Éden

4 / 12 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10, 11, 12  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Éden

Témanyitás by Tyranis on Szomb. 27 Május 2017, 00:44




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Tyra Rel Brahe - Törpilla
Örökkévaló/kree hibrid, szuperzseni, számítógépszintű logikával, SHIELD gyakornok


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia és Syn Lora Black


~ Celeste, a Sosemérző ~
Celeste számára nem igen telt túl izgalmasan az elmúlt két hét. Megtapasztalta, hogy a korábbi képessége, hogy nem szükséges táplálkoznia most mit sem ért, kénytelen volt vért inni. Továbbra is úgy tartotta, hogy felesleges időpazarlás és közel sem optimális mindez. Egyszer feltérképezte a helyet ahol volt, de tovább már nem volt minderre szüksége, pontosan tudta, hogy mi merre van és mit hol talál. Ő maga nem kereste a többieket és nem is állt szóba senkivel, mindezzel is úgy volt, hogy nem optimális és túl sok időt venne el tőle a fontosabb dolgoktól. Egyszerű, főleg laborosoknak való ruhákat ért, felszerelést, amivel berendezhetett egy kisebb labort önmaga számára. Nehezítette a munkáját, hogy nem fért hozzá az internethez és nem kérhetett le rögtön adatokat és kereshetett információkat. Elsőként, ha tudott, akkor olyan műszereket, könyveket és tabletre tölthető anyagokat kért a laborokból és a könyvtártól, ami anatómiával, fiziológiával volt kapcsolatos, mert fel akarta mérni, hogy milyen a vámpírság, milyen kémiai reakciók zajlanak egy ilyen testben, hogyan fordítható vissza. Logikusnak látta, hogy előbb vagy utóbb le fogják állítani, így mindezzel párhuzamosan, vagy már utána egy másik feladatnak is neki szándékozott állni, amiben az innen való kijutást célozta meg elsőként. Próbált az adatok között teleport, vagy tértechnológiát kutatni, hogy létezett-e ilyen, hogy anyagot, vagy élő személyt az egyik helyről a másikra teleportálni. Így az volt a terve, hogy készít egy teleporteszközt, amivel innen bárhova eljuthat a világon. Ha még ebben a világban nem létezett minderre technológia, akkor nekilátott annak, hogy matematikai és fizikai egyenleteket dolgozzon ki – valószínűleg a két hét igencsak kevéske mindehhez még az ő zsenialitásával együtt is. Mivel már ez is sokáig tart, így ezt csinálta éjjel és nappal is, csak akkor hagyta abba, ha éppen táplálkoznia, vagy esetleg pihennie kellett. A minden reggel elhangzott agymosást igyekezett kizárni, úgyis pontosan tudta, hogy miről szól. Ha már létezett a technológia, akkor próbálta újraalkotni mindazt. Aznap, amikor hívták őket a két hét elteltével, akkor egy sportcipőben, vászonnadrágban, pólóban, azokon egy laborosköpenyben jelent meg a tabletjével együtt és mivel Jubliee még nem volt itt, így leült az egyik asztalhoz és tovább folytatta a valószínűleg mostanra már sok száz oldalas számításait.

felszerelés:
– [url=https://science.sydneyestore.com.au/persistent/catalogue_images/products/Coats-Laboratory_Coat-Science-woman-fullbody.jpg]öltözet[/img]
- tablet


template nélkül:
~ Celeste, a Sosemérző ~
Celeste számára nem igen telt túl izgalmasan az elmúlt két hét. Megtapasztalta, hogy a korábbi képessége, hogy nem szükséges táplálkoznia most mit sem ért, kénytelen volt vért inni. Továbbra is úgy tartotta, hogy felesleges időpazarlás és közel sem optimális mindez. Egyszer feltérképezte a helyet ahol volt, de tovább már nem volt minderre szüksége, pontosan tudta, hogy mi merre van és mit hol talál. Ő maga nem kereste a többieket és nem is állt szóba senkivel, mindezzel is úgy volt, hogy nem optimális és túl sok időt venne el tőle a fontosabb dolgoktól. Egyszerű, főleg laborosoknak való ruhákat ért, felszerelést, amivel berendezhetett egy kisebb labort önmaga számára. Nehezítette a munkáját, hogy nem fért hozzá az internethez és nem kérhetett le rögtön adatokat és kereshetett információkat. Elsőként, ha tudott, akkor olyan műszereket, könyveket és tabletre tölthető anyagokat kért a laborokból és a könyvtártól, ami anatómiával, fiziológiával volt kapcsolatos, mert fel akarta mérni, hogy milyen a vámpírság, milyen kémiai reakciók zajlanak egy ilyen testben, hogyan fordítható vissza. Logikusnak látta, hogy előbb vagy utóbb le fogják állítani, így mindezzel párhuzamosan, vagy már utána egy másik feladatnak is neki szándékozott állni, amiben az innen való kijutást célozta meg elsőként. Próbált az adatok között teleport, vagy tértechnológiát kutatni, hogy létezett-e ilyen, hogy anyagot, vagy élő személyt az egyik helyről a másikra teleportálni. Így az volt a terve, hogy készít egy teleporteszközt, amivel innen bárhova eljuthat a világon. Ha még ebben a világban nem létezett minderre technológia, akkor nekilátott annak, hogy matematikai és fizikai egyenleteket dolgozzon ki – valószínűleg a két hét igencsak kevéske mindehhez még az ő zsenialitásával együtt is. Mivel már ez is sokáig tart, így ezt csinálta éjjel és nappal is, csak akkor hagyta abba, ha éppen táplálkoznia, vagy esetleg pihennie kellett. A minden reggel elhangzott agymosást igyekezett kizárni, úgyis pontosan tudta, hogy miről szól. Ha már létezett a technológia, akkor próbálta újraalkotni mindazt. Aznap, amikor hívták őket a két hét elteltével, akkor egy sportcipőben, vászonnadrágban, pólóban, azokon egy laborosköpenyben jelent meg a tabletjével együtt és mivel Jubliee még nem volt itt, így leült az egyik asztalhoz és tovább folytatta a valószínűleg mostanra már sok száz oldalas számításait.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1542
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Phobia on Szomb. 27 Május 2017, 20:06

Damien

Eddigi életemben ez volt a legjobb két hét, mondjuk az is igaz, hogy csak két hete "születtem". Nem tudom, ki lehetett az a gyengébbik fél, ki lehettem én, vagy hogy miféle kapcsolat állt közöttünk, de ez a legkevésbé se érdekel. Itt, az Édenben, a vámpírok között elég jól élek, a két hét alatt nem sok dologra volt panaszom. A vér egyszerűen isteni, a kérhető dolgok listája kielégítő, bár fegyvert még nem kérhetek, azonban egy eléggé megfelelő ruházatot igényeltem. Barna felsőruházat, amire belül rózsaszín, kívül fehér színű toppot húztam, alul pedig barna nadrágot. A színválasztás elsőnek engem is meglepett, de valamiért tetszenek ezek a színek, valamint kezdek hozzászokni a testem neméhez. Végtére is nem olyan rossz nőnek lenni sőt, miután jobban végignéztem magamon(ami tükör nélkül pokolian nehéz), rájöttem miként ölhettem anno könnyen. Fiatal, ártatlan, törékeny kislánynak látszom, aki így egyszerűen csapdába csalhatta az áldozatait.
A két hét alatt lényegében csak járkáltam, körbenéztem, párszor lejártam az edzőterembe(a többiek megfigyelése céljából edzettem, de semmire se jutottam), bár ezen kívül sokat nem tudtam tenni. Olvasni nemigen volt kedvem, ahogy tévézni se, a "barátkozás" pedig lehetetlen. A legtöbbjük gyanús, fura, valamint rühellem őket; összesen Malik volt az egyetlen esélyes, de pár visszautasítás után felhagytam a kutyával való szövetkezéssel.
Az üzenet szerint mindenkinek az étkezőbe kell mennie, ahol aztán Jubilee fog eligazítani. Odaérve azonban csak a többieket látom, Jubi sehol sincs. Várakozni kell, amit én egy asztalra ülve, keresztbetett lábakkal teszek meg.

Öltözék:

_________________
avatar
Phobia
Kalandmester

Hozzászólások száma : 349
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2016. Aug. 29.
Tartózkodási hely : Somewhere in the middle of nowhere

Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Főkarakter

https://m.youtube.com/watch?v=1Clvj81QmTA

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Ványa on Szomb. 27 Május 2017, 20:08

Malik


Már két hete rohad ebben a földalatti üregben, amit az itt élő emberkorcsok Édennek hívnak, Malik azonban kicsit se tartja ezt a helyet annyira kellemesnek. Az egész egyszerűen borzalmas, de nem is a hely, hanem a bezártság a szörnyű. Malik állat, a szabad ég alatt van a helye, az erdőben, a végtelen prérin, vagy legalább a betondzsungelben. Hála a számtalan állati ösztönének és tudásának, bárhol elélne, de nem idebent. Nem bezárva, távol mindentől. Ha a Mester nem tiltotta volna meg, már rég átvágta volna magát mindenkin a kijárat felé rohamozva.
A két hét alatt az egyetlen nyugodt helyen tartózkodott, a növények között. Nem olyan, mint odakinn, de legalább egy kis időre elfeledhette azt, hogy hol is van(ami a zavaró emberkorcsok jelenléte miatt egyre nehezebb).
Az üzenet megkapása után az étkező felé veszi az irányt, ahol a többi falkatársa található, de a pörgős emberkorcs egyenlőre sehol sincs. Malik ezért kénytelen várakozni, ami nem éppen kellemes dolog.

Ruházat:
Barna kabát, farmernadrág. Cipő nincs

_________________
"You tearing us, you tearing us,
You breaking us, you breaking us,
You killing us, killing us
You saving us, you saving us."
avatar
Ványa
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 83
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2017. Mar. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Sakura on Vas. 28 Május 2017, 12:56


>> Luna, az Éji Angyal /Sakura/
>> Játékos társak: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
Felszerelés/egyéb:
-


Nem mondanám, hogy olyan unalmas lett volna a két hetem. Unatkozni nem hagytam magamat de produktívnak még csúfolni se lehetett az biztos. Nem nagyon mentem ki a szobából, nem akartam rögtön belefutni már is másokba. Inkább akartam magamnak kis alacsonyabb lélekszámot magam körül egy ideig még legalább és egyébként is Lilithel osztottuk a szobát meg egymással így volt akivel tudtam beszélgetni is amikor ő is hangulatba volt dumálni vagy társasozni. A felvetésére hamar rábólintottam, hogy persze hívjuk Jubilee-t is. Egyrészt csak ketten társasozni hamar unalmas lenne és Jubinak a szájába se alszik meg a tej szóval garantált buliság lenne, meg kérdezni is akartam tőle sok mindent. Például filmes listákat, a könyvek annyira nem inkább a képregény lehetőségek érdekeltek és ha mondott pár toplistásat akkor azokat be is hozattam már magamnak utána, ha már volt hatalmas tévé meg minden, és akkor már persze a konzol játékokról se feledkeztem meg és abból is jöhettek az akció, kaland játékok bőven! Ha tudott hozzánk csatlakozni akkor ezekről kérdeztem is tőle, hogy miket javasol, de nem csak ennyit kérdeztem meg mert más dolgok is érdekeltek. Például, hogy ő is így lett-e vámpír mint mi, meg hogy mióta az, a többi vámpírról idelent, még is milyenek lesznek az oktatók és a többi. Lilithnek is voltak kérdéseim emelett, tükörkép nélkül nehéz volt bármit is megnézni és az arcomon volt valami ami zavart, a baloldalán meg az, hogy a hátamra nem láttam rá és, hogy elvileg szárnyaimnak kéne lennie így nem tehettem róla mint hogy megkérjem, hogy mondja már meg, hogy van-e valami fura a hátammal. Nem tudtam, hogy miért ne lennének szárnyaim ha már a mester azt mondta, hogy van. Remélem, hogy nem elvesztettem őket valahogy.
Az első napnak a sokkjától végül megszabadulva azért csak megeredt a nyelvem nekem is, mondhatni megtaláltam a hangomat és a napjaim meg arra degralálódtak le az első hétben, hogy a tévé előtt ültem amin vagy egy játék ment vagy egy film amikor volt rá alkalom. Legjobban persze akkor merültem bele ezekbe amikor Lilith nem volt a szobában mert elment valamerre vagy épp mással volt elfoglalva. Vért is a harmadik vagy a negyedik nap öntöttem ki egy pohárba amikor épp edzeni volt, szívószálat bele a pohárba ültem le a tévé elé játszani és a közben ittam azt meg. Elvonni a figyelmemet róla talán, hogy mit is iszom épp meg az időválasztás is olyan volt, hogy Lilith se meg úgy senki se legyen a szobába épp. Nem mintha bárki is jött volna be oda vagy tudott volna és szobatársamnak meg nem tűnt bejövősnek a gondolata se az egész vérivásnak így végképp nem akartam, hogy lásson közben. Kicsit rossz érzés volt de semmi másnak nem volt íze se, ennek meg nem csak hogy volt de finom is.
Nem mintha ki mentem volna a szobánkból de a folytonos ismételgetése a mesternek ,hogy hova nem lehet menni zavaró volt. Megértem én elsőre is, hogy mi merre hány méter, nem kell naponta elmondani. Zavart de hát nem mintha sok mindent lehetne tenni ezzel kapcsolatban. Az elmúlt két hét utolsó pár napját már kártya vár építéssel töltöttem mert már annyira nem volt kedvem a következő filmhez vagy bármihez így sok kártya és némi ragasztó társaságában vagy három napig azt építettem amíg a szoba egyik sarkát csak az lepte be jól az én magasságomig. A tükörkép hiányához nem igazán tudtam hozzá szokni így mikor végre ki is kellett mennünk az étkezőbe a hívásra az öltözék is egy szürke póló, farmer, edzőcipő meg egy vékony kapucnis pulcsi lett.
És így mentem én is Lilithel az étkezőbe, nagyából csak követtem őt mert vele ellentétben én nem mentem felfedező útra ki, mert most, érted. Itt leszünk egy darabig aztán kétlem, hogy olyan sok hely lenne itt amit annyira fellehetne fedezni. Az étkező persze üres és csak mi vagyunk itt, mindenki máshol leülve már jól kezdődik. Persze én se kerestem a kapcsolatot velük. Leülök én is az asztalhoz ahol Lilith és elnyúlok rajta. Máh, mi aztán jó kontrasztosak vagyunk, az ő elegáns ruhájához képest én úgy festek mint akit kiengedtek a játszótérre de kettőkor ebéd...

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1298
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Shadow on Hétf. 29 Május 2017, 00:49

Morgana, at Árny Szülöttje

Némi fetrengés után , az első napom úgy telt, ahogy telt. Hát hogy is mondjam.. nem kimondottan aktívan, csak döglöttem és merengtem sokmindenen, de most mit is tettem volna? Na mindegy.. elkezdtem nézegetni a szobám cuccait, keresgélni valamit ami leköt valamennyire, így a konzolnál jukadtam ki, s ha már úgy is úgy fest, hogy autókkal foglalkozhattam hajdan és ezekhez értek, hát neki álltam játszogatni ilyen játékokkal.
Nem tudom mennyi ideig is kötött le, mert kissé belefeledkeztem, majd az ott lévő előadók zenéit hallgatva a konyhában kezdtem el jobban kutakodni.. kóstolgatni a dolgokat, amiknek egyforma íze volt.. azaz semmi. Ez némileg zavart, hogy hát mostantól semminek sincs íze, de akkor meg minek is ehetünk. Jó ártani nem árt, de nincs mit élvezni rajta. Ennek ellenére valahogy nem akart olyan könnyen rávinni a vérre az enyhe éhség, tehát egy kicsit trükközni kellett ezen a téren, hogyne legyen annyira... annyira nem is tudom... furcsa a vér ivás.
Ezután jött a nehezebb kérdés még, hogy milyen ruházat is kéne nekem. Nem nagyon volt öttletem, így elsőre praktikusabb ruha darabokat kértem, mint amilyennek a laza felsőket és nadrágokat láttam elsőre jobbnak egyszerű lábbelivel. De utána jöttek az érdekesebb felsők, szoknyák és bakancsok. Ennek már praktikussági okai voltak, hiszen külsőm azért eléggé igénybe vette a könnyed ruhadarabokat. De azért az alapok is jók voltak, ha egyszer teljesen képes lennék elrejteni a külsőmet, s emberként kinézni teljesen.
Végül egyenlőre benti ruházatnak úgy döntöttem jó lesz egy top, és egy rövidnadrág, d mikor kimozdultam, akkor inkább egy térdig érő szoknya és hosszú száras bakancs volt rajtam a top mellett kiegészítve ujjatlan kesztyűkkel és egy nyakörvvel. Így fedeztem fel az Édent már amit lehetett, mert Mester nem tiltotta. Hamar feltaláltam magam benne és valahogy az is iderült, hogy túl sok pontján nem igazán leszek a későbbiekben, ha csak nem célirányosan megyek oda, majd lépek is le onnan, mikor megvan amit akartam.
Egyik ilyen portyámnál akadtam rá Cain-re aki épp edzett. Nem akartam zavarni, csak figyeltem egy kicsit az ajtó rejtekéből, majd tovább mentem az étkezőbe akkor, hogy megnézzem a többi idősebb Testvérem mit csinál, de inkább visszamentem a szobámba, mert csak megéheztem tőle, hogy láttam, hogy jóízűen falatoznak. A hűtőhöz mentem, kivettem egy tasak vért, majd a számhoz közelítettem, de nem jutott el addig... visszadobtam a hűtőbe és inkább leültem játszani, azonban az éhség gyötört, s ez a jelenet egy párszor elismétlődött. Eljutottam arra a pontra, hogy fogtam egy tasakot és áttöltöttem egy kulacsba, majd lerakva az ágyam mellé elkezdtem játszani. Egy idő után azon kaptam magam, hogy nem tudom hányadszorra emelem fel a kulacsot, de az már üres. Újra töltöttem és úgy ittam a vért, bár nem estem túlzásokba. talán a harmadik vagy negyedik napon indultam meg ismét, de most a top mellett rövid nadrágban, edző cipőben, s ahogy leértem az edzőteremben Cain ismét ott volt. Egy ideig csak figyeltem, hogy mit csinál, majd közelebb mentem hozzá köszönve neki. Furcsa volt, mert egy kis beszélgetés alakult ki, bár nem sok mindenről, hiszen nem tudtunk sokmindent magunkról se. Nem is tudom, hogy mennyire untattam, és igazából túl sok témánk se volt. Mi is lett volna? mennyire akarunk vagy nem itt lenni? ezt a kérdést fel se mertem volna tenni, nem hogy elsőre, sokadjára se. Úgy se lett volna más válasz mindenki előtt, hogy minden szép minden jó, s igazából mert nem akartam bajt nekem se lett volna más válaszom. De tényleg itt akartam lenni? Mindegy...
Edzettem mellette, azt nem mondom, hogy minden nap, mert ez nem lett volna igaz, de jól esett egy pár szót váltani valakivel, mert a többiek nem igazán bújtak elő, talán néha Dami bukkant fel, de beszélgető partnernek inkább a kissé keveset beszélő Cain stabilabbnak tűnt.
Talán egyszer kétszer megemlítettem Cain-nek, hogy kicsit az idegeimre megy, ahogy a Mester minden nap közli hova nem mehetünk, mintha hülyék lennénk, hogy nem értjük meg egyszeri elmondásra, de ez is csak olyan csendes említés szinten, semmi több, semmi jobban kifejtés, vagy bármi, csak na, tényleg nagyon untam eme minden reggeli ébresztőt. Elhiszem, hogy fontos, de most na... Eme edzések mellett néha-néha bementem a könyvtárba, kerestem könyveket ami autókkal foglalkozott, majd visszamentem a szobámba olvasgatni, játszani, pihenni, táplálkozni.
A második hét végén jött egy változás a napi dolgokban, mer Mester az étkezőbe parancsolt minket. Nem tettem nagyon mást, mint top fölé húztam egy lenge ujjatlan felsőt, egy kb lábszár középig érő bő nadrágot, ujjatlan kesztyűket, edzőcipőt, majd bőr nyakörvem megigazítva egy kulacs vérrel lebaktattam az étkezőbe. Sétálás közben a vérrel teli kulacsot besüllyesztem a nadrágom egyik zsebébe, még mielőtt elérném az étkezőt. Valahogy azt vártam, hogy Jubi ott lesz lelkesen hadarásba kezdve, de csak a többiek fogadtak.
Eléggé szétszórva ültek, így csak a falnak dőlök, s felteszem a nagy kérdést:
-Amíg várunk, addig ötlet, hogy miért kellett összegyűlnünk itt? – pillantottam végig a többieken, bár választ nagyon nem vártam, legalábbis olyat, hogy valamelyikünk tud is valamit.

Ruházat:
avatar
Shadow
3. szint - 8 kredit

Hozzászólások száma : 246
Hozzászólások régi : 950
Korábbi szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Aktuális szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Join date : 2011. Aug. 19.
Tartózkodási hely : Pokol

Karakteradatok
Főkarakter: Amara
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Ultimate Guru on Hétf. 29 Május 2017, 11:17

Öt perce tart az első eligazítás.

Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).

Jubilee, most is, mint legutóbb, sietve, kissé késve esik be a kistársalgóba – ha lélegezne, most valószínűleg még lihegne is.

– Sziasztok! Uhh, bocsi, először azt hittem, a központi társalgóba kell menni, aztán rossz liftbe szálltam, kicsit el is tévedtem… Na mindegy, mivel amúgy sem kedveltek különösebben, az eddiginél sokkal rosszabb véleménnyel már úgysem lehettek rólam, nem igaz? Heh…

A lány megpróbál mosolyt erőltetni az arcára, ám ezúttal nem sikerül. Megköszörüli a torkát, majd folytatja.

– Elnézést, ezt most igazán nem kéne, hiszen ünnepélyes pillanat ez. A Mester döntése értelmében immár nem vagytok Újszülöttek, és beléptetek a Gyermekkorba! Gratulálok, gratulálok! Két hétig figyelt titeket, és már elég jól kiismertétek itt magatokat, az új testeteket is elfogadtátok, túl vagytok az első vérivásokon… Gyermekként pedig megkezdhetitek a tanulást! Ez a mostani az első eligazításotok – vagy nevezhetitek „órának” is, de az elég iskolásan hangzik… Látjátok, a Mester nem akarta, hogy bárki is zavarjon titeket, ezért kiürítette a kistársalgót csakis a ti kedvetekért. Új név, két hét után Gyermekkor, családunk legképzettebb Tanítóitól tanulhattok… Bizonyára dagad a melletek a büszkeségtől, amiért ilyen kitüntetett figyelmet kaptok!

Ekkor a távolból kényelmes tempóban közeledő léptek zaja hallatszik a kis csapat felé az egyik folyosóról. Jubilee elmosolyodik.

– Ah, végre, az első eligazításotokat tartó Tanító! Bármennyire hihetetlen, ő még nálam is késősebb típus… Na persze ettől még minden tiszteletem az övé, bámulatos, milyen gyorsasággal vált Tanítóvá és családunk egyik leghasznosabb tagjává! Ahogy nektek, a Mester neki is maga választott nevet: ő Castor, a Fémek Ura.

Épp erre a végszóra lép be a terembe egy jól fésült, körszakállas, jóképűnek mondható férfi, aki persze, mint minden vámpír, maga is holtsápadt és átható tekintetű. A ruházata elegáns, nagyon is: öltöny, nyakkendő, szépen vasalt ing, bőrcipők… egyik kezében pedig whiskysüveg, ami azonban vérrel van megtöltve.



Jubilee majd’ kiugrik a bőréből Castor láttán, de a férfi lenyugtatja.

– Jól van, Jubi, jól van, nyugalom. Ne tegyünk úgy, mintha nem találkoztunk volna már kismilliószor. Hajh… Na, ők lennének azok?

Castor láthatóan nincs oda a „megtisztelő” feladatért, ez hallatszik a hangján, miközben nagyot kortyol a vérrel teli üvegéből.

– Igen, Castor, ők, egytől egyig! Cassandra, Cain, Damien, Malik, Lillith, Luna, Celeste és Morgana, immár mind Gyermekekként. Nos, akkor… én magatokra is hagylak titeket. Jó tanulást!

Ezzel Jubilee vidáman integet egyet, majd távozik a kistársalgóból.

Castor unottan néz végig a társaságon, és ugyan a legtöbbüknek, különösen Cassandrának és Cainnek furcsa, déjà vu érzése lehet a férfit nézve, továbbra sem férnek hozzá semmilyen emlékükhöz vele kapcsolatban sem ők, sem mások – sőt, róla gyakorlatilag mindenféle egyéb információt is blokkoltak a kis csapat fejében, így még az sem ugorhat be senkinek, ha esetleg olvastak vagy láttak róla valamit bármikor is.

– Oké, essünk túl rajta, hogy utána folytathassam rém izgalmas munkámat… Jómagam egy kicsit fajunk történelméről fogok mesélni nektek, majd a legalapvetőbb fizikai tulajdonságainkról tartok rövid előadást, hogy minden ilyesmivel képben legyetek, és nehogy akaratotokon kívül ártsatok magatoknak vagy testvéreiteknek. Izgi, mi? Ha elöljáróban lenne kérdés… akkor se fárasszatok velük, mert csak szeretném letudni ezt az egészet.

Majd ismét nagyot húz az üvegéből.

_________________
avatar
Ultimate Guru
Moderátor

Hozzászólások száma : 3027
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 33
Tartózkodási hely : Berlin

Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter

kvadam@hotmail.hu

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 29 Május 2017, 21:16




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Stephanie Lyesmith - Tűzvirág
Különítmény tag; Hawkeye, not Hawkguy, SHIELD ügynök


Játékostárs(ak) neve: Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~
Csak megvontam a vállamat Morgana szavaira. Most mondjam, hogy jellemző? Leginkább ez jutott eszembe arra, hogy mennyire béna Jubliee. Szerintem még a saját haláláról, vagy feltámadásáról is elkésett, nem csak ezekről, amiket említ és mi is megéltünk. Annyi bizonyos volt, hogy még mindig be van durcizva azért, mert leszólták, nem mintha nem érdemelte volna meg. De nem az én dolgom, hogy ápolgassam a lelki világát szerencsére, inkább rohanjon a Mesterhez és sírja ki neki a lelkét, hogy juj de gonoszak vagyunk és utáljuk őt. Aha persze, elfogadtuk… ezek szerint mégsem figyel, vagy megint hazudik. Jah, csakis… inkább engedjenek el minket innen a fenébe, akkor örülnék a legjobban. Bla,bla, bla… már nem is figyeltem arra, amit mondott, inkább a léptek zajára kaptam fel a fejem és néztem unottan az étkező bejárata felé, ahol hamarosan egy férfi lépett be. Ahogy megláttam az első benyomásom az volt, hogy micsoda egy felfuvalkodott hólyaggal van dolgunk már a megjelenése alapján. Szerencsére Jubliee távozott is, hasonló unalommal és megvetéssel néztem végig rajta ismét, ahogyan ő is rajtunk, és ekkor valamit éreztem, mintha láttam volna és ismerném őt.
- Ismerjük egymást? – kérdeztem.
- Találkoztunk korábban?- érdeklődött.
Kérdeztem velem tökéletesen egyszerre Cain. Még egy pont, ezek szerint a felvetése is igaz lehet, amiről az elmúlt két hétben beszéltünk. Miért kell erről előadás, kétlem, hogy bárkit érdekelne és a fazon… Castor sem akar itt lenni. Nyugodtan lehetne máshogyan is és nem rabolnánk egymás dögunalmas idejét.
- Bőven elég, ha leírja egy papírra, vagy odaadja tableten az anyagot, szerintem… és láthatóan kölcsönösen nem vagyunk egymásra kíváncsiak szivi – mondtam.
Bár volt egy olyan érzésem, hogy nem fogjuk megúszni már csak azért sem, mert kizártnak tartom, hogy a két véglény tudna olvasni…

felszerelés:


template nélkül:
~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~
Csak megvontam a vállamat Morgana szavaira. Most mondjam, hogy jellemző? Leginkább ez jutott eszembe arra, hogy mennyire béna Jubliee. Szerintem még a saját haláláról, vagy feltámadásáról is elkésett, nem csak ezekről, amiket említ és mi is megéltünk. Annyi bizonyos volt, hogy még mindig be van durcizva azért, mert leszólták, nem mintha nem érdemelte volna meg. De nem az én dolgom, hogy ápolgassam a lelki világát szerencsére, inkább rohanjon a Mesterhez és sírja ki neki a lelkét, hogy juj de gonoszak vagyunk és utáljuk őt. Aha persze, elfogadtuk… ezek szerint mégsem figyel, vagy megint hazudik. Jah, csakis… inkább engedjenek el minket innen a fenébe, akkor örülnék a legjobban. Bla,bla, bla… már nem is figyeltem arra, amit mondott, inkább a léptek zajára kaptam fel a fejem és néztem unottan az étkező bejárata felé, ahol hamarosan egy férfi lépett be. Ahogy megláttam az első benyomásom az volt, hogy micsoda egy felfuvalkodott hólyaggal van dolgunk már a megjelenése alapján. Szerencsére Jubliee távozott is, hasonló unalommal és megvetéssel néztem végig rajta ismét, ahogyan ő is rajtunk, és ekkor valamit éreztem, mintha láttam volna és ismerném őt.
- Ismerjük egymást? – kérdeztem.
- Találkoztunk korábban?- érdeklődött.
Kérdeztem velem tökéletesen egyszerre Cain. Még egy pont, ezek szerint a felvetése is igaz lehet, amiről az elmúlt két hétben beszéltünk. Miért kell erről előadás, kétlem, hogy bárkit érdekelne és a fazon… Castor sem akar itt lenni. Nyugodtan lehetne máshogyan is és nem rabolnánk egymás dögunalmas idejét.
- Bőven elég, ha leírja egy papírra, vagy odaadja tableten az anyagot, szerintem… és láthatóan kölcsönösen nem vagyunk egymásra kíváncsiak szivi – mondtam.
Bár volt egy olyan érzésem, hogy nem fogjuk megúszni már csak azért sem, mert kizártnak tartom, hogy a két véglény tudna olvasni…






Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Jonathan Miller - Black Jack
Különítmény tag, USAF főhadnagy, SHIELD ügynök


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Cain, a Hódító ~
A kérdésre megrázta a fejét, nem tudta, bár a tanulás lett volna az ötlete, hiszen azt ígérték nekik, hogy az fog következni. Cain már szinte meg sem lepődött azon, hogy Jubliee megint elkésett, a lány siránkozására pedig nem szólt semmit, csak némileg unalmasnak találta, mintha mindennek körülötte kellett volna forognia. Végül csak megerőltette magát, mert azért némileg sajnálta is a lányt, hogy ennyire rosszul érzi magát még mindig Morgana korábbi letolása miatt.
- Mindenkivel előfordul Ms. Lee, ne aggódjon emiatt – mondta.
Az legalább hamar kiderült a számára is, hogy miért vannak most itt, valóban jól tippelte, hogy a tanulmányaikat kezdik meg, bár lényegében mindent tudtak, hacsak nem arról fognak tanulni, hogy milyen vámpírnak lenni. Közben késve ugyan, de megérkezett a tanító is. Ha szólnak előre, hogy dresscode is van, akkor jobban felöltözik. Valamiért az benne volt és rémlett neki, hogy ne nagyon öltözzenek rosszabbul, mint az oktató. Most pedig nos… ez nem volt elmondható, hogy bárki is túlöltözött lett volna jelen pillanatban. A férfi láthatóan nem is akart itt lenni, mondjuk ez valószínűleg a többségre is igaz volt, legalább is így gondolta volna Cain. Ahogyan a fickó végigmérte őket, hirtelen egy ismerős érzés kerítette hatalmába és akaratlanul is kibukott belőle Cass-el egy időben a kérdés.
- Ismerjük egymást? – kérdezte Cass.
- Találkoztunk korábban?- érdeklődött.
Néhány pillanatra a lányra nézett, majd vissza a férfira. Nem igazán tudta, hogy fog-e felelni a férfi nekik, vagy sem, de annyi bizonyos, hogy a másik hozzáállása miatt kezdte magát némileg kényelmetlenül érezni, hogy nem akart itt lenni a tanító és igazából tanítani sem nagyon. Cass szavaira az arcát a kezébe temette és megcsóválta a fejét.
- Miért kell mindig ezt csinálnia? - morogta maga elé.

felszerelés:
– képességblokkoló
- ruházat: sportcipő, farmer, póló


template nélkül:
~ Cain, a Hódító ~
A kérdésre megrázta a fejét, nem tudta, bár a tanulás lett volna az ötlete, hiszen azt ígérték nekik, hogy az fog következni. Cain már szinte meg sem lepődött azon, hogy Jubliee megint elkésett, a lány siránkozására pedig nem szólt semmit, csak némileg unalmasnak találta, mintha mindennek körülötte kellett volna forognia. Végül csak megerőltette magát, mert azért némileg sajnálta is a lányt, hogy ennyire rosszul érzi magát még mindig Morgana korábbi letolása miatt.
- Mindenkivel előfordul Ms. Lee, ne aggódjon emiatt – mondta.
Az legalább hamar kiderült a számára is, hogy miért vannak most itt, valóban jól tippelte, hogy a tanulmányaikat kezdik meg, bár lényegében mindent tudtak, hacsak nem arról fognak tanulni, hogy milyen vámpírnak lenni. Közben késve ugyan, de megérkezett a tanító is. Ha szólnak előre, hogy dresscode is van, akkor jobban felöltözik. Valamiért az benne volt és rémlett neki, hogy ne nagyon öltözzenek rosszabbul, mint az oktató. Most pedig nos… ez nem volt elmondható, hogy bárki is túlöltözött lett volna jelen pillanatban. A férfi láthatóan nem is akart itt lenni, mondjuk ez valószínűleg a többségre is igaz volt, legalább is így gondolta volna Cain. Ahogyan a fickó végigmérte őket, hirtelen egy ismerős érzés kerítette hatalmába és akaratlanul is kibukott belőle Cass-el egy időben a kérdés.
- Ismerjük egymást? – kérdezte Cass.
- Találkoztunk korábban?- érdeklődött.
Néhány pillanatra a lányra nézett, majd vissza a férfira. Nem igazán tudta, hogy fog-e felelni a férfi nekik, vagy sem, de annyi bizonyos, hogy a másik hozzáállása miatt kezdte magát némileg kényelmetlenül érezni, hogy nem akart itt lenni a tanító és igazából tanítani sem nagyon. Cass szavaira az arcát a kezébe temette és megcsóválta a fejét.
- Miért kell mindig ezt csinálnia? - morogta maga elé.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13745
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Meadow Kerr-Osborne on Hétf. 29 Május 2017, 21:16




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Meadow Kerr-Osborne – Vörös özvegy
SHIELD gyakornok, katonai hírszerző ügynök


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Lilith nem is figyelt arra, hogy Morgana feltett volna bármilyen kérdést is, inkább csak fogta és felhúzta a lábait a székre és átölelte magához. Mondjuk nem tudta, hogy miért jó mindez, de már látta másoktól is. Azt tudta, hogy eléggé védekező mozdulatok azok, amiket tett, de számára nem voltak lényegesek. Rezignáltan nézett fel a megérkező Jubliee-ra, nem igazán értette, hogy miért mondta azt, amit, hiszen ő és Luna többször is hívták játszani, az pedig nem az utálat része. Nem mintha képes lett volna utálatot érezni. Mint mindenki teljesen semleges volt a számára. Ő maga úgy osztályozta a többieket, hogy kiknek milyen arcot mutatna, mit játszana meg. Noha a Mester azt mondta, hogy nem szükséges, ő maga úgy vélte, hogy de igen, mert különben eléggé sok furcsállást és effélét lát másokon. Így egyszerűbb, hogy továbbra is megjátssza magát, azzal legalább úgysem sért, vagy bánt meg senkit. Azt pedig meglehetően könnyedén tudta, szinte zsigerből már, hogy kinek mit kell alakítania, hogy a másik jól reagáljon rá. Úgy tűnt, hogy a tanulás elkezdése miatt érkeztek, már nem számítottak újszülöttnek sem. Vajon a Mester tudta, hogy még mindig nem békélt meg, esetleg más sem? Mindegy, elhessegette a gondolatot és a léptek felé nézett, azaz az ajtóra. Pillanatokkal később egy férfi lépett be rajta. Mivel érzései nem voltak, így nem igen voltak férfiideáljai is, de úgy vélte, hogy a belépő női szemmel egészen népszerű lehetett. Az alak láthatóan nem örült nekik, ebben a pillanatban ez az érzés kölcsönös is lehetett volna abban a bizonyos esetben. Valahonnan ismerős volt számára a férfi, de nem nagyon, annyira biztosan nem, mint Cass és Cain számára, akik ezt szóvá is tették. Az elmondottaknak az a része érdekelte, hogy miként lehet magukban kárt tenni, mert a karóban a szívbe nem igen volt biztos, hogy így van. Azonban nem biztos, hogy így akarta volna hallani, mert nem is volt rosszabb annál, mintsem ráerőltetnek valakire valamit. Pontosan olyan helyzet volt, mint saját maguknak a vámpírsága.
- Ha nem akarja Mr. Castor, keressen maga helyett valakit, aki elmondja, kivárjuk – mondta érzelemmentesen.

felszerelés:


template nélkül:
~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Lilith nem is figyelt arra, hogy Morgana feltett volna bármilyen kérdést is, inkább csak fogta és felhúzta a lábait a székre és átölelte magához. Mondjuk nem tudta, hogy miért jó mindez, de már látta másoktól is. Azt tudta, hogy eléggé védekező mozdulatok azok, amiket tett, de számára nem voltak lényegesek. Rezignáltan nézett fel a megérkező Jubliee-ra, nem igazán értette, hogy miért mondta azt, amit, hiszen ő és Luna többször is hívták játszani, az pedig nem az utálat része. Nem mintha képes lett volna utálatot érezni. Mint mindenki teljesen semleges volt a számára. Ő maga úgy osztályozta a többieket, hogy kiknek milyen arcot mutatna, mit játszana meg. Noha a Mester azt mondta, hogy nem szükséges, ő maga úgy vélte, hogy de igen, mert különben eléggé sok furcsállást és effélét lát másokon. Így egyszerűbb, hogy továbbra is megjátssza magát, azzal legalább úgysem sért, vagy bánt meg senkit. Azt pedig meglehetően könnyedén tudta, szinte zsigerből már, hogy kinek mit kell alakítania, hogy a másik jól reagáljon rá. Úgy tűnt, hogy a tanulás elkezdése miatt érkeztek, már nem számítottak újszülöttnek sem. Vajon a Mester tudta, hogy még mindig nem békélt meg, esetleg más sem? Mindegy, elhessegette a gondolatot és a léptek felé nézett, azaz az ajtóra. Pillanatokkal később egy férfi lépett be rajta. Mivel érzései nem voltak, így nem igen voltak férfiideáljai is, de úgy vélte, hogy a belépő női szemmel egészen népszerű lehetett. Az alak láthatóan nem örült nekik, ebben a pillanatban ez az érzés kölcsönös is lehetett volna abban a bizonyos esetben. Valahonnan ismerős volt számára a férfi, de nem nagyon, annyira biztosan nem, mint Cass és Cain számára, akik ezt szóvá is tették. Az elmondottaknak az a része érdekelte, hogy miként lehet magukban kárt tenni, mert a karóban a szívbe nem igen volt biztos, hogy így van. Azonban nem biztos, hogy így akarta volna hallani, mert nem is volt rosszabb annál, mintsem ráerőltetnek valakire valamit. Pontosan olyan helyzet volt, mint saját maguknak a vámpírsága.
- Ha nem akarja Mr. Castor, keressen maga helyett valakit, aki elmondja, kivárjuk – mondta érzelemmentesen.

_________________
Reneszánsz: Meadow Kerr-Osborne, Árva / Mayko Outerbridge / Okoye Baku; X-diák: Brahe Elaine McKenzie
Ultimate/Újvilág: Meadow Kerr-Osborne, Halloween 2017: Moira Amelia Sheppard
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Meadow Kerr-Osborne
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 144
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2017. Feb. 22.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Tyranis on Hétf. 29 Május 2017, 21:17




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Tyra Rel Brahe - Törpilla
Örökkévaló/kree hibrid, szuperzseni, számítógépszintű logikával, SHIELD gyakornok


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia és Syn Lora Black


~ Celeste, a Sosemérző ~
Celestének az sem nagyon tűnt fel, hogy bárki bejött volna a helységbe, annyira elvolt merülve a tabletjével. Mióta bejött legalább tíz-tizenkét sornyi komoly matematikai és fizikai számítást végzett el és ezekkel volt tele a tablet képernyője. Meg sem hallotta azt, hogy valaki beszél, majd a megérkező Jubliee sem tűnt fel neki, fel sem nézett. A fejében egyszerre több szálon is futottak a számítások, valószínűleg így is mindegyiket gyorsabban végezte el, mint ahogyan azt a tabletbe betudta vinni, vagy az kiszámolta volna őket. Annál a résznél nézett fel, amikor említve lett, hogy érkezik az új tanítójuk. Vagyis az első. Nem találta optimálisnak ezt a módot tekintve, hogy a többiek közül néhányan igencsak lassú felfogásúak voltak, vagy éppen nagyon alacsony intelligenciával rendelkeztek.
- Amennyiben megoldható az anyagot más formában szeretném megkapni, úgy vélem, hogy a jelenlevők miatt túl lassú lenne az egész és túl sok időt vonna el egyéb feladatoktól – mondta gépiesen.
Valószínűsíthető volt, hogy megtagadják a kérését, vagy teljesen figyelmen kívül hagyják, így visszatért a feladatához, de most részben figyelt arra is, hogy mi zajlik körülötte. Castor belépsekor ismét pár másodpercet szentelt annak, hogy megnézze a férfit, majd vissza is tért a dolgához. Azt nem látta, hogy Castor miként nézett végig rajtuk csak a szavakat hallotta éppen két kettős integrálszámítás közben, hogy nem akarja ezt az egészet a férfi és menne tovább. Minderre még érkeztek válaszok is, és kivételesen az optimális haladás érdekében ő maga is megszólalt:
- A gyorsabb haladás érdekében támogatom a hanganyagot, vagy írott/gépiesített formában való tudás átadást – mondta ő maga is a társai után gépiesen.
Ezek után vissza is tért újra a számítások elvégzéséhez, de azért fél füllel figyelt arra is, hogy mit is mond majd a férfi tanítás címszó alatt.

felszerelés:
– [url=https://science.sydneyestore.com.au/persistent/catalogue_images/products/Coats-Laboratory_Coat-Science-woman-fullbody.jpg]öltözet[/img]
- tablet


template nélkül:
~ Celeste, a Sosemérző ~
Celestének az sem nagyon tűnt fel, hogy bárki bejött volna a helységbe, annyira elvolt merülve a tabletjével. Mióta bejött legalább tíz-tizenkét sornyi komoly matematikai és fizikai számítást végzett el és ezekkel volt tele a tablet képernyője. Meg sem hallotta azt, hogy valaki beszél, majd a megérkező Jubliee sem tűnt fel neki, fel sem nézett. A fejében egyszerre több szálon is futottak a számítások, valószínűleg így is mindegyiket gyorsabban végezte el, mint ahogyan azt a tabletbe betudta vinni, vagy az kiszámolta volna őket. Annál a résznél nézett fel, amikor említve lett, hogy érkezik az új tanítójuk. Vagyis az első. Nem találta optimálisnak ezt a módot tekintve, hogy a többiek közül néhányan igencsak lassú felfogásúak voltak, vagy éppen nagyon alacsony intelligenciával rendelkeztek.
- Amennyiben megoldható az anyagot más formában szeretném megkapni, úgy vélem, hogy a jelenlevők miatt túl lassú lenne az egész és túl sok időt vonna el egyéb feladatoktól – mondta gépiesen.
Valószínűsíthető volt, hogy megtagadják a kérését, vagy teljesen figyelmen kívül hagyják, így visszatért a feladatához, de most részben figyelt arra is, hogy mi zajlik körülötte. Castor belépsekor ismét pár másodpercet szentelt annak, hogy megnézze a férfit, majd vissza is tért a dolgához. Azt nem látta, hogy Castor miként nézett végig rajtuk csak a szavakat hallotta éppen két kettős integrálszámítás közben, hogy nem akarja ezt az egészet a férfi és menne tovább. Minderre még érkeztek válaszok is, és kivételesen az optimális haladás érdekében ő maga is megszólalt:
- A gyorsabb haladás érdekében támogatom a hanganyagot, vagy írott/gépiesített formában való tudás átadást – mondta ő maga is a társai után gépiesen.
Ezek után vissza is tért újra a számítások elvégzéséhez, de azért fél füllel figyelt arra is, hogy mit is mond majd a férfi tanítás címszó alatt.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1542
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Phobia on Szer. 31 Május 2017, 09:18

Damien



Az unalmas várakozást általában(vagy legalább is azt hiszem) fenyegetőzéssel, kínzással, esetleg gyilkolással ütöm el, de most teljesen más a helyzet. Nem azért, mert meg van tiltva a kis család bántalmazása, hanem mert a Mester feladata elvárja a nyugodt viselkedést, a megfigyelésre kell koncentráljak. Habár senki se mond semmi érdemlegeset, szinte érzrem mennyire méltatlanok is az adományra. Minden bizonnyal ez a két hét nem sokat változtatott a hozzáállásukon, de ez nem is olyan nagy tragédia. Ha lázongani fognak, meghalnak, és csak azok maradnak, akik ezt kiérdemlik. Ezen listán jómagam első helyen szereplek.
Jubi betoppanása, és a viselkedése másokban esetleg empátiát váltana ki, szegény elég rossz időszakon lehet túl, de ez engem nem érdekel, legalább is nem változtat a róla alkotott képen. Lényegében a többiek felett áll, mert volt esze, és nem majrézott a kapott ajándékon, így bármi "hiba" megbocsájtható. Főleg, mert pont azt közli, hogy végre Újszülöttből Gyermekek lettünk, mert a Mester a két hét alatt úgy látta, megfelelünk az előléptetésre. Nos, talán páran megérdemeljük, de bizonyos személyeket csecsemőkorban kellett volna hagyni.
Mikor bejön az új tanító, hogy a vámpírokról beszéljen, csendben maradok. Jól jöhet, gondolom, de aztán megtörténik az, amire gondoltam. Cass, Celeste, és Lilith rögtön magyarázni kezd, belőlük kettő inkább papíron/tableten tanulna, egy pedig nagyon tiszteletlenül viselkedik.
- Hihetetlen. Tiszteletről egyikőtök se hallott? - kérdezem tőlük, mert ez már tényleg hihetetlen. A Sosemérzőtől még ezt el lehet nézni, tudománybuzi, szóval minél gyorsabban akar tanulni, de a másik kettő, főleg Cass már egyszerűen kiakasztó. Először nem fogadják el az ajándékot, tiszteletlenek, lázongás jár a fejükben, most meg ez. Hihetetlen.
A Tanító jelenléte miatt ezt nem jelentem, de megjegyzem. Később még jól jöhet.

_________________
avatar
Phobia
Kalandmester

Hozzászólások száma : 349
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2016. Aug. 29.
Tartózkodási hely : Somewhere in the middle of nowhere

Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Főkarakter

https://m.youtube.com/watch?v=1Clvj81QmTA

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Ványa on Szer. 31 Május 2017, 09:19


Malik


A várakozás nem készíti ki Malikot, inkább lenyugtatja. A legtöbb vadállat is türelemmel vadászik, ő miért lenne kivétel? Igaz, most nem prédára, hanem a hiperaktív emberkorcsra vár, aki rövidesen betoppan. Aztán elkezdi azt, amit Malik a legjobban utál: beszélni kezd. Természetesen a kommunikációval nincs gond, de amit ez a nőstény művel az már borzalmas. Egyenesen szörnyű, de a többi emberkorcs ugyanolyan, csak azok meg egymással hadakoznak. Ha nem lenne letiltva a kijárás, Malik már régen lelépett volna innen.
A hiperaktív bejelentése után megjelenik egy másik korcs, aki állítólag tanítani fogja a falkát. Ez persze még több szócséplést vált ki a többiekből, Malik azonban csak csendesen figyeli az eseményeket. A társai túlságosan ostobák, túlságosan szánalmasak ahhoz, hogy felfogják: felesleges dolgot művelnek. Egyikük se olyan, mint Malik, aki velük ellentétben csakis a fontos, szükséges dolgokat teszi. Vadászat, csapatmunka, táplálkozás, nem pedig ostoba beszéd, és falkán belüli viszályok. Egyikük se képes a legfontosabb dologra koncentrálni, vagyis a kijutás.
Egy terven dolgozik, egy kiskaput próbál keresni a Mester parancsaiban, valamit, ami segíthet neki megszabadulni innen. A kijáratokat maga az Alfa parancsa zárja ki, de biztosan van valami mód a kicselezésére. Malik tudja ezt, és meg is fogja találni.

_________________
"You tearing us, you tearing us,
You breaking us, you breaking us,
You killing us, killing us
You saving us, you saving us."
avatar
Ványa
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 83
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2017. Mar. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Sakura on Szer. 31 Május 2017, 23:09


>> Luna, az Éji Angyal /Sakura/
>> Játékos társak: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
Felszerelés/egyéb:
-


Kicsit késve és némiképpen még meg is törve a lelkesedésében esik be Jubi végül közénk. Elfordítom a fejemet oldalra, hogy rálássak a beszélő Jubira. Már nem számítunk újszülöttnek...szóval megkezdődhet a tanulásunk. Hát ezért annyira lelkesedni nem tudok, tanulás meg minded. Jó persze a sok játékból is megárthat a sok de kivárnám azért míg elkezd ártani. Sok jóra persze nem készülök, valami befordult őrült doktor tanárt várok, hogy majd jöjjön a fehér hajával mert olyan öreg és karót nyert fatuskó akire nézni se lehet rá mert annyira ronda az extra késésével amivel még Jubira is ráver még küldheti azt az őrült tudós vibe-ot is még pluszba de ... de lehet csak sok volt a rajzfilm az utóbbiakban és meglátva a belépőt kellemesen tévedek és az előzőek hamar elfelejtődnek, hogy minek is írtam le láttatlanba. Nem ősz, nincs szódás szifon szemüveg se őrült doki orvosi köpeny, sőt! Még jól öltözött is meg minden. Bár biztos valami alkoholistából művelhették át, hogy itt lengeti a piás üvegét tele vérrel és húzogatja. Már nem mintha egy oda-vissza mozdulatát az üvegnek nem követném le inkább kiverem a fejemből a gondolatot most.
Feltámasztom a fejemet de még mindig feküdve az asztalon de amíg a többiek azt próbálják meg elérni, hogy valahogy csak odaadják az anyagot és órára ne kelljen jönni. Persze Damien is hangos csak a másik irányba.
- Még hogy magán tanulás, kihagyni ezt a látványt - A szabad kezzemmel rámutatok Castorra.- bűn lenne.
Felőlem aztán még klasszikus zenét is oktathat, írj fel az órára. Bár esélyesen rám veri a dupláját a koromnak de hé, vámpírság meg minden...bár nem fest valami lelkesnek, hogy tanítania kell minket. Elnézve mondjuk mindannyiunkat talán még túl lelkes is vagyok a többiekhez képest. Áh, remélem Jubi pörgése nem ragályos! Vagy ha igen akkor is csak egy kicsit.

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1298
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Shadow on Csüt. 01 Jún. 2017, 00:56

Morgana, at Árny Szülöttje

Kérdésem után végig néztem a többieken, és hát nem túl sok reakciót váltottam ki belőlük. Cass és Cain jelzett vállvonással és fej rázással, aztán aránylag nem is olyan nagy késéssel beesik Jubi, bár koránt sem annyira lelkesen, mint a rámorgásom előtt. Aztán csak felvonom az egyik szemöldököm a falnak támaszkodva, s hallgatom amit mond.
Mentegetőzés, majd némileg érezhetően sajnáltatás, vagy duzzogás még? Hát most erre mit lehet reagálni? Cain persze megszólal és próbálja menteni a helyzetet, de egyenlőre csak a falnak támaszkodva előhalászom a kulacsom, lecsavarom a tetejét, majd iszok egy kortyot, amíg beszél Jubi. Hát akkor már „nőttünk” egy kicsit, hogy tanulhassunk. Kiismerjük magunkat, hát amennyit láttam ki a többieket, ezt kicsit erős túlzásnak éreztem, ahogy a testünk elfogadását is. Valahogy nehezen hiszem ezt el így. A vérivást meg azért, mert muszáj volt megtennünk. Egyedül vagyunk itt és megint belekezd az új név és egyéb szónoklatba. Leeresztem a kulacsot és miközben rázárom a tetejét, hogy eltegyem majd a plafonra emelem a tekintetem, és elég látványosan veszek egy mély levegőt. Most azonban csendben maradok. Egy lassú mozdulattal csúsztatom a kulacsom a zsebembe, és a tekintetem arra fordítom, amerről a jobban késő érkezik, de egyenlőre csak szemem sarkából pillantok arra, majd vissza Jubira, aki bemutatja a lassan megérkező tanítónkat, némileg túl lelkesen is. Kb ez a lihegő farokcsóváló kiskutya stílusban, mikor megjön a gazdi...
Castor viszont igen hamar lenyugtatja. Érdekes fazon, nem egy rossz kinézetű tag az már biztos, ahogy az is, hogy kissé mellette úgy érzem magam, mintha nem lenne rajtam semmi szinte annyira alul öltözöttnek tűnők, de ezzel nem csak én vagyok így szerintem, de mindegy. ahogy beszél és végig néz rajtunk, hát nem kell nagyon „vámpírismeret”, hogy kiderüljön elég hamar, hogy ő se akar nagyon itt lenni és eme megtisztelő feladattal foglalkozni. A jelek szerint Jubi túlzó lelkesedése eléggé egyedi dolog és közel se általános. Jubi távozik egy gyors bemutatás után, ami altt a nevemnél, csak intek egyet Castor felé, majd támasztom tovább a falat.
Castor röviden vázolja, hogy miről is akar... köhöm.. inkább miről kellene neki beszélnie, és elég „kedvesen” közli is, hogy ha kérdésünk van, akkor itt a remek alkalom, hogy magunkba fojtsuk és békén hagyjuk vele.
Mii meglepő, hogy eme „kérése” süket fülekre talál. Cass és Cain egyszerre szólalnak meg, majd Cass feltesz egy kérdés, amitől Cain kezébe temeti az arcát, majd Lilith felvetése, hogy legyen akkor más tanító, s Celeste szava kissé olyanok, mint egy pofon, amitől kicsit félre húzom a számat. Igaza van ebből a szempontból. Ők négyen a jobbak, mi többiek meg hát nem annyira. Ezek után viszont olyan személy szólal meg, akire nem nagyon számítok: Damien.
Köhögni kezdek, hogy elnyomjam vele a nevetésem, majd eléggé ártatlan pofit vágva nézek Damien felé, ahogy újra előhúzom a kis kulacsomat.
-Hát te biztosan nem... – jegyzem meg egy enyhe kis vigyorral, majd miközben kinyitom a kis kulacsom Luna felé fordítom lélektükreimet és bólintok felé.
-Van benne valami – Castor felé pillantok, majd vissza Lunára, mielőtt meghúzom a kulacsot, tovább támasztva a falat. Ezek után Damien, majd Castor felé sandítok, aztán a többiekre. Hát ez egy érdekes eligazítás lesz az már biztos. Valahogy azaz érzésem, hogy ha Castoron múlna ő letudná jegyzetekkel a dolgot, majd távozna a dolgára, mi meg tanuljuk meg úgy, ahogy akarjuk vagy tudjuk, azonban a Mester akarata szent, és őt is ez hozta most ide, így lesz egy hosszabb vagy rövidebb előadás, gyakorlás és utána vagy új feladat, vagy mehetünk a dolgunkra.

Ruházat:

_________________
"Nincs múltad... a jelened kilátástalan, de jövőd még lehet"

Reneszansz: Alena (Shadow)
NJK: Marli
X-Diák: Liam V. Blacksong
VH: Shywa
lil SW: Heiwanna Miin Klodov

˜Hááááát... nincs más hátra, mint előre.... Kalandor... ˜
avatar
Shadow
3. szint - 8 kredit

Hozzászólások száma : 246
Hozzászólások régi : 950
Korábbi szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Aktuális szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Join date : 2011. Aug. 19.
Tartózkodási hely : Pokol

Karakteradatok
Főkarakter: Amara
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Ultimate Guru on Csüt. 01 Jún. 2017, 11:29

Tíz perce tart az első eligazítás.

Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).

Castor lehunyja a szemét, és mintha azt mormolná az orra alá, hogy „miért éppen én”, meg hogy „mivel érdemeltem ezt ki”, de nehéz kivenni, pontosan mit mond.

Cassandra és Cain kérdéseire mintha ő is pár másodpercre lefagyna, gondolkodóba esik, de végül megrázza a fejét.

– Nem rémlik, hogy ismernénk egymást. De ugye nincsenek emlékeink, szóval… ne is rágódjunk ezen.

Majd vesz egy nagy levegőt (megszokásból, mert ugye nem mintha szüksége lenne rá), és belekezd.

– Nyilván ti sem akartok itt lenni, ahogy én sem, de ez a Mester akarata. Van bárki talán köztetek, aki ellenszegülne neki?

Erre a kérdésre persze senki nem válaszolhat igennel, még ha akarna sem, úgyhogy Castor bólint.

– Helyes, én is így gondoltam. Az eligazítás kettős célt szolgál: az okításotokon kívül azt is, hogy jobban összeismerkedjünk egy esetleges, jövőbeni közös küldetéshez a felszínen, szóval nem, kedves Cassandra és Celeste, nem lesz sem hanganyag, sem írott verzió, sem semmi ilyesmi, és nem, bájos kis Lillith, más sem fogja átvállalni tőlem ezt a „csodás” feladatot. Ne aggódjatok, a többi eligazítást majd más Tanítók tartják nektek. Őket biztosan jobban megkedvelitek majd… bár így az első benyomás alapján egyikőtök sem az a barátkozós típus, mi? Egy jótanácsot azért engedjetek meg, még így elöljáróban, mielőtt bármibe belekezdenék: nem kell kedvelnetek se engem, se a többi testvéreteket, még egymást sem. De ha odafent lesztek, csak egymásra számíthattok majd. Higgyetek nekem, nem egyszer voltam már a felszínen, és iszonyat, ami ott vár a mifajtánkra. A helyzet pedig napról napra rosszabb, úgyhogy… vegyetek erőt magatokon, és legalább próbáljatok meg összeszokni. A saját érdeketekben.

Ezt követően Castor egy széket húz maga mellé, leül, kortyol egyet az üvegéből, majd gépies módon belekezd.

– Tehát. Fajunk története. A legelső közülünk természetesen a Mester volt, akinek a legendája még a halandó emberek fülébe is eljutott, de ostoba, kitalált regényeken és filmeken kívül szerencsére semmi komoly nincs a kezükben a létezésünkről. Még 1462-ben, amikor is török hódítók álltak Európa határán, fenyegetvén a keresztény világot, egy erdélyi román harcos, a Sárkányrend lovagja, szállt szembe velük – ő volt a mi szeretett és tisztelt Mesterünk. A serege élén ugyan győzelmet aratott, és visszaverte a török hódítókat, ám ezzel rendkívüli módon felbőszítette ellenségeit. A bosszúvágyó törökök egy kisebb létszámú, beszivárgó osztaggal behatoltak a kastélyába, és mindenkit lemészároltak odabent: a szolgálókat, az ott menedéket kérő falusiakat, valamint a Mester akkori feleségét és gyermekeit. Mikor tehát visszatért az otthonába, már csak a kihűlt tetemeket találta. Érthetően először összetört, majd utána éktelen haragra gerjedt, és elátkozta Istent, akiért az életét kockáztatta. Megtagadta vallását, és attól a pillanattól kezdve áldozatainak vérét a Sötét Hatalmaknak ajánlotta – cserébe pedig annyit kért, hogy örökké élhessen, és végezhessen minden halandóval egy új, tökéletesebb fajnak adományozva a Földet. A kívánsága, mint látjátok, teljesült, és a vámpírlétét képes lett másokba is „átörökíteni”. Elképesztő, nemde?

Castor finoman szólva is meglehetősen szarkasztikus költői kérdését követve ismét húz egyet a vérből, majd körbenéz a Gyermekeken.

– Ez eddig érthető volt? Aki olyan alap dolgokra sem emlékszik, mint „Európa”, „törökök”, „kereszténység” vagy „lovag”, az nézzen szét a mi fantasztikus könyvtárunkban, mert én a magam részéről ennél többet nem kívánok foglalkozni ezzel a kis történelmi kitekintővel. Ugorhatunk a fizikai tulajdonságokra, vagy húzzátok még egy kicsit az akadékoskodásotokkal ezt az amúgy is örökkévalóságnak tűnő eligazítást?

_________________
avatar
Ultimate Guru
Moderátor

Hozzászólások száma : 3027
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 33
Tartózkodási hely : Berlin

Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter

kvadam@hotmail.hu

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Thorhalla on Csüt. 01 Jún. 2017, 17:04




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Stephanie Lyesmith - Tűzvirág
Különítmény tag; Hawkeye, not Hawkguy, SHIELD ügynök


Játékostárs(ak) neve: Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~
Legalább nem voltam egyedül azzal a véleménnyel, hogy senki sem akarja mindezt és nem is lelkes. Plusz még mintha valami légy is bekerült volna ide, mert idegesítően zümmög… ah, vagy a véglény mondott valamit. Nem figyeltem, talán, ha újra megkérdezném, hogy mit mondott akkor felelne? Nem, még csak annyira sem szándékoztam fáradni, hogy amiatt kinyissam a számat, úgysem értené a magasröptű iróniát. A két érzelemnélkülit leszámítva én voltam az egyetlen, akinek nem jött be a fazon? Azonban ő nem talált minket ismerősnek, igaz miért is tette volna, hogyha egyikünknek sincs emléke. Lehet, hogy valami rocksztár volt, aztán onnan ugrott be ez az érzés. Bár furcsa, hogy más ennek nem adott hangot. Dehogynem, minden vágyam az volt, hogy a Mesternek keresztbe tegyek, de hangosan nem tudtam kimondani, sem ellene cselekedni.
- És ha inkább azt választjuk, hogy odafent meghalunk, mert eszünk ágában sincs vámpírként élni? – kérdeztem. – Csak hipotetikusan érdeklődöm.
Szóval járt fent, érdekes. Kíváncsi vagyok, hogy minket mennyi idő múlva küldenek fel. Persze ha „apuci” figyeli a gondolatainkat, akkor soha sem fog, esetleg megpróbál minket igencsak erősen újra mentálisan megerőszakolni, mert számára vicces. Nevetséges. Ennek ellenére eszem ágában sincs összeszökni a többséggel főleg nem a véglényekkel. Azonban láthatóan Castor sem volt oda a vámpírlétért. Később talán érdemes lenne megkörnyékezni. Furcsa mód semmi oylat nem mondott, amit ne tudtam volna a történelmet illetően, bár tudtam róla, hogy nagyon sok mindent tudok a világról. Roppantul az volt, ásítást imitáltam a gunyoros kérdés után.
- Csak haladjunk… aki nem hallott ezekről az úgysem tud olvasni, vagy nincs olyan szintű IQ-ja, hogy felfogja… szóval… ugorjunk – mondtam unottan.
Lőjön le valaki, vagy tegyen ki a napfényre, szúrjon karót a szívembe, tépje le a fejemet, satöbbi, csak ne kelljen ezt hallgatni tovább. ha a többi tanító is ilyen lesz esküszöm az istenekre, hogy felakasztom magam vagyis a vámpír megfelelőjét…

felszerelés:


template nélkül:
~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~
Legalább nem voltam egyedül azzal a véleménnyel, hogy senki sem akarja mindezt és nem is lelkes. Plusz még mintha valami légy is bekerült volna ide, mert idegesítően zümmög… ah, vagy a véglény mondott valamit. Nem figyeltem, talán, ha újra megkérdezném, hogy mit mondott akkor felelne? Nem, még csak annyira sem szándékoztam fáradni, hogy amiatt kinyissam a számat, úgysem értené a magasröptű iróniát. A két érzelemnélkülit leszámítva én voltam az egyetlen, akinek nem jött be a fazon? Azonban ő nem talált minket ismerősnek, igaz miért is tette volna, hogyha egyikünknek sincs emléke. Lehet, hogy valami rocksztár volt, aztán onnan ugrott be ez az érzés. Bár furcsa, hogy más ennek nem adott hangot. Dehogynem, minden vágyam az volt, hogy a Mesternek keresztbe tegyek, de hangosan nem tudtam kimondani, sem ellene cselekedni.
- És ha inkább azt választjuk, hogy odafent meghalunk, mert eszünk ágában sincs vámpírként élni? – kérdeztem. – Csak hipotetikusan érdeklődöm.
Szóval járt fent, érdekes. Kíváncsi vagyok, hogy minket mennyi idő múlva küldenek fel. Persze ha „apuci” figyeli a gondolatainkat, akkor soha sem fog, esetleg megpróbál minket igencsak erősen újra mentálisan megerőszakolni, mert számára vicces. Nevetséges. Ennek ellenére eszem ágában sincs összeszökni a többséggel főleg nem a véglényekkel. Azonban láthatóan Castor sem volt oda a vámpírlétért. Később talán érdemes lenne megkörnyékezni. Furcsa mód semmi oylat nem mondott, amit ne tudtam volna a történelmet illetően, bár tudtam róla, hogy nagyon sok mindent tudok a világról. Roppantul az volt, ásítást imitáltam a gunyoros kérdés után.
- Csak haladjunk… aki nem hallott ezekről az úgysem tud olvasni, vagy nincs olyan szintű IQ-ja, hogy felfogja… szóval… ugorjunk – mondtam unottan.
Lőjön le valaki, vagy tegyen ki a napfényre, szúrjon karót a szívembe, tépje le a fejemet, satöbbi, csak ne kelljen ezt hallgatni tovább. ha a többi tanító is ilyen lesz esküszöm az istenekre, hogy felakasztom magam vagyis a vámpír megfelelőjét…






Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Jonathan Miller - Black Jack
Különítmény tag, USAF főhadnagy, SHIELD ügynök


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Cain, a Hódító ~
Cain fejcsóválása még sűrűbb lett, ahogyan a többiek is szóltak, nem tudta, hogy melyik a rosszabb az, hogy nem kérnek Castorból a lányok, vagy az, hogy éppen elkezdenek „nyálzani” rá. Legalább is úgy rémlett, hogy ez a megfelelő szó. Arra, amikor Damien elkezdte felhozni a tiszteletet megrázkódott az elfojtott nevetéstől, ez így már neki is sok volt, hogy pont ő beszél erről. Igazából Cass-től várta volna, hogy beszól, de a második helyen levő Morgana valóban meg is tette mindezt. Egy rakás gyerekkel volt körbevéve, a társaság másik fele pedig lényegében érzelemmentes gép volt. A tanítójuk pedig korábban valószínűleg alkoholista. Az emberiségnek nem igen kellett tartania attól, hogy a vámpírok valaha is lerohanják őket.
- Ha megengedi Mr. Castor, ahhoz, hogy össze lehessen szokni valakikkel a véleményem katonaként, hogy nem egy rakás nagyra nőtt gyereket kellett volna egy csapatba tenni – mondta tárgyilagosan. – Ha küldetésre is küldik együtt a csapatot esélytelen, hogy bármit képesek legyenek végrehajtani. Nézze el fiatalember, de ön biztosan nem követné senki utasítását, kiderül abból, ahogyan a többiekre néz, hogy mindenkit megvet – mondta Damien-re. – Mindent maga akarna végezni, vagy úgy tenni, hogy a többieket lejárassa, hogy bebizonyítsa, hogy maga a csapat vezetője. Malik-ot az ösztönei hajtják… mindkét úriember főleg vért akar látni. A hölgyek közül Cass magányos farkas az eddigiek alapján, míg Luna és Morgan civilek. Ez a társaság nem való össze, mindenkit a maga megfelelő csoportjába kellene beosztani, és nem elvárni, hogy összeszokjanak. Nagyobb kárt okoz ez, mintha szétszednének minket. Mindezt úgy mondom, hogy van szakértelmem ahhoz, hogy csapatokat vezessek. Ezt ha megtenné Mr. Castor továbbítsa a feletteseknek.
Remélte, hogy a férfi megteszi mindezt, ezek után végighallgatta a rövid történelemórát, amit kaptak. Az elmúlt két hétben Cass nagyjából elmondta ezeket, így már tudomása volt róla, egyébként meg annyira nem érdekelte. A fizikai részre bólintott, hogy ugorhatnak, a nagyjára már rájött az edzések során, de bizonyosan volt még olyan, amit nem tud, így arra tényleg kíváncsi volt.

felszerelés:
– képességblokkoló
- ruházat: sportcipő, farmer, póló


template nélkül:
~ Cain, a Hódító ~
Cain fejcsóválása még sűrűbb lett, ahogyan a többiek is szóltak, nem tudta, hogy melyik a rosszabb az, hogy nem kérnek Castorból a lányok, vagy az, hogy éppen elkezdenek „nyálzani” rá. Legalább is úgy rémlett, hogy ez a megfelelő szó. Arra, amikor Damien elkezdte felhozni a tiszteletet megrázkódott az elfojtott nevetéstől, ez így már neki is sok volt, hogy pont ő beszél erről. Igazából Cass-től várta volna, hogy beszól, de a második helyen levő Morgana valóban meg is tette mindezt. Egy rakás gyerekkel volt körbevéve, a társaság másik fele pedig lényegében érzelemmentes gép volt. A tanítójuk pedig korábban valószínűleg alkoholista. Az emberiségnek nem igen kellett tartania attól, hogy a vámpírok valaha is lerohanják őket.
- Ha megengedi Mr. Castor, ahhoz, hogy össze lehessen szokni valakikkel a véleményem katonaként, hogy nem egy rakás nagyra nőtt gyereket kellett volna egy csapatba tenni – mondta tárgyilagosan. – Ha küldetésre is küldik együtt a csapatot esélytelen, hogy bármit képesek legyenek végrehajtani. Nézze el fiatalember, de ön biztosan nem követné senki utasítását, kiderül abból, ahogyan a többiekre néz, hogy mindenkit megvet – mondta Damien-re. – Mindent maga akarna végezni, vagy úgy tenni, hogy a többieket lejárassa, hogy bebizonyítsa, hogy maga a csapat vezetője. Malik-ot az ösztönei hajtják… mindkét úriember főleg vért akar látni. A hölgyek közül Cass magányos farkas az eddigiek alapján, míg Luna és Morgan civilek. Ez a társaság nem való össze, mindenkit a maga megfelelő csoportjába kellene beosztani, és nem elvárni, hogy összeszokjanak. Nagyobb kárt okoz ez, mintha szétszednének minket. Mindezt úgy mondom, hogy van szakértelmem ahhoz, hogy csapatokat vezessek. Ezt ha megtenné Mr. Castor továbbítsa a feletteseknek.
Remélte, hogy a férfi megteszi mindezt, ezek után végighallgatta a rövid történelemórát, amit kaptak. Az elmúlt két hétben Cass nagyjából elmondta ezeket, így már tudomása volt róla, egyébként meg annyira nem érdekelte. A fizikai részre bólintott, hogy ugorhatnak, a nagyjára már rájött az edzések során, de bizonyosan volt még olyan, amit nem tud, így arra tényleg kíváncsi volt.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13745
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Meadow Kerr-Osborne on Csüt. 01 Jún. 2017, 17:04




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Meadow Kerr-Osborne – Vörös özvegy
SHIELD gyakornok, katonai hírszerző ügynök


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Lilith bólintott arra, hogy nem kapnak másik tanítót, mert a férfi végigszenvedi velük ezt az egészet. A szentbeszéd teljesen hidegen hagyta, ahogyan a többiek beszólogatása is, főleg, amik egymásnak mentek. Tehát a végeredmény az volt, hogy itt kell akkor is maradni és végighallgatni az egészet Castortól. Azonban Cain beszéde érdekes volt, tudta magáról, hogy ő maga is csak a hátrányára lenne a csapatnak, hiszen az első adandó alkalommal megöletné magát. De katonaként a többi résszel is együtt kellett értenie, ez a társaság soha sem tudna együttműködni csapatként. Természetesen ott volt, ezt is rájuk erőszakolhatják, lenyomhatják a torkukon, de attól nem lesznek egy csapat. Az eligazítás nem érdekelte, inkább a fenti dolgokról hallott volna több információt. Számára az tartogatott releváns információkat. Vajon elmondja Castor a feletteseknek azt, amit Cain mondott? Vagy talán majd azzal kell erről konzultálnia aki a harci képzésért felel? Remek kérdések voltak. Felvont szemöldökkel pillantott Damien irányába, amikor a tiszteletről kezdett beszélni, pont az, akinek az első szava az volt, hogy kibelezne valakit. Érdekes. Végül egy-két pillanatnál tovább nem is nézett arra, hanem visszapillantott Castor irányába, aki neki is látott annak, hogy végre elmondja a történelemleckét. De előtte még elhangzott az a kérdés, aminek a válasza igazán érdekelte őt, ami pedig Cass hipotetikus kérdése volt. Tekintve, hogy mindez rá igencsak illett. A történelemleckét furcsának találta, hogy nem igen volt ismerős dolog benne neki, legalább is, ami nem közvetlen Dracula-hoz volt köthető, hanem maga az európai történelem. Tehát tanulta ezt is korábban. Ismét bólintott, hogy felőle ugorhatnak a következő részre, ami a fizikai dolgok voltak. Ez már sokkal „érdekesebb” volt, mint az előző, ennek tényleg haszna is lehet annak az érdekében, hogy miként lehet sokkalta könnyebben öngyilkosnak lennie egy élőholtnak. Bár az ő helyükben ezt nem feltétlen kötné senki orrára sem, nehogy valakinek olyan gondolatai legyenek, mint neki.

felszerelés:


template nélkül:
~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Lilith bólintott arra, hogy nem kapnak másik tanítót, mert a férfi végigszenvedi velük ezt az egészet. A szentbeszéd teljesen hidegen hagyta, ahogyan a többiek beszólogatása is, főleg, amik egymásnak mentek. Tehát a végeredmény az volt, hogy itt kell akkor is maradni és végighallgatni az egészet Castortól. Azonban Cain beszéde érdekes volt, tudta magáról, hogy ő maga is csak a hátrányára lenne a csapatnak, hiszen az első adandó alkalommal megöletné magát. De katonaként a többi résszel is együtt kellett értenie, ez a társaság soha sem tudna együttműködni csapatként. Természetesen ott volt, ezt is rájuk erőszakolhatják, lenyomhatják a torkukon, de attól nem lesznek egy csapat. Az eligazítás nem érdekelte, inkább a fenti dolgokról hallott volna több információt. Számára az tartogatott releváns információkat. Vajon elmondja Castor a feletteseknek azt, amit Cain mondott? Vagy talán majd azzal kell erről konzultálnia aki a harci képzésért felel? Remek kérdések voltak. Felvont szemöldökkel pillantott Damien irányába, amikor a tiszteletről kezdett beszélni, pont az, akinek az első szava az volt, hogy kibelezne valakit. Érdekes. Végül egy-két pillanatnál tovább nem is nézett arra, hanem visszapillantott Castor irányába, aki neki is látott annak, hogy végre elmondja a történelemleckét. De előtte még elhangzott az a kérdés, aminek a válasza igazán érdekelte őt, ami pedig Cass hipotetikus kérdése volt. Tekintve, hogy mindez rá igencsak illett. A történelemleckét furcsának találta, hogy nem igen volt ismerős dolog benne neki, legalább is, ami nem közvetlen Dracula-hoz volt köthető, hanem maga az európai történelem. Tehát tanulta ezt is korábban. Ismét bólintott, hogy felőle ugorhatnak a következő részre, ami a fizikai dolgok voltak. Ez már sokkal „érdekesebb” volt, mint az előző, ennek tényleg haszna is lehet annak az érdekében, hogy miként lehet sokkalta könnyebben öngyilkosnak lennie egy élőholtnak. Bár az ő helyükben ezt nem feltétlen kötné senki orrára sem, nehogy valakinek olyan gondolatai legyenek, mint neki.

_________________
Reneszánsz: Meadow Kerr-Osborne, Árva / Mayko Outerbridge / Okoye Baku; X-diák: Brahe Elaine McKenzie
Ultimate/Újvilág: Meadow Kerr-Osborne, Halloween 2017: Moira Amelia Sheppard
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Meadow Kerr-Osborne
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 144
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2017. Feb. 22.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Tyranis on Csüt. 01 Jún. 2017, 17:05




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Tyra Rel Brahe - Törpilla
Örökkévaló/kree hibrid, szuperzseni, számítógépszintű logikával, SHIELD gyakornok


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia és Syn Lora Black


~ Celeste, a Sosemérző ~
- Akkor közben folytatom a számításaimat, beszéljen nyugodtan, mindent visszatudok majd mondani, ami szükséges – mondta gépiesen.
Egy pillanatra lenézett a tabletjére, majd vissza Castor-ra.
- Képes vagyok figyelemmegosztásra, sokkal többre is, mint kettőre. Így figyelek magára, de itt mindenki túl lassú hozzám képest, és egyáltalán nem érik el az intelligenciahányadosomat, így szükséges számomra, hogy egyszerre több mindennel köthessem le az elmémet, révén még mindig nem engedték, hogy a tudományokkal foglalkozzam. Bízom benne, hogy ön megérti, mert intelligens embernek látszik.
Mindezt is gépiesen mondta, majd szinte meg sem várta a választ vissza is tért ahhoz, hogy egyszerre fejben, illetve a tableten is folyassa a számításokat. A tiszteletet fél füllel hallotta, érdekesnek találta, hogy ennyire ingadozó a másik jelleme és egyáltalán nem kiforrott. Eddig teljesen azt mutatta, hogy erkölcstelen és nem rendelkezik effélével, most pedig ez. Logikusnak tűnt, hogy csak amiatt, hogy kedvenc legyen a tanító előtt. Ennél többet nem is foglalkozott vele már. Arra felkészült az előzőek után, hogy megpróbálják elvenni a tabletet tőle a beszólások után logikusnak tűnt. Így erre próbált figyelni, ha valaki megpróbálja, akkor még előtte igyekszik felkapni az asztalról és magához szorítani, hogy ez ne történjen meg. Ha nincs ilyen közjáték, akkor természetesen a számolások közepette figyelt arra, hogy mit is mondott Castor. Azt már tudta, hogy a történelem egyáltalán nem mozgatja meg az agysejtjeit, nem volt benne semmi felfedezni való, semmi rejtély, mert minden megtörtént, ennyi volt. Így ez a dolog most sem érdekelte kifejezetten, de ettől függetlenül mindent, amit hallott megjegyzett tökéletesen. A történelem után egy érdekesebb, érdekfeszítőbb téma következett. Ekkor pillantott fel néhány másodpercre.
- Ugorhatunk – mondta.

felszerelés:
– [url=https://science.sydneyestore.com.au/persistent/catalogue_images/products/Coats-Laboratory_Coat-Science-woman-fullbody.jpg]öltözet[/img]
- tablet


template nélkül:
~ Celeste, a Sosemérző ~
- Akkor közben folytatom a számításaimat, beszéljen nyugodtan, mindent visszatudok majd mondani, ami szükséges – mondta gépiesen.
Egy pillanatra lenézett a tabletjére, majd vissza Castor-ra.
- Képes vagyok figyelemmegosztásra, sokkal többre is, mint kettőre. Így figyelek magára, de itt mindenki túl lassú hozzám képest, és egyáltalán nem érik el az intelligenciahányadosomat, így szükséges számomra, hogy egyszerre több mindennel köthessem le az elmémet, révén még mindig nem engedték, hogy a tudományokkal foglalkozzam. Bízom benne, hogy ön megérti, mert intelligens embernek látszik.
Mindezt is gépiesen mondta, majd szinte meg sem várta a választ vissza is tért ahhoz, hogy egyszerre fejben, illetve a tableten is folyassa a számításokat. A tiszteletet fél füllel hallotta, érdekesnek találta, hogy ennyire ingadozó a másik jelleme és egyáltalán nem kiforrott. Eddig teljesen azt mutatta, hogy erkölcstelen és nem rendelkezik effélével, most pedig ez. Logikusnak tűnt, hogy csak amiatt, hogy kedvenc legyen a tanító előtt. Ennél többet nem is foglalkozott vele már. Arra felkészült az előzőek után, hogy megpróbálják elvenni a tabletet tőle a beszólások után logikusnak tűnt. Így erre próbált figyelni, ha valaki megpróbálja, akkor még előtte igyekszik felkapni az asztalról és magához szorítani, hogy ez ne történjen meg. Ha nincs ilyen közjáték, akkor természetesen a számolások közepette figyelt arra, hogy mit is mondott Castor. Azt már tudta, hogy a történelem egyáltalán nem mozgatja meg az agysejtjeit, nem volt benne semmi felfedezni való, semmi rejtély, mert minden megtörtént, ennyi volt. Így ez a dolog most sem érdekelte kifejezetten, de ettől függetlenül mindent, amit hallott megjegyzett tökéletesen. A történelem után egy érdekesebb, érdekfeszítőbb téma következett. Ekkor pillantott fel néhány másodpercre.
- Ugorhatunk – mondta.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1542
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Sakura on Csüt. 01 Jún. 2017, 23:56


>> Luna, az Éji Angyal /Sakura/
>> Játékos társak: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black
Felszerelés/egyéb:
-


Szóóval, legalább Morgana értékeli még a kilátást a tanár gyanánt de tényleg meg kell hagyni, hogy sok pontot veszít az attitűddel. Mármint mindenki igazából. Ha már úgy is itt vagyunk legalább vegyük valamennyire komolyan ezt az órát. Bár a felét nem bírom megérteni amit mondanak és sokat mondanak! Szóval, hogy mindenki beszél elég nehéz követni, hogy most ki mit merre. Egy feladva is, hogy mivan csak vissza fordulok a tanárunk felé és inkább próbálom megérteni azt amit mond, és mielőtt még belekezdene az óránkba ténylegesen is még kiemeli, hogy bár egyikünk se akar itt lenni biztos a mester akarata ez és ezért itt vagyunk. Persze én is csak egyet érteni tudok, hogy nem akarok ellene menni a szavának se, de nem is viselkedek úgy mintha a karomat tépnék csak azért mert órára kellett jönnöm. Aztán bele is kezd az órába szépen.
Persze több dolog is, úgy minden rögtön fenn akaszt de az unott hangú kommentjén Cassnak érzem hogy azé megugrik a vállam és egy legyőzött arckifejezéssel teszem le a fejemet vissza az asztalra. ~az addig oké, hogy a mester volt az első, meg tudom, hogy van az a törökök is, mármint nép az is meg a másik is...~ H-hát, csak nem lesz kikérdezve, ugye? Majd megkérdezem Lilithet, hogy miről beszélt. Mert ennyi Iq meg sügér vagy ha nem tudod kommentet követve, én ugyan fel nem emelem a kezem, hogy nem értem...Szóval mint eddig mindenki más is ugorhatunk a vámpír lét fizikaisságára szerintem is. Már azt tudom, hogy gyógyulunk, mert a képességem miatt még a kettő össze is férően segíti egymást de nem tudom, hogy a többivel mi van, erő meg ilyenek, végtag vissza növesztés. Nagyon is fúrta az oldalamat a kíváncsiság ezen a téren mert bár azt mondta a mester hogy majd megjelenik újra a szárnyam alapból nem emlékszek sokra belőle meg nem is jelent meg az elmúlt két hétbe semmi se.

_________________
REN: Hjuchia Sakura, Kurama Alusia, Ammon, Chars Westwal
OUT: Hjuchia Sakura, Gail Gumbold, Lorna (Polaris) , Petra(Higanyszlál)
VH: Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil
Sötét jövő: Ammon Einarson
__________________________________________________________
SW :: Q’ayem Kor , Rime
avatar
Sakura
11. szint - 25 kredit

Hozzászólások száma : 1298
Hozzászólások régi : 1081
Korábbi szint/kredit : 11. szint - 25 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 26

Karakteradatok
Főkarakter: Hjuchia Sakura
Főkari/multi: Főkarakter

mosato@gmx.com

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Phobia on Szomb. 03 Jún. 2017, 20:59


Damien


A kijelentésem valóban nem túl ésszerű az én számból, de én vagyok az egyetlen személy ebben a majomcsordában, aki megbecsüli az örök élet ajándékát. Ha jól emlékszem rajtam kívül mindenki nyavajgott, csak mert a Mester erővel és halhatatlansággal ruházta fel őket. És még én vagyok a hülye.
A reakciók nem igazán érdekelnek, nem számítottam sokra, de Cain szónoklása már kiveri a biztosítékot.
- Én legalább nem kezdtem el nyavajogni, csak mert öröklétet kaptam. Szánalmasak vagytok. - közlöm halkan Cainnal, meg aki hallja. ~ És igazad van, nagyon szívesen kibeleznélek téged, a k-rvát, meg az összes többi szánalmas férget. ~ teszem hozzá gondolatban, aztán inkább nem törődöm a folytatással. Inkább a Tanítót figyelem, hátha mond valami hasznosat.
Castor kérdéseire csak bólintok, bár nem sokat tudok a kereszténységről, meg a többi baromságról, de a vámpírlét valóban elképesztő. Annyira elképesztő, hogy se Cass, se Cain, se Celeste, se Lilith, se Morgana nem érdemelné meg, Malik meg fel se fogja. Egyedül én érdemlem meg, esetleg még Luna, belőle talán ki lehet hozni valamit.
Jesszusom, csináljatok már valamit, amit jelenthetek a Mesternek, hogy aztán megdögöljetek végre.

_________________
avatar
Phobia
Kalandmester

Hozzászólások száma : 349
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2016. Aug. 29.
Tartózkodási hely : Somewhere in the middle of nowhere

Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Főkarakter

https://m.youtube.com/watch?v=1Clvj81QmTA

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Ványa on Szomb. 03 Jún. 2017, 21:02


Malik


Képtelen visszatartani, akárhogy is próbálja képtelen rá. Ki kell adnia magából még most, mert már egyszerűen nem tudja visszatartani. Az étkezőbe való belépés óta, amióta csak megszólaltak csak gyűlt benne, de most már nem tudja visszatartani. Lehetetlen volna, ezért kiadja magából: Malik elkezd hangosan röhögni. Eleinte inkább a hiéna röhögéséhez lehet hasonlítani, de aztán átvált hangos, emberi nevetéssé.
- Ember...szán..almas - nyögi két hang között, majd folytatja az emberi, részben hiénanevetést. Nem bírta tovább, szinte megrepednek a bordái a röhögéstől. Tegnap még utálta őket, ma reggel is, de a viselkedésük már nem dühítően, hanem szórakoztatóan szánalmas. Mint a bekerített vad utolsó próbálkozása a túléléshez, az emberkorcsok viselkedése szörnyen szórakoztató.
- Szá...nal..mas.. - köpi ki, majd mikor a Castor nevű emberkorcs tovább kezd magyarázni, lassan abbahagyja. A végén még egyet kuncog, de aztán végleg befejezi. Hiába, de nagyon megveti ezeket a korcsokat, egytől egyig, ezt kifejezve pedig lenézően kiröhögi őket. Úgyis végezni fog velük előbb vagy utóbb, amint megtalálja a módját, hogyan.

_________________
"You tearing us, you tearing us,
You breaking us, you breaking us,
You killing us, killing us
You saving us, you saving us."
avatar
Ványa
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 83
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2017. Mar. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Shadow on Vas. 04 Jún. 2017, 02:03

Morgana, at Árny Szülöttje

Úgy fest, hogy Castor se igazán van elragadtatva a kis szóváltásainktól, de aztán belekezd némi válaszolgatásba Cass és Cain felé, aztán egy kérdés, amire úgy vágtam volna rá, hogy „van” az ajtóval együtt magam mögött ahogy távozok, hogy az tokostul szakad ki. Azonban ezt nem voltam képes megtenni, mert a Mesternek nem mondhattam nemet, ahogy a többiek se, így viszont kicsit se volt ellenállás, legalábbis egyenlőre.
Ahogy belekezd Castor, már érzem hogy ez nem marad szó nélkül. Nem voltam katona, de még nekem is világos volt, hogy belőlünk csapat sose lesz, egységes meg végkép nem. A Mester akarata, hogy testvérekként tekintsünk egymásra, de azt parancsba adni, hogy csapatként együtt is dolgozzunk, vagy lehet, hogy lehet, azonban azt erősen kétlem, hogy hosszan fenntarthat dolog is lenne.
Szóval mindenkinek maradnia kell, épp ezért a lehetetlen célért. Cass kis elvi kérdésén már meg se lep. Beleiszok a kulacsba ismét, miközben hallgatom a kezdeti dolgokat, majd a jótanácsot, amitől majdnem visszaköpöm a vért a kulacsba.
-Erre annyi esély van, mint arra, hogy felfogom azt, amit most Celest számolgat – morgom magam elé nem túl hangosan azért, de jó eséllyel ha nem is mindenki, akkor is a testvéreim nagyobb része meghallhatta, miután sikerült lenyelnem a vért.
Közben Cain is belekezd egy kis monológba, ami...ami... hááát egyszerűen szólva: Igaz. Nem másabb, mint amit én is már éreztem eddig is. Három harcos, egy tudós, két vérengző és két nem is tudom mire is vagyunk jó Lunaval. Talán kiszolgálni a többieket hátul? Jó kérdés. De nincs nagyon időm ezen merengeni, mert Damien megint megszólal és első reakcióm, elég látványos, ahogy jobbomban a kulacsot tartom balommal meg a fejemet fogom, majd lezárom a kulacsot, s úgy játszok vele, miközben beszélni kezdek.
-A legszánalmasabb te vagy testvérem – nem emelem fel a hangom, csak úgy kezdek bele, mintha csak az időjárásról beszélnék. – fel se fogod igaz, hogy mi is zajlik itt? Igen, hallhatatlanok lettünk, ami igen, beismerem, nagyon jól hangzik most... – nem nézek Damien felé szándékosan, hanem hulla sápadt kezemet nézem egyenlőre - ...de mi lesz később, mert én nem tudom elképzelni, évszázadokat éljek anélkül, hogy mostantól öregednék, változnék. – lassan ökölbe szorítom a kezem figyelve ujjaim - És ehhez kaptunk erőt, de a nagy erőhöz felelősségnek és kontrolnak is kéne párosulnia, ami NINCS meg bennünk rendesen. – kicsit erőteljesebben megnyomom a „nincs” szót, de a hangom nyugodt maradt... ezt leszámítva fel se emelem a hangom. Mondhatni vészjóslóan nyugodt.
-Inkább fogd be ... – szemem sarkából pillantok Dami felé - ... Damien és... – a röhögésbe lassan beledöglő Malikra pillantok - ...te is Malik, mert Cainnek teljesen igaza van. – ellököm magam a faltól és végig mutatok a többieken – Mi vagyunk egy csapat?!? – most már viszont némileg felemelem a hangom, hogy a tabletjébe merült Celest is felfigyeljen jobban ahogy a többiek is - Ez valami vicc? Biztos katasztrófa, nem egy csapat. Annyira eltérőek vagyunk jellemre, tudásra, hogy ha emlékeznénk se segítene áthidalni a szakadékokat, márpedig így egy fenti küldetésnél nagyobb a kockázat, mint a lehetősége, hogy egyáltalán minimális nyereség lesz a végén. – elhallgatok egy kicsit, majd Castor felé nézek és egy elég színpadias meghajlással mutatok felé. – Elnézésed kérem, tied a szó - ezzel visszadőlök a falnak, s ujjaim közt játszok a kulaccsal. Nyugalmat erőltetek magamra, néha-néha a többiek felé pillantva, s fülleve, miközben hallgatom Castort, a többieket.
Igen, valahol engem is érdekel, lenyűgöz, hogy örökké „élhetek” ha nem jön közben semmi, de ugyan akkor valahogy úgy is érzem, hogy anélkül, hogy tudnám ki is vagyok ez nem is igazi élet. A Mester legalább emlékszik, hogy mi is volt előtte, hogy hogyan is indult minden, és bár nekem nem mond sokat az elmondott események, azért van amit képes vagyok átérezni. A veszteség őrült dolgokra visz. Azonban a nagy tervben továbbra is láttam egy nagy hibát, amit fel is vetek Castornak, mikor kérdi, hogy érthető volt e a visszatekintés.
-Az is elképesztő, hogy hogyan a fény bánt minket, akkor nappal sebezhetőek vagyunk. és bár nem vagyok harcos, de ez egy olyan hátránynak tűnik, amit ellenünk fordíthatnak. – bár nagyon sok dolog nem tiszta, de azokat egyszer majd valamikor megnézem a könyvtárba, de nem most, így hozzá teszem még - Különben felőlem is mehetünk tovább... – Végig nézek a testvéreimen, majd a kulacs külsejét nézegetem egy rövid ideig.

Ruházat:

_________________
"Nincs múltad... a jelened kilátástalan, de jövőd még lehet"

Reneszansz: Alena (Shadow)
NJK: Marli
X-Diák: Liam V. Blacksong
VH: Shywa
lil SW: Heiwanna Miin Klodov

˜Hááááát... nincs más hátra, mint előre.... Kalandor... ˜
avatar
Shadow
3. szint - 8 kredit

Hozzászólások száma : 246
Hozzászólások régi : 950
Korábbi szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Aktuális szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Join date : 2011. Aug. 19.
Tartózkodási hely : Pokol

Karakteradatok
Főkarakter: Amara
Főkari/multi: Multi

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Ultimate Guru on Vas. 04 Jún. 2017, 10:55

Tizenöt perce tart az első eligazítás.

Résztvevők: Cassandra (Stephanie Lyesmith), Cain (Jonathan Miller), Damien (Phobia), Malik (Howard Saint), Lillith (Meadow Kerr-Osborne), Luna (Sakura Hyuchia), Celeste (Tyra Rel Brahe) és Morgana (Syn Lora Black).

Castor a szemeit forgatva hallgatja a Gyermekeket, és birkatürelemmel hagyja, hogy mindenki elmondja a magáét. Aztán, amikor befejezik, felhúzza a szemöldökét.

– Na? Ennyi? Befejeztétek? Szuper, akkor talán folytathatjuk… Ti aztán mókás kis társaság vagytok így együtt, mit ne mondjak! Alig várom, hogy együtt menjünk küldetésre, mert ezek után biztosra vehetitek, hogy így lesz. A Mester már csak azért is össze fog titeket rakni, és amilyen „kiváló” a humorérzéke, én foglak vezetni titeket. Van ez a… „csodálatos” elképzelése, hogy mind, együtt, egy családként kell dolgozzunk, akik pedig nehezen jönnek ki egymással, azokat annál inkább össze kell rakni, hogy szokják egymást.

A férfi alig láthatóan megrázza a fejét, majd ismét a kis csapatra néz.

– Persze küzdhettek ez ellen, és méltatlankodhattok is, bármennyi észérvet felhozhattok, de csak az energiátokat pazaroljátok. Cassandra, ha a Mestertől azt az utasítást kapod, hogy nem halhatsz meg, akkor minden erőddel küzdeni fogsz odafent is, és az öngyilkosság gondolata sem merülhet fel majd a fejedben. Cain, értem az aggályaidat, én a magam részéről a teljes édeni bagázsnak kábé a háromnegyedét kiraknám, de hát ez van, ennyien vagyunk, fajtársaink száma pedig folyamatosan fogyatkozik, pláne az olyanoké, akik hozzátok hasonlóan különleges képességekkel is bírnak. Továbbítsam a felettesemnek…? Heh, jópofa vagy, Cain. A „felettesem” a Mester, ő pedig mindent lát és hall. Most is. Ne ringassátok magatokat illúziókba. Tudja, ki mennyire nem akar itt lenni, ki mit gondol róla, ki mivel foglalkozik szabadidejében… és csak addig hagyja, amíg szórakoztatja őt az illető, illetve nem jelent közvetlen veszélyt. Szóval csak óvatosan, Gyermekek.

Itt nyilvánvalóan Castor is elszomorodik, egy pillanatra tehetetlen düh ül ki az arcára, de végül folytatja.

– Szimpatikus a hozzáállásod, Celeste, magam is a tudományos munkámba menekülök, hogy kibírjam a bezártságot. Nemcsak intelligens embernek látszom, biztosíthatlak, hanem az is vagyok, amellett, hogy észvesztően jóképű! Igyekszem közbenjárni az érdekedben, hogy a Mester mellém osszon be, ha majd végre munkát is kaptok idelent. Persze csak ha te is akarod. Valahogy mindig arra vágytam… hogy vörös hajú asszisztensem legyen. Magam sem értem, miért. Fura. Damien, Malik, Morgana, láthatóan ti is erős jellemek vagytok, aminek hasznát fogjátok itt venni, még ha teljesen más véleményen is vagytok. Mivel a gyűlöleteteket a Mester parancsa szerint nem fordíthatjátok egymás ellen, jó hasznát fogjátok venni a felszínen, amikor mindezt az ellenségeinkre zúdítjátok. Előfordul, hogy én is így… ventilálok.

Ezzel Castor feláll, elővesz egy táblagépet, amelyen keresgélni kezd, miközben még mindig beszél.

– Nos, mivel mi már nem vagyunk élők, de holtak sem, szinte semmi sem árthat nekünk, csak a Nap fénye égetheti fel a testünket – pár pillanat alatt nyílt napfényen teljesen elégünk. Ezt már nyilván tudjátok, ahogy azt is, hogy a vámpírlét a halandókénál jóval nagyobb erőt, gyorsaságot és ellenállást adott nekünk. De! Az ellenségeink számát soha ne becsüljétek alá! Legyetek ravaszak és óvatosak, kerüljetek minden nyílt konfrontációt, mert ha valaha is rátalálnak Édenre, nekünk végünk. A napfény mellett másik komoly gyenge pontunk a szívünk: hiába nem ver már, ha az megsemmisül, akkor mi magunk is, úgyhogy óvatosan a szív felé irányított karókkal! A másik módszer a kiiktatásunkra a testünk teljes elpusztítása, például erős napfény vagy tűz által. És persze hogy fennmaradjunk, rendszeresen vért kell fogyasztanunk, ám ezen kívül semmilyen más táplálékra vagy folyadékra nincs szükségünk. Holtsápadt bőrünk, a pulzus és a testhőmérséklet hiánya, valamint természetellenesen hegyes és nagy szemfogaink alapján könnyű felismerni a testvéreinket. A regenerációt illetően: a zúzódások és apróbb sebek perceken belül eltűnnek rólunk, akár harc közben is, ugyanakkor a tűz és a napfény okozta sérülések, illetve minden komolyabb sebesülés vagy végtag elvesztése már csak pihenéssel és koncentrálással gyógyíthatóak – ehhez pedig az átlagosnál több vért is kell fogyasztanunk, hogy új erőre kapjunk.

Majd a férfi a táblagépet a kis társaság felé fordítja.

– Tudom és értem, hogy páran nehezen viselitek ezt az öröklétet, de mindennek ismeretében talán… kicsit könnyebb lesz nektek is. Nem vagytok egyedül, és… ezt is meg lehet szokni. Ami pedig a napfény okozta, Morgana is által említett hátrányt illeti… Mint mondtam, rendkívül intelligens, sőt briliáns vagyok! Igazából… Igen, nyugodtan nevezhetünk zseninek. Kérlek, nevezzetek zseninek, igen.

A táblagépen egy jókora laboratórium látszódik, benne több tucat, ember méretű harci páncélzattal…


_________________
avatar
Ultimate Guru
Moderátor

Hozzászólások száma : 3027
Hozzászólások régi : 8282
Korábbi szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Aktuális szint/kredit : 19. szint - 65 kredit
Join date : 2011. Aug. 04.
Age : 33
Tartózkodási hely : Berlin

Karakteradatok
Főkarakter: Ultimate Guru
Főkari/multi: Főkarakter

kvadam@hotmail.hu

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 04 Jún. 2017, 14:41




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Stephanie Lyesmith - Tűzvirág
Különítmény tag; Hawkeye, not Hawkguy, SHIELD ügynök


Játékostárs(ak) neve: Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~
Cain-re pillantottam, köszönöm, hogy kimondta a véleményemet, úgy tűnt, hogy mások is egyetértenek mindezzel, kivéve a két véglény. Morgana viszont meglepően értelmesen reagált. Talán még sincs vele kapcsolatban minden veszve, majd ha ennek az egész borzalomnak vége, akkor beszélek vele. Azt hiszem a két véglény alátámasztotta Cain szavait. Castoron pedig egyre jobban látszott, hogy ő sem akar itt lenni és jó volt a megérzésem. A szavaira bólintottam, hogy értem mi van az öngyilkossággal.
~ Én pont az ellenkezőjét vélem Castor ~ próbáltam telepatikus üzenetet küldeni neki. ~ Tégy úgy, mintha nem kaptál volna telepatikus üzenetet tőlem. A véleményem, hogy a Mester haldoklik, vagy veszít az erejéből, igencsak látványosan. Egyre gyengébb lesz, ahogyan egyre több vérszopó kerül ide. Mikor magához hivatott minket és ránk kényszerítette a hatalmát rosszul lett. Olyan szinten, hogyha a többiek nem ugranak, akkor fel sem tudott volna állni. Átkozottul sok erőbe telhet mindenkit visszafognia, elnyomni az emlékeket. Úgy vélem, hogyha kellően sokan fordulunk ellene és lázadozunk megtörhetjük a hatalmát. És nem érdekel, hogy olvassa a gondolataimat… Érezze csak a kis zsebdiktátor, hogy nulla a hatalma és csak erőszakkal tudja kierőszakolni valakikből, ezáltal azonban bábokat teremt… nincs is valódi hatalma… ~
Mikor az ellenség szóba került felvontam a szemöldököm, már látszott mire megy ki az egész.
- Ki az ellenség? Az emberiség? Szóval a Mester azt akarja, hogy tömeggyilkosok legyünk és agyatlanul mészároljuk az embereket. Erővel és terrorral egyetlen állam sem tartható fenn, a történelem számtalanszor bebizonyította mindezt. Orwell 1984-e meg csak utópia… És mi lesz ha ki lesznek irtva az emberek és a vámpírok elfoglalják a földet? Nekem valahogy úgy tűnik a tervből, hogy az éhendöglés jön, mert azaz aprócska dolog van kifelejtve, hogy emberek nélkül nincsenek vámpírok.
Amiket elmondott azokra már mind rájöttem magamtól is, nem volt újdonság. Amikor a tableten valamit mutatott, hogy mit talált ki, vissza kellett fognom a nevetésemet, EZ MOST VALAMI VICC?! Alig leszünk feltűnőek…

felszerelés:


template nélkül:
~ Cassandra, az Tűz Kegyeltje ~
Cain-re pillantottam, köszönöm, hogy kimondta a véleményemet, úgy tűnt, hogy mások is egyetértenek mindezzel, kivéve a két véglény. Morgana viszont meglepően értelmesen reagált. Talán még sincs vele kapcsolatban minden veszve, majd ha ennek az egész borzalomnak vége, akkor beszélek vele. Azt hiszem a két véglény alátámasztotta Cain szavait. Castoron pedig egyre jobban látszott, hogy ő sem akar itt lenni és jó volt a megérzésem. A szavaira bólintottam, hogy értem mi van az öngyilkossággal.
~ Én pont az ellenkezőjét vélem Castor ~ próbáltam telepatikus üzenetet küldeni neki. ~ Tégy úgy, mintha nem kaptál volna telepatikus üzenetet tőlem. A véleményem, hogy a Mester haldoklik, vagy veszít az erejéből, igencsak látványosan. Egyre gyengébb lesz, ahogyan egyre több vérszopó kerül ide. Mikor magához hivatott minket és ránk kényszerítette a hatalmát rosszul lett. Olyan szinten, hogyha a többiek nem ugranak, akkor fel sem tudott volna állni. Átkozottul sok erőbe telhet mindenkit visszafognia, elnyomni az emlékeket. Úgy vélem, hogyha kellően sokan fordulunk ellene és lázadozunk megtörhetjük a hatalmát. És nem érdekel, hogy olvassa a gondolataimat… Érezze csak a kis zsebdiktátor, hogy nulla a hatalma és csak erőszakkal tudja kierőszakolni valakikből, ezáltal azonban bábokat teremt… nincs is valódi hatalma… ~
Mikor az ellenség szóba került felvontam a szemöldököm, már látszott mire megy ki az egész.
- Ki az ellenség? Az emberiség? Szóval a Mester azt akarja, hogy tömeggyilkosok legyünk és agyatlanul mészároljuk az embereket. Erővel és terrorral egyetlen állam sem tartható fenn, a történelem számtalanszor bebizonyította mindezt. Orwell 1984-e meg csak utópia… És mi lesz ha ki lesznek irtva az emberek és a vámpírok elfoglalják a földet? Nekem valahogy úgy tűnik a tervből, hogy az éhendöglés jön, mert azaz aprócska dolog van kifelejtve, hogy emberek nélkül nincsenek vámpírok.
Amiket elmondott azokra már mind rájöttem magamtól is, nem volt újdonság. Amikor a tableten valamit mutatott, hogy mit talált ki, vissza kellett fognom a nevetésemet, EZ MOST VALAMI VICC?! Alig leszünk feltűnőek…






Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Jonathan Miller - Black Jack
Különítmény tag, USAF főhadnagy, SHIELD ügynök


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Cain, a Hódító ~
Castor szerencsére még reagált a szavaira, szóval már csak „viccből” is egyett fognak maradni. A férfi szavai nyomán, hogy mindent lát és hall a Mester talán még nagyobb szívességet is tett a másfél férfi, mint azt Cain. remélte volna. Hálásan bólintott Morgana felé, amikor a lány is egyetértett a szavaival. Damien és Malik irányába rezzenéstelen arccal fordult, egyetlen érzelmet sem lehetett leolvasni az arcáról, tekintetéből.
- Köszönöm mind a kettejüknek, hogy alátámasztották a szavaimat mind az itt levők, mind pedig a Mester előtt. Nem reméltem, hogy így lesz, de köszönöm, hogy megkönnyítették a dolgomat.
Esze ágában sem volt trollkodni, vagy gúnyosnak lenni. Teljes mértékben komolyan gondolta azt, amit mondott. A szavai teljesen ridegek, katonásak voltak, noha nem tudta, de ezúttal már teljesen olyan volt, mint életében szokott lenni. Cass szavaira, hogy odafent kik az ellenségük tényleg csak azaz egy lehetőség maradt, hogy az emberek. Ez végképp nem tetszett neki, úgy érezte, hogy az ő feladata az emberek védelme, nem a megölése. Katonaként erre képezték ki. Nem akart egy ilyen háborút, sem pedig örökké létezni. Ezek után hallgatta Castor miket is mondott, ami a fizikai dolgokat illette azokra már rájött korábban, hogy így van, elég sokat edzett az elmúlt két hétben ahhoz, hogy így legyen. A tabletre nézett, amikor Castor képeket mutatott rajta. Szóval ez volt a megoldás a napfény ellen. Ostoba és kezdetleges megoldás, azt hinné az ember, hogy van sokkal jobb megoldása is a vámpíroknak arra, hogy miként éljenek túl. Nem tűntek eddig túl értelmes és intelligens, vagy épp életképes fajnak. Lehet, hogy Castornak volt igaza és a többséget ki kellett volna dobni.
- Nem gondolja, hogyha ezt meglátják odakint rögtön tudni fogják, hogy ki volt maga korábban, vagy ki készítette? – kérdezte. – Eléggé egyedinek és különlegesnek tűnnek.

felszerelés:
– képességblokkoló
- ruházat: sportcipő, farmer, póló


template nélkül:
~ Cain, a Hódító ~
Castor szerencsére még reagált a szavaira, szóval már csak „viccből” is egyett fognak maradni. A férfi szavai nyomán, hogy mindent lát és hall a Mester talán még nagyobb szívességet is tett a másfél férfi, mint azt Cain. remélte volna. Hálásan bólintott Morgana felé, amikor a lány is egyetértett a szavaival. Damien és Malik irányába rezzenéstelen arccal fordult, egyetlen érzelmet sem lehetett leolvasni az arcáról, tekintetéből.
- Köszönöm mind a kettejüknek, hogy alátámasztották a szavaimat mind az itt levők, mind pedig a Mester előtt. Nem reméltem, hogy így lesz, de köszönöm, hogy megkönnyítették a dolgomat.
Esze ágában sem volt trollkodni, vagy gúnyosnak lenni. Teljes mértékben komolyan gondolta azt, amit mondott. A szavai teljesen ridegek, katonásak voltak, noha nem tudta, de ezúttal már teljesen olyan volt, mint életében szokott lenni. Cass szavaira, hogy odafent kik az ellenségük tényleg csak azaz egy lehetőség maradt, hogy az emberek. Ez végképp nem tetszett neki, úgy érezte, hogy az ő feladata az emberek védelme, nem a megölése. Katonaként erre képezték ki. Nem akart egy ilyen háborút, sem pedig örökké létezni. Ezek után hallgatta Castor miket is mondott, ami a fizikai dolgokat illette azokra már rájött korábban, hogy így van, elég sokat edzett az elmúlt két hétben ahhoz, hogy így legyen. A tabletre nézett, amikor Castor képeket mutatott rajta. Szóval ez volt a megoldás a napfény ellen. Ostoba és kezdetleges megoldás, azt hinné az ember, hogy van sokkal jobb megoldása is a vámpíroknak arra, hogy miként éljenek túl. Nem tűntek eddig túl értelmes és intelligens, vagy épp életképes fajnak. Lehet, hogy Castornak volt igaza és a többséget ki kellett volna dobni.
- Nem gondolja, hogyha ezt meglátják odakint rögtön tudni fogják, hogy ki volt maga korábban, vagy ki készítette? – kérdezte. – Eléggé egyedinek és különlegesnek tűnnek.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13745
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Meadow Kerr-Osborne on Vas. 04 Jún. 2017, 14:42




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Meadow Kerr-Osborne – Vörös özvegy
SHIELD gyakornok, katonai hírszerző ügynök


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Sakura Hyuchia, Tyra Rel Brahe és Syn Lora Black


~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Eddig úgy volt, hogy inkább csöndben marad és nem szól bele a dolgokba, de a lánytestben levő férfi és az állat, illetve Morgana szavai után úgy döntött, hogy mégis megteszi. Sokat olvasott és tanult életében efféle helyzetekről, így szerencsére emlékezett arra, hogy miért is nem jó elvakultnak, fanatistának lenni.
- Felesleges próbálkoznod, úgysem fogod meggyőzni Morgana – mondta. – Valóban nem fogja fel, mindig a legelvakultabbakat, legfanatikusabbakat, akik ezáltal a legbefolyásolhatóbbak áldozzák fel a vezetők elsőként. Őket lehet rávenni, hogy az igaz ügy érdekében adják az életüket. A történelem során megannyi példa van erre. Főleg a diktátorok esetében és a terroristasejteknél van így. Az ilyenek nem kérdőjelezik meg amit hallanak, önként és örömmel dobják el az életüket, vagy jönnek rá arra, amit te mondtál, hogy mekkora ostobák voltak, hogy hittek az adott rendszerben, ami kihasználta őket, aztán eldobta, mikor már nem kellettek és belőlük lesz a legnagyobb ellenfele a rendszernek.
Az egészet ridegen, érzelmek nélkül mondta, mintha csak egy leckét olvasott, vagy mondott volna fel. Ha lettek volna érzelmei, akkor talán szánalmat érzett volna a páros irányába, de így teljesen hidegen hagyta az egész. Közben azért Castorra is figyelt, tehát az öngyilkosság eléggé ki volt zárva, amit sajnálatosnak vélt. Ami a testfelépítésre vonatkozott egy részét már elejtették korábban, mint a gyorsabb gyógyulás, a nagyobb erőre és ezekre már maguktól is rájöttek. A napfény és a tűz árt nekik, a Mester erre is utalt, amikor ott voltak nála. Így neki sem nagyon volt újdonság mindebben. A tablet képére nézett, amit Castor mutatott nekik. Felvonta a szemöldökét nem tudta eldönteni, hogy a férfi ezt csak viccnek szánta, vagy komolyan gondolta, annyira szürreális volt az egész helyzet. Egy vámpírsereg szuperpáncélban, ez még egy képregénybe, vagy akciófilmbe is sok lett volna Lilith szerint.

felszerelés:


template nélkül:
~ Lillith, a Sötétben Rejtőző ~
Eddig úgy volt, hogy inkább csöndben marad és nem szól bele a dolgokba, de a lánytestben levő férfi és az állat, illetve Morgana szavai után úgy döntött, hogy mégis megteszi. Sokat olvasott és tanult életében efféle helyzetekről, így szerencsére emlékezett arra, hogy miért is nem jó elvakultnak, fanatistának lenni.
- Felesleges próbálkoznod, úgysem fogod meggyőzni Morgana – mondta. – Valóban nem fogja fel, mindig a legelvakultabbakat, legfanatikusabbakat, akik ezáltal a legbefolyásolhatóbbak áldozzák fel a vezetők elsőként. Őket lehet rávenni, hogy az igaz ügy érdekében adják az életüket. A történelem során megannyi példa van erre. Főleg a diktátorok esetében és a terroristasejteknél van így. Az ilyenek nem kérdőjelezik meg amit hallanak, önként és örömmel dobják el az életüket, vagy jönnek rá arra, amit te mondtál, hogy mekkora ostobák voltak, hogy hittek az adott rendszerben, ami kihasználta őket, aztán eldobta, mikor már nem kellettek és belőlük lesz a legnagyobb ellenfele a rendszernek.
Az egészet ridegen, érzelmek nélkül mondta, mintha csak egy leckét olvasott, vagy mondott volna fel. Ha lettek volna érzelmei, akkor talán szánalmat érzett volna a páros irányába, de így teljesen hidegen hagyta az egész. Közben azért Castorra is figyelt, tehát az öngyilkosság eléggé ki volt zárva, amit sajnálatosnak vélt. Ami a testfelépítésre vonatkozott egy részét már elejtették korábban, mint a gyorsabb gyógyulás, a nagyobb erőre és ezekre már maguktól is rájöttek. A napfény és a tűz árt nekik, a Mester erre is utalt, amikor ott voltak nála. Így neki sem nagyon volt újdonság mindebben. A tablet képére nézett, amit Castor mutatott nekik. Felvonta a szemöldökét nem tudta eldönteni, hogy a férfi ezt csak viccnek szánta, vagy komolyan gondolta, annyira szürreális volt az egész helyzet. Egy vámpírsereg szuperpáncélban, ez még egy képregénybe, vagy akciófilmbe is sok lett volna Lilith szerint.

_________________
Reneszánsz: Meadow Kerr-Osborne, Árva / Mayko Outerbridge / Okoye Baku; X-diák: Brahe Elaine McKenzie
Ultimate/Újvilág: Meadow Kerr-Osborne, Halloween 2017: Moira Amelia Sheppard
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Meadow Kerr-Osborne
2. szint - 6 kredit

Hozzászólások száma : 144
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2017. Feb. 22.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Tyranis on Vas. 04 Jún. 2017, 14:43




Előtörténet:
LINK

Kaland:
A vér rabjai
Tyra Rel Brahe - Törpilla
Örökkévaló/kree hibrid, szuperzseni, számítógépszintű logikával, SHIELD gyakornok


Játékostárs(ak) neve: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller, Lucy Skatfield, Howard Saint, Meadow Kerr-Osborne, Sakura Hyuchia és Syn Lora Black


~ Celeste, a Sosemérző ~
Celeste továbbra sem figyelt arra, hogy mi is zajlik körülötte. Azt felfogta, hogy egymással vitatkozik mindenki, de a téma nem érdekelte. Az egész teljesen illogikus volt, a legjobb az lett volna, hogyha senkinek sem lettek volna érzelmei, akkor sokkal hatékonyabb lett volna a társaság. Az lett volna a legoptimálisabb mindenkire nézve. Csak akkor pillantott fel a számolásokból, amikor Castor újra őt szólította meg és a nevén szólította.
- A jóképűséget nem tudom értelmezni megfelelő paraméterek nélkül. A számításaim alapján már életemben is aszexuális voltam, ahogyan most is. Mindazonáltal igencsak jellegzetes arca van, szimmetrikus vonásokkal, amik a korábbi tanulmányaim szerint jótékony hatással vannak a nemzőképességre – mondta gépiesen.
Néhány pillanatot kivárt, hogy a többi részre is tudjon reagálni. Nem volt nehéz ezek után már rájönni, hogy a férfi is tudós és ez a lehető legjobb esélye ez volt, hogy tényleg Castor szárnyai alá kerüljön és ott folytathassa a tudományos munkáját, vagy egészen pontosan ott kezdhesse el.
- Úgy vélem, hogy a javaslata a lehető legoptimálisabb mindkettőnk munkájára nézve.
Ez volt a lehető legközelebb a köszönethez, amit Celeste képes volt a személyiségével kimondani. Majd folytatta a számolást, közben pedig figyelte azt, hogy Castor miket is mond el arról, hogy milyen is a vámpír valójában, mik a képességeik, mik a gyengék. Ezeket már mind tudta, rájött magától is, megvolt a kellő esze hozzá. Miután a nap és a szuperpáncélok kerültek sorra, hogy mit talált ki a napfény ellen úgy érezte, hogy itt az idő felhozni a tudományos elméletét a vámpírsággal kapcsolatban.
- Önnek mi a véleménye az elméletemről szigorúan tudományos szinten, hogy a jelenlegi helyzetünk mindez csak egy kémiai állapot, hogy a szervezet se nem élő, se nem holt teljesen és megfelelő kémiai reakciókkal visszafordítható folyamat és újra életre lehetne kelteni a testeket? – kérdezte gépiesen.

felszerelés:
– [url=https://science.sydneyestore.com.au/persistent/catalogue_images/products/Coats-Laboratory_Coat-Science-woman-fullbody.jpg]öltözet[/img]
- tablet


template nélkül:
~ Celeste, a Sosemérző ~
Celeste továbbra sem figyelt arra, hogy mi is zajlik körülötte. Azt felfogta, hogy egymással vitatkozik mindenki, de a téma nem érdekelte. Az egész teljesen illogikus volt, a legjobb az lett volna, hogyha senkinek sem lettek volna érzelmei, akkor sokkal hatékonyabb lett volna a társaság. Az lett volna a legoptimálisabb mindenkire nézve. Csak akkor pillantott fel a számolásokból, amikor Castor újra őt szólította meg és a nevén szólította.
- A jóképűséget nem tudom értelmezni megfelelő paraméterek nélkül. A számításaim alapján már életemben is aszexuális voltam, ahogyan most is. Mindazonáltal igencsak jellegzetes arca van, szimmetrikus vonásokkal, amik a korábbi tanulmányaim szerint jótékony hatással vannak a nemzőképességre – mondta gépiesen.
Néhány pillanatot kivárt, hogy a többi részre is tudjon reagálni. Nem volt nehéz ezek után már rájönni, hogy a férfi is tudós és ez a lehető legjobb esélye ez volt, hogy tényleg Castor szárnyai alá kerüljön és ott folytathassa a tudományos munkáját, vagy egészen pontosan ott kezdhesse el.
- Úgy vélem, hogy a javaslata a lehető legoptimálisabb mindkettőnk munkájára nézve.
Ez volt a lehető legközelebb a köszönethez, amit Celeste képes volt a személyiségével kimondani. Majd folytatta a számolást, közben pedig figyelte azt, hogy Castor miket is mond el arról, hogy milyen is a vámpír valójában, mik a képességeik, mik a gyengék. Ezeket már mind tudta, rájött magától is, megvolt a kellő esze hozzá. Miután a nap és a szuperpáncélok kerültek sorra, hogy mit talált ki a napfény ellen úgy érezte, hogy itt az idő felhozni a tudományos elméletét a vámpírsággal kapcsolatban.
- Önnek mi a véleménye az elméletemről szigorúan tudományos szinten, hogy a jelenlegi helyzetünk mindez csak egy kémiai állapot, hogy a szervezet se nem élő, se nem holt teljesen és megfelelő kémiai reakciókkal visszafordítható folyamat és újra életre lehetne kelteni a testeket? – kérdezte gépiesen.

_________________
Reneszánsz: Tyranis;  Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Tyranis
12. szint - 30 kredit

Hozzászólások száma : 1542
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2011. Dec. 27.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi

nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Éden

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

4 / 12 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10, 11, 12  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.