Dam

Név: Dam
Egyéb név: Pöröly
Faj: Űrlovag
Nem: Férfi
Jellem: Jó - Paranoiás
Személyazonosság: Nyílt - Galadoriaknak
Születési helye és idő: 2003. Augusztus 14 Galador
Kor: 20
Család: Nem ismeri őket.
Foglalkozás: Úrlovag
Testmagassága: 190 cm
Testsúlya: 85 kg
Szeme színe: Kék
Haja színe: Barna
Bőre színe: Fehér
Különleges ismertetőjel: Páncélban eléggé feltűnő.
Egészségi állapot/ betegségek: Paranoia, de amúgy egészséges.

Életrajz:
Nos nézzük csak… Bevallom, nem igazán értem, hogy miért kell ezt az egészet megírnom, de talán jobb lenne, ha most neki kezdenék, végül is minél hamarabb fejezem be, annál jobb. Szóval a Galadoron születtem, tulajdonképpen ugyan úgy, mint bármely más galadori, bár igazából a legtöbbekkel csak ez a közös hasonlóság, semmi más, leszámítva az iskolát meg… Jó belátom, eléggé sokakkal osztozom ezen a sorson, legalább is ismerek jó pár személyt, aki ugyan így járt, vagy egészen hasonlóan, de a civilek mindennapi életétől akkor is eléggé eltér a sajátom. Lényegében a születésem után néhány évvel elválasztottak a szüleimtől, talán úgy három éves lehettem? Talán igen, igazából ez már régen volt, számomra túlzottan is régen ahhoz, hogy képes legyek visszaemlékezni rá, hogy pontosan miként is történt mindez, ennek köszönhetően pedig tulajdonképpen már a szüleim kilétét is régen elfelejtettem, sajnálatos, ezzel kapcsolatban viszont tisztán emlékszem arra, hogy nagyon sokáig bántott a dolog, mégiscsak elválasztottak tőlük, így belegondolva pedig még mindig nem töltenek el kellemes érzések ezzel kapcsolatban, valószínűleg soha nem is fognak, de mára ezek már csak emlékek. Öt éves koromtól kezdve emlékszem már valamilyen szinten tisztán a dolgokra, bár nem mintha sokról tudnék, a napjaim eléggé kimértek voltak, ébresztő, edzés, reggeli, tanulás, pihenő, ismételten edzés, aztán pedig takarodó, bár volt végül is eléggé sok szabadidőm így is, legalább is elég ahhoz, hogy úgy eltudjam, amit el kellett tudnom, az ilyen mindennapi teendőket, legyen idő egy kis magánéletre, meg ilyesmik, bár megmondom őszintén, valamilyen szinten mindig is munkamániás voltam, nem az a tipikus munkamániás de… Nos állandóan azt hallottam, hogy van szabadidőnk, de próbáljuk azt is eltölteni minél hasznosabban, az pedig mindenki tudja, hogy micsoda, mármint a hasznos… Önképzés minden lehetséges téren, bár igaz, volt hogy egyszerűen olyan szinten lefáradtam, hogy nem volt energiám semmihez sem, ténylegesen semmihez, akkor pedig igencsak örültem annak a pihenőnek, végül is az is hasznos időtöltésnek bizonyult akkor, hiszen valamilyen szinten kipihent lettem az esti adaghoz. Az edzéseknél ki kell emelnem, hogy igencsak sokrétűek voltak, tulajdonképpen sok, különböző irányba haladtunk vele, mindenre egyformán tanítottak minket már a kezdetektől fogva. Tulajdonképpen nagyon, nagyon sok év telt el így, a különbség minden évben csak annyi volt, hogy minél idősebb lettem, annál nehezebbé vált minden, az edzések, a tananyag, egy idő után pedig állandóan résen is kellett lenni, hiszen sosem lehet tudni. Mindig egyre alaposabban megismerhettem az ellenségeinket, a szipolyokat, nem mintha nem verték volna a fejembe már egészen apró koromban, de mégiscsak minden évben megtanultam velük kapcsolatban valami újat, amitől valahogy egyszerűen még undorítóbbak lettek, mint amilyennek azelőtt láttam őket. Teljességgel meg tudom érteni ezt… Ezt amit csinálunk, hogy véglegesen ki akarjuk pusztítani őket, hiszen pokolian gusztustalan, gonosz teremtmények, akik ennél nem is érdemelnek jobbat, ráadásul nekik köszönhetően állandóan résen kell lennünk, mint ahogyan ezt már említettem korábban, ugyan ezzel a szóhasználattal, mert nem lehet tudni, hogy kiről derül majd ki legközelebb, hogy egy közülük… Ezért kell mindenkit szkennelni mindenkit, akiben nem vagyunk biztosak, mármint hogy biztosan nem szipoly, tehát ha valakivel régóta vagy összezárva, és egy, max… Néhány Szkenn után is biztosan az, aki, vagy ami, akkor utána hanyagolni lehet, de attól csak óvatosan, továbbra is figyelni kell... Tulajdonképpen az egyetlen említésre méltó dátum az életemben, a 19 életéveim egyik napja, amikor több teszt után végre bizonyosságot nyert, hogy végre minden téren készen állok arra, hogy teljes mértékben az legyek, aminek… Nos aminek a sorsom kíván. Teljes mértékű űrlovag. Szóval ez az a bizonyos nap, amikor végre megkaptam a beültetéseket, a páncélt, onnantól kezdve pedig minden, teljes egészében… Maradt ugyan olyan, bár onnantól kezdve sokkal többnek éreztem magam, de ugyan úgy maradt az edzés, de még a tanulás is, igaz, ezek már messze nem olyasfajta tanok voltak, mint amiket gyermekkoromban kaptam, ezek talán már inkább bölcsességekhez, tanácsokhoz hasonlítottak, néhány olyannak, amit még a csatamezőn is hasznosítani lehet, ha van idő gondolni rá… Márpedig egy jó harcosnak van rá ideje. Az mondjuk igaz, hogy az addig kimerítőnek tűnő dolgok onnantól kezdve nem jelentettek akadályt, a fegyver könnyebb volt és többet is bírtam, valahogy mozgékonyabbnak éreztem magam, bár lehet, hogy ezt csak én érzem így, mindenképpen felemelő érzés ez, de viszont az edzések így, meglehetősen nehezebbé is váltak, olyan szintre emelkedtek, hogy még így is megizzadok és lefáradok tőlük, a szintet pedig tartani kell, szóval végül is mint mondtam igen, semmi sem változott ilyen téren. Most, hogy minden említésre méltót leírtam tűnt csak fel, hogy élesben még nem volt dolgom szipollyal… Meglehetősen jól rejtőzködnek.

Szakértelmei:
- Magas fokon képzett harcos, mint bármely más korabeli űrlovag akit a gyermekkorától kezdve folyamatosan edzenek és igyekszik önmagát is képezni… Ért a pusztakezes harchoz, és a legtöbb fajta fegyvernemhez, bár némelynél még vannak apróbb, kiküszöbölendő problémák.

Páncélzat:
- 1 tonnás erőt képes kinyomni és megemelni.
- 300 km/h repülési sebesség.
- Jó minőségű lézerpisztolyokat is képes levédeni, bombák nem tesznek benne kárt. ( 2 kredit )
- Alap szkenner.

Fegyver: Két kezes, nagyméretű, kb. 100 kilós pöröly, mely két funkcióban működhet, az egyik egy amolyan „ nyitott „ mód, mellyel képes pár méteres távolságba állítható erősségű, koncentrált elektromosságot kilőni, „csomó” szerűen erősebb adagokat, vagy folyamatosan egy állandót. Ezek egyike sem halálos, csupán a folyamatos átmeneti bénulást okoz, amíg a másik képes huzamosabb időre mozgásképtelenné tenni azt, akit eltalál. A másik funkció egy zárt, masszív forma, amennyiben ez van aktiválva, ha megüt valamit, az okoz egy erős elektromos kisülést ( mely természetéből adódóan az egész testre hatással van ). Ennek az erőssége változtatható, a zsibbasztástól kezdve bőven a halálos adag feletti szintig. Használható sokkolóhoz hasonlóan is, amennyiben folyamatosan érintkezik a célponttal a pöröly feje.

Rendelkezik egy három szobás lakással. ( 2 kredit )

Képek: Megjegyzés: az első kép csupán ama bizonyos nyílt funkciót, és az arcot hivatott felvázolni, a pöröly és a páncélzat a második képen.

Elfogadva. Kezdőtőkéd nincs, egy avatart és egy adatlapot még kérek.

Adatlap:

Név: Dam
Lakás/Létesítmény: Galadoron egy három szobás lakás
NJK: -
Foglalkozás: Űrlovag
Munkahely: -
Pénz: -
Bevétel/hét: -
Eszközök: -
Felszerelés/fegyverek: Elektromos pöröly + páncélzat
Vállalat: -
Szövetség: -
Törzshely, ahol megtalálható: Galador
Ismertebb szövetséges: Galadoriak
Ismertebb ellenség: Szipolyok

Felhasznált kreditek: 4
Fennmaradó kreditek: 0