Balszerencse fiai: Özönvíz, vagy mégse?

Miközben gyakoroltam a tűz irányítását, hozzám szolt, hogy ideje indulnunk. 
-Rendben, merre megyünk?
Az alvilág ezen részén, s a többi részén se voltam járatos. Miután eltettem rendesen a holmimat, még egy utolsó pillantást vettem volt emberi testemre, majd egy lehetően erős láng gömböt küldtem a testre, és indultam a démon után.
-Meddig leszek idelent? Am, a penge mire is képes?
Tekintettemmel a környezetet szemléltem, néztem a poklot.

Tank a felszólításra számomra meglepő módon választ kap. A rejtélyes nő, aki valószínű a sellők vezetője kész megjelenni itt a tárgyaláson, amennyiben átadjuk a fegyvereinket. Természetesen én ezt visszakozás nélkül megteszem, az M4A1-t átadom az egyik őrnek, ez számomra nem jelent gondot, többször kerültem már ilyen helyzetbe és teljesen egyértelmű, hogy a bizalom megelőlegezése miatt van rá szükség, hogy egyik fél se érezze magát fenyegetetten, illetve egy esetleges merényletre is kisebb legyen az esély. De ez csak látszat, a legtöbb ilyen helyzetben mindenkinél van egy-egy rejtett ütőkártya, amit kihasználhat ha szorul a helyzet, vagy a megjelenők sem azok akiknek mondják magukat, csak feláldozható bábok, illetve saját esetemben nincs szükségem fegyverre, én vagyok a fegyver ha eldurvulnak a dolgok. Ennek tudatában teljes maga biztonsággal veszem ki a mellény zsebeiből a tárakat, a fejemről a sisakot is átadom, majd áthaladok a fémdetektoron.
- Az acélbetétes bakancs miatt be fog jelezni. - tájékoztatom előre az őröket és ha ez valóban megtörténik akkor felveszem a szokásos felállást, hogy megmotozzanak. Nincs nálam több fegyver, tehát nem fognak semmit találni, ha ezen is túl vagyok akkor megvárom, hogy a többiek mit tesznek az adott helyzetben, logikus, hogy követik a példám és nem ellenkeznek.

Követtem a vörös démont. Közben válaszolt a korábbi kérdéseimre.
-Értelek Red, ugye nem baj, hogy így hívlak? 
Időközben egy kráterhez hasonló mélyedéshez, árokhoz értünk, melyben vízvolt.
-Víz idelent? Ez, hogy lehetséges? Azt ne mond, hogy ez amire gondolok...
Abban a percben mikor én is a vízhez értem és teljes területét meg láttam a felszíne fodrozódni kezdett. A vízben egy sötét gonoszságot árasztó szempár tekintett vissza rám nem a tükörképem.
-Azt ne mond, hogy ö az ördög, Lucifer.
Majd meg is szólítót.
-Igen elbuktam, sajnálatosan. Egy új esélyt kínálsz? Egyre jobban érdekel a dolog milyen melóról lenne szó?

A haverom, felhiv azért, hogy találkozunk a közeli bárban, ahova el is megyek. Belépve veszem csak észre, hogy ő még nincs itt, csak egy rakás ideges ember, ami nekem nem stimmel. Még, a pultos is le izzadt, amit nem is csodálok. A dzsekimet, le húzom és a pulthoz lépek.
- Egy barack levet kérek szépen. - Mondom neki, idegesen hisz ez a feszült ideges légkőr, engem is azzá tesz. Kissé aggódom, hogy a haverom el jön, vagy nem. Minden esetre, jó lenne ha jönne, és el mondaná nekem, hogy miért akart velem itt találkozni, mert gondolom, jó oka lehet arra, hogy itt akar velem találkozni, ezen a helyen. Azért, remélem nem valami olyasmi ügy lehet, ami ilyen, nem is tudom. A barack levemet, pedig még várom szintén, mert azért szomjas is vagyok. Körbe nézek, és a most még veszélytelen embereket figyelem.

Résztvevők: Rylot Ramirez, Tank, Szabó Éva, Caedes
Idő: Március 17 .-e. Este fél 8, teljes sötétségben.
Megjegyzés: Újra külön szálak vannak

~ Emberi negyed egy fogadóban~
résztvevő: Szabó Éva


A pultok hamar kitölti neked a pohár innivalót, majd ha kifizetted az árát tovább áll egy másik ügyfélhez, aki már a sokadik körén lehet túl, mert nagyon csapzott volt már, és furcsán is beszélt. mikor feléd fordult akkor vetted csak észre, hogy a haverod egy csapzott verzióját látod éppen, aki egy fa korsóból iszogat.
Mikor észrevesz a mosolya barátságos, bár kissé meglep téged a látvány, mert eddig olyan embernek ismerted, aki csak akkor issza magát az asztal alá, mikor valami tényleg komoly baja van.
- Áhh szija Éva. Csakhogy ideértél, már várlak egy ideje. hukk bocsi.
nevet magán és látod rajta, hogy már kezd jobb kedvelennei a piától, de még mindíg nem tudod a bánata okát.[/color]

A barack levet megkapom, és ki is fizetem majd a csapos a mellettem ülö alakkal foglalkozik. A fickó, furán is beszél, gondolom már a sokadik körét issza. Mikor felém fordul, akkor ismerem fel benne a haveromat, aki most eléggé csapzott állapotban van. Régóta ismerem, őt és tudom, hogy valami nagyon nagy baja lehet, hisz olyankor issza magát a asztal alá. Barátságosan mosoolyog, ami talán megnyugtat, de lehet nem. Hallom, hogy köszön nekem aztán bocsánatot is kér.
- Szia Peti, nincs semmi gond. - Mondom, majd figyelem őt. Természet ellenes dolog tőrtént, mert a haverom, egyre jobb kedve kezd lenni, pedig ha jól tudom, akkor a piától a bús emberek, csak még búsabbak szoktak lenni. Közben, a barack levembe kortyolok.
- Szóval, miért hivtál? Mi a helyzet? - Térek egyenesen a tárgyra, miután a poharat a pultra helyeztem vissza. Meg az is érdekelne, hogy miért ilyen.
- Történt valami, hogy ennyire levagy hangolva? - Faggatom őt tovább, aggódva miatta.

Haverom szavait végig halgatom arrol, hogy mi is a gondja. A gondja, a halál, hogy meg fog halni amin nem is csodálkozom. Majd, vissza kérdez.
- Nem. - Mondom neki, majd ő elmondja nekem, hogy mi is a helyzet. De, valahogy nincs értelme annak amit mond. Beszél a halálról, a költözésről, meg a úszásról. Valamint, szó van a sellőkről, és a két dzsinn fajról.
- Ne haragubj, de én ezt egyáltalán nem értem. Milyért halnánk meg vagy usznánk egy nagyot, ha költözhetünk? - Kérdem, mert a költözés nem egy akkora probléma. Mondjuk kivéve, ha a költözést úgy értik, hogy a vízbe költözünk. Mert akkor, viszont érthető hogy miért van ennyire lehangolt állapotban.
- És akarsz tenni valamit az, ügyben? - Kérdem, mert hátha amiat hívot, mertvan valami ötlete. Nem bánnám, ha lenne vagy nem is tudom, de végül is mindegy, majd minden kiderűl.