Vairus

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Vairus

Témanyitás by Vairus on Szer. 19 Szept. 2012, 20:57

Adatok:

Név: Gregory Bottres (már nem használja)
Egyéb név: Vairus
Faj: mutáns
Nem: férfi
Jellem: Csendes, zárkózott jellem, ki igyekszik elrejteni magát a külvilágtól. Abszolút emberbarát, csak magával nem tud megbarátkozni.
Személyazonosság: titkos (családtagok számára nyílt)
Születési helye és idő: Kanada, 1996. 01. 26.
Kor: 27 év
Család: Apja, Jack kómában, testvére, Rick holléte pedig ismeretlen. Édesanyja elhunyt.
Foglalkozás: Jelenleg nincs
Testmagassága: 182 cm
Testsúlya: 81 kg
Szeme színe: Világoskék
Haja színe: Nincs
Bőre színe: Szürke
Különleges ismertetőjel: A komplett külseje. Bőre kőkemény, fakószürke, marcona kinézet.
Egészségi állapot/ betegségek: Egészséges (nem emlékszik az átvitlet követő időkre- 1-1,5 hét)

Életrajza:

Jó és Rossz


Hogy miért vagyok itt? Miért jövök ide nap, mint nap, csak azért, hogy újra és újra farkasszemet nézzek veled? Ezen, nagyon is jogos kérdések kavarognak a fejemben, miközben megszállottan bámulom a kirakatot, jóllehet számomra érdektelen az üzlet kínálata. Az üveg túloldalán televíziók megannyi változata tekint ki a járókelőkre, kik elsétálnak mellette ezen a brooklyni utcán. Jóllehet a hajléktalanokon kívül ezen az esti órán nem igazán mászkál senki sem idekint. Kivéve ma.
Az is igaz ugyan, hogy a magam öltözékével eléggé kitűnök a jelenleg itt lévők közül, még, ha azok csak igen kevés számban vannak jelen. Mondjuk mentségemre felhozható a feltámadó szél hűvös érintése, mely minden egyes fuvallattal pozsgást csalhat az ember arcára. Ez alól én azonban kivétel vagyok. Ez pedig a valódi oka furcsa kinézetemnek. Igyekszem elrejteni magam, mindenki elől. Talán még magam elől is. Vastag, fekete nadrágomban, a némely helyen már kiszakadt, barna cipőmig lógó hosszú bőrkabáttal, és az alatta lévő sötétkék pulóver kapucnijával a fejemen bámulom szinte megigézve az egyik bekapcsolt készüléket, melyben az egyik tudósító még mindig egy nemrég történt robbanásról beszél. Szerencsémre azonban, nincs, ki kinézzen innen. Tőlem nem messze a fal tövében, összekuporodva egy újabb hontalan nyomorog, a TV adást hallgatva. Mikor rábírja magát, feláll, majd lassan odamerészkedik mellém, és immár tekintetével is követi a híreket. Mikor a riporter éppen szünetet tart, a képernyőn pedig felvételek jelennek meg a robbanás helyszínéről, és a károkról, ő felém fordul.
- Hihetetlen, mik mennek itt manapság, nem igaz?
- Az.
Felelek kurtán a kérdésére, azonban csak későn reagálok, s döbbenek rá, hogy nem véletlenül jött ide. Ezen felismerésem is viszont már csak akkor támad, amikor felém fordítja arcát, melyen nem lehet nem észrevenni az elégedett, szinte már gúnyosan kárörvendő mosolyt, annak ellenére, hogy arcának szinte több mint a felét takarja az az egyesült bozont, mely valamikor külön-külön a szakálla és a bajusza volt. Szemében azonban ott csillan a lelkében rejlő valódi kérdés: „Na, mi az, már meg sem ismersz, nagyfiú?” Csak úgy, mint régen. Én pedig tudom, hogy Ő az. Az a személy, ki nagyon emlékeztet egy ember bátyjára, aki már nem létezik. Rossz döntéseket hozott, melyek elpusztították, és nem csak egyedül őt. Mégis ő az egyetlen, ki most itt áll, még, ha új formában is. Ez a büntetése az elkövetett hibákért. Az útért, melyre figyelmeztették, hogy ne lépjen rá soha! Mégsem látott más megoldást. Ezt az embert egykoron Gregory Bottres-nek hívták. Ma már nem használja ezt a nevet. Ma már nem ember. Hiába született csodálatos szülők harmadik gyermekeként, az élete sosem volt felhőtlen. Csendes, zárkózott, ráadásul könnyen befolyásolható gyermek volt, rendkívül nagy szívvel megáldva, amit mindenki kihasznált. Ez azt eredményezte, hogy inkább mindent elnyomott magában, sosem volt sehol kiemelkedő, sem népszerű. Iskolás évei a szürkeség, nyomorúság, és az elnyomás jegyeiben teltek. A gyermek magába fordult. Mivel sok barátja nem volt, olyan személy pedig végképp nem, akit közel engedett volna magához, írni kezdett, hogy valamilyen módon kiadhassa magából azt, ami a lelkében zajlik. Mégis aki ismerte, az kedvelte is őt, hiszen az esze a helyén volt, ráadásul roppant tisztelettudó fiatalként ismerték meg. Nővére, ki kiemelkedő eredményeket ért el tehetségével a jog terén, elhagyta Kanadát, a szülőhazájukat, és Európába utazott új kilátások felé. Bátyja, aki mindig is az elkanászodott gyermekként volt számon tartva a családban, miután kicsapták a főiskoláról, majd többször heves konfliktusba került a szüleivel, ugyancsak elköltözött, és New York-ban folytatta tovább. A család széthullása mindenkit megviselt. Betegeskedő apja depresszióba zuhant, anyja pedig az alkoholizmus áldásos védelmét választotta a gondok megoldására. Indulataik kitöltésére pedig nem egyszer Greg-et használták fel, a szó teljes értelmében. Érthető módon ő ezt nem bírta tovább, Manhattan-be utazott munka után nézni, hogy végre felépítse saját, normálisan működő életét. Mindez azonban meghiúsult, mikor testvére újból feltűnt a színen, és ezzel kiderült egy mélyebb családi titok, melyről Greg-nek sejtése sem volt. Mindannyian mutánsok, apjuknak hála, kinek ingadozó képességei okozzák annak gyengélkedését. Nővérük mások gondolatait, érzelmeit képes kiolvasni az emberekből, Rick, Greg testvére pedig képes a többszörösére növelni a saját erejét és fizikai ellenálló képességét. Mint később kiderült, nem csak egy testéries csevej miatt kereste fel Greg-et. A segítségét kérte egy ügyben, ugyanis meg volt győződve róla, hogy neki is kell legyen valamilyen képessége. Ő természetesen ebben eleinte nem akart részt venni, de hamar világossá vált számára, hogy itt ennél többről van szó. Mint az bebizonyosodott, Greg-nek semmi ereje nem volt, ezért Rick az apjukat hívta segítségül, aki végig tudott az egészről, ami egy állítólagos terrorszervezet kiütéséről szólt. Apja, korábbi élete mellett ugyanis szent dolgának tekintette, hogy képességét mások érdekében használja, s e szellemben nevelte fel első fiát, mely megmagyarázta annak különleges, fiatal kori incidenseit, mikor kimaradt az iskolából, vagy összetűzésbe keveredett a tanáraival. Apjuk birtokolta azon erőt, hogy mások képességét képes átszállítani akár emberi testbe, de nem mindig tudja kontrollálni ezt a „csatornát”, Rick pedig ahhoz túl súlyosan sérült meg a legutóbbi összecsapásban, mikor is egy hasonló különleges képességekkel bíró egyéniség támadt rá a bandából, felsértve annak kemény, ellenálló bőrét. Így aztán Greg akarva-akaratlanul, bele kellett menjen a műveletbe, még, ha tudta is róla, hogy kockázatos. Bátyja pedig figyelmeztette, hogy ne használja rosszra a kapott képességeit, mert az ő erejének van egy olyan különlegessége, mely a lélekkel áll összeköttetésben, s megérzi, majd bünteti a bűntettet. Ez volt az utolsó dolog Greg emlékeiből. Illetve egy szó, melyet apja mindig az átviteleknél suttogott: „Vairus”. Azóta sem tudni, mit jelent pontosan. Greg ezután megszűnt létezni, csak úgy, mint emlékei az ez utáni időkről. Csak néhány dolog bizonyos: mikor magához tért, testvére már sehol sem volt, elment a lakására, de még az is üresen állt. Mint megtudta, apja otthon fekszik kómában, és kétséges, hogy felkel-e még valaha. Anyja autóbalesetet szenvedett, melyben szörnyethalt. De még ennél is szembetűnőbb változás volt, hogy emberi énje megszűnt létezni. Testmagassága megnövekedett, haja nem volt többé, szeme halványkék színt öltött fel, bőre fakó szürkévé változott, s olyan keménynek hat, mint a kő. Ereje ennek mértékében nagyobb is, csak úgy, mint fájdalomtűrő kapacitása is. Egy átlagember ütése nem sok kárt tesz a testében. Nem tudta, hova lett testvére, sem azt mit tett, ami miatt ilyenné változtatta a tőle kapott borzalmas hatalom, vagy egyáltalán mi történt az átvitelt követő másfél hétben. Csak egy valamit tudott biztosan: élete már sosem lesz olyan, mint volt, ezért hamar meg kellett tanulnia elrejtenie magát mások elől. Elfoglalta testvére brooklyni lakását, éjszakánként pedig jól beöltözve kijár a város utcáira, meglepően gyakran visszatérve egy kirakathoz, melynek üvege előtt ácsorogva töprengeni szokott, most azonban gondolatmenetét hirtelen újból feltűnt testvére szakítja félbe.
- Csukd be a szád, öcsi, mert belerepül a légy! – nevette el magát.
- Mit akarsz tőlem? Nem volt még elég? – kérdezem tőle, egyre fokozódó indulattal a hangomban.
- Hű, de kis indulatos valaki, pedig, ha jól emlékszem, én maradtam itt minden egyéb erő, vagy esély nélkül.
Fúrta szemembe tekintetét, aggasztó módon hangjában mégsem volt semmi düh, sem szemrehányás. Mégsem tudtam szó nélkül megállni a megjegyzést.
- Azt hiszed, én ezt akartam? – fakadtam ki dühösen, téve felé egy lépést. Nem szántam fenyegetőnek, egy kívülálló számára mégis annak tűnhetett. Ő viszont csak nevetett. Dühömben visszafordultam a TV-hez, melyben már egy újabb beszélgetés folyt arról, hogy a gyermekek olyasmit képesek megérezni másokban, amiket a felnőttek nem. Egy kutatómunka szerint megérzik a jót, és a rosszat egyaránt. Mintha az, amit a tudósító mondott, csak még jobb kedvre derítette volna Rick-et, szüntelenül mosolygott. Maga is hallgatta egy darabig, majd újra megszólalt.
- Érdekes, mik vannak manapság.
Ahogy ezt mondta, tekintete a nem messze lévő buszmegálló padján ülő két távoli alakra vándorolt: egy anya, és a kislánya. Pechjére azonban elkaptam a tekintetét, és ezúttal már nem tudtam visszafojtani a haragomat. Sőt, nem is akartam. Átváltozott ujjaim a torkára fonódtak, hogy annál fogva szempillantás alatt szorítsák az üvegnek a gyönge testet, minek gazdája erre újabb nevetést hallatott.
- Nem érdekel, miért jöttél, sem az, mi volt az az egész! De nem akarlak még egyszer meglátni az életben, világos? – közöltem vele dühösen.
- Rajta, ne fogd vissza magad! Mit gondolsz, miért lettél ilyen?
Ez betalált. Elengedtem. Ő köhögve a betonra huppant, majd még mindig vigyorogva felegyenesedett, és mintha csak ezért jött volna ide, elégedetten csillanó tekintettel nézett rám.
- Mindennek oka van, drága barátom, te is rájössz majd hamarosan.
Azzal elindult, s hamarosan el is tűnt a távolban, mintha csak az éjszakai fény nyelte volna el, mely ellen az utcai lámpák fénye már nem nyújtanak védelmet. Nem értettem, mire utalt az utolsó megjegyzésével, de nem érdekelt annyira, hogy utánamenjek. Elegem van belőle! Füstölögve fordulok vissza a műsorhoz, de az már véget ért, s így most a kirakat ablakára siklik tekintetem, melyben megpillantom az egykori Greg-et. Biztosan csak hallucináció! Mégis… hiába rázom meg magam, ugyanúgy őt látom. Vagyis magamat… a régi alakomban. Megbabonázva bámulom a jelenséget, ügyet sem vetve a TV-ben felcsendülő dalra, mely egy gyermekműsor kezdetét jelezte. Gondolataimból olyasmi zökkentett ki, melyre egyáltalán nem számítottam. A kislány állt mellettem, csillogó zöld szemeivel a képernyőt nézve. Gyorsan lejjebb akartam húzni a kalap karimáját, hogy ne lássa meg az arcom, és sietősen továbbállni, minderre viszont már nem maradt időm. Testem mellett lógó szabad kezem mutálódott szürke ujjait ugyanis rabul ejtette a gyermek meleg keze. Mikor meglepetésemben ránéztem, ő mosolyogva a szemembe nézett, ujjait makacsul összefonva az enyéimmel, mint aki nem akarná hagyni, hogy elmenjek onnan. Aggódva pillantottam az anyja felé, ki éppen háttal ülve beszélgetett valakivel telefonon, majd újból a kislányhoz fordultam, ki csak töretlenül fürkészte arcomat, miközben mosolya szélessége cseppet sem csökkent.
- A nevem Olive, a bácsit hogy hívják? – kérdezte kíváncsian, szinte kuncogó szempárát továbbra is rajtam pihentetve. Cseppet sem zavarta a külsőm, sőt, mintha csak még kíváncsibbá tette volna a kinézetem. Kezemet továbbra sem eresztette, nekem pedig nem fért a fejembe, miért.
- Anyukád aggódni fog, menj szépen vissza hozzá. – mondtam, miközben igyekeztem elengedni kezét, ő azonban makacsul kapaszkodott. Anyja dús vörös hajától elütött az ő hosszú, hullámos, sötét barna haja, alig múlhatott 7-8 éves. Továbbra is mosolyogva válaszolt.
- Ő a bácsi miatt is aggódott, aki elment. Láttam, hogy beszélgettél vele.
Nem tudom, miért váltott arra, hogy letegez, de ez sem zavart különösebben, volt valami ebben a gyerekben, ami nem engedte, hogy levakarjam magamról.
- Miért aggódott anyu?
- Hát… azt mondta, ne álljak szóba az ilyen bácsikkal, mert veszélyesek.
Majd csillogó szemeivel körbenézett, mintha attól tartana, Rick még mindig itt van. Elmosolyodva pillantottam rá.
- Nincs mitől félned.
Majd körbepillantva jöttem rá, mi olyan furcsa. Valami hiányzott a családi képből.
- Hol van apukád?
Erre mosolya kissé alábbhagyott. Szemével az eget fürkészve az égre mutatott.
- Odafent.
Azonnal megértettem, mi a dörgés, és most már nem is tudtam elengedni a kezét. Mikor újból rám nézett, szája ismét mosolyra húzódott, mire újból kérdeznem kellett.
- De ha anyukád azt mondta, ne menj oda idegenekhez, biztos nem lesz boldog, ha meglátja, hogy most velem beszélgetsz.
Erre ő aztán szélesen vigyorogva megvonta a vállát.
- Ez csak a rossz bácsikra vonatkozik.
Azzal ismét a TV-t kezdte nézni, de továbbra sem engedve el a kezemet. Erről eszembe jutott a tudósítás a gyermeki érzékekről. „A felnőtteknél is jobban különböztetik meg a jót a rossztól”. De vajon tényleg így van? Csak egy dolgot tudok biztosan: valami nem engedi, hogy itt hagyjam. Azt hiszem, bajban vagyok.


Képességei: Növekedett, emberfeletti ellenállóképesség. Ütések, kések és kisebb kaliberű pisztolyok nem sebzik a testét. 500 kg megmozgatását is lehetővé tevő fizikai erő.

Szakértelmei: Rendelkezik jogosítvánnyal, gyerekkorában pedig járt utcai harc órákra. Németet tanult, méghozzá egész jó eredménnyel.

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Igen

Megjegyzések:
Tisztában vagyok vele, hogy a sztori helyenként zavaros és foghíjas, ez azért van, mert a játékot szeretném majd közvetlenül ott folytatni, ahol a történetben letettem a fonalat, és a kalandok során jobban kiépíteni a dolgokat, ha ez így megoldható. Embarassed


A hozzászólást Vairus összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. 19 Szept. 2012, 21:15-kor.
avatar
Vairus
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 6
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2012. Sep. 19.
Tartózkodási hely : Brooklyn

Karakteradatok
Főkarakter: Varius
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Vairus

Témanyitás by Thorhalla on Szer. 19 Szept. 2012, 21:09

Szia! Üdv az oldalon. Igazából nem kell hozzá privát véleményezés, mert csak egy apróságot kell javítani.
A bőrödet tőrök, kések és kisebb kaliberű pisztolyok nem sebzik, így konkrétabb. Illetve kezdésnek 500kg-ot szoktunk engedni, így ezt javítsd ki.
Szóval ennyi hibát találtam benne. Szakértelmek alatt ilyesmi van értve egyébként, hogy autóvezetés, milyen nyelveket ismer, milyen fegyvert tud használni, milyen harcművészeteket ismer és hasonlók. Ha gondolod még egészítsd ki ezt.

Akkor amit kértem írd át, egyébként elfogadlak. 900$ kezdőtőkét kapsz, egy adatlapot írj még és egy avatart tegyél be és mehetsz is játszani.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13664
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Vairus

Témanyitás by Vairus on Szer. 19 Szept. 2012, 21:48

Adatlap:

Név:
Gregory Bottres
Lakás/Létesítmény: Brooklyn
NJK: Nincs
Foglalkozás: Nincs
Munkahely: Jelenleg nincs
Pénz: 900 $
Bevétel/hét: 200 $
Eszközök: Nincs
Felszerelés/fegyverek: Nincsenek
Vállalat: Nincs
Szövetség: Nincs
Törzshely, ahol megtalálható: Az otthona, az utcára csak éjszakánként merészkedik ki.
Ismertebb szövetséges: Nincs
Ismertebb ellenség: Nincs

Felhasznált kreditek: 2 kredit (-2 kredit: Lakás Brooklyn-ban)
Fennmaradó kreditek: 2 kredit
avatar
Vairus
1. szint - 4 kredit

Hozzászólások száma : 6
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2012. Sep. 19.
Tartózkodási hely : Brooklyn

Karakteradatok
Főkarakter: Varius
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Vairus

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.