Thor palotája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 23 Feb. 2011, 16:03

Az eredeti helyszín

Asgard legnagyobb épülete újjá lett építve. Megannyi valkűr őrzi és itt élnek Thor védelmezői és szövetségesei. Szent helyekkel van teli a palota középső és egyben legnagyobb tornya nem más, mint Odin régi lakhelye. Mára Thor, ma már pedig Einar trónusa és egy hatalmas kényelmes étkező.



Az eredeti helyszín

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu

Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13169
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 31.szint - 125 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 15:39

#2 2010-02-24 19:47:55
Henry White
//Előzmény:Bifrost-A Szivárványhíd//

Szóval félvérekről még csak nem is hallottak Asgardon. Szép kilátások, mindenesetre nem hagyom hogy ez a tény befolyásoljon. Egyenlőre csak ismerkedek Asgarddal. Én is meghajlok Heimdall előtt ahogy Freydis és belépek a kapun. Kicsit elszédülök attól a forgatagtól ami benn fogad. Az épületek gyönyörűek, az asgardiak pedig végzik a dolgukat. Katonákat is lehet látni és szinte kivétel nélkül mindenkinél fegyver van. Amit elképzeltem az meg sem közelítette a valóságot. Mágia pedig szinte forr a véremben. Thorhalla nem hazudott, itt még a földön is több mágikus erő van. Szinte tátott szájjal bámulok, próbálok mindenfelé nézni és felfogni a látványt egyszerre. Közben hagyom hogy a lábam vigyen a többiek után a palota felé.


#3 2010-02-24 20:18:58
Tyler
Szóval nem csak én nem csípem azt a nőt. Megnyugodtam hogy nem vagyok egyedül ezzel.
-Vigyázz mit kívánsz, királylány.-
Kacsintok Lornára, majd a feltáruló várost vizslatom végig. Ez a nyüzsgés még be is jön, úgy tűnik itt mindenkinek megvan a maga dolga. Itt biztos nem unatkoznék, bár ezen túlmenően egy középkori városnak tűnik. Csak jobbak a higiéniás körülmények. Azért az alatt az egy hét alatt csak ragadt rám is valami.
-Hát nem nagy szám....-
Súgom halkan Lornának, nehogy Freydis és a többiek meghallják. Nem megsérteni akarom őket ezzel, csak nekem tényleg semleges ez a város. Mellesleg az itt lakók meg tök udvariatlanok, meredt szemmel bámulnak, mint valami kiállításon lennék.
-Haladjunk tovább ezek úgy bámulnak rám, mintha egy földönkívüli vagy valami démon lennék...-


#4 2010-02-24 21:26:13
Shadow
//előzmény: Bifrost//

Feltárulnak a kapuk, s a szemem elé kerül egy hatalmas tér, melynek látványától, még a lélegzetem is elakad. Rengetegen vannak itt, s mindenkinél fegyver, ahogy azt már láthattuk az idősebbektől és ahogy mindenki járt eddig, akiben asgardi vér is csörgedez. Lassan haladok befelé, a többiekkel, s rájövök, hogy szívesen laknék itt, bár ahogy a figyelem rám terelődik, akkor lehajtom a fejem. Furcsa érzés, hiszen ahol éltünk eddig, ott nem voltam látványosság, de most itt idegen környezetben az lettem. De legalább nem ellenségesek, hanem lehet, hogy csak kíváncsiak, hogy milyen szerzet is vagyok. Manó szavaira nem reagálok, hiszen ő valóban egyik se, de én más vagyok. Részben tényleg Démon vagyok.
A katonák érkezésére kicsit hátrálok, de nem sokat. Főleg mert, elkezdenek minket a palota felé vezetni. Nem ellenkezek, csak figyelem az asgardiakat. Mintha valami gond lenne, de nem tudom, hogy vajon mi is lehet az. Egy szót se szólok, csak várom, hogy mi lesz ezután, bár az biztos, hogy Thorhallaval hamarosan találkozni fogunk.


#5 2010-02-24 23:01:34
Tao
A kapukon beérve hatalmas főtér tárul elém, minden olyan, mint a Földön a középkorban, kőházak, páncélos asgardiak, régimódi piactér, az interneten olvastam ezekről. Az emberek vidámnak tűnnek, bár elég sok a fegyveres őr, mintha félnének valamitől, ami miatt állandó készültség kell. Ahogy elindulunk a palota felé, ahova néhány asgardi vezet minket, egyre többen kezdenek bámulni. Nem csak engem, de az biztos, hogy engem is. Ahogy körülnézek köztük, aztán magamra pillantok, eszembe jut, hogy a kék szín talán nem túl megszokott errefelé, ezért csodálkozhatnak ennyire. Akin azt látom, hogy esetleg félne is tőlem, vagy megijedt volna, arra rámosolygok, és biccentek felé barátságosan, fontos, hogy jó benyomást keltsek bennük.
-Tetszik nekem ez a hely, a bőség és a természetesség egyszerre van meg - mondom Freydisnek, utalva ezzel a korábban látott városi környezet ridegségére.


#6 2010-02-24 23:40:24
Max Evans
Kicsit beljebb battyogunk a középkori város feelingű, asgardra vagy hova, csak azt nem értem, hogy miért vagyunk itt, elvileg az a dolgunk, hogy ismertessük őket a környékkel, de én még itt életemben nem jártam, nem is igazán érdekelt. Bár van egy hangulata, friss levegő, meg amúgy olyan mint azok a múlt idéző rendezvények ahol, kis koromban voltunk. Néhányunkat elég bunkó módon fikszíroznak, bár engem nem nagyon szúrtak ki, mondjuk én nagyjából olyan vagyok mint ők, csak kevesebb szőr és hozzájuk képest apró termet. Közben abba maradt a zene is és ezt lassan észre veszem, a telefonom kikapcsolt. Így aztán előrébb lépdelek Alhoz, majd közel érve kicsit meg lököm.
- Na jól vagy már Al? – Vigyorgok rá nagy boldogan, persze a szivárványos pánik rohamára vissza utalva. Majd folytatom.
- Szerinted Asgardra minek hoztak minket is? Ötlet? -


#7 2010-02-25 10:02:06
Hjuchia Sakura
Beérve a kapun, s kőre lépve kicsit megkönnyebbülök ám az a sok sok személy akiket itt meglátunk kicsit megrémiszt hírtele. Ilyen sokan vannak? Közben feleszmélek, hogy valaki nagyon alacsonyba kapaszkodok. Elengedem a ruhája ujját s ránézek végre.

- Bocs a.... - derül fény szemem elé, hisz eddig oly lelkesen a sárkányba kapaszkodé -... felejtsük el.

Fejezem be gyorsan s közben Dave is befut, meglök kicsit így odafordulok. érdeklődik vigyorogva, hogy jobban vagyok-e már. A szemem jobbra balra jár, pásztázza a terepet s közben válaszolok neki.

- Aha, egész jól. - válaszolok neki lassan, néhol kicsit nagyobb hang sújt adva a szavaimnak. Közben tekintetemet Dave re viszem. - És passzolnék.


#8 2010-02-25 10:15:24
Serena Davidson
//Előzmény: Bifrost – A szivárványhíd//

Manóra vigyorogtam, szerintem nem csak ő nem akarta azt a boszorkányt látni, hanem senki sem, de úgysem fogjuk megúszni. Einar miatt lehettünk itt, és hozzá pedig a boszorkány is járt. Körbepillantottam a város főterén, amikor odaértünk és én is tátott szájjal figyeltem a helyet, semmi modern dolog, hatalmas épületek, az emberek is hatalmasak, úgy kellett felfele pislognom hála a magas termetemnek, hogy jól lássak. Azt már megszoktam, hogy magasak, hiszen együtt nőttünk fel velük, így igaz egyértelmű volt, hogy az épületek is nagyok, meg a helyek, de ez monumentális volt, a többiek nagy része legalább úgy le volt nyűgözve, mint saját magam, de Manó odasúgott nekem, neki nem tetszett a hely. Igaz az anyja túl modern személy volt és ő pedig még a bátyjától is nagyban elütött, akinek viszont nagyon tetszett. Engem lenyűgözött, hiszen mindig is a várostól távol laktunk és ez tökéletesen megfelelt volna nekem is lakhely címén. Többen kiszúrtak minket, igazából Al-t leszámítva szinte mind törpék voltunk nekik, bár ő is csak a magasság miatt vetekedhetett velük, termetben így sem. végül is ők voltak az istenek, nem pedig mi. Többen mutogatni kezdtek a testvérpárra, illetve a gyíkra.
- Mert még mindig földön kívüli vagy – vigyorogtam. – Sőt itt szinte mind Asgardkívüliek, már ha létezik ilyen szó. te meg nem vagy démon, azt meghagyjuk a Gyíknak! Menjünk!
Ezzel én is a palota felé vettem az irányt, amerre kísértek minket a katonák.


#9 2010-02-25 12:43:10
Halloween
Mikor áthaladunk a kapun, kicsit elgondolkodom, hogy vajon csak azért nyalnak neki ennyire, mert vendégnek érzik magukat (mégha némelyiküknek valójában ez az otthona), vagy a szüleiktől ragadt rájuk ez a stílus? Mert ha az utóbbi, akkor az elkövetkező időszak szívás lesz.
~ Lehet mégsem ide kellett volna jönnünk elsőnek... ~ gondolom, miközben vezetem a társaságot, pontosabban a kíséretünk vezet, én csak megyek elöl. Van akinek tetszik a hely, van aki szolidan leszólja, de ezt elnézem, még csak most jöttünk, a lényeget nem láthatta még. Ellenben mindenki ideges valamiért, és ez rám is átragad, mikor realizálom, hogy - bár vannak közöttünk elképesztő kinézetű személyek is - nem mi vagyunk ennek a forrása.
~ Csak nem az, amit Miller ezredes mondott a vezetőség cseréjéről idehaza, kavarta fel a lakosságot? ~ tépelődöm, és remélem hamar megkapjuk rá a választ... Vagy, belegondolva a lehetőségekbe, talán még jobb lenne, ha sosem.


#10 2010-02-25 13:16:30
Thorhalla
Érdeklődve figyelte a népét és az egész helyet, aminek most már elvileg a hercegnője volt. Soha sem hitte volna, hogy ennyire szép lesz az egész hely. Igaz kissé furcsán néztek rájuk, főleg a három furcsa külsejű társukra, de nem lett ennek negatív következménye és végre megérkeztek oda, ahova menniük kellett. Eközben Zyro is odalépett és megdicsérte a helyet.
- Köszönöm – mosolygott Zyro-ra boldogan. – Gyönyörű, illúziókban láttam már, de akkor nem volt ilyen fenséges – majd a két földire nézett. – Gondolom azért Dave és Al, hogy megismerjétek ti is a mi kultúránkat, és ne csak mi a tieteket.

Al érezheti, hogy amióta megérkeztek ide folyamatosan fáj a keze, elviselhető, de mégis kissé zavaró. Hosszú lépcsőkön át vezették fel a táraságot a kastélyba, aminek a falai között egy újabb város fogadta őket, ez már a királyi palota területe volt, itt minden jóval csendesebb és kevesebb asgardi is volt itt. A kis csapat egy széles folyosón vezették, Alyra tökéletesen tudta, hogy a trónterem felé. A folyosó végén az ajtók zárva voltak, mindezek ellenére tökéletesen kihallatszott, hogy a zárt ajtók mögött egy férfi és egy nő vitatkoznak egymással. A hangokat a Csatabolygón élők felismerték Thorhalla és Einar voltak azok, mindenki, akinek minimális Asgardi nyelvtudása volt, az szavakat megértett, háború, merénylet, Hela és kicsit később Bard neve is felhangzott. Akik pedig beszélik az Asgardit, azok értették, hogy azok után, hogy Balder kitette Hela szűrét a vérig sértett nő háborúra készül Asgard ellen, még mindig ugyanaz a nóta, mint negyed évszázaddal korábban. ezenfelül háromszor próbálták Hela emberei megölni Halla-t az elmúlt egy hétben, amióta itt vannak és ők vették át a trónt, mindez a nőt nem érdekelte, az állítása szerint úgyis hozzá volt szokva. És végül Bard, hogy eltűnt és meg kéne kerestetni, vagy visszamenni érte a Csatabolygóra, ha nem jött „haza”, ez Einar gondolata volt, a nő pedig hallani sem akart erről, oldja meg a fia egyedül, amit akar azok után, amit rendezett.
A következő pillanatban nyílt az ajtó és a sokak által jól ismert Einar jött ki rajta, szó szerint menekült ki bentről. Még arra sem volt ideje, hogy becsukja maga mögött az ajtót, amikor közvetlen a feje mellett egy váza repült ki bentről és tört szét a falon.



A férfi kissé idegesen pillantott rátok, majd néhány pillanat elég volt, hogy összeszedje magát. Odalépett mindenkihez és a fiúkkal kezet fogott, Skaar-t és Ericet, akárcsak a lányát megölelte, majd következtek az idegenek, akiket eddig még nem látott. Ha Alyra engedi, akkor kezet csókol neki és kedvesen rámosolyog.
< - Balder-től már sokat hallottam rólad Alyra – mondta kedvesen. – Örülök, hogy megismerhetlek, Einar Thorson vagyok. > - ezzel a többiek felé fordult, Dave-hez és Al-hez és velük is kezet fog miközben bemutatkozik.
Amikor Einar odalépett a lányához Freydis örömmel, boldogan ugrott az apja nyakába és ölelte át, majd puszilta meg az arcán.
< - Örülök, hogy látlak atyám – mosolygott a férfira. – Hiányoztál. >
Ekkor nyílt ki az ajtó újra és a sokak által a hátuk közepére sem kívánt Thorhalla lépett ki rajta, először érdeklődve nézett végig a társaságon, majd az érdeklődő arckifejezést a méla undor váltotta fel, amikor látta, hogy szinte mindenki itt van és, hogy ti vagytok, akik be mertétek tenni a lábatokat Asgardra.
< - Elárulnád kedvesem, hogy ezek a nem is tudom, hogy mivel illessem már őket, mit keresnek itt Asgardon? – érdeklődött a nő a szokásos megvető hangsúlyban, majd Freyds-re pillantott. – Leányom! >
< - Anyám... királynőm – mondta kimérten és hajtott fejet az anyja előtt a lány. >
< - Később megbeszéljük Halla – mondta Einar zavartan. – Úgy véltem, hogy joguk van látni ezt a világot egyszer legalább. >
< - Hát persze – felelte méla undorral. – Megyek és kifaggatom a fogjunkat. Mire visszatérek ezek már ne legyenek itt. >
< - Kínzómesterre szükséged lesz? – érdeklődött a nőtől. >
< - Einar kedvesem, ismersz, megoldom – mosolyodott el gúnyosan a nő miközben végigsimított a férje arcán, majd Alyra-ra pillantott. – Drágám, te velem jössz, rád kíváncsi vagyok, hiszen oly sok jó szót hallottam rólad... >
Ezzel a nő még bevárta, hogy a lány csatlakozzon hozzá, majd elindult a folyosón. Einar pedig kitárta az ajtót és a többieket kezdte beterelni oda.
– Bocsássatok meg kérlek, gyertek be és érezzétek otthon magatokat – mondta. – Ne is törődjetek vele, csak kissé idegesebb a megszokottnál...

//Aki felírta magának az Asgardi nyelvismeretet, az egy-két dolgot megérthet a beszélgetésekből természetesen.//


#11 2010-02-25 17:29:44
Tao
A hosszú, széles folyosókon haladva kissé elveszettnek érzem magam, hatalmas ez a hely, sokkal tágasabb, mint bármelyik ember igényelné. Hallottam meséket, hogy miféle lények élnek Asgardon, és ha jól emlékszem, óriások is voltak köztük, talán ezért kell ekkora hely? Hogy mindenki beférjen? Egy ajtóhoz értünk, ahonnan beszélgetés szűrődött ki, kiabáltak is, a hangok alapján Einar és a felesége, de fogalmam sincs, miről beszélnek. Lehetséges, hogy annyi év alatt megtanulhattam volna az asgardok nyelvét, de valahogy sosem éreztem szükségét, az angol tökéletes minden célra, amit a beszéddel el akarok érni. Ha kell, megérti mindenki. Az asgardi legfeljebb arra alkalmas, hogy az itteniek maguk közt beszélhessenek, de nekem semmi okom nincs rá, hogy titkolózzak. Persze, jó kérdés, hogy a kree nyelvet miért tanultam, de az az igazság, hogy sosem tudhattam, hogy ha egyáltalán eljutok a másik bolygóról valahova, akkor az apám vagy anyám otthona lesz, és a kree nép nem beszéli az angolt, legalábbis nem mindenki. Praktikusság, ez a nyelv lényege. Mikor Einar és neje befejezték a beszélgetést, és közben kezet is fogtam a férfival, végül beinvitál minket. Nem kérdezem a többieket, hogy miről volt szó, ha asgardi nyelvet használtak, nyilván nem akarják, hogy én is értsem. Bemegyek a terembe, és körbejárom, körülnézek, mégis milyen lehet egy asgardi trónterem.
-Ethan, ugye nem kell mondanom, hogy ne nyúlj semmihez, ami értékes vagy törékeny lehet?


#12 2010-02-25 17:58:20
Halloween
Ahogy megérkezünk, elvezetnek minket a trónteremig, mintha kihallgatásra jelentkeztünk volna...
~ Vagy még inkább, mintha kijelöltek volna rá. ~ húzom félre a szám, az ilyenek számomra sosem végződtek jól. Majd rövid időn belül "ismerős" hangok szűrődtek ki a trónteremből. Na, nem olyan értelemben, hogy a hangok gazdái lettek volna ismerősek, sokkal inkább a hanghordozás.
~ Mint amikor apa nagyritkán hazalátogat... Csak előtte folyton a kocsmát látogatja meg... ~ idézem fel elvigyorodva az emlékeimet. Bár, bizonyos szempontból érthető a hozzáállása, elvégre szolgálatban nem ihat alkoholt. A végén kimenekülő férfi csak tovább növeli a nosztalgiámat. Amikor a váza utánarepül, arra már csak bólintok. Azon lepődtem volna meg, ha ez elmaradt volna. Mielőtt még észrevesz minket, gyorsan rendezem a vonásaimat, és fapofát vágok, mintha semmi sem hallatszott volna ki. Kicsit meglep ugyan, amikor kezet csókol, de hagyom - közben enyhén elvörösödöm, Balder után, aki kicsit jobban ismert, nem voltam hozzászokva az ilyen gesztusokhoz.
~ Vajon mi mindent mondott rólam? Ahogy elnézem a tizedét sem annak, mint amennyit tud... ~
< - Enyém az öröm, nagyuram. - > válaszolok illedelmesen, majd megjelenik Thorhalla.
< - Úrnőm. - > Hajtom meg a fejem tiszteletteljesen a nő előtt. Már most is úgy néz, hogy szinte borsódzik tőle a hátam, az egyetlen örömem, hogy tudom, ez nem nekem szól, hanem a halandóknak. Eleget hallottam a velük szembeni ellenérzéseiről, mégha az okokat sosem kötötték az orromra. Ellenben mikor magával invitál a személyes kis fogolykínzására, egy pillanatra majdnem elnevetem magam.
~ "Oly sok jó szót hallottam rólad..." Akárki volt, nagy hazudozónak kellett lennie. És ha nem nevette el magát a meséje közben, akkor tehetséges is. ~ gondolom magamban, miközben hangosan csak ennyit mondok:
< - Ahogy kívánja, úrnőm. - >


#13 2010-02-25 18:03:13
Hjuchia Sakura
Katonák jönnek oda hozzánk, párunknak meghajolva köszöntik őket majd elvezetnek minket egy folyosóra. A karomon az a rohadt vörös sáv meg megint elkezdett fájni. De legalább most nem olyan borzalmas mit a parkban. Ráfogok a bal kezemmel a karomra, s várom, hogy elmúljon végre. Mitől lehet ez az egész. Eddig sose volt ilyen. Mostmeg, egy héten belül már harmadszorra is elkezd fájni. Közben a folyosón végigérünk s egy ajtó előtt viszont megállunk. Bentről valami érthetetlen beszélgetés folyik. Ám a hanglejtésből valószínűleg nem vidám csevegés. Majd az ajtó kicsapódik és egy alak siet ki rajta majd őt megelőzve egy váza csattan mellettünk a falon darabokra hullva. A kiérkező valamit elkezd halandzsázni s kezet fog a többiekkel, egyik hölgyet meg meg is öleli. Csak pislogok az értetlenségtől mikor viszont angolul szól hozzánk kicsit megnyugszom. Nem vagyok teljesen elveszve végre.

- Üdvözlöm uram Hjuchia Algernon.

Nyújtom a kezemet én is s kezet rázok vele. Majd még egy hang az ajtóból. A másik kinek erőteljes hangja rázta meg a zárt ajtón is át a csendet. Áttekintek felé, s szembe fordulva nézek végig a nőn. Furcsa viselete van, bár hasonló a többi ittlevőkéhöz. Bár tőlük így ki sem lóg. Semmi extra, csak egy Tiara...
...
TIARA?!?!
A szemeim megakadnak a fejékén. Szám szélei lekerekednek s félően tekintek a nőre fel. Egy határozott hátralépés majd balra s valszeg egyszerűen besoroltam Dave mögé. Elég rosszallóan is néz ránk, hogy itt vagyunk, szinte a tekintetével felnyársal minket, de hálistennek nem méltat eme tekintettel sokáig minket. Freydis anyja? Ő a királynő? S szinte azonnal távoznak is a nénik. Einar-ként bemutatkozott bá meg beterelget minket az ajtón túlra. Mikor már látótávolságon kívülre kerül a néni kibújok Dave mögül s elindulok befelé. Kezemet még mindig fogom. Már bizseregni is kezdett hála az enyhe fájdalomnak benne. Bemenve először nézek körbe mióta megérkeztünk erre a. Nem is tudom mi ez. Most város vagy ország. Állam, esetleg királyság hisz királynője van...

- Ömm lényegében most ez az ahol most vagyunk, ez most királyság bácsi?

Nézek Einar-ra. Egész kedvesnek tűnt így merek kérdezni tőlle.


#14 2010-02-25 19:52:45
Tyler
-Jó, jó tudod hogy értettem...most először érzem kínosnak azt ahogy kinézek. Zyro legalább csak kék....-
Morgok még mindig magamban, miközben Lorna mellett sétálok. Próbálok nem tudomást venni az engem bámuló népekről. Nem kell sokáig a levegőbe bámulnom és úgy tennem mintha nem látnám, hogy mutogatnak rám, mivel átirányítanak minket egy új város részbe. Ami mint kiderül maga a palota. Nagy épületekben nincs hiány, az egyszer biztos. Megtorpanunk egy zárt ajtó előtt, ahonnan Einar és Thorhalla hangja hallatszik ki. Békésen csevegnek egymással, ahogy hallom és fel is fogok pár szót abból amit mondanak. Örök hála Freydisnek amiért tanított az asgardi nyelvre. Einar kiviharzik majd egy cserép követi, ami a falon köt ki, majd a padlón darabokban. Halla elviharzik Alyrával kivallatni valakit, a többi kicsit zavaros volt és csak néhány szót értettem. Aztán pedig bejutunk végre a trónterembe. Zyro hangjára összerezzennek, majd lassan leveszem a kezem az egyik vázaszerűségről.
-Jól van már, nem is biztos hogy eltörtem volna...-


#15 2010-02-25 20:20:38
Henry White

Ez a város tényleg lélegzetelállító, bár mintha mintha kicsit idegesebbek lennének itt az emberek. Átvezetnek minket a palotarészbe, ami egy kisebb város méretével vetekszik. Pár perccel később Einar és Thorhalla csípős szópárbajának lehetünk fültanúi, majd egy váza kíséretében Einar is megjelenik. Majd Thorhalla is követi, arcán a szokásos arckifejezésével amit már régóta ismerek. Elviharzik Alyrával, ennek ahogy sejtem többen is örülnek. Belépek a trónteremben. Alaposan szemügyre veszem a dolgokat mielőtt megszólalnék.
<-Asgard lenyüg9ző, sokkal szebb és élettel telibb mint ahogy apa mesélte. A városban mind Hela támadása miatt ilyen feszültek? És a fogoly akit Thorhalla fog kikérdezni...-a szót alaposan kihangsúlyozom, hiszen szó sem lesz kérdezésről, addig fogja kínozni míg el nem mond mindent vagy meg nem hal-Hela embere?->


#16 2010-02-25 20:53:38
Serena Davidson
Csak nevettem azon, amit Ethan mondott, persze, hogy értettem, hogy mit akart mondani, de jó volt egy picit cukkolni, úgyis kezdett hiányozni, hogy valakit piszkáljak és sajnos most nem tehettem meg Shywa-val, mert akkor már megint hisztit rendezett volna és még az apja is itt volt valahol ezen a világon.
- Ugyan! – veregettem meg Manó hátát. – Addig örülj, amíg felfalni és felszeletelni nem akarnak! Csak kék? Te akkor is jobban nézel ki – öltöttem rá ki a nyelvemet.
Beértünk a kastélyba, és egy hosszú folyosón haladtunk egy zárt ajtó mögül pedig ismerős hangok szűrődtek ki, ahogyan vitatkoztak egymással, nem volt nehéz rájönni, hogy kicsodák azok. Bár nem lehetett félrehallani, hogy miről is „beszélgettek” egymással, az első része igazán nekünk nem volt érdekes, de Bard említése az az én figyelmemet is felkeltette. Nem tudták, hogy hol van, nem baj. Amíg nincs itt nekünk csak jó. Einar-ra vigyorogtam, amikor kimenekült a szobából egy váza kíséretében, ami kis híján őt találta el. Egy rövidke párbeszéd is lezajlott, ahogyan előkerült Thorhalla is, illedelmesen léptem el az útjából, ahogyan ránk nézett kirázott a hideg. Nem tagadhattam, hogy féltem tőle, igazán nem tudom, hogy egy olyan jó pasi, mint Einar, aki kedves, jóképű és bárkit levenne a lábáról hogyan képes egy ilyen boszorkány mellett megmaradni. Ők tudják. Csak integettem neki, amikor Thorhalla végre eltűnt és vitte az asgardi lányt is és mi pedig be lettünk invitálva a trónterembe. Ahol továbbra is Asgardul folyt a társalgás.
- Köszi a vendéglátást! – mondtam vigyorogva, majd komoly arckifejezésem lett. – Bár úgy látom, hogy nem mindenki örült nekünk. És lehetne angolul? Nem vagyunk Asgardi perfektek, annyit nem tanultunk Freydistől.


#17 2010-02-26 13:22:28
Shadow
Minden sokkal szebbnek tűnik, mint amit a mesék alapján elképzeltem. Gyönyörködök a látványban kedvesen mosolyogva. Igen, szép hely és képes lennék itt élni. A folyosón haladva a egy ajtó mögül veszekedés hallható, s a két személyt hamar felismerem. Thorhalla és Einar. Értettem minden egyes szót, ami elhangzott olyan hangosan, hogy kint lehetett hallani, majd látom ahogy kiront Einar, majd egy váza is követi. Thorhallának nincs jó kedve az már biztos. Einar üdvözöl minket, miközben megjelenik Thorhalla is. Az első mondata elég volt, hogy minden szépet, amit eddig láttam összezúzzon teljesen. Fejet hajtottam felé.
< - Királynőm - > ezután elhallgatok és figyelem az eseményeket. Nem akartam a kínkamrába kerülni, mert nem mutatok felé tiszteletet. Elég hamar távozik aztán Alyra társaságában, majd Einar beterel minket a trónterembe.
- Bocsáss meg Királyom a szavaimért, de tőle nem vártam jobb fogadtatást. Sőt talán ennyire „kedveset” se. - Einar szemébe nézek – Köszönöm a lehetőséget, hogy megengedted, hogy egyszer láthassam Asgard földjeit is, amit eddig láttam Asgardból, az nagyon tetszett. - próbálom Thorhalla szavait kiverni a fejemből és kedvesen mosolyogva élvezni a túrát, ami alatt láthatom azokat a földeket, amiket lehet soha többé nem fogok - Ha lehet, akkor majd később, ha nem túl nagy kérés a piacra lemennék még körbenézni, míg Királynőnk a foglyát faggatja, s maradhatunk. - Örülnék, ha apámmal is tudnék találkozni, s egy új kardot, vagy tőrt vehetnék, ami emlékeztetne arra, hogy jártam Asgardon is, s az életem is megmentheti, ha úgy alakul a helyzet.



#18 2010-02-26 20:30:24
Thorhalla
Einar végül Victoria-t is köszönti, majd utolsóként megye be a trónterembe. A helység hatalmas legalább húsz-harminc méter magas lehet, ha nem több. Félkör alakú, hatalmas oszlopokkal benne, az ablakokon kilátni a városra és még távolabb, végtelen puszták és hegyek, az egyik irányban pedig a végtelen űr látszódik. Vörös és arany színek pompáznak a szőnyegeken, fali szőnyegeken, Thor és családjának színei, a padló márvány, a terem másik végében lépcsők vezetnek fel a trónszékhez. Felettetek magasan végig belső erkély szerűség, ahonnan remekül le lehet látni a lenti részre. Bent a terem közepén egy hatalmas körülötte székek, rajta megannyi íncsiklandozó gyümölcs, sültek – vadhúsok, szarvas, őz, vaddisznó, réce, vadlúd, fácán – , friss kenyér, lepény. Kancsókban, víz, sör, mézsör és bor. Einar int a társaságnak, hogy foglaljanak helyet, ami talán furcsa lehet a társaság nem Asgardi származású részének, hogy nincsenek evőeszközök az asztalon. Hiszen ugyebár az Asgardiak nem használnak ilyet, hanem pusztakézzel esznek.
– Rendben Lorna angolul beszélünk – mondta a férfi. – Kérlek foglaljatok helyet és fogyasszatok nyugodtan – majd Al-hoz fordult. – Algernon, nem bácsi ha kérhetem – felelte zavartan. – Még csak hatszáz éves sem vagyok, csak Einar. Ez mindenkire igaz, most hagyjátok a nagyuram, királyom és hasonló címeket, Halla nincs itt, hogy ezt számon kérje bárkitől is. És igen, ez egy királyság Asgard királysága.
Ő nyugodtan odalépett az asztalhoz és töltött magának egy kupa mézsört és belekortyolt, amíg várta, hogy a társaság nyugodtan nekilásson egy kései reggelinek, ebédnek inkább.
– Freyr, még nem tudjuk. Lehet, hogy Loki embere, lehetséges, hogy Hela-é – bólintott a fiúnak. – Igen Hela miatt ideges mindenki, negyed évszázada, amikor a Csatabolygóra kerültünk már akkor is háborúra készült, akkoriban én voltam az első embere, bizonyára mesélték a szüleitek, hogy oda még a „gonoszok hajójára” kerültem és nem pedig ott voltam, ahol lennem kellett. De a háború elmaradt, mert Balder megtette, amit tudott és szeretőjévé fogadta Hela-t. Így a nő nem támadott, de most, hogy hazatértünk az első dolga az volt, hogy útjára engedte a nőt, aminek persze Hela nem örült és a régi tervét újra elővette – ezzel Shywa-ra nézett. – Sajnálom, de nem láthatod és Freyr sem, ugyanis mindannyian máris dolgoznak és szövetségeseket gyűjtenek. Az átokba! Nekünk meg itt kellett maradnunk Halla-val és nem mehettünk – folytatta keserűen. – Mert ez a kötelességünk... tudom Shywa, de ezt itt Asgardon ne hangoztasd, a legnagyobb fegyvered a szavad és nem vetekedhetsz Halla-val, itt bármit kimondasz, előbb vagy utóbb olyan fülekbe kerül, ami nem túl egészséges számodra. Ami a fegyvert illeti... ismerem a Midgardi törvényeket leányzó – mosolyogott kedvesen. – Nem vagy huszonegy éves, így nem vihetsz magaddal fegyvert.
Vett egy mély levegőt, látszott rajta, hogy gondterhelt, majd lassan újra megszólalt..
– Azonban, ha itt vagytok a segítségeteket szeretném kérni, lehetséges, hogy veszélyes lesz, de egyelőre másban nem bízhatok, mint bennetek. A szüleitek nem érnek rá, és azt mondták, hogy mivel odaát a Csatabolygón kellően bizonyítottatok nyugodtan lehet rátok számítani. Felderítő feladatot szeretnék rátok bízni itt Asgardon, ha vállaljátok...

Nem halad a nő sietős tempóban, csak kérdőn pillant rád miután hangosan szólaltál meg, összevonja a szemöldökét, majd előre néz amerre mentek.
< - Nehogy azt hidd leány, hogy olyan sok dicsérő szóval illetett a nagybátyám téged – szólalt meg végül. – Éppen ezért kelltetted fel a figyelmemet. Szóval ván vagy – kijelentés volt, nem kérdés. – Ráadásul igen tehetséges mágia terén, ahogyan mesélték. Gondolom nem fogsz csodálkozni, ha azt mondom, hogy Balder örült, hogy nem neki kell veled foglalkoznia már, hanem ránk háríthatta mindezen feladatot is. De most kérlek mesélj drágám, igazán érdekelnek azok az események, amik idehaza történtek amióta mi elkerültünk innen. Eddig hallottam Thor és Balder... a nagybátyáim talpnyalóinak szájából a történeteket, de érdekel egy kívülálló, egy külső szemlélő véleménye is. És információért információval fizetek, engedem, hogy kérdezz te magad is tőlem. >
Elértetek egy ajtóhoz, amit Thorhalla csak kézlegyintéssel nyitott ki, majd elindult a lefele vezető lépcsőn, ami a pincébe a börtönökhöz vezetett.


#19 2010-02-26 22:08:35
Tao
Ethanre mosolygok a megszólalása után, aztán leülök az asztalhoz Freydis mellé, hátha mégis asgardi fordításra lesz majd szükségem, nem akarom keresztbe átkiabálni ezt a hatalmas helyet. Az asztal meg van terítve mindenféle étellel, a legtöbbet még soha nem ettem valószínűleg, de azért hasonlítanak a már ismeretkhez, szárnyasok, vadak, szóval nem érhet túl nagymeglepetés. Egy tányérra veszek magamnak néhány húst egy kevés kenyeret, hogy legyen, ami felszívja a zsírt. Nem mondom, voltak jó kaják abban az alagsorban is, de azért ez mégiscsak más. Egy kupába bort töltök, nem tudom, mennyire lehet az itteni szesz erős, csak remélem, hogy nem túlságosan, mert a másik bolygón nem sok alkoholt ittam, kétlem, hogy a szervezetem nagyon hozzászokott volna. Aztán hozzáláttam az evéshez, iváshoz, igyekeztem nem túlságosan összemaszatolni magamat, és nem csámcsogni, hogy halljam, amit Einar mond közben. Valamiféle felderítő feladatról beszél. Kissé tele van a szám, de azért így is azt hiszem, mindenki előtt tudok érdemben válaszolni.
-Vállalom!


#20 2010-02-27 12:59:13
Tyler
Meg kell hagyni elég csicsás egy terem, persze egy király terme csak nem állhat pár bútor darabból ugyebár. Míg a többiek leülnek enni-inni addig én körbejárom a tágas termet, alig figyelve Einar mondanivalójára. Kinézek az ablakokon, s így nézve a várost kicsit megváltozik a véleményem Asgardól. Rendkívüli látvány madártávlatból nézni, s a levegő is sokkal frissebb mint New Yorkban. Persze attól még nem élnék itt. Végül csatlakozok a többiekhez, eszek pár falatot.
-Felderítés? Benne vagyok bár nem leszünk túl sokan hozzá?-


#21 2010-02-27 13:09:29
Henry White
A trónterem lenyűgöző látvány, s csak azért nem tátom el a szám mert elég nagy illetlenség lenne ez Einar előtt. Miután kibámészkodtam magam, én is leülök a bőségesen megterített asztalhoz, és iszok pár kortyot. Nem vagyok túl éhes, ahhoz túlságosan izgatott vagyok. Hallgatom Einar válaszát, Hela vagy Loki ismét háborúra készül. Einarnak olyan lehet mintha nem is hagyta volna el Asgardot, minden ott folytatódik ahol abbamaradt. Apa pedig máris azon dolgozik hogy szövetségeseket gyűjtsön, akik Asgard mellé állnak.
-Én szívesen elvállalom, de nem leszünk túl feltűnőek? Végül is mi majdnem mind halandók vagyunk vagy mutánsok. Ha lebukunk, nem lesz kérdés hogy ki küldött minket.-


#22 2010-02-27 14:00:14
Halloween
- Akkora hazugságtól rá is omlott volna a palota. - felelek halkan morogva, ahogy Thorhalla Balder engem lefestő szavait ecsetelte. Az viszont meglepett, hogy a királynő ezt pozitív dologként fogja fel. De hamar kiderült miért: a szavai alapján nem teljesen bízik meg az ő szavaiban.
- Sajnos van pár év, amiről nincsen biztos információm, lévén még nem éltem... És, bár tény, hogy a gyerekek előtt sokat titkolóztak, ahogy az előbb igen jól rávilágított, nem igazán voltam túl engedelmes, ellenben a kíváncsiságom az átlag felett van, így többet tudok, mint a korosztályom. Például, hogy Balder a megkoronázása után enyhén szólva sem állt a helyzet magaslatán, így a könnyebb megoldást választva magába bolondította Helát... Ami azt illeti, ez utóbbi húzása még tetszene is, ha nem a korábbi cselekvésképtelenségét kompenzálta volna vele. Na jó, ők nem így fogalmazták meg, de ez volt a lényeg. A biztonság erősen romlott, mind a városokban és a közöttük elterülő területeken egyaránt, lévén nem mindenkinek tetszett az uralkodó ezen lépése... Csak mire tíz éves lettem, sikerült helyrebillenteni a dolgokat, de addigra különböző utazások miatt nekem is sikerült valamennyire megtanulnom, hogy miképp védjem meg magam. Innentől kezdve nem sok érdekes dolog történt Asgardon, leszámítva azokat az apróságokat, amikkel magamat szórakoztattam néha. Talán épp ezért kezdtek innentől újra figyelmet fordítani Midgardra, bár csak nagyon ritkán sikerült pár beszélgetésfoszlányt elcsípnem, de többször úgy tűnt, mintha aggasztaná őket valami. Valamint nemrég Balder küldött egy Zacharias Morsus nevű varázslónak egy levelet, ami után láttam önöket megérkezni abba aparkba... Innentől gondolom tudja. - tárom fel csekélyke tudásomat a királynőnek.
- Csak azt sajnálom, hogy sikeresen rájöttek a módszerre, amivel hallgatózom, és onnantól mágiától védett helyeken folytatták a fontosabb beszélgetéseket... Pedig a szél szinte bárhonnan el tudja hozni a hangokat. Engedelmével. - mosolyodom el, és - ha nem állít meg - pár rövid szó és mozdulat után már hallatszanak is a teremben beszélgetők.
= ...csak Einar. Ez mindenkire igaz, most hagyjátok a nagyuram, királyom és hasonló címeket, Halla nincs itt, hogy ezt számon kérje bárkitől is... = hozza a szél susogva a hangokat.


#23 2010-02-27 16:54:20
Shadow
Végig nézek a tróntermen majd mikor Einar int, hogy üljünk le, akkor az asztalhoz sétálok, hogy aztán leüljek és egy pofás darab vadhúst magam elé vegyek némi kenyér társaságában. Igen hamar neki is álltam a húsnak. Nagyon jól el volt készítve.
Hallgatom közben Einar szavait és lekonyulnak a füleim, hogy ő is a fegyver szerzésem útjába állna, de nem szólok vissza, csak várom, hogy befejezze, s amint lenyeltem a számban lévő finom falatot, akkor megszólaltam.
- Vállalom Királyom... elnézést... Einar. És átmenetileg se kaphatok fegyvert, míg a felderítést végezzük? - pillantok kérdően a férfire, majd – Persze csak addig és utána fegyvertelenül térek vissza Midgardra – próbálok nagyon szépen nézni, hogy legalább itt viselhessek fegyvert, ha már Midgardon még egy jó pár hónapig nem tehetem meg. Úgy is ismertem annyira Einart már, hogy ha ad is, akkor is addig úgy se hagyhatom el Asgardot, míg meg nem bizonyosodott arról, hogy nincs nálam fegyver és nem fogom így a Midgardi törvényeket megszegni. Bár azt is jól tudom, hogy ezért hallgathatom minimum Lorna hülye megjegyzéseit, de ha kapok fegyvert, akkor megérte, még ha csak átmenetileg akkor is. - És figyelek a szavaimra, míg itt vagyok.


#24 2010-02-27 20:33:53
Serena Davidson
– Köszönöm! – mondtam sugárzó mosollyal.
Körbenéztem a trónteremben, rendkívüli látványt nyújtott, hatalmas méretek, gyönyörű csarnok. Azt hiszem most már kezdtem megérteni, hogy miért laktak külön saját kastélyban az Asgardiak már odahaza is a Csatabolygón. Ilyet a városban nem láttál, tátott szájjal néztem körbe, majd a levegőbe is beleszimatoltam és éreztem és hallotta is, hogy meg kordul a gyomrom, amikor megéreztem a sült húsok illatát. Einar pedig hellyel kínált minket és mondta, hogy nyugodtan együnk, igyunk. Így lehuppantam az asztalhoz és szedtem némi húst és kenyeret magamnak az asztalról. Az italokba csak beleszagoltam, a bort és a sört felismertem, a harmadik pedig olyan volt, mint a sör, csak édeskés aromájú. Ez lett volna a híres nevezetes mézsör, amiről odahaza annyit lelkendeztek? Abból töltöttem magamnak egy kicsit, ha már nincs itt apa meg anya, hogy megmondják, hogy ne ihassak. Kis híján felvihogtam, amikor Einar közölte Shywa-val, hogy nem kaphat fegyvert 21 éves koráig. De végül megmondta, hogy szeretne feladatot ránk bízni, furcsa volt ennyire tehetetlennek látni. Ment volna ő maga is, de a kötelesség nem engedte. Lehetséges, hogy ahova minket küld maga menne, ha tehetné? A srácok vállalták, vagyis eddig mindenki, most miért ne. Addig sem kell a Földön iskolába menni.
- Én is vállalom! – mondtam.
Majd visszatértem a mézsörös kupámhoz és belekortyoltam, amitől még egy hatalmasat csuklottam is... nem voltam az italhoz szokva, az apa volt...


#25 2010-02-28 14:29:11
Hjuchia Sakura
Kapok választ, hogy királyság Asgard. Csak úgy jár körbe a fejem a trónteremben vizsgálva annak díszítését. Meg valami olyant említ, hogy ne bácsizzam mert még 600 sincs.

- Értem bácsi.

Közben hellyel kínál minket egy terített asztalnál. Egy pohárba csak vizet töltök és lehuppanok egy székre s csak iszogatom. Most nem vagyok éhes és egyébként sem eszem evőeszköz nélkül, ha kilyukadna a gyomrom épp az éhségtől se. Illetlen és gusztustalan. Fura hely ez az Asgard.
Felderítő feladatot bízna a csapatra, s van aki rögvest rá vágja, hogy igen. Kicsit megvakarom jobb karomon a vörös jelet, hátha kicsit jobb lesz a bizsergés amit már megérkezésünk óta érzek...

- Én is elfogadom a felkérést. Mellesleg - nézek Shywa-ra - nem vagy valami találékony. Így nem is csodálkozom, hogy neked csak egy fegyver létezik. AZ amid nem lehet. - közben oldalamon lévő bokeneket megütögetem majd egy kortyot iszom a vízből még. Einar-ra nézek s fej vakarva, kicsit bátortalanúl kérdezek tőle megint. - Ömm egyébként ez a Tiara egy szokványos viselet? Meg van ami más itt Asgardon ami... a földön ... más? Szóval izé.... ööö... érti bácsi ugye?

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu

Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13169
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 31.szint - 125 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 15:56

#26 2010-02-28 17:04:52
Thorhalla
Einar elmosolyodik, amikor mindenki mondta, hogy vállalja a feladatot, Freydis és Victoria is igent mondtak. Úgy tűnt, hogy Zyro félelme miszerint fordításra kell számítania elmaradt, mert mindenki angolul beszélt a kérésnek megfelelően. A bor, amúgy amibe beleivott Zyro jóval testesebb volt, mint amihez szokott odahaza. Finomabb, lágyabb és ha nem vigyáz vele könnyedén a fejébe szállhat. Mikor mindenki igent mondott újra Einar szólalt meg.
- Shywa – mondta a férfi. – Az egész életemet Loki leánya mellett töltöttem és mára ő a feleségem, lehetséges, hogy Thor fia vagyok, de egy ilyen átlátszó trükknek, mint amivel próbálkozol... – mosolyogva rázta meg a fejét. – Nem fogok belesétálni egy ilyen csapdába. Mindezek mellett, nézz magadra, tudom, hogy megvan a fizikai erőd, de mire elkészülne egy neked készülő fegyver az nem néhány óra...
Néhány pillanatra elhallgatott, majd még mindig zavarban nézett Al felé.
- Tényleg hagyd el a magázódást és a bácsizást, kérlek – mondta kínosan. – Nem nagyon szokás, mint látod rajtam sincs korona, azt sem szoktunk hordani, hiszen szinte mindig sisakban járunk. Tiaárt jellemzően csak Thorhalla hord, hiszen azok a szarvak jelképezik neki, hogy Loki Laufeyson vére és azon vérvonal tagja. Miért? Van valami jelentősége ennek? – ezzel Freyr-re pillantott. – Két csoport lesz, két külön helyre, elvileg ellenségbe sem fogtok ütközni, és előny, hogy nem vagytok Asgardiak, hiszen mi megérezzük egymás jelenlétét és így a ti ottlétetek fel sem fog tűnni senkinek. Egy tornyot és egy tanya szerűséget kellene felderíteni. Ki melyikhez szeretne menni? Ti ismeritek a képességeiteket, azért érdeklődöm.

Abban a pillnatban, ahogyan Alyra megszólalt Thorhalla megdermedt és fordult is hátra, lendült igazából. A fiatal lány egy ütést érzett az arcán, a királynő ütötte arcon, az ütés maga nem is fájt annyira, nem az volt a célja a fiatal lány nekiesett a falnak, és ekkor érezhette meg a pokoli fájdalmat, ahol a nő megütötte. Ha odanyúlt az arcához égett az egész, hólyagosra égett az arca az ütéstől. Thorhalla zöld szemei dühösen izzottak és a keze körül a forróságtól fodrozódott a levegő, ahogyan a kézfeje mágikus tűzben izzott.
< - A következőt nem úszod meg ilyen könnyedén drágám – mondta dühösen. – Az egy dolog, hogy a királyod angolul beszél a halandókkal ezen falak között, de neked senki sem adott engedélyt, hogy Midgard kutyáinak nyelvét használd, különösen az én jelenlétemben. Hogy a nővérkém szerette Balder-t? Saját magán kívül mást nem tud... a többi pedig... értem. A képességed pedig... >
Ismét elindult lefelé, miközben halkan suttogni kezdett, láthatta Alyra, hogy a nő körül felizzik a beteges zöld aurája, majd végül csettintett egyet és ha a lány próbálkozna mágiát használni rá kell jönnie, hogy nem képes erre. Érzi a mágiát maga körül továbbra is, de a varázslatai nem jönnek létre.
< - Néhányan elfeledték, hogy a palotában csak azok használhatnak mágiát, akiknek joguk van erre – mondta gúnyosan. – Köszönöm, hogy eszembe juttattad, hogy te nem tartozol egyelőre ezen személyek közé. Takaríthatom a nagybátyám és a nővérem mocskát... >
Ha követi Alyra, akkor hamarosan leérnek egy föld alatti folyosóra, ahol csak a fáklyák fénye világít és cellák vannak mindkét oldalon. Az egyik elé sétál oda Thorhalla és áll meg, majd néz vissza a lányra.
< - Ha tanulsz egy kis tiszteletet és nem hibázol többé, akkor még sokra is viheted. Nagy sokra, minden álmod teljesülhet. Mond gyermek, készen állsz arra, hogy életed új szakaszába lépj vagy továbbra is szürke kis egér akarsz maradni? >


#27 2010-02-28 17:22:26
Tao
Kényelmes falatozás közben kapok információkat a közelgő útról, amit egy tanya vagy egy torony felé kell megtennem, hogy felderítsem a helyet. Épp megkérdezném, hogy miként lehetséges nem felderíteni egy helyet, ahol évszázadok óta élnek, de már jön is a következő részlet ellenségekről - akikkel nem fogunk találkozni. Na persze, mindig így szól a terv, csak simán bemegyünk, körülnézünk, aztán jöhetünk haza. Aztán jönnek a komplikációk. A kedvenc részem!
-Javaslom, azok menjenek a toronyhoz, akik tudnak repülni vagy ügyesen mászni, nem árthat, ha nem a főbejáraton kell bemenni. Ebből adódóan én a tanyához mennék szívesebben.
Rövid hozzáfűznivalóm után visszafordulok az ételhez és az italhoz - főleg az italhoz, ami valahogy egészen más, mint amit eddig ittam. Nem ismerem a megfelelő gasztronómiai kifejezéseket, ezért csak annyit tudok mondani róla, hogy ez a bor finomabb. Kis kortyokkal öblítem le a húst és a kenyeret, miközben újabb adagot szedek a tányéromra. Talán az lenne a legjobb, ha végigenném az egész asztalt, kár lenne bármit is kihagyni a finomságok közül.
-Einar, meg kell mondanom, életemben nem ettem még ilyen finom ételt, nem csodálom, hogy örökké éltek, ezzel én se tudnék soha betelni.

#28 2010-03-01 16:37:09
Shadow
Einart nézem, majd elmosolyodok.
- Azért egy próbát megért... – szárnyat vonok a vállaimmal együtt kicsit széttárva a karjaimat - ...hátha lett volna raktáron egy hosszútőr, vagy valami. - mondom mosolyogva, majd folytatom az evést, de csak egy falat erejéig, mert után Al-ra és a fa játékaira nézek.
- Pontosítok Al... fém fegyverek, mert lehet számodra elég erős és masszív, s jól lehet velük harcolni, de te is ott edzettél amikor én, így gondolom elhiszed, hogy masszívabb fegyvereket kedvelem, amik kibírják, ha minden erőmet bele adom. De abban igazad van, hogy néha egy kis kreativitás se árt... - Zyrora pillantok ezek után, majd Einarra.
- Zyroval értek egyet, így én a toronyhoz mennék, hogy a képességemmel tudjam segíteni azokat akik még oda jönnek. - mondom mosolyogva kedvesen, majd finom hús felé fordítom ismét a figyelmem.


#29 2010-03-01 19:19:44
Tyler
-Tényleg remek a kaja....-
Dicsérem az ételt teli szájjal, majd gyorsan lenyelem, majd bocsánatkérően pillantok Einara. Nem hiszem hogy azért illik itt teli szájjal beszélni egy királlyal. Hiába úgy nézz ki a város mint ha a középkorban lennénk. Mondjuk Einar ismer már eléggé ahhoz hogy ne sértődjön meg rajta. Megvonom a vállam, a kérdésre.
-Legyen akkor a tanya, bár a toronyba is betudok jutni könnyedén.-
Hirtelen eszembe jut egy lényeges kérdés.
-Amúgy működnek itt a képességeink?-
Fontos kérdés, mert nem szeretnék lecsúszni egy falról mert nem tudtam róla. Hülyén is venné ki magát a dolog...


#30 2010-03-01 19:32:45
Henry White
Syhwa próbálkozása tényleg szánalmasra sikeredett, bár megértem hogy rosszul érzi magát a fegyvere nélkül. Einart figyelem miközben a feladatot tárja elénk. Egy tanya és egy torony. Mégis mi olyan fontos két ilyen elsőre jelentéktelen épületben. Lehet hogy semmi, mégis furcsa egy kicsit.
-Van valami különleges ezekben a helyekben?-
Kérdezem kíváncsian, majd kicsit sértődött arcot vágok mikor azt az asgardi kijelentést teszi.
<-Én megérzem a többi asgardi jelenlétét, és szerintem ők is az enyémet.->
Hangom kicsit sértődött, és egy kis fájdalom is kicseng belőlük. Ezt a megjegyzést nem vártam volna pont tőle. Lehet hogy mindenkire gondolt mikor ezt mondta...
Próbálom visszanyerni a hidegvéremet, próbálom nem kimutatni hogy mennyire zavar ez az egész.


#31 2010-03-01 21:14:50
Hjuchia Sakura
Kapom a válaszomat, hogy ezt csak ő viseli mert emlékezteti őt valamelyik családtagjára. Fura, bár rajtam is ezért van ez a fehér vacak részben. Bár nagyobb részben anyám miatt.... Majd kicsit gondterhelten lesek hirtelen a plafonra mikor azt kérdi milyen jelentősége van ennek.

- Ömm izé... semmi érdekes csak... Bácsi tudja... márrmint izé Einar bácsi, uram... öőő.... szóval semmi lényeges. Ehhe...

Kacagok fel kicsit kínos az egész szitu ahogy dadogok össze vissza.

- Szóra se érdemes. Lényegtelen csak biztos egy rossz mese volt...

Hadarom el még gyorsan aztán egy nagyot kortyolok bele a kupában lévő vízbe s a szemem jobbra balra jár. Szinte sikítva azt, hogy valamit titkol a gyerek.


#32 2010-03-02 08:52:59
Serena Davidson
Einar folytatta, hogy két hely van, ahova mehetünk és felderítenünk kell majd két helyszínt. Zyro a tanyát mondta magának és Manó is, így igazából nem volt kétséges, hogy merre is menjek, hiszen a Gyík pedig a tornyot említette. Így főleg nem volt kétségem afelől, hogy a lehető legmesszebb akarok lenni a szárnyas bajkeverőtől, mert ahogyan ismertem az első fél percben úgyis lebuktatná a társaságot, mint ahogyan a Central Parkban is tette. Nos, itt pedig még annyira sem kellene, hiszen láttuk, hogy milyenek az Asgardiak, és nem akarnék úgy járni, hogy agyoncsapnak egy ostoba izé miatt.
- Tanya én is! – mondtam lelkesen.
Egyet kellett értenem Zyro-val tényleg remek volt a reggeli, és talán még soha sem ettem ilyen finomat, noha anyu is remekül tudott főzni és igazán finomakat is csinált. De ezek a vadhúsok, a mézsöröm is lassan kiürült, de a biztonság kedvéért inkább vizet töltöttem magamnak, nehogy túlzásba vigyem véletlenül az alkoholt. A kérdés jó volt, hogy miért fontos ez a két hely, közben a Gyík lepattant Einar védőfaláról és nem kap fegyvert, szégyen lett volna, ha ezt az átlátszó trükköt bevesz és még sértődött hangot is hallottam, noha azt nem értettem, hogy mit kérdez, vagyis nem nagyon, de azt hiszem rájöttem, hogy mi miatt volt lényegében ez a kérdés. Milyen jó, ha az embernek nemes egyszerűséggel mutánsok a szülei.
- És hogyan fogunk odamenni ehhez a két helyhez, illetve hol vannak? – érdeklődtem.


#33 2010-03-02 09:38:23
Halloween
< - Bocsásson meg, úrnőm. Többet nem fordul elő. - > hajtok fejet bocsánatkérőn Thorhalla felé, miközben magamban szidom azt, aki kitalálta, hogy úgy lehet a leggyorsabban nyelvet tanulni, ha az alapok megtanítása után csak az adott nyelven szólnak az emberhez... Lassan reflexből a Midgardi nyelvet használom az Asgardi helyett. Nekem ugyan mindegy is lenne, ha értik, amit mondok és, bár tudtam, hogy a királynő megveti az embereket, de ez már több annál, szabályos gyűlölet.
~ Vajon mivel értek el ekkora ellenszenvet? ~ töprengek, elterelendő figyelmemet az arcomról, miközben csendesen követem lefelé a lépcsőkön. Még szerencse, hogy gyorsan gyógyulok. A másik megjegyzését szó nélkül hagyom, elvégre egyrészt kértem engedélyt, ha csak egyszeri alkalomra is, másfelől pedig jobb, ha valaki olyan miatt veszi észre az ilyen apróságokat - amikről mellesleg nekem fogalmam sem volt -, aki nem ellene irányuló, ártó szándékkal alkalmazza a tudását.
< - Örömmel fogadnám a változást, Úrnőm. - > felelek, és csak magamban teszem hozzá:
~ Ámbár amíg kisegérnek néznek, addig kevésbé vagyok szem előtt... ~


#34 2010-03-02 11:06:34
Thorhalla
Einar kissé elvörösödve fordult Freyr felé, amikor az kikérte magának, azt, amiről eddig nem tudott.
< - Az ügy miatt mondtam, hogy szerencse, hogy nem vagytok azok – felelte zavartan Einar. – Sajnálom, ha ezzel megsértettelek, nem állt szándékomban. De sajnos nem érezlek Asgardinak, ahogyan Khaleen-t sem éreztem soha, Shywa-t sem, sem pedig az öcsémet Eric Morsust-t. Ti érzitek az Asgardiakat, de mi nem érzünk titeket annak, halandók vagytok. Sajnálom – mondta bánatosan és őszintén. >
Freydis hajolt oda Zyro-hoz és súgta a fiú fülébe angolul, hogy az apja mit is mondott.
– Akkor a két csoport így fog kinézni:
Tanya: Lorna, Manó, Zyro, Freydis, Dave,
Torony: Shywa, Freyr, Al, Victoria, Alyra
- Igaz Alyra és a leányom Asgardi, de ők képesek lesznek megvédeni a többieket, ha véletlen olyan helyzet alakulna, hogyha lebuktok. Nem fogják tudni, hogy mi küldtünk titeket. Szerintetek Thorhalla küldene embereket? Nem. Abban pedig bízom, hogy ki tudjátok majd vágni magatokat abban az esetben, ha gond lenne. A két hely, mind a kettő információkat tartalmazhat a közelgő háborúról. Taktikai információk, hadsereg méretek, szövetségesek, és ilyenek lehetnek ott. Mire odaértek a közelben rajtaütések lesznek, amik elvonják az őrség figyelmét, így ti nyugodtan tudtok kutakodni majd. Zyro, köszönjük – felelte még a fiúnak. – A borral vigyázz, könnyen a fejedbe szállhat. Ami a fegyvert illeti, továbbra sem Shywa. És ha kérhetem most az egyszer fékezd majd a nyelvedet és ne tégy olyan ostobaságot, mint a Parkban, ahogyan Midgardra értünk... Még megvárjuk a lányt, Alyra-t és amint visszatért indulhattok is, mágiával fogtok a helyekhez kerülni, így ezzel nem lesz gond. Ha még van kérdés, nyugodtan tegyétek fel és te Al, ha úgy véled majd, hogy fontos lesz, nyugodtan meséld el.

< - Nagyon helyes, hogy nem fordul elő – felelte a nő. – Mivel információt ígértem válaszolok a kérdéseidre is. Pusztán azzal érdemelték ki, hogy Thor száműzött közéjük, olyan tettekért, amiért az atyám a felelős. Nem én. Mit hittél, hogy nem hallom a gondolataidat? Meg kell tanulnod azt is, hogy „szürke kisegér” maradj, ez az Asgardiak túlélése. Mindig van egy nagyobb és erősebb személy, soha sem mi vagyunk a legerősebbek. Egyetlen fegyverünk a szavaink, és, hogy feltűnés mentesen tudjunk dolgokat tenni. Nos, most a többiekkel tartasz, egy toronyhoz, az első feladatod, hogy szemmel tartod őket, mind a két félvér ott van. Tartsd őket szemmel és tudni akarom, hogy mit tesznek és miket mondanak. Ha hazatértetek jelentést teszel nekem. Most pedig menj, már téged várnak Alyra. >
Ezzel a nő belépett a helységbe, ahol a fogoly volt és egyedül maradtál a folyosón. Az arcod továbbra is fájt és hólyagos volt, hiába volt jó regenerációd a mágia túl erős volt ahhoz, hogy ez percek alatt begyógyuljon, valószínűleg, ha nem feded el akkor is látszani fog, amikorra felérsz a többiekhez.


#35 2010-03-02 13:20:58
Tao
Nos, a terv egészen érthető, és látszik, hogy nem két perc alatt találták ki. Gondosan elvonják az ellenség figyelmét, amíg mi a tanyához megyünk, és kiderítjük, hogy mekkora csapatokkal rendelkeznek, mi a taktikájuk, szóval ki kell hallgatnunk őket, vagy terveket kell találnunk leírva. Tehát minden papír, pergamen vagy ficni fontos lehet, amit találunk, jól jön, hogy Freydis is velünk tart, legalább el tudja majd olvasni az írásokat. Nem hozhatunk el semmit, akkor lebuktatnánk magunkat, rájönnének, hogy hiányzik valami, és változtatásokat eszközölnének. Bámulatos, hogy forog az agyam, ha végre nem korog a gyomrom. Einar külön felhívja a figyelmemet a borra, úgyhogy nem töltök újra a kupába, de azért szépen lassan elkortyolgatom a maradékot, miközben az újabb adag ételt is elpusztítom. Lassan kezdem érezni, hogy jól laktam, így kényelmesen hátradőlök a széken, és ejtőzöm kicsit.
-Hallottam már kínai meg török és hasonló éttermekről a Földön, de vannak ott asgardi éttermek, amikben ilyeneket főznek? - Kérdem Freydistől, aki közben le is fordította nekem az asgardi párbeszédet, tudtam én, hogy jó helyre ültem.


#36 2010-03-02 18:12:35
Tyler
Jön Lorna is a farmra szal a társaság elviselhető lesz. Mit ne mondjak Syhwától lassan már én is agyvérzést kapok, na meg ez az Al is a bácsizással. Magamhoz veszek még egy két darab sültet, majd egy jókora pohár mézsörrel öblítem le. Nem rossz, egyáltalán nem. Többet is bírnék belőle, csak sajnos jobb ha nem fogok kóvályogni ott a farmon. Egyébként milyen terveket találhatnánk a farmon. Biztos a szárnyasok felvonulási tervét a disznó ól megtámadására. Na jó ezt az elméletemet nem tárom a nagyközönség elé, viccesnek vicces csak éppen nem ide való jelenleg.
-Nekem mindegy hogy jutunk oda, csak menjünk már.-


#37 2010-03-02 18:33:53
Henry White
Einar tényleg az egész társaságra gondolt, mikor az asgardiakról beszélt. Nem direkt hangsúlyozta ki. Csalódottan veszem tudomásul hogy engem és a többieket sem érzékelnek asgardiként.
<-Nem haragszok, csak kicsit bánt a dolog. Sajnálom kicsit túl reagáltam...>
Furcsa de míg a bolygón voltunk, az a tény hogy félig halandó vagyok nem zavart. De most hogy itt vagyok asgardon már más a dolog.
<-Hagyd a sajnálatot, amúgy sem a te hibád.>
Legyintek egyet, iszok egy korty mézsört.
-Felteszem teleportálással, az a legegyszerűbb és leggyorsabb módja.-


#38 2010-03-02 18:50:43
Shadow
Örültem, hogy Lorna a másik csapattal tart, így legalább ő nem fog piszkálni, de az örömöm hamar tovaszáll, mikor Einar újra megszólal Freyrnek intézve a szavait. Abbahagyom az evést, s lehajtom a fejem, majd felállok. Senkire se néztem.
- Nincs semmi baj Einar, legalább ezt is tudjuk... szóljatok, ha indulunk. - mondom csendesen, majd megindulok az erkély felé. Arcom elárul, ahogy a szemeim is megtennék, hogy ez most jobban ütött, mint egy pofon. Tudtam, hogy egy keverék vagyok... s talán azt is, hogy még annyira se vagyok asgard, mint az apám. Egy lendületes mozdulattal felpattantam az erkély korlátjára, s ott leültem a tájat figyelve, mintha az indulást várnám csak. Halla mondta volna, akkor csak vállat vonok, s betudom annak, hogy utál, de jól tudtam, hogy Einar nem hazudik... Túl őszinte, még akkor is, ha az igazság fáj. Nem neki kellett volna ezt közölni velünk, de megtette. A mancsaim nézem, a bőröm, a szárnyaim, s sóhajtok egyet.
„~ Nem vagyok Démon, Asgard, de még Ember se. Mutánsnak se érzem magam, de akkor mi vagyok? ~” Lassan lengedezik a farkam mögöttem, miközben felemelem a fejem, s az eget nézem, de így csak jobban látszanak a lekonyult füleim, amik a rosszkedvemről árulkodnak. A testem akkor is beszél, s mesélt azoknak a környezetembe, akik meghallgatják amit rólam mond. Addig míg nem indulunk, talán sikerül kiszellőztetni a fejem.


#39 2010-03-03 08:51:01
Serena Davidson
Freydis-re sandítottam, amikor az Asgardi beszédet kezdte fordítani, ó! Tehát a társaink azt hitték magukról, hogy ők is Asgardiak. És mint kiderült egyáltalán nem így van. Kellemetlen. Nem mintha számított volna, hogy micsodák, ettől ugyanazok maradnak, de a Gyík arcáért muszáj volt ez hallani. Legalább őfelsége le száll a földre, hogy azzal, hogy micsoda hatalmas „félvér” nem istennő, és nem halhatatlan, hanem mezei földi halandó, akárcsak mi. Zyro felé kaptam a fejemet és elvigyorodtam, soha sem tudtam róla, hogy ennyire szereti a hasát és így oda van a remek ételekért, igaz kinn a vadonban nem biztos, hogy evett ilyet, igaz mi sem, de ez mellékes. Lent a Földön a S.H.I.E.L.D. pedig nem adott ilyesmit nekünk. Lassan én magam is befejeztem az étkezést, igaz az adott idő alatt ki mennyit evett meg versenyben jócskán alulmúltam Zyro-t és Manót, mert én lassan ettem és keveset, őt gyorsan és sokat. Gyík bánatosan kivonult, vajon vinnem kellett volna neki zsebkendőt, hogy elsírhassa a bánatát? Manóra pillantottam ő már ment volna, nah igen ezt ismertük. Fél percig nyugton maradnia is nehéz. Einar pedig folytatta, hogy kik hova mennek. Sajnáltam a tornyos csapatot, ők már most bebukták a küldetést, most már nem bírtam tovább és felnevettem annál a mondatnál, amikor Einar arra kérte Shywa-t, hogy ne csináljon hülyeséget, vagyis olyat, mint a parkban. Néhány másodperc alatt abbahagytam a nevetést és komoly képpel néztem az uralkodóra.
- Bocsánat! Akkor már csak Alyra kell nekünk, de ő meg merre lehet? – néztem az ajtó felé.
Nyújtóztam egy hatalmast, a Gyík pofára esése csodásan feldobta a napomat. Hát mégis vannak ennek a világnak remek napjai.

//Folytatás: Asgard Földjei - Tanya//


#40 2010-03-03 10:15:45
Halloween
Teljesen ledöbbenek pár másodpercre, mikor kiböki, hogy hall mindent, amire gondolok. Ez már tényleg nem semmi!
~ Nem véletlenül ő az uralkodó! ~ vonom le a következtetést, és innentől teljes mértékben valódi tisztelettel nézek a többiek által csak szidott nőre. Meg kell jegyeznem, hogy Balder iránt valahogy képtelen voltam így érezni, és ha Thorhallával hasonlítom össze, nagyobb a különbség, mint Midgard és Asgard között.
Miután ellát az utasításaival, lassan visszamegyek a terembe - nem kapkodok, hagyok egy kis plussz időt a gyógyulásra. A sérülést nem takargatom, helyette kiötlök egy meggyőző hazugságot, ha rákérdeznének miért kaptam. Már ha rákérdeznek egyáltalán, elvégre ők ismerik már Thorhallát.
< - Elnézést a késésért. - > hajtok fejet, mikor visszaérek a terembe. Mogorva hangulatom támad, ahogy végignézek a társaságon, ők jól belaktak, nekem meg hiába korog a gyomrom, a seb miatt nem igazán van kedvem most enni.
< - Mikor indulunk? - > nézek körbe a többieken, vajon kikkel leszek együtt még? A két félvért említette a királynő, de, mégha konkrétan nem is említette, a szavaiból mégis úgy vettem ki, hogy több csoportra oszlunk.


#41 2010-03-03 12:50:40
Hjuchia Sakura
Hálistennek nem firtatja az okokat majd mondom neki ha úgy érzem. Na erre nem fog sor kerülni azt már tudom. Mikor a csapatbeosztást mondja elkerekednek a szemeim. A poharat óvatosan visszarakom az asztalra majd nézve a poharat megszólalok.

- Azthiszem kijelenthetem, ahogy Lorna néni is nevetésével titulálta már, felesleges a toronyhoz mennünk. Hisz annak ott - bökök a párkányon gubbasztó siránkozó Shywa-ra - a H&S képességénél még egy konzervdoboznak is nagyobb van.

Nyugodtan mondom a gondolataimat ki. Nem hiszem el, hogy erre aki mindenáron fegyvert akar magának szerezni holott nem lehet és egy őrült aki még arra is képtelen, hogy egy vak elől elbújjon pont velünk kell lennie. Nem olyan nagy előny a szárnya mint hátránya a személye.


//H&S = Hidden and Seeking , elrejtőzés és lopakodás//

Utoljára szerkesztette Hjuchia Sakura (2010-03-03 12:51:02)


#42 2010-03-03 14:17:58
Thorhalla
– Nem tudom Zyro – felelte a lány. – Veled együtt voltam ugyanazon helyen mindeddig.
Freydis bólintott, hogy érti, hogy mi a feladat, a kardját megigazította az oldalán, és a pajzsát pedig felvette és a hátára akasztotta a bőrszalagok segítségével, majd a kupáját lette az asztalra és elindult az apja felé, hogy készen van az indulásra. Csak egy pillantást vetett egyelőre Alyra felé, biccentett neki, amikor a lány belépett. Majd még Shywa felé pillantott az erkélyre, de nem szólt hozzá.
Victoria is bólintott, amikor látszott, hogy indulnak, a nagy laposnak tűnő táskáját, amit mindig magánál cipel feltette az asztalra, majd egy pajzsot vett elő belőle, most már mindenki láthatta, hogy milyet, egy olyat, amilyet Amerika Kapitány is viselt. Két vörös kesztyűszerűséget és két vörös csizmát is elővett belőle, majd lekapta magáról a melegítő felsőjét és melegítő nadrágot, ami alatt egy AmKap jelmez volt. A kesztyűt és a csizmát felvette, majd egy fejére is feltette a maszkot, a levett holmijait pedig bedobta a táskát, majd azt az asztal alá tette le.
- Most már indulhatunk – mosolygott, majd ekkor látta meg a belépő Alyra arcát. – Jól vagy?



Einar csak megcsóválta a fejét, amikor Shywa kiment az ablakhoz és szúrós szemmel nézett Lorna-ra, illetve Al-ra, már szólalt volna meg, hogy nyugalomra intse a társaságot, amikor Alyra is megérkezett. Megrökönyödve nézett a lányra, amikor meglátta az égési sebeket, hólyagokat a fiatal asgardi arcán. Mindenki láthatja, hogy egy ököl nyoma az. Amikor a lány megszólalt Einar lépett oda és nyúlt a lány arcához. Óvatosan az állánál fogva emelte fel Alyra fejét annyira, hogy a szemébe nézhessen, lágyan simított végig a lány arcélén az égési sebet gondosan kikerülve. Alyra láthatta a férfi arcán és szemeiben a gondterheltséget és azt is, hogy a férfi tökéletesen tudja, hogy mi történt.
< - Angolul szólaltál meg nem igaz? – kérdezte szomorkásan. – Én kérek elnézést a nevében Lady Alyra, nem tolerálja a Midgardi szavakat. >
Vett egy mély levegőt, majd ellépett a lánytól és felsétált a trónszékhez, lehajolt ott és felvette a kezébe a Mjölnir-t és azzal indult vissza a társasághoz.
- Shywa! – szólt ki. – Gyere be, indultok! Most fogtok, az asztalon van egy csomag számodra Alyra, hogy ne keljen étlen indulnod. Nyugodtan vidd magaddal.
Amint Shywa beért és mindekét csoport különvált Einar is odalépett hozzájuk. Felemelte a Mjölnirt és megpörgette.Az első csapat-ot Lorna-t, Manót, Zyro-t, Freydis-t és Dave-t villámok vették körbe, majd a következő pillanatban egy cserjés helyen találták magukat. A következő csapatnak pillanatai voltak csak hátra, mert Einar újra megemelte a pörölyt és most a Shywa, Freyr, Al, Victoria, Alyra ötöst vették körbe a villámok és ők egy nádas-vizes helyen teremtek és a távolban látták a tornyot is.


#43 2010-03-05 19:15:06
Halloween
A jóllakott társaság látványa általi rossz kedvem némiképp fokozza Einar kedvessége, bár előtte titkolom. Egyrészt tönkre-, illetve feleslegessé tette a remekül megtervezett mondanivalómat, másrészt vagy sokkal jobb emberismerő, mint akivel eddig találkoztam - amiből esetleg később bajom lehet -, vagy Thorhallának vannak jellegzetes büntetési motívumai azonos típusú hibákra - amit kétlek, nem véletlenül említik szerintem káoszistennőnek -, vagy az utolsó tippem, hogy szintén gondolatolvasó. Ebbe a lehetőségbe jobban már nem is igazán van kedvem belegondolni.
< - Igazán semmiség, nem vagyok cukorból. - > próbálom tompítani a már alapból kínos szituációt. Méghogy az uralkodó kér elnézést egy alattvalótól, ráadásul tőlem? Ez több, mint röhejes!
< - Köszönöm, uram. - > hajtok fejet, mikor az elemózsiát említi. Elteszem a csomagot, de egy ideig enni még nem fogok belőle, úgy hiszem. Szinte azonnal elteleportál minket, a Mjölnir erejével. A villámok lecsapnak, és...


#44 2010-04-16 20:15:22
Tyler
//Előzmény:Asgard földjei//

Nah végre, Zyronak sikerült végre elteleportálnia minket. Elég volt annyi bűzös levegő egy napra. Valamiféle kertben találjuk magunkat. Finom virágillat terjeng a büdös helyet. Végig nézek a megmaradtakon, eléggé leharcoltak vagyunk. Nem is csoda. Gyorsan körbejárom a kertet.
-Hahó, megjöttünk! Nálunk van Mjölnir is, meg elkélne egy két orvos, ha van itt olyan egyáltalán!-
Rikkantok hangosan, miközben körbejárom a helyiséget.


#45 2010-04-17 10:35:01
Hjuchia Sakura
Nagy nehézkesen sikerült felmásznom nekem is a meredek úton. Rémült fáradt vagyok és minden bajom van. Mikor a kalapács ismét pörögni kezd furcsa mód mosoly csalódott gondterhelt arcomra. Bár csak hajszálnyira voltam a hányástól a szagok miatt mégis mikor éreztem a karomba hasító fájdalmat örültem neki kivételesen. Mert most ez a fájdalom azt jelentette, hogy végre eltakarodunk innen. És így is lett. Az effect után egy új helyszínen találjuk magunk. Manó rögvest ember keresésbe kezd, én meg mélyeket szippantok a tiszta levegőből. Lassanként múlik a hányinger. Körbenézek és látom, hogy kevesebben vagyunk mint induláskor. Jóval kevesebben... Csak leülök a földre török ülésben és magam elé bámulok. Ez az egész teljesen értelmetlen volt. Teljesen felesleges és az is csoda, hogy mi kimásztunk úgy ahogy ebből a szartengerből...
Tudhatták volna, hogy egy csapat suhanc nem fog sokat érni ellenük. De talán bizonyítanunk kellett volna, hogy mégis? Nem érdekel csak had menjek haza végre.. Haza...


#46 2010-04-18 00:30:25
Shadow
Zyronak sikerül a kis mutatványa és el teleportál minket egy kertbe a bűzölgő mezőről. Hát igen, ez valamivel jobb hely, mint az előző, ez azonban nem változtat a tényen, hogy piszkosul fáj mindenem. Tyler kiabálására hangosan szólalok meg csak épp Asgard nyelven, s fordítom amit mond, bár az tény, hogy nem pontosan, mert orvos helyett gyógyítókat mondok, de annyi baj legyen, ezután a többiekre nézek.
- Nem biztos, hogy angolul értő van a közelben, így fordítok továbbra is szívesen... - majd Leifre nézek.
< - Sok harcban jártál már. Ha megkérlek, akkor a szárnyam megnéznéd, ha nem jön ide gyógyító? Voltál már démon közelében, így talán jobban tudod, hogy a szárnyam milyen felépítésű, hiszen atyámmal... pontosabban Vuthával töltöttél jó pár évet, legalábbis a közelében. - > majd Freydisre pillantok, aztán Freyrre, de hozzájuk most nem szólok. Rendbe kéne annyira hozni a szárnyamat, hogy a hozzá tartozó izmok ne fájjanak ennyire, s tudjak én is segíteni a többieknek valamennyire. Lényegében a szárnyam sérült csak, de ez is épp elég, hogy ne tudjak rendesen segíteni. Ez nem csak egy olyan sérülés, hogy egy újabb pofás lyuk díszeleg a szárnyamon, hanem ez a törés kihat több izomra és idegre. Ha ellenséges helyen lennénk, akkor semmi erőfeszítésbe nem kerülne mozgás képtelenné tenni, főleg akkor ha Leif akarna ártalmatlanná tenni. Jól érezhetően bízok benne, talán jobban is mint kéne. Hiába apám nem olyannak festette le, aki rossz lenne, bár ez nézőpont kérdése tudom.

#47 2010-04-18 08:56:19
Serena Davidson
//Előzmény: Asgard földjei//

És Zyro próbálkozott a következő pillanatban pedig már mindannyian egy kertben voltunk. Ezek szerint sikerült! Legalább is nagyon reméltem, hogy olyan helyre kerültünk, ami már barátságos volt és senki sem akart nekünk ártani. Egyelőre mondtam volna, hogy nem kellene üvöltözni, mert ki tudja, hogy merre vagyunk, de Manó máris üvöltözni kezdett angolul, hogy megérkeztünk és ott vagyunk, ahol lennünk kell. Nem mintha olyan sokan megértenék erre az angolt. Igazából furcsállnám, ha bárki megértené, azokat leszámítva, akiknek volt dolguk már emberekkel. Nagyot nyújtóztam, majd az oldalamhoz kaptam, azért még sajogott, ha az izmokat feszítgettem meg arra. Majd csak elmúlik az is egy kis idő múlva.
- Nem kellett volna kiabálni – morogtam. – Ki tudja, hogy merre vagyunk...
A Gyík pedig továbbra is nekilátott Asgardul beszélni, nehogy is értsünk valamit abból, amit mond. Körbenéztem, határozottan egy kert, belső kertszerűség, hiszen falak vettek minket körbe, ablakok, falak. Megvakartam a fejemet, volt ilyen azon a helyen, ahol indultunk? Nekem csak folyosók rémlettek. Körbenéztem és ha sikerült valamilyen ajtót, vagy ablakot kiszúrni a közelünkben, akkor ahhoz odalopakodtam és belestem rajta, hogy mi van itt a környékünkön.


#48 2010-04-18 20:40:10
Tao
-Én tudom, hol vagyunk. Ott, ahonnan indultunk, mikor Asgardra érkeztünk. Ha minden igaz, biztonságban.
Ennyi let volna a lényegi rész, aztán kifáradva nekidőlök egy fának, vagy valami stabilnak, ami van itt, és kifújom magam. Tele vagyok sebekkel, fájok, fáradt vagyok, és a Mjölnir állandó lengetése kezd szntén kifullasztó lenni. Kicsit lihegek, kicsit pihegek, a lényeg, hogy most már nem lehet gond. Több nem. És végre sikerült a teleportálás. Ezek szerint igazam lehetett, valóban a kastély miatt nem tudtam használni a pöröly képeségét. Mágia, ezt nem lehet megszokni. Lassan ülőhelyzetbe csúszok inkább, és úgy várok valami felmentősereget, akik majd idesietnek, hogy ellássák a sebesülteket - ezúttal én is közéjük tartozom. Ha megjönnek, megkérek valakit, aki tud fordítani, hogy magyarázza el az égési, fagyási és nyílvessző vágta sebeket, vagy csak mutogatom, hogy hol fáj. Közben a Mjölnirre támaszkodom, mint valami túlméretezett sétapálcára. A múltkor, miután megvédte az életemt, nem is tudom, hová került, és azt sem, honnan jött most megint. De jól jött, nem bánnám, ha ezúttal maradna is.


#49 2010-04-19 08:57:47
Thorhalla
< - Majd megnézem, csak egyelőre ellenségnek számítok ezen a helyen... >
Szinte végszóra meg is érkeztek a katonák, akik fegyverrel vették körbe a társaságot, vagyis inkább Leif-et, Freydis hiába érvelt, hogy a férfi segített nekik idejutni nem igazán figyeltek most rájuk. Őt elvitték kihallgatásra, míg a társaságot a folyosókon át kísérték végig. Freyr-t az egyik őr elvitette, hogy gyógyítók lássák el a sérüléseit. A többiek pedig néhány perc után elérkeztek a trónteremhez. Kinyílt az ajtó és igazából nem mindennapi látvány fogadta őket odabent. A hatalmas asztal, ami az indulásukkor még bent volt most nem volt ott. A trónon Einar ült teljes vértben, kék-piros-sárga színben pompázott. Jobb oldalán Thorhalla állt zöld-fekete vértben, míg a balján az ikertestvére Thena álldogált a lándzsájának támaszkodva teljes valkűr vértben. Halla továbbra is unottan és undorral nézte a társaságot, a másik nő arcán feszültség volt látható, akárcsak Einarén, aki pedig szinte kétségbeesetten nézett a társaság mögé, hogy hol hiányzik még négy személy, akiket elküldött.
– Mi történt és hol vannak a többiek? – kérdezte, a hangja elárulta, hogy nagyjából tudja a választ, de mégsem akarja elfogadni azt...


#50 2010-04-19 09:54:48
Hjuchia Sakura
Katonák érkeznek , Leif-et elvezetik minket pedig a trónterembe visznek. Két ismerős és egy harmadik, de még idegen nő van a teremben. Thorhalla, Einar és még egy nő. Mindhármuk talpig vértben. Bizonyára hamarabb ideért a hír amit tettünk mint mi magunk. Kettő arcán aggódás, harmadikén a már látott keserű undor. Ejj de nem kellett volna feltennie ezt a kérdést Einar-nak. Ez kellett még a kis lelkecskémnek, hogy aggódjanak utána mikoron ő küldött minket halálba. Eléggé kivagyok már bukva az egész helyzet miatt most meg aggódóan néz ránk és kérdez. Hát megkapod a válaszod attól ne félj. Remélem vissza is küldenek miatta a földre rögvest.

- Tán nem tetszik munkája Einar Uram?

Kicsikét csipkelődően szólok de mégis inkább a fáradság érződik a hangomban. Így belegondolva utólag már csipkelődni sincs értelme se kedvem hozzá. De mindenesetre az önmarcangoló orcája kicsit felüdít. Ó anyám ilyenkor tényleg hálás vagyok, hogy nem tanítottál meg úri modorra. Mit kezdenék az illemmel? Bár tény, hogy szebb elküldeni valakit a halálba háromsoros mondatban mint pár szóval de... áhh ehhez én fáradt vagyok. Le is huppanok törökülésbe a padlóra és nézem az ismeretlen nőt majd az ismerőset. Úgy néz ránk mint a szemétre amit elfelejtettek kidobni de lusta önmaga megtenni. Kis mosoly, szinte észrevehetetlen húzódik az arcomra ahogy nézem a nőt.

~Micsoda magasztos állás, pökhendi nő. Teljesen olyan ahogy anyám mesélte. Ugye még mindig gondolatolvasó a Néni. Ha igen kérem ráncolja jobban szemöldökét. Hátha öregszik s csúful még.~

Gondolkozok, inkább gondolatban motyorászok, kötekedő tizedes előmászott. Szívózni támadt kedvem de túl fáradt vagyok de talán érthető, hogy szívom a vérüket miután lekezelően bánnak velünk és mellesleg a halálsorra küldenek mindenkit.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu

Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13169
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 31.szint - 125 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 27 Feb. 2011, 15:58

#51 2010-04-19 21:40:51
Tao
Úgy tűnik, az ellátás még vár, egyelőre irány a trónterem, csak Freyrt és Leifet viszik el. Odabenn nem úgy tűnik, mintha minden úgy lett volna, mint mikor elmentünk, ezek szerint időközben kitörhetett egy háború, vagy csak unalomból öltöztek teljes harcivértezetbe. Beérve a trónhoz megyek, nem tudom, hogy illetlenség-e, de nem akarok átkiabálni az egész helyiségen. Tulajdonképpen beszélni sincs most sok kedvem. A trón előtt a Mjölnirre támaszkoda állok, mélyen a király szemébe nézek, és apró fejingatással jelzem, hogy nincsenek többiek. Arra a kérdésre, hogy mi történt, majd vlaki olyan válaszoljon, aki értette az egészet, legfeljebb a tróntermi eseményeket mondom el, ha már odaáig jutottunk a történetben. Addig csak a pörölyre támaszkodva állok öszevont szemöldökkel. A fájdalom már szinte elmúlt, lassan megszoktam, de attól még a sebek nem gyógyulnak be. Aú.


#52 2010-04-20 15:22:53
Shadow
Egyenlőre a szárnyam ellátása úgy fest, hogy várat magára, mert valóban Leif itt még ellenség és el is viszik tőlünk, ahogy Freyr-t is, de engem nem. Hát igaz nekem csak a szárnyam tört el, azt meg túl élem. A Trónterembe visznek minket, ahol ott vár minket Einar, Thorhalla és Thena. Mind harci díszben, s aztán elhangzik egy kérdés, mire nem válaszolok azonnal, hanem közelebb megyek és fejet hajtok némán, egy ideig. Tiszteletből és azért is, mert szívesebben üvöltenék inkább, mikor a szárnyamban a törött csont mocorog, de itt mégse lehet, s nem akarom ezért is hallgatni amegjegyzéseket.
- Odavesztek a hiányzók. Loki kastélyánál. Dave hősködni akart, őt megölték oda kint. Kaal Vutha áldozata lett Alyra menekülés közben esett el. Ha Freydis nem segít magunk mellé állítani Leif-et, akkor nagy bajban lettünk volna... Atyám nem önmaga – Hallara pillantok < ~ csupán játékszer, mint hajdan Loki kezében, s ugyan úgy csak irányítják ~ > egészítem ki gondolatban, majd Einarra nézek ismét.
- A két hely ahova küldtél minket Einar egy-egy kapu volt ahogy tapasztaltuk, melyek egyenesen Loki Kastélyához vittek minket. A kastélyban két részre szedtek minket, így a trónteremben történteket a többiek elmondják, mert arról nem tudok, hogy ott mi történt. - Ezzel félre lépek, s hagyom a többieket beszélni, míg én kicsit odébb vonulok, hogy sérült szárnyammal kezdjek valamit. Legalábbis, ha ennek a kis jelentgetésnek vége, akkor remélem, hogy ellát valaki, bár Leif lenne a legjobb ez tény, mert ő valóban többet élt apám mellett.


#53 2010-04-20 15:25:09
Serena Davidson
Úgy tűnt, hogy mégis jó helyre érkeztünk, mert fegyveresek érkeztek és kivételesen nem ránk fogtak fegyvert. Úgy tűnik, hogy ez legalább némi változatosság ezen a napon. Freyr-t elvitték valahova és a férfit pedig elvezették. Mikor állt át ez hozzánk? Mindegy, végül is. Elértünk percek alatt egy ismerős helyre, a trónteremnél voltunk. Itt legalább már nem tévednék el. Beértünk a helységbe és most nem ketten voltak csak itt, hanem Thena is bent volt. Mindenkin vért, be kell, hogy valljam, hogy ijesztően hatott az egész. látszott Einar arcán, hogy a többieket keresi, de nem voltak többen mögöttünk. Onnan már senki sem fog jönni. Legszívesebben bevertem volna egyet Al-nak a szavai után, de ahhoz is fáradt voltam. Végül megerőltettem magam és válaszoltam a kérdésre.
- Nem lehetne egy kis pihenés után? – kérdeztem morogva. – A többieknek nem sikerült... Freyrt elvitték valahova, Dave, Kaal és Alyra... nem jutottak vissza. Úgy volt, ahogyan a Gy... Shywa mondja... Loki fenn volt a trónteremben egy vörös bőrű, vörös szemű és fekete hajú nővel, az irányít ott mindent...
Zyro egészen közel ment fogalmam sicns, hogy honnan vette, hogy oda mehet és megteheti, amit tett... Ezzel a gondolattal megtántorodtam, nem akartam leülni a földre, mint Al, egyelőre még tartottam magam, de nemsokára, ha nem kapunk pihenésre lehetőséget én is odalent a földön fogok kikötni.


#54 2010-04-20 18:31:22
Tyler
A kiabálásomnak csak volt némi hatása, máris körbevesznek minket az asgardiak. Szerencsére nem megtámadni akarnak minket, Leifet elvezetik. Minket meg a trónterem felé terelgetnek. Ott már Einar vár, Thorhalla és Thena is. Einar arckifejezéséből ítélve már tudja mi történt. Mindenesetre kiegészítem a többiek történetét.
-Kettéválasztottak minket. Mi a trónteremben voltunk, ahol Loki egy jó kis strapabíró ketrecben volt fogoly. Vicces mert azt hitte kiszabadítani akarjuk. Ott volt az a vörös bőrű nő, ő irányított ott mindent. Öröm volt nézni ahogy parancsolgatott. Azt hitte kémkedni küldtél minket. Persze hiába mondtuk neki, nem igazán akart hinni nekünk. Végül történt valami, mert kiviharzott majd ránk küldte a harcosait. Zyro hozott ki minket, a kalapáccsal.-
Elhallgatok, mikor látom hogy Thorhalla szúrósan rám pillant. Biztos unja már a kellemes hangomat.


#55 2010-04-20 18:59:47
Henry White
Homályosan látok, s az ájulás szélén egyensúlyozok a sok sérülésemtől. Halványan érzékelem még a külvilágot magam körül. Mintha teleportáltunk volna...Mjölnir képes rá....valaki kiabálni kezd, érzem ahogy valaki átvesz attól aki eddig cipelt. Valahova cipelnek, a többiek hangja elhalványul csak halk suttogást hallok. Letesznek valahova, és leszakítják a ruhát rólam, ezektől már meg sem rezdülök. A sebeim már nem fájnak, csak fáradtnak érzem magam...nagyon fáradtnak.


#56 2010-04-20 20:46:49
Thorhalla
Freyis lépett ki és ment el a lépcsőkig, ahol fél térdre ereszkedett és lehajtotta a fejét a trió előtt.
- Királynőm, hercegnőm, királyom! – szólalt meg. – Én nem mondok semmit, remélem a királynő kiolvassa az elmémből, hogy mit kell tudnia. Egy ideig külön voltam a többiektől és tudtam beszélni a tűzóriások királynőjével is... meg a nagyapámmal...
Thorhalla csak bólintott neki és intett, hogy keljen fel a földről. Mind a hárman végighallgatták mindenkinek a „jelentését”. Einar arcán megrökönyödés látszott, Thena arca dühös volt a hallottak után, Halla pedig ugyanúgy nézett, mint megszokott általában. Mintha úgyis ismerte volna a gondolataitokat és titeket is. mintha a társaság csontjaiig hatott volna a nézése.
- Nem lepődöm meg rajta, hogy az a csótány abban a hitben volt, hogy kiszabadítjátok – mondta megvetően Thorhalla.
– Ha tudtam volna... – mondta keserűen Einar. – Soha sem akartam, hogy bárkinek baja legyen... Mindenki menjen pihenni, a katonák elvisznek titeket oda. Küldetek gyógyítót hozzátok, hogy ellássák mindenkinek a sebeit. Leányom, Victoria, ti ketten maradjatok. Zyro te pedig hagyd itt a pörölyt. Holnap reggel mindenkit várok itt.
Ekkor katonák jöttek be és a társaságot egy nagyobb helységbe, ahol már most is igen sokan forgolódnak, étel, ital, dézsa fürdéshez van kinn és ágyak, amin megpihenhet a társaság. Egyvalaki Freyr-rel foglalkozik, akinek a sebei szépen lassan begyógyulnak a mágia miatt, mindenki, akinek kell gyógyító mágiával gyógyítja be a sebét, így azok mintegy óra alatt teljesen el is tűnnek és a fáradtságot és gyászt leszámítva jól érzi magát a csapat és lassan alkonyodni is kezdett odakint.


#57 2010-04-20 21:01:16
Tao
Miután elmeséljük a történetet, nem sok mindent tud hozzáfűzni Einar, csak annyit, hogy sajnálja. Biztosan nem tudta, hova küld minket, és most miatta hárman is meghaltak, bűntudata lehet. Végigsimítok Mjölniren, és egész közelről nézem meg. Köszönöm, barátom - suttogom magamban a pörölynek, aztán a trón előtt hagyom, Einar valamiért nem azt mondta, hogy adjam át, csak hogy hagyjam itt.
A gyógyítás, kevés pihenés és bőséges evés után már egész jól vagyok. Magam is meglepődtem rajta, hogy a gyász ellenére volt étvágyam, de hát ezek a fennséges ételek szinte etetik magukat. Most csak vizet ittam, aztán kiültem egy ablakba, és onnan bámultam a naplementét Asgardon. Ölemben a könyvem, kezemben egy golyóstoll, és egy történetet írok épp a kétfarkú kígyókról, akik jeges völgyben élnek, és a marásukkal egy megdvét is leterítenek pillanatok alatt. Még mindig kiráz a hideg, mikor visszaemlékszem a vérfagyasztó érzésre, a hidegre, a borzalomra - amikor engem is megmart egy. De most csak bambulom a fénybe, a szemem hamar hozzászokik az erős fényhez, és egyenesen a forrásába nézhetek. Nem szólok egy szót sem. Túl fájdalmas még a hang. Még tart a gyász.


#58 2010-04-20 22:02:41
Hjuchia Sakura
Vagy nem hallgatózott vagy szimplán annyira kis és jelentéktelen pondró vagyok számára, hogy még számba se veszi. Morcos egy néni az már szent. Citromot töm magába folyton folyvást? Kitudja... De valahogy nem esnek jól Einar bá szavai. A kajás részig oké de semmi bíztató sem származik a "gyógyító" szóból. Feltételezhetően nem fáslival fognak bajlódni. Még mindig sajog a kezem. Fura, hogy mindössze ennyivel megúsztam. Még egy karcolás se esett rajtam. Bár lehet fizikailag tuti állapot de ha elkezdek magamban magammal beszélni tuti leugrok a szigetszélről. Jó magasnak tűnt idejövetkor még. Mikor a többiek is elkezdenek kiszálingózni én is feltápászkodok a földről. Mostanság, legalábbis a földön nem ritkaság a fojtonos halálhír. Majd mindenhol csak az megy a fojtonos balhék miatt de teljesen más mégis az ha ott hallgatjuk a haverokkal "megint egy balek banda" felszólalással, de az akivel egy csapatban voltunk lényegében teljesen más. Most a mienk volt a "megint egy balek banda".

Lassan kisétálok a teremből végül. Fáradt is vagyok, álmos is és éhes is. Eléggé gyomorfogató volt ott a szag de az éhség az éhség. A feltálalt ételeket veszem gyorsan célba. Sokak vannak már itt. Az asztalról elveszek egy darab húst majd angolosan távozok a teremből amilyen gyorsan csak tudok mielőtt még belekezdene a gyógyítócsapat a hatalmas gyógyításba én meg a falat kaparva zokogva gubbasztanék egy sarukba és a finom sűltús hejett saját karomra fanyarodva lerágnám szép lassan... Csak a fájdalom múljék.

Rossz tervek. Ezért hamara távozol vala valahova akertbe kimegyek. Tuti van valami hely ahol nincs senki. Igazából egy kő korlát is megtenné az alvásra. Vagy eg ykis zug valami bokrok sűrűjébe. Utóbbihoz már úgyis hozzászoktam mikor anáym elől meg a suli elől bújtam el.


#59 2010-04-20 23:12:21
Shadow
Einarra pillatok, majd fejet hajtok
- Einar, ha tudtad volna, akkor most vakon cselekednél. A haláluk a mi hibánk is. Önként vállaltuk ezt, így eme teher ugyanúgy a miénk is. - ezután végig nézek a trión, elfordulok és a többiekkel megyek. Jobban mardos a bűntudat Kaal miatt, pedig az ő hibás döntése következményébe halt bele, de akkor is apám ölte meg, s az én ötletem volt, hogy menjünk arra, így a saját hibámnak is ugyan úgy érzem az elvesztését. A terembe érve az egyik ágyhoz megyek, s a szárnyam nézem, majd egy gyógyító érkezik aki segít meggyógyítani a szárnyamat. Nem épp gyors a gyógyulás, de így is sokkal gyorsabb, mint természetesen, hiszen úgy hónapokba telne a gyógyulás, s az is ég sok idő lenne, mire újra rendesen tudnám használni. Miután végeztünk a többiekkel nem nagyon törődve vetkőzök le, majd mosdok le. Ezután felöltözök, s az italokat végig szimatolom, míg végül olyat nem találok, amiben van elég alkohol a „feledéshez”. Töltök magamnak egy adagot egy kupába. Lassan kimegyek az erkélyre, s ott ülök le. A nap lemenőben van, s fáradt is vagyok, de kínoznak a képek, ahogy elvesztettük a társainkat. Hibás vagyok benne én is... Egy ideig még nézem az eget, a csillagokat, majd ott kint fekszek le összehúzva magam, miközben a szárnyammal takarózok be. Ezt az Asgardon töltött éjszakát a csillagok alatt kezdem el, s kitudja, hogy hol is ébredek fel.


#60 2010-04-21 11:01:09
Serena Davidson
Einar végül elengedett minket, most mondhatnánk, hogy nem ő tehet róla, és így is volt. Dave nekirontott a harcosoknak, nos Kaal vele fogalmam sincs, hogy mi van, de mivel olyan, mint az apja, így nem nehéz kitalálni, hogy magának kereste a bajt. Visszaértünk egy nagy helységbe, nekem már nem volt, mint gyógyítani kellett, így inkább csak vacsorát vadásztam magamnak, mert éhes voltam, majd amikor már mindenkinek a gyógyításával végeztek belemásztam az egyik forró vizes dézsába, hogy az elgémberedett tagjaimat kiáztathassam. Mikor végeztem tiszta ruhába öltöztem fel, majd hatalmas nyújtózások és ásítások közepette kerestem egy kényelmesnek tűnő ágyat magamnak. Senki sem szólt, vagyis kevesen és keveset. Az én kedvem sem volt különösebben jó, nem voltunk túl sokan ebben a társaságban és fogytunk. Először Alex... majd Bard és Madárijesztő. Velük nem tudtuk, hogy mi lehet, átjöttek egyáltalán, vagy odahaza maradtak a Csatabolygón? Majd most még Kaal is. Csendesen elmélkedtem, ha Manó úgy vélte, hogy lenne kedve sétálni, vagy bárhol kettesben lenni a többiektől távol, akkor örömmel tartottam vele a fáradtságom ellenére is, csak ne kelljen ebben a búskomorságban ülni...


#61 2010-04-23 09:22:55
Thorhalla
Később még Victoria is csatlakozik a társasághoz ő maga is fáradt. Az éjszaka teljes nyugalommal telik, mindenki teljesen ki tudja magát pihenni, reggel ébredés után még a lelki sebek sem tűnnek annyira fájdalmasnak és erősnek, mint lefekvéskor. Mintha mindenki egyfajta lelki békét érezne a tegnapi nap történései után. Reggeli után mindenkit elkísérnek a trónteremhez, ahol jelenleg csak Einar és Freydis van és valamiről beszélgetnek egymással. Ezt befejezik azonnal, ahogyan a csoport megérkezik. A lány halványan mosolyodott el és biccentett mindenkinek. Einar komor arccal tette ugyanezt. Végignéz a társaságon és ha látja, hogy mindenki megvan vesz egy mély levegőt.
– Mindenki jól kipihente magát? – kérdezte. – Nagyon sajnálom, ami történt, mindenki fogadja legőszintébb részvétemet. Ha tudtam, volna, hogy ez történhet, vagy bármi veszély van azokon a helyeken. Így utólagosan amiatt is elnézést kérek, hogy a történteket kiolvasták a fejetekből, még ha nem is tudtatok róla. Így azt hiszem kevéssé volt fájdalmas, mintha fel kellett volna idézni őket. Freyr, amint sikerül rokonod testét visszaszerezni, a családotok megkapja, hogy ti helyezhessétek végső nyugalomra. És egy gyanú is beigazolódott, amennyiben ti – nézett a két fél asgardria – egyszer meghaltok a lelketek soha sem kerül Hela elé. Ha tehetünk értetek, mindenkiért valamit azok előtt, hogy visszatértek Midgardra, mondjátok és meglátom, hogy mit tehetek ezen ügyben. Nem Shywa a fegyvereket egyelőre felejtsd el – nézett végül a lányra.


#62 2010-04-23 12:45:53
Tao
Az éjszaka békés, bár kissé hűvös, más itt, mint otthon. Reggel mr megint nem bírok magammal az étkezésnél, ha nem hagyom abba, hamar felszedek jó pár kiló felesleget. A trónteremben Einar és Freydis vár ránk, előbbi ismét sajnálkozik egy sort, és segítséget ajánl bármiben. Nos, így hirtelen nem sok minden jut eszembe, amit kérhetnék, talán csak Mjölnir, de azt hiszem, valami készülődik itt Asgardon, és Einarnak is szüksége lesz rá. Na meg Shywanak külön mondja, hogy semmi fegyver, szóval talán nem lenne szép dolog, ha most beszélnék arról, hogy párszor majd kölcsönvenném, ha forró lesz a lábam alatt a talaj. Inkább csak hallgatok, és Ethan mellett ácsorgok.


#63 2010-04-23 14:25:57
Shadow

Az este nyugodtan telt, s senki se zavart abban, hogy kint alszok. Mikor felébredtem, akkor tekintetem az ég felé fordítottam, s lassan tápászkodtam csak fel. A lelki sebeim enyhültek, de nem múltak el teljesen. Így legalább elviselhetőbbek voltak. Lassú léptekkel sétáltam be a terembe, s kerestem némi húst, majd valami italt, hogy leöblítsem a finom falatokat. Ezek után a trónteremhez kísérnek, akár csak a többieket, ahol most csak Freydis és Einar fogadnak minket. Fejet hajtok csupán kettőjük felé köszönés képpen, majd pedig végig hallgattam Einar szavait, s vettem egy mély levegőt, mikor a végén rám nézett.
- Igen nekem sikerült kipihennem magam, s semmi baj a részemről, hogy az emlékeim közt kutakodtak, hisz így pontosabb képet kaphattatok az eseményekről. - majd egy mosoly jelenik meg az arcomon egy pár pillanatra, majd el is tűnik. - Hogy halálom után nem kerülök Hela elé, ennek örülök is meg nem is. Örülök, hogy így nem használhat fel utána ellenetek, bánt, hogy így még ebben se tartozok közétek. Ami pedig a fegyvert illeti, azt majd csak azután kérnék, hogy betöltöttem a 21-et, természetesen úgy, hogy segítek cserébe a kovács mesternek elkészítésnél amiben csak tudok. Mást viszont kérek Einar. - egyenesen Einar szemébe nézek, s láthatja a szemeimben a fájdalmat. Jól tudhatja, hogy fáj az amit apám mondott, még akkor is, ha nem önmaga volt. - A kérésem, hogy külsőmbe jobban hasonlítsak apámra, hogy ha a közelembe téved, akkor lássa jól, ahogy mindenki más is, hogy az ő kölyke vagyok. Csak ennyit kérek, mielőtt visszatérnék Midgárdra.- elfordítom a tekintetem, s vörös szemeimmel nézek Freyr-re, a kérésem számára lehet a legfájdalmasabb Apám tette után.
- Bármennyire is változok meg külsőre, ha segítség kell, akkor rám számíthatsz Freyr – ezzel jobb kezem nyújtom felé – Remélem, hogy ezután is barátként tekintesz rám.


#64 2010-04-23 21:32:00
Tyler
Einar sem számított erre az eshetőségre, hogy bárki is ránk támad azokon a helyeken. Nem hibáztatom érte, nem tudhatta előre. Némán hagyom hogy elvezessenek a katonák minket. Most valahogy nem vagyok idétlenkedős kedvemben, bár a többiekre is ráférne egy kis nevetés. Bekapok pár falatot, majd betámadom a kádakat vagy miket és alaposan kiáztatom magam. Remélem az a bűz is kiázik belőlem, ami a kastélynál ragadt rám. Aztán Lornát elcsábítom egy kis sétára, jobb ha most kettesben maradunk. Pontosítok én nem szeretnék egyedül lenni ezek után sem.
Másnap újra a trónterembe visznek minket, ahol Freydis és Einar vár minket. Zyro némán ácsorog, s úgy néz ki mint aki nagyon szeretne mondani valamit, csak nem meri. Freyr is itt van és felgyógyult, bár az arckifejezését nézve nem tűnik túl élőnek. Én viszont kicsit jobban érzem magam, és ahogy látom Lorna is.
-Einar az, hogy lehetséges hogy Zyro Mjölnirt használhatta? Jó, jó azt tudom, hogy akit érdemesnek talál rá az használhatja, de még csak nem is asgardi.-
Kérdezem kíváncsiskodva Einart. Biztos vagyok benne, hogy ez valahol Zyrot is érdekelte csak rákérdezni nem mert. Nem baj megtettem én helyette.


#65 2010-04-23 22:27:16
Henry White

Némán állok a teremben, ahol Einar sajnálkozik a történteken. Sajnálhatja is, ő is és mindenki más is. A sérüléseimet meggyógyították, és sebhelyek sem maradtak utána. Nem mintha ez különösebben érdekelne. Einar hangjára összerezzenek és lassan pillantok rá. Bólintok felé, képtelen vagyok beszélni róla, egy hangot is kipréselni magamból.
Shywára pillantok keserűen, mikor hallom, hogy mit kér Einartól. Bánom is én, hogy fog kinézni. Elfogadom a kezét.
-Nincs értelme annak, hogy ezt csináld, de nem állok az utadba....de elvárom, hogy te se állj az enyémbe mikor Vuthát megölöm.-


#66 2010-04-24 08:50:00
Serena Davidson
Manó velem tartott sétálni, így legalább nem kellett egyedül lennem, sem pedig a többiekkel. Mire visszaértünk este Victoria már ott volt a szálláson, ezek után pedig már én is kidőltem, mert iszonyúan fáradt voltam. Kora hajnalban ébredtünk, megint finom reggeli fogadott minket. Azt hiszem már csak ezért a kajáért is érdemes lenne itt maradni, mert ez nagyon jó volt. Régen éreztem magam olyan kipihentnek, mint most reggel és furcsa volt, de még mintha jobb kedvem is lett volna. Ennek örültem túlképp, hiszen nem akartam, hogy teljesen rossz hangulatom legyen. A katonák megint érkeztek és visszakísértek a trónteremhez, biccentettem mind Einar, mind pedig Freydis felé, amikor beértünk. Einar sajnálta, ami történt, nem hibáztattam, hiszen tényleg nem tudhatta, hogy mibe fogunk belefutni, én így nem nehezteltem rá. felcsillan a szemem, amikor azt mondta, hogy amit tud teljesíti és kérhetünk bármit. Kis híján felkacagtam, amikor Shywa-t külön kiemeli, hogy nem kap fegyvert. Egy adamantium csontváz, hogy ne legyek ilyen törékeny? Ez lenne az, amit apa úgysem hagyna. Pedig jó lenne... Zyro semmi, Manó kérdése jogos, erre én is kíváncsi voltam és a Gyík... remek jobban akar hasonlítani az apjára... ennek elment a maradék józan esze is. Vagyis nincs neki, így nem tudom... és még elnézést is kér emiatt Freyr-től, én most csapnám agyon az apja helyett. A srác nem lelkesedett ezen az ötleten különösebben, amit lássunk be, de teljes mértékben meg tudtam érteni! Végül Einar-ra néztem.
- Én semmit sem kérek, de köszönöm a felajánlást – mondtam. – Majd csak utat a Földre.

//Folytatás: New Jersey: S.H.I.E.L.D.-központ (Cape May)//


#67 2010-04-24 09:41:34
Thorhalla
Gúnyos női kacagás hallatszott Shywa kérdése után a trónszék felől. Ha a társaság arra nézett, akkor Thorhalla ült a székben.
- Nem vagy még így is elég ronda drágám? – kérdezte gúnyosan mosolyogva. – Úgy tűnik, hogy te nem gondolod így. Hasonlítani egy gyilkosra, egy megvetett féregre, árulóra, akit még nálam is többen gyűlölnek, igazán „remek” ízlésre vall halandó... még mindig nem csodálom, hogy kihalt a fajtád....
– Halla elég! – szólt neki Einar. – A kérdésre visszatérve, nem Zyro az első nem Asgardi, aki kiérdemelte a pörölyt. Szüleitek idejében, jó három évtizede egy Miyako Okami nevű nő is viselte egy ideig. Nem szükséges Asgardinak lenni hozzá. De felteszem még Zyro sem jött rá, hogy mikre képes a fegyver. Például, biztosra veszem, hogy a vértet nem viselte, amit a pöröly ereje ad neki. Rendben, Shywa kérését megoldjuk a közeljövőben, bár nem biztos, hogy olyan jó ötlet ez... ami Kaal szüleit illeti beszélek velük személyesen a történtekkel kapcsolatban. És Freydis is veletek megy Midgardra, neki is meg kell tanulnia, hogy milyen ott az élet... szinte családi kötelesség nálunk – mosolyodott el egy pillanatra fáradtan. – Akkor most visszaküldelek titeket...
A kezébe vette a Mjölnir-t, megpörgette néhányszor, Al kezébe fájdalom hasított ennek hatására, ahogyan a mágia gyülemleni kezdett. Pillanatokkal később mennydörgés hallatszott és villám csapott a társaságba, mire kitisztult a látásuk és a hallásuk, már a S.H.I.E.L.D. központ egyik sportpályáján találják magukat.

//A 2 hetes szünet alatt Shywa is megkapja a kért külsőt, azt jegyezze fel az adatlapján.//

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu

Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13169
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 31.szint - 125 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Thor palotája

Témanyitás by Sponsored content Today at 11:03


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.