Mojo Sziget

Irány: Kelet
Karakter neve: Andrew Ramirez

Reag:
Ellenőrzöm a testet, halott, az oldalán van egy fegyver, azt leszedem róla és elrakom, ahogy a kardot is, csak a pisztoly marad nálam. Még utoljára körbenézek, majd amilyen gyorsan csak tudok, képességemet is használva a jégmező felé veszem az irányt, futok. A hegyek felé nem akarok menni, nehéz terep és veszélyes, a sivatag pedig túl nyílt és nagy a szárazság. Már így is elég időt vesztettem, nincs értelme sokat totojázni, egyszerűen túl sok időt pazaroltam arra az egy hullára, futás közben azért figyelek a lábam elé, nehogy elessek a csúszós talajon.
~ Fenébe. Nem tetszik ez az egész, még van pár célpont, meg kell őket keresni és likvidálni, nem a legegyszerűbb feladat. Pláne, hogy olyanok is vannak itt akikkel képtelen vagyok végezni.
Néha tekintetem körül hordozom a tájon, van-e valamilyen veszélyforrás, vagy célpont a környéken, nem örülnék a meglepetéseknek. Ha mégis támadás ér, egy ugrással, ellépéssel, gyors vetődéssel igyekszem kitérni, majd egy nálam lévő tárgyat az ellenség arca felé hajítani hátha megzavarja. Bár igazából valószínű, hogy lelőnek, de csak ha tudnak, ezért kell gyorsnak is lennem.

Mióta nem ívott: 00:00:01:50
Mióta nem evett: 00:00:01:50
Sérülései: nincs
Mióta ébren van: 00:00:01:50
Felszerelés: víz x2, étel x2, gyógyszer x2 (egyik táska) ; mocsári és dzsungel ruha (másik táska) ; sokkoló, beretta, katana, mesterlövész puska, téli ruha (rajta/nála)

Irány: marad
Karakter neve: Bérmajom

Egy egész ügyes trükkel próbál megzavarni a nő, de én nem dőlök be. Csak azután lövök, hogy a zavaró tényezők megszűntek. Még így is rengeteg időm van, bár a fa meglepően kevés védelmet nyújt. Mindkét fegyveremmel tüzelek a felfelé igyekvő nőre. Karmait látva tudom, hogy mindenképp el kell kerülnöm a közelharcot, de ez nem tűnik túl nehéz feladatnak. Néhány jól irányzott lövés vissza kell lökje. Az volt a hibám, hogy túlságosan bíztam ebben. 5 találat érte, de sikerült ennek ellenére is a közelembe férkőznie. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire szívós lehet. Egy pillanat műve csak, és már érzem, hogy eltalált. A fájdalom a nyakamba hasít. A rohadt életbe! Bal kézzel a sebhez kapok, aminek eredményeképpen elejtem a Berettát, és még az egyensúlyomat sem vagyok képes visszanyerni. Egyszerre esünk le a földre. Villámgyorsan mérem fel a helyzetet. Valószínűleg halott vagyok, de ahhoz, hogy bármi esélyem maradjon, nagyon gyorsan végeznem kell a nővel. De mi kell neki, ha ennyit kibírt?! Nem hezitálok, tudom, hogy a képességeimre súlyos negatív hatást gyakorló vérveszteség minden töredékmásodperccel nő. Azt teszem, ami először eszembe jut ilyen ellenállás láttán. Minél több lövedéket próbálok a fejébe ereszteni. Ha valami hat, akkor az ez lesz. Nincs más lehetőség. Ez már nem szakértelem, ez már végső elkeseredés. Ha ez nem használ, már biztos halott vagyok. Eközben amennyire lehet igyekszem minél távolabb kerülni ellenfelemtől. Nem kaphatok még egy találatot, az már az utolsó ezrelék esélyeimet is elvenné az életbenmaradásra.

Mióta nem ivott: 00:00:01:50
Mióta nem evett: 00:00:01:50
Sérülései: Vágás a torkon
Mióta ébren van: 00:00:01:50
Felszerelés: 2 gyógyszeres pakk, 3 adag étel, 3 palack víz, egy dzsungeljáró (épp viselem), egy mocsárjáró, és egy hójáró öltözék, 1 főzőkészlet, 1 katonai kés, egy kétcsövű kis puska és hat töltény (2 a csövekben), egy lézerpisztoly 1 akkuval (szintén betöltve). + 1 gyógyszeres pakk, Beretta pisztoly 6 tölténnyel

/Elnézést a késésért, cserébe kicsit felpezsdítem a hangulatot./

Előzmény előtt:
Lorna, Bérmajom
A bérgyilkos lő és a lány becsúszik. Az első lézert a kezével védi a másodikat nem elégé és az eltalálja, de mindegy, mert jelenleg Lorna messzebb gyorsabb az ellenfelénél és a vágások sora végez a majommal. A kettő a földre esik.

Arzenál
Pihen

Tyranis, Ramirez
A lány hangtalanul követi a férfit és az már csak arra lesz figyelmes, hogy az apró kék lányka egy hatalmas csatabárddal ugrik neki.

Esemény:
Ramirez, Tyranis, Arzenál, Lorna
Mindenki alatt a világ fehéren kezd el világítani és hirtelen eltűnik.
A négy alak a földön ébred fegyverek és sérülések nélkül. Közöttük Mojo feje lebeg.
- Szent Én! Kicsikéim! Azt hittem ti hősök vagytok vagy mik. Pár perc alatt lemészároltátok egymást gondolkodás nélkül! Ez új rekord! De ez így elűzi a nézőket. Szóval az utolsó három helyezettet élethalál aréna mérkőzésben választjuk ki! Ugye milyen jó ötlet? Egymás belét fogjátok kiszedni! Na nem is húzom el, mert látom, hogy máris akartok ilyet játszani! Az első felállás egy fiú egy lány!

Esemény után:

Tyranis-Azenál
Egy modern Colosseumban jelennek meg. Egy hatalmas kerek puha homokú Arénában, ahol undorító pöfetegek éljeneznek nekik.
Kettejük között öt méter van és ott jelenik meg Mojo feje.
- Mivel a puszta kéz kissé durva lenne ezért kaphatok fegyvert. Egy hosszú kardot vagy két kisebbet. Nos? - ha választottak, megjelenek a fegyvereik a kezük és Mojo kacagni kezd. - Lássuk mi győz: a tudás vagy a vak szerencse!

Lorna-Andrew
A páros ugyanolyan modern űrtechnológiájú arénában jelenik meg sértetlenül. Lornán a megszokott ruhája van és Andrew Feekete Párduc jelmezben áll. Náluk is megjelenik Mojo.
- Belétek kár a fegyver, hisz ti két vad ragadozó vagytok! Amerika veszedelmes Rozsomákja és Afrika rettenetes Párduca! Csak vért várok tőletek, de rengeteget!
A hologram eltűnik egy nevetéssel.

Az elődöntő megkezdődőt!
1. Lorna Howlett, VH - Serena
2. Tyranis, Másik V - Tyranis
4. Andrew Ramirez, VH
11. Arzenál, VH - Jester

Irány: -
Karakter neve: Andrew Ramirez

Reag:
Fokozott figyelmemnek hála észreveszem, hogy egy kék bőrű lány oldalról nekem ront egy óriási bárddal, azonnal térnék is ki, de nem előre, hanem egy lendületes hátra lépéssel, ugrással, vetődéssel hátra felé. De erre már nincs lehetőségem, hirtelen ismét máshol vagyok, már csak négyen vagyunk itt, egyre érdekesebb, úgy tűnik olyan gyorsan fogynak a játékosok, hogy ez árt Mojonak. Szétszed minket, két fős párbajra, ellenőrzöm fegyvereim, nincsenek nálam, végig nézek a két idegen alakon, remélem a másik fickóval kerülök össze. Ismét egy teleportálás, körbenézek, egy modern aréna, lenyűgöző építmény, aztán hirtelen szemem megakad Lornán. Hirtelen olyan érzés mintha elpattanna valami bennem, pedig már számoltam ezzel a lehetőséggel, fejemet lehajtom és várom mi fog történni.
- Én nem fogok nekik semmit mondani. Pont azért amit mondtál, neked van családod.
Mikor hallom, hogy karmai kicsapódnak leültem törökülésbe. Aztán a hosszú várakozás közben ismét hallom Lornát, felnézek rá.
~ Érdekes. Szóval nem csak én így gondolkodtam így, pedig... nem is beszéltünk sokat, sőt, igazán nem is ismerjük egymást. és mégis a barátjának tart.
Lassan felállok. Körülnézek, majd levetem a maszkom, kicsit zavaró már.
- Akkor ez eldőlt. Nem harcolunk.
Szokásos gondolataim megint figyelmeztetnek, lehet ez csak csapda és Lorna valójában hátba akar támadni, kihasználva a bizalmam, akkor tegye meg, már mindegy.

Mióta nem ívott: 00:00:01:50
Mióta nem evett: 00:00:01:50
Sérülései: nincs
Mióta ébren van: 00:00:01:50
Felszerelés: nincs

Lorna-Andrew
Mojo feje újra megjelenik és kacagni kezd.
- Ha a cica nem harap, akkor majd másra használom fel!
Ezzel a nő fénybe borul és sikolt egyet, ahogy kín végig járja a testét a teleportáláskor.
- Egy másik játékban majd visszatér eme szexi lányka, mert mindenki imád egy nőt késekkel.

Tyranis-Arzenál
A harc megkezdődne, de nem sikerül, mert Tyranist elnyeli egy fény.
- Ha nem játszik a másik lány akkor bunkóság lenne játszani küldeni ezt a lányt, nem? Így fair nem?

Arzenál-Andrew
A fény körbe öleli őket, megint sértetlenül fegyverek nélkül megjelenek egymástól öt méterre, egy másik arénában.
- Már tudjátok mi lesz, ha nem játszotok. Hatalmat kaptok, hihetetlen erőt! Csak öljétek meg a másikat. Vagy meghaltok mindketten. Nekem mindegy a nézettség csak nő.
Ezzel a fej eltűnik.

Irány: -
Karakter neve: Andrew Ramirez

Reag:
Lornát és engem elválasztanak, nem kell egymással küzdenünk, ami megkönnyebbülés, Lornát nem féltem meg tudja magát védeni mások ellen. Most viszont új ellenféllel kell szembenéznem. Ő is a Végtelen Háború világából jött. Nem kell sajnálni, nem most van itt ennek az ideje, most a harcnak van itt az ideje. Óvatosan kezdek, nem sokat reagálok a nagyzoló mozdulatára, nem tudom milyen képességei lehetnek, jobb lesz gyorsnak lenni, figyelmesnek és gyorsnak.
Várok néhány másodpercet, utána kicsit hátrébb lépek, maximumra tolom a képességem, gyorsítom magam ahogy tudom. Lendületből elkezdek futni, de nem felé, hanem oldalra, ívet hozok létre, majd egyre gyorsabban és gyorsabban kezdek körülötte pár méterre körözni. Megyek pár kört, amíg nem szédülök, és mikor a háta mögött vagyok fém karmaimmal a nyakába, hátába igyekszem hasítani jó mélyen. Karmok hiányába próbálok tarkóra mérni egy erős gyorsított ütést, majd még egyet. Utána rögtön ugrok is hátra. Ha ő indítana támadást gyorsaságom kihasználva megpróbálok ellépni, elugrani, elhajolni, majd nagy erővel ellökni magamtól. Esetleg ha rosszul alakul a közelharc és néhány ütést szerzek nem hátrálok, hanem lehajolok megpróbálom a lábát elkapni, annál fogva előre tolni és emelni, hogy átessen rajtam.

Mióta nem ívott: 00:00:01:50
Mióta nem evett: 00:00:01:50
Sérülései: nincs
Mióta ébren van: 00:00:01:50
Felszerelés: nincs

Ramirez felkavarja a port majd megjelenik Arzenál mögött neki támad és az első támadása sikeresen megvágja az instabilan mozgó férfit. A második támadásánál az már bordán könyököli és erre Andrew megrúgja, amit már azonnal várt Arzenál és ő is rúg. Ramirez a nemesebbik szervét fogja kerül a földre és kapkodja a levegőt. Arzenál az arába kapra a rúgást a jobb pofája máris duplájára dagadt és lilul. Mindketten a földre kerültek egy méter van köztük.

Irány: -
Karakter neve: Andrew Ramirez

Reag:
Sikerül mögé kerülnöm és megvágnom, majd közelharc bontakozik ki. Egyenes adok-kapok játszma, ő a rúgásomnál beletérdel a férfiasságom egy részébe, a fájdalom hirtelen jön erős és görcsös, nem tudok neki ellenállni és a földre kerülök. Egyetlen szerencsém, hogy a rúgásom betalál így az ellenfél arcán szerez sebet, meg még a vágás is ott van. Ahogy tudok oldalra gurulok el az ellenfelemtől pár métert majd forgásból megpróbálok felállni, összeszedni magam és egy olyan alapállást felvenni ahol védhetem a már sérült részem.
Ezúttal nem támadok rögtön, megvárom amíg összeszedi magát és esetleg támad. Tervem szerint csak hárítom az ütéseit, alkarral, kézzel, lábbal próbálok védekezni, ami elől tudok elhajolok, mindezt gyorsítva ügyelve, hogy a védelmemen ne maradjon rés. Ha ütni kezd közelről akkor védem a fejem. Eközben folyamatosan próbálok védekezés közben hátrafelé haladni, néha ugrani. Csak egy pillanatra várok mikor az ellenfelem figyelmetlen és hibázik, ebben a pillanatban egyszerre karmolok az arca és a lábai irányába. Egyik kezemmel a szemét akarom kiszúrni a karmaimmal vagy az arcából szakítani egy darabot, másikkal alul letépni a nemiszervének egy részét, vagy az alsó combját felhasítani.
Ha netán nem támad, hanem olyannal próbálkozik amit nem várok, akkor egyszerűen igyekszem jó pár métert arrébb futni.

Mióta nem ívott: 00:00:01:50
Mióta nem evett: 00:00:01:50
Sérülései: herékre mért rúgás
Mióta ébren van: 00:00:01:50
Felszerelés: nincs

Nem tart sokáig, hogy rájöjjek mi a különbség egy képzett ügynök és egy huligán között. Ékesen bizonyítja az előző mozdulat sor eredménye. Mind a ketten a földön vagyunk, csak én megzavartam, ő pedig megsebesített.
Mikor nem érzem a következő ütés súlyát látom, hogy feltápászkodott, de nem támad. Nem jó...
Oldalra hemperedek és azzal a lendülettel kelek fel, a karjaimmal lököm magam elég magasra, hogy kicsit túllendülve de felálljak. Így egy kis félkörben sikerül újra az ellenfelem irányába mozdulni.
~ Gyorsabb, tapasztaltabb, erősebb. Nem támadhatok. ~
Megvetem a lábaimat, felveszem ismét az alapállásom. Laza tartás, hogy akármikor maximális gyorsaságot használhassak.
- Na mi van elmacskásodtál? Cíííc-cííc, nem bánt a bácsi! - Próbálom a feldagadt képemből a lehető legmagabiztosabban kipréselni a szavakat. Miközben intek, hogy jöjjön játszani. Kioldom a bakancson a fűzőt annyira, hogy ki tudja lépni belőle és feltűnően elkezdem levenni a mocsárjáró felső részét. Most csak akadályoz. Ha viszont ráharap csúnyán benyalathatom vele. Szemtől szemben nem sokáig húznám, ideje igazán piszkosan játszani.

//Bis karmai nem a felszereléséhez tartoznak? Amúgy //

/A jelmezhez, amik a képessége részei /

Mindketten a másikra várnak.

Ilyenkor nyugodtan lehet új kört írni addig ameddig az egyikőtök nem támad végre

Irány: össze-vissza
Karakter neve: Andrew Ramirez

Reag:
A várakozás meghozza az eredményt, az ellenfél is kivár, próbál provokálni, de nem támadok, nem ez a tervem. Kivárom amíg támad és ha ez következik két gyors ugrással igyekszem oldalra szökkenni, a lehető leggyorsabban, minél messzebb tőle. Amint közel ér mindig hátra szökkenek, ugrok, vagy jó pár tíz métert arrébb futok, mindig annyi távolságot adva, hogy ne támadhasson meg. Nagy az állóképességem, talán sikerül kifárasztani, úgy hogy egyszerűen nem adok neki felületet a támadásra. Amennyiben ez sikerül a sokadik sikertelen támadása után egyszer csak mögé rohanok teljes sebességgel és az oldalát, nyakát próbálom végigvágni.
Ha nem sikerül kitérnem előle és mindig arrébb futni, akkor sem a szokásos módon küzdök. Az ütéseit, rúgásait csak simán igyekszem kikerülni elhajlásokkal, vagy másik oldalról megütöm, megrúgom a támadó végtagját, kihasználva saját lendületét ellene. Végső esetben, ütési elől becsúszok alá és a két combját próbálom feltépni. Csuklóján a fontos ereket felvágom egy szabadon lévő ujjam karmaival, ha lefogná egy végtagom, közben magamhoz rántom teljes erőből és egy nagyot fejelek belé, utána rögtön még egyet. Ha ez sem válik be mert túl ügyes, egyszerűen teljes erőből ráugrok mint egy vadállat és tépem ahol érem.

Mióta nem ívott: 00:00:01:50
Mióta nem evett: 00:00:01:50
Sérülései: herékre mért rúgás
Mióta ébren van: 00:00:01:50
Felszerelés: nincs

Irány: -
Karakter neve: Andrew Ramirez

Reag:
Sikerül a tervem első fele, elfutok előle és kijátszom, végig hasítom a hátát, de ellenfelem túl ügyes és elkapja a kezem. Erre nem számítottam, hirtelen megrántja és eltörik a csuklóm, a fájdalom belém hasít és érzem, hogy valami az elmémben összetörik. Vadállatként vetem rá magam és kezdem tépni ahol érem. Érzem, hogy már nem vagyok a magam ura, valami történt és ez veszélyes, nem tudom miért az indulatok között megrémülök, de mégis tépem tovább. Hirtelen vonalakat látok, olyanokat amiknek nem kellene ott lennie, megrázom a fejem, még mindig ott vannak. Ennyi év kemény munkája kárba veszik, pedig azt hittem, hogy a pontszerzős harc alatt fog elszabadulni, de nem.
Egyszerűen lendületből felé helyezkedem, megpróbálom tökön térdelni teljes erőből, ezzel megakadályozva a trükközését, ahogy ő is tette, majd a sérült kezem alkarját a nyakához szorítani azzal fojtani teljes erőből. De a fojtás is csak elterelés épp kezem felemelem, az ujjaim egy vonalba rendezem és pengeként használva csapok le újra és újra az arcát, szemeit, nyakát célozva. Ha mozgolódik akkor a kezét próbálom lecsapni illetve még jobban begyűrni ott alul.
Ha megpróbál rugdosódni, átdobni magán vagy egyéb támadást indítana az arcába igyekszem kapaszkodni karmos kezemmel és azt szorítani. Az épp kezemet ha elkapná akkor ujjaimmal próbálom az ő kezét elérni és felvágni.

Mióta nem ívott: 00:00:01:50
Mióta nem evett: 00:00:01:50
Sérülései: herékre mért rúgás, törött csukló
Mióta ébren van: 00:00:01:50
Felszerelés: nincs

Irány: -
Karakter neve: Andrew Ramirez

Reag:
Őrültként kezdem el tépni az ellenfelem karmaimmal, egyik karját végighasítom, amint védekezni próbál egy jó erős ütéssel beletérdelek alul és a nyakát is szorítani kezdem. Szinte már látom a szemeim előtt, ahogy megfullad alattam és én ezt élvezem. De ekkor megragad és átbillent, egy pillanat alatt a földre kerülök és most ő akar végezni velem. Még érzem, ahogy teljesen elborul az agyam, a falak amiket gondosan építettem leomlanak és előtör a másik énem, már nem tudom de nem is akarom visszatartani.
Nem finomkodok, kihasználom, hogy erősebb vagyok, még épp karommal megpróbálom megragadni az ő sérült kezét, vagy ha azt nem tudom akkor a nyakát és egyszerűen elhajítani oldalra, miközben én a sérül karom könyökével támaszkodom a talajon és lassan fellököm magam. Ha nem sikerül elhajítani akkor páros lábbal alulról rúgok egyet nagyot a hasába, hogy egyszerűen lerepüljön rólam. Amint már talpon vagyok teljes erőből neki ugrok, nem érdekel ha közben ő üt vagy rúg rá vetem magam és súlyomnál fogva igyekszem lent tartani. Teljes erőből próbálom meg a koponyáját a tőlem telhető leggyorsabban szétverni. Vagy egyszerűen nyaknál és mellkasnál széttépni a karmok segítségével, jó mélyre mártom benne és annyit tépek ki amennyit tudok belőle, ott ahol tudok belőle. Ha esetleg sikeresen üt vagy rúg meg, nem térek ki előle, hagyom had tegye, de amint közel ért megpróbálom megragadni és teljes erőből megszorítani az alkarját vagy lábszárát, hogy a csontot eltörhessem benne, vagy ugyanúgy karmaimmal megragadom, de akkor megpróbálom szabályosan kitépni a csontot. Ugyanígy teszek ha a végtagjaival próbálkozik. Más helyzetben igyekszem ugyanúgy elkapni és elhajítani, mielőtt megint trükközni kezd.

Mióta nem ívott: 00:00:01:50
Mióta nem evett: 00:00:01:50
Sérülései: herékre mért rúgás, törött csukló
Mióta ébren van: 00:00:01:50
Felszerelés: nincs

Ramirez az ellenfelére támad, szaggatja és dobálja, mint egy rongybabát, megrúgja, de a vágások főleg a fejét, nyakát és a mellkasát érik. Idővel a férfi már nem is él, de a Párduc nem áll meg. Addig folytatja, ameddig ki nem fullad. Szinte már fuldoklik a levegőhiánytól, amikor Mojo besétál az arénába. A férfi alatt megjelenik egy állvány, ami a levegőbe vezeti.
- A Battle Mojo 2 bajnoka! Andrew Ramirez, a Végtelen Háború világának a Fekete Párduc!!!
A tömeg éljenez minden kamera a férfit veszi és Mojo tapsolva vigyorog a másik lebegő állványról a férfira. Lassan Ramirez elájul a fájdalomtól.

Később:
Mojo beteges arca képpel nézi őt. A testébe drótok vannak vezetve.
- Hatalmat ígértem. Meg is kapdk. A legnagyobb Fekete Párduc leszel valaha! A Királyok Királya! Most pedig haza küldünk.
A teleportáció megkezdődik majd pár villanás után egy hatalmas robbanás történik. Ramirez helyén csak olvadt tárgyak maradtak.
- Mi a Szent Mojo történt? - kérdi Mojo.
- Egy realitás elnyelte őt, mint valami fekete lyuk!
Jelenti az orvos és Mojo megnézi melyik világ az.
- Majdnem ugyanaz végül is... gyerünk fiúk sok műsort kell még gyártani!

Az új realitása:
Párduc egy villanással jelenik meg egy romos ledöntött házon és a köpenye lassan alább szál. A férfi mindenhol füstöt lát és a város közepén, ami New Yorkra hasonlít egy hatalmas Piramis áll.


/Párduc a sebessége mellé még kapott egy Reneszánsz világbeli Rozsomák szintű regenerációt és érzékeket, amikhez járnak az állati szagló és halló szervek. Továbbá képes a körmei fölé a bőre alá rejtett verbánium karmokat húzni. Kalandod folytatódik az Apokalipszis Világa kalandon./