Elfeledett Arcok - Feltámadás

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Thorhalla on Szomb. 28 Szept. 2019, 00:00




Előtörténet:
LINK

Kaland:
Elfeledett arcok; Feltámadás
dr. Stephanie Miller
Írónő, múzeuológus, wicca, Áz reinkarnáció


Játékostárs(ak) neve: @Traya

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 5ud2NdQ

Idő: 2020. Április 16.; 00:11
Helyszín: New York -> 310 km ->  Arkham város felé.
Cél / Feladat: Megtalálni Ingridet
Többiek: -
egyéb információk:
Éppen nincs


Némileg rosszallóan néztem az autórádióra, amikor ugyanúgy folytatta a zenék játszását, mintha mi sem történt volna. egészen sokáig nagyon jól haladtam, amíg a város fényei el nem tűntek és a teljes sötétség nem kezdett mindent körbevenni, főleg az autómat. Itt már éreztem, hogy nem fogom könnyedén megúszni a dolgot és nem csak a képzeletem játszik velem, hanem valami más, ezt pedig alátámasztotta, amikor a járműből egyszerűen kifogyott a benzin. Elhagyatott, erdős területen. Tudom, hogy meddig volt a tank, valami, vagy valaki nagyon nem akarja, hogy odaérjek a városba, márpedig ettől csak még elszántabb voltam és nem tántorított el attól, hogy tovább menjek.
- Próbálkozzatok csak, akkor sem fogtok eltántorítani! – sziszegtem az orrom alá.
Igazából a legrosszabb, ha az árnyak tényleg nem csak sötétség volt, hanem más is, akkor viszont a benzinért is hiába megyek el nem is olyan messzire, mert a tankot, vagy a csöveket tették tönkre, akkor felesleges innen elmozdulni és életveszélyes. Szóval egyelőre nem is kannát keresek, hanem magamhoz veszem a pisztolyomat, amit az övemre csatolok és a telefefonnal először a motorháztetőt próbálom kinyitni és megnézni azt, hogy ott minden rendben van-e a kocsival. Sérülést, bármilyen szabotázsra utaló nyomot keresek, ezek után pedig a próbálok lefeküdni a betonra és úgy benézni a kocsi alá és ott is a csöveket, vezetéket megnézni, hogy itt van-e sérülés, a telefonnal bevilágítani.
Ha láttam bármilyet, akkor teljesen felesleges legalább egy órát oda és vissza gyalogolnom a benzinkúthoz és ezen esetben az autómentőket fogom felhívni, mert az volt a legésszerűbb és megvárni a kocsiban az egészet még úgyis, hogy egyre több a furcsa zaj, amit igyekszem kiszűrni. Elég sok vadállatot láttam életemben, misztikusokat is odahaza Asgardon, vagy a többi világban a Kilenc világon szerte. Szóval, ha maradok, akkor igyekszem meglátni az erdőben levő lényeket.

Ha azonban nem volt sérülés, akkor a csomagtartóban keresem a kannát, amit meg is találok. A biztonság kedvéért még kiteszem a fényvisszaverő táblákat is a kocsi mögé, hogy nehogy belém rohanjon valaki, ha erre jönne. Az autót pedig lezártam, a pénztárcámat, zseblámpát, a kocsikulcsokat, a fegyvert, telefont és a kannát magamhoz veszem és jöhet a jó fél órás séta, alsó hangon, hiszen azért három kilométer az három kilométer végig az erdő mellett. Ha volt errefelé közben autós, akkor próbáltam stoppolni, hátha szerencsém lesz és felvesz valaki, vagy segít egy kicsit, bármelyik oldalról is jöjjön valaki.
Ha nem, akkor valószínűleg elérem a helyet, ami zárva van, az előző fél óra eseményei alapján meg sem lepődtem, ahogyan azon sem, hogy nem csak zárva volt a hely, hanem azon sem, hogy nem működött itt semmi. Egyik kezembe vettem a zseblámpámat, a másikat az övemen a fegyvernél igyekeztem tartani. Az egész olyan volt odabent, mintha egy horrorba csöppentem volna be, sustorgás, arra fordultam, pördültem, de nem volt senki. Ösztönösen harci állást vettem fel, még egy nagydara alakot is láttam, de amint a fénnyel odavilágítottam eltűnt. Szellemek, vagy effélék, igazából túl sok minden lehetett.
- Bárki is vagy, tényleg csak ennyire futja? Lehet, hogy egy halandó ettől frászt kap, de egy istennőnek ez kevés! Valószínűleg nálad is ősibb vagyok, mutasd magad! – mondtam hangosan és dühösen.
A fényes dolgokat észrevettem a földön, így megnéztem, de nem nagyon látszott, hogy mi az. Csak egyszer próbáltam eltolni a rajta levő dolgot, de nem mozdult. Akkor viszont esélytelen, hogy bárhogyan megoldjam, még az is lehet, hogy nálam is nehezebb. Bent további dolgok, igyekeztem megállapítani, hogy mennyire elehetett régi és elhagyatott a hely és még suttogást is hallottam. Csaknem előjön valami a keringőmre? Ez önkéntelenül is mosolyt csalt az ajkaimra félelem helyett. És valami még ott motoszkált a fejemben. Igazából a legjobb kérdés, valójában ébren vagyok, vagy éppen elaludtam vezetés közben? Mivel álmokban igazán jó voltam, igyekeztem felfedezni olyan dolgokat, amik arra utaltak következtetni, hogy csak egy álom ez az egész, és próbáltam magam felébreszteni mielőtt valamibe… nem, lehetséges, hogy még mindig ott vagyok, ahol félreálltam a kocsival és nem jutottam tovább.

Itt, ha sikerül felébresztenem magam, akkor minden egyéb tárgytalan, de ha nem, akkor marad az, hogy megtudjam ki és mi van itt. Ebben az esetben igyekszem – ha tudom – észlelni a természetfelettieket, vagy misztikus dolgokat a közelemben, hátha mindez segít valamit. Arra pedig ügyelek, hogy ne tudjanak meglepni, reméltem a közel kétezer éves harci tapasztalatom a segítségemre lesz. Így ha valaki próbálna rám támadni, akkor igyekszem kitérni majd a támadás elől. Közben a suttogás irányába próbálok menni és ha itt benn látok valamilyen söprűnyelet, vagy bármit, amit botnak lehet használni, akkor azt igyekszem magamhoz venni. Inkább ezzel harcolnék elsőre, mintsem lövöldözni, ami ki tudja mi mást csalhatna még ide.
< - Gyere szépen, mutasd magad! – szólaltam meg ősi áz nyelven. >
Hátha ez jobban felkelti az itt levő figyelmét, mint az angol.

felszerelés/egyebek:

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Wf5WnAN Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Dp6D3Pl Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 V6EFKhI Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 GNasLCM Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 TL5zR2h Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 EaYapF5

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14606
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 24
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Vienne on Kedd 01 Okt. 2019, 07:28

2020. Április 15. 22:07
Helyszín: Peekskill kisváros


Akaratlanul is előbuggyan ez halk, fojtott nevetés Hachirouból a nogitsune dramatikus válaszára. Lehet, hogy fiatal a koránál fogva, de ennyire naivnak nézik mellé vajon? A kitsune, aki képes volt kijátszani Inarit annak idején és szembe menni vele, magányos. Hát menten megsajnálja... komolyan!
- Deh... nagyon romantikus. - Ciccen ráhagyva a másikra, kissé beletörődően, mert úgy fest, érdemi választ nem igazán fog kapni ittléte okára, bármennyire is szeretné. Nem egyenrangú félként van itt és ezt jobb nem elfelejtenie, bármennyire is hangzik remekbe szabottan ez az egész "ketten a világ ellen" duma. Ahogy a másik rókadémon elébe kerül, önkéntelenül is megfeszülnek izmai, ugrásra készen, minden eshetőséggel számolva. Eme kiélezett figyelem közepette állja a másik komoly tekintetét, miközben a nogitsune ismét megszólal.
Az általa elhangzottakra elébb finoman ráncolja szemöldökét, de valahol megnyugtató mégis, hogy egy nézetet vallanak a világ megsemmisülése kapcsán. Az, hogy ő ezt nyíltan anarchiába és káoszba fulladva képzeli el a továbbiakban esetleg, a legkevésbé sem érdekelte Hachirout. A halandók mindig is hajlamosak voltak önmaguk elpusztítására, egy szabadabb rendszerű, ember-embernek farkasa felfogású világ csak a természetfelettieknek kedvez, ha a kitsunét kérdezik.
A tény, hogy őt is belekeverte Inarival folytatott párharcába, egyszerre volt vérlázító és tűnt mégis végtelenül szánalmasnak szemében. Ha eredeti alakjukban állnának most itt, meglehet, a bundájába rejtett nyakékhez kapna most, mintegy abban keresve biztos pontot, így azonban csupán ökölbe szorul kissé keze, ahogy hallgatja a másikat.
Ó igen, a fény kiírtása...! Egyre inkább körvonalazódni látszott fejében egy irányvonal, mely kitsunéhoz méltóan elvetemültnek tetszett, sőt, meglehet, még a vele szemben álló is megirigyelte volna, oly lehetetlenül csengett az ötlet már a gondolati szinten is. Az egyetlen hibája a dolognak, hogy az általa őrzött ereklye nem rendelkezett mágikus töltettel, de ha ez valóban szent hely volt egykoron, akkor talán ez orvosolható egy füst alatt a nogitsune által kért feladattal, anélkül, hogy feltűnne bárkinek is... Igen ám, érezhetően nem akart az ereklye kooperálni a tervében, sőt. Mintha szabadulni kívánt volna őrzőjének húsbörtönéből. - Kifejezetten áldotta hát eszét érte, hogy nem viselte minden alakjában az ékszert, csupán egyetlenen.

Ahogy a másik alak a fához lépett, úgy ereszkednek meg kissé Hachirou vállai. Mintha vesztőhelyre vinnék, olyannyira siralmasnak tetszik ábrázata, már-már ráncolódik szemöldöke, ahogy a fára mered.
- Egy kicsit lámpalázas vagyok, bocs. - Kacc. - Még sosem csináltam ilyet korábban. Valami tipp? - Hogy tényleg így van-e vagy csak az időt húzza, nehéz lenne eldönteni. Közelebb lép minden esetre a fához, tenyerével simít annak törzsére üdvözlő gesztusként, mintha csak felmérné energiáit, rezdüléseit. Hol kezdődik a fény, s hova ette be magát a sötétség...


Felszerelés & egyéb:
Felszerelés:
- Kisméretű svájci bicska és tolvajkulcs készlet.
- Okostelefon.
- Bankkártya, iratok és készpénz: 1000$
- Motor (HONDA CB1300)
- Az őrzött ereklye (feltöltetlen, eredeti alakjában látható nála)
Vienne
Vienne
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 8
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 9
Join date : 2019. Sep. 02.

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Suder on Kedd 01 Okt. 2019, 10:37

2020. Április -- -----
Helyszín:
valahol

Azért ő ilyen erősen pozitív érzelmeket, hogy örülne, nem fog kijelenteni. Csak bólint, mert minden más erősen jellemző rá, csak az nem, hogy repesne az örömtől - az ittléte vagy a másik személye miatt. De ne vegye ezt senkise magára, általános jellemző lehet minden pokoljárt halandónál.
Csendre csak azért kell inteni, mert legfeljebb felnyekereg a rugós matrac alatta, ahogy felnyomja magát, és minden további nélkül a csaj nyomába ered. A csendjét és hogy a lehető meg-észrevehetetlenebbül kíván osonkodni mellette, csak a sokadik zárt ajtó, és értelmetlen folyosó után látszik, hogy nehéz tartania. Mert szemügyre veszi az épület állapotát, és azt is felfogja, hogy egy lélek sincs sehol, se közel, se távol, csak az utolsó kellemetlen élményének főszereplője, a kedves-hentes garázdálkodhat itt?

- Mi ez a hely? -

Súgja nagyon halkan amikor valamiért enyhén kiveri a víz a baljósan villózó neonlámpa miatt. A tekintete előtt foltok táncolnak, ahogy a fényéből a lányra néz, remélve kap választ. Igazából jobban örülne, ha az ő kezébe is teremne valami fegyvernek látszó tárgy, de nem fogja kiszedni Rózsaszín kezéből. Végigtapogatja magát, van-e egyáltalán valami nála. Kábelvágáshoz mindig magával hord egy bicskát, vajon elvették? Ráadásként ha esetleg útközben talál valami vascsövet, már azt is szívesen a kezébe fogná, hogy ne érezze "meztelennek" magát.
Esélyesen egyébként, ha választ is kap, nem sok idő, talán pár szívdobbanás telik el aközött, és az "orvos" felbukkanása között. Ő automatikusan hátrál két lépést, ahogy a kolléganő csatakiáltással veti rá magát a férfire.
Ha tegnap történt volna mindez, biztosan nem akart volna itt maradni egy percig se... Viszont ha másban nem is változtatta meg a ma megélt lázálmok sora, hát abban bizonyára, hogy az ingerküszöbét feltekerte egy pár fokkal. Nem menekül, egyszerűen a földbe gyökerezik a lába - a meglepettség attól még meglepettség marad - a nő módszeressége, és nyilvánvaló abnormalitása amivel a kivérző áldozat irányában tanúsít... a lassan csordogáló vérfolt elől ellép ő maga, ne érjen a cipőorrához se. A tekintetét nagyon nehezen veszi le az immár hulláról, gofy Susiera pillantson - bár nem tudja mit várjon. Leginkább jelzés értékűen a falhoz simul a folyosó szélén, helyet adva a figurának, ha futni akar... ő maga erősen szedi a levegőt, de rábírja magát, hogy elmozdulva a helyéről benézzen a helyiségbe ahonnan az előbb lépett ki a férfi.
Mindeközben annak földi maradványait jó széles körben kerülné ki és lépné át, ha lehet nem tanulmányozva a kivérzése részleteit.

Felszerelés, képességek:

Felszerelés (Ember):
• Spyderco katonai kés  jó utp kábelt vágni.
• Okostelefon, tablet, laptop
• Bankkártya, iratok, készpénz: 1000$
• Egy nyolc éves Hodna Accord

Képességei (Wengidó):
Vadász: Képes nyersen is megenni, és megemészteni a húst
Természetfeletti érzék: Képes misztikus energiákat fogni, érzékelni, tudja azokat követni is.
Vadállat: Két és fél méteres, vadászatra termett ragadozó, ennek minden velejárójával. Inas, de erős, karmokban végződő végtagok, tépőfogakkal sorolt állkapocs. Elrettentő és erős.
Emberi tudat: Bobby intelligenciájából birtokol ő is. Bár alapvetően ösztönösen cselekszik, de tanulásra-, stratégiát alkotni képes.
Növekvő éhség: Sosem lakik jól – minél több húst eszik, annál nagyobb testet kell táplálnia. Alakja, ereje egyenesen arányosan nő az elfogyasztott élő hússal. (visszaváltozáskor ez elveszik)
Fagyos szél: Ithaqua sarjaként képes metsző sarkvidéki hideget teremteni maga körül. A hideg egyébként őt nem befolyásolja.
Erős csontok: Bár felszíni sérüléseket szerezhet, azok könnyen regenerálódnak, nehezebb, nagyobb erőkifejtés rajta fizikailag sebezni és mozgásképtelenné tenni.
Nyomtalan: Otthonosan, puhán mozog az árnyak között akár nappal is. Tereptől függetlenül alig észlelhető, jól tájékozódik.
Hátrány:
• Más misztikus/természetfeletti lények érezhetik származását. Mindezt a képzett Okkultisták is képesek megérezni.
• Megidézhető/hívható feladatra fogható (amennyiben ehet) megfelelő idézővarázslattal.
Suder
Suder
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 7
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 10
Join date : 2019. Sep. 02.

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Levi Aschenwald on Szomb. 05 Okt. 2019, 20:48

2020. Április 15. 21:42
Helyszín: New York - Metropolitan Művészeti Múzeum

Még jó, hogy eltettem mindent az asztalról - futott át a fején, ahogy szép lassan változni kezdett minden körülötte. Már régen elengedte, hogy rációt keressen a történésekben, nem az általa többnyire tapasztalt valósághoz képest igyekezett hasonlítani semmit, hanem e különös zsebdimenzió történései között keresett összefüggéseket. Az óra, az idő központi jelentőséggel bírt, sejtette, hogy az elkövetkezendő megpróbáltatás ehhez fog kapcsolódni.
S valóban, megérzései helyesnek bizonyultak.
- A pillanat válaszd ad.. - ismételte el dallamos alt hangján, ám sokat nem kellett gondolkodnia. Nem állt számára rendelkezésként végtelen számú lehetőség, ellenben egy igencsak logikus nagyon is. Az asztalról felvett tollat ujjai közé fogta, megáll a lap előtt, majd rajzolni kezd.
Meghúzza a kismutatót és a nagymutatót, a középső pontról indítva, kört rajzol az egész köré. Pontosan azt a pillanatot veti papírra, amely magán az órán is kimerevedett.
Levi Aschenwald
Levi Aschenwald
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 41
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 37
Join date : 2019. May. 16.

Karakteradatok
Főkarakter: Levi Aschenwald
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Traya on Szomb. 05 Okt. 2019, 21:33

2020. Április 16. 00:20
Helyszín:  New York -> 310 km ->  Arkham város felé.
Résztvevő: dr.Stephani Miller

Stephaninak igaza volt, ez az esténként rémséges keretekkel körülvett világ már csak a lenyomatait viseli az egykori Isteni terrornak. Külső Istenek eltűntek, el lettek zárva, vagy ki lettek zárva másik dimenzióba. A teremtményeikből pedig csak nagyon kevés maradt életben Egy Istennőre csak egy hozzá mérhető hatalom képes megrémíteni, harciassága, és nemes bátorságát viszont valószínűleg még ők sem tudnák elrettenteni célja felől.

A reinkarnálódott Istennő erős, és bátor szavainak hallatán, csak vihogások, és nevetések hallatszottak a sötétből, és visszhangoztak mintha egy barlangba lennének.
Két másodpercenként más, más helyről, tíz másodperccel később pedig az Istennő szót utánozták, és nevettek, vihogtak, úgy mint korábban.

Ha megnézi, hogy a pultot el lehet e mozdítani a feszítővassal, akkor látja, hogyha az elejének az aljába belenyomja a feszítővas egyenes és vékony végét, és felemeli akkor ki tudja szedni a mozgást gátló összelapított fény benzines kannát.
A légkör nyomasztóbbá, sötétebbé vált, kintről egyre több érthetetlen suttogás hallatszott, mintha maga a hang zárná körbe az épületet. Ekkor az illemhelyiségből valaki egy sötét nadrágot viselt, és a személy közeledett felé. Amikor is pont a legrosszabbkor látomások ostromolták, első látomás során látott egy város széles utcáját, éjszaka volt, az éjszakai fények alig világítottak, az utcán pedig több száz ember állt, némán, üres tekintettel néztek előre. Utána az érzékei megint a való világba ráncigálták vissza, ahol a szakadt ruhákat viselő férfi egyre inkább közeledett felé, már látni is lehetett az összes haját, és igénytelen megjelenését, de még nem értek véget a látomások, amik újra elrángatták. A következő a benzinkúttól száz méterre egy szőke hajó nőt látott akinek a haja folyamatosan lebeg mintha víz alatt lenne. A szemeit a környező sötétség nem képes elrejteni, amik skarlát vörösen izzottak, a piros szája aljára vér tapadt. Nyitott, világos barna ruházatot hordott, ami csak a hátát, vállait, és a melleinek a felét takarta. Mellkasának, és hasának azon része amik nem voltak eltakarva, és ki volt téve a környező nyirkos időnek, az egész úgy nézett mi mintha valami vörös, egyfolytában burjánzó, pulzáló, és némely része egyben zsugorodó, temérdek vörös fonállal ellátott vérköteg lenne az egész. A hasa közepétől elindulva, egészen a mellkas közepétől pár centiig tartanak. Innen pedig megannyi vörös fonál, és erezet húzódna a nő testén, alsó testét nem mutatta a látomás. Újfent visszatért a tudatához, és előtte egy kisgyerek állt, a tv fehér fénye megvilágította megjelenését.
Az bőre színe hulla sápadt volt, szemei vérben úsztak, az ajkai cserepesre száradtak, az arcát, és az egész testét valami fekete kórság szerűség támadta meg. Stephani felé nézett, kinyújtotta felé feketés kezeit, és így szólt:

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Child_10

- Anya? Merre vagy? Nem látlak... ments meg... - kérlelte őt miközben közeledett felé. Tett egy pár lépést felé, elkezdett remegni, majd pedig összeesett, és a jelenség egy pillanat alatt fekete hamuvá vált.  A távolból még mindig hangokat lehetett hallani, suttogásokat.
Ha Stephani kimegy a házból, hogy megnézze hol van az akit látott, akkor tapasztalhatta, hogy nem tudja elhagyni a házat, valami sűrű fátyol, és légáramlat veszi közül a kinti világot, és ha át akar menni rajta, akkor az visszalöki.
Ha úgy dönt megnézi most már eltolható e a fa pult, akkor tapasztalja, hogy le tudja tolni a fém szerkezetről a pultot. Amit takart, az nem volt más mint egy a talapzatba ágyazott szerkezet teteje, egy kis kapcsolóval rajta, és egy zárral, amiben benne volt a kulcs, legalábbis határán volt hogy eltörjön, erősen elvolt görbülve a felső része a rajta lévő pult miatt. Ha elforgatja a kulcsot, és megnyomja a kapcsolót, akkor a villódzó lámpával megvilágított illemhelyiség felől egy tucat vinnyogó és sipákoló, eltorzult kezek szaladtak kifelé. Egyik része egy emberi kéz volt, a másik pedig egy a realitásából kifacsart groteszk teremtmény, megannyi foggal, nagy szájjal, és csápokkal.
Támadó megjelenésük ellenére, nem támadták meg Stephanit. Úgy néz ki valami elől elszaladtak.

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Creati10

Következő pillanatban ki is derül kicsoda,vagy micsoda elől szaladtak el azok a teremtmények. Egy magas, körülbelül két méteres, izmos, de helyenként mégis csontos fenevad, akinek három hegyes karmokkal ellátott ujjai voltak. Hatalmas nyakizommal rendelkezett, a teste hasi részén, és a kulcsot környékén különféle mirigyekkel volt ellátva. Fogai hosszúak voltak, és ijesztően nagyok. Az egész teste szőrtelen volt, a feje pedig halszerű uszonyokkal volt ellátva, amik hátra lapultak a fejbőrön. Egyedül a szeme volt emberi, de semmi más. Hatalmas, fűsiketítő  ordítás hagyta el a teremtmény száját, erre az ablakok megrepedtek, és kitörtek. Stephaninak pedig a füle csöngött. A lény nem várt sokáig, azonnal Stephani-nak rontott.

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Taunt_11


A szőke hajú nő eldönthette, hogy harcol vele a feszítővasával, és a képességeivel, vagy kiszalad az épületen kívülre.



Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10

2020. Április 15. 22:15
Helyszín: Peekskill kisváros
Résztvevő: Konishi, Hachirou

Nogitsune Hachirou felé nézett, homlokát összeráncolta, szemeivel hunyorogni kezdett, mintha valami fényeset látna, utána gyorsan a fára terelődött vissza a tekintete.
- Meg vagyok lepődve, hogy nem tudod. Mutasd meg az igazi formád, és szálljad meg a fát pontosan úgy mintha ember lenne. Minden Rókadémon képes erre ha az a fa mágikus energiát tartalmaz, és ez fa, és az őt körülvevő térség az - tanácsolta türelmetlenül.
Hachirou érezte, amint megérinti a fát, a megannyi szenvedést ami ezen a helyen történt, de ahogy az egykori hívők, úgy maguk a Wendigók is elhagyta e komor helyet. A fának a mélységeiben, elszórtan volt jelen a fény, a fa maga pedig az egész sötét, szentségtelen helynek volta a gócpontja, gyökere.
- Rókadémonok mindig is közel álltak a természethez, de ezt már kétezer nyolcszáz éve elfeledték. Az ősi mesékben minket hittek az erdőkben lakó tündérek a segédeinek, és okkal, de azokról az időkről már nem mesélnek - osztotta meg Hachirouval a történelmének egy darabkáját.
- Nem kell erőltetned semmit, átváltozol, és szép lassan átsétálsz a fán, mintha ott sem lenne, de amikor hozzáérsz a fához az együtt fog rezonálni veled, és amint a fában vagy látni fogod a sötét átkot, azt kell a jeled segítségével magadba szívni, és a helyet ezáltal megtisztítani - magyarázta unottan, mert úgy  tervezte már rég túl esnek ezen, és kezdődhet az igazi móka.
Hachirou ereklyéje még vadabbul adta hordózója tudtára, hogy nem tetszik neki az ötlet. A Kitsunenek fura lehet, hogy  csak egyszer nézett rá, és az elhangzottakat úgy tűnt a fának mondja és nem is neki. Mintha már tudná hogyan is döntött Hachirou?

Ha úgy  dönt bele megy a fába, akkor az Ereklyéje velőtrázó sípolása körülzengi az egész erdőt, már azért is mert csak Hachirou tudott a fába menni, a tárgy nem, az úgy pottyant le a földre mint egy elejtett kocsikulcs. Ahogy az összes többi fizikai tárgya is ami nála volt.
A Kitsune nem tud visszamenni amíg el nem végezte a ceremóniát. Amint meglátta, és megérintette az átokpecsét egy részét, az azonnal az egyik megbéklyózott farok energiába szívódik, e fájdalmas folyamatot tovább fűszerezte a múlt egy sötét darabkája, amikor is a Wendigó aki megátkozta a szentélyt, ennek a mozzanatát kénytelen végignézni.
Több tucat, megcsócsált holtestet helyezett a fa körül úgy, hogy azon egy fordított pentagrammot képezzenek. Végül a saját húsába mart, a kiszívott vért ráköpte a fára, és egy jelet rajzolt rá, ami egy tüskés kérdőjelnek tűnt, az alján pont nélkül.
Látomásnak vége szakadt, és az égető fájdalom újra sanyargatta testét. A megtisztult fa pedig kidobta magából, a sötétséggel körülölelt Hachirout, akinek emberi alakja látszódott az események után.
Úgy érezte mindene izomlázas, és alig tud mozogni, és amikor fel akart tápászkodni, akkor a gyomor tartalmát kénytelen volt kihánynia, a feltörő kontrollálhatatlan inger miatt.
A ruhája, és a cuccai ugyan ott maradtak ahol korábban. Az ereklye is, csöndesen hevert a földön, ha magához veszi érezheti, hogy a sötétség körbejárja.
A jellel ellátott keze pedig átalakult, a fekete nap eltűnt, és a négy fekete hullámzó csík látszott a karján, ami a kézfejétől indulva a könyökéig érnek.

Ha Hachirou úgy dönt, hogy nem fogadja el azt amit a Nogitsune kínál neki, akkor a fekete ruhás férfi felé fordul, és komoly, merev arccal szép lassan felé sétál. Ha Kitsune inkább elszalad, akkor nem fogja követni egy darabig, de a távolság okozta egyre erősödő fájdalom mellett az ereklye is egyre erősebben rezeg, mintha valami ki akarna belőle szabadulni.
Viszont ha úgy dönt, hogy nem fut el, akkor a Nogitsune kiborul, megfogja a Hachirou tarkóját, olyan gyorsasággal, amivel nem tud mit kezdeni, és olyan erővel kényszerítette térdre aminek nem tudott ellenszegülni, utána pedig ordibálni kezdett agresszívan:
- Bele egyeztél, hogy velem tartasz, és  hogy nincs visszatáncolás!  Hogy mersz ellentmondani, és tiszteletlenül kezelni engem, há? - kérdezte dühösen, és közben folyamatosan a földre szorítja a férfit.



Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10


2020. Április -- -----
Helyszín: valahol
Résztvevő: Robert Noonan

Sussie nem sokat tudott mondani neki a kérdésére.
- Nem tudom, itt ébredtem fől, de remélem ketten már nagyobb sikerrel tudunk kijutni, ez a kórház még dugig volt mikor ide kerültem - vallotta be halkan. A férfi a saját kését találja magánál, de a telefonját elvették tőle. Nemrégiben hozhatták be, hogy csak egy szál ingben volt, és a sötét színű nadrágjában, lábán pedig cipővel. A lány viszont betegruhában járkált, mezítláb.
Robert amint belépett az irodába, láthatta, hogy ott egészen más körülmények látszódtak. Szép, sötétbarna olvasó fotel, székek, íróasztal. Fém írat-szekrények. Olyan asztali lámpa ami a régi időkben az irodai dolgozóknak járt, kerek talpas, erősen hajlított szárú, és a teteje egy le kerekített téglalap formájú félig fém, felső része pedig üveg volt. A mennyezetről lelógó lámpák fénye sárga volt, a fehér neonlámpákkal eltérően.
A talapzat ugyan olyan volt mint a folyosón, de barnás vöröses cirádás szőnyeg takarta nagy részét. A  falon különféle elért végzettségek sikeres befejezéséről szóló oklevelek voltak. Az asztalon elég sok dosszié hevert.
Bárhogyan is nézte az oda tévedő, semennyire nem hasonlított a hentes doktorhoz az iroda, még az is lehet, hogy nem az övé.

Ha úgy dönt átnézi a dossziékat, akkor a négy dossziéból kettőről letépték a képeket. A másik kettő pedig az övéké volt, Roberté, és a rózsaszín hajú lányé.
Az saját kartonja a megszokott adatokkal kezdődik ( név, születési dátum, lakcím, stb ), utána az anamnézissel, amiket áthúztak vastag fekete filccel, és az anamnézis aljára csak annyit írt pirossal valaki, hogy "megfelelő".
Arról semmi adat miért szállították ide.
Ha Robert nem nyugszik bele, és alaposabban megnézi a dokumentumát, akkor Négy szót tud kivenni különböző helyekről: "Újszerű skizofrénia, Agresszív magatartás." A többi sajnos olvashatatlan.
Részletesen átvizsgálni csak a sajátját tudja, mert hirtelen egy véres kéz a vállán landol, és a jó pár perccel korábban hallott doktor hangját vélte hallani.
- Mr. Noonan, kérem fáradjon vissza az ágyába! - parancsolta, és a keze erősen megszorította a férfi vállizmát.
Ha Robert megfordult láthatta a véres mellkasú, és gyomrú doktort, a szemüvegével már alaposabban is megnézhette a fickót, akinek ténylegesen teljesen feketék voltak a szemei.
Ha segélykérően a doki háta mögé néz akkor sajnos nincs ott Susie, valószínűleg elszaladt a kulccsal, hogy kinyissa a kijáratott, így most nem volt ki segítsen rajta.
Vagy azt teszi amit a doktor mond, vagy ő is harcol ellene.



Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10


2020. Április 15. 21:44
Helyszín: New York -  Metropolitan Művészeti Múzeum
Résztvevő: Nephthys El Rashid (Chesna Carol Wight)

A díszes keret türelmesen várja, hogy az álltala összefögött papírra Nephthys el Rashid rajzoljon valamit. végül a nő úgy  döntött hogy középső pontról indítva, kört rajzol az egész köré, és azt a pillanatot veti papírra, amely magán az órán is kimerevedett. A rajzot elfogadta a papír, és egy röpke másodperc után a minta szétfolyt a papíron, a középső kör egy üveg ablakává változott, a szétfolyt tinta pedig a falat. Abbana pillanatban hogy ez létrejött, láthatta a kultista nőt amint a földön heves, és a testéből vér folyik ki. A következő pillanatokban pedig egy pont ugyan olyan ajtó jelenik meg mint ami mágikusan le volt zárva.
Ha benyít rajta akkor újra a múzeum belsejében találja magát, a kultista nő holteste pedig nem volt sehol, ahogy a vértócsa se.
Ha megfordúl akkor az a hátsó bejárat ajtaja is eltünt ahonnan bejött, mintha sose lett volna az épületnek hátsó bejárata.

Nephthys korábban kapott a főpaptól egy Metropolitan Művészeti Múzeum térképet, de nem azt amit itt lehet kapni, hanem egy jobban áttekinthető változattal, pirossal jelölt útvonalakkal.
Térkép:
url=https://servimg.com/view/20044810/148]Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 The-me11[/url]
Ha a térkép szerint tájékozódik akkor a láthatja, hogy Robert Lehman Kollekciója előtt tartózkodik, mögötte pedig a az a fal ami mögött a középkori művészetek vannak. ( Piros csillaggal jelöltem a karakter helyzetét)

Két útvonal látszik, ha a középkori művészetekhez jut el, egy ami rögtön előre vezet, a tágas bejárathoz, és onnan balra fordulva, több termen át eljut a tágas Egyptomi művészetekhez. Vagy a Középkori művészeteknél balra fordul, és áthaladva pár művészetet kiállító szobán, de ugyan oda jut mint a másik útvonalon. Döntés az övé, ámbár a múzeum igen nagy, és több száz szobával van ellátva.

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10


2020. Április 15. 23:42
Helyszín: New York felé
Résztvevő: F'ah Lil

Sérüléseit lekezelte, és úgy döntött vadászni megy, mert éhes gyomorral nem tud létezni.
A küzdelem helyszínétől elment pár kilométerre, gondolván, hogy akit hátra hagyott ő most biztosan sokkos állapotban van, és nem próbálja meg üldözni öt.
Alacsonyan kezdett repülni, és bele vetette magát az erdőbe, közben összezárta szárnyait, és egy nagy fa erős ágát fogta meg, körbe pördült rajta, és a lendületet csökkenés után leült az ágra, és várt. Szárnyait széttárta, és elkezdte őket rezegtetni, a kreált hanghullámmal megtudja állapítani, hogy a környéken van e vadállat.
Pár percnyi várás után rálelt egy vaddisznóra, és mint egy csendes éjszakai vadász, elrugaszkodott a fáról, és belevetette magát az erdő sötétjébe, egyenesen a vaddisznóra, bármiféle hang kiadása nélkül.
Karmai belemélyedtek a húsába, a lendülettől az állat patái már nem taposták a földet. A  vadász pedig egy gyors mozdulattal végzett az állattal, és habozás nélkül beleharapott a vaddisznó nyakába, és egy lendülettel letépte róla a szőrt, és a bőr egy részét... egy darabig el lesz azzal a szerencsétlen jószággal, ami szívősaggá ellenére nem volt felkészülve molyember 35 éves vadász tapasztalatának, és természetfeletti erejének.

Egy darabig tudta csócsálni a vacsoráját, amikor több irányból is zajra lett figyelmes. Lil nem volt eléggé óvatos, és még nem tapasztalta meg azt, ha rá vadásznak, így teljesen naivan állt a dolgokhoz, ezért történhetett meg az ami most történik vele.
Belső Istenek egyháztagjai körbevették a szörnyet, és mágiájukkal, és képességeikkel rátámadtak...

Reakció Lil részéről hiába való volt, de az őt mért támadások ellenére, nem akarták megölni őt, de csak azért mert a főpapot életben hagyta.
Úgy döntöttek a Fények tanácsa elé viszik az ügyet, döntsenek ők a lény sorsáról. Az ő dolgukat elvégezték, legalábbis ami a molyembert illette.
Lil-t elvitték megkötözve, szemét betakarva, közben hallotta, hogy a távolban arról beszélnek, hogy milyen lényeket kell még megállítaniuk.
Valaki vagy valami természetfeletti hívást indított el ami a közel s távol lévő lényeket New York városába vonzotta, és kitudja milyen szörnyek jönnek elő sötét, nyirkos vermeikből, mely rémálmok kelnek valóra a halandó emberek számára.
Ha a Fény Szolgáinak megmaradt egyházai, Rendjei, nem teljesítik feladatukat, akkor New York városa, és népe elesik a vérengzések során.
Ám a túlbuzgó vadászok elfelejtették, hogy New Yorkot is a misztikus véré vámpírok irányítják, és a Salivary klán biztosítja a város védelmét, továbbá vannak Hampaat szekta érdekeltségek is városon belül, és kívül is, ők pedig véresen komolyan veszik azt ha valaki a területükre téved.

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10

Rózsának a színe...

" Elég egyszer megtapasztalni, az élet s halál fölötti hatalmak, egy értelmes élet kiontásának elégtételét, gyönyörét, utána az megrészegít és a gyilkos valója előtör, és ott is marad."

Arkham Rémúra, a maszkos gyilkos, aki 1995-ban kezdte ámokfutását, és három év alatt két tucat emberrel végzett, amit rá tudtak bizonyítani. Elkapása után megállapítottak nála különféle elme zavart, ami miatt úgy gondolták nem teljesen beszámítható, ezért magában az Arkham Szanatóriumban kezdtek el kezelni. Élete hátralévő részét ott kellett eltölteni a büntetés végrehajtási szerv szerint.  Ezáltal azon a kis helyen kénytelen leélni az életét. Ez az amit a közvélemény tud, de egyes személyek szerint a férfi, aki megbecsült professzor volt, aki egyszerre régészettel, és egyetemi oktatással foglalkozott. Ám egy napon a Németországban, a Fekete Erdőben talált valamit. Az a csapat aminek ő volt a vezetője, egy kriptát találtak mélyen az erdő gyökerei mélyén, aminek fogja felébredt, és az a valami, végérvényesen megváltoztatta a professzor értelmét, és az arcának vonásait.
Feltevések szerint egy elme szipolyozó lény élhetett odalent, aki mások érzelmeit, emlékeit, és szellemét kebelezi be. Az eljárás során az üres részeket ösztönösen feltölti az énjének különböző darabkáival, de az átalakulás folyamata időt vesz igénybe, így úgy tűnik mintha lassan megőrülne.
Ez volt a feltevés amit a falfirkákból értelmezni lehetett, ugyanis az utolsó túlélő az egykori professzor volt. Valahogy visszajutott a feleségéhez Amerikába, de nem emlékezett arra mi is történt vele. Amint a helyzet lecsillapodott, hazatérésekkor a közös együttlét során a nőben megfogant a gyermeki kezdemény. Fél év alatt a férfig szép lassan leépült, és onnan elszabadult a pokol Arkham sötét múltú utcáiban...


Ennek a Rémúrnak mint korábban említésre került amint megszületett a lánya, őt magát elkapta a rendőrség, de a feleséget, aki paranoiás, és különféle disszonancia zavarok háborgatták az elméjét az átélt traumák során, amik nem javultak a férje távolléte után sem. Megfelelő terápia nélkül az említett állapotban kellett élni a mindennapjait. A lányát pedig nem megfelelően nevelte, akit végül a gyámügy elvette tőle, és nevelő szülőkhöz került. A vér szerinti édes anyukája pedig az idegosztályon kötött ki, ahol elkezdődött a rehabilitációja.
Maga a kislánynak időbe telt mire leküzdötte a paranoiát, és az igazi énjét amit a pszichiáternek sikerült elnyomnia, és egyéb tévképzeteket, amit az anyai nevelések okoztak korábban. A nevelőszülőket felhívta a pszichiáter a sikeres egy éven át tartó kezelés során, hogy érzékeli a kislány igazi énjét, ami túl erős ahhoz, hogy el lehessen nyomni, ön és közveszélyes hajlamokat hordoz magában, amit időközönként megmutatja azoknak akiknek megnyílik. Mindez a cselekedett sérti a "beteg" jogait, és a a nevelőszülők felháborodtak azon, hogy ilyesmit tett az pszichiáter, és azért is amiket mondott az kedves kislányról, így történt, hogy a lány nem ment többet kezelésre.
Mindezek ellenére az új család, új környezet jótékony volt számára, még az ellenére is, hogy sokan csúfolták, mert szerintük a pufókság, és a csálé fogak, befont haj csúnyácska volt. Barátai maroknyinál kevesebb volt, mindenesetre sose volt az osztály sztárja. Egyszerű ruhaviselete, visszahúzódó természete sem segítette a társas életvitel elsajátításában.
A pszichiáter szerint nem tudja majd a lány elnyomni az igazi valóját, de a körülmények úgy alakultak, hogy ez mégis így történt, elnyomta, és el is felejtette milyen örökséget hordoz magában, s az elméjében.
Tízen nyolc éves volt, amikor az apja megszökött külső segítségnek köszönhetően Arkham Szanatóriumból, és 2013-ban azonnal elkezdte újbóli ámokfutását. Felkereste a feleségét, akit nem ért el mert egy másik szanatóriumban volt, így végül a lányát kezdte el keresni, akit végül meg is talált. Hiába volt 18 évet a szanatóriumban, és hiába kezelte őt több szakember különféle elismert módszerekkel. A helyzet az, hogy sokan lemondtak arról, hogy  valaha is értelmes ember lesz belőle, még többen pedig úgy tartották, hogy ő maga a gonosz, és az ilyesfajta gyilkosokat azonnal ki kellene végezni.
A kiszabadulása után, és az azonnal folytatódó vérfürdő arra sarkalta a hatóságokat, hogy őt inkább levadászni kell mintsem elfogni élve, és megint bezárni.

Borzalmas heteken estek át Arkham lakosai. Azok akik mikor megtudták, hogy a Maszkos rémálom kiszabadult, nyomban elhagyták a várost, és ők a legjobban döntöttek.
A rendőrök szerint a kiszabadulásától kezdve, huszonnyolc emberrel végzett, és ebbe csak a felnőttek tartoztak bele, mielőtt megtalálták volna és le nem lőtték azon nyomban...

Az apja kiszabadítja a lánya igazi valóját, és felszabadítja.

Beszámolók szerint a lány, és a nevelő szülei, és a két vér szerinti gyerekük is az áldozatok között voltak, továbbá két tucat fiatal abból az iskolából amiben a leányzó tanult.
Arkham Rémura fogva tartotta a lányát, mikor otthonában találták, és likvidálták a gyilkost.
Susie poszttraumás stresszeken esett át, úgy számolt be az esetekről, mintha semmi baj nem lenne. Mindez ismert reakció lehet, sokaknál előfordult ilyesfajta védelmi reakció, de kezelés nélkül ezek a traumák képesek szociopatává változtatni az ilyen áldozatokat.
A lány állítása szerint ő jól van, nincs szüksége agyturkászra, végül kirendeltek számára egyet, akivel egyszer beszélt, de többet sem. Család nélkül új életet kezdett, elköltözött Arkhamból, mert kapott egy bolti állást Boston városában, ahol munkásszálon élt egy darabig, de mi is történt igazából?
.
.
.
Mikor megtalálta a lányát Susie Rovecriffet, először a nevelő szüleivel és azok gyerekeivel végzett, ezzel részben megtörte őt, hogy látta mindezt, és nem tudott mit tenni ellene, de őt az apja nem volt képes megölni, érzett benne valami olyasmit ami benne is ott van, attól függetlenül hogy ő inkább volt nevezhető szörnynek mintsem emberi lénynek. Mégis, mintha a lánya örökölte volna az a sötétséget ami a lényében kavarog, és szüntelenül kaparja a tudatát, amit a tudatába tett a Fekete Erdő mélységes, és elfeledett kriptájában.
Fogságban tartotta őt, minden árok ki akarta szabadítani a lánya igazi valóját, ami végérvényesen felszabadítja majd. Előszór megtörte az akaratát, utána elhozta számára azokat akik bántották, csúfolták, megalázták az iskolában. Elhozta neki azt a férfit is aki fogadásból jött össze vele, majd kegyetlenül átverte. Először kényszerítette, motiválta, hogy tegye meg, álljon bosszút azért amit vele tettek. Végül áttörést ért el, és a lánya először a férfival végzett aki felültette, utána az őt kigúnyolókkal. Mindezek után már nem volt szükség arra, hogy motiválja a lányát, olyan gyilkossá vált mint ő, előtört az igazi valója, a vigyorgó szociopata. Akit végül meg kellett kötöznie, mert úgy tűnt az a legjobb számára, jelen állapotában.
Neki minden áron túl kellett élnie az egészet, érezte zsigereiben, hogy nincs sok hátra az életéből, és így is lett. Susie pedig normális személyiséget tettet, vagy igazából álmodta az egészet? Bárhogyan is történt, ő áldozatként szerepelt a jegyzőkönyvön.
Traya
Traya
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 71
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 44
Join date : 2019. Feb. 28.

Karakteradatok
Főkarakter: Traya
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Little SW

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 07 Okt. 2019, 07:43




Előtörténet:
LINK

Kaland:
Elfeledett arcok; Feltámadás
dr. Stephanie Miller
Írónő, múzeuológus, wicca, Áz reinkarnáció


Játékostárs(ak) neve: @Traya

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 5ud2NdQ

Idő: 2020. Április 16.; 00:20
Helyszín: New York -> 310 km -> Arkham város felé.
Cél / Feladat: Megtalálni Ingridet
Többiek: -
egyéb információk:
Éppen nincs


Ahogyan csak nevetést és gúnyolódást kaptam a szavaimra most én mosolyodtam el gúnyosan és a támadó állást is megszüntettem. Ezek gyáva lények voltak, legyenek bármi kis, az effélék soha sem támadnak, nem mernek, csak ijesztgetni próbálnak. Bármik is voltak, láttam náluk rosszabbat. Egyetlen értelmes dolgot találtam itt, a feszítővasat, így megpróbáltam azzal megemelni a fémdolgot, ami alatt láttam az érdekes dolgot. Amikor megtettem, akkor igyekeztem kiszedni azt, ami alatta volt és megnézni. Közben pedig kint is változás állt be, a sustorgás, de ezek csak sustorgások, hiába nézett ki az egész úgy, mintha horror lenne, a sustorgástól nem féltem. Ami így tesz, az nem fog támadni, azonban valami kijött a mosdó felől, ami már nyugtalanítóbb volt már csak amiatt is, mert újabb látomások rohantak meg. utca, sok emberrel, üveges tekintet, egyértelműen arra hasonlított, hogy valakinek a befolyása alatt álltak, vagy csak simán lélek nélküli porhüvelyek voltak. Váltás… újra a valóság és a sötét nadrágos alak egyre közelebb ért. Kicsit bántam, hogy nem kard volt nálam, azt mindig is sokkalta otthonosabbnak éreztem, mint a modern fegyvereket és jobban is bántam velük. Bár a feszítővas némileg használható úgy, mint a kard. A férfi eléggé hajléktalannak tűnt, de valahogy úgy véltem, hogy ennél több, teljesen más lesz, mint az, aminek hittem eléggé.
Újabb látomás, az úton kinn nem is olyan messze innen egy szőke hajú nő, aki akár én magam is lehettem volna, csak átvitt értelemben, vagy éppen a jövőben. Megráztam a fejemet és ismét az épületben voltam, ezúttal egy kisgyerek volt előttem, aki tőlem kért segítséget és mintha Ingrid hangja lett volna, de ez nem volt a valóság. Most mennyire örültem volna, ha még, vagyis inkább újra uralni tudtam volna a lángokat, mert az idegességemtől bizonyosan lángok robbantak volna ki belőlem minden felé és égettek volna le itt mindent. De így jobb híján maradt az, hogy majd fel robbantam az idegességtől. Már éppen sziszegni akartam, hogy „te nem vagy a lányom”, amikor a látomás semmivé foszlott. A tekintetemmel a férfit igyekeztem nézni, aki itt volt benn és nem pedig a kinti nőt, az még távol volt, már ha egyáltalán igaz, így itt bent kutattam a szememmel és tekintetemmel.
Most azonban nem láttam, vagy mintha nem láttam volna az alakot, mert nem volt itt, így próbáltam eltolni az pultot, ami ezúttal már sikerült is. reméltem, hogy az ott talált kapcsolóval némi fényt tudok itt kreálni, így elfordítottam a kulcsot és lenyomtam a kapcsolót is. ekkor tűntek fel a lények, amik eddig is nevetgélhettek a szavaimon. Igazából már-már aranyosnak találtam őket a groteszk külsejük ellenére, ők pedig kimenekültek és fel is tűnt az este első „sztárvendége”. Mikor megláttam, akkor próbáltam beazonosítani, hogy mégis miféle lény lehet mindez, láttam-e valaha ilyet, vagy hasonlót, esetleg olvastam róluk, hogy mire lehetnek képesek és mik a gyengéig. Egyébként pedig igyekeztem a mozgásából is a lehető legtöbbet kiolvasni, amikor elindult felém. Az előbb az üvöltése nyomán betörtek az üvegek, legalább könnyebb lesz kifutni. És ezen gondolattal igyekeztem is együtt működni.
Amint a lény elindult felém, akkor igyekeztem kitérni előle és kijutni az épületből. Közben azért igyekeztem előásni a tudásomat is, hogy hátha eszembe jut valami, ha pedig igen, akkor majd talán később fel tudom használni ellene. Ha sikerül is kijutnom, egyelőre védekezek és folyamatosan próbálok kitérni a lény elől, esetleg attól is, ami odakint várhat rám és ezen idő alatt a fegyveremet – a pisztolyt – is igyekszem elővenni, azzal könnyebb nagyobb sérülést okozni.

felszerelés/egyebek:

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Wf5WnAN Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Dp6D3Pl Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 V6EFKhI Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 GNasLCM Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 TL5zR2h Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 EaYapF5


_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14606
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 24
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Vienne on Szomb. 12 Okt. 2019, 09:57

2020. Április 15. 22:15
Helyszín: Peekskill kisváros


- Jól van már, ne sürgess! Randevúd lesz, vagy mi? - Szusszant némileg idegesebben a másik értetlen, sürgető tónusára, verbálisan engedve kicsit a benne kavargó feszültségből Hachirou. Tenyerével simított a fa kérges törzsére, miközben a Nogitsune szavait hallgatta, annak már a kisugárzása, lüktetése éreztette vele, mennyire beleette magát a sötétség ártó lénye a belsejébe. Pillantásával is a fát mérte fel, nem mellőzve közben a saját testéből, valós lényének síkjáról érkező finom rezgést sem, mit az ereklye sugallt felé.
Kellemetlen kettősség, örök dilemma, mely közepette a rókadémon őszintén (és meglehet, kissé kamaszos naivsággal) hiszi, hogy működhet mindaz, ami fejében megfogant. Előbb szépen felszedi a tudást, amit a sötétséggel kínál fajtájának ősi fattya, majd a nyakék aktiválásával újra visszanyeri mindazt a fényt, mi lényének sajátja. Ehhez mondjuk nem lenne szerencsés megválni Amaterasu napistennő hagyatékától...

Némi rákoncentrálást követően könnyedén simul egybe teste a fával, s mindezen folyamat közben sorra potyognak le róla tárgyi valói - a kulcsok, a melós beléptetőkártya, a motoros kesztyű és minden más... legvégül a féltett ereklyével, melynek sípoló figyelmeztetése már nem éri el fülét, legfeljebb mellkasában támad kellemetlen üresség, mikor "kiszakad" a tárgy onnét. Talán ebből kifolyóan, talán az őt körülölelő, fojtogató sötétség végett igyekszik mielőbb letudni az egészet és megtörni azt a pecsétet, mi az átkot eme helyhez, ehhez a bizonyos fához köti.
Ám van, amit még így sem tud siettetni a bakfis rókadémon. - A wendigó magas, nyúlánk alakja kellemetlen ómenként magasodott a körötte heverő holttestek fölé. Hachirou szeretett volna ráüvölteni, megzavarva a rituálé sajátosan bizarr ceremóniáját, de csupán hangtalan, alaktalan elszenvedője volt a történetnek. Pontosan olyan volt az egész, mint amikor a moziban sikerül azt a fajta filmet választanod, ami a végére "lehoz az életről is".

A megtisztult fa olybá dobta ki magából a yokait, mintha férgekkel teli, rohadt részétől vált volna meg örökre. A földre zuhanva Hachirou először csupán a sajgó, minden egyes rezdüléskor jelen levő fájdalmat realizálta. Hirtelen mozdulatait, mit arra tett, hogy eltolja magát a talajtól, gyorsan kerékba törte, hogy fordult egyet vele a világ, s ezzel együtt gyomra is - felfelé. Milyen szerencse, hogy vacsora előtt volt még, mikor elcsalták otthonról... Keserű öröm az egészben, mikor kiadta gyomrának tartalmát.
A szájüregében megülő savas íz maradékát öklendezve köpte ki "dolga végeztével", s hanyag mozdulattal, kézfejének külső részével törölte le száját, miközben úgy szedte a levegőt, s oly hevesen vert szíve, mint aki épp most futott volna le egy maratont.
Könnyed mozdulata végén le is fagy kicsit, meredten tekintve az alkarján végigfutó fekete csíkokra, onnét pedig fel a Nogitsune felé. Nem ült mosoly képén, sokkal inkább tűnt bezárkozottnak, dacosnak arckifejezése.
Tanulva az előbbiből immáron lassan mozdult, hogy visszavegye cuccait, ekképp az ereklyét is, melyet kézbe véve mégsem érezte azt a kellemes megnyugvást, amit korábban magával hozott birtoklásának ténye. Elégedetlen szusszanással süllyesztette hát el a motoros dzseki belső, mellkastájt levő zsebében. Majd később ráér vele foglalkozni, mihez kezdjenek egymással.

felszerelés & egyéb:
Felszerelés:
- Kisméretű svájci bicska és tolvajkulcs készlet.
- Okostelefon.
- Bankkártya, iratok és készpénz: 1000$
- Motor (HONDA CB1300)
- Az őrzött ereklye (feltöltetlen, eredeti alakjában látható nála)
Vienne
Vienne
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 8
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 9
Join date : 2019. Sep. 02.

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Suder on Szomb. 12 Okt. 2019, 10:39

2020. Április -- -----
Helyszín:
valahol

Azért Susie szavaira szórakozottan bólint. Hitelt lehet amúgy se adna neki, ha történetesen egy egész sztorit kerekítene a hely és az itt dolgózók köré. Az viszont roppant gyanús, hogy csak ők "maradtak" helyben... és a hentesbácsi.
A fény, és a tudni vágyása viszont beleviszi, hogy valóban belépjen az irodába.

Az enteriőr-kritika és a bútorpróbálgatás helyett egyenesen az esetleges iratok fellelhetősége után néz. Ha kell, és talál nyitva fiókot, azokat kötelességszerűen, és meglehetősen sebesen túrja fel. Aztán persze eljut a saját aktájáig is. Egy ráncolódó homlokot megér az a gyönyörű filces "megfelelő" kifejezés... mégis mire megfelelő? Már ettől is kicsit megindul a pulzusszáma - valamit beadtak neki nem is olyan rég.
Viszont ahelyett, hogy helyben időzne és fejtegetné az átkaristolt szöveget, magához venné a saját papírjait, és bizony nem időzik itt tovább. Majd fejtegeti a papírok visszáját, és a betűlenyomatokat, ha ennél bizalomgerjesztőbb helyre kerül.
Ha ennek ellenére meglepetésszerűen kerül a vállára az a kéz, és a sajnos már ismerősnek is tűnő hang is társul mellé, akkor viszont kénytelen lesz szembenézni vele.
Egy egész pillanatra... a szar is vigyázzba áll benne.... nem lehet életben, kivéreztette a csaj, mint egy kutyát, most pedig még erő is van a kezében... kizárt.
Szembefordul a fószerrel, és mégjobban sokkolja a tény, hogy ennyire közelről nézhet a másik tekintetébe. Neki óráknak tűnik, de a valóságban legfeljebb két másodperc, amíg dönt:
Az első pillanatban mintha sokkos állapotban engedne a parancsoló hangnak, és ha a másik gyanúja alábbhagy - legalábbis míg elindulnának, akkor lendülne támadásba.
Elsősorban legalábbis a vállával venne lendületet és lökné el magától a másikat, ha sikerül szívesen iramodna el, és csukná rá az ajtót. Ha nem annyira  sima a helyzet, akkor a kézügyben lévő bicskáját kell igénybe vennie. Legalábbis távoltartaná magától, vagy lassítaná (combizomra célolva mondjuk), míg nem nyer egérutat...
Mert alapvetően neki nincsenek ám gyilkos szándékai... ugye?

Felszerelés, képességek:

Felszerelés (Ember):
• Spyderco katonai kés  jó utp kábelt vágni.
• Okostelefon, tablet, laptop
• Bankkártya, iratok, készpénz: 1000$
• Egy nyolc éves Hodna Accord

Képességei (Wengidó):
Vadász: Képes nyersen is megenni, és megemészteni a húst
Természetfeletti érzék: Képes misztikus energiákat fogni, érzékelni, tudja azokat követni is.
Vadállat: Két és fél méteres, vadászatra termett ragadozó, ennek minden velejárójával. Inas, de erős, karmokban végződő végtagok, tépőfogakkal sorolt állkapocs. Elrettentő és erős.
Emberi tudat: Bobby intelligenciájából birtokol ő is. Bár alapvetően ösztönösen cselekszik, de tanulásra-, stratégiát alkotni képes.
Növekvő éhség: Sosem lakik jól – minél több húst eszik, annál nagyobb testet kell táplálnia. Alakja, ereje egyenesen arányosan nő az elfogyasztott élő hússal. (visszaváltozáskor ez elveszik)
Fagyos szél: Ithaqua sarjaként képes metsző sarkvidéki hideget teremteni maga körül. A hideg egyébként őt nem befolyásolja.
Erős csontok: Bár felszíni sérüléseket szerezhet, azok könnyen regenerálódnak, nehezebb, nagyobb erőkifejtés rajta fizikailag sebezni és mozgásképtelenné tenni.
Nyomtalan: Otthonosan, puhán mozog az árnyak között akár nappal is. Tereptől függetlenül alig észlelhető, jól tájékozódik.
Hátrány:
• Más misztikus/természetfeletti lények érezhetik származását. Mindezt a képzett Okkultisták is képesek megérezni.
• Megidézhető/hívható feladatra fogható (amennyiben ehet) megfelelő idézővarázslattal.
Suder
Suder
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 7
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 10
Join date : 2019. Sep. 02.

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Levi Aschenwald on Szomb. 12 Okt. 2019, 15:52

2020. Április 15. 21:44
Helyszín: New York - Metropolitan Művészeti Múzeum
Résztvevő: Nephthys El Rashid (Chesna Carol Wight)


- Nem minden harcot vívnak vassal és puskaporral. - A csendes, leginkább magának szóló kinyilatkoztatás csendesen siklott ki ajkai közül, ahogy a mágikusan formálódó ablakon keresztül megpillantotta a kultista nő vérző holttestét. Közel sem volt olyan öntelt, hogy győzelemként könyvelje el a látványt. Ha valamiben könnyedén csalatkozhatott most, az a saját szeme. De hiába, az, hogy elsődleges érzékszerveit bizonytalanságban tartották, ő maga nem bátortalanodott el - hogy is tehette volna, mikor a természetfeletti formaldehidjében tartósított életének magja és mozgatórugója a káosz? Aki alól minden egyes nap kihúzzák a valóság talaját, megtanulja időben emelni a lábát, s így tett Nephthys is.
Ismét a múzeumban volt, s ha más nem, legalább most ismét a tényleges céljának elérésére koncentrálhatott - ki tudja meddig. Nos, ezt a felszabaduló időt jobb lesz, ha minél hasznosabban tölti el. A térképet kifeszítve mérte fel maga előtt a lehetőségeket, nagyjából megállapította az irányokat, melyik részleg és terem merre lehet, illetve a két útvonalat is. Ha jól látta, ha a bejárat felől közelítette volna meg az egyiptomi részleget, ahhoz jóval több termen kellett volna áthaladnia, sokkalta problémásabb útvonalnak tűnt a másikhoz képest, ahol az amerikai szárny egy jókora szakasza különböző termek és kiállítóhelyiségek helyett folyosóra korlátozódott.
Esze ágában sem volt azzal húzni az időt, hogy külön megkeresi a biztonsági szobát, a kamerák elrendezésére egyébként is más terve volt. Akárhogy is, egyelőre úgy tűnt, sikerült átsiklania akaratlanul is a biztonsági intézkedések egy részén, már abban az értelemben, hogy máskülönben már felbukkant volna az ügyeletes teremőr vagy biztonsági szolgálatos illető - ahogy később is felbukkanhatnak.
Nos, szükséges veszteség lenne.
Végül az amerikai részleg felé fordult le, azaz nem sétált ki egészen a bejáratig, hanem a nagyobb folyosószakasszal rendelkező útvonalat választotta, minimalizálva annak lehetőségét, hogy a termek és szobák sokaságában elkeveredjen. Elméletileg, gyakorlatilag minden természetfeletti érzéke, premoníciója vigyázzban állt az előbbi "ujjgyakorlat" után.

Felszereléslista:

- Obszidián tőr (anyaga miatt okkult áldozat bemutatására alkalmas, formája viszont diszkrétebb, nem hivalkodó kialakítású)
- Minőségi okostelefon + töltőkábel és külső akkumulátor
- Bankkártya; készpénz: 1000$
- Bérelt autó, egyszerű, szintén nem hivalkodó középkategóriás
- Iratok, melyek igazolják, hogy ő a 22 éves, félig egyiptomi származású cserediák, Chesna Carol Wight
- Pásztorbot alakú medalion (az a rövidebb fajta, amely a hagyományos fáraóábrázolásokon látni)
- Észak-Amerika térkép prospectus
- Színes vászon oldaltáska, ami mostanság az egyetemista, bölcsész lányok körében divatos.
- Átlagos női neszeszer apró kiegészítőkkel: rúzs, csipesz (kisebb és hosszabb is), kis üvegcsés parfüm
Levi Aschenwald
Levi Aschenwald
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 41
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 37
Join date : 2019. May. 16.

Karakteradatok
Főkarakter: Levi Aschenwald
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Traya Yesterday at 10:43

/ Mindenkit érint, ez volt az utolsó kísérleti többkörös "mesélés", a szekér visszavált egy körösre. Tart ameddig tart a hosszú kaland. /


2020. Április 16. 00:30
Helyszín:  New York -> 310 km ->  Arkham város felé.
Résztvevő: dr.Stephani Miller

Stephani ha próbálta magát felébreszteni mintha egy álomból akarna felkelni azt tapasztalja, hogy nem történik semmi, ehelyett természetfeletti jelenlétet érez ezen a helyen.
A bestia kegyetlenül csörtet felé, de amilyen halálosak voltak a karmai, olyan lomha is volt a mozgása, ezért hideg fejjel, és megfelelően időzített mozdulatokkal ki lehet kerülni őket. Mindeközben ha keresi, könnyedén előtudja venni lőfegyverét, amit csak ki kellett biztosítani, már volt benne egy tárnyi lőszer.
Stephani ha ott akar kimenni ahonnan bejött, akkor szembetalálja magát azzal a nővel akit pár perce a látomásában látott, aki jelenleg az ajtóban állt, és érzelem mentes arccal nézett rá. A szemeiben a szenvedély, vagy a gyilkolási vágy úgy tombolt mint egy elszabadult tábortűz, ami felégethet egy egész erdőt is. Mindezek ellenére, csak furcsállóan enyhén oldalra döntötte a fejét.

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 F685b410

Stephani úgy döntene, hogy leállna vele beszélgetni, akkor ugyan az a testtartás, és csöndes arc fogadja, hang nélkül. Még akkor is ha úgy dönt feszítővassal megüti, vagy a pisztolyával meglövi, mindezekből csak egyet enged a bent tomboló szörnyeteg.
A tagbaszakadt lény pedig jól tűri a golyókat ha meglövi őket, és egy kicsit lelassul tőlük.
A reinkarnálódott Istennő korábban látott egy hátsó kijáratott, ami még nem vizsgált meg ittléte során, de látszólagosan úgy tűnt mintha nyitva lenne, s ugyan az elátkozott éjszaka nem hömpölygött azon a részen. S nem volt olyan széles mint a főbejárat, de lehet, hogy ez a szörnyet nem állítja meg.
Bárhogyan is dönt, sokáig nem időzhet bent, mert ugyan kikerüli a groteszk lény  támadásait, de azok az épület szerkezetét érintik a faltól falig közlekedésével, és erős támadásaival. Egy idő múlva az épület ami amúgy is teljesen elhanyagolt, és omladozónak tűnt, recsegések sorozatát kezdi magából kiadni.

Ha az egyik kitört ablakon akar távozni, akkor láthatja, hogy ugyan kitörtek az ablakok de azokból pár még törötten ágaskodik felfelé az alsó, összefogó keretből. Mindezek ellenére elhagyhatja arra is a helyet, ez esetben egyből a benzinkutakhoz jut ki.

Hátsó kijáraton könnyedén ki lehet jutni, pár méterre vele szemben egy erdőség széle terebélyesedett. Jobb irányba szabad az út az épület mellett, bal irányba viszont fém kerítéselem zár el egy kint lerakat részt, ahol rozsdás autómaradékok sorakoztak kitudja mire várva.
Az épület mellett elhaladva kiérhetett oda ahol volt, és megtöltheti a benzines kannáját a sűrű fekete folyadékkal. Körülnézve nem lát senkit se a dupla ajtós bejáratnál, sem a házon belül, csak az illemhelyiség előtti neonlámpa villódzása szűrődött ki az épületből.
Ha még időzni szeretne a helyen, akkor találhat papírfoszlányokat, megégett, és elszakítottakat. Amin az Opera House Hotel ajánlója volt, mintha egy katalógusból tépték volna ki, érdekessége a dolognak, hogy az említett hotel Bronx városban található, ami fel is van tüntetve a papíron, továbbá a háromcsillagossága.

Ha viszont a kanna megtöltése után úgy dönt nem marad tovább, akkor az említett fecniket nem veszi észre, és az éjszakai, hideg szellő tovább repíti őket az úton.

Már egy ideje sétált vissza a kocsi felé, amikor ismerős csörtetéseket vél hallani először a háta mögött pár méterre, ahol nem látott semmi mozgást amikor hátranéz, utána pedig a tőle bal oldalt magasodó erdő mélyéről vélt hallani ugyan azokat a hangokat. Amíg a kocsijához nem ért addig hallhatta a loholásokat, nagy zajt csapó csörtetéseket.
Visszaérkezve a kocsihoz tapasztalhatja, hogy olyan volt mint ahogy otthagyta. A kocsi tankjába nagyon kevés benzin fért még el, és jelezte ezt túlfolyással, amikor Stephani elrakja a lezárt benzines kannát, és a kitett jelzőt. A sötétségből előtört az a fenevad ami az omladozó benzinkút belsejében tombolt, idáig követte, és késztette arra, hogy vagy végezzen vele, vagy elfusson előle.
Látva a távolságot úgy nézett ki van elég ideje arra, hogy beszálljon a kocsiba, és elhajtson, de tudja, hogy ezzel kockáztatná a kocsija épségét.

/ Kérlek tüntesd fől mennyi lőszert használtál ha használtál \
/ + Tartalék, majdnem teljesen megtöltött benzines kanna, 20L
+ Véres feszítővas - ha nem dobta el, és inkább magával hozta.
Könnyebb feszítés, zárfeszítés, és lakat feszítés a funkciói, de fegyverként is használható. /


Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10

2020. Április 15. 22:18
Helyszín: Peekskill kisváros
Résztvevő: Konishi, Hachirou

A rókadémon végül a legkönnyebb, és legsötétebb utat választotta arra, hogy kiteljesedjen, vagy elérje mindazt amire vágyik, de még nem tudta mindez milyen következményekkel jár.
A Nogistsune elsétált Hachirou mellett, és megállt tőle két lépésnyire.
- Jól csináltad, az elnyelt fekete mágiának sötét rezgése át alakítja a testedet. Most jön a neheze, akár úgy is veheted, hogy a kapu nyitva van, de még ki kell takarítani öt szobát - magyarázta egykedvűen, mintha valami teher nyomná a vállát, amiről nem kíván beszélni.
Amint Hachirou felöltözött folytatta a fekete ruhás sötét rókadémon:
- Láttam a szervezeted visszautasította az emberi táplálékot, ez jó jel, valószínűleg a Wendigó energiájának egy része is a rezgések között van. Tehát minden ehhez hasonló - mutatott a fára - sötétségek bekebelezése után fel kell töltened magad, hogy megnyíljon az újabb képesség csatolás. Amíg nem töltötted fel magad, jelen esetben a félelemmel átitatott emberi vérrel, húsával, addig rejtve maradt az új képességed - magyarázta sunyi mosollyal az arcán. Hachirou pedig tudta, hogy vannak olyan rókadémonok akik olyan képességekkel rendelkeznek mint a misztikus vámpírok, hogy emberek vérét kell hogy igyák étkezés gyanánt. De nála nagyon fontos a rezgések, amik a vérben vannak. Még emlékezhet azokra a mesékre amik arról zengtek, hogy a lélek lenyomata a vérben van, és abban van minden ami emberé teszi az embert, és természetfelettivé a természetfelettit. Nogitsune nem hagyta sokáig gondolkozni Hachirout:
- Becsléseim szerint egyenlőre  húsz ember vére elég lesz számodra, de előtte káoszt kell szabadítani a városra, amit már meg is tettél azzal, hogy feldühítetted a ez erdő mélyén élő Wendigokat, akiket a megtisztult erdő kezd kivetni magából, és regenerálódásuk miatt a Peekskill kisvárosba mennek kajáért - mesélte széles, már-már groteszk vigyorral az arcán.
- Siessünk, még mielőtt nem marad egy ember sem! Majd megmutatom a kisvárosban, hogyan szívd az emberi eszenciát  - Parancsolta jókedvűen, de erőteljes, már-már teljesen szenvedélyes agresszióval a hangjában, amit a merev ajkaival fojtott vissza hellyel közzel. Látszott, hogy már szaladna is mint egy fekete selyemsál a holdfényes éjszakában.
Hachirou halhatta, hogy legalább egy tucat wendigó üvöltés hangzott az erdő mélyéről, az érzékeny fülei pedig lépteket vélt hallani, fél kilométerre az erdő széléről.
A rókadémon érezhette, hogy a sötét pecsét, amit látszólag is tovább terjedt a testén, nem csak az étkezési szokásait változtatta meg, hanem másodpercről, másodpercre a szomjúságát is növelte, és ha rágondolt az emberek karmazsinvörös jellegzetes  vérére, akkor a nyála kezd csöpögni a vágyódástól a finom "falat" után.
A körülményeket tekintve nemigazán volt Nogitsune türelmes hangulatában, és lehet azért mert már ő is éhes,  lehet azért mert megosztotta egy részét Hachirouval. Ami kiváltságos dolog, a sötét rókadémon nem szokott senkivel sem osztozni, most mégis...

/ Új passzív képesség:
Sötét étvágy.
A rókadémon sötét vérvonaltól öröksége abban mutatkozik meg, hogy emberi vérre, vagy húsra van szüksége ahhoz, hogy feltöltse mágikus erejét, és hogy ne haljon éhen.
A sötét megnyilvánulás következtében táplálkozás alatt és után korlátozott ám fokozott regenerálódásban részesül a fizikai teste.
Új Hátrány hatása:
A sötétség ára - Enyhe szintű
Érzékenyebbé a napfényre, és a Fehér mágiára, és olyan természet mágiára ami napfény eredetű. Ez olyan hátrány ami több szinttel rendelkezik: Enyhe, Közepes, Erős.
Új Aktív képesség:
- Sötét vérengzés -
- Még nincs aktiválva -
Szükséges követelmény
- Félelemmel telt emberi vér 0/20
Vagy
- Emberi vér 0/100 /

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10

2020. Április -- -----
Helyszín: valahol
Résztvevő: Robert Noonan

Robert nem időzött sokat az iratokkal, de ez ellenére a doktor elkapta őt. A lehetetlen eseményt a férfi úgy oldotta meg, hogy először engedett a felszólításnak, később pedig ellene szegült, amire a lassú, fekete szemű doktor nem tudott időben cselekedni. Előtte becsukódott az ajtó, és pár másodpercet nyert magának a zaklatott szemüveges, barna hajú férfi.
Több kórterem is nyitva állt előtte ha el akart bújni. Viszont ha az kijárat felé szaladt ami korábban még zárva volt, most azonban nyitva találja. A Rózsaszín hajú lány pedig sehol. Az új menekülési útvonala irányában, pedig még több folyosó, és kórtermek sorakoztak.
Ha úgy dönt arra megy, akkor halhatja a jajveszékeléseket, tapasztalhatja a neonlámpák három másodpercenkénti villogását. Helyenként vérfoltokat a falon, néhol pedig sárga, és zöld foltokat, a falon. Ezen a részen a talapzat mettlachija fekete csíkokkal volt tele, mintha valami ragacsos lé folyt volna ki, és a beteg ágyakat, számtalanszor áttolták volna rajta, amik fekete csíkokat hagytak maguk után. Ha rájuk lép a cipője is ragadni kezd utána. A csendes, és gyors mozgás is nehezékesebbé válik általuk.
Pár perc séta után elérkezik az egyenes folyosótól egy elágazáshoz, mehet balra, és mehet egyenesen. Ha egyenesen megy, a folyosó végén elágazik a folyosó két irányba, jobbra és balra, errefelé kevésbé hallani a betegek sírálmait, és el kell döntenie merre megy tovább. Viszont ha még ez az elágazás előtt balra megy akkor nyitott kórtermeket lát ahonnan jobban halható a betegek, vagy foglyok kiabálásai, nevetései, és sírásai. Közben mintha sietős cipő kopogásokat vélne hallani a bal oldali kórtermekből, ha bekukucskál, a homályos, takaró üvegek csak egy fehér színű ruhát viselő személyt alakját mutatja.

Ha úgy dönt inkább elbújik, akkor bárhol is bújik el, lépéseket vél hallani, de csak idő kérdése mikor találja meg a doktor.

/ Felszerelés: + Robert Noonan korlap és anamnézise /

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10

2020. Április 15. 21:55
Helyszín: New York -  Metropolitan Művészeti Múzeum
Résztvevő: Nephthys El Rashid (Chesna Carol Wight)

Nephythys egyenlőre elkerülte a biztonságiak figyelmét, és eldöntötte merre megy. Szerencséjére nem kell a második emeletre mennie, hanem az Egyiptomi művészetek hellyel közzel könnyen megközelíthetőek volta, és mindössze öt szobán kellett átmennie, és vagy nem volt kamera közelben a biztonságiak vagy sikeresen elkerülte a megannyi kamerával felszerelt szobákat, és végül egy eléggé hosszú folyosó után eljutott az Egyiptomi művészetek részéhez, ahol meglepő módon olyan szobrokat is kiállítottak ami az Egyiptom bizonyos sötét múlti szegleteiből szereztek. Sötét, csontvázfejű, hosszú nyelvel rendelkező fejű szfinx szobrok, különféle szkarabeusz medálok. Ősi szobrocskák amiknek bizonyos darabjai egy szárnyas Elder Thingre emlékeztető elemeket hordoztak. Ősi, kőbe vésett térképek, Imádkozó leírhatatlan vonásokkal rendelkező lények, és ott volt ő, az Imádott Istene a Fekete Fáraó onyx ásványból faragott arcképe. A sötét atmoszférájú művészeti részen ha megközelítette az Istene "emberi" képmását, és felé, akkor az egész hely megváltozott, a sötét múltú tárgyak eltűntek, mintha fekete homokkal lettek volna beborítva a korábban látott tárgyak, és most az igazi valójukat eltakaró, ismertebb realitás takarta azokat. A megszokott, semmitmondó egyiptomi tárgyak voltak, kézműves tárgyak, régi fegyver leletek, hatalmas Szfinx szobrok, különféle vázák, vésett táblák, és fennmaradt ékszerek. A korábban látott fekete ásvány helyett, ott volt az a hosszú aranyszínű, kígyófejű jogar, ami az egyik Egyiptomi hamis fáraóé volt. Pontosan ezért küldték.
A jogar egy széles téglalap alakú üveggel volt lezárva, belül vörös, díszes párnán pihent. A vastag üveglapok fából készült tartóba csatlakoztak. Inkább tűnt az egész olyannak mintha le emelhető lenne az egész üvegszerkezet, mintsem kinyitni valahogy. A sima felület miatt viszont nem igazán lehetett stabilan megfogni.


Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10


2020. Április 16. 04:01
Helyszín: ----------
Résztvevő: F'ah Lil

Az éhínség, és a sebesülés okozta legyengülés miatt elveszítette az eszméletét.
Mély, sötét, és vad álomban volt része, ahol a sűrű, önálló tudattal rendelkező sötétségen kellett áthatolnia, hogy meglelje a megváltást kínáló fényt, legalábbis így gondolta. Amikor nagy sokára kiért a fényre, láthatta, hogy több tucat ember közeledik felé gyilkos szándékkal, és ördögien nevetve, legalábbis ezt hitte. Egy parányi félelem átfutott rajta, de észbe kapott és fel akart szállni a magasból, elfutni a problémák elől, de meglepetésére nem voltak szárnyai, és a kezei emberiek voltak. A férfiak pedig mohó, kéjvágytól túlfűtve szaladtak felé. Lil összekuporodott és ordítva tiltakozott a szituáció ellen, ekkor felriadt, és megláncolva találta magát, szárnyaira pedig zsákokat kötöttek.
Az elhanyagolt, bézs színű csempével körberakott szobában egyedül volt, tanácstalanul, legyengülve az éhínségtől. Az emberi vér hiánya miatt pedig, úgy érezte mintha szétesne a teste.
Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Linese10

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Begin10



Egy Isten megkövült vére.

Helyszín: Salem kisvárosa

Jessyka, és Adam már kamasz koruk óta együtt vannak, és sokan akik párkapcsolatot a párkapcsolatra váltogatták irigykedve néztek rájuk, hogy az ő kapcsolatuk olyan tiszta, és szeretettel, megértéssel teljes, és egy így is maradt több évvel később is amikor sötét idők jártak.

A Második nagy Keresztesháborús tisztogatás ellenére még maradtak olyan szobrok, ereklyék, és egyéb kegytárgyak amiket senkinek nem szabadna megtalálni.
Az olyasmi tárgyak nem halandó elmék nem képesek felfogni, és birtokolni olyan tudatokat, és hatalmakat amiket az említett szentségtelen tárgyak birtokolnak.
Még az Istenek között is megválogatja ki méltó rá, és ki nem.

Az emberek, a régmúlt történelemről való kíváncsiságuk kielégítésképpen évtizedről évtizedre a föld különböző pontjai ásatásokat, és feltárásokat végeznek a nagy felfedezés reményében. Tönkrement, sérült leletek, vagy csak a fölmozgások okozta már a tenger hordaléka temette be az információkkal teli ismeretlen civilizációhoz tartozott építményeket.  Bárhogyan is, a megannyi kudarcba fulladt kutatást, és ásatásokból néha akadnak "gyöngyszemek". Olyanok amik sose kerülnek a köztudatba, az épelméjűség, és a hisztéria elkerülése végett, de mindez nem változtat azon a tényen, hogy az utóbbi harminc évben az éjszaka, a városi fényeken kívüli területeket olyanok mintha gonosz szellemek szállták volna meg. A világ minderről nem akar hallani, és nem is tudósítják a szörnyű tragédiákról, amiket az említett jelenség okoz. Az éjszakát elátkozták...

Jessyka egy régiség kereskedőnél vett egy csodaszép medaliont, az ára is meglepően olcsó volt, és pont kitudta fizetni.
Egy héten keresztül minden nap hordta, Adam-nak is tetszett az érdekesen csillogó zöld medál, este, és fürdésnél mindig levette, és akkor mindig azt tapasztalta, hogy nagyon ki van merülve, volt hogy a fáradtság miatt később tudott csak felkelni és elkésett a munkahelyéről, s mikor annyira sietett, hogy a medált otthon hagyta akkor munka közben elaludt. Orvosa szerint kialakult nála egyfajta inszomnia, amire nem tudott érdemlegesen végleges gyógymódot ajánlani. Egy darabig mindezt eltudta titkolni a munkahelyén, de végül pár hét múlva olyan szintűre romlott az állapota, hogy elveszítette a munkahelyét, és otthon kellett, a nap nagy részében egyedül kellett megküzdenie a depresszió mélységeivel.
Míg egy nap megint úgy nem döntött, hogy elkezdi hordani a medált, ami mindig jókedvre derítette.
Igyekezete ellenére a szakképesítésében nem kapott új állást, így egy hónapon át munkanélküli volt, amit ő nagyon nehezen viselt el, nem volt az-az otthonülős típus. Szereti az élet nyüzsgését megtapasztalni, és belevetni magát az adrenalin zuhatagba.
Ahogy mindig úgy most is támogatta párja Adam, bármiféle gondja, és baja is volt.

Egy hónapot át minden nap hordta a medált, de a végére már este se vette le, és fürdésnél sem, heteken át lesem vette, és már nem is akarta, soha többé. Már nem érezte azt, hogy a nyakában lenne a medál, vele együtt pulzált.
Pár héttel később fokozatosan változott a személyisége, de mindezt nem mutatta szerelmének.
Végül elment egy ásvány szakértőhöz, akivel megvizsgáltatta a medálban lévő zöld, érdekesen csillogó követ.  Jessyka látta a férfi arcán, hogy zavarodott, mintha nem tudná beazonosítani az ásványt. Egy kis idő után elő is vett egy Geiger számláló műszert, de nem mutatott semmi különöset. A nőnek megnyugtatáskép elmondta, hogy nagyon úgy néz ki mintha egy nagyon ritka változata lenne az Urániumnak, de az nyers ásványi formában is radioaktív. Ő végül zöld Turmalinnak mondta, de látszott rajta, hogy nem tudja. S amikor utána újra a nyakába vette, olyan volt mintha az ásványból jött volna egy mély suttogás : "Hazudik".
Jessy nem tudta mire vélni, ezért igazából nem is törődött vele. Ha a legjobb nem tudja mi lehet, akkor mindegy is, ő szereti ezt a medált, és szívesen hordja.


Ugyan nem volt különösebb gond a kapcsolatukkal, de az utóbbi napokban egy munkatársa egyre gyakrabban ebédel pont ugyan abban az étteremben ahol ők, és Jessyka észrevette, hogy Adam milyen szemekkel nézi a nő nagy és formás kebleit. Adamnak Jessyka volt az első, párja, és  a nő ugyan formás alakkal rendelkezik, mégis kicsik a mellei, ezért nem tudja a párja egyre növekedő kíváncsiságát kielégíteni mint szeretné, s ez már a testbeszédéből is látszik.
A folyamatos személyiség alakulása végül arra ösztönözte, hogy a riválisának adjon egy kis leckét. Jessyka a depressziós időszaka ellenére sem hagyta el magát, még akkor sem ha hamarabb elfáradt. Mindig sportos, és erős fizikumnak örvendezett a mozgás szeretetének köszönhetően, és persze a génjeinek.  Így tehát nem volt ellenfél számára a teltkarcsú rivális akit alaposan megvert, elégedetten mosolyogva.
Ökleiről nehezen szedte le a vért, de egyszer és mindenkorra megértette a riválisa, hogy hagyja békén Adamot.
Másnap a nő nem ment be dolgozni, és ott is hagyta az állását.

Több hét telt ez az esemény óta, és Adam csak annyit tapasztalt párja viselkedés változásából, hogy amikor szexuális közösülés folyik köztük, akkor vadabb, és megszállottan viselkedik.
A szerelem szépít a dolgokon, mindenesetre Jessyka továbbra is ugyan azt a szeretetet mutatja iránta mint korábban.... viszont mindenki mással egyre durvább, és kegyetlenebb.
Ezzel egy időben nem próbált meg új állást keresni, hanem arra fordította az idejét, hogy edzi a testét, hogyha a másik nemet is megtudja verni ha megérdemli. S Jessyka számára mindenki megérdemli aki valamilyen úton módon beleszól a dolgaiba. Ebből kiderül hogy paranoiás viselkedése, és kisebbrendűségi komplexusa mellett az erkölcsi mércéje is változott, mindeközben Adam már nem érzi azt, hogy ő irányít az ágyban, szereti a párját, de szexuális egyre inkább eltávolodik tőle, ezért szép lassan végül engedett a kíváncsiságának, és megcsalta őt.
Mindeközben álmában, és néha napközben is kommunikál vele a medál, egyre gyakrabban minél több ideig van a nyakában.

Fél éve már, hogy a nyakában hordja a medált, párjával jól el van. Mindezalatt megszerezte azt az oklevelet ami a személyi edzőséghez szükséget, s egy centrumban segít edzeni a hozzá betérőknek, így más nem munkanélküli.

Mi a tökéletes pár vagyunk... a boldogságunkat semmi sem ronthatja el... tudok a sötét titkairól, mindig követtem őt... de nekem is vannak titkaim. Az összes szeretőjét megöltem... Senki sem állhat a szerelmünk útjába... és semmi sem.
Ez a történet Davidról is szólhatna,  akinek szintén megvolt a maga élete, míg tönkre nem tette a titkos tudásokat tartalmazó könyv.

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Nzovte10
Traya
Traya
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 71
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 44
Join date : 2019. Feb. 28.

Karakteradatok
Főkarakter: Traya
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Little SW

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Thorhalla Today at 00:00




Előtörténet:
LINK

Kaland:
Elfeledett arcok; Feltámadás
dr. Stephanie Miller
Írónő, múzeuológus, wicca, Áz reinkarnáció


Játékostárs(ak) neve: @Traya

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 5ud2NdQ

Idő: 2020. Április 16.; 00:20
Helyszín: New York -> 310 km ->  Arkham város felé.
Cél / Feladat: Megtalálni Ingridet
Többiek: -
egyéb információk:
Éppen nincs


Szerencsére a lény nem volt a leggyorsabb fajta, így bőven volt arra időm, hogy mozogjak és ki tudjak térni előle. Mivel nem jött gyorsan, így egyelőre nem is lőttem rá. Azonban a főajtón való távozásomat a látomásban látott nő akadályozta meg.
- Menj a francba! – igyekszem mondani hangosan és rácsapni az ajtót.
Mivel nem sok választásom maradt, az ablakokban még ott lógott az üveg, nem akartam kockáztatni azt, hogy megvágjon, így maradt az, hogy a hátsó kijáratot célzom meg. Egyelőre nem akartam lőni, mert limitált volt a lőszerem, így tartalékolni igyekeztem. Szóval futva indultam a hátsó ajtó felé, ahol remélhetőleg ki is értem, ha így volt, akkor gyorsan körbenéztem, két irányba lehetett menni, egyiknél kerítés, a másik irányba azonban szabad az út. egyelőre úgy nézett ki, hogy a két lény nem követett és még itt volt gyorsan esélyem arra is, hogy egy kis benzint szerezzek. Nem mertem túl sokáig időzni, így valószínűleg nem is lett tele töltve a kanna, inkább siettem visszafelé a kocsimhoz. Nem gyalogoltam, hanem kocogtam, vagy jobban futottam, hogyha bírtam. Azért ez a távolság nem volt olyan nagy és szoktam edzeni, futni, jó kondiban voltam, így reméltem, hogy nem fogom túlerőltetni magamat. Ahogyan haladtam újra hallottam a csörtetést, igyekeztem a feszítővassal hátrafordulni, de nem volt ott semmi, akkor pedig az erdőből jött mindez. dühösen mordultam egyet, majd futottam tovább. Ha visszaértem a kocsimhoz, akkor igyekeztem a lehető leggyorsabban megtölteni a tankot, ami ha minden igaz sikerült is. Furcsa volt, hogy kevés benzin fért csak be, akkor mégsem lehetett üres a tank. Mindegy, a kannát betettem a csomagtartóba és ekkora ért oda a lény is, kitartó egy dög volt. A feszítővasat itt dobom el, be az erdőbe, nem volt már rá szükségem és nem akartam, hogy esetleg máshol nálam találják.
Bepattantam a kocsiba és bekötöttem a biztonsági övet, de egyelőre nem azt a módszert használtam, hogy előre indultam, mert akkor esélyem sincs arra, hogy kikerüljem, hanem biztosan nekem jön. Hanem igyekeztem hátrafelé tolatni, úgy jó ötven-száz métert és utána elindulni előre, hogy legyen bőven időm majd arra, hogy korrigáljak a lény mozgása miatt és ki tudjam kerülni, akár úgy, hogy le kell egy kicsit hajtanom az útról a mellette levő földes részre. A lényeg, hogy igyekszem kikerülni, ha ennek ellenére is túl közel kerülne hozzám és utána igyekszem tovább haladni, remélhetőleg egészen sokáig. Az utat pedig végig figyelni, nehogy valaki, vagy valami kiugorhasson elém. Akkor fékezni próbálok, vagy kikerülni…

felszerelés/egyebek:

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Wf5WnAN Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Dp6D3Pl Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 V6EFKhI Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 GNasLCM Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 TL5zR2h Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 EaYapF5

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14606
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 24
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir http://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Elfeledett Arcok - Feltámadás - Page 2 Empty Re: Elfeledett Arcok - Feltámadás

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Vissza az elejére




 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.