Jotunheim

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 23 Feb. 2011, 16:30

A régi topic

Asgard kilenc világának egyike. A vihar- és fagyóriások otthona. A mitológia szerint a világ Midgard körül található, mintegy külső gyűrűként. Leginkább hegyekkel tarkított hely, ahol a fent említett két óriás faj tökéletesen élhet. Szinte állandóan hideg van ezen a helyen, és hó és köd fedi az egész világot, hogy az itt élő óriásoknak tökéletes élőhelyet biztosítson. A jégóriások jelenlegi királya Utgard-Loki, aki ismeretlen tárgyakon és erőkön keresztül képes manipulálni Jotunheim környezetét, hogy egy utazót visszatereljen a kiindulópontjához, anélkül, hogy ez feltűnt volna neki. Így a hivatlan behatolók szinte soha sem tudnak galibát okozni ezeken a tájakon. Jotuheim területén áll Mímir kútja, melyből mézsör, vagy valami ahhoz hasonló folyik. Akki ebből iszik az igen bölcs lesz. Egyes történetek szerint Odin a fél szemét adta, hogy ihasson belőle.



A régi topic


A hozzászólást Thorhalla összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 26 Feb. 2011, 20:21-kor.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 25 Feb. 2011, 10:30

Einar. A hely, ahol van ismerős. Asgard. A szél erős és hideg. Fagyos hegyek egyike. A vakító fehérségben valakit áll a hegyen és nézi őt.
< - Nem hittem, hogy találkozunk valaha is.... Fiam. >



Egyszerűen még nem sikerült a hangra koncentrálni, szinte ott volt mindenhol, akárcsak a halandóé. Mind a kettő csak beszélt és beszélt, felkiáltottam, hogy hallgassanak, amikor még az épület is kezdett megremegni a mutáns hatalmától. Az átokba, ennek így nem lesz jó vége. Két kézre fogtam a fejsze markolatát, hogy támadhassak a férfi felé, amikor az akaratom ellenére tűz csapott ki belőle lecsuktam a szemem, mert túlságosan is fényes volt. A következő pillanatban pedig valami túlságosan is furcsa volt, hóban feküdtem és jeges szél fújt. Mi a? Kinyitottam a szememet és ismerős hely, fák, friss hideg tiszta Asgardi levegő... Asgardi levegő?! Felpattantam azonnal és körbenéztem, a nap sütött és túlságosan is vakító volt a fehérség emiatt. Itthon voltam, végre, azt hittem, hogy soha sem járhatok újra szülőföldemen. De Halla?! Ismét körbekaptam a fejemet, ő sehol sem volt, helyette egy másik alakot láttam, túlságosan is nagydarab volt és hatalmas ahhoz, hogy... a hangja. Thor nevére, most vagyok bajban... azonnal támadóállást vettem fel, de a szavai. Éreztem, hogy döbbenet úszik az arcomra, Skurge, ez egy dolog, a fejszéjét visszakaphatja verekedés nélkül is, de a szavai...
< - Fafnir fogaira... – nyögtem fel. – Ugye te most csak szórakozol velem?! Vigyél vissza Midgardra Thorhalla-hoz! – mondtam dühösen. – Azt az utolsó szót úgy értetted, ahogyan? >
Azt hiszem ennél még Helheim is jobb lett volna...


Skruge megértően biccent a fiú értetlenkedéséről. Egy kabátot dob hozzá, mert a hegyek fagyai még a szőke bajnokot is legyőznék idővel.
< - Türelem. Még nem tudlak vissza hozni az is nagy erőfeszítésembe került, hogy kijátsszam Odin átkát. >
Majd a távolba nézett, de a sűrű hóeséstől igazából a fehérségbe bambult.
< - Igen. A vérem vagy. Az egyetlen gyermekem. >
Mondta komolyan, de nem nézett a fiúra.


//Előzmény: Manhattan: A New York-i Columbia Egyetem//

Elkaptam a kabátot, amit odadobott hozzám és belebújtam, miközben hallgattam, amit mondott. Kijátszani Odin átkát? Az ősi istenek nevére meghaltam korábban, noha Hela-t sehol sem láttam, hogy a lelkemet követelte volna, akkor mégis sikerült neki. És még nem tud visszaküldeni, nekem Midgardon feladatom volt, nem maradhattam itthon bármennyire is itt lettem volna szívem szerint. A fia lennék? Ez egyszerűen... ezzel még szórakozni sem volt jó.
< - Tegyük fel, hogy igazat mondasz – mondtam. – Mégis minek hoztál vissza Asgardra, csak hogy ezt közöld velem? És egyáltalán hogyan lehetséges az, amit állítasz? >
Lenéztem a fejszére, most már teljesen biztos volt, hogy nem volt jó ötlet lepaktálni Loki-val. Még az sem, hogy egyáltalán meghallgattam az ajánlatát, nemhogy elfogadni azt. Az átokba! Felvettem a földről a fegyvert, majd odaléptem Skurge-höz és a kezébe nyomtam a fegyverét. Loki egyik embere, miközben én és a családom világéletében Odin és vérvonala oldalán álltunk. Igazából az is hihetőbb lett volna, hogy csak a fegyverét akarta volna. De... ennyire komolynak Skurge-t még soha sem láttam. Már, amikor láttam, mert kerültem egész életemben.
< - Ez a tied, mondhatjuk úgy is, hogy Loki-nak köszönheted, hogy visszakaptad – mondtam. >
Megvakartam a tarkómat és körbenéztem a szakadó hóesésben, Helheim tényleg jobb lett volna...


Skurge felméri a másikat és vállat von.
< - Odin játékszabályai sose vonatkoztak rám szóval miért ne legyek őszinte. Zsoldos voltam a seregében és Amora mágus volt. Egy este elfogtuk a királynő lányát. Loki játszani akart vele, de mikor bejutott hozzá Sif állította meg. Mikor Sifnek támadt Thor megmentette. Sif rajongása végtelen lett, Loki hosszú időre büntetésekkel szenvedett. Amora csalódottan látta, hogy szerelmét elcsábították így hozzám fordult. Én lettem a pótlás. Bosszú, vágy, szerelem és keserűség. Ez volt az est, amin megfogantál. Nem sokkal később pedig a szerelmed. Nem vállalhattunk gyereket. Mindkettőnk fejét sokan akarták. Amora azt kérte keresünk neked igazi szülőket, akik mellett az lehetsz, ami akarsz. Fonnék mindent megtettek pedig csak egy baba voltál a kapujukban. A fegyver... az örökséged. >
Mondja a férfi és egyre messzebb néz keresve vagy kutatva valamit.


Megráztam a fejemet, Odin játékszabályai soha sem vonatkoztak rá? azok mindenkire ugyanúgy vonatkoztak, akik a Kilenc Világot taposták, még ha Loki olyan nagyon ki is akart bújni ezen tény alól és csak játszott mindenkivel és kötelén húzogatta a bábjait. Szóval Sif és Thor így találtak egymásra, milyen ironikus, hogy gonoszkodni akar, és mégis igen sokakkal tett jót. Elhúztam a számat, amikor a varázslónőt említette, majd a szemeim kerekedtek el, amikor azt mondta ki, hogy Amora a szülőanyám! Döbbenten meredtem Skurge-re, vártam, hogy a végén kijelenti, hogy csak egy tréfa volt az egész és kissé túl sokat vedelt valamelyik pálinkából vagy mézsörből, de mindez nem következett be. Sőt ő még azt is tudta, hogy Halla kinek a gyermeke. Lady Sif-é.
< - Ezek szerint már teljes Asgard tudja, hogy Halla kicsoda... – morogtam az orrom alatt. >
Nyeltem egyet, a sokan akarják a fejüket nem csak múlt idő volt az emlékeim szerint, hanem teljesen a jelen is, cirka negyed évszázaddal ezelőtt. És a családomnál helyeztek el, nekik akkor még gyermekük sem volt, csak majd két évszázaddal később Aegir és úgy két évtizeddel utána Ysra. Ugyanúgy szerettek, mintha a sajátjuk lennék. Ökölbe szorítottam a kezemet, hogy ne látszódjon, hogy megremeg. Az atyám rám hagyta a családja védelmét a halála után, az anyám nekem adta a saját családja régi fegyverét úgy, hogy nem is voltam a sajátjuk...
< - Köszönettel tartozom azért, hogy rájuk bíztatok – mondtam. – Nem vagyok benne biztos, hogy képes lennék uralni a fegyvert, és van saj... >
Midgardon, Thorhalla-nál, azaz nincs fegyverem. Lenéztem a Vérfejszére, Loki túlzott, nem leszek képes uralni, a fiú ellen sem voltam képes, amikor összecsaptam vele és megöltem, pedig nem akartam. Skurge-re néztem, aki még mindig keresett valakit. Ez most vagy Amora volt, vagy pedig abba bele sem mertem gondolni, hogy esetleg Loki-ra várunk.
< - Várunk még valakit? – kérdeztem. – Miért most hoztad a tudtomra, hogy ki is vagyok valójában? >


Skurge a fiúra néz ismét.
< - Loki elvett tőlem. Hiába őrködtem feletted. Odin Midgardon adott új esélyt neked, de ezzel téged is száműzött. Vissza kaptalak, de el is vesztettelek. >
A férfi lehajtja a fejét és a hangja komoly és mély lesz. Szomorú.
< - Mikor meghaltál... dühös voltam. Bármit megadtam volna, hogy beszélhessünk. Egyszer. Visszatértél és a vén bolond elzárt kettőnket. Persze tudtán kívül, de nála sosem lehetett tudni. Nem lepődnék meg ha mindez szándékos lenne. >
Ekkor a elkezd lefele indulni apró lépésekkel el-elkapva a kabátját, ami a válláról repülne le a széltől.
< - A szivárványhídon nem térhettél vissza, de vannak mások, akik vissza tudtak hozni. >
Majd elővette a hátáról a hatalmas pallost és azt könnyedén egy kézbe fogta.
< - Most pedig fizetnem kell érte. Maradj itt. >
A szikla szirtről láthatóak a tűzóriások, akik a sistergő hóban haladnak előre.


Keserűen néztem fel, amikor mondta, hogy Loki elvett tőle. Mindenkitől, de önként vállaltam. Nem tudtam volna végignézni, hogy megöli a nőt, akit szeretek. Most már tudtam, hogy csak azért, hogy Thor-nak okozzon fájdalmat vele. Visszahozott, de száműzött is. Valószínűleg tényleg soha sem térhetek majd haza rendes körülmények között.
< - Önként vállaltam a halált – mondtam. – Tudtam, hogy ez lesz a sorsom, ha az asszonyomat mentem. Vagy ő, vagy én ez a két lehetőségünk volt. Mert nem tudtam rávenni, hogy eljöjjön velem Thor-hoz... >
Meglepődtem a hangszínen, hogy komoly lett és már-már szomorú. Ő lett volna az utolsó asgardi, akitől ezt vártam volna. Valahogyan soha sem néztem ki belőle, hogy ilyesmi érzelemre is képes. Odinnál semmit sem lehet tudni, ebben egyet kellett értenem, ravasz és kiszámíthatatlan, Loki is talán pontosan ezért félt tőle, és mégis a népe szerette és remek uralkodó volt. Joga volt tudni, hogy miért is vagyok életben és miért hoztak vissza.
< - Azzal a feladattal bízott meg Thor, hogy a leányára vigyázzak – feleltem. – Hogy ezért hoztak vissza és mentettek meg Hela-tól. >
Miközben haladtunk elértünk egy sziklaszirthez, ahonnan a távolban óriások látszottak. Viharóriást vagy jegeseket vártam volna, de közel sem azokat pillantottam meg. Tűzóriások? Muspelheim mocska, itt?!
< - Tűzóriások?! – néztem döbbenten. – Itt?! Surtur már megint Asgarddal hadakozik? >
Maradjak? Elvigyorodtam, kizárt volt, végre dicső küzdelem volt kilátásban, egy igazi otthoni csata, amiben ki tudja, hogy mikor lesz legközelebb részem. Két kézzel szorítottam meg a Vérfejsze markolatát, még mindig a tűzóriásokat néztem és nem fordultam oldalra, miközben megszólaltam.
< - Veled megyek – mondtam. – Nem fogok hátra maradni, amíg harcolsz, ennyire szerintem ismersz! >
Még mindig nem néztem rá, csak ha elindul támadni közvetlen mellette lendülök előre én is.


A férfi vigyorogva néz Einarra.
< - Ez nem Asgard kölyök. Jönni akarsz? Felejts el mindent, amit tanítottak neked. Óriások földjén jársz. Itt nincsenek szabályok. >
A férfi leugrik és a jeges falon csúszik le pont a sereg elé.

< - A halálhozó. - mondja az óriások vezére - Még mindig csak fegyverrel vagy képes felvenni a versenyt a tiszta vérűekkel? >
A beképzelt vezér melletti harcosba csapódik a pallos kettévágva majdnem az egész fejét.
< - Nem tudom. Próbáljuk ki. >
Azonnal holtan esik össze és Skruge a kezeivel hívja a sereget. A tömeg azonnal lerohanja és egy pillanatra eltűnik a fegyverek között majd mindenfelé vér folyik és a tömegből üvöltéssel ugrik ki Skurge az egyik óriás fejét rúgva a másiknak a két kézzel töri össze a koponyáját és így lendül ki a tömegből.


Szóval nem Asgard hegyei között voltunk és nem is volt éppen tél. Mégis mi az átkot keresünk mi Jotunheimben?! Most már oldalra fordultam, hogy a férfira nézzek. Elfintorodtam, felejtsek el minden szabályt? Nem egyszer küzdöttem már óriások ellen azokkal a szabályokkal, amiket Björnulf tanított a kiképzés évei alatt. Hadvezér voltam, nem egyszer vezettem az embereimet csatába. És most mégis azt kéri, hogy feledjek mindent, amit fél ezer év alatt tanultam? Odin fél szemére! A fogaimat csikorgattam nem tetszésem jeléül, de nem szóltam semmit inkább. Még mindig valahogy úgy tartottam, hogy ezzel az alakkal jobb nem kötekedni. Figyeltem, ahogyan elindul és követtem le a jégfalon. Igaz kimentem a gyakorlatból, Skurge már jócskán lenn volt, amikor én még alig indultam el. Így a rövidke párbeszédet még ereszkedés közben hallgattam végig. Így még innen láttam, ahogyan egyetlen vágással szelte kettőbe az egyik óriás fejét, majd a többiek egyszerre mentek neki. Az átokba, hogy ennyire... pontosan ezért akartam ezt az alakot mindig is nagy ívben elkerülni. De egyelőre úgy tűnt, hogy ő állt nyerésre, mert kilendült a tömegből. Még csúszás közben voltam, amikor megtámasztottam magam és az ebből elért lendülettel rúgtam el magam a faltól egyenesen az óriások felé. Üvöltve ugrottam a legközelebb eső óriás felé magamat, a fejszét vágásra emeltem és, ahogyan odaértem bárhol is értem el az óriást sújtottam le rá teljes erőből egy íves vágással.

Az óriás észre veszi a harcost és pajzsát emeli, de az ketté szakad a vágástól majd az alkart is majdnem teljesen ketté hasítja a fejsze.
< - Ki ez a fattyú? >
Skurge nem kegyelmez. Ugorva megfogja egy óriás nyakát és a támadóknak dobja, megannyi kard és lándzsa szúrja át. A testre ugrik Skruge ezzel fel is löki a tömeged majd tovább ugorva a vezér elé landol.
< - Nos? Mit szólsz? Egész jól ment. >
Ezzel kirántja a vezér kezéből a kardot és levágja a fejét vele. A tömeg megtorpan ettől.
< - Az meg ott a fiam. Van merszetek ártani neki? >
Kérdezi a férfi vörösre festve a vértől.


Emelte az óriás a pajzsát, hogy azzal védekezzen, de mostanra más késő volt számára, teljes erőből sújtottam le a pajzsra, ami reccsenve tört ketté és a csatabárd vágott tovább. Egy kérdést hallottam még, hogy mégis ki vagyok, csak jelenleg éppen a bemutatkozásra nem volt semennyi időm sem. Hús és inak szakadtak, a régi jó megszokott hangok, amik Midgardon oly nagyon hiányoztak. Vigyorogva pillantottam fel, majd a földre érkezve már lendültem is előre nekem fejmagasságbeli vágással a tűzóriás térdét céloztam meg. Ha sikerül a találat, akkor gyorsan és magam felé rántom ki belőle a fejsze fejét úgy, hogy végig a seben húzom végig a fegyver élét még több sérülést és roncsolást okozva a tűzóriásnak.
A csata többi részét nem láttam, hogy miként ment, csak hallottam a csatazajokból következtethettem, hogy lassanként véget ért. Egy utolsó nagy torpanás a csata többi részéről, majd egy kérdés Skurge-től. Egy pillanatra néztem csak oldalra, ha volt ennyi időm az ellenfelemmel szemben.
< - Gyertek! – vigyorogtam az óriásokra. – Még csak most kezdek belejönni! Mozgás után amúgy sem tesz jót, ha meg kell állni a hideg hóesésben, nektek főleg nem, akik a tűz népének tagjai! >
Ha volt még lehetőségem az ellenfelemet támadni, akkor elrugaszkodtam a földről, ugrottam az óriás felé és az ágyékát próbáltam egyetlen gyors vágással felvágni, hogy a lehető leghamarabb véget vessek a küzdelemnek.


Az óriások döntésképtelenül álltak majd Einar vágása végzett az ellenségével. A tűzóriások közül egy bátortalanul lépett elő.
< - Átkozottak! Mind meghaltok! Te is Halálhozó! >
Skurge a holtan fekvő óriásra lépett és kitépte belőle a kardját. Már kettőt forgatott egy-egy kézzel. A sajátjával az óriásra mutatott.
< - Te. Fuss. Menekülj. Ha visszanézel utánad megyek. Mond el, hogy Skurge megkímélt, hogy regélj róla. >
Az óriás körbe nézett majd futni kezdett.
< - Többiek. Vegyétek fel a fegyvert, mert úgy méltó halálotok lehet. >
Pár pillanatnyi a tűzóriások így tesznek és a sereg ketté válva egy-egy tucatként rontanak az asgardiakra.


Egy utolsó vágás és a tűzóriás holtan dőlt el. Végre egy olyan igazi és dicső csata, amire már ki tudja, hogy mióta vágytam, mert Midgardon ilyen nem nagyon van. Namor kivétel, de ellene egyelőre esélytelen voltam. És mégis más úgy hadakozni, hogy nem akarod megölni az ellenfeledet, mert egy halandó csupán és nem versenyezhet veled, de egy óriás, legyen az bármelyik a háromból már teljesen más kérdés. Letámasztottam a hóba a csatabárdot és rátámaszkodtam miközben várakozóan pillantottam az óriásokra. Majd Skurge-re sandítottam, amikor elengedte az egyik óriást, aki pedig nem is késlekedett, hanem menekülni kezdett. Lehet, hogy jobb volt náluk, de azért ennyire nem kellett volna… végül is, egyszer élünk, vagy épp többször és ez egy jó csatának nézett ki. Figyeltem, ahogyan felvették az óriások a fegyvereiket, majd rohanva indultak felénk.
< - Pedig már lassan kezdtem azt hinni, hogy két Asgardi kifog rajtatok - mosolyodtam el gonoszul. >
Felkaptam a fegyveremet és megforgattam miközben támadó állást vettem fel. Jó szórakozás lesz. Lendültem előre a rohamozó óriások felé, emeltem a fejszét és elrugaszkodtam a földtől egy kis nekifutás után az ellenfelek felé. Ahogyan a közelükbe értem és megláttam az első felém csapó fegyvert, kart, akkor már csaptam is, hasítva bőrt, húst és csontot nem számít, innen vagy ők, vagy mi fogunk csak élve távozni. Ha sikerült betalálni, ha nem támadtam és védekeztem tovább a tüzesekkel szemben.


Az óriások tömege eltakarta Einar állítólagos apját és csak vágásokat és üvöltéseket hallott. A bajnok első vágása egy lendülő kart vágott le könyök felett így az és a benne lévő láncos buzogány messze mögötte landolt egy hóbuckába. Az óriás a földre zuhant, de a társai jöttek tovább. Négyen rohantak felé, egy karddal, kettő tüskés buzogánnyal és egy szélső dárdával készült szúrni. Nem volt stratégia csak nyers, vad küzdelem.

Lendült a fegyver és az első felém jövőnek a karját vágtam le, a fegyvere méterekkel odébb lendült és tűz óriás a hóban kötött ki eldőlve. Nem foglalkoztam most már vele, mert a következő négy a nyakamban volt. Egy kardos, két buzogány és egy lándzsás, ennyi ellenfelem még egy időben nem volt soha sem. Taktika teljesen felesleges volt, nem is lehetett, így már értelmet nyert az is, amit Skurge mondott, hogy felejtsem el, amit Asgardon tanultam, mert úgysem fog használni, nos ez igaz volt. Ezek az átokverte óriások nem ismerték a tisztességes küzdelem fogalmát, így akként harcolni jelenleg egyenlő volt a halállal. Még jó, hogy a részeges törp, Björnulf tanított egy-két aljasabb dolgot is, amiket igaz soha sem használtam, bár most a magasságok ahhoz hasonlítottak, amikor ellene gyakoroltam... kezdődjék a harc.
A buzogányok elől egyelőre csak félre ugrani szándékoztam, egyszer kellene bekerülni közelharcba azokkal szemben és máris előnyben lennék, de először a lándzsás. Figyeltem a buzogányokat és egy-egy ugrással igyekeztem kitérni az útjukból, a kard csapása elől félrehajolni, vagy átugrani, majd arra vártam, hogy a lándzsa leérkezzen a földre és belefúródjon, így itt is először kitérnem kellett. Ha beleszúródott a földbe, vagy a hóba, akkor indultam a támadással, a fegyver földön levő részére álltam és nehezedtem rá, hogy ne tudja kirántani alólam, csak fe fele rántani, amikor ezzel próbálkozik az ő erejét használtam a lendületemhez és ugrottam felé felüvöltve. Késő lenne vissza visszarántania a fegyvert ahhoz, hogy védekezzen és a társai sem tudnának megcsapni csak úgy, ha ő is találják. Ahogyan ugrottam csapásra emeltem a fejszét és lendületből egyetlen tiszta csapással a nyakát céloztam meg, hogy azt vágjam fel, vagy fejezzem le egyetlen csapásból.


A fiú gyorsabb és könnyebb, mint a fagyot nehezen viselő óriások. Egyszerűen mozdul el a támadások elől csak a lándzsa vágja fel a felkarján a ruhát becsapódás előtt. A férfi vadul vág, de meglepetésére a fejsze hatáson kívül fehér és kék fényt áraszt. A négy óriás hátrálni sem bír mielőtt az mindet eléri.
A fény elhalványodik, majd semmivé válik. Az óriások fagyva állnak Einar előtt, lassan kezdenek repedezni és pár pillanattal később apró szilánkokra törve vörös jég törmelékként zuhannak a fiú lába elé.
Az óriások mögött Einar meglátja a holtakat egy nagy kupacban, a véres Skurge pergetve szúrja le a kardjával az egyik haldoklót. Felnézve hátra köpi a vért és a fiúra mosolyog.
< - A fegyver választ minket, nem mi őt. >


Könnyedén tértem ki a támadások elől, már most megtette a hatását a hideg és a fagy ezekkel szemben. Sikerült felugranom a lándzsára és onnan vágni a tűzóriás torka felé, ám meglepetésemre a penge fehéres fényben kezdett el izzani és ez terjedt, a szemem sarkából láttam, hogy az óriások menekülni próbáltak, de nem sikerült nekik. Mikor lehuppantam a hóba azonnal fordultam feléjük, de ott már csak a megfagyott szoborként láttam őket. Pillanatok teltek el a fehéres fény eltűnt a fegyverről és a tűzóriások jeges szobrai megrepedtek végig az egész testükön. Nem kellett sok és mindegyik kis apró véres jeges darabokban omlott a lábaim elé. Kérdőn néztem át véres jégkupacon Skurge irányába, ahol meg is volt a többi halott óriás és az utolsót most végezte ki. Lenéztem a fegyverre, majd elfintorodtam.
< - Mégis Loki adta... – morogtam. – Mire képes még? Midgardon, ahogyan láttam tüzet is képes volt létrehozni, bár azt a halandó tette. >
Elindultam a férfi felé és ismét körbenéztem a szakadó hóesésben. Nem lenne szerencsés, ha idekint sötétedne ránk.
< - Merre van a legközelebbi település vagy barlang? – kérdeztem. >


A férfi a hóba mártotta az egyik ruha darabot és lemosta a vért az arcáról.
< - Loki sok mindent mond. Általában semmis e igaz belőle. >
Mondja gonoszan a férfi és pár fegyvert rak az övébe. Fejszéket és tőröket.
< - Megannyi ereje van,d e a fagy és tűz, amit én is ismertem. >
Aztán leszed valakiről egy véres kabátot.
< - Utgard-Lokihoz megyünk. Ez egy titkos járat volt, én őriztem, de a sereg már nem fog erre jönni, reméld, hogy a jégkastély még áll, mert ha nem... nincs ki fizesse a vacsoránk. >
Mondja könnyeden és elindul előre.


Igen beszélni azt tudott, ezt nagyon jól tudtam, bár a hogyan került Midgard-ra a fegyver még mindig egy jó kérdés volt.
< - Te, Amora és Halla mégis mellette álltatok – jegyeztem meg óvatosan.
Ezzel nem voltam előrébb, hogy ő is csak a tüzet és a fagyot ismert a fegyvertől. Ezeket már én is láttam. Elindultam vele, amikor mutatta az irányt. Utgard-Loki? Fafnir fogaira, már csak a jegesek királya hiányzott nekem. bár a vacsora ajánlata igazán kecsegtető volt, főleg, hogy az idejét nem tudtam, hogy mikor is ettem igazi Asgardi ételt utoljára. A halálom előtt, az pedig nem ma volt.
< - Odin fél szemére... – mondtam. – Az idejét nem tudom, hogy mióta vágyom egy jó kiadós itthoni vacsorára – vigyorodtam el. – A mézsörről, borról és gyümölcsborról nem is beszélve... – feleltem ábrándozva. – Olyan szerencsém pedig sajnos végképp nem lesz, hogy valkűrök is legyenek erre, nem igaz? >
Körbe-körbe néztem, ahogyan haladtunk, ennyire soha sem jártam mélyen Jotunheim-ben még korábban. Közben Skurge-re sandítottam, vérbeli zsoldos, akinek a harc sem szent, úgy ahogyan tanították nekem és ahogyan az elmúlt félezer évemet leéltem. Ő volt az, akivel riogattak minket, hogy egyszer szembekerülhetünk vele a csatatéren.
< - Mióta vagy Utgard-Loki szolgálatában? – érdeklődtem. >
Bár gondoltam, hogy valamikor a halálom utántól...


Skurge arcán gonosz mosoly jelent meg.
< - Azokat a vézna és gyenge lánykákat hamar elfeleded majd mikor egy igazi óriás asszony érintését érzed. >
Mondja cinikusan és sétál tovább párszor megállva, hogy felmérje pontosan is hol vannak, mert a legtöbb ember számára minden jégdarab ugyanolyan.
< - Pár hete. Mikor megtudtam, hogy élsz midgardon megbízható személy kellett, hogy találkozhassak veled. A hídon nem jöhettél fel és Loki szavaiban józan ember nem bízik. Kapóra jött, hogy Utgard-loki a tűzóriásokkal hadakozik. Szolgálatába álltam. A "halálhozó" hírneve már meggyengítette a hadakat. Fizetségem te voltál. Hogy találkozhassak veled. Meg persze némi ellátás, de azt egy ilyen pökhendi úr mindig megadja csak, hogy bizonyítsa mekkora is a gazdagsága. >
Mondja a harcos.


Furcsán néztem Skurge-re, amikor az óriásnőket emlegette, azt hiszem olyan mélyre még nem süllyedtem, hogy erre kelljen fanyalodnom. Főleg nem Björnulf történetei után.
< - Azt hiszem, akkor maradok az ételnél és italnál csak – fintorogtam. >
Szóval néhány hete hallottál meg, hogy életben vagyok. Az pedig tényleg nem lehetett más, mint Loki. Thor nem hiszem, hogy elárulta volna, bár vannak más Asgardiak is odalent, akik láthatták és halhatták a híreket, hogy Thorhalla és én odalent vagyunk.
< - Szóval még a száját sem tudja befogni – morogtam. – Kíváncsi leszek, hogy mikor jut el ezek után Odin fülébe, hogy a halandókkal szórakozik és mágikus tárgyakat juttat Midgardra és illúzió formában jelenik meg odalent... >
Józan személy nem bízik, én sem tettem, de jobb választásom nem volt annál, mintsem elfogadni az ajánlatát. Az átokba! Szóval így kerültem ide, hát hatásosabb módszert nem is találhatott volna, hogy ide hozzon, egy csata végéről maradtam le és nem is tudtam, hogy a többi harc miként végződött. Szóval...
< - Vajon Halla-t is haza lehetne így hozni, ahogyan engem? – tettem fel a költői kérdést. >
Megráztam a fejemet, nem is igazán vártam erre választ. Körbenéztem, még mindig ugyanolyan helyen voltunk, nem igazán tűnt változásnak egyik másik szikla főleg itt, ahol olyan könnyű eltévedni.
< - Anyámról, a húgomról és az öcsémről tudsz valamit? – kérdeztem végül. >


Skurge arcán lenéző gúnyos vigyor jelenik meg.
< - Azok a gyenge kő és rét járok megpuhítottak már félsz az igazi nőktől. >
Mondja kuncogva.
< - Rólatok kevesen tudnak. Szinte csak a család. Loki is kihallgatta. Az információt szívesen elmondta miután elengedtem a nyakát. Őt ide hozni viszont nehéz lenne. Thor szinte folyamatosan felügyeli. Idő kérdése és rájön, hogy te nem Midgardon vagy. >
Mondja a férfi majd pár lépés után egy hegyen indul felfelé. Könnyű lépni csak a szélerős. Egy tetőn torpan emg Skurge döbbenten nézve előre. Mikor Einar beéri látja, hogy az óriások Jedlikes erődje romokban van és a háború elért idáig.


Továbbra is csak fintorogtam a lehetőségen. Mondaná ezt, miután az asszonyommal volt, ő is bőven kimerítette ezt a fogalmat. Szóval kevesen tudtak arról, hogy élek és arról, hogy hol voltam, meg persze Halla is. Akkor a teljes Odin vérvonal, ami nem kicsi, Loki, Skurge, meg akinek elmondta Loki. Illetve, akik Midgardon voltak ugyanúgy rejtőzködve, mint mi. Mivel ott is volt egy, noha én magam nem tudtam róla, mert még nem voltam saját magam, csak Halla halandó énje érezte meg és beszélt vele, amíg Miller is ott volt.
< - Akkor ők és akik még Midgardon vannak, főleg, hogy minden velünk van tele, főleg Halla-val, mint Midgard és New York védelmezői és hősei, az átokba! – mondtam. – Még egy Asgardiról tudunk, a halandó énjével találkoztunk korábban, bár akkor még nem voltam saját magam... >
Arról meg ki tudja, hogy ki volt. Féltettem, rendben, hogy Thor figyeli, de őt ismerve az is jócskán kevés lesz. Úgy tűnt, hogy végre megtaláltuk az utat, mert egy hegyen indultunk felfelé, a kabátot összehúztam magamon, a szél még így is hideg és csípős volt. Jó néhány méterrel előttem járt Skurge, aki megtorpant a hegy tetején. Kérdőn pillantottam rá, majd ahogyan felértem én is megláttam a palota romokban volt. Már csak ez hiányzott.
< - Ennyit a vacsoráról – mondtam. – Hogyan voltak képesek a tűzóriások eljutni idáig anélkül, hogy halálra fagytak volna? Megnézzük? >
Pillantottam a férfira néhány másodpercre. Ha igent mond, akkor a kezembe veszem a csatabárdot és lassan indulok el a romok irányába. Eddig még mi Asgardiak sem jutottunk el soha sem, a tüzesek hogyan voltak erre képesek? Valami határozottan nem tetszett ezen a helyen nekem...


Skurge komoran méri fel a harcot.
< - Ez a sereg kicsi. Lefogják győzni őket. Az egésznek semmi értelme. >
Pillanatokig figyel majd megrázza a fejét.
< - A kapu. >
Parancsolja társát és elindul lefele a jeges hegy oldalon leginkább csúszva a havon és a fagyon.
< - Ne állj meg semmiért sem! >
parancsolja a férfi a fiának és mikor a páros végig ront pár útban álló vörös bőrűbe vág egyet-egyet és így megy tovább. Mikor a kapun belépnek a vér mindenhol ott van és a hatalmas trónon tűzóriások tucatjai égetik ütik és vágják Utgard-Lokit, aki holtan zuhan vissza a trónra.


Skurge-re néztem, legalább nem csak én véltem úgy, hogy ennek semmi értelme hanem ő is. Bólintottam, amikor mondta, hogy ne álljak meg semmiért. Én magam is csúsztam lefele a hegyoldalon, csak akkor állítottam meg magam egy kicsit, amikor az egyensúlyomat kellett megtartani csupán. Ahogyan leérkeztem végül a kapu felé vettem az irányt és Skurge mögött haladtam, ha szükség volt, akkor én is vágtam egy-két ellenfélbe, de végül beértünk a kapuhoz. Nyeltem egyet, ahogyan odabent megláttam a hatalmas véres csarnokot, annak a másik oldalán Utgard-Loki-t támadta tucatnyi tűzóriás. Ez volt az a hely, amit nem hittem volna, hogy valaha is látok életemben, sem pedig a jegesek királyának pusztulását. A tizenhat méter magas óriás király pedig végül holtan zuhant hátra a trónra, a vacsora ennyi volt és az is, hogy a „Halálhozó” hírneve visszariasztja az ellenséges sereget. Áruló volt a jegesek soraiban? Asgardiként örültem, hogy legalább az egyik ellenségünk uralkodója a halálát lelte, így legalább Asgard a jegesektől és a viharóriásoktól védve van, de ezek után, mi lesz ha Muspelheim mocska, Surtur hada fog szülőföldem kapuján kopogtatni? Megragadtam Skurge vállát és megpróbáltam észrevétlenül kihúznia csarnokból, nem a harctól féltem, azt örömmel is vettem volna, de ez már nem a mi csatánk volt, ezt rendezzék le egymás között a hatalmasok népei.

A tűzóriások sebesek voltak és véresek, nem is figyeltek a duóra.
< - Meghalt. >
Mondta Skurge meglepve. Eianr pár lépés után látta, hogy mögötte is Tűzóriások vannak, akik a kapu felé rohannak. Mire megszólalhatott volna az apja megragadva vállánál és bedobta a palotába az oszlopok közé. A hangra felnéztek a merénylők és ezért üvöltve rohanni kezdett feléjük a Halálhozó. Egy óriás a fejét vesztette majd a második felvágta Skurge hasát és ő az arcába könyökölt.Talán elbírt volna a legjobb óriások csapatával, de kapun még többen rohantak be és a trónon Utgard-loki lassan semmivé vált.


Ahogyan léptem hátra néhányat már meghallottam a rohanó lépteket, amik közeledtek. Hátrafordulva megpillantottam a közeledő tűzóriásokat, az átokba! Az orrom alatt káromkodtam volna, amikor Skurge megragadta a vállamat, majd a következő pillanatban az oszlopok között landoltam a köveken és a padlón terültem el. Nyűgösen néztem fel még mindig fekve, miközben a tűzóriások rohanva kezdtek el a Halálhozó felé rohanni. Fafnir fogaira, hogy nem lehet csöndesen hagyni az átokverte óriásokat, hogy egymással hadakozzanak. És Utgard-Loki meghalt, hát meghalt, addig sem fog Asgarddal hadakozni, ami nekünk jó. Vagyis őt úgysem érdekli, de engem igen. Megfordultam és nekiláttam felkelni, miközben az óriások odaértek, az elsőnek a feje repült le, aztán felkiáltottam, amikor Skurge hasát felvágta az egyik. Eddig a pillanatig várakoztam az oszlopok között, két kézre fogtam a Vérfejszét és lendültem előre egyenesen a tűzóriásoknak, amikkel Skurge küzdött, remélve, hogy az ellenfeleim még mindig háttal maradnak az elsőnek egy felugrás utána a gerincére sújtottam le a pengével, hogy azt vágjam kettőbe.

Az első óriást Einar kivégzi és egy már fordul felé. A többit Skurge egyedül tartja fel. Rúg, harap üt és vág. Akár egy állat úgy harcol velük. Minden részével küzd. Miközben egyre inkább a trón felé tart, hogy a főbb merénylőket, az erősebbeket kivégezze. Három óriást vág le az útja közben. többeket megrúg vagy egyszerűen tapos azzal, ahogy rajtuk megy felfelé.
A merénylők vezére képes elkapni a csapását a kardjával és a két penge egymásnak szorul. A két gyilkos egymás arcába néz és Skurge egyszerűen a férfi orrába harap ameddig az ordít ő előkapja a kést az övéből és a zavart tűzóriás torkát vágja fel. Ezért többen a hátát vágják meg és Skurge térdre zuhan ordítva.


Egy vágás egy holt óriás, nem is törődtem többet az eldőlő ellenfelemmel, hanem már a következő felé lendültem, amelyik fordult felém. Ugrottam és egy erős vágással igyekeztem a gyomrát felhasítani, hogy a belei omoljanak ki a földre. Odin fél szemére, hogy ilyenkor nem tudott a fegyver fagyot képezni, mint odakint a másik négy ellen. Mellettem is folyt a csata Skurge haladt előre, de egyre több és több sérülést szerzett, az átokba! Nem hagyhattam, hogy ezek kivégezzék könnyű szerrel. Ezek semmit sem ismertek a becsületből, mintha csak állatok lettek volna. Ha egyetlen vágással nem sikerült az ellenfelemmel végezni, akkor a lábai között kezdtem rohanni a többi óriás felé, belülről az ellenfelem lábait vágtam fel egy-egy csapással.
< - Csupán egy sérülttel tudtok elbánni?! – üvöltöttem rájuk. – Gyertek inkább az ellen, akin egy karcolás sincs! >
A lehető leggyorsabban igyekeztem rohanni, majd, ha sikerült elérnem oda hátulról ugrottam az óriásoknak és nem nézve, hogy hol sértem fel az irhájukat kezdtem támadni őket erős vágásokkal.


Einar felvágja az ellensége gyomrát, aki úgy szint eldől. Felszólítására többen neki támadnak, de még így is sokakkal küzd Skurge egyedül. A vágások már fagyot is hoznak és a fordulásokban Einar látja a felmentősereget. Az óriások rohamozva érkeznek be elnyomva az ellenséget, de még messze nem voltak itt, amikor midnenki Skurge ordítására lett figyelmes.
A halálhozó már elejtette a kardját és az oldalába szúrtak egy kardot a kezével csapott és és a tűzóriás jégdarabokká vált. Ismét legyintett és a körülötte lévők alatt a jég kicsapva húzta karóba a merénylőket. A tűzóriások és jégóriások megfagyva nézték a trónon ülő Skurge-t, aki körül karóba húzott vörös bőrűek voltak. A vértől mocskos félóriás csak szuszogni tudott dühösen és a muspheilmiek eldobták a fegyvereiket.


Újabb vágás, újabb halott, az óriások legalább idefigyeltek, amikor rájuk üvöltöttem és többen fordultam felém és indultak el. Elvigyorodtam, így lesz szép ezúttal Helheim helyett Valhalla-ba menni, ha úgy alakul a helyzet. De még így sem voltak elegen, még így túl sokan voltak Skurge ellenében. A tűzóriásoknak ugrottam, a vágásom nyomában már fagy is feltűnt a fejsze pengéjén, legalább a szerencse valamelyest mellém szegődött, főleg, amikor néhány pillanatra úgy fordultam, hogy a bejárati ajtó is látszott és megérkeztek a jegesek is. Más esetben már kezdtem volna aggódni, de ezek most velünk voltak. Skurge üvöltésére kaptam abba az irányba a fejemet, döbbenten láttam, hogy egy tűzóriás az ütése után esett szét fagyottan, majd egye kézlegyintés után jégdárdák szúrták fel a többit. Az ellenfeleim mind eldobták a fegyvereiket, akárcsak a maradék, aki még volt a helységben. Letámasztottam a fegyveremet és megtöröltem a homlokomat, a jegesekre néztem.
< - Mire vártok már, kerítsetek egy felcsert, most! – kiáltottam rájuk. – A többiek meg szedjék össze a tűzóriások fegyvereit és... >
Elakadt a hangom, itt nem voltam hadvezér, ezek nem az embereim voltak. Skurge-re néztem, itt neki kellene parancsokat osztogatni, bár nem tudtam, hogy van-e olyan állapotban, hogy megtegye-e ezt. Jotunheim új uralkodója. Elindultam a trón felé, reméltem, hogy már érkezik a felcser, akit hívtam, de néhány lépés után megtorpantam, igazából fogalmam sem volt, hogy jelen helyzetben ennyi óriás között mit kéne tennem.


Az óriások meglepetésükben teljesítették a parancsokat és elkezdték bekötni a sebeket a trónon szuszogó félvéren. Sőt a fegyvereket is felkapták és az elkapott óriásokat megkötözték majd a pengéket emelték a nyakukhoz. Skurge ellökte a felcsert és lelépett a trónról.
< - Elég. >
A sebein fagy jelent meg tisztítva és hűtve őket. Majd a tűzóriások elkezdtek fakulni és a teremben egyre hidegebb lett.
< - Ki küldött titeket ide? >
Kérdezte szigorúan és az óriások szenved nyögtek. A halálhozó vállon rúgja és a karja letörik.
< - Utoljára kérdezem meg. Ki küldött ide? >

< - A Láng Bajnoka. >
Remegi az egyik óriás a többiek megvetésének ellenére.


A legnagyobb meglepetésemre az óriások ugrottak a parancsnak és teljesítették azokat. Pillanatokon belül egy felcser is előkerült és elkezdte Skurge sebeit ellátni. Azonban nem hagyta sokáig, az óriások addigra legalább megkötözték Muspelheim mocskát, azokkal már nem lesz gondunk. Azonban akkor még mindig ott volt a kérdés, hogy ki is küldte őket. Megborzongtam, amikor hidegebb lett a helységben, összehúztam a kabátomat magamon. A tüzesek pedig kezdték magukat egyre rosszabbul érezni. Nem akartak válaszolni, így is úgyis meghalnak valószínűleg, akkor pedig miért is beszéljenek? Valahogyan így álltam én is hozzá, amikor Loki megkínzott. Az egyik végül megszólalt, hogy a Láng Bajnoka? Összeráncoltam a homlokomat és szembesétáltam a tűzóriásokkal. Soha sem hallottam ezt a nevet korábban. Lehetséges, hogy túl sokáig voltam távol Asgardtól.
< - Ki ez a Láng Bajnoka? – kérdeztem. >
Bármennyire is próbáltam felidézni a neveket, egyszerűen nem volt ismerős, Surtur-t pedig soha, de soha sem nevezték így korábban...


Az óriások nevetnek.
< - A királynőnk. >

Skurge elparancsolja őket és leül az oldalához kapva. Az óriások egyike lép a pároshoz.
< - Királyom... >
< - Mi? >
Kérdezi értetlenül Skurge. Majd felméri magát és a termet.
< - Én? >
A kezét nézi, amin kékesen táncol a fagy hatalma. A sebei gyógyulni kezdenek és a szemei kékké válnak.
< - Én...
vagyok Jotunheim. >

Még mindig a homlokomat ráncoltam, királynőjük? Mióta volt a tűz óriásoknak királynőjük? Erről nem volt mindeddig tudomásom, Skurge-re néztem, majd a Muspelheim-i társaságra, miközben elvezették őket. Mikor az oldalához kapott mozdultam, hogy elkapjam, ha összeesne, de nem volt rá szükség. Furcsán néztem a férfira, valami nem volt rendben, mintha itt sem lett volna, mintha teljesen másol járt volna. Az oldalára néztem, remélve, hogy nem halálos a sérülés, ilyenek után nem egy nagy harcost láttam már Valhallába kerülni. De a seb elkezdett összehúzódni, újabb tétova kérdés, mire felnéztem a kezei kékesen izzottak és a hangja is megváltozott. Jotunheim, úgy, mint Odin Asgard? Akkor mégis igazak voltak a mesék, hogy Utgard-Loki is pontosan ugyanolyan volt, mint a királyunk, csak éppen itt Jotunheimben, és nem Asgardon. Ha ez így megy tovább, akkor az lesz, aminek mindig is lennie kellett volna lennie, tényleg jégóriás lesz belőle.
< - Szükséged van valamire? – kérdeztem halkan. >
Az óriásokra pillantottam, vajon mikor következik az a pillanat, amikor magyarázkodni kell azért, hogy ki is vagyok, és hogy kerültem ide Asgardi létemre?


Skurge rámosolyog.
< - Jól vagyok... fiam. >
Mondja és erre az óriások zavartan fejet hajtanak a fiú előtt. A bőre kékülni kezd és ő kezét emeli Einarra, akinek a sebei lassan begyógyulnak. A jégóriások ámulva nézik.
< - Ne bámuljatok! Nincs ok ünnepre! Megerősíteni a jobb falakat! Több katonát akarok a nyugati járatokhoz! Vigyétek szét a híreket! Holnap eltemetjük Utgard-Lokit, ma vért kell felmosnunk. >
Parancsolja a félvér.
< - Nem fedem fel itt léted, amint képes vagyok vissza vinni a szerelmedhez varázsollak. Addig is egy asgardi sem fogja tudni, hogy nem vagy mellette. >
Nyugtatja meg.


Addig már el sem jutottunk, hogy az óriások kérdezzék meg, hogy ki vagyok, mert Skurge nevezett a fiának. Zavartan néztem az óriásokra, akik fejet hajtottak előttem, hasonló zavarral, mint ahogyan én néztem rájuk. Mikor megfogta a vállamat éreztem, hogy a sebeim fájdalmai elmúlnak és azok a karcolások is, amiket korábban szereztem, láttam, hogy a keze lassan teljesen olyan lesz, mint az óriásoké, kék a fagytól és jégtől. Megvártam, amíg a parancsokat kiosztotta és az óriások pedig elindultak, hogy teljesítsék azokat.
< - Lenne majd egy kérésem, ha nem túl nagy gond – Midgardon valamilyen szerkezetet tettek a testembe, amivel meg tudják mondani, hogy hol is vagyok. Valamilyen módon el lehetne ezt távolítani? >
Visszavisz? Hálásan biccentettem neki, de az még jócskán odébb lesz. Nem fedi fel, hogy itt vagyok, előbb vagy utóbb úgyis kiderül, Thor és Odin úgyis meg fogják tudni, hogy itt voltam, ha máshogy nem is, azok után, hogy újra előkerültem Midgardon.
< - Köszönöm – mondtam. – Nem csak az Asgardiaktól tartok Midgardon... ezek után egyetlen jó kérdés maradt – néztem végig a fagyos csarnokon. – Odin és Thor mit fog ahhoz szólni, hogy nemrég volt a kézfogónk Halla-val? >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Vas. 24 Márc. 2013, 00:17

A jég király kastélyában jelenik meg a pár ahogy az ígérve volt. AZ óriások nincsenek a teremben csak maga a fagyos föld új ura. Skurge, a Jég Király. Skurge boldogan megöleli a fiát és utána óvatosan lép Hallához, ha az elfogadja a kedves gesztust akkor őt is keblére szorítja.
< - Bocsássatok meg, de nehéz olyan varázst felfőzni, amivel ide tudlak hozni titeket. Részvétem az apádért hercegnő, kiváló harcos volt. Fiam, túl hosszú ideje küzdesz az átváltozás átkával, ezért is hoztalak ide. Meg kell törnünk Odin átkát. Nem függhet formád egy eszköztől. van megoldás, de ehhez... el kell menned anyádhoz. >


_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 24 Márc. 2013, 11:19

//Előzmény: Stark pláza//

Villanás s egy hideg helyen voltunk, hát tényleg megtette, mit ígért. Nem reménykedtem benne, hogy képes lesz erre, hisz nagyapám oly nagyon figyelt mindenre, vagy tán igaz volt, s kedvenc gyermeke halála oly nagyon letaglózta őt? A helység üres volt s csak egykori társam volt ott, ki mára uralkodó s nem nagybátyámat szolgálja többé, miként önnön magam sem. Figyeltem, miként megöleli fiát s utána köszöntöttem.
< - Felség! – biccentettem felé. – Rég láttuk egymást utoljára. Fiad jobban ismerte atyámat nálam, az ő gyásza nagyobb iránta. >
Hagytam, hogy engem is megöleljen s utána kétkedve pillantottam rá. Nehéz volt eldönteni, hogy szórakozik, vagy tán tényleg komolyan gondol minden szót, mit kiejtett, de ő nem volt az, ki cseleket sző sem szórakozik szavaival.
< - Amora-hoz? – kérdeztem. – Még tán Muspelheimbe menni s a tűzvérűekkel alkudozni is egyszerűbb lenne, mintsem azzal a boszorkánnyal! >
De nem volt más, tán még a nagybátyám s maga Odin, de más nem, kit ismertem volna, még tán Karnilla, de Norn királynője nem volt érdekelt ügyeinkben.

Egy ismerős hely, hol utolsó alkalommal az életem változott meg s úgy tűnt, hogy most sem lesz másként. Viszonoztam az ölelést.
< - Atyám! – köszöntöttem. >
Elfintorodtam, igaza volt, már én éreztem magam kellemetlenül, hogy Jonathan hetek óta nem tudott érvényesülni sem pedig asszonyával lenni, míg én irányítottam testünket. Az anyámhoz? Egyet kellett értenem Halla-val, nem ismertem oly nagyon, csak hallomásból s asszonyom volt vele egy oldalon Loki kezei alatt, de mit tudtam róla öntörvényű s nem segít senkinek, csak ha érdekei úgy kívánják.
< - S miért véled úgy, hogy anyám segíteni fog nekünk? – érdeklődtem. – Mit tudok róla azok alapján kételkedem benne, hogy egyáltalán meghallgatná szavainkat. S jelenleg nem vagyok oly naiv, hogy reménykedjem anyai szeretetében s abban, hogy rólam van szó, kit nem is ismer. >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Szomb. 30 Márc. 2013, 20:05

Skurge legyint.
< - Félre értettek drága gyermekeim. Nem azt mondtam, hogy Amora segíteni fog, hanem, hogy csakis ő képes segíteni. >
A Jég Király kezét emelte és a terempadlójából kiemelkedett egy fagyott szobor. Lassan állt formába és megjelent. Térképé vált, ami a kastélytól egy erődig vezette az utat.
< - Anyád itt bújik meg. Kavarja ármányos varázsát. Készül valamire, de mint mindig nem tudni mire. Annyit kérnék, hogy ha bármit is megtudtok mondjátok el nekem. Nyugtalanító a varázslónő közelsége. >

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Vas. 31 Márc. 2013, 12:10

Jól sejtettem, hogy segítő kart nyújtani nem akar majd irányunkba s valamiképp meg kell majd győzni őt. A térképre pillantottam, ily közeli szomszédságnak magam sem örülnék, még Asgardon sem, hol nagyapám azt a bizonyos fél szemét rajta tartaná.
< - S így adjuk el lelkünk a Varázslónőnek az elkövetkezendő néhány száz esztendőre – fintorogtam. >
Elfordultam a térképtől s végighordoztam tekintem a tróntermen s végül visszanéztem Skurge-re.
< - Még Midgardon a halandók egyik erődjébe is egyszerűbb volna belopózni azért a nyakékért, ha tudnánk melyikben van, mintsem volt asszonyod meggyőzni. Midgardon tán még Namor is segítségünkre lenne, még ha Einar ezt oly nagyon ellenezné is. >
Nem tagadhattam, hogy egyáltalán nem örvend sem szívem, sem lelkem azért, hogy ahhoz a boszorkányhoz menjünk segítségért. Tekintve, hogy tán még Karnilla is képes lenne segíteni, vagy esetleg Malekith, de ők ketten végképp oly személyek voltak, kik egészen biztosan nem állának szóba egyikünkkel sem.

Megvakartam a tarkóm s a földre támasztott fegyverem markolatának támaszkodtam. A térképet figyeltem, nem volt oly messze, de abban nem kételkedtem, hogy már pusztán az odajutás is veszélyekkel teli lesz s közel sem biztonságos. Azt tudtam, hogy mindig körbeveszi magát csatlósokkal, kiket elcsábított, s a kérdés, hogy most kik s mik ezek. Atyámra néztem.
< - Mindent megteszünk s természetesen értesülsz majd arról, hogy mivel foglalkozik manapság. >
Szúrós tekintettel pillantottam Halla-ra s a kezeim is ökölbe szorultak.
< - Oly mélyre soha sem süllyedünk, hogy annak a halnak a segítségére szoruljunk! – morogtam. >
Vettem egy mélyebb levegőt s a fegyveremet felemeltem a földről.
< - Amennyiben nincs más atyám, mi indulnánk is, minden késlekedés hiábavaló s felesleges lenne. >
Ha egyetért s elenged minket, akkor elindulok kifelé a trónteremből s a kastélyból.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Csüt. 11 Ápr. 2013, 23:30

Skurge arcán kis kaján mosoly jelenik meg.
< - Soha nem mondta, hogy a boszorkány könnyű lesz gyermekeim. >
Mikor Einar sietni akar ő bólint.
< - Bármire szükségetek lenne, fegyver, hátas, csak szóljatok. Jötünheim mindene szolgálatotokban áll. >
Mondja a Jég Király.

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 12 Ápr. 2013, 15:30

Tán kissé bűnbánón mosolyogtam Einarra s ha engedte megcsókoltam. Élveztem minden pillanatát, mikor Namor-ra reagált, hisz oly kevés alkalommal láthattam így. Félezer év alatt sohasem.
< - Aranyos, mikor féltékeny vagy – feleltem. >
Már indultam kifelé egy sóhajjal, még szép, hogy nem lesz könnyű a boszorkányt meggyőzni s ki tudja, hogy mit kér, mikor Skurge szavai miatt megtorpantam.
< - Egy hátas megkönnyítené s meggyorsítaná utunkat. Jómagam pegazusnak örülnék leginkább, ha itt a fagyos vidékeken megélnek. >
Oly rég lovagoltam s hiányzott, egy ilyen lény, oly nagyon hiányoztak Midgardra, az ottani lovak túl gebék voltak az istenek hátasaihoz képest. A fegyverre csak fanyarul mosolyodtam el.
< - Hacsak nincs nálad nevelőszüleim kardja, mit Odin s atyám vettek el, a Skymningen, akkor nincs szükségem fegyverre, csak a hátasra. >
Nem hittem, hogy megszerezte volna, így marad a hátas, erre tán medvét kapunk oly darabot, mint amin Björnulf is „lovagolt” oly gyakran. A választól s útmutatástól függőn indulok el arra, merre kell, az istállók, vagy a célunk felé.

Viszonoztam Halla csókját, bár még mindig szúrós szemmel néztem rá, ő láthatón jól mulatott ezen a tényen, min én kevésbé. Atyám irányába néztem s bólintottam asszonyom szavaira.
< - A hátas valóban jól jönne – kellett egyetértenem vele. >
Fegyverünk volt, s mi kellett még, persze, mire megint nem gondolt. Noha szerettem vadászni, de Jotunheim vadait egyelőre nem ismertem, csupán háborúzni jártunk át ide s nem másért.
< - S némi ellátmány jönne jól, ha utunk hosszabbra sikerülne, mint tervezzük – feleltem. – Illetve kötél, ha hegymászás is útba esik. >
Nem gondoltam arra, hogy erre megélnek a pegazusok, így maradtak a helyi állatok, mik nem biztos, hogy képesek repülni a folytonos vad szelek s hóviharok miatt. Vagy ha mégis létezett ily állat, még nem találkoztam velük életem során.


_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Kedd 23 Ápr. 2013, 23:36

Skurge nevetni kezd miközben a katonák behoznak mindent.
< - Pegazus? Ilyen kis gyönge állatkákkal nem játszunk. >
A kezét megemeli és a jeges padlóból lassan kiemelkedik két hatalmas szárnyas jegesmedve hátukon már a nyereg is van.
< - EZ egy Jötünheimi hátas! >
Mondja büszkén.
A két medve morogva rázva magát várja lovasokat majd a páros megindul. A Jégkirály még szerencsét kíván nekik és lassan minden elveszik az örök hóesésben. A vadak tudják a dolgukat. Nem tudni mennyi idő telik el, mire megpillantják az apró kunyhót, amiből fény szűrődik ki. A kéményéből füst árad szét. A medvék itt lassan lerepülnek finoman.

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Csüt. 25 Ápr. 2013, 07:03

< - Csupán tizenhatod részben rendelkezem Jotunheim-i felmenőkkel Bestla révén – feleltem. >
Odin anyja egy viharóriás volt az ősidőkben mikor még a Mindenek Atyja is csupán gyermek volt. atyám így csak negyed vérig mondhatta mindezt, negyed vérig asgardi s félvérig ősi isten az anyja révén. S sosem gondoltam volna, hogy egyszer még hiányolni fogom azon hátasokat, miket valkűrként ültem meg. A kijárat felé tekintettem s nehéz volt elhinni, mit megpillantottam kiemelkedni a padlózatból. Medvéket. Szárnyas medvéket. Ezek közel sem bírtak el egyetlen óriást sem, tán Björnulf s a többi törp volt, kit medvén láttam lovagolni.
< - Ezek vadállatok mikre vadászni szokás s nem megülni – morogtam. – Gyermekek hátasát bízod ránk? >
E kérdést muszáj volt feltennem. Végül felültem a hátasra s ők indultak. Úgy tűnt, hogy Skurge valóban tudta, hogy merre élhet Amora s ezáltal a medvék is, hisz nagyon nekünk irányítani sem kellett őket, mert mentek merre kellett. Végül a távolban egy kisebb házat pillantottam meg s a medvék is leszálltak. Felsóhajtottam s Einar-ra emeltem tekintetem.
< - Bízom benne, hogy oly nap találtunk rá, mikor meghallgat s nem csak moszattá változtat minket azon szempillantásban mikor észreveszi közeledtünk. >
Kezeimmel intettem neki, hogy előre engedem, s induljon ő elsőként, végtére is az ő anyja.

Elvigyorodtam mikor megpillantottam a hátast, mit atyám szánt nekünk. Közelebb léptem a medvékhez s először a füle tövét, majd a fejét is megvakargattam.
< - Gyönyörű állatok! >
Állapítottam meg mialatt a kedvesem kifejtette, hogy számára ezek nem hátasok már fel is pattantam az általam kiválasztottra.
< - A pegazusaid megfagynának abban az időben, mi itt van Jotunheimben – feleltem. >
Még biccentettem Skurge irányába s az áldása után elindultunk. Szótlanul figyeltem a környéket s a tájat, hogy mikor bukkanhat fel ellenség s oly személy, ki megtámadna minket. Még a jégóriásoktól is tartottam hisz Halla Asgard hercegnője volt s ki tudja, hogy mennyire törődtek bele az óriások abba, hogy királyuk fiának ereiben csupán negyedig csörgedezik óriás vér s így a birodalom örököse. Leszállás után még egyszer megveregettem barátságosan a hátasom oldalát s megvakartam a füle tövét dicséret képen s a ház irányába tekintettem.
< - Én is bízom benne, hogy nem tesz csapdákat háza környékére – értettem egyet. – Várjatok meg minket itt – szóltam a medvéknek. >
Mikor intett előre indultam a kunyhó irányába s közben folyamatosan a környéket s a földet figyeltem, nehogy bármilyen kellemetlen csapdába s meglepetésbe fussunk bele.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Pént. 03 Május 2013, 15:43

Einarék belépnek. Amora a tűznél főz valamit. Egy levesre hasonlít. leveleket és korsókból furcsa gőzölgő leveleket önt bele.
- Lassú állatok a medvék. már rég ide kellett volna érnetek.
Mondja és meg sem fordul a páros felé.
- Üljetek le.
A szavai után megjelenik egy szék és egy asztal.
- Csalódott vagyok Einar herceg. Azt hittem már korábban megkeresel, de úgy fest olyan vagy, mint az apád csak akkor jössz, ah kell valami.

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 04 Május 2013, 02:06

Semmi csapda s végül megérkeztünk a házba. Fintorogva pillantotta körbe s miután Amora megszólalt még nekem is volt mondandóm.
< - Mi késztetett arra, hogy ily körülmények közt élj? – érdeklődtem. – Nem vallnak rád e helynek szerénységei. >
Mindig is hivalkodónak ismertem, ki imádja a pompát s feltűnést s ezek szerint élt Asgard legszebb nője. Igaz negyed évszázada nem tudtam, hogy mi van idehaza hisz ennyi ideje száműzött nagyapám s atyám Asgardról. Tán akkor tört meg, mikor megöltem a fiát, de most itt volt újra s élt, pont úgy, mint korábban. Leültem mikoron megjelent a szék s az asztal. Most nem szóltam, itt nem nekem kellett megtennem mindezt, ez Einar feladata volt, hisz az ő anyjával álltunk szemben. Így némileg türelmetlenül pillantottam kedvesemre várva, hogy mit is fog szólni s csak ajánlani mertem neki, hogy úgy szóljon, hogy nem valamilyen állatkaként, vagy moszatként végezzük a beszéde végén.

Semmi, mi veszélyt jelenthetne ránk, az ajtóban kopogtattam s végül beléptem, majd Halla-t is betereltem magam után. A fogadtatás meglepett, nem erre számítottam tőle, mikor beléptem a helységbe.
< - Úrnőm! Még Skurge-el is váltottunk néhány szót – feleltem. – S a kinti havazás sem könnyítette meg a medvék útját. >
Szavaira leszegtem a fejem, nem könnyítette meg s tévedett, mikor ily gyorsan ítélkezett felettem s a felett, hogy mit miként gondolok s teszek.
< - Nem vagyok olyan, mint ő, s ha kérhetem ne szólíts hercegnek, nem érzem magam annak – szóltam. – Megkerestelek volna, de bizonyára tudod, hogy Loki ármánya miatt életemet vesztettem negyed évszázada s csupán Thor közbenjárásának hála vagyok életben. S emiatt nem léphetek Asgard földjeire. Ha tehettem volna már rég felkerestelek volna, mikor megtudtam, ki vagy. Nem csak téged nem láttalak… úrnőm, anyám, de a családomat sem, sem anyámat, sem húgomat, s öcsémet, kik még mindig holtnak hisznek. Sem pedig barátaimat Asgard városban. >
Feleltem neki őszintén s minden egyes szót így gondoltam.
< - Így kérlek bocsásd meg e kései látogatásom s én magam is szégyellem, hogy valóban egy kérés okán történik első találkozásunk melyről szavaid alapján már bizonyára értesültél. >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Szomb. 25 Május 2013, 23:50

A varázslónő mosolyogva megsimogatta Thorhalla arcát.
< - Drága kicsi mennyecském. Még mindig túl kicsiben gondolkozol. Nem látsz elég messzire. >
A nő mosolyogva leül és italt rak a fiatalok elé.
< - Én vagyok a varázslónő, Einar, én mindenről tudok. >
Mondja és ő is leül egy pont megjelenő székre.
< - Arról is, hogy miért vagytok itt, csak azt nem tudom, hogy mit fizettek nekem ezért a drága varázslatért. Nekem úgy tűnik üres kézzel jöttetek. Már az sértő, hogy ajándék nélkül léptek be a lakom ajtaján, de még szívességet is akartok tőlem, ez több mint arcátlanság fiatalság ide vagy oda. >

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 27 Május 2013, 10:45

< - De látok csupán reménykedem, hogy rosszul – feleltem. – Tudod, hogy ismerlek, s nem is kevéssé. >
Még szerencse, hogy fiad nem a te jellemed örökölte, de mindezt nem tettem szóvá. S oly szívesen formáltam volna véleményt Amora szavaira, mit nem tehettem meg anélkül, hogy ne akarja kitenni szűrünket erről a helyről s nem akarhattam, hogy Einar segítség nélkül maradjon. S még ha oly nehéz is volt, életemben először csöndben maradtam s inkább csak sértődve fordítottam el fejemet s néztem ki a havas tájra. Kezeim ökölbe szorultak szavai hallatán s minden erőmre szükség volt, hogy ne pattanjak fel s távozzak e helyről a sértéseimet se borítsam fejére.
< - S az, hogy önzetlenül segíts a fiadnak, fel sem merül benned? – kérdeztem. – Félezer év után végre anya lehetnél s jó kapcsolatot építhetnél ki egyetlen gyermekeddel. Nem is szólva arról, hogy őt szeretik az Asgardi udvarban. Tán száműzetésednek is jót tenne az, ha segítenél neki. >
S lám, végül mégsem tudtam csöndben maradni, noha mit szívem szerint mondtam volna, még így is titkok maradt s nem tettem szóvá.

< - Halla kérlek, s téged is anyám! >
Felsóhajtottam az asszonyi civódáson, mintha erre lett volna időnk ebben a pillanatban. A Varázslónőnek tényleg nem hoztunk semmit, mi kézzelfogható lenne s a vitatkozás közben felmerült bennem, hogy lecsapok az asztalra s rájuk parancsolok, hogy hallgassanak, de mindezzel nem értem volna el a kívánt hatást, csupán annyit, hogy anyám elküld minket mielőtt bármily érdemleges dolgot sikerült volna elérni vele.
< - De hoztunk – vigyorodtam el. – Esélyt, hogy megismerj. >
Azonban a mosoly nem tartott sokáig s ismét komoran emeltem rá tekintetem. A letett italra s pohárra sandítottam, de egyelőre nem nyúltam utána, hogy belekortyollak. Mikor asszonyomra pillantottam tudtam, hogy mit gondol s, hogy mi az, mit kimondana, de ő nem tehette meg, ez az én földem, bármennyire sem vágytam arra, hogy így legyen.
< - Ajándékról s fizetségről beszélsz. Skurge hozzád küldött s nem máshoz, nem Malekith-hez, vagy Karnillához, kik hatalomban veled vetekednek. Az anyámhoz küldött, noha ő sem reménykedett abban, hogy mindez érdekel téged, de én vagyok az ajándék. Békét akar Asgard s Jotunheim között, megtűr téged itt Jotunheim földjén s nem adott át Odinnak, mit megtehetett volna azért, hogy a békét nyomatékosítsa s nem is zavart el, mivel Odin haragját kockáztatja. S ez a fizetség a leendő segítségedért! >


A hozzászólást Thorhalla összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. 10 Jún. 2013, 11:05-kor.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Vas. 09 Jún. 2013, 22:59

Amora arcán keserve megvetés jelenik meg.
< - Mindent tudok a fiamról. Minden pillanatát követtem. Tudom mit szeret enni, inni, kik voltak a szeretői és mely lovakat nevelte ő maga! Tudom, hogy ki ölte meg és minden hatalmammal elértem, hogy örökre száműzzem Asgardról! Ha Odin nem jött volna rá, hogy a szavai valójában az én átkomból származtak és nem indít ellenem hajtóvadászatot, akkor már nem is élnél te kis cafka! >
Üvölti dühösen a nő.
< - Az ok, amiért megkíméltelek, mert rájöttem, hogy a fiam lelkét is veled száműzték midgardra, de ne tévesszen meg mindez. Én nem feledtem mit tettél. Örvendj, hogy beléphettél az ajtón és nem kint kell lenned a többi állattal! >
Ha Bárki csak megérinteni próbálná egyáltalán a Varázslónőt az azonnal máshol jelenik.
< - Most pedig utoljára kérdezem, mit kapok azért, hogy újra megszegem Odin szavát, felfedem magam vele szemben? >
A varázslónő hangja dühös és türelmetlen lett, igazi boszorkánnyá vált.

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 10 Jún. 2013, 11:31

Az üvöltésre nem bírtam ülve maradni, kezeim ökölbe szorultak s úgy pattantam fel a székről. Dühtől lángoló tekintettel pillantottam Amora-ra.
< - Szeretem őt, életemnél is jobban! – kiáltottam rá én is. – S nekem minden nap együtt kell élnem azzal, mit tettem akkor! Ha tehetném visszafordítanám az idő kerekét s nem történne meg újra! Megöltem őt, igen, megöltem mert… >
Elakadtak a szavaim, szívdobbanásnyi idővel korábban még ott volt ajkaimon, hogy kimondjam miért, mert Loki ezt parancsolta. De nem… ennyiért nem végeztem volna vele, szerettem, mindig is csak őt.
< - Mert… - próbáltam újra kimondani. – Mert… >
Bármily erősen koncentráltam s próbáltam felidézni, hogy mért tettem azt, nem voltam képes. Csak annyira emlékeztem, az volt elmémben, hogy ez volt a parancs. De tudtam, hogy mindez kevés, főleg ha róla van szó. A dühömet kétségbeesés váltotta fel, Amora szavait meg sem hallottam, hogy mily szitkokat vágott a fejemhez s miket szólt a későbbiekben.
< - Nem emlékszem… nem tudom, hogy mi volt az oka, hogy megöltem őt… >

Ismét felsóhajtottam, asszonyok. Bánatosan tekintettem kedvesemre, mikor megakadt abban, mit szólni kívánt. Nem emlékezett, csak én arra a napra. S én tudtam az igazságot, mit elmondani nem voltam képes szóban. S nem tudtam, hogy miért, így vigaszt sem nyújthattam neki, hogy nem az ő hibája s nem volt hozzá köze. S, hogy okkal nem akartam elfogadni Loki ajánlatát.
< - ELÉG! – csaptam végül az asztalra két tenyérrel. – Odin fél szemére asszonyok, a részegen civódó törpék s trollok elviselhetőbbek nálatok! >
A kérdés után anyámra pillantottam, hátha ő képes felfedni a múltat miről szólni képtelen vagyok.
< - Ha képes vagy rá, nézz emlékeim közé, ott megkapod a választ s fizetséget, hogy mért nyújtsd segítséget. Kérlek.>
Ha belegyezik, felelevenítem emlékeimben azt a két bizonyos pontot, mit tudnia kell…

”Einar saját szemeivel látszódott az első jelenet. Halla-t a karjaiban tartotta és egy prémmel takaróztak be. Zöld szemek, ahogyan közelről néznek az övébe, sötét volt, egy házban voltak ketten és az összes fényt egy kályha fénye adta, odakint pedig szakadt a hó.
< - Nem kell ezt tenned – mondta a nő, dühös volt. >
< - Ez nem vita tárgya, te sokkal fontosabb vagy, mint én Halla… - mondta határozottan a férfi. – Loki pedig… >
< - Einar… - vitatkozott volna a nő. >
< - Már eldöntöttem, nem vitatkozom! – jelentette ki végül és lezártnak tekintette a témát. >
Egy kisebb ugrás, a valószínűleg Amora által is ismert Loki búvóhely, Einar térdelt a földön, a teste teljesen sebes, amikor Loki megkínozta, a halála előtti percek. Előtte Thorhalla állt, leengedett kézzel, abban a Hyrrokkin penge. A meggyötört fiatal asgardi a lányt nézte, akinek a szemei vörösek voltak a sírástól és az arca is ettől pirult ki, a könnyek pedig most is látszottak rajta.
< - Halla kedveském! – hallatszott Loki hangja hátulról. – Öld meg! >
A lány szemeimben félelem csillant és sírva rázta meg a fejét, megtagadva ura parancsát.
< - Neked élned kell kedvesem – mondta rekedten Einra. – Ha nem teszed meg… megöl. >
< - Ne tedd ezt… könyörgöm nagyuram – kérlelte urát sírva a lány. – Bármit megteszek, csak őt ne… csak őt ne… >
Einar látta, hogy a lány szemei még jobban kitágulnak a félelemtől, a háttérben, hogy Loki mit tesz nem láthatta. Thorhalla szemei és az aurája beteges zöld fényben izzott fel, majd a lány kezei elindultak felfelé a karddal. Látta, hogy próbál küzdeni sírva, zokogva, hogy ne ez történjen, de nem tudta megállítani.
< - Kérlek Loki, ne! Ne tedd! – sikoltott fel. – Hagyd őt elmenni s végezz velem helyette! >
A penge eddigre csapás távolságra ért és lesújtva indult Einar nyaka felé. A fiatal férfi a fájdalommal teli női sikolyt hallotta még, és minden sötét lett.”

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Pént. 21 Jún. 2013, 20:10

Amora végig nézi az emlékeket, de az arca rezzenéstelen marad.
< - Semmi sem változik ettől. >
Mondja a nő ridegen.
< - Továbbra is, te csak egy ágyasa vagy a fiamnak. Nincs jogod hozzám szólni, míg én nem szólítalak. Tartsd be házam törvényeit, vagy takarodj. >
Jelenti be komoran.
< - Meg kell fizetned az árát a szabadságotoknak. Semmi sincs ingyen. Ideje, hogy megtanuld. >
Fordul Einarhoz szavaival.

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 21 Jún. 2013, 22:43

Megvetően emeltem tekintetem Amora-ra s elvicsorodtam.
< - Én legalább ágyasnak nevezhetem magam, te még annak sem kellesz senkinek, kettőnk közt te vagy a senki s nem én! – feleltem dühösen. – S legyen hát, nem is kívánok tovább e falak közt maradni. >
Felpattantam a székről s ha nem állít meg kiviharzok a házból egyenes bele a hóesésbe s visszasétálok a hátasokig. S neki állt feljebb, neki! Ki csak egy száműzött s vadászott liba! Ki még atyámnak sem kellett s elhajította, a féltékenysége még kicsinyesebbé tette, mint valaha is gondolni mertem volna. Megvakargatom az egyik medve fülének tövét.
< - Nektek legalább könnyű életetek van s megbecsülik mit tesztek, nem igaz? – kérdezem. >

Mikor Halla kiviharzott nem állítottam meg csak Amora felé pillantottam.
< - Ő nem egy ágyas, hanem Asgard hercegnője s leendő asszonyom, még ha mindez nem is nyeri el tetszésedet. Atyám pártolja mindezt s Thor is ezt tette, míg életben volt. >
Mikor kimondta a szavakat úgy éreztem, hogy nem csalódtam még életemben akkorát, mint most. Felkeltem a helyemről s onnan néztem le rá. S ő beszélt erről, pont ő, mikor látta, hogy mit tettem s újra megtenném, bármikor. Ennél nagyobb árat lehet-e fizetni valamiért? Nem is tudom mit vártam s mire számítottam, de nem ekkora közönyre, mit kaptam, hisz úgy szólt, hogy figyelte életem s érdekelte sorsom. De így? Végeztem e helyen.
< - Én már megtanultam mindezt, jobban, mint te, én életemet adtam azért, ki fontos nekem, te csak áskálódsz s gyűlölködsz mindenki felé – feleltem komoran. – Te vagy az, ki saját magán kívül nem gondolt másra sosem. Megkaptál mindent ahhoz, hogy életed rendezd, s törvényes módon megfizess annak, ki életed tönkretette s megkapd Odin bocsánatát is. De neked mindez kevés. Gyomrom viszolyog a gondolattól, hogy a vérednek kell magam nevezni. S ilyen áron sem Jonathannak s nekem sem kell a szabadság, mit adhatsz nekünk. Éld csak tovább keserű s üres életed, s ne lepődj meg ha mástól is azt kapod csak, mit te adsz nekik… semmit. >
Elindulok az ajtóhoz felé, s ha nem akadályoz meg kinyitom. Anélkül, hogy hátranéznék még egy utolsó mondatot
< - Az ősi istenek térítsenek jobb belátásra – s ezzel kilépek a házból s becsukom magam mögött az ajtót. >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Csüt. 11 Júl. 2013, 00:47

A vakargatásra hatalmas medve bújni kezd Thorhallához.

Az ajtó becsapódik Einar előtt majd eltűnik.
< - Befejezted a gyermekded lázongásodat fiam? >
Kérdezte a nő kezeit karba téve.
< - Asgardra, nem érek rá egész nap a lelkedet ápolni. A mágia nem egy csoda, ami mindent rendbe rak. Tudok segíteni, többet is tudok tenni, de meg kell értened ennek ára van. Olyan ára, amit... nem akarom, hogy kifizess. A fegyvered... elátkozott. Az átok szerint, az ki hordja gyilkosok lelkét hordja. Kivégzővé válik. Nem furcsállod, hogy az átok érintetlenül hagyott? Atyád egy idióta ő rajta nem lepődök meg, de neked több eszed is lehetne. Azóta védelek, amióta először kútba estél. Jégóriások, Sötét Elfek, kiket megsértetté, mert a lányaikat ágyadba vitted, súlyos sérülések, mik Valhalla kapujába vittek volna... ezerszer óvtam meg átkozott életed, mert ezt teszi egy anya és nem azért, hogy te ölelgess vagy, hogy valami mocskos Thor-vér kedveljen! Az átok, mely rajtattok van Odin-erőtől bűzlik, oly hatalomtól mivel én nem szállhatok szembe... egyedül. Pontosan ezért ára van a varázsnak. Ezt meg kell fizetnetek. >
Majd a nő egy trónt teremt és leül ár.
< - Van... még egy megoldás, ami mindent megoldhat... egy kiskapu. Megszabadultok az átváltozás béklyójától és... Thort is visszahozhatja, mivel halandóként lett megölve egy asgardi varázs életet adhat neki. >
A nő nem mond többet, csak mikor Einar üvölt vele savanyú arccal sóhajt.
< - A lelked. Odin megvett téged. Az unokáját te nem mentetted meg, miattad tette azt, amit tett, miattad van a Földön. Miattad halt meg Thor. tudom túlzás, de egy nagyapa dühe... hatalmas. A varázslat rád épült. Ellened. Van egy kulcs. Ha feladód a becsületed, ha azzá válsz, aminek Odin tekint, lelkedet megrontjuk, megszabadítjuk mindentől, mi tisztává tesz. Az leszel, minek Odin lát kvázi belátod a "hibád". Elveszted Thorhallát, de ő mindent megkap. Az apját, a szabadságát, a döntés jogát. Ez, vagy Thor holt marad és ti kerestek valamit, ami elég értékes, hogy feláldozzam az átok ellen. Az Ősi Istenekre könyörgöm keressetek valamit és hagyjátok a Viharok Istenét holtan! >

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Csüt. 11 Júl. 2013, 12:34

Mikor az ajtó eltűnt dühösen fordultam hátra anyám irányába.
< - Próbált hatni, de mindvégig úgy véltem, hogy elég erős az akaratom, hogy ellenálljak neki – feleltem. >
S úgy tűnt, hogy tévedtem ezzel kapcsolatban s nem így történt. Odin erő, Asgard leghatalmasabb ereje. Leszegtem a fejem s csak akkor kaptam fel, mikor mondta, hogy van megoldás s még tán uram, Thor is életben lehetne ennek hála. Kérdőn pillantottam rá, de nem felelt.
< - Mi az? – kérdeztem. >
Feltettem a kérdést még legalább háromszor s a végén már ráüvöltöttem, kezeim ökölbe, s végre felelt. De úgy érzem, hogy nem voltam kész a válaszra, mit mondott. A lelkem? Vhaj Odin tudta, hogy Thor maga kért meg, hogy úgy vigyázzak Halla-ra, miként csak tudok s mindezt még akkor, mikor azt sem tudta, hogy kicsoda? Hogy Thor volt, ki azért mentett meg a haláltól, hogy leányát vigyázzam, Odin unokáját? Két nehéz döntés mely örökre megváltoztat mindent. Gondolkodni kezdtem s már majdnem kész voltam kimondani, mit anyám sem akart hallani, mikor halandó énem szólalt meg.
~ Ismerem ezt a tekintetet és meg ne próbálj igent mondani neki! ~ csattant fel Jonathan. ~ Kivételesen anyáddal értek egyet! Nem hittem volna, hogy ezt mondom, de a boszorkánynak igaza van. Nem csak, hogy te nem bocsánatád meg magadnak, de Halla, Steph, Thor és én sem! Megesküdtél Thor-nak, hogy vigyázni fogsz a lányára, hogy megóvod midentől. Esküt tettél! És itt nem csak rólad van szó, nem csak te vesztenéd el Halla-t, de én is Steph-et. És ezt az árat én nem vagyok hajlandó kifizetni! Én te vagyok, és te pedig én… kivételesen nem te vagy az én lelkiismeretem, hanem fordítva! Keresünk valami más megoldást, amivel ez megtörhető. Ezt mond neki! ~
Jonathan-ra emeltem a tekintetem s felsóhajtottam.
< - A halandó énem hallani sem akar erről, úgy szólt, hogy keresünk más megoldást, mert senki sem bocsátaná meg, ha elfogadnám ezt – feleltem. >
~ Az a lány, Serena… ugyanaz a képessége, mint annak, aki miatt most részben ebben a helyzetben vagyunk, aki miatt nem tudod visszaadni az irányítást nekem. Kérdezd meg, hogy a lány és a boszorka ereje együtt elegendő lenne. ~
< - Van egy leány ott, hol Midgardon élünk. Magneto leánya, mutáns. A fivére volt, ki miatt nem tudom az irányítást visszaadni Jonathan-nak, a valóságot alakítja tetszése szerint, a leány képessége ugyanez, mint fivérének. Jonathan azt kérdi, hogy a leány s a te erőd együtt sem lenne képes tenni valamit? >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Csüt. 11 Júl. 2013, 21:05

Amora szomorúan megrázza a fejét.
< - Az átkot árral lehet megtörni. Oly hatalom, mint az övé, vagy... a halandó lelketek ezek méltó adományok a varázslat ellen. A mutáns erő lehet, hogy képes megfordítani a formád, de nem tudja állandóvá tenni. Kettő nem keverhető. >
Mondta a varázslónő megadóan.
< - Sajnálom, de más megoldást kell találnod. >
Az ajtó újra megjelent.
< - Találnotok. >

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Csüt. 11 Júl. 2013, 21:51

Hát oly ár kell, mint Helheim-ben, lelket lélekért, s itt lelket átokért. Volt oka, hogy mért is nem szerettem a mágiát. Hisz ily árat nem fizethetett senki sem egy átokért. A lélek más volt, s érthető, de egy átok, mely tönkretesz mindenkit valamiért? Nem. S a halandó leány sem tud mit tenni, pedig mily könnyű lett volna mindez, ha igen. Bólintottam anyámnak s bíztaótan mosolyodtam el.
< - Találni fogunk – feleltem. – Ígérem. >
Elfordultam s elindultam a megjelenő ajtó felé. Mikor ott voltam Jonathan tettére torpantam meg s emeltem rá tekintetem.
~ Idióta asgardi! ~ csapott a homlokához Miller. ~ Vannak varázstárgyaink! És egy dobozunk, ami átkokat tör meg! ~
< - Tessék? – néztem rá. – Mily varázstárgyak? >
~ Én nem értek ehhez, Halla mondta Steph-nek, amikor Medúza testében volt, egy láda azokkal a furcsa rúnákkal és abban voltak további mágikus dolgok. És a láda megtör átkokat, így kerültek a lányok vissza a saját testükbe. Hátha azokból valami használható. ~
< - Igazad lehet – feleltem halkan s visszahúztam kezemet a kilincsről. – Tán van valami. >
Visszafordultam anyám felé s felsóhajtottam.
< - Halla s Stephanie találtak valamit Midgardon. Egy átok során asszonyom egy másik nő testébe került s az a hölgy Halla-éba. Egy láda, melyen több rúna volt, köztük asgardi s más fajoké, melyeket nem ismertek meg. A láda megtörte az átkot s visszakerültek testeikbe s ekkor a láda kinyílt s benne volt még más ereklye is. Ha megnézed Halla emlékeiben ezeket, meg tudnád mondani, hogy mely használható esetleg s mik ezek? >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Pént. 23 Aug. 2013, 22:07

A varázslónő így is tett. Szótlanul a nő fejébe pillantott és a tárgyakat mérte fel.
< - Talán... >
Morogta és elsétált. Keresve teremtett meg tekercseket és könyveket.
< - Az ötök ereklyéje. Öt hatalom. Egy rituálé. >
Mondta és egy papiruszt mutatott a fiának, rajta a tárgyak rajza.
< - Ősi, de nem mi a varázslatunk. A tárgyak egy ősi rituálé során átkot vagy áldást adnak azoknak, akik részt vesznek a ceremónián. talán, TALÁN használhatóak, de ez egy játék, ha vesztesz, mindent elveszthetsz. Ha nyersz, mindent megnyersz. Nem tudom rákényszeríteni a tárgyakat, hogy felszabadítson őket, de ha szerencsétek van még meg is tehetik. >

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 24 Aug. 2013, 11:44

Ötök szövetsége? Még nem hallottam efféle megnevezést korábban s így arról sem volt elképzelésem, hogy kik lehettek ezek.
< - Kik között köttetett mindez? – kérdeztem. – Mivel arról van tudomásom, hogy Asgardi jelek is voltak a ládán. De a többit nem ismerték fel a hölgyek. Csak az egyiket a másik asszony ismerősnek vélt, de mivel nincsenek emlékei múltjáról, így nem tudja, hogy mely fajba tartozik, csak annyit, hogy nem ember s nem mutáns, de nem is közülünk való. >
Talán, mily válaszért máskor örvendett volna szívem, de így nem. Megvakartam az államat.
< - Legyen ez félretéve egy egészen biztos megoldásnak, ha nem találunk módot arra, hogy bármiféle kockázat nélkül végrehajtható legyen a rituálé. Ha nem sikerül megoldást találunk rövid időn belül, legyen ez, mit megpróbálunk, mikor atyám legközelebb Asgardra, vagy Jotunheimbe képes minket hozni. >
- Kérdezd meg, hogy szerinte mennyi esély van arra, hogy a Földön is találunk olyasmi tárgyat, ereklyét, vagy bármit, amivel megtörhető ezaz egész.
< - Jonathan arról érdeklődik, hogy van-e esély rá, hogy Midgardon találunk ereklyét, mi megtörheti-e az átkot, vagy mindenképp a Kilenc Világ többi világán kell efféle után kutakodnunk? >

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14270
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Morsus on Hétf. 02 Szept. 2013, 01:00

A nő elmosolyodik.
< - Mert asgard is jelen volt az elzárásuknál. veszedelmes tárgyak így megannyi pantheon mágusa ott volt mikor elzárták a ládát maguk elől. >
Majd elgondolkodik.
< - Ó igen, Midgardon még sok ereklye van, amit használhattok majd. Sőt ehet, hogy egyik sem kell majd. Lehet, hogy mire hazaértek minden megváltozik pár bátor szív miatt. >
Mondta sejtelmesen az istennő.
< - De ideje távoznotok lassan kevés lesz e világ mágiája és Odin észre vesz titeket. >

_________________
"ha nem írtok, akkor én irtok" - Zspider/Morsus
Aktív kalandok: Kánaán Alfa
Apokalipszis Kora: Az Idő Kifut
Outsiders: 12. Ezüstkor - Új Mutánsok - Szuperhumánok
Alter: Gótika: Harmadik Évad - Ultron Kora - Eredeti Őrzők - Világ Vége
avatar
Morsus
Főnök

Hozzászólások száma : 3218
Hozzászólások régi : 7460
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 20.szint - 70 kredit
Join date : 2011. Feb. 13.

Karakteradatok
Főkarakter: Morsus
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net

Vissza az elejére Go down

Re: Jotunheim

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére




 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.