sok valódi érzelem van mögötte. Bár a lényt a páncélos valahol tiszteli, hisz neki sikerült az, amit mindenki Galactustól várt. Kihasználta a helyzetet, míg mindenki a bolygófalóval volt elfoglalva. Úgy tűnik nem csak hogy hatalommániás, de bizonyára remek stratéga, és erőteljes, határozott megnyilvánulása pedig a diktatúrikus elképzeléseiről tesznek tanúbizonyságot.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#342 2009-10-07 14:10:21

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Tao arcára kiül a rémület, mikor három társuk elég, vagy eltűnik, vagy egyszerűen megszűnik létezni. Kétsegtelen, hogy ez Thanos nevű alak nem viccel, és megvan hozzá minden képessége, hogy megöljön itt bárkit. Az ötlet az űrhajóról feleslegessé vált, ez az alak simán porrá omlasztaná azt is. Landraf jelenik meg Ko-Rel és Tao mellett, és elnézést kér, amiért nincs idő az ismerkedésre. Talán elfelejtette már, hogy annak idején már találkozott Taoval, sőt, átvitte őt Asgardra, mi több, Tao segített megmenteni Asgardot. Na nem mintha viszonzást, vagy tiszteletet várna emiatt, csak remélte, hogy nem felejti el a fickó ilyen hamar. Thanosról kérdéz, Tao semmit nem tud, így hagyja, hogy Ko-Rel beszéljen. Kiderül, hogy a fickó egy titán, a kesztyűje miatt ilyen erős, de nélküle sem lenne gyenge. Ko-Rel próbál hajbókolni, tiszteletteljesen beszélni Thanos-szal, csak remélhetik, hogy a titán szereti az efféle beszédet, és nem az a lényegretörő, szűkszavú típus. Tao Ko-Rel háta mögött áll, ha esetleg Thanos ránézne, ő is játszaná a szerepét, szemeit lesütné, és fejet hajtana.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#343 2009-10-07 19:24:51

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Egy újabb földrengést dönt hanyatt, és mire egyenesbe hozom magam egy alak áll a csoport előtt. Hunyorogva méregetem az alakot. Egyes halandók és Einar is azt kérik tőle hogy küldjön haza minket. Ekkor Thordin kifordulva önmagából átvág a tömegen és letérdel Thanos elé. Igazából nem is hallom hogy mit mond.

<-Thordin ne merészeld, ha nem jössz el onnan én jégkockává foglak fagyasztani...>

Thanos ekkor öli meg a mellettem álló Einart, a testvéremet és a halandót. Egyetlen másodperc alatt. Csak dermedten állok, és bámulom a bátyám hűlt helyét. A zokogó Thorhallához lépek és megszólalok. Igazából semmit sem kell mondanom az arckifejezésem mindent elárul.

<-Kelj fel Halla. Hagyjuk hogy a halandók játszák a játékokukat. Aztán jövünk mi. Nem hagyhatjuk hogy ezt megússza...>

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#344 2009-10-07 19:35:20

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Igaz hogy egy embert és egy halandót talán megijesztene az őrült kinézetével, és az elborult elméjével. De Hulkot ez nem igazán érdekli. Igazából nem lehet túl nagy ellenfél vakon a zöld behemót ellen. Megpróbálja eltalálni vagy valahogy sérülést okozni neki, de vakon ez nem igazán megy neki. Hulk számára könnyű célpont...

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#345 2009-10-07 19:39:05

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Viszonylag messziről figyelem az eseményeket, de a hirtelen megjelenő titánt jól látom és valamit a mozgolódásból is leszűrök, néhányan a titánhoz fordulnak és pár pillanat múlva eltűnnek, egy ideig nem tudom mi történhetett velük, hiszen amennyit én láttam belőlük még teleportálás is lehetett volna, de hamar kiderül, hogy nem az volt, az egyik forma helyére ketten sietnek oda és nem tűnnek jó kedvűnek, plusz egy hangos női sikoly egyiküktől.
Mindenki csak áll egy darabig, majd ismét szólnak páran Thanoshoz, de én inkább hátul maradok, nem keltek feltűnést, a helyemen maradok és várom a fejleményeket és néha rápillantok Hulkra, ha túl közel kerül hozzám kitérek, ha esetleg Serenáék megkérnek valamire akkor segítek.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#346 2009-10-07 20:05:19

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Thanos felemeli a tekintetét Vérontóra és érdeklődve nézi a lényt.
- Vérontó, barátom. Jó újra látni téged. Nem kell őket megölni, de örülnék a társaságodnak a végzettanyáján.
Majd a nova és Centurio szavaira figyel és mint mindig csak lenéző modorát hangnemét és mély öblös hangját használja.
- Örülök, hogy végre ráérnek figyelni rám. Ahogy említettem a Túlontúli elbukott a kezeim által. Az ereje... hatalmas... az... - akad meg egy pillanatra zavartan a titán nézve a kesztyűt - Az... én erőm... hatalmas. Ám Ez nem ilyen egyszerű. Elkellet zárnom ezt az erőt, hat gyémántba és azt egy kesztyűbe helyezni, hogy tudjam használni, de még így is... - újra megfagy Thanos a köveket nézve - ...hatalmas. Minden mit hittem csak egy illúzió. Úgy látom a világot, ahogy még soha és most fel kell azt fedeznem. Időre lesz szükségem, de a háborúnak vége. Ameddig meg nem fejtek mindent szabadok vagytok ha méltón szólaltok talán segítek is nektek hisz még egy ideig... rabok vagyunk itt. Ha eldöntöttétek kinek az oldalán akartok állni majd felkerestek, addig is én távozok.
Ezzel alatta egy darabja a földnek kiemelkedik rajta Vérontóval és elindulnak a végzet tanyája felé.

/Vérontó már oda írjon/

Thanos lassan eltűnik és Logan meggyújtja a szivarját és pöfékelve néz körbe.
- És most mit csinálunk? Csak úgy mellé állunk?

- Soha.
Jelenti ki Thor, fel tápászkodva miközben remegő, ökölbe szorult kezeiből vér csepeg ki olyan erősen mélyednek a körmei a bőrébe. Felnézve feketés foltokban mocskos arany színű haja széthúzódik és égszínkék szemei sosem látott dühöt árasztanak és arcát könnye vékony kacskaringós vonalakban mosták le.
- Szembe szállunk vele. Nem maradhatna nála a hatalom. Kizárt. Ki tart velem?
- Atyám...
Mondja megrettenve Thena könnyek között.

- Igaza van.

Morogja Skullfire.

- Mind láttuk, a hatalom felemészti, beleőrül. Már így is megölt hármunkat, ez a lény szerelmes a halálba. Ha nem teszünk semmit... mind elveszünk.

- Akkor ki mit választ?
Kérdezi Logan mire a Kapitány Tyler nyománál állva lehajtott fejjel visszakérdez:
- Miért te?
- Ha dönthettek, hogy meghalljak egy elmebeteg ellen vívott csatában, hogy megmentsem a világot vagy üljek és eltűrjem őt... - Logan arcán kegyetlen vigyor jelenik meg - Azt hiszem nem kérdés az állásom.
Thena, Sólyomszem, Kapitány és Morsus megadóan néz fel, ők is Thor és Skullfire mellett állnak.
- Akkor?
Néz kérdőn Logan mindenki másra.

/Ebben a körben MINDENKINEK állást kell foglalni egy mondatban minimum!/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#347 2009-10-07 20:41:52

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk dühösen csapkod, és ha minden igaz, eltalálja Alexandert, majd ha leterítette vagy elütötte útjából, felordít.

- RRRRRÁÁÁRRRRRR!!! KISEMBER NEM ERŐSEBB HULKNÁL!!! SENKI SEM ERŐSEBB HULKNÁL!!! SENKI!!!

Ekkor veszi észre Thanos ténykedését a zöld óriás, és ugyan sokat nem ért belőle, de azt igen, hogy erős ellenféllel van dolga. Nem törődve másokkal, méregtől fűtve csörtet Logan mellé.

- Az a szürke arcú ember NEM LEHET ERŐSEBB HULKNÁL!!! HULK MEG AKAR VELE KÜZDENI!!! Mutasd az utat felé, szőrös kisember!

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#348 2009-10-07 20:47:46

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Lassan újra magamhoz térek, és elpárolog a dühöm. Látom, ahogy az ősz hajú fazon is eltűnik, majd később Hulk is arrébb baktat, Serena pedig közben hozzám beszélt, mialatt hozzám bújt. Átölelem, és a hajába simítok.

- Serena… Adia… Minden rendben? Én… Amikor rád támadt az az alak… nem bírtam magammal. De nem akartam megölni, higgyétek el, semmi ilyesmi… Heh. Nem gondoltam volna, hogy ilyesmi is van bennem. Mi aztán jól kifogjuk ezeket az elmebajosokat mindig, mi?

Aztán figyelem azt a gonosz fazont, ahogy eltűnik, és ahogy Hulk Logan mellé baktat…

- Serena… Neked semmiképp sem szabad csatába menned, és én nem foglak magadra hagyni. Nem tudom, van-e esélye a többieknek az ellen az alak ellen, de bízom bennük. Ha egyetértesz, én inkább azt mondom, maradjunk ki ebből… Nem gyávaságból, elővigyázatosságból.

Ha Serena egyetért, eltávolodok vele a harcba menőktől…

Lassan úgyis véget ér ez a hülye rémálom…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#349 2009-10-07 20:57:41

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

Hallgatom a kék bőrű nőt erről a Thanosról. Meg kell ismernem őt, nem ronthatok csak úgy neki, mert úgy járok… mint szegény… Einar…

- Egy Titán? Még nem hallottam róla korábban… Diktátor, mi? A beszédstílusából ezt mondjuk sejtettem.

Kicsit Lokira emlékeztet bizonyos szemszögből…

- Kesztyű? Igen, mintha abból jött volna az a gyilkos erő az imént… Jó lesz megfigyelés alatt tartani azt az eszközt. Szerelmes a Halálba…?

Ehh, ez már szinte félelmetes párhuzam velem…

- Köszönöm az információkat. A továbbiakban szólíts csak Landrafnak. Remélem, segítségetekre lehetek. Nem… Nem fogom megpróbálni szavakkal meggyőzni, ez a Thanos… egészen más, mint Galactus. Ezt egyértelműen érezni is.

Amikor a kék bőrű nő elindul Thanos felé, én egyelőre hátul maradok, és hallgatom ezt az állítólagos Titánt.

Tehát a Túlontúli, aki miatt itt vagyunk, elbukott. Nem tudom, ez most rossz vagy jó hír… Thanos elárulja azt is, hogy az erejét hat gyémántba zárta, amelyeket a kesztyűjébe helyezett. Érdekes… Tehát tényleg a kesztyű a kulcs.

Az viszont mindenképp örömteli, hogy egyelőre nem akar kiirtani minket, és időre van szüksége… ahhoz, amire készül. Ezután eltűnik, és a többiek készülődnek…

Közelebb megyek hozzájuk, és hallom, hogy nem meglepő módon Thor nem hajlandó behódolni Thanosnak. Szembe kell szállni vele, igen… de nem biztos, hogy az asgardi „rontsunk neki”-taktika lesz itt a nyerő.

Mindenesetre most nem fogok tétlenkedni, nem kérdés, hogy így vagy úgy, de Thanost meg kell állítani.

- Talán nem ugyanolyan módszerekkel, de én is útját akarom állni ennek a Thanosnak. Együttesen minden halandóért, asgardiért és bármilyen más lényért… csatlakoznék hozzátok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#350 2009-10-07 21:28:14

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Nem érdekelt a beszéde, az sem, hogy mit akart az a féreg nekünk mondani, csak az, hogy meghaljon, meg fogom ölni azt a nyomorultat! Néhány másodperc után ismét nekifeszültem Skurge karjainak, de még mindig túlságosan erősen tartott, a kezemből kiesett a kardom, ahogyan próbáltam lefejteni a férfi kezeit magamról. Vergődtem sírva tehetetlenül még mindig. Ez a lila féreg egyetlen tettével kényszeríttette szó szerint térdre Asgard két uralkodóját és tényleg nekimentem volna, megpróbáltam volna megölni, ha lett volna lehetősége. Nem az a tény ejtett kétségbe, hogy meghalt, azt elviseltem volna, ha tudom, hogy Hela-hoz kerül a lelke, de itt? Itt a halott ténylegesen halott volt, soha sem kaphatom újra vissza már Einar-t. itt vagyok az esküvői ruhámban még mindig özvegyen. Belül ordítottam, annyira fájt az elvesztése és az, hogy többé, soha többé nem lehet velem. Talán jobb lett volna, ha Skurge nem kap el és megtámadhatom Thanos-t, mert akkor már vele lennék. közel fél perc küzdés után megint megadtam magam, majd pedig ismét csak tehetlenül néztem, ahogyan a lila féreg elindul a távolba. És még el is megy, állj meg te nyomorult még nem végeztem veled! Laaksonen-re pillantottam, amikor megállt előttem az ő arcán is fájdalom. Mit tudhat ő a fájdalomról? Nem most vesztette el másodjára azt a személyt, aki mindenkinél fontosabb neki, csak egy idióta zakkant kutyát! Einar… Ennek ellenére sajnos igaz volt, amit mondott és nem tudtam csak megrázni a fejemet és azt mondani, hogy nem érdekel amit mond, hagyjon engem a gyászomban.
< - Igazad van – mondtam még mindig sírva, ránéztem az én arcomról és szememből is csak a fájdalom sütött. – Skurge engedj el! >
A férfi elengedett végül, én a nagy káosz istennő zokog, mint egy kisgyerek. Thor felé néztem még mindig teljesen ki volt készülve ő is. Közben felállt és elmondta a feltételeit, a válaszom egyértelmű volt, de egyelőre nem szólaltam meg. Lassan indultam el a nagybátyám felé még mindig sírva. Soha sem hittem volna, hogy egyszer megértem őt, legutoljára nevettem amikor sírva láttam, de most… most teljesen más volt a helyzet. Ugyanazt éreztük mind a ketten, ugyanazon személy halála volt mind a kettőnk fájdalma. Nem érdekeltek a többiek, hogy mit válaszolnak odaléptem a nagybátyámhoz, könnyes szemmel fájdalmasan néztem a szemébe. Láttam a dühöt a szemeiben, az enyémben is ugyanez lehetett, de azóta, hogy a szüleim meghaltak először nem őt gyűlöltem, hanem azt a lila férget. Néhány másodpercig csak álltam Thor előtt míg végül sírva bújtam a férfihoz és öleltem át vigasztalóan. Hallottam Thena hangját is magunk mögül, de nem figyeltem rá. Hosszú másodpercekig, talán percekig álltam hozzábújva, végül pedig felnéztem a szemébe és lassan engedtem el s léptem távolabb néhány lépésre tőle.
- Még szép, hogy szembeszállunk vele – mondtam dühösen még mindig sírva. – Megölöm azt a nyomorult férget azért, amit tett!
Ismét a lelkem maradékába hasított a fájdalom, ahogyan ő jutott eszembe. Meg akarta ajándékozni egy gyermekkel a nászéjszakán, hiszen mindig is szeretett volna Einar családot. Így még arra sem volt lehetősége, hogy apa lehessen. Mindent elvett tőlünk az a nyomorult, ha azt hiszi, hogy egy istennő be fog neki hódolni, akkor hát nagyon tévedett. Lehet, hogy neki nem parancsol senki, de nekem sem. Azok után főleg nem, hogy az atyám meghalt. Lehajtottam a fejem a talaj felé és igyekeztem rendbe szedni magam, mire felemeltem a fejem a fájdalom már nem látszott az arcomon, csak a lelkem halt bele a fájdalomba és a kongó ürességbe, amit Einar halála okozott, arcomon, csak a megszokott gyűlölet és a harag látszott most már.
< - Nem fogadok el nemleges választ egyiktöktől sem! – néztem Amora-ra és Skurge-re halálosan komolyan. – És tőled sem Morsus! Jössz és harcolsz! Azt mondtad, hogy olyan vagy nekem, mint ő! Akkor viszont nem teheted meg, hogy nem nemet mondasz! >
Igazából kár volt ezt kimondanom, hiszen Morsus arcán láttam, hogy úgyis jön, Amora azért nem mondana nemet, mert a fiáról van szó, és Skurge… ő pedig saját maga volt, aki imádta a harcokat, így ők mind a ketten úgy döntöttek velem együtt, hogy jönnek.
~ Megbosszullak szerelmem… most megismerheti az a „titán” a haragomat… ~ gondoltam. ~

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:50

#351 2009-10-07 21:51:52

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Thanos szavaitól megrettentem, ilyen hatalma nem lehetne senkinek sem, mint neki. Thor-ra tévedt a tekintetem, ahogyan teljesen összetörten állt. A két halott Asgardi közül az egyik biztosan közel állhatott hozzá, gondolom a hosszú szőke hajú, aki Landraf-ot is visszahozta az életbe. Einar… ez lehetett a neve a nő sikolyaiból kivéve. Igazából, ahogyan hallgattam Thor-t már tudtam, hogy mit is kellene tenni, de hogyan lennék képes arra, hogy megtegyem? Adia gondolatai is hasonlóak voltak és ő ajánlotta fel, hogy megteszi, amit kell. Hulk közben elintézte az alakot és odasietett a többiekhez. Hallottam a beszélgetéseket és sorban egyeztek bele az emberek és egyéb lények abba, hogy velük mennek és nem fogják hagyni, hogy Thanos kezében maradjon a hatalom. Jackie átölelt közben és szabadkozni kezdett, nem hibáztattam azért, amit tett Adia és én is megtettük volna, ha őt támadta volna meg bárki. Közben megint távol akart tartani a csatától, de mind a ketten döntöttünk Adia-val, ezúttal nem lenne szabad kimaradni belőle. Noha nem tudtam, hogy miben vehetik hasznomat, akár még azért is elmegyek, hogy a háttérben elláthassam azoknak a sérülését, aki erre rászorul, hiszen többre nem nagyon voltunk képesek. És lehet, ha igent mondunk, akkor… mindegy most nem számított.
- Jól vagyunk, és mi is ugyanezt tettük volna érted. És ezenfelül nem maradunk itt – mondtam komolyan. – Most nem. Inkább halok meg a csatában, mintsem úgy éljek, hogy őt kell szolgálnom. Vagyis Adia harcol majd, ő sem akarja a többieket egyedül hagyni és meghunyászkodni ezelőtt az alak előtt sem. És tőletek is ezt kéri – néztem Jackie-re, majd Tobi-ra.
Végül elhúzódtam Jackie-től és a többiek felé haladtam, hogy hallótávolságba kerülhessek hozzájuk. Féltem, hogy ki fognak nevetni, vagy elküldenek, de attól függetlenül meg kellett tennem jelenleg.
- Tudom, hogy nem nagyon veszitek a hasznunkat – mondtam elpirulva. – De Adia és én is szeretnénk csatlakozni, mert egyikünk sem akarja azt a valamit szolgálni…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#352 2009-10-07 21:57:22

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

Landraffal beszélgetek, majd kiáltást hallok, s meglátom azt a nőt, aki nem épp a legkedvesebb számomra, majd Serena kiáltására felé pillantok, mire eltűnik Landraf mellőlem. Az események hamar zajlanak, vagy csak én fogom fel őket nagyon lassan, nem tudom, de most valóban ezen kell gondolkoznom? Nem, főleg, mert a földön nyekkenek, mikor a föld megremeg, s képtelen vagyok talpon maradni, csak mikor felnézek, akkor figyelem a repedéseket, majd amint sikerül felkelnem, akkor a többiekre emelem a tekintetemet. Mind egy célért harcolunk, a túlélésért, de nem azért, mert azt akartuk, hanem mert valaki ezt akarta. A háború véget ért volna, ahogy a hang mondta, vagy csak most kezdődik el ténylegesen? Felnyüszítettem, mikor láttam a három férfit meghalni, s teljesen eltűnni. Tekintetem ezután a nőre siklik, aki fenyegetett, s látom, ahogy összetört teljesen. Hiába volt isten, most ebben nem különbözött tőlünk halandóktól. Hallgatom az eseményeket, s közelebb megyek, majd Thorra és aztán Logan felé pillantok. Veszek egy mély levegőt.
- Nehéz helyzet, s nehéz döntés... - jobb kezemre pillantok, majd a többieken végig nézek. - … Veletek tartok a csatába, ha életem utolsó tette lesz akkor is. - jelentem ki, bár igen kicsinek és gyengének érzem magam a többiek közt. De Serena is jön, s ha más nem akkor talán a szimbiontákkal együtt elég erősek leszünk, hogy a segítsük a többieket.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#353 2009-10-07 22:09:00

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Halla felcsattanására nagyon nem tudok hirtelen se köpni, se nyelni, s csak értelmesen pislogok, majd egy nagy sóhaj kíséretében inkább csak ráhagyom a dolgot, s némán figyelem az eseményeket, amik nem épp úgy alakulnak, mint ahogy kéne, s ráadásul olyat is látok, amit nem nagyon akartam. Einar halála igen megviseli Thort és Hallat egyaránt. Hogy a háború ezzel nem ér véget az egyértelmű volt.
< - Thor, Csak azt mond, hogy hol és mikor, hogy ott leszek az nem kérdés. - > után Skurgen, s Amoran suhan át a tekintetem, majd Hallan állapodik meg.
< - Mind veled tartunk a parancsod nélkül is Thorhalla, Meg fog fizetni eme tettéért kamatostul. - >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#354 2009-10-07 22:10:46

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*Thanos kissé bőbeszédűvé válik, végre elmondja, mi is a helyzet. Gyilkolni nem akar egyelőre, de kétségtelen, hogy ezt a hatalmat nem lehet olyan ember kezébe adni, aki az imént ölt meg három embert, csak mert nem figyeltek rá, vagy nem tisztelték annyira, mint ő szerette volna. Logan kimondja az egyértelműt, és sokan csatlakoznak, lesz persze, aki nem egy ilyen harcra született, ők majd biztonságban kivárják a végét, de Tao tudja jól, hogy ő nem ezek között lesz. Egyszer már megpróbált távol maradni a harctól, de egyértelművé vált, hogy az nem az ő útja. Ko-Rel mellett állva ezt még egyértelműbben érzi, valahogy magabiztossággal tölti fel őt a kék nő jelenléte. Ko-Relre pillant, majd Loganék felé.*
-Fogalmam sincs, hogy csináljuk, de sikerülnie kell. Ahol az akarat, ott a mód is. Segítek megkeresni a módot. *Ahol az akarat, ott a mód is. Anyja mondta ezt neki, ősi Shaolin bölcsesség, a legrövidebb és legösztönzőbb mondás, melyet valaha hallott, kifejezi mindazt, amiért érdemes küzdeni, mégha sokan közhelynek is tartják.*

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#355 2009-10-07 22:27:17

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A férfi bemutatkozott végre, csak egy bólintással vette tudomásul, hogy nem fogja ugyanazt a hibát elkövetni a férfi, amivel az a három az életével fizetett. Ezek után egyelőre nem figyelt Landraf-ra, hiszen a Titán sokkal fontosabb volt jelenleg, mintsem valakinek a fogadkozásait hallgatni. Megkönnyebbült, amikor ők nem végezték úgy, ahogyan a három férfi azért, mert meg merte szólítani Thanos-t. Nagyon nem tetszett neki, amit hallott, hogy megszerezte ténylegesen a Túlontúli hatalmát. Nem maradhatott a kezében a hatalom, egyelőre békén hagyja őket, de meddig? Nem hitte volna, hogy ez örökké így fog maradni, sőt, valahogyan kinézte volna a férfiból, hogy mindenkit szeretett úrnője színe elé küldjön. Végül megfordult és elindult elfelé. Ko-Relnek esze ágában sem volt marasztalni a lila bőrű titánt, örült, hogy nem lesz a közelben. Thor-ra pillantott, ahogyan készült mindenkit összegyűjteni arra, hogy ne engedjék ezt a hatalmat neki. szépen lassan mindenki igent mondott a szőke hajú istennek, hogy vele mennek és nem fogják hagyni, hogy az a hatalom az ő kezén maradjon. Meglepődött, amikor a két nem harcos lány is előkerült, hogy inkább harcolnak, mintsem hagyják ezt a dolgot. Tao is igent mondott, igazából az ő része a csatában sem volt kétséges.
- Én is veletek tartok – bólintott. – Már csak valamiféle terv kellene akkor, hogy mégis hogyan akarjuk a kesztyűt elvenni tőle.

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#356 2009-10-08 10:02:10

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Thanos mondandója után eltűnik Vérontóval együtt, majd pedig a dühtől forró asgardiak állnak neki a bosszú kitöltésének. Úgy látszik mindenki a csata mellett van, talán nem is meglepő, hisz ha jobban belegondolnak, nincs már semmi, ami vissza tartaná őket, mivel a Túlontúli azt regélte, hogy ez a bolygó az utolsó mencsvár. Nincs már se Föld, se Asgard. Se a családok, mik felneveltek, se a barátok, rokonok. Semmi, ami miatt szeretni lehetett az otthonukat. Így pedig Centurio is ezen a ponton van már. A csata mellett dönt. Előrébb lép, majd pedig Thor felé intézi szavait, utána pedig mindenkinek.

-Reménytelennek tűnik a harc, de ezt szeretem. Nincs vesztenivalónk, így rá számíthattok a harcban.

Aztán nyugtatóan teszi Thor vállára a kezét, már ha engedi, és folytatja.

-Fiad halála nem volt hiába való. Ezt garantálom.

Majd pedig a többiekre tekint.

-Nem hagyjuk, hogy a 3 társunk, még ha egyik már nem is mondható annak, értelmetlenül távozzon. Az ő áldozatuk, a mi sikerünkért!

Mondja a buzdító szövegét, aztán felhelyezi fejére a sisakot. Kicsit megigazgatja, majd pedig a magasba repül, és a távolba mereng, amerre Thanos és csatlósa távozott. Lenéz társaira, és már csak a parancsot várja. Azt az egy szót, ami hallatán megkezdődik a háború. Minden bizonnyal ez tényleg az utolsó, hisz az űrbéli titán kezében van az az erő, ami ide hozta a csapatot.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#357 2009-10-08 19:22:27

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Először úgy gondolom, hogy nem tartok velük, sok hasznom valószínűleg nem vennék, pont ahogy Galactusnál, de itt már nincs túl sok tennivaló vagyis inkább ha Thanossal végzünk akkor vége kell, hogy legyen, így arra jutok, hogy valszeg sok hasznom nem lenne, de hátha kellenék, majd valahol és valószínűleg útban se lennék, nem vagyok az a bénázok fajta, annak ellenére se, hogy már nem vagyok túl jó formában, kivett belőlem már sokat az eddigi harc, persze ott van a rövid kis pihenőm is a két harc között, na de ennyi elég inkább szavakba öntöm a többiek felé:

- Én is megyek, amúgy sincs más tenni valóm a környéken. Na meg haza vágyom már.– Szólok a kapitány felé feltartott jobb kezemmel, mint jeletkezésnél, ha már Serena is olyan kedvesen kért.

Utoljára szerkesztette Tobi (2009-10-08 19:24:11)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#358 2009-10-08 19:55:06

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Látom Thorhalla arcán a fájdalmat, úgy tűnik mégis csak volt benne valami jó is. Szerette Einart. Ugyanakkor azt is látom hogy rajta hogy lenézi a fájdalmam. Igaz hogy Thordin teljesen kifordult önmagából, de akkor is a testvérem volt, akit csak rövid ideig mondhattam annak. És soha nem mutattam ki igazán, hogy teljes szívemből örültem neki, hogy végre volt...családom.

-Nem lehet kérdéses hogy megyek. Viszont nem ronthatunk eszetlenül neki egy hullámban. Talán csoportokra kéne oszlanunk...-

Itt elhallgatok, hisz csak tapogatózok. A kék bőrű nő sokkal többet tud Thanosról mint én. Kérdően nézzek a többiekre, hátha előállnak valami tervvel. Lehetőleg hamar, talán több esélyünk van ha meglepetés szerűen támadunk.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#359 2009-10-08 21:13:50

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Az utolsó beleegyezéssel Thor feláll és kihúzza magát.
- Tehát dön...

Szavait egy hatalmas robbanás követi! Oly hatalmas és pusztító, hogy az egész város rész beleveszik és minden darabokra robban! A robbanás nem kímél egyszerű civilt és nem kímél hőst. Nem számít a képesség és nem számít a védelem! Házak összeomlanak a ruhák meggyulladnak, a páncélok széttörnek, mindenhol csak romok és holtak maradnak...

Mindenki meghalt.





























































Vagy... mégsem?

A tetemek közül egy aranyló fény emelkedik ki. Keresve kezd el lebegni majd az egyik élettelen testhez ér.

Életjelek alig vannak. Célszemély: Nero Vincenzo. Nova-erő egyesítés.

A sárga fény beleszáll az égett tetembe és annak a mellkasa emelkedik az égbe egy enyhe lökést idézve, de a nova erő kevés ahhoz, hogy felélessze Landraft csak megtartja a pislákoló lángot egy elveszett lélekben. A lökés, amit az egyesülés okozott viszont meglöki Thor valamikori maradványát és a mindent túlélő pöröly kiesik a kezéből, nehéz fém része csapódik a kövekkel teli földre és csúszik le egészen ameddig a vége hozzá nem ér Landraf tenyeréhez!

Az égi fény mindent beterít és ősi hangok szólítják meg a kozmikus és mágikus erőktől újra éledő férfit.

Landraf, emelkedj. A Halál személyesen utasított el téged, megkértük Thort óvja meg az életed és megtette. Erre születtél. Ez a sorosod. Kérlek bízz bennünk és magadban. Kezedben van az Odinerő. Az istenek teremtő ereje. Használd fel bölcsen. Asgard hercege.

/Pár gyors körben lejátszuk és ha Fandral nagylelkű ismét élhettek Smile/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#360 2009-10-08 21:44:40

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

- ÁÁÁRRRRRHJJJ!!!

Az ordításom beleveszik a semmibe, majd kiemelkedik abból. Nem tudom, hogy ez a hang, ami kitört belőlem, az újabb halálom vagy az újabb feltámadásom pillanatában hagyta-e el a számat…

De most élek. Csak ez számít.

Emlékszem a robbanásra, amikor egymás körül álltunk. Emlékszem az oly ismerős sötétségre, mely a halálommal borított be ismét. És emlékszem arra a már szintén oly ismerős, egyszerre fájdalmas és kellemes érzésre, amelyet újbóli feltámadásomkor éreztem.

Egyszerre feszíti a testemet két hatalmas erő…

Az egyik egy pislákoló, mégis erőteljes fény, mely visszahozott az életbe, és mintha az egész kozmoszt uralná… a másik pedig már közelibb… ismerősebb… asgardi hatalom.

Sosem fogtam a kezemben, mégis egyből felismerem… a Mjölnir! Thor elpusztíthatatlan pörölye!

Egy hang szólít most meg… A Halál…? Az első név, ami erről eszembe jut…

- Hela…?

De nem. Ez a Halál más, mint ő. Idegen. Hideg. Kegyetlen.

- Megkértétek Thort, hogy védjen meg… engem? Ki vagy… illetve kik vagytok ti pontosan? Miért segítetek nekem?

Csak ekkor eszmélek fel… Az a robbanás nemcsak engem ölt meg, hanem…

Körülnézek, és a tetemek látványa… elborzaszt. Düh, sírógörcs és hányinger kerülget egyszerre, majd felordítok.

- NEEEEEM!!! NEM! Miért… MIÉRT PONT ENGEM HOZTATOK VISSZA? Amióta itt vagyok, már másodszor… térek vissza az élők közé. MIÉRT??? Első alkalommal is ti támasztottatok fel? Az Odinerő pedig… hatalmas, de nem használhatom! Hogyan tudnám…?

Újra körültekintek, és elakad a szavam. Mindegy, hogyan… de valahogy használnom kell! Muszáj! Értük! Mindenkiért!

- Rendben. Elég az önmarcangolásból. Ha én, hát én. De ne szólítsatok Asgard hercegének.

Meglengetem a Mjölnirt, bár fogalmam sincs, hogyan kell pontosan használni. Próbálom a holttestek felé irányítani, és arra koncentrálok, hogy az isteni erővel visszahozzam őket az életbe…

- Csak egy ember vagyok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#361 2009-10-08 22:00:01

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A mjolnir egy tiszta szívű kezében aranyfényként csapódik a tetemek közé. A fény éleszti fel hőseinket, egytől egyik lassan vissza épül a bőr és a ruhák újra tökéletesek lesznek. Ahogy lassan mindenki életét vissza kapja nem Csak a robbanás áldozatai, de visszatér Einar és Tyler is. Majd a testek közül olyanoké is életet nyer, mint Shadow és az Izom testvérek, de új sose látott külsővel. Novába vissza szál az ereje.
http://www.comicbookmovie.com/images/users/uploads/7090/Juggernaut%20teaser.jpg
http://extracine.com/wp-content/uploads/2008/04/spawn_bg_issue_087_cover.jpg
Innen kezdve már nem kérdés, hogy a csata legyél bátor vagy gyáva... elkerülhetetlen.

/Mostantól írhattok!/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#362 2009-10-08 22:05:54

Nero Vincenzo
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-01-03
Üzenetek: 156
PM

Re: Redrose városának a része

- SIKERÜLNIE KEEEEEELLL!!!

Fel se fogom, milyen hatalom árad szét a Mjölnirből, csak az eredményt látom… ahogy mindenki visszatér az életbe. Mindenki… még a korábban elesett Einar is.

- Hála az égnek… Hála az égnek… Köszönöm…

Az Odinerőtől fáradtan rogyok össze, és arcomon mosollyal szemlélem az éledező embereket, mutánsokat, asgardiakat, és ki tudja, miféle teremtményeket…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#363 2009-10-08 22:08:31

Vérontó
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2007-10-23
Üzenetek: 1463
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Hulk halála után értetlenül nyitja ki a szemét. Nem igazán értette, mi történt az imént vele, és az újjáéledés számára olyan, mintha csak aludt volna eddig. Nagyot nyújtózva kel fel.

- VÁÁÁÁÁÁÁ!!! Nyamm, nyamm… Hulk felébredt! Hulknak nagyon furcsa álma volt… Hulk nem is érti teljesen, de most… Hulk éhes. Ki ez a sok kisember Hulk körül?

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#364 2009-10-08 22:13:00

Jack Osterman
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2007-09-02
Üzenetek: 726
PM

Re: Redrose városának a része

Várjunk, most Serena tényleg azt mondta, hogy menjünk harcolni?

- Ööö, bébi, szerintem ezt nagyon nem kéne…

TOTAL BLACKOUT.

- … erőltetni. Hm? Mi a…? Miért fekszem a földön? Aú… Mintha az imént egy nagy robbanásban… meghaltam volna…? Neeeem, ez marhaság, még egy ilyen lidérces álomban is. Na, hol is tartottam…? Ja, igen! És azóta félek a rozmároktól.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#365 2009-10-08 23:04:32

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Thor-ra pillantottam, amikor közölte, hogy „tehát dön…” ekkor pedig véget ért a világ. Hatalmas robbanás rázta meg a helyet és minden megszűnt létezni. Nem éreztem fájdalmat sem semmit, majd pedig végül kinyitottam a szememet. Valami történt, ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Mármint annak, hogy élünk… itt aki meghalt örökre halt meg, ezzel tökéletesen tisztában voltam és minden megszűnt korábban. Egy pillanatig nem volt fájdalom, és semmi sem, nem fájt az sem, hogy örökre elvesztettem, de itt hazugság volt, hogy odaát együtt leszünk, hiszen odaát nem volt semmi. Ez nem olyan halál volt, ami odahaza várt ránk, hogy a lelkünk megmarad és majd a végső küzdelemben vonulnak fel vagy Odin, vagy pedig atyám oldalán Hela mellett. A fájdalom most újra itt volt és kegyetlenül mardosta a lelkemet, bármi is történik, meg fogom ölni Thanos-t. egyszer megölt, de most nem fogom ilyen könnyedén hagyni magamat. Végre eljutottam oda, hogy körbenézzek, hogy meglássam kik merre és hogyan vannak. Ironikus, hogy lassan minden Asgardi meghalt már egyszer, vagyis lassan nem maradtak olyanok, akik nem támadtak fel holtukból. Ez a halál, atyámnak kellett volna ez, ettől talán még jobban félt volna, mint attól, hogy a nővéremhez kerül. Körbepillantottam a tömegen, végül arrafelé néztem, ahol korábban Einar eltűnt. A legnagyobb megdöbbenésemre azonban…
< - Einar! – kiáltottam fel döbbenten. >
Már pattantam is fel a földről és ekkor éreztem, hogy a könnyek ismét végigfolynak az arcomon. Nem vártam meg, amíg felkelhet a földről még a földön ült, amikor már a nyakába ugrottam és mind a ketten a betonon kötöttünk ki. Nem hagytam szóhoz jutni egyből megcsókoltam és öleltem át. Azt hiszem, hogy ezzel én nyertem el az esküvő után leggyorsabban megözvegyült, majd pedig újra férjezett asszony címet. Miután ajkaink szétváltak megtámaszkodtam a betonon a karommal és feltoltam magam, hogy lenézhessek rá. Igazából hallottam beszélgetéseket és hangokat, ahogyan lassanként mindenki ébredezett, de nem zavartattam magam. Ismét közel hajoltam Einar-hoz, ám most nem csókoltam meg csak egészen közel állítottam meg az arcomat az övétől.
< - Ígérd meg, hogy többé ilyet nem csinálsz. Ígérd meg, hogy nem halsz meg újra szerelmem – suttogtam. >
< - Mit látnak szemeim, csaknem a káoszúrnő sír egy magamfajta harcos miatt? – mosolyodott el gonoszul. >
< - Hagyd ezt abba! – vicsorogtam, ahogyan lenéztem rá. >
Ő pedig csak felnevetett és mozdult a következő pillanatban pedig már én feküdtem alul és egy kezével fogta le a fejem felett az enyémeket. Most ő hajolt le hozzám és csókolt meg, úgy egy percig játszottuk az ajkak ősi játékát mígnem most ő húzódott el. Lassan kelt fel a földről és nyújtotta ki a kezét, hogy felsegítsen a földről, amit pedig elfogadtam. Végig a szemébe néztem, közben lassanként a könnyeim is felszáradtak az arcomról, ahogyan felkeltem leporoltam a mostanra már jócskán szakadt esküvői ruhámat és. Thor-ra pillantottam, az a korábbi eset… reméltem, hogy senki sem fog rá emlékezni a későbbiekben, hogy mekkora gyengeséget mutattam ki ráadásul a halandók előtt. És ezenfelül most még azok az Asgadiak is, akik korábban nem tudták, hogy mi a legnagyobb gyenge pontom megtudták. Valamit kell majd ezzel kezdenem. Landraf felé pillantottam, ahogyan térdelt kimerülten. Ő volt az első, akit alapból talpon volt és… akkor ő volt az, aki visszahozott mindenkit az életbe? Csak is ő lehetett. Míg Einar Thor és Thena felé fordult odamentem Landraf-hoz. Néhány másodpercig még figyeltem a kimerült férfit, majd pedig lehajoltam hozzá, és egy csókot leheltem az arcára és a kezemet nyújtottam, hogy felsegítsem a földről.
< - Köszönöm, hogy visszahoztad őt nekem – mondtam halkan, majd pedig gonoszul mosolyodtam el. – Már megint egálban vagyunk a megmentéseket illetően, remélem nem marad így sokáig. >
Még egy utolsó mosolyt küldtem felé, utána visszaindultam a férjemhez.

Még ketten álltak ki az én véleményem mellett, vagyis a páncélos alak csak helyeselt, de saját maga nem szólt Thanos-hoz. A következő pillanatban láttam a sárga sugarat magam fel haladni. Arra nem volt esélyem, hogy kitérhessek előle, amikor eltalált. Felordítottam a fájdalomtól, de már a saját hangomat sem hallottam, míg végül mindent átvett a sötétség. A következő pillanatban a földön feküdtem. Voltam halott korábban is, de az nem volt ehhez fogható, ez teljesen más volt, akkor egyből ott volt Hela, a saját alvilágunk, az ismerős lelkek, de itt? Minden üres és fekete, hideg és sivár. Itt semmi sem várt a halál után, most azonban mégis éltem. Felültem a földön és megvakartam a fejemet. Egyszerűen nem érttettem, hogy mi történt és azt sem, hogy miért voltak itt a többiek a földön. A rendben van, hogy mi hárman meghaltunk, akik ellene mertek szólni és parancsolni mertek neki, de a többiek? A következő pillanatban hallottam meg Halla hangját és még igazából arra sem volt időm fordulni, amikor már nekem esett és mind a ketten a földön kötöttünk ki és vertem be a fejemet a talajon. Megszólalni sem volt időm, mert máris megcsókolt, az arcán könnyeket láttam, de most nem foglalkoztam ezzel, átöleltem és magamhoz szorítottam. Korábban nem volt lehetőségem látni, hogy miként fogadta a halálomat, és sírni sem nagyon láttam sírni, csak egészen kis korunkban és most. Az egész közjáték vége után már mind a ketten talpon voltunk, nem akartam újra meghalni, így legalább is nem, hogy ezen a helyen voltunk, az igazat megvallva Helheim még otthonos is volt valamilyen szempontból, amikor Hela éppen nem volt túlságosan gonoszkodós kedvében… összerezzentem. Ezen tények szerint, hogy itt voltunk a harc nem volt elkerülhető, hiszen Thanos nem küldött haza minket. Mindenki igyekezett felállni feltehetőleg, csak egy valaki volt fáradt és kimerült. Hálásan néztem Landraf felé és bólintottam neki köszönet képen. Még Hallára pillantottam, aki elindult felé, én pedig akkor Thor és Thena felé fordultam.
< - Miért van olyan érzésem, hogy ezt az egész katasztrófát én idéztem elő? – kérdeztem zavartan miközben megvakartam a tarkómat. – Nem volt szándékos és mélységesen sajnálom, hogy másoknak is baja esett… atyám. >
Több olyan személyt i láttam felkelni, akik meghaltak korábban, még jóval az egész kezdete előtt. Akik már akkor nem voltak velünk, amikor ismét önmagam lettem. Rámosolyogtam Thena-ra, hogy láttam, hogy egyben van és rendben is. Úgy tűnt, hogy tényleg mindenki így volt. Azonban Thordin… fogalmam sem volt, hogy miként fog reagálni. Utoljára Thanos pártjára állt és hűséget fogadott volna neki, amikor a három sugár egyike őt is eltalálta. Mikor Thorhalla visszaért átkaroltam a derekánál. Nem fogom hagyni, hogy újra szenvedjen amiatt, hogy elveszít. Így ugrott be, hogy vajon mikor tudja meg, hogy a terveivel ellentétben mindannyian újra életben vagyunk?
< - Mikor indulunk ellene uram? – kérdeztem végül Thor-tól. – És milyen taktikával persze… >

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#366 2009-10-08 23:23:18

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Jackie-nek nem maradt ideje arra, hogy válaszoljon a felvetésemre, csak elkezdte, hogy szerinte nem jó ötlet. Szerintem sem volt az, de muszáj volt így dönteni… akárcsak a másik férfinak sem. Adia megérezhetett valamit, vagy mondani szeretett volna számomra valami dolgot, hiszen valamit hallottam a hangjából a fejemben, de csak egy pillanatra, még hallottam Thor hangját, hogy elkezdett valamit, majd pedig fényesség vette körbe az egész helyet, olyan, mint amit korábban is láttunk, amikor Tyler és az a másik két férfi semmivé váltak. Hallottam a robbanást, aztán nem maradt semmi sem. A következő pillanatban a földön feküdtem, emlékeztem a robbanásra és… csoda történt. Nem lett volna szabad itt lennem. Felültem és magam mellett Jackie-t láttam meg, ő is életben volt. Hallottam a hangját, de igen, akkor mi most tényleg meghaltunk?
- Én is emlékszem rá – mondtam döbbenten. – De akkor hogyan lehetünk itt? Ha álom lenne… nem kellett volna felébredned a halálod pillanatában? Felejtsd el…
Rozmároktól? Csak egy pillanatra hagytam, hogy ez kizökkentsen a gondolataimból, majd pedig megcsóváltam a fejemet. Nem értettem, hogy mi folyik itt, korábban meghalt személyeket láttam meg. A két asgardi férfi, Tyler, néhány furcsa alak furcsa szerelésben, őket sem láttam korábban. Mindenki itt volt, sőt mintha többen is lettünk volna, mint a robbanás előtt. Azonban most már tudtam, hogy nem kétséges, hogy mi fog következni, ha akartunk, ha nem itt harc lesz. Féltem tőle és a haláltól is, noha semmit sem éreztem, vagy fogtam fel az egészből. Valahogyan túlságosan is felettünk állt ez a dolog. Nem értettem az egészből semmit, csak voltunk, majd mintha elájultunk volna, de akkor miért láttuk a robbanást?
– Ezek után szerintem, ha akarnátok sem tudnátok kimaradni a küzdelemből – mondta Adia végül. – Ez… furcsa volt…

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#367 2009-10-08 23:54:24

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A Nova legnagyobb meglepetésére mindenki belement abba, hogy megtámadják Thanos-t. ezt nem nézte volna ki jó néhány emberből, de kellemesen csalódott ebben. Lényegében már indult is volna előre, amikor az egyik Asgardi hullámban menő támadást javasolt, velük szemben Thor kezdett valamit mondani, amikor robbanás rázta meg az egész helyet. A következő pillanatban a földön feküdt, akárcsak a társai, de a legnagyobb meglepetésére az a három alak, akik korábban eltűntek életben voltak. Tyler is itt volt és élt. De ez nem volt lehetséges, nem talált erre az egészre reális magyarázatot. Ilyen lenne az élet a halál után? Ugyanolyan, mint előtte? Feltápászkodott a földről és felsegítette a feltehetőleg mellette fekvő Tao-t. Ha ugyanott volt, ahol a robbanás előtt, akkor a háta mögött kellett, hogy legyen a férfi. Ezt nem hagyhatják, hogy újra megtegye Thanos. Ha lett volna olyan korábban, aki nem a csata mellett volt, akkor most már nekik is igent kellett majd mondani erre. Nem hitte, hogy Thanos-nak köszönhették az életüket, így ha megtudja, hogy még mindig életben vannak, akkor újra megpróbál mindenkit megölni. Miután Tao-t felsegítette odament Tyler-hez, hogy neki is segítsen.
- Ki is vigyázzon magára? – kérdezte mosolyogva Tyler-t. – Örülök, hogy újra egyben látom.
Ha ő is talpon volt a végén, akkor közelebb lépett a többiekhez. Nem lett volna szabad ekkora erőt képviselnie máris Thanos-nak, képtelenség volt. nem tudta, hogy miként volt erre képes, vagy mit használt fel azonkívül, hogy a Túlontúli hatalma az övé volt. Az előbb azt mondta, hogy nem uralja az egészet és nem érti. Hazudott volna?
- Valamit nagyon gyorsan ki kell találnunk mielőtt rájön, hogy még mindig, vagyis azt hiszem, hogy inkább újra életben vagyunk…

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#368 2009-10-09 10:28:02

Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
PM

Re: Redrose városának a része

//Thordin//
Thordin nem ilyen halált várt. Nem a kivitelezéssel volt gond, bár abba is bele kötne, hanem ami utána volt. Nem a Valhallába került. Jó, ezt elfogadja, ha muszáj, de nem is a halál úrnőjéhez. Más hová. Vagy is sehová. Az üres, és kopár semmibe került, hol nem volt élet, és halál. Nem volt semmi. Néma volt, és érthetetlen. De valami, vagy valaki visszahozta. Hogy hogyan, és miként, arról fogalma sem volt, csak arra eszmélt, hogy ahol percekkel korábban hűlt helye volt, most pontosan ugyan ott feküdt. Temérdek kérdés kavargott fejében, és meg volt zavarodva. Nem tudta, most mi legyen, hogyan tovább. Szemei még hunyva voltak, majd pedig fel állt. Addig nem is nyitotta ki szemeit. Majd pedig dühtől forrva lángra lobbant benne valami, és mikor megnyíltak szemei, azok kéken kezdtek izzani a haragtól.

http://kepfeltoltes.hu/091009/szem_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

~Thanos… meg vannak számlálva perceid.

Majd lassan lehiggadt, és megnyugodott. Már amennyire meg lehet egy ilyen helyzetben. A tömegből kivonult, és gondolkodni kezdett.

~Nem tudom ki hozott vissza, de bárki is volt, hálával tartozom neki. Egy biztos. Nem Thor volt, aki megmentett. Az az ökör biztos nem. Thanos viszont nem volt egyenrangú. Elismerem, hogy akár mennyire is megvetem már Thort, benne van annyi, hogy tisztességgel áll ki ellenem, ha arra kerülne a sor. De ez az űr patkány lekezelő, és becsmérlő. Nem akarok ilyen lenni. Most még várat az asgardi szégyenfajzatok kiirtása. Most még várat. Egyelőre van egy nagyobb gondom, aki nem tisztességgel fordúlt felém. Aki életemet követelte. Ő lesz az, akivel végezni fogok. Visszatértem a halálból, és csak az az egy az, ami megállíthat. Ha egyszer sikerült, még egyszer sikerül. Szóval… nem ellenfél nekem a titán. Végzek vele.

Tekintete elszántra vált, és határozott léptekkel indul ki a tömegből. Ha bár még mindig megveti a jelen lévő asgardiakat, most nincs tervbe véve, hogy rájuk rontson. De nem is szól hozzájuk semmit. Elvonul egy maga, és a további gondolataiba merül, mi alatt nézi a társaságot. Furcsálva veszi észre, hogy új tagok is vannak, bár nem törődik velük túlzottan, csak feljegyzi magának. Nem indul el, még vár. Igazából ő maga sem tudja mire, de vár, hogy miként folytatódik a történet.

//Pókember//
Égszakadás, rengés, és házak dőlnek össze. Nem lehet elmenekülni, innen már nem. Pókember hiába is próbálkozik. Nem tud. Ruhája lángra kap, és egy épület a nyakába szakad. Majd újabb, és újabb. Azok alól nem tud már kijönni. Nem tud. Képtelen rá. Pár pillanatig próbálja menteni magát, de túl nagy teher nehezedik rá, és összemorzsolja a férfit. Meghalt. De ezzel nincs is gond. Na jó, van bőven, csak nem érti, hogy miután távozott, hova kerül. Mert biztos nem a mennyben, vagy a pokolban kötött ki. Hanem egy nagy semmiben. Üres volt, és kietlen. Míg nem…
A törmelékek tetején kel újra életre a férfi, és hatalmas levegőt vesz visszatértével. Köhög párat, és lassan fel kel. Kicsit szédül, és zúg a feje, majd pedig lekecmereg a romok közül, egy biztonságosabb helyre. Fájó és sajogó léptekkel érkezik meg egy nyugodtabb részre.

http://fc02.deviantart.com/fs43/i/2009/133/0/8/Spider_by_Seabra.jpg

~Nem értem… mi történt? Hogy kerültem vissza. Azt hittem meghaltam. Vagy nem? Mi történt akkor velem….

Ekkor hirtelen felkapja a fejét, és pásztázni kezdi a környéket, hátha vannak még civilek, akik bajba jutottak. De nem talál senkit. Letörten, és megviselten érzi magát, míg nem ismét egy villanás, hogy talán társain segítenie kell. Futásnak ered, és egyenesen azon irányba tart, ahová a többiek mentek. Gyors léptei és tempója után, hamarosan be is éri a csapatot. Távolról látja őket, majd pedig figyeli az ott lévőket. Úgy látszik innen, hogy mindenki épen és egészségesen egyben van. Ekkor közelebb lépdel a férfi, míg nem a társaságba nem vegyűl újra…

//Fattyú//
~Mi a jó szagú… A fejem… mi ez a hely már megint. Az előbb… nem itt voltam… vagy még is? Hogy a tüdeje rohadjon négyfelé annak, aki szórakozik velem. Utána meg szakadjon le a feje. Ezek a tetü emlékek… most én egy űrhajón voltam. Vagy nem? Vagy itt voltam? Ismerősek ezek az arcok, de…. Argggg… Ebből elegem van.

Ekkor elő kap egy cigarettát, és rá gyújt. Mélyen szívja a slukkokat, míg lassacskán lenyugtatja az idegeit. Fejét kezével támasztja, míg ül. Maszkja szépen lassan leolvad róla, és ruhája többi részébe forr. Égett, és rusnya fejét keze takarja, és zölden fénylő szeme pedig szinte világítani kezd. Zavart, és értetlen. A sok emlék, és helycsere után teljesen megkavarodott. Próbál felidézni néhány dolgot, de nem igazán megy neki, inkább csak foszlányok azok, mik megjelennek neki. Míg nem egy mélyebb slukk szívásakor…

~Igen… voltam itt. Tudom, érzem. … és… és… meghaltam. De akkor. Most mi van? Kétszer haltam meg. Pfúúúúú tesó…. Zoral vagyok… kétszer is meghaltam, és itt vagyok. NA már nem azért, de tudok valamit. Én va….

Megszakad „elmés” gondolatvilága, mikor kiszúr valakit a tömegből. A személy pedig elárasztja dühvel. De oly mértékűvel, ami újabb, és újabb emlékeket idéz fel benne. De most tisztákat. Amikre teljesen emlékszik. Majd újabb alak arcát látja meg, amitől bőszebb, dühösebb, és haragosabb lesz. Mind ez fokozódik, mikor még egy férfit megpillant

~…azok… ismerem őket… szánalmas, alattomos, undorító önös érdekű dögök. Nem érdekük más, csak a saját kis világuk… végzek azokkal a undorító patkányokkal. Thor… Thorhalla… Landraf… Mind a három… nem más, mint egy elkényeztetett átokfajzat.

Tör ki belőle, de most ez nem teljesen Fattyú gondolatai. Sokkal inkább az elnyomott egykori Stan Marcusé, akinek érzelmeit groteszk módon felnagyítja az élőlény, ami benne él, és a gonoszt erők. Szemei akár egy reflektor, úgy kezdenek izzani. A cigit szétmorzsolja kezében, és annak égési nyomai meg sem kottyannak neki. Mély levegővel, és heves szívveréssel (ha lenne) áll fel, és egyenesen a tömegbe néz. Leginkább valójában csak egy valaki az, akit holtan akar látni, a másik kettő csak bónusz lenne. Thorhallat szúrta ki magának.

-RIBANC!!! MEGHALSZ!!!

Ordítja el magát Fattyú, mikor ellöki magát a földtől, és futásnak ered a nő irányába. Mikor közeledik, a magasba ugrik, és kezéből egy hatalmas kasza lesz, amivel egyenesen a nő nyakát akarja leszegni. Míg másik keze egy hosszú ostorszerű csápként funkcionál, amivel elkapja a legközelebbi szikla/kő darabot, és hozzá vágja az asgardihoz.

http://fc03.deviantart.com/fs24/i/2008/004/3/3/Mad_spawn_colored_by_madstalfos.jpg

Utoljára szerkesztette Thordin (2009-10-09 10:28:59)

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#369 2009-10-09 10:56:29

Mr. Adrenalin
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-08-21
Üzenetek: 36
PM

Re: Redrose városának a része

http://fc08.deviantart.com/fs7/i/2005/227/2/b/cain_marko_by_Rile9.jpg

~Mikor… hol… merre?

Tér magához Adrenalin, ahogy kitör a romok közül, mik belepték. De némi változással. Testén hatalmas páncélszerű védők, amik még ellenállóbbá, és erősebbé teszik. Zavartan kapja jobbra-balra fejét, míg nem lehajtja azt, és megcsóválja. Mélyet sóhajt, majd pedig a távolba tekint.

~Mit keresek én már megint itt. Akkor még sem álom volt, vagy lehet most is alszok? Aúú… hát nem… a csipkelődés nem vált be. Akkor pedig… ez a valóság lenne? De meghaltam… aztán mégsem… vagy mi van? Ez érthetetlen.

Robosztus lépteivel megindul, mikor meglátja az ismerős arcokat. Igazából egy valakit keres, mégpedig Stant, de nem sok sikerrel. Nem látja sehol sem, pedig itt van, de fogalma sincs, hogy szeretett fivére már nem olyan mint régen. Mikor nem látja, egyre ingerültebb lesz, és bőszebb. Míg nem egy férfi mellett köt, ki kitől informálódna, ki nem más mint Tob.

-Hét öcskös!

Szól oda neki robosztus hangjával, majd pedig fölé magasodik. A fiúnál jóval nagyobb, és testalkatát tekintve is egy kisebb Hulknak felel meg.

-Nem tudod hol vagyunk? Vagy is hogy mi történt itt? Segíts ki öcskös, mert össze vagyok zavarodva!

Mondja, és reméli a férfi kisegíti, ha nem is egy teljes történettel, legalább nagyvonalakban, mert nagyon nem tudja mi hogy van most.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#370 2009-10-09 11:23:44

Patriot
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2009-04-13
Üzenetek: 1004
PM

Re: Redrose városának a része

Néhány pillanat alatt megszűnik a élet Centurio számára és minden más is. De valahogy ismét visszatér csak úgy mint mindenki más. Nem érti az egészet, ez már túl sok neki. Világokért harcol, és milliókért. Túl nagy teher ez neki, és hamar lerogy egy kőre, majd pedig leveszi sisakját. Fáradtan néz végig a társaságon, és a kialakult helyzeten. Nem tudja mitévő legyen. Nem tudja ki pusztított el mindent egy pillanat alatt, és ki volt az, aki mindent visszahozott. Viszont egyvalami biztos számára. Ez a feladat túl nőtt rajta. A hatóköre idáig szólt. Nem képe harcolni olyan ellen, amit nem ért. Ezt a bolygót, és ezt a helyzetet pedig nem hogy nem érti, hanem még annál is kevesebb.

~Túl sok ez nekem. Én nem vagyok szuperhős, aki a világ megmentésért küzd. Azt hittem sikerülhet az, de be kell ismernem, hogy nem. Akár mennyire is nem kedvelem őket, most szükség van rájuk. Szükség van a szuperhősökre, kik összefogva képesek bármit megtenni. De én nem ilyen vagyok. Ezt be kell látnom. Hasztalan, és csak teher lehetek mindenki számára, mert nincsenek olyan képességeim, mik előrébb vihetnék a helyzetet. Eddig tartott az én határom. Mindennek van, és nekem idáig tart az a csík, ami meghúzza azt.

Majd pedig végig néz a társaságon alaposan. Látja, hogy mindenki meg van zavarodva, vagy legalábbis nem épp a legjobb formájukban vannak. Mikor végig néz mindenkin, kezdi megérteni, amit nem látott. Szemei érdeklődően tekintenek körbe, majd pedig fel áll, és kihúzza magát. Sisakja kezében lóg, és látszik rajta, hogy más elhatározásra jutott.

~… ezek a nők, és férfiak. Mind hősök, még akkor is ha más elveket vallanak. Mind meg akarják tenni a lehetetlent, és a hősök ezekben a nehéz időkben születnek. Elismerem, hogy nem függ ez a titiulus nemtől, és fajtól. Az a hős, aki a reménytelen időkben reményt ad az embereknek, és szembeszáll bármivel, még ha tudja, hogy esélytelen. A hős nem több, mint az átlag ember. Nem számít, hogy milyen fegyverei, vagy képességei vannak. Nem számít, hogy mutáns, vagy isten, netán páncélba van öltözve. Egy valami számít. Hogy merje megtenni a fontos lépést, ami a saját világának érdeke. Az pedig nem más most, mint Thanos ellen vonulni. Úgy néz ki, hogy reménytelen. De még sem-. Hisz meghaltunk, de visszatértünk. Valaki még nem akarja, hogy vége legyen. Nem is lesz. Nem lesz vége, amíg még képes vagyok lélegezni. Addig nincs vége a harcnak, míg egy valaki is talpon van. Ez már nem a jó és a rossz harca. Ez már egy háború, amiben az életért küzdünk. A Földért… Asgardért… és minden másért, ami fontos nekünk.

Elszántan néz a távolba, majd pedig sisakját maga elé emeli, és bátorító hangon szólal fel hangosan.

-Mindenki jól van? Ugyan is van még egy kis dolgunk Thanosnál!

http://fc06.deviantart.com/fs25/f/2008/064/9/7/IRON_MAN_by_ShinigamiAmon.jpg

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#371 2009-10-09 11:43:03

Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
PM

Re: Redrose városának a része

Hát készen állunk... csatára készen, azonban valahogy nem érzem úgy, hogy jó vége lesz a dolognak. Talán megérzés, talán csak valami más, de mindegy is, hiszen későn jött, hisz már döntöttem, s a döntésem végleges. Harcba szállok, s ezen semmi nem változtathat, vagy mégis?
http://kepfeltoltes.hu/091009/180px-Shin_dragons_eye_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Mi a?!?! Szemeim elkerekednek, majd minden elsötétül egy robbanás után. Nem tudom mi a fene történt, csupán azt, hogy arra eszmélek, hogy fekszek, s zavartan tápászkodok fel. Nem tudom felfogni, hogy mi és hogyan, de élek, élünk, mind. Megrázom a fejem, majd Halla és Einar felé pillantok, aztán egy érdekes alakra, miután meghallom a hangját, s látom a rohamát. Nem habozok egy pillanatot se, s azzal a lendülettel amivel felszállni szoktam indítok felé rohamot.
< - Halla! Húzd le a fejed! - > üvöltöm, miközben mellette hirtelen támasztom meg magam az egyik mellsó lábammal, s ezzel a farom kicsapódik oldalra, azonban ezzel a farkam is ívben megfeszül, majd ahogy a lendület visz, úgy csapódik a farkam is, s elméletileg abban a pillanatban egyenesedik ki, mikor eléri a támadót. Ha sikerül, akkor eme lendületes csapással küldöm vissza oda légi úton, ahonnét érkezett. Nem érdekel, hogy mekkora kárt teszek benne, csak az, hogy ne legyen még egyszer kedve bármelyikünkre támadni. Vicsorogva nézek az alakra, s szemmel tartom. Ha mégis újra támadna, akkor más módszerekkel bírjam rá az egy helyben maradásra.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#372 2009-10-09 12:06:36

Shadow
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2008-10-25
Üzenetek: 950
PM Weblap

Re: Redrose városának a része

Tüdőmbe levegő ömlik, szívem riadtan erősen ver, s verejtékben úszva ülök fel hirtelen, mint aki rémálomból ébredt, pedig nem. A halálból tértem vissza, hiszen tudom, hogy megöltek, legalábbis biztosan megtették, miután eszméletlen lettem, vagy nem? De biztosan, mert kétlem, hogy Vérontó élve hagyott volna. Arcomat kezeimbe temetem, s úgy ülök egy ideig. Sok kérdésem lenne, de egyikre se fogok magamtól választ kapni az egyszer biztos, így valakit meg kell majd kérdeznem, de vajon kit? Felemelem a fejem kiemelve szemeim tenyereim takarásából, s végig nézek a társaságon. Hát nem a legjobb, hiszen ők elvileg a „jó” tábor, így a számat félrehúzva állok fel.
- Hééé Jók gyülekezete! Valaki elmondaná, hogy mi a jó fészkes folyik itt? - kiáltom el magam, s karba tett kézzel várom a választ. Ha Morsust meglátom, akkor odaszólok.
- Ne merj hozzám érni Morsus, ahogy elkábítani, erőmtől megfosztani, vagy rám lőni... - morgom, s újra hangosan megszólalok.
- Kinek köszönhetem, hogy újra élek?! - nézek körbe, s várok.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#373 2009-10-09 12:26:25

Daniel Wolf
6. szint - 14 kredit
Regisztrált: 2008-07-13
Üzenetek: 528
PM

Re: Redrose városának a része

A nagy hősök döntenek, hogy kiállnak a nagy gonosszal szemben, majd nagy buum, s minden elsötétül... Hát ez nem a legjobb befejezése a történéseknek, de ezen már kár gondolkozni, vagy mégse?
Az eget nézem, s élek... Minden jel szerint élek, s mások is ahogy elnézem. Ez elég érdekes egy „élmény” volt. De vajon hogyan élhettük ezt túl? Egyszerűen fogalmam sincs, de nem fogok reklamálni, ha már így történt. Felülök, majd a fülem kezdem el vakargatni, miközben figyelem az eseményeket, hogy ki hogy is reagál erre az egészre. Hát vannak érdekes reakciók az tény, de én egyenlőre csak néma szemlélője vagyok az eseményeknek, ahogyan kényelmesen ücsörgök.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#374 2009-10-09 18:52:41

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tulajdonképpen csak tátog mint a partra vetett hal, mikor hirtelen visszatér a...halálból. Tulajdonképpen nem sok mindenre emlékszik, arra hogy Thanos sugara eltalálja, és aztán csak ürességre. Megborzong, és igazából nem tudja hova tenni ezt az egészet. Eltemeti mélyen magában, ezt az eseményt.
Hálásan elfogadja Ko-Rel kezét, és fel áll. Kicsit felenged a hűtött viselkedése.

-Mondtam hogy azt az ebédet behajtom, és ebben még a halál sem akadályozhat meg...-

Szólal meg komoly hangon, Ko-Rel arcát nézve. Majd egy hirtelen mozdulattal közelebb lép és megcsókolja, természetesen csak ha hagyja.

-Ha meghal az ember átértékel néhány dolgot...amit nem mert előtte megtenni...-

Csak ennyit fűzz a dologhoz, majd kicsit hangosabban megszólal hogy mindenki hallja.

-Nem tudom ki hozott vissza a halálból, de nem hiszem hogy ezt eléggé megtudnám köszönni. Viszont számíthat a hálámra!-

Tudja hogy ez nem sok de mást nem tud adni ezen körülmények között.

-Mi a nagy terv? Hogy csináljuk ki Thanost és azt a szemét kesztyűjét?-

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#375 2009-10-09 19:02:03

Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Tulajdonképpen csak a hatalmas robbanásra emlékszek és arra hogy ismét ott állok ahol eddig. Kivéve a különbséget hogy élek, ahogy mindenki más is. Thordin, Einar és a halandó is visszatért. Látom a bátyám arcát így nem megyek oda hozzá, csak összezavarnám és ismét megzavarodna. Bár még most sincs jobb állapotban mint az előbb. Az lesz a legjobb ha nem erőltettem rá magam jelenleg.
Némán hallgatom a többieket de nem nagyon akar összeállni semmiféle terv Thanos ellen. Hirtelen megpillantom azt a fura alakot aki leribancozza Hallát és egy sziklát vág hozzá. Szinte automatikusan cselekszek, mivel még mindig a közelében állok, egy gyors mozdulattal arrébb lököm kicsit. Hogy a szikla darab kettőnk között érjen földet.

<Azt hiszem nem tudod kivel kezdtél ki démon.>

Mosolyodok el gúnyosan arra gondolva mit tesz majd vele Thorhalla, Einarról már nem is beszélve.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 06 Aug. 2011, 23:50

#376 2009-10-09 20:11:24

Tao
Moderátor
Regisztrált: 2007-07-23
Üzenetek: 3697
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

*A legtöbben belemennek a harcba, azonban nincs idő elindulni. Egy hatalmas robbanás rázza meg a bolygót, Tao érzi, hogy képességei mit sem érnek ez ellen, és egy pillanattal később elveszti eszméletét. Filmszakadás. Zihálva tér magához, mintha életében először venne levegőt, tulajdonképpen ebben az életében valóban először vesz. Teste teljesen ép, ahogy szakadt nadrágja is ismét takarossá vált. Újra és újra bevillan az utolsó kép, a hatalmas robbanás, ami elsöpör mindent, az biztos, hogy ez még egy ideig kísérteni fogja, elvégre mégiscsak meghalt. Ko-Rel lép oda hozzá, lassan megszokottá válik ez a mozzanat, mikor egy robbanás után Tao a földön fekszik, és a kék nő felsegíti. Elfogadja a segítséget, feláll, aztán leporoja magát, és körbenéz.*
-Ma már nem az első eset. Kö... *Itt elakad, mert ahogy ismét Ko-Rel felé néz, ő már épp egy másik fickóra cuppan rá.* - ...szönöm.
*Szemöldökét némileg összevonja, nem tudja, hogyan is érinti őt a dolog, egyelőre csak abban biztos, hogy meglepte. Mindenesetre az eddigi átható nyugalom, amit Tao érzett a nő miatt szertefoszlik, mintha álomból ébredt volna. Egy pár másodpercig elég feltűnően bámulja a párost, aztán fejét megrázza, mintha csak elbambult volna. Egy démoni alak megtámadja Thorhallát, mire jópáran a nő segítségére sietnek.*
~Mi a franc történik itt? Mindenki megbolondult?~ *Teszi fel magának a kérdést, és néhány lépéssel arrébb húzódik a társaságtól. A romok közt próbál keresni valamit, amit fegyverként használat, leginkább egy vascsövet, vagy ilyesmit.*
~Kész elmebaj, ami itt van. Meg kéne ölnünk valami galaktikus gonoszt, ezek meg egymást tépik.~

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#377 2009-10-09 20:45:18

Max Evans
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-08-07
Üzenetek: 981
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Mindenki lelkes és kész a titán vérét ontani, szép és jó de hirtelen, mintha kikapcsolnák a filmet, ShootDown!
Aztán egy pillanat múlva a földön fekve riadok fel, mint egy rossz álomból,hevesen kapkodóm a levegőt, a nagy meglepettségemből letépem a maszkot és arrébb hajítom. Így könnyebben kapkodhassam a friss újszerűnek ható levegőt, még a földön ülök egy ideig, kezemmel hátulról támogatom magam, kicsit felhúzom a térdem, idegesen pásztázom a környezetem, mindenki jól van, meg még pár régi arc is felellhető. Mindenki akit eddig láttam itt meghalni most él és lélegzik, így első pillantásra.
Végre lassul a pulzusom, megnyugszok és kezdem felfogni, hogy mind halottak voltunk egy perccel ezelőtt. De ekkor hirtelen egy robosztus fickó lép mellém, letekint rám és egy pár lényegre törő kérdést intéz felém.
- Khmmm… az úgy volt, hogy … meghaltál, elgyaptuk a formákat és jöttek nagyobbak, az egyik eltűnt, aztán még egy nagy, aztán az is és utána mindenki meghalt, most mindenki él, szép az élet, süt a nap, frizbizésre alkalmas az idő. Egyéb kérdés? – mondom még a meglepődés miatt lihegve kicsit, majd a végén egy kis mosollyal.
Majd feltápászkodók és elkezdek a csapat felé menni mikor az egyik asgardira már rá is támadna valami, valami nem is tudom, démoni. Reflexből kapom elő a fegyverem és célzok a homlokára a lénynek, olyan légiesen és frissen, elsütöm a fegyvert. Akkor tűnik csak fel, hogy milyen jól érzem magam, semmi sérülés, fáradtság vagy ilyesmi. Végülis szó szerint újjá születtem. Csak a régi cuccokkal.

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#378 2009-10-09 21:35:45

Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7460
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Thor megragadja Landrafot és büszkén bólint felé.
- Az ősök mindig jól választják ki a hírnökeiket.
Thena Villámai Fattyú és Halla köz csapódnak.
- Nyughass! nagyobb ellenségeink vannak! Az életeddel tartozol Asgardnak! Hát tartsd magad ehhez!
Thor elveszi a pörölyt és Landrafot felsegíti. A pörölyt meglengetve mindenkinek megmutatja az igazságot, mindenki tudni fogja mi történt velük, mit tett Thanos és ha korábban hunyt el akkor tisztába kerül a történésekkel ahogy azzal is, hogy Thanos nem uralja a hatalmát.
- Nem kockáztattok. Ti, jó emberek vagytok, a legnemesebb lelkek, legyen bármennyi folt is rajta. Nem áldozlak fel titeket újra. Magam megyek.
Ezzel Thor megindul lassan, de a háttérből valaki megszólal.

- Álmodozz szőke herceg.
Morogja Logan.
- Az a rohadék tartozik nekem egy szivarral.
- Ami fontosabb, hogy nem csak mi megyünk.
Mondja Amerika Kapitány és mögötte Redrose városának lakói baseball ütőket, köveket, fegyvereket markolva kezdenek felsorakozni.
Sólyomszem Jackiékhez lép.
- Ők civilek, remélhetőleg hátul maradnak és csak zavart okoznak, mégis kérlek titeket ne harcoljatok csak védjétek meg őket.

- Ha nincs több monológ akkor menjünk és öljünk meg egy mindenhatót, jó?
Mondja Morsus türelmetlenül és Bekapcsolva a gépét Thor teleportáló villáma pontosan a Végzettanyája elé varázsolja a több száz fős "sereget".

/Folytatás ott/

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#379 2009-10-10 05:22:19

Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7446
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Arra a részre csak megcsóváltam a fejemet, hogy angolul tegyem meg, hogy megszólalok. Ugye nem gondoltad komolyan Landraf drágám, hogy azt a nyelvet fogom használni? Túl egyszerű és túlságosan is lealacsonyító volt ahhoz, hogy megtegyem. Nini! Érdeklődve láttam, hogy még Shadow is megérkezett. Csak tudnám, hogy az a kutya hol volt eddig, nem mintha hiányoltam volna, hiszen lássuk be elég sok mindenki volt, akit ugráltathattam. Elfordultam Landraf-tól és ahogyan láttam Thor váltott engem nála még hallottam a szavait, amit mondott. Már megint ők voltak? Megcsóváltam a fejemet, nem tudom, hogy hányan voltunk, akik „láttuk” és hallottuk őket korábban, de én magam köztük voltam lényegében saját magamnak hála. Alig értem vissza Einar mellé, amikor egy üvöltést hallottam meg a hátunk mögül, csaknem már megint egy ellenség? Ó, de hiszen láttam azt a férget, akit a narancssárga valaki ölt meg, pedig én akartam. Ő volt az egyetlen tudtommal, aki a halálomat akarata jelenleg és én is az övét. Hátrafordultam teljesen nyugodtan, noha a hang nem volt ismerős és az a maszkos valami, egy démonszerűség sem hasonlított arra a fekete bőrű micsodára, akit vártam. Hallottam Vutha hangját, de arra már nem volt időm, hogy lehúzzam a fejemet, mert Laaksonen lökött félre a szikla útjából, majd pedig még Thena villámai is becsapódtak közöttünk. Hallottam a férfi és a nő hangját is mire gúnyosan mosolyodtam el. Nekem eszem ágában sem volt harcolnom, minek? Hiszen voltak olyanok, akik mindezt elvégzik helyettem és megvédenek. Majd a végén befejezem az egészet az nem kétséges, de egyelőre nem. Skurge lépett felé fenyegetően felé egyet, de nem lépett fel ellenségesen. Laaksonen szavaira kis híján felnevettem valóban fogalma sem volt, hogy kibe kötött bele, már nem az az egyszerű kis tűzvarázsló voltam, akit annak idején látott a nyomorult halandó, ó, de nem ám. Annál jóval több voltam már, és igen rossz személybe kötött bele, egyetlen jelenlevő asgardin kívül mindegyik megvédene, míg ő? Teljesen egyedül volt vesztett játszma drágám. Ezek után Thor vette vissza a kalapácsát és néhány kép rohant meg, hogyan láttam és hallottam az ősi istenek hangját, láttam, hogy mit tettek Landraf-fal és ő mit tett velünk. Megcsóváltam a fejemet és kedvenc halandóm felé fordultam.
- Morsus, te nyomorult semmirekellő! – csattantam fel. – Ezért hívtad hercegnek New York-ban! Gyűlölöm, hogy mindig mindent tudsz!
Durcásan fordultam el tőle, amikor Thor közölte, hogy egyedül megy Thanos ellen. Ügyes, ölesd meg magad harmadszor is drága nagybátyám. Már csak komolyan az hiányzik. Tényleg nem tudom megérteni, hogy a családból hova is tűnt Odin leleményessége és esze, ezeknek már semmi sem jutott belőle. Ha azt hiszi, hogy hagyom megölni, nos hát nagyon téved, nem csak azért, mert a nagybátyám és az apósom, nos nem. Ugyanis én foglak megölni, ha nem is most legkésőbb a Ragnarök idején és nem hagyom meg annak a lila baromnak vagy bárki másnak, hogy ezt megtegye ezt. Legnemesebb lelkek? Ugye ezt a kijelentést is csak viccnek szánta, Asgardra! Loki lánya vagyok, igen sokban hasonlítok az atyámra, igazából minden voltam csak az nem, amit mondott. Rendben, hogy Asgardért az életemet adnám gondolkodás nélkül, de itt véget is ért a jóságom. Az a szőrös valami mordult fel először, hogy mi is megyünk, helyes. Úgyis tartozom két halállal annak a Thanos-nak. Morsus is morgott még valamit, majd pedig egy villanás következett…

Alig ért vissza Halla, amikor egy üvöltést hallottam meg a hátunk mögül. Igazából ismertem az oldalamon álló személyt annyira, hogy ne kelljen hátranéznem ahhoz, hogy a városban található nők közül kinek is szólt a kedves címzés, hogy meg fog halni, hát még szép, hogy neki. Nyúltam a kardom felé, hogy megvédhessem, amikor Vutha hangját hallottam meg, hogy húzza le a fejét, mivel mellette álltam még én is kénytelen voltam lerántani, hogy a sárkány farka ne engem találjon telibe. Utána még Laaksonen is megjelent és lökte félre a feleségemet mire egy hatalmas szikla esett le oda, ahol pillanatokkal korábban volt. Rendben, ennek így már a fele sem volt tréfa, mozdultam volna, amikor villámok csaptak le a kettejük között Thena-nak hála. Nem mintha a látottak alapján Halla támadni akart volna, inkább csak gúnyosan mosolygott, amikor Laaksonen hangját meghallotta, szinte tudtam, hogy mi jár a fejében és mégis önkéntelenül rezzentem össze a tekintete és a mosolya láttán. Mintha Loki-t láttam volna akkor, amikor kis híján halálra kínzott, igen ő nézett akkor így rám. Ennek nem kellene, hogy eszembe jusson.
< - Te komolyan mindenhol csak ellenségeket tudsz hátrahagyni? – kérdeztem Hallát. >
Nem vártam rá különösebben választ, mert úgyis igent kaptam volna annak. Ekkor képek rohantak meg és elmosolyodtam, tehát mégis itt voltak? Hozzájuk fohászkodtam, amikor Landraf feltámasztását kértem és ő azzal az erővel hozott minket vissza. Az ősi istenek itt voltak és figyeltek minket. Láttam a képeket, amik a halálom után történtek, és megborzongtam annak láttán, ahogyan Thor reagált a halálomra, soha sem hittem volna, hogy így reagálna erre. És Halla… nem hittem volna, hogy látom őt valaha így, hogy ennyire összetöri az, ha meghalok. Noha tökéletesen tisztában voltam azzal a ténnyel, hogy rajtam kívül soha senkit sem szeretett és talán mára én vagyok az egyetlen, akit képes. Morsus felé néztem, amikor emlegetve lett, hogy tudta, hogy Landraf herceg lesz? Megvakartam a fejemet, ebből nem értettem semmit, majd pedig Thor maga akart Thanos ellen vonulni, ezt ugye nem hitte, hogy hagyni fogjuk. Már szólaltam volna fel én is, amikor néhány ember megelőzött ebben. Remek, hogy más is így gondolta. A következő pillanatban megláttam a teljes népességet, hogy ők is csatlakoznának, ez nem volt valami jó ötlet, hiszen nem valószínű, hogy felérnek Thanos-hoz, de megint nem maradt időm tiltakozni, mert egy villanás…

//Folytatás: Végzettanyája//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#380 2009-10-10 05:54:38

Serena Davidson
11. szint - 25 kredit
Regisztrált: 2008-07-08
Üzenetek: 1458
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Beismerem, amikor az merült fel bennem, hogy harcolni kéne csúnyán alábecsültem magam. Nem tudtam így utólag, hogy mennyire volt ez jó ötlet, de pillanatról pillanatra kevéssé tetszett csak akár a gondolata is. Egy alak egyből megtámadta az Asgardi társaságot, nem ezzel kellene foglalkoznia ebben a pillanatban, hanem a harcokkal, amik előtt állunk. Közben megláttam magunk mögött szinte a teljes civil lakosságot, ahogyan ők is felsorakoztak baseball ütőkkel, és hasonló „fegyverekkel”. Láttam, ahogyan Landraf visszahozott minket az életbe, félelmetes volt az a néhány pillanat, amit Thor mutatott nekünk. Végül pedig Sólyomszem volt az, aki odalépett hozzánk és szólalt meg. Igazából egy hatalmas kő esett le a szívemről, amikor meghallottam, hogy mit is kért tőlünk, hogy ne avatkozzunk be a csatába, hanem csak a civileket védjük. Ez az a feladat volt, amit bármikor szívesen teljesítettem, noha én úgy véltem, hogy szerintem én magam is segítségre és védelemre szorulnék, mert nem voltam szuperhős, mint ők, de nem mertem vitatkozni sem. Csak bólogattam a férfinak, hogy megértettük, majd még Morsus magyarázott valamit és jaj ne, már megint…

//Folytatás: Végzettanyája//

Kilépett

Jelentés |
Idézet

#381 2009-10-10 06:14:12

Ko-Rel
9. szint - 20 kredit
Regisztrált: 2009-01-22
Üzenetek: 804
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

Örült, hogy mind Tao, mind pedig Tyler egyben vannak és jól érzik magukat. Már Tyler-nél járt felsegítés címén, amikor hallotta Tao megjegyzését és elmosolyodott rajta, valóban nem ma fordult elő először, hogy így jártak, de az élet tele van meglepetésekkel és csodákkal. A másik férfi közben kissé oldottabb hangulatban jegyezte meg, hogy a korábban megbeszélt ebédet végül csak be fogja hajtani a nőn, az csak megcsóválta a fejét és már fordult is volna el, hogy valamilyen stratégiát beszéljenek meg a többiekkel, amikor Tyler odahajolt hozzá és megcsókolta. Igazából Ko-Rel annyira megdöbbent ezen a tetten, hogy tiltakozni sem volt ideje. Végül kissé zavartan lépett hátrébb és a kék arca még jobban sötétkék színt öltött fel, mint korábban. Nem nagyon tudott megszólalni sem erre az egészre olyan hirtelen jött számára az egész. Mire sikerült volna addigra Tyler pedig már odébb is állt. Közben látta a képet is, hogy ki hozta őket vissza és hogyan egy kicsit megdöbbent azon, hogy az ősz hajú férfi megkapta a Nova erőt is, de hogyan? Igazából nem volt ezen sem ideje töprengeni, hiszen Thor maga indult volna el egymaga Thanos ellen, közben a civilek is megjelentek, mígnem legvégül egy villanás kíséretében tűntek el a városból.

//Folytatás: Végzettanyája//

Belépett

Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet

#382 2009-10-10 09:48:39

Tyler
12. szint - 30 kredit
Regisztrált: 2007-01-10
Üzenetek: 1771
E-mail PM

Re: Redrose városának a része

A csókot egyáltalán nem bánta meg, sőt most már biztos volt benne hogy érez...valamit iránta. Bár még neki is zavaros ez az egész ebben a helyzetben. Azt viszont hogy zavarba hozta, talán kicsit elhamarkodott volt az egész.
Míg ezen gondolkozik, Thor megmutatja hogyan jöttek vissza a halálból. Most már tökéletesen emlékszik mindenre, és ezzel csak jobban összezavarta magát. Lehet hogy jobb lett volna ha csak homályosan emlékszik a történtekre.
Eközben Thor szerint jobb ha egyedül megy Thanos ellen. Épp a száján lenne valami válasz mikor elhallgat. Az előbb is a nagy szája miatt halt meg. Úgy most csendben marad.
Ezután Morsus elteleportálja őket...

//Folyt: Végzettanyája//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Redrose városának része Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14752
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 33
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Redrose városának része Empty Re: Redrose városának része

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.