Stephanie és Jon szobája

Go down

Stephanie és Jon szobája Empty Stephanie és Jon szobája

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 23 Feb. 2011, 16:51

Két ágyas szoba fürdővel és egy szekrénnyel és az ágyak mellett egy-egy kis szekrénnyel rajtuk lámpával és telefonnal.

A régi topic


A hozzászólást Thorhalla összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 26 Feb. 2011, 21:05-kor.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Stephanie és Jon szobája Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14489
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Stephanie és Jon szobája Empty Re: Stephanie és Jon szobája

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 26 Feb. 2011, 09:12

#1 2009-08-20 19:06:47
Morsus
Stephanie és Jon szobája
Két ágyas szoba fürdővel és egy szekrénnyel és az ágyak mellett egy-egy kis szekrénnyel rajtuk lámpával és telefonnal.


#2 2009-08-26 00:29:06
Thorhalla
//Előzmény: Fedélzet//

Nemsokára meg is érkeztünk a szobánkhoz végre, itt már végre Jon is engedte, hogy átvegyek néhány csomagot tőle és ne mindent neki kelljen cipelnie. Komolyan mondom, hogy egyszer az állandó udvariassága fogja sírba vinni. Igaz láttam már munkában is, amikor szinte teljesen érzéketlen és tárgyilagos és mindenkivel hivatalos hangnemben beszél és osztogat parancsokat, ezek után pedig roppantul örültem, hogy én igenis ismertem az emberi oldalát is. ahogyan a csomagok az ágyra kerültek nekiálltam annak, hogy kipakoljak, addig pedig még Jon is elment a fürdőbe, hogy a fejével csináljon valamit. Még mindig aggódtam érte, noha hangoztatta, hogy semmi baja sincsen és csak egy kis súrlódás. Az ottani orvos szerint is minden rendben volt vele, de nem volt időm, hogy beszéljek azzal a férfival. Arra meg nem tudtam rávenni Jon-t, hogy még kórházba is bemenjünk, hogy megnézzük a fejét. Amíg az átkötéssel van elfoglalva lassan kipakoltam minden fontos dolgot a táskákból a kis szekrényekbe, majd pedig egy kis szobaátrendezés következett. A kis éjjeli szekrényt kivittem az ágyak közül, ha ott voltak, hogy a másik oldalon legyenek, majd pedig nekiláttam, hogy összetoljam a két ágyat. Az hangosan kezdett nyikorogni, de mozdulni alig. Minden erőmet beleadtam, de az csak nehezen mozdult. Néhány másodperc után feladtam és levegő után kapkodtam. Nem szerettem, hogy ennyire gyenge vagyok és az ilyen feladatokat nem tudom megoldani. Néhány másodperc pihenés után azonban újra nekiláttam és végül sikerült az ágy egyik fele a helyére került, vagyis oda ahova szerettem volna. Akkor következett volna a második fele, de Jon hangja megállított.

– Már megint olyasmivel foglalkozol, amivel nem kellene – mosolygott. – Egy fél pillanat és rám bízhatod.
Ezzel még visszafordult a fürdőbe és felragasztotta a fejére a ragtapaszt. Lefertőtlenítette és átkötözte, többet nem foglalkozott vele, mert ahogyan ránézett, már egészen szépen nézett ki. Ahogyan végzett ezzel kiment a szoba részbe és segített Stephanie-nak abban, hogy az ágy, amivel a lány olyan lelkesen küzdött, de nem túl nagy sikerrel. Ő könnyedén tolta oda az ágy másik végét ahova kellett, majd pedig egy szemrehányó pillantást kapott a lánytól, majd pedig együtt nevettek fel ezen az egészen. Miller huppant le elsőként az ágyra, majd pedig derékon ragadta Steph-et és odahúzta magához és ölelte át. Gyengéden simított végig a lány arcán, majd pedig a az állánál fogva fordította maga felé. Lágyan csókolta meg végül és húzta le maga mellé az ágyra…


#3 2009-08-31 18:52:38
Morsus
Este

A rádióban felszól egy kellemes csilingelő hang.
- Eljött a vacsora idő, aki szeretne a együtt étkezni a kapitánysággal azokat kérjük fáradjanak a bálteremben ahol pompás fogások és kellemes zene fogja önöket várni.


#4 2009-09-01 00:27:10
Thorhalla
A délután roppant kellemesen telt, végre nem jött közbe semmi sem és csak egymással foglalkozhattunk. Késő délután, kora este végül megszólalt a hangosbemondó, hogy lehet menni vacsorázni. Lassan kászálódtam ki az ágyból, bár nem sok kedvem volt hozzá, majd pedig irány a fürdő. Egy gyors zuhany után Jon-t engedtem be, majd pedig nekiálltam ruhát vadászni magamnak. Nem tudtam igazából, hogy mit várnak el odafenn, így egy rövid ujjatlan térdig érő szűk kisestélyi szerűséget vettem fel, hozzá egy magas sarkú cipőt, mégse látszódjam olyan picinek az alacsony méretemmel, majd pedig még idebenn egy kis enyhe smink és mire Jon végzett már én is indulásra készen voltam. Néhány másodpercig még gondolkodtam, hogy egy táskát vegyek-e magamhoz, vagyis retikült, de végül elvetettem az ötletet, mert nem szerettem volna elhagyni valahol, így tudom, hogy női szabály vinni, már csak a smink miatt is, de nem érdekelt most különösebben. Majd pedig amint készen voltunk, indultunk is együtt fel a bálterem felé.

Ahogyan a lány kijött a zuhanyzóból ő vette át a helyét, majd gyors zuhanyzás után ő maga is egy elegánsabb ruhát vett elő, ami jelen esetben öltönyt és nyakkendőt jelentett. Szinte teljesen egyszerre lett kész Stephanie-val Miller. Vacsora és szórakozás, igazából úgy volt vele, hogy már a délután miatt is megérte eljönni erre az útra, de a további szórakozástól és pihenéstől sem zárkózott el. Már nyúlt volna a pisztolyáért, de végül megállt a keze felette és néhány másodpercig tétovázott. Nem tudta, hogy most magával vigye-e a fegyverét, vagy pedig ne. Múltkor is talán jobb lett volna, ha nincs nála, de akkor meg ki tudja, hogy hogyan végződött volna az egész nap. Végül mégsem tette el, hanem betette a tokjába és berakta a fiókba. Maguk mögött bezárta az ajtót és kéz a kézben indult az étkező felé a lánnyal együtt.

//Folytatás: Bálterem és étkező//


#5 2009-09-08 21:40:13
Morsus
Késő este

Az étterem lassan ürül és Rorschach egyre több dühöt kezd érezni. A hajó csendes lesz és már csak egy tucatnyi ember marad a fedélzeten majdnem mindenki visszavonul.


#6 2009-09-09 10:33:39
Thorhalla
//Előzmény: Étkező és Bálterem//

Ő maga is örült, hogy végre visszaértek a szobába, mondjuk kissé még mindig zavarta a beszélgetés, amit azzal a különös fickóval ejtett meg odafenn. Kinyitotta a fiókot és megnézte, hogy a pisztolya még mindig megvan-e, és igen úgy tűnt, hogy minden rendben van. Valami akkor sem tetszett neki itt, hogy már megint itt voltak az az alak, sőt az állítása szerint nem is volt egyedül, ami még inkább nyugtalanító volt. Fel kellett volna hívni a főnökeit, hogy ennek az egésznek a végére járjon, de akkor meg lehet, hogy vissza is rendelik innen a tenger kellős közepéről lassan. És ha ezzel emészti magát, annak még Steph sem örült volna, így igazából meg volt kötve valamelyest a keze. Miután mindennel megvoltak és a lány is csatlakozott hozzá átölelte az ágyon és így próbált meg elaludni, bár nem ment annyira könnyen, mint szerette volna.


Igyekeztem gyorsan elkészülni mindennel, zuhany, hogy ne tartsam fel Jon-t sem, majd pedig egyéb apró dolgok, a ruhát óvatosan elcsomagolni, hiszen egy estélyi ruhának nem tesz jót, ha gyűrődve van bedobva valahova. Mire végeztem mindennel Jon persze már készen volt és rám várt. Igazából a fejem már most is fájt egy kicsit, de még mindig fel voltam dobva, olyan szívesen táncoltam volna és nevetgéltem volna valahol. Hogy mennyire nem szeretek részeg lenni… Megcsóváltam a fejem, majd pedig megcsókoltam és végül lefeküdtem az ágyra. A karjaiban szinte pillanatok alatt nyomott el az álom…


#7 2009-09-14 22:04:38
Morsus
Hajnal

A hajó ébredezik és mindenfelé jönnek elő álmos emberek főleg dolgozók még készülnek a vendégek fogadására.
Walter felébredve vágyat érezz Steph iránt, a közelébe akar kerülne egyre inkább tetszik neki. Shadow minden vágya az, hogy megcsókolja Antony, de nem tudja miért, az pedig egyre inkább félni kezd, de mindentől...
Sakura az ajtaja előtt lát egy alakot elsétálni köpenyben, de mire ránéz az alak semmivé válik a levegőben.


#8 2009-09-14 22:20:50
Walter
Ahelyett, hogy a többi pincérrel készülődnék a napra, nekem csak az a nő jár a fejemben, Miller ügynök menyasszonya…

ARGH, WALTER!!! NE!!!

Rorschach… Valahogy úgy érzem… te sem akarsz ellenállni neki.

MI??? Hogy merészeled, te kis…!!! Ó, Uram, ne hagyj el, és szabadíts meg a kísértéstől…

Késő, Rorschach… Halkan… bekopogok az ajtajukon…


#9 2009-09-15 12:19:22
Thorhalla
Az éjszaka kellemesen telt a férfi számára, így utólag jött rá, hogy mennyire hiányzott neki az, hogy a lány mellette aludjon és ha véletlenül felébred az éjszaka közepén, akkor ne legyen egyedül. Máskor minden reggel igen korán ébredt fel, odakinn még sötét volt, bármikor, ha megnézte az óráját, igen valóban a hajnal közeledett csak. Azonban ezen a napon nem, most békésen aludt volna tovább is, ha nem arra ébredt volna fel morogva, hogy valaki kopogott az ajtajukon. Kinyitotta a szemét, reménykedett abban, hogy nem Stephanie nem fog felébredni, a kopogásra, de úgy tűnt, hogy ezzel elkésett, mert a lány már fel is ült mellette. Ránézett az órájára, de még nagyon korán volt, valaki biztosan most készült hazamenni a szobájába lehetséges, hogy részegen, és el is tévedt, mert szinte biztos, hogy rossz helyre tévedt be. Már kelt volna fel, hogy ajtót nyisson és megnézze, hogy kicsoda az, aki ilyenkor zavarja őket, de Steph visszatolta az ágyra, hogy majd ő megy. Így Jon egyelőre visszahúzta magára a takarót és befordult a fal felé kissé talán nyűgösen.

– Majd én megnézem – suttogtam és visszatoltam az ágyra Jon-t.
Mennyire nem szeretek ilyesmire felkelni hajnalban. Hosszú idő óta a legjobb éjszakám volt, még akkor is, ha semmi sem történt, de legalább a karjaiban aludhattam és az illata végig körbelengett. Mint régen, igaz akkor gondtalanul, most pedig minden annyira bonyolult volt. felkeltem az ágyból és felvettem a selyem köntösömet, hogy mégse annyira alulöltözötten menjek ajtót nyitni. Fogalmam sem volt, hogy ki lehetett az ennyire korán, eltévedt személy? Elnyomtam egy ásítást és megpróbáltam kitörölni az álmot a szememből, de lássuk be ez nem nagyon sikerült, így el tudtam képzelni, hogy mennyire álmatag arccal és kissé kócosan fogok ajtót nyitni annak a személynek, aki kopogott. Összehúztam magamon a köntöst, ugye nem megint Ms. Shadow és Ms. Sakura lesz az, akik zargatnak minket? Nem, ők egészen biztosan sokkal hangosabbak lennének és nem csak halkan kopognának.
- Jövök már! – szóltam ki.
Végül odabotorkáltam az ajtóhoz, nem kapcsoltam lámpát, így vigyáznom kellett, hogy ne essek el semmiben, vagy ne borítsak fel semmit sem, majd pedig kinyitottam az ajtót egy kicsit. Az első személy, akit megláttam az egyik pincér volt innen a hajóról, és az a férfi, aki először kis híján lelőtte a polgármestert, a nevére nem tudtam visszaemlékezni és nem értettem, hogy mit is keres itt. Kérdőn és zavartan pislogtam a férfira, majd pedig végül megszólaltam.
- Jó reggelt! – mondtam álmoskásan. – Nem emlékszem, hogy rendeltünk volna bármit is ilyen korai órára. Így eltévedt vagy pedig keres valakit?


#10 2009-09-15 15:45:09
Walter
- Jó reggelt, kisasszony!

Walter! Eszed legyen!

Tegnap még nem is vettem észre szinte, de most másra sem tudok gondolni! Annyira gyönyörű, annyira kívánatos ez a nő!

Ez valami ördögi mágia! Szinte én is a rabjává válok, de NEKED ESZED LEGYEN!

Nem fog menni, Rorschach, sajnálom.

JÓL VIGYÁZZ!!!

Nem, nem vigyázok! Hirtelen megragadom a nőt, és megcsókolom, mert nem bírok magammal!


#11 2009-09-15 16:16:13
Thorhalla
Pár pillanatig csak álltam, majd pedig végül megszólalt a férfi is. Egyelőre még semmi használhatót nem mondott, csak köszönt. Tényleg kíváncsi voltam, hogy miért is kopogtatott be most így ilyen korán, illetve szerettem volna gyorsan lerendezni azt, hogy miért is jött ide, mert ha megtudom, akkor legalább gyorsabban mehetek vissza az ágyba aludni Jon mellé. A fejem is fájt egy kissé és tényleg kótyagos voltam, nem szerettem másnapos lenni, pedig csak becsíptem előző este. Még mindig csak vártam a férfi válaszát, de csak nem akart megszólalni, már felmerült bennem, hogy visszacsukom az ajtót és panaszt teszek a kapitánynál, hogy az emberei nem hagynak minket aludni, amikor egyik pillanatról a másikra megragadott. A szemeim tágra nyíltak, de még arra sem maradt időm, hogy ijedtemben felsikoltsak, vagy védekezhessem ellene, a következő pillanatban pedig már az ajkaimon éreztem az ő ajkait. Néhány másodpercre teljesen ledermedtem a megdöbbenéstől, majd pedig amint az első sokkból sikerült észhez térnem megpróbáltam ellökni magamtól a férfit, ha ez nem sikerült, amire nagy esély van főleg a csekély magasságomat és hasonló súlyomat nézve, akkor próbálok kiszabadulni. Egyelőre nem hallottam Jon-t a szoba belsejéből, így lehet, hogy visszaaludt és nem hallott meg semmit a szerencsétlenségemre. Ha sikerült legalább annyira ellökni vagy eltolni a férfit magamtól, hogy ne tudjon csókolni, akkor próbáltam a lehető legfelháborodottabban ránézni, ami nem biztos, hogy sikerült, mert reszkettem az ijedtségtől.
- Eresszen el és akkor még attól is eltekintek, hogy panaszt tegyek maga ellen a hajó kapitányánál! – mondtam.


#12 2009-09-16 11:49:34
Walter
Mennyire gyönyörű, mennyire aranyos nő! Nehéz ellenállnom, bár magam sem értem, miért.

Mert az Ördög maga szállt beléd, azért! Ellen kell állnod az ösztöneidnek, Walter! Én is érzem ezt a különös vágyat, de az eszedre hallgass! Csakis az Úr hangja vezéreljen, bolond!

Próbálom, Rorschach, de nem megy!

Amikor a nő felháborodottan néz rám, szorosan átölelem a derekát, és megpróbálom kijjebb húzni.

- Mi még be sem mutatkoztunk egymásnak, kisasszony. Hogy szólíthatom? Bocsásson meg, de kegyed olyan eszméletlenül szépséges, hogy nem bírtam magammal. Nem érdekel senki és semmi, csakis Ön!


#13 2009-09-16 12:27:17
Thorhalla
Nem sikerült, miért is sikerült volna? Nem fűztem hozzá eredetileg sem túl sok sikert, hogy odébb tudom tolni a férfit, de legalább annyit elértem, hogy már nem csókolt. Úgy tűnt, hogy a felháborodott nézésem sem volt meggyőző, sem pedig, amit mondtam a férfinak, mert csak nem akart elengedni, éreztem, hogy karjai szorosabbra fonódnak a derekam körül. A szememben félelem csillant és próbáltam nem engedni, hogy kihúzzon magával a szobából, de nem sikerült. Egy pillanatra átsuhant az agyamon, hogy fel kéne sikoltanom, mint a borzalmas amerikai filmekben, de abból pedig teljes hajóra szóló botrány lenne, amit pedig nem akartam. Vagy legalább beszólni Jon-nak, de igazából ezt sem mertem megtenni. Láttam a Time Square-n, hogy van fegyvere és képes használni is, ki tudja, hogy megölne-e, vagy mit tenne velem, így nem is mertem nagyon ellenkezni is. Nyeltem egy nagyot, amikor beszélni kezdett. Lehet, hogy Thorhalla segítsége kellene ide… de az a nő megölné ezt az alakot.
- Stephanie – mondtam halkan.
Egyszerűen olyan félelem kerített a hatalmába az egész helyzettől, vajon jön majd valaki a folyosón, aki segít nekem, vagy Jon keljen fel és jöjjön ki, hogy helyre tegye ezt az alakot. Amit művelt, már-már szexuális zaklatásnak is felért. Ha, ha megúszom az esetet minden baj nélkül, akkor majd elbeszélgetek a kapitánnyal is, istenem csak ne csináljon velem semmit sem. Még mindig reszkettem, amikor felnéztem a férfira.
- Mit akar tőlem? – kérdeztem félénk hangon.
Miért nem jár valaki erre pont akkor, amikor kellene? Végül talán szerencsémre, vagy éppen szerencsétlenségemre meghallottam Jon hangját a szoából.
– Steph minden rendben van? – kérdezte a szoba belsejéből Miller.


#14 2009-09-16 21:13:12
Morsus
Reggel

Egyre több ember jár a hajón és Tobi meg Tyler furcsa érzés ragadja meg. Vágyuk lesz, hogy elinduljanak egy folyosóra, amin meglátják a nyitot ajtót, aminél Walter próbálja meg érzelmeit ráerőszakolni Stephaniera.
Antonyra és Shadowra ugyanazok a hatások érvényesek még mindig, de Shadow egyre jobban fél mindentől.
Miller tudatát zavartság kavarja meg. Nem tudja mit tegyen és miért.


#15 2009-09-16 21:42:47
Walter
Már felkelt a nap is, Walter! MENJÜNK!!! Argh, miért nem tudok rád hatni? Miféle sátáni befolyás alatt állsz?

Hallgass, Rorschach! Most csak… hallgass.

Letérdelek Stephanie elé, és megfogom azt a gyönyörű, selymes kezét. Az érintésébe is beleborzongok…

- Stephanie… Mily’ csodálatos név egy csodálatos asszony számára! A görög származású „Sztefanosz” névből származik, mely jelentése „virágkoszorú”, „korona”. Tökéletesen illik kegyedhez! Kérem… hagyja azt a bolond ügynököt, és szökjünk meg együtt erről a hajóról! Mindig gondoskodni fogok kegyedről, semmiben sem szenved majd hiányt!


#16 2009-09-16 22:10:39
Max Evans
A rövid napozás után újra felkapom a törölközőt a hátamra és megrázom a fejem, hogy a szokásos formára álljon vissza a hajam, épp elindulnék mikor különös dolgot érzek. Ahelyett hogy a szobámba indulnék vissza a hajó másik oldalán lévő folyosó felé veszem az irányt. Határozott léptekkel haladok, de mégse tudom igazán, hogy merre és miért teszem azt. Pár perc elteltével két alakot fedezek fel egy szoba előtt állva. Az egyik egy nő, tegnap láttam a bál teremben, de nem is merem se őt se a másikat, aki a pincérek egyenruháját viselte. Lassan oda értem melléjük és véget is ért a késztetést ami miatt ide kerültem, egy kis ideig csak bambán néztem a két emberre. ˘
– Hello! –
Szólaltam meg végül, viszonylag bárgyú tekintettel.


#17 2009-09-16 22:25:59
Thorhalla
Már éppen kiáltani akartam Jon-nak, hogy segítsen, amikor a férfi elengedett és letérdelt elém. Elkerekedtek a szemeim, ahogyan a jelenetet néztem, az egész annyira szürreális volt. A döbbenetem csak fokozódott, amikor megkérte a kezemet. Az egyik pillanatban megerőszakolna, a másikban pedig már feleségül venne? Még mindig félve igyekeztem kihúzni a kezemet az övéből. Mi történt itt az emberekkel? Tegnap Ms Sakura ahogyan velem viselkedett este, most pedig ez a pincér. A félelem és a teljes zavar között ugráltak az érzéseim, hol az egyik volt erősebb, hol a másik, miközben mindkettő végig megvolt.
- Svéd vagyok… - mondtam még mindig halkan. – Roppantul sajnálom uram, de nemet kell, hogy mondjak, az a „bolond” ügynök a vőlegényem és szeretem őt…
Be kell valljam, hogy régen mondtak nekem ilyen romantikust, vagyis az én leánykérésem teljesen mezei és egyszerű volt, egy romantikus vacsorán, de nem panaszkodtam, a legszebb napom volt az életemben, de most ez az egész helyzet már kezdett kiborító lenni. Még mindig féltem és reméltem, hogy rá tudom venni békésen a távozásra. Közben pedig még Jonnak is elfelejtettem visszaszólni, ha gond lesz, majd sikoltok és ha dulakodásra kerülne a helyzet, akkor úgyis a segítségemre siet…
- Nem távozna, kérem? – érdeklődtem. – Már így is túllépett néhány határt és ne hozzon még jobban kellemetlen helyzetbe engem és saját magát se…
Ekkor azonban egy másik férfi is megjelent az ajtóban, majd pedig belépett a kabinba. Mégis mi folyik itt? Hogyan veszik a bátorságot arra, hogy bejöjjenek ide? Mi van ma az emberekkel? A friss érkező még köszönt is és egy bárgyú vigyort eresztett meg felénk.
- Akkor most elég – csattantam fel. – Mind a ketten távozzanak az én és a vőlegényem szobájából vagy őrséget hivatok!

Miller érezte, hogy valami nincs rendben, amikor Stephanie nem válaszolt vissza arra, amit mondott neki, már kelt volna fel hogy odamenjen, amikor furcsa érzés kerítette a hatalmába. Egyszerűen nem tudta, hogy mit tegyen, oda kellene mennie, hogy megnézze mi van a menyasszonyával, de miért is? Furcsán érezte magát, utoljára részegen voltak ennyire összefüggéstelenek a gondolatai, noha most nem ivott. Lehetséges lett volna, hogy az álmosság miatt volt? Fel akart kelni, de valahogyan mégsem, vagyis megint nem tudta, hogy miért. Pedig meg mert volna esküdni arra, hogy pillanatokkal korábban még tudta, hogy miért is. Összerezzent, amikor meghallotta Stephanie hangját, ahogyan felcsattant, nem voltak egyedül? Mégis mi történt? Még mindig nem voltak rendben a gondolatai és csak ült az ágyon kissé bambán azon gondolkodva, hogy mit is kellene ebben a helyzetben tennie…


#18 2009-09-17 17:15:52
Walter
WALTEEERRR!!!

- Svéd? Hah, hát persze, tudhattam volna elbűvölő szőke fürtjeit látván! Ó, Svédország, a zöld erdők, a híres svéd acél, az IKEA és a Volvo hazája! Ha úgy kívánja, Stephanie drágám, én azonnal hazarepítem, és kettecskén élhetnénk egy kis faházikóban egy buja erdő rejtekén! Ne utasítson vissza, vagy… vagy én…

A hajó széléhez megyek, és elkezdek kimászni a korlátra…

- … VAGY VÉGZEK MAGAMMAL!!! ÖN NÉLKÜL MIT SEM ÉR AZ ÉLETEM!!!


#19 2009-09-17 18:44:03
Tyler
//Előzmény: Bálterem és étkező//

Zavartan fordul be a folyosón. Nem érti hogy hogy került ide, azt tervezte hogy napozik egyet a fedélzeten, esetleg szunyókál is egyet. De ahelyett hogy így tett volna, az ékezőből egyenes ide jött az egyik folyosóra. Mintha minden vágya az lett volna hogy itt legyen.
Vállat von, végül is biztos innen is vissza lehet jutni a napozó ágyakhoz. Legfeljebb kicsit körbe járja a hajó ezen részét. Kisebb tumultusra lesz figyelmes az egyik nyitott ajtónál. Kisebb hangzavar támad, s egy nő azzal fenyegetőzik hogy hívja az őrséget. A pincér pedig leakarja vetni magát a korlátról.
Közelebb lép hozzájuk, de nem avatkozik közbe. De elmenni innen meg egyszerűen képtelen. Muszáj maradnia valamiért. Sőt közelebb is megy, már-már belép a kabinba ahol a nő és egy másik dermedten álló fickó áll.
Zavart ábrázattal néz rájuk.

-Segíthetek valamiben hölgyem?-

Kérdezi a zaklatott nőt.


#20 2009-09-17 20:06:25
Thorhalla
A helyzet semmivel sem lett jobb a korábbihoz képest, lehet, hogy a svéd származást is hiba volt megjegyeznem, mert most erre a részre tért ki, majd pedig, hogy hazavinne. Tényleg nem értettem, hogy mi történik az emberekkel a mai napon. Hallottam, hogy Jon is mocorgott odabenn, de egyelőre nem akart kijönni pedig a helyzet idekinn igen kaotikus kezdett lenni. Aztán pedig jött a teljes pofon, hogy öngyilkos lesz, ha nemet mondok, majd pedig el is indult, hogy kivesse magát a korlátról. Istenem, ez teljesen komolyan gondolja? Már indultam volna, amikor még valaki jelent meg a kabin bejáratánál, hiszen ez az a férfi, aki mellettem volt a Time Square-n a mentőautónál, amikor letartóztattak. Döbbenten néztem rá, és kellett néhány másodperc, hogy felfogjam, hogy mit is kérdezett, annyira meg voltam döbbenve ettől az egész szituációtól.
- Segítsen megállítani, hogy ne ugorjon a vízbe – mondtam.
Ezzel én is megindultam mezítláb, egy szál selyem köntösben a pincér után. Hallottam az üvöltését, és amikor végre utolértem akkor szólaltam meg.
- Könyörgöm, hagyja ezt abba és jöjjön le onnan! – mondtam. – Üljünk le valahol és beszéljük meg, emiatt nem érdemes eldobnia az életét. Kérem uram, ne csináljon semmilyen ostobaságot!


#21 2009-09-17 20:44:16
Max Evans
Épp csak feleszmélek abból a valamiből ami eddig körül vett, ami miatt valószínűleg erre a folyósora tévedtem és a kedves üdvözlésem után le is ordítja a fejem a háló ruhás nőszemély. Egyből észbe kapok, pont mikor a pincér elkezd kimászni a korlátra, hogy ő bizony onnan leveti magát ha a nő elutasítja, még próbálom felfogni a helyzetet kapkodom a fejem a két fél között. – Ja, hogy jaaa! – szólalok meg, főleg csak magamnak mondom és közben a mutató ujjam emelem magam elé. Majd azt ráviszem az orromra. – Nem mégse értem – suttogom magam elé. Közben megérkezik még egy személy, de rá is csak kérdően tudok nézni. ~ Vajon csak én nem ismerek innen senkit ~ filózok magamba, de ez nem javít a helyzeten, hogy a pincér éppen öngyilkosságra készül. A ő győzködi, hogy inkább beszéljék meg egy asztalnál, át fut egy gondolat a fejemen arról, hogy vissza ránthatnám, de beugranak az eligazítások és az is, hogy ez nem az én szakmám, már a lebeszélés és az is rémlik, hogy nem teszünk feléjük hirtelen mozdulatot még ijedtében leugrik, így csak várakozok tovább feszülten, a történet töredékének birtokában.


#22 2009-09-17 20:56:43
Morsus
Rorschach átveszi az uralmat és düh tombol benne. Ahogy Millerben őrült féltékenység és Stephben is vad düh kezd el tombolni, de Tobi csak békét akar teremteni, mintha aggasztaná az egész.
Tyler egy pillanatra egy alakot lát meg a folyosó végén, de csak a sziluettjét és ahogy próbál utána nézni az alak teljesen eltűnik.
- Egyre érdekesebb...
Morogja az alak, de a hang egyszerűen eltűnik.


#23 2009-09-18 16:14:28
Walter
Na nem, ebből MOST LETT ELEGEM!!!

Átveszem az irányítást Walter felett a hirtelen jött erőmmel, és visszalépek a fedélzetre.

De Rorschach!

ELHALLGASS!!! Gyenge vagy, elbuktál! De majd én kezeskedem róla, hogy többet ez a szajha ne terelje el a figyelmedet.

Odasietek a nőstényördöghöz, és egy hirtelen mozdulattal a nyaka köré tekerem kezeimet. Megfojtom, Istenre esküszöm, megfojtom!!!

- Nem tudom, milyen ördögi bűbájt bocsátottál rám, amitől istentelen vágyak ébredtek bennem, de EZÉRT MOST MEGLAKOLSZ, RIBANC!!!

#24 2009-09-18 16:33:35
Thorhalla
Végre észhez tért, fogalma sem volt, hogy mi történt korábban, csak most sikerült felfognia az egészet és azonnal pattant ki az ágyból, a nadrágját még gyorsan és így mezítláb és felső nélkül rohant ki a folyosóra, hallotta Stephanie és annak a másik alaknak a hangját. Meg fogja ölni azt az alakot, nem hagyja, hogy még egyszer a mennyasszonyához érjen, már megbánta, hogy megmutatta a férfinak, hogy a lány az kicsoda. És le kellett volna tartóztatnia, vagy pedig lelőnie, amikor volt rá lehetősége. Ahogyan kifordult a folyosón meglátta a korlátnál álló párost és a férfi Stephanie nyakát szorongatta. A féltékenységen kívül még hatalmas düh is a hatalmába kerítette, hogy éppen meg akarják ölni a barátnőjét. Dühösen indult el feléjük.
- Eressze el a menyasszonyomat maga vadállat! – kiáltott rá dühösen Miller Rorschach-ra.
Igazából meg sem várta, hogy a férfi mit lép erre, nekiugrott és ököllel próbálta arcon vágni az illetőt, reménykedve, hogy így még Stephanie is ki fog szabadulni, de az biztos, hogy Rorschach nem fogja megúszni egy könnyedén azt, hogy szemet vetett a lányra, sem pedig azt, hogy kezet mert rá emelni.

Egyelőre még mindig nem akart lejönni onnan, ezt nem hiszem el, már kezdek igazán dühös lenni arra, hogy egyrészt idiótát csinál belőlem és saját magából az egész hajó előtt. Elegem van! Már éppen rá akartam dühösen szólni, hogy másszon le onnan végre, amikor megfordult és egyenesen rám vetette magát. Döbbenten néztem rá, de a következő pillanatban már meg is éreztem a kezét a nyakamon, és éreztem, hogy elkezdi szorítani azt és egyre nehezebben kapok levegőt. A karjához kaptam és a körmeimet mélyesztettem a bőrébe, hogy elengedjen.
- Eresszen el – nyöszörögtem, de mivel be kellett látnom, hogy ez nem fog hatni, nem volt más választásom és nekiláttam elnyöszörögni a verset és reménykedni, hogy lesz időm arra, hogy végig mondjam. Közben reménykedtem, hogy azért is elengedett, mert Jon is nekiugrott.
A sötétség elszabadult, láncait tépte szét
Mely tett kiolotta az ártatlanok vérét
Ő az egyetlen, aki a jó ellen győzhet
S tettei mellett eltörpül minden hős tett...

Resszkess Thor, mert a bukás és a vég hamar elér
Uram Loki, harcolj, ne is adj nekik reményt...
Ó ki mindenkit kényszerít, benned Thor, ki hisz még?
Loki, hatalmas és dicső, vágtass és vedd mi jogosan tiéd...
Ha sikerült elmondania a nyomorult halandónak a versecskét, akkor egy éles villanás után, immáron én álltam a halandóval szemben és ököllel csaptam az arcába minden erőmmel és, ha kissé távolabb került tőlem, akkor elkezdtem suttogni és a kezeimben tűzlabdák kezdtek növekedni, megfizet ez a nyomorult féreg, azért, mert kezet mert emelni rám.
- Nagyon megfizetsz azért halandó, hogy a tüzek istennőjére mertél kezet emelni! – vicsorogtam.


#25 2009-09-18 18:13:41
Tyler
Mikor rápillant a nőre akkor veszi észre hogy ő is ott volt a polgármester elleni merényletnél. Annál a mentőnél találkozott vele, amihez a rendőr őt is leültette.
Miután ezt tudomásul vette, dermedten mered a bekövetkező eseményekre. Az egész olyan gyorsan történik hogy nem tud reagálni szinte semmire.
A pincér meggondolja magát és inkább a nőre támad, mire az valahogy átváltozik vagy mi. A szobából kiront egy férfi, míg a harmadik alak majdnem ugyanúgy áll mint ahogy ő.
A "tömeg" fölött a folyosó végén megpillant egy alakot, de ahogy jobban utána nézne egyszerűen eltűnik. Megdörzsöli a szemeit.

-Látta azt az alakot valaki aki az imént foszlott kámforrá?-

Kérdezi a többieket, de több mint valószínű hogy nem ezzel vannak elfoglalva. Igaz hogy megfogadta magának hogy nem keveredik semmibe, de ettől függetlenül még mindig nem mozdul innen.


A hozzászólást Thorhalla összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. 26 Feb. 2011, 21:05-kor.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Stephanie és Jon szobája Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14489
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Stephanie és Jon szobája Empty Re: Stephanie és Jon szobája

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 26 Feb. 2011, 09:17

#26 2009-09-19 00:39:11
Max Evans
Ezek a fordulatok, pfff. El se hiszem, hogy ilyen van, egyik pillanatban épp levetné magát a pincér, majd hirtelen visszaugrik a biztos fedélzetre, persze én azt gondoltam, hogy míly jó nekünk, egyszerűsödik a helyzet és talán azt is megtudom mi a vita tárgya vagy úgy miért ez a bonyodalom. Épp csak rá gondoltam és mire feleszméltem már a másik szélsőség felé sodródott a szóban forgó pincér. Hirtelen neki ugrott a nőnek és elkezdte fojtogatni. Gondoltam, hogy meg kéne próbálni meggyőzni a férfit, hogy rendezzék máshogy, de az valószínűbbnek tűnt jelen pillanatban, hogy nem is foglalkozna jelenlétemmel, ahogy eddig is tette. Ekkor megindult egy ujjabb eseménysor, egy férfi jelent meg a kabinból és neki esett a támadó pincérnek, közben egy verset kezd mormolni a nő. Már igencsak úgy éreztem, hogy be kéne szállni az eseményekbe, hátha közben rájövök, hogy mi is a téma. Szóval, mikor úgy tűnik, hogy gyengül a fogása a pincérnek a nőn akkor mielőtt agyon verné a férfi, gyorsan két ütés közben megpróbálnám kirántani, majd falhoz szegezni és aztán lefogni a kezeit. Remélhetőleg utána nyugottan megbeszélhetjük és mindenki megértheti.


#27 2009-09-19 20:17:11
Morsus
Steph nem tudja mondani a verset a fojtástól,de a torkát elengedi Rorschach, aki kénytelen a földre zuhanni Miller nagyon erős ökölcsapásától. Így Steph eldöntheti használja e a varázslatot vagy sem.


#28 2009-09-19 20:38:57
Walter
- MEGHALSZ, SZUKA!!!

PAFF!!!

Mi ez…? Ki merészelte…?

- MILLER ÜGYNÖK!!!

A földre zuhantam az áruló ügynök ökölcsapásától, de most egyszer s mindenkorra megfizet mindenért ez a rohadék! Egy hirtelen mozdulattal eltöröm az egyik poharat, amit felszolgálásnál használok, és a törött, éles végével ugrok Millernek.

- PUSZTULJ, KUTYA!!!


#29 2009-09-20 00:05:45
Max Evans
A nő szabadul a szorításból, egyenlőre úgy tűnik nincs veszélyben, a pincér viszont annál rosszabb helyzetben van a hajópadlón, a dühös férfi leterítette az ütésével, egyenlőre nem tudtam közbelépni és úgy tűnik még folytatódni fog a harc, a pincér meg ragad egy pezsgős poharat, eltöri, majd azzal ront a férfira. Nem várom meg a következő reakciót, most lépek közben. Amilyen gyorsan csak tudok belépek a két fél mellé, majd gyorsan megragadom a pincér kezét amiben az alkalmi fegyverét szorongatta és a lendületem felhasználva behajítom a szobába, ha sikerül megpróbálom sokkal békésebb eszközökkel megállítani a férfit, azaz rábeszélni, hogy ne verje agyon a kedves pincér urat. Ha nem sikerül a rábeszélés akkor megpróbálom mozgásléptelenné tenni és olyan szavakkal dobálózni, hogy „rendőr vagyok” meg, hogy „kérem uram nyugodjon meg”.


#30 2009-09-20 09:41:55
Thorhalla
Köhögve és levegő után kapkodva értem földet azok után, hogy végre elengedte a torkomat az az őrült. Ahogyan láttam ő maga is földre került, hála Jon beavatkozásának. Így, hogy szabad voltam és nem fenyegette pillanatnyilag semmi sem az életem eszem ágában sem volt elmondani a verset és átváltozni, akkor csak a hajó járt volna rosszabbul. A nyakamra tettem a kezemet, hiszen nagyon fájt, nyelni még mindig alig tudtam, vagy ha sikerült is fájt, akárcsak a levegő vétel, egyszerűen nem értettem, hogy miért is támadt rám és miért akart megölni, amikor nem sokkal korábban pontosan az ellenkezőjét akarta tenni. így, hogy szabad voltam láttam, hogy Jon volt a következő, akinek ártani próbált, próbáltam a földön odébb menni, hogy legalább ne legyek útban, vajon át kellett volna változnom, hogy Thorhalla mentse meg Jon-t? Igaz arra örök időkig várhattam volna, mert úgysem védte volna meg, én pedig képtelen voltam arra, hogy bármit is tegyek érte, csak félve tudtam feléjük pillantani és reménykedni, hogy Jon katonai, kommandós és rendőri kiképzése bőven elég lesz arra, hogy le tudja fegyverezni azt az alakot és nem lesz semmilyen baja miattam. Nem akartam egyiknek sem útban lenni, így reszketve a félelemtől próbáltam megbújni valami mögött, miközben a pincér nekiesett Jon-nak és az a másik illető is végül megpróbált közéjük ugrani.

Miller támadása sikeres volt és pár pillanatra még meg is nyugodott, hogy legalább Steph nyakát nem szorongatja már ez az illető. Igen, határozottan nem volt semmilyen szervezet tagja sem, ha így viselkedett valakivel. Korábban is gyanította, nem hitte el egyetlen szavát sem. De legalább már a személy szabad, akit szabadon akart látni, és ezért most ez az illető nagyon csúnyán meg fog fizetni, már csak azért is, mert egyáltalán hozzáért. Még mindig féltékeny volt azért, hogy bármilyen módon is el akarta tőle venni a lányt a pincér. Amint az a földre került vetődött volna utána, de a másik alak hirtelen kelt fel a földről, majd pedig egy törött pohárral készült támadni. Miller támadóállásba helyezkedett és várta a másik támadását, amikor Tobi is megérkezett, hogy szétválassza a harcoló feleket.

Ha sikerült Tobi mutatványa és ő tudta lefegyverezni és bezárni a szobába Rorschach-t, akkor Miller egyelőre nem indul el ahhoz a szobához, ahova be lett zárva a férfi, hanem Tobi felé fordult.
- Rendőr?! Csodás! – mordult fel idegesen. – Jonathan Miller különleges ügynök FBI. Mi lett volna uram, ha már abban a pillanatban beavatkozik, amikor az az alak elkezdte a hölgy nyakát szorongatni?
Ezzel odalépett Stephanie-hoz, ahol a lány rejtőzött, felsegíti a földről és átölelve elkezdi visszavezetni a saját szobájukhoz.

Ha nem sikerült Tobi akciója, akkor Miller félrelöki a rendőrt, amikor az megpróbált beavatkozni az egészbe és, ha Rorschach odaért hozzá, hogy leszúrja a törött pohárral oldalra perdült ki és igyekezett megragadni az illető karját, majd pedig azt hátrarántani, így megakadályozni a további támadását, ahogyan a kiképzésen is tanítják. Ha ez sikerült, akkor közben megpróbálta kigáncsolni az illetőt és a padlóra küldeni és ott a másik kezét is hátracsavarni, majd pedig összefogni és Rorschach hátába térdelt, ha mindezek sikerültek, akkor odafordult a rendőrhöz.
- Hozzon egy bilincset! – szólt rá Tobi-ra. – Most már tényleg ott tartunk, hogy Mr. Ismeretlen, ezennel többrendbeli törvényáthágásért letartóztatom. Jogában áll hallgatni… - ezzel végigsorolta a megszokott letartóztatási parancsot és ha valamikor bilincset is kap, akkor megbilincseli Rorschachot.


#31 2009-09-20 18:44:20
Tyler
Talán még mindig az eltűnő alakon gondolkodna, ha a helyzet nem durvulna el. A kis csapat majd minden tagja egymásnak ugrik.

-Elég legyen már!-

Kiáll fel hangosan, de mivel nem ér el eredményt kénytelen az erejéhez folyamodni. Igaz hogy nem szeretne belekeveredni de azt sem hagyhatja hogy ezek itt lemészárolják egymást. A karjait belemélyeszti a hajó vaskos korlátjába, ami vékony de erős csápokban a nőre, a barátjára és a pincére tekerednének hogy lefogják őket. Csak addig használná az erejét míg lehiggadnának, nem szeretne az egész hajó előtt lebukni hogy mutáns. Így is elég lesz ezek előtt kimagyaráznia magát. De nem nézhette tétlenül ezt az egészet.


#32 2009-09-28 20:42:21
Morsus
Tobit Miller fellöki, így az akciója nem sikerül, de ettől nem sikerült volna a védekezése Millernek, mert Tobitól nem látta a célpontot így az alkarját megvágja az üveg mire megragadhatja Roraschach karját, akiből ekkor tör ki Walter személyisége. Ám a támadásuk ekkor leáll és kettejüket meg Stephanit elkapja és szétválasztja a csápjaival. Tobi ekkor még a földön van.


#33 2009-09-28 20:53:59
Walter
- PUSZTULJATOK MIIIIND!!!

Megvágom az egyik istentelen átkozottat, de még él! Be kell fejeznem--

- NEM!!!

Magamhoz térve Rorschach dührohamából gyorsan elhajítom az üveget, és hátravetem magam. A fejemet fogva próbálok túl lenni az őrületen.

- ELÉG, ELÉG, ELÉG!!! EZ ŐRÜLTSÉG!!! NEM AKARHATUNK BÁNTANI SENKIT, AMÍG NEM TUDJUK, HOGY BŰNÖS!!!

WALTER!!! NE ELLENKEZZ VELEM!!! NE MERÉSZELD!!!


#34 2009-09-28 21:26:30
Max Evans
A tervem ismét nem sikerült, a férfi félrelök, de közben a pincér megszúrja, miközben én takartam ki a kilátást. A földre kerülök, de szerencsére a nagyjából velem együtt érkezett férfi megállítja őket, egy darabig csak bambulok a csodára a szemem előtt, a hajó anyagából csápokat kreált és azzal szedte szét az két ellent, a pincért annyira nem köti le az esemény, sőt magával kezd el veszekedni, de csak egy pillanatra nézek rá, utána megint vissza tekintek a csápokra majd a férfire aki épp belemélyeszti a kezeit a hajókorlátba. Nem igazán tudom mit kéne tennem, kicsit leblokkoltam, nem vagyok épp formában. Csak azért kezdem el magamban szidni a szerencsém, hogy eljövök nyaralni és akkor is ilyen dolgokba csöppenek.~ Hogy én mért nem tudok egyszer probléma mentesen elmenni valahova ~ kicsit kizártam magam a külvilágból, egy pár másodpercre és csak úgy magamnak ráztam a fejem. De amint vissza térek, ugyanúgy ülök inkább tovább amíg nem történik valami, amibe érdemes belefolynom.


#35 2009-09-29 07:06:06
Thorhalla
Felsikoltottam, amikor valami lefogott, nem elég, hogy így is reszketve a félelemtől lapulok valamelyik sarokban, ahova el tudtam bújni, de még valami le is fogott. Láttam a csápokat, amik lassan körém fonódtak a korlátból, de mégis hogyan és miért? Döbbenten néztem rájuk, majd pedig próbáltam kiszabadítani magamat először gyengén, de ha így nem ment, akkor egyre erősebben, majd pedig a kevéske erőmmel megpróbáltam kitépni magamat belőle. Ki csinálta ezt velem és miért? Egyszerűen nem értettem, hogy miért történik mindaz úgy, ahogyan. Nem csináltam semmit, csak menekülni akartam a megvadult pincér elől, miért tartanak még mindig itt? Csak vergődtem a csápok között, de nem tudtam szabadulni. Nem akartam odáig jutni, hogy Thorhalla-vá váljak, hogy így menekülhessek meg innen. A pincér mutáns lenne, hogy itt akar tartani? Akkor miért nem segít már valaki rajtam? És Jon… ő meg harcol és megsérült. Segítsen már rajtunk valaki!
- SEGÍTSÉG! – sikoltottam páni félelemmel.
Még mindig nem hagytam abba a vergődést és próbáltam kiszabadulni a csápokból miközben egyre inkább kezdett rajtam a pánik is elhatalmasodni.

Sikerült a férfit félrelöknie, azonban már elkésett az egésszel, felszisszent, amikor fájdalom hasított az alkarjába, majd pedig megérezte rajta a melegséget, ahogyan a vér folyni kezdett a kezéből. De egyelőre nem foglalkozhatott azzal, hogy megsérült, el fogja azt az alakot intézni, ha törik, ha szakad. Ekkor akarta volna ledönteni a földre a megszokott önvédelmi módszerrel, amikor valamik megragadták és hátrébb húzták Rorschach-tól. Dühösen próbált néhány másodpercig szabadulni, hogy végre letartóztathassa a másik férfit, de amikor rájött, hogy ez nem fog menni inkább igyekezett megnyugodni. Mutánsok! Csak azt nem értette, hogy miért is avatkozott be valaki abba, hogy elintézhesse az alakot. Igazából már-már úgy volt, hogy békén hagyja az egészet és visszamegy a szobájába Steph-el együtt, hogy elláthassa a kezét. Szóval a pincér skizofrén, sejthette volna, de legalább abban teljesen biztos lett, hogy nincs semmilyen titkos kormány valami és egy személyben ő maga Rorschach is és még az a ki tudja hány személy, akivel eddig találkozott. Ekkor hallotta meg Stephanie sikolyát is, amibe már-már rettegés vegyült és meglátta, ahogyan szabadulni próbált a csápokból. Ez így piszkosul nem lesz jó, tudta.
- Bárki is csinálja ezt, hogy lefog minket, engedje el azt a lányt végre! – mondta hangosan. – MOST!
Ha Tyler elengedi őt is, a „kérésre, akkor egyenesen odamegy a lányhoz, hogy megpróbálja megnyugtatni.


#36 2009-09-29 16:08:17
Tyler
Lefogja a csápokkal a többieket, egy kicsit le is nyugszanak a kedélyek. De csak addig míg a nő fel nem sikolt. Megijed hogy esetleg túl szorosan tartotta, és esetleg megsérült. Visszahúzza a csápokat a többiekről, kivéve az őrjöngő pincért.

-Sajnálom, csak nem akartam hogy bárki is megsérüljön...-

Motyogja halkan egyfajta bocsánat kérés képen.

-Elengedjem ezt a fickót is?-

Kérdezi kicsit hangosabban a pincérre mutatva.


#37 2009-09-30 09:54:40
Thorhalla
Végre elengedtek a csápok és össze tudtam magam húzni igen kicsire anélkül, hogy tartottak volna, mégis mi a nyavalya folyt itt? Egyszerűen fogalmam sem volt és elképzelni sem tudtam, hogy mi lehet az egész. Éreztem a könnyeket az arcomon, ahogyan sírni kezdtem az ijedtségtől és a félelemtől, a földön ülve felhúztam a lábaimat és átkaroltam őket, egyszerűen nem mertem mozdulni sem. Hallottam Jon hangját korábban, hogy engedjenek el engem, majd pedig egy férfi hangját is hallani lehetett, akit már hallottam korábban is a mentőautónál is. Nem akart senkit sem bántani? Akkor ezt az izét ő okozta? Megborzongtam, én nem ezért jöttem ide, hogy ilyeneken menjek keresztül, hanem azért, hogy nyaraljak és pihenjek és mégis ezt a sok vegyes érzelmet, ami itt mindenkire ráborult, egyszerűen sok volt. Ő lehet, hogy el tudta volna viselni mindezt, de nekem sok volt, én nem voltam az erős Thorhalla, lehet, hogy rá kéne bíznom, hogy járjon utána ennek az egésznek, mert ő úgysem hagyná ennyiben, de ezt sem mertem megtenni. A férfi felé pillantottam, amikor rákérdezett, hogy elengedje-e az őrült pincért és önkéntelenül is a nyakamhoz nyúltam, ami még mindig sajogott attól, hogy meg akart fojtani. Így értelemszerűen megráztam a fejemet, hogy szerintem ne tegye meg. Végül felpillantottam az alakra, aki megállt előttem, mezítláb volt, nadrágban és felső nélkül, Jon volt az. A szemem a karjára tévedt, kitöröltem a könnyeket a szememből és megláttam, hogy vérzik az egyik karja. Megsérült, amikor megtámadták, felnyúltam felé, de nem értem el a kezét.
- Jól vagy? – kérdeztem reszkető hangon.

Csak egy pillantást vetett egyelőre Tyler felé, amikor megkérdezte, hogy elengedje-e az őrült pincért. Nem tudta igazából, le kellett volna tartóztatni azért, amit tett, de ez elengedő lett volna arra, hogy megtegye? Nem, bizonyára felmentenék azért, mert elmebeteg és valami elmegyógyintézetbe zárnák. Az ép kezével odanyúlt a sérült alkarjához és lefogta a vágást, eléggé mély lett és sajogott is, de nem fog ebbe belehalni, még mindig jobb volt, mint amikor meglövik az embert. Ahogyan haladt Stephanie felé a földre is csöppent néhány csepp vére, de ezzel sem foglalkozott. Hátranézett Rorschach felé, és őt még mindig lefogva tartották a csápok. Szóval tényleg mutáns volt az, aki tette, ez teljesen biztos lett, amikor Tyler megszólalt. Odalépett Steph-hez, aki most már észrevette őt is, és egyből miatta aggódott, ez halványan mosolyt csalt a szájára, leguggolt a lány előtt és ránézett.
- Én igen, csak egy kis vágás – mondta. – Most már minden rendben?
Megvárta, amíg a lány bólint, majd pedig felsegítette a földről, végül visszanézett a többiekre, az a korábban jött érzés hirtelen tűnt el, vagyis mindkettő, amit korábban érzett. Az, hogy nem tudja, hogy mit miért tesz, majd pedig a féltékenység. Érezte, hogy valami nagyon nincs rendben ezen a helyen. Mindenki furcsán viselkedett, vagyis magáról tudta, hogy igen, mert nem szokott így viselkedni, és mások is különösen, noha fogalma sem volt arról, hogy mennyire volt más ez az alapviselkedéshez.
- Engedje! – mondta végül. – Senki sem megy innen most sehova. Válaszokat akarok, gondolom maguk is. Mégis mi folyik itt? Mintha mindenki meg lenne őrülve, olyan érzéseim vannak, amik korábban biztosan nem és hirtelen váltják egymást. Maguknak is van ilyen? Ha igen, akkor ki tartana velem, hogy kiderítsük mi folyik itt?
És még össze kell szednie majd Ms. Shadow-t is, hogy segédkezzen ennek a kiderítésében.

//És Z üzeni, hogy szabadkörök vannak, így nyugodtan tessék írni.//


#38 2009-09-30 12:43:36
Walter
Érzem, ahogy valaki lefog valamiféle csápokkal, de én most a belsőmmel küzdök.

RORSCHACH!!!

WALTER!!! TE NYOMORULT FÉREG!!! ENGEDJ BEFEJEZNI, AMIT ELKEZDTEM!!!

Nem! Megőrültél, ezt nem tehetjük! Még sosem viselkedtél ennyire meggondolatlanul és idegesen! Mi bajod?

Nem értek semmit, csak azt, hogy túlságosan veszélyes vagyok így!

- Kérem, ne vegyék le rólam a szemüket! Valamilyen befolyás alatt állhatok, vagy megmérgezték az elmém, nem tudom, DE NEM VAGYOK ÖNMAGAM!!!


#39 2009-09-30 17:44:19
Tyler
A csápok visszahúzódnak és visszatérnek az eredeti állapotukba, a pincérről is, aki most már szabadon tud mozogni.

-Tényleg sajnálom nem akartam bajt.-

Szólal meg még egyszer majd ellép a korláttól. Bocsánat kérően nézz a megviselt nőre. Majd az irányítást átvevő férfira pillant.

-Én nem észleltem ilyet. Ugyan azt érzem amit eddig is....-

Hangja kicsit keserű de nem fűzz többet ehhez a témához.

-Mikor az imént ki tört a balhé mintha egy alakot láttam volna a folyosó végén, aki egyszerűen köddé vált. És mintha motyogott volna maga elé valamit.-

Széttárja a karját, jelezve hogy többet nem tud erről a dologról. A férfi ajánlatára hogy derítsék ki mi folyik itt, nem mond semmit, de látszik hogy nem akar ebbe az egészbe belekevredni.


#40 2009-09-30 19:03:44
Max Evans
A nő nem néz ki valami jól, látni rajta, hogy eléggé megsínylette ezt a kis csetepatét. A férfi siet hozzá oda megvigasztalni, a vérző karú, azon gondolkozom, hogy ~ ők talán együtt vannak? Nem, biztos vagyok benne, hogy igen. ~ A pincér szabadulásáról megoszlanak a vélemények, ami megérthető, végül is ki tudja, hogy mikor tör megint felszínre a másik személyiség, ha egyáltalán igazat beszél és nem csak előadta az előbbi belső harcát. Végül elengedik a pincért is, hozzá teszi, hogy tartsuk rajta a szemünk. ~ Juhú, ilyen egy nyaralást most épp készülök részt venni egy elmebeteg pincér pesztrálásában? ~ Miközben az eseményeket figyelem és próbálom összerakni a képet, összegezni a történteket. A lábammal a szoba külső falához tolom magam és felhúzom a térdem is magam felé, a hátammal támasztom a falat.
- Igen – válaszolom Miller kérdésére és egy kis szünet után folytatom.
-Úgy értem két kérdésére is, volt egy fura érzésem ide fele jövet, plusz nem is ezen az oldalon van a szobám. – Feltekintek egy rövidet az égre, szünet kép.
- Ja és persze magával tartok, már úgyis annyi a nyaralásomnak. – Kicsit lefelé nézek és elhúzom a szám, majd vissza a többiekre és elmosolyodom.
- Had tudjam már ki kurta el nekem. -


#41 2009-10-01 10:47:24
Thorhalla
Miután felsegített a földről bólogattam, hogy minden a legnagyobb rendben van már, noha még mindig reszkettem, így igyekeztem hozzábújni. Közben véres lett a selyem köntös is, igazából ez most kevéssé érdekelt, miközben beszélt megfogtam a kezét és a sebére pillantottam. Csúnya és mély vágás, elhúzódtam tőle, majd pedig kerestem valamit, és a reményeim szerint találok egy törölközőt, terítőt vagy tiszta ágyneműhuzatot idekinn és ha sikerült, akkor azzal mentem vissza a kis társasághoz és lassan nekiláttam, hogy bekötözzem Jon sérülését, már amennyire értettem ehhez az egészhez. Közben azért fél füllel figyeltem, amit beszélgettek. Szóval ők sem hitték, hogy ez normális lehet? igazából engem is érdekelt, hogy mi lehet ez az egész, noha én nem voltam az a személy, aki leáll itt harcolni és egyebet nyomozgatni nekik. Ahhoz nem voltak meg a képesítéseim, noha úgy emlékszem, hogy a földön ülő férfi azt mondta, hogy rendőr…
– Menj el kérlek Shadow-ék szobájához és mond meg mind a két nőnek, hogy öt percen belül itt akarom őket látni – mondta Jon, majd lehajolt a lányhoz és lágyan csókolta meg.
Csak bólintottam neki, majd pedig sietve mentem vissza a szobánkba, ahol gyorsan lemostam magamról a vért, majd felöltöztem és elindultam a két nő szobájának irányába.

//Folytatás: Sakura és Shadow szobája//

Még egy utolsó pillantást vetett a közben elsiető lányra Miller, aztán konstatálta, hogy magának sem biztos, hogy megártana, ha majd felöltözne szépen lassan. Figyelte a pincér reakcióit, aki legalább azt beismerte, hogy nem biztos, hogy jó ötlet őt elengedni, ennek ellenére mégis megtörtént. Úgy tűnt, hogy az alak, aki lefogta őket többet tudott, mint amennyit eddig elárult, elnézett az említett folyosón, noha ott most semmilyen gyanúsat nem láttak, de akkor ez így elsőre jó kiindulási nyomnak. Vajon a pincérnek menniy ideig fog tartani, hogy legyűrje a saját szellemeit? Nem tudta, csak abban volt bizots, hogy annyi idejük nem lesz, hogy ezt esetlegesen kivárják.
- Erőltesse meg magát – mondta Jon Walter-nak. – Ahhoz, hogy újra önmaga legyen, nem ártana, ha segítene. És ha megoldható, ne olyan véresen, mint legutóbb Seals-nél…
Utalva Rorscach és Quentine mészárlására. Végül visszanézett Tobias felé, lehetséges, hogy kissé szabad szájú, de valóban ez kellett, hogy kiderítsék, hogy mi is folyik itt, mert hogy semmi az teljes mértékben kizárt volt.
- Rendben – bólintott. – Akkor mindenki, elindulunk abba az irányba, amerre az úr mondta, hogy látta az alakot. Csak egy percre bocsássanak meg, felveszek valami inget…
Ezzel futásnak eredt a szobába vissza, mire beért Stephanie már távozott, lemosta a karjáról a vért, jobban ellátni most a sebet nem volt ideje, majd, gyorsan felvett egy hosszú ujjú felsőt, zoknit és cipőt, a fegyverét a biztonság kedvéért a bezárt fiókban hagyta, remélte, hogy nem lesz ezzel gondja, majd pedig visszaért futva a többiekhez.
- Akkor indulhatunk, ha másnak nincs kifogása – mondta.

//Folytatás: Folyosó//


#42 2009-10-01 16:27:58
Tyler
Egyik lábáról a másikra támaszkodik, igazán nincs most se kedve, se hangulata hogy nyomozgassanak. A másik része pedig igen is maradna és segítene a többieknek. Miután Tobi kifejti hogy valami sugallta hogy ide jöjjön neki is eszébe jut hogy ő is hasonló kép tévedt a csetepaté közepébe. Bár ezt most már feleslegesnek tartja elmondani úgy hogy csak némán elindul a többiek után a folyosóra ahol azt a fura alakot látta eltűnni.


#43 2009-10-01 19:19:05
Max Evans
Az újdonsült „csapatkapitányunk” a gyors megbeszélés után elrohan egy gyors összekészülődés erejéig, majd pillanatok alatt visszatér már felöltözve, harcra készen. Mikor végignézek a többieken, mindenki felöltözve, akkor érzem csak meg a hideg menet szélt a bőrömön és hirtelen összerezzenek egy kicsit, majd fog kocogás és libabőr lép színre. Ekkor vagyok kénytelen tapasztalni, hogy a fürdőruha és törölköző kombó nem alkalmas a hajnali kalandozgatásokhoz egy süvítő óceán járó külterein. Miközben feltápászkodok a hajó padlóról jelentkezésre emelem a jobb kezem.
- Uraim, lenne egy kérésem, csupán csak annyi, hogy útközben nézzünk be hozzám is mert lassan e-e-l f-fagyok, lécccí. – mondom miközben a vacogást megszakítom egy széles mosollyal.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Stephanie és Jon szobája Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14489
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 1
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Stephanie és Jon szobája Empty Re: Stephanie és Jon szobája

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére




 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.