Elizabeth Graham/Vokun

Go down

Elizabeth Graham/Vokun

Témanyitás by Phobia on Szer. 05 Okt. 2016, 13:55

Név: Elizabeth Graham
Egyéb név(i): Liz
Faj: szuperhumán
Nem: nő
Jellem: kissé félénk, de kedves, barátságos jellem. Igyekszik mindig a helyes úton maradni, bár időnként le kell róla térnie
Személyazonosság: nyílt
Születési helye és idő: 1015.X.09; Európai Szövetséges Únió
Kor: 6,14 (20)
Család:
Apa: Jamie Graham, bártulaj
Anya: Elena Winter Graham, meggyilkolták
"Testvér": Vokun, az árnyékdémon, aki a lány testében él, Liz a testvéreként tekint rá
Foglalkozás: Énekes; másodállásban önbíráskodó "hős"
Testalkat: 178cm magas, karcsú, bájos leányzó
Szeme színe: zöld(feketére vált, ha használni kezdi a képességét)
Haja színe: Sötétkék, tarkóig érő
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: a karjain végig tetoválások vannak
Repülési sebesség: 
Egészségi állapot/ betegségek: szerencsére egészséges


Pár információ Vokun-ról:

Név: Vokun
Faj: Árnydémon
Kor: Ismeretlen
Születési idő: Z.E. az 1200-as években alkották, mint hatalmas erővel bíró maszkot. Z.U. 1020-ban jutott ki a maszkból
Külső: Ha a lány testén kívül van, akkor egy kb 170cm magas, éjfekete, törékeny alak, aminek a repedései közül fekete füst szivárog ki. A szemei vörösek
Személyiség: ellenfeleivel kegyetlen, de alkalmazkodik a hordozója személyiségéhez

Életrajza:

Az E.SZ.U. egyik nyugodt városkájában láttam meg a napvilágot, mint a családom egyetlen gyermeke. Az apám egy eléggé sikeres bár tulajdonosa volt, míg az anyám háztartásbeli volt. Évekig minden jól ment, a szüleim nagyon szerettek engem, az iskolában rengeteg barátom volt és nagy reményeim voltak a jövömmel kapcsolatban. Aztán megtörtént a tragédia.
5,5(18) éves voltam, a karrierem éppen beindulóban volt, mint énekes és nem is lehetett volna jobb. Az apám bárjában léptem fel alkalmanként, ami dobott a hely népszerűségén. Aztán egyik nap kaptam egy ajánlatot egy másik helyről is, nagy összegeket ígérve, így belementem és már aznap fel is léptem. Az előadásom után az édesanyámmal mentem haza, mikor egy hosszú kabátot viselő fickó lépett elénk.
- K...kik..kisaaszony..egy percre...- nyögte nekem, a hangján hallani lehetett, hogy erősen be lehetett rúgva -A maga ee...lőadása olyan...sszép volt, akárcsak m..m..maga. M...megtisztelne egy randival? - tette fel a kérdést, mire én udvariasan visszautasítottam. Erre valahonnan előkapott egy kést - Nem erre a válaszra számítottam. - morogta, majd nekem rontott és akkor az anyám a testével védett meg. Aznap este ő meghalt, a fickó pedig elmenekült. Pár nappal rá elfogták, de valami pozícióban lévő féreg volt, így megúszta, én viszont bosszút esküdtem. Azonban hiába tervezgettem bármit is, én túl gyenge voltam a célra, képtelen az ölésre...aztán jött ő.
Az eset után nem sokkal a városban ténferegtem céltalanul. Mardosott a tudat, hogy képtelen vagyok a bosszúra, gyűlöltem magam ezért. Az egyik mellékutca mélyében aztán ráakadtam egy koromfekete, füstölgő alakra. El akartam onnan menni, de észrevett és felém kezdett rohanni. Félúton a teste apró darabkákra tört és koromfekete füst jött ki belőle, ami szó szerint belémszállt és minden elsötétült. Fuldokoltam, fájt mindenem, úgy éreztem meghalok, de aztán mindez elmúlt és meghallottam a hangját.
~ Praad vok kiir...ébredj gyermek. ~ mondta egy reszelős hang, én pedig kétségbeesetten néztem körbe az üres sikátorban.
-Ki beszél?! - üvöltöttem, a válasz azonban a fejemből érkezett.
~ Niid dii kiir...nem, gyermekem...nincs itt senki...zeyda hei ahrk zey...csak te és én... ~ suttogta, mire én futni kezdtem. Csak futottam és futottam, azt se tudtam mi elől, de menekültem. Hazáig menekültem, ahol aztán felrohantam a szobámba és az ágyamba rejtőztem.
~ Faas...félelem...nagy fegyver. ~ szólalt meg a hang újra a fejemben, mire kipattantam az ágyból és a falhoz hátráltam.
- Ki vagy te? Mit akarsz tőlem? - kérdeztem kétségbeesetten.
~Hmm...látom a félelmed...vahrukt...látom az emlékeidet és van itt még valami...nahkriin...bosszú...egy ember, akinek a halálát kívánod, igazam van? ~ mondta, mire én abbahagytam a pánikolást. Valóban bennem volt ez a dolog, belém látott.
- Igen...de gyenge vagyok... - suttogtam, majd leroggytam a földre.
~Látom...tun...köthetnénk egy üzletet ~ dörmögte, én pedig felkaptam a fejem ~Neked van tested, de nincs erőd...nekem hatalmas erőm van, de nincs testem...megadhatom a bosszúd, ha engeded, hogy benned maradjak ~ ajánlotta, majd a kezemben egy rövid időre egy koromfekete kés jelent meg, aztán el is tűnt ~Mit szólsz?~ kérdezte, a válaszom pedig magától értetődő volt.

- Kérkek...ne - könyörgött a fickó a földön fetrengve a saját vérében. Vokun, a testembe költözött árnydémon igazat mondott. Hatalmas erőt adott nekem, a pasas házába észrevétlenül jutottam be és rontottam rá. Megpróbált megtámadni, de nagyon lassú volt, könnyedén kitértem előle és egy ütéssel eltörtem a lábát. Aztán megjelent egy kard a kezemben és készen álltam lesújtani. Végre bosszút állhattam az anyám gyilkosán, végre elintézhettem volna...de a karom nem moccant. Képtelen voltam megtenni, akármilyen erőt is birtokoltam, egyszerűen nem voltam képes embert ölni. Ezt az áldozat is észrevette és röhögni kezdte.
- Nem tudod megteni, mi? Gyenge vagy, egy beszari ki..s... - a mondandóját nem tudta befejezni, ugyanis a hátam mögül egy fekete kéz nyúlt ki és egyszerűen átvágta a torkát. Egy kicsit hörgött még, majd elernyedt.
~ Drehlaan...bevégeztetett. ~ suttogta Vokun, majd a karja köddé vált.
- Képtelen voltam rá... - mondtam magam elé, mire Vokun megnyugtatott.
~ Hegem...ostobaság...megígértem, hogy beteljesítem a bosszúd...ki mondta, hogy neked kell megtenned...ő már...dilon...halott, és csak ez számít. ~ mondta és igaza is volt. Nem váltam gyilkossá és mégis meghalt a gyilkos. Ennél több nem is kellett.

Vokun és én ezután egy ideig nem tettünk semmit, a helyzet pedig lenyugodott. Vokun elmesélte a múltját, miszerint egy maszkban volt még a nagyon régi időkben. A maszkot aztán valaki megtalálta a föld mélyén, de a pecsét, ami bezárta őt feltört és így szabadult ki. Egyedül az én testemben képes túlélni, egymagában elpusztulna, de én szívesen osztom meg vele. Az erőért cserébe, amit ad és amivel segíthetek másokon, ez egy jó ár.

Vokun múltja

Minden nemzetzet maga teremti az ellenségeit. Aztán teremteniük kell egy még rosszabbat, hogy megoldja a gondjaikat; így születtem én.
Egy kicsi, de hatalmas erejű máguscsoport alkotott meg engem, az őseik összes ereje és a legsötétebb mágia által. Vokun, jelentése árnyék, vagyis én. Egy hatalmas démon, felruházva az örök élettel, az árnyak korlátlan erejével és a korok összes harci tudásával. Egy démoni foszlány a rég elfeledett időkből, az egyik leghatalmasabb lény, amit a föld a hátán hordott. El tudtam volna őket pusztítani, őket és a világukat, de a mágusok nem voltak hülyék. Tiszta, sötét erőnek teremtettek meg, hozzákötve egy sötét lélekhez, de fizikai test nélkül. A túlélésért kénytelen voltam hagyni, hogy bezárjanak egy fém maszkba és egy mágikus pecséttel örök rabságra ítéljenek, hogy az erőm azt szolgálja, aki hordja a maszkot. Úgy hitték, így uralhattak engem, de én se voltam ostoba. Bárki, aki felvette a maszkot, megkapta az erőmet, én pedig uraltam a testüket. Rövidesen a mágusok belátták, hogy hiba volt engem megalkotni, így erős mágiával a föld mélyére zártak, hogy örök időkre feledésbe merüljek. Az erőm arra elég volt, hogy figyelhessem az emberiség fejlődését, de semmi többre. Rab lettem. Azonban még a legerősebb mágiák is megfakulnak az idő múlásával, a Zsarnok felbukkanása pedig végleg pontot tett a mágiára, ami így teljesen megszűnt. Ki tudja mennyi idő múlva, de kiástak a földből, a szemükben azonban csak egy értéktelen fémdarab voltam, így eldobtak. A pecsét feltört, a maszk szilánkjaira robbant és én kiszabadultam. Test híjján nem sok esélyem volt a túlélésre, azonban egy fiatal leány testében otthonra leltem, erőnk, testünk, életünk egybeforrt.


Képességek:
Árnyfegyver: Az árnyakból képes bármilyen fegyvert előállítani, legyen az közelharci, golyós, vagy modern. A kilőtt, eldobott fegyverek/lőszerek a becsapódás/robbanás után pár perccel eltűnnek.
Az alkotott fegyver ereje maximum egy nagyobb háztömb letarolásához elég, de ilyet alkotni csak nagyobb erőfeszítéssel tud.

Árnykarok: A lány hátából előjövő árnykarok, amik max 25m-re tudnak kinyúlni. Ezeken a plusz karokon is képződhetnek fegyverek, azonban ezeket Vokun irányítja. Ha egy ilyen kart levágnak, az 1 kör után visszanő.

Páncél: A lány bőrére egy fekete árnypáncél nő. A páncél könnyű, de a titánium ötvözettel megegyező keménységű. A páncél használata közben képtelen a karok használatára, valamint a regeneráció is megszűnik.
Még csak 5 körig bírja használni, aztán 1 kör kell a karok és regeneráció újraaktiválásához és 5 kör kell a páncél újbóli használatához.

Regeneráció: Tudatlan(passzív) regeneráció. A kisebb horzsolásokat, karcolásokat pár perc, a komolyabb vágásokat, zúzódásokat pár óra, a súlyosabb sebeket, töréseket több óra alatt gyógyítja be; levágott végtaghoz napok is kellenek.

Árny álca: A legkisebb árnyékokban és félhomályban képes teljesen láthatatlanná válni. Csak a direkt rááramló fény fedi fel az álcát, hirtelen kizökkentések(pl pofánvágás) vagy a komolyabb sebek.

Erő: 150kg súly kinyomására képes Vokun ereje által, valamint tartósan 45km/h-val futni. A fejlett izomzat lehetővé teszi, hogy az átlagnál jóval nagyobbakat ugorjon.

Befolyás: A gyenge akaraterejű emberek és állatok elméjét képes egy fekete füsttel eltéríteni és befolyásolni. Egyszerre max 5körig tud egy embert, vagy kettőt 2 körig.

Harci tudás: Az emberiség fejlődését figyelve Vokun megismerte az eddig alkotott fegyverek működési elvét, ezzel elősegítve a megalkotásukat, használatukat, valamint az egyedi fegyverek kivitelezését. A Zsarnok felbukkanása után megjelent, számára ismeretlen fegyvereket képes kielemezni/megtanulni, ha a lány a kezébe fog egy ilyet.

Vokun vész esetére, vagy ha Elizabeth elájulna, képes átvenni a teste fölött az irányítást.


Szakértelmei: tökéletesen énekel, Vokun által képes az előidézett fegyvereket ügyesen kezelni.

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Igen

Felszerelés: kényelmes ruhák hétköznapi használatra, fekete ruházat az éjszakai bevetésekre(térdnadrág, harisnya, fekete póló és dzseki, kényelmes sportcipő, egy símaszk), notesz, fájdalomcsillapító, meg egyéb apróságok


Megjegyzések: Vokun beszéde Dovahzul-nyelven van(sárkányok nyelve a TESV Skyrim-ból)

_________________
avatar
Phobia
5. szint - 12 kredit

Hozzászólások száma : 375
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2016. Aug. 29.
Tartózkodási hely : Somewhere in the middle of nowhere

Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Főkarakter

https://m.youtube.com/watch?v=1Clvj81QmTA

Vissza az elejére Go down

Re: Elizabeth Graham/Vokun

Témanyitás by Bishop on Vas. 09 Okt. 2016, 00:37

Előtörténet elfogadva.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3474
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 22
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

bisur13

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére




 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.