Re: Az Anyahajó

by **Bishop** Csüt. 02 Okt. 2014, 23:40

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Gunnhild egészen közel ér Cyjerhez. A férfin normál emberi reakciókat és érzéseket fedez fel. Az agyi működése valószínűleg teljesen helyre állhatott, így már beszámítható állapotban van. In Flane mindkét kezével eltakarja az arcát és a szemét, hogy egyedül maradhasson egy időre és gondolkodhasson. Akkor néz fel, amikor Gunny megmutatja a valódi arcát. A páncél rendkívül alkalmazkodó nem is nagyon kell igazítani a haján, az természetesen áll be a nanobotoknak köszönhetően.
- Áh. Zsarnok lánya. Megtiszteltetés. Szép páncél.
A férfi nyugodtnak tűnik, valahogy úgy ahogyan Gunny korábban képzelte, nem nagyon érdekelheti olyan sok minden az életben ezért a többi dolgot nyugodt könnyedséggel és hanyagsággal kezeli.
- Majdnem mindenre emlékszem. Mint egy rémálom, nem tudtam mozogni, vagy gondolkodni, csak átéltem az egészet, ami történt körülöttem. Emlékszem a támadástól egészen a bunkerig mindenre. Nagyon sokan meghaltak. Mindegyiket én öltem meg. Ez egy rémálom...
A végén elgondolkodva, semmibe révedve beszél a felismeréstől, kissé megtörten az eseményektől.
- Mikor fogok a Fekete-Sziklára kerülni? Hm?

by **Miller lányok** Pént. 03 Okt. 2014, 10:34

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
A haladás közben Gunny végig figyelte a férfit és végre meglátta azt, amit akart. A valódi emberi érzéseket, mozdulatokat, közel sem azokat, amiket még a bolygón látott. Most már láthatóan, amennyire megtudta állapítani teljesen stabil volt a másik. Ennek ellenére még akart beszélni In Flane-nel néhány szót, hogy tényleg meggyőződhessen erről. Egy kis ideig hagyt,a hogy Cyjer a kezeibe temesse az arcát, valószínűsítette, hogy most fogta fel az elmúlt tíz évet igazából, hogy miket is tett és mi is történt vele. Gunny pontosan tudta, hogy mennyire nem kellemes dolog, noha szerencsére ő maga nem emlékezett arra, ami korábban történt azon a hajón, csak néhány kép, amikor elvesztette éhesen a kontrollt, de az eredmény ugyanaz, szűnni nem akaró bűntudat. Ahogyan levette a fejrészét a páncélnak Cyjer is megismerte, nem mintha nem mutatkozott volna be korábban, de most már tényleges arc is párosult a hanggal és névvel, mert eddig csak állatias alakban láthatta a férfi, amikor kérte a páncélt, hogy váltson lényegében láthatatlanná, áttetszővé. Bólintott, hogy valóban ő az, majd elvigyorodott a dicséreten.
- Köszönöm! – mondta. – Szükségem is volt rá, hogy haza tudjam önt hozni.
E nélkül valóban nem sikerült volna, illetve nem egyszer végezte volna széttépve azon a bolygón, de legalább így utólag elemezve a helyezet meglehetősen szerencsésen végezett ott. A feladatát pedig tökéletesen végrehajtotta. Noha meg is ölhette volna a másikat, próbálkozhatott volna vele, de egy ilyen jó specialistát kár lett volna veszni hagyni, arról nem is beszélve, hogy most már önmaga volt és pontosan olyan, mint Gunny. Ahogyan tovább nézte a férfit a korábbi meggyőződése csak erősebb lett, hogy tényleg meglehetősen hanyag volt a férfi, mármint abból a szempontból, hogy kevés dolog érdekelte őt és nem is igazán törte magát azért, hogy kitűnjön, pedig remek képességei voltak és olyan sok mindenhez értett. Gunny megnyugodott, hogy a férfi jelleme ellenére látta a megtörtséget, ahogyan kimondta, hogy tényleg emlékszik mindenre és tisztában volt vele, hogy mit tesz. Ez volt az a pont, amikor meglett a tényleges bizonyossága, hogy a férfi immáron önmaga és nem az állatias énje visszább szorult, a tudathasadások pedig megszűntek. Bólintott a férfinak.
- Maniac, most már elengedheted Cyjer-t, és hozd itt létre a kedvenc ételeiből álló több fogásos vacsorát. Ha nincs neki ilyen, akkor a lehető legtáplálóbbat az ő állapotában. Olyat, ami nem az a borzalmas szelet, amit a tudósok csináltak – mordult fel a végén.
A kérdés után nézett csak ismét a férfira, és már úgy számolt vele, hogy eddigre megjelent az étel is és In Flane is szabad lett. Ugyanaz a kérdés, amit saját maga is feltett annak idején, és akarta is volna, hogy oda küldjék, hiszen megölte és megette azokat az embereket, de nem a saját hibája volt, noha úgy érezte, és valószínűleg Cyjer is így volt vele. Ha nem érezte volna azt, amit a bolygón, hogy meg kell védenie a fiatalabbat magánál és nem gyermekként tekintett volna a férfira, akkor azt válaszolta volna, hogy nem kerül oda, ha meghívja vacsorázni. De így más volt a helyzet.
- Nem fog oda kerülni – mondta. – Nem maga tehet arról, ami történt. De elég sok minden fog változni az életében ezek után. Most egyen!
Hangzott az utolsó szava parancsként. Megvárta, amíg a férfi enni kezd utána szólalt meg ismét.
- Egyelőre itt marad az Anyahajón, gondoskodni fogok egy olyan szállásról, ahol egyelőre nem találkozhat másokkal, nem futhat össze velük – kezdte. – Nem távolíttattam el Maniac-el az idegen DNS-t magából, még mindig ott van, emiatt többé nem kell aludnia, ellenben minden nap megfelelő mennyiségű élelmet kell bevinnie a szervezetébe. Ha nem teszi az éhség és így az idegen DNS-ből származó erők ugyan felerősödnek, de maga sem fogja tudni uralni és újra megtörténik, amit tett, hogy emberekre támad, megöli és megeszi őket. És higgye el nekem ezt nem akarja. – bánatosan mordult fel a végén.
Néhány pillanatra keserűen hallgatott el, Cyjer rájöhetett könnyedén, hogy a nő tapasztalatból beszél.
- Meg kell tanulnia irányítani azt, amivé lett. Ebben, ha akarja tudok önnek segíteni. Amint ténylegesen megszokta ezt, visszaszokott a Birodalmi rendszerbe és már nem fog teljesen véletlenül alakot váltani, akkor már a felügyeletem alá sem fog tartozni, ténylegesen hazamehet és ha akar a munkájához is visszatérhet. Remélem mindez megfelel önnek is In Flane.

by **Bishop** Pént. 03 Okt. 2014, 23:29

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Gunnhild utasítására az erőtér megszűnik Cyjer körül aki így már szabadon tud mozogni. A teremben létrejön egy lebegő panel, asztal magasságban, fekete anyagból rajta fehér tárolókban különböző ételek egymást után. In Flane kíváncsian de még mindig letörten figyeli, hogy mi történik körülötte. Halkan sóhajt egyet, ahogy Gunny beszél, néha elnéz oldalra vagy az ételekre mintha nem is rá figyelne igazán. Aztán egyszer csak felé néz és rá mosolyog.
- És most egyen, mert azt mondtam. - jobb kezét, ujjaiból pisztolyt formálva Gunnyra emeli In Flane, de a keze már a ragadozóéhoz szürkészöldes színű, erősebb, karmos megint - Lézert tudok lőni az ujjaimból az új páncélommal. - vigyorog tovább - Köszönöm nem vagyok éhes.
Próbál nem túl tolakodó vagy idióta lenni, de érezhetően Gunny anyáskodása egyáltalán nem érdekli In Flanet, ő inkább a hibridség miatt egyenlőként tekinthet kettejükre.
- Rendben, végigcsinálom a programot és utána mehetek. Ez jól hangzik. Magának nem kell velem fáradnia, egyedül is boldogulok. Ha nem megyek börtönbe akkor öröm lesz rehabilitálódni.
Ezzel feláll a helyéről egyenesen Gunnhild szemébe nézve, a reakciójában hála és belső öröm van, ugyanakkor kívül mégis hidegnek hat, csak a szeme árulja el.
- Klassz hogy Zsarnok lánya, de nem hiszem, hogy ki kell oktatnia. Kettőnk közül én láttam többet a ragadozó sz.rságaiból... tudom miből mi következik. Most elmehetek, ha beleegyezek az ajánlatba?
Ha igenlő választ kap, egyszerűen elkezd elsétálni. Azonban Gunnhild dönt mit is tesz.

by **Miller lányok** Szomb. 04 Okt. 2014, 10:29

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Gunny figyelte tovább a férfit azok után is, hogy az energiapajzs elengedte és már In Flane szabadon mozoghatott. Csak egy pillanatra nézett oldalra, ahogyan megjelent az asztal és rajta az ételek, utána továbbra is Cyjer-t figyelte. Volt egy olyan érzése, hogy tudta, hogy mit érezhet a férfi, ha normális volt, ugyanazt érzi, mint Gunny akkor, amikor megette a teljes legénységét és a barátait. Akkor akart volna valakit, akire támaszkodhatott volna, aki megvigasztalta volna, de akkor nem volt ilyen személy. Főleg nem olyan, aki megértette volna, hogy milyen is ő valójában. Mindenki, akinek ezt elmondta volna meghalt a hajón, megölte őket. Így ezért is maradt itt most a férfival és nem bízta csak Maniac-re, mert a Mesterséges Intelligencia nem éppen a legjobb beszélgetőpartner ilyen szempontból. Amikor a férfi felnézett mosolyogva Gunny felvont szemöldökkel nézett rá, valahogyan nem ez volt az a reakció, amit várt volna ebben a helyzetben. Saját maga hosszú egységeken át képtelen volt arra, hogy mosolyogjon, pedig önmagának tudathasadása sem volt. A szavakkal egyelőre nem törődött, de amikor a férfi ujjai pisztolyt formáztak és a keze is átváltozott ösztönösen helyezkedett védekező állásba, a körmei nagyobbak lettek és karmokká mintázták magukat, hangosan mordult fel, fenyegetően és még macska módjára is fújt ismét egyet. Ekkor merült fel benne, hogy lehet, hogy mégis hiba volt az, hogy kiengedte a férfit. Néhány másodpercig állt csak így, aztán kiegyenesedett. Már megvolt a véleménye a férfiról, hogy ez egy komplett idióta. Elvileg most kellett úgy viselkednie, mint ahogyan szokott, ha pedig ez az volt, akkor már értette, hogy miért volt In Flane lényegében egy senki, ilyen viselkedés mellett nem csoda, hogy nem léptették elő, és nem tűntették ki, még akkor sem, ha briliáns elme volt.
- Roppant vicces – vicsorgott. – Nem érdekel, ne viselkedjen gyerek módjára!
Komolyan mintha egy gyerekkel állt volna szemben és nem pedig egy felnőtt férfival. De legalább a rehabilitációba belement és az ellen nem tiltakozott. Nem volt nehéz nem észrevennie, hogy a férfi nem alacsonyabb rendűként viselkedik a jelenlétében, ahogyan annak lennie kellett volna, hanem pontosan egyenrangúként, azaz alfaként tekint Cyjer is magára, ahogyan Gunny. Az egyelten, ami hiányzott már csak az, hogy emiatt kikezdjen vele, ami pedig kudarcra volt ítélve, mert a korábbiak miatt Gunny semmiképp sem tudott másképp tekinteni In Flane-re, csak úgy, mint egy gyermekre, akit meg kell védenie. Vajon tisztában volt a férfi azzal, hogy nem sokon múlt, hogy Gunny nem annak a naprendszernek a csillagába kérte a térváltást a férfit tekintve, hanem ide? Valószínűleg nem, ha akkor nem vált olyan alakra, mint amiben a nő is volt, akkor Gunny tudta, hogy tényleg egy csillagban végezte volna, mert az még a 7-es szintűekkel is könnyedén végez. A szavakra először felsóhajtott, majd felmordult.
- Én hoztam haza, az én felelősségem az, hogy minden rendben van magával – mondta.
A szavak ellenére, ahogyan In Flane szemébe nézett meglátta a hálát és a köszönetet, noha a külseje a férfinak nem erről árulkodott. Az örömöt is látta, hogy végre saját maga lehet és nem kellett tovább úgy lennie, ahogyan az elmúlt tíz évet töltötte. A következő mondatokon Gunny elfintorodott, jah persze jobban tudta. Csak azért, mert az történt vele, ami még nem tudta jobban, hogy mit okozhat mindez.
- Igen, mert tíz éve hibrid mindent jobban tud annál, aki több, mint négyszáz éve néhány napos korától – mondta ridegen. – Nem maga az egyetlen, aki olyat tett hibridként, ami miatt úgy gondolja, hogy a Fekete-Szilánkon lenne a helye.
A szavaiban nem volt nyoma gúnynak, se lenézésnek, pedig nyugodtan lehetett volna. Ezúttal nem a Zsarnoki ridegséggel, gépiességgel szólalt meg, hanem pontosan úgy, ahogyan a vérszerinti apja is tette volna, az ő hidegségével és ridegségével.
- Távozhat! – mondta ki végül.
Még figyelte, ahogyan Cyjer elindult kifelé, néhány lépés után nézett ismét felé és szólalt meg. Ekkor már részben bánta, hogy kimentette a férfit és nem a másik módot választotta. Csalódott, remélte, hogy kap valakit, aki megérti, akivel egyformák, egy társat, ha nem is szexuális értelemben, hanem sokkalta inkább lélekben, de közel sem volt így.
- Remélem tisztában van vele, hogy egy maga egy igazi seggfej Cyjer – szólt még utána.

by **Bishop** Szomb. 04 Okt. 2014, 18:03

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Cyjer nem törődik Gunnhild állatias reakcióival egyszerűen figyelmen kívül hagyja azokat, önkéntelen kissé szaglászni kezd, de ez nem tudatos és amint rájön mit csinál abba is hagyja. Gunny előtt állva felveszi vele a szemkontaktust és így hallgatja végig amit mond neki. Aztán megint elmosolyodik.
- Nem az ön felelőssége. Visszahozott és ezzel vége is a történetnek, innentől beszélje meg Maniac-el. Engem nyugodtan békén hagyhat. Amit mond az nem érdekel. Egyszer történt magával valami rossz azért aki és azóta azt az emléket kergeti. Nem így van? Én számtalan sz.rt éltem át az évek során.
Ezzel megvonja a vállát és várja Gunnhild válaszát arra, hogy elmehet-e, amikor megkapja éppen csak a nő mellett elsuhanva indul meg, hátra sem nézve a hatalmas teremben.
- Na végre. - morogja maga elé és elsétál. A tér méretei miatt ez egy hosszabb idő, amíg elér az egyik végéhez, ott a hatalmas folyosókon arra fordul le amely a térváltókhoz vezet, hogy elhagyhassa a termet. Gunny közben kényelmesen utána tud kiáltani. In Flane erre visszanéz a válla a fölött és válaszol.
- Csókolj meg ott ahol néha pisilek.
Ezután már nem vár, ténylegesen kisétál az egyik folyosón. Ahogy Gunnhild a helyzetről gondolkodik eszébe juthat, hogy talán túl sok, túl direkt volt ez In Flannek a felismeréstől kapott kisebb sokk mellé.

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Greg barátjával vállvetve halad az egyre erősödő és elvakító hóviharban. Valamilyen oszlop mellett mennek el, amikor meglátja, hogy annak tetején van egy adattárolóhoz hasonló eszköz. Az adattároló egy játékban gyűjthető dolog, és ha az összeset megtalálja akkor jutalmat kap, amit most meglátott egyelőre még nincs meg neki.
Vic a mutatóujja feltartásával jelzi, hogy mennyire tetszik neki amit Tubrok szólt Ingrid képességéhez és hogy Eyjolfnak is szeretne ilyen különleges jegyet. Ez a Zuhanás előtti hüvelykujj feltartáshoz hasonló gesztus. A második hosszabb részt már figyelmesen hallgatja közben elmosolyodik és a végén bólint is egyet, ami Vic-től már túl nagy figyelem lehet a szokásos viselkedéséhez képest.
- Még két gyerek, nem rossz. Feltétlenül mondd el Tubroknak milyen klassz dolgokat tudsz látni a képességeddel.
Ingrid tudja hogy a lány régebben a képességeket hülyeségnek tartotta mert szerinte filmkaraktereket csinál a normál emberekből, de amióta ismeri Ingridet a tapasztalatokból már tudja hogy ez egyáltalán nincs így. Ő maga nem szeretne magának képességet, de az apja kiléte miatt valószínűleg nála is ki fognak alakulni bizonyos adottságok. A tetoválásokkal kapcsolatos témánál Ingrid megjegyzésére Vic kis ideig elcsendesedik.
- Hááát... lehet, hogy van olyan akit zavar és engem érdekel.
Talán most gondolhatott Tobiasra Vic, legalábbis Ingrid nem tud más olyan személyt akit ne küldene csak úgy el a lány ha valami gondja lenne a tetoválásaival. A következő kérdésre csak elutasítóan megrázza a fejét.
- Nem, nincs baj, csak a szokásos.
Arra hogy Ingrid nem akar tovább maradni megint csak bólint, aztán kicsit igazít a ruháján.
- Rendben van. Biztos sietsz Tubrokhoz. Jó szórakozást meg minden. Greg itt marad vagy viszed azt a kis cukorfalatot is?

by **Miller lányok** Vas. 05 Okt. 2014, 16:50

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Gunny látta, hogy nem foglalkozott vele a férfi, sőt teljesen hidegen hagyta az, amit Gunny csinált. A nő nem szokta elfojtani még emberi alakban sem az állatias énjét, nem érezte szükségesnek, hiszen akkor lényegében saját magát tagadta volna meg, amit pedig nem akart, hiszen még Zsarnok sem akarta megváltoztatni őt, hanem ilyennek „szerette”, tehát emiatt sem volt szükséges, sem logikus az, hogy ezen változtasson. Amíg ő állatias megnyilvánulását ejtett meg feltűnt neki az is, hogy In Flane szaglászni kezdett, mivel saját magát tökéletesen ismerte így tudta, hogy ez nem tudatos volt, hanem csak ösztönszerű, ahogyan önmagánál is szokott lenni. A férfinak azonban egy idő után feltűnt mindez neki és abba is hagyta.
- Ne fojtsa el – mondta Gunny. – Már ez is önhöz tartozik.
Nem parancs volt, hanem csak egy javaslat az idősebbtől a fiatalabbnak. Kettejük közül Gunny ezt jobban tudta, hogy miként kell így hibridként, állatias vonásokkal beilleszkedni a társadalomba és elvegyülni ott. Vagy éppen mi az, ami még nem túl furcsa a nagy átlagnak. Ez volt az, ami Cyjer számára teljesen új terep volt, hiszen eddig úgymond törvényen kívüliként tengette a mindennapjait távol bármiféle civilizációtól. De a férfi legalább végighallgatta azt, amit mondott. Amit viszont válaszként kapott nem esett jól neki. A férfiban úgy tűnt a számára, hogy nincsenek meg azok az ösztönök, vonások, amik benne megvoltak, ami által olyanok társaságában akar lenni, mint saját maga. Csak egy hibrid volt, alapvető állatias vonások nélkül. Annak ellenére, hogy mennyire rosszul esett neki a másik szava és a csalódás, hogy mégsem voltak hasonlóak csak DNS-ileg az idegen rész miatt nem mutattatta ki, még a mozdulataiból, sem a szemeiből sem lehetett a csalódást és keserű érzéseket kiolvasni. Talán pont az hiányzott, hogy In Flane nem született állatias jegyekkel, Gunny pedig igen, neki születése jogán megvoltak az ösztönei, ha nem kap idegen DNS-t is ilyen lett volna. Tovább kell kutatnia, nem lehetett egyedül, muszáj volt lennie másnak is. Csak egy fanyar mosolyt engedett meg magának Cyjer szavaira, jelezve ezzel, hogy a férfi téved és nem egyetlen dolog volt az életében. A másik semmit sem tudott róla, míg Gunny szinte mindent a férfiról.
- Nem így van – jelentette ki. – Rendben, többet nem törődöm magával…
Sokkalta bonyolultabb személy volt annál, hogy csak így ki lehessen ismerni. A második mondata nehezen született meg, de komolyan gondolta, ha a férfi azt akarja, hogy hagyja őt békén, akkor békén fogja és nem fog vele törődni többé, noha az ösztönei azt diktálták, hogy megtegye, mert Cyjer gyermek volt hozzá képest. Figyelte a férfit, ahogyan az a térváltóhoz ért a hosszú, hatalmas teremben. Még egyszer belenézett In Flane szemeibe, amikor a férfi visszafordult. A szavaira elvicsorodott, bárki másnál ezt ő maga is előjátéknak vélte volna, de ebben az esetben teljesen más volt a helyzet.
- Álmodozz csak! – morgott.
De mindezt nem mondta olyan hangosan, hogy a másik meghalhassa. Ha a férfi tényleg távozott, akkor szólalt meg hangosan.
- Maniac, jelölj ki ennek a baromnak egy szállást, ahol egyedül lehet és áteshet a civilizációba való visszatéréshez szükséges rehabilitáción – mondta. – Utána pedig irányítsd oda. Jelentést pedig kérek a folyamatról majd.
Vett egy mély levegőt, majd ő maga is elindult vissza a lakrészébe, legutoljára nem tudta befejezni a filmet, amit most meg akart tenni.

Az Anyahajó - Page 4 00120

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Greg és a barátja haladtak tovább, az erős és sűrű hóesés csak nehezítette a haladást és a láthatóságot, de sikerült tovább jutniuk oszlopok közé. Itt egyszer csak a magasban az oszlop tetején meglátta azt, ami az egyik küldetése volt a pályának, egy dobozt, amit meg kellett szerezni jutalmakért. A kezét tartotta fel, hogy álljanak meg a barátjával és felfelé mutatott az oszlopra.
- Fedezz, meg kell szereznünk – mondta.
Ha volt a páncélon, akkor aktiválta azt a módszert, hogy a falakon is tudjon mászni és láthatatlanságba burkolózva próbálja meg megközelíteni az oszlop tetejét, hogy megszerezze az adattárolót fentről. Ingrid elmosolyodott, amikor Vic felemelte az ujját, hogy elnyerte a tetszését az, hogy egyrészt Ingrid elmondta Tubroknak azt, hogy van képessége, illetve az, hogy a férfi szeretne ilyesmit a kettejük gyermekénél is, hogy Eyjolf is rendelkezzen vele. Itt volt jó kérdés az, hogy Greg vajon így volt-e, hogy neki is fog-e kamaszkorban jelentkezni valami, de nem mert rákérdezni Maniac-nél erre, ahogyan Eyjolfnál sem egyelőre. Ahogyan tovább beszélt meglepte a figyelem, amit Vic-től kapott, nem volt ehhez hozzászokva, hogy így van. Túl nagy volt, valószínűleg ennek is köze lehetett ahhoz a kellemetlen részhez, ami a lánnyal történt. A szavakra azonban elmosolyodott, örült annak, hogy így biztatta Vic és szerinte is jó ötlet volt ez az egész. Igaz Cal-től is megkapná a megerősítést, de ebben a témában valahogyan egy női megerősítés jobb volt Ingrid számára, kellemesebb. Bólintott végül ő maga is.
- Amikor kellemesek a képek, akkor valóban klassz ez – mondta. – Elfogom neki, legalább egy kellemes hírt viszek neki.
De sajnos a legtöbbször nem volt kellemes, amit látott, hanem a rossznál és rosszabb. Ahogyan a kellemetlen hírek is, amiket vinnie kellett ezúttal. Örült volna annak, hogyha nem így lett volna, de roppant sajnálatos módon nem dönthetett erről. Nem hitte volna, hogy egyetlen látomásból ennyi minden rossz dolog ki fog sülni, mint az Ellenállás, Nite, Sivary és még sorolhatta volna. Imiganor volt a közvetlen dolgokból a legrosszabb, mert az tényleg ott volt a Rocksolid nyakán. Tudta Vic-ről, hogy nem szeretne képességet a lány, de Zsarnok miatt lesz jó néhány fontosan jellemvonás, vagy olyan dolog, ami már-már képességnek fog minősülni.
- Tudja, megkérdeztem, hogy a látott képeket lementessem-e Maniac-el, amikor végignézem a kincstárban levő ékszereknél a tárgyak múltját – mosolyodott el. – Igennel felelt, így én is és ő is megismerheti jobban a családját és nem csak holo felvételekről.
Amikor a tetoválások kerültek szóba és Ingrid kifejtette a végső véleményét azokról, hogy lényegében hova mehetnek azok, akiknek nem tetszene észrevette, hogy Vic ezen elgondolkodott. Ahogyan kimondta a szavakat Ingrid tekintete megenyhült és gyengéden mosolyodott el. Örült annak, hogy ugyan alig ismerte a lány Tobias-t ennyire aggódott máris azon, hogy a férfi mit szólhat az efféle dolgokhoz. Ezzel kapcsolatban csak a tervét kellett kivitelezni és ha az készen van, akkor utána már tudni is fogják azt, hogy mi a véleménye a férfinak az őrangyalról.
- Ne aggódj, biztosra veszem, hogy tetszeni fog neki is – felelte teljesen komolyan. – Ha majd látja – kacsintott rá a végén.
Nem csak azért mondta, hogy nyugtassa a lányt, hanem tényleg így gondolta, főleg, hogy már beletudott kukkantani az aktába és eléggé hasonló volt a férfi Vic-hez, így nem aggódott ezen az apróságon. A fejrázást követően Ingrid bólintott, hogy akkor ráhagyja a lányra és nem erőlteti ezt, ha nem akarja elmondani, akkor nem kötelező, már így is jócskán többet tudott meg, mint remélte és ez is bőven elég volt ahhoz, hogy tudjon neki segíteni és Adam kíváncsiságát is kielégítse. Az utolsó mondatokon elmosolyodott. Volt egy olyan érzése, hogy Vic amúgy sem akarja őt itt látni a kelleténél sokkal tovább és nem akart egyébként sem visszaélni a lány vendégszeretetével, Greg azonban teljesen más tészta volt.
- Ha szeretne maradhat, nem mondtam neki, hogy hova megyek, majd annál az említett vacsora előtt szeretném elmondani az egészet neki – mondta. – Akkor ismerheti meg Tubrokot is, ha nem szimpatikus neki, akkor nem fogom erőltetni, hogy elvigyem magammal a Rocksolidba.
Ezzel felállt helyéről és újra Vic-re pillantott.
- Köszönöm a tanácsokat és a remek ötleteket – felelte kedvesen, majd szélesen mosolyodott el. – Meglesz a szórakozás.
Ha Vic engedte, akkor elindult a kijárat felé, ha úgy látta, hogy a lány is vele tart, mert kikíséri, akkor bevárja őt is és vele együtt sétál el az ajtóig.

by **Bishop** Pént. 24 Okt. 2014, 20:19

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

In Flane továbbra sem reagál Gunny tanácsaival azzal kapcsolatban hogy mit és hogyan kellene tennie. Egyszerűen figyelmen kívül hagyja, mintha meg se hallaná a szavakat. Csak akkor néz fel újra Gunnhildra a férfi, mikor hallja, hogy békén fogja őt hagyni a nő.
- Én is így gondoltam. - jelenti ki egyszerűen.
A csalódottságot meg sem próbálja kiolvasni Gunnhildból a férfi, csak sejti hogy ezt érezheti Gunny de annyira nem törődik vele vagy nem akar törődni vele hogy nem is próbálja keresni benne. Végül egyszerűen kisétál a teremből. Gunny morgását már biztosan nem hallja, mert azt kellően halkan teszi csak. Miután Cyjer távozott Maniac azonnal visszajelez az utasításra.
~ Művelet beállítva.~
Ezzel Gunnhild sikeresen végzett a feladattal és tesztelte az új szuperrovar technológiás páncélzatát is. Néhány másodperc múlva már a saját lakásán van és neki tud állni a film folytatásának. A film sajnos a küldetés és a kis csalódás után már közel sem annyira szórakoztató.

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Greg a nagy viharban lassan tud csak felmászni az oszlopon, aminek a tetején éppen csak eléri a csomagot, amit fel kell vennie. Amint megérinti a tárgy eltűnik és a játék jelzi neki, hogy megszerzett még egy gyűjtendő objektumot a sok közül. Közben a társa végig fedezi őt. Az oszlop tetejéről csak most látja, hogy onnan milyen jól be lehet látni a pályát, a bázisnak azt a részét, egészen kivehetőek az épületek és a kerítések még a hóviharban is.
- Áh. - bólint Vic arra, hogy Ingrid már elmondta a képességét Tubroknak és aktívan használta is hogy feltérképezze a férfi családját. Amikor Ingrid az egyik mondatával, a tetoválásról Tobiasra céloz a lány hirtelen elnémul, zavartan kezdi a lábán lévő harisnyát piszkálni és nem is tudja mit csináljon. Ingrid egyáltalán nem szokta ilyennek látni őt.
- Mármint ki? Nem csak rá gondoltam... csak ő is...
Mondja zavartan aztán megint csendben marad. Miután Ingrid megköszöni a fogadást és elköszön Vic is felpattan az ágyról, hogy kikísérje, egészen az ajtóig vele megy.
- Hajrá Ingrid. Vigyázz magadra, aztán csak óvatosan azzal a csődörrel!
Mondja szinte nevetve az ajtónál köszön képen. Ingrid miután kilép a lakásból elindulhat amerre akar, a közeli térváltóval bárhová egyszerűen eljuthat.

by **Miller lányok** Szomb. 25 Okt. 2014, 14:19

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Gunny még félhangosan morgott In Flane szavaira, de már nem szólt hozzá és az sem érdekelte különösebben, hogy Maniac visszaszólt, hogy a kérésének eleget tett. Amint visszaért a szobájába levette saját kezűleg a szuperrovar páncélját, amit most így a küldetés alatt is tesztelt és sikerrel vizsgázott. A páncélt szépen összehajtogatta és betett a többi páncélfelszerelése közé az egyik tárolóba a falnál. Visszavetette Maniac-el a megszokott itthoni ruházatát, amiben korábban is volt, azelőtt, hogy találkozott volna Ingriddel. Amint ezekkel is kész volt szépen, nyugodtan visszahelyezkedett az ágyon macskaszerű karika alakba, hogy úgy fejezze be a filmezést. Az azonban már közel sem volt annyira szórakoztató, mint előtte, ott volt a fejében a kép, hogy Cyjer nem is próbálta leplezni, hogy nagy ívből tett arra, hogy Gunny mekkorát csalódott vele kapcsolatban, ahogyan az egész ügyet kezelte. Nem hitte volna, hogy ennyire bántani fogja, de mégis így történt, talán egyszerűen túl sokáig volt egyedül, hogy nem igazán értette meg senki, hogy egy legendának kezelték, hogy ő Zsarnok lánya és emiatt nem is igen mertek közeledni felé, vagy nem akartak. Egy pillanatra még az is felmerült benne, hogy talán az lett volna a legjobb, ha Zsarnok elpusztítjta őt, amikor készen voltak a kísérletek, vagy pedig egyszerűen nem találta volna meg az Árnyékhadsereg sem őt, sem az anyját, amikor megszökött. Most, hogy látta Ingridet is, hogy miként viszonyult a fiához, a férjéhez, a frissen született Yrsa-hoz, illetve az biológiai apjukhoz és anyjukhoz még így négyszáz év múltán is és ahogyan vele is bánt és kezelte őt. Hangosan mordult fel, hosszú, nagyon hosszú ideje nem volt Gunny összezavarodva, most talán pont In Flane miatt sikerült, mert pont ott sebezte meg, ahol a legjobban fájt neki, pedig már nem volt fiatal sem pedig naiv, hogy ábrándokat és álmokat dédelgessen, főleg nem olyat, ami nem sikerülhet. Végül, mint vége volt a filmnek lassan ült fel az ágyon törökülésbe, a hátát a falnak vetette a lábait pedig lelógatta az ágyról. Biztos volt benne, hogy akkor kellett volna megnéznie és befejeznie ezt a maradék úgy húsz percet, amikor elindult volna Ingridhez, vagy azelőtt egészen pontosan, hogy elindult volna elintézni a Cyjer In Flane ügyet. Sokkalta jobban járt volna és a kellemes agyzsibbasztó film is remek véget ért volna, és nem történt volna az meg, mint most, hogy végignézi a filmet és az égész alatt gondolkodik. Mikor már felült ásított egyet és nyűgösen nyújtózott mielőtt megszólalt volna.
- Van valamilyen feladatod, vagy teendőd, filmed, bármid számomra, amivel el tudom terelni a figyelmemet?
Tette fel a kérdést Maniac-nek. Bízott benne, hogy a mesterséges intelligencia talál neki valami programot, vagy szórakozást, vagy munkát, amivel tényleg elterelheti a figyelmét. Ha nem, akkor nem marad más, akkor kényetlen lesz azzal foglalkozni, hogy valamit nekiálljon kutatni, vagy éppen leprogramozni egy alszubrutint, vagy játékot, vagy programot, amit felölt Maniac-hez, hogy bárki szabadon használhassa. Szomorú lett volna, hogyha idáig fajulnak a dolgok, bár nem tagadhatta, hogy egy komplex játékot, vagy ehhez hasonló interaktív programot vagy effélét megcsinálni tényleg időigényes volt és kellően sokat kellett gondolkodni rajta. Más esetben még ott volt a lehetőség, hogy ismét felhívja Ingridet, hogy találkozzanak és beszéljenek, de tudta, hogy a nővére Rocksolidba megy a szeretőjéhez és második gyermekének apjához. Erre a gondolatra ismét felmordult, hogy ő maga egyedül volt, el kellett volna mennie szórakozni, de nem igen volt olyan férfi, akivel egyáltalán összefeküdt volna. Fel kellett volna hívnia Ry-t, nem fogja ezért zavarni a férfit, főleg, hogy így utólag belegondolva még kissé kellemetlen is volt, hogy a nővére majd fél évszázadig Ry párja volt mielőtt szétmentek és mind a mai napig jóban voltak.
- Mire jutottál? – kérdezte reménykedve egy hangos morgás kíséretében.

Az Anyahajó - Page 4 00120

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Greg feltudott mászni az oszlop tetejére és megérinteni a tárgyat, a játék pedig jelezte neki, hogy immáron megvan még egy a sok összegyűjtendő dologból. Mivel itt most remekül látta a teljes pályát és messzire el lehetett nézni a havazás ellenére, így megtette. Felmérte, hogy mik is jöhetnek még szembe, merre is kellene menni, mi lehet arra, amerre a digitális iránytű jelzett. Mivel látta az épületeket is a hóban, így a karakterének érzékszerveit próbálta élesíteni, ha volt ilyen funkció a játékban, hogy minél messzebb ellásson és a havazás ellenére is képes legyen arra, hogy kivegye könnyebben az épületek vonalát, esetlegesen azt is, hogy odakint ott arrafelé vannak-e még ellenséges egységek. Ha voltak, akkor lemászás után mindezt megosztotta a barátjával, majd lopakodva indult tovább arrafelé, amerre az iránytű és a játék mutatta, hogy menniük kell. A kezével intett, hogy a pálya két oldalán haladjanak a barátjával, hogy így az egész pályát letudják fedni és lássanak minden irányban. Ingid örült annak a ténynek, hogy Vic nem harapta le a fejét amiért elmondta mindezt Tubroknak, hanem még örült is, hogy a férfi így is elfogadta. Igazából az egész mostani beszélgetés nagyjából pozitív csalódás volt, hiszen teljesen normálisan el lehetett beszélgetni a lánnyal és még azt is megtudta, amit akart, amiért Adam ideküldte. Nem mintha őt magát nem érdekelte volna, hogy mi van a lánnyal, de legalább a nevelőapjának is elmondhatja, hogy tényleg mindent megtett és megpróbált. Kivételesen sikerrel, bele sem tudott volna gondolni, hogy milyen érzés lehet ezt tudni, hogy hamarosan szépen lassan minden érzése elveszik. Azt viszont tudta, hogy eljut abba a pontba, akkor nem fogja sajnálni, azt már átérezte és tudta, hogy ott milyen érzések nélkül, milyen érzés Zsarnoknak, vagy egy UP2-nek lenni. Érző lényként nem akarta, de ha azt érezte, akkor pedig nem akart érző lény lenni, hiszen az érzések csak hátráltatták mindenben és nem voltak logikusak. Átkozottul nehéz döntés és helyzet volt. Ahogyan Tobias-ra célzott látta Vic-en, hogy zavarba jött, aranyosnak találta, hiszen nem nagyon látta a lányt egyébként zavarban, nem az a fajta volt ő sem, akit csak úgy zavarba lehetett volna hozni. Éppen ezért is örült annak, hogy valaki iránt így érez, talán Tobias mellett majd kissé lenyugszik és komolyabb lesz, kevésbé önpusztító. Bár azok után, amit Victoria-ból látott nem biztos, de annyira legalább igen, hogy nem fog mindenkivel lefeküdni. A lány szavaira elmosolyodott kevesen.
- Mi az, hogy ő is? – kérdezte. – Szerintem ha megszerzed, vagy megszerzitek egymást, nem hiszem, hogy az őrangyalod sokáig mást is fogadna.
Mondta bíztatóan, ebben kivételesen nem volt hazugság, hitte, hogy Tobias-al tényleg sokáig együtt lennének, ha úgy alakul. Egy kicsit csalt ebben amiatt is, mert tudta, hogy hasonlóak mind a ketten egymáshoz és emiatt is remélhetőleg remekül összeillenek, mint saját maga Tubrokkal. Az elköszönés után, amivel Vic útjára engedte őt felnevetett. Aranyosnak találta az intelmet, amit kapott.
- Inkább őt kell félteni tőlem – kacsintott még a lányra.
Ezzel hagyta őt ott, valóban térváltással szándékozott a saját szintjüknek a hangárjába menni, ha ahhoz is tartozott efféle, ha nem, akkor a Miller család és egyben U2 hangárjába. Két nagyobb bőröndöt már korábban átkozott ide, amikben megfelelő ruhákat, felszereléseket és holmikat készült vinni Rocksolidba, ha már úgyis elég sok időt szándékozott Tuborknál tölteni, akkor fel legyen készülve mindenre. Fehérneműk, egyszerű otthoni viseletek, átlagos ruhák, illetve előkelő koktél és báli ruhák is voltak. illetve egy-két pikánsabb dolog, amivel Tubrokot óhajtja meglepni majd. Amint megérkezett, akkor még utasította Maniac-et, hogy a mostani ruházatát cserélje le arra a vörösre, amit Vic-nek is mutatott, alá harisnyatartót, harisnyával, csipkés fűzőt és fehérneműt is, azok mind vörös-fekete színben pompázzanak, hogy menjen a hajához, illetve a ruhához is, mindehhez pedig még egy magas sarkú cipő is járt a fejéken és néhány szolidabb ékszeren felül. Amint ezzel készen volt Maniac és Ingrid utazáshoz készen volt. A bőröndöket betette a gépbe, majd saját maga is beült, felszállási engedélyt kérve, majd amint kiért az űrbe, már térváltást is a Földhöz közel, onnan pedig már nem is volt messze a Rocksolid és az, hogy végre ismét Tubrok karjaiban lehessen.

//Folytatás: Rocksolid//

by **Bishop** Vas. 26 Okt. 2014, 15:47

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Gunnhildnek szépen lassan egyre rosszabb lesz a kedve, ami meglátszik a viselkedésén is. Ösztönösen nyújtózkodik és morog és próbál valamit találni, hogy lekösse magát és ne saját magáról gondolkodjon. A kérésére Maniac azonnal egy nagyobb listát vetít elé. A listán több horizontális sor van egymás alatt, a sorokban különválasztva különböző könyvek, filmek, zenék, játszható játékok, helyek és azokhoz kapcsolódó események és programok vannak. Maniac általában nem ad szórakozással kapcsolatban konkrét "utasítást" vagy "parancsot" ezért most is egy nagyobb listát ad Gunny-nak a kedvenc vagy kedvelt dolgai közül és alapján amiből választhat. Ha végignézi a listát Gunny akkor látja, hogy nagyon sok minden van amit csinálhatna, de egészen konkrét ajánlatot most sem kap. Csak az a kérdés, hogy van-e olyan a felsorolásban ami elnyeri a tetszését. Néhány munkát, feladatot is felsorol a Mesterséges Intelligencia, de ezek egy része nem is az ő szintjének megfelelő, ha pedig igen akkor nem tűnik kihívásnak. Az aktuális küldetést, Cyjer visszahozását már teljesítette.

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Greg anyja távozása után tovább tud játszani a külön neki berendezett szobában. Fentről egész jól belátja a területet és megállapítja hogy összesen tizennégy két vagy négy fős őrjárat mozog a területen amelyet a barátjával ki kell kerülniük, hacsak nem akarnak lebukni.
Az elköszönés után Ingrid végül megteheti azt amire majdnem egész nap várt, hogy végre visszamehessen Tubrokhoz egy egység után. Valahogy érzi, hogy a férfi is már alig várja a találkozásukat. A hangárban Maniac már előkészítette Ingrid személyi vadászgépét és a csomagokat is, amelyeknek a tartalmát Ingrid még most ellenőrizheti és módosíthatja, majd a jóváhagyás után a rendszer automatikusan bepakolja. Maniac eközben kérésre alakítja a ruháját a finom vöröses anyagból készült viseletre, hozzá a fejdíszt és az elegánsabb ékszereket, alulra pedig a harisnyát, harisnya tartót, fehérneműt a merészebb viseletnek. Elég ha csak be száll a gépbe és néhány másodperc után már a Rocksolid légterében van.

//Folytatás: Rocksolid (majd)//

by **Miller lányok** Hétf. 27 Okt. 2014, 10:15

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Lassanként saját magának is feltűnt, hogy kezd egy nyűgös nagymacskához hasonlítani a viselkedése, a nyújtózkodásokkal és hangos morgással. Mindez teljesen ösztönös volt és amikor feltűnt neki tudta, hogyha az eredeti alakjában lett volna, amiben született, akkor még a farkát is idegesen mozgatná, ahogyan azt tényleg egy macska is szokta. A kérésére igencsak hosszú lista jelent meg Maniac-től, hogy miket is tudjon csinálni. Saját maga a kemény zenéket szerette, így megnézte, hogy volt-e a kedvenc együtteseinek most rövid időn belül valahol koncertje és ha igen, akkor van-e még hely rájuk. Nem feltétlen a legfelkapottabb és leghíresebb együtteseket szerette, nem ment a divat után, legyen a zene minél zúzósabb, de azért legyen valamiféle hátsó tartalma is zenének. Valamiért szerette azt, hogyha ilyen is van és nem pedig csak zúznak és hörögnek. A Zuhanás előtti tudásának hála tudta, hogy régen is voltak effélék és ott rendszeresen fantasy világok és történetek köré épület sok együttes zenéje, vagy pedig folk köré. A folk manapság értelemszerűen ki volt zárva, mert nem nagyon tudtak semmit sem a Zuhanás előtti világról, de a kitalált világok köré épülő még mindig megvolt, így efféléket hallgatott. Nemcsak hogy kikapcsolta a zene, de gyakorta a történet is magával ragadó volt. tudta, hogy mindezt az anyjától örökölte, mert ő volt az író és a nagy álmodó. Szóval az efféle együttesek koncertjeit, fesztiválokat nézette meg Maniac-el. Hasonló okok miatt szerette az rpg játékokat, ahogyan a sima hack/slasht és FPS-t is. időnként, amikor teljesen el akart lazulni és nem pedig a saját munkájához hasonló játékokkal játszani, akkor a Zuhanás előtti Simshez hasonló társadalmi stratégiai játékokkal játszott, esetleg szociális játékokkal – mint régen a Second Life – ahol virtuális környezetben teljesen átlagos emberi életet élhetett a karakterével. Az ottani karaktere egy irodista, asszisztens volt egy jogi cégnél, aki esténként egy bárban zenélt, DJ volt. Nem mintha neki az alakváltás miatt nem lett volna bárki, aki akart lenni, de így úgy tudott játszani, hogy senki sem tudta, hogy kicsoda és még hangosan moroghatott és szidhatta az idiótákat, mert maximum Maniac hallhatta. Időnként volt, hogy gyorsulási versenyre ment álkülsőben, ahol versenyzett is. Volt karaktere fantasy környezetű játékban is, órákig, vagy napokig letudta magát ezekkel kötni, hogyha úgy alakult, hogy teljesen ki akarta zárni a külvilágot maga körül. Mindebben még az is nagyban segített, hogy neki nem kellett aludni a többi HPI-shoz képest, így sokkalta tovább képes volt arra, hogy játsszon. Nem mintha megtörtént volna valaha az, hogy nagyon, de nagyon sokáig megtett volna mindezt. Ezenfelül még látott feladatokat, de azok nem voltak túl bonyolultak, vagy nem voltak a képességéhez mérhetőek. Igazából volt, amikor szeretett egyszerű feladatokat, amiket könnyedén megtudott tenni, főleg, amikor valakire vadászni kellett, sokszor nem is vette igénybe Maniac segítségét, mindössze annyira, hogy megkérdezze melyik rendszerben van a célszemély, de semmi többet. Szerette maga levadászni őket, hogy nem tud semmi más. Igaz ez volt, hogy eléggé időigényesnek volt mondható, logikátlanul hosszúnak, de Gunny-t nem érdekelte, a legtöbb úgysem volt olyan sürgős, hogy plusz egy-két egység olyan nagy gond lehessen. Éppen ezét most is végignézte a listát, hogy volt-e ilyen feladat, a vadászat kellően jó volt arra, hogy elterelje a figyelmét és még sorrendnek is jó volt. Ha volt koncert fél napon belül, akkor az volt az első, ha nem, akkor maradt a játék, ha pedig annak vége volt, akkor maradt az, hogy elmegy vadászni és szórakozásból gyűjt be egy, vagy több olyan személyt, aki kell, vagy öli meg őket. Egyedül, mint általában szokta, de legalább ott lesz neki a szórakozás élménye, ami eltereli az egész mostani pocsék kedvéről a figyelmét. Így jelenleg figyelmesen és kicsit izgatottan várta, hogy Maniac mit is mond neki, hogy van-e lehetősége a háromfogásos szórakozásra, aminek a legjobban örült volna ebben a percben, vagy pedig csak kettő lesz belőle.

by **Bishop** Hétf. 27 Okt. 2014, 15:24

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Gunnhild a listából maga válogatja össze a programját. A kedvenc együttesei közül sajnos nem talál koncertet fél napon belül, a legközelebbi egy teljes nap múlva lesz, amire el tud menni. A videojátékok mint mindig most is rendelkezésére állnak az eddigi mentéseivel együtt. A feladatok közül is talál néhányat, ahol vadászatra kellene mennie, de ezek már folyamatban lévő ügyek. Van egy ami szabad, egy flottás katonát kellene visszahozni, valahol az univerzum peremterületein van és bujkál. Valamiért, nem tudni pontosan az okokat, sem azt hogy miért is kell erőszakkal visszahozni és miért nem tér vissza magától. A katona mindenfajta kommunikációt megszakított az egységével és egyszerűen lelépett. Azonban ennél a küldetésnél kikötés, hogy Gunny-nak szigorúan élve és egy karcolás nélkül kell visszahoznia az alakot. Más szórakozást egyelőre ami a tervébe illene nem nagyon talál. Esetleg a szociális hálón megnézheti a felkéréseit, néhány film megnézésére hívták el páran.

by **Miller lányok** Kedd 28 Okt. 2014, 10:38

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Felmordult, amikor nem volt fél napon belül egyetlen egy koncert sem azokból az együttesekből, amiket kinézett magának, hogy jó lenne. De azért már azt is kellemesnek vélte, hogy volt később, azaz egy nap múlva. Így akkor a korábban kinézett és felvázolt programja, hogy koncert, játék és szórakozás, ami egyben munka is sorrendje megváltozzon némileg. Így a hálón való játék lesz az első, a koncert a második és utána harmadiknak a vadászat. Koncerteknél megnézte az időpontokat, hátha volt egymás után kettő, akár két külön helyszínen is, mivel ha elmegy az egyikre és annak vége, talán még lett volna ideje elmenni a másikra is. Azt úgy még tökéletesebbnek találta volna, de ha csak egyet tudott megjelölni, vagy éppen csak ennyi lehetőség volt, azzal sem volt baja. Kivételesen saját maga, manuálisan igyekezett jegyet foglalni a koncertre, így volt valamilyen varázsa a számára, hogy nem Maniac-re kellett hagyni ezt. Valahogyan a függetlenség érzését keltette benne és most a pocsék kedve miatt és azért, mert némileg elbizonytalanodott mindennel kapcsolatban igencsak nagy szüksége volt minderre, hogy érezze azt, hogy képes bármit teljesen egyedül is megcsinálni és nincs is szüksége másra, egyedül is remekül elvan, mint eddig. A videojátékok lehetősége örök volt, megvoltak a mentései is, csak ki kellett választania azt, amelyiket szerette volna és ez így remek is volt. A vadászathoz pedig meg is volt a célpont, nem volt megadva az adatokban, hogy miért kell elfogni, és az sem, hogy miért nem eshet rajta sérülés, de mindez nem érdekelte volna amúgy sem Gunnyt jelenleg. Most úgyis magáért a vadászatért akart kimenni és elkapni valakit, a hátsó indíttatások, hogy miért, hogyan, mikorra és ehhez hasonló kérdések amúgy sem érdekelték. Az univerzum külső, peremterületein volt az illető, Flottás, bár az alapján, amit most látott belőle Gunny inkább már az ex-Flottás volt a teljesen pontos megfogalmazás a dezertőrre.
- Maniac, tudasd a megfelelő személyekkel, hogy elvállaltam a fickó levadászását és hazahozását.
Az adatokból mindössze két dolgot nézett meg, ami szükséges volt neki efféle feladatokra, hogy melyik kvadránsban van, hogy Maniac jelöljön ki neki egy nagyobb zónát, jó néhány parsec területnyi lefedettségű legyen mindez, amin belül bárhol lehet az illető. Nem először adta ki ezt a parancsot Maniac számára, így valószínűleg a Mesterséges Intelligencia már úgyis tudja, hogy mi a feladata. Aztán persze ott volt még az, hogy megnézte azt, hogy miként nézett ki a katona, valahogyan fel kellett ismernie a vadat, akit haza kellett hoznia. És ennyi. Semmi többet nem akart tudni erről az egészről, mert az elrontotta volna a játékát, a vadászatot. Azt biztosra vette, hogy aki utána kérdez majd annak, hogy mennyi adatot kért le a célszemélyről Gunny frászt fog kapni egyrészt amiatt, hogy ki vitte ki az ügyet, illetve, hogy semmit sem kért le. Már ha egyáltalán van annyi engedélye, hogy ezt megtehesse. Amint ezek megvoltak, háromból kettő program kipipálva, így még mindig egy teljes napon át kellett elfoglalnia magát. felnézett a szociális hálóra is, hogy végigböngéssze ott a megosztott híreket, hogy az ismerősi mit is tesznek, hova hívják. Talált is pár filmre való meghívást. Megnézte, hogy milyen filmre hívták és kicsodák, ha kellően agyzsibbasztó film volt, akkor adott esélyt arra, hogy megnézze, hogy ki hívta el. Ha olyan személy, aki nem tudta felidegesíteni egy könnyen és nehezen hozta ki a béketűrésében, akkor válaszolt csak vissza, különben lemondta őket. Ha nem volt olyan, ami megfelelt volna a kritériumainak, akkor maradt az, hogy egy teljes napon át csak játszani és enni fog, ami roppant kellemes időtöltésnek mutatkozott. Így ha a játék volt az, ami előtérbe került, akkor a fantasyt vette elő, ahol egy a Zuhanás előtti elfekhez hasonlító varázsló karaktere volt és azzal lép be a játékba.
- Közben pedig hozathatsz némi rágcsálnivalót is – mondta hangosan Maniac-nek. – A mennyiség nem számít, lehet sok, úgyis mindent megeszek.

by **Bishop** Pént. 02 Jan. 2015, 02:33

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Gunny kénytelen későbbre koncert jegyet venni mivel abban az időtartományban nincs, amiben szerette volna. Két koncertet is talál azonban egymáshoz közeli időpontban, ahogy neki megfelelő. Ezután nem akarja Maniac-t használni erre is, az ősi "ikonnyomkodós" módszert kell használnia. Mint máskor is, a koncertjegy ára horribilisen magasan. Sokkal több mint amit megér. Mivel a HPI-ben a pénz nem akadály, mindenki aki alkot valamit, szereti a teljesítményét pénzben mérni. Ha egyáltalán nincs is szüksége rá, jól eső érzés sokaknak látni az emberek mennyit kiadnak a produktumukért. A jegyek megvételével valóban kap is holografikus jegyeket, igen igényesen megcsinált ikonok/képek formájában. Ahogy Gunnhild a vadászatról gondolkodik könnyen rájöhet miért is nem eshet baja az illetőnek akit el kell kapnia. Ugyanazért amiért az egész világ így működik. A Birodalom ultrahumanizmusa, minden teljesen rendben van addig amíg egy HPI-s emberen nem esik karcolás. Ez különösen harci helyzetben érződik élesen, ahol gyakran néhány sérülés többet ér egy bolygónál vagy több millió egyszerű földi személynél. Mindenesetre Maniac kijelöl számára egy szép nagy négyzet alakú szektort a peremterületeken, mindezt fehér színnel kissé áttetszően. Az alakról is megkapja a képeket, egy edzett birodalmi férfi, rövid szőke haj, kék szemek, az orra kissé furcsa, de ugyanúgy illik az arcához, amit szintén tisztán kivehet a képről. A képpel mindent meg is kapott amit akart az akcióhoz.
- Felvétel sikeres.
Válaszolja Maniac hangosan, és valóban a küldetés innentől Gunnhild nevén van és más nem foglalhatja le. Ezután nézi meg Gunny a szociális hálón az értesítéseit. Igen sok helyre meghívták a barátai, a probléma csak az hogy a legfrissebb meghívás is napok óta lejárt. Majdnem mindenki szeretett volna vele valahogy beszélni, üzenetet váltani, meghívni egy filmre vagy hasonló. Valamiért már rég óta nem érzékelhette. Még Ryrel Thundertől is van felkérés, ő akart vele beszélni, de mivel nem tudott hagyott egy vacsora és egy mozi meghívást. Korábban ilyet nem csinált, de már ez is lejárt. Miután most semmi nem aktuális, Gunnhild elkezdhet játszani. A rendszer betölti a mesés fantasy világot, a karakterét és máris az elfhez hasonló mágusa bőrébe bújhat. Jelenleg egy füves, virágos mező közepén áll, nem messze egy patak csobog, minden irányban fák, tehát egy ligetben kell lennie. Ez a kezdőpont. Időközben a kért étel is megjelenik az asztalán.

by **Miller lányok** Pént. 02 Jan. 2015, 11:54

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Gunny számára valahol elégedettséget jelentette, hogyha ezt a dolgot nem Maniac-re bízza, hiszen mindent úgyis a mesterséges intelligencia végzett el, hanem saját magának kellett „megdolgoznia” azért, hogy elmehessen koncertre. A jegyárakon nem lepődött meg, tudta, hogy tényleg ennyire horribilis lesz az ár, mindig ennyi volt. Mivel eléggé ritkán szokott eljárni szórakozni, nem megfelelő személyek hiányában, így úgy döntött, hogy most kivételesen mindkét koncertre elmegy. Annak ellenére, hogy Gunny-nak is voltak művészi hajlamai, vagyis egészen pontosan jó lett volna ezekben soha sem foglalkozott ilyesmivel, maximum számítógépes játékok programozásával, de nem írt, festett, szobrászkodott, vagy lehetett volna még sorolni a tényleges művészeteket. Ha volt lehetősége, akkor mindkét koncertre három-három jegyet foglalt végül, nem csak egy darabot. Ingridről már tudta, hogy úgyis szereti a zúzós zenét, Yrsa-nak pedig útmutatás kellett, mert még minden újdonság volt, hát így a „kislány” nevelését nem lehetett elég korán elkezdeni, hogy jó zenei ízlése legyen. Illetve egy próbát megért, hogy milyen lehet a saját rokonaival, testvéreivel elmenni valahova, még úgysem volt ilyenben része. Ezek után jött a vadászat része a dolognak, időnként gyűlölte a Birodalom ultrahumanizmusát, mert nagyon nem illett össze a jellemével, főleg, hogy saját véleménye szerint bármeddig széttéphette volna az adott személyt, mert úgyis rendbejön. Meg ha vadásznak rá, mert dezertált, akkor úgyis megérdemli és még nem ártott senkinek. Ha már eljut oda, hogy megegye, mert finom is az illető, akkor megértette volna a kiakadást. Főleg, hogy abba teljesen bele is hal a másik és esélye sincs regenerálódni. Felmordult a gondolatra, amikor korogni kezdett a gyomra, mert éhes volt. De először még végignézte az aktákat, amit kapott, fényképet is és a területet, ami le volt fedve, hogy azon belül bárhol lehet a célpontja. A képnél oldalra biccentette a fejét, szokványos rövid birodalmi haj, ezen nem csodálkozott, akkor lett volna izgalmas a fickó, ha eltér az átlagostól, mint In Flane, de végül még ő is csalódást okozott Gunny számára. Ennek ellenére felvette az ügyet és majd pár nap múlva el is indul arra, vagy még majd holnap, hogy a koncertek előtt letudja mindezt.
Amint ez kész volt jött a szociális háló, hogy azt végignézze. Eléggé lusta volt az utóbbi napokban és semmit sem volt hajlandó megtenni, így az összes felkérése lejárt már. Játékokra, találkozókra, mozira és még sorolhatta volna. Mindegyik lejárt, Gunny felmordult és megvakarta a feje búbját. Hát még neki is úgy tűnt, hogy túlságosan lusta volt az utóbbi napokban, ha kellett volna aludnia, akkor biztosra vette, hogy jó macska módjára végigaludta volna a napokat, de mivel ez nem kellett, így az ült és bámult, illetve unatkozott részen felül nem igen volt mentsége arra, hogy miért is nem nézett szociális hálót. A legjobban az egyik néven lepődött meg, Ry is kereste. Felvonta a szemöldökét és összeráncolta a homlokát, miközben a fejét némileg oldalra biccentette. Beszélni akart vele, majd végül is egy mozi meghívást és egy vacsora meghívás is szerepelt a hátrahagyott üzenetekben. Ilyen még nem volt a férfitól soha sem, ha fontos lett volna, amit akar, akkor kommunikátoron hívja, mert arra úgyis egyből válaszol a nő, ez a vacsora miatt, sokkalta inkább randevúnak tűnt számára. Ha lehetséges lett volna, akkor az első megállapítása az lett volna, hogy a férfi beteg és nincs magánál. De mivel ez nem fordulhatott elő, egy kérdés bukott ki belőle önkéntelenül is.
- Mi Ryrel Thunder jelenlegi mentális állapota? – kérdezte.
De mivel ez is lejárt, így nem kellett semmivel sem foglalkoznia, csak az állapotát frissítette, amiben kiírta, hogy nem volt elérhető az elmúlt napokban és ezért nem reagált senki felkérésére, meghívására. De már van és zaklatható. Bár érezte, hogy megfogja ezt még bánni. Ezek után merült bele a játékba. Az elf szerű mágusa bőrében volt, a ligetben, kellemes környezet, gyorsan körbenézett, hogy merre is lehetne haladnia, merre lehet a quest adó, de ha ilyesmit nem látott, akkor az első útja a patakhoz vezetett, afféle helyeken úgyis elég sok mindent lehet csinálni, város lehet a túlparton, vagyis valahol muszáj, mert a fantasy környezetben mindig ilyen helyre épültek a települések. Amíg arrafelé sétált a réten és az erődben is nézte, hogy lát-e valamilyen gyógynövényt, vagy effélét, majd később majd esetlegesen felhasználhat különböző foglalkozások növeléséhez, vagy majd eladhatja őket más játékosoknak a játékon belül, esetleg elcserélheti olyasmire, ami neki kell. A „spellbookból” ellenőrizte még haladás közben a varázslatait és a jelenlegi felszereléslistáját is, hogy tudja, hogy mire számítson, mivel rendelkezik.

by **Bishop** Pént. 02 Jan. 2015, 13:07

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

A jegyvásárlásnál Gunnhild végül 3-3 azaz hat jegyet vesz összesen. Sajnos csak a páros jegyre van kedvezmény, így most az egész háromszor drágább mint egyébként. Már ha érdekli egyáltalán a pénz. Az viszont szinte biztos, hogy a testvérei örülni fognak a jegyeknek. Miután a jegyfoglalás megtörténik, a felvett küldetéssel kapcsolatban megkapja az adatokat, azt a keveset amit kért és ezeket alaposan meg is tudja nézni. Természetesen a saját véleményével fűszerezve mint mindig, de elfogadja a feladatot. És Maniac meg is jelöli, hogy már az ő nevén van az akció, nem másén. Amint befejezi a morgást a neki nem tetsző dolgok miatt, felnéz a közösségi hálóra. A sok lejárt értesítés és üzenet miatt már tudja, hogy igencsak ellustult. Amikor meglátja mit is akart tőle Ryrel, azonnal felkiált, amit természetesen Maniac ismét komolyan kezel.
- Mentális állapot megfelelő. Pillanatnyi stresszhelyzet jelezve.
Ebből Gunnhild már tudhatja, hogy a férfi továbbra is épeszű csak éppen ebben a pillanatban valamiért nagyon ideges lehet. Így már tényleg nagyon randiszagú az egész. Az értesítések ellenőrzése után Gunny kirak egy állapotfrissítést. Nem sokkal később két barátja már kedveli is, hogy eddig lusta volt de már lehet zaklatni őt. A szociális hálón való ellenőrizgetés után pedig rátér az egyik kedvenc fantasy játékára. Itt elsőként a patakcsobogás hangját követi. Ez jó ötletnek tűnik, egy vékony kis fasoron kell átmennie és meg is pillantja a kristálytiszta vizű patakot, amiben még egy kis, úgy tíz centis vízesés is van, innen jön a csobogó hang. A távol pedig egy aranyfényben úszó, régies - földi léptékkel régies - város látható. Menet közben gyorsan ellenőrzi mi is van nála. Lényegében egy kristály páncél és fegyverzet, kard, sok ezer ezüst, lejárt ételek, félretett kincsek, lélekkristályok, keleti dolgok. Minden amit korábban szerzett. Olyan közepes karakternek mondható. Haladás közben látja, hogy a patak mentén egy réten igen szép, hosszú arany és ezüst szálú "fű" nő. Ebből szedhet ha akar. Az első másik játékost itt pillantja meg. Egy fényt árasztó, teljesen felpáncélozott titán alakot idéző személy egy kis fényből álló sarlóval aratja a rét füvét. Valószínűleg egy profi játékos, éppen gyűjti amit majd később pénzzé akar tenni.

by **Miller lányok** Pént. 02 Jan. 2015, 17:57

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Nem igazán érdekelte a pénz, úgyis több volt neki, mint amennyit el tudott volna költeni még akkor is, ha most belekezdett volna abba, hogy szórja a pénzt. Így végül is emiatt is nem vett negyedik jegyet, hanem csak a hármat. Az unokaöccse úgyis kicsi volt még ahhoz, hogy efféle koncertekre járjon és nem is nagyon gondolta volna, hogy Ingrid elengedi őt velük. Amint a vásárlás visszaigazolása is volt, a dátumot és a jegyek holografikus mását elküldette Maniac-el a két megadott címzettnek, Lady Ingridnek és Lady Yrsa-nak, hogy döntsék el a testvérei, hogy a két napból melyik is fognak ráérni és remélhetőleg egyeztetni tudják majd, hogy egy napon menjenek el rá, vagy pedig mind a kettőn egymás után. Végül is bármelyik is lesz az eredmény Gunny mindkét nap megy majd mind a két koncertre. A feladatot elfogadta a kevéske információval, majd következhetett a szociális háló. Itt, ha már úgyis erre járt, akkor bejelölte ismerősnek a két lányt is és a saját családi állapotban is bejegyezte Ingridet nővérnek, míg Yrsa-t a húgának. Ironikus volt, mert foganás szempontjából Yrsa is a nővére volt, de születést nézve csak a húga. De mivel a saját vérvonaláról volt szó, így csak egy morgással vette ezt tudomásul, de többet nem is foglalkozott ezzel, mert amilyen kusza volt mindez, lusta volt arra, hogy belegondoljon. Meg nyűgös, hogy pont ekkor nézegette végig, hogy kik hagytak neki üzenetet és mit akartak tőle. Nyűgösen nyújtózott és morgott egy sort, amikor tudomásul vette, hogy mennyire lusta, tökéletesen tudta erről, hogy a macskák, kicsik és nagyon tökéletes sztereotípiája, de mit tehetett erről, amikor jó volt időnként napokig lustának lenni és nem tenni semmit? Ry-al kapcsolatban kiszaladt a száján a kérdés, amit nem is bánt annyira, hogy Maniac válaszolt is rá. Szóval nem volt semmi baja, ha most sincs a némi idegességen felül, akkor korábban sem volt. Azaz be kellett látnia, hogy tényleg randevú szaga volt ennek a dolognak. Számára ez idegen volt és furcsa, eddig csak egymásnak estek a néhány alkalommal, amikor együtt voltak és másnap úgy viselkedtek, mintha semmi sem történt volna. Ellenben már tudta, hogy Ingrid és Ry jó öt évtizedet volt együtt annak idején, majd barátságban váltak el egymástól. Ebből tudta, hogy a férfi képes arra, hogy randevúra hívjon valakit, csak így is furcsa volt neki ez az egész. Roppant szokatlan és némileg nem logikus is. Ennyire unatkozott volna a férfi, hogy most jutott eszébe, hogy valaki olyat keressen magának, aki nyugodtan széttépi az ágyban is? Nem igazán lepődött meg soha, hogy valaki randevúra hívta, előfordult „párszor”, de itt a férfi kiléte ejtette zavarba. De végül is egy üzenetet még írt privátban Ry-nak a szociális hálón.
”Ha a meghívás még alkalmas, ebben az egységben megejthetjük valamikor.”
Ekkor még nem is várt választ, most úgyis ideges volt a férfi, így majd válaszol, addig is játszani fog! Lelkesen, mint egy kisgyerek vetette bele magát a játékba. Úgy tűnt, hogy jó ötletnek bizonyult, hogy a patak felé haladt, mert meg is látta azt, hamarosan, még vízesés is volt benne. A következtetése jónak tűnt, mert tényleg volt nem is olyan messze tőle egy nagyobb várost is látott. Ekkor ellenőrizte a felszereléslistáját, mindene megvolt, ami legutóbb is, tehát nyugodtan folytathatta a szintlépést és a fejlődgetést. Amint a réten körbenézett talált ezüst és arany fényű „füvet”, amihez odament, majd elkezdte begyűjtögetni. Ha volt a játékon belül elérhető súgó, akkor abban kereste meg, hogy mikhez is lehet használni majd később ezt és milyen értéke van a cserekereskedelemben. Ekkor vette észre a réten kissé távolabb a teljes páncélos alakot, most vagy csak simán harcos volt és azért rohangált efféle felszerelésben, vagy pedig maximum szinten volt és jó felszerelésekkel rendelkezett. Gunny elindult felé, majd mikor egészen közel ért hozzá meghajolt az illető felé.
- Üdvözöllek nemes hős! – köszöntötte tisztelettel. – Kailea vagyok, nemrég érkeztem e vidékre. Érdeklődnék, hogy miféle veszélyekkel, kihívásokkal találkozhatom e földeken. S van-e valami, mit tudnom kellene, hogy ne tűnjek oly elveszettnek a közelben levő városban.
Érdeklődve pillantott a nála magasabb szintű harcosra és remélte, hogy nem lesz ellenséges, mert külsőre jócskán magasabb szintűnek tűnt a másik és valószínűleg esélye sem lenne ellene, ha harcra kerülne a sor.

by **Bishop** Pént. 02 Jan. 2015, 20:42

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

A koncertjegyek beszerzését Gunnhild most már teljesen el tudja simítani még fejben is. A jegyek elküldése sikeres, ezt jelzi Maniac. Már csak annyi a dolga Ingridnek és Yrsának, hogy megkapják az értesítést, ajándékuk érkezett és meg is nézzék kitől és hogyan. Utána nyilván majd beszélni szeretnének vele egyet. A feladathoz szükséges információkat is átnézi, megjegyzi, majd el is fogadja és saját nevére jegyzi a küldetést. Ezután megy fel a szociális hálóra és ellenőrzi a saját dolgait. Az üzenetek és meghívásokat már megnézte, azok lejártak. Ingridet és Yrsát sikerül bejelölnie, majd később azonban nekik is vissza kell igazolni, a rokonnak jelöléshez is ugyanez szükséges a két nőnél. Gunny ekkor még morog is egyet a családi kapcsolatainak kuszasága miatt. Ha már az üzeneteknél jár és Ry épelméjűségét is ellenőrizte akkor küld egy üzenetet a férfinek. Maniac visszajelzi, hogy a küldés sikeres, azonban most Ryrel dolgozik, ezért majd csak később tudja megnézni azt és választ adni rá.
Addig is Gunny nekiáll lelkesen játszani. A réten közelebb megy az arany és ezüst színű, fénylő, igencsak hosszú és vékony szálú fűhöz. Amint a súgóban rákeres, hogy mi is az kap egy szép kis régi krónikákhoz hasonló oldalt. Ebben a játék nyelvén van leírva, hogy a növényekből valódi aranyat és ezüstöt lehet csinálni ha "az ujjai elég ügyesek eme trükkhöz". Magának a növényeknek is jó értéke van, de a belőlük készített nemesfémé még több. Cserélni sokszor lehet, de a sötét karakterek nagy részének felesleges. Így valószínűleg nekilát a gyűjtésnek Gunny a karakterével. Végül úgy dönt a titánnak tűnő fényes alak felé veszi az irányt. Amikor közel ér az alak ránéz, széttárja a karjait és mutatja, hogy mennyit is gyűjtött már. Ekkor Gunny az orra előtt kap egy ablakot egy szöveges üzenettel.
"SZV?"
Gunnhild csak ezután tudja végigmondani amit akar. A hosszas kérdezést az alak türelmesen hallgatja végig. Mikor a nő befejezte, most a titán kezd el beszélni, a hangja akár a mennydörgés.
- Üdvözöllek Kailea, ki e vidéken először jár. Én Klamosz vagyok, a Holdfény titánja. Mit itt látsz hátam mögött a folyópart városa, neked s hozzád hasonló hősöknek ez a vidék való. Ahogy beljebb haladsz az erdőben egyre nagyobb és erősebb veszélyek várnak rád. Ha a hegyeket eléred, azokon semmiképp ne kelj át, mert amögött rejtezik a sötétség földje, s onnan senki nem jut ki. Kövesd a folyót. A városban találsz kocsmát, piacot, palotát hadúrral. Veszélyt és kalandot nem ajánlhatok számodra. Ha társad akad, látogasd meg a nagy tavat s végezz annak szörnyével. Ez egy békés vidék, fegyvereidre egy ideig szükséged nem lesz.
Ezzel az alak befejezi és figyel, hogy még akar-e tőle valamit Gunny karaktere.

by **Miller lányok** Szomb. 03 Jan. 2015, 12:13

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Az üzeneteknél egyébként arra számított, hogy Ry valószínűleg nem fog azonnal válaszolni arra, amit írt neki, így ezért is ment tovább a játékra. De ha véletlenül most azonnal válaszolt volna, akkor sem érdekelte éppen, mert most már eldöntötte, hogy játszani fog. Nem zavarta soha sem, hogy a viselkedésével olyan tud lenni, mint egy nagy gyerek és roppant nehéz eset. Amit ebből eddig látott már tudta, hogy családi örökség, mert Ingrid sem volt éppen egyszerű személyiség és Yrsa sem lesz az, ha majd idősebb lesz. De visszatérve a játékra a súgót megnyitotta és szép még a régi Zuhanás előtti középkorban ismert kódexekhez hasonló felület fogadta. Szóval arany- és ezüstpénz volt készíthető belőle. Mivel ezek fűnek tűntek és nem pedig ércnek úgy érezte, hogy ez pont ideális volt neki. A karakterét úgy készítette korábban az elf szerű mivolta miatt, hogy köze legyen a természethez is. A varázslatait is ehhez szabottan válogatta ki, főleg elemi és természetmágiát választott, illetve gyógyítást. Mindent, ami a fényben tarthatja és nem viszi a gonosz oldalra. Emiatt valószínűleg a játékban is voltak mindenki által felvehető szakmák kaszttól függetlenül, mint elsősegély, főzés, világban való dolgok gyűjtögetése. Vagyis általános szakmák, így ezeket is értelem szerűen felvette, aztán, amik már speciálisabbak voltak, azokból alkímiát és szabóságot vett fel. A szabászat azért kellett, mivel saját maga varázshasználó volt és nem hordott kifejezetten nehéz páncélokat, így saját magának tudja ezeket természetszerető lény révén növényekből, esetleg ruhákból, vagy nagyon finom és puha bőrökből, prémekből elkészíteni. Az alkímia azért, hogy gyógy főzeteket készítsen, különféle érzékeket, tulajdonságokat növelő szereket. Saját magának olyan követ, ami védi a mérgektől, tárgyat, amivel dolgokat alakíthat át mássá és még sorolhatta volna. Vagy éppen az alkímiával elbájolja az elkészített vértet és tűnjön olyan kristályosnak, mint ami most is volt rajta. Ezért is gondolta, hogy a növényből aranyat és ezüst csinálni az alkímia. Egyrészt a saját szakmáját is tovább fejleszti és eladhatja ezeket a dolgokat más játékosoknak is, mint szokta. Már csak ezek miatt is tényleg nekilátott annak, hogy összegyűjtse ezeket a szálakat. Amint végzett, akkor indult el a Titán felé, hogy megszólítsa és útbaigazítást kérjen tőle. Ahogyan elég közel ért, akkor bukkant fel az ablak, amiben a játék off részeként, privátban játékon kívüli dolgok is elhangozhattak és ott nem kellett feltétlen a karaktert kijátszani, mint egyébként. A kérdés remek volt, valószínűleg a Titántól sok mindent vásárolhatott volna, de jó kérdés, hogy volt-e elég pénze ahhoz, hogy egy ilyen magas szintű játékostól bármit is venni tudjon. Gyorsan megnyitotta a képesség és szakmalistáját és megnézte, hogy mi is kell neki ahhoz, hogy most tovább tudja növelni a pontjait, hogy jobb dolgokat készíthessen majd. Végül saját maga is beírt egy rövid kis üzenetet a külön ablakba.
”Igen, az ebben a zónában található növényekből, ruhaszövéshez szükséges anyagokból és bőrökből szeretnék vásárolni, hogyha rendelkezel effélével.”
Roppantul mulattatta Gunny-t, hogy míg a HPI-n belül ő volt az egyik legfejlettebb és legerősebb élőlény, addig itt a játékban a többség valószínűleg nevetve intézné el a karakterét, mert annyira átlagos és alacsony szintű. Ezek után mondta csak el amit szeretett volna és végre megtudta, hogy kicsoda is az alak, aki vele szemben áll, később akár még rá is keres a karakterre a játék hivatalos hálóján, oldalán, hogy megnézze. Saját maga is figyelmesen hallgatta végig, némileg örült annak, hogy békés a környék, majd a városban kaphat küldetéseket is, de legalább ellenségtől nem kell különösebben tartani. Legalább nyugodtan tud majd gyűjtögetni és a szakmáit is növelni tovább, hogy jobb páncélokat és főzeteket tudjon készíteni. Azokat pedig majd a városban is árulhatja, hátha el tud adni néhányat és azt a pénzt is beruházni.
- Köszönöm segítséged s útbaigazításod, Klamosz, a Holdfény titánja – biccentett egy rövidet.

by **Bishop** Szomb. 03 Jan. 2015, 13:26

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Nem is kell attól "tartania" hogy netán Ryrel azonnal válaszolhatna, mivel Maniac visszajelzi neki hogy a férfi most dolgozik és ezért elfoglalt állapotban van. Mindenesetre Gunny nem is akarna most a férfivel beszélni, mert lelkesen beleveti magát a játékba. Az arany és ezüst füvet addig gyűjti amíg csak lehet és a cipelése nem okoz már különösebb nehézséget számára. Ez egy-egy nagy adagot jelent mind a két fajta fűből. Miután a gyűjtögetéssel végez megy oda a Titánhoz, akitől útbaigazítást is kér. Az off üzenetre pedig válaszol is. Gunny orra előtt most egy trade ablak nyílik meg. Benne van több tucat fajta bőr, szövet, növények, tűk, cérnák és más ruhaszabáshoz szükséges anyag, köztük kristályok és lélekkristályok is ha kellene a ruhák elbájolására. Pár százastól a sok százezres értékig van minden.
"Vásárlás vagy csere?"
Ha vesz bármit is Gunnhild vagy éppen inkább otthagyja az üzletet, a játékon belül utána már a karaktere elbúcsúzik a Titántól. Klamosz összecsukja a portékáit rejtő fényből álló ládát, aztán folytatja tovább az aratást.
- Jó utat Kailea! - köszön el.
Ezután indul meg a város irányába, ami egészen gyorsan "közeledik" felé. Csak a patakot kell követnie, és elér a kapukhoz. Azonban a kapuknál két jókora, hozzá hasonló elfszerű őr áll és meg kell őket győznie valamivel, hogy beléphessen a városba.

by **Miller lányok** Szomb. 03 Jan. 2015, 14:35

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Gunny lelkesen vetette bele magát a játékba, hogy elkapta a hév, hogy végre fejlesztheti a karakterét ki tudja, hogy mennyi idő után. Az arany és ezüst füveket valóban egészen addig gyűjtögette, amíg még képes volt cipelni a karaktere mindezt. Mivel elfszerű lény volt ez, így gyanítható volt, hogy nem túl nagy a teherbírása, így még a táskájában levő romlott ételt is megsemmisítette, hogy legyen még több helye és többet eltudjon tenni ebből. Valószínűleg úgysem venné a romlott ételnek a hasznát már úgysem vette. Azonban ezeknek igen, mert sokat kereshet majd rajta, hogyha eljut egyszer oda, hogy felhasználhassa. Így remélte, hogy kicsit többet tud majd cipelni ebből. Ezek után ment a titánhoz közelebb, akivel úgy tűnt, hogy máris tudnak majd csereberélni, vagy éppen vásárolni tőle valamit. A kérdésre azonnal felelt úgyszintén írásban.
”Is-is.”
Ez volt a legcélravezetőbb, mert egyelőre a karaktere nem rendelkezett túl sok bevétellel, se pénzzel, azonban amióta játszik elég sok mindent gyűjtögetett össze, hátha van abból valami, ami a Titánnak is megfelelő lehet. Saját maga is kitette a kereskedőablakot, amiben a saját maga által összegyűjtött növények, tárgyak, maga által készített főzetek és italok voltak, abból is élettöltő, manatöltő, különböző képeségek javítása bizonyos időre, láthatatlanná tevő főzet. Igaz ezek nem voltak olyan magas szintűek és nem javítottak olyan sokat semmin, mint mondjuk egy olyan szinten levő hasonló ital, mint ahol a Titán volt. mivel nem rendelkezett túl sok mindennel Gunny, ezért próbált a lehető legoptimálisabb módon válogatni a Titán holmijai közül. Természetesen a legolcsóbbakat nézte és azokból is azokat, amikből sok mindent tud kreálni, hogy minél magasabbra fejlődhessenek a saját mesterségei. Úgy válogatott első körben, hogy először a pénzéből fussák a dolgok, aztán hagyta, hogy Klamosz is válogasson fizetség gyanánt az ő portékáiból. Ha nem csak ezüstöt és aranyat kért ezekért, hanem mást is, amit Gunny felajánlott, akkor még néhány olcsóbb apróságot is vett, egészen addig, amíg maradt ugyan kis pénze, de jellemzően már új vásárolt és cserélt dolgokkal volt tele a zsákja. A vásárlás és cserék után köszönt el csak Klamosztól és mint a férfi ő maga is összecsukta a ládáját, amiben a portékák voltak. A köszönés után még biccentett a férfi szavaira és el is indult a városka felé. ahogyan közeledett egyre több és több részletét tudta kivenni, nem sietett, így teljesen nyugodt tempóval haladt a megfelelő irányba. Végig a patak mentén haladt és ha látott még valamit, amit összeszedhetett, akkor megtette, még a jól kinéző kövekből is gyűjtött párat, vagy olyat, aminek jó alakja volt ahhoz, hogy később tűzgyújtáshoz is használható legyen. Végül megérkezett a város kapujához, ahol az ő fajából két férfi állta az útját. A városőrök, akik egyelőre nem szívesen akarták volna beengedni.
- Szép napot uraim – köszönt. – Kailea vagyok, ki nemrég érkezett e vidékre. A mezőn találkoztam Klamosz-al, a Holdfény titánjával. Ő ajánlotta, hogy keressem fel eme várost, hol megpihenhetek, találkozhatok más vándorokkal s tán még portékáimat is eladhatom, s beszerezhetek újakat.
Kivárt néhány pillanatot, ha nem győzte meg a városőröket, akkor szólalt meg újra.
- Ha nem hisznek nekem megmutathatom, hogy mikkel lépnék be a városba s tán még önök is vásárolnának tőlem, hisz csak jó minőségű áru az, mikkel kereskedem.
Ha ez szükséges, akkor megteszi és megmutatja őket, ha nem és beengedik, akkor elsőként a helyi fogadó felé veszi az irányt, hogy a hosszú út után megpihenjen és a csomagjait is letehesse. Mivel valószínűleg főleg a csere és vásárlás után már jócskán nehezek lettek a táskái és nehezen bírta már el őket.

by **Bishop** Vas. 04 Jan. 2015, 14:37

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Gunnhild még a romlott ételt is kidobálja a táskájából így még egy kicsivel több arany és ezüst füvet tud magához venni. A gyűjtés után a titánhoz megy oda, akivel azonnal el is kezd kereskedni, csereberélni.
"Mutasd mid van."
Kapja az újabb üzenetet Gunnhild. Mindketten megnyitják a kereskedő ablakot és kirakják oda a dolgokat, amiket a másiknak ajánlhatnak. Gunny úgy dönt, hogy sok olcsóbb dolgot pakol át magához, annak függvényében hogy mennyi pénze is van és abból még maradjon is egy kicsi. Így majdnem egy tucat holmit át tud pakolni magához. Klamosznak valóban nem túl sok értékes van Gunny gyűjtögetett dolgai között. De lehetőleg majdnem az összes láthatatlanná tévő italt átpakolja saját magához. Az akkor is képes őt láthatatlanná tenni, ha magas szintű és a többi ital szinte hasznavehetetlen számára. A vásárlás után Gunny sokkal kevesebb pénzzel és láthatatlanná tévő itallal, de több hozzávalóval távozik, Klamosz pedig örülhet az értékes italoknak és a bevételnek. Ezután Gunny elköszön a titántól és az irányt a város felé veszi. A patak mentén, jól kinéző kavicsok közül is eltehet néhányat, de ezek maximum a kinézethez adhatnak egy kis pluszt. A városig egészen nyugodtan jut el, de a kapuban megállítják. Gunnynak meg kell őket győznie, hogy engedjék be őt. Viszonylag könnyű dolga van, Klamosz nevének említése már meggyőzi az őröket. Kinyitják neki a város kapuját és hagyják hogy belépjen. Ott szeme elé tárul egy fényes, főként mészkőből épült, növényekkel tarkított város képe. A fogadót könnyen megtalálja és betér a tavernába.
Mint minden ilyen helyen van a fogadó csaposa, aki a tulajdonos is, meleg étellel, itallal és szállással szolgál. Vannak itt még felbérelhető zsoldosok, varázslók, tolvajok, besúgók, az alvilág alakjai, informátorok és persze más játékosok is. Van aki hangosan hirdet kalandot. Amint Gunny belép a csapos odaszól neki.
- Jöjjön csak beljebb, van mindenünk, hideg italunk, finom ételünk és meleg ágyunk. Mivel szolgálhatunk a hölgynek?

by **Miller lányok** Vas. 04 Jan. 2015, 17:40

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Gunny végül is viszonyítottan elég sok mindent eltudott adni, illetve cserélni. Noha az összes láthatatlanná tevő italát elcserélte bőrökre és ehhez hasonlókra, de még mindig úgy érezte, hogy jól jár. Saját maga úgysem használta ezeket a főzeteket, inkább mágiával, varázslattal tűntette el magát. A cserekereskedelem után tényleg elindult a megfelelő irányba, amíg a patak partján haladt néhány szebb követ is feltudott venni, noha ő maga nem tudta mire használni, de majd kovács, ékszerész, vagy ékkövekkel foglalkozó személy bizonyára tudja majd használni valamire. Bár még önmagának is jó lehet, hogyha szükséges, hogy csapdákat találjon meg és előre dobálgatja a követ a biztonsága érdekében. A város szélén szerencsére könnyű dolga volt az őrökkel, hogy meg kellett őket győznie. Általában eléggé sikeres szokott lenni, hogyha valamilyen híresebb játékost mond be az ember, hogy ő ajánlotta. Más kérdés, hogyha az adott várossal éppen nincs jóban az illető, mert akkor örülhet, hogyha a találkozást épp bőrrel megússza. Most azonban nem ütközött efféle akadályba, mert Klemosz neve ismerős volt az őröknek és minden gond nélkül beengedték Gunny karakterét. Be is ment a városba, ahol azonnal körbenézett, próbálta felmérni az épületeket. Szép kőből, mészkőből épült házak voltak errefelé, növényekkel futtatva, és egyéb sok zöld terület. Hamarosan meg is találta a fogadót, ahova indult. Amint belépett a megszokott kocsmai látkép fogadta, megannyi játékos és nem játékos karakter is fogadta odabent. Zsoldosok, alvilági figurák, és a legnagyobb örömére még küldetéseket is adott valaki. Úgyis azzal lehetett a legjobban fejlődni, bár saját maga nagyon sokat ténylegesen szerepjátszott a játékban, azért is fejlődött ennyire lassan és volt még mindig csak középszintű. De ha már itt volt és lehetett jelentkezni feladatokra, akkor majd később él is a lehetőséggel. Mivel elég régen nem volt belépve, így tudta, hogy a karakterének tényleg szüksége van már ételre és italra is, nehogy az életereje és ellenálló képessége fogyni kezdjen. Épp ezért még az is jól jött, hogy a csapos odaszólt neki.
- Egy kupa bort s hozzá a ház specialitását – felelte. – S egyelőre két éjszakára egy szobát, illetve fürdőt.
Már kitapasztalta, hogy a fogadósok megkedvelik, hogyha a ház legjobb főztjét kéri és később, ha visszamegy egy-egy tavernába, akkor emlékezni fognak rá miatta, és van az is, hogy emiatt sokkalta jobban jár, mert több ételt kap, kevésbé vizezett bort, vagy sört, esetleg jobb szobát, ugyanazon árért. Főleg, hogyha meg is dicséri a főztöt, még akkor is, ha ehetetlenül rossz volt. Noha valószínűnek vette, hogy itt is nem játékos a fogadós, bár bizonyára voltak olyan játékosok, akik éjjel nappal fent voltak és kocsmárost játszottak, de még rámosolygott a fogadósra, hogy ezzel is szimpatikusabbnak tűnjön. Utána nézett körbe ismét és egy ülőhelyet keresett, hogy majd ott tudja a borát és az ebédjét elfogyasztani. Próbált nem a kidobált romlott ételre gondolni, hanem az itt bent levő sültek illatával foglalkozni. Ha a bort megkapta előre, akkor belekóstolt és utána immáron módszeresen is körbenézett. Főleg a falak érdekelték, hogy hol volt valamilyen hirdetőtábla, és azon kiplakátozva, kiírva valamilyen alacsony szintű feladat, küldetés, amit ő maga is megtud csinálni. Mivel tudta, hogy a tóparti szörnyet is meg lehet ölni ezt a küldetést is kereste és végül az összes olyat felvette, ami az ő szintjén, vagy közelében volt és még képes arra, hogy megcsinálhassa őket. Ha az az illető, aki hangosan adta az egyiket újra és újra elmondja a feladatát, akkor még arra is figyel, kíváncsi, hogy az mi lehet. Végül is, amíg meg nem kapja az ebédét ezzel tölti el az idejét, utána pedig nekilát lakmározni. Mind a játékban, mind pedig a való életben is, miután kinyúlt az asztalához és odahúzta magának a Maniac által odateremtett ételt és abból csemegézget. Ha befejezte az étkezést a játékban kifizeti és megdicséri, hogy mily ízletes volt az étek, majd a megkapott szoba kulccsal felballag a szobájába, hogy lepakolhasson és majd a felvett küldetéseket üres táskákkal kezdhesse meg.

by **Bishop** Vas. 04 Jan. 2015, 22:07

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

A tavernában Gunnhild úgy dönt megalapozza a jó kapcsolatát a hely tulajdonosával és üzemeltetőjével, a csapossal. A csapos természetesen nem játékos karakter, de mivel Maniac számolja ki a mesterséges intelligencia adatait és egy ilyen nagy méretű és népszerű, híres játékot a készítők majdnem tökéletesen programoznak le, az tökéletesen emberi reakciókat ad vissza.
- Áá, messzi útról jött. Foglaljon helyet máris adom az adagját.
Még kiszolgál egy vendéget egy igen nagy kupa itallal a csapos. Aztán máris hozza Gunny karaktere számára amit kért. Magának Gunny egy kis kétszemélyes üres asztalt talál a fal mellett, a többi hely foglalt. A csapos jön letesz az asztalra egy kupa felvizezett bort és egy egyben sült, töltelékkel teli csirkét. Valamint a szobája kulcsát is oda teszi a kupa mellé. A csirkének csirke íze van a játék szerint, mikor a karakter belekóstol. Ezután néz végig a helyen. A falakon lát napi küldetéseket. A könnyűektől a nagyon nehezekig összesen hét küldetést tud felvenni. Csak a falakon látott hirdetésekből. A tóparti szörnyre azonban nem talál semmilyen utalást sem. Az a karakter aki folyamatosan hirdeti a küldetéseit, játékos, és partnereket keres társas küldetésekre. Vagy öt küldetést elmond és azt is milyen dolgok kellenek hozzá. Gunny talán a legkönnyebbre beférne. Miután felvette a küldetéseit, Gunny mind a valós, mind a virtuális világban nekiáll lakmározni. Egy idő után befejezi az étkezést mindkét világban, a kocsmáros örül a dicséretnek és persze a pénznek is amit kap. Ezután Gunny felballag a szobájához, a szoba ajtaját nyitja, bent egy ágy, egy szekrény, egy kandalló és benne tűz fogadja. Az ablak mellett egy kis asztal is van három könyvvel. Kipakol a szekrényekbe, így a táskája könnyűvé válik.

by **Miller lányok** Hétf. 05 Jan. 2015, 10:28

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~
Bent Gunny azonnal kérte is, amit akart, a fogadós pedig biztosította, hogy mindent megkap. Hamar rájött, hogy ezúttal sem játékos öltötte magára ezt a szerepet, hanem csak egy Maniac által alkotott és kiszámolt értékekkel rendelkező program volt a csapos. Azok után, hogy a Mesterséges Intelligencia képes volt élő személyeket is létrehozni, akik teljesen úgy viselkedtek mint egy született emberi lény, igazából olyasmik lehettek a fogadósba is beleprogramozni, hogy amíg játékon belüli témákról beszélget vele az ember, soha sem jönne rá, hogy nem egy másik játékossal cseveg. Maximum egy miatt, hogy a program jobban tudta tartani valószínűleg a szerepét, mint sok másik játékos, akik időnként kiesnek a szerepből és máris modern Birodalmi nyelven beszélnek ahelyett, hogy a jól megszokott fantasy-s régiest használnák. Ráadásul szerepjátszás közben! Ezektől tudott Gunny kiakadni, a privát chat egy dolog, hogy ott a megszokott hétköznap is használt szavakkal írsz a másiknak, de azt, hogy a karaktert hiteltelenül adja és rosszul játssza ki, teljességgel ki volt zárva!
- Valóban messzi út hozott ide – mondta.
Itt még hozzá tette az égtájat és azt a környéket, hogy hol csinálta korábban a feladatai előtt a küldetéseit. Szerencsére még talált magának üres helyet idebent, így nem kellett valaki mellé odakéredzkedni, főleg nem olyanhoz, akiket nem is ismer. Annak idején még a barátaival kezdte a játékot, de a sok munkája miatt, amiket bevállalt magának ők már elhúztak és jócskán felette jártak annak a szintnek, ahol Gunny jelenleg járt, nem keménymagos játékosként. Így maradt, hogy egyedül szépen lassan a saját tempójában fejlődik, aztán ha egyszer a legmagasabb szintre ér, akkor csatlakozik a többiekhez. Bár amiatt kissé aggódott, hogy addig három-négy újabb kiegészítő, vagy javítás érkezik és már megint le lesz maradva, mint a borravaló. Hamarosan meg is érkezett, amiket rendelt, igazából, ahogyan számított rá a bor tényleg vizezett volna, de legalább a töltött csirke egészen jól nézett ki. Mint várható volt az íze is tényleg csirke volt. A falakon reményei beteljesülni látszódtak, mert tényleg voltak küldetések. Mindegyiket felvette, mert remélte, hogy mire végez az alacsonyabb szintűekkel, már kellően magas szintű lesz ahhoz, hogy a nehezeket is végre tudja hajtani. Azonban a tóparti lényről semmit sem talált, a másik játékos pedig, aki küldetéseket hirdetett magasabb szintű volt nála, mert csak a legalacsonyabbra tudott volna beférni hozzá. Az étkezés után megköszönte a kocsmárostól, majd felment a szobába. Ott tényleg kipakolt, majd az üres zsákokkal elindult lefelé. A szoba kulcsát magával vitte, majd kilépett a fogadóból. Először a városban levő küldetéseket akarta megcsinálni, ha voltak ilyenek, mert ezáltal megismerhette a várost is, hogy mi hol van, mit hol talál és mi lehet még itt érdekesség. A piac volt az első hely, ahova menni akart, illetve a városháza. Ezeken a helyeken remélte, hogy még talál magának további küldetéseket, hátha vannak alacsonyabb szintűek is, mint amiket a fogadóban talált. Illetve remélte, hogy nem csak napik vannak, hanem olyanok is, amik csak egyszer csinálhatóak meg és ha ilyen van, akkor úgy vélte, hogy ezek között kell lennie a tóparti szörnyetegnek is. Főleg, hogy logikusnak tűnt számára, hogyha mindenkinek fel kell hívnia a figyelmét a veszélyre, a városiaknak is, akkor az tényleg a főtéren lesz a városházán, vagy a helyi templom oldalán, hogy tényleg mindenki tudjon róla. Hiszen kocsmába nem járt mindenki. A haladás közben hallgatózott, hogy a helyi pletykákat is meghallja, hátha van köztük érdekesség is. Ha nagyon eltéved, mivel nem akart játékbeli térképet használni most, úgy vélte, hogy nagyon könnyítené a dolgát, akkor városlakóktól kér útbaigazítást, hogy a központi részét a városnak merre is találja meg.

by **Bishop** Hétf. 19 Jan. 2015, 23:15

~ Karakter: Gunnhild Barbara Miller; Helyszín: Anyahajó ~

Gunny a kipakolt üres táskájával és a szobakulcsával lát neki, hogy megcsinálja a felvett küldetéseit. Kilép a fogadóból és elsőnek a piac felé veszi az irányt. Azt könnyű megtalálni, csak egyenesen kell mennie az úton. A piac a város közepén van, egy nagy körtér amelybe a sugárutak futnak. Egy feladata van csak ott, egy tolvajt kell segítenie egy gyűrű ellopásában, egy másik árustól. A részleteket majd a helyszínen kapja meg. Más küldetése is van a városban de az inkább futárszolgálat fel-le rohangálással. Tíz perc alatt máris a piacon van. Itt hallgatózik a tömegben az árusok és vevők között, olyan dolgokat hall, hogy a "vörös sereg nagyobb a kéknél" és hogy a "kéknek van a legjobb" lénye. Erről fogalma sincs micsoda. Gunny tudja a holografikus világ előtt ülve, hogy ez a játék nagyon magas szintű "war" módjához való első kis ízelítő, tanácsok formájában. A war módban rendesen játékosok csatáznak, körökre osztott stratégiai játszmákban a seregeikkel, lényeikkel és így szabják meg konkrétan a világ sorsát. Bizonyos mértékben persze.
A piacon megtalálja a tolvajt, akit keresett, hall pletykákat és újabb küldetéseket is fel tud venni, némileg nehezebbeket vagy specifikusabbakat. Azonban a tó szörnyéről semmit nem hall, ahhoz nincs küldetés.

by Ajánlott tartalom