Aiden Hayes

Adatok:

Név: Aiden Hayes
Egyéb név: Aiden, Aid
Faj: Mutáns
Nem: Fiú
Jellem: Semleges
Személyazonosság: Nyílt
Születési helye és idő: NY, Queens, 2013. 10. 21.
Kor: 13 éves
Család: Apa: Theodor Hayes (elhunyt), Anya: Margaret Lawrence (elhunyt), Testvér: Sarah G. Hayes (élő)
Foglalkozás: Egyszerű általános iskolás diák.
Testmagassága: 147 cm
Testsúlya: 45 kg
Szeme színe: Zöld
Haja színe: Fekete
Bőre színe: Fehér
Különleges ismertetőjel: Nincs, átlagos gyermek, hacsak nem számít, hogy roppant hamar fülig vörösödik, ha zavarba hozzák.
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Makk egészséges gyermek.

Életrajza:
Mindenki nevetett, a többiek játszottak egymással, csak én álldogáltam egyedül az udvaron. Szeretek egyedül lenni, szeretem, mikor nem piszkálnak a többiek. John egyszer elkapta, amint a tűzzel játszok, és attól kezdve ő meg a barátai csak jobban rám szálltak. Azt mondta, beárul a nevelőknél, ha szólni, vagy árulkodni mernék nekik. Ezért is szeretem az ilyen csendes délutánokat. Körbepillantottam, és találva egy üres helyet, a pad felé indultam. Mrs. Odenson figyelt engem, még csak látnom sem kellett, úgy is éreztem. Akaratlanul is elvörösödöm, mert olyan érzés, mintha azt figyelné, mikor csinálok valami rosszat. Pedig csak leültem, és a lábaimat hintáztatva rugdostam a port. Mrs. Odenson mindig azt mondja, hogy azért barátkozom nehezen a többiekkel, mert hiányoznak a szüleim. Igaza van, tényleg hiányoznak. Félek, hogy az a kevés emlékem is eltűnik majd róluk. Emlékszem anyu arcára, apa nevetésére, és a szemeire, ahogy rám nézett sárgás keretű szemüvege mögül. Emlékszem, hogy mindkettejük kezét fogtam, ahogy az utcán sétálgattunk, mert féltem, ha elengedem valamelyikük kezét, akkor majd eltűnnek, és nem találom meg őket többé. Nem akartam elengedni a kezüket. Nem akartam, mégis eltűntek mellőlem. Nem találom már őket. „Odafent vannak már…”, ezt mondogatja mindenki, de hiába mondják, hogy látnak, és figyelnek engem, én nem látom őket. Nem foghatom meg többé a kezüket.
Akkoriban költöztünk vissza New York-ba, három éve, mikor Ők elmentek. Mivel apu üzletember volt, sokat kellett utazgatnia, ezért a születésem után elköltöztünk a városból, a visszatérés után pedig egyedül maradtam. Vagyis, nem teljesen. Sarah, a nővérem vigyázott rám akkor. Azt mondta, autóbaleset volt. Haragudtam mindenkire, amiért nem jöttek többé haza. Csendesebb lettem, de az igazi furcsaság mostanában történt velem, mikor először gyújtottam tüzet az ujjammal. Megijedtem, pedig nem volt nagy tűz, csak John felidegesített a lökdösésével, én pedig a földre hullott pulcsim felé nyúltam, mire az ujjam hegyén apró láng gyúlt, a pulcsim ujját megperzselve. John és a haverjai tőlem elfordulva röhögtek azon, ahogy John ellökött, ezért ők ezt nem láthatták. Nekem viszont remegtek a kezeim az ijedtségtől. Azután csak még zárkózottabb lettem, pedig amúgy sem szeretek a többiekkel játszani. Féltem, és félek most is, hogy újra megtörténik, mégis, túl kíváncsi lettem, így próbálgatni kezdtem, hátha meg tudom ismételni. John persze rajtakapott, mikor a mosdóban próbáltam meg, és ujjam végén ismét felgyúlt az apró lángocska. Eddig se volt reményem, hogy abbahagyja a szekálásom, azóta csak még inkább letettem erről.
- Hé, te szörnyeteg, ez a mi helyünk! - a más jól ismert hang gazdája lelökött a padról, én pedig a porban térdeltem. Ideges lettem, szemeim égtek, a torkom elszorult.
- Te se vagy jobb, mint azok a démoni izék, amik a városban voltak… - erre persze mind röhögni kezdtek. Mind tudtunk a lényekről, melyek rátámadtak a városra, John pedig szeret azzal viccelődni, hogy egy vagyok közülük. Nem szóltam semmit, csak felálltam, és leporoltam magam, mire az egyik haverja újra meglökött. Megint röhögni kezdtek.
- Hagyjátok már békén! - egy kéz érintette a karomat, és húzott arrébb.
- Mi van szörny? Ő a kis őröd? - kiáltottak utánunk. Úgy éreztem, ég az arcom, de Tiffany csak mosolyogva nézett rám, őt sosem érdekeltem, mit mondanak a többiek.
- Ne is törődj velük! - zavarban voltam, de nem csak a helyzet miatt, a mosolya miatt is.
- Na és ha igazuk van? Ha tényleg szörny vagyok? - leszegtem a fejem. Meséltem Tiff-nek a felfedezésemről a tűzzel kapcsolatban, de ő nem nevetett ki, és nem is gúnyolt egyszer sem miatta. Mégis szégyelltem magam, és nagyon zavarban voltam a közelében. Félek, ő sem fog rám másként tekinteni. Halkan kuncogott, amitől szerintem csak pirosabb lett az arcom, de az ezt követő szavai még jobban megleptek.
- Akkor te vagy közülük a legaranyosabb. – egy puszit kaptam az arcomra szavai mellé, ezzel pedig végképp lángolásra kényszerítette az arcom, de mintha ő is pirosabbá vált volna. Ő az egyetlen a suliból, aki ilyen velem, és akivel jól is érzem magam.
Az udvarra vezető ajtó kinyílt, és a nővéremet pillantottam meg. Széles mosollyal integetett felém, én pedig mindig boldogan fogadtam, mikor értem jött.
- Holnap találkozunk! - szólt még nekem Tiff, majd meglepetésemre meg is ölelt, így továbbra is vöröslő arccal integettem neki búcsúzóul.
- Szóval, jó napod volt? – nézett rám Sarah mosolyogva. Néma bólintásomra mosolya csak szélesebb lett. Nem volt nehéz kiszúrnia teljesen pirosló arcomat. Ő nem tud a tűzről… nem merem neki elmondani. Félek, hogy megutál, vagy ő is szörnynek tart majd. Talán az is vagyok. De az ő kezét már tényleg nem akarom elengedni.

Képességei: Pirokinézis: Képes a tűz teremtésére és annak manipulálására, azonban fiatal mutáns még, ereje pedig roppant kezdetleges. A teremtés jelenleg kimerül abban, hogy ujja végén apró, gyertyaméretű lángokat képes koncentráció útján létrehozni. Amíg az összpontosítása fennmarad, addig fenn is bírja tartani a lángot, azonban ha ezt megzavarják, tehát figyelme jobban megoszlik, a tűz kialudhat vagy éppen csak nagyon nehezen tudja azt fenntartani, és csak rövid ideig.
A manipulálásról ugyan még nem tud, de minimálisan képes befolyásolni is a tüzet. Ez a befolyás most még csak az apróbb tüzekre terjed ki, így jobbára a saját maga által gerjesztett lángokat tudja irányítani, ami annyit tesz, hogy azt rövidtávon mozgatni képes ujjától elválasztva. (Erről az adottságról azonban csak a későbbiekben szerez majd tudomást.)

Szakértelmei: Mesterien ért ahhoz, hogyan jöjjön zavarba.

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Nem

Megjegyzések: Hát, ez itt az első karakterem, remélem, nem szúrtam el nagyon.

Szia, üdv az oldalon!
Nem rontottad el Néhány apró kis észrevétel és elírás
2003-at írtál, akkor a karakternek 23 évesnek kéne lennie, ugyanis 2026-t írunk az oldalon. Így ezt javaslom írd át akkor. Manapság nem nézik ki az embereket, ha mutánsok, teljesen egyenjogúság van, persze van rasszizmus manapság is, így amit beírtál bőven belefér. Látom a démonok miatt, hogy olvastad a kronológiát, csak kihagytad a Bukást, szóval szerintem vegyük úgy, hogy 2020 második felében költöztetek New Yorkba, előtte máshol laktatok.
Ezenfelül annyi, hogy nem tudom, hogy a mutáns suliba szánod-e őt, vagy azon kívülre, ha a mutáns suliba, akkor később van lehetőséged arra, hogy ezt a karaktert besorold X diáknak, és egy másik főkaraktert készíts ugyanerre az accountra (mindenkinek jár ingyen egy diák). Ha nem, akkor nem szóltam.
A képesség rendben van.
Szóval azt az apróságot a koroddal javítsd ki és írd bele az városba való beköltözést, ha úgy döntesz, hogy előtte is itt voltatok, akkor azt, hogy miként élted túl a Bukást és utána az áram, gáz, civilizáció nélküli ködös városban miként éltetek
Ha kész vagy, szólj és el is fogadlak majd.

Így elfogadva, 30$ kezdőtőkéd van. Egy adatlapot még írj, aztán mehetsz is játszani!

Adatlap:

Név: Aiden Hayes
Lakás/Létesítmény: NY, Queens
NJK: -
Foglalkozás: Diák
Munkahely: -
Pénz: 30 $
Bevétel/hét: 200 $
Eszközök: -
Felszerelés/fegyverek: -
Vállalat: -
Szövetség: -
Törzshely, ahol megtalálható: Iskola
Ismertebb szövetséges: Nincs
Ismertebb ellenség: Nincs

Felhasznált kreditek: 0 kr.
Fennmaradó kreditek: 4 kr. (kezdőtőke)