Romváros

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Go down

Romváros

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 23 Feb. 2011, 15:57

Egykor ez a rész volt a Végzettanyája, 25 évvel korábban itt arattak győzelmet Vérontó és Thanos felett az istenek, hősök és bűnözők is. Itt tették le a fegyvert és lett béke. Az egykori hatalmas város mára nagyjából rom, de egy nagyobb része újraépült titokban az elmúlt évek során.

Az eredeti topic helye

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13924
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 12:06

#2 2009-12-15 12:45:23
Tao
Hogy repül az idő, ha jól érzi magát az ember. Az utóbbi napokban egész jól haladtunk, az élelemszerzéssel és a biztonsággal sem volt gond, bár ultronokat rendre láttunk feltűnni. Végülis ez is csak egy út, amin végigmegyünk, közben történnek velünk érdekes dolgok, kalandok, talán még a könyvbe is beleírhatnám. Az igazi kaland viszont, amit legszívesebben elkerültem volna, még hátra van. Egyre közeledtünk a Végzettanyájához, ahhoz a romos, leharcolt városhoz, ahol annak idején a szüleink megvívták a harcukat. Pár napja különös érzés kerített hatalmába, mikor Freydis a Világkígyóról mesélt, és arról, hogy apám találkozott vele. Nem is tudom, melyik az érdekesebb, hogy apám Asgardon járt, vagy az, hogy erről Freydis szülei mesélnek neki. Akárhogy is, előhozott belőlem valamit, amit leginkább büszkeségnek nevezhetnék, és igazán kellemes érzés. Arra gondoltam, a Végzettanyája mindenkiből előhozná ezt, és még a korábbi afférok Christopher és Bard között is elsimulnának. Ide kellene járni megemlékezésre, ennek a helynek van aktualitása és jelentősége. Emlékek kötődnek hozzá, nem úgy, mint egy sportpályához. Az emlékek mellett viszont veszélyekről is szót kell ejteni. Az ultronok egyre gyakoribbak voltak, ahogy közeledtünk, és most, hogy feltűnt a horizonton a romváros, ahol évekkel ezelőtt jártam utoljára, már állandóak a robotok. Mikor az erdő széléhez érünk, és nem marad már fedezékünk a robotok elől, megállok, és bevárom az egész társaságot.
-A Végzettanyája. Nem tudjuk kellően messziről elkerülni, és a város körül ezen az oldalon messze nincsenek már erdők. A legjobb, amit tehetünk, hogy kivárjuk az éjszakát, aztán a sötétben minél gyorsabban és halkabban a városba érünk, a romok között már jobban el tudunk bújni az ultronok szenzorai elől. Át kell haladnunk a városon, és majd a másik oldalon megint lesz egy futásunk az erdőig... Egy jó hosszú. Mostantól kezdve nem tudhatjuk, mikor és hol bukkannak fel az ultronok, és ha ránk találnak, rögtön riasztják a többit, úgyhogy létfontosságú, hogy ne vegyenek észre.
Remélem elég nyomatékosan mondtam el a legfontosabbakat, aztán még megvárom a véleményeket, ellenvetéseket, és ha mindenki egyet ért, akkor itt az erdő szélén, még a lombok takarásában pihenünk le, hogy megvárjuk, míg besötétedik. Persze egy dologról nem beszéltünk még mindig, de valószínűleg senkinek nincs fogalma arról, honnan kerültek elő a robotok, és miért pont itt van belőlük sok.


#3 2009-12-15 20:33:35
Tyler
//Előzmény:Hegység//

Jó néhány nap eltelt már mióta lezúztuk az Ultronokat, és elég jól is haladtunk, vissza a város felé. Néha-néha fel tűnt egy-két darab, de sikerült észrevétlenek maradnunk. Igaz én szívesebben vertem volna szét őket, de a többiek elegánsan lehurrogtak, azzal hogy ne keressem a bajt. Nem értem az miért lenne baj ha darabokra törnénk egy-két gonosz Ultron robotot. Na de a többiek tudják, mellesleg túlerőben vannak hozzám képest. Azt hiszem itt az ideje végre elfogadnom hogy Thanos, Vérontó és a többiek igenis léteztek. Hiszen itt a bizonyíték az orrom előtt. A Végzettanyája, és a rengeteg repkedő robot a fejünk fölött. Bár nem biztos hogy ezeket itt Thanos építette újjá, lehetett más is.
Zyroék után sétálok, és közben Lornához beszélek.

-Remek egy kis éjszakai kalandtúra a Végzettanyáján. Hölgyeim és Uraim jobbra Thanos 30éves kimosatlan alsóját tekinthetik meg míg jobbra Vérontó igencsak büdös zokniját. Fokozottan felhívjuk a figyelmüket nehogy bármihez is hozzányúljanak mert az Ultronok lézerrel sütik meg a popójukat.-


#4 2009-12-15 21:21:26
Henry White
//Előzmény:Hegység//

A szüleink jól felkészítettek minket, nem telik sok gondba és fáradtságba hogy élelemet és vizet találjunk. Elég jól boldogulunk a vadonban, és megfelelő tempóban haladunk. A Végzettanyájának közelében kötünk ki, és át is kell vágnunk rajta. Kíváncsi lennék hogy ezt így akarták-e akik kitalálták ezt a kis kiruccanást. A romok között mindenfelé Ultron robotok pásztázzák a környéket. Nem lesz könnyű észrevétlenül átsurranni köztük. Mindenesetre engem még mindig nyugtalanít hogy ki építhette újra ezeket. Freydis közelébe küzdöm magam.

<-Nem kellene megnéznünk hogy mitől lett ilyen aktív a környék? Ki építhette újra az Ultronokat? Nem azt mondom hogy rohanjuk le bárki is az, de legalább egy kicsit felderíthetnénk a környéket.->


#5 2009-12-15 23:08:36
Serena Davidson
//Előzmény: Hegység rész//

Remekül haladtunk és viszonylag gyorsan, gyorsabban, mint hittem volna, ám minden jónak egyszer vége szakad, mint most is, amikor Zyro bejelenti, hogy nemsokára elérjük a Végzettanyáját és nem tudjuk kikerülni nagyon. Milyen remek, ultronokkal így is találkoztunk, szóval ki tudja, hogy mi fog még odalenn várni minket. Átfutni a városon, hmm igazán érdekes sprint lesz, már ha nem futunk bele semmibe. Vajon ha átásunk akkor gyorsabb és biztonságosabb lenne? Aztán felvehetnénk a Vakondok nevet, legalábbis valaki közülünk. Manó mellettem battyogott közben megint be nem állt a szája, úgy tűnt, hogy a megérkezés utáni első sokkon sikeresen túl jutott és ismét megtalálta a hangját és saját magát.
- Majd a futás közben is kérlek a gyors turisztikai látványosságokat mondogasd, ha lenn vagyunk – vigyorogtam a fiúra. – Hátha látunk még olyasvalamit, amit nem tudsz fejből.
Az asgardi srácra pillantottam, valamit gagyogott a saját nyelvén, pech, hogy egy-két szónál többet nem ismerek fel, így ennek sem volt semmi értelme számomra. Végül Manó felé fordultam vissza.
- A liláról ne feledkezz meg, a kesztyűvel a kezén, meg Vöröskéről sem – mondtam vigyorogva. – Ők is zabosak lesznek, ha fizetés nélkül viszünk el valamit, nem csak a múzeumőrök. Akkor marad a nagy kék testvér ötlete?
Néztem végig a többieknek. A futunk és futunk.


#6 2009-12-15 23:34:34
Morsus
Bard mosolyogva követi a csoportot halkan morogva az orra alá.
- Méltó lakhely lenne ez számomra.
- Én egy patkányketrecet terveztem neked.
Válaszolja Eric és Freydishez megy előre.
- Előre tudok menni felderíteni minden feltűnés nélkül hála a teleportálásnak, ha gondolod.
Ajánlja fel a férfi.
Skaar csak nézegeti a gépeket méregetve.
- Egyszerűbb lenne átverekedni magunkat rajtuk. Pár perc és megvolnánk.
- Nem. Valaki bekapcsolta őket és az a valaki többre is képes, persze ha előre akarsz menni meghalni. Örömmel végig nézem.
Engedi udvariasan előre Skaart a harcos.


#7 2009-12-17 11:36:31
Thorhalla
Figyelte, hogy ki mit ajánl, hogy mit is tegyenek ebben a helyzetben, amikor Eric odalépett hozzá elgondolkodott néhány másodpercre.
- Veled megyek – mondta végül. – Nem hagyom, hogy egyedül menj be oda, bár lehet, hogy a villámok túl feltűnőek lesznek, de addig sem téged fognak észrevenni, hanem csak engem. Az apád lelőné megint anyámat, ha bármi bajod lenne, míg ha én sérülök meg, még az ősi isteneknek is hálát ad, hogy végre… - mosolyodott el bánatosan. – Nah gyerünk!
Ezzel Eric és Freydis elteleportálnak, akik egyelőre a város széléig jutnak, már innen is tökéletesen látni, hogy a város belsejét, és az egészet nagyjából helyreállították Zyro állítása szerint az elmúlt néhány évben. Mindössze a pajzs nem működik a régi állapotokhoz képest egyelőre. Az utcák egy része üres amennyire látjátok, de sokon ott sétálnak az ultronok is. Élő személyt egyelőre nem lát a páros.

Odakinn egy ideig még látja a társaság, hogy az asgardi és a félvér elérik minden gond nélkül a város szélét, majd pedig ott eltűnnek a szélső épületek mellett. Így nem maradt más dolgotok, mintsem várakozni arra, hogy előbb vagy utóbb előkerüljenek és hozzák a híreket. Ám a pillanatnyi nyugalom nem tart örökké, az aktuális őr, aki figyeli a távolt egy vörös-fekete alakot láthat a közelben elsuhanni, majd nem messze tőletek egy szikla felől nevetést halhattok.
– HAHAHAHAHAHA! – lehet hallani az őrült kacajt és aki odanéz, megláthatja a sziklán Vérontót. – TÁMADÁS! HAHA!
Ezzel pedig feltűnik mintegy harminc darab földön járó ultron a közelben és tüzet nyit az itt ragadt kis társaságra.


#8 2009-12-17 12:05:46
Tao
Eric és Freydis, két asgardi, aki teleportálnak. Hasznos tudomány, és tényleg könnyű felmérni vele a terepet, ami most jól jön. Addig mi itt várakozunk, és kipihenjük magunkat, az éjszakai gyorstúra elég fárasztó lesz. A fűben fekve, táskámat párnának használva, szívom be a friss levegőt, ami itt valahogy más, mint a hegyekben volt, talán az ultronok miatt. De legalább itt már kellemes a klíma, hiszen leértünk a hegyről. Azóta is áldom a szerencsénket, hogy a Világtalan Vipera nem volt a barlangjában, ki tudja, élnénk-e még. Nevetés? A hang irányába nézek, és meglátom gyermekkori meséim leggonoszabb szörnyetegét, a vörös démont, akit anyám gyerekkoromban félt valódi nevén szólítani, nehogy megijesszen engem. Az őrült nevetés, a vörös szín, és a hely - ez csak Vérontó lehet. Na és még egy csapat ultron. Felpattanok a fűből, és épp az egyik lövésbe állok bele, oldalba talál a lézernyaláb, átlyukasztja ruhámat, és felperzseli bőrömet. Égető fájdalom járja át a testemet, és egy pillanatra alig kapok levegőt. De nem halok bele. A vörös démonnal szembe kell néznünk, de először a robotokat kell eltakarítani innen. És a robotok lövése nem halálos, a következő találat még piszkosul fájna, de aztán... Harc az épelméjűség ellen, mégis, épp ezzel élhetem túl, bele kell állnom még egy lövésbe, ami szerencsére nem nehéz, mert elég sokat lövöldöznek. Gyorsaságommal nem jelent gondot, hogy úgy álljak a lövésbe, hogy az épp ott találjon el, ahol szeretném. De hol szeretném? Nincs idő ezen sokáig gondolkodni, egy következő lövésbe háttal ugrok bele, és az újabb égető fájdalomtól most térdre esek, de már érzem, ennyi elég volt, hogy felvehessem velük a harcot. A sérülések ugyan megmaradnak, de talán több már nem igazán lesz. Csak azt sajnálom, hogy az ingem tönkremegy. A második lövés után megpróbálok talpra állni, és a robotok felé indulni. Nem elsődleges célom, hogy kitérjek a lövések elől, talán csak ha fejre lőnének, de mostmár gyorsaságomat inkább arra használom, hogy mihamarabb a közelükbe juthassak. Azt tudom, hogy erőm meghaladja egy emberét, de fogalmam sincs, mennyire elég ezek ellen, így igyekszem a gyengébb pontjaikat, a vékonyabb illesztéseket támadni, ott próbálom széttörni, széttépni őket.
Most, hogy belegondolok, talán mégis inkább három lövés kellett volna...


#9 2009-12-17 15:21:12
Shadow
Az idő gyorsan telik, s igen jól haladunk, ami meg is lep egy kicsit, de nem említem. A vadászatban segítek, hogy biztosan jusson elegendő élelem. A kellemes túrázás azonban véget ér, mikor elérjük a végzettanyáját. Ketten előre mennek felfedezni, míg a csapat jó része hátul marad. Ameddig csak lehet addig a puskám távcsövén át figyelem az asgard-félvér párost, hogy ha bajba kerülnének, akkor tüzet nyithassak a támadókra, de a baj nem őket, hanem minket ér el. Őrült nevetésre pillantok oldalra, s meglátom a szimbiontát, ki anyámat megölte egyszer. Szemeim összeszűkülnek, s az ultronokkal nem törődve Vérontóra kezdek lőni, s hátrálni fedezékbe.
- Mindenki fusson! - kiáltok fel, miközben a tárat kiürítve hátrálok, s ha mázlim van, akkor Vérontó rám figyel, s nem a többiekre, akik menekülőre foghatják. Csak reménykedni tudok benne, hogy megúszom a dolgot én is... Amint nincs több töltény a tárban, akkor nem cserélek még tárat, csak próbálok fedezékben távolodni, s ha még képes vagyok rá, s a többiek is menekülnek, akkor elfutni én is.


#10 2009-12-17 20:28:19
Tyler
-Nyugi Lorna, figyelni fogok ha bármi figyelemre méltót látok, szólok majd neked is. Ki ne maradj ebből az élményből.-

Válaszolok még mindig mellette ballagva. A kérdésére bólintok, miszerint marad a bátyó terve. Várunk és aztán átslisszolunk pár ezer robot között. Mi az nekünk lopakodó bajnokoknak. Freydis eltűnik balfenéken Ericcel karöltve, felderíteni a környéket. Ötlenek nem rossz és Eric teleportálásával gyorsan tudnak haladni.
Letelepedek Zyro mellé a földre és a várost nézem. Mire készülhetnek Vérontóék, minek kell nekik ennyi Ultron csak nem be akarják fejezni a háborút, ennyi év után. Talán.
A merengésből Zyro kiáltása robbant ki.

-Zyro!

Kiáltok fel kétségbeesetten mikor a lézer eltalálja de nem lett semmi baja, és akkor ezután sem lesz. Legalábbis a lézerektől nem. Vérontó kacaja az idegeimet borzolja de támadásba lendülök. Futni kezdek az egyik robot felé, kiszámíthatatlanul ide-oda cikázva pár ugrást is kivitelezve, és mikor kellő közelségbe érek aktiválom a képességem és egyszerűen keresztül ugrok rajta, majd ahogy kibukkanok a hátán elrugaszkodok és a fején kötök ki, immár titánium bőrrel fedve és mindkét kezemmel csapást mérek a fejére. Ha ez megvan ugrok a következőre, hogy annak is bezúzzam a fejét.


#11 2009-12-17 21:30:53
Morsus
Eric Freydissel együtt teleportál kihasználva a sarkokat, árnyékokat és néptelenebb helyeket vezeti a párosukat előre.
- Nem tetszik ez nekem. Mit keresünk?
Kérdezi suttogva a férfi.

Kint Bard előveszi a pajzsát és gunyosan mosolyog Vérontóra.
- Valljuk be már ideje volt, hogy ez is felbukkanjon.
Mondja miközben a pajzsával hárítja a lövéseket.
Skaar nem pazarolja az idejét beszédre, szótlanul rohan a robotok felé, és mint egy amerikai focista rohan keresztül rajtuk megérkezve pont közéjük ahol elkezdi mindet Vérontóra dobálni és a felé tüzelő gépek karját kitekerni úgy, hogy vérontót lőjék. Ha a szimbiontás lény támadna valaki Skaar azonnal neki támad és ütni kezd.


#12 2009-12-18 12:10:51
Serena Davidson
Úgy tűnt, hogy legalább az Asgardiak tudnak gyorsan dönteni, mert Freydis és Eric már el is tűntek a város irányába teleportálgatva. Unottan ültem le a földre és figyeltem, ahogyan egyre közelebb és közelebb érnek. Minden unalmas és semmi sem történik. Elnyomtam egy ásítást, majd vigyorogva fordultam Manó felé és rákacsintottam, hogy akkor erre mérget is vehet, hogy be fogom rajta hajtani mindazt, amit most ígért. Ám úgy tűnt, hogy mégsem a városi csapatnak akadtak gondjai, hanem nekünk. Valamit láttam én is elsuhanni a szemem sarkából, de nem igazán törődtem vele, csak egy árny. De már ennek is gondnak kellene lennie, nem? A következő pillanatban pedig egy ismeretlen hang kacagott fel mellettünk, egy olyan, hogy még az ereimben is megfagyott a vér. A hang irányába fordultam, ekkor már tudtam, hogy kit vagyis mit látunk, de még soha sem volt szerencsém hozzá. Adia, azaz anyu szimbiontájának féltestvére volt az Vérontó. Sok rémmesét hallottam róla gyerekkoromban, hiszen anyu és Jackie bá is igen sokat találkozott vele. Viszont szimbionta, így ismertem a gyenge pontjait is, köszönöm Adia!
- Ez egy szimbionta! – kiáltottam a többieknek – A tűzre és a magas hangokra érzékeny! Gyerünk Bárd égesd el!
A szimbionta pedig máris parancsot adott támadásra. Támadásra?! Már láttam, hogy miknek, többen a szimbit támadták, míg a többiek az ultronokat, így én magam is ugrottam előre a lövedékeket kikerülve, hogy az ultronok eltakarításában segédkezzem, ezek a földön voltak, közel voltak, így könnyedén el lehetett őket dönteni és szétkaszabolni. Jó móka lesz!


#13 2009-12-18 20:05:39
Henry White
Mielőtt kettőt pisloghatnék Freydis máris elindul Ericcel együtt felderíteni a környéket. Remek én is szívesen mentem volna, mivel eleve az én ötletem volt. De ha már így alakult akkor, nem bosszankodok miatta. Úgyis gyorsabban mozognak ha Eric teleportálja magukat.
Leülök az egyik sziklára, és a néha felbukkanó párost nézem, így én nem veszem észre Vérontó megjelenését, csak mikor elrikkantja magát hogy támadás és Ultron robotok kezdenek el lőni minket. Azonnal felpattanok és két kisebb ugrással elkerülök pár lézer sugarat. Előhívom a legjobban használható mágiámat és energia robbanásokkal sorozom meg a robotok lábait. Közben mozgásban maradok és próbálom Shywat fedezni, amíg biztonságba nem ér.


#14 2009-12-18 21:49:16
Thorhalla
Haladtak szépen előre sarkokat kihasználva, a fiatal nő mindenfelé figyelt, hogy merre láthatnak meg bármit is. Amikor Eric suttogva hozzászólt ő maga már tudta is a választ.
- Átjárót, amin a lehető leggyorsabban átkelhet a csapat feltűnés nélkül – súgta vissza.
A városka feléig meg is találták a legrövidebb utat, amin eljuthatnak odáig, egyelőre semmilyen ellenállásba nem ütköztek, mindent el tudtak kerülni. Ám, amikor a város közepén lévő térhez értek volna meglátták a tér kellős közepén a „mesékből” már ismert hatalmas termetű lila Thanos-t, és mellette pedig az úgyszintén ismert Vérontót. És a hátuk mögül ekkor hallanak csatazajt is abból az irányból, ahonnan érkeztek.

Zyro-t a képessége menti meg attól, hogy belehaljon a lövésekbe, ugyanis szépen lassan, de biztosan képes alkalmazkodni ezen sérülésekhez. Mindenki támadott, kik az ultronokra, kik pedig Vérontót magát. A szimbionta csak kacagott tovább a próbálkozásokon. Shywa lövésébe beleállt egy ultron, így ő a lövéssel nem tudta eltalálni a szimbiontát. Skaar sikeresen „szétszedett” egy ultront és az ő lövése már elért Vérontóhoz, akin egyszerűen átment a lövedék és megremegett az egész lény, csak egy illúzió volt. Az első hullámmal nyolc ultron tudtatok leszedni a harminc darabból. Mivel szinte mindenki mozgásban volt, ezért csak egy-két apró vágást a felvágódó kövekből szedett össze a társaság minden tagja, illetve Bard a pajzsa mögött így ők ennyi sérülést kapta, de egy lövés eltalálta a csapat legfiatalabb tagját Alice-t két lövés is eltalálta és a lány súlyos sérülésekkel eszméletlenül terült el a földön. Ami feltűnhet a csapatnak, hogy az ultronok bekeríteni próbálják őket, egyelőre csak félkörben vannak még a fiatalok körbevéve, de hamarosan bezárulhat teljesen a kör.


#15 2009-12-19 15:02:42
Thordin
Kaal eddig nem sokat tett, de nem is sok haszna lett volna. Hisz nyilai nem sértik az ultronokat, és Vérontót, na meg Tahnost valószínűtlen. De most még is. Érzi, hogy egyre szűkül a kiút, és tenni akar valamit. Tennie kell. Az íj húrját kifeszíti, a benne lévő nyíllal együtt, ami nincs magában. Két másik nyilat is tett mellé, így reméli hatásosabb lehet a támadása. Futni kezd oldalra, majd ellövi a nyilait Vérontó felé. Abban nem kételkedik, hogy elér odáig a lövedék, inkább abban, hogy sértené. De talán kizökkenti a magabiztosságából. Amint ezt megtette, elteszi íját, és erejével az egyik ultronra veti magát. Megpróbálja felemelni, és ráhajítani egy másikra, vagy rá lökni. Ha erre nincs lehetősége, akkor csak egyszerűen üti addig, amíg le nem áll a gépezet.


#16 2009-12-19 15:10:31
Patriot
Hallja Logan lányának szavait. Hő. Chris pedig nem habozik. Csak fanyalodik egyet, mert hogy Bard is támad, és kissé csapat munka szaga van, de nem érdekli annyira. Most félre teszi az ellentétjeit,és magas fokú hősugarat irányít Vérontó felé. Szerencsére páncélja már jó állapotban van, hála a múltkori segítőjének. Harc kellős közepén van, és nem is hiszi el, hogy idáig keveredett. Vérontó él, és Thanos is, akikről csak apja elbeszéléseiben hallott. Pedig meghaltak. Vagy legalábbis ezt mondta. Most még is itt vannak. Bízik benne, hogy sikerrel jár a hősugárzása. Viszont mikor elkezdi, kicsit megnyugszik, mert láthatóan a „cimborája” még sem teszi, amire kérték.

~Mért is tenné? Hisz neki az a célja, hogy ő túlélje. A többi meg nem érdekes...


#17 2009-12-19 17:17:52
Tao
A tervem sikerül, kibírom a lövéseket, és innentől kezdve már csak olyan, mintha némi melegség árasztana el egy-egy lövéskor, de semmi sérülés, vagy hasonló. Sajnos a ruhám nem bírja jól a gyűrődést, de most ez a legkisebb gond. Látom, hogy Vérontón áthatolnak a lövések, és az egész alak megremeg, mintha ott sem lenne, vagy anyagtalanná válna. Még befejezem az ultron szétzúzását, és észreveszem, hogy továbbra is támadják az anyagtalan démont. Talán csak szemfényvesztés, varázslat?
-Ne vele foglalkozzatok, a robotokat szedjétek szét! - Kiáltom a többieknek, miután Christopher és az egyik asgardi, Kaalhina is támadott. A robotok még mindig nagy túlerőben vannak, és farkascsordaként vesznek minket körül, a leggyengébbet már el is találták, a fiatal lányt, akit korábban már érkezésünkkor is meg kellett védeni. Most nem figyeltem rá, és baja esett, remélem nem komoly. Mindenesetre nem szabad hagynunk, hogy átvegyék az irányítást a csatában, így megpróbálok kitörni, és sorban felszámolni a kört alkotó robotokat, méghozzá úgy, hogy egymásnak lököm, dobom őket, nem is feltétlenül rombolom szét mindegyiket, amelyik az utamba kerül, csak összekuszálom a soraikat, megbontom a taktikájukat. Gyakorlatilag az a tervem, hogy az ő tervüket akadályozom, remélem, hogy ez idő alatt a többiek folytatják a robotok szétverését. Vajon Freydisék hogy haladnak a városban?


#18 2009-12-19 18:54:31
Henry White
A legtöbb támadásom talál, de nem sok kárt okoz a robotoknak. Közben Alice máris eltalálták. A legközelebb lévő robotnak ajándékozok még egy energia robbanást, majd a lányhoz futok. Kerülgetve a lézersugarakat. Ha épségbe odaérek, megpróbálom fedezékbe cipelni, nehogy még jobban megsérüljön, pedig már így is csúnyán eltalálták. Sikerül valamiféle fedezéket találnom megpróbálom ellátni a sebeit ahogy tudom. A többiek addig biztos képesek lesznek visszatartani a robotokat.
Ahogy tudom ellátom és ismét csatlakozok a harcolókhoz, Alice közelében maradva.


#19 2009-12-19 19:10:05
Tyler
-Ez..aztán...a fejtörő!-

Kiáltom és minden egyes szónál ütést mérek az Ultron fejére, ami szét is törik a titánium bőröm alatt. Egy hátra szaltóval leugrok és máris a következő célpont után nézek. Úgy tűnik mindenki boldogul, bár Alice-t eltalálták de már valaki a segítségére sietett.
Vérontó pedig csak egy szimpla illúzió, vagy hologram képében van jelen. A robotok pedig elkezdenek bekeríteni minket. Zyro megpróbálja megakadályozni hogy bekerítsenek minket. Én is besegítek neki, elkezdek cikázni a robotok közt és a lábaikra mért ütésekkel próbálom megállítani a haladásukat, vagy felborítani őket. Csak a kezeimen lévő bőrt alakítom át, így megmarad a gyorsaságom de a kezeim még mindig be tudják zúzni a robotok páncéljait.


#20 2009-12-19 20:04:21
Morsus
Eric megrázza a fejét.
- Ó a jó francba...
Majd Freydisre néz.
- Mi terv hercegnő?
Kérdi halkan.
Skaar egy tapssal próbálja elsöpörni a robotokat majd a többiek elé állni, hogy az ő sebezhetetlenül erős teste fogja fel a sebzéseket.
Bard mérgesen kezd el morogni.
- Kellett nekem titeket követni...
Szavai átkok követték, amik a tüzeket kérték meg, hogy égessék el azt, ami égethető a robotok belsejében. Közben a pajzsa mögé rejtőzve kihúzza a kardját, amin lassan megjelenik egy halványabb láng.
- Ki kell innen törnünk!
Mondja parancsolóan.
- A repülők vigyék a sérülteket el innen!
Skaar erre bólint és felkapja Alicet és még azt, akinek szüksége van rá és hatalmas ugrással próbál kikerülnia robotok fogásából.
- Ha a varázs működik mindenki kövessen engem, de mintha élnétek korcsok!
parancsolja türelmetlenül az asgardi miközben befejezi az átkot


#21 2009-12-19 21:47:20
Serena Davidson
Ide-oda ugráltam az ultronok között a fejüket és végtagokat rúgtam és kaszaboltam, hogy minél többet tudjak működésképtelenné tenni, miközben a lézernyalábokat igyekeztem elkerülni, hogy ne találjanak el és kaszaboltam tovább. A szemem sarkából láttam, hogy a többiek is ezt teszik, a legnagyobb megdöbbenésemre azonban a szimbionta nem volt valódi, csak egy kivetülés, mert a támadásoknak köszönhetően látszott, hogy a támadás átmegy rajta. A fenébe is! De legalább egyelőre még mindig csak a tömeg gyártmányokkal kellett szembenézni. Próbáltam egy idő utána a szélső ultronokat támadni és szétszedni, hogy ne legyenek útban és ne tudjanak minket bekeríteni, ami láthatóan a céljukká vált. Manó szavaira kénytelen voltam csata közben is elmosolyodni, majd meghallottam Bárd szavait. Hmm, mégis honnan tudjuk, hogy működött a varázslat, ha azt sem tudjuk, hogy mit varázsoltál? Félhangosan morogtam tovább, Skaar-t láttam egy hatalmasat ugrani, majd én is újra nekiestem a saját ultronjaimnak, amiket találtam és vártam, hogy megtörténjen, amit mondott, hogy menekülhessünk.


#22 2009-12-19 21:58:59
Thorhalla
Freydis ökölbe szorított kézzel nézte a téren a párost és Eric hangja térítette magához, és ekkor ő maga is meghallotta a távolban a csatazajt.
- Egyelőre idáig el tudunk jutni a többiekkel is, és utána lehet, hogy szembe kell velük szállnunk, hogy túl juthassunk rajtuk, vagy megvárjuk, míg elmennek és átosonunk, vagy éjszaka átlopózunk, ha addig nem találnak meg minket – mondta halkan. – De még egy hercegnő és én is nagybácsizni kezdek Eric, tudod, hogy utálom… vissza a többiekhez, segíteni nekik.
Ezzel most a lány varázsolt és teleportálta vissza kettejüket egy villám kíséretében a többiekhez.

Kaal és Chris az első támadás után rá kell, hogy jöjjön arra, ami a többeknek leesett, hogy miért is nem támadja senki Vérontót és az is miért nem támadja őket, mert csak hologram volt. A többiek viszont remekül támadtak, mindenkinek sikeresek voltak a támadásai és több ultront is képesek voltak leszedni. Voltak, akik fizikai támadással szedték szét őket, voltak akik tűzzel és karddal, és voltak, akik energiacsapásokkal és robbanásokkal, és minden sikerrel ment hála annak, hogy azok közel álltak egymáshoz. Annak ellenére, hogy nem nagyon van a társaság összeszokva tökéletes összhangban támadtak. Alice-t is sikerült kimenteni és támadás sorozat végén összesen hat darab ultron maradt talpon a huszonnégyből, mivel elég kis helyen harcoltatok, így mindenki kisebb égési sérüléseket szerzett az elröppenő támadások miatt, de mindezek senkit sem hátráltatnak a harcban. Ebben a pillanatban villámok csaptak bele a földbe közel hozzátok, majd Eric és Freydis jelentek meg. A lány még villámokkal csapott a talpon maradt ultronok felé és további hármat döntött ki a sorból. Így a maradék hármat pillanatok alatt szét tudja kapni a kis társaság. Amint ez megtörtént a lány szólal meg. Ekkor Vérontó még utoljára felkacag és eltűnik.
– Thanos és Vérontó odabenn vannak – magyarázta. – A városban vannak ultronok, de kikerülhetőek. Hogyan döntötök? Megkockáztatjuk nappal az átjutást osonva, vagy kivárjuk az éjjelt és akkor próbálkozunk? Vagy még a harmadik lehetőség szembeszállunk Thanos-sal és Vérontóval…


#23 2009-12-20 14:33:42
Thordin
Talán a harci hév miatt, vagy csak figyelmetlensége volt, ami Kaal tervét kudarcba nyomta. Vérontó hologram volt, vagy csak illúzió, ezt nem tudja, de az egyik férfi hangja tájékoztatja is a teendőről az asgardi nőt. Az ultronok idővel elfogynak, és a nő pedig kedvesen néz körbe. Aztán megcsóválja a fejét. Még is csak jó volt a füle. Ez már biztos. Az ultronok, majd Vérontó és Thanos. Az ünnepségen valóban tudtak valamit a szülők. Kaal Freydis mondandójára figyel. Hogyan tovább. Míg nem végül a nő megszólal.

-Nem vagyok nagy harcos, de még is én azt mondom, hogy szálljunk szembe azzal a két féreggel! -össze rándul marka. -Tapossuk el őket! Nem futamodunk meg! Én nem! Bizonyítani fogom apámnak, hogy jó vagyok! Lehet őrültség, de én harcba akarok szállni azzal a két gusztustalan mocsokkal!

Szavai erőteljesek, és magabiztosak. Olykor Thordinra emlékeztető hangsúly is megjelenik. Aztán enyhül stílusa, és zavarodottan néz körbe. Mintha elszégyelte volna magát.

-De nem tudom...


#24 2009-12-20 15:30:39
Patriot
~Áh, az az átkozott... csak hologram.

Morog magában, és innentől kezdve erejével az ultronok közé veti magát. Hamarosan elfogynak, és győzelmet arat a csapat. Ezek után pedig feltevődik egy kérdés. Hogyan legyen a továbbiakban a történet. Chris némán gondolkodik. Aztán az egyik asgardi nő felszólal. Harcba szállna. Amint elhalkúl, Chris előre lép.

-Nem hagyom, hogy egyedül menny! Vele tartok! Apámék már kiöregedtek! Most rajtunk a sor. Nekünk kell végleg kiiktatni Thanost és csatlósait.

Halkan zúgni kezd a páncél, és megemelkedik. A magasba megy, talán 1 méterre, és úgy néz le mindenkire.

-Én harcba szállok, akár hogy is döntetek. Nem magam ért, hanem mindenki másért. Mert ki tudja, mikor kezdeményeznek ők, ah most itt hagyjuk ezeket. Talán akkor már késő lesz. Most kell tennünk ellenük. Míg van rá lehetőség. Kaalhina... számíthatsz rám.


#25 2009-12-20 15:35:43
Tao
A terv sikeres, és elfogynak az ultronok, a végére még Freydis is megjön, és odacsap. A két égési sérülésemen kívül más nincs, bár az ingem elfogyott a csata végére, és kicsit hűvös van. Freydis elmondja, hogy a városban ott vannak Thanos és Vérontó, az igazi, és ultronok is vannak. Aztán pedig felteszi a kérdést, akarunk-e harcolni. Végignézek a társaságon. A természetben nem egy túlélő bagázs, de amit itt csináltak... Értenek a harchoz, a szüleik megtanították őket rá, és tényleg jól csinálják. Együtt nőttek fel, és ismerik egymást, a képességeiket, a tudásukat, a gondolataikat. Ugyanakkor... Sikerrel járhatnánk ott, ahol a szüleink is elbuktak?
-Én azt mondom, éjszaka menjünk, nézzünk körül alaposan, de ne harcoljunk. A szüleink nem tudták egyedül elintézni őket, pedig ők tapasztaltabbak voltak, és többen is, akkor nekünk sem fog sikerülni. Inkább szóljunk nekik, és térjünk vissza együtt.
Azt hiszem, ezzel nem fogom elnyerni mindenki tetszését, sokan a harcra fognak szavazni, de tényleg veszélyes lehet.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13924
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 12:11

#26 2009-12-21 01:37:46
Serena Davidson
Végül a két jámbor jószág is rájött, hogy értelmetlen Vérontót támadni, mert valójában nincs is itt. Tovább folytattam az ugrálást az ultronok között és tettem őket működésképtelenné, egy kisebb égési sérülést szereztem az oldalamon is, ami majd csak elmúlik, nem törődtem vele, amíg talpon tudtam maradni. A hihetetlen jó összhangnak hála végül hat darab ellenséges ultron maradt csak talpon, már vetettem volna magamat az egyikre, amikor villámlás közepette érkezett vissza Eric és Freydis a lány még elsöpört egyetlen támadással három további gépet és mi is szétkaptuk az utolsókat. Vérontó végül eltűnt és egyedül maradtunk. Végighallgattam az előttem szólókat, nekik menni öngyilkosság lenne csak így nyíltan támadni, ki tudja, hogy menyni ultron van még a városban. Zyro javaslata azonban tetszett.
- Az apám ugyanolyan harcedzett, mint annak idején – morogtam. – És az Asgardiak sem öregedtek semennyit, pontosan ugyanolyan idősnek néznek ki, mint a gyerekeik. Én még emlékszem a mesékre, amiben Freydis és Bard anyja egyetlen varázslattal tűntette el a föld színéről a fél ultron hadsereget. Nekik támadhatunk, de a tudomásom szerint csak a tisztavérű Asgardiknak és nekem van regenerációs képességem, így ha valaki megsérül sérült marad és bele halhat… én Zyro-val értek egyet, hogy átosonunk és szólunk odahaza.
Mondtam el, amit akartam, majd körbenéztem a többieken, hogy ők mit javasolnak ebben a helyzetben.


#27 2009-12-21 03:16:26
Morsus
A lángok után érkezik Freydis és Bard a többieket nézve a száját húzza.
- Áhh kevés volt a tűz. Túlélték.
A viharistennő és Eric betoppanva azonnal pusztításba kezdenek és egészen gyorsan végeznek így Freydis mesélésbe kezd addig Morsus a sérülteket sebeit kötözi be.
- Rühelem buzdítani, a hős lelenceket, de nincs esélye a lopakodásnak, ígyis-úgyis bunyóznunk kell a robotokkal, de nem mindegy, hogy mi támadunk vagy ők.
- Az egyenes a legegyszerűbb út.
- Ahogy szószátyár mondja. A robotok azóta szétakarják rúgni a seggünket amióta itt vagyunk, már tudjuk, hogy nem lehet őket kikerülni.
- Ehhh... tudtam, hogy az apád egy idióta, de ennyit örökölni tőle... - majd freydishez hajol egy almát majszolva - Nővérkém te is tudod a választ. Az egyetlen út a béke. Nem kell harcolni. Thanos uralkodó és nem pusztító, tárgyalni kell vele, ahogy apánk tenné.


#28 2009-12-21 18:21:48
Tyler
-Heh ezek sem voltak túl tartósak...-

Kicsit zihálva de azért energikusan lépdelek a többiekhez miután eltakarítottuk a felgyűlt vashulladékokat. A maradékkal pedig a megérkező Freydis végez a villámaival. Mindig is mondtam hogy felvillanyozó személyiség tud lenni ha akar. Csak úgy röpködnek a tervek hogy mit csináljunk. Verjük le Thanost és a piros trutyit vagy ne. Ez itt ám a kérdés.

-Bocs Bard, de mi a többiek nem vagyunk istenek csak szimpla mutánsok, úgy hogy nem igazán gyógyulunk meg egy lézersugár találat után mint egyesek. Én azt mondom hogy spurizunk haza és tájékoztassuk az öregeket a fejleményekről.-

Közelebb surranok Lornához.

-Figyeled milyen fennkölt lettem? Csiszolatlan gyémánt vagyok...-


#29 2009-12-21 18:42:09
Henry White
Megszüntetem a mágiámat ahogy az utolsó Ultron is elpusztul. Szóval Vérontó és Thanos a városban vannak, és már úgyis tudják hogy itt vagyunk. A Vérontó illúzióból ítélve ők uszították ránk a robotokat. Csak tudnám hogy miért. Végighallgatom a többieket. Bard naná hogy megakarja támadni őket másokkal egyetemben is.
Hangosan hogy mindenki hallja megszólalok.

-Remek tervek, csak azt felejti el mindenki hogy már van egy sebesültünk is. Őt kellene biztonságba helyeznünk. Mellesleg mindenki csak gondolkodni felejt el. Thanos és a társait főleg Vérontót még a szüleink sem tudták legyőzni. Pedig ők tapasztalt harcosok és mágia használók voltak. Ostobaság lenne megtámadnunk őket. Ez volt az első csatánk és jól vettük az akadályt, de Thanos más kategória mint ezek a bádogdobozok.-

Visszlépek Alice-hoz és ellátom a sérüléseit, ezúttal alaposabban mint harc közben tettem.


#30 2009-12-22 10:27:58
Thorhalla
Freydis végighallgatta a javaslatokat, majd döbbenten nézett a saját öccsére, amikor azzal a javaslattal állt elő, hogy tárgyaljanak. Az arcán gondterheltség tükröződött és ebből igazából Bard már tudhatta, hogy győzött, vagy legalább is nagyon közel áll ahhoz, hogy győzelmet arasson a nővére felett.
- Kétszer ölte meg az apánkat és a nagyapánkat is – mondta végül nehezen. – Ezzel nem lehet tárgyalni… ez öngyilkosság.
Néhány másodpercre elhallgatott.
- Rendben, de veled megyek – mondta. – Kik azok, akik még be akarnak jönni tárgyalni? Lehetőleg olyanok, akik képesek megőrizni a hidegvérüket és nem ölnek meg minket az első kirohanással – nézett végig a többieken. – Aztán a másik csapat, akik itt maradnak… lassan úgyis esteledik, éjszaka megpróbál átjutni a városon, bár ha szerencsénk van nyugodtan átkelhetnek e nélkül is. Lehetőleg harc nélkül, egy darabban kell hazamennünk és nem holtan.
Miközben Freydis beszélt Freyr meg tudta nézni a sérült Alice-t, aki az oldalára kapott egy csúnyább lövést, ami erősen vérzik, nem fog belehalni, de roppant fájdalmas lehet majd a fiatal lánynak, ha magához tér. A fiú be tudja kötözni, bár rendes orvosi felszerelés kéne ahhoz, hogy tökéletesen el lehessen őt látni. Ekkor Freydis elhallgatott és végignézett a társaságon, amint végül mindenki elhatározásra jut majd, hogy merre akar menni, marad vagy pedig jön tárgyalni, a lány minden tárgyalni kívánó személyt beteleportál a város főterére, ahol ő és Eric korábban látták Vérontót és Thanos-t is. a többiek pedig egyedül maradnak a lemenő nap fényénél, és tudhatják, hogy nem kell sok ahhoz, hogy ők is indulhassanak.


#31 2009-12-22 12:02:16
Patriot
Végül a csapat jó része leadja a voksát, és Chris morogva fog talajt.

-Tárgyalni? He... látom nem látjátok amit én. Tudják, hogy egyben vagyunk, és egy várost hoztunk létre. Az alkalomra várnak, hogy lerohanjanak minket. Ha nem is Thanos, akkor Vérontó. Halottam milyen kegyetlen, és élvezi a gyilkolást. Őt talán még Thanos sem fogja vissza, ha megindul. De veletek tartok. Csak nem tárgyalni. Ha szükség lesz, akkor harcolok, de ameddig nem úgy áll a helyzet, ígérem, nem fogok támadni.

~Két asgardi és én. Remek. Abból az egyik Bard... legalábbis úgy tűnik. De van egy olyan érzésem, hogy Bard a maga érdekében megy tárgyalni, hogy hatalmat szerezzen. Kétlem, hogy a mi békét akarná erősíteni. De ott leszek, te szégyentelen. Végig. Ha félre lépsz, most lesz elegendő indok, hogy megöljelek.

-Veletek tartok! Katona nevelést kaptam, vissza tudom magamat fogni, amíg kell. Ígérem.

Ezzel a páncélba szerelt férfi Freydis mellé áll.


#32 2009-12-22 12:14:56
Thordin
Kaal hevesen fordul el, mert nem tetszik neki a tárgyalás gondolata. Nem mond rá még semmit, csupán arcán látni az egyet nem értést. Kilép a körből, és kissé a társaságtól távolabb áll.

~Tárgyalni? Tovább menni? Micsoda szánalmas gondolatok. Gyávák! Nem mernek szembe nézni a fenyegetéssel? Nem csak a mi harcunk ez. Nem csak magunk miatt tennénk, hanem apáink, és a város érdekében. Végre nekünk is kijárna a dicsőség, és nem elődeink árnyékában lennénk. De nem! Ők gyáva mocskokként haza szaladnak a szülők ölére. Nekik nem sikerült, de nekünk sikerülhet. … … Jaj... ezt gyorsan fejezzem be, mert olyan, mintha apámat hallanám. Túlságosan sokat hallottam a történeteit.

A nő vissza lép a társasághoz vissza fogottan, és csak nézi ki kivel megy. Ő nem szívesen menne tárgyalni, féli, hogy Thordin temperamentuma kiüt rajta, és veszélybe sodor talán mindenkit. Így csak a maradók táborát gyarapítja. Bár ezt szóval nem erősíti meg, csak állásfoglalásával.


#33 2009-12-22 16:21:19
Tao
Ahogy gondoltam, sokan akarnak harcolni, páran inkább kihagynák, de Bárdtól jön a legérdekesebb ötlet, a tárgyalás lehetősége. Igen, ez segíthet. Néhányan elmennek tárgyalni, a többiek addig megpróbálnak hazajutni, elvégre a figyelem úgyis a tárgyalkra fog összpontosulni. Legyen.
-Ti menjetek tárgyalni, én a csapat többi részével maradok, és átvezetem őket a városon éjjel. A várost elhagyva, az erdőben fogunk rátok várni az éjszaka végéig, ha nem jöttök, hajnalban tovább indulunk, hazamegyünk, és segítséget hozunk.
De estig még van időnk. Félmeztelenül kicsit hideg lesz az éjszaka, de volt már rosszabb is, inkább a sérülések zavarnak, az égési sérülések lassan gyógyulnak, és az alvás is kényelmetlen lesz.
-Aki marad, az pihenje ki magát, és egye meg, amennyi élelme még maradt. Szükségetek lesz az erőtökre az éjszakai túrához. A többieknek pedig sok sikert!
Ezzel leülök egy fa tövébe, és kulacsomból némi vizet öntök ingem maradékára, azzal borogatom a sebeket, hogy enyhítsem a fájdalmat. Aztán várok, míg leszáll az est. Christophernek nem kéne velük mennie. Nem kéne...


#34 2009-12-22 18:21:20
Serena Davidson
Bard állt elő egy roppant érdekes ötlettel, tárgyalni? Ennek elment minden maradék józan esze? Ezek gyilkosok, soha sem fognak leállni tárgyalni semmilyen körülmények között. Eric-nek igaza volt abban, hogy átjutni kevés esélyünk van, de azért egy próbát megért, maximum verekedni kell odabenn ahhoz, hogy átjussunk, így végül a B és a C, vagyis az A és a B terv ugyanaz maradt, és a C a tárgyalás. Vigyorogtam Manó ötletén és beszédén, majd amikor odalépett hozzám közelebb játékosan borzoltam össze a haját és vigyorogtam rá.
- Az bizony – mondtam lelkesen. – Csak egyszer látnám, hogy a kezed is így jár, mint a szád miközben ultronokat szeded szét, legközelebb rád hagyom az én részemet is!
Tudhatta, hogy nem gondolom komolyan, mert imádtam verekedni, így ettől nem kellett tartania. Közben Freydis is beszélni kezdett, akkor egy rész tárgyalni, a másik pedig lopakodik hamarosan, ahogyan leszállt az éj. A testvérpár megy és Chris? Ennek nagyon nem lesz jó vége
- Velem nem jártok jól, ha tárgyalunk – mondtam és elővillantak a karmaim. – Ezekkel teszem – vigyorodtam el teli fogas vigyorral. – Szóval maradok!
Megvakarta a fejemet Chris kijelentésére, biztosan jól mondta, hogy meg tudja őrizni a hidegvérét? A legjobb tudomásom szerint miatta voltunk itt, mert nem tudott nyugton maradni, de ha Freydist miatta ölik meg, akkor én belezem ki a srácot, barátság ide vagy oda. Körbenéztem, majd kerestem egy szimpatikus helyet és lehuppantam a földre, teszem, amit Zyro mond, pihenek!


#35 2009-12-22 18:36:46
Henry White
Bár a továbbiakban is figyelemmel kísérem a beszélgetést inkább Alice sebével foglalkozom. Csúnyán elkapta az egyik lézersugár és bőven vérzik az oldala. Szerencse hogy apa és anya elsősegélyre is kitanított, így kisebb gond nélkül tudok egy nagyobb szorító kötést tenni a sebre. Annak jobban örülnék hogy ha lenne nálam kötszer és némi gyógyszer, de még ez is jobb mint a semmi. Ha felébred eléggé fog fájni neki a seb. Felállok és megtörlöm a kezem

-Én maradok. Jobb lesz ha nem húzzátok fel Thanost mert rossz vége lehet. Ha bajba kerültök jelezettek valahogy.-

Leülök Alice mellé és próbálok egy kicsit pihenni, mielőtt este elindulnánk. Közben figyelem az állapotát is nehogy rosszabbodjon.


#36 2009-12-22 18:41:59
Tyler
Lorna összeborzolja a hajamat. Vigyorogva fordulok felé.

-Vigyáz mit kívánsz hercegnő, mert a végén tényleg én fogok bunyózni helyetted.-

Leveszem a vastag felsőmet amit még akkor vettem fel mikor megérkeztünk a hegyre. Zyrohoz lépek és a kezébe nyomom.

-Neked nagyobb szükséged van rá mint nekem. Mellesleg nekem ott van az acél bőröm ha netán fáznék...-

Azzal Freydishez sétálok, jobb ha lesz valaki aki figyel Chrisre míg Thanos-al beszélnek a többiek. Elég forró fejű tud lenni.


#37 2009-12-22 19:22:50
Morsus
Bard rázza a fejét gonosz mosollyal testvére megadó szavaira.
- "Vissza tudom magamat fogni". Mint pár napja az ünnepélyen, amikor a családjaink előtt akartál kivégezni.
Mondja lenézően a páncélosnak.
- De legyen igazad. Ha tényleg békés maradsz, ígérem bocsánatodért esedezem minden rossz szóét, amit mondtam vagy, amiről úgy véled, hogy mondtam.
Jelenti be és megindul a testvére oldalán.
- Látod? Tudok kedves is lenni.
Mondja ezt ritka rossz hangnemben, szinte ördögi arccal.
- Komolyan?
Kérdi Eric idegesen.
- Hallgatunk az ördögre? Gyerekek én hülyültem meg vagy tényleg azt csináljuk, amit a "magának a gonosznak a kivetülése vagyok" mond? Ne már!
Morsus fáradtan lehajtja a fejét.
- Veletek megyek ha baj van azonnal jelzek az ittenieknek és ők tudnak tovább menni. Szükségetek lesz segítségre.
- Az itteniek a fontosak.
Mondja Skaar.
- A tárgyalás nálam ugyanaz, mint a harc csak több benne a szöveg.
- Akkor... Angyalok Oszolj.


#38 2009-12-23 02:01:33
Shadow
A harc véget ér, s a többség csak könnyed sérüléseket szerzett. Azonban van egy súlyosabb sérültünk is, akit védenünk és esetleg cipelnünk kell, meg lehetőségek, hogy mit is tegyünk. Freydisre nézek.
- Maradok a többiekkel, ha a tárgyalás balul sül el, akkor jelezz, s próbálok a lehető leggyorsabban jó helyet találni, hogy tudjak nektek segíteni. - ezután Zyrora nézek.
- Ha kell, akkor cipelem Alice-t – bökök a fejemmel a sérült lány felé, majd letelepszek, s megeszem a tartalék kaját, ahogy Zyro javasolta. Utána lefekszek egy kicsit pihenni a fegyvereimet kézközelben hagyva, hogy ha kell, akkor azonnal használhassam őket.


#39 2009-12-23 11:01:35
Thorhalla
Freydis csak a fejét ingatta, amikor Chris is jelentkezett arra, hogy jön velük. Ő is nagyon emlékezett arra, hogy mi történt néhány napja a bálján, amit a fiú és az öccse sikeresen tönkre tettek. Végül végighallgatta a beszédeket, majd odalépett Freyr és Alice mellé és megnézte még gyorsan ő maga is a lányt.
- Megpróbálok neki is szerezni valamit – mondta Freyr-nek. – Bármit, hogy jobban legyen.
Ezzel felkelt, és most ért Eric arra a részre, hogy induljanak. A lány csak bólintott és ő maga is elindult, felzárkózva a nagybátyja mellé.
< - Nehogy azt hidd, hogy én bízom Bard-ban – súgta Eric fülébe. – Ezért is nem hagyom egyedül menni. >
Még néhány gyors és nagy lépéssel csatlakozott Bard oldalára és rosszallóan nézett a fiúra az ördögi mosoly után.
< - A jó modorodat tartogasd Thanos-nak – mondta a lány. >
Fryedis, Bard, Eric, Manó és Chris végül elindultak gyalogosan a város irányába, jó fél órát kellett gyalogolniuk, mire beértek odáig, ezalatt szinte teljesen besötétedett. A város fényei feloltódtak és az egyik épület mögül ultronok léptek ki és fogták közre a kis társaságot. Ezek most nem támadták meg őket, mintha tudták volna, hogy miért is érkeztek és bekísérték a csapatot egészen addig a főtérig, ameddig korábban Freydis és Eric jutottak. Thanos ekkor lépett ki az itteni központi épületből és indult a kis csoport felé.
– Egy rakás gyerek… - mondta. – Vérontó nem tévedett. Jöttetek megadni magatokat és hódolni előttem, amire a szüleitek képtelenek voltak?

Szépen lassan sötétedett rá a kint maradt társaságra, végig szemmel tudták tartani a másik csapatot, amíg azok a városhoz közeledtek. Amikor végül a nap teljesen lement és sötétség köszöntött a síkságra a városka fényei felkapcsolódtak és a kinti csapat már korábban megláthatta a várakozó ultron csapatot, mint azok, akik arra haladtak, de láthattátok, hogy most kivételesen nem támadtak, csak közrefogták a csapatot és elindultak velük együtt a város belseje felé. A nappali fényben igen feltűnőek voltak. Most viszont sötét van, így ha a csapat végre akarja hajtani Zyro tervét, akkor hamarosan indulniuk sem ártana erről a helyről. Mindeközben Alice-t figyeli Freyr, és a legnagyobb szerencsére Alice állapota továbbra sem romlott.

//Alice magához tér, amint Yvette írt.//


#40 2009-12-23 11:18:43
Patriot
Igaz, láthatóan sokan rossz szemmel nézték Chris menni akarását, de ő nem igazán törődött azzal. Csupán megindult a társaság oldalán. 5 fő indult el a tárgyalásra, ami ki tudja miben fog végződni. Bard szavaira egyetlen szót sem szól, csak mered előre, és halad. Nem áll le neki semmi -féle kommentárt adni, mert tudja, hogy végződne a beszélgetés. Legalábbis részéről. Útjukon ő maga nem mond semmit, csupán gyalogol előre. Végül pedig sötétedésre megérkeztek. Aztán egy hang szólalt fel, amihez Thanos képe párosult. Chrsi néma volt még mindig. Kezei lassan pedig kezdte ökölbe szorulni.

~Leverték ezt a lila tahót, és még mindig talpon van. Na lássuk meddig is. Ha csak rossz mozdulatot tesz... de nem én tárgyalok. Terroristákkal, hódítókkal, zsarnokokkal nem szokás tárgyalni!

Össze fonja karjait, és csak morog magában pár szót. Aztán várja a továbbiakat.


#41 2009-12-23 11:26:38
Thordin
A csapat távozott. Kaal pedig oda lép unokatestvéréhez, és a sérült lányhoz. Támogatóan néz rá rokonára, és elismerően, amiért ellátta a sérültet, majd pedig egy mosollyal nyugtázta mind azt. Zyrora nézett aztán sötétedés után, hogy mikor hogyan. Nem pihent, nincs elfáradva csupán inkább gyomra az, ami ételért sóvárog. Pillantását követően Freyr segítségére siet, ha igényli. Segít cipelni a kómás lányt, addig is csinál valamit. Nem szeret tétlen lenni a lány. Közben pedig az elindult 5 fő miatt aggódik, hogy vajon mi lehet velük. De még mindig úgy véli, jobb ez így, hogy ő nem tartott velük.


#42 2009-12-23 13:09:06
Tao
A csapat fele elindult tárgyalni, még egy ideig szemmel is követni tudtam őket, és láttam a robotokat, akik aztán elvezetik őket a város belseje felé. Azt a helyet kell elkerülnünk. A város szélén fogunk haladni, nem a városon kívül, ahol az ultronok őrködnek, és nem is a közepén, ahol Thanosékat védi, a kettő közti sávban, amit remélhetőleg sikerül majd eltalálnunk. A nap lemegy, és lassan a fák mögül sem szűrődik ki a fénye, az erdőre sötétség borul, a városban pedig éjszakai világítás gyullad. Erre nem számítottam, de az esélyeink még így is jobbak, mint nappal.
-Készüljetek, mindjárt indulunk - mondom elsősorban az asgardinak, aki felajánlotta, hogy hozza Alice-t, de persze mindenkinek szólok.
-Mindenki a földön marad, nem repkedünk, nem teleportálunk, nem mászunk házak falára és tetejére, a legnagyobb csendben, a legkevesebb feltűnéssel haladunk a lehető leggyorsabban. Ha ultronnal találkozunk, és az észrevesz minket, a cél, hogy minél halkabban, és gyorsabban intézzük el.
Ethan odaadta nekem a felsőjét, amit még korábban hordott a hegyen, én azt akkor otthagytam, gondoltam elegendő az enyém. Most hasznát vehetem ennek. Felveszem a vastagabb pulóvert, a borogatást alatta hagyom, és végül a táskámat is vállamra akasztom. Az erdő szélén állok, kémlelem az eget, és úgy tűnik, nincsenek a közelben ultronok. Amikor mindenki összepakolt, és készen áll, még egyszer szétnézek, és csak aztán csapunk bele.
-Indulás! - Ezzel futni kezdek a város felé, nem sprintelni, hiszen nagy távolságot kell megtennünk, de a lehetőségekhez mérve a legnagyobb sebességet veszem fel, legfeljebb szólnak a többiek, ha elfáradnak, és akkor lassítunk. Amikor elérjük a várost, az első ház falához közelítek, és onnantól kezdve végig a házak mentén haladunk, lehetőleg a kevésbé megvilágított, félreesőbb utcákon, de végig figyelek, nehogy nagyon eltérjünk az iránytól.


#43 2009-12-23 15:32:53
Yvette
~ Sok zaj... kiabálás és büdös valami... elmentek. Végre elmentek...

Dinah óvatosan, szinte a földbe lapulva kúszott elő a rejtekhelyéről. Apránként, mindig csak annyit haladva, hogy ha kell azonnal vissza tudjon ugrani a biztonságos fatörzs alatti rejtekhelyre.

~ Elmentek!

Kihúzza magát, de még mindig menekülésre készen szemléli a csatamezőt.

~ Sok vacak bádog valami! Gonoszul bűzlenek...

Dinah lassan közelebb merészkedett az egyik lecsapott robothoz.

~ Döglött.

Tovább kutat, de más érdekeset még nem talál.

- Meow?

~ Semmi válasz... egyedül vagyok... rossz helyen... itt hagytak. Alice! Itt hagyott... vagy elvitték!

Sietős léptekkel vág neki az erdőnek, majd egy hirtelen hangtól megijedve besprintel egy bokor alá. Ott megáll, lélegzetvisszafojtva hallgatózik, hátha lépteket, vagy támadó szándékot sejtető hangot hall... nem volt ilyen, s nem is látott senkit vagy semmit, ami veszélyes lehetne rá. Óvatosan, ismét a földre lapulva jön elő a bokor alól, s most már vágtázva indul el. Egy kicsivel arrébb keresztez egy szagnyomot, amiben megtalálja Alice mintáját is. A fülét hegyezve és a szemeit meresztve kezdi el követni a csapát, néha-néha megállva, hogy újra megtalálja a szagot. Ő macska, nem követi végig a szagot, inkább a szemeire támaszkodik.

- Meow?

~ Semmi. Tovább!

Tovább szalad a nyomokon, amg meg nem találja a csapatot. Akkor sem megy oda hozzájuk, csak a közelükben keres egy helyet, ahonnan, ha kell el tud tűnni, s megereszt egy újabb nyávogást.

- Meow?


#44 2009-12-23 19:03:16
Morsus
- Hagyd. - mondja a sárkánylánynak - Majd én, kell az erőd. Én akár napokig is bírom.
Skaar bólint Zyronak és már emelte is volna Alicet, amikor meglátta a kis cicát, ami feléjük jött sebesen. Letérdelt hozzá és megsimogatta.
- Jól eltűntél. Már kezdtem aggódni.
Aztán finoman Alice ölébe rakta a cicát és felemelte a lányt. Ha a macska kiugrana azonnal rászól:
- Jó, de ne maradj le.
Innen kezdve szótlanul követi Zyrot.
Eric rázza a fejét nyugtalanul és amikor meglátja Thanost azonnal Vérontót vagy valami gyanúsat kezd el keresni.
- Na... most legyen nagy a pofád pajti.
Suttogja és előre löki Bardot.
Bard udvariasságból biccent Thanosnak majd.
- Hallgasd meg szavunkat nagyúr. Békével jöttünk, de úgy a legbölcsebb ha a vezérünk szól először.
És meghajolva kezeivel Freydis felé mutat és hátrébb lép. Chris mellé érkezik karba tett kézzel és halkan suttogva kezd el beszélni, hogy biztosan csak a fiú hallja a páncél érzékelőivel.
- Lenyűgöző. Pedig ő legyőzött asgardiakat is. Mekkora tisztelet lenne ha te legyőznéd, de ehelyett bölcsen hagyod, hogy asgardiakat beszéljenek a nevedben. Atyád büszke lenne rád...


#45 2009-12-23 19:29:42
Tyler
Még intek egyet a többieknek és Freydisék után sétálok. Vagy félórán keresztül hulla csöndben haladunk a romos városban. Mint akik temetni mennek, persze tudom én hogy most jobb ha csendben maradok. Be sötétedik mire váratlanul ultronok vesznek körbe minket de csak körbevesznek és nem kezdenek el lézerrel lövöldözni. Bekísérnek a főtérig ahol Thanos lép ki az egyik épületből és egyenesen hozzánk sétál. Nyelek egyet végül is most látom először a gyerekkorunk meséiből a nagy csúnya gonosz lila óriást személyesen. Bard nagy kedvesen átadja a szót Freydisnek majd valamit Chrisnek suttog, közelebb lépek és sikerül elkapnom egy-két szót belőle. Halkan odasúgom Bardnak.

-Ha Thanos mérges lesz remélem téged fog elsőnek ropogósra sütni...-

Thanosra fordítom a tekintetem azért figyelve Chrisre nehogy kinyírjon itt minket. Levegőt veszek hogy megszólaljak de aztán csak simán kifújom, végül is most mi a fenéről kellene tárgyalnunk? Kínos de lehet hogy épp akkor nem figyeltem mikor erről volt szó. Arról hogy engedjen át minket vagy miről? Na látom már jobb ha megsem szólalok ezek után.


#46 2009-12-23 20:25:56
Henry White
Freydisre pillantok hálásan.

-Az jó lenne, elég súlyos a sebe és jól jönne némi felszerelés.-

<-Vigyázzatok magatokra, ha veszélyessé válik a helyzet akkor lépjetek le.>

A távozó csapatot figyelem. Nem a legjobb összeállítás, Chris, Bard, és az szétszórt hebehurgya Manó. De legalább Freydis és Eric is velük van. Bár nem vagyok meggyőződve hogy Eric annyira szeretne tárgyalni Thanossal. Rápillantok Kaal-ra.

-Nyugodtan pihenj egy kicsit. Már elláttam Alice-t, Skaar pedig majd hozza. Már csak azért kell aggódnunk hogy ne legyen rosszabbul.-

Azzal én is próbálok pihenni egy kicsit, időnként ellenőrzöm az állapotát de nem rosszabbodik szerencsére. Közben Freydisék elérik a várost és az ultronok bevezetik őket a főtérre.
Mire besötétedik mi is indulásra készen állunk, Skarr Alice-t cipeli, Zyro pedig mutatja az utat merre menjünk. Úgy látom megpróbálja kikerülni a város belsejében járőröző robotokat de a város szélén sem akar haladni hogy legyen fedezékünk ha kell. Skaar mellett haladok, görnyedten és olyan csendben ahogy csak bírok.


#47 2009-12-23 22:11:46
Serena Davidson
Még egyszer Manóra vigyorogtam, adj szomorúan vettem tudomásul, hogy ő is a többiekkel tart az útra. Végül megvolt, hogy öten mennek a többiek maradnak, felmásztam az egyik sziklára, ami itt volt a közelben és arra ültem le, onnan figyeltem, ahogyan távolodik a csapat. A többiek beszélgetésére figyeltem, noha nem szóltam már bele, nem voltam különösebben az a beszédes típus, inkább szemmel tartottam a másik csapatot, akik lassanként elérték a várost is. Elég nehéz volt a vége felé figyelni őket, mert teljesen ránk sötétedett végül és ők sem látszottak emiatt. Bár a városka fényei, amikor a lámpák feloltódtak adtak némi támpontot, hogy merre is kellene lenniük és hunyorgások közepette még látni is lehetett őket. Idegesen feszengtem a helyemen, amikor körbevette őket az ultron csapat és elkezdte őket befele kísérni, de ettől kezdve már ténylegesen. Összerezzentem Zyro felszólítására.
- Na végre! – mondtam.
Jé ez a macska nem veszett még el? Néztem egy nagyot Alice házi kedvencére, de még mindig megvolt. Már kaptam volna fel, de Skaar megelőzött és ő vette fel a cirmost. A beszédek most jutott el a tudatomig, hogy teljesen kimaradtak az életemből, mert a másik csapat jobban lekötött, mint ők. Mi rendben voltunk, miattuk kellett aggódni, főleg Manó miatt aggódtam, amilyen szeleburdi biztosan bajt csinál.
- Vajon átjuttatnak minket harc nélkül? – kérdeztem.


#48 2009-12-24 05:25:04
Shadow
Skaar viszi majd a lányt, én meg egy kicsit pihenek, hogy ha kell, akkor készen álljak a harcra. Bár nem volt hosszú pihenés, de a semminél mégis több volt. Amint leszállt az est, s Zyro elindította a csapatot én is ugrottam, s mentem a többiekkel. A lényeg, hogy csendesen, s gyorsan haladjunk anélkül, hogy nagy bajba keverednénk. Ráadásul le se kéne bukni, mert az lehet elég kellemetlenül csökkentené a túlélési esélyeinket, ami nem a legjobb főleg, hogy az ősök miatt vagy mind hazatérünk élve, vagy jobb ha egyikünk se, mert azok a szerencsétlenek, akkor akik túlélik a szülőkkel nézhetnek szembe. Lehet jobb Thanos, mint a dühös szülők... bár lehet, hogy egy kategória. Na, de időben később járok gondolatba, így a fölös gondolatokat kisöpröm az elmémből, s csak arra figyelek, hogy most ne legyen semmi baj.


#49 2009-12-24 10:17:40
Thorhalla
Végül megérkeztek és Freydis a többiekkel tartott egészen Thanos színe elé, ő maga is biccentett a Titánnak, majd pedig meglepetten látta, hogy Bard rá próbálja hárítani a beszédet. Dühösen nézett az öccsére, majd arcizmait rendezve már szólalt volna meg, hogy köszöntse Thanos-t illedelmesen, de a titán felemelte a kezét és nem hagyta megszólalni.
– Nem ő fog beszélni, hanem te – nézett Bard-ra Thanos. – A szavaid fordulatai ismerősek, lássuk, képes leszel-e akkor is így beszélni, ha életetek a tét. Mégis mit tudnátok nekem nyújtani, hogy ne öljek meg mindenkit ebben a percben?
A szavaira az az ultron csoport, amelyik eddig körbevett titeket támadási pozícióba helyezkedett.

A kis csapat Zyro vezetésével futni kezdett, fél távig tökéletesen gyorsan tudtak haladni, ugyanis addig semmilyen ellenállásba nem ütköztek, azonban, amint elérkeztek fél távra, olyan öt-hat perc alatt már nem volt ennyire könnyű dolguk. Egy nagyobb szikla mögé be tudtak húzódni egyelőre menedékbe, hogy az eddigre kiküldött ultron járőrök ne vegyék őket észre. Ugyanis olyan száz méteres távolságonként egymástól három-négy fős ultron csoportok álltak őrt és így elzárták egyelőre a könnyű bejutási lehetőséget a városba.


#50 2009-12-25 00:38:38
Tao
Járőrök! Intek a többieknek, hogy húzodjanak a szikla mögé, aminek én is nekivetem a hátamat, és egy pár másodpercig megpihenek. Kezemet a szám elé teszem, hogy jelezzem a többieknek, ne szólaljanak meg, ha nem szükséges. Járőrök, pedig még el sem értük a várost, ezzel nem számoltam. Nézzük, alig száz méterenként vannak, három-négy darab együtt, mi pedig hatan vagyunk, plusz egy sebesült, akit vinni kell. Ha képesek is lennénk pillanatok alatt leszedni három ultront, az biztos, hogy elég hangosak lennénk, és száz méterről könnyedén észrevesznek bennünket. Kizárt, hogy ez sikerüljön. Egy-két óra telt el a harc óta, a lövéseket még jól bírnám. Terv, terv, kell egy terv. Ha rájuk rohanunk, lebukunk, és lehetetlen őket elkerülni, túl sokan vannak. Öt perce jövünk talán, és még legalább ennyi lenne hátra, de nem futhatunk. Még kívül vagyunk a városon, de már nincsenek fák, ahol elrejtőzhetnénk. Akkor kúsznunk kell, a fű elég magas, hogy elrejtsen minket, bár így öt perc helyett inkább lesz húsz, ha az ultronok közelében állandóan hasra kell magunkat vetni, de nem tudok jobbat.
-Talán próbáljunk meg görnyedve járni, ha ultronok közelébe érünk, kúsznunk kell, a magas fű elrejt minket. Vagy van valakinek jobb ötlete? - Kérdem suttogva, és nagyon remélem, hogy valaki előáll valami jobbal, mert úgy érzem, ez eléggé sántít.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13924
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 12:16

#51 2009-12-25 15:55:30
Shadow
Járőrökbe botlunk úgy féltávon és egy szikla mögé kell bújnunk, ahonnét kilesve mérem fel a terepet. Ezután Zyrora figyelek, s vissza az Ultronokra. Nem hiszen, hogy az ötlet túlzottan működne, de legalább ez egy ötlet. Aztán Skaar-ra nézek, s egy elég jó gondolatom támad.
- Skaar, elég messzire tudsz dobni ugye? Szerintetek mi lenne, ha egy kő landolna valamelyik távolabbi mögött? Vajon elég ideig terelné el a figyelmüket, hogy átjussunk? Bocsi Zyro, a te terved is jó, de félek, hogy ezeket a gépeket annyira befolyásolná a látásban eme fű, bár az tény, hogy egy-egy nagyobb kő becsapódása kötné le őket túlzottan, de valamivel mégis jobb lenne elterelni a figyelmüket. - mondom csendesen. - Ha kell, akkor kicsit odébb megyek, s repkedek egy kicsit, hogy rám figyeljenek. Ha szerencsém van, akkor bekísérnek a többiekhez, s addig lesz időtök tovább menni. - teszem még hozzá, majd várom a döntést.


#52 2009-12-25 17:30:06
Morsus
Bard mosolyogva lép előre.
- Én beszéljek helyettük? Rendben.
Arcán a büszkeség jelenik meg és tudja jól a kezében van a sorsuk.
- Kerüljük az udvariasság csapdáit és kezdjük a lényeggel: Mit akarsz Thanos?
Kérdezi Bard végtelen komolysággal.
Eric teleportálásra kész ha csak támadni próbálnak megteszi a legőrültebb dolgot valaha: Thanossal teleportál a sortűzbe...

Skaar csendesen ül és figyel.
- Valamivel el kell csalnunk a figyelmüket... de a kövek könnyűek és ha elrepülsz megölnek egyedül. Én megyek.
Mondja Skaar csendesen.


#53 2009-12-25 20:41:58
Serena Davidson
Futottunk és futottunk, végre egy kis komolyabb testmozgás, csak azt sajnáltam, hogy nagyon hamar véget ért, én simán végigsprinteltem volna a városig, hogy végre egyszer igazán elfáradjak, úgyis régen voltam apu edzésén, hogy ez megtörténjen, de meg kellett állnunk ugyanis egy adag ultron állta utunkat a város felé. Vettem egy mély levegőt és lerogytam valahol. Csak, mert unatkoztam, apa a fejemet szedte volna le, ha látná, hogy megállok és nem gyakorlok azokon a fémvackokon tovább, mert igazából nem jelentettek komolyabb veszélyt főleg, hogy csoportosan voltunk. Elszontyolodva hallgattam az ötleteket, miért nem volt itt Manó, hogy felvidítson? Végül Skaar állt fel, hogy elindul, na azt már nem.
- Na, na hercegecske nyugton maradsz – néztem Skaar-ra. – Ezek gépek, számítógéppel vezérelve, így nem teljesen mindegy, hogy leköti valaki a figyelmüket a szenzorok így is úgyis érzékelnek minket. Nincs valakinek valami jó kis varázslata ellenük, vagy marad a mindenki támad és egy részen megbontjuk őket, majd átslisszolunk és a városban már jók leszünk – vontam meg a vállamat. – Nyílt harc jobb, mint a bújócska. Amúgy nem mindegy? Vérontó miatt úgyis tudják, hogy nem csak annyi a csapat, ahányan bementek a városba. Nos? Akkor csoportosan támadjunk egy részen és a többi mire odaér már ott sem vagyunk…
Vetettem fel lelkesen, de úgyis éreztem, hogy mindannyian le fognak szavazni. A kő nem vált volna be, ha sziklákat dobálunk talán, de így?


#54 2009-12-26 13:19:56
Thordin
Kaal segítségére nincs szükség, így a lány csak próbál nem láb alatt lenni. Nem gátolni senkit. Zyro vezetésével futni kezd, a tempót bírja, neki nem jelent gondot. Közben néma,és szótlan. Mind addig, míg nem egy szikla mögé nem kényszerültek, a fürkésző ultronok miatt, akik nem könnyítették meg a csapat dolgát, kik át akartak haladni a városon. Tényleges tervet, ami mindenkinek szimpatikus, még nem hallani. Hejette megkezdődik a hősise feláldozás. Kaal ezek után ragad szót.

-Nincs szükség önfeláldozásokra. Baromság. Nem vagyunk hősök, meg amúgy is, ahogyan Lorna mondta, ezek robotok. De szerintem ha egyik csoportot megtámadjuk, jön a következő, és a következő. Akkor pedig Thanos is tudni fog rólunk, és talán a csapatunk másik fele bajba kerül. HA már nincsenek abban. Lehurrogtátok az ötletem, hogy harcba szálljunk. Akkor most már ne is tegyük. Azt mondom, kerüljük ki az egészet. Tegyünk egy nagy kitérőt szerintem. Abban nem lehet hiba.

Mondja ötletét az asgardi nő, eztán elhalkul. Tetszik nem tetszik alapon, az ő saját maga tervét jónak tartja. Majd pedig megindul kúszva vissza felé, vagy legalábbis alacsonyan járva, és hátrálása után kerülőt tesz a várossal ellentétes irányba. Önkényes módon cselekszik, és nem várja meg társai válaszát. Alaposan ügyel arra, hogy szép nagy ívben elkerülje a robotokat. Úgy érzi nem lehet hiba tervében.


#55 2009-12-26 13:30:48
Patriot
Bard beszélni kezd, majd nővére váltja fel, aztán megint Bard. Chris teljesen fa pofával mered előre, nem szól semmit. Meg sem rezzen, bár ez páncélja takarása miatt nem látni. Még akkor sem moccan, és tesz semmit, mikor a kígyó nyelvű asgardi ingerelni kezdi. Nem próbál róla tudomást szerezni, bár mikor Thanos beszédre inti, Chris eléggé ingerülten mozgatja meg kemény, titánium páncéllal befedett ujjait. Egy szemfülesebb észre veheti idegessége jelét, és dühét, bár talán mindenki most a lila hódítóval van elfoglalva. A páncélost az bosszantja, hogy Bard már tudja mivel lehet kihozni a sodrából. De türtőzteti magát, és nyelvet szegetten hallgatja a titán, és az asgardi szóváltását. Kiélezve bármi rosszra, ami történhet, hisz az ultronok már támadó helyzetet vettek fel. Chris páncélja pedig kicsit erősebb búgásba kezd, és fényei is valamivel erősebbé válnak. A halvány türkiz kék lámpák egyszerre kezdenek el erősödni. Ezzel is jelet adva arra, hogy ha kell, a harctól nem tántorodik meg. Csak attól tart, hogy idegessége talán kihat cselekedeteire, és a hibázási lehetősége is nagyobb lehet. Próbál megnyugodni Bard utóbbi sértése miatt. Bizonyára mindenki érdeke, hogy így legyen...


#56 2009-12-27 10:41:04
Thorhalla
Freydis elhallgatott és idegesen nézett végig a társain, valahogyan úgy érezte, hogy ennek nagyon nem lesz jó vége, ha így folytatódik. Nem szívesen bízta az öccsére a beszédet, bár abba bele kellett törődnie, hogy az anyjukhoz hasonlóan valószínűleg ő tudja a legjobban jártatni a száját mindannyiuk közül. Így továbbra is ugrásra készen várakozott, ha bárki vagy bármi ellenségesen készül a csapatra támadni, akkor ő azonnal arra vethesse magát.
Thanos Bard-ra pillantott a megszokott érzéketlen arcával, semmi sem mutatta, hogy örült-e vagy egyáltalán érdekelte-e, hogy egyből a lényegre tért a fiú.
– Hódoljatok uralkodótok előtt – mondta lassan és teljesen nyugodtan. – Ha megteszitek talán még őket is megkímélem… - ezt már teljesen unottan tette hozzá.
Intette a kezével mire a földből három holokivetítőre emlékeztető valami jelent meg. Az otthoni környezetet mutatta, a várost, az Asgardi kastélyt és az erdő szélét. Mindhárom helyet ultronok ostromolták, Vérontó vezetésével. A város házainak nagy része romokban, a kastély is több helyen égett, Serena és Logan háza romokban. Mindezek ellenére az ott lakók harcoltak és harcoltak…

Odakinn a kis társaság pedig továbbra is döntésképtelen, azonban feltűnhet nekik, hogy pont egy olyan helyen vannak, ami két őrjáratnak is útba esik, ezek pedig közeledtek.

//Bocsi, hogy csak ennyi ment, de amíg nem döntötök, addig nehéz bármi mást írni.//


#57 2009-12-27 13:31:51
Tyler
Mint valami tenisz meccs folyna itt köztünk. Bard, Freydis, majd Bard, Freydis. Még szórakoztató is lenne ha nem Thanos állni itt előttünk, egy csapatnyi Ultron robot körében. Most komolyan Bardnak ennyit sikerül ki nyögnie, 10 perc után. Ennél még én is jobban tudok beszélni. Crhis páncélja mintha fényesebb lenne. Elvonja a figyelmem a hologram amit Thanos intésére éled fel.
Felszisszenek mikor meglátom a várost romokban itt-ott robbanásokkal kísérve.

-Egy csapatnyi robot úgysem képes legyőzni a szüleinket ahogy régen sem tudták.-

Jelentem ki magabiztosan ugyan akkor kicsit félve bámulom a hologramot és a többieket is. Most már döntenünk kell, nem állhatunk itt egész nap, egymásnak passzolva a labdákat. Ericre pillantok, remélem készen van arra hogy elteleportáljon minket ha kell.

-Soha az életben nem fogunk behódolni neked Thanos, soha...-

Hangosan tudomására juttatom a véleményemet felkészülve a legrosszabbra.


#58 2009-12-27 13:58:16
Henry White
Semerre sem haladunk, és döntésre is képtelenek vagyunk. Páran felajánlják hogy elterelik a robotok figyelmét. Nem sok értelme lenne harcba keveredni, a többiek azért indultak hogy eltereljék rólunk a figyelmét. Mint nem adnék ha tudnék teleportálni. Felsóhajtok majd megszólalok.

-Kerüljünk inkább. Lehet hogy tovább tart de biztonságosabb.-

Halkan osztom meg a véleményemet a többiekkel. Közben azért felkészülök hogy ha harcra kerülne a sor. Mivel két őrjárat is közelít felénk. Jobb ha hamar döntenek a többiek.


#59 2009-12-27 20:11:30
Morsus
Bard látva a képeket megfagy pillanatokra majd a elkezd remegni és össze húzza magát. Szinte egy percig marad így mire éles fület kaparó kacagásban tör ki. Egyetlen egy hatalmas bal horoggal padlóra küldi Manót, de az ütés inkább látványos, mint fájdalmas. Előadás, Thanosnak.
- Hehehehe.... bocsáss meg nagyúr, de... hehehhehe... jajj. - törli le a könnyeit az asgardi - Emlékeztetlek tiszteletből mondom ezt és nem sértésből szavaim az igazat hordozzák és nem magam szórakoztatását. - mondja, de még mindig kicsit nevetgél - Nos... mit is akartam mondani? - kérdi magától szipogva, hogy elnyelje a nevetést - Túl sokat voltál e mellett az agyatlan bohóc mellett ha azt hiszed, hogy ez a fenyegetés ér bármit is. Először is nem érdekel mi történik azokkal a faluban. Másodszor is nem ölsz meg minket és őket sem. Tudom, mert uralkodó vagy és ez az egyetlen élőlényekkel teli bolygó. Nem bádogembereken akarsz uralkodni. - mondja és az arca egyre szigorúbb lesz - Ha rám hallgatsz elmondod, hogy mi akarsz tőlünk, mert te is tudod, hogy a robotjaid kevesek az őseink ellen és mikor idejönnek az erőik egyesülnek a fattyaikkal és esélytelen leszel győzni. Ha más okot akarsz miért vond vissza a támadást hát akkor nézz végig ezeken! - üvölti és a csapatra mutat - Talán nem a legerősebbek, de elég erősek ahhoz, hogy az életedet veszélyeztessék. Csak az tartja őket vissza, hogy féltik a szeretteiket, de ha ezt elveszed tőlük nem csak magadat fosztod meg a szolgáktól, de egy megvadult horda is ellened lesz, akik bármit feláldoznának, hogy elkapjanak és elfognak, idővel. - kicsit kifújja magát majd mérgesen és türelmetlenül néz Thanos szemeibe - Ismét megkérdezem a mindenható titánt: Mit akarsz tőlünk Thanos?
Skaar türelmesen követi a többieket egy hosszabb kerülőn mivel nem engedték neki, hogy lefoglalja a gépeket egy kis időre.


#60 2009-12-28 13:12:27
Tao
Előkerül jó néhány ötlet, van köztük önfeláldozó, szuicid, epikus, trükkös, és persze ott a lehetőség, hogy megpróbáljuk hosszabb kerülőt választv kikerülgetni a robotokat. Mivel nincs idő vitázni, hogy mégis ki vonja el a robotok figyelmét, ki meneküljön, és ki dobálj a másikat, legegyszerűbb, ha nem próbáljuk meg felosztani a szerepeket, hanem mind ugyan azt csináljuk. Szóval vagy mind harcolunk, vagy kerülünk, és ezek közül már egész egyszerű választani, hiszen sebesültünk van, többen vannak, és a célunk, hogyne keltsünk feltűnést.
-Rendben, akkor kerülünk, de gyorsan, mielőtt ideérnek a járőrrözők.
Ezzel meg is indulok visszafelé, hogy egy kisebb ívben elkerülhessük az egyik robotcsoportot, és mögéjük jutva, folytathassuk az utunkat a városfelé. Egészen lehajolok, hogy a fűben elrejthessem magam valamennyire, és fejemet felszegem, hogy láthassam, merről érkezik a következő ultroncsapat, amit ki kell kerülnünk. Nem vagyok biztos benne, hogy sikerülhet a manőverezés, de még a legrosszabb terv is jobb, mintha nem lenne tervünk. Úgyhogy osonunk.


#61 2009-12-28 15:01:53
Serena Davidson
Kaal felvet egy ötletet, ami szerintem rémes, az előbb még ő volt oda a harcért, most pedig menekülne azzal, hogy megkerüljük az egész helyet? A többiek még mindig odabenn voltak és lehetséges, hogy meghalnak mire odajutunk, hogy eldöntjük mit csinálunk és ha távol leszünk esélyünk sem lesz arra, hogy egyáltalán bármit is tegyünk arra, hogy kimentsük őket, vagy megmenthessünk valakit, le fogják őket mészárolni, ha időben nem tudnak megszökni.
- Kikerülni? Elmenekülni, amíg a mieink odabenn vannak? – kérdeztem morogva. – Csodás, fussunk el és hagyjuk a többieket meghalni, mert valaki az egyik pillanatban még harcolna a másikba, mint egy kivert kutya menekülne. Remek!
Morogva és duzzogva hallgattam tovább, hogy ki mit mond még, Freyr támogatta a lopakodást és kerülést és végül Zyro is belement, csak Skaar hallgatott, szegény srác ment volna szívesen gépeket aprítani, mint én is.
- Rendben kerüljünk! – morogtam tovább. – Azt hittem, hogy legalább a félvér Asgardiak is olyan bátrak, mint a teljes vérűek, de tévedtem… gyávák… apám a fejemet venné ezért a döntésért.
Majd elindultam szépen lassan lapulva, lopakodva arra, amerre mennünk is kellene, gyorsan azelőtt, hogy az őrjárat ide nem érne.


#62 2009-12-28 16:26:58
Patriot
Bard Manóra támad, aztán bele kezd a tárgyalásba, ami Chrisnek nem tetszik. Nem csupán azért, mert az mondja, aki, hanem mert a szavai is eléggé nem tetszőek. A fiú egyáltalán nem szimpatizál az asgardival. És az, hogy egyet közülük kiütött, és most kacagva tárgyal a titánnal, megint csak végső csepp volt a pohárban, mit a páncélos úgy gondol, már elég sokszor vissza tartott. Hajtóműve hangosabb búgásra kapcsol, és minden erejével Bard tüdejére próbál rá verni. Cseppet sem törődve azzal, hogy bármi -féle következménye lenne ennek. A cselekedetét követőpen a titán elé lép, és érdektelenül szólal meg.

-Ezt a istenkomplexusban szenvedő mocskot nyugodtan elhamvaszthatod. -majd vissza lép.


#63 2009-12-28 16:37:41
Thordin
Kaal megindul, és azon kapja magát, hogy mögötte többen is gyülekeznek. Ezt követően pedig Logen lányának szavai azok, mikre figyelmes lesz. Hátra néz, és a lányra mosolyodik. Mosolya elégedett, majd, pedig át vált mérhetetlenül lekezelővé.

-Harcolni akarsz? Rendben. Akkor legyen így. Hidd el, nekem is jobban fog ez tetszeni.

Ezzel a nő fel áll és íja húrját kifeszíti, benne egy nyíllal, majd pedig elengedi, és a lövedék az egyik közelebbi ultront célozta. Nem a sérülés a cél, hanem a figyelem felkeltés. Amint elengedi, tekintete a morgó nőre vetődik.

~Kezdem érteni apámat. Ezeknek semmi nem jó, bár ez most nem asgardi, de ha harcolni akarok, az nem jó. Ha meghúzni magam, az sem. Nem lehet a kedvükre tenni. Szánalmas banda. Fura érzés amit teszek, de valahol mélyen még is jól esik. Ha ez kell, legyen...


#64 2009-12-29 04:45:39
Shadow
Végül a lopakodás mellett döntünk, minden más helyett, bár van aki ezt nyíltan ellenzi.
Nem gyávaság lapulni, s nem feltűnősködni. Mindannyian mást és mást tanultunk - súgom oda csendesen. - de most jobb lenne elsőre nem összeszedni még több sérültet, mert akkor a végére komoly hátrányunk lesz, s nem lesz ki segítsen a bent lévőkön, ha bajba keverednek. Ráadásul, ha itt most harcba kezdünk, szerinted a bentieknek mennyivel lesz nehezebb dolga? - kérdőn pillantok rá, majd lapulva haladok tovább szárnyaim szorosan a testemhez húzva, míg farkam egyenesen hátra áll, esetleg egy kicsit lefelé, hogy a fűből ne tűnjek ki annyira én is.


#65 2009-12-29 07:55:24
Thorhalla
Bard behúz egyet Manónak, aki ettől a földre kerül, Thanos továbbra is rezzenéstelen arccal viseli Bard neveletlenségét és arra sem reagál semmit egyelőre, hogy Chris mit mondott neki és a fiú odaver egyet Bard-nak, amitől a fiú térdre rogy, ellenben a fiút Freydis vágja tarkón, hogy fogja vissza magát olyan erővel, hogy megszédül ettől.
– Az életemet fenyegetnék? – kérdezte végül. – Nem teszik. Már legutóbb sem tették. Vajon kitegyem ezekért a szavakat úgy a szűrödet innen, mint annak idején az anyáddal tettem? Ez a világ már úgy sem jelent semmit. Behódoltok önként, vagy pedig mind itt haltok meg, nekem mindegy.
A lány legszívesebben a fejét fogta volna abban a helyzetben, amit a többiek teremtettek. Fogalma sem volt, hogy az anyja, vagy az apja mit tett volna ebben a helyzetben. Ó, de az anyja nekiment volna, az apja pedig megpróbálta vissza fogni, hogy mindez ne történjen meg. Végig Thanos-t figyelte és még mindig nem szólalt meg, talán a legegyszerűbb lett volna tényleg megadni magukat, hogy mindenki megússza, de képtelen volt megtenni.
És ekkor egy villanás történt a főtéren…

A kis csapat még mindig egymás torkát marta, hogy kinek mit kellene tennie, támadni, osonni, kerülni és hátrahagyni a többieket, néhányan már sürgették egymást, hogy ideje lenne menniük mielőtt az ultron egységek odaérnek, de döntés még nem volt. A fél társaság ment volna előre a másik került volna. Így a vitatkozások közepette az első ultronok odaéretek a csoporthoz és abban a pillanatban, ahogyan a lámpája megvilágította a társaságot villanás töltötte be a helyet.

Mire a pillanatnyi vakságból már láttak a városban találták magukat ultronokkal körbevéve a többiek mellett. Amit a frissen érkezettek láttak, hogy három hologramos kivetítő állt Thanos mellett, rajta a város, az Asgardi kastély és Lorna-ék lakhelye mindegyik sérült, romos állapotban és ultronok Vérontóval a lakhelyüket támadják. A többiek közül Manó épp a földön fekszik és Bard is térden vagy fél térden van.

És ekkor mielőtt még Eric is cselekedhetett volna Thanos emelte a kezét Bard-ra, és Freydis is ugrott az öccse elé, így a titán kezéből származó sugár a lányt találta el, aki sikoltva zuhant hatalmasat és az egyik közeli épület falának zuhant, ami a becsapódástól beomlott és a lány is eltűnt a szemetek elől.
– Utoljára kérdezem meg az újak miatt – mondta egyre unotabban hangon a lila lény. – Behódoltok uralkodótoknak, vagy meghaltok, akárcsak azok ott a városban…


#66 2009-12-29 15:32:50
Tao
Ahogy elindulunk, hátulról hallom, hogy a többiek még civakodnak. Ez így nemlesz jó, meghallanak minket, és lebukunk. Az ultronok odaérnek, és észrevesznek minekt, ám ahogy támadhatnánk, egy villanás kíséretében máshol termünk. Hm, már megint teleportálás. Thanos, és a többiek is itt vannak, és valamiféle furcsak látomásszerű képeken látszik, hogy a város romokban hever, ahogy Vérontó egy csapat ultronnal ostromolja azt. Hol vannak a szülők? Most veszem észre, hogy Ethan a földön hever, Bard is valamiért térdre rogyott, és Christopher is kapohatott egyet. Ahogy Ethan feléindulnék, hogy megnézzem, jól van-e, Thanos valami sugárral lő Bardra, ami elé Freydis vetődik, így ő repül egy házba, ami rá is omlik. Te jó ég, ez Thanos, az a Thanos! És bántotta Ethant, Freydist, Bardot és Christophert. Tárgyalni jöttek ide, nem harcolni. Hogy merészel ilyet tenni? Aztán felajánlja, hogy hódoljunk be neki? Kezem ökölbe szorul, és rohanni kezdek a titán felé, elrugaszkodok a földtől, és az áldozátara lecsapó solyómként egy repülő rúgással célzom meg Thanos állkapcsát. Anyámtól tanultam ezt a mozdulatot, ő pedig apámtól, emlékszem, akkoriban még úgy emlékezett apámra, mint egy hősre, és sokszor erőt adott neki, ha csak rágondolt. Most ezt az erőt használom én is.


#67 2009-12-29 16:38:21
Shadow
Végül lebukunk, ami nem is olyan meglepő, inkább csak az, hogy ennyire lassan. Mire lenne időnk támadni, már egészen máshol vagyunk, pontosabban a többiek mellett. Többen a földön és épp láthatjuk, ahogy Thanos lövésébe bele áll Freydis, amit persze a titán Bardnak szánt. Megmarkolom a puskám, s Bard-Thanos páros közé rohanok a hercegemhez közel, s kitárva szárnyaim takarom el testemmel az asgardit, miközben a puskám készenlétben a kezemben. Morgok, s elő villannak a szemfogaim is.
- NEM! A városban lévők se vesznek oda, ugyan úgy kisöprik onnét Vérontót és a robotokat, mint régen... - Jól tudom, hogy Thanos ellen egyedül kevés vagyok, ha Bardot akarja megtámadni, Talán ha megadom magam, akkor kérhetem, hogy a többieknek kegyelmezzen, de nagyon nem akarok egy ilyen szolgája lenni. Bármit kinéznék belőle. Inkább akkor már Bard, aki a Hercegem, s az esetek többségében sok mással együtt szívesen fojtanánk meg akár egy pohár vízben is...
- Mégis milyen életet nyerünk, ha úgy döntünk, hogy feladjuk és behódolunk? Mik a terveid velünk Thanos? - vicsorgok rá a titánra.


#68 2009-12-30 10:02:07
Henry White
Lassan de biztosan kezdek kiakadni. Itt vagyunk Thanos újjá épített városának közepén, Ultronokkal körül véve, a másik fele a csapatnak épp Thanost győzködi. Mi meg képtelenek vagyunk egy egyszerű döntést meghozni. Zyro ugyan elindul hogy kerüljünk a többiek viszont még mindig egymással vitatkoznak. Nem kell ide Bard vagy az anyja hogy összevesszünk.

-Gyertek már...-

Sziszegek dühösen a többieknek és Zyro után indulok. Alig teszek pár lépést máris elteleportálnak minket. Szinte mindenki a földön fekszik, Thanos a térdeplő Bardra irányítja a kezét, de az energia sugár Freydist találja el. Sikoltva csapódik bele a közeli falba.

-Te rohadék...-

Suttogom magam elé, érzem hogy sűrű kékes fekete köd kezd képződni körülöttem. Apa mindig azt szajkózta hogy meg kell őriznünk a hidegvérünk hogy tiszta fejjel tudjunk gondolkodni, és én mindig is hallgattam rá. De most...
Varázsszavakat suttogok és az apró villódzó fényekkel célba veszem Thanost, vigyázva hogy Zyrot ne veszélyeztessem.


#69 2009-12-30 10:12:14
Tyler
Bard nemes egyszerűséggel pofán vág, én meg a földön kötök ki. Bard erejéhez képest viszont nem volt túl erős az ütés, persze azért megéreztem. Gőzöm sincs mi lehet a szándéka, úgy hogy maradok a földön, figyelve. Bard összehord egy rakás hülyeséget. Thanost meg persze nem igazán hatja meg a dolog. Egy villanás kíséretében megjelennek a többiek.

-Ennyit arról hogy szétválunk....-

Megpillantom Lornát, és vigyorogva kezdek el integetni neki. Mintha nem is Thanos és egy halom Ultron fenyegetne minket. Feltápászkodok, ekkor Freydist eltalálja Thanos sugara. Többen máris ugranak Thanosra, én viszont Freydis felé ugrok hogy kihúzzam a romok alól.


#70 2009-12-30 10:49:43
Serena Davidson
Imádom az olyan személyeket, akik képesek igen gyorsan dönteni valamiben, vagyis fő a határozottság. A szavaim után Kaal máris megváltoztatta a saját véleményét. Ennyi! Miért nem játszottam el ezt már jóval korábban? Igaz most már teljesen mindegy, mert a döntés képtelenség után az őrjáratok gyönyörűen beértek minket. Az izmaimat ugrásra feszítettem és már vetődtem volna az egyik ultronnak, amikor a következő pillanatban a sötét kinti hely helyett egy fényekkel teli téren voltunk. A többiek mellett, legalább nem kell mentőakciót szervezni, mert itt vagyunk. Manó azonnal ki is szúrt a többiek között, majd integetni kezdett, vigyorogva tettem meg én is, majd ekkor láttam meg a kivetítőket. Az otthonom… de a szüleink lerendezik a háborút, múltkor is győztek, most is fognak. Valami nem stimmelt amúgy még sem, Manó a földön és Thanos emelte a kezét és lövést szánt Bard-nak, de Freydis beleállt és mire észbe kaptam egy épületnek csapódott és vitte ki a falát és tűnt el a szemünk elől. Nem tudtam, hogy menyit bírhat ki egy Asgardi, de reméltem, hogy ezt képes volt túlélni. Thanos azt akarta, hogy fejet hajtsunk neki? Nos abból nem fog kapni, többen már ugrottak is neki a titánnak, ami szerintem jócskán felért az öngyilkossággal, de ha már úgyis meg kell halni, akkor a karmaimat előengedve én is Thanos felé vetettem magamat, noha tudtam, hogy korábban, huszonöt évvel ezelőtt hogyan jártak azok, akik neki mertek támadni.


#71 2009-12-30 23:22:56
Morsus
Bard szótlanul áll és a társaikat is körbe ölelik az ultronok. Alice még eszméletlen. A fekete vértes Thanost hallgatja és tudja minden szava innen kezdve mindenki életét fogja befolyásolni. megállt és előrelépett, hogy Thanos és a többiek előtt legyen. Nagyot szippantott a friss szél hozta levegőből és megfordulva a nővére tekintetét kereste. Mikor a szemeibe nézett csak halkan szólalt fel:
< - Bocsáss meg. >
Lehajtotta a fejét és vissza fordulva levette a sisakot majd Thanosra nézett.
- Az atyám megölne téged, az anyám szövetségre lépne veled. Ők asgardon nevelkedtek, nekem ez az otthonom. Ez a királyságom. Ők a népem. Nem vagyok őrült, nem akarok uralkodni homokon és kövön. A nagyapám átverne, a másik legyőzne és elűzne. Én nem vagyok ők... sose leszek.
Bard hátrébb lép és féltérdre ereszkedik. Az övéről lecsatolja a kardját és eldobva a hüvelyt két kézzel emelte a válla magasságáig. Pár pillanatig asgardi szavakat mormol könnyezve aztán megadóan felszólal.
- A Nevem Bard Einarson és...
A férfi így tökéletes helyzetbe került, megpergetve a kardot felugrás közben két kézre tudja azt kapni az pengét alkarfelé tartva, hogy Thanost pontosan szíven szúrja a kardjával, ami lángokba borul, akár Thanos a ruháig a vallomás előtti varázsszavaktól feltehetőleg.
- SENKI ELŐTT NEM BORULOK TÉRDRE!!!!!
Eric azonnal reagál és a kezéből varázscsapások robbantják szét a gépeket.
- A bátyád elmebeteg F.
Mondja a lánynak a félvér.
Skaar meglepődve kihasználja az erejét és térdre zuhanva lerakja Alice testét és az előtte lévő fém padlózatot rántja fel, hogy felborítsa a gépeket és ha sikerül rájuk döntse a földet. Nomeg ezzel legalább felfogja a lézereket.
A külterekből köd árad remélhetőleg kellő kellemetlenséget okozva azoknak a robotoknak, akik kívül vannak.
- Eheheheheheheee...
Hallatszik az éles kacaj és egy seregnyi holló kezd el repülve bezavarni az ultronok érzékelőit. Madárijesztő nem áll meg hanem Freydis felé tart, persze alig látható a ködtől, ami betakarja.


#72 2009-12-31 08:17:44
Patriot
Chris nem tesz semmit, csak figyel. Az asgarditól kapott ütés után úgy teszi magát helyre, mintha semmi nem történt volna, de egyáltalán nem érti, minek védi meg Bardot. Lehet, hogy afivére, de ezen kívül semmi más nem köti őket össze. Legalábbis nem úhgy tűnik. Minden esetre a páncélos kihúzza magát, és az egyre hangosodó bugás mellett figyel. Hallgatja Bard szavait, aztán figyelemmel kíséri a kivetítőn lévő képeket. Majd ismét Bardé a figyelme, aztán az érkezőké, akik megjelennek.

~Ezért volt értelme külön válni... marhák. Egyik sem hallgatot rám, de milyen meglepő, hogy nekem lett igazam. Majd csak feleszmélnek, hogy tárgyalással itt nem lehet célt érni. … … … he... no lám... pont az ránt kardot, ki tárgyalni érkezett. Nem unják, hogy az én szavam lép megint érvénybe? Nem hiszem... ezek ködösen látnak, és nem fogják fel, hogy nekem van igazam. Szóval... akkor álljunk neki.

Chris egy pillanatig figyeli a magába kardot döfő Bardot. Aztán azt is, ahogy mágiája érvénybe lép és előtte támad. Valószínűleg vajmi kevés Thanos ellen, bár sose tudni. De A páncélban villódzó srác ezt nem akarja megtudni. A páncélja búgása egyszer csak véget ér, és a heves körülmények miatt ezt senki nem hallhatja. Hisz Skaar támad, Bard Támad, és egy hollósereg özönlik be. És ez még csak a társaság negyede. A többiek sziontén teszik, amit tesznek, mi alatt Chris is. A páncélos talpában elhelyezett meghajtók, vad lóvakként rúgnak vissza, amivel Chris az égbe emelkedik. Nagyjából 10-12 méterre. Megvillannak alkarján, és felkarján az apró nyílások, amikben felsorakozik a több tucat acél fejjel ellátott töltény golyó, amik szinte bármit képesek átlőni.

-Iron Millenium!

Kiáltja el magát erőteljes hangon a páncélos, és tenyerét szét tárja. Hatalmas erővel lódul meg kezéből a magas fokú lézer sugár, ami hihetetlen erővel tör magának utat. Ugyanis célba vette Bardot. Hátulról.

~Válaszd meg társaidat, mert a háborúban nem tudhatod ki szúr hátba... mocsok.

Közben a golyózápor a egy ultronra irányul, így az legalább 30 golyót kap, mik valószínűleg könnyedén ütik át azoknak fém vázát. Bár nem tudni, miből van a szerkezet. De az acél fejnek talán nagy esélye van a könnyed átjutásra, és ezzel megsemmisítésre. Esőként záporozzák a töltények az egyik ultront, majd a másikat, majd a másikat. Amint eggyel végzett a páncélos, jöhet a következő. Mind e közben Thanost sem felejti el, mert Bard felé irányuló lövése után, Iron Millenium páncéltörő kis-rakétákat küld a titán felé. Nem használja el mindet, így pedig 2 darabot küld felé.


#73 2009-12-31 08:39:34
Thordin
Kaal végül a terve előtt eltűnik, és egy Thanos színe előtt jelenik meg, akitől nem messze a holografikus kivetülések állnak. A nő csak néz egy pillanatig, kezében a húrba feszített nyíllal, aztán gyorsan felméri a helyzetet, mérlegel, és cselekszik. Annak láttán, hogy otthonuk támadás alatt van, csak elmosolyodik. Apja miatt nem aggódik. Sem anyja miatt. Anyja jó kezekben van Thordin miatt, aki pedig nem támad ész nélkül. Pontosabban nem valószínű, hogy támad, csak ha őt is támadják. Legalábbis Kaal így vette ki. Hogy szeretteit megvédi, de másért már nem áldozza életét. De végesetben bármi megtörténhet. A lány tehát nem aggódik. Sokkalta inkább foglalkoztatja az a tudat, hogy Thanos színe előtt van, aki valamikor megölte az apját. De még nem tesz semmit. Manó földön, és idétlenül intgete, Skaar támad, Bard szintén, Zyro csak ugyan, Freydis romok alatt, unokatestvére valami varázsszavakat mormol, a farkas lány támad. Kedvesen néz körbe a nő.

~Nocsak. Senki nem akart harcolni, most meg még is. Érdekes fordulat. Árulók ezek mind. Úgy felbosszantanak. Ha kezdettől így teszünk, akkor nem érne minket meglepetésként ez az egész! Szánalmas banda! Undorító midgárdi mocskok! Mindegyik! Mikor kértem őket... akkor nem! Mikor nem kell, akkor mindegyik támad! Ezek... ezek kiismerhetetlenek. Pedig félig bennem is emberi vér folyik, de még is...

Nem lövi el nyilát, hisz az biztos csak fogpiszkáló Thanos számára. Helyette elteszi fegyverét, és más valaki felé vetődik tekintete. Hollók seregére, és egy ködben kirajzolódó alakra. De Kaal hirtelen haragja el is múlik, és helyette megfontoltan ki lép a képől. Korábban harcolni akart, de most, hogy látja mi ellen is kellene, ép észre tér, és menti akit kell. Freydisnek megy segíteni, eltakarítani a romokat, mit sem törődve a köddel, ami egyre csak burjánzik mögötte.

~Én ostoba voltam, hogy harcolni akartam. Nincs értelme. Még nem...


//Nem tudtam eldönteni mit tegyen, szóval ez lett belőle... eléggé ellentmondásos//


#74 2009-12-31 10:06:05
Thorhalla
Érezte a fájdalmat, amikor eltalálta Thanos, de legalább az öccse biztonságban volt, akit végtelenül szeretett annak ellenére, hogy milyen volt. Hallotta a saját hangját, hogy felsikolt, még érezte, hogy nekicsapódik valami keménynek, majd minden sötét lett. Amikor kinyitotta a szemét, fogalma sincs, hogy mennyi idő telt el, annak ellenére, hogy ellenálló és gyógyulni is képes még mindig fájt szinte mindene. Hálásan pillantott Manó-ra és Kaal-ra, akárcsak Madárijszetőre, amikor az utolsó törmeléket is leemelték róla. A köd ellenére meglátta, hogy Chris a fivérét veszi célba és nem törődve a többiekkel sem a saját egészségével egy villámlás kíséretében tűnt el a társai mellől…
Odabenn felgyorsultak az események. Néhányan az úgy tizenöt méterre álló épülethez mentek és könnyedén tudták azt a néhány törmeléket leemelni Freydisről, ami őt takarta. A lány sérült volt, ez tisztán látszott, égett seb és a vágottak, zúzottak a becsapódástól. Benn Bard elindult Thanos felé, aki még mindig unottan figyelte azt is, ahogyan többen neki támadnak, vagy Freydis miatt, vagy pedig azért, mert Zyro elindult. Chris emelte a fegyverét, hogy lelője Bard-ot, aki éppen most tartott a neve elmondásánál. Ekkor indultak útjára a golyók és ebben a pillanatban villámlás kíséretében jelent meg az öccsét oltalmazva ölelve Freydis, így Bard nem tudott szúrni, de az élete is megmenekült. Freydis akármennyire is nem akart felsikoltott, amikor a golyók a hátát súrolták végig és kettő az oldalába fúródott azelőtt, hogy újabb villámlás után méterekkel odébb kerüljenek a többiektől. Ahol a lány egyből lerogyott a földre térdelve.
< - Jól vagy fivérem? – kérdezte erőtlenül. >
A választ már nem hallhatta, ugyanis elvesztette az eszméletét és vérezve terült el a földön. A többiek pedig ekkor értek oda és tudták megtenni azon támadásaikat, amiket szerettek volna. Hála a mágiahasználóknak, Chris-nek és Skaar-nak az itt levő összes ultron darabokra hullva, működésképtelenül omlott le a földre. Chris lövései ekkor még elérték Thanos-t, aminek nagy részét a páncélja fogta fel. És ekkor… abban a pillanatban, ahogyan Zyro odaért, hogy megüsse a titánt, amikor az ég mennydörögni kezdett, hatalmas villámok szelték át az eget, majd egy villanás töltötte be az egykori Végztattanyájának főterét. Zyro emlékezett, hogy megütötte a fény alatt a titánt, de azt is, hogy nem a puszta kezével, amint a fény eltűnt Thanos méterekkel odébb áll a vértjén egy nagyobb horpadás, így Lorna nem érhette el őt, és Freyr támadása is mellé ment, azonban Zyro kezében egy ismerős fegyvert fedezhettek fel a többiek Thor, majd később Einar fegyverét, a Mjölnir-t. A többiek, akik elmentek kiásni Freydis-t, mostanra érhetnek vissza a többiekhez.
– Na végre, ideje volt – mondta elégedetten Thanos, ahogyan a pörölyre nézett.


#75 2009-12-31 10:39:47
Tyler
Míg a többiek rárohannak arra akire csak tudnak, odasietek Freydishez akit a romok betakartak, csak éppen nem jó szándékúan. Kaal is segít és valahonnan az isten tudja honnan Madárijesztő is betoppan. Honnan a jó fenéből lyukadt ki ide. De mos komolyan. Mindegy inkább Freydis ki szabadítására koncentrálok, nem kell sok és már szabad, de nagyon csúnyán megsérült. Teli van égési sérülésekkel és zúzódásokkal. Még eszméleténél van, és hálásan mosolyog majd egy villám kíséretében eltűnik.

-Mi a...-

Hördülök fel mérgesen, jobb lenne ha nem ugrálna még. Visszafordulok és elindulok vissza Thanos-ék felé. Épp jókor ahhoz hogy Lássam Zyro kezében Mjölnirt. Tátott szájjal lesem. Ez nem Einarnál kéne hogy legyen?
Egy kisebb bambulás után, még közelebb megyek, Freydis ismét a földön van. Golyó ütötte sebek vannak rajta. Gyorsan odarohanok hozzá és megpróbálom biztonságosabb helyre vinni, ha egyáltalán most létezik ilyen.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13924
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 12:22

#76 2009-12-31 11:15:18
Henry White
Hiába támadnak többen is Thanosra senki sem tud egy támadást bevinni. Freydis pedig Bard elé ugrik mikor Crhis megtámadja. Eszméletlenül zuhan a földre. Vicsorogva Crhis felé fordulok.

-Térj már észre te idióta. Látod mit értél el a dühöddel.-

Legszívesebben orrba gyűrném. Még ha tudom is hogy Freydis képes a gyógyulásra, valószínű hogy így is súlyos sérüléseket szenvedett. Manó már is odarohan hozzá. Ő is el tudja látni valamilyen szinten. Visszafordulok Thanos felé. A támadásaim nem találtak, mivel Zyro rúgása talált....várjunk csak ez nem is a rúgása volt, hanem Mjölnir? Mit keres Zyro kezében? Dermedten állok, Zyrot nézve.
Thano szavaira felélénkülök, és Zyro felé kiabálok.

-Vigyázz Zyro! Olyan mintha csak a Mjölnire várt volna egész végig!-

Figyelmeztetem majd én is közelebb megyek Mjölnir jelenlegi birtokosához. Várva hogy mi lesz Thanos következő lépése.


#77 2009-12-31 13:04:50
Patriot
Bardot nem sikerül sértenie a páncélosnak, helyette nővére sérül. Nem így tervezte a srác, de már ezen nem tud változtatni. De legalább az ultronoknak vége, akik körbe vették őket, és Thanosra célzott lövése is sikeres volt. Bár nem nagyon sínylette meg a dolog. Chris a magasban marad továbbra is, és vár. Az, hogy Freydis áldozatul esett, kicsit érinti csak zokon.

~Ostoba asgardi. Ha nem védesz egy kígyót, mind ez nem történik meg. Bolond nőszemély...

Amint át fut rajta ez a gondolat, megpillantja a villámokat,és a fényességet, ami belepi a helység egy részét. Amint az szerte foszlik, megdöbbentő kép tárul Chris elé. Zyro kezében a Mjölnir csillan meg. Az alak mordul egyet, aztán kikapcsolja a hajtóművét, és egy kisebb sziklaként robban a talajra, ami kissé megreped a páncél súlya miatt. Majd kiegyenesedik és lépdelni kezd Thanos felé, kinek hangja és szavai megütik fülét. Úgy tűnik erre a pillanatra várt. Mind e közben a fiú nem reagál arra, amit az egyik asgardi mondott neki. Hidegen hagyja annak szavai. Helyette erőteljes léptekkel halad Thanos felé, akire több apróbb taszítósugarat lő tenyeréből.


#78 2009-12-31 13:12:39
Thordin
Freydis végül kimászik a romok alól, Manó és Madárijesztő illetve Kaal segítségével. Mind e közben Hátuk mögött folyik az esemény Thanos ellen. Mire a félvér észbe kap, a sérült nő eltűnik. Életét kockáztatva menti meg Christől Bardot. Szép dolog, elvégre testvérek, valami -féle kötelék van köztük. Itt már csak az a kérdés, hogy vajon kölcsönös e. Minden esetre ezek után Kaal egy furcsálkodó pillantást vet az új madaras vendégre.

-Segítesz?

Ártatlanúl kérdi, de bármi is a válasza, tovább siet Manó után. Láthatóan Freydis megsínylette a dolgot, Christ valaki le is dorgálja, de az asgardi most mással van elfoglalva. A kisebb villanással, ami elmúlta után, Zyro kezében terem a Mjölnir. Kal csak döbbenten néz.

-De... hogyan? Hogy képes erre... mi folyik itt? Az az igazi Mjölnir?

Kérdi magától a lány, aki bámulva és kissé megdermedve figyeli a jelenetet, majd Thanos mondókáját.


#79 2009-12-31 14:36:40
Morsus
Bard könnyezve és üvöltve ragadja meg a meglőtt testvérét és erősen magához szorítja.
< - Nem... - suttogja a könnyeitől fuldokolva - Nem így. Nekem kellett volna meghalnom. Thanos megöl és erőt adok nekik. Hős lettem volna. A méltó testvér. Nem... kérlek... ne tedd ezt... >
Könyörög mikor a Madárijesztő megáll mellette.
- Majd én kezelem a sebeit. Ez úgy se az én harcom.
Bard felnéz és a szeméből gyűlölet árad elveszi a testvére kardját. A két pengét megpergeti és Thanosék felé indul. Útközben a két kard varázsát elindítja és a kettővel hátulról szúrja fel Christ. A háta közepét szúrja meg és a mellkasán kell kijönnie a akrdoknak. Először a lángokba borulva az első.
- EZT ÉRTEM!
Másodszor a fagyot árasztó penge kezd el derengeni.
- EZT A NŐVÉREMÉRT!
Ha mindez sikerül egyszerűen kitépi a kardokat és fordulatból megpróbálja levágnia fejét.
- EZT? MERT ELÁRULTÁL VOLNA MINKET!
Üvölti a férfi és ha mindez sikerül a véres kardokat Thanos felé emeli.
- Az istenek megölték a titánokat, de téged nekem hagytak.
Eric teleportálva kerül Thanos mögé és a kér keze megfogja a fejét és ekkor használja a mágikus csapását ellene teljes erőből.
- Lilácska! Mi nem a szüleink vagyunk! Ez a következő generáció!
Skaar a sérült Alicet Madárijesztő mellé rakja.
- Kérlek seg...
- Indulj. - szakítja félbe a maszkos, aki körül Hollók sétálgatnak - Győzetek. Őket bízd rám.
Skaar bólintva ugrik az égbe, hogy bombaként csapódjon Thanosba.
Madárijesztő egy pengével finoman kezdi el kiszedni az istennőből a golyót majd a ruhájával elzárni a sebet aztán a szalmával párnát rakni a lányok feje alá és a ködöt eloszlatni nehogy megfázzanak.
- Megvallom reméltem találkozhattok vérontóval, apa szerint hasonlítunk. hehe... sose értettem miért mondja. Szeretitek a hokit?


#80 2009-12-31 17:50:18
Serena Davidson
És elszabadult a pokol, a támadással megtorpantam, amikor Bard kezdett el beszélni Thanos-nak, értetlenül pislogtam rá, ha nem tudtam volna, hogy az anyja a Cselszövések istennője is, akkor magam beleztem volna ki, de bizonyára csak megpróbálja átverni Thanos-t, mert nem hittem volna, hogy a hercegecske az önteltségével fejet hajtana a titánnak. Valamit még mondott neki, ám ebben a pillanatba villámlás töltötte be az eget és lövések dördültek, egyenesen Bard felé, de Freydis termett ott, megfagyott a vér az ereimben, Chris komolyan hátba támadta a saját társunkat és Freydis-t találta el? Az asgardi lány felsikoltott, majd újabb villanás után méterekkel odébb rogyott le a fivérével együtt. Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy Thanos helyett Chris-nek kellene nekiugranom, amiért ezt tette, de végül legyőztem ezt a késztetést és vicsorogva ugyan, de Thanos felé indultam. Két lépés után azonban megint megállásra kényszerültem, amikor éles fény töltötte be az egész helyet, újabb villámlás és mennydörgés rázta meg ezt a helyet. Csaknem az ikrek érkeznek? Thena és Einar volt csak erre képes, nah meg Freydis, de ő pedig nincs magánál. Azonban nem így volt, mire a fény eltűnt Thanos vértjén egy horpadás éktelenkedett és Zyro kezében pedig egy túlságosan ismerős fegyvert láttam meg. A legendás Mjölnir?! Csak megráztam a fejemet, nem törődve vele és már lendültem is tovább, a hátam mögül hallottam Bard hangját, ahogyan fájdalmasan ordít fel. Mégis kedvelte a nővérét? Szinte el sem hiszem… nem számít, most már mindenki ahogyan láttam Thanos-t támadta, ahogyan közelértem hozzá, igyekeztem a karmaimmal a nyaka felé ütni, vágni, hogy a légcsövét és az ereit tehessem tönkre, remélve, hogy ezzel mindenki nyer és könnyebben lehet támadni, ha sikerül eltalálni és megsebezni ott.


#81 2010-01-01 14:08:45
Tao
Ragyogó fényesség vakít el, és nem is érzem pontosan a testemet, mintha megint teleportálnék... Vagy nem is én. Amikor a fényesség kialszik, a kezemben egy vaskos kalapács van, Thanos pedig előttem hever bezúzott páncéllal. Nem emlékszem, hogy ez nálam lett volna... Mindenki rám néz, és többször elhangzik a Mjölnir szó, aztán lassan elindulnak a fogaskerekek. Thor, aztán Einar fegyvere volt a Mjölnir, valamiféle isteni fegyver, amit állítólag csak az tud felemelni, aki méltó rá. Egész könnyűnek tűnik, ezek szerint nem minden igaz a mesékből. Viszont úgy tűnik, Thanos vágyik erre a fegyverre, és egész hatásosnak bizonyult ellene. Nincs most idő a kérdezősködésre, hogy mire is képes pontosan a fegyver, a lényeg, hogy nem szabad Thanos kezébe adnom. És egy egész jó módszer erre, hogy inkább az arcába adom. Eric Thanos mögött terem, és megtámadja, ez a megfelelő pillanat, hogy meglendítsem a kalapácsot, és egy alulról indított csapással állcsúcson vágjam a titánt, hátha kiköpi pár fogát. Közben azon jár az eszem, vajon huszonöt év múlva a mi gyerekeink ugyan úgy beszélnek-e majd erről a harcról, mint mi a szüleinkéről. Egy biztos, erről is szólni fognak történetek.


#82 2010-01-01 19:04:40
Shadow
Nézem ahogy Bard egyszerűen kikerül, s utána az elszabaduló indulatokat. Freydist lövések érik, de most Chris lőtte le, ki Bardot akarta eltalálni. Az eseményeket figyelem egy ideig, majd Thanosra pillantottam, kit Zyro a Mjölnirrel talált telibe, majd tekintetem Bard felé fordul, aki Chrisre ront, s készül végezni vele...az egész úgy lelassul körülöttem, s olyan, akár egy rossz rémálom. Freydis sérült, s baráti tűz áldozata lett, de mégis a fő bűnös nem Chris ebben legalábbis nem egyedül... Megindulok a páros felé futva, bár én is hibás vagyok, mert meg se próbálom megállítani Bardot, csak hideg érzelem mentes hangon szólok hozzá.
< - Milyen érzés a saját nővéredet megsebesíteni? Hisz mintha te húztad volna meg a ravaszt. De már mindegy, melyikőtök kezdte el, egyikőtöknek se volt elég esze, hogy befejezze ezt békésen, s most Freydis fekszik ott helyetted sebesülten Chris meg halott. Légy végre Herceg és ne egy kölyök, aki csak a viták kiprovokálásához ért meg a bajkeveréshez, s akit az Édesanyja kihúz a bajból. - > hangom csendes, majd pedig letérdelek, s Thanosra célzok a puskámmal. Próbálok szemre, szájra, azaz a védtelen lágyabb részekre célozni, s lőni, mikor a többiek épp nem zavarják a lövést. Nem akarom egyik társam se hátba lőni, még Bardot se...


#83 2010-01-01 19:35:43
Thorhalla
Manó nem fért végül oda Freydis-hez, hiszen az öccse ölelte a lányt, és utána pedig Madárijesztő vette át az ő és Alice sebének felügyeletét is. Bard elindult a megfelelő irányba, Thanos és Chris felé. Azt még, akik akarták láthatták, hogy Einar egykori kardján a Fagymarkon kék fény fut végig és jégpára száll ki belőle, de a következő pillanatban, amikor a Skymningen mágiája is bekapcsolt mindent körbevett a sűrű és átláthatatlan köd. Hiszen csak nagyon kevesen tudják, hogy a Hyrrokkin pengének nem a tűz a mágiája, az csak a családhoz tartozást jelenti, a Szürkület nevű penge képessége átláthatatlan köd teremtése. Éppen ezért, mert senki sem lát semmit, nem is tudja a támadását véghezvinni, aki Thanos-hoz közel volt és támadni próbálta mire odaért, ahol a titán állt nem volt ott. Eric a teleportálása után senkinek a fejét nem tudta megfogni. Zyro támadása a levegőt üti meg, Skaar a semmibe ugrik bele és a föld megreped az erejétől. Shywa a keletkező ködtől nem lát semmit. Lorna is a semmibe ütközik, nem talál ott senkit, ahol kellene. Chris taszítósugarai a semmibe vágódnak bele, ha el is talált valakit nem láthatta…
Közben Madárijesztő, ki tudta szedni a két golyót, amik eltalálták Freydis-t, az egyik csak felszíni volt és hamar megvolt a másik viszont sokkal mélyebben és még a lány veséjét is elérte, orvosra lesz szüksége, hogy rendbe jöjjön. Amikor kivonta a két ájult lány alól a ködöt, hogy ne fázzanak fel, köd lepte be őket is és nem látta még tőle alig fél méterre fekvő két leányzót sem.
És Bard… ő mindenkinek a reakcióit látta, hogy megvakultan próbálnak tájékozódni, miközben ő mindent tökéletesen látott. Így ebben a helyzetben minden előny nála volt a többiekkel szemben. Ő látta, hogy Thanos száznyolcvan fokos fordulatot vett és elsietett jócskán odébb ki a köd hatósugarán kívülre. De ő most csak Chris-sel törődött és végül odaért hozzá. Chris szúró fájdalmat érezhetett a hátában és a mellkasában egyszerre. Forróságot és hidegséget, a két penge a tüdejét szúrta át és a szájába egyből vér tódult, a saját vérében fuldoklott a sérüléseket leszámítva. A többiek hallották a fiú dühös kiáltását és Chris vére és tüdeje égni kezdett a tűztől, ami a Skymningen-en megjelent, már-már alig volt magánál, amikor a következő kiáltást hallhatta mindenki és mindene, ami az előbb megégett, most megfagyott a fiú már ekkor halott volt, de Bard nem állt le. A harmadik üvöltés után lendületből le tudta csapni Christopher fejét, aki így eldőlt a földön a puffanást mindenki halhatta és a köd is ekkor szűnt meg.
Mindenki láthatta a fejetlen páncélos fiút a földön felette Bard állt véres kardokkal és Thanos jó húsz méterre tőletek. Emelte a kezét és abból a gyilkos energiák csaptak ki a kis társaság irányába.


#84 2010-01-01 19:48:06
Morsus
Bard fújtatva nézte a testet majd kereste Thanost amikor meghallotta a félvér szavait. Az arcán izzadtság és könny keveréke volt és a világ egyszerűen eltűnt benne.
- Én húztam meg? - kérdi csendesen - Herceg, bajkeverő... az vagyok...
Néz le a tettemre.
- Igen...
Mondja csalódva majd a kardjait emeli és pár forgatás után lendületből a mellette álló sárkánykölyköt fejezi le ha tudja.
- Én vagyok az ellenség...
Mondja megtört hangon az asgardi.
- Én.
Ha sikerül a lefejezés a másik kardját pontosan Thanosba dobja.
Madárijesztő a fejét rázva próbálja újra uralni a ködöt és szétoszlatni.
- Nem. Nem! hehe... enyimé! Add vissza a ködömet!
Mondja elesegetve a ködöt, mintha magával a természettel beszélne.
- Rohadtul unom ezt a ködöt.
Mondja Eric és a sugár elől ismét teleportált megint Thanos felé, de most úgy, hogy a szemébe lőjön a varázscsapásokkal.
Skaar elkezd futni a sugár felé, mint egy megvadult bika ha a lézer lassítaná egyszerűen a kezeivel védi a fejét, de továbbra is megy előre megállás nélkül.


#85 2010-01-01 22:36:47
Tao
A támadásom a semmit találja el, és sűrű köd lepi el a területet, nem látok az orrom hegyéig sem, így azt sem tudom, Thanos hová menekült. Felkészülök a támadására, próbálok védekező állást felvenni, ha rámrontana valahonnan, ne érjen meglepetésszerűen. Ekkor hallok néhány kiáltást, és Bard dühös szövegét, aztán a köd eltűnik, és Christopher holtan fekszik a földön. Csak idő kérdése volt, hogy ezek ketten megölik egymást, és kétség sem fért hozzá, hogy Bard volt az erősebb. Most viszont nem ő az ellenség, még ha ezt is mondja valamiért. Nincs idő vele foglalkozni, mert ahogy eltűnik a köd, meglátom újra Thanost is, aki támadni készül - azt hiszem. Túl messze van, ahhoz, hogy elérjek odáig, mielőtt befejezhetné a túlvilági energiák megkötését - vagy amit csinál. Egyetlen lehetőségem maradt, ha hozzá vágom a kalapácsot, talán elegendő időt nyerek így, hogy aztán odaérhessek. Megzavarásnak végülis jó, és a többiek is támadhatnak addig. Meglendítem, és a titán mellkasa felé hajítom a kalapácsot, beleadom minden erőmet, és meglátjuk, mi lesz.


#86 2010-01-02 02:18:33
Shadow
Bard válasza némileg ledöbbent. Hát nem erre számítottam, tőle nagyon nem. Felnéztem rá kérdően, arra amit mondott, s talán ez az egyetlen oka, annak, hogy van esélyem életben maradni. Hirtelen ugrottam félre, s menekültem el Bard mellől, aki most felém sújtott.
< - BARD! - > üvöltök rá, majd menekülök tovább a talajtól elrugaszkodva, hogy a levegőbe emelkedjek. Teljesen megőrült minden jel szerint. A szavaim talán túl mélyen találtak be, s lehet kicsit jobban felrázták, mint hittem. Sajnos nem vagyok egy súlycsoportban vele közelharcban, főleg, hogy az én kardom nem bírná ki az övével való találkozást se. Azonban a távolság se segít, ha még van tölténye. Képesek voltunk fegyverrel bánni, legalábbis jó párunk megtanulta, s ha azt nézzük, akkor profiktól tanultunk. Ez azonban az egymással szembeni esélyeinket csökkentette.
- Törődjetek Thanossal! Freydis, hogy van? - próbálok Thanos sugaraival se találkozni és Bard kardjával se. Ez a kettő együtt lehet nem is a világ legegyszerűbb dolga, de csak sikerül elérnem, hogy ne legyen semmi súlyos bajom. Nem a legjobb a helyzet, hisz hibásnak érzem magam, hogy lehet Bard-ot most sikerült mindenkire ráuszítanom, de talán némileg magába is száll egy kicsit... bár kitudja... Fentről figyelem az eseményeket, s ha Bard valaki másra támad rá Thanos helyett, akkor célzok és lövök...


#87 2010-01-03 13:06:55
Serena Davidson
Ugrottam, vagyis készültem rávetődni Thanos-ra, amikor mindent köd borított be. Leérkeztem a földre, de senki sem volt ott, pedig remekül kiszámított ugrás volt. Körbe-körbe néztem és kapkodtam, de nem láttam még a karjaimat sem, nemhogy mást, és nem találtam el senkit sem. Mozdulni nem mozdultam, mert nem akartam, hogy valakibe beleütközzek véletlenül. Füleltem hát, többet úgysem tehettem. Bard hangját hallottam, egy üvöltés, féltem, hogy azt teszi, amire gondolok. Egy második üvöltés, a hang felé fordultam, de még mindig nem láttam semmit sem. Harmadik üvöltés és egy puffanás. Túl nagy és túl erős. Mit… mit művelt ez? Aztán a köd, mintha soha sem létezett volna tűnt el és megláttam Bard-ot vértől csöpögő kardokkal Chris holtteste felett. Nyeltem egy hatalmasat és éreztem, hogy könnyek szöknek a szemembe, a barátom volt…, mire Shywa kezdett el beszélni és a fiú felé csapott, őt is meg fogja ölni, te jó ég! Nem hittem volna, hogy a nővére sérülésére ennyire összeroppan.
- Bard, nem te vagy az ellenség, hanem az! – mutattam Thanos-ra. – Rajta vezesd le a dühödet!
Azonban többre nem sok idő volt, ugyanis Thanos is támadni készült, a gyász marad utána majd… Skaar egyből lendült és ugrott, egy kalapács repült felé és én is igyekeztem előre rohanni szegény Skaar takarásában remélve, hogy ő képes felfogni azt a lövést, amit a titán ránk zúdított, ha sikerült, akkor mellette rohanok el és támadom a lilát.


#88 2010-01-03 13:41:44
Tyler
Nem sokat tudtam segíteni Freydisnek, mivel Bard ölelte aztán pedig Madárijesztő vette kezelésbe. Néhány percig csak álltam ott hátha kell segítenem valamit. Szakszerű ellátásban részesül, így a többieket figyelem. Addig míg el nem lep mindent egy áthatolhatatlan köd. Képtelen vagyok bármit is kivenni a ködben, még körvonalakat sem. Egy mozdulattal Freydis és Madár elé állok, felvéve a titánium bőrt. Így védelmezve őket.

-TE ROHADÉK ÁLLAT!-

Üvöltöm Bardnak, mikor meglátom Crhis holtestét, fejetlenül. Dühösen vicsorgok Bard felé. A többiek mintha mi sem történt volna, mintha ez természetes lenne, tovább folytatják a támadásukat. Iszonyatosan dühösen elindulnék Bard felé, nem érdekelve hogy úgy járhatok mint Crhis. Ekkor Thanos energia sugarakkal támad minket, visszahátrálok Freydishez és a testemmel próbálom védeni a sugaraktól, további sérülésektől.


#89 2010-01-03 14:01:23
Henry White
Köd telepszik körénk. Meg sem próbálok átlátni rajta, tudom hogy míg Brad nem akarja addig nem oszlik fel a köd. Megállok és próbálok a hangokra figyelni. Mintha penge csapását hallanám, aztán eloszlik a köd és mindenki Crhis testére mered. Bradra pillantok aki Thanos felé rohan. Szinte mindenki Thanosra támad, összeszorítom a számat. Muszáj előbb Thanossal szembeszállnunk és utána foglalkoznunk ezzel. Mert ez nem maradhat megtorlatlanul. Az energia sugarak elől a levegőbe emelkedek, és Thanos felé repülök. Ha tiszta a célpont akkor megcélzom Thanos hátát egy-két energia robbanással. Próbálom kizárni Crhis élettelen testét a fejemből és a harcra koncentrálni.


#90 2010-01-03 14:05:38
Patriot
Chris nem gondoplta volna, hogy Bard ennyire erősen kötődne nővéréhez. Soha nem gondolta volna. Teljesen ellentmondás ez számára, de nem törődött vele sokáig. Ami a vesztét okozta. Thanos ellen támadott, de hirtelen mindent eltakart a köd, és a fiút hiába fedte a páncél, esélytelen volt a kardok ellen, mik hátába szúródtak. Chrisnek ideje sem volt cselekedni. Nem tehetett már semmit, érezte ahogy a vér megtölti száját és a kiáltást is gátolja. Szólni sem bírt, egyszerűen csak nézett előre. Tudta ki a felelős, a nélkül, hogy hátra nézett volna, amit talán meg sem tudott volna tenni. Saját vérében fuldokolva, egyetlen dologra tudott gondolni. Cserben hagyta apja becsületét, és a harcban is elesett. Legalábbis ő így érezte, hogy apját nem tudta megvédeni. Ez a gondolat lüktetett benne megállás nélkül, azon pár pillanatig, míg nem szeméből kihunyt az élet utolsó szikrája is, és eltávozott az élők közül. Élettelenül nehezedett el a teste, majd pedig holtan esett le a földre fej nélkül végül. Chris élete véget ért, egy pillanat alatt.


#91 2010-01-03 14:24:14
Thordin
Hamarosan mindent a köd lep be, és Kaal látótere össze szűkűl. Nem lát semmit, csupán a hangok azok, mikből némileg felmérheti, mi folyik körülötte. Ordítások, harci zajok, és szörnyű hangok. A nő idegesen kapkodja a fejét, míg nem elő veszi az íját, és nyilát. A húrba helyezi, és kifeszítve tartja meg. Nem tudja mire számítson. Aztán a ködből lassan megjelenik Chris holtteste, ami Kaal elszörnyedve pillant meg, majd azt is, hogy Bard épp Shywara támad.

-ELÉG! MIT MŰVELSZ?!!

Ezzel a nő egy nyílvesszőt lő Bard felé, ami a kezét akarja eltalálni, de úgy, hogy semmi komoly sérűlést ne szerezzen a férfi. Csupán a Shywa elleni támadását akarja megátolni. Majd ezek után, hevesen keresi Thanost szemeivel, de az elmúló köd miatt még pár pillanatba bele telik, ameddig megtalálja a titánt.


#92 2010-01-03 14:32:12
Thorhalla
Shywa életét megmenti, hogy a levegőbe repült, így Bard nem tudta levágni a fejét. Thanos ekkor pedig támadott, Shywa megint annak köszönhette, hogy nem lett baja, hogy a levegőben volt, Manó-nak hála Madárijesztő és a két lány maradt sértetlen, mert felfogta a bőre a lövést, noha hátratántorodott egy kicsit. Ugyanez volt igaz Skaar-ra, aki siekresen felfogta a lézereket, így megmentve a többieket attól, hogy őket találják el. Noha a fiatal asgardi is hátratántorodott és égési sérüléseket is szerzett a közeli és teljes erőből jövő találatok miatt. De így a többiek nyugodtan tudtak támadni. Freyr is felrepült a levegőbe és el tudott repülni Thanos hátáig, a titán felé két fegyver is repült, az egyik mágikus kard és a Mjölnir is. Bard kardja talált előbb és megállt a férfi páncéljában beleszúródva a titán vállába. Ekkor érkezett meg Eric támadása is, de azt egyelőre védte kezeivel Thanos. Kitépte magából a kardot és oldalra hajította, ám ekkor érkezett meg a Mjölnir és vágta úgy fejbe az ütéstől, hogy hátratántorodott métereket. A kalapács pedig egyszerűen visszarepült Zyro kezébe. Lorna kitört Skaar mögül és nekiugrott a titánnek, ebben a pillanatban érkeztek meg a hátába Freyr lövései is, amiktől végül Thanos térdei megroggyantak és féltérdre került. Az egyik kezét a levegőbe emelte és sugarakat lőtt Freyr és Shywa felé. A másik kezével pedig Eric-re először, majd Lorna-ra támadott.
Ekkor lőtt még egy nyilat Bard-ra Kaal, de csak közvetlen a fiú mellett tudott ellőni, így az nem is biztos, hogy ebben az állapotban észrevette a nyilat. Azonban Bard ekkor még egy hangot is hall a fejében lágyan, szinte simogatóan és mégis a megszokott számára megnyugtató hangnemben.
< ~ Nem te vagy az ellenség ~ hallotta az anyja hangját Bard a fejében. ~ Azon a lila férgen vezesd le a feszültséget, miatta sérült meg a nővéred, miatt vagy abban a bajban, amiben most… ő a hibás mindenért a nyomorult halandó már nem árthat nektek. A többit pedig bízd rám, megkapják a méltó büntetésüket, mert nem védtek meg titeket. Öld meg Thanos-t a kedvemért és tégy büszkévé mindenkit… ~ >


#93 2010-01-03 15:51:23
Tao
A támadásom sikeres, és... Mi a szösz? Visszarepül hozzám a kalapács. Ó, hát persze, most jut eszembe, a Mjölnir bumerángként visszaszáll a tulajdonos kezébe. Hát ez... Hasznos. Mögöttem elég nagy káosz van, néhányan Bárdra támadnak, de erre nincs most idő, sokkal veszélyesebb a titán, Bárddal majd később számolunk, vagy számolnak a szülők, nekem nincs sok közöm hozzá. Ahogy elkapom a kalapácsot, rohanni kezdek Thanos felé, hátra lendítem a fegyvert, aztán elrugaszkodok a földtől, és emberfeletti erőmnek köszönhetően vagy három méteres magasságba ugrok. Ott aztán fejem fölé emelem Mjölnirt, és ordítva sújtok le Thanos koponyájára minden erőet beleadva a csapásba. Már értem... Sőt, érzem, mi teszi olyan hatalmassá ezt a fegyvert, sokkal inkább kéne ezt a tárgyat tisztelni, mint a viselőjét. Ez tényleg egy isteni fegyver.


#94 2010-01-03 19:26:11
Morsus
Bard fejében a hangok megszólaltak és ő zavartan nézett körbe.
- Nem vagyok ellenség...
Majd felugorva elkezd a kardjáért rohanni és amikor megszerzi felugrik Thanosra mindkettővel kézben, hogy leszúrja a titánt. Ha a nyíl eltalálta út közben ő azt fel se fogja már egyszerűen.
- PUSZTULJ!
Üvölti Thanosnak.
Eric látva a támadásokat el teleportál több helyre főleg Thanos mögé, hogy mindenhol támadja a csapásokkal azért támad főleg hátulról, mert oda nem támad a többi társa.
Skaar megvadult bikaként ront Thanosnak neki a legkönnyebb, mivel regenerálódik és a sérülései kicsik szóval feltehetőleg ezek gyorsan eltűnnek. Elsődleges célja megütni a titánt, de a másodlagos elkapni a kezét, hogy ne tudjon támadni vagy védekezni.
Madárijesztő a fejét rázza miközben a kötéseket tisztítja.
- Ilyen zajban nem lehet gyógyítani.
Mondja morogva miközben a pulzust ellenőrzi.
- Kis Morsus és Skaar fiú gyertek ide ha ráértek!
Kiáltja bár valszeg senki se hallja meg a szavait.


#95 2010-01-03 22:28:53
Tyler
Jól döntöttem mikor nem rohantam eszetlenül előre, hanem maradtam a sérültek és Madárijesztő előtt. A titánium bőröm elég volt ahhoz hogy felfogjam Thanos energia sugarait. Elégé mellbevágó érzés volt, mikor eltaláltak a sugarak. Alaposan hátra is löktek, minden egyes találatnál csúsztam hátra pár centimétert. A energia zápor abbamarad, Thanos pedig térdre rogyik a többiek támadásától. Ekkor hallom meg Madár fickó szavait. Hátrafordulok hozzájuk.

-Mi a baj? Miért kellenek az asgardiak? Én tudok segíteni?-

Kérdezem aggódva. Thanossal elbánnak a többiek, legalábbis nagyon úgy néz ki, itt talán többet tudok tenni. Mellesleg jobb lesz ha nem kerülök Bard közelébe.


#96 2010-01-04 10:03:18
Serena Davidson
A hangok alapján Manó lesz az, akit majd nagyon, de nagyon távol kell tartanom Bard-tól, ha nem akarom, hogy úgy járjon, mint Chris. A támadásom sikeres volt, nekiugranom legalább is sikerült Thanos-nak, majd gurultam is odébb a földön és pattantam fel a titántól kissé távolabb. A karmaimat előugrasztottam a helyemről, amikor is a titán az egyik kezével először Eric felé lőtt, aki egyszerűen elteleportált a lövések útjából és ekkor fordult felém a keze. Nyeltem egyet, oké, ennek így nagyon nem lesz jó vége. Túlságosan közel voltam és nekem nincs teleportációm! A többiek hiába érkeztek meg, még volt ideje rám támadni, a fenébe! Én nem vagyok Skaar vagy Manó, hogy olyan könnyedén bírjam és álljam az ütéseit, vagy az ilyen támadásait. Nem tudtam sok mindent tenni így, ugrásokkal, bukfencekkel, vetődésekkel és egyéb akrobatikus mutatványokkal igyekeztem kitérni a támadásai elől és közben azért közeledni is a titánhoz, hogy végül újra megtámadhassam.


#97 2010-01-04 10:24:57
Thordin
Kaal tökéletesen méri be Thanost, aki több ellenféllel is néz szembe. Közelről a nő, csak talán gátolna másokat, és látva Bardot, a hévben netán még őt is leszúrná, így nem megy közéjük. Helyette inkább távolról támad, a nyilaival. A húrba négy nyilat húz, amikkel pontosan célozza be Thanos fejét. Egyedül az az a hely, amit nem fed páncél. Mivel Kaal eléggé tapasztalt a és jó használója az íjnak, így addig vár, míg nem keletkezik számára egy kis szabad rés, mikoron senkit nem találhat el a lövedéke. Amint ez a helyzet adódik, a négy nyilat ellövi, ami azonnal Thanos fejét veszi célba. Kaalhina reméli, hogy a titán talán szemébe is kap egyet, ezzel jelentősen gyengítve azt. Amint elereszti a kifeszített húrt, szinte azonnal ránt egy újabb nyilat, és kihúzza a húrt, majd lő, és egy újabbat lő, majd egy újabbat. Az összes nyilát elhasználja ami hátán lévő tartóban van. Talán maximum 15 lehet még benne. Mindegyik lövése Thanos arcát célozza. Talán most kamatoztathatja azt a sok évnyi gyakorlását. Most talán bizonyíthatja, hogy jó ebben a „mesterségben”.


#98 2010-01-05 20:26:44
Henry White
Miután felrepültem a levegőbe, sikerült Thanos háta mögé repülnöm. Nem nagyon foglakozott velem, de nem is nagyon maradt ideje rá, a többiek sorozatos támadásaitól. Ahogy Eric nincs útban azonnal megsorozom a hátát, egy sor energialövedékkel, a lövéseim majdnem mind találnak.
A sok támadásnak köszönhetően, a titán féltérdre rogyik, de korántsem győztük le. Erről a fülem mellett elsüvítő energia sugár tájékoztat. Hátrébb repülök, majd észvesztő sebességgel próbálom elkerülni a záporozó energia sugarakat, kikerülni a hatótávolságukból. Sajnos nem vagyok túl akrobatikus mozgású mint Lorna vagy Manó így minden figyelmemet leköti a sugarak kerülgetése.


#99 2010-01-05 20:49:38
Shadow
Az életem mentette meg kétszer is, hogy képes vagyok repülni. Nagyon hasznos most a két szárnyam, bár egyben nagyobb felületet is jelent, ha valaki le akar szedni, de most ezt hagyjuk. Figyelem a többiek támadását egy kis ideig, míg nem újra kénytelen vagyok menekülni. Erős szárnycsapásokkal fogom menekülőre a dolgot, azaz egyre jobban emelkedve próbálok a Titán mögé repülni nagyobb ívbe, majd egyszerűen berepülni fölé, hogy onnét lőjek rá a puskámmal fejre célozva, aztán repülök is tovább, s más szögből újra tüzet nyitok a Thanosra, egészen addig, míg ki nem fogy a töltényem, mert akkor a hátamra kapom a puskám, hogy aztán a kezembe vehessem a kardom. Fentről ezután zuhanni kezdek, hogy a lehető legtöbb erőt belevíve a támadásba sújtsak le a titánra. Persze arra ügyelek, hogy senki se kerüljön az utamba, akinek nem kéne és én se legyek útba. Ha ilyet tapasztalok, akkor korábban kijövök a zuhanásból, s az alkalmas pillanatra várva kicsit emelkedek. Folyamatosan mozgásban maradok, hogy lehetőleg ne nyújtsak könnyű célpontot.


#100 2010-01-05 21:31:20
Thorhalla
Madárijesztő semmilyen komolyabb változást nem észlel egyik lányon sem, akiket ápol, Alice sebe már régen nem vérzik és Freydis-é pedig lassanként eláll, hála annak, hogy regenerációs képessége is van.

A többiek viszont sorozatosan támadtak, bár néha egy kicsit akadályozták egymást, főleg, hogy legalább hatan próbáltak nekiesni a titánnak. A levegőben levő személyek közül Eric megúszta a találatokat, amiket Thanos lövöldözött a levegőbe, hiszen képes volt teleportálni, azonban Freyr és Shywa találatot kapott, Freyr-nek az oldalát találta el a titán, míg a sárkánylánynak a szárnyát lőtte keresztül, ami miatt egyikőjük sem volt képes a levegőben maradni tovább.

A földön levők is kaptak sérülést, mivel egészen közel voltak már Thanos-hoz így könnyű dolga volt a titánnak. Lorna végül nem tudott kitérni az egyik utolsó támadás útjából és vállon találta a sugár, súlyos égési sérüléseket okozva. Skaar, aki szemből jött közvetlen közelről kapta telibe a támadást, és most már ő sem csak felületi sérülést kapott, de támadni tudott. Egy kisebb lökés Zyro lábát is eltalálta, illetve a korábban eldobott kardját megszerző Bard is az oldalán sérült meg.

Azonban a támadásai miatt nem nagyon volt arra esélye, hogy védekezzen, az utolsó támadása után érkezett meg Skaar és tudta lefogni, hogy többet ne tudjon. Kaal támadása ekkor éri a titánt, és a nyílvessző lepattan róla, semmilyen hatást nem tudott vele elérni. Ahogyan emelte a kalapácsot Zyro, villámok gyűltek az égről a kalapácsra és így sújtott le, a mágikus támadások, amiket a hátába kapott a titán is betaláltak, amiktől felüvöltött fájdalmában. Egy reccsenést lehetett hallani, ahogyan a titán fejét eltalálta a Mjölnir, majd ekkor érkezett meg a két karddal bal oldalról Bard is és mind a kettőt bal oldalról a bordák közé szúrta, az egyik pengével pontosan átszúrva a titánt, aki élettelenül omlott bele Skaar karjaiba…

A földön a sérültek triója és Manó annak köszönhetően, hogy mindenki támadta a titánt elég messze kerültek a lövésektől, és azok nem fenyegették őket semennyire sem most már. Láthatta mind két fiú és Kaal is, mivel ő volt közel hozzájuk, hogy Thanos összeomlott és nem emelte a karját többé támadásra, ám ekkor valami kemény ütközik Kaal hátába, aki méterekkel később landolt csak a földön. egy csáp tekeredett Madárijesztő nyakára és egy Manó lábára, ami ki is rántja azt és a földön köt ki ettől.
– HAHAHAHAHAHA – hallhatta a három magánál levő személy. – Szórakozzunk egy kicsit pajtikák!

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13924
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 12:30

#101 2010-01-05 21:43:23
Tao
A támadásom betalál, ahogy a többieké is, és a lábamat egy újabb sugár találja el, hasonló a korábiakhoz, égési sebet okoz, jobban mondva okozna, mert nem telt el túl sok idő a legutóbbi harc óta, így bár fájdalmat érzek, a külszíni sérülés kisebb, mint eredetileg tervezte. Teljesen nem tudom semmissé tenni a hatást, ez jóval erősebb volt, mint a korábbi lézerek, de azért ért valamit. Ahogy a földre érkezem a csapásom után, felfogom, hogy villámok cikáztak a pöröly körül, és rájövök a dolog nyitjára. Thanoson nincs kesztű, vagy kövek, amik a hatalmát adták, amik miatt képes volt felülkerekedni a szüleinken. Ezért lehetett most ilyen egyszerű a dolgunk. De a kesztyűnek is lennie kell valahol. Nincs idő ezen gondolkodni, mert a vörös démon tűnik fel újra, ezúttal teljes valójában. Nem sokat vacakolok, nincs vesztegetni való időnk, már így is épp elég sérültünk van, és nem kell még több. Kezdek kicsit kifáradni, így a kalapácsot csak meglendítve emelem a magasba, ahol aztán megtartom. Akkor most jön az a rész, hogy összpontosítok, és felszólítom az egek erejét, a villámok seregét, hogy teljesítsék parancsomat, és süssék szenesre ezt a vörös rákfenét. Vajon hangosan is ki kéne mondanom? Azzal csak felhívnám magamra a figyelmet, így is jó lesz. Pusztulj, démon!


#102 2010-01-06 13:33:14
Thordin
Majdhogy nem mindenki elszenvedi a titán támadásait, csupán a távolabbiak nem. De végül még is élettelenül omlik össze Thanos az őt lefogó Skaar kezébe. Kaal kicsit szomorkás, hogy mégsem karcolta az ellenség bőrét, de hát hova is gondolt. Elsőnek nem lőtt rá, mert a páncél felfogta volna, ebben biztos volt. De másodszorra pedig bőrét támadta, amin szintén hatástalan volt a nyílvessző. Ebből a csatából igazán kevés részét vette ki a lány. Kicsit bántotta a tudat, de végül is, örült annak, hogy győztek. Még ha csak kevés is volt a hozzájárulása. De előre kezdett volna inni a medve bőrére, mert hamar a talajon kötött ki egy erőteljes lökés következtében. Szerencsére eszméleténél volt, és amint földet fogott, azonnal felpattant, és nézte, hogy még is ki tette. Látta, hogy Manó, és Madárijesztő is hasonló képen a földre kerültek. Aztán az őrült nevetés el is árulta, hogy ki a felelős. Vérontó. Mivel a csapása túl valósághű volt, így biztos, hogy most nem illúzió. Kaal nyilai elfogytak, így a távolsági támadásai csak ugyan. Kénytelen volt elő rántani tőrét, mely a kardtól messze állt, de ez volt az egyetlen harci fegyvere még. Megforgatta kezében, majd annak pengéjét, a felkarja irányába helyezte, így végigsimulván a karján. Markolatát erősen megfogta, és szemében vadság mutatkozott. Nem siette el a támadást. Tudta, hogy egyedül nem képes legyőzni a szimbiontát, és segítség minden képen kelleni fog. Bard dühe most talán még mindig jól fog jönni, csak úgy, mint Zyro kalapácsa, amit Kaalhina nagyon nem tudott feldolgozni. Még is mi az istenért van egy halandó kezében Thor pörölye. Felfoghatatlan. Hisz hány halandó fogott élete során asgardi fegyvert? Talán egy kézen meg lehetne számolni. Talán egy ujjon... De mindegy is, a nő nem vacilált ezen sokáig. Mint azon sem, hogy egy társuk elesett. Most még nem volt idő a kérdések keresésére, és a miértekre, meg a gyászra. Még nem, ameddig Vérontó jelen van. Pedig Kaal azt képzelte, hogy Thanos nagyobb ellenfél lesz. Na de vissza tér a jelen helyzetre, és felüvöltve szólítja fel társai figyelmét Vérontó jelenlétére. Bár van, ki hamarabb észreveszi. Zyro láthatóan használni készül a Mjölnirt. Remek! Kaal bízik Thor fegyverében, hogy most is jó szolgálatot tesz. De azért nem szívesen kockáztatna, így megpróbálja a vörös lény figyelmét magára vonni, hogy addig is Zyro terve sikeresen mennyen végbe. A nő rohanni kezd, és Zyroval ellentétes irányba veti lépteit. Majd pedig mikor talán Vérontó háttal van neki, Kaal akkor támadja meg a szimbiontát Tőrével, amivel a mellkasába támadna.


#103 2010-01-06 20:40:31
Tyler
Már már úgy toporgok mint akinek nagyon kell már ráülnie arra a bizonyos helyre. Madárijesztőt ez nem hatja meg, egy mukkot sem szól. Türelmetlenül a két sebesült lányhoz hajolok. Nem igazán látom hogy rosszabbul lennének, Freydisnél még a vérzés is elállt hála a regenerációs képességének. Madárra pillantok.
-És még itt a frászt hozod rám....-
Elcsuklik a hangom mikor egy piros csáp a lábamra tekeredik. Hanyatt vágódok, nem igazán éreztem meg semmit belőle hisz a titánium bőröm megvédett. Ebben a pózban látom hogy Thanosnak vége, már csak egy nagy zéró, nulla, hulla és így tovább, maradt belőle. Ujjonganék is ha nem Vérontó támadt volna nekünk. Felülök megragadom a lábamat tartó csápot és megpróbálom eltépni, leszedni magamról. Ha nem megy akkor muszáj lesz használni adamantium bőröm, annak már elégnek kell lennie hogy letépjem magamról ennek vörös pacának az undormány csápját. Ha sikerül tétovázás nélkül az egész testemet bevonom admantiummal és nekiugrok. Csak a jó öreg Rozsi-mozsi admantiumával van esélyem ellene, míg a többiek ide érnek, ugyanis még ha sokkal erősebb is vagyok vele, tudom hogy nincs esélyem ellene sokáig. Megpróbálom kiszabadítani Madárijesztőt, majd távoltartani Vérontót. Néhány a testére mért ütéssel próbálom meg távolabb taszítani a lányoktól, remélve hogy hatásosak.


#104 2010-01-06 21:08:45
Henry White
Hiába kerülgettem a záporozó energia lövedékeket. Képtelen vagyok olyan ütemben kerülgetni őket, ahogy azok rám zúdulnak. Egyre több kisebb sebet szerzek, és kezdek fáradni is. Shywa is a sugarak elől próbálna menekülni. Felkiáltok neki mikor meglátom hogy az egyik a szárnya felé tart.

-Vigyázz....-

De már késő, eltalálja a szárnyát és zuhanni kezd. Mielőtt még arrébb mozdulhatnék, engem is eltalálnak. Az oldalamat égő fájdalom járja át. A szemeimet könnyek árasztják el, képtelen vagyok tovább a levegőben maradni. Zuhanni kezdek. Remélem valami puhán landolok, próbálok ugyan fennmaradni vagy tompítani a zuhanást, de a fájdalomtól képtelen vagyok koncentrálni a varázserőmre.


#105 2010-01-07 00:43:58
Shadow
Hiába igyekszek menekülni. Frey kiáltására oda kapom a fejem, de már késő. Vonyítani sincs időm, ahogy betalál a sugár, s átlyukasztja a szárnyamat. A fájdalom átjárja a testem, s ez bőven elég arra, hogy ne tudjak a levegőbe maradni. Valamennyit próbálok lassítani a zuhanáson, de ilyen kis magasságban ez szinte lehetetlen rendesen, hisz mire sikerül, már jócskán közelebb van a talaj, mint kéne. A lábaim összezárva próbálok úgy érkezni, mint ahogy anya mondta, hogy az ejtőernyősök fognak talajt a Midgardi hadseregben, s amint talajt fogtam rögtön borulok oldalra a szárnyaim szorosan a testemhez húzva gurulva egyet. Ha mázlim van, akkor megúszom nagyobb sérülések nélkül. A landolást követően a hasamon fekve próbálok megállni, hogy ne támaszkodjak se a lábaimra, s a szárnyamat se terheljem, amit próbálok annyira kinyitni, hogy magam mellett a talajon pihentessem. Tudom, hogy így könnyű célpont vagyok, de egyenlőre inkább felmérem, hogy milyen sérüléseket szedtem össze.


#106 2010-01-07 10:25:34
Serena Davidson
Végül csak nem értem el Thanos-t, igaz amúgy sem hiszem, hogy nagyon lett volna rajta mit megütni, hiszen annyira sokan vették körbe. Túl közel voltam és ő akkor lőtt, így akármennyire is igyekeztem akrobatikus mozgással félre ugrani, gördülni, bármit tenni a vállamat súrolta a támadása. Ahogyan láttam a titán végül mindent beleadott és nem adta könnyen magát, noha senki sem halt meg. Amint Thanos beleomlott szinte szó szerint Skaar karjaiba megálltam és fájdalmas arccal dörzsöltem meg a vállamat, piszkosul fájt, de majd rendbe jön, nem fogok egy ekkorka sebbe belehalni. Fáradtan néztem körbe és indultam volna megnézni, hogy mi van a két sérülttel, illetve valamit találni, hogy letakarjuk Chris testét, amikor kacagást hallottam a távolból. Vicsorogva fordultam arra, amikor megláttam, hogy a többiek arra már nincsenek talpon és Vérontó érkezett meg.
- Manó! – kiáltottam aggódva, amikor a srác elvágódott a földön.
A karmaimat kiengedtem újra és a vállsérülésem sem érdekelt rohantam abba az irányba, hogy segítsek nekik. Reméltem, hogy Bard tesz is valamit majd, hiszen ő volt az egyetlen, aki képes volt a tűzmanipulációra innen és az kellett nekünk most…


#107 2010-01-08 10:38:43
Thorhalla
Freyr és Shywa a földön landolnak, kisebb nagyobb sikerrel, néhány karcolást szednek még össze, illetve vágást a törmelékeken, de semmi egyéb súlyos sérülést. Shywa szárnyában van egy férfitenyérnyi lyuk, ahol a sérülést szerezte a hártyán csak, máshol nem sérült meg, igaz ez fájdalmas és a lány nem repül egy ideig, amíg az be nem gyógyul. Freyr is leérkezik a földre, az oldala meg van égve, hólyagosra és egy-két helyen szenesre is a bőre, illetve a húsa felső része, de semmilyen halálos sérülés. A fiú és a lány is talpon tudnak maradni és akár varázsolni, vagy lőni is képesek, de óvatosan csak, mert a mozgás fájdalmas.

Ethan/Manó sikeresen magára tudta ölteni az adamantium külsőt, de ezzel lényegében hatalmas hibát követett el. Sikerült mind magát kiszabadítania, mind pedig Madárijesztőt, illetve még sikerült hátrébb löknie Vérontót is a két sérült lánytól. Kaal támadott és az eredeti számításai ellenére kissé többet kellett futnia, hiszen a szimbionta is hátrébb került. És ahogyan a lány odaért lecsapott és a tőr kettőbe törött Vérontón. Lorna is odaért, aki ököllel húzott be a szimbiontának, de csak a kezében érzett fájdalmat az ütés után.
– HAHAHAHAHAHA! – kacagott tovább. – Tiiii aztán igazán viccesek vagytok gyereeeekek. Szóval legyőztétek Thanos-t, a lilaaaaa féreg véééégre nem oszt több parancsot. HAHA! Nektek gyerekek pedig köszönöm ezt a külsőt. Immáron legyőzhetetlen vagyok. Szórakoz…
Befejezni egyelőre nem tudta a mondatot, Ethan látta, hogy a szimbionta külseje olyan lesz, mint a sajátja, hála az adamantium bevonatnak. Ekkor csaptak bele a lénybe az égből villámok és egy nagyobb robbanás után mind a két sérült lány, Kaal, Lorna, Ethan és Madárijesztő is métereket repültek hátra. A füsttől és a portól még mindig nem láttott semmit senki. De mire felálltok a kacagást újra hallani…
– HAHAHAHAHAHA! – hangzott fel újra.
Csápok tucatjai indultak el a közelebb levők irányába.

//Elnézést a kései írásért, Z-re vártam, reméltem hogy hamar rendbe jön annyira, hogy írjon.//


#108 2010-01-08 11:36:29
Tao
Érzem, ahogy átáramlik valamiféle energia a kalapácson, és a testemen keresztül, azt hiszem ezt nevezik mágiának, olyan idegen érzés, mégis természetes, mintha életemben először látnám a napfényt. A többiek képtelenek megsebezni vagy akár megzavarni a démont, így végül a villámoknak kell agyonsújtania őt. Még mindig nem értem, hogyan lehet ő itt, ha korábban a városban harcolt. Az lehetséges, hogy nagyon gyorsan mozog, de akkor is, mi történt a városban, elbuktak a szüleink? Kizárt! A füst szétoszlik, és Vérontó újra felröhög, az az istenátka. Kell lennie valami módnak, hogy megölhessük, és azt hiszem, a Mjölnir a kulcs, de még nem jöttem rá, pontosan mit kéne tennem. A pörölynek több képessége is van, eddig külön-külön próbáltam használni azokat, és volt kisebb-nagyobb hatásuk, de talán ha összefűzném a támadásokat, akkor hatásosabb lehetne, nem lenne ideje Vérontónak, hogy reagáljon, és beleroppanna. Ezt fogom tenni. Mély levegőt veszek, és újra felemelem a kalapácsot, hogy meglendítve Vérontó felé hajítsam amilyen erősen csak tudom, ezzel együtt rohanni kezdek felé. Ha minden jól megy, Mjölnir eltalálja, aztán visszatér a kezembe, de én addigra már Vérontó közelében leszek. Ekkor a magasba emelem a kalapácsot, összegyűjtöm a villámok erejét, és egy mindennél hatalmasabb csapással horizontális irányban célzom meg a fejét. Egész pontosan fültőre támadok, de a kalapács mérete miatt a füle, arccsontja és nyaka is benne lesz, ami nem rossz hír, hiszen ha nem is törik el a nyaka, még mindig alaposan megsüketülhet, és az egyensúlyát is jó időre elveszítheti. A csapás után nem állok le, a csápjait kezdem majd csépelni, amik felém, vagy a többiek felé nyúlnak, és ha van időm az efféle védekezés mellett, akkor újra és újra arcon legyintem ezzel a jószággal.
-Ez most egy kicsit fájni fog.


#109 2010-01-09 11:58:51
Tyler
-Te rohadt festék paca...-

Sziszegem az orrom alatt Vérontónak, miközben kiszabadítom Madárijesztőt a csápjából. Nem hiszem hogy meghatom ezzel a szöveggel, de most nem is érdekel. Az adamanitum bőrömnek köszönhetően sikerül hátra löknöm, ekkor Kaal támad rá késsel. KÉSSEl! A kés pedig nemes egyszerűséggel kettétörik Vérontón, akinek ugyanolyan adamantium bőre lett mint nekem. Elkerekedett szemekkel bámulok rá. Ez nem lehetséges, mégis hogy tudta átvenni a képességem. Ő csak egy szimbionta nem?
Hiába kérdezem magamtól nem tudok rá válaszolni. Nincs is időm ezen töprengeni Zyro a Mjölnirrel támad, mi meg hátra repülünk a becsapódó vilámmok erejétől. A földre érkezést meg sem érzem, de ha nem lenne rajtam adamanitum a hajam most biztos szanaszéjjel állna. Mire feltápászkodok, már admantium csápokkal találom szembe magam. Átváltok titánium bőrre hogy visszanyerjem a gyorsaságomat és a csápokat kezdem el kerülgetni. Ez majdnem olyan mint apa ereje, és ha kicsit is hasonlít rá akkor képtelen egyszerre ennyi csápot normálisan irányítani. A csápok kerülgetése közben odakiáltok a többieknek.

-Vigyázzatok, valahogy lemásolta a szerves adamantium bőrömet!-

Próbálok közelebb kerülni Vérontóhoz hogy végre megtudjam támadni.


#110 2010-01-09 12:08:46
Henry White
Becsapódok a földre, felkiáltok ahogy földet érek. A tüdőmből kiszakad a levegő, és pár másodpercig csak tátogok mint a partra vetett hal. Lassan feltápászkodok, vigyázva hogy ne tegyek hirtelen mozdulatot. Kisebb nagyobb zúzódásaim lettek, szerencsére csontom nem tört. A lézer okozta seb viszont iszonyatosan fáj, ahogy nézzem nem mély a sérülés de csúnyán megégett a az oldalam. Hallom ahogy Mjölnir villámai újra lecsapnak, odakapom a fejem, hisz Thanos már meghalt. Vérontót pillantom meg ahogy Zyroékra támad csápokkal. Gyorsan kiegyenesedem és próbálnék odafutni de a mozdulatnak köszönhetően fájdalom végighullámzik a a testemen. Összegörnyedek míg elmúlik majd óvatosan elindulok a harcolók felé. Rá kell jönnöm hogy a gyaloglás sem jó ötlet, inkább megállok és Vérontóra figyelek. Segítenem kell nekik valahogy. Behunyom a szemem, körülöttem kékes-fekete köd kezd képződni. Kinyitom a szemem, és a kezeimet előrelendítve a Rémálom ködöt Vérontóra irányítom. Felülről irányítom rá, nem tudom lesz-e valami hatása rá, de remélem meggyengíti összezavarja egy kicsit ahhoz hogy a többiek képesek legyenek hatékonyan támadni.


#111 2010-01-09 21:34:12
Morsus
Madárijesztőt kiszabadítják és két holló oda repül neki a vasvillájával.
- Juhú! Aranyos mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi!
- Ööö... Mad. - megy oda Eric a vállát fogva
- Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi! Mosolygós bácsi!
- Madár!
- Mos... he?
- Minek hívtál ide minket?
- Ki vagy te? - kérdi a fejét oldalra biccentve a hollós férfi - Jaaaa... add át a rambó fiú gyógyuló erejét a beteg lányoknak. - mondja büszkén bólogatva a fickó
- Ooookkéééé...
Skaar és Eric ekkor Freydishez mennek és elkezdik a fiú regenerációs erejét átadni neki.
Madárijesztő ekkor táncolva kezd ugrálni Vérontó és a harcolók körül.
- Játék! Hipózunk! Tudjátok az az vízilovas...
- Támadj már!
- Jó-jó...

Bard Thanos teste mellett térdel azt bámulva.
- A gonosz elbukott...
Mondja csendesen.
- De én... én még itt vagyok.
A kardjait kitépi a férfiból és a pengével kicsit megmozgatja a titán arcát.
- A nagyapám háromszor támadt fel.
Ezzel levágja a titán fejét.
- Neked nem adhatok esélyt.
Ezzel szavakat mormol, hogy elégesse a testet.
- Sajnálom, hogy te voltál a gyengébb.


#112 2010-01-10 01:35:46
Shadow
A talajtérés aránylag sikeresnek mondható, de az biztos, hogy egy ideig, nem fogok repülni, vagy ha mégis, annak hatalmas fájdalom lehet az ára, vagy akár ájulás is ennek végső következménye ként. A szárnyamat megvizsgálom hamar, s próbálom úgy tartani, hogy kényelmes is legyen, ne is igényeljen sok energiát úgy tartani, meg lehetőleg ne is fájjon. Bár így kicsit nagyobb célpontot nyújtok, ahogy kissé kitárva vannak a szárnyaim lazán, de talán megúszom további nagyobb sérülések nélkül. Ezután gyorsan a kisebb vágásokat zúzódásokat nézem végig, amikből szintén van egy pár, de talán nem fognak annyira zavarni, legalábbis remélem,. Az első lövés után kiderül, ahogy a fegyver hátra rúg, hogy mekkora kín lesz minden egyes lövés. A többiek közben végeznek Thanossal és most Vérontó is itt van. Próbálok úgy lefeküdni, hogy ne okozzak magamnak újabb sérülések a puskát is meg tudjam támasztani, s Vérontóra is legyen rálátásom. Ha ez sikerül, akkor mély levegőt veszek, célzok, miközben a levegőt bent tartom, majd miután minden körülmény megfelelő, akkor a fogaim összeszorítom, s lövök. Lehet a fájdalom nagyobb lesz, mint számítok rá, s akkor ez az egy lövés után egy ideig nem fogok ismét lőni, így a pillanatot, mikor meghúzom a ravaszt próbálom a lehető legjobban megválasztani. Így ha úgy látom, hogy nem érdemes lőnöm, akkor még várok inkább.


#113 2010-01-10 10:38:58
Serena Davidson
És megérkeztem, és aú a kezemnek! Mintha valami irdatlan keményet ütöttem volna meg, valami olyasmit, mintha apámat csaptam volna képen edzés közben, de ez pedig elvileg nem lehetséges. Hiszen az az anyag, ami benne van csak Kap bá pajzsában van még. Hátrébb táncoltam tőle és minden igyekezetemmel a kitérésre koncentráltam, hogy ne tudjon eltalálni a szimbionta. Döbbenten hallottam meg Manó hangját, hogy a micsodáját?! Ugye nem azért akarta az apám darabokra hasítani? Azért vette rá, hogy nekiessen, hogy lemásolhassa a... ó, hogy az a! Ez így reménytelen lesz számunkra!
- Bard! – üvöltöttem hátra. – Szedd már össze magad! Tűzre van szükségünk!
Igazából fogalmam sem volt, hogy a tűz így hatásos lesz-e ellene, de reménykedni még mindig szabad. Zyro lelkesen támadta a Mjölnir-rel, előttem még egy támadás is bement, Kaal és a tőre darabokra tört a szimbiontán. Valamit nagyon gyorsan ki kellett volna találni, hogy miként győzhessük le. Döbbenten hallottam meg Madárijesztő hangját, már csak egy őrült hiányzott a másik mellé. Körbenéztem és igyekeztem valami általam is megemelhető rudat keresni, hogy azzal támadhassak a szimbiontára.


#114 2010-01-10 11:52:49
Thordin
Kaal tőre akár egy jégdarab, úgy tőrt szét Vérontó bőrén. Manó kiáltása már lényegtelen volt a nő számára, tapasztalta a helyzetet. Ráadásul a szimbionta nem is úgy tűnik, hogy nagyon sérülne bárki rohamozásától. De ez nem jelenti azt, hogy a félvér feladná. Bár fizikai erejével aligha tudná felvenni a versenyt a lénnyel, hisz adanamtium bőrét nem lesz képes sérteni. Valószínűleg közel kerülni sem biztos, hogy fog tudni. Ennél fogva teljesen más taktika szükségeltetik a vörös démon ellen. Kaalhina számára egy biztonságosabb hely szükségeltetik, mert szabad préda lesz, ha ott marad a földön, ahová elrepítette az ellenfele. A villám sem vált be, hisz hallani az ismét felszólaló nevetését. Lorna szavai, mi szerint tűzre van szükség, jónak ígérkezik, bár a nőre itt most nincs szükség. Közelebb se tud menni, hisz a tucatnyi csáp azonnal elkapná, ennél fogva nem tudja miként is válhatna bárki hasznára. Parancsokat osztogatni meg nem fog. Bizonyára mindenki tudja a dolgát. Ennél fogva pedig Kaal inkább visszavonul és a sérülteket támogatja, védi.


#115 2010-01-10 12:06:57
Thorhalla
Elkezdődött a harc második köre, amibe már a többiek is észrevették Vérontót és szinte mindenki támadásba lendült. A távolban körübelül ekkora végez Bard azzal, hogy Thanos testét meggyalázza és végül meggyújtja, hogy az porrá égjen, nem úgy tűnt, hogy a titán valaha is talpra akarna állni, vagy feltámadni.

Kaal is megérkezik a sérültekhez, akik kissé távolabb vannak már az egész csatától, így valamelyest biztonságban. Skaar és Eric mágiája valamilyen szinten hatni kezdett Freydis sebe egyre gyorsabb ütemben kezdett összeforrni és a lány eddig lassú pulzusa is szaporább lett, a nagyon lassú, alig érezhető légzése pedig szépen lassan vissza kezdett állni a normális egyenletesbe. Végül még mindig sápadtan és falfehéren, de kinyitotta a szemeit és a két rokonára nézett.
Még mindig érezte a fájdalmat, de lassan szűnni kezdett és végül már a szemét is ki tudta nyitni. Végtelen fáradtsággal mosolyodott el, amikor végre a homályos foltokon felül ki tudta venni a Skaar és Eric arcát is.
< - Örülök, hogy látlak titeket – lehelte nagyon gyengén. – Bard jól van? >

Zyro-é volt az első támadás, aki a Mjölnir-t vágta hozzá Vérontóhoz, de az ettől egyelőre csak hátrébb tántorodott és a csápjait húzta vissza a többiek felől.
– HAHAHA – kacagott tovább hangosan, annyira, hogy még Bard is halhatta. – Az a kalapács eltűnt a naaaaagy buuuta szőke melááák kezéből, pont mielőtt megöltem volna! – majd Madárijesztőre nézett. – Te, tee, vicces kis pajtinak tűnsz. Nincs kedved egy kicsit szórakozni ezek ellenében? Tetszel! HAHA!
Shywa nem sokra megy a lövéssel, az egyszerűen lepattan Vérontóról. És aki még talán egy „csikiz” megjegyzést is tett őrült kacagása közben erre. Zyro elkapja a visszafelé érkező kalapácsot és hála annak, hogy Madárijesztő őrültsége kellően leköti a szimbiontát, illetve az, hogy Freyr köde ráereszkedik sikeresen, Manó bőrt tudott cserélni és szinte teljesen egy időben ér oda a testvérével és Lorna-val Vérontóhoz, aki időközben tudott egy fém rudat szerezni. Manó és Lorna ütésének hála Vérontó alapból hátratántorodik és mind a kettejüket elcsapja egy-egy csáppal méterekkel odébb, de sérülést ez nem okoz számukra. És ekkor érkezik meg Zyro a pöröllyel. Sikerült is vele fültövön és nyakon csapnia a szimbiontát és ebben a pillanatban még villámok is csaptak bele nagy erővel a lénybe. Métereket tántorodott hátra, egyelőre még talpon marad, de a második ütés után egy hatalmas puffanás mellett terült el a földön és nem mozdult.


#116 2010-01-10 15:29:52
Tao
Együttes erővel sikerül letaglózni a démont, Ethan és Lornais segítenek, és valamiféle köd is ráereszkedik az ellenségre, ami megkönnyíti a dolgomat. A csapásomtól megtántorodik, a másodiktól elterül, úgy történik, ahogy kell. Ez itt és most véget fog érni, befjezem azt, amit apám elkezdett, asgardiak és mutánsok összefogva, együttes erővel teszik meg azt, amit 25 éve megakadályozott egy felsőbb erő. Fejem fölé emelem a kalapácsot, és mégegyszer, utoljára magamhoz szólítom az agardiak által a kalapácsba helyezett mágikus erővel a villámok hatalmát, hogy minden emberi és emberfeletti erőmmel összpontosítva lesújthassak az ellenségemre, és elpusztítsam egyszer s mindenkorra. Ezt neked szerves adamantium! Ezt neked szimbionta! Ezt neked múlt!


#117 2010-01-10 15:56:33
Thordin
Kaal a sérültekhez ér, és Freydis hamarosan kinyitja a szemét. Úgy tűnik rendbe jön, hála az ápolóknak. Első szavával egyből Bardról érdeklődik.

<-Jól? Testileg semmi baja. De lelkileg... sosem láttam ilyennek....

Mondja a nő, aztán azon mered el, hogy mi is az oka mind ennek. Nagyon úgy néz ki, hogy Freydis sérülése, de nehezen tudja elhinni Kaal. Ez amolyan se veled, se nélküled kapcsolat lehet a két testvér között.

<-De te pihenj. -ezzel Eric felé fordul. -Nem tudok segíteni a harcban. Nincs esélyem Vérontó ellen, de neked talán igen. Menny, segíts nekik, én majd gondját viselem.

Mondja a férfinak, aztán a harc felé néz. Szívesen ott lenne a lány is, de tudja jól, csak gátolná őket. Elvégre nincs akkora ereje, mint Skaarnak, nem olyan leleményes mint unoka testvére, és nem áll rendelkezésére ereklye sem, mint Zyronak.


#118 2010-01-11 18:16:01
Tyler
Sikerült a bőrváltás, és a csápokat is kitudtam kerülni a viszanyert gyorsaságommal. Egyre kközelebb juttottam a piros pacához, közben elmoslyoodtam Lorna arckifejezésén amikor az admantiumról beszéltem. Na igen erről még senki sem tudott, még apáék sem. Még jó hogy titokban tartottam, leszedték volna a fejemet érte. Megvonom a vállam, kacsintok egyet Lorna felé, mintha épp nem egy adamantiummal fedett szimbiontával harcolnánk, majd beviszek egy erőteljes űtést ndeki, egyszerre Loránával amitől hátra tántorodik, sajnos mi is repülünk hátra pár métert, de annyi baj legyen. Feltápászkodok, épp jókor ahhoz hogy lássam ahogy Zyro leüti a böszme nagy kalapáccsal. Közelebb futok hozzájuk, és kérdően rámeredek a többiekre.

-Ennyi volt, máris ki ütöttük?-


#119 2010-01-11 19:31:38
Morsus
Eric Bard felé fordul.
- Nem hülyébb, mint volt csak emosabb.
Mondja a férfi, majd az íjász ajánlatára elindul harcba. Vérontó alatti földet próbálja szétlőni megzavarva őt.
Bard felnézve a nővérét látja és fájdalmasan el kell fordulnia amikor a szemébe néz.
A kardokat marokra szorítja majd elindul Vérontó felé lassan ha csáp vagy kar érintené akkor azonnal lehasítja azt.
Skaar kicsit leül kipihenni a sebeit és a képessége enyhülését.
- Hercegnő... - hajol Freydishez - Jól leszel?
Kérdi aggódva és felkészülve, hogy a sérültek elé helyezze a testét támadás esettén.
- TÁNCI!!!!!!!!!!!!!
Ugrál továbbra is vasvilláját harcművészként pergető Madárijesztő.
- Vicces vagyok? - kérdezte zavaran jobb lábával kört rajzolva a földbe - Kösz nagy mosolyú. Igazad van melléd állok.
Mondja bólogatva és mellé érkezve elkezd koncentrálni.
- Megkapod az összes erőmet!
Ezzel az összes ködöt amit csak tud generálni összesűríti Vérontóba majd felugorva leszúrja a villával.


#120 2010-01-12 10:04:23
Serena Davidson
A többiek is ott voltak, lassan már mindenki Vérontónál és a vállam fájdalma ellenére én magam is egyszerre értem oda Manó-val. Igaz nem sok haszna volt a támadásunknak, eltaláltuk, mire egy-egy csáp pedig minket. Métereket repültem hátra, és csak hála annak, hogy rendelkezem némi akrobatikus ügyességgel mentett meg attól, hogy elkenődve vágódjam el a földön. Ahogyan megtámasztottam magamat a karommal felnyögtem a fájdalomtól, ez a sérült karom volt. Azonban ekkor újra mennydörgés és hangos robaj támadt a harcolók felől és megláthattuk Vérontót kiterülve a földön feküdni. Valami nem stimmelt ezzel az egésszel. Láttam az értetlen harcokat, hogy máris vége lett volna? Eric és Bard is végül elindult, nem, egy szimbiontát, ezt főleg nem lehet ennyivel elintézni. Láttam Madárijesztőt, ahogyan még rácsap a lényre, hogy leszúrja, Eric alá robbantott, azonban Zyro egészen közel ment hozzá, hogy még egyet rácsapjon. Mellettem Manó pattant fel és futott hozzájuk közelebb. Én csak szépen lassan mertem közelebb menni, több méternyire álltam meg tőlük és onnan néztem a kidőlt szimbiontát miközben az égési sebem környékét dörzsölgettem, hogy gyógyuljon már végre gyorsabban.


#121 2010-01-12 20:45:58
Shadow
A lövésem talál, de majdnem, hogy nevet rajta a szimbionta, azonban Zyro csapásán már tuti nem fog. Elég szépen kiterül, mire én feltápászkodok, s megindulok feléjük a puskámat a hátamra téve, míg a kardomat előhúzom. A puskám semmit se ért ahogy láttam, s talán a kardom többet ér, ha arról van szó, hogy kell, bár kételkedtem benne. Azért gyorsabbra fogtam a lépteimet, s végül rohanva rontottam a szimbiontára én is, hogy minden erőm beleadva sújtsak le rá lendületből, s próbáljak kárt tenni benne, ha még szükséges volt Zyro és a többiek támadásai után. Kardom a magasba emeltem, s a fejem fölül indítva a támadást sújtottam le Vérontó testére. Remélem, hogy a kardom kitart és nem törik darabokra.


#122 2010-01-13 01:41:56
Thorhalla
Fájdalmasan nézett a fivérére, amikor az elfordította a tekintetét és hallotta még Eric szavait is. Megpróbált felülni, de visszahanyatlott a földre, az oldala még mindig nagyon fájt. Kaal-ra nézett, majd vissza Bard-ra nem tudta, hogy az öccsét mi lelte, még nem látta ilyennek. Majd Skaar-ra pislogott, amikor az fölé hajolt és elfintorodott.
< - Még egy ilyen hercegnős kirohanás Skaar és a következő ötven évben csak hercegemnek foglak hívni, és eltiltalak a lányok közeléből – nevetett fel lágyan, ami köhögésbe fulladt. – Nem fogok belehalni. Mi... mi történt? >

A következő pillanatokban minden olyan gyorsan történt, azok, akik távolabb álltak szerencsések voltak, Eric, Bard, Skaar, Freydis, Freyr, Lorna, Kaal és Alice. Közülük Alice még mindig eszméletlen, Eric varázsolt Vérontó alá és fölé, amitől a test megremegett, Bard egyelőre nem ért túl közel, még úgy tíz-tizenkét méter választja el Vérontótól és a többiektől, amikor minden elkezdődött...
Zyro a levegőbe emelte a Mjölnir-t, amibe az égből villámok csaptak és éppen az utolsó csapásra készült. Madárijesztő ekkor teremtett ködöt a szimbiontába, ami benne is maradt felpuffasztva azt hála annak, hogy Manó szerves adamantium burka még mindig rajta volt. Lesújtott a fiú a vasvillával, ami pedig könnyedén tört szét a szimbionta testén. Ethan/Manó ekkor ért oda hozzájuk, akárcsak Shywa, aki lesújtani készült. Azonban tovább egyikőjük sem jutott. Hirtelen mozgást láttak, Zyro éles fájdalmat érzett a gyomrában, majd a levegőbe emelkedett, ahogyan Vérontó egyik csápja átszúrta a hasát és a hátán jött ki ez, a kalapácsot is kiejtette a kezéből, ami a földre zuhant. Madárijesztőnek a jobb kulcscsontja alatt csapódik be egy csáp és a hátán jött ki, amitől a fiú a földre kerül és szó szerint odaszegezi a szimbionta. Shywa-nak a combját szúrta át egy úgy, hogy a lába hátulján jött ki a csáp és ő maga is a földre szegeződött, hogy a csáp még a talajba is beleállt. És ezek után jött Manó, akinek egy csáp úgyszintén a gyomrába fúródott, de őt nem tudta átszúrni teljesen a szerves bőre miatt, de ő is a levegőbe emelkedik. Vérontó lassanként áll fel a földről és az adamantium bőre szépen lassan kezd lefoszlani róla és tűnik fel alatta a vörös-fekete bőre. A felsőtestén már egyáltalán nincs, de a csápokon még mindig igen, ezért tudja azt tenni a fiatalokkal, amit.


#123 2010-01-13 13:04:59
Tao
Már érzem, ahogy a pörölyt átjárja a villámok ereje, ám mielőtt lesújthatnék... Éles fájdalmat érzek a hasamban, és azt is, ahogy valami meleg csurog végig a testemen. Arcom eltorzul a fájdalomtól, és a következő pillanatban már vért köhögök föl. Karjaim élettelenül ernyednek el, és kiejtem ujjaim közül Mjölnirt. Ahogy lepillantok, meglátom a csápot, ami felemel. Vörös, fémesen csillogó, jéghideg fegyver, körülötte mindenhol vér. Az én vérem. Elbíztam magam. Túl közel mentem hozzá. Alábecsültem az ellenségemet Mjölnir miatt. És ez... Most a vesztemet okozza. Talán mindannyiunk vesztét. A szüleink nem bírtak vele, hogy gondolhattuk, hogy nekünk majd sikerül? A fájdalomtól lebénultam, tehetetlenül vergődök felnyársalva. A harc már amúgy is kifárasztott, nincs bennem annyi erő, hogy kiszabaduljak. Pedig még be sem fejeztem a könyvet...


#124 2010-01-13 18:16:27
Tyler
Merőben lesem Vérontó testét, közben többiek is elkezdik támadni őt, vagy közelebb jönni. Zyro még egyszer meglendíti a kalapácsát hogy lecsapjon Vérontóra mikor hirtelen csápok emelkednek fel, Zyrot pedig átszúrja az egyik.
-ZYRO NE....-
Nem tudok időben odafutni hozzá, engem is eltalál az egyik csáp de hála a bőrömnek nem szúrja át a testem, legalábbis nem rögtön. Hiába van rajtam a a páncélom a csápja a gyomromba fúródik, érzem hogy a testemben marad. Fájdalmas üvöltést hallattok. Látom ahogy a sebkörül ömlik a vérem, képtelen vagyok megmozdulni a fájdalomtól, pedig le kellene tépnem magam innen, és segíteni a többieknek....segíteni kellene...már a szerves fém bőröm sem tudom sokáig fenntartani...a mindig nagy szájú Manó most elhallgat egy időre....még egy utolsó mozdulattal megpróbálom megragadni a testembe fúródó csápot és kitépni azt magamból, talán sikerül a bőröm miatt nem teljesen fúródott a testembe de ez is éppen elég...érzem ha nem sikerül elsőre kiszabadulnom nem sokáig fogom bírni.


#125 2010-01-13 18:34:48
Henry White
Vérontó a földre zuhan, és többen is feléje indulnak. Váratlanul a közelben állókat egyszerűen felszúrja a felemelkedő csápok. Feloldom a varázslatomat és újra a Tündérfényhez nyúlok, felemelkedek és felülről próbálom megtámadni a szimbiontát, próbálva a csápokat támadni, hogy kiszabaduljanak a többiek.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13924
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 12:35

#126 2010-01-14 01:38:47
Shadow
A támadásom meghiúsul, ahogy a többieké is. Azonban nem is akárhogy... Vérontó csápjai döfnek keresztül, szinte mindenkit, aki támadott, így engem is. A combomat éri a csáp mire felüvöltök, s kiterülök a talajon, mikor talajt érek tompa puffanással, majd még egy üvöltéssel, hála annak, hogy szárnyaimra, pontosabban a fájó szárnyamon landoltam. Erős fájdalmat érzek, ahogy a csáp a földhöz szegez a combomnál fogva. Vonyítok. A kardom mellettem van egy karnyújtásnyira. A könnyeim folynak, de kinyúlok érte, s rámarkolok, hogy közelebb húzzam magamhoz. Ha érzek magamba elég erőt, akkor megpróbálok felülni, de ha túl nagyok a fájdalmak, akkor inkább fekszek, s kihúzom a puskámat a hátam alól. Nehéz lesz így használni a puskát, de talán esélyem lesz a csáppal elbánni, ha Vérontó a saját „bőrében” virít itt előttünk. Azonban nem is várhatunk túl sokat, mert csúnya sérüléseket képes okozni pusztán szórakozásból ez a féreg. Ha sikerül felülni, akkor próbálom megmarkolni és kihúzni a csápot a lábamból, ha ez nem megy, de már nincs rajta az adamantium bőr, akkor kardomat megfogom és próbálom elvágni a csápot.


#127 2010-01-14 21:54:13
Serena Davidson
Elszabadult a pokol, amennyire láttam Freydis mozgott, így most már legalább biztos volt, hogy egyben marad. A többiek pedig, akik közel mentek. hirtelen annyit láttam, hogy Zyro lecsapni készült és a következő pillanatban négy üvöltés tölti be a helyet. ketten a levegőben, ketten a földön fekszenek Vérontó csápjának köszönhetően. Nyeltem egy nagyot ahogyan a vér ömleni kezdett Zyro-ból, őt teljesen átszúrta, a ahogyan a vállát Madárnak és a combját Shywa-nak is. Úgy tűnt, hogy Manó volt a legjobban, őt nem tudta teljesen átszúrni.
- MANÓ! – kiáltottam rémülten.
Futva indultam arra, hogy legalább valakit, vagy valakiket ki tudjak szabadítani. Shywa volt a legközelebb, így felé rohantam, ha még a földön volt a kardja, akkor kinyúltam utána és azzal igyekeztem a csápot elvágni, ami tartotta, remélve, hogy akkor a többi része is elenyészik, vagy legalább is eltűnik a lányból. Körbenéztem és Bard-ot kerestem a tekintetemmel.
- Gyerünk Bard! – üvöltöttem rá. – Szükségünk van rád, a nővérednek is! Mindenkinek szedd össze magad! – majd Shywa-ra néztem. – Tarts ki!
Ezek után futva indultam Vérontó felé az egészségemmel mit sem törődve, most már eégszen magának látsoztt, így reméltem, hogy meg lehet támadni végre.


#128 2010-01-15 09:02:46
Thordin
Kaal kicsit megkönnyebbül, mikor Freydis láthatóan nem szenvedett olyannyira súlyos sérülést. Bár elvégre asgardi, és a gyógyulás is hamarabb megy végbe benne, de minden esetre, a félvér örül, hogy a nő jobban van. Bár ez még nem ad okot, a gondtalan beszélgetésre, hiszen tőle nem messze a Vérontó elleni küzdelem még mindig tart, és percről percre egyre inkább eldurvul. Kaalhina bármennyire is szeretne, még mindig nem talált olyan tervet, amivel ne gátolná társait, és ne lenne láb alatt. Na meg hát hiba is fűti a harci hév, a szimbionta bőrét képtelen lenne sebezni, és ezzel tisztában is van. Így inkább Freydis körül mászkál ingerülten.


#129 2010-01-15 21:35:05
Morsus
Madárijesztőt a földbe szúrja a csáp ő két kézzel markol rá és örömtelien ordít Vérontónak:
- Egy csáp? Nekem? De kedves! KÖSZIIIIIII!
Mondja a férfi örömtelien.
Skaar bólint mosolyogva Freydisnek.
- Bocsáss meg herce... Freydis. Fivéred kivégezte Thanost.
Ezzel feláll és rohanni kezd a Vérontó felé.
- Most megmentem a napot.
Majd neki rohan mint egy bika fújtatva és hatalmas bal horgot ad az ellenfelének, hogy Bardnak üsse.
Eric neki az ökölcsapás után teleportál Skaar és Vérontó közé, hogy varázscsapásaival üsse meg.
- BARD MOST!
Bard lebénulva nézi a testvérét és az agyában megannyi hang cseng fel. "Az anya büszke hangja. A nővére, aki reménykedve beszél róla. Chris lenéző modora. Eric sértő szavai. Shywa véleménye..."
- Asgardi...
Ezzel megpergeti a jobb kardját.
- Jó.
Majd a bal kezében a pengét.
- Rossz.
Majd üvöltve kezd el rohanni Vérontó felé a két kardnak a pengéje a betont szeli és az égbe ugorva mindkettővel lefejezésére készül.
- ASGARDI!


#130 2010-01-16 10:23:28
Thorhalla
Freydis bólintott Skaar-nak, hogy nyugodtan menjen, de közben a földről feküdve még a fivérét figyelte, illetve a többieket, akiket Vérontó elkapott. Négy személyt, csak mert közelebb mertek menni a kidőlt szimbiontához. Reszketve nézte, hogy Zyro, Shywa és Manó hogyan szenvednek, Madárijesztő... ő nem úgy tűnt, mintha komolyabb baja lett volna, de arra nem emlékezett, hogy a fiú mikor került ide. Bard kivégezte Thanos-t, már csak azért is érdemes volt megmenteni. Döbbenten meredt arra a valamire, amit Zyro alatt látott a földön, azonnal felismerte az apja fegyverét benne, a saját fegyvere után kapott, amikor a többiek Vérontó ellen indultak, de nem találta... Így egy utolsó esélyként, akármilyen messze is volt a pörölytől, és az is, hogy nem volt képes felkelni kinyújtotta a kezét a fegyver felé...
< - Kaal, próbáld a csápokat levágni, ami a fiúkat tartja... – suttogta közben. – Vagy segíts Shywa-nak. >

A négy fő, akiket Vérontó csápokkal elkapott, elintézett még mindig enm tudtak kiszabadulni annak a fogságából. Lorna ért oda Shywa-hoz és vette ki a lány kezéből a fegyvert, majd nemes egyszerűséggel elvágta a csápot, ami a lányt tartotta fogva annál a résznél, ahol már nem volt adamantium rész rajta. Igaz az továbbra is benne állt a lány lábában, de legalább már nem tartotta Vérontó. Ezzel a lány futott is tovább a kardot pedig visszaadta Shywa-nak.
Freyr a levegőből támadta a szimbiontát, aki közben kacagva nézett Madár felé és szólni akart neki, de addig nem jutott el. Robbanások értek oda hála a tündérfénynek, amitől a három fiú rázkódott meg további fájdalmat szenvedve el. Skaar könnyedén tudott nekirohanni Vérontónak, mert annak két helyről is elterelték a figyelmét és úgy tűnt, hogy nem viselte túl jól a korábbi sérüléseket sem. Eric támadásai is betalálnak és Lorna is ekkor támadta meg a szimbiontát, majd ő is lökte Bard felé. Abban a pillanatban, ahogyan Bard elordította magát utoljára Zyro mellől a kalapács eltűnt, Freydis kezébe repült...
A lány nehezen emelte meg, majd csukott szemmel sújtott vele annak markolatával földre és az égből tucatnyi villám csapott bele Vérontóba. Ekkor ért oda hozzá végül Bard és a villámok támadásai miatt megdermedt szimbiontát könnyedén tudja lefejezni...
Ettől Zyro és Manó azonnal a földre zuhannak a csáppal a gyomrukban, és Madár is most már meg tudna mozogni, mert a csáp nem szegezi a földhöz.

Azonban ezzel még nincs vége... a Vérontóhoz közel állók látják, hogy a szimbionta szétfolyik, majd a darabjai egymás felé igyekeznek...


#131 2010-01-16 11:15:32
Tyler
Képtelen vagyok kettétépni az engem tartó csápot letépni magamról vagy leglább valahogy kiszabadulni belőle. Már a kezemet sem tudom felemelni, hallom a hangokat, a becsapodó robbanásokat és Lorna sikolyát. Nem szeretem mikor Lorna szomorú, ez pedig nagyon úgy hangzott, vagy rémült? Szinte alig veszem észre hogy a földre zuhanok, halványan érzem hogy a csáp még mindig bennem van. Ismét megpróbálom kiszedni magamból valahogyan, de a kezeimet alig bírom mozdítani. Minden mozdulatt iszonyatosan fáj, de muszály talpra állnom, segíteni Zyronak. Muszály, gyerünk mozdulj meg...gyerünk. Lassan elkezdem kihúzni a csápot a sebből, próbálom kizárni a fájdalmakat amit ez okoz, nem túl sok sikerrel.


#132 2010-01-16 11:31:19
Henry White
Sikerül ugyan eltalálnom Vérontót de ezzel csak még több fájdalmat okozok Zyroéknak. Abba is hagyom rögtön a támadást, a hirtelen mozdulattól az égett oldalamba fájdalom hasít. Gyorsan lentebb erszkedek és leszállok. Mire leérek Bardék támadásba lendülnek, és darabokra szaggatják a szimbiontát. DE ezzel sincs még vége, a darabjai kezdenek egymás felé közeledni hogy ismét összeálljanak. Elordítom magam.
<-BARD HASZNÁLD VÉGRE A TŰZMÁGIÁDAT! ERIC teleportáld el a darabokat egymástól messzebbre, nyerünk egy kis időt!>
Közben futva próbálok Zyro közelébe jutni, lekapva Fagyharangot a hátamról. Van egy tervem apa mesélte hogy képes volt ezzel az ereklyével sebesüléseket lefagyasztani és megakadályozni hogy roszabbodjanak a sérülések. Remélem még nincs késő. Ha kell akkor Zyro egész testét beborítom a mágikus jegemmel, ha ezzel meg tudom menteni az életét. Ha sikerül akkor az egyik Vérontó darab felé fordulok és azt is megpróbálom lefagyasztani.


#133 2010-01-16 13:39:11
Tao
A fájdalom szétáramlik a testemben, és ahogy a csáp megrázkódik, még jobban tágítja a sebet, és érzem, ahogy lejjebb csúszok a nyárson. Hát. Ez. Kellemetlen. Összeszedem minden erőmet, és megfogom két kézzel a csápot, de már nincs elég lélekjelenlétem, hogy kitaláljak egy tervet. Szerencsére azonban a többiek megteszik helyettem, és Bard befejezi a munkát, vagy jobban mondva lefejezi. A földre esek, és a seb még jobban kiszakad, de már nincs súly a csápon. Görcsösen összeszorított fogakkal próbálom visszatartani az ordítást, miközben elkezdem kihúzni magamból a csápot, de nem megy, már ehhez sincs elég erőm. Kezd homályosulni a világ, még látom, hogy valaki fut felém, aztán már csak hidegséget érzek. Ilyen hideg lenne a halál? Pocsék egy történet, ami így ér véget. Ezért nem írok emberekről.


#134 2010-01-16 21:07:36
Morsus
Eric nézi a cseppeket és a fje oldalra dől.
- Apa mesélt errőla filmről. Terminator 2, nem?
Kérdi majd frey szavára bólint.
- Jó-jó!
Ezzel elkezdi szét teleportálni a részeket minél messzebb. Ha Bard képes tízet okozni akkor abba teleportálja.
Bard térdel a tetem előtt és szótlanul figyeli az eseményeket.
- Nekem senkise parancsol!
Ám látva az eseményeket csak Freyre néz és bólint szavaival minden belead, hogy felégesse őket.
Skaar mindenkiről letöri a csápokat és felsegíti őket.
- A villámok is tűzet generálnak.
Mondja a csapatnak.
Madárijesztő kiszabadulva gyorsan felallá kezd el rohangálni.
- Segítek! Segítek!
Üvöltözi büszkén néha bele-bele taposva egy-egy vérontó tócsába és valamit magyarázva a madaraknak, akik szét repülnek ettől. Aztán Bardhoz lépve a lángba dobja a fegyvere maradékát.
- A fa jól ég! Segítettem!
Mondja büszkén.
- Nincs nálad nagyobb idióta ezen a bolygón.
- Akkor szóljak a többieknek, hogy ne hozzanak még fát és éghető dolgokat?
Kérdi lehangoltan miközben mögötte remélhetőleg avarjak most érkeznek az ágakkal.
- Menjetek hátrébb. Fedezékbe most.
Mondja Bard és ha elég messze kerül mindenki a tűzbe dobja a gránátjait és minden robbanó dolgot a fegyverei közül.
- Morsus üdvözöl.


#135 2010-01-17 09:41:23
Serena Davidson
Shywa kiszabadítva, majd lendültem is tovább, hogy Vérontóhoz érjek, akit folyamatosan támadtak a többiek. Nekem is sikerült odajutnom és egy hatalmasat lekeverni neki, miközben a karmaimmal is végigsértettem a bőrét. Ám ugranom kellett szinte azonnal tovább, mert a többiek is megérkeztek. Oldalra perdültem, pont mielőtt Bard érkezett volna meg és villámok csaptak bele újra a szimbiontába. Freydis? A lány felé kaptam a fejemet egy pillanatra, és Vérontó fejetlenül omlott a földre, a darabkái máris kezdtek összeállni. A többiek tűzért kiáltottak és villámokért, hogy égjen, ezekkel amúgy sem szolgálhattam, és most elsősorban Manó érdekelt. Így odarohantam hozzá és megöleltem.
- Minden rendben lesz, jól leszel – hadartam neki.
Ám ekkor meghallottam, hogy menjünk fedezékbe, a fiúra néztem, aki szólt. És nyeltem egy nagyot, ez nem volt rossz ötlet. Igyekeztem felsegíteni Manó-t és odébb vinni, vagy támogatni, amikor a gránátokat kezdte szórni Bard, csak időben érjünk valamilyen fedezékbe.


#136 2010-01-17 11:32:19
Thordin
Kaalhina Freydis szavaira húz egyet száján, majd elindul. Na nem azér fintorog, mert nem ért vele egyet, hanem mert a nő nem úgy tűnt, aki jó állapotban van, és talán védtelenül valami baja esik. Mondjuk kemény fából faragták, de ettől függetlenűl még lehet némi félsz a nőben. De futásnak eredt, és egyenesen Manó felé rohant. Zyro számára, unokatestvére már segítséget ad, igaz Manónak is ott van Lorna, de rokonát ismervén, nem félti az ő mágia általi sikerességét, ezért inkább a farkaslánynak segít be. Ketten hamarabb elviszik Manót, mint egyedül. Sőt... Kaal vállára kapja Manót, elvégre nem lehet olyan nehéz félvér öröksége miatt, és futni kezd vele.

-Hagyd, majd viszem...

Szólt oda Lorna felé, hogy a nőnek ne kelljen cipekednie. Bizonyára elég erős, de Kaal számára azért minden bizonnyal még is csak könnyebb.


#137 2010-01-18 10:01:50
Thorhalla
Freydis megpróbált lábra állni és igen nehezen ez sikerült is neki, a Mjölnir-t még mindig ott tartotta a kezében és értetlenül nézett a tőle elrohanó Kaal-ra, amikor az Manó felé futott, a másik sérült helyett.
- Shywa-t Kaal! – kiáltott a lány után erőtlenül.
Így nem igazán maradt sok lehetősége és villám csapott abba a helybe, ahol a lány volt, majd a következő pillanatban megjelent Shywa mellett, megérintette a lány vállat, majd újabb villámcsapás után jócskán távolabb jelent meg a páros és Freydis levegő után kapkodva terült el újra a földön.

Bard és Madár szavaira mindenkit sikerül kivinni, illetve mindenki eljut olyan messzire hogy ne legyen semmilyen baja a gránátok robbanásától. Annak hála pedig, hogy a darabokkal foglalkoztak a mágiahasználók, így azok nem tudtak újra összeállni és Vérontó lassanként teljesen megsemmisült. Zyro hamarosan rájön, hogy nem haldoklik, hanem csak Freyr foglalkozik vele, a hideg hatására a fájdalom is csökkent a testében és így kicsit tisztult a tudata. Madárijesztő pedig végül a megterheléstől és a vérveszteségtől eldől a földön.
Ekkor minden Asgardi és félvér érezhette, hogy egy asgardi jelent meg még a közelbe, egy igen nagy hatalmú. Bard volt az, aki egy kedvesen simogató lágy kezet érzett meg a nyakán, majd ez a kéz az arcán simított végig.
< - Igazán büszke vagyok rád – lehelte az anyja elégedetten a fiú fülébe. – Megtetted, amire még az atyád is képtelen volt, mindkettő felett győzelmet arattál, most már senki sem vitathatja az érdemeidet. A halandó pedig... igazán nincs miért szégyenkezned, megérdemelte, majdnem megölt téged, illetve a nővéredet meglőtte. Csak azt kapta, amit megérdemelt – a nő ekkor egy puszit nyomott a fiú arcára. – Mindenki büszke rád és nem kell többé ezek között lenned végre, neked hála ugyanis hazamegyünk, Asgard-ra... >
A nő ekkor végignézett a társaságon és a két testen és gúnyosan kacagott fel, a többiek csak ekkor vehették észre Thorhalla itt létét. Arcán a megszokott arckifejezés és mégis, mintha a nő sugározna a boldogságtól és elégedettségtől. Az a mosoly... mindössze akkor látták ugyanezt tőle, amikor évekkel korábban a Skymningen pengéjén tűz jelent meg, ahogyan Bard a kezébe vette a pengét.
- Igazán lenyűgöző – mondta, bár a hangja az ellenkezőjéről tanúskodott. – Sokkal gyorsabb győzelemre számítottam, de most már lényegtelen. Megtettétek mindannyian, amit elvártam tőletek, még ha túl lassan is. El sem hiszitek, hogy mennyi hosszú évembe került, hogy ezt a szituációt összehozzam. Negyed évszázad, hogy elérjem a legjobb gének kereszteződjenek és a legjobb gyermekek szülessenek és a legjobb kiképzést kapjátok ehhez... – mosolygott. – És milyen szomorú, Thanos nem kapta meg, amit akart. Hiba volt beavatnia a tervbe, de most már késő bánat... a sikeretek eredménye pedig. hazamehetünk és nem kell ezen a rémes világon élni többé...
Éles villanás töltötte be a helyet és a szülők, illetve orvosok jelentek meg ezen a helyen, és mindenki rohant egyből a saját csemetéjéhez, orvosok pedig a sérültekhez. Ko-Rel elvette Kaal-tól a kisebbik fiát és Zyro-hoz vitte, majd nekilátott mind a két fiát ellátni, akikhez Tyler is csatlakozott. Einar azonnal Freydis-hez rohant, Logan néhány másodpercre megölelte a lányát, Thordin, Laak is rohant a gyermekéhez, Vutha úgyszintén emberi alakban. Thena féltve ölelte meg a fiát... és hasonló a többieknél. A kellemes találkozást csak egyetlen fájdalmas üvöltés törte meg, ahogyan Centurio megtalálta a fia lefejezett, megfagyasztott és megégett holttestét...


#138 2010-01-18 12:25:57
Tao
A fájdalom enyhü, mindenhol villámok cikáznak, robbanások, már azt sem tudom, hogy hol vagyok. Mire végre tisztul a kép, látom, hogy az asgardi a sebemet lehűtötte mágiával. Kellemesen hűvös, és a vérzés is lassul, de vlahogy nem egy kellemes látvány, mikor megpróbálok felülni, és észreveszem, hogy nagyjából húsz centi átmérőjű lyuk tátong a hasfalamon. Ez persze jócskán megnehezíti a felülést is, hasizom nélkül nem könnyű, ezért rögtön vissza is csuklom, mert minden súlyom a kezemre került, amire nem számítottam. Előkerült Thorhalla is, és valamit mondott, de messze volt, és nem is igazán figyeltem rá, az utolsó szavait kaptam csak el: hazamehetünk. Haza? Hova haza? A városba? Nem mondanám, hogy nekem az az otthonom. Fájdalmasan nyöszörgök csak, a tüdőm is megsérülhetett, eléggé szuszogva veszem a levegőt, nem tudok beszélni sem, és a számból még mindig vér csöpög. És ekkor végre megjelenik az, aki meg tud nyugtatni még egy ilyen helyzetben is. Anyám. Próbálok mondani neki valami inkább kevesebb, mint több sikerrel, aztán csak a kezét szorítom, és várok, hogy tegye a dolgát.


#139 2010-01-18 20:21:03
Tyler
Furcsa de már alig érzem a fájdalmat, csak valami melegséget, gondolom a sebemből folyik el a vérem. Spórolni kellene vele, hacsak valakinél nincs vérátömlesztéshez szükséges felszerelés. Furcsa nyugalom száll meg, és már az sem zavar hogy nem tudom felemelni a tagjaimat, hiába erőlködök.
Hirtelen valaki átölel, Lorna az.
-Azt szeretem....ha nevetsz...bár ezért az ölelésért érdemes volt....megsérülnöm...-
Nehezen préselem ki a szavakat magamból, érzem hogy valaki átvesz s végül anya és apa hangját hallom.
-Zyrot először....-


#140 2010-01-18 21:11:43
Henry White
Sóhajtok egyet időben értem Zyrohoz még életben van, azonnal Fagyharangért nyúlok és lefagyasztom, lehűtöm a sebét. Persze csak egy vékony rétegben, ez is hatásos mert máris megpróbál felülni. Gyengén visszatolom a földre, majd Thorhalla jelenlétére kapom fel a fejem. Ezt az egészet azért tervelte ki hogy hazajuthassunk? De hogy, azzal hogy megöltük Thanost mégis hogy juthatnánk haza? Crhisnek ezért kellett meghalnia? Félretolom apát és közelebb lépek hozzá.
-Neked Crhis csak egy feláldozható ember volt, egy bábu a tervedben? Igaz mit számít neked kin kell átgázolnod ahhoz megvalósítsd a terved! Egyszerre hányok tőled és szánlak téged!-
A kékes-fekete köd vadul kavarog körülöttem, miközben visszasétálok apához.


#141 2010-01-18 21:16:37
Morsus
Bard megérzi a kezet és összerezzen. Már fegyverre markol, de aztán meglátja az anyját és leengedi a kezeit. A szavait hallgatva elakadnak a szavai. A büszke arcra eszébe jut mikor mosolygott utoljára mikor a kardját érintve képes volt azt lángba borítani. A vértől barnásan mocskos pengére nézett és a fájdalomtól összeszorította a fogait. A szeme sarkából egy kicsiny könnycsepp gördült le lassan az arca szélén az álláig. Ösztönösen mozdult és vágott Thorhalla azon karja felé, amivel megérintette a nyakát.
- SOHA TÖBBÉ NE NYÚLJ HOZZÁM!
Üvölti az asgardi és kb ekkor érkezhet meg a a többi szülő. Ha támadás sikeres Bard eldobja feléjük a kardot és a kezeit előre emeli béklyóra várva, de ha az anyja elmozdulna a meglepetésből induló támadás elől akkor addig támadja ameddig csak tudja akkor is ha már mindenki neki rontott.
Ha sikerül eldobja a fegyvert és megadja magát.
- Végeztem Christpher Strong-gal, Thanosal és Vérontóval. Minden eseményt ez... - utal Hallára - ...a nő okozott, de vállalom a tetteimért a büntetést. Minden erőmet a nővéremnek adom. Csak bocsánatot kérek. Haljak Thor véreként, mint Loki fattyaként.
jelenti be az asgardi.
Madárijesztő egy köd keretében távozik szótlanul csak pár hollóval figyeli az eseményeket.
Eric Freydishez segít és a többi sérülthöz. nem hatja meg a szülők érkezése csak rájuk üvölt.
- Orvost.
Skaar azonnal jelentkezik, hogy a regenerációját átadja a sérülteknek.


#142 2010-01-18 23:32:22
Serena Davidson


Kaal jelent meg mellettem, hogy átveszi Manót, aki közben még motyogott valamit, kis híján fejbe csaptam a szavaiért, morogtam neki még valamit mialatt átvette Manót. De most komolyan ott volt még Shywa és őt kellett volna még menteni, Freydis is ezt mondta, majd a villámokat láttam meg, ahogyan a sárkánylányt kivitte és mi is eljutottunk egészen messzire, amikor felrobbantak a gránátok. Nem mozdultam el Manó mellől végig ott voltam, és egy gúnyos női kacajra kaptam fel a fejemet. Bard és Freydis anyja volt az. Döbbenten meredtem rá a szavai után, ezt nem akartam elhinni, egész életünkben bábok voltunk és valaki irányított minket, hogy megtegyük, hogy megöljük Thanos-t és Vöröskét? Freyr-re pillantottam és közben Bard üvöltését hallottam és láttam, ahogyan az anyjára támad. Ám ekkor még éles fény is megtöltötte az egész helyet és a családtagjaink jelentek meg azonnal. A legnagyobb megdöbbenésemre apám odajött hozzám és egyből megölelt, miközben Zyro-t már vitték is az anyához és a testvéréhez. Kibontakoztam apám karjaiból és Loki lányára néztem.
- Haza? – kérdeztem végül az istennőt. – A Földre gondolsz a haza alatt? De... de hogyan és miért? Élvezted, hogy mindenkivel szórakozhatsz? – vicsorogtam.

//Folytatás: Város//


#143 2010-01-19 00:16:24
Shadow
Lornanak sikerül a csápot átvágni, de képtelen vagyok képes időben reagálni, de hála Freydisnek elég messzire jutok Vérontótól. Hálásan nézek a lányra, majd pedig nézem ahogy Vérontó sorsának végére pont kerül... lassan csáptól megszabadulva, bekötöm a sebet a lábamon egy ruhámból származó rongydarabbal, s elszorítom a kardtortóról leszedett szíjjal... Ezután érzek megy egy újabb asgardit, s látom meg Thorhallat. A hangosan mondott szavaira vicsor ül az arcomra, s mikor megjelenik az apám, hogy felsegítsen félre lököm a karját.
- Remélem boldogság ül a szülők szívébe... felnőttek lettek a kölykök... Egyikünk életébe került, s ez nem elfogadható ár érte... - morgom. Minden erőmet bele adva a kardomra támaszkodva haladok Bard felé, s ha várja a letartóztatást, akkor egyszerűen lefelé lököm a karjait.
- Nem Bard... elég vér folyt ma... nem kell több áldozat... Kardom a tied... Herceg... - ezzel felemelem, s felé nyújtom. - Tanulj a hibáidból, s ne másra hárítsd... - teszem még hozzá, majd tovább bicegek a fogaim összeszorítva Centurio felé, s ha sikerül elérnem, akkor a vállára teszem a kezét.
- Tudom eme részvétem nem támasztja fel, de remélem enyhít valamelyest a fájdalmon. Hibás döntést hozott, ami az életébe került. Sajnálom, de esélyünk se volt megállítani – lehajtom a fejem, s hangom szomorú, majd hagyom, hogy az orvosok ellássanak. Azonban még gyilkos pillantást intézek apám és Thorhalla felé.
- És hova haza? Mi ér meg ilyen árat? Milyen világ? Milyen világ vár ránk? Egy álom ért halt meg Chris, mert itt vannak a Világotok hősei Thorhalla! A ti világotoké és Nem a miénké, mert akik itt születtek, azoknak ez a világa, s lehet ez is sokkal jobb hely, mint ami azon a másikon fogadhat minket... - hangomban ott a fájdalom. - És jó tudni, hogy csak azért keresztezted az őseinket, hogy megalkoss magadnak harcosokat, akik elvégzik amire hajdan képtelenek voltatok... És most mehetünk abba a világba? És melyikbe is pontosan? Asgard, vagy Midgard? - közben hagyom hogy ellássanak, s tekintetem végig siklik az ott lévőkön, de végül szemem sarkából visszapillantok Thorhallara.


#144 2010-01-19 01:16:25
Thorhalla
Abban a pillanatban, ahogyan Bard vágott az anyja egy villanással tűnt el onnan, így a fiú csak a levegőt tudta elhasítani. Azonban ment utána, azonban Halla oda teleportált, ahol a férje és a lánya volt, így Bard-ot Einar fogta le és csavarta ki a kezéből rutinszerűen a kardot és ölelte magához a neveltfiát.
- Nyugodj meg fiam – mondta Einar. – Foglalkozz a nővéreddel, szüksége van rád – majd a felesége felé fordult. – Halla magyarázatot! – mordult fel.
- Ez valahogyan nem a mocsár, ahogyan megegyeztünk – szúrta közbe Logan is.
Einar ettől kezdve figyeli a „fiát”, nehogy az valamilyen ostobaságot csinálhasson. Közben minden sebesülthöz megérkeznek az orvosok és elkezdik ellátni a sérüléseiket.
< - Bard kérlek ne – szólt az öccsének a lány. – Nem a te hibád és nem is az övé... ez a hely tett minket ilyenné, kérlek hagyd abba az önmarcangolást, egy személynél bőven elég a családban. Ő az anyánk, bármit is tett, ugyanaz marad, a vérünket pedig nem tagadhatjuk le... kérlek, könyörgöm fivérem, nyugodj meg. >
- Igazán egy köszönöm is megtette volna – vonta meg a vállát Thorhalla. – Mindez nem történt volna meg, ha a többiek nem annyira naivak és ostobák amennyire. Néztem volna végig, ahogyan a férjem belerokkan abba, hogy hadistenként békében él? Hogy követte volna az atyját az összeroppanásba? Lehet, hogy a módszereimmel senki sem ért egyet, de ez volt az egyetlen megoldás. Rajtam kívül mindenki beletörődött, hogy itt ragadt ezen a helyen. Te pedig hallgass fattyú – nézett Shywa-ra. – Főleg úgy, hogy fogalmad sincs semmiről! – felkacagott. – Ha tehettem volna Vérontó és Thanos évekkel ezelőtt meghaltak volna, amikor Thanos felkeresett egy szövetség reményében. Haza alatt Midgardot, azaz a Földet értem igen, és Asgardot. Thanos ugyanis évekkel ezelőtt felépített ismeretlen tudásból egy szerkezetet, amivel lehetséges a dimenziók közti utazás. Alkut ajánlott, de nem fogadtam el, négy, vagyis öt személy kellett neki. Thena, Amora, Thor, Einar vagy én. Azok a személyek, akik képesek arra, hogy dimenziók közti téren is átjussanak. A három térmágiát használó személy, vagy a Mjölnir tulajdonosai. Abban a pillanatban végezni akartam vele, de nem tehettem meg. Meg volt kötve a kezem, és ki által? – nézett körbe a szülőkön. – Hát persze, hogy a drága szüleitek miatt. Ők voltak...
– Ez nem... – szólt közbe valaki.
- Dehogynem tartozik rájuk – mondta keményen a nő. – Szinte mindnek az álma volt, hogy meglássák honnan származunk és a mi álmunk is, hogy hazajussunk. De ti letettétek a fegyvert miután minden ellenséget legyőztünk. Csak az a kettő megmaradt és ellenünk léptek fel újra. De nem! Nem támadtuk meg őket az érveim ellenére sem. Harcolni akartatok, megkaptátok, el akartok jutni a mi világunkba? Itt a lehetőség. Az a halandó pedig... nem az én hibám Freyr. Hogy élveztem-e? Nem, az sokkal nagyobb elégtétel lett volna, ha mi intézzük el azt a kettőt, ahogyan lennie kellett volna. A régi világ... ti lehettek az új hősei, gondoljátok meg. Mert aki most úgy dönt, hogy itt marad, lehet, hogy örökre itt ragad...
< ~ És hogy hova fattyú? ~ üzente Shywa-nak telepatikusan. ~ A szavaid után Asgardra soha! ~ >
Az orvosok lassan minden sérültet felpakoltak hordágyakra, és egy helyre gyűjtötték őket. akárcsak a szülők a gyerekeket közel terelték egymáshoz. És végül mindenkit visszateleportáltak a városba.


//Bocsi Thordin, csak nem tudom, hogy leszek-e holnap... és ezért váltottam kört megint.//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13924
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Kedd 10 Jan. 2012, 12:53

A sugár után minden elsötétül.
Álmomban Mephistot látom, ahogy kezet nyújt nekem, felsegít a földről, és átölel. "Az életeddel tartozol nekem!" mondja, és kétszer arcon csókol. "Fizesd meg az adósságod, vagy őt fizeted meg!" suttogja, aztán Rachellé változik, meg ott van az apja, az anyja, a féltestvére, akit nem is láttam még, most úgy néz ki, mintha félig angyalból, félig ördögből gyúrták volna össze. Anyám hangját hallom magam mögül, megfordulok, apám mellett áll. Feléjük indulok, aztán valami változni kezd, apámból Thanos lesz, anyám pedig hevesen csókolja meg, Thanos pedig vetkőztetni kezdi, és a földre teperi. Valaki a vállamra teszi a kezét, "Tyrannis?" kérdem, és megfordulok, de ahogy mozdulok, valami éles tárgy szúr a gyomromba...
Riadtan ébredek, és a hasamhoz kapok. Be van kötözve a seb. Már nem érzek fájdalmat, de óvatosnak kell lennem, hogy nehogy felszakadjon. Az álmomon gondolkodom, és fekszem még egy pár percig, amíg összeszedem a gondolataimat. Aztán lassan felülök, és körülnézek, hogy kiderítsem, hol lehetek.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Kedd 10 Jan. 2012, 13:55

//Előzmény: Város//

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyarnis

Ahogyan Zyro felült, akkor látta meg, hogy hol is van. Egy ismerős helyen, az egyik utolsó meghatározó helyen, amit ezen a bolygón töltött. A föld egy ponton még fekete és növények sem nőttek ki rajta, a hely, ahol elégették Vérontó és Thanos tetemét. Romos épületek, a földön az ultronok darabjai, amiket még korábban pusztítottak el, amikor itt jártak. A nagy központi épület még mindig egyben van, mint utoljára is, ha minden igaz a gépet, amivel a csapat hazatért a Földre onnan hozták ki. Zyro pedig a téren feküdt, a feje felett az ég már kék volt, a nap állásából ítélve kora délelőtt lehetett csak. Az épületromok U alakban helyezkedtek el, míg a központi épület az „U” tetején volt megtalálható. A hely pedig nem is volt annyira kihalt, mint hitte volna Zyro, ahogyan körbenéz a romok között, és az épületek romos tetején működő ultronokat lát, amik ott szobroznak és valószínűleg őt figyelik. Az, hogy a húga merre lehet, fogalma sincs, nyomok a földön nincsenek és a lány sem látszódott semerre.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Kedd 10 Jan. 2012, 14:34

A romváros! Lassan kelek fel a földről, és körülnézek, hátha megtalálom valahol a táskámat a holmimmal. Ha megvan, felveszem, ha nincs... Hát így jártam. A romok még a régiek, ahogy a koromfolt is, ahol Tyanis apja elpusztult. Nyilván ezért hozott ide, hogy szembesítsen a bűnömmel... Először csak a roncsokat látom, aztán feltűnik, hogy elég sok a működő ultronrobot is. Nem támadnak rám, nyilván Tyranis parancsol nekik, és ő nem akarja, hogy meghaljak. Egy-két tétova lépést teszek, aztán rájövök, hogy nem is igazán tudom, hogy merre kéne indulnom. Nem ismerem túl jól a romvárost, jártam már itt, de nem térképeztem fel soha teljesen.
-Tyranis! - Kiáltom szét a romos városban, hátha meghall engem. - Hol vagy? - Kiáltom ismét. - Van itt valaki?
Mit csinálok? Mit kéne csinálnom? Haza akarok menni de... Az egyik otthonom porrá égett, a másik talán még sokkal rosszabbul járt azóta, hogy eljöttem. Kell valami... Valaki, aki utat mutat. Életemben először úgy érzem, eltévedtem.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Kedd 10 Jan. 2012, 15:08

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyarnis

Zyro holmija ott volt mellette a földön, minden hiánytalanul, még csak át sem lettek nézve, a táska bekapcsolva, ha a fiú belenéz, minden ugyanott van benne, ahol hagyta. A tetejére pedig a tőr rakva, ami korábban a kezében volt. A robotok a tétova léptek után sem tettek semmit, Zyro hangja pedig hangosan vízhangzott a hatalmas üres téren, ahogyan a falakról visszaverődött a hangja. Ez a hely volt egyébként az is, ahol a szüleik legyőzték korábban, negyed évszázada Thanos-t. A végtelen gyémántok is akkor tűntek el, amikor a Túlontúli, aki idehozta őket beavatkozott. De nem vitte őket haza, itt ragadtak. A szülők még a bolygót megtisztították azoktól, akik és amik veszélyt jelentethettek volna az itt ragadtakra, majd hozták meg az egyezményt, hogy többé nem harcolnak senkivel. Az egyezményt, ami miatt Thorhalla mágiával érte el, hogy a családok jelentős része összekerüljön, gyermeket vállaljanak, majd a gyermekeiket kiképezzék ki arra, hogy megöljék egyszer Thanos-t és Vérontót. Mert a nő tudta, hogy így hazajuthatnak, ami minden más szülő vágya is. persze az istennő ettől kezdve teljesen közellenségnek számított mindenki szemében, és most mégis, valószínűleg Zyro soha sem gondolt arra, hogy itt lesz egyszer újra, de mégis itt volt. A kiáltozásokra végül Tyranis is megjelent a nagy épület előtt, annál, amelyik még egyben volt.
- Szükségtelen a kiabálás bátyám. Tudom, hogy felébredtél. Gyere! – intett a kezével az épület felé.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Szer. 11 Jan. 2012, 15:47

Szinte érzem magamon a hely öregségét, a sötétségét, a vért, ami hozzá tapad, minden rosszat, a baljósságot, és a fájdalmat. De talán egyszerűen csak félek, félek attól, hogy a húgom mire készül, vagy attól, hogy Thanos feltámadhat.
Végül meghallom a húgom hangját, nyilván a robotok értesítették róla, hogy ébren vagyok, vagy talán kamerák vannak mindenfelé. Az sem kizárt, hogy éles érzékeivel tudta meg. Felé fordulok, és bólintok neki, aztán nézem még egy ideig, és a táskámba rakom a kést is, ami rajta volt. Körülnézek kissé gyanakvóan, mintha sosem jártam volna még itt, aztán elindulok az épület felé. Próbálom felidézni, hogy milyen lehetett ez a hely, mi lehetett benne mikor még nem volt ennyire romos, jártam-e már ebben az épületben, és ha igen, milyen volt belülről. Az emlékeim porosak a romvárosról, és az ösztöneim cserbenhagynak az ilyen helyeken, az vadonban lenne a helyem, mindig ezt érzem a zsigereimben, mikor belépek egy ajtón.
Lassan sétálok, minden lépésemet alaposan kimérem, a lépcsőnél különösen óvatos vagyok, lefogadom, ha anyám látta volna a sebemet, azt sem engedné, hogy felkeljek.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Szer. 11 Jan. 2012, 16:07

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyarnis

Zyro a romos épületekre úgy emlékszik, hogy akkor is ilyenek voltak, amikor utoljára itt járt, illetve az előtt is. Amennyire rémlett neki az anyja mesélte, hogy az utolsó csatában dőltek romba, de akkor a nagy épület is. mikor még annak idején itt járt, az is romos volt, de, amikor Thanossal küzdöttek a csatában, már nem volt az. Valószínűleg ő építette újra, révén a titánnak is kellett valahol élnie. Ahogyan a fiú odaért az ajtóhoz Tyranis ment be elsőként, merészen a hátát mutatta a bátyjának, a mozdulataiban jele sem volt annak, hogy attól félen, hogy megpróbálják megölni. Odabent egészen más világ tárult Zyro szemei elé, mint talán várta. Thanos megölésekor a szülők senkit sem engedtek az épület közelébe, így a fiatalok nem látták, hogy mi lehetett bent. Ultramodern gépek mindenfelé, modernebbek, mint amiket Zyro valaha is látott, akár itt, akár a Földön, vagy a Kék Körzetben. A legtöbbről azt sem tudta, hogy micsodák. Több képernyő is megjelent, holoképek, ismeretlen nyelven írva. Tartályok, amiben akár élőlény is születhetett volna, nem csak gépek. Hátrébb olyan gépek, amik az ultronokat gyártották. Egészen hátravezeti Tyranis a fiút, egy olyan helyre, amit egy rejtekajtó választott el ettől a résztől. Benézve néhány játék egy dobozban, a sarokban, itt is gépek, egy tartály, egy ágy és egy másik gép, amiben egy ember elfért könnyedén.
- Itt születtem – mondta még mindig érzelmek nélkül. – Üdvözöllek itthon!

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Szer. 11 Jan. 2012, 16:43

Az épület belseje megzavaró, ahogy Tyranis mögött sétálok úgy érzem magam, mintha egyik világból a másikba ugrálnék. Egy kihalt bolygón egy romos városba lépve a legmodernebb technológiával találom szembe magamat, amit valaha is láttam. Az egész nem tűnik logikusnak. A számítógépeken látható ismeretlen nyelvre pillantok, és arra gondolok, néhány perc alatt megtanulhatnám, és kideríthetném, mire való ez az egész, mi történik itt, és mi a célja Tyranisnak.
De ehelyett tovább sétálok a húgom után, míg egy titkos átjáróhoz nem érünk. A játékok, a tartály, az ágy, a titkos ajtó... A szüleim nem találták meg ezt a helyet, jól el volt rejtve. De valahogy nem áll még össze a kép, a játékok alapján gyerekként nevelte őt Thanos, most mégis felnőtt, pedig alig néhány éve halt meg az apja.
Hát persze, genetikai módosításokkal felgyorsította az öregedését Thanos, hogy hamarabb érje el a felnőtt kort. Ezért vannak még itt a játékok.
-Tulajdonképpen hány éves vagy? - Kérdem, miközben leguggolok a játékos doboz mellé, és nézegetni kezdem, mit találok benne.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Szer. 11 Jan. 2012, 17:02

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyarnis

A lány nem válaszolt egyelőre, csak a géphez lépett és azt figyelte. Eközben Zyro megnézte a játékokat, porosnak nem voltak porosak, ahogyan ebben az épületben semennyi port sem látott, de az biztos volt, hogy nagyon régen nem használták azokat a játékokat. Egy plüss figura volt az egyik, női alak az arca helyén egy koponya. Valószínűleg a Halál, akiről már Ko-Rel is mesélt a fiának, hogy Thanos mindig is a Halálba volt szerelmes. Egy aranykesztyű, rajta hat darab bizsu ékkő, ami a Végtelen gyémántokat és a végtelen gyémántkesztyűt ábrázolták.

Egy másik figura, ami Vérontót ábrázolta és ez formázható is volt, hogy épp milyen alakot vegyen fel, egy épület, ami leginkább Galactus hajójára hasonlított, aminek mind a mai napig ott kellett lennie a bolygó körül, és néhány még működőképes fémbábu, ultoronok, a kint levő nagyok kicsi másai. Ezenfelül egy sakktábla hozzá a programmal, amin a holografikus figurák voltak.
- Mert ő az apám nem lehetett gyerekkorom? – kérdezte még mindig érzések nélkül. - Tudott szeretni és nem csak a Halált, hanem engem is. Sokat sakkoztunk, és terveztünk gépeket közösen. Annyi idős vagyok, mint minek látszom. Huszonnégy múltam, noha a képzésemnek köszönhetően jóval több tapasztalatom van. De mondtam, hogy kamaszként figyeltelek titeket, hogy mit tesztek, hogyan játszotok. Az egyik legidősebb itteni gyerek vagyok, mégsem tudtak rólam soha sem. Okkal. De végül is teljesítettétek, amit akart, elintéztétek, hogy legyen hazaút.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Csüt. 12 Jan. 2012, 13:09

Úgy tűnik, tévedtem. Ezek szerint pusztán kedvtelésből tartotta a szobájában ezt a sok játékot, annak ellenére, hogy évek óta nem használja már őket, a por mennyisége alapján még csak hozzájuk sem ért. Szóval Thanos nagyjából olyankor szerezhetett DNS mintát anyámtól, mikor megharcoltak, és legyőzték őt. Aztán létrehozta a húgomat, akit itt nevelt fel. Thanos, mint törődő apa?
-Thanos, a halál úrnőjének legnagyobb szolgája életet teremt... Ironikus, azt hiszem, ez a jó szó rá.
Persze más kérdés, hogy mindezt csak a további pusztulás miatt tette, hogy a lányát ugyanolyan gyilkológéppé tegye, mint ő maga. Mégis, különös ez az egész. A játékkesztyűt emelem ki a dobozból, felpróbálom, és a köveket nézegetem. Ha ezek valódiak lennének... Egy pillanatra még el is hiszem, hogy azok, és azon kapom magam, hogy koncentrálok, hogy hazajuthassak. Aztán elmosolyodom, leveszem a kesztyűt, és visszarakom a többi játék közé. Felállok a doboz mellől, és a húgom mellé lépek, a gépre nézek, amit ő is figyel.
-Bizonyára remekül kiképzett az apád, hogy észrevétlenül figyelhess minket... Egy dolgot nem értek, azt mondtad, szemmel tartottál minket a másik világban is, mégis itt voltál, mielőtt én visszajöttem volna. Ez azt jelenti, hogy vissza tudtál jönni ide egy másik gép nélkül? Vagy építettél egyet te is?

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Csüt. 12 Jan. 2012, 13:37

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyarnis

- Az anyánk, Ko-Rel, a Nova Prime, a Kree Sztelláris Birodalom századosa, egy nő, akinek a vérében van a harc, egy katona és mégis letette a fegyvert és nem harcolt tovább, mert rákényszerítették a békét és attól kezdve harcnélküli életet élt… ironikus. – mondta bármiféle gúny nélkül, még mindig érzelmek nélkül tényközlően.
Ahogyan Zyro letette a játékot egy kisebb robot jelent meg a láda mellett és azonnal nekilátott tisztogatni a játékokat, amihez a fiú hozzáért. Ahogyan az újlenyomatokat és mindent leszedett róla visszatettet rá azt a takarót, ami rajta volt eddig is, hogy a portól védje őket.
- Mindenkinek szüksége van arra, hogy örököse legyen, aki véghezviszi a küldetését, ha neki erre már nem maradt ideje. Minket, veletek ellentétben nem ért el a boszorkány átka. Apám logikusan választotta ki az anyámat, aki méltó volt származása és tettei révén ahhoz, hogy Thanos gyermekének anyja legyen, míg nálatok a „fajnemesítés” úgy történt, ahogyan az asgardi kénye kedve tartotta.
A gép, ami előtt megálltak Zyro nem tudta volna megmondani így ránézés alapján, hogy mi lehetett. A lány megérintette az üvegét ennek, majd a bátyjára nézett.
- Építhettem volna, egyszerűek ezek a gépek, még ti emberek is létre tudtátok hozni, bár minden bizonnyal primitívebb módon. És te? Sikerül apád, vagy anyánk örökségét tovább vinned, ami egy gyermek életcélja lehet? – hogy valóban kíváncsi volt-e a válaszra, vagy miért tette fel a kérdést, Zyro továbbra sem tudhatta.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Csüt. 12 Jan. 2012, 13:56

Tyranis válaszára elismerően bólogattam, bár azért meg kell hagyni, anyánknak nem igazán volt ki ellen harcolnia ezen a bolygón, mindenki, aki itt élt, a barátja volt, nem akartak neki ártani.
Azt sem értem egészen, miért kell örökös olyasvalakinek, aki végső soron halhatatlan, legfeljebb időt veszít, és később folytatja a munkáját onnan, ahol félbeszakították. Bár végül is tény, hogy gyorsabb, ha van egy örököse, de ennyi erővel már többet is készíthetett volna.
Tyranis kérdést tesz fel, ez meglep, eddig nem nagyon volt kíváncsi semmire, én kérdeztem, és ő válaszolt. Valószínűleg ezzel a kérdéssel inkább azt akarta elérni, hogy valamilyen hangulatba kerüljek, nem konkrétan a válaszra kíváncsi. És ráadásul nem is válaszolt arra, hogy hogyan volt képes visszajönni ide.
-Fogalmam sincs, mi a szüleim öröksége. Ahogy bizonyára tudod, apám meghalt, mikor még egészen fiatal voltam, az anyámat pedig szerettem, és szeretem most is, de nem ismertem sohasem igazán. Az én életcélom nem a szüleim örökségének továbbvitele. Ha minden gyermek a szülei életét vinné tovább, senkinek sem lenne saját élete. Én a saját utamat járom, megpróbálok olyan célokat találni, amik boldoggá tesznek engem és néha másokat is. Talán azért van így, mert fiatal korom jelentős részét egyedül töltöttem a vadonban, de lehet, hogy épp azért mentem a vadonba, mert már akkor is így gondolkodtam.
Továbbra is a gépet nézem közben, és azon gondolkodom, hogy még sohasem fogalmaztam ezt így meg senkinek, de tényleg így van, ebben egészen biztos vagyok most, hogy kimondtam a szavakat.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Csüt. 12 Jan. 2012, 14:38

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyarnis

- Tévedsz! – szólalt meg a beszéd végén. - A gondolkodásod továbbra sem logikus, vagy még magad sem jöttél rá. Te nem elégszel meg azzal, hogy az légy, akinek születtél. Többre tartod magad annál, mintsem másokért cselekedj, másokat taníts, gyógyíts. Te azt akarod, hogy példa légy másoknak, a következő generációknak, hogy a neved soha se merüljön feledésbe. Mindent csak magadért teszel.
Állapított meg Tyranis mindezt. Egy kicsit odébb lépett, hogy Zyro teljes egészében hozzáférjen a géphez és ő ne takarja el azt előle.
- Egyes időkben az ilyen személyeket hívták zsarnoknak, diktátornak. Ami sokkal rosszabb, mint ami az apám, vagy én. Nekünk ott van a Halál úrnő! Én vagyok a Halál új Avatárja apám után. És mint látod, nagyon sok mindenben hasonlítunk egymásra.
Azt persze nem tette hozzá, hogy úgymond a „vallási fanatisták” sokkal, de sokkal rosszabbak tudnak lenni, mint a zsarnokok, főleg, hogy jelen esetben ugyanannyi, vagy még több hatalmat jelentett, mint amennyit Zyro el tudott képzelni. Pár pillanattal később Zyro egy lökést érzett a vállán, erőset, ennek köszönhetően beleesett a gépbe, aminek az ajtaja pedig becsukódott a fiú mögött, mire esélye lett volna megfordulni. Most már csak egy üvegburán át látta a húgát, aki még mindig érzelmektől mentes arccal figyelte őt.


_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Szomb. 14 Jan. 2012, 13:20

Alaposan elgondolkodom azon, amit Tyranis mond, de sehogy sem tudok neki igazat adni. Valóban tettem olyan dolgokat, amelyekkel bizonyos értelemben emléket állítottam magamnak, de ezek a dolgok nem önmagukért voltak valók. Segítettem a Földön az embereknek és a mutánsoknak, anélkül, hogy bármiféle jutalmazást kértem volna. A könyv, amit írtam, azért készült, hogy másokat tájékoztasson, szórakoztasson. Sosem adtam életviteli tanácsokat senkinek, hogy olyan legyen, mint én. Még csak azt sem mondhatnám, hogy büszke vagyok magamra, hogy olyan szeretnék lenni, amilyen vagyok.
Ezzel szemben Tyranis rangokat aggat magára, kitünteti magát, és örömét leli a gyilkolásban. Persze mindezt hiába magyaráznám neki... Pszichopata.
A lökés után reflexből fordulok meg, de a gép ajtaja már be is csukódott. Nem dörömbölök, vagy feszegetem, nyilván hasztalan lenne, különben nem lenne ennyire nyugodt.
-Sajnálom, hogy megint magányos leszel. Sajnálom, hogy nem értjük meg egymást - mondom neki szomorúan, és tenyeremet az üvegre tapasztom. - Húgom.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Szomb. 14 Jan. 2012, 17:38

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao és Tyarnis

- Nem vagyok egyedül és te vagy a logikátlan gondolkozású személy, pedig a kree véred miatt várható lett volna, hogy jobban megérted a dolgokat, de… te túlságosan ember vagy, bátyám.
Még mindig semmi érzelmet nem mutatott. Mikor Zyro az üveghez ért fémes hangot halott a gépben, a háta mögött és az oldalainál. A falból kábelek váltak le, amik villámgyorsan csapódtak a fiúba, a karjaiba, lábaiba, mellkasába, a halántékaira, majd rántották hátra a gép másik falához. A fájdalom igencsak intenzív volt, noha nem tartott túl sokáig, pár pillanat, de ennyi elég volt ahhoz, hogy Zyro körül minden elsötétedjen. A következő pillanatban egy fémcsarnokban állt, annak a közepén, a csarnok üres volt teljesen, azonban a falon végig ajtók látszottak, amik körbevették a fiút. Az ajtók pedig nyitva voltak, volt olyan hely, ahol az űrt lehetett látni Galactus hajójával, a bolygó különböző részei, a város, ahol Zyro is felnőtt teljesen épp állapotban. Egy nagyon modern másik város, egy olyan helyen, amit Zyro még soha sem látott. Más helyszínek, a romváros még épp állapotban. Bármi igazából, amit a fiú csak elképzelni tudott, és olyan helyek is, amiket még elképzelni sem.


_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Hétf. 16 Jan. 2012, 10:43

Már megint ezzel a "logikátlan vagy" szöveggel jön, kezd elég unalmas lenni, hogy csak ezt szajkózza. Még ha igaza is lenne, akkor sem értem, miért állapítja ezt meg percenként, mintha mindig elfelejtené, vagy újra és újra meglepné a dolog. A legtöbb ember a világon logikátlan, mert vannak érzelmei, és az érzelmek nem logikusak, nem intelligens módon alakulnak ki. Anyámnak is vannak érzelmei, pedig kétlem, hogy ő is túl emberi lenne. Ez nem ettől függ, nem ezen múlik, csak ő hiszi ezt. Mert bolond, szegény.
-Hát persze... - Egyezem bele nyugodt hangon, ahogy a gyerekekkel beszélnek a felnőttek. Aztán megérzem a fájdalmat.
Éreztem már hasonlót, de ez még így is messze a legerősebb, legmetszőbb, amit valaha átéltem. Aztán...
Mi ez a hely? Mi a terve velem? Azt hittem meg akar ölni, de... Ez biztosan valamilyen szimuláció, a gépben vagyok, rákötve a kábelekkel valamilyen programra, ami ezt láttatja velem. Vajon akkor tudok beszélni is ezzel a géppel? Ahhoz látnom kéne valamilyen kódot, mint abban a filmben a Kiválasztott.
Fogalmam sincs, mihez kéne kezdenem, végül meglátom a romvárost, még ép állapotában, meglepően felismerhető. Úgy döntök, arrafelé indulok el, hogy megtaláljam az épületet amiben most is vagyok, a szobával, amit a titkos ajtó rejt.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Hétf. 16 Jan. 2012, 11:47

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao

Zyro elindult a romváros irányába, ahogyan belépett az ajtón a mögötte levő csarnok semmivé foszlott és immáron ott volt azon a helyen, amit annak idején Végzettanyájának hívtak. A hely meglehetősen más volt, mint amire a fiú emlékezett. Ezt pajzs védte annak idején, a robotok most is megvoltak, ellenben minden épület tökéletes állapotban volt még.

Zyro egy álomból riadt fel, mintha eddig aludt volna, egy széken ült, nem messze tőle a füstölgő Vérontó, odakint pedig pokoli dübörgést lehetett hallani, erre ébredt fel. A helyzet azonban igen kellemetlennek bizonyult, a fiú nem igazán volt saját maga, ha ránézett a kezére, akkor nem saját magát látta benne, hanem illúzió volt rajta, a gép Thanos külsejét adta rá. Előre nézve egy holokép jelent meg, amin képek jelentek meg arról a helyről, ahonnan a zajokat lehetett hallani, a képeken látta, hogy mindenki ott volt, mindenki, aki a városban élt. A végső csata, amit a Csatabolygón élők vívtak Thanossal és Vérontóval, a szimbionta ebben a pillanatban kászálódott fel füstölögve a fal mellett.
- Thor!
Morogja dühösen Thanos Zyro szájával.
- Élnek, de hogy és miért?

Eközben odakint az ultronok nekiálltak az offenzívának a hősök előtt. Zyro szemei előtt pedig egy parancs villant fel. Győzz az ékkövek nélkül lányom!

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Godlaw / Tao on Pént. 20 Jan. 2012, 12:45

A város új képe egy pillanatra lenyűgöz, a hely mindig csak romként élt bennem, sosem láttam, milyen lehet valójában, de az igazat megvallva egészen... Szép.
Aztán máshol vagyok. Felébredtem a gépből? Nem, ez még mindig a múlt. Ez Vérontó, még él, én pedig... Nem, ez nem én vagyok. Ez a gép Thanos emlékeit vetíti ki. Látom, amit Thanos látott. Nyilván azért csinálta, hogy a lányának átadhassa minden emlékét. Vagy...
Mikor felvillan a parancs, kezdek összezavarodni. Egy parancs a lányának? Ez... Ezek nem csupán az emlékei. Ez egy szimulátor. Egy szimulátor, amivel Tyranis Thanos testébe került, és a legnagyobb ellenségei ellen kellett küzdenie. Így készült fel arra, hogy egy nap majd egyedül legyőzze őket, és bosszút álljon az apja haláláért. A gép most minden bizonnyal azt hiszi, hogy én vagyok Tyranis. Nekem kéne harcolnom? Azt sem tudom pontosan, hogy mire vagyok képes. Megpróbálok felállni, de mintha nem is az én testem lenne, idegennek tűnik minden. Mozgatom a végtagjaimat, körülnézek, megnézem hol vagyok, hogy valami tervet kovácsolhassak. A valóságban Thanos és Vérontó meghaltak. Nekem most nyernem kéne? De mégis hogyan?
Vajon hányszor csinálta végig ezt a szimulációt a húgom?

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam
avatar
Godlaw / Tao
Moderátor

Hozzászólások száma : 2649
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Tyranis on Pént. 20 Jan. 2012, 16:06

2046. október 14. vasárnap – Csatabolygó, Város
Résztvevő: Zyro Tao

Zyro könnyedén tudott felállni, amikor ezzel próbálkozott. Már teljesen övé volt az irányítás, csak akarnia kellett, amit tenni akart, és ment. Így körbe tudott nézni, gépek mindenfelé, Thanos egy vezérlőszékben ült. A kezén pedig, a kezén az aranykesztyű és halovány fénnyel benne a gyémántok. A füstölgő Vérontó ekkor szólalt meg, aki mostanra kelt fel a kesztyűből kicsapódó sugár után, és az ébredő Thanosra pillant.
- AGH, döntsd már el, hogy alszol vagy sem! A jó ég áldjon meg, komám, de komolyan! És… Thor? A szakállas ipse a kalapácsával? Meh, tudtam én, túlélnek ezek mindent… Olyanok, mint a csóóóóótányok, de nem? Én mondom, a legbiztosabb, ha LENYISSZANTOM a fejüket! Thanos, komám… Adj egy kicsit abból az erőből a kesztyűdben, és VÉGZEK az összes idiótával odakint!

A kameráknak hála Zyro látta, hogy odakint mi történik és ezeknek hála elcsíp néhány párbeszédet is.
Kint:

Thor a csatában vihart teremt, ami a repülő ultronokat megzavarja, de még emglepőbb, hogy Thor beteges örömmel kacag miközben az épület felé repül.
- Hé aranyhaj! Minek is örülsz ennyire?
Ordítja Sólyomszem nyilakat lőve a gyalogos robotok szemeibe.
- Hát, nem esett le? - kérdi Logan mészárolva a gépezeteket - Még élünk. Thanos nem uralja a hatalmát.

Először a tripodok zuhannak el, a hősök hatalmas számban irtják őket és jó taktikákkal. Itt még besegít a Kapitány mindenfelé repülő pajzsa és Skullfire lánca. A tripodok egyszerűen összetörnek, az ellenség első sora elbukott.
A gyalogos erőket főleg, Tobi, Skurge, Einar, Laaksonen, Logan és Sólyomszem támadta gyors átrohanásokkal, de Halla tűzfalaival könnyedén megfeleződtek a robotok.
Az égen Nova száguldozik, akit Thena védelmez mellette repülve miközben Amora átkaitól és a hihetetlen pokoli időjárástól a gépek egyre zavarosabban repülnek össze és vissza. Könnyű célpontok Thena kardjának és a nova lézerének.
Az épület elé először Tao érkezik, akit a tank Ultronok pusztító lézer sora fogad, mögötte landol Thor nem sokkal.


Bent:
Vérontó továbbra is figyelt, hogy Thanos mit tesz, az utolsó néhány mozzanat, amikor Zyro még nem teljesen ura önmagának, a titán zavartan próbálja felszabadítani az erőt és a kamerák szerint páran már az utolsó ultron sorral küszködnek. A titán a halványan világító kesztyűt nézi és nem érti mi történik; ekkor jut eszébe, amit az anyja mesélt, ezért voltak képesek végül győzni, mert a Végtelen gyémántok nem működtek tovább teljesen, vagy egyáltalán. Ez még emlék volt valóban. Itt ami következett, még tudta Zyro, Thanos átadott némi erőt Vérontónak, hogy feltartsa a kintieket, de kevés volt, pillanatokon belül Thor be fogja törni azt a kaput és bejön egy hatalmas fejszével és párbajra hívja őt.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1553
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Romváros

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Vissza az elejére




 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.