Gina Sign (Jinx)

Név: Gina Sign
Egyéb név(i): Jinx, Gyémánt
Faj: mutáns
kinézet:

Spoiler:

Nem: nő
Jellem: hangulatember, szóval változó
Személyazonosság: titkos
Születési helye és idő: 2000 február 13
Kor: 25
Család: Apa és anya halott, másod unokatestvérei élnek
Foglalkozás: Shield ügynök, mesterlövész
Testmagassága: 175 cm
Testsúlya: 68 kg gyémánt alakban 200kg
Szeme színe: vörös/ gyémánt alakban gyémánt színű
Haja színe: kék/ -//-
Bőre színe: kaukázusi/ -//-
Különleges ismertetőjel: vádliig érő kék haja, amit coffban hord, vörös szemei, imád bőr és vad cuccokban járkálni, persze nem télen.
Repülési sebesség: - (kivéve, ha egy bomba röppájára állítja XD)
Egészségi állapot/ betegségek: "egészséges"

Előtörténet
Egy nehéz nap után, készült felvétel. Jinx nem éppen szomjas állapotban tér haza egyik kezében egy majdnem üres vodkával, amit ismét meghúz. Előveszi az íróasztalából az önéletrajza egyik másolatát, majd lehuppan a kanapéra. És mivel nincs társasága, ezért egy kamerával kezdd el beszélgetni.
- Mit képzelnek ezek magukról. Azt hiszik, hogy mindent joguk van tudni, hogy én majd minden kitálalok nekik. Senki se mondja meg nekem, hogy mit is kell elmondanom és kinek. Néhány kis jelentéktelen kollégának eszem ágában sincs kitálalni, főleg nem azoknak, akiket nem is ismerek. Azt mondják az életük egy nyitott könyv, hát az enyém csak egy akta, amit nem mutatok meg senkinek.
Jól meghúzza a vodkát. Majd kissé már jobb hangulatban emeli maga elé a kamerát, pont úgy, hogy az vegye őt, mintha neki beszélne.
Igaz, nem vagyok egy könnyű eset, kissé kiszámíthatatlan vagyok. A hangulatom egy ideje túlságosan is gyorsan változik meg. Egyik pillanatban még ki akarok nyírni valakit, a következőben pedig megmentem. Ki érti ezt. Talán azok a lélekbúvár hülyék akik még hülyébb emberekből élnek, akik elmennek hozzájuk és órákon át dumálnak nekik a problémáikról. Én nem dumálok a problémáimról, inkább megoldom őket. Vagy azok megoldódnak maguktól.
Na lássuk mi is van az önéletrajzomban, már jó régen olvastam. Blablabla, formalitásuk. Áhá, lényeg.
"Kissé munkamániás vagyok" Most visszaolvasva de nevettségesen fogalmaztam. Először is imádtam a munkámat katonaként, akár egy hidegvérű gyilkos,elvégre egy katona ne legyen egy rózsaszín kis cukorfalat, aki kiáll céltáblának? Nem hinném, hogy jó taktika lenne a túlélésre. Egy katona akkor végzi jól a dolgát, ha minél több ellenfelet a padlóra küld. Megérted te is nem?
-Hahaha, itt a másik amin jót lehet röhögni, olyan mintha egy ellenőrzőbe írt beírást olvasnék. "Találékonyságom sok dologban megmutatkozott már." Ez egy jó sztori volt. Minek hatásár ezt a mondatot beleszőttem. Egyszer kifogyott a töltényem, a csávó pedig ugrált, mint a nikkelbolha, egyszerűen nem tudtam leütni, meguntam, a megkeményített a copfomat meglendítettem, és az jó célzásomnak hála a lába közé talált. A srácnak persze ezek után már nem volt kedve ugrálni.
Lássuk mit írtam még:
"Bár a külseje kissé szokatlan, hosszú kék hajam van, vörös szemeim és lőszertetoválások az oldalamon, de ezek csak az egyéniségemet tükrözik."
- Na ezeknek mind története van. A szem, a születésemmel, a haj apám halálával és a tetoválás a tinédzserkorommal áll kapcsolatban. A következő amit szóba hoznak, pont apám halála meg jellemzése. Tudod mit. Erre egy ideig most nincs szükség.
Mondja, majd ledobja az aktát az asztalra,  Meghúzza a vodkát, majd mikor észreveszi, hogy az kimerült kimegy és egy pohár pálinkával tér vissza, majd a kamerát a kezébe veszi és folytatja.
- Na lássuk csak, a legjobb az ha az elején kezdem. NewYorkban születtem a Sign család egyedüli gyermekeként. Az anyám hamar meghalt, róla elég ennyit tudni, apám pedig egy bérgyilkos mesterlövész volt. Mondhatjuk úgy, hogy érdekes gyermekkorom volt. Apa esténként folyton eljárt dolgozni, eleinte azt hittem, hogy üzletember, de azt nem hittem volna, hogy a maffiával üzletel, életekben.
-Nem voltam az a tipikus rózsaszín kislány, vadabb voltam a többieknél és ez meg is látszott több dolgon is. Folyton a fiúkkal lógtam, kicsiként nem babáztam, hanem autóztam. Általánosban, nem pomponra jártam, hanem küzdősportokra. Eténként meg nem nyálas pizsipartikra jártam, hanem a fiúkkal x-box-oztam. Táncolni néha mentem, de csak azért, hogy a reflexeimet javítsam vele. Hétvégenként az apámmal mindig elmentünk valahova. Vagy meccsre mentünk, vagy pedig autóversenyekre mentünk ki. Mindig valami kellemes programot csináltunk. Egy idő után jártam dzsúdó versenyekre is, melyekre apm mindíg elkísért.
-Elég nagy szabadságot kaptam az apámtól, így jóformán oda mehettem ahova akartam, csak hívnom kellett, hogy kb mikor érek haza, vagy hogy egyáltalán megvárjon -e a vacsorával.
Ahogy nőttem persze nekem is volt lázadó korom. (Felrakja a lábát az asztalra és meghúzza a pálinkát.)
Egy motoros bandával jártam a várost, és belevetettem magam az éjszakai életbe, bár mivel meglepően jól bírtam a piát, ezért általában én vonszoltam őket fel a buszra, hogy haza tudjanak menni. Nem mondom, hogy én egyszer sem rúgtam be, de elég nagy mennyiségeknél már sikerült.
-Mikor 16 éves lettem, apa beíratott lövészetre, ami hihetetlenül jól ment. Szinte már ösztönösen. Hamarosan versenyekre is mentem, amelyekkel nem kis zsebpénz kiegészítésre tettem szert. Apa nemsokkal később árulta el a sötét titkát is, hogy ő valójában orvgyilkos.
-Mondjuk úgy, hogy fel kellett dolgoznom a dolgot, elmentem inni, és ekkor szereztem a tölténytetoválásokat is a karomon és az oldalamon. Később nem bántam meg, mert marha jól sikerült. Ezek után jelentkezett a képességem, amit titokban tartottam mindenki előtt amíg csak lehetett.
-Na a másik dolog a hajam. Ez egy kicsit későbbi történet, ami összefügg apám halálával. Ekkor már 18 éves voltam.
Apám sosem hibázott, ezért is élt ilyen hosszú életet, de aztán egyik nap megtörtént, aminek valamikor be kellett következnie. Apa elé repült egy madár, mikor épp lőtt így a cél elmenekült, és a megbízó nem fogadta túl jól a dolgot és ki akarta nyírni apát, de előbb velem akart végezni, hogy apám szenvedjen.
-Egyik nap az edzés után benéztem a táskámba és egy bombát találtam benne, ami 5 másodperctől számolt vissza. Gyorsan becsúsztam az egyik öltözőpad alá, kristály alakot vettem, és így éltem túl a robbanást, ami az egész edzőtermet. Nagy nehezen kimásztam a romok alól, a ruhám cafatokban lógott rajtam, de én legalább éltem. Ezek után hazavánszorogtam és ami fogadott az közel sem volt vicces. Apám holtestét találtam ott és apám megbízóját egy másik férfival. Mikor megláttam elhűltek, azt hitték szellemet látnak és kicsit haboztak, majd rám emelték a fegyvereiket. Én se haboztam, rögtön márványosítottam magam és a következő pillanatban a rám lőtt lövedékek visszapattantak rólam és megölték a két férfit.
- Öngól, gondoltam én, de mondjuk ha nem így történt volna bizonyára én öltem volna le őket, de így a bosszú elmaradt, a sors fintora pedig igazságot szolgáltatott. A rendőrség kivizsgálta az ügyet. Kihallgattak, de nem ítélhettek el, mert nem is öltem meg senkit szándékosan, és mert nem is volt a rosszakon rajta az ujjlenyomatom.
Mikor a rendőrök kivizsgáltak mindent és visszakaptam a lakásom én azt rendbe rakattam és mint egy újba tértem vissza. És mivel a múltam egy részét is le akartam zárni, ezért, a hajam is átfestettem. a barna hajam akartam szőkére festeni, de nem sikerült túl jól. Ám miután megtetszett nekem ez a szín megtartottam. Ezek után jött az AIM kora. Én persze regisztráltam, mert leve a szemem színe elárult. Meg ezek után munkába is állhattam, mint katona. Mert ott még fizettek azért, hogy lőjek, szóval ez volt számomra az álom meló. Bár a katonai fegyelem nem az én asztalom volt, a szabályokat rendszerint javaslatoknak fogtam fel, így sokszor kötöttem ki büntetésben. A házat pedig pár hónappal később, mikor már mindenki elfelejtette, hogy gyilkosság történt ott, kiadtam, hogy amíg a laktanyában vagyok, legalább addig is keressek rajta némi pénzt.
- Na vegyük csak elő megint ezt a paksamétát. Lássuk mennyi minden van benne a katonai éveimről. Hmm. Szinte az egész titkosítva van, hülye titoktartási szerződések. Mondjuk néhány alkalmat meg is értek, na de mindet. Cc. Nem értem mit titkolnak ennyire?
Na mindegy akkor majd mesélek én, ha ezek semmit sem engedtek írni a katonai munkásságomról szinte. A fegyelmezési problémáimat persze minden felsorolták. De hosszú ez a lista. Haha, ez tényleg poén volt.
- Nem komálták az oktatók, hogy a repülőket nem a megszokott módon vezetem, hanem kissé gyorsabban. Olyan dugóhúzót csináltam, melynek végén, szó szerint beszart az oktatóm, persze nem a röhögéstől. Bárcsak az utána kapott büntetés is ilyen poén lett volna. (meghúz még egy pohár pálinkát) Egy hónapig aztán én tisztíthattam a gépet.
- Bár volt amikor büszkék lehettek rám a felettesek. Főleg mikor éles harcokba kellett részt vennünk. A titkos akciókban, mint mesterlövész harcoltam, ha pedig frontális ütközetről volt szó, akkor is volt, hogy csak én éltem túl néhány társammal együtt. Meg volt, olyan, hogy csak azért érte túl néhány társam, mert mikor nem volt fedezék sehol, akkor ráhasaltam az éles gránátra, ami ugyan már hagyott rajtam nyomot, de legalább megmentettem több társam életét. Egy egy ilyen húzással. Meg például természeti katasztrófáknál volt, hogy egy földrengés során beszorult civileket mentünk menteni és szó szerint én kúsztam be a részeken, majd törtem utat kifelé(ahol nem volt nagy omlásveszély).
- Régi szép idők. Persze vannak dolgok, amikre nem szívesen emlékszem vissza. Voltak akciók, amikből ki kellett maradnom, mert mondjuk én voltam az egyetlen pilóta a kisebb osztagban és nélkülem nem juthattunk volna el a helyszínről.
Aztán jött a feketeleves. A 3. világháború. Merényletek, cselszövések és megannyi fordulat tarkította ezeket az éveket. Fúú, kezdek úgy beszélni, mintha valami öreg nosztalgiázó tata, közben pedig csak 25 éves vagyok.
- Na a lényeg, a háború alatt jó nagy tömegeket irtottunk ki, de nemcsak mi New Yersei-ek, szóval álszent, aki részt vett a 3. vh-ban a fronton és azt állítja nem is ölt. Sokban megváltoztatja az embereket a háború és ez velem is így volt. Bár a változást magunktól nem mindig vesszük észre, a társaink viszont néha figyelmeztetnek rá. Ahogy egyre több társamtól hallottam, már kezdtem elhinni, hogy valami tényleg megváltozott. állítsák szerint, olyanná váltam, mint egy időzített bomba. Annyira hirtelen tudott megtávozni a hangulatom és a hozzáállásom a dolgokhoz, hogy néha már azt sem tudták eldönteni, hogy az őrjöngésben csak az ellenfeleket irtom, vagy majd utánuk őket is. Persze őket nem bántottam. Max csak okkal, de azt s gépfegyverek tettem.
A bukás alatt én nem igazán tettem semmit, azon kevés alkalmak egyike volt, amikor én nem voltam a seregnél és az el távom alatt lazultam. Nem hittem először a híreknek, mert sokszor felfújják a dolgokat, de aztán kiderült, hogy tényleg igaz volt. Hát néha ez is előfordul.
- Azt kérdezhetnéd, miként is kerültem a SHIELD-hez. A válasz egyszerű. Egyik nap épp kedvem támadt elmenni a társakkal inni, persze mindig ők dőltek ki előbb, de azért vicces volt nézni, hogy mit is csinálnak részegen. Aztán egyszer csak megjelent a SHIELD és azt kiáltották. "Bomba van az épületben, mindenki kifelé!"
- A tömeg persze megindult, de voltak akik annyira részegek voltak, hogy mozdulni se bírtak. Én fél józanon elkezdtem élesztgetni a társaimat, hogy ideje lelépni, de ők mint akik nem is fogják fel a helyzet komolyságát csak nevetgéltek tovább. A Shield emberei elkezdtek befutni az épületbe és átvizsgálni a helyet. Nem telt bele fél perc és az egyik felkiáltott. "Mindenki kifelé, 15 másodperc és robban.
Mondja, mire az összes SHIELDes felvette a nyúlcipőt, bennem pedig valami kattant és egyszer csak a bomba felé kezdtem el futni, az ügynökök persze felém kiáltottam. ˇMegőrült? El onnan!"
- De én nem hallgattam rájuk, gyémánt alakot vettem fel mikor a bombához értem, sima házi bomba volt visszaszámlálóval, a tartó gerendára erősítve. Azért nem vettük eddig észre mert a zenegépet valaki elé tolta. Na de a lényeg én letéptem a bombát a falról, majd összegörnyedve a földön, mintha egy bábut öleltem volna magamhoz, úgy tartottam a bombát, így mikor az robbant a lökéshullám nem vágta haza a tartógerendát és vele együtt az egész kocsmát.
- A robbanás nem volt túl nagy rohadt nagy mázlimra, mert így is szép sérüléseket szereztem amik mikor visszaváltoztam emberré is látszottak, több helyen véreztem és a hasfalamon a bőr több kisebb rétegben lejött. És több nem halálos, de mély vágást is kaptam a hasfalamba, oldalamba. Persze ezek után úgy elájultam mint a franc, mikor ezek után felébredtem egy kórházban voltam. A szobámban pedig a bajtársaim és néhány SHIELD ügynök arca fogadott ébredéskor. Én persze nem tudtam mire vélni az egészet. Mikor mindent elmagyaráztak, akkor jutott csak eszembe mekkora őrültséget is csináltam. A SHIELD felajánlotta, hogy lépjek be hozzájuk, mivel látták, milyen elkötelezetten védem a civileket. Őszintén bevallom józanon ilyesmi eszembe se jutott volna, mármint ilyen hülyeséget csinálni, elvégre bele is halhattam volna. Először haboztam, de aztán a társaim rábeszéltek, hogy lépjek be. És utólag rájöttem, hogy nem volt olyan rossz döntés. A Sérüléseim 2-3 hónap alatt begyógyultak, persze hegek maradtak, de a többségük szerencsére ott ahol a tetoválásom volt, így nem igen voltak feltűnőek.
- Miután felépültem részt vettem a kiképzésen, ami négy hónapig tartott, végül teljes jogú SHIELD ügynökké váltam és az is vagyok immár fél éve. Nem voltak igazán nagy bevetéseim, a démoninvázióról sajnos lemaradtam, mert azon a b*zi pajzson nem jutottam át.
- Ami a házat illeti, mivel nem igazán jártam haza eddig sem, ezért eladtam a házat a családnak ami eddig bérelte és én pedig beköltöztem a Shield negyedbe. A pénzt pedig egy számlán kamatoztatom, hogyha valami történne, akkor legyen mihez nyúlnom, nem kevés pénzről van szó főleg mert a katona évek alatt is tudtam spórolni.
- Hát nagyjából ennyi volt az én történetem. Sokkal több, mint ami ebben a töriben valaha is volt.
Mondja Jinx, maga elé emeli a paksamétát, felvesz a kis asztalról egy öngyújtót, meggyújtja a papírt, majd mikor annak csak az a sarka marad meg amit eddig a nő tartott, akkor a nő elengedi a sarkat, ami még lebegve elég a levegőben. Így nem gyújt fel semmit. Végül pedig maga elé emeli a kamerát, kiveszi belőle a memóriakártyát és a ma este tett vallomását két röpke mondat kíséretében roppantja össze.
- Megvolt a gyónásom, de másnak nem gyónok, csak önmagamnak.
Ekkor eltörik a memóriakártya és a nő vallomása megsemmisül. Leteszi a kamerát az asztalra, majd bemegy ledől, az ágyára, lekapcsolja a lámpát és álomba merül.

képesség:
Gyémánt alak:
3-4 kör erejéig képes gyémánttá alakulni, aminek hatására hihetetlen ellenálló képessége lesz. Még a robbanásokat is képes kisebb repedésekkel megúszni. Ebben az alakban 500kg felemelésére is képes. A képessége használata után azonban muszáj 2 körig pihennie akármeddig is használta az alakot, mert önmaga kristályosítása fárasztó folyamat. A képessége mellékhatása, hogy megnő a súlya és lassabb lesz. ebben az alakban nem tud futni(200kg kb))

Felszerelések:
Shield ügynök:
– Előnyei:
- Félárú lakás a Shield negyedben. (1k)
- Folyamatos fegyverellátás, így a lőszerért nem kell külön fizetnie senkinek sem
- SHIELD gyolóálló, feketefehér egyenruha
- egy AS50 mesterlövészpuska
- Desert eagle

szakértelmei:
jó a közelharcban és a fegyverek használatában. (Legfejlettebb technológiájú fegyvereket még nem tudja kezelni, de könnyen megtanulhatná)
Remekül céloz, mesterlövészként is kiváló
Tud katonai repülőgépeket és helikoptereket vezetni.
Mindent tud, amit egy katonának tudnia kell.
Shield alapkiképzésben szerzett tapasztalatokkal rendelkezik.
Találékonysága miatt sokszor inkább őrültnek hiszik, míg meg nem látják a tettei eredményét.

Privát előtörténet véleményezést kérsz: igen
egyéb: - ez egy 1,5 kredites kari, szinte teljesen önálló életet él reneszánszon.
          - A krediteket (2,5) levonom a főkaraktertől, amint elfogadásra kerül a kari.

Így jó lesz már. Arra figyelj, ha a hangulatingadozásod nagyon szélsőségessé válik, az fel fog tűnni, és jelentik, és rendszeres pszichológiai ellenőrzések is vannak. Jó játékot a karakterrel!
Kezdőtőkéd 1000 $.

adatlap:
Név: Gina Sign (Jinx)
Lakás/Létesítmény: a SHIELD negyedven
NJK: én magam is az vagyok
Munkahely: SHIELD
Pénz: 1000$
Bevétel/hét: 700$
Felszerelések:
Shield ügynök:
– Előnyei:
- Félárú lakás a Shield negyedben. (1k)
- Folyamatos fegyverellátás, így a lőszerért nem kell külön fizetnie senkinek sem
- SHIELD gyolóálló, feketefehér egyenruha
- egy AS50 mesterlövészpuska
- Desert eagle
Vállalat:-
Szövetség: -
Törzshely, ahol megtalálható: Manhattenben épp ahol
Ismertebb szövetséges: SHIELD
Ismertebb ellenség: nincs