Caleb Marsh

Go down

Caleb Marsh Empty Caleb Marsh

Témanyitás by Caleb Marsh on Hétf. 04 Május 2020, 01:33

Név: Caleb Marsh
Egyéb név(i): Cal,
Faj: mutáns, páncélos
Nem: férfi
Jellem: mutáns-ellenes
Személyazonosság: Nyílt
Születési helye és idő: Terneuzen, Hollandia 1995.12.24.
Kor: 36
Család:
Apa(él?)-Daniel Marsh: mutáns, tudós, körözött bűnöző
-az x-gént egy veszélyes betegségnek tartja, egész életét arra áldozza hogy megtalálja az ellenszert
-több robbantásos terrorcselekmény füzhető a nevéhez, valamint emberkísérletek
-2025 óta eltűnt, azóta is keresik

Anya(él)-Margaret Hill: ember, szakács, alkoholista
-gyermeke eltűnése után alkoholista lett
-szakácsként dolgozik egy kis étteremben valahol Nevada államban
Foglalkozás: Munkanélküli

Testmagassága: 181cm
Testsúlya: 78,5
Szeme színe: kék
Haja színe: fekete
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: szakáll, kócos haj, Ankh kereszt a melkason
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Egészséges, mogyoró allergia

Életrajza:
Közel egy hónapja kerestem már, tudtam hogy a környéken él, de nem sikerült megtalálni. A bérelt autómmal hajtottam, talán éjfél lehetett már mikor pont elöttem halad át a zebrán. Reflexszerűen nyúlok fegyveremhez és kiszállok, a mögöttem dudáló barom sem tud kizökkenteni. Célba vettem és elsütöttem a fegyverem de a golyó lepattant róla, ezután egy apró szemkontaktus. Ezalatt a másodperc alatt szinte lezajlott egy teljes beszélgetés. "Te ki vagy? Én foglak megölni. Próbáld meg." persze mind ez tényleges szavak nélkül. Utánaeredtem, szerencsére nem volt az úriember túl jó kondiban és hamar utolértem. Ő már a harcra készülve csonttüskéssé varázsolta egész testét, nekem semmit sem kellett tennem csak mégközelebb sétálni hozzá. Amint néhány lépéssel közelebb lettem a tüskék azonnal eltűntek, nem vártam meg hogy ismét megpróbáljon elfutni vagy próbálkozzon valamivel. Ismét tüzeltem, a mellkasát találtam el és rögtön padlót fogott. Közelebb mentem, a szemébe akartam nézni mikor megteszem. Mint a legtöbbeknél, az ő szemében is csak félelmet láttam és értetlenséget. Bizonyára azt a kérdést tette fel magában, "miért?". Nem magyaráztam el, úgysem értenék meg.
Igen, mutáns vagyok és mutánst öltem, már nem először. Mielőtt aljas gyilkosnak nevezne bárki is, menjünk a történetem elejére.


A szüleim örökbe adtak mikor 5 éves voltam, nem igazán emlékszem szinte semmire, vagy csak nem akarok? Nem tudom. Egy kis holland városban, Terneuzenből származó család vett magához. Egy mélyen vallásos kis közösség tagjai akik a városon kívül élnek, szóval erősen vallásos neveltetést kaptam. De igazából tetszett a dolog,  jó érzés volt hinni hogy ha jó leszek, betartok néhány szabályt, néhány dolgot pedig nem teszek akkor halálom után örök boldogság minden szerettem és stb stb. Már kisfiúként eldöntöttem hogy pap leszek mint Jimmy atya. Ő alá kerültem ministránsként is.

A nevelő szüleim elég sokat dolgoztak ezért inkább ő látta el az apa szerepét nálam. Mindig tanított, kedves volt, mindig gyakran emlegette a világban élő démonokat. Ők a mutánsok és egyéb lények, de akkoriban a kis közösségünkben így neveztük őket. A nem messze lévő városban is volt egy motoros "démon" banda. Mutánsok, ráadásul a szerencsétlenebbek, a testükön is jól látható volt a változás. Minden ment a maga útján egészen addig még az egyik tag, azt hiszem Larrynek hívták, de már csak a poén kedvéért is Mammonnak nevezte magát. Egy tivornya után a városnegyedben némi felfordulást okozott, rongálás, gyújtogatás és rablás. Mikor a helyi járőr üldözőbe vette a templomban akart elbújni. A pap halálra rémült, imádkozni kezdett. Közben belépett a rendőr aki néhány lövést adott le, de fémes testéről egyszerűen lepattantak a golyók, mellé még jót is kacagott.
Éreztem hogy más vagyok, igazából ekkor még nem tudtam hogy mire vagyok képes, azt hittem talán Isten áldott meg valamilyen képességgel a gonosz ellen. Közelebb sétáltam hozzá és a fémes teste újból emberi lett. Ekkor a rendőr ártalmatlanná tette. Az atya megragadta a kezem és visszarángatott a faluba, de mintha más ember lett volna, csak kiabált velem.

- Miért csináltad ezt? Miért? Miért paktáltál le az ördöggel?! Te átkozott!
A pódiumra rángatott ahol nyáron szokta a beszédeit tartani. Kiabálva hívta össze a kis település lakóit, közben pedig levetkőztetett, összekötötte kezeim és a szám leragasztotta. Mikor odaért mindenki akkor elkezdte őrült szónoklatát amit az én folyamatos sírásom és könyörgésem kísért. De hiába.
- Figyelem emberek! Ez egy átkozott lélek! Lepaktált az ördöggel! A templomban elvette az egyik városi démon erejét és meggyilkolta!
Az emberek mint az idióta bolondok hittek neki. Mindenféle gyűlölködő szavakkal dobálóztak. Az egyikre figyelt fel a pap, valamelyiktől elhangzott a "be kell dobni a kútba" szöveg. Mi sem kellett több neki.
-Igen gyermekeim, bedobjuk a kiszáradt kútba! Megígérem nektek holnap reggel, mikor kinyitjuk a kút fedelét, ez már nem lesz köztünk! Visszaszáll a pokolba és szabadok leszünk!

Még láttam miközben a rendőrautó elhalad nem messze. Látják mi történik, de nem foglalkoznak vele. Az atya bármit megtehet itt, sokan rebesgették hogy a vallás csak egy álca és valójában egy alvilági alak, egy bűnöző. De itt egy ilyen kisváros melletti mások által buggyantaknak titulált faluval senki nem foglalkozik.
Elrángattak a kiszáradt kúthoz, amitől mindig óva intettek annak idején hogy vigyázni kell, bele ne essünk.. Vicces, most ugyanezek az emberek dobnak bele. Hideg volt, sötét és büdös. Én továbbra is csak sírtam, könyörögtem, reménykedtem hogy talán valaki segít, vagy tesz valamit. Bármit.
Nem tudom hány óra lehetett, de az biztos hogy éjjel amikor kinyílt a kút fedele. Egy kést dobott be valaki amivel eltudtam magam oldozni, majd egy kötél érkezett hogy kitudjak mászni. Mikor felértem rögtön a torkomat ragadta meg valaki. A pap volt. Szóhoz se tudtam jutni.

- Idefigyelj te nyomorult! Most elfutsz innen, amilyen messze csak tudsz! Sose gyere ide vissza mert letépem a kis fejed!
Közben dühében túl erősen szorította a nyakam, nem tudtam levegőt venni ezért kapálózni kezdtem. Hirtelen csendbe maradt, elengedett majd térdre rogyott. Ekkor vettem észre hogy a kés a kezemben maradt amit a kötelek elvágásához használtam és véres. Az atya oldalán pedig egy vérző seb. Be pánikaltom, a kést eldobtam és futottam. Menekültem. Tudtam hogy soha többé nem térhetek vissza, bár nem is igazán akartam.

Néhány óra eltelt mikor szirénákat hallottam. Nem lehetett beazonosítani hogy honnan és milyen távolságból, de biztos voltam benne hogy engem keresnek. A főúton futottam ami nem a legjobb választás de az út kétoldalán lévő erdőtől rettegtem az éjjeli órákban. A sziréna közben egyre hangosabb volt, már a fényeket is láttam a hátam mögött. Megálltam, összekuporodtam és letakartam a szemem. Sírtam. Úgy éreztem itt a vég, börtönbe kerülök és majd egyenesen a pokolba.
Alig egy lépésre mellettem suhant el három rendőrautó. Nem láttak engem? Lehetséges volna? Ekkor megpillantottam az út túloldalán egy alakot. Szakállas volt, magas és kapucnit viselt. Mikor mellém ért az is kiderült hogy rendkívül büdös de meglehetősen barátságos hangja volt.

-Gyere velem kölyök... persze csak ha akarsz.
Közben a kezét nyújtotta felém, de nem bíztam benne, csak tovább ott ültem a nyálam és taknyom kavalkádjában mire ő csak vállat vont.
-Ahogy akarod.
Majd sarkon fordult és elballagott. Gyorsan kellett mérlegelnem. Igazából mit veszíthetek ha vele megyek? Rosszabb nem igazán lehet már. Úgy hogy gyorsan felpattantam és utánaeredtem. Talán fél órát sétáltunk az erdőben ahol egy fénnyel teli rozoga faviskóhoz értünk. Beértünk, helyet foglaltam az asztalnál, megkínált forró teával meg valami rágós hússal. Éhes voltam, rögtön nekiestem de furcsa íze volt. Nem akartam tudni pontosan mi is ez. Ő is leült egy bögre teával velem szemben.
-Eddy vagyok, csak Eddy. Nem kell elmondanod a történeted, látom hogy menekülsz de ne aggódj, nem foglak faggatni. Itt maradhatsz ameddig akarsz, ma adok enni és inni. Viszont ha holnap is enni akarsz akkor meg kell dolgoznod érte.
-Mit kell tennem?
-Majd holnap elmagyarázom.

így kaptam egy újabb apapótlékot Eddy személyében, vagyis Eddy bácsi ahogy én szólítottam. Elég zavarosan beszélt a múltjáról, csak néha emlegette hogy katona volt, de egy ballépés miatt el kellett menekülnie. Azóta itt él az erdőben és lop, túlél. Elmagyarázta hogy a képesség egy áldás, jobbá tesz az embereknél. Ő illúziókat képes létrehozni aminek segítségével öreg hölgy, terhes nő vagy kisgyerek képében jelenik meg az emberek előtt pénzt kéregetve, vagy épp kirabolva őket. Megtanított hogy hogyan védhetem meg magam, hogyan lehet ellopni egy pénztárcát észrevétlenül. A következő néhány évünk így telt. Habár ő a pénz egy részét kábítószerekre költötte, sokszor voltak dühkitörései de mégiscsak megmentett így megtettem mindent amit kért.
Viszont elvesztette a kontrollt, egyre több balhéba keveredtem, a rendőrség is felfigyelt ránk. Egyre messzébb kellett mennünk hogy ne találjanak meg. Egy nap egy kisboltot készültünk kirámolni. Viszont megleptek minket. Három férfi lépett be a boltba. Az egyik szikrázott, a második a földet rengette, a harmadik pedig a tüzet manipulálta. Utánuk érkezett egy negyedik alak aki mosolygósan mutatkozott be.

-Üdvözlöm Mr.Marsh. Igen, tudom ki magam, tudom mire képes. De nem kell aggódnia. Azt akarom hogy segítsen nekem. A nevem Daniel Miller. Tudós vagyok és ha mondhatom ezt, amolyan hősféle. Én és a csapatom azzal foglalkozunk hogy a veszélyes mutánsokat ártalmatlanítjuk. De, maga nem olyan. Tudom hogy csak túlél. Szóval kap egy lehetőséget tőlem. Csatlakozzon hozzánk. Kap rendes papírokat, fizetést, lakhatást és normális munkát.
Nem tudom miért de elhittem neki. Továbbra is úgy voltam hogy nem veszíthetek semmit. Az egész életem eddig csak a mindennapos túlélésről szólt, ő pedig ha igazat beszél akkor tehetek is valamit a világért. Talán ez egy lehetőség hogy jóvá tegyem bűneim. Bólintásommal jeleztem hogy benne vagyok a dologban. Mire ő csak elégedetten mosolygott.
-Remek, akkor induljunk is. Ó igen, járt már amerikában?

Néhány órával később már a repülőn ültem. Magam mögött hagytam a régi életem és az országom. Azt hittem ez egy új kezdet.
Springfield, Oregon. A város szélén egy átlagos ház a pincéjében egy zuglabor meglepően modern felszereléssel. Daniel itt részletesen elmagyarázta hogy miről van szó, egy nemes cél, jó emberek(vagyis emberek, is) és támogatás nélkül. Pénz és felszerelés hiányában voltak ezért a nagyszabású terv jegelve van és csak bizonyos kiemelten rossz célpontokkal fogunk foglalkozni. Megkaptam az aktájukat. Nevek, képességek, ismert tartózkodási hely és bűneik pontokban felsorolva. Mind kegyetlen alak, tömeggyilkosok, terroristák, nemierőszaktevők és ez még csak a legalja. Sorban kellett haladni. Mikor egyedül, mikor a többiekkel kellett eltenni a célszemélyeket. Időközben ha sikerült valakit meggyőzni gyarapodtunk, de néha előfordult hogy egy tag árult el. Ilyenkor a csapat többi tagjának kellett semlegesíeni. Én voltam az egyik legjobb, na nem mintha annyira profi lettem volna, csak egy képességblokkoló a mutánsokkal szemben rendkívül hatásos. Ha a közelükbe kerülök, a  képességük megszűnik és akkor csak egy, vagy sokszor több golyóval fejezem be.

2018-ban mikor a SHIELD elbukott, az Xmen terroristának lett minősítve és jöttek a szigorítások akkor Daniel is megváltozott. Elmagyarázta hogy kénytelen leszünk Alaszkába menni, ott is egy külterületre. Viszont sietnünk kellett, a felszerelést hátrahagytuk. Ezután a kiemelt célpontok helyét átvették a rablások. Jött a rizsa hogy ez szükséges rossz, és nincs más választásunk. Többek között én is gyanakodni kezdtem hogy valami itt nem stimmel. Én én Roy, ja igen, Roy a srác aki a tüzet manipulálja. Követtük Millert egészen egy villáig. Luxusautók, gyönyörű ház és még egy helikoptere is volt. Beosontunk és láttuk ahogy épp a feleségét ölelgeti. Rájöttünk hogy ez az egész egy átverés, keresett olyanokat mint én, senkiket... nemes célt lobogtatott a szemük előtt, megtévesztette őket... közben pedig csak megszette magát. Erről szólt az egész, semmi másról. Csak a pénzről.
Én csak elsétáltam, nem sokkal később egy hatalmas robbanás történt. Láttam ahogy a ház lángokban áll, Roy volt az. Oké oké értem Daniel mit tett, hogy átvert minket meg minden de azért a felesége meg a gyereke nem tett semmit.

De igazából ezzel döbbentem rá, nem Daniel vagy Eddy a rossz aki használ minket. Ha nem mi vagyunk azok, mi vagyunk szörnyek... pusztítunk és gyilkolunk. Velünk van a baj, nem velük. Ekkor biztos lettem benne hogy ez az én célom. Nem az hogy valaki másnak raboljak, hanem az hogy a veszélyes mutánsokat ártalmatlanítsam. Egy embernek nem sok esélye van egy mutáns ellen, de nekem igen.
Hogy lezárjam a dolgot visszatértem az alaszkai főhadiszállásunkra, késő este volt a többiek aludtak már. Mindegyikük szobájába bementem ahol egyszerűen golyót eresztettem a fejükbe. Csak Roy maradt de ő nem jött vissza. Túl sok a veszélyes mutáns, nem várhattam arra hogy előkerüljön, a többit kellett elintézni. Tényleg leakartam zárni a múltat, és ezúttal tényleg új életet kezdeni ezért visszautaztam a hazámba ahol felkerestem Eddyt. Megtaláltam de ő már bevégezte, valószínűleg túladagolta magát. Annak idején pár fegyvert és gránátot is felhalmoztunk, szóval már csak a falumba kellett visszatérnem.
Nem, nem mészárlás volt. Ők rosszak, egy gyermeket bántottak, ki tudja még hányat bántottak? Rossz emberek, gonoszak. Nekem pedig meg kell állítanom őket. 17-et biztosan eltaláltam, nem nagyon nézelődtem, nem céloztam. Csak élesítettem a fegyvert és tüzeltem. Ezután akárcsak gyerekként elmenekültem, pár napos bújkálás majd ismét repülővel vissza Springfieldbe. A ház üres volt, minden felszerelés eltűnt, de ideiglenesen megtette főhadiszállásnak.

A bukás idején próbáltam meghúzni magam, csak a környékemen élő mutánsokat kerestem fel de ész nélküli gyilkolászás helyett a testeket eltüntettem. Feldaraboltam őket és különböző kukákban rejtettem el. Tudom, nem túl gusztusos, de hatásos. De ha hős vagy sokszor akkor is bűnözőnek bélyegeznek és keresnek. Fel kellett adnom a "főhadiszállásom" és tovább állni. Bejelentett munkanélküli vagyok, néha volt valami szar munkám de gyakran kellett költözködni, ezért állandó munkahelyem sose volt. De az igazat megvallva, sosem tudtam volna ezt az unalmas sablon életet élni mint a többiek.

Lövésekre és hatalmas zajra ébredtem. Az emberek megvesztek, boltokat törtek be, egymást lőtték. Egy pillanatra azt hittem hogy a világvége jött el. Egy kifosztott házban húztam meg magam ahol még érezhető volt a lőpor. A családot kivégezték. A tv-ből hamar értesültem miről is van szó. Kitört a 3. világháború? Ha az ember nem figyeli a híreket teljesen lemarad, igazából nem is tudtam miért kezdődött de tudtam hogy cselekednem kell. A legközelebbi biztonságos hely az New York volt. A következő évet lopással töltöttem hogy enni tudjak és a csatornákban, időnként üres házakban aludtam. Nem akartam ebben részt venni.
A háború lecsengése után egy időre elrejtőztem vidéken. Kiakartam magam képezni, különböző harcművészetekbe is belekóstoltam, de csak felületesen, nem sikerült elsajátítani őket, valahogy nem volt meg ehhez a tehetségem. Oké, ha a harcművészet nem jött be akkor fegyverekkel kell fejlesztenem magam. Megindult a keresés. Végül sikerrel jártam. Megtaláltam egy mexikói bevándorlót Augustint.

-Jól van, Eugene mondta hogy jönni fogsz. Fegyvereket akarsz, de nekem az nincs. Valami sokkal jobb. Mit szólnál némi fejlesztéshez? Van egy dokink, van néhány lopott alkatrészünk amit beléd ültetünk, kiborgot csinálunk belőled. Erősebb lehetsz, gyorsabb, legyőzhetetlen.
Ez lett volna amire szükségem van de biztos voltam benne hogy ennek horribilis ára van. De rögtön megnyugtatott.
-A pénz miatt ne fájjon a fejed. Nem kell fizetned, vagyis nem pénzben. Megteszel nekünk néhány dolgot. Van pár alak aki eléggé bekavar az üzletbe és még néhányan akik tartoznak. Mit szólsz?

Szinte már ördögi volt a vigyora, mintha tudta volna hogy belemegyek. Zsák a fejemre, valami gagyi minőségű altató ami még csak ki se ütött teljesen. Egy újabb zuglabor, nagyon nagyon régi és modern felszerelések keveréke. Az asztalra raktak, leszíjaztak és belőttek valami droggal ami a fájdalomcsillapító akart lenni. Nem volt elég erős, éreztem ahogy csavaroznak, fűrészelnek, fúrnak. Mikor magamhoz tértem láttam hogy ez nem kibernetikus beültetés, ez egy páncél amit nem lehet levenni.
Egy hónapba telt a felépülésem, minden napi edzés hogy szokjam a kiegészítőket majd végül belevetettem magam a törlesztésbe. A következő három hónap azzal telt hogy alvilági alakokat kellett ölnöm, drogosokat megfélemlíteni, védelmi pénzt szedni. Tudtam hogy nem fognak elengedni, sose lesz vége. Mondtak valami chipet amit belém raktak hogyha meglépnék. Egy éjszaka leléptem a közeli orvosi rendelőbe. A fegyveremmel kényszerítettem a dokit hogy röntgenezzen meg, keresse meg azt a chipet és szedje ki. Szegény halálra rémült, de megtette amit kértem. Megadta a szabadságom ezért megtarthatta az életét. Felkerestem egy specialistát aki módosításokat végzett a páncélon hogy könnyedén levehető legyen, így már minden kész volt.
Újból északra mentem. Innentől pedig mint már a történetem elején is kezdtem, megkezdtem küldetésem.
Szuperhős vagyok, a gonoszokat elpusztítom és hiszem hogy megmenthetem az emberiséget még akkor is ha sosem fogják ezt megköszönni nekem.

Képességei:
Mutáns: Képességblokkolás: 10 méteres körben blokkol minden mutációt


Páncél: V.D.A.-Venganza de acero

Program: -2: Egy már beszédszoftverrel ellátott program, aki válaszol a feltett kérdésre, de csak címszavakban.
Súlya:-2 : Több energia használatával, és erősebb fém karokkal, mik a viselővel együtt mozognak, már képes a 100kg könnyítésére. A mechanikus karok itt már acélból készülnek.

Páncél anyaga:- 2 : Különlegesen kezelt, erősített acél-ötvözet. A fent említett fegyverek közül, csak a közvetlen közelről leadott, ismételt lövések sértik fel a páncél felületét. Ezen kívül nagyobb esélye van túlélni egy alacsony sebességgel (30-40 km/h) közlekedő, 12 tonnás kamionnal való ütközést is. Abban az esetben, ha az illető nem teljes sebességgel száll a kamion felé, hanem csak áll és várja a becsapódást.

Páncél ellenálló képessége:- 1 : Korrózióvédelem. A páncél védve van a rozsdásodás ellen illetve vízálló. Vízalatti használatra is alkalmas a ruházat, ha a felszerelése tartalmaz oxigénpalackot.

Páncél repülési sebessége:- 1 : A páncél képes repülni. A maximális sebessége 200 km/h

Páncél fegyverzete:- 1 : Szonikus sugár: Egyszerű hangsugár, mely megzavarja az embereket, készteti őket a fülük befogására. A sugárral üvegeket lehet törni. Szimbionták ellen különösen hatásos.
- 1 : A 9x19mm-es pisztolyokban használatos, Parabellum lőszereket használó fegyverzet alkaron, vagy a páncél egyéb részébe építve. Maximum 200 töltény.

Páncél erőnövelés:- 2: A páncél erőnövelése 10 tonna megmozgatását teszi lehetővé. Ehhez a súlyhoz már elengedhetetlen a 2-es anyagkeménység, mert különben a sima acélból készült páncélzat összeroppanna.

Páncél pajzsgenerátora: -

Páncél rugalmassága:- 2 : A ruha már könnyedén használható mozgásra, de azért ha beleeresztenek egy sorozatot egy AK 47-ből, eléggé össze koccannak a használó fogai.
Szenzoro👎 100 méteres körben érzékeli az élőlényeket, mozgásuk, hőképük, biológiai funkcióik alapján, a gépeket az elektromos jelekből stb. Szükséges a nyomkövető rakéták alkalmazásához.
Zavaró eszközök:-
Péncél energiaellátása:- 2 : ARC reaktorok:
- ARC reaktor 1.0, egy speciális hordozható energia forrás, ami felezi mások energia forrását (páratlan szám esettén duplázza a fogyasztás időtartalmát, pl. a az alappáncél két nap alatt fogyaszt 1%-ot).
A felszerelések között kell legyen lőszertartó!


Szakértelmei: remek nyomkövető, jó lövész, jó fizikum

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Nem (lásd lejjebb)

Megjegyzések: Nincs.
Caleb Marsh
Caleb Marsh
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 1
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2020. May. 03.

Karakteradatok
Főkarakter: Caleb Marsh
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz

Vissza az elejére Go down

Caleb Marsh Empty Re: Caleb Marsh

Témanyitás by Thorhalla on Hétf. 04 Május 2020, 10:11

Azt hittem, hogy eltűntél és nem írod meg a karkatert Smile
Elfogadva, 800$ kezdőtőkéd van. Egy adatlapot még írj, és mehetsz játszani.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Caleb Marsh Q8r3UTy
Thorhalla
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 14863
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 42
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders

https://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t594-thorhalla-lokidottir https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t29-multik#3460

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.