Sin

Némán hallgatja ahogy a shi’ar ismerteti a részleteket, de halványan elmosolyodik amikor kiderül, hogy a terv valójában nem más mint rablógyilkosság. Egy perce még rosszallóan nevezte őket gyilkosnak és tolvajnak és most pontosan ezt a feladatot várja el tőlük.
Miután a nő befejezte mondandóját unottan megszólal.
- És hol a csapda? Ha a dolog egyszerűen megoldható lenne nyilván a te embereid is elvégezték volna már. Talán van a kis fickónak egy magánhadserege, vagy valamilyen különleges képessége?
Az, hogy egy rakás vadidegent bíznak meg vele arról árulkodik, hogy a küldetés végrehajtását legalábbis lehetetlennek tartják, vagy teljesen lényegtelennek. Talán valami egészen mást terveznek, őket pedig csak figyelemelterelésnek szánják. Akárhogy is, nem örülne neki ha “vakon” kéne belevágnia.
Persze még nem tett le arról az ötletről, hogy amint visszakapta a fegyvereit kereket old.

Magában bosszankodva nyugtázza, hogy a shi’ar nő felismerte a Mojo féle műsorokból. Ez errefelé nem gyakran esik meg, de ha mégis akkor általában nem szokta zavarni. Most azonban más a helyzet, így akár még a felvázolt fenyegetés is valós lehet.
Mivel mást nem tehet, alaposan eszébe vési a nő arcát és gondolatban elraktározza a lények közé, akiket a jövőben szívesen bántalmazna.
Ha a többiek nem előzik meg, akkor hanyag mozdulattal felkapja a kommunikátort és végigpörgeti az adatokat, ellenőrizve azt is, hogy nincs-e bármilyen más használható adat a gépen. Ha más is igényt tart a szerkezetre akkor tovább adja, de ha nem akkor szó nélkül elindul az említett tárolók felé.
Út közben egy gyakorlott mozdulattal visszaveszi sisakját nem törődve vele mit szólnak az őrök, majd a tárolónál kutatni kezd kommunikátora és pisztolyai után. Elfojt egy káromkodást mivel csak az egyik fegyverét találja, azt nem amit a bejáratnál elkoboztak. Amíg a többiek összeszedik a felszerelésüket ő gyors léptekkel a bejárathoz megy, ahol úgy tűnik nemrég lecserélték a biztonságiakat. Ennek ellenére heves szóváltásba kezd az egyik őrrel, aki talán színlelt értetlenkedéssel reagál és hamar kiderül, hogy nem tud vagy nem akar segíteni a hiányzó pisztoly visszaszerzésében. Végül feladja a küzdelmet és dühösen kiviharzik a kaszinóból.
Szeretne minél hamarabb, minél távolabb kerülni az épülettől ezért int a többieknek, hogy ők is tegyenek így.
Mikor már hallótávolságon kívülre kerültek megáll és végigméri a csapatot. Sisakrostélyán csak rózsaszínes derengés látszik, ezért a többiek nem láthatják az arcára kiülő apró fintort.
~ Gyilkosok és tolvajok. Remek. - gondolja, miközben a lehetőségeiket latolgatja. Természetesen a társaság egyik tagjában sem bízik, még azt sem tartja kizártnak, hogy néhányan talán a shi’ar emberei. Végül egy mentális vállrándítással lezárja a dolgot.
- A nevem Kya Shak’ari.  - tudja le röviden a bemutatkozást, majd a foxiaihoz fordul.
- Szóval te lennél a “remek hacker”?. - kérdezi a shi’ar szavait idézve.
Válaszra nem is várva odadobja neki a nőtől kapott kommunikátort.
- Nem tudsz ebből kideríteni valamit jóságos munkaadónkról, vagy a célpontunk hátteréről?
Valójában ő maga sem hisz benne, hogy bármilyen árulkodó adatmorzsa lehet a szerkezeten, de egy próbát mindenesetre megér.
- Ötletek?  - kérdezi, szavait ezúttal az egész társasághoz intézve.
- Szerintem ihatnánk valamit.

A csapatból senki sem reagál a szavaira, sőt a skrull úgy lászik távozik is.
- Sok sikert! szól a férfi után de kétli, hogy az alakváltó az utca zaján át meghallaná szavait.
~ Bölcsebb lett volna együtt maradni legalább addig amíg kitalálunk egy működőképes terevet. - gondolja.
~ Már csak az hiányzik, hogy a “gyilkos” elszúrjon valamit és ezért fokozzák a biztonsági készültséget a hotelban.
Bár a skrull még akár sikerrel is járhat, kivéve persze ha a biztonsági rendszer képes észlelni az alakváltókat.
Ő mindenesetre nem szívesen indulna útnak konkrét terv nélkül, de úgy tűnik a többiekre nem nagyon számíthat.
~ Kár. Ha másra nem is, figyelemelterelésnek jók lettek volna. - gondolja, majd megindul a legközelebbi kocsma felé.
- Ha valaki megunta az ácsorgást, de nem szeretne egyedül nekivágni a feladatnak az egy ideig még megtalálhat ott. - mondja búcsúzóul, a kocsma felé mutatva.

A bárba belépve gyorsan körülnéz, majd az egyik üres, hátsó boksz irányába int. Miután a pincérnő odakísérte őket, kér egy Yuqraan koktélt, majd sisakja takarásában elmosolyodik a foxiai rendelésén. Fogalma sincs róla, hogy milyen a hely konyhája, de inkább nem gondol bele, hogy mivel helyettesíthetik az esetleg hiányzó alapanyagokat.
Türelmesen várakozik amíg a foxiai átnézi az adatokat, közben jobb kezének mindhárom ujjával némán dobol az asztalon. Nem sokkal mielőtt a pincérnő visszajön, leveszi sisakját és maga mellé teszi.
Italát ízlelgetve hallgatja a foxiait és bár nem biztos benne, de gyanítja, hogy a “tűzdémonos” történet nem fedi teljesen a valóságot. Abban viszont egyetért vele, hogy célszerű lenne összefogniuk. A felvetésre egyetértően bólint.
Eddig magában számba vette a lehetőségeket, ahogy talán egyedül is bejuthatna a hotelbe, de a szűk határidő miatt a legtöbb ötletet el kellet vetnie. Lassan körülnéz az asztalnál ülőkön (már ha más is van ott a foxiain kívül) majd megszólal.
- Meglehet, hogy a mi kis vegyes társaságunk elég kirívó ahhoz, hogy egy elegáns szállodában gyanút keltsen a jelenlétünk, és a legtöbben sajnos az alkváltáshoz sem értünk… - egy korty ital után folytatja:
- De szerencsére akad egy közeg ahol minél szokatlanabb valami, annál kevésbé tűnik gyanúsnak. A Holo-média. - halványan elmosolyodik amíg rövid hatásszünetet tart.
- Ha szert tudnánk tenni meggyőző igazolványokra, akkor talán bejuthatnánk mint egy stáb, akik forgatás előtti helyszínbejáráson vannak. Ha pedig volna egy alakváltónk, akkor egy közismert “sztárt” is vihetnénk magunkkal, hogy eladhatóbb legyen a sztori. Ha az épületben szabadon mozoghatunk, akkor már nem lesz nehéz eljutni a célpontig, aztán meg vagy mi halunk meg, vagy ő. - hanyagul vállat von.
- De ha sikerrel járunk is, még ki is kell jutnunk valahogy, ráadásul egy hullával együtt… bár talán a feje is elég lesz bizonyítéknak...

Tüzetesen megvizsgálja a skrull névjegyét, majd tovább adja a foxiainak.
- Valami hangzatosabbra gondoltam, de talán megteszi. - mondja ajkát kissé lebiggyesztve.
- De ez még nem feltétlenül elegendő a bejutáshoz. Ha kiderítenénk ki a felelős a média-ügyekért a szállodán belül és meg tudnánk szerezni az adatait, akkor meglátogathatnánk mielőtt munkába megy és meggyőzhetnénk róla, hogy állítson ki nekünk egy engedélyt soron kívül. - érzi, hogy túl sok a “HA” az előző mondatban ezért a foxiai felé fordul.
- Persze csak ha nem tudunk betörni a rendszerükbe és elhelyezni egy hamisítványt, vagy felülírni egy jelenleg is aktív, valós engedélyt a mi adatainkkal. - a mondat inkább kérdés mint kijelentés.
Italát kortyolgatva megvárja, hogy a többiek mit válaszolnak.
Ha az első felvetésre szavaznak és nincs jöbb ötletük az engedély megszerzésére, akkor (lehetőleg a shi’ar kommunikátoráról) felhívja a szállodát és a legkedvesebb modorával megérdeklődi a média engedélyekért felelős személy nevét és elérhetőségét.

Megvárja amíg a foxiai végez a szálloda rendszerének “körbeszaglászásával”, majd miután kiderül, hogy azt feltörni hetekig is eltarthat, úgy dönt megpróbálkozik az első tervvel. Mielőtt kapcsolatba lépne a hotel képviselőjével beállítja a kommunikátort, hogy az kiszűrje a háttérzajokat és csak a saját arcának holoképét küldje el a másik félnek, nehogy véletlenül kiderüljön hogy egy füstös kocsmából indították a hívást. Ráadásul így a többiek talán anélkül is beszélhetnek, hogy azt a vonal túlvégén hallanák.
Miután kapcsolják a megfelelő személyt, továbbra is a lehető legnyájasabb modorában üdvözli őt és ismét megemlíti a skrull csatornájának nevét mint referenciát.
- Épp promó videókat készítünk egyik új műsorunk főszereplőjével, amiknek a hátterében szeretnénk ha az önök gyönyörű szállodájának részletei jelennének meg. Ehhez szeretnék forgatási engedélyt igényelni, lehetőleg minél korábbi időpontra. Természetesen nem az egész komplexum területére kérnénk az engedélyt, csupán néhány kiválasztott részére. Ezzel kapcsolatban egy 3-5 fős stábunk látogatná meg önöket a mai napon, hogy bejárják a helyszínt és kiválasszák a megfelelő területeket, ahol majd forgatni szeretnénk. - szinte megszakítás nélkül, folyamatosan beszél, közben többször utalva arra, hogy számukra rendkívül sürgős az ügy.
Ügyel rá, hogy a mondandója végén valahogy mindenképpen megtudja ”Ahalaraja” teljes nevét, ha az engedélyt nem is kapják meg.

Igyekszik a lehető legmeggyőzőbben alakítani az udvarias de rámenős alkalmazottat, majd végül azzal zárja a beszélgetést, hogy a főnökei elé terjeszti a lehetőségeket és mihamarabb jelentkezik a válasszal.
Azzal bontja a vonalat és bosszúsan fordul a többiekhez.
- Hát ez nem igazán jött be. Egyéb ötlet? - kérdi, miközben a biztonság kedvéért rákeres ”Ahalaraja” nevére, hátha talál róla valami használhatót.
- Nem örülnék neki ha az egyetlen opció az lenne, hogy lövöldözve berontunk az épületbe…