Alt!Peter Parker (Earth-120703) ~ 75%
1 / 1 oldal • Megosztás
Alt!Peter Parker (Earth-120703) ~ 75%
by Peter Parker Csüt. 21 Ápr. 2016, 23:38
- Alapadatok
- Jellem & Kinézet
- Életrajz & Szerepjátékos Példa
- Képességek & Szakértelmek
- Kreditek
Gwendolyn Stacy (barátnő, él)
Ugyanakkor van egy nagyszerű, önfeláldozó és hősies oldala is. Amerika Kapitányt példaképének tekinti és igyekszik mindig az egyenes úton járni és azt tenni, ami a helyes... még akkor is, ha néha fáj neki vagy másoknak a dolog és annak következményei. Peter alapvetően egy jóérzésű fiú, aki sokat szenvedett már és bármire képes a legvégsőkig elmenve azokért, akik fontosak neki. Ez talán a gyenge pontja is, leginkább Gwen és Pepper, akit anyjaként szeret annak ellenére hogy Tonyval és Steve-vel él a Stark toronyban évek óta. Egy igazi hős lelke lakik benne, azonban néha ő is megbotlik mint minden esendő ember legyen szuper ereje vagy sem. Ebben a világban végig nézte az itt élő Gwen halálát, az ismeretlen-ismerős szerelme a karjai között halt meg és ez összetörte legalább annyira, mint apja elvesztése.
Steve halála újfent megrendítette a világát - mint minden szerettének elvesztése -, magát okolja a történtekért és eldöntötte mindent megtesz azért, hogy a múltat megmásítva jóvá tegye a történteket, megváltoztatva akár az idő menetét is. A szerencsétlen kísérlet folytán mikor átkerül egy másik univerzumba azonban kénytelen nap mint nap látni Amerika Kapitányt, ami a szívét facsargatja valahányszor összefut vele és életben látja a férfit, akit apja helyett apjaként szeret ám amaz nem ismeri őt fel, keresztül néz rajta. Nehezen, sőt kifejezetten rosszul viseli, hogy senki sem ismeri a szerettei vagy barátai közül; ebben a másik, új világban nem igazán találja a helyét és emiatt sokszor érzi magát feleslegesnek vagy láthatatlannak. May nénivel egyszerűen nem tud mit kezdeni, s bár próbálja nem megbántani az idős hölgyet, mégis egy idegen és idős nőként képes csak rá tekinteni. Fura számára, hogy vele kell együtt lakjon vagy hogy a nő mosson, főzzön rá, törődjék vele és az öltözködésével.
Oké, mondják hogy nagy az Isten állatkertje, de amit a családom évek óta produkál... nos arra nincs és nem is lehet szavakat találni. Elvégre szuperhősök nevelnek és apám helyett 2 apám is van, a rakás "nagybácsiról" nem is beszélve. A múltkor például Steve és Tony elmentek ismét megmenteni a világot és Thor bácsikám felügyelete alatt hagytak, mintha nem tudnám ellátni magam! Hah! Tizenhat éves voltam az Istenért nem baba! De néha mégis úgy bánnak velem, mintha minimum kisgyerek lennék akit etetni meg ruházni kell még. Ha valakinek elmesélem az élettörténetemet és meghallja kik a szüleim jelenleg egyből irigykedni kezd, pedig koránt sem volt olyan buli megélni azt, hogy elveszítsem a szüleimet egész kis koromban, majd a nagybátyámat és a feleségét is és nem maradt élő rokonom. Igaz ugyan, hogy kárpótlásul egy egész bosszúálló csapatot kaptam helyettük vagy épp egy egész király képességre tettem szert tök véletlen - igen hoztam a szokásos ügyetlen formám és megint rosszkor voltam rossz helyen -; de ha választhatnék és rajtam múlna minden, egészen másként történnének a dolog. Mármint gondolj bele: Első blikkre talán menőnek hangzik hogy Vasember és Amerika Kapitány az apád, de azért másodikra mikor már épp a legnagyobb katyvasz közepén vagy miattuk újragondolod a dolgot. Elég veszélyes életet élnek, magánéletünk se nagyon van, úgyhogy ez a pókcsípéses dolog igazából kapóra jött most nekem. Azelőtt nagyon kilógtam közülük egyszerű halandóként, talán Tasha nénikémmel ezért is jöttünk ki jobban mint a többiekkel. Neki sincs szuper ereje, bár vitathatatlanul Lara Croftban tolja nem is akárhogy. Ráadásul amúgy is a S.H.I.E.L.D.-hez akartam én is csatlakozni, bár a biológiához meg a fizikához több sütnivalóm van mint bármi máshoz, érdekes módon végül mégis a fotózás mellett kötöttem ki. A sors fintora, hogy saját, önjelölt hős énem fotóiból élek meg gyakorlatilag; miközben a rossz fiúkat kajtatom és mindezt tinédzserként, amikor dúlnak a bennem a hormonok. Nem könnyű összeegyeztetni a kettős életemet, hogy Gwennel és a családommal is elég időt töltsek miközben a bűnözőket se hagyjam futni. És mégis az egész szuperhősös bagázs elől mélyen titkolom, hogy valójában én vagyok a híres Pókember. Halvány milka lila gőzük sincs róla, hogy én bújok meg a pókálarc mögött. Egy valamit ugyanis megtanultam tőlük az évek során míg felnőttem mellettük: A hősök szerettei csak addig vannak biztonságban, míg ki nem derül a személyazonosságuk...
J. J. Jamerson a Hírharsona élén talán mindent megtesz, hogy befeketítse Pókermbert az emberek előtt és az égről is képes volna lehazudni a csillagot Peter Parker életével kapcsolatban mióta kiderült ő bújik meg a pókálarc mögött... De lássuk az igazságot, a száraz tényeket a "Csudálatos Paukembör" életéről:
- Richard Parker, brilliáns tudós és feltaláló Dr. Curt Connorsszal dolgozott együtt Norman Osborn megbízásából, akinek gyógyíthatatlan betegségére keresték az ellenszert a fajok keresztezésével folytatott kísérletek során.
- Miután Richard kitalálta, hogy az Oscorp fegyvert akar készíteni a kutatásából, a férfi úgy dönt kiszáll a projektből és megsemmisíti a feljegyzéseket.
- Peter Parker 4 éves, mikor szülei egy tengerentúli utazás során repülőgép szerencsétlenségnek álcázott merénylet áldozatai letsznek, melyet Norman Osborn parancsára követtek el.
- Az árván maradt fiút apjának testvére, Ben és annak felesége May vették magukhoz a Queens-i Forest Hills béli házukba.
- Néhány hónappal Richard Parker és a nejének halála után Osborne emberei betörtek a Parker házba, felforgattak mindent Richard kutatási anyagait keresve annak fivérénél.
- Amikor nem találták amit kerestek, megkínozták Ben és May Parkert (utóbbi bele is halt a kínvallatásba); majd a házban robbanóanyagokat helyeztek el, eltüntetendő a nyomaikat felgyújtották a házat.
- Peter a pincében játszott és elbújt a betöréskor, véletlenül rálelve az apja elrejtett aktatáskájára - melyek a keresett feljegyzéseket rejtették - és itt várta meg a támadók távozását.
- Tony Stark a még tesztelés alatt lévő Vasember páncél legelső prototípusának tesztelése során veszi észre az addigra már lángokban álló, felgyújtott épületet és siet a bent lévők segítségére.
- A haldokló Ben figyelmezteti Vasembert a bombára és halála előtt megesketi Tonyt, hogy keresse meg Petert és a gyereket mentse ki először az égő házból.
- Ám erre már nem tud sor kerülni, ugyanis mire Tony megtalálja a pincében kuporgó Petert, az égő ház ház rájuk robban.
- Tony a páncéllal ölelve körbe védi meg a gyereket, aki az egyetlen túlélője lesz a Parker családnak és a történetnek.
- Tony mivel önmagát látja a kis Peterben, Pepperrel összeházasodnak és közösen örökbe fogadják a Parker fiút és együtt nevelik.
- Közben megalakul a Bosszúállók csapatat és Petert kicsit mindenki neveli, hol itt van, hol ott; de legjobban Steve-vel jön ki a fiú, akit Peter élő példaképének tekint.
- Amikor Steve otthon nélkül marad és nem igazán találja a helyét ebben az új világban Tony felajánlja, hogy költözzön a Stark toronyba hozzájuk, cserébe a gyerek felvigyázásért.
- Peter egyre több időt tölt Steve és Tony társaságában hármasban.
- Pepper és Tony elhidegülnek egymástól a férfi munkaalkoholizmusa és önpusztító viselkedése folytán.
- Tony egyre közelebb kerül Stevehez, akivel egyre több időt tölt "munka" ürügyén.
- Általános iskolában a szintén visszahúzódó Harry Osborn lesz a legjobb barátja, amíg Harryt nem küldi az apja bentlakásos iskolába.
- Tony és Pepper elválnak amikor Peter 8 éves lesz, de Parker felügyeletét továbbra is közösen végzi; így bár a fiú Tonyval él, aki mellett nem szenved semmiben sem hiányt, mégis minden hétvégét az anyjánál tölt és Pepper bármikor láthatja a fiút.
- Pepper a válás után elköltözik a Stark toronyból és szigorúan munkakapcsolatban marad a férfivel, ellátva Stark cégének vezetését.
- A pénteki napot hivatalosan is "Pepper-Day"nek keresztelik el, és minden pénteken anya-fia programot szerveznek.
- Parker beleszeret az osztálytársába, Gwen Stacybe akivel közös biológiai projekten dolgoznak; ám nem meri érzéseit bevallani a lánynak.
- Peter kiváló eszű gyerek, aki a középiskolát kitűnő eredménnyel végezte, félénksége és tudományos érdeklődése, sőt még nem hétköznapi családja azonban gyakran osztálytársai élcelődéseinek céltáblájává tették.
- Középiskolai éveit annak szentelte, hogy kiderítse mi történt az igazi szüleivel és bebizonyítsa mindenkinek tévednek vele kapcsolatban.
- Peter így bukkant rá az Oscorp által hamisan elterjesztett hírekre, mely szerint ipari kémkedés vádja miatt menekülő szülei merénylet áldozatai lettek a repülőgép szerencsétlenségben, nem pedig baleset történt.
- Ezután fogott nyomozásba és szökött be az Oscorpba szimatolni, ahol nem pusztán csak összefutott az általa keresett - apja ex-kollégájának - Dr. Curt Connorsnak az ösztöndíjas asszisztenseként ténykedő Gwen Stacyvel; de pechére rosszkor volt rossz helyen és megmarta egy radioaktív izotóppal kezelt, az apja által DNS keresztezésen átesett pók.
- Mivel Richard óvintézkedésként úgy alkotta meg a keresztezés képletét, hogy a vérvonalán/leszármazottain kívül mások ne használhassák fel (főleg rossz/önző célokra) a találmányát így Peter DNSe sikeresen egyesült a pókéval, akitől megszerezte különleges képességeit.
- Peter észleli magán a különleges pók képességeket és megalkotja magának Pókembert, majd apjaihoz hasonlatosan bűnüldözésbe kezd a legnagyobb titokban.
- Betörve az Oscorpba lenyúl némi extra tartós pókhálót és megalkotja a hálóvetőit otthoni, hulladék barkácscuccokból, illetve Tony laborjából lenyúlt dolgok segítségével.
- Új képességeinek hála egy kis magabiztosságot szed magára a fiú és randira hívja Gwent, aki meglepő módon igent mond.
- Közben tovább kutat Richard nyomai után és előkeresi azt a régi kopott aktatáskát, melyben a számos kacat mellett apja titkos feljegyzése is áll a befejezett regenerációs formula képletével.
- Peter késő esti találkozót kér Dr. Connors-tól, akinek segít tökéletesíteni a regenerációs formulát - aminek képletét apja megpróbálta elrejteni, mert túl veszélyesnek ítélte - a doktorban azt a látszatot keltve, mintha önmagától jött volna rá a szándékosan hibás képlet kijavítására.
- Dr. Connors amputált karjának pótlására felhasználja a képletet és a gyíkok DNSét keresztezi a sajátjával, de a kísérlet látszólagos sikere ellenére csúfos kudarcba fullad és a férfiből Gyíkember válik, aki a várost kezdi terrorizálni éjszaka amikor Pókember megállítja inkább elmenekül a csatornákon át.
- Másnap Peter meglátogatja Dr. Connorst némi tanácsért az Oscorpban, így jön rá arra a doktor mutálódott a Gyíkemberré. Amint hazamegy próbálja Tonyt figyelmeztetni, aki nem hisz neki.
- Peter hivatalos Gwenékhez, akinek apja nyomozott anno Parker család halálesetei ügyében és jelenleg Pókemberre vadászik. Amikor szóba kerül Pókember és a Gyík, Peter Stacy kapitányt is megpróbálja figyelmeztetni Dr. Connors miatt, de a férfi sem akar hinni neki lévén egy köztiszteletben álló neves tudóst vádolt meg a fiú.
- A Hírharsona felhívására magas jutalom ellenében Peter képeket készít a csatornában Gyíkember és Pókember harcáról, ám ezzel leleplezi magát Connors előtt aki így rájön Peter azonos Pókemberrel.
- A férfi kelepcébe csalja a mit sem sejtő fiút, miközben nekiáll a város egészét átváltoztató levegőben terjedő gyíkmutációt okozó szerének kifejlesztésében és szétterjesztésében a város felett. Connors mindenkit olyanná akar tenni mint ő, hogy ne féljenek tőle; ám Stacy kapitány és Peter közös erővel megállítják a férfit.
- Gwen apja meghal a harc során, de halála előtt Peterrel megígérteti békén kell hagynia Gwent nehogy a lánya megsérüljön. A temetés után szakít Peter Gwennel, de nem árulja el a valódi okát a lánynak.
...
- J. Jonah Jameson személyesen vette fel Petert, szabadúszó fotóriporternek a Hírharsona stábjában és bár sokszor bánik undok módon Parkerrel, valójában kedveli a fiút; akiről természetesen nem sejti, hogy szabadidejét Pókemberkedéssel tölti.
- a karaktered életrajza, vagy bemutatása
- teljesen gyermekkorától, jelen állapotáig
- családja, otthona
- mutáns képességeinek jelentkezései
- jelleme; változásainak személyiségére gyakorolt hatásai
- munkája, hobbija
(Minden amit az általad kitalált karakterről le tudsz írni. Legalább 20-30 tartalmas és helyes mondat.)
És ezt Gwenny is tudta a lelke mélyén szerintem. Vagy legalábbis csak remélem, de igazából mindegy is mert végül is abban maradtunk távkapcsolatnak nincs sok értelme. Mármint legalább fél vagy egy évet kint lesz, skypeon mégsem lehet szexelni ugyebár... és igenis vannak bizonyos szükségletei az embernek. Még akkor is, ha amúgy nem vallja ezt be. Szóval itt ülök az ágyamon és hol a plafont, hol a földet bámulom kerülve Steve tekintetét. Egyszerűen olyan ciki arról beszélni az ősökkel, amit már úgyis régen tudok... mármint érted, két apával felnőni ahol az egyik egy csajozógép?! Már akkor képben voltam a dolgokat illetően mielőtt a suliban egyáltalán felvilágosítási órákat tartottak volna, akárhogy is nézem a tv, az internet hemzseg az olyasmiktől, amikből egy kíváncsi kiskamasz rájöhet a lényegre... hogy nem a gólya hozza a kisbabákat és amikor valaki arról tart rögtönzött biosz órát, hogy a méhecske miként porozza be a bibéket nos igen, akkor sem növénytani órán csücsül az ember kölke.
~Vajon mennyire akarja ezt súlyosbítani még?!~ Merül fel bennem a kérdés, de igazság szerint a világ minden kincséért sem szakítanám félbe apámat. Látom én, hogy mennyire próbál lelkiismeretes, jó szülő lenni és hát ha ennyit tehetek a közjó érdekében, ám legyen. Örüljön, elmondhatta a szentbeszédet, amit gyanítok minden apa elmond egyszer a fiának az életében, hogy aztán a gyereke felnőve továbbadhassa az ő gyerekeinek és így tovább. Meg igazából nem igen tudom miként mondjam meg neki, hogy kissé már elkésett a dologgal. Elvégre Gwennel régen túl vagyunk a tűzkeresztségen. Türelmesen várok, míg tart egy kis szünetet aztán összeszedve minden bátorságomat megkérdezem tőle.
- Ez minden? Úgy értem csak erről akartál velem beszélni papus? Már azt hittem valami fontos dologról van szó. Egyébként csak 2 röpke évet késtél vele. - Engedek meg egy Tony féle jellegzetes, csibészes vigyort. Oké, talán kicsit szemtelenre sikeredett, de fogalmam sincsen hogy lehetne másként a tudtára adni úgy, hogy ne rontsam tovább még kínosabbá téve a helyzetet.
Nem tudom, hogy mit szeretne tőlem papus. Igazából ez nem is egészen az ő asztala talán sokkal inkább Tony asztala... mégis megpróbálkozik a dologgal, bár valljuk be nyögvenyelősen megy ez az egész és egyikünk sincs toppon, amikor a saját rá szabott szerepben kéne tetszelegnie. Kínos. Több, mint kínos. De Steve jó modorra tanított mindig is, akárcsak anyus. Ha ők ketten nincsenek tuti mini-Tony klón lett volna belőlem. ~Tisztára, mint az Austin Powers-ben Kicsi Én.~ Elvigyorodok a gondolatra, hogy apám fiatalabb kiadása is lehetnék; mert hát valljuk be vicces szitukat tudna szülni a dolog. Főleg, ha elkezdeném utánozni azokat a jellegzetes aranyköpéseit vagy az arckifejezéseinek tárházát magamra ölteném... hehe.
Viszont érzem én, hogy valami más áll a háttérben valójában. Olyasmi amiről az öregem mélyen hallgat, mert férfiatlannak tartja hogy megnyíljon és megmutassa a férfiasan duzzadó izmok alatt még mindig ugyanaz az érző szív dobog benne, mint mielőtt szuper katonát csinált volna belőle az a szérum. Látom én, hogy igazából csak keresi az alkalmat, hogy mondvacsinált indokokkal bejöhessen hozzám egy kis bájcsevejre. Kérdezni persze nem merek direktbe, a végén még sarkon fordul és kimegy. Igazából épp megzavart az igazi apám utáni kutakodásban, ám ezt a világ minden kincséért sem árulnám el neki. Amúgy sem ért igazából a technikai vívmányokhoz és hiába ül le az íróasztali székhez a gépnek hátat fordít és csakis rám figyel, nem arra vajon miben sántikálhatok éppen. Szeretem Stevet ezért, Tony egyből kutakodni kezdeni és kíváncsiskodni.
Ami nos valljuk be nem volna a legjobb, hiszen még félreértené az egészet. Kétlem, hogy jól esne bármelyiküknek hogy miközben ők megadnak nekem mindent - és tényleg mindent, se szeretetben, se anyagi javakban nem szűkölködöm - én az igazi, a vér szerinti apám után kutatok és próbálok rájönni arra, hogy ki is volt és miért történt az a családommal ami. Hiszen még pöttöm kisgyerek voltam, alig emlékszem már rá hogy s mint történt az egész. Anyára, apára vagy May nénire és Ben bácsikámra... Nem sok minden maradt meg arról a napról, csak ahogy Tony a még tesztelés alatt álló, festetlen Vasember páncélban megjelenik és villámgyorsan átölel, megóvva a robbanástól engem épp az utolsó pillanatban. Az az elmémbe égett róla, az első kép ahogy leveszi az álarcát és megmutatja kicsoda... csak nekem. Amikor még a világ se tudta ki az a Vasember. És aztán magához vett Pepperrel közösen, hogy ne kelljen árvaházban felnőnöm és otthont teremtett számomra.
Szóval nem, nem akarom hogy rosszul érezze bármelyikük magát, csak mert én az igazságot keresem szüntelen. Mert nem vagyok képes megnyugodni és elengedni a múlt árnyait, tudnom kell, meg kell értenem miért történt az a sok rossz velem. Tudom, hogy Tony tudna segíteni ebben is mint mindenben; ám ez olyasvalami, amit egyedül kell véghez vinnem... legalábbis úgy érzem. Papus csak néz rám némán, én meg őt és várakozom. Valami lóg itten kérem szépen a levegőben érzem. Újabban Pók Icának köszönhetően - ej de humoros vagyok ma - ösztönösen megérzem a veszély közeledtét. És valami nem tudom, hogy mi; de valami nem stimmel. ~Talán Tonyval történt valami? Vagy kettőjük között?!~ Mostanában apust alig látni, folyton ketten ülünk csak Steve-vel a vacsoraasztalnál és bámuljuk egymást, meg Tony üres helyét. Mit ne mondjak, nem épp felemelő érzés. És foghatnánk persze apám munkaalkoholizmusára a dolgot, de régebben mindig szakított ránk és a fontos dolgokra időt, nem számított mennyi dolga volt.
Persze az is felmerül bennem, hogy talán az lehet az oka, hogy felnőttem én is és már a saját utamat kezdtem járni... bár az is igaz, hogy arról is a pókcsípés tehet. Ha az a laborbaleset nem történt volna - persze akkor is hoztam a szokásos formámat, rosszkor rossz helyen kutakodtam apám nyomai után -, talán csak egy visszahúzódó deszkás srác lennék, nem pedig a "csodálatos" Pókember. Amiben amúgy semmi csodálatos dolog nincsen, lévén még egy nyüves saját szövésű pókhálót se tudok kilőni a csuklómból - pedig valljuk be milyen menő lenne már, főleg hogy sose fogynék ki a fonálból akkor - csak ilyen összeeszkábált gépek segítségével. De legalább azok az Oscorpból lenyúlt hálók jó strapabíróak és sokáig elegek is, így nem igazán panaszkodom, van mi kárpótoljon a hiányosságaimért azt hiszem bőségesen.
Aztán papus mégis belekezd és hallgathatom mindenki Amerika Kapitányát, amint épp kis litániát tart nekem a biztonságos szexről és arról, hogy mi a dolgom felelősségteljes férfiként. Mintha nem ő nevelt volna fel, hanem egy alien lennék vagy fene se tudja. Annyira érződik, hogy próbálkozik veszettül és mégsem az ő asztala a dolog. De sajnos apus nincs itt, hogy átvegye tőle eme megtisztelő feladatot. Csak nézem Steve-et ahogy szerencsétlenkedik és próbálok rájönni, hogy mikor kerültem bele én ebbe a szappanoperába. Nem tudom, hogy ez az én önállósodásom vagy Tony hiánya okán van-e. Egyik válasz se lenne jó erre a fel nem tett kérdésre.
- Köszönöm, de már elmúltam 19 éves. Nem vagyok gyerek és nagyon jól tudom, hogy... - Hirtelen hallgatok el, elharapva a mondatot. Nem akarok se sértettnek, se tiszteletlennek tűnni. Mert igazából nem vagyok dühös egy cseppet sem, nyugodt a hangom is; ugyanakkor mégis, mégis úgy érzem erre semmi szükség, kivéve, ha...
- Papus, történt valami... apával? Vagy valami baj van? Izé, veletek?! - Szegezem neki végül a kérdést mindenféle előjel nélkül. Nyilván nem ok nélkül jön most ezzel a "nem akarjuk, hogy bajod essen" dologgal. Történt valami, biztosan történt valami, engem pedig majd megesz az ideg menten. Tudni akarom, hogy mi folyik itt, gyűlölöm ha nem tudom. Mint ahogyan gyűlölöm elveszíteni a szeretteimet is. Sosem vallanám be, soha senkinek hogy régebben igenis bepisiltem évekig, mikor Tonyék magukhoz vettek a robbanás után. Hogy sírva aludtam el minden éjjel a szüleimet vagy a nénikéméket követelve. Nehéz egy alig 4 éves kisgyereknek elmagyarázni, hogy a szeretteit többé nem láthatja. May néniéket épp csak kezdtem megszokni miután apuék náluk hagytak... és akkor az a robbanás mindent szétrombolt. Igazából, ha nincs Tony ma én sem élnék már talán.
Nem hiszem, hogy valaha is képes lennék feldolgozni, ha ismét el kellene veszítenem az egyik apámat, hiába van kettő is belőlük nekem. Persze a végére kérdez még egyet grátisz; csak amolyan visszacsatolásként talán, hogy jelezze igenis figyelt arra amit mondtam. Így van lehetőség ismét eltérni a korábbi témától. Fura látni apámat is, ahogy zavartan elpirul a kérdést feszegetve. Remélem, hogy csak rossz következtetést vontam le és nincs is semmiféle gond itt, akkor meg lehet ugorni vissza a kínos tinédzserkori szexualitás témakörére. Hirtelen úgy érzem szívesebben beszélek Steve-vel arról, hogy már 2 éve nem vagyok szűz, minthogy közölje történt valami Tonyval vagy Pepperrel vagy bárkivel, akit szeretek.
- Hát, tudod Gwen és én... ami azt illeti mi... szóval már két éve... khmm... csináljuk... khmm... azt... de tudtad... nem?! - Nézek rá, miközben hebegve-habogva, burkoltan közlöm vele a dolgot; s merem remélni nem kell ténylegesen kimondanom, hogy már nem vagyok szűz.
Emberfeletti erő, rendkívül gyors reflexek, fantasztikus egyensúlyérzék, azon képesség, hogy bármilyen felületen megtapadjon, tudat alatt működő veszélyérzékelő képessége, az ún. „pókösztön”. A közönséges házipók (Achaearanea Tepidariorum), amely megmarta Petert, korábbi sugárhatások következtében már eleve mutációkon esett keresztül. Az említett előadáson mutációja egy utolsó, halálos sugárdózissal befejeződött, és egy marással átörökítődött Peter Parkerbe. Ezáltal Peter szervezete is számos tekintetben megváltozott. Anyagcseréjének hatásfoka nagymértékben nőtt, a csontozata, idegrendszere, kötő-és izomszövetei nagymértékben megerősödtek. A normális emberi átlagnál körülbelül tizenötször gyorsabbak a reflexei (kellő távolságról ki tud térni a puskagolyó elől). Teste rendkívül hajlékony, inai és kötőszövetei, annak dacára, hogy erősebbekké, szívósabbakká váltak, az átlagemberénél kétszerte ruganyosabbak. Harcmodora, amelyet kialakított magának, ügyességén, erején és egyensúlyérzékén alapszik. Pókember valószínűleg mentálisan tudja befolyásolni a molekulahatárokon lévő atomok közötti vonzást. A felületek közötti vonzóerő befolyásolásának képessége Pókember testére és egy másik felületre korlátozott, és elsősorban kéz- és lábujjainál hat. Felső határa néhány tonna ujjanként. Pókember rendelkezik egy szuperérzékkel, az ún. pókösztönnel. Ez a koponya hátsó részében érzett bizsergés figyelmezteti Petert a lehetséges, várható veszélyre. Az érzék pontos természete nem ismert. Feltehetően egyfajta szimultán látnoki reakció a jelenségek széles körére, a lezuhanó virágcseréptől a kilőtt golyón át az elindított ütésig. A veszélyt néhány századmásodperccel megelőző figyelmeztetés elegendő Pókembernek, hogy reflexei segítségével elkerülje a sérülést. A pókösztön akár néhány perces hosszúságú reakciósort is diktálhat Peternek. A veszély mibenlétét nem, nagyságát viszont a bizsergés erősségéből meg tudja állapítani.
Biokémia szakon tanulmányokat folytatott és tanított is az Empire State University-n (E.S.U) mint segédtanár, ám sose fejezte be végül az egyetemet.
Pók-nyomkövető: Pókember nyomkövetőjét az Amazing Spider-Man vol. 1. 11. számában láthattuk először, amikor Pókember Octopus Dokit követte vele. Az eredeti szerkezet egy elemmel működő jelerősítő, amelyet Peter saját maga barkácsolt az otthoni kacatokból. Később Pókember továbbfejlesztette a berendezést, és rájött, hogyan tudná még pontosabban pókösztönére hangolni a nyomkövető jelzéseit, így nagy távolságból is követni tudja célpontját. A nyomkövetők, amelyek kis piros pókot formáznak, a töltényövben kaptak helyet.
Pók Szignál: A Pók Szignál első bemutatkozására az Amazing Spider-Man 3. számában került sor, amelyben az Octopus Dokival történő harcot is láthattuk. Ez a különleges jelzés nem más, mint egy apró halogén lámpa által kibocsátott Pókember maszkot kivetítő fényjelenség. A lámpa Pókember derékövén foglal helyet, és leginkább ahhoz a fényhez lehetne hasonlítani, amellyel Gotham rendőrsége riasztja Batman-t baj esetén.
Hálófolyadék: Az öklein kívül Pókember egyetlen fegyvere a hálóvető. A csuklójára szerelt szerkezetből magas nyomáson, vékony sugárban különleges „hálófolyadékot” lő ki. A hálófolyadék pontos összetétele egyelőre ismeretlen, de biztos, hogy a nejlonnal rokon. A folyadék, nyomásra olvadó anyag (gyakorlatilag szilárd halmazállapotú, amíg erős nyomás folyadékká nem alakítja). A hálóvetőből való kilövés után, a levegővel érintkezve a folyadék ismét megszilárdul, és hosszúláncú polimer makromolekulákba rendeződik. Az így nyert anyag rostjai rendkívül erősek és rugalmasak. A folyadék tapadó képessége különlegesen nagy, a kilövés után, a levegő hatására rohamosan csökken. (Levegővel nem érintkezve, pl. a hálófolyadék patronokban ragacsosságát korlátlan ideig megőrzi.) A szilárd rostokat a levegő bizonyos gázai, amelyeket az anyag magába szív, körül-belül két órával a kilövés után felbontják, így a háló elporlad.
A szerkezet és a szövőszemölcs: A hálóvető azért nem dugul el, mert a szilárd anyag hirtelen alakul nyomás hatására folyadékká, és mert abban a pillanatban, mikor ismét szilárd halmazállapotúvá válik, az anyaga még nem ragacsos. A szövőszemölcs szerkezet rozsdamentes acélból van; kivéve a turbinát, amely egy teflontömbből, és annak felfüggesztését, amely borostyánkőből és mesterséges zafírból készült. A csuklópántok és a hálófolyadék-patronok anyaga elsősorban nikkellel edzett réz. A töltényöv, melyen Pókember harminc patront hord magával, rézből és puha bőrből készült. A hálófolyadék 13.6 N/m2 nyomáson tárolódik a patronokban, amelyeket ezüsttel forrasztott bronz sapka zár. A csuklópántok hegyes acéltüskéje szúrja fel ezt a sapkát, mikor a patron az elsütő berendezés mögött a helyére pattan. A kézzel csiszolt tűszelepet egy tenyérbe épített, acél lemezrugó végén elhelyezkedő elsütő gomb hozza működésbe. A gomb helye, és az, hogy a rugó lenyomásához ugyanannyi erő kell, mint 30 kg felemeléséhez, gyakorlatilag kizárja az akaratlan elsütés veszélyét. A turbinát hajtó elem tárolóját préselt gumihártya védi az időjárástól. A turbina és a csőrendszer funkciója az, hogy létrehozza a nyomást, amelyen a hálóanyag folyadékká alakul, és hogy a hálófolyadékot a szövőszemölcsbe továbbítsa, ahol az, hideghúzáson megy keresztül (nyújtási folyamat, hasonló ahhoz, amely a nejlonszál szakítószilárdságát megnégyszerezi). Szintén a turbina nyomja ki a hálófolyadékot a szövőszemölcsből a levegőre, ahol megszilárdul. A szövőszemölcs nyílása kilövéskor elektrosztatikusan feltölti a háló anyagát. A háló makromolekulái között így létrejövő vonzás magyarázza azt, hogy Pókember bonyolult alakzatokat is tud formálni hálójából. A szövőszemölcs nyílása állítható: három fokozata közül egy szimpla hálófonál, egy a bonyolultabb szövésű, összetett formák, egy pedig nagy átmérőjű hálósugár kilövésére szolgál. A hálófonál szakítószilárdsága 550 N/mm2 keresztirányú terhelésnél (becsült adat). A hálófolyadék-patronokban uralkodó 13.6 N/m2 nyomás teszi lehetővé, hogy bonyolultabb szövésű hálófonalát Pókember kb. 18 méterre tudja ellőni, és ennél jelentősen távolabbra, ha ballisztikus ívet ad a hálótömegnek.
Vas Pók álruha: Pókember új álruhája, a „Vas Pók” fejlett szűrővel van ellátva, amely megvédi őt a mérgek és vegyi anyagok halálos hatásaitól. A maszkban audio-vizuális jelerősítő, infravörös és ultraviola funkció is található, valamint egy csúcstechnológiájú GPS mikrohullámú kommunikációs rendszer, amellyel a hálószövő nemcsak csapatársait, de a mentők, tűzoltók és rendőrök rádió csatornáira is rá tud állni. Az álruha tökéletes védelmet nyújt a kisebb kaliberű fegyverek lövedékei ellen. A legszembetűnőbb változtatás, amit az álruha készítője, Tony Stark (Vasember) alkalmazott, az a három mechanikus fém kar, amelyek az öltözék háti-részén kaptak helyet. A karok szinte bármilyen komplex műveletet el tudnak végezni, és mindegyikben található egy miniatűr kamera, amely a képet a maszk szemlencséibe továbbítja. Az álruha folyékony-fémből készült, amely kizárólag Pókember mentális parancsaira reagál. Az öltözék, tetszés szerint villámgyorsan civil utcai öltözékké, vagy Pókember bármelyik korábbi álruhájává áttranszformálható
- Felhasznált forrás:
- https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B3kember
http://hu.marvel.wikia.com/wiki/Peter_Parker_(616)
http://hu.marvel.wikia.com/wiki/Mary_Jane
http://marvel.wikia.com/wiki/Mary_Jane_Watson_(Earth-616)
http://marvel.wikia.com/wiki/Peter_Parker_(Earth-616)
http://marvel.wikia.com/wiki/Peter_Parker_(Earth-120703)
http://marvel.wikia.com/wiki/The_Amazing_Spider-Man_(2012_film)
http://www.answers.com/Q/What_is_Peter_Parker%27s_address
http://www.comicsbackissues.com/how-old-is-peter-parker-spider-man/
http://avengersfrpg.jcink.net/index.php?showtopic=117&view=findpost&p=852 (Innen hoztam át!)
https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/564x/0b/78/2b/0b782bb567cac0d04ced4cc1d580685a.jpg
http://rebloggy.com/post/tony-stark-what-have-i-done-steve-rogers-superhusbands-stevetony-steve-x-tony-st/23573040365
Similar topics
» Peter Parker / Pókember
» Dr. Peter Symus
» Laura Parker szobája
» Dr. Elisabeth Parker lakása
» Earth K
» Dr. Peter Symus
» Laura Parker szobája
» Dr. Elisabeth Parker lakása
» Earth K
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|