Az Új Ellenállás területei

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Csüt. 20 Feb. 2014, 18:28

Afrika egyes részein egy új ellenállás kezd szerveződni, az itt élőknek elege lett a Birodalom mániákus módszereiből, ezért egy megfontolt óvatos szervezkedésbe kezdtek. Nem hívják fel magukra a figyelmet, rejtve maradnak, kerülgetik Maniac biztonsági szabályait és zavarják annak jeleit is. Egyelőre nem tettek sok mindent, csak szervezkednek és tagokat gyűjtenek. Főleg kisebb városok, városállamok, katonai támaszpontok és földalatti komplexumok állnak a rendelkezésükre.





_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 21 Feb. 2014, 11:41

~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: ???~
//Előzmény: Milícia alvilága//

Ralf Shaw lassan tudatra ébred, nem érzékeli a külvilágot csak sötétség veszi körbe, de a teste teljes erejével kezdi helyreállítani önmagát, néhány másodperc múlva a teljes teste kicserélődik, szervről szervre, szövetről szövetre, sejtről sejtre, csak egy megmaradt rész kellett, hogy beindítsa a láncreakciót. Kinyílik a szeme, teljesen egészségesnek érzi magát, ha mozogni próbál akkor azt gond nélkül megteheti. Ha körülnéz akkor látja, hogy egy valószínűleg földalatti bunkerben van, ősrégi építmény lehet, mert a falak betonból vannak, nem fémből és a szerkezet is vas-beton elemekre utal. Egy ágyon fekszik, meztelenül, bal felkarján két dióda van, ami két kábellel egy mellette lévő fém dobozhoz csatlakozik. Egy kijelzőn jól látszik, hogy a szerkezet a szervezetének töltését figyeli és állítja helyre. Nyilván így lehet még életben, nem érte olyan súlyos sérülés amit még ne tudtak volna részben helyreállítani, majd a teste elvégezte a többit.
Egy orvos tűnik fel az egyik sarkon, odamegy hozzá és megvizsgálja, de egy szót sem szól hozzá, majd elmegy. Ha Ralf hozzá szól akkor sem reagál. Jó pár perc után egy másik férfi lép be a gyengélkedőre. Megjelenése határozott, katona ez elsőre látszik, a legszembetűnőbb, hogy a Fagy- és Árnyékhadsereghez hasonló gyűrheti, rétegelt, különleges páncélzat van rajta, de meglepő módon konkrétan egyik szervezetéhez sem hasonlít, attól eltérő.
- Jó reggelt. Shaw, ugye? Gondolom rengeteg kérdése van. A nevem Dunn, őrmester. Köszöntöm az Új Ellenállásnál, gondolom már hallott rólunk. Ha hajlandó együttműködni, akkor többet is megtudhat. Számítok magára.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: ???~
A tervem első fele sikerült gond nélkül – ahogy megperdültem, simán eltoltam a csövet, a fickónak esélye se volt lőni. Szinte ugyan ebben a pillanatban, mégis a másodperc törtrészével később suhintottam a torka felé – de ez már túl késő volt. A testem teljesen megállt, és minden sejtem bizseregni kezdett – olyan volt, mint egy teljes testre kiterjedő viszketés. Ha ez nem lett volna elég, még valaminek a hiányát is éreztem, ami olyan természetes volt számomra, mint a levegővétel – most mégse tudtam mi az. Nem tudtam, hogy MR folyamatos kapcsolatának a hiányát érzem.
Mielőtt felfoghattam volna a helyzetet, egy kiáltás szaladt ki a számon, és görcsösen hátrahúzódott a testem, egy szinte tökéletes hidat mutatva be – mielőtt összeestem, és vergődni kezdtem a földön. Teljes erővel dobálltam magam, de a fájdalom önmagában olyan erős volt, hogy nem is éreztem, ahogy eltörnek a csontjaim a vergődéstől, és koponyámból is szivárogni kezd a vér. Nem éreztem azt se, vagy inkább nem fogtam fel, ahogy vért köhögök – a tüdőm is össze-vissza mozgott, néha köhögtem, néha csuklottam – majd teljesen megállt minden. A halál fagyos lehelete vett körül, miközben elsötétült a kép. Olyan volt, mintha beleolvadnék a földbe – és utána jött a fekete kép, meg egy üres fehérzaj.

Ha most azt várjátok, hogy leírom miként barangoltam a túlvilágon, találkoztam Istennel, vagy valami hasonló kitalált baromsággal, akkor tévedtek. Oh, sokan azt hiszitek élek, hiszen valahogy mindezt meg kell fogalmaznom – nos, gondolom nem láttatok olyan Zuhanás előtti filmeket, mint az Amerikai szépség. Na jó, csak szopatlak – nem haltam meg. Lassan öntudatra ébredtem, egy full sötét helyen – vagyis csak azt hittem, hogy sötét. Ahogy a testem elkezdett regenerálódni, lassan minden helyreállt – nem foglak ámítani, persze, ez király dolog, de kurvára fáj, ahogy minden sejted újra létrejön. De a korábbi fájdalomhoz képest semmi volt. Összeszorított fogakkal tűrtem, majd amikor helyreállt a génállományom, leugrottam az ágyról – mert azon feküdtem ám – és leszarva a kis megfigyelő-komputert, a földön csináltam néhány fekvőtámaszt, hogy bejárassam újdonsült szervezetem. Mindenem bizsergett és viszketett, az izmaim dolgozni akartak – kicsit olyan, mint néhány drog hatása. Ha próbáltad már a Rush-T4 nevezetű szert, akkor tudod, hogy mit érezhettem. Ezután odajött egy orvos, és némán vizsgált meg – én pedig morogva küldtem el a halál pélójára. Nem volt túl jó kedvem. Nem törődött a szavaimmal, csak megtette amit kellett neki, aztán otthagyott – én pedig lefeküdtem az ágyra.
- Jó reggelt, őrmester. – köszöntöttem, továbbra is fekve – az ilyen katonás geciket ezzel lehet a legjobban felhúzni. Nem szabad megadni nekik a tiszteletet, amit annyira elvárnak, attól aztán kinyílik a bicska a zsebükben.
- Gondolom maguk találtak meg. Nos, láthatta mi maradt belőlem, amikor legutóbb együttműködésre szántam el magam. Talán érthető, hogy egy kissé bizalmatlan vagyok. Ezen egy jó k-rva, vagy étel, esetleg egyéb megfelelő motiváció segíthet – nem, bízni ettől még nem fogok önben, meg az Ellenállásban, ahogy maguk se hiszem hogy bíznának bennem – de a kooperatív hajlamaim felerősítik ezek a tényezők.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: ???~
A férfin nem látszik, hogy kibillentette volna bármennyire is Shaw hozzáállása, a maszktól nem látszik az arca, de olyan érzése támad Ralfnak, hogy a katona mosolyog magában. Az egyik hátán lévő tároló részből vesz elő néhány ruhát, amiket az ágy szélére hajít.
- Első motiváció. Visszakapta az életét, ami a sérülései után felér egy kisebb csodával, nem volt magát könnyű kihozni a Milícia területének szívéből, de mégis itt van. Második motiváció. Visszakapta a ruháit, nem kell meztelenül mutatkoznia, ha ki akar menni ebből az egy helységből. Harmadik motiváció. Követ engem és akkor kaphat ételt, és alapvető dolgokat. Ez már három hatalmas szívesség és még mindig semmit nem kapott vissza a felszereléséből. Ha felöltözött a folyosón jobbra és a másodikon balra.
Ezzel kilép a teremből és tovább megy, mint aki csak egy napi pontot végzett volna el a listából. Ha Ralf felveszi a ruhákat, azok a sajátjai, amiket a páncél alatt szokott hordani, ki vannak tisztítva, szinte újak. A folyosóra kilépve, ha úgy dönt, hogy követi az utasítást elé tárul a földalatti bázis egy része, széles és magas beton folyosók, a mennyezeten csövek és kábelek futnak végig, nem a falba vannak építve, ahogy a világító és létfenntartó berendezések is jól kivehetőek, csak úgy vannak oda erősítve a falakhoz. Nincsenek ajtók, mindegyik terem szabadon nyílik, mindenféle átmenet nélkül. Emberek, nagyrészt orvosok sietnek fel és alá, néhol sérülteket visznek lebegő paneleken, máshol egy-egy fájdalmas nyögés hallatszik ki a termekből. Az egész helynek nyomasztó benyomása van. Két folyosóval arrébb Ralf láthatja Dunn-t ahogy két másik katonával beszél, valamilyen beosztásról. Észreveszi Shaw-t és a fejével biccent neki, hogy kövesse. Egy lépcsőházban kell három emeletet megtenniük, nincsenek felvonók, liftek amiket használhatnának, végül egy nagyobb kantinhoz érnek.
- Otthonos kis fészek. - tesz egy megjegyzést az őrmester
Dunn végig megy a pultoknál, ahol önkiszolgáló gépek vannak, egy nagyobb tartályba tölt magának valamilyen rostos, sűrű folyadékot és elvesz néhány szelet szerves tápanyagot, ezután leül az egyik asztalhoz, nem külön ami a nagyobb rangúaknak vannak fenntartva, hanem az ott étkező, szerelők, orvosok, katonák, munkások közé. Megvárja amíg Ralf is leül mellé, majd beleharap az energiaszeletbe.
- Szóval mit akar a kooperációért cserébe?


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: ???~
Miközben a férfihoz beszéltem, valamiért olyan volt, mintha mosolyogna – nem tudom miért, de hirtelen elkapott ez az érzés. Viszont szimpatikussá vált tőle a fickó, bár ennek nem mutattam nyomát.
Szó nélkül ruhákat dobott az ágyamra, amikért gépiesen nyúltam, és húztam fel – nem vagyok az a szégyenlős fajta, de kövezzenek meg, az ember alapvetően jobb szeret ruhában mutatkozni mások előtt… mármint, az azonos neműek esetében.
- Ne értsen félre. – nevetek fel, immáron a megszokott ruháimban – érdekes, eddig azt hittem, hogy megsemmisültek, és így találtak meg a földön. A férfi elindul kifelé, én pedig mellé állva követem végig a folyosón, miközben tovább beszélek. A testtartásom katonás, kihúzott test, oldalra szorított kezek. Hiába no, a szokás hatalma.
- Nem vagyok hálátlan. Köszönöm, amit értem tettek – nem sokan lettek volna hajlandóak erre. Sőt, a legtöbben inkább csak kiraboltak volna, és elvágott torokkal hagynak ott – biztos ami biztos alapon. Az, amit maguk tettek értem, mondhatni példátlan- mégis, úgy érzem hasznot akarnak húzni belőle, ami mellett eltörpül a dolog. – magyarázkodom, és felmérem a helyet. Bár sokan azt mondanák, hogy nyomasztó, lehangoló a képi- és hangvilága, engem mégis hidegen hagy. Katonai kórház- találkoztam már épp eléggel, hiába vagyunk szinte halhatatlanok a flotta tagjaiként – ezt az előbb bizonyítottam be én magam is. Ettől függetlenül úgy helyezkedem, hogy az orvosoknak sose álljak az útjukba, ne tartsam fel őket – az illem az illem.
A kantinba vezet, ahogy ígérte – itt aztán ehetek és ihatok, én pedig ugyan azt választom, amit a férfi – alighanem ő ismeri, hogy mit adnak ezek a masinák, és mit érdemes fogyasztani.
- Hogy mit akarok a segítségemért? Nos, biztos észrevette ezeket itt a kezemen. – nézek MR maradványaira. Már korábban is feltűnt, hogy a számítógép nem kommunikál velem, ami igencsak frusztrált – a rendszer nélkül semmi voltam, túlságosan rá támaszkodtam az utóbbi időben.
- Nos, ez egy igen fejlett, és hasznos kis eszköz – ami sajnálatos módon tönkrement. Még nem tudom pontosan, hogy mi a probléma forrása, de ki tudom deríteni – és ez esetben alkatrészekre lesz szükségem a helyrehozásához.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: ???~
Az étel, ha Ralf megkóstolja, természetes anyagnak tűnik, nem szintetizáltnak, különösebb íze nincs, enyhén édes. Szervezetének nincs szüksége alapból se táplálékra, se folyadékra, csak oxigénre a légzéshez, ettől függetlenül felhasználja a szervezete, ha eszik valamit. Bár ez általában neki csak élvezeti forrás, ilyen mértékű regeneráció után jót tesz a bevitt anyag a szervezetének, mivel kitud alakítani egy átmeneti gyors anyagcserét, amíg teljesen helyreállítja magát. Dunn lehúzza maszkját, egy kilenc, tíz év körüli tapasztalt férfi, látszik rajta, hogy már sok mindent megélt. Iszik egy keveset a léből, majd Shaw kezén lévő beültetéseket nézi.
- Egyáltalán nincs szándékomban semmire kényszeríteni, annak nincs értelme. Mindenki aki itt van -mutat végig a körülöttük lévő embereken- azért csinálja ezt az egészet, mert így döntött. Viszont azt tudom, hogy egy magához hasonló nem azért lép ki a Flottából és kezd üzletelni a Milíciával, mert elégedett az életével. Mondja mit gondol Zsarnok Birodalomáról, úgy, hogy látta belülről?
A kérdést úgy mondja, hogy ki lehet hallani a szavából, hogy tudja a választ, csak kíváncsi Shaw véleményére. Ha ezt megkapja, akkor egyik kezével MR maradványaira mutat.
- Vannak alkatrészeink, a legkülönfélébb technológiákhoz is. Ez nem jelent gondot. Csak azt kell tudnom, hogy mi kell konkrétan.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: ???~
Boldogan vittem be a szervezetembe az ételt, ami hálásan fogadta be az energiaforrást, és egyből dolgozni kellett, hogy minél több hasznos anyagot vonjon ki belőle, ami csak megkönnyítette, és gyorsította a szinte túlterhelt szervezet működését. Éreztem, hogy elkezdett felgyorsulni a testem, a mozgás könnyebbé vált, a látásom tisztább lett, már az első falat után. A többi csak hab volt a tortán – elindult a végső fázis, alig pár óra, és olyan leszek mint újkoromban, teljesen kicserélt, és felújított Ralf 2.0 – nem mintha az 1.0-ás verzióval lett volna bármi gond, az is tökéletes volt.
- Nem is tudna. – jelzem, a kényszerítés szó hallatán, majd komoran nézek a szemébe.
- Eddig bármit tettem életemben, azokat mindig azért, és úgy tettem meg, hogy én azt szerettem volna. – hazudtam, hiszen ez alól volt egy kivétel.
- Nem vagyok feltétlenül büszke a múltamra, de anélkül nem lennék az aki, és bármit tettem, ha választhatnék, újra megtenném, habozás nélkül. – ez viszont igaz volt. Nem viccelek – a milíciánál újra így tennék, csak talán jobban összpontosítanék, hogy ki tudjam végezni a fickót.
- Zsarnok birodalma… ne kerülgessük a forró kását, nem tökéletes, de semmi sem az. Ki mondja, hogy ha ő uralkodna, akkor jobb lenne az élet? Hogy akkor kevesebb szenvedés lenne? Ilyen a világ – kemény és nyers, és aki elég erős, az túléli. Aki nem – itt MR maradványaira néztem, ahogy eszembe jutott az idős tudós - az belehal. De ez a természet rendje is, miért lenne nálunk másképp? Viszont segítek maguknak, ha önök is segítenek nekem – és ne aggódjon, bár nem vagyok fanatikus, ha valamit csinálok, akkor azt teljes erőbedobással teszem. – felálltam az asztaltól, és ismét a férfira néztem.
- A döntés a magáé – vagy a rendelkezésemre bocsájt egy techlabort, és a kért eszközöket – ez esetben meg tudom javítani az eszközöm, és hatékonyan segítem magukat – vagy előbb bizonyítanom kell, de ez esetben az önök felszerelésére és utánpótlására kell hagyatkoznom – azaz adniuk kell valamit, amivel elvégezhetem a feladatom, ami után megkapom a fizettségem.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Dunn-on nem látszik, hogy hatna rá Ralf viselkedése, a megjegyzés, hogy nem lehet kényszeríteni, vagy amit az életéről tart, nem egyszerűen ignorálja, hanem egyáltalán nem érinti meg és ez látszik is rajta. Valószínűleg a férfi sokkal többet látott és élt meg mint eddig Shaw. Csak a Birodalomról tettmegjegyzésnél hümmög egyet, amikor lenyeli az utolsó falatot. Rögtön utána válaszol is, ha Ralf hagy egy kis szünetet.
- A természet rendje miért lenne másképp? A HPI-ben természetes körülmények között sosem halnak meg, halhatatlanok, a technológiájuk régen alapvetőnek hitt fizikai, metafizikai törvényeket cáfol meg, a biotechnológiával olyan szintet értek el, ami több milliárd év tökéletes evolúció alatt sem jöhetne létre. Képtelen megvágni magát nem? Előbb összeforr a seb, minthogy a penge elhagyná a szövetet. Nincs más olyan élőlény az embereken kívül ami erre képes, vagy ilyen körülmények között képes. Lehet természetesnek hat, de ez nem a természet rendje.
Inkább tárgyilagos, mint kioktató vagy ábrándozó egyszerűen csak közli a véleményét. Mikor Ralf feláll akkor ő is így tesz, így válaszol a férfinak.
- Nem sietünk sehova. Ha akar kap felszerelést, de egyelőre még nem adhatok komolyabb eszközöket a kezébe, előbb meg kell bizonyosodnom a lojalitásáról.
Megindul a kantin egyik vége felé, a tálcát bedobja az egyik nagyobb tárolónyílásba a falon, majd tovább vezeti Ralfot, ezúttal egy szinttel följebb, ahol már vannak igen komoly védelmi rendszerekkel és erősítéssel rendelkező, de teljesen egyszerű, fizikai korlátokat használó ajtók, kapuk.
- Elsősorban nem a testi erejére, hanem a tudására lenne szükségünk. Minél több információ kell az ellenségről, ha a források pontosak akkor szolgált kint, odakint, a fronton. Az ottani események érdekelnének, elsőként.
A válasz után megáll az egyik nagyobb fém ajtó előtt, az egyik fegyverraktár, a feliratok alapján. Az oldalt lévő biztonsági konzolon nem kell műveletet végrehajtani, a szenzorok maguktól érzékelik az őrmester jelenlétét és nyitján két felé a rendszert. Belépve egy hosszú folyosó szerű terem fogadja Shaw-t, kétoldalt végig különféle fegyverekkel felszerelésekkel, páncélokkal, amik között kisebb drónok repülnek, járőröznek.
- Vannak energia alapú fegyvereink, mágnesgyorsítós, robbanó lövedékes karabélyaink, fúrófejes, nukleáris muníció. Speciális bombák, hidrogéngránátok, energiaelnyelő bombák, gyűrhető és szilárd páncélzatok, Amazon* technológiás közelharci fegyverek. Plasztikus robbanószerek, detonátorok, kézi radarok, zavaró eszközök. Bármi.

*Ilyen technológiával készült Nefi kardja is, ott van az adatlapján, a felszereléseknél, ha érdekel


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
A kis filozófiai eszmecserét nem akartam folytatni – nem voltam lelkizős hangulatban. Bizonyos szintetikus anyagokkal könnyedén elérhető az az állapot, de most józan voltam, kipihent, és dühös – a Milícia személyes ellenségemmé vált, és nem sok ellenségem volt – életben. A férfi szavaiból azt veszem ki, hogy hosszú távra terveznek velem – ez nem tetszik túlságosan. Amióta kiléptem a Flottából, utazó típus vagyok, sose maradtam meg egy helyen sokáig. Nem is tervezek ezen változtatni, de azért egy szövetségest szívesen láttam volna – hiszen épp most készülök felszámolni egy elég kiterjedt és veszélyes bűnszervezetet. Persze nem akarom elkapkodni a dolgot – évek állnak rendelkezésemre, sőt, akár évtizedek, századok. Lassú víz partot mos.
- Nos, kezdek hozzászokni a próbatételekhez. De remélem már az első munka is fizet. – mondom a férfinak a tálcámat direkt az asztalon hagyva, hogy valamennyire éreztessem – nem teljesen az ő szabálya szerint alakul minden.
Gyalogolunk egy ideig, ez alatt nem szólalok meg – és kísérőm se veszi a fáradtságot, hogy beszélgetést kezdeményezzen.
- Pontosak a forrásaik. Viszont azt tudniuk kell, hogy a mai napig a Flotta tagjának számítok, bár nyugalmazott katonának. Bármikor behívhatnak, és ezért kapcsolatban is állnak velem. Csak azért szólok, hogy ha hosszútávú lesz a kapcsolatunk, nehogy meglepetés érje magukat. Amúgy állok rendelkezésükre információ tekintetében.
A fegyverzetre nem mondom semmit – bár én szinte csak Avatar technológiás fegyvereket használtam eddig, természetesen a felsoroltak nagyját ismerem, és tudom kezelni – az Amazon közelharci fegyverekkel viszont nem szimpatizálok. Amit el lehet vágni, azt le is lehet lőni, kevesebb erőfeszítéssel.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Az otthagyott tálcára az őrmester csak egy pillantást vet, majd tovább megy, magának nyilván megjegyezte, de nem fűz hozzá semmit, néhány másodperc múlva egy távozó másik katona viszi ki Ralf tálcáját teljesen magától.
- Minden munka egy próbatétel, jó hozzászokni és minden munka kifizetődő, ehhez még jobb. - válaszolja még indulás előtt a kijelentésre.
A fegyverraktárban az egyik konzolon üt be néhány parancsot, majd a megfelelő grafikus kezelő felületen kiválasztja, hogy mit szeretne. Ezután különböző mechanikus karok és drónok szállítják a két férfi közelében lévő pulthoz Shaw Milícia páncélzatát és néhány kiegészítőt -ezeket rád bízom- ami még nála volt, akkor. Dunn oldalra fordul Ralf felé, enyhén a pultnak támaszkodik, majd a megérkezett felszerelésre mutat.
- Tudom, én is. Nem fog sok meglepetés érni. Maniac-t könnyű kijátszani, ha tudja valaki, hogy milyen szabályrendszer alapján működik. De minket már soha nem fognak visszahívni, nincs már szükség ránk. És lehet, hogy hamarosan az emberiségre se lesz...
Itt megáll és figyeli Ralf reakcióját, az arcát és a szemét elsősorban, de végig is hallgatja, ha Shaw válaszol. Csak ezután tér ismét vissza a tárgyhoz.
- Az érdekelne, hogy a különleges egysége, milyen taktikákat használt, rajtaütésekre, villámtámadásokra. Úgy tudom nem a szabvány protokoll szerint működtek. Fontosak azok a taktikák. Valamint a célpontok.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
A férfi megnyugtatott, hogy jól fognak fizetni – ezt jó jelnek tekintettem.
- A jó fizetség jó motivációs erő is egyben. Ezt tartsa észben, ha velem üzletel. – mondtam, ahogy még mindig a fegyverekkel szemeztem. Volt néhány igazi ritkaság – például az a nukleáris pusztító lövedék, aminek a segítségével egy fél várost irthatnék ki könnyedén – de ezek mellett „egyszerű” gyorsítós fegyverek is feküdtek. Régóta akartam egy ilyet a gyűjteményembe, kár, hogy MR pont most ment tönkre. Ettől függetlenül elhatároztam, hogy amint helyrehoztam bővítem a készletemet – csak nem sértődnek meg. Ha jó fejek, akkor lehet, hogy a fizetségem helyett fogok fegyverzetet kérni – ha nem, akkor csak elveszem.
A páncélzatok között is szinte nullától tízig a ritkasági skála minden fokozatán állt valami – mondanom sem kell, csillogott a szemem, mint napközisnek a játékboltban. A napközis egy archaikus kifejezés, amit a zuhanás előtt használtak a gyerekekre – nem tudom miért.
Időközben visszakaptam egyik pisztolyom, egy jótét drón szállította le őket, és a milíciabeli páncélzatom is. Szinte éreztem a jelenlétüket, annyira megszoktam ezeket az eszközöket – de mellettük ott volt a pénzem, a drogom, és pár doboz cigaretta.
- Maniac-et könnyű kijátszani? Erre meg kell tanítson egyszer. – közöltem, s direkt nem mentem bele abba, hogy milyen kapcsolat fűzte a sereghez - már a páncélja láttán éreztem, hogy a sereghez tartozott.
- A különleges egységünk? Nem különböztünk sokban a többiektől. Viszont mi nem féltünk semmitől, és talán k-rva nagy mázlink volt. Ha gyorsan kellett csatát nyerni, vagy vesztett helyzetből fordítani, minket küldtek, mert tudták, hogy meg fogjuk oldani. Nem volt különleges taktikánk, hacsak nem a rendíthetetlenségünk. Ha más fedezékbe húzódott volna, mi mentünk tovább, és bár bekaptunk pár lövedéket, tudtuk, hogy túl fogjuk élni. A legtöbbször ennyi elég is volt ahhoz, hogy megtörjük az ellenfelet – onnantól pedig nyert helyzetben voltunk. A legtöbb ellenfél annyit látott, hogy lőnek minket mint drogos az anyagot, de mi ugyan úgy megyünk, szinte legyőzhetetlenekként. Persze, hogy fostak mint a tűztől.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Dunn egy félmosolyt vet Shaw-ra a Maniac-os megjegyzése után.
- Mindent idejével, egyszerűnek egyszerű, de nehéz megtanulni. Türelem és hibátlan logika kell hozzá. Fejben dől el elsősorban. Ahhoz nem elég a magabiztosság és a lendület, az mindenképp halálhoz vezet, akár egy átgondolatlan lépés is elég... Nekünk nem szabad hibáznunk.
Bár nem mondja ki érezni hangjából, hogy Ralf-ra is gondol, az ő viselkedésére, de egyben az ellenállók szabályait is ismerteti. A taktikák gyors átugrása láthatólag nem éri el azt a szintet amit vár, enyhén csalódottnak tűnik. Megrázza a fejét, oldalra, ezután elvesz egy pisztolyt az egyik állványról, darabokra szedi és miközben újra összerakja és megigazítja a darabokat beszél Shaw-hoz, anélkül hogy ránézne.
- Meg sem fordult a fejében, hogy ez nem lehet véletlen? Akik az első sorban menetelnek, mint az UP2, azok nem egyszerű emberek, vagy katonák, különböző implantátumokkal. Biológiai kísérletek. Érzett valaha halálfélelmet? Nem. Fájdalmat? Nem fizikait soha. Undort, pánikot, tehetetlenséget, kiszolgáltatottságot, megaláztatást? Egyiket sem. Mindegyikre tisztán emlékszik, ebben biztos vagyok, de jelenleg egyiket sem lenne képes érezni. Egyszerű módosítása az idegrendszerének, a nem szükséges elemek eltávolítás és a hasznosak, mint az öröm, a felsőbbrendűség, megállíthatatlanság érzetének kiemelése. Zsarnok egyszerű kísérleti alanya, Hamarosan nem lesznek szükségesek az emberi érzések, és el lesznek távolítva egy újabb genomfrissítésnél. Maga az első lépcső, egyelőre a tökéletes sorkatona felé.
Hangja ezúttal komoly és némileg komor is. Ha Ralf végiggondolja, amit a férfi mond, lehet hogy félelmetes, de igaza van, olyan mintha nem lenne teljes, mintha valami hiányozna belőle, és ez a negatív oldala.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Hát, a türelem sose tartozott az erényeim közé. – jegyeztem meg a férfi mondatára, de azért nem tettem le a dologról – kijátszani Maniacot? Ez bármit megér. Persze nem hagyom figyelem kívül, hogy olyan, mintha ezzel rám célozna – egy gyerekre, akire nem mer túl nagy felelősséget bízni. Oké, fiatal vagyok, de megbízható is – egy bizonyos szintig. Na jó, nem szokásom túl sokat gondolkodni… és vakmerő vagyok… hangulatember, és gyakran vezérelnek az indulataim… Hát, talán tényleg jobb az óvatosság.
Ezek után egy fegyvert vesz elő, és rutinos mozdulatokkal szedi szét – mire én is kiválasztok egy hasonló darabot, és szinte ugyan azt a mozgássort alkalmazva, oda se nézve pakolom le az asztalra a darabjait. A seregben minden, a fegyverekkel kapcsolatos információt belénk tápláltak, és mindenki képes az ujjaival felismerni bármelyik alkatrészt, és a helyére tenni, a lehető leggyorsabban. Napi szinten gyakoroltatták velünk ezt a mozdulatsort, és most, ahogy felidéztem, valahogy mintha hálásak lettek volna az ujjaim, hogy ismét tornázhatnak. Lehet, hogy Dunn is ezért csinálta.
- Szóval maga szerint kísérleti alany vagyok? Egy patkány, amit betettek a labirintusba, hogy lássák meddig jut? – már megint ez az archaikus kép. Nem voltam biztos benne, hogy Dunn érti ezeket a Zuhanás előtti hasonlatokat.
- És úgy gondolja, hogy mindenki ilyen lesz? A különleges egységnél azért sokban különböztünk… volt saját személyiségünk, gondolkodásmódunk. Ízlésünk. Különbözőek voltunk, nem pedig agymosott droidok, mint amilyennek ön fest le bennünket. Például nem sokan állták volna meg, hogy egy ilyen sértés után ezt a fegyvert a homlokának nyomják, és meghúzzák a ravaszt. – intettem szememmel az összerakott pisztoly felé, amit szorongattam. Időközben – reflexszerűen – lőszer is került bele, tehát a fenyegetésem nem volt üres. És tényleg éreztem a késztetést, hogy megtegyem.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Ralf kezében egy T032-es könnyű oldalfegyver van, a felépítése nem túl bonyolult, lényegében nyomáskülönbségen alapuló lövedékvető, bármit ki tud lőni aminek van elég hely a csőben és megfelelő sebességre gyorsítva a lövedéket, bármiből halálos töltény képes alkotni. Főleg olyan helyzetekben használják amikor a lőszerellátás nem megfelelő. Ennek ellenére rengeteg muníciós ládát lát Ralf, végig a raktárban, nagyrészt a falak mentén végigpakolva. Dunn csak hanyagul megbillenti fejét, Shaw megjegyzésére, majd oldalra fordul, nem törődve a fegyverrel. Sajátját visszacsúsztatja az egyik tárolóba, ahonnan elvette.
- Hiába, nem tud lelőni, nem azzal a fegyverrel. -válaszol a fenyegetésre- Nem csak magára gondoltam, csak végig kellene gondolkodnia. Az egész emberiség egy kísérleti alany csupán. A seregnél, főleg a Flottánál láthatta, hogy milyen sok automatizált hajót használ a Birodalom, hogy minden romboló képes magát működtetni, a legénység nélkül is. Gyakorlatilag Maniac mindent irányíthatna, nem csak a parancsokat hajthatná végre, nyilvánvaló, nem lenne egy katonára se szükség, az idegen bolygók ugyanúgy elpusztulnának, minden ugyanúgy működne tovább. A Magokk, mennyi idő alatt veszett oda az Ezüst Háborúk végén? Három egész tizenhét, vagy húsz ezredmásodperc? Ennyi ideje lenne az emberiségnek is. Mit gondol Ralf, mennyi ideig van még ránk szükség? Mennyi ideig lehet még érdekes a Föld ő számára?
Ismét megvárja az őrmester a férfi reakcióját, legyen az akármi, majd ennek fényében, ha Shaw hagyja és nem tesz közben olyat ami akadályozná ebben arrébb séták, vissza ismét az ajtóhoz.
- Ha hajlandó komolyan venni a helyzete, megmutathatom a folyamatban lévő fejlesztéseket is. Haditechnológiáról van szó.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Nem arra célzok, hogy mivel, és hogyan lehet megölni magát. Arról beszélek, hogy igenis máshogy gondolkodunk – ők és én. Nem vagyunk egyformák. – közöltem, és letettem az asztalra a fegyvert.
- Egyébként igaza van, a T032-esre ráférne egy pucolás. A zárszerkezetnél korrózió lépett fel, akár már az első elsütés esetén besülhet. Ki tartja karban ezeket a darabokat? Kirúgnám. – mondtam, és kérdő tekintettel néztem a férfira, a válaszát várva. Nem hazudtam, a fegyver tényleg hibás volt, éreztem az ujjammal az érdességet a felületen, aminek nem kellett volna ott lennie. Felesleges, hátráltató jelenség… mint az ember? Dunn legalábbis mintha erről beszélne.
- Mégis mire lenne jó, ha Maniac-nek nem lenne mi fölött uralkodnia? Ő egy zsarnok, egy elnyomó – az ilyeneknek mindig kell valaki, vagy valami, amin élősködhet. Nélkülünk nem lenne ki felett uralkodjon. A katonaság is talán ezért kell, hogy ne érezzük magunkat túlságosan fenyegetve, hogy ne lázadjunk fel ellene, és ezért ne kelljen kiirtson minket. Ugyanis ha tényleg meg akarna semmisíteni minket, bármikor megtehetné, ebben igaza van. De mégis mit tehetnénk ellene? Már késő, már túl erős ahhoz, hogy legyőzhető legyen. – gyújtottam rá egy cigarettára. Időközben továbbsétáltunk, és egy ajtó előtt állt meg vezetőm.
- Nos, nem ígérhetek semmit, de nem fogom hátráltatni az ügyüket, ha erre céloz.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Akkor jöjjön. Vannak ezeknél sokkal érdekesebb dolgok. A fegyvert hagyja, a rendszer nem adhat engedély nélkül használható darabot, mi csak úgy elvettük, valószínűleg javításra váró darabok voltak.
Az ajtót kinyitja, majd egy magától részenként, panelenként lassan felépülő folyosóra lép be. Maga a folyosó, a tiszta fém falak, a sarkoknál és illesztéseknél lévő rések, a fény, a megvilágítás a Flotta hajóinak belsejére emlékeztet, és a technológiai megoldás is, ott is minden képes igénynek megfelelően dinamikusan változni, nanotechnológia által, nagy valószínűséggel itt is ezt használják. A padlózat magától lejt vagy emelkedik, nem kellenek lépcsők, vagy más eszközök, hogy lejjebb jussanak.
- Én másképp látom, még van remény, még visszafordítható minden. Egységesek vagyunk, erősek vagyunk, kiterjedt a hálózatunk és ami igen nagy előnyt jelent, vannak erős szövetségeseink és rendelkezünk fejlett technológiával. Maniac csak egy eszköz, mindenki tudja ki mozgatja a szálakat a háttérből. De vele is fel lehet venni a harcot. Mindjárt az aktív kutató laborokhoz érünk.
Néhány tíz méter után egy ajtó formálódott a folyosó végén, amin áthaladva Ralf megpillanthatja a tudományos részleget, egy több szintes komplexum rész, áttetsző válaszfalakkal, három egybe nyíló szinttel, emelettel. Több teremben valamilyen speciális exovázat tesztelnek, hőre, kémiai anyagokra, mozgásra, alapvető gyakorlatok, a fejlesztési fázis eleje. Egy másik blokkban furcsán kinéző fegyvereket vetnek be, lőnek célba, mellette különböző védőmezőket használnak. Egyik sem tűnik különlegesnek, maguk a tesztek nem, de a használt fegyverek, tárgyak, meglepő módon de teljesen idegenek Shaw számára, minden technológiát, emberit ismernie kellene, de ez mégis ismeretlen számára. A távolban egy repülő panelen, két szárnnyal rendelkező deszka szerű siklón száll le egy idegennek tűnő alak. Lassan felsétál Dunn és Shaw szintjére. Egész testét egy vörös és fekete, testéhez illeszkedő páncél takarja, ami valamilyen folyékony anyag, folyékony fémnek tűnik, áramlik és formálódik körülötte, de mindig megtartja az alakját, olyan mintha élne. A férfi arcát maszk takarja, ez is az arcához illeszkedik, de takarja azt, az orránál előre nyúlik maszkszerűen, az állkapcsát viszont szabadon hagyja, a szemeinél két vöröses lencse formál elnyújtott hüllő szerű szemeket és ezzel agresszív megjelenést. Az alak körül valamilyen aura is van, körülötte lévő folyamatos védőpajzs, ami hologram szerűen fel-fel villan, ilyennel sem találkozott korábban Shaw, ez mind idegen számára, az egész technológia. Mivel a részleg nyílt terei szinte üresek, minden tudós dolgozik, ezért a rejtélyes személy feléjük veszi az irányt. Kezet fog Dunn-al, majd kezét nyújtja Shaw-nak is. Ez a bemutatkozási forma teljesen eltűnt már a világból, csak azért ismeri Ralf mert sokat kutatott a régi világ iránt. Ha elfogadja a kezet, a vörös alak erősen megszorítja.
- Ő az egyik legerősebb szövetségesünk, a Sivary egyik Lovasa, Őrület, nagyúr. - mutatja be Dunn az ismeretlen alakot, nagyon tisztelettudó hangon
- Örülök, hogy egy újabb személyt hozott, akinek egyeznek az elvei a mieinkkel.
A Lovas hangja olyan mintha ezer halk, messzeségből hallatszó zúgás állna össze eggyé. Érezni a hangján, hogy tudja, hogy Ralf elvei nem egyeznek az övéivel, de jobban teszi a férfi, ha most mégis így viselkedik, mintha ez így lenne.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Az ajtó olyan volt, mint egy dimenziókapu a Flotta egyik hajójára. Szinte a múltba léptem be, ahogy felépült körülöttem egy folyosó, és egy pillanatra úgy is éreztem magam, mintha a felettesemmel sétálnék. Hirtelen reflexszerűen dobtam el a cigarettám, és húztam ki magam – aztán rájöttem, hogy milyen nevetséges lehet a viselkedésem. Megcsóváltam a fejem, és testtartásom is visszaereszkedett a hanyag, megszokott tartásba. Dunn közben haladt tovább, én pedig követtem.
- Tehát úgy gondolja, van esélyünk? Maga szerint nyerhetünk? Legyőzhetjük Zsarnokot is? – kérdeztem, miközben a szavain gondolkodtam. Persze, előbb nem fogalmaztam világosan – sajnos hajlamos voltam Maniac-re úgy gondolni, mint Zsarnok meghosszabbított akarata – de hát a kettő szinte egy és ugyan az. Maniacet legyőzni, vagy Zsarnokot – mindkettő lehetetlenség. Képtelenség. Ez a férfi elvesztette a józan eszét.
Ekkor érkeztünk meg a célpontunkhoz, ami maga volt a csoda. Férfiak és nők dolgoztak és teszteltek különféle fegyverekkel, és találmányokkal. A legfurcsább, hogy nem tudtam mik ezek – azt hittem, MR után nem érhet meglepetés, de tévedtem – fogalmam sem volt arról, hogy miket használnak, milyen elven működnek, és mire képesek. Ettől izgalom, és kíváncsiság lett úrrá rajtam – tudni akartam ezekről mindent, de mindenekelőtt – ki akartam próbálni a fegyvereket! Nem tudtam, hogy mire lennék képes ezekkel, de mielőbb tudnom kell.
- Mit kell csinálnom, hogy a kezemben tarthassak egy olyat? – böktem az egyik mordály felé.
A férfi, aki felénk közeledett, már a lélegzetvételével is tiszteletet parancsolt. Körüllengte egy olyan átható aura, ami szinte tapinthatóan vonta körbe, a karomon szinte felállt a szőr, ahogy beléptem a belőle áradó erő terébe. A testét körbeölelő anyag olyan, mintha nanotechnológia lenne, de abból is a legfurcsább, amit valaha láttam – a páncél nem áll meg, nem keményedik meg, hanem folyékony marad, folyamatosan változó. Hihetetlen. Egy archaikus jelenségnek is a szemtanúja lehetek, ahogy kezet ráz Dunnal, majd felém is kinyújtja a karját – valamiért ösztönösen előrelendül a jobb karom, és megszorítom.
- Én pedig Ralf Shaw. Még nem tudom, hogy mi lesz a szerepem, de ha kapok ilyen páncélt, akkor bármire kész vagyok. – próbálom oldani a fesztültséget. A férfi szavaira csak biccentek – úgy érzem, jobb, ha nem fűzök hozzá semmit. Mert hogy helyeselni nem tudnék jelen esetben, az biztos, viszont néha még egy magamfajta is inkább befogja a száját, és meghúzza magát. Tényleg, nagyon akartam ilyen technológiát mint amit ezek használnak, nem akartam kirúgatni magam.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Ahogy Ralf eldobja a félig elszívott szálat, a padló egyszerűen magába olvasztja, legalábbis látszatra, valójában csak a kis alkotóegységek mozgása teszi ezt lehetővé, de egy szempillantással később, a csikk már nincs a padlón, ami ugyanolyan tökéletesen fénylik tovább.
- Esély helyett inkább a remény szót használnám. -felel az őrmester- A koncepció nem hangzik reálisnak, mert az egész ismert világot megváltoztatná. Elég sok régi, tiltott szót használ. Képzelje el, hogy vissza tudna menni akkorra, a Zuhanás előtti időszakra, pár napra, ha bárkit figyelmeztetni próbálna, senki nem hinne magának... azt mondanák lehetetlen. Ha egy kísérleti fegyverrel akar lőni, jelentkezhet tesztelőnek, de igen veszélyes munka. Ezek a fegyverek nem egyszerű tárgyak, megváltoztatják a használóikat. Éppen ennek vizsgálatára vannak a kísérletek, ha jól tudom.
Válaszol még Dunn Shaw kérdésére a találkozás előtt. Őrület aurája hatással van a férfira, nem csak fizikálisan, de mentálisan is érezni a hatását, mint egy folyamatosan változó, bizarr mező. Ennek hatására úgy láthatja Ralf, hogy a maszk szemlencséin egy-egy villanás szerű sugár fut végig, amikor a Lovas széles, frusztráló vigyora jelenik meg az arcán.
- Ilyen "páncélt" csak úgy szerezhet, hogy megöli az egyikünket.
Hangja enyhén sejteti, hogy nagyon jól szórakozik Ralf tudatlanságán és játszik vele, próbálgatja. Sarkon fordul, majd az egyik korlát nélküli terasz felé kezd el teljesen nyugodtan sétálni.
- Őrmester ismertette már a pontos feladatát a... közlegénynek?
- Nem uram, egyelőre csak a megbízhatóságát mértem fel.
- Megbízható. Az első feladata egy beszivárgó, felderítő, információ szerző feladat lenne a Spear területén. Ha elég elkötelezettnek érzi magát a feladathoz, megbeszélhetjük a részleteket.
Eközben a hármas, ha Raten is megy a másik kettővel, lassan eléri a szint végét, a következő lépésnél látszólag a Sivary katonája le fog zuhanni, Dunn talán egy másodperccel később éri majd el a szint szélét, de ezzel nem is törődnek.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Remény… van még olyan? –mormoltam magam elé Dunn szavaira, de nem annyira válaszként, csak úgy megjegyeztem magamnak.
- Ha jelentkezek tesztelőnek, akkor ki is vihetem innen a teremből, vagy csak ezen falak között lövöldözhetek? – tettem fel még a kérdést, amikor a férfi válaszolt. Sejtettem a választ, ezért nem is gondolkodtam tovább a tesztelői munkakörön.

- Hmmm… tehát nem lehet csak úgy rendelni egyet elvitelre. – mondtam a férfinak, akit mintha szórakoztattam volna. Nem törődtem vele, én is jól elvoltam – egészen a közlegény szóig.
- Közlegény? –szaladt ki a számon meglepetésemben. Évek óta nem hívtak így, és okkal. Persze, ez most egy új „hadsereg”, de akkor is, legalább egy tiszti alkalmasságit hadd tegyek le! mit képzelnek, mi vagy ki vagyok én? Ha a következő mondatával beoszt valami latrina-pucolásra (ezen a kifejezésen mindig is jót nevettem), akkor pár másodpercig csak a hátam fogják látni – és azt is utoljára, ugyanis végérvényesen itt hagyom ezt a bagázst.
- Beszivárgás, információ szerzés? Nem épp az én asztalom, de megnézem mit tehetek. – vontam meg a vállam. Nem hazudtam – bár kaptam kiképzést, a Flottánál inkább voltam az a „bemegyek-oszt-szétlövöm-az-összes-fejét-mielőtt-rájönnének-hogy-mivan” típus. Valamilyen szinten érdekesnek is találtam az új feladatkört – legalább letesztelhetem a képességeimet. Persze, előfordul, hogy kaptunk ilyen küldetést is, és akkor is megoldottuk – igaz, általában annak is lövöldözés volt a vége, de az már csak a móka kedvéért kellett. Bementünk, megszereztük, kifelé lelőttünk mindenkit – de szép is volt. Valami viszont azt súgta, hogy erre most nem lesz esélyem. Eközben a két férfi látszólag a palló végéhez ért – nem szóltam. Sejtettem, hogy nem annyira ostobák, hogy lezuhanjanak – azt gyanítottam, hogy ki fog épülni a lábuk alá a terem egy újabb folyosója. Ezért szó nélkül követtem őket inkább, sőt, próbáltam beállni melléjük, mintha egyenrangúak lennénk – és kíváncsian vártam a reakciót.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Egyértelműen csak a kísérleti területen lehet a fegyvereket használni. - felel kurtán az őrmester.
- Közlegény? - kérdez vissza pont olyan meglepetten a Lovas mint ahogy Ralf tette, és mintha nem is ő lenne a nagyobb rangban, kérdően oldalra fordítja a fejét Dunn felé, akit ettől a tekintettől a hideg is kiráz. Majd hirtelen a vörös-fekete alak mintha egy másodperc alatt váltana személyiséget néz vissza ismét Ralf-ra, megint határozott, fölényben lévő személyként.
- Addig nincs rangja, amíg nem teljesíti az első küldetést. - jelenti ki és zárja le ezzel az egész kényelmetlen témát
Miközben Ralf felzárkózik a másik két alak mellé eléri ő is a peremet, majd zuhanni kezd. Nem épül ki eléjük semmilyen padlózat vagy folyosó, szabadesésben zuhan néhány másodpercig majd valamilyen mozgó tárgyra érkezik. Ugyanaz a kisebb lebegő sikló amin a nagyúr érkezett meg erre a szintre, Shaw a jobb szárnyon áll, Dunn a baloldalon és középen a Lovas. A jármű tökéletesen kiegyensúlyozott, mindig pontosan korrigál és vízszintesben tartja azt a felületet, ahol éppen állnak. Csendes, precíz és nagyon gyors. Másodpercek alatt repülnek így végig a kutatóbázis nagy részén. Végül az egyik leszállópálya szerű kör alakú panelen, ami lift szerűen süllyedni kezd. Egy kör alakú terembe érkeznek, itt nincsenek ajtók, vagy berendezések. A padlózaton és a falakon nagyjából fél méter hosszú mélyedések vannak, amikben besüllyesztett számítóegységek vannak, ezeket egy sárgás erőtér védi. Ilyet sem látott korábban a volt katona, olyan mintha egy reaktor lenne, de nyilván központi irányító, vagy valamilyen MI vezérlője lehet. Mintha egy idegen faj építménye lenne.
- A Spear egyik citadellájában van egy pont ugyanilyen terem. Ott tárolják a féltve őrzött tudások egy kis töredékét, és pont azt a darabot, amire szükségem van. Be kell jutnia, meg kell szereznie az információt, majd visszajuttatni azt. Az, hogy hogyan jut be, iktatja ki a védelmi rendszert, az őrséget, majd szökik meg még időben, magán áll. A védelemről nincs sok információ, Spear Ősi-Marsi technológia, az biztos, de annak sok ága van, bármelyikkel védhetik. He-he. Vakmerőségre van inkább szükség, mint gyakorlatra. Azzal nem lehet probléma. Nem igaz?
Az utolsó mondatoknál a férfi hangja egészen mániákussá válik.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
A férfit mintha meglepné a kérdésem, pedig ő mondta. Kérdően nézett Dunnra, majd rám, és kihúzta magát, mielőtt felelt.
- És mi a legnagyobb rang, amit szerezhetek? – kérdeztem vissza, és ismét bedobtam egy cigarettát a számba. Sajnos rosszkor tettem, ugyanis ekkor léptünk előre még egyet, és kezdtünk el zuhanni – ami teljesen eloltotta, sőt, el is törte az értékes szálat. Bosszúsan engedtem el a foszlányt, amit még ujjaim között tartottam, miközben a férfi korábbi járműve siklott be alánk. A földet érés kellemes volt, mintha elnyelte volna a zuhanó erőt – ami amúgy se ártott volna sokat szervezetünknek, de azért kellemetlen tud lenni. Ettől függetlenül drámaian leporoltam magam, miközben végigsuhantunk a kutatói terület nagy részén. Nem igazán volt alkalmam nézelődni, a menetszéltől reflexszerűen húztam össze a szemem, miközben könnycsíkot hagytam magam mögött. Ez után érkeztünk meg egy ismételten fura teremhez, amihez foghatót még nem láttam – bár, már kezdtem megszokni a dolgot.
- Remélem nem lövitek el az összes puskaporotok. Ha ez így megy tovább, nem fogok meglepődni már semmin. – nézek körbe a teremben, és közben előveszem a sokadik szál cigarettám – mivel az előzőt nem tudtam elszívni. És mert csak.
- Vakmerőség, az megvan, igen. De öngyilkosságra csak úgy nem vállalkozom, ezért több információ fog kelleni. Jó lenne a hely tervrajza, az őrök száma, milyen fegyvereket használnak, ilyesmi. Ezen felül az információ – mi az, mit keressek, és mire kell? Az utóbbi csak kiváncsiság. – soroltam, miközben körbejártam a termet, és megnéztem minden apró pontját. Reflexszerűen váltottam stílust, nekem igazából fel se tűnt, ahogy gyerekből átmentem profiba, és az agyamban elkezdtem pakolgatni a kirakós darabkáit.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- A vezérezredes a legnagyobb elérhető rang, de az ezredes inkább a reális, akkor már lehet egy egész hadág vezetője is.
Válaszol még repülés közben Dunn, az érkezéskőr látszik a férfin, hogy ő is hasonlóan meglepődik a terem kinézetén mint Ralf, valószínűleg ő sem járt itt korábban. Amikor Shaw próbálja meggyújtani a szálat akkor az nem sikerül neki, a gyújtásra használt láng egyszerűen nem jön létre, vagy ha más modernebb eszközt használ, akkor a hőhatás ellenére sem jön létre a kémiai reakció. Eközben a Lovas a terem egyik oldalsó sávjához sétál, majd ott egy panelt használ, aminek hatására a falakon végig különböző jelek jelennek meg.
- Már mondtam, hogy egy beszivárgó és információ szerző akció, saját magának kell majd az adatokat megszereznie. Képes rá. A terem tervrajza nálunk van és most megtanítom, hogy hogyan és mit kell majd megszerezni. -jelenti ki határozottan, majd kezével végigmutat a falon Ralf számára ismeretlen, leginkább hieroglifákra hasonlító jeleken- - A terem minden része pontosan ugyanolyan, az egyik oldalsó panellel kell aktiválnia a jelzéseket. A panelek nem láthatóak amíg elég közel nem érnek hozzájuk. A legelső oldalról felnyíló gömbszerű jelet kell megnyomnia a vezérlőpanelen. Mint most, fel fognak villanni a jelek. Ezt kell keresnie, a maga nyelvén a tizennégyes. -mutat a az egyik ikonra ami a védőpajzzsal határolt rész belsejében világít- Ebben a modulban van az adattároló, először deaktiválnia kell a védőpajzsot, ehhez kell egy speciális kód, ami nyit egy pár perces ablakot, eltüntetve a védőmezőt. -itt megáll és tenyerét az egyik jelre teszi, aminek hatására a pajzs egy részen megszűnik, ezután benyúl a mélyedésbe, ahonnan egy lapos, oldalt fekvő gép emelkedik ki, nincsenek rajta gombok vagy kijelzők, leginkább a HPI-ben használatos független számítóegységekhez hasonlít- Két határozott mozdulattal kell kihúzni az adattárolót a helyéről. -ezt meg is teszi és egy lapos, keskeny de nagy felületű levágott sarkú háromszöghöz hasonló fekete fémes tárgyat emel maga elé Őrület- - Ezt kell elhoznia, de csak az egyik része kell a belesjének, ha túl nagy, nyugodtan szétszedheti.
Végül a Lovas egyik kezén az ujjai mintha képlékennyé válnának, kezd rezegni a rajta lévő folyékony anyag, majd egyszerűen benyúl a a gépbe és egy ugyanolyan de kisebb háromszöget húz elő. Ezt Shaw felé hajítja egy lendülettel, hogy a férfi el tudja kapni.
- Gyerekjáték az egész. Ha érdekli, tömegpusztító fegyver létrehozásához kell.
Válaszolja mosolyogva, ami miatt végül is nem lehet eldönteni, hogy komolyan gondolja-e a választ.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
– Shaw Ezredes, nem is hangzik rosszul. Tetszik a csengése. – mondtam elgondolkodva, visszautalva az előző témára.
- Tehát úgy gondolja, hogy egyedül meg tudom oldani? Ez vagy hízelgő, vagy a feladat k-rva könnyű. Akárhogy is, remélem tényleg így van ahogy mondja. – néztem a férfira, és közben továbbra is járkáltam a teremben. Izgalommal töltött el egy katonai akció gondolata – ha valaki már jó ideje abból él, hogy lepukkant állomásokon pakol, vagy épp őrködik, akkor hajlamos elunni magát, és a világot egyszínűnek, szürkének látni. Ez a fajta letargia már nálam is kezdett jelentkezni, de amióta meghaltam, egyre inkább kezdtem feloldódni, és a régi önmagam lenni. Az agyam pörgött, a testem megfeszült – minden porcikám várta, hogy kezdhessünk végre. Az se érdekelt, hogy mi lesz a vége, fel se fogtam a kockázatot – csinálni akartam, most, mint egy kanos kamasz a barátnője ágyánál. Perverz hasonlat, de valami elfajzott perverziónak köszönhetően teljesen így éreztem magam – majdhogynem erekci… izé, szóval izgatott voltam.
- Nem lenne egyszerűbb, ha belémtáplálnák a nyelvet? Akkor érteném is, hogy mit jelentenek ezek a k-rva jelek, nem pedig találgatnom kéne. Meg a megjegyzésük is egyszerűbb lenne. – kérdeztem a férfit, és kérdően néztem Dunnra is. Nem értettem, hogy miért nem lehet egyszerűen, hagyományosan csinálni.
- Ha túl nagy? Nem ugyan ekkora lesz? – ráncoltam a homlokom. Egyre lehangolóbb volt ez a küldetés, mintha ők is csak találgatnának, hogy mit találok ott. Valamiért hiányoltam a profizmust a feladat leírásából, mintha ők se tudnák pontosan, hogy mit kell tennem, mintha olyasmit próbálnának elmagyarázni, amit ők sem értenek. Közben elkaptam a felém hajított valamit, és azt nézve, mintha hozzá beszélnék, folytattam.
- Tömegpusztító fegyver? És milyen tömeget pusztítana vele, ha szabad kérdeznem? – dőltem neki a falnak. Frusztrált, hogy nem tudok rágyújtani, ezért a kezemben kezdtem dobálni a tárgyat. Feldobtam, és elkaptam, csak a jobb kezem használva. Feldobtam, és hagytam hogy visszaessen a kezembe. Feldobtam, és hagytam, hogy visszaessen a kezembe. Reméltem, hogy nem törékeny. Feldobtam, és elkaptam. Egész jól elvoltam vele.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
A felvetett kérdésre, hogy miért nem egy egyszerű feltöltéssel kapja meg Ralf a tudást Dunn reagál először.
- Sajnos ez csak a HPI-ben és a Flottánál bevett technológia, mi nem rendelkezünk ilyennel. Ráadásul az Ősi-Marsi számrendszereket normál gondolkodású ember nem foghatja fel, teljesen sajátos logikát és kialakult agyfolyamatokat igényel, amikkel bizonyára nem rendelkezik.
A válaszban benne volt az is, hogy kellemetlen csalódás volt mind a két férfi számára, hogy Shaw ezt nem tudta, és ugyanilyen hangnemben válaszol Őrület is a mérettel kapcsolatos kérdésre.
- Ha figyelt volna, látja, hogy egy több méteres panelből szedtem ki a magot. Felőlem azt is elhozhatja, biztosan nagyon vicces látvány lesz, ahogy megpróbálja elrejteni valahol.
Mondja majd őrült kacagásba kezd, eközben ha Ralf figyel látja, hogy a lovas bal kezében egy gömb alakú tárgy, egy gránát vagy bomba jelenik meg, amit hozzávág a használhatatlanná vált adattárolótól. A detonáció hatására egyszerűen pillanatok alatt elporlad a tárgy, de a környezet más része nem sérül. Nagyon furcsa számára ez a robbanás, ilyet még nem látott korábban, odakint sem a galaktikus küldetéseken. A nevetést hirtelen hagyja abba a Lovas, mintha egy pillanatra elvesztette volna az eszméletét, majd ugyanabban a másodpercben felébredt volna megint.
- Bármilyen tömeget, aki a Sivary útjában áll...
A tárgy, amit Shaw dobál viszonylag könnyű, de azért érezni, hogy van benne anyag és nagyon fejlett és precíz eszköz. Az anyaga a látszat ellenére tapintásra nem fém, nem is hideg, hanem valamilyen speciális kerámiának tűnik. Dunn türelmetlenül figyeli Ralf-ot, hogy végül mit reagál az elhangzottakra.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Oh, pedig eddig nagyon úgy tűnt, hogy fejlettebbnek tartják magukat. Meglep, hogy ilyen alapvető technológiával nem rendelkeznek. – szúrom meg egy képzeletbeli tőrrel Dunnt, és jót mosolygok azon, hogy most végre piszkálódhatok kicsit. A sajátos logikára még szélesebb a vigyorom – de megtartom magamnak a véleményem.
- Nem okozna gondot az el… rejtése.- nézek zavarodottan a kezemre. Ekkor jut eszembe, hogy jelenleg MR nélkül kell boldogulnom.
- Vagy mégis. Elnézést, nemrég szétment egy eszközöm. – javítom ki magam. Hát igen, MR nélkül még nehezebb lesz a dolgom, mint korábban hittem. Ráadásul ez esetben a felszerelésem is sokban korlátozódik – csak annyit vihetek magammal, amit kényelmesen elbírok, és nem zavar a mozgásban. Elszoktam az ilyen egyszerű akadályoktól, és már teljesen megszokottnak vettem a Rendszer adta lehetőségeket. Ráadásul megjavítani se tudom, amíg nem bizonyítok. Ezt a kibaszást!
- Dunn, kezeskedik ezért az emberért, és hogy nem fog visszaélni azzal a szarral? – kérdezem, a férfira nézve. Nem tudom miért, de megbízok a veterán szavában – talán a korábbi viselkedése miatt. A Sivarys nem érdekel – akár meg is támadhat, vagy megfenyegethet – ha Dunn nem garantálja, hogy jó kezekben lesz a tudás, akkor is elvállalom el a küldetést. Hiszen biztos megoldanák nélkülem is – ha kell, áldozatok árán, de Őrület nem tűnik olyan embernek, akit ez visszafogna. Viszont ha én megyek ezért a cuccért, akkor én döntök a sorsáról is – és akár fel is robbanthatom a panelt, ahogy az előbb tette ez a mániákus – csak éppen az információval a belsejében.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Dunn őrmester nem reagál a megjegyzésre, csak rezzenéstelen arccal néz Ralf szemébe, nyilván hallotta és értette az egészet, de erre már nem hajlandó reagálni, így Shaw provokációja nem ér el semmilyen hatást. Ezután Őrület láthatólag nagyon jól szórakozik azon, ahogy a férfi lassan rájön, hogy képtelen megoldani a nagyméretű adattároló szállítását. Ettől Ralfnak olyan érzése támad, mintha a Lovas ezt már előre tudta volna, vagy számított volna rá, annak ellenére, hogy nem mondta neki senki. Az utolsó kérdésre nem érkezik rögtön válasz, csak pár másodperces néma csönd áll be a terembe, mintha valami olyan hangzott volna el, aminek nem kellett volna. Mikor a feszültség már szinte elviselhetetlen, Őrület töri meg a csendet.
- Ehehehe. Hát persze hogy kezeskedik értem. -emeli fel bal kezét és kezdi el rajta véletlenszerűen mozgatni ujjait- Elvégre ismerjük egymást. Igaz Dunn?
Végig érezni a szavain, hogy szokásos nem teljesen komoly hangsúlya és hangneme ellenére, most ezt véresen komolyan gondolta és érzékelteti is, hogy ő van rangban sokkal magasabb pozícióban. Eközben ha Shaw figyeli Dunn reakcióját, akkor a férfi alig észrevehetően biccent egyet az irányába, jelzésképpen. A kis közjáték után a Lovas a terem közepén lévő kör alakú nyíláshoz megy, lehajol és megnyom a padlón néhány jelet, aminek hatására egy kupola alakú gép emelkedik ki a talajból. Teljes felületén sima, fekete színű, néhány helyen vannak benne bemélyedések, ahonnan vöröses fény tör elő. Az egyik ilyen mélyedésbe valamilyen folyékony anyag, sűrű képlékeny massza áramlik fel. Az anyag felveszi egy kéz alakját.
- Az akcióhoz szüksége lesz új, speciális felszerelésre. Vegye el nyugodtan...
A gépben lévő anyag lassan folyni és mozogni kezd, látványra hasonló mint a Lovas páncélja.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
A szemétláda láthatóan élvezte, hogy látta ahogy magabiztosságom egy pillanatra szertefoszlott – azonban hamar összeszedtem magam, és ismét felöltöttem a magabiztos katona alakját. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen – mondogatták régen. Én is így gondolkodtam, ezért a küldetésemet is a „kicsit nehéz” fejezet alatt helyeztem el gondolataimban. Erre volt időm, ugyanis a Dunn felé intézett kérdésem után fagyos csend állt be a teremben – szinte éreztem, ahogy a hidegtől felállnak a szőrszálak a karomon, és már-már vártam, ahogy a dér és a jégrózsák belepik a falat, a lélegzetünk meleg páraként jelenik meg az arcunk előtt, és lassan végigfúj a szél… de sajnos nem történt meg. Hiába, a világ nem olyan drámai, mint szerény személyem.
A férfi ezután – mármint Őrület – felemeli a kezét, és úgy kezdi mozgatni ujjait, mintha a zsibbadtságot próbálná kimasszírozni, kimozgatni belőle. Ezúttal egyértelmű, hogy sokkal Dunn felett áll rangban, és hogy ezt szereti tudni, éreztetni is. Engem ez nem izgat – az embert figyelem, várom a reakcióját. Érdekel, hogy mit lép – hogy meghunyászkodik, vagy azért mer lépni. Sajnos a reakciójából nem tudok egyértelmű választ leszűrni – az alig észrevehető biccentés lehet a félelem táplálta gesztus, de akár valós vélemény is. Megvontam hát a választ, és úgy döntöttem, majd visszafelé határozok az információ sorsáról – addig talán jobban megismerem ezeket az embereket. Sőt, lehet, hogy az információ birtokában én is sokkal tisztábban fogok látni.
- Baba! Ez olyan, mint a maga páncélja? – kérdeztem, amikor megjelent középen egy fura anyag, ami mintha a levegőben folyt volna. Habozás nélkül siettem oda, és nyújtottam a kezem felé – azt vártam, hogy mint egy kesztyű, körbefolyik a kezemen, és valami kurvafasza cucc lesz.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13321
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 31.szint - 125 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 21 Feb. 2014, 11:42

~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Pontosan. - feleli egy bólintás és gonosz mosoly kíséretében Őrület. Ralf belenyúl a mélyedésbe, ami szinte elnyeli a karját. Az anyag lassan ráfolyik a kezére, majd onnan terjed tovább. Teljesen idegen, rugalmas de egyben kemény, hideg és mégis forró, nedves, de teljesen száraz az anyag. Egyfajta plazma, ami a szöveteibe hatol, egészen a legmélyebb szintekig. Ez nem okoz neki fájdalmat, csak valamilyen különös, nem meghatározható érzést. Végül ha a kezét kiemeli a kapszulából pont olyan páncél darab van az alkarján, mint amit a Lovason is lát. A vörös-fekete folyékony fém lassan, de folyamatosan áramlik a végtag körül, követve annak vonalát. Ralf most erőt érez, hatalmat, ahogy tudatosul benne, hogy ezzel képes lehet pont úgy végrehajtani az akciót, ahogy Őrület mutatta. Lassan kezdi úgy érezni, hogy nagyon fontos, létfontosságú, hogy megszerezze a tárolót. Az anyag hatással van rá, a testére és az elméjére is, formázza, ahogy Shaw is az anyagot. Képes a méretét, térfogatát, sűrűségét, hőmérsékletét, mozgását, áramlását, vezetőképességét, ellenállását akarata szerint változtatni, ha akarja visszahúzhatja a karjába, vagy át alakíthatja. Olyan mintha az a része bármire képes lehetne.
Dunn lassan közelebb lép, csak egy pillantást vet a mesterséges szimbionta darabra, majd rögtön a tárgyra tér.
- Remélem meg van elégedve az új kiegészítőjével. Ez az első akció alatt, amíg nem áll rendelkezésére a teljes, saját felszerelése elég támogatást fog nyújtani. Egyébiránt szüksége van még valamire? Gondolom kell majd egy kis felkészülési idő magának is.
Shaw válaszától függően még beszélhetnek egy ideig odalent, vagy tehetnek mást is, de ha nem történik semmi, vagy Ralf tovább indulna fentről Őrület siklója kezd leereszkedni, a terem tetején lévő kör alakú kapun keresztül.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Szóval mint a páncél. Tetszik. – vigyorogtam, és az anyag tényleg elkezdte felvenni a kezem formáját, lassan végigkúszott rajta, mint egy gyengéd szerető, lágyan simogatva.
- Huh… – szaladt ki a számom, hiszen – valamiért- a szex jutott eszembe, ahogy lassan elterjedt az alkaromon. Olyan volt, mint a legjobb szerető – egyszerre forró, és közben mégis hideg, távolságtartó, de közben rátapadt a karomra… Ha nő lett volna, feleségül veszem, és két hétig zárkózok be vele egy motelszobába, az biztos.
- Ezt az izét megtarthatom, ha végeztünk? – fordulok a többiek felé a testemmel. A szememet nem tudom levenni a fura anyagról, és először fel sem tűnik, de lassan tudatosul bennem, hogy vigyorgok. Imádom, ahogy a kezemen kering, folyamatosan megtartva alakját, de mégis örökös mozgásban. Kísérletképp az ég felé tartom a kezem, hogy lássam, végigfolyik a karomon, vagy megtartja a mostani állapotát, és nem terjed tovább az alkaromnál. Úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki megkapta a világ legjobb játékát, és most alig várja, hogy kivihesse a homokozóba, ahol megmutathatja a többieknek. A menőzéshez viszont még tudnia kell, hogy mire is képes vele.
- Van hozzá valamiféle kézikönyv? – kérdezem, miközben összpontosítok, és megpróbálom megváltoztatni az akaratommal az alakját. Kezdetnek megpróbálok egy hengert kiemelni belőle – mintha csak egy puska lenne a karom, és épp a célzó távcsövet formálnám meg.
- És egy pontos leírás is jó lenne, hogy mi mindenre képes. – mondom még. Nem szoktam hozzá, hogy egy-egy eszközömről nincsenek mindenre kiterjedő információim. Szeretek minél többet tudni arról, amit használok. Időközben, ha sikerül a távcső, akkor engedem, hogy visszanyerve eredeti alakját, majd megnyújtva azt egy pengét formálok. Ha sikerül amit akarok, akkor érzem, ahogy megszilárdul az anyag, és másik kezemmel hozzáérve ellenőrzöm az élét. Remélhetőleg megvágom vele az ujjam – különben hasztalan.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Mivel Ralf nem reagál közvetlenül Dunn kérdéseire az őrmester egy szúrós pillantást vet felé, de utána már nem is foglalkozik ezzel. Lassan a háttérből Őrület sétál elő, aki vigyorogva figyeli Shaw gyerekes lelkesedését. A magasba emelve az anyag nem változtatja a pozícióját, nem folyik lejjebb ugyanúgy Ralf alkarján áramlik tovább.
- A "kézikönyv" benne van, ez egy mesterséges élőlény, pontosabban az egyik darabja, ugyanúgy van tudata és memóriája, mint magának, ha tudni akar valamit, kérdezze meg tőle. Válaszolni fog... ha válaszra érdemesnek tartja a kérdést.
Válaszolja a Lovas, hangjában különös, baljóslatú él hallatszik. Eközben Shaw akaratával könnyen képes formázni az anyagot, a henger szerű rész ténylegesen is kiemelkedik a karjából. Őrület felkarjából lassan egy csáp nyúlik ki, amin szemlélteti is azt amit elmond.
- Képes változtatni a sűrűségét, szilárdságát, viszkozitását, térfogatát, alakját, hőmérsékletét, molekuláris méretét és energiaszintjét. Kapcsolatba tud lépni minden élőlénnyel vagy géppel, rácsatlakozva annak fizikai testére. Szinte elpusztíthatatlan, kozmikus szintű erőknek is ellenáll. Bármit meg tehet vele, amit a képességei engednek, de cserébe a szimbionta is használja a testét. Általában különleges képességgel is felruházza a hordozót, ha az méltó rá. Az, hoyg megtarthatja, csak a hűségétől és az eredményeitől függ.
A penge megalkotása sem jelent problémát, de ezzel Ralf nem tudja elvágni a saját ujját, mivel az anyag, ahol hozzáérne elhúzódik és nem okoz neki sérülést. Pár másodperc múlva ismét Dunn szól, ezúttal türelmetlenebbül.
- Ha nem tévedek, ezen kívül szüksége lenne még másra is a felkészüléshez. Itt rendelkezésre áll majdnem minden.
A terem fényei eközben lassú elhalványuló majd megerősödő vibrálásba kezdenek.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Király cucc. – figyeltem, még mindig feltartva a kezem, majd leengedtem azt.
~ Van neved?~ - gondoltam, és a „mesterséges élőlényt” néztem. Nem érkezett semmi válasz, még csak bizsergést sem éreztem a koponyám mélyén, pedig arra számítottam legalább.
- Mit ért a kapcsolat alatt? Például ha „rácsatlakoztatom” ezt az izét Dunnra– ujjaimat behajlítva jelzem az idézőjelet, archaikus módon – - akkor megtudhatom, hogy gyerekkorában verte egy iszákos apuka? – mosolygok az őrmestert nézve. Szegény fickó, lassan le kéne szállnom róla.
- És mit ért azon, hogy használja a testem? – nézek Őrületre, közben a különleges képességen gondolkodom. Mi lehetne különlegesebb magában a… minek is nevezte? Szimbiontában? Mielőtt jobban elgondolkodhatnék, Dunn szólal meg türelmetlenül, én pedig vigyorogva fordulok felé.
- Nos, ma már megleptek párszor. Remélem ismét sikerülni fog. – mondom még a fordulás közben, és várom, hogy mi kerül a szemem elé. Aligha hiszem, hogy valóban náluk lenne „majdnem minden” amit szívesen felhasználnék.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Ahogy Ralf kimondja az alkoholista apára vonatkozókat és a gondolat a fejében is átsiklik, megérez valamit. Nem konkrét mentális kapcsolat ez, mivel nem gondolatok, megfogalmazott szavak formájában zajlik, sokkal inkább képekben és passzív tudásban nyilvánul meg tudat alatt. Shaw azt érzi, hogy ez egy teljesen értelmetlen megszólalás volt és jobban teszi, ha nem ismétli ezt meg, ezt a karján lévő mesterséges anyag táplálja belé. Leginkább az egész egy mentális pofonra hasonlít, amihez hasonlót eddig még nem tapasztalt. Dunn egyébként rezzenéstelen, semleges arccal néz rá továbbra is. Őrület beteges humorának csak részben tetszik ez a kis megszólalás.
- Pontosan úgy működik, mint egy élőlény a testében, egy új szerv. Mulatságos. Van kapcsolata az idegrendszerével, keringésével, szöveteivel. Létrehoz anyag és energiaáramlást kettejük között, használja a teste forrásait a saját működéséhez. Nincs benne szerves anyag, de felhasznál szerves vegyületeket is, különböző célokra.
Ralf alapvető ismereteinek hála, ismeri az ilyen biológiai folyamatok pontos menetét, atomi szinten is, így nem nehéz elképzelnie, hogy mi is történhet valójában. Az egyetlen ami feltűnhet neki, hogy nem szerves dolog, azaz nem élőlény valószínűleg nem lenne képes ilyenre, ez most mégis valamilyen fajta folyékony fémből van. A szimbionta, mivel nincs használatban, felbontja a penge alakot és újra Shaw kezéhez simul. Dunn végül katonás hangon szólal meg.
- Egy listát várunk magától. Állítsa össze a felszerelését optimális módon, van idő, amivel gazdálkodhat.
- De hisz még mindig nem mondta, hogy vállalja-e... - csattan fel Őrület erősen megjátszott meghökkenéssel.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Még szinte ki se mondtam a célzást Dunn apjára, épphogy csak elmosolyodtam, amikor egy – számomra nem ismert - érzés csap meg. Mintha amit mondtam, butaság lett volna, teljesen felesleges, és értelmetlen. Egy kicsit meglepődök a dolgon, de aztán leesik a dolog – a szimbionta.
- Ennek az izének nincs humorérzéke. – fordulok a többiek felé, és lóbálom a karom, hogy biztosan értsék miről beszélek.
- A következő update-tel nem lehetne adni neki? Fekete humor, akasztófa humor, faviccek, akármi. – magyarázom, hogy mégis mire gondolok. Felkészülök a lény reagálására, tulajdonképpen csak bosszantani akarom a tudatát. Velem aztán senki ember fia ne csipkelődjön, még akkor se, ha a mamám kéthetes zselépudingjának és egy processzornak a keveréke.
- Egyre jobban tetszik ez az izé amúgy. Lehet, hogy el is nevezem… mondjuk… hmm… – látványosan gondolkodom, az ajkammal csücsörítve és cuppogva, miközben összehúzott szememen keresztül bámulok magam elé. Gondolkodom, hogy a fejemet is vakargatni kezdem, de azt már soknak érezném – de mégis meg akarom mutatni a szimbiontának, hogy én parancsolok. Szóval ő csak ne próbáljon engem megfenyíteni.
- Béla? Nem… mi van, ha nő? Valami unisex név kellene… Chris? Chris, ez jól hangzik. Vagy inkább Cass? Sam! Megvan, Samnek fogom hívni. – kisfiúsan sugárzó tekintettel nézek rá, mint egy kisállatra, amit most kaptam.
- Ugyan már Őrület, felesleges ez a színjáték. Nekem szükségem van magukra, egy bizonyos felszerelésem megjavítása miatt. Maguknak kapóra jön a segítségem – sosem volt kérdés, hogy elvállalom-e a munkát. Inkább koncentráljunk a küldetésre. Szükségem lesz… lássuk csak… egy puskára, és egy pisztolyra mindenképp. A pisztoly lehetőleg halk legyen, vagy valami tömegpusztító – mindkettővel tudok dolgozni. A puska nagy hatótávolságú. Emellett szükségem lesz kötélre, két liter folyadékra, és minimális élelemre – ha valamilyen súlyosabb sebesülést kellene regenerálnom. Mint tudjuk, nem kerül a baj. Valami, amivel kapcsolatot tarthatok Önökkel – ha valami félresikerülne. Páncélzat terén mit tudnak felmutatni? – kérdezem az őrmestert.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Ralf, ahogy tovább feszegeti a szimbionta humorérzékével kapcsolatos képességeket tovább erősödik benne a tudatalatti érzés, hogy annak amit mond nincs semmilyen konkrét tartalma. Dunn még mindig tartja a rezzenéstelen maszkját, de az alatt valószínűleg már lemondhatott Shawról, Őrület inkább kíváncsian figyeli, hogy mit is akar ezzel az egésszel a férfi elérni. A folyékony fém felszerelés érezhetően kapcsolatban van Őrület azonos technológiával működő páncéljával, valószínűleg valamilyen szinten kommunikálnak is egymással, a mozgásuk alapján. Végül amikor Ralf kimondja a Sam nevet, az addigi gyengébb érzés erőssé változik, mint egy ütés. Hirtelen a férfi hülyének érzi magát, nem csak azt amit mond, hanem saját maga előtt is mintha teljesen vállalhatatlan lenne. Az egész tényleg olyan, mint amit korábban a Lovas mondott, a szimbionta megváltoztatja őt magát. Ezután Őrület Shaw válaszára a tőle szokásos hirtelen felvett széles és furcsa vigyorral bólint, majd Dunn válaszol.
- A fegyverzet és a felszerelés minden gond nélkül beszerezhető, már most rendelkezésre áll. Páncél terén milyen felelne meg magának. Könnyű, közepes, nehéz? Milyen profillal.
Ha Ralf pontosan leírja, hogy mit szeretne, akkor végül két verziót is kap választásként. Az első a Sivary Ősi-Marsi technológiájával készült könnyű páncélzat. Ez egyelőre még nagyrészt ismeretlen megoldásokat használ, Shawnak sincsenek róla konkrét információi, eddig még nem hallott erről a technológiáról. A páncél képes a méretéhez és súlyához képest nagy védelmet nyújtani, hangtalan mozgással és különféle stabilizátorokkal és szervokkal precíz mozgást biztosítani, az alapvető tárolási, ellátási funkciókon felül. A második az Új Ellenállás ruházata és felszerelése, ami részben lopott Árny- és Fagyhadseregnél használt technológián alapszik. Főleg szövet és az ahhoz tartozó kiegészítők. Ez a páncél hangtalan mozgást, átmeneti álcázást, szkennereket és alapvető védelmet biztosít, előnye, hogy valóban könnyű. Ezen kívül mind a két felszereléshez tartozik néhány nanodrone és jetpack is.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
A férfi páncélja és az én szimbiontám is hasonló mozgást vesznek fel, mintha kommunikálnának egymással. Ezt már szeretem. Legalább beszédes a kincsem. Viszont nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy felesleges volt az előbbi beszédem. Biztos vagyok benne, hogy ez a szimbionta véleménye, hogy így tudatosítja a nemtetszését. Épp ezért kell megmutatnom neki, hogy én vagyok a főnök. Azonban ahogy elnevezem Samnek, hirtelen teljesen hülyén érzem magam. Tényleg ekkora baromságot mondtam? Miért kell ennyi hülyeséget összehordjak? Szégyenemben megcsóválom a fejem, és inkább a felszerelésre terelem a szót. Felvázolom, hogy mire lesz szükségem – kötél ,és társai – majd a páncélzatra kerül a sor.
- Hmm… Semmiképp sem nehéz páncélzat, hiszen a lopakodáson, a mobilitáson lesz a hangsúly. Viszont nem hagy nyugodni a gondolat, hogy valami balul sülhet el. Magamat ismerve nem lehetetlen, hogy egy lövöldözés közepén találjam magam. Ilyen helyzetben lényeges, hogy nem csak én, de a céltárgy is túlélje a párharcot. Ha van álcázási lehetőség, azt is boldogan fogadnám. – ezek után két felszerelésre szűkül a választási lehetőség. A marsi technológiákat nem ismerem, ezért ezektől kicsit óva intem magam – viszont a kezemen folyó folyadék bizonyítja, hogy meg lehet bízni bennük. Elmélyülten bámulom a folyadékot, majd megpróbálom a véleményét kérni. Erősen nézem mindkét páncélt, és közben próbálok tanácstalanságot sugározni Sam felé. Sajnos nem kapok konkrét véleményt, vagy csak nem tudom értelmezni – a lényeg, hogy rám marad a döntés terhe.
- Az önök páncélzatát viszem. – biccentek Dunn felé. Úgy döntök, hogy inkább az ismert technológiával dolgozok – épp elég változó van ebben az egyenletben már így is, és akármennyire is a szerencse fia vagyok, nem akarom tovább kísérteni azt.
- Ezek mellett gránátra is szükségem lesz. Támadóra, álcázóra, zavaróra… igazából amit csak elbírok kényelmesen, azt elviszem.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
A Lovas és Dunn biccent Ralf döntésére, sajnos a mesterséges szimbiontából nem lehet reakciót kikényszeríteni, így az teljesen semleges marad.
- Megpróbáljuk a legoptimálisabb felszerelést összeállítani magának. A páncél már mindenképpen a rendelkezésére áll. - feleli az őrmester a válaszra.
- Akkor itt már nincs is dolgunk. - közli véletlenszerűen Őrület.
A terem, hasonlóan mint az érkezéskor változni kezd, az akkori kinyílik érzés helyett Shaw úgy érzi, hogy a tér lassan összezárul az idegen technológiával borított teremben. Lassan leereszkedik a panel, ami fel viszi őket. Odafent ismét a modern komplexum hideg fénye és fémes színű falai látszanak, úgy tűnik semmi nem változott. A kör alakú panel, ami egyben a be és kijárat tökéletesen zár, Ralf észreveheti, hogy egyáltalán nem is látszik, hogy itt van valami, ha a felvonó nem működik. Mielőtt még bármelyikük igazán reagálhatna oldalról a sikló szerű repülő érkezik meg nagy sebességgel, Őrület egy mozdulattal szökken rá, majd egy szó nélkül éles kanyart vesz és eltűnik az egyik nagyobb oszlop mögött. Megint csak Shaw és Dunn marad, a katona előre indul majd int Ralfnak, hogy kövesse. A labor ismét tökéletes útvonalakat készít a megfelelő célig, így a haladás gyors és könnyű, ha Ralf követi az őrmestert. Egy fegyverraktár szerű helyre érkeznek, ez sokkal tágasabb mint az előző, a falak, padló és a mennyezet is félig átlátszó, világító fehér felület, ami elég fényt biztosít, hogy minden felszerelést tökéletesen lehessen látni. A páncél főleg szövet elemekből áll, leginkább rétegelt ruházathoz hasonlít, rengeteg kiegészítővel, kisebb-nagyobb egységgel és kábellel. Az egészet készen kapja Shaw neki csak fel kell szerelkeznie, ami hosszú perceket vesz igénybe, ha valóban felpróbálja a páncélt. A belső rendszer rengeteg érzékelőt tartalmaz, aminek adatait a HUD-on keresztül lehet lekérni. Az anyag könnyű, vékony, de nagy védelmet nyújtó, a szilárd részek kis felületet fednek le, de ott tökéletesen védenek. Az álcázó rendszer elsősorban eltűntet, nem a külső fényt reflektálja, hanem úgy tükröz, hogy a viselő ne látszódjon, ami közelről sem szembetűnő a másik megoldással ellentétben. Felszerelkezés közben észreveheti, hogy a szimbionta visszahúzódik a kezébe, egyáltalán nem is látszik így. Végül megérkeznek a fegyverek és a gránátok is, ezeket egy fiatalabb katona hozza. Dunn egyelőre összefont karral áll az egyik falnak támaszkodva.
- Van itt egy darab FZ10-es mágnesgyorsítós automatizált géppuska, kérés szerint csendes, pontos. Tartaléktárak. - ahogy belelendül látszik a férfin, hogy valószínűleg nagy mértékben rajong a haditechnikáért, ezt tükrözi a tekintete és a szavai is - Egy energia alapú oldalfegyver, az N szériából, hatásos minden nem reflektív páncélzat ellen, elsősorban robbanásokat okoz az eltalált felületen, de közvetlenül bontásra is használható, egészen molekuláris szintig. Vannak itt különböző zavaró gránátok, antimágneses, energiaelnyelő, fény és hang, repeszgránát és páncéltörő is. Választhat.
Ha Ralf közelebbről is szemügyre veszi ezeket, akkor a fegyverek teljesen szabványos darabok, bár számára nem túl modern szabványok, egy energiaalapú, egy mágnesgyorsítós, a gránátok mindegyik egy kicsit több mint egy centis szürke gömb, amin csak az ikon mutatja, hogy milyen funkciót is lát el. Egyelőre ezek megvannak, Dunn türelmesen várja, hogy mit tesz Shaw.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Dunn megnyugtat, hogy minden a rendelkezésemre áll, majd Őrület jelzi, hogy elhagyhatjuk a helyet. A terem lassan megváltoztatja az alakját, olyan érzés, mintha egyre inkább közelednének a falak. Ennél azonban még mindig izgalmasabb a szimbionta. Egyszerűen lenyűgöző, ahogy kavarog, folyton változtatja az alakját. Arra gondolok, hogy milyen hihetetlenül hasznos lehet – főleg ha megtarthatom, és MR is újra működőképes lesz. A legjobb persze az lenne, ha össze tudnám kombinálni a két technológiát – igazi királyság, a legjobb fegyver lehetne, amit valaha alkottak. Egy beszélő, élő, élettelen tárgy, ami nem képes a beszédre. Akarom!
Szinte gépiesen állok rá a panelra, miközben ezen gondolkodom. Az ábrándozásból csak akkor ocsúdok fel, amikor Őrület már el is tűnt, és csak az őrmesterrel maradunk.
- Szóval, ki ez a fickó? Nem tűnt úgy, mintha túlságosan élvezné a társaságát. – fordulok a férfihoz, miközben int, hogy kövessem. Mint eddig, most is egyenes úton megyünk, az épület az őrmester óhajának megfelelően alakítja a folyosóit. Alig van időnk beszélgetni, hamar megérkezünk a fegyverraktárba.
Aki ismer, az tudja, hogy mennyire szeretem a fegyvereket. Hogy is mondjam… egy fegyverbolt olyan számomra, mint a játékbolt a gyerekeknek. Végtelen szórakozás és vágyakozás tárháza. Itt beérve csalódnom kellett – a helység teljesen steril volt, és csak néhány apró utalásból lehetett sejteni, hogy mit tartanak itt. Úgy értem nem álltak a falak mentén a puskák, nem volt mindenhol pisztoly, ellenben fehér színű, kék fényt árasztó dobozok voltak a falakba süllyesztve. Mint a zuhanás előtti filmekben a hullaházak. Elmondhatatlanul lehangoló volt, úgy éreztem magam, mintha evették volna a kedvenc álmom, és a helyére seszínű, fekete fehér, élettelen képkockákat helyeztek volna egy harmonikáról és egy hintaszékről, ami magától mozog. El is képzeltem ezeket a Zuhanás előtti tárgyakat, és tényleg, ez a legmegfelelőbb leírás. Egyszerre ijesztő, és mérhetetlenül unalmas. Ellenben megkaptam a páncélomat, ami adott egy kis szórakozási lehetőséget. Magamnak szereltem fel, nem hagytam hogy bárki segítsen benne. Éreztem, ahogy a szövet szinte összeolvad a testemmel, és kissé csalódott is voltam. Bár valóban könnyű volt, amilyet szerettem volna, az én igényeimnek kissé túl „light” az egész. Nem olyan, mint a flottánál megszokott páncélzatom, ami szintén könnyű, de mégis olyan érzése van benne az embernek, hogy ha egy rakétát lőnének a melle közé, se állítaná meg.
~Na jó, ez túlzás, csak a hiányérzet táplálja beléd ezeket a gondolatokat. Ez is jó, hidd el, sőt, van olyan jó mint a tiéd!~ nyugtattam önmagamat. Valóban, ahogy a védő páncélzatot is felépítettem, már sokkal kényelmesebben éreztem magam a páncélban, és amikor a rendszert is bekapcsoltam, a látásom elé pedig felépült a katonai HUD, igazán otthon éreztem magam. Olyan volt, mintha a „halálom” óta évek teltek volna el, és most régi ismerősként köszöntöttem némán a számítógépet. Néhány egyszerű beállítással a saját igényeimre szabtam a HUDot, és az álcázást is kipróbáltam. Néztem, ahogy „eltűnök”, azaz megjelenik mögöttem a fal. Szinte tökéletes volt az álca – az emberi szemmel szemben. A számítógépek még így is könnyen kiszúrhattak, de a semminél jóval több – elvégre nem változhat meg a molekuláris szintem, és nem lebeghetek be atomokra szedve egy kedves széláramlaton, hogy aztán újra felépüljek odabent. Nem valami sablonos űroperettben voltam.
Egy fiatal lány hozza elém a további játékszereket. Vöröses haja kirívó a környezetben, nem odaillőnek tűnik. Az egész karaktere teljesen szembemegy azzal, amit az ember elvárna. Kislányos, szelíden szeplős arca, és pisze orra semmiképp sem jellemző a katonákra. Szelíd tekintettű, kék szemű igazi bombázó – ami csak nehézzé teheti az életét a seregben. Tapasztalatból mondom – a férfiak sokkal inkább befogadnak, és katonaként tekintenek egy férfi-nő közötti átmenetre, mint az ilyen ízig-vérig nőkre. Persze aztán ki tudja, lehet, hogy nem olyan, amilyennek látszik. Sajnos nincs időm megismerni az alatt a pár pillanat alatt, amíg leteszi a hozományát, és szó nélkül eltűnik – nagy sajnálatomra anélkül, hogy szelíden mozgatná keskeny csípőjét.
- Nem itt lenne a helye... egy gazdag ficsúr mellet, aki megbecsülné, este rózsavízben fürösztené, és minden óhaját lesné – ott el tudnám képzelni. De itt.. – mondom Dunnak, amikor a lány már hallótávolságon kívül jár. Ha hosszabb lesz az itt tartózkodásom – azaz sikerül a küldetésem, és a kapcsolatunk se romlik – akkor szívesen összeismerkednék vele.
- FZ10? Igazi ritkaság. Melyik múzeumból lopták? – élcelődök, miközben lassan magamhoz emelem a fegyvert. Végigsimítok rajta, cirógatom, miközben az ujjam gépiesen a ravaszra siklik. Tökéletesen illik az ember kezébe, a fogása is kiváló. A fegyver igazából közel sem olyan rossz, mint amilyennek beállítottam. A visszarúgása kicsit erősebb, mint az újabb daraboknak, ezért sorozatoknál pontatlanabb, viszont még így is elitnek számít. Ha őszinte akarok lenni, rosszabbra számítottam. Rögzítem a puskát a páncélzatomon, ami a hátamon olyan szelíden helyezkedik el, mint egy bárány – nem akadályoz semmilyen mozgásban, és a súlyát is alig érzem, a súlypontom alig változik.
- Az N széria volt az egyik kedvencem. Sose értem, hogy miért álltunk át az újabbakra. A találati felület kialakítása igazi mestermű. Pont akkora a robbanás, amire szükség lehet, a tökéletes egyensúly a terület, és a koncentrált erő között. Akármelyiket is próbálják… elnézést, próbálTák növelni, az a másik rovására ment. Emellett a pisztoly megbízható, és pontos... – szinte gépiesen elemzem a fegyvert, ahogy ezt is kézbe veszem. Kitartom, és célzok vele a terem egyik pontjára, majd az oldalamra csatolom. A tartaléktárakat is felsorakoztatom az erre méltó tárolókban, majd a gránátokkal kezdek szemezni.
- Mennyit vihetek magammal? – kérdezem az őrmestertől.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
A fegyvertárhoz tartó út közben Dunn hátra fordul a kérdésre és Shaw szemeibe néz. Néhány pillanatra igen komolynak tűnik így a tekintete, majd kissé hátra fordul, maga mögé nézve, utána kezd bele a válaszba.
- Ahogy korábban mondta ő is, egy Sivary Lovas, Őrület, a rendes nevét senki nem tudja. A Spear-ről feltételezem megvannak az alap ismeretei, a Sivary az ellenségük, ők is Ősi-Marsi technológiát használnak, jóval az emberiség előtti, de nagyon fejlett megoldásokat. Ne próbálja vizsgálni, nem fog menni, ehhez a legmagasabb szintű eszközök kellenek, vagy az ő tudások. Visszatérve a Sivary célja, hogy minél nagyobb területet meghódítson és saját maga uralja, globális szinten is akár. A Lovasokat a szimbionták választják ki, de ennek a módját pontosan én sem értem. -ekkor egy pillanatra elgondolkodik- Egyelőre egyeznek a céljaink, ezért állunk egy oldalon velük. Amit mindenképpen tudnia kell, hogy ezek a Lovasok minimum hatos szintűek és van belőlük vagy egy fél tucat. Jobb ha a maihoz hasonló hangnemet kerüli velük szemben.
Ralf természetesen ismerheti ezt a listát, amelyet Maniac vezet és nyilván van tartva 1-től 10-ig minden ultramagas szintű létforma veszélyessége. Tízes egy UP2-s, kilences Sárkány, nyolcas Átok, hetes Bestia, a Sivary hatos és hetes szintű lehet, ezután az alsóbb szinteken egy-kettő-három körül következnek az Árny és Fagyhadsereg elit egységei, valamint a Flotta különleges csapatai, a Milícia hadereje személyekre bontva. A Sivary szintje elegendő egy város vagy városrész elpusztítására, egy személy által. Dunn megvárja, hogy erre az információra hogyan reagál Ralf, majd mivel nem akar sok időt veszteni halad tovább.
A modern technológiával felszerelt, elsősorban a biztonságra koncentráló terem sajnos Ralf üresség érzete ellenére sem változik meg, a felületek ugyanúgy tompán verik vissza az éles fényeket, és semmi nem mozdul rajtuk kívül. A felépítése alapján úgy van megtervezve az egész terem, hogy az esetlegesen aktiválódó fegyverek ne okozzanak kárt a bázis többi részében. Itt még nagy erejű bombákat vagy romboló fegyvereket is lehet tesztelni. Így ha Shawnak igénye van rá tüzelhet is az időközben felszerelkezett fegyverekkel. A HUD-t sikerül beállítani, lehet benne ablakokat átméretezni és újakat felszerelni, gond nélkül, az ujjakat összeérintve apró pötyögés szerű mozdulatokkal ezt teljesen csendben is meg lehet tenni, vagy az egyik vezérlő panelen, ami lecsatolható a mellény részről. //Majd erről kérnék egy részletesebb leírást, hogy mit hol, hogyan és hova, hiszen később ez segíthet neked.// Dunn a távozó nő után néz és bár ezt Ralf nem láthatja, elmosolyodik a maszkja alatt.
- Onnan jött. Királylánynak becézik a szakaszában, mert a Vex-ben egy gazdag nemes lánya. Nem a tanácstagok egyikének gyereke vagy azzal egyenlő szinten lévő személyeké, de attól még a felső körök tagja. - a hangjában most kis pozitív elfogultságot érezni a nővel kapcsolatban - Elunta azt az életet, nem kellett neki amit kapott, a különböző drogok tönkre is tették ha jól tudom, azután csatlakozott hozzánk. Csak kétszer olvastam az adatlapjait, de meggyőzőek voltak a tények.
Az őrmester eddigi hideg stílusa ellenére közvetlenebb hangnemre vált és részben olyan, mintha kicsit mesélni akarna a nőről. Nyilván észrevette Ralf érdeklődését a fiatal irányába és tisztázza a dolgokat, vagy csak azért ennyire beszédes, mert Shaw azonnal rátapintott a lényegre, ami meglephette. A fegyverekre való megjegyzésekre Dunn egyáltalán nem reagál, csak azt figyeli, hogy a páncél, az összes kiegészítő és a fegyverek is szakszerűen vannak-e felszerelve, illetve működőképesek-e. Nem talál hibát ezért nem szól, csak lassan körül sétálja a pultot amin a felszerelés volt. Miután minden rendszert végigpróbál Ralf, a fal egyik része elkezdi visszatükrözni a fénysugarakat, így tökéletes tükröt alkotva. Ebben megnézheti magát teljesen felszerelkezve, a látvány leginkább olyan mintha egy profi osztagos és a könnyű páncélzat miatt egy tapasztalt renegát kettőse lenne, tökéletesen beleillik a Földön megszokott katonai képbe.
- Az Avatar alapú fegyverek hatékonysága nagyobb - válaszolja az őrmester az N szériát illetően - az állítható feszültség bevezetése óta. Területi támadástól, a precíz, pontos lövésekig bármit lehet egy azonos fegyverrel kivitelezni, nincs szükség újabb és újabb fegyverekre a feladatokhoz. Elég csak a specializálódás vagy a kiegészítők használata. Ráadásul, durván leegyszerűsítve, van egy töltéskülönbségekkel és feszültségekkel pusztító fegyver, ami ellen nem véd a szigetelés sem, tehát nincs ellene rendes védelem. Ezzel szemben az precíziós energiasugarak ellen majdnem minden reflektív felület hatásos védelmet jelent. Teljesen logikus volt, hogy megpróbálták a másik technológiához igazítani, mint később kiderült feleslegesen. - itt egy pillanatra megáll - Nehéz nem észrevenni tapasztalt, volt Flottatagként, hogy amit Zsarnok több mint ezer éve tervezett, fejlettebb a közelmúltban kifejlesztett technológiáknál.
Ez egy elég köztudott tény a Flottán és a HPI-n belül, a szabvány testpáncélzattól kezdve egészen az utolsó szabvány fegyverig, a rombolóhajóktól, az Anyahajón keresztül a HPI épületeiig mindent maga Zsarnok tervezett még a Zuhanás előtt vagy közvetlenül utána. És ezek kinézete az elmúlt ezer, bár Ralf számára a régebbi időszámítással átszámolva háromezer-ötszáz év alatt sem változtak külsőre. Ugyanolyanok maradtak, mivel a legtöbb szempontból tökéletesek és konkrétan nincs lehetőség továbbfejlesztésre. A gránátokra tekintve Dunn előzékenyen int egyet.
- Vigyen amennyit szükségesnek vél a feladathoz és nem fogja akadályozni.
Ezután az egyik információs konzolhoz megy, majd egy hordozható digitális eszközt, egy fejlett információs kártyát csúsztat bele és a megfelelő kódok megadása után adatokat tölt fel a kártyára. Amint ezzel végez visszamegy Ralfhoz és átnyújtja neki a kivetített és síkalapú holografikus felülettel egyaránt rendelkező, pár centis, igen vékony szerkezetet.
- Nem mindent kell magának megterveznie természetesen. Az előkészületek már megtörténtek, eddig maga volt a kérdéses tényező. A Spear-be legegyszerűbb módon a város egyik főkapuján keresztül juthat be. A városállam területére bárki szabadon beléphet, fegyverzettel is, ha csatlakozni akar hozzájuk. Az őrökön kell majd csak átjutnia, akik meg fogják állítani magát. A sikeres behatolás után elkezdi felállítani az álcáját, időt és energiát fektet a Marsi technológia, társadalmi rendszer, világnézet megismerésébe, mintha egy újabb zsoldos lenne, aki jobb esélyek reményében csatlakozott. Jelenleg is tart egy nagyobb bevándorlási hullám a fejletlenebb területekről, így nem lesz feltűnő a tömegben. Utána maga dönt, hogy miképp szerez információt és tervezi meg az akciót. A terem, aminek a pontos másolatát látta a három vezető citadellája alatti szinteken van. Ennél többet nem tudunk. A kártyán megtalál mindent, ami szükséges lehet. Mindig a lehető legrosszabb lehetőséggel számoljon, az a biztos.
Látszólag befejezi és elfordul, de az utolsó pillanatban még hozzátesz egy megjegyzést.
- Soha ne használja látható módon a szimbiontát a városban. A Sivary a legősibb ellenségük, nem fog tudni kijutni onnan, ha lebukik. A képességei ellenére sem, gyakorlatilag képtelenség lenne.
Dunn még megvárja Ralf reakcióját, hogy meggyőződhessen minden terv szerint fog-e alakulni.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
- Hatos, mi? Csak? – húztam el a számat, miközben csalódott képet vágtam, mintha többet vártam volna. Nem mintha nem lenne félelmetes, amit Dunn mondott. Egy hatos szintű ellenfél szinte az elméjének egy apró sugallatával képes eltörölni az olyan kis porszemeket, mint amilyen én is vagyok. Ettől függetlenül nem féltem – nem jelentettem rájuk veszélyt, sőt, egyelőre az ügyüket szolgáltam. Ráadásul a lázadók Zsarnok ellenfelei – aki bőven a skálán kívül van. Így nézve, egy hatos szintű ellenfél nem is olyan fenyegető. Sőt, szinte már megnyugtató. Ettől függetlenül nem terveztem felbőszíteni egyiket se… ami nálam nem jelent semmit. Sose tervezek senkit feldühíteni, csak úgy egyszerűen megtörténik. A társadalmunkban túl sok a felgyülemlett feszültség, és az emberek egyszerű semmiségeken is ki tudnak akadni, akkor aztán kirobban belőlük a feszkó. És mindezért kit okolnak? Hát persze, hogy engem. őrült egy világban élünk.

- Királylány, mi? Szép név. – nem mondom meg, hogy én anno Kid néven futottam a seregben – mai napig nem teljesen értem, hogy miért. Sokkal jobban örültem volna egy Őrült Vadállat, vagy hasonló becenévnek. Viszont nem ezért nem mondom el, hanem azért, mert ez egy teljesen más sereg, ahol még szakaszom sincs. De amúgy is, az ember nem hozza a becenevét, nem ő találja ki. A bajtársai keresztelik el, és ezt nincs jogom elvenni senkitől.
- Egyébként nem lep meg a dolog. Látszik az arcán, hogy nem az utcáról emelkedett fel. A szeme mindent elárult egy pillanat alatt. Az izmainkat – a test, és arcizmokat egyaránt – megtanulhatjuk irányítani, átformálhatjuk, és megjátszhatjuk. De a szem nem hazudik. – mondom, majd elnevetem magam, és Dunnra kacsintok.
- Mármint ezt mondanám, ha lennének parafenomén képességeim, és tudnék olvasni a tekintetből. Sok mindent meg lehet mondani a szemekből, de egy ember történetét nem. Csak egy megérzés volt. Viszont nehéz élete lehet a katonák között ilyen bájos arccal. Hogy a testéről ne is beszéljek. Nem történt eddig belviszály? A sok kanos idióta nem ugrott egymásnak az üdveiért, hogy bebizonyítsák micsoda lovagok, akik tornán küzdenek a királynőért? – kérdezem, majd eszembe jut, hogy nem sokan olyan kulturáltak a történelemben, mint személyem. Főleg azért, mert ezek titkos infók.
- Akarom mondani nem estek egymás torkának mint az állatok, hogy ugyan ki porozhatja be a bibéjét? – térek tárgyilagosabb, mégis festőien groteszk megfogalmazásra.
A felszerelkezés közben nem kerüli el a figyelmem, hogy Dunn mint egy óvó apa a fia lépéseit, figyeli a ténykedésem. Kicsit sértőnek találom, de azért meg is értem – nem akarja, hogy bármi kockáztassa a küldetés sikerét… úgy értem, a személyiségemen kívül.
- Zsarnokra bármit mondhatunk, de azt nem, hogy hülye lenne. Ha valamit csinál, azt leginkább jól csinálja, kivéve talán azok az eseteket, amikor kurvajól. Ezek a balfasz technikusok, akik mindig azt hiszik, hogy valamit jobban csináltak, hogy újdonságot alkottak, egy menőbb fegyvert – általában tévednek. Lehet, hogy egy lépést tesznek előre egy fejlesztési téren – egy másikon viszont kettőt hátra. Őszinte leszek – örülök, hogy itt nincs ilyen elbaszott egoista ficsúr, aki megszabná, hogy milyen fejlesztéseket használjak. – közlöm, majd visszatérek a HUD-hoz. Eddig inkább az elhelyezéssel bajlódtam, most elkezdem feltölteni az adatokat is.
– Minden gránátból viszek tizenöt darabot. És szükségem lenne egy térképre is, ha van. A legújabbra. – közlöm az őrmesterrel, miközben ujjaim mozgatásával gyakorlatiasan szabom igényeimnek megfelelőre azt, amit látok.
Ha kapok térképet, annak kicsinyített mását a bal felső sarokba helyezem, enyhén átlátszó kivitelben. Nem látok át rajta, és még el lehet igazodni, viszont a mozgást is kiszúrom mögötte. Bal felső sarokba teszem a páncélom számítógép által renderelt, forgó mását, ami teljes zöld fényével jelzi, hogy sértetlen, és kifogástalan a felszerelés. Jobb alulra kerülnek a számok – töltettség, lőszer, gránátok állapota és mennyisége. Próbaképp váltok a fegyverek között, hogy lássam, a megfelelőt jelöli-e ki, majd kipróbálom a gyakorlatban is, hogy megfelelő-e a számolása. Természetesen pótlom a kilőtt muníciót, illetve az eldobált gránátokat. Ezek után bal alulra teszek még egy számot – ami a fókusznak megfelelően mutatja az általam vizsgált tárgy távolságát. Ha rádió üzenetet kapnék – mondhatni bejövő hívást – azt középen alul mutatja, hogy kitől érkezik. Így Dunn bármikor felveheti velem a kapcsolatot, illetve innen – ha a férfi engedélyt ad rá – én is kapcsolatba léphetek vele. Az ilyesmi fontos, ha beüt a gebasz. Pislogok párat – a szememnek szoknia kell a megjelent adatokat, hiszen az emberi látást nem erre találták ki – de hamar alkalmazkodok. Még egy apró karikát helyezek el a képen, szintén alul – ha a karika fehér körré változik, akkor álcázott módban vagyok. Ezt is letesztelem, és kifogástalan a működése. Próbaként váltok még a látottak között, és végigskálázom az összes bejárható módot – infra, hang, és hőlátás is mind rendben. Kérésemre kijelöli az elektromosságot, a mágnesességet, egyszóval bármit megtesz a rendszer, amire utasítom. Kíváncsiságból előhívom a szimbiontát a kezemből – ammibe rafinált módon elbújt – majd utasítom, hogy változtassa az anyagszerkezetét. Végignézem, ahogy mágnesessé válik, majd felmelegszik, és lehűl. Eljátszadoznék még vele, de szorít az idő, ezért visszaküldöm a helyére, majd elégedetten nézek Dunnra, miközben bepakolom a gránátokat – eddig csak az asztalon hevertek – a páncélzat erre kijelölt tartózsebeibe. Majdnem készen állok.
- Tudom, hogy ez furán fog hatni… De szükségem lenne egy késre. Egyszerű fém is megteszi, csak éles legyen. Tudom, hogy itt a szimbionta, aki megfelel a vágásra, de ez egyfajta babona nálam. Ha a páncélon belül el tudom helyezni, azaz álcázható, akkor boldog leszek. Ha nem, akkor sajnos e-nélkül kell mennem, amit nem szívesen tennék. Nevezzük babonának. – nehezemre esik beismerni a dolgot. Nem tudom miért ragadt rám ez a szokás, de sose mentem még bevetésre kés nélkül, és nem is most szeretném elkezdeni. Valamiért kényelmetlen érzés lenne.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Dunn a visszakérdezés után rosszálló tekintettel néz vissza Ralfra, majd komoly hangon válaszol.
- Akiket magának kell kicseleznie azok mind nagyobbak hatos szintnél. Ezt ne felejtse el. - emlékezteti enyhén vészjósló hangon, arra amit előbb mondott a három vezérről.
Az őrmester a szokott módon nem reagál Shaw szavaira, amikor az a különböző emberismereti módszereit ismerteti. Végül kifújja a levegőt, majd ismét a már időközben rég elment nő után néz. Ezután megfordul és valamit ellenőriz az egyik panelen, bár elég látványosan teszi ezt.
- Ezek itt elit katonák Shaw, túl vannak már az ilyen kiszakaszos konfliktusokon. Egyébként nem hiszem, hogy bárki is meg tudná szerezni innen, eddig még senki nem tette. Végülis egy hercegnőről van szó, válogatós.
Enyhe közöny érződik a hangján, valószínűleg Dunn elég magas pozícióban van ahhoz hogy nagyobb nyomás nehezedjen rá, így nem tud és nagy eséllyel nem is akar az effajta gondokkal foglalkozni. Viszont a lányról nyilvánvalóan vannak információi. Az okfejtéssel kapcsolatban bólint, majd mintha nem is zavarná Ralf jelenléte, maga is ellenőrzi a páncélt.
- Ez a két logika miatt van. Ami az adott kérdésben egyértelműen helyes és következetes döntésnek tűnik, nagyobb kontextusba helyezve értelmetlen. Erre képes Zsarnok, és erre nem a maga által említett technikus és mérnökcsapat. Képesség kérdése.
Shaw is ismerheti az általános és a különleges logika elméletét. Ennek alapja, hogy Zsarnok és még néhány fejlett tudattal rendelkező személy képes máshogy, egyedien látni a világot. Teljes összefüggésekben és mozgásokban minden lehetséges tényezőt vizsgálva. A magasabb szintű logika lépései gyakran furcsák vagy éppen logikátlanok az alacsonyabb szinteken, de mindig működőképesek. Sajnos ezzel kapcsolatban még a HPI-ben is gyakori, hogy az elmélet feltöltése után sokan nem értik meg azt sem, hogy eddig mit nem értettek, ezért a téma nem túl népszerű, de ismert. A gránátok mindegyikéből tizenöt darab nagyobb mennyiség, mint amennyit Ralf kényelmesen el tud helyezni a páncélban. Ezt látva Dunn szó nélkül hoz két további táska szerű szövet tárolót. A tárolókban el lehet helyezni a további gránátokat, akár zsebekben is, majd az egész a páncél oldalához csatolható.
- Térkép sajnos nincs. - rázza meg a fejét az őrmester - Ami van, olyan részleteset bent is tud szerezni, csak majd az egyik közös információs pontot kell igénybe vennie, egyelőre az elzárkózottságuk miatt csak kevés információ áramlott felénk. A páncél szenzorjai képesek térképet alkotni, ha szüksége van rá.
Valóban van ilyen funkció a programban. Időközben a HUD-ot is sikerül tökéletesen beállítani, de mivel a minitérkép és a páncél állapotát jelző forgó zöld ikon egyaránt a bal felső sarokba kerül a látótérben, még félig átlátszóan is elfedik egymást.
- Kész is van igen.
Az egyértelmű válasz után néhány gombnyomás szükséges csak, ami után a fal egyik darabja egy tároló rekesszel együtt kiemelkedik és a fémpadlón mágneses lebegés segítségével Shaw elé érkezik. Vannak egyszerű kések, kisebb méretű kardok, rezgéssel, hővel illetve egyéb energiával erősíthető pengés kések. Valamint van egy Amazon technológiával készült kés is, de régebbi fajta. Szabadon választhat ismét, bár így felszerelkezve már valamivel csökken a mobilitása. Az információs kártyára közben megérkezik egy kommunikációs csatorna elérhetősége. Dunn egy mozdulattal letakarja a kártyát, majd Ralf szemeibe néz ismét.
- Az akció lényege, hogy titkos és sehogy ne tudják hozzánk kötni, ezért ne használja folyamatosan a kommunikációs egységet. Csak hagyjon üzenetet, ha bármi történik. Megértette katona?
A végén nyomatékosítja a szavait, kicsit erősebb hanggal. Addig nem indul tovább, amíg nem látja, hogy Shaw normálisan reagál a parancsra. Ezután szokásos határozottsággal indul tovább, majd az eddig már látott útvonalon keresztül a folyosókon visszavezetve ismét egészen egy felvonóig. A mágneses lift több emeletet viszi őket felfelé, majd miután megáll egy kisebb váró szerű részbe kerülnek. Innen egy zsilipen keresztül jutnak a dokkokhoz. A dokkok belmagassága húsz méter, szélessége több száz méter, a hossza szintén. Körbe nagyobb hajóktól kezdve egészen vadászgépekig, mindenfajta légijármű található. Nagy részük ugyan csak sztratoszférán belül képesek utazni, de nem túl régi modellek.
- Keresünk magának és gépet és pilótát. - közli röviden Dunn, majd a választ meg sem várva indul tovább és vezeti Ralfot a narancssárga szervizutak között.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Egykedvűen vontam meg a vállam, mielőtt válaszoltam volna.
- Maga pedig ne felejtse el, amit épp most mondott. Ki kell cselezzem őket. Tehát nem találkozok velük. Tehát lehetnek 9, 8, 7, de akár hat kvatrocsilliárd szintűek is, a küldetés szempontjából lényegtelen. Amíg nem hibázok, addig ez nem tényező.
- Tapasztalataim alapján ez alapvető társadalmi viselkedési forma, nem pedig kisszakaszos konfliktus. – nevetem el magam, a fejemet csóválva. Persze, Dunn őrmester, ennél fogva felelős tiszt. Egyértelmű, hogy nem tud ezekről, és ha valaha tudott is, már elfelejtette. Vagy próbálja elfelejteni, ezért a rangjánál fogva nem vesz róla tudomást. Gondoltam kicsit felélénkítem a memóriáját.
- Az emberek egész nap fegyverekkel játszanak... bocsánat, gyakorlatoznak, folyamat férfiak és férfias nők veszik körül őket, és ekkor szinte bedobnak közéjük egy ilyen bombázót. Nem tudom ön hogy van vele, de aki nem buzi, az egyből beindul rá. Először csak finom nyomulás, aztán elkezdődik a hatalmi párharc, mindenki a figyelméért küzd, veszélyeztetve érzik magukat, féltékenységek, az eddigi gyűlölet még erősebbé válik, a korábbi konfliktusok felevenítődnek, és előbb-utóbb valaki összeveri a másikat. Az, hogy maga nem tud erről... nos, ez azt jelenti, hogy legalább van eszük a tisztek előtt eltitkolni a dolgot. Az pedig, hogy ki tudja megszerezni, és ki nem - nem igazán változtat a dolgon. Sőt, amit nehéz megszerezni, azt ösztönösen, mégjobban akarják. Higyje el nekem, szegény lánynak nincs könnyű dolga. Nap mint nap egyre durvább beszólásokat kap, és meg kell védje magát, nem szabad mutatnia, hogy sértik a védőburkot, amivel kizárja ezeket az élcelődéseket. Nem sok nő bírná sokáig. Épp ezért még jobban tisztelem szegényt. - sóhajtottam mély átéléssel. Mint valami útszéli ripacs. - és még jobban gondolom, hogy jobbat érdemel.
A férfi maga is leellenőrizte a páncélom, bár végig figyelte ahogy felszereltem. Kezdett feszéjezni ez a túlzott mértékű apáskodás, de jelenleg elég vidám voltam, ahogy felidéződött bennem a katonai élet. Ettől függetlenül eldöntöttem magamban, hogy a következő ilyen megmozdulásánál jelzem nemtetszésem. Vagy eltöröm az ujjait, ha a páncélomhoz nyúl. Valószínűleg a hangulatom fogja befolyásolni a tetteim.
- Csak nem értem, hogy akkor minek próbálkoznak. Mindegy, az ember alapvetően törekvő, és mindig meg akarja mutatni, hogy ő valami újat tud, valami tutibbat… de csak addig, amíg egy önérzetes, jól nevelt fegyvermániás meg nem húzza a ravaszt… – kinyújtom a fegyverem, és elképzelek egy ilyen tudóst. Becélzom a fejét, és enyhén megmozdítom a fegyvert, mintha elsütöttem volna.
- Bárcsak lenne egy ilyen, aki megtenné. – eresztem le a pisztolyt, és visszacsatolom a helyére. Időközben az őrmester eltűnik, és kis tárolókat hoz vissza, amiket szintén a páncélra csatlakoztatunk. Így már tökéletesen elférnek a gránátjaim, és ezek még a mozgásban se nagyon befolyásolnak. Ahogy ellenőrizni akarom a páncél lefedettségét, feltűnik, hogy előbb a térkép helyére csúsztattam – megcsóválom a fejem, és gyorsan a jobb felső sarokba helyezem. Ezután zárolom az interfész beállításait, hogy több ilyen ne forduljon elő, és pár egyszerű mozdulattal átmozgatom az izmaim. Vállkörzés, nyak, guggolás, satöbbi. Ez nem csak lelkiekben készít fel a bevetésemre, de a ruha mozgékonyságát is tesztelem vele. Szerencsére nem akadályoz a mozgásban, és könnyen végezhetem el a gyakorlatokat. A kézenállásban végzett fekvőtámaszoknál tartok, amikor az őrmester előhoz egy állványt, amin közelharci fegyverek sorakoznak. Nem értem, hogy miért nem lehet így tárolni a lőfegyvereket…
Szó nélkül megyek oda, és vizsgálom meg a késeket. Súlyelosztás, fogás, pengeméret… több mindenre is kitérek a válogatás közben, de azért nem húzom nagyon az időt. Végül a régi Amazon technológiás kést választom, amihez egy szép kis tartó is tartozik – ezzel rögzíthetem a páncélomon.
- Nos, hogy festek? – kérdezem az őrmestert vigyorogva, majd bekapcsolom a páncél álcázási technológiáját. Mikor ismét megjelenek, az őrmester egy pillanatra zárolja előlem a kért információt – a kezével. Mivel látom, hogy ez úttal halálosan komoly, és nincs idő a tréfálásra, vigyázzba vágom magam, és előre szegezett tekintettel, katonás hangon és hangszínen szólok.
- Igen, őrmester, igen! – hiába hangzott jobban a régi „igen uram igen”, a flottánál bevett szokás, hogy a katona a rangnak tiszteleg, és nem az embernek. Ezek után megkapom a hozzáférési adatokat, és elmentem a csatorna elérhetőségét – természetesen titkosítva – majd passzív állapotba kapcsolom a kommunikációs egységet. Ez azt jelenti, hogy semmilyen jelet nem ad le a készülék, mégis tud fogadni beérkező hívásokat. Nem szeretem teljesen elvágni magam a külvilágtól.
A továbbiakban csendesen telik az utunk. Megérkezünk a dokkba, ahol jóval több járművet látok, mint amire számítottam. Pókerarccal bólintok a férfi szavaira, és némán követem. Mostmár nem átlagos civil vagyok. Mostmár Ralf vagyok, egy katona, aki a bevetésére indul. Mostmár nincs helye a szórakozásnak. Elvégre profi vagyok.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Dunn a megállapításra, hogy Ralfnak csak ki kell kerülnie őket, tehát nem kell velük számolnia, felemelt kezével mutatja egymáshoz érintett hüvelyk és mutatóujját. Ez a jelzés a Flottánál bevett, olyasmit jelent, hogy úgy legyen vagy elhiszem, de használható hivatalos jelzésként pozitív megerősítést jelezve. Többet nem fűz hozzá. Amikor viszont Shaw részletesen is kifejti a gondolatmenetét a nőről, az őrmester szemei mintha egy pillanatra villámokat szórnának, úgy néz vissza a férfire. A tekintetén látszó reakció ellenére teljesen hideg hangon válaszol.
- Ez az ön elmélete, de biztosíthatom itt máshogy kezeljük a hasonló helyzeteket. Ha bármilyen problémája lenne, jelezhetné, amíg nem teszi meg, nem kell eljárnom és zavarnom a magánéletét. Bármikor lenne lehetősége a probléma megoldására, ha az olyan mértékű lenne.
Ezzel lezártnak tekinti az ügyet és a fegyverek valamint a páncélzat ellenőrzésével foglalkozik. Ralf gond nélkül módosítja a HUD-t, majd a kommunikációs csatornát is felállíthatja, aktiválva a passzív módot. A páncélban valóban könnyű mozogni, a szilárd elemek úgy csúsznak el, hogy zökkenőmentesen lehessen a nehéz gyakorlatokat is kivitelezni, tehát ez harc közben sem okozhat majd ez gondot. Az álcázás is tökéletesen működik minden alkalommal, bár valószínűleg a lefedettsége nem teljes és valamilyen érzékelő így is jelezhető Ralfot, de ennek esélye kicsi. Ahogy Shaw a kezével pisztolyt formáz a szimbionta automatikusan beborítja a karját, majd fegyver szerű résszé alakul, így a kis közjátéka hatásosabbra sikerül. Érzi, hogy a tudatával aktiválni is tudja a fegyvert, így csapást mérve az előtte levő testekre Végül az Amazon is a helyére kerül, majd már teljes felszereléssel együtt vonulhat Ralf Dunn után.
- Pihenj katona. - válaszolja az őrmester az ezúttal valóban professzionális reakcióra, nyugodt, halkabb hangon, de az előtte lévő kérdésre nem válaszol. A dokkoknál közel öt perc séta után, amit a HUD jelez is, elérnek egy hajóig.

Első látásra teljesen civil gép, bár valószínűleg nem egészen az. Földi, sztratoszférán belül nagy sebességgel haladó kisebb szállítógép, viszonylag gyakorinak mondható a fejlett területeken az ehhez hasonló modell. Éppen nem végeznek rajta munkát, ezért Dunn csak az ügyeletes őrrel tud beszélni, majd pár perccel később a pilóta is megérkezik. Ha Ralf közelebb lép hallhatja a nem sok lényegi információt tartalmazó beszélgetést. Dunn az egyeztetés után újra Shaw felé fordul és tájékoztatja.
- Holnap ugyanitt 17:000-kor indul a küldetésre. Addig van lehetősége átnézni az információkat, kiegészítenie a felszerelését és felkészülnie a feladatra. A szállása a laborszinten van, semmilyen fegyvert vagy egyéb felszerelést ne vigyen a bázis más részeire. Leszerelve szabadon mozoghat a bázisban. Mindent értett? Leléphet.
Ha Ralf nem tartja fel, akkor elindul a másik irányba, vissza a felvonókhoz, magára hagyva Shawt, aki így a rendelkezésre álló időben szabadon tehet szinte bármit.


~Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa~
Halálos komolyságom nem tart sokáig. Bár úgy sejtettem, hogy egyből utamra bírnak – már el is felejtettem, hogy nemrég épültem fel halálos sebeimből, az egész olyan távoliknak tűnt, mintha hónapok teltek volna el azóta. Ez az egész újdonság, az Ellenállás, bevezetés az életükbe, Sam, minden olyan gyorsan történt, olyan sok volt egyszerre. Közben visszagondolok a beszélgetésünkre Királylányról, az őrmester féktelen naivitására még most is meg kell csóválnom a fejem. Már a szállásom felé tartok, passzív módra kapcsolva a rendszert. Ez azt jelenti, hogy a HUD semmit nem mutat, nem látom a páncélzat állapotát, a lőszereimet, nincs kikapcsolt rádiókapcsolat, csupán egy apró útmutatás világít tekintetem előtt, hogy mielőbb eltaláljak a szobámba.
Szóval Királylány. Persze, az őrmester azt hiteti, hogy nincsen vele semmi gond, hogy olyan könnyű az élete, amiért nem jelent semmilyen problémát. Ezt még mindig nem vagyok hajlandó, nem tudom elfogadni. Az én elméletem szerint csupán nem akar gyengének látszódni, egy olyan lánynak, aki nem tudja megvédeni magát, és az őrmesterhez rohan. Persze, nincs kizárva hogy tévedek, hiszen nem ismerem a nőt. Csupán a megérzésemre, és a személyes tapasztalataimra alapozva állítottam fel ezt az elméletet. Lelki szemeim előtt újra látom a kis szállítógépet, ami holnap utamra bocsájt majd. Kényelmes megoldás, hogy pilótát adnak mellém, bár jobb szeretem magam irányítani az akció minden pontját. De persze érthető, hogy nem vezethetem magam a gépet, hiszen az több problémát okozna, mint amennyit segít. Egyrészt nem tudnám hol tárolni, hiszen a parkolókból kitűnne egy katonai szállító. Másrészt ha sikertelen a küldetésem, a jármű összekapcsolná személyemet az ellenállással, amit szintén nem kockáztathattak. Így az egyetlen reményem, hogy majd felvegyenek, az az, hogy megszerzem a kért információt. Nem kétlem, hogy ha nem sikerül a küldetésem, és mentést kérek, akkor egyszerűen bontják velem a kapcsolatot. Felkerül a M.I.A. az aktámra, és minden megy tovább. Miközben Dunn az őrrel beszélt, én unottan álltam a helyemen. Nem hívtak oda, ezért úgy éreztem nem kell tudnom a beszélgetés részleteit. Ez után indulhattam utamra, miután közölték, hogy 17:00-kor indulok bevetésemre. Alig vártam, hogy leguríthassak egy kis torokfertőtlenítőt a torkomon, ezért sietős léptekkel haladtam. Remélhetőleg gond nélkül értem el a saját szállásomra, ahol egy állvány állt a falnál – ide helyezhettem át a páncélzatot. Mivel a ruha alatti speciális öltözék nem kényelmes napi viselet, azt is felakasztom, és a ruhásszekrényhez lépek. Szerencsére találok benne egy átlagos ruházatot, szürke, egyszerű nadrág és a hozzá illő ing, fekete bakanccsal. Miután felöltöttem, furcsán üresnek érzem, és ahogy a tükörben vizsgálom magam, rá is jövök hogy miért – a ruhát úgy alakították ki, hogy kiemelt helyet kapjon a rangjelzés. Az enyém értelemszerűen nem tartalmaz semmit, de most hogy rájöttem a hiányosságára már hirtelen nem is zavar. Inkább végigsimítok a felszerelésemen, és ránézek a kezemre, ahol most nem látható szimbiontám bujkál. Rántok egyet a vállamon, és kilépek a szállásból, hogy megkeressem a katonák számára fenntartott bárt, amit ha nem találok, nagyon nagyon szomorú és lehangolt leszek.


~ Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A HUD az információs kártyán lévő adatok szerint vezeti végig Ralfot a megfelelő úton, amikor ő ezt a funkciót aktiválja. Visszaérkezik egy másik felvonón keresztül az igen fejlett kutatórészlegbe, ahol az egyik labor felett van a lakása. Ez egy tökéletes négyzet alaprajzó, öt különböző szobából és egy nagyobb középső, egybenyíló részből álló hely, a padló és a plafon fehérek, a négy fal közül három áttetsző, üvegszerű, amely változtatja a homályosságát, ha az szükséges. Az egyik szobában valóban talál egy megfelelő állványt, amire az összes felszerelését leszerelheti. Miután ezzel kész van, a tároló automatikusan visszahúzódik a falba és egy páncéllemezzel lezárja magát. Ezután Shaw elindulhat a bázisban, hogy megkeresse az egyik ivót, nagyjából negyven percet vesz ez igénybe számára, mivel nem használ semmilyen információs eszközt vagy technikát a keresésre, de így a bázis egy részét is felfedezheti ellenben. Ha próbál valamilyen megoldást alkalmazni, akkor az információs kártya sem a közelben lévő terminálok nem szolgálnak megfelelő adattal. Végül egészen fel kell mennie, a fentebb lévő fejletlenebb részekig, ami még betonból készült. Itt talál egy szép nagy kiírást, fénylő, világító zöld tábla jelzi, hogy az adott hely mire szolgál. A kinézete alapján ez egy nem túl publikus hely lehet, és ez magyarázatot ad arra is, hogy miért nem volt feltüntetve egy térképen sem. Ha Ralf belép az ajtón, akkor egy szokatlanul sötét és furcsa helyre kerül. A komplexum modern felépítéséhez képest ez a hely olyan, mintha a Milícia mélyén lenne valahol.

Ralfra csak két alak figyel fel, de ők is csak pár másodpercig néznek rá, majd tovább folytatják a megkezdett beszélgetést. A pultos kicsit éles tekintettel méri végig, majd szó nélkül tölt neki. A legtöbb személy kis csoportokban, asztaloknál vagy beülőknél beszélget. A folyosók kihaltsága ellenére, itt most rengetegen vannak és nagy részük teljesen civil ruhában. Egyáltalán nem tűnik úgy, hogy az Ellenálláshoz tartoznak, ruháik alapján nem túl magas az életszínvonaluk sem.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13321
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 31.szint - 125 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Thorhalla on Pént. 21 Feb. 2014, 11:42

~ Karakter: Ralf Shaw ; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Egyhangúan sétálok a folyosókon, és egyre inkább motoszkál bennem az érzés, hogy fingom sincs merre kell mennem. Ettől nem lankad kedvem, sőt, egy cigarettát a számba lökve amolyan felfedező túrának fogom fel a dolgot. Legalább megismerem a helyet. Nem mintha túl változatos lenne a bázis, a fehér, letisztult, túlontúl steril falak egyhangúsága igen hamar válik unalmassá. Nagyjából húsz perc céltalan lófrálás után jutok el arra a pontra, hogy célravezetőbb lenne kijelölni egy irányt, és azt követni, a randomizált össze-vissza csatangolás helyett. Felfelé indulok, az ösztöneimre, vagyis valamiféle megérzésre hagyatkozva. Még így is sokáig kell haladnom, mire megtalálom a keresett helyet.
Ha megérzésem nem csal, már a bázison kívül járok – legalábbis a környezetem erre enged következtetni. Eltűntek a letisztult, modern falak, a megszokott folyosók, ezeket betonból készült, ronda falak váltják. Ennek nagy előnye, hogy itt már jelzéseket is találok, amik irányt mutatnak – ezért találtam meg itt hamarabb a célomat. Egy igazi, hangulatos kis gettókocsmában találom magam, és jóízűen nyújtózkodom egyet. Alighanem egy másik kocsmát találtam, mint amit kerestem, ugyanis itt – akármennyire is nézem – nem látok más egyenruhást. A megvető pillantásokat már szinte észre se veszem – megszoktam, hogy nem szeretnek az emberek. Néha jól esik a változatosság kedvéért egy-két barát, vagy egy szerető nő érintése, de az utálat az, ami igazán táplál, és amiből erőt merítek. Semmi sem dobja fel úgy a napomat, ha valakit fel tudok idegesíteni.
- Egyet a legerősebből. – intek a csaposnak, miközben elfordulok a pulttól, amíg tölt a férfi, és felmérem a társaságot. Furábbnál fura alakok, szinte nincs két ember aki ugyan úgy öltözködne – mintha csak egy kikötői kocsma lenne.
- Köszi. – nyúlok az italért, amikor a csapos elkészül, és meglepően alacsony árat kér a piáért. Épp ezért nincsenek nagy elvárásaim, amikor belekortyolok – mégis meglepően finom, ahogy a borsmentás íz megmarja a nyelvem szélét, és végiggurul a nyelőcsövemen a maró folyadék.
- Jöhet mégegy. – jelzem egyből, és egy cigarettát dobok a számba. Úgy érzem, hogy a hely atmoszférájához illik a dohánytermék, elvégre egy lepukkant kocsma sem kocsma füst nélkül.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Ralf megkapja az első, leginkább sör szerű, szénsavas és habos italát, majd a csapos önt neki egy plasztik pohárba a lehető legerősebb italból. Szervezete hatékonysága miatt, még ez, az itteni legerősebb ital sem jelent gondot számára. Ahhoz, hogy az alkoholnak hatása is legyen rá, az ízén felül koncentrálnia kell, hogy a szervezete felszívja és lassabban bontsa el a folyadékot, mivel normál esetben csak kiválasztaná és semlegesítené azt. A második pohárral is megkapja, a csapos látja, hogy jól bírja, ezért még mindig nem szól semmit, csak elveszi a pénzt. Shaw tud fizetni birodalmi váltóval, ez egy ovális alakú nanoanyagból készült érme, ami változtatja az értékét, színét és a rajta lévő számadatot egyaránt, egyfajta kártyaként. A Földön a legtöbb helyen, ahogy itt is ennek értékét állandóra és magasra becsülik, így bőven van nála elég összeg. Percekig élvezheti a kocsma hangulatát és saját dohányának a füstjét, amikor három férfi indul el felé. Egy nagyobb, majdnem két méter, így Ralfal nagyjából egyenlő magas, széles vállú, pocakos, középkorú férfi, mellette egy vékonyabb, kopasz társa és egy átlag testalkatú, szakállas, láthatóan munkaruhát viselő férfi. Lazán a pulthoz sétálnak, majd rendelnek. Az egyik jobban is megnézi magának Shawt. Végül pár másodperc után a nagydarab, amikor az italáért nyúl, teljesen szándékosan leveri Ralf poharát. Az edény ugyan nem törik össze, de az ital kifolyik a padlóra. Mintha mi sem történt volna, isznak bele mindhárman a kapott italukba.
- Nem fértem el a nagy arcodtól. - vonja meg végül a vállát, aki az előbb a földre lökte az italt - Máskor talán vigyázol.
Mást nem mond, és nem provokálja tovább Shawt, csak a szeme sarkából figyeli, hogy hogyan reagál a birodalmi. Eközben a tekintetek nagy része a pultra és így a társaságra szegeződik.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Az első pohár tartalmánál még inkább az ízre voltam kíváncsi, emellett elővigyázatos is vagyok – ki tudja, hogy mikor mérgezik meg szegény ártatlan polgárát ennek a büszke világnak. Na, és akkor ott vagyok én, egyértelműen több ellenséggel, mint baráttal. Nem árt az óvatosság, ezért hagytam, hogy a szervezetem minden káros összetevőt semlegesítsen, és kiiktasson. Mivel a kocsmároson nem láttam, hogy meglepte volna a talpon maradásom, félretettem a bizalmatlanságom.
Sok hasznos, és bosszantó tulajdonsággal jár, ha valaki a HPI-ből keveredik ki, és ilyen piszkos kis helyekre téved. Az egyik ilyen a szervezet méregtelenítési folyamata. Egyszerűbben mondva – egy olyan ember, mint én, soha a büdös életben nem fog berúgni, ha nem akar. Ezzel nagyon sok ivóversenyt lehet nyerni az ilyen tudatlan helyeken – már ha persze meg tudjuk játszani, hogy azért hat ránk a lőre, mert annyira senki se hülye, hogy valaki bepuszilja a fél kocsmát, és nincs baja – az ilyenek szoktak kést kapni néhány, erre igencsak kényes szervükbe. Viszont ez elveszi a mókát is, és a Flottában hamar megtanultuk élvezni az életet, azaz az idősebb veteránok, akik tudták mi fán terem a vaddisznópörkölt, megtanították az ilyen zöldfülűeket, mint én, hogy hogyan iktassák ki ezt a folyamatot. Így is tettem, a második italnál már hagytam, hogy feloldódjon a testemben az alkohol jótékony hatása. A csapos szó nélkül veszi el a birodalmi váltóm – oda se nézek, hogy mennyit mutat, hiszen jelenleg elég jól állok anyagilag. A milícia szerencsére meghagyta mindenem, amikor kárhozatra ítélték a testem, és a lázadók se olyanok, hogy lehúzzanak.
Ráérősen szívtam a cigarettám, és már majdnem végig is értem a szálon, amikor három férfi indult el az irányomba. Óvatos ember lévén a szemem sarkából felmértem őket, de látszólag teljesen lazán támasztottam a pultot. Az egyikük – a középső, gondolom ő volt a kis csapat vezére – nagyjából olyan magas volt, mint szerény személyem, és bár a pocak mellett úgy tűnt, a pocak mellett teste izmot is rejteget, úgy gondoltam közelében se jár az én erőmnek. A társai még ennyire se voltak említésre méltóak, szürke hétköznapiságuk majdhogynem elrejtette őket a szemem elől. Velem ellentétben tökéletesen beleillettek a kocsma hangulatába. Ráérősen sétáltak mellém, és már pont azt hittem, hogy nem lesz semmi komolyabb atrocitás, amikor a nagydarab láthatóan szándékosan verte le a poharam a földre.
Mosolyogva fordultam felé, szép lassan. Még mindig teljesen lazának tűnt a testtartásom, pedig a ruházat alatt megfeszültek az izmaim. A testembe ültetett tengely felpörgött, miközben a kezem villámgyorsan indult meg a férfi tarkója felé. Ha sikerül, akkor egyenesen a saját poharára csapom az arcát, hogy a szemébe álljon bele a plexi. Remélhetőleg lesz még időm a füléhez hajolni, és még mindig vigyorogva, a lehető legnagyobb nyugalommal szólalok meg.
- Remélem most már jobban látod, így néz ki egy pohár.
Persze kivétel, ha a két társa rám támad, akkor ők a top prioritás, és nem a badass faktor.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Ralf felpörgeti az erejét és gyorsaságát növelő beültetést. Amint az értékei megnövekednek támadásba lendül. A férfi nem néz közvetlenül felé, hanem már elfordult, mintha semmi sem történt volna, így váratlanul éri a csapás, kitérni sem képes előle. Shaw ereje ilyen kis fordulatszámnál is elég lenne akár tömörebb fém tárgyak meghajlítására, így a támadásának hatása nem meglepő módon brutális. A férfi feje belecsapódik a pultba, miközben a plasztik pohár nem mozdul el, formája torzul majd egyszerűen átsiklik a férfi fején. Vér fröccsen, mélyvörös színű, majd a pohár több mint felének szilánkja megjelenik a nyílt koponya másik oldalán, eközben a férfi arca teljesen a pult fém lapjába fúródik és reccsenő hanggal darabokra törik. Ralf egy mozdulattal kivégzi a férfit. Még elmondhatja amit akar, mivel a másik két férfi és sokan a bárból meglepetten hátrálnak néhány lépést a jelenet után.
Néhány pillanattal később Ralf egy erős ütést érezhet az oldalán és a hátán, a nagyobb darab talán félelmében de teljes erőből neki esik és az oldalán, a veséhez tartozó hugyvezetéknél kezdi püfölni. Az átalakítás miatt Shaw esetében ott nem fut semmi, így ez nem is okoz neki nagy fájdalmat. Mielőtt reagálhatna erre a térdhajlatában erős rúgást érezhet, amitől reflex szerűen csuklik meg a lába. A támadás iránya alapján ez nem az előző ellenfele volt. Ezen kívül szemből az egyik eddig oldalt várakozó alak felkap egy széket, próbálja arcon vágni vele Ralfot. A tárgy egyelőre a levegőben van, így van ideje reagálni. A bárban morajlás hallatszik, ahogy a felháborodott tömeg zúgolódni kezd.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A félelem erős motiváció, és szerintem elég félelmetes volt, ahogy a fickóval elbántam, ezért nem lep meg, hogy elég gyorsan reagálnak körülöttem. A nagyképű alak vére alig kezd el csöpögni a pultról, már meg is érkezik az első támadás.
Természetesen a hátam mögül, hiszen ilyenkor mindig az érzi magát a legbátrabbnak, aki azt hiszi meglepi az ellenfelét. Lélekben felkészültem az ütésekre, és ahogy elkezdődik az oldalam sorozása, már fordulnék is, hogy egy jól irányzott mozdulattal eltörjem ellenfelem kezét, amikor a lábhajlatomba rúgnak. Ez elég hatásos módszer, érzem is, ahogy ösztönösen kimegy a lábamból az erő, és összecsuklik. Előttem pedig egy szék közeleg a fejem magasságában.
A legtöbb ember ilyen kiszolgált helyzetben nem tudna mit tenni. Talán elhajolnának a bútordarab elől, miközben a többiek rávetik magukat. Esetleg a karukkal védenék az arcukat ösztönösen, aminek hála csak eltörnék ezt a – verekedés szempontjából is – kifejezetten fontos végtagot. Sőt, egyesek kombinálnák a kettőt egy kétségbeesett gurulás keretében. Azonban én nem vagyok a legtöbb ember. Nekem szénszálas csontszerkezetem van, feltuningolt izomzattal. Ezért én egyszerűen kinyúlok a bútor felé, és rántok rajta egyet, nem törődve azzal, ha megüt – remélhetőleg így kibillentem támadómat az egyensúlyából. Miközben így, a földön térdelve remélhetőleg szert teszek egy kezdetleges fegyverre, behajlított lábammal vakon a támadóm felé rúgok, a széket pedig – ha sikerült kikapnom az ellenfelem kezéből – a mozgási energiáját felhasználva lendítem oldalt, alig megtörve az irányát, és felgyorsítva – remélhetőleg ezzel is eltalálok valakit. Közben megpróbálok újra talpra kászálódni, és a széket, mint egy kardot mozgatom magam körül széles, suhintó mozdulatokkal. Közben lassan körbe-körbe forgok, és a perifériás látásomat is igénybe véve figyelem a környezetem, várva, hogy ki támad legközelebb.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Ralf nem próbál meg kitérni a felé érkező szék elől, helyette kinyúl és megragadja azt, ez sikerül is neki. Ezután a tárgyat lendületét megőrizve rántja oldalra, ekkor érzi, hogy a mellkasában a tengely ugyanolyan fordulatszámmal vált irányt, egyik pillanatról a másik. A hosszú lábú, de igen stabil szék eltalálja azt a munkásruhás alakot, aki Shawt oldalról támadja, a csapás ereje néhány métert repíti, majd a földre küldi. A vakon hátra intézett rúgások azonban nem járnak eredménnyel. Hiába próbálkozik, a mögötte álló ellenfelét nem sikerül eltalálnia. A szék még mindig nála van és van ideje, ezért úgy dönt, hogy a székkel védekezve vesz fel egy kedvezőbb pozíciót. Így Shaw időt és távolságot nyer az ellenfeleivel szemben, ahogy körülnéz láthatja, hogy időközben már legalább nyolc másik ember is köré gyúlt, ránézésre ezek is munkások vagy valamilyen dolgozók lehetnek. Idegesen kiabálnak és üvöltöznek, egymás indulatait szítva. Shaw a tanult technikákkal távol tudja őket tartani a közelharctól, mivel jól védekezik de az egyik pillanatban egy fém italkeverőgéb darabja találja el a halántékánál. Ezután nem sokkal többen is dobálni kezdik, nagyrészt a közelben lévő acél keménységű tárgyakkal. Perifériából azt is látja, hogy oldalt már az egyik asztalt is megmozdították. A helyzet egyre szorultabbá válik.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Miután megragadom a széket, és magam körül pörgetem,azon gondolkodom, hogy milyen k-rva jól nézhetek ki közben. A harcos, aki felhasznál bármit a környezetében, és minden fegyver a kezében. Ez a fegyver tévedhetetlenül találja el az oldalamon álló ellenfelem, és örömteli pillanatokat okoz a becsapódásának zaja. Ellenben a hátrafelé intézett rúgások, azok csak az ellenfelem auráját cincálják darabokra, miközben a lelke olyan sérüléseket szenved, amiket már sose hever ki. Magyarul mellé rúgok, inkább csak a levegőt, de az milyen szarul hangzik. Ahogy körbenézek az ellenfeleimen, szorzok, és osztok nullával, majd hatványozok és gyökötvonok, rájövök, hogy ez így bizony nem frankó. Talán az lenne a legjobb, ha – fegyverem híján – az újdonsült társamat hívnám segítségül. Pont ekkor kezdenek el dobálni, és a halántékomon csattan valami, amikor Samhez először jut el a mentális parancs. Konkrétan utasítottam, hogy női mellek formájában jelenjen meg egy pajzs az alkaromon, igényes gondolatképekkel festve le a mellbimbókat. Ha Sam nem hajlandó erre, akkor hajlandó vagyok egy egyszerű pajzsban is kiegyezni, közepén egy kis kiugró résszel, erősen összpontosítva, hogy ne gondoljak arra, messziről a kívánt alak olyan, mint egy mellbimbó. Na jó, végső esetben ebből is engedek, és elég, ha csak egy kör alakú valami, ami elég szilárd ahhoz, hogy felfogja az ellenségeim által dobált tárgyakat. Közben persze a székkel is hadakozok, ha valaki a dobálás helyet közelebb jönne, miközben karomat a fejem felé emelve vonom be ezen végtagom védelemmel. A testem többi részét védem hát a – nem túl méltó fegyver – székkel. Mivel ezen eszközöm elég hétköznapi, így a neve se lehet túl epic.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A szimbionta a parancs után megjelenik Ralf karján, de nem vesz fel azonnal másik alakot. Eltelik jó pár másodperc mielőtt formálódni kezd, végül egy normál kör alakú pajzs formáját veszi fel, mindenféle nemi jellegű utalástól függetlenül. Ezzel és a székkel Shaw védelme már teljes lehet, oldalról a megemelt asztal felé borul még, de ezt megfelelő védekezéssel vagy gyors kitéréssel elkerülheti. Ha ezt nem teszi meg, akkor sérül csak meg. Ezután a dühös tömeg fogyni kezd és kihátrálnak Shaw elől, a morajlás is elcsöndesedik. Másodpercekkel később majdnem mind eltűnnek, ahogy látják Shaw erejét. A tömegből egy ordítás hangzik, nem hallatszik tisztán, csak az áruló szó vehető ki. A bár második szintjéről ekkor egy vékonyabb, kék ruhás alak jön le, a belső részen lévő csigalépcsőn. A férfi kezében egy nagyobb puskát tart, ránézésre vadász, embervadász fegyver lehet, direkt letális sérülések okozására. Igen idegesnek tűnik, a viszonylag jól öltözött, középkorú alak.
- Tűnjetek innen, mocskos str.cik, mielőtt szétlövitek az egész kocsmát. Sz.rrá lövöm amelyik közel jön.
A hatás kedvéért a fegyverét, az egyik mg közelben lévő, áldogáló személyre fogja, aki felemeli kezeit és italát otthagyva, a lehető leggyorsabban távozik is. Ezután a fegyveres Ralf felé fordul, leengedi a fegyvert és kevésbé felháborodott, inkább közönyös hangon kérdez.
- Te meg mi a f.szt akarsz itt?
Még a vállát is megvonja, majd a csaposokra néz, akik távolabbról, a pult mögül figyelik a történéseket.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Ahogy a szimbionta megjelent a karomon, nem kezdett egyből formába rendeződni. Olyan volt, mintha Sam így dacolna az akaratommal, ami nem tetszik – nehezemre esik elfogadni, hogy van saját tudata, és nem feltétlen engedelmeskedik, mint egy jól nevelt kutya. Aztán lassan alakulni kezdett az alakja, és megjelent egy átlagos, kör alakú pajzs, ami magabiztosan védte az oldalam. Az asztal eközben továbbra is felém tart, de ezt Sammel könnyedén hárítom, tulajdonképpen odébb ütöm a pajzsommal. A jelenlegi erőszintemet tekintve hálás lennék, ha apró darabokban látnám viszont a bútorzatot a földön. Hogy biztosra menjek, egy csípőből induló félfordulatot is belevittem a mozdulatba, majd félig guggolva, magamat a pajzzsal védve, és a széket a tömeg felé tartva nézem a dühös férfiakat. Nem tudom, hogy az igencsak hatásos póznak, vagy az eddigi látványos bemutatónak hála, de lassan fogyni kezd az ellenem szegülő férfiak tengere. Aztán felgyorsul, és igencsak gyorsan kiürül a kocsma, miközben a sok mocsadék menekül előlem.
- Ugyan már, csak játszottunk. Na, gyertek vissza, fizetek egy kört! – kiabálok a távozók után, szórakozottan lóbálva a széket. Ekkor megjelenik a – felhozatal alapján – helyi divatdiktátor. Az eddigi kocsmatöltelékekhez képest kifejezetten emberien öltözködik, és a kezében tartott puska is mintha a szeme színét emelné ki. A széket ekkor már magam elé teszem, és ahogy az földet ér, szinte egyből ráemelem az egyik lábam, s így könyökölök a combomra, arcomon kérdő tekintettel. Engedem Samnek, hogy visszahúzódjon a karomba, és bár látszólag nagyon laza vagyok, a szemem a férfi minden mozdulatát élénken lesi, és készen állok a legapróbb veszélyforrásra a képébe rúgni az ülőgarnitúra ezen becses darabját. Szerencsére eddig erre nincs szükség, hisz leengedi a fegyverét.
- Én? Én inni jöttem, barátom, de mint látod, nem egészes sikerült a dolog. Pár puhapöcsű keménylegény be akarta bizonyítani, hogy mennyire nagy csávó, és a rossz emberbe kötöttek bele. – bár még továbbra is a széknek támaszkodva állok, hirtelen a kocsmárosra mutatok.
- Tölts már egy olyan torokszaggatót, mint amit az előbb ittam. Egész finom. – bár a pult mögötti férfihoz intézem a szavaim, és az arcomon derült mosoly látszik, még mindig a fegyveres alakot figyelem, és egy pillanatra se veszem le róla a tekintetem. Ha úgy érzem, hogy nem jelent túlzott veszélyt, akkor felemelem a székem, és a vállamra csapva – mintha csak egy baseball ütő lenne – sétálok oda a kocsmároshoz. Ez esetben a helyet is felmérem, de azért a perifériás látásomból figyelem a fickót, és kész vagyok bármikor odébb vetődni.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Az asztal az erőhatás következtében, főleg a rá ható erő iránya és a terhelési pont miatt nem törik darabokra, de a masszív fém lap, amiből van ketté reped és így két darabban, nagyobb csattanással ér földet. A kiáltásra nem érkezik válasz a tömeg körül, csak mint eddig minél gyorsabban igyekeznek eltűnni, ami rövid időn belül meg is történik. A fegyveres lassan végigméri Ralfot, láthatóan feltűnik neki a szimbionta, de csak egy pillanatra áll meg ott a tekintete majd halad tovább. Nyugodtan hátra veti a puskát és szájába vesz egy kis tablettát, amit le is nyel azonnal. Valószínűleg valamilyen szintetikus könnyű drog lehet.
- Csak az a gond, hogy rossz helyre sétáltál be, a magadfajta nagyképű katonák nem szoktak a "pornéppel" vegyülni. Bár, ahogy nézem, te is egy leszel közülünk, vagy mi a farok. - ekkor Ralf karjára mutat - Szép játékszer merre szerezted?
Teljesen nyugodtan kezeli a helyzetet az illető, mintha ez csak egy átlagos délutáni esemény lenne a számára. Közben a csapos, kissé remegő kézzel ugyan de tölt még egy pohárral Shawnak, amit oda is lök a pultra. Majd, mikor a férfi közelebb megy hozzá, lassan kihátrál, hogy legyen ideje a pult alá vetődni. Eközben a másik, végig figyeli Ralfot. A csaposon látszik, hogy mind a két személy túl ugyanannyira tart, de ezt próbálja nem kimutatni.
- Van egy kis gond. Lesz.rom mekkora balhét csaptál, de a kárt valakinek ki kell fizetnie. A hulla eltakarítása sem lesz olcsó, meg az összetört berendezést pótolni. Valakinek csengetnie kell.
Hangja egészen durva közönyt tartalmaz, mintha csak azért mondaná, mert valahogy reagálnia kell a történtekre. Ettől függetlenül megvárja Shaw válaszát, ha nem kap választ, az egyik széken helyet foglal a birodalmi mellett.
- Szóval mi lesz tiszturam? - kérdezi enyhén gúnyosan.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Nem kerülte el a figyelmem, hogy a fickó láthatóan sokáig nézte a szimbiontát – lehet, hogy felismerte mi az, de az se kizárt, hogy csak elcsodálkozott rajta – elvégre nem minden nap lát az ember ilyen technológiát. A kis bogyó láttán, amit a szájába dob, hirtelen mintha ólom súly nehezedne a zsebemre, a benne lévő Vex húzni kezdi azt, és szinte könyörög, hogy vegyem elő – de leküzdöm az ingert, hiszen jelen helyzetben nem lenne tanácsos bekábítani magamat. Ehelyett – miután a férfi végigmondta amit akart – kivárom a csapostól kapott italom, s nem kerüli el a figyelmem, hogy a férfi keze remeg a félelemtől. Sarokba szorított állatként rángatja a tekintetét köztem, és a pasas között, én pedig halkan szisszenek fel, amikor, a keze mozgásának hála, a poharamból kilötyög az ital egy része. Szinte megszánom a férfit, ahogy próbálja álcázni a félelmét, és törölgetni kezdi a pultot egy piszkos ronggyal – az ilyen szokásokat szinte puskával se lehetne kiirtani az igazi, jó csaposokból.
- Leárazás volt a közeli játékboltban. Sajnos limitált példányszám, és hamar elkelt – igazi gyűjtői darab. – válaszolok, a poharat a számhoz emelve. Rákacsintok a férfira, és beleiszok az italba, majd elhelyezkedem a bárpultnál egy kényelmes ülőalkalmatosságra. A helyszínen körbenézve való igaza van, tényleg leamortizáltuk a helyet – bár a kár nagyrészét nem én okoztam.
- Tudod, barátom, sok rosszat lehet rám mondani, és Maniac tanúsíthatja, mondtak is már rám mindenfélét. De azt senki sem tagadhatja, hogy nagy szívem van – és elég hangulatos ez a kis hely, egész megszerettem. – beszéd közben belenyúlok a zsebembe, és rámarkolok a nálam lévő Vexre. A férfi nem úgy néz ki, mint aki nem tudná elpasszolni, vagy éppen felhasználni, és kezdem gyanítani, hogy az ivó tulajdonosa tisztelt meg személy társaságával. Lassan, ráérősen húzom elő a csomagot, hogy ne higgye támadó mozdulatnak, majd lecsapom a pultra kettőnk közé, és rámutatok.
- Alighanem állnia kell az előbb felsorolt kárigényt. Ha mégse, akkor biztos vagyok benne, hogy okos ember a hely tulaja, és mivel nem sok másik ilyen hangulatos kis patkányfészket láttam idefelé menet, sejtem, hogy a helyiek egy esetleges áremelés esetén se tudnának máshová menni. – Beszéd közben ismét megfogom a csomagot, majd meglököm a pulton, mint egy rutinos csapos a kitöltött italt, és az egyenes vonalban csúszik végig a beszédpartnerem irányába. Egy egység vex busás árajánlat, ha ennél többet kér, félek, hogy prezentációt kell tartanom a helyes alkudozásról a korábban már felhasznált ülőalkalmatosság segítségével, míg a férfi meg nem hajlik tudásom előtt, vagy belső folyadékai hevenyészett ürítésével fejezi ki háláját tanításaim felé, s egyfajta engesztelő gesztusként.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A közömbössége ellenére látszik a férfin, hogy megértette a játékboltos hivatkozást, nem csak felfogta de a humorosnak szánt tartalmat is megértte. Nem reagál különösebben, csak a tekintetén látszik mindez. Leül Ralf mellé, majd az egyik üveget a pulton átnyúlva elveszi és iszik belőle. Az elhangzottakra megrázza a fejét, kicsit lemondóan, majd maga mellé rakja az üveget. A hátán eközben még mindig ott lóg a puska.
- Én nem mondok semmit. Amit kellett már elmondtam. A vevőket elijesztetted már a p.csába, minek idegeskedjek? Konkurencia nélkül a helyzet mindig jó szelet jelent, egyébként is.
Amikor Shaw a pultra csapja a csomagolt, átlátszó, formázható plasztik tárolóban lévő fehér színű vexilliumot. Először csak egy pillantást vet rá, majd amikor a csomag a férfi elé csúszik, Ralf mozdulata után veszi a kezébe. Először csak megrázza a zacskót, majd a fény felé tartja, kívülálló semmilyen változást nem láthat, de a férfi láthatólag tudja mit csinál. Végül az egyik zsebéből egy fekete érme szerű tárgyat vesz elő, amiből egy gomb megnyomása után kék fénynyaláb csap ki. Kissé hitetlenkedve ellenőrzi az adagot, közelebb hajol az áruhoz és úgy vizsgálja kék fényben, majd kiegyenesedik, elrakja a műszert és bólint Shawnak.
- Ez teljesen tiszta, vexillium. Sejthettem volna, hogy az ilyen burzsoá alakok már csak így járnak. Most már rendben vagyunk, de ez több mint amennyi a kár a mai napon összesen.
Ekkor szakszerűen megfogja a tárolót, feltépi, majd úgy, hogy vesztesége sincs a műveletnek óvatosan a fehér színű anyagot és átlátszó, speciális drogadagolóba tölti. Ralf tudhatja, hogy amennyit adott az jóval több annál, mint amennyit valószínűleg a hely önmagában mindennel együtt ér. Ennek ellenére a mellette ülő egyáltalán nem zavartatja magát, mintha csak egy átlagos üzlet lenne.
- A felesleget ellőjük ketten? - kérdezi nyugodt hangon, egyik szemöldökét kicsit megemelve, a tárolót kezében tartva.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A férfi szintén inni kezdett, mintha ez lenne a legátlagosabb kocsmai beszélgetés, ami csak megtörtént a történelem folyamán. Mintha nem lett volna szétverve a hely, nem hevert volna mögöttünk egy hulla, és nem lógott volna a hátán egy puska – nálam pedig nem lett volna egy sokkalta hatásosabb, szinte felülmúlhatatlan erejű, misztikus és rejtélyes fegyver. Ja, meg a szék mellett még Sam is nálam volt. Ahogy a csomag eléri a célját, ismét a poharam felé fordítom a tekintetem. Lassan felkortyolom az alján lévő folyadékot, és intek a csaposnak, hogy hozhatja a következőt. A perifériás látásomban figyelem, ahogy ivópartnerem megvizsgálja az anyagot, és pont jókor fordulok ismét felé, hogy láthassam hitetlenkedő pillantását. A meglepetéséből azt szűröm le, hogy itt nem legális a vex árusítása. Ekkor jut eszembe, hogy még mindig nem tudom hol vagyok. Így már sokkal jobb húzásnak tűnik a droggal való fizetés, ráadásul az értéke is bőven a vexi érték felett lehet. Ugyanis ahol nem legális az árusítás, a drogkereskedelem úgy néz ki, hogy a beszállítótól az anyagot vevő dealer lecsap a hozzá érkező cuccból saját magának. Hogy a hiányt pótolja, valami szart kever a cucchoz, amitől a mennyiségét megőrzi, de persze romlik a minősége. Ezt aztán továbbadja a következő dealernek, aki ugyan ezt csinálja. Mire az átlag emberhez eljut, már alig van Vex a csomagban, ellenben televan mindenféle szintetikus szarral, ami rontja a hatást, a minőséget, és így az élményt is. Remélhetőleg eddigre kész a következő italom, és belekortyolhatok, mielőtt a férfihoz szólnék.
- Úgy nézem, az alkalmi melók ex-katonaként kifizetőbbek, mint egy ilyen kis kocsma. Ezt sajnálattal hallom, mindig is egy ilyen helyen képzeltem el magam nyugállományba vonulva. – hátradőlök, és nem mondok semmit a burzsoá megnevezésre. Igazából a székem közelebb áll ehhez a titulushoz, mint én, de ezt nem mondom ki hangosan. Értelmetlen lenne ilyen apróságokkal húzni az időt. Az utolsó kérdésre halkan, és lassan kifújom a levegőt a tüdőmből, és a tagra nézek.
- Azt hittem, már meg se kínálsz. – hajolok a pult fölé, és megvakarom a tarkóm, miközben vigyorgok. Egész jól alakult ez a mai nap eddig.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A csapos hoz még egy italt szó nélkül, majd valamivel nyugodtabban mint eddig nekilát egyéb teendőinek. Eközben két takarító, egy nő és egy férfi lassan elkezdi összeszedni a szemetet és roncsokat, valamint valamilyen módon rendbe tenni az ivót. Láthatólag kevés ehhez az erőforrásuk, de megteszik amit tudnak. Ha Ralf ismét megissza az italt már érezheti annak hatását a szervezetére, az ő idegrendszere még a védelem nélkül is jóval ellenállóbb az alkohol hatásával szemben, de már sokkal jobb a közérzete.
- Ne akarj nyugállományba vonulni, addig érsz valamit, amíg csinálsz is valami hasznosat. Amint visszavonulsz, csak egy tetves sz.rzsák leszel. Telnek a napok, a semminek. Az ilyen helyek a kapcsolatok miatt kellenek, nem a nyugdíjhoz.
Ralf mosolyára egy rövid biccentéssel válaszol a férfi, majd a zsebéből elővesz egy rövid zöld csőszerű eszközt, aminek a vége visszahajlik. Shaw azonnal felismerheti, egy inhalátor, ami a különféle drogokat légneművé alakítja és nagy nyomással bepumpálja a tüdőbe, a hatás azonnali. A férfi a tárolóból beletölti a port, majd leteszi az üveg szerű, átlátszó tárgyat az asztalra és az inhalátort veszi a szájához. Megnyomja a tetején lévő gombot, mire az inhalátor aktiválódik, a következő pillanatban a Shaw mellett ülő pupillái kitágulnak és az arca is megváltozik, az orrából egy vékony fehér füst csík csap ki. Az inhalátort ezután visszateszi a pultra.
- Most te jössz, tölts szépen magadnak.
Ezzel elfordul, majd a mellettük lévő, a pultra dőlő véres tetemet egy laza mozdulattal a földre rúgja. Ralf gyakorlott tudatmódosító szer használóként tudja, hogy a vexilliumot szinte akárhogy beveheti. Viszont koncentrálnia kell, hogy legyen rá hatása is.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Időközben elkészült az újabb italom is, én pedig szinte már gépiesen nyúltam felé. Ahogy megittam, és a gyomromban landolt a pohár tartalma, lassan érezni kezdtem a hatását. Nem voltam még közel se részeg, azonban érezhetően kellemesebben éreztem magam. Nagyjából olyan volt, mintha egy átlag ember a második, vagy harmadik sörén lenne túl. Még bőven ihattam, a küldetés sikerének kockázata nélkül, azonban most nem kértem egyből egy következő kört, inkább a Vexre irányult a tekintetem.
- Fiatal vagyok még a visszavonuláshoz, azonban néha kellemes arra gondolni, hogy egyszer felesleges leszek, és a kutyát se fogom érdekelni. Talán a helyi gyerekeket szórakoztathatom a történeteimmel, amiknek a felére azt fogják mondani, hogy sületlenség, a másikra pedig azt, hogy kitaláció. Az élet pedig békés lesz, monoton és egyhangú, de én pont ezt fogom szeretni benne. – mosolyogtam, és előhalásztam egy cigarettát, amit a közepénél fogva elkezdtem szétbontani. Ahogy a Vex is nálam úgy, volt direkt ezért papírt is hordtam a zsebemben, amit szintén elővettem. Ez után kevertem össze művészi pontossággal elosztva a vexet, és a dohányt, csupán a szememre, és rutinomra bízva a kimérését. A feljavított dohányt rutinosan söpörtem át a papírra, és a közepéről kiindulva szépen végigsodortam, majd bedobtam a számba, és ahogy meggyújtottam, utasítottam a szervezetem, hogy hagyja az anyagot feloldódni. És ha már úgyis megkínáltak, ráadásul úgyis az enyém volt, ha a férfi hagyja, megtekerek még két cigarettát hasonló módon, amit a cigarettás dobozomba teszek későbbre.
- Egyébként Ralf Shaw vagyok. – mutatkozok be a tagnak, miközben lassan kifújom az előtte hosszú időre tüdőmben tartott füstöt.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A Ralf mellett ülő férfi, a hulla fellökése után, jó kedvűen visszafordul az asztalhoz és lazán rátámaszkodik arra, közben hallgatva mit is mond magáról Shaw. Lazán kifújja a levegőt és elteszi az inhalátort. Mielőtt válaszolna még óvatosan kinyújtóztatja a tagjait az asztalnál. Ezután némán megrázza a fejét.
- Látom nem érted, mit akarok itt elmondani neked. Te soha nem fogsz feleslegessé válni, vagy úgy érezni magad mintha öreg lennél, több száz év múlva is tökös fiatalnak fogod maga érezni, egy kis tapasztalattal a hátad mögött. Az emberek nem azért vonulnak vissza mert kedvük van az unokákat mindenféle s.rsággal szórakoztatni, hanem mert vének és nem tudnak normálisan mozogni, fáj mindenik és nem igazán van sok minden az életükben. Eljátszhatod, hogy visszavonulsz, pár évig menni fog, de aztán rájössz, hogy nem te vagy. Furcsa, hogy ezt nekem kell elmondanom.
Tekintetével végig követi Shaw minden mozdulatát, aki eközben gyakorlatának hála tökéletesen el tudja készíteni a vexilliummal dúsított dohányt tartalmazó szálakat. Miután beszívja az első slukkot, a szervezete az utasítás szerint beengedi az anyagot a véráramba. Szinte azonnal sokkal felszabadultabbnak érzi magát, mintha nem is lenne semmilyen teher az életében, érzékei kiélesednek, ahogy a világot mintha szélesebb spektrumban kezdené érzékelni, a hangulatokat, színeket, érzéseket hangokat még inkább. Ez nem halucinogén hatás, csak a pozitív belső változások következményei. A bemutatkozás után a férfi időszámítás előtti időkhöz hasonlóan a karját nyújtja, ahogy korábban Őrület is tette, bár Shaw már tudja, ez nem sima kézfogás, valószínűleg a csuklójánál fogja majd meg. Ez így is történik ha Ralf elfogadja a felé nyújtott kezet.
- Pherol Tandes. - mutatkozik be röviden, majd megemeli a kezében lévő üveget és koccintásra emeli Ha Ralf ezt is elfogadja, akkor moderáltan koccint egyet vele, majd megissza több mint az üveg felét egy huzamban. Más esetben is így tesz, koccintás nélkül, de akkor a kelleténél jobban csapja oda a tárolót a művelet végén.
- Azt azért áruld el nekem Ralf, mi a f.sznak jöttél te ide, a munkások kocsmájába, egy birodalmi ivó helyett? Ha nem akartad az egész helyet csak úgy szétverni? Nem olyannak nézel ki, mint aki materialista ekvivalens elveket vall. Pláne nem olyannak, akinek köze van a Sivaryhoz...
Tandes végül kérdően tekint Shawra, miközben egyik kezében tartott, a pultról elvett fém elemet pöcköli le a többi törmelék közé.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
- Mi garantálja, hogy nem leszek hasztalan? Bármikor jöhet egy új generáció, fejlettebb, hasznosabb mint én, akik hatékonyabbak nálam. A picsába, hiszen már most is alkalmi munkákat vállalok, és így utazgatok ezen a k-rva planétán, azt se tudva, hogy mennyi pénzem lesz holnap. És mi lesz, ha még többen jutnak ilyen sorra? Ha az átlagember is olyan lesz, mint én, ha már nem leszek elég megvédeni egy k-rva vexíliumrakományt, vagy éppen túl drágának ítélnek, és inkább olcsóbb, megbízhatóbb munkaerőt alkalmaznak. Vagy csak beleunok ebbe az életbe. A korral sokat változik az emberek gondolkodása. Nem mondom, lehet, hogy nem most lesz ez, hanem száz év múlva, vagy kétszáz is eltelik, mire megunom ezt az életet. Hiszen már most is sok szarságot láttam. – válaszolok, furcsán –keserédesen – mosolyogva. Ez után elfogadom a felém nyújtott kezet, és ösztönösen fogom meg a férfi csuklóját, ahogy Őrületnél tettem – ha ez a célja. Bár nem kértem, a kocsmáros már kilökte felém az italt, így koccintani is tudtam a taggal.
- Eltévedtem, és ez volt az első kocsma, amit megtaláltam. Nem ismerem még ki magam ezen a helyen, de biztosíthatlak, hogy nem akartam verekedni, csak inni egyet, és lazítani. Igazából reméltem, hogy egy bizonyos lányba futok, de valószínűleg egy másik helyen iszogat a barátaival. – magyarázom el a szituációt, miközben a Sivarys megjegyzésre, mikor kimondja, egy pillanatra zavart, és kérdő arckifejezést erőltetek az arcomra, mintha nem tudnám, hogy miről beszél, majd egyszerűen elengedem a fülem mellett. Remélhetőleg így olyan hatást keltek benne, mint aki nem tudja, hogy miről beszél, és egyszerűbbnek látja nem felfedni tudatlanságát.
- És te hogy-hogy itt? Gondolom a tiéd a hely, de nem úgy nézel ki, mint aki vénnek érezné magát, vagy nem tudnál rendesen mozogni… és ne haragudj, de nem is kelted egy unoka-szórakoztató kedves kis kocsmatulajnak a látszatát. Sokkal inkább olyan, mintha megragadtál volna egy helyben, és valamiért nem akarnál továbblépni valamin.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Pherol ismételten végighallgatja Ralfot, majd testvériesen megütögeti a hátát. Kifújja a levegőt és az eddigi közömbös hangja valamivel közvetlenebbé válik.
- Nem tudsz ilyen egyszerűen meggyőzni. Mit neked pár száz év meg az új generáció? Ha nagyon akarnád összeszednéd magad, célokat állítanál magadnak amiket teljesítenél. Fokozatosan fejlődnél, és nem rekednél meg egy szinten. Az új generáció meg puhap.csű kezdő banda lesz hozzád képest. Az embereknek mindig csak addig van bajuk az élettel, amíg nem kapnak egy k.rva nagy pofont, ami után fel kell állni. Túl keveset vesztettél eddig, menj el a Pride-ba, húzz ki ott pár évet, meglátod mit kapsz az emberiségtől. Durva helyzetekben jön rá az ember igazán, mennyi mindene volt addig. Azt akarod, hogy sajnáljalak? Nem foglak. Csinálj magadnak egy családot, két gyerekkel, aztán egy őrült miután lemészárolja őket és egyedül maradsz, akkor foglak sajnálni. Szerezz hatalmat, utána majd ha egy áruló, mocskos cselszövő eltűntet, sajnálni foglak, de azért mert nincs bátorságod felállni és küzdeni... nem foglak.
Nem viszi egyáltalán túlzásba, a hangja nem kioktató, vagy apáskodó, mint Dunnak, hanem csak a saját véleményét és részben világnézetét fejti ki. Amikor Shaw közli, hogy eltévedt a férfi hangosan felnevet.
- Elhiszem, a legrosszabb hogy ez nem valami olcsó hazugság. Szóval ahelyett, hogy megkerested volna a lányt, eltévedtél, ide kerültél, aztán tömegverekedést rendeztél. Nem haragszom, itt elég nehéz nem bajba keveredni. Na és mi van a nővel? Hagyod, hogy máshol iszogasson.
Tandes látja Ralf zavart reakcióját, ezért nem kérdez rá még egyszer közvetlenül a szimbiontára. Ehelyett lerakja maga elé a kezéből a poharat és azt nézve kezd válaszolni a magával kapcsolatos kérdésre.
- Ez a hely a Sivary területe, mint mások, én is hozzájuk tartozom. Igen az én kocsmám, ide jönnek a munkások egy kemény nap után. Délről jöttem, az ausztrál területekről. Ott már mindent elfoglaltak, az egész az övék. Addig nem volt ott más csak éhezés, nélkülözés és halál. Most van az ő rendszerük, az ekvivalenciára törekvő materializmus. Mindenki egyenlő, mindenkinek egyenlő tulajdona és vagyona van, egyenlő jogok. Tetszik a megközelítés. Amióta az Új Ellenállás és a Sivary összefogott, itt tengetem a napjaim, várom, hogy elfoglaljuk és beolvasszuk az afrikai területeket. Ha lesz sereg beállok majd, de egyelőre nincs mit tenni, mindenki vár valamira. Én is. Kell egy lökés.
Egy pillanatra megáll, majd a poharat egy mozdulattal visszalöki a pult mögé és Shaw felé fordul Tandes.
- Ne nézz hülyének. Az ott a kezeden egy mesterséges létforma, egy szimbionta, olyan csak a Lovasoknak van, nem kap minden jött-ment. Bent vagy a belső körökbe és nem sz.rral gurítasz Szóval mi is a történeted?
Az utolsó kérdés után megnyitja az egyik üveget és teletölti Shaw poharát, majd a sajátját is, amit visszatesz a pultra.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A férfi végighallgatja Pherolt, majd felnevet – nem gúnyosan, nem megjátszottan, amilyennel a Dunn féléket idegesíti, hanem őszinte, valós nevetés ez.
- Igazad van, itt sajnáltatom magam, mint egy szűzkurva. Valóban nem vesztettem sokat, ez igaz… viszont láttam valakit, aki már mindent elvesztett, már nem volt semmije. Visszavonult, hogy békében élhessen… az egyetlen hibája az volt, hogy jót akart az embereknek, és volt esze, meg bátorsága, hogy megvalósítsa ezt. És akkor láttam, hogy mennyit segített azoknak, akik körbevették, akik előtte összeverték, és megrugdosták, de ő ezek után is kiállt értük, és amikor felkelt a földről, az első dolga az volt, hogy megkérdezze… mi a baj? Miért ütik meg, miért akarnak neki rosszat? Miért okoz nekik ez örömet? És amikor újra megütötték, megint felkelt, és ismét megkérdezte. A végén már a lábán is alig ált, de akkor is feltette a kérdést. És utána segített nekik. Ezt az embert öltem meg, mert parancsot kaptam … és a halála pillanatában tudod mit kérdezett tőlem? Az a vén seggfej… megkérdezte, hogy „mi a bajom?” Nem kioktatóan, nem beszólás volt, hanem őszinte érdeklődés. Bele nézett a belsőmbe, látta a lelkem, és mindenféle harag nélkül kérdezte meg, hogy mi az az üresség… és segített nekem is, az a idióta, pedig én okoztam a k-rva halálát. Először arra gondoltam, hogy ez csak egy nyomorult, akit megvakított a saját jósága, és csak egy barom volt. Egy hülye, aki a saját problémáit palástolta a képmutatásával, és azzal, hogy másokon segített… De azóta is gyakran gondolok rá, és arra, amit adott… és nem hagy nyugodni a gondolat. Az az ember volt, bazd meg, a legjobb, akit ismertem. Szebbé akarta tenni ezt a k-rva világot. És hány ilyen van? Egy a millióban? A milliárdban? És mindet eltapossuk, a saját önzőségünk és önteltségünk nem állhatja, hogy ilyenek legyenek körülöttünk. – vontam meg a vállam, és lenéztem a kezemre, MR üres héjára, a prof hagyatékára. Megígértem neki, és azóta mennyit tettem az ügyben? Semmit… halogatom, mondogatom, hogy van rá időm. Mindegy.
- Ugyan, hidd el, nem olyan lány az, aki egy este alatt elkel, vagy nem tudna vigyázni magára. Igazából nem hiszem, hogy bárki a társaságából olyan lenne, aki érdekli, szóval nem félek. Ott lesz ő még holnap is… a kérdés, hogy én ott leszek-e neki holnap? – teszem fel a kérdés, majd elgondolkodom, és megrázom a fejem. Igaza van Tandesnek, felesleges titkolnom.
- Hát persze, a Shivary. Felesleges titkolni, hogy kaptam tőlük egy feladatot, ami kölcsönös haszonnal kecsegtet mindkét félnek. Gondolhatod, hogy nem egyszerű, ha Samet is beledobták a kezdő csomagba. – beszéd közben utasítom Samet, hogy jelenjen meg a karomon, ahogy akkor, mikor megkaptam. Anyagtalanul ölelje körbe a karom, hogy ivócimborám megcsodálhassa, és megvizsgálhassa.
- Egészségedre. – nyúlok a pohárért, és koccintok a férfival, ha ő is így gondolja.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Pherol megértően hallgatja Ralfot, amikor az a tudósról és annak haláláról beszél. Minden szavát figyeli, és mint egy gyakorlott emberismerő veszi észre a kis érzelmi változásokat is. Mielőtt azonban reagálna egy kis ideig elgondolkodik, mit is válaszolhatna erre.
- Az ilyen emberek mindig felettünk állnak. Nem ragadnak le, azoknál a kicsinyes dolgoknál, amelyek másnak az életet jelentik. Neki a halál nem fájt, nem félt tőle, közel sem annyira, mint bárki más, én vagy te. A világ egy kemény hely, aki túl jó, azt kiveti magából. Miért ölted meg, a parancs miatt, vagy egyébként is megtetted volna?
Mielőtt Shaw még válaszolhatna, a férfi keserűen elhúzza a száját és meg is törli a szélét, majd egyet a pultra csap.
- A fenébe is. Most már kimondom, amit gondolok. A legtöbb ember, én vagy te, itt most a genom nem számít, úgy él, hogy a saját maga istene. Nem szeretjük beismerni, hogy csak hús és vér, a biológiai korlátok által rabságba szorított, tudatok vagyunk. Ha meghalunk, akkor egy rakás sz.rként végezzük, nem kell ebbe belelátni semmi. Az emberek ezzel nem néznek szembe és álomban ringatják magukat, hogy "istenként" halhassanak meg. De vannak mások, akik nem csak szembenéznek ezzel és elfogadják, de próbálnak valami jót tenni, segíteni a többi emberen, egyes esetekben, máskor éppen ellenkezőleg. Ezt próbálta tenni az is akit te megöltél, tudatosan, saját döntésed alapján, megölted, ahogy az előbb mondtad. Az ilyen személyeket mindig kitaszítja magából a világ... Megkérdezheted miért, válaszolok. Mert nem tudja, hogy mit akar kezdeni a hatalmával, tudásával, megvilágosodásával. Lehet egy új, jobb világot teremt, vagy kifordítja a már meglévőt... Egyszer már megtörtént, ezt nevezzük Zuhanásnak. Ezt kapja az ember azért az önzőségér, mocskosságért, amit te mondtál. - megáll egy pillanatra és figyeli Shaw reakcióját - Nem vagyok sem őrült, sem szabadgondolkodó, nem is rendelkezek idők előtti időkből tudással. Egyszerűen csak vannak törvények a történelemben. Lefogadom, hogy a Zuhanás előtt az egész emberiség ki volt szolgálva, és minden már-már tökéletes volt.
Attól függően, hogy Ralf hogyan reagál a szavaira, iszik az italából egy keveset, megrázza a fejét majd elhallgat, vagy még egy határozott biccentést is megtesz, nyomatékosítva a szavait. A lánnyal kapcsolatban megint bólint.
- Értem, akkor nem csak az egyszer összefutós, egy éjszakás lány. Már az is valami, hogy van kihez visszajönni.
Tandes jobban nem megy bele Shaw magánéletében, valószínűleg nem érti vagy nem jól érti a pontos helyzetet, inkább csak Ralf kisebb érzelmi jeleit figyeli s azok alapján következtet, de nem is akar belefolyni a konkrét személyes dolgokba. Ahogy arra Ralf számít, a férfi tüzetesen szemügyre veszi a szimbiontát.
- Na akkor hamarosan téged is sorainkban köszönthetünk majd! Mivel ilyen szoros barátságban vagy a Sivaryval, örömmel lát itt mindenki. - mondja a kelleténél kicsit hangosabban, hogy a személyzet is hallja - És persze ingyen.
Pherol ezután már csak óvatosabban, kortyolva fogyasztja az italt. Megvárja, amíg Shaw mond valamit, vagy azután, vagy éppen ahelyett, ha a férfi nem mond semmit szólal meg.
- Meddig akarsz itt berúgva és belőve fecsegni? - kérdezi megint közömbösen.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
A férfi szavaira elgondolkodok, ahogy elöntenek az emlékek.
- A parancs miatt. Amúgy azt se tudtam, hogy létezik, de ha tudtam volna, akkor is csak elnéztem volna felette… Az ilyen egyszerűbb nem észrevenni, mint foglalkozni vele. Mondogatni magadnak, hogy nem jobb nálad, hogy bolond, és elfelejteni az egészet. Kivéve ha kapcsolatba kerülsz vele, ha beleavatkozol… ha megölöd. Az örökre megváltoztatja a gondolkodásod, az álmaid. – ezek után hosszan hallgatok, és a poharamat vizsgálom, nézegetem az italt az alján elgondolkodva. A Zuhanás… vajon ő is ilyen ember volt? Ő is csak jobbat akart, és még mindig abban a hitben él, hogy ezzel segít nekünk? Mi lett volna, ha őt is megölik… Ha egy ember időben tart pisztolyt a fejéhez, és húzza meg a ravaszt. Vajon meg tettem volna, ha tudom, hogy ez következik? Valószínűleg… ragaszkodtam volna a megszokott élethez, és nem hagytam volna, hogy egy ilyen jöttment a saját kénye-kedvére változtassa meg az életem… biztos, hogy az élen harcoltam volna ellene. Szinte látom is magam, ahogy parancsokat osztogatok, és a géppuskatűzben rohanok előre, nem félve, mert hiszek az ügyemben. És ilyen szempontból én is hasonló vagyok, hiszek abban, amit teszek.
- És mi van akkor, ha pontosan ezt érdemeljük, ha Zsarnok csupán azt adja, ami jár? Ne érts félre, nem örülök neki, és nem szimpatizálok vele. Az ördögbe, mitől lesz valaki különb, hogy megmondja kinek mi jár, ki mit érdemel? Mindegy… egyszer mindennek vége lesz. – dörmögöm magam elé, és kiiszom az utolsó kortyot is, majd hátradőlök a székben, és lecsapom a poharam a pultra, majd a csapos felé lököm.
- Köszönöm a vendéglátásod, valahogy van egy olyan érzésem, hogy gyakran fogok megjelenni erre. Most viszont megyek, meglátogatom azt az emlegetett lányt. Tudom, bunkóság ilyet kérdezni, de az után, hogy szétvertem a fél helyet, valahogy úgy érzem, hogy belefér még utoljára ez a pofátlanság… Merre találok egy másik bárt, ahol hozzám hasonlóakkal találkozhatnék?– teszem fel a kérdést, direkt nem használva a lázadók szót. Ezek után elköszönök a férfitól, és ha kaptam útmutatást, akkor azt követve indulok tovább, miközben egy egyszerű, hagyományos cigarettát dobok a számba.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Miközben Ralf és Pherol beszélgetnek a háttérből kellemes, nyugodt tempójú zene kezd szólni. Tandes is a távolba mered néhány pillanatra és elgondolkodik, de ő a legközelebbi falat vizsgálja a pohara és annak tartalma helyett. Végül megértően néz Shawra.
- A legtöbb embernek van egy ilyen pont az életében. Ettől leszünk mindannyian azok, akik, a lényünk része. Feltételezem Ralf, te sem vagy arra képes, hogy úgy gondolkodj, mint azelőtt a bizonyos pont előtt, csak tudod, vagy emlékszel milyen volt előtte, de már nem olyan. Én azt vallom, hogy ez egy természetes folyamat. Ha te nem ölöd meg, megölte volna más.
A munkásoknak idővel sikerül eltüntetniük a romokat és valamennyire helyrehozni a károkat. Egy zöld ruhás férfi felszedi a földön heverő, a pultól lerúgott hullát is, speciális kesztyűvel és törlővel letörli a vért és az agydarabokat, majd az anyagokat egy fém tárolóba teszi és tovább áll. Pherol oda sem néz, csak tudomásul veszi a mozgást és, hogy a személyzet teszi a dolgát. Lassan iszik néhány kortyot a poharából. Látszik rajta, hogy ő koránt sincs annyira elragadtatva az eszméktől, mint Ralf. Végül fanyarul elmosolyodik.
- Félre érted. Amiket az előbb mondtam, mind hangzatos utópikus elképzelések. A valóság ennél sokkal összetettebb. Zsarnokot ne tekintsd embernek, neki még csak porszemek se vagyunk, nem azt kapjuk tőle amit érdemlünk, semmit nem kapunk tőle. A világ teszi ilyenné magát.
Tandes megvárja még Ralf reakcióját és csak utána iszik tovább. Tekintetével végig követi a Ralf által a pultra csapott és beljebb lökött tárolót, de nem szól semmit, mint akit nem is zavarja. Ezután a rövid beszélgetés során először láthatja Raf Pherolt elmosolyodni, ahogy a terveit említeni neki.
- Helyes-helyes, keresd csak meg, mielőtt kihagysz valami fontosat. De most állj meg és szedd össze magad. Bedrogozva félrészegen akarsz odaállítani? Kicsit pofozd ki maga, után megmondom hol van a hely, ahova el akarsz jutni.
Ha Ralf ezt valóban megteszi a férfi feláll és a kijárat felé fordul, majd arra mutat a kezével. Ralfnak csak int, mikor szabadkozni kezd.
- Hagyd a picsába. Mai bevétel már megvan. Visszamész arra amerről jöttél, bemész a központi szintekre, azt könnyű megismerni, ott már minden fémből van. Ott felmész egy szintet. Jobbra lesz egy nagyobb tágas rész, mindenfajta szintetikus elválasztókkal meg ablakokkal. Ott végig és már nem is lehet eltéveszteni
Abban az esetben, ha Ralf követi az utasításokat és nem tér le az útról valóban megtalálja a helyet. Egy nagy méretű fehér épületrész, letisztult, minimalista formákkal, éles sarkokkal, különféle fém betétekkel. Bent az egész hely igen nagy, sorban egymás után vannak különböző asztalok, beülők, boxok Van két pult is egymással szemben az ivó mind a két részén. Itt már láthatólag Ellenállás katonák töltik az időt, de tiszti egyenruhát viselők is vannak, mindenki kulturáltan, a saját ismerősi körében beszélget vagy éppen iszik.


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
- Mindegy, örülök a beszélgetésnek. Majd esteleg legközelebb még folytathatjuk ezt a gondolatmenetet, de most túl komor számomra a téma. – húzom el végül a számat, és felállok a székről. Lenne még mit hozzáfűznöm a témához, de ez egy olyan beszélgetés lenne, ami még órákig tarthatna – és nekem most nagyon nincs hozzá kedvem, hiába élveztem a beszélgetést Pherollal.
- Nyugodj meg, mire oda jutok, már kutya bajom sem lesz. – biztosítom a férfit, miközben látványosan leporolom a ruhámat, és esetleges vérfoltokat keresek rajta. Miután nem találok a korábbi erőszakra utaló nyomokat önmagamon, kicsit átmozgatom a nyakam, és meghallgatom az útmutatást. Ekkorra már utasítom a testem, hogy kezdje el a méregtelenítést, és lassan távozik a szervezetemből az alkohol és a drog hatása. Nem sok kedvem van ehhez a folyamathoz, de Pherol megkért rá, és tiszteletben tartom a döntését – ráadásul kinézem belőle, hogy makacs mint egy öszvér, és csakazért se segítene, ha nem tenném meg amit kér. Ha megkapom végül az iránymutatást, akkor végighallgatom, majd visszamondom, hogy biztos memorizáljam, és ne tévedjek el.
- Tehát központi szinteknél felmegyek, és jobbra. Meglesz, köszi. – intek a férfinek, és búcsúzásképp – ha kinyújtja kezét – ismét megfogom a karját.
- Köszönök mindent. – biccentek, és elindulok visszafelé. Egyre zavaróbb, hogy azt se tudom hol vagyok, de úgy vélem ez a holnapi nap folyamán – amikor kirepülök – remélhetőleg kiderül.
A sétám eseménytelenül telik, végig követem a megadott irányt, és meg is találom a várt helyet, ami –sajnos- pont olyan, mint gondoltam. Letisztult, egyszerű… unalmas. Az egyszerűség kedvéért egyből a pult felé veszem az irányt, hogy valamelyest bepótoljam az előző veszteségem – azaz a kijózanodást – és menet közben utasítom Samet, hogy jelenjen meg a karomon egy pillanatra, mintha csak egy csáp csapna ki belőlem. Ha nem keltenék feltűnést, félek, hogy napestig ihatnék a pultnál, a kutya se bagózna rám – és az nem az én stílusom. Így is valószínűnek tartom, hogy továbbra is folytatni fogják a klikkesedést és a beszélgetést, de legalább megmutatom nekik, hogy nem egy átlag katona vagyok, hanem olyan, akivel megéri összeismerkedni. Vagy nem, majd eldöntik, de kezdetnek megfelel


~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~
Pherol nyugodt tekintettel bólint Ralfnak, amikor a férfi feláll és elköszönni készül.
- Jól van, menj csak. Aztán vigyázz, nehogy elvágd magad valamivel a csajnál. Nem mindenki szereti a Sivaryt...
Ezután egy kicsit vár és figyeli Ralfot. Ahogy Shaw utasítja a szervezetét az rögtön reagál a májába érkező és onnan távozó erek, vénák, nyirokrendszeri vezetékek kiszélesednek, megnő bennük a nyomás, ugyanakkor a májának mérete valamivel kisebb lesz. A szervben történő biokémiai folyamatok száma meghatványozódik és a hatás azonnali. Néhány másodperc múlva Ralf már határozottan máshogy érzi magát, amíg végül teljesen kijózanodik, mintha nem is vitt be volna semmilyen anyagot a szervezetébe. Ez a változás az arcán és a szemein is jól láthatóak, ahogy tekintete kitisztul, így Tandes is meggyőződik róla, hogy minden rendben van. Ezután átadja az útmutatást, majd az ismétlésre bólint.
- Pontosan. De ott már vannak információs panelek, térképekkel, könnyen meg fogod találni.
A köszönetmondásra és az elköszönésre csak legyint. Majd végül kezét nyújtja Ralfnak, amit ha elfogad a csuklónál megszokott módon meg is szorítja.
- Nincs mit. Mindig öröm valakivel így beszélgetni.
A másik ivóban Ralf már könnyedén a kinézett pulthoz tud sétálni. Senki nem figyel rá, ténylegesen senki nem néz rá, vagy felé, mintha ott sem lenne. Egyedül a csapos figyel rá, amikor elég közel ér. A szimbionta parancs szerint kicsap a kézből, csáp szerűen oldalra, de erre se figyel fel senki, egyedül a pult mögött álló nő néz határozottan Ralf kezére majd fel a szemeibe.
- Uram itt nem használhat semmilyen felszerelést. Meg kell kérnem, hogy deaktiválja, vagy távozzon.
A rövid szóváltás után, egy másik a pultnál álló vélhetően gyalogos lövész vagy más hasonló posztban lévő katona Ralfra sandít, de az asztaloknál ülők, a viszonylag nyugodt hangulat és normál hangerő ellenére sem foglalkoznak az átmeneti zavarral.

_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
avatar
Thorhalla
Fórumanyu

Hozzászólások száma : 13321
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 31.szint - 125 kredit
Join date : 2011. Feb. 19.

Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter

http://xmenreneszansz.hungarianforum.net nefadar@freemail.hu nefadar

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Szomb. 22 Feb. 2014, 13:03

Kezdek ideges lenni, utálom, hogyha rám se bagóznak. Feltűnési viszketegségem van, elismerem, kell nekem a figyelem, és az, hogy a középpontban legyek. Itt pedig konkrétan telibe szarják a pofám, és egy pillanatig komolyan elgondolkodok, hogy felrobbantom a fél helyet, csak hogy ide forduljanak a tekintetek. Végül elvetem az ötletet, megoldom majd máshogy a dolgot.
Azon, hogy deaktiváljam Samet, csak jót nevetek, és megcsóválom a fejem. El tudom rejteni a szimbiontát, de kikapcsolni semmiképp.
- Megtörtént. – füllentem mosolyogva, és bár bízok benne, hogy nincsen semmilyen rendszer, ami kimutatná a fegyveremet, lényem egy része mégis azt kívánja, hogy legyen, és így feltűnősködhessek egy kicsit még. Ha ez megtörténik, akkor közel hajolok a csaposhoz, bár erre semmi szükség, mert a hangomon nem halkítok.
- A fegyver nem passzíválható, maximum azzal, ha levágja a karomat. Viszont nem fog semmilyen gondot okozni, ezt garantálhatom. – nézek a csapos szemébe, és bíztatóan rámosolygok. Próbáljon csak meg kidobni. Mert magamtól nem távozom. Ha viszont nem történik ilyen, akkor intek a pultosnak, és megrendelem a legerősebb italt, amivel szolgálnak, és ha megkapom, akkor – a testem lebontása nélkül – lehajtom az egészet, végül egy cigarettát dobok a számba. Ha azt mondják, hogy ezt se szabad, még nem tudom hogy koponyák fognak törni, vagy csak simán visszamegyek Pherolhoz.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Szomb. 22 Feb. 2014, 15:17

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Az Új Ellenállás titkos bázisa ~

Ralf akaratával visszahívja a testébe a szimbiontát, ami a parancsnak eleget téve látszólag eltűnik. A csapos nem reagál különösebben, amikor Shaw közelebb hajol hozzá, már igen gyakorlottnak tűnik, akinek nyilván volt már egy-két nehezebb esete. Ralf a Flottánál tapasztalhatta, hogy általában az igen nagy fegyelem miatt nincsenek verekedések, vagy nem is lehetnének a legtöbb esetben. Viszont amikor mégis megtörténik, az esetek nagy többségében eldurvul a helyzet és elszabadulnak a több tonnás erőnövelők által mért csapások. Így Ralf viselkedése inkább idegesítő lehet a férfi számára, mint figyelemfelkeltő.
- Jól van maradhat, de ne lássam többször.
Ezután felveszi a rendelést, majd egy teljesen átlátszó nagyjából három literes üveget vesz elő, majd egy nagyobb poharat és teletölti azt. Az ital nem más mint százszázalékos mesterséges alkohol, semmilyen más összetevőt nem tartalmaz. Ennek erős dehidratáló, maró, és toxikus hatása is van, ami által olyan hatása van Ralfra mint egy földi emberre az erősebb italoknak. Természetesen csak akkor, ha Shaw koncentrál, hogy a szervezete egyáltalán felvegye az alkoholt és ne bontsa el részecskékre. Ezt meg is teszi, így érzi az ital hatását. A csapos közben kiszolgál egy másik vendéget is, láthatóan a dohányzás nem tiltott, mivel mások is azt teszik, bár ők nem az archaikus, Vexben szokott módon, hanem nagyrészt kisméretű, vékony csőszerű inhalátorokkal. Nagyjából öt perc múlva a csapos, mivel Ralf nem mozdul ismét hozzá fordul.
- Ott egy asztal uram, foglaljon helyet, a konzolon tud magának onnan is italt rendelni.
Ezzel a hely felé mutat, ahol valóban van egy üres kétszemélyes asztal, alig kilenc méterre. Mivel mindenki nagyobb társasággal van, ezért az kihasználatlan.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Szomb. 22 Feb. 2014, 18:55

- Akkor a legegyszerűbb, ha nem nézel ide. – vágtam rá egyből. Sejtettem, hogy nem lesz bunyó – az ilyen helyek túl unalmasak hozzá. Itt csak bejönnek, beszélgetnek, és isznak – mintha ez lenne a világon a legérdekesebb dolog. A törött orr helyett pletykákat, és lehorzsolt bőr helyett elméleti tudást szerezhet az ember – van ennél unalmasabb?
Rágyújtottam hát, és a pultnak dőlve néztem körbe a helyen. Többen követték a példámat, bár inkább olyan szerkezeteket használtak, mint Pherol korábban a vexíliumhoz, én pedig megvetettem ezeket az embereket. Sokkalta jobbnak tartottam az archaikus, eredeti módszert, nem csak hatékonyabb volt, de stílusosabb is.
A szememmel megfelelő nőket kerestem, akik lehetőleg férfi társaságtól mentesen csevegnek egymással, és bevágódhatnék hozzájuk, vagy magát Királylányt, mikor a csapos hozzám szólt, és hátra fordultam az irányába.
- Köszönöm a javaslatát uram, de inkább itt maradnék. Elég kényelmes. – mondom a férfinak, majd folytatom az eddigi tevékenységem. Sejtem, hogy nem leszek túl sikeres, hiszen az itteni nők nagy részének a fele valószínűleg inkább férfias vonásokkal rendelkezik, katonás testtel és hajjal, erős, szigorú arccal – ami nem teljesen az esetem. Inkább én dugjam a csajt, mint ő engem, ha választhatok.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Vas. 23 Feb. 2014, 22:15

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

A megjegyzésre a csapos, bosszúsan és némileg fáradtan kifújja a levegőt, majd helyére teszi az üveget, amiből korábban Shawnak töltött, de egy szót sem szól. Az archaikus dohányzási módszerek Ralf szemszögéből stílusosabbnak tűnhetnek ugyan, de hatékonyságban mindenképpen alulmaradnak a legújabb megoldásokkal szemben, hiszen azok pontosan csak a kívánt anyagokat a kívánt mennyiségben és arányban juttatják azonnal a tüdőbe, állítható gyorsasággal, tehát gyakorlatilag minden szabályozható a folyamat során. Ralf, ahogy körülnéz valóban láthat olyan katonás női alakokat, mint akikre számít, de jól láthatóan vannak génmódosítással rendelkezők is, akiknek a közel tökéletes női alkata állandó, a hibátlan arányokkal, egészséges testtel, nem lehet őket összetéveszteni, mivel általában nem tűnnek különösebben erős testalkatúmnak, így katonának sem, mégis korlátaik jóval egy földi ember fölött vannak. Van egy asztal, ahol valóban csak hat nő foglal helyet, ez bent van az egyik sarokban, egy boxnál. Királylányt nem sikerül megtalálnia, de az egyik asztalnál Shawnak háttal ül egy vörös hajú nő, többet nagyon nem lát belőle, mert az eggyel előtte lévő helyen lévők éppen takarják. A csapos végül bólint, hogy Shaw inkább még maradna a pultnál.
- Nyugodtan.
Továbbra sem figyel rá igazán senki, esetleg aki mellette rendel, vagy néha a csapos ellenőrzi, hogy nem csinál-e semmi különöset.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Hétf. 24 Feb. 2014, 22:19

A helyen végignézve a legtöbben valóban ilyenek – magasak, izmosak, férfiasak. Nem is pocsékolom az időt azzal, hogy egy fél pillanatnál tovább nézzek az ilyenekre, inkább a genetikailag módosítottakat veszem szemügyre – ami sokkal jobb felhozatal, meg kell hagyni. Az ember azt hinné, hogy meg lehet unni a szinte formamintákból öntött testeket, de a tökéletes női idomok… nos, azok tökéletes női idomok, akárhányszor vizslatja őket az ember. Persze azért a változatosság kedvéért jól esik az embernek a nem átlagos, génmódosított test érintése is, és ilyenkor hajlamos elnézni, hogy ezek nem tökéletesek.
Miután a csapos beleegyezik, hogy maradjak, hirtelen kényelmetlenné válik a hely. Olyan ez, mint amikor a kisgyerek rosszalkodni próbál, és kiderül, hogy nem baj amit csinál – egyből abbahagyja, és más elfoglaltságot keres. Én is így teszek, miközben megpillantok egy vörös hajú nőt, illetve egy teljesen nőkből álló társaságot. Miközben vacillálok, hogy melyik asztalt közelítsem meg – a vörös hajút nem látom tisztán, lehet a jövetelem oka is, de előfordulhat, hogy más ül ott, és nem akarok fel-le mászkálni a helyen, az olyan szánalmas lenne. Éppen ezért előveszek egy szál cigarettát, és felpöccintem a levegőben, s követem a tekintetemmel, ahogy felfele szállva pörög a levegőben, majd elkezd visszafelé esni.
~ Ha szűrő, akkor a hatos csomag, ha dohány, akkor a vörös.~ gondolom magamban, mikor elkapom a szálat, és ökölbe szorítom azt. Tiszta szituáció – ha a szűrő mutat felém, akkor a csoporthoz megyek oda, ha pedig a dohány, akkor a vöröskéhez. Kinyitom az öklöm, hogy megpillantsam, a cigaretta melyik vége mutat felém.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Hétf. 24 Feb. 2014, 23:31

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

Ralf körül lévők ugyanúgy közömbösek maradnak a férfivel szemben, a gyors hangulatváltozását látva, ahogyan eddig is. Viszont az egyik asztalnál ülő felpillantva kíváncsian szemléli, hogy mit is tesz Shaw a cigaretta szállal. Könnyen a kezébe foghatja, feldobhatja majd a kívánt pillanatban elkaphatja. Az a szűrővel felé fordul, így előzetes elhatározása szerint a hatos asztal felé indul. Néhány másodpercnyi séta után oda is ér a széléhez. A hat nő közül csak ketten viselnek katonai ruhát, a másik négy civil öltözetben van, egy közölük egészen kihívó ruházatban, amely sokat megmutat belőle. Mindannyian fiatalok, legalábbis első ránézésre huszonévesnek tűnik, de valószínűbb, hogy volt birodalmiak, tehát a génmódosítás miatt akár ezer évesek is lehetnek. Három fekete hajú, közülük egy hullámos, két barna és egy szőke nő, mindegyiknél nagyobb poharakban könnyebb italok, de középen üres röviditalos poharak is vannak. Amikor Shaw odaér éppen valamilyen népszerű médiatartalomról, egy humoros stílusú videonaplóról és annak készítőjéről beszélnek. Érezhetően már akkor észreveszik Ralfot, mikor közeledik hozzájuk, de csak amikor közel ér, néznek rá.
- Elnézést segíthetünk valamiben? - kérdezi az egyik nő, aki az asztal szélén ül, most az álló Shaw mellett.
Ralf mind a hat arcán egy kis meglepettséget fedezhet fel, hogy ő csak így idejött egyedül egy nagyobb női társasághoz. Nyilván megvannak a saját háborítatlan köreik.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Vas. 02 Márc. 2014, 05:06

Könnyed léptekkel indultam el az asztal felé, arcomon mosoly, de nem olyan idióta fajta, hanem inkább az a halvány, szívélyes fajta, ami azt sugározza, mintha mindig jókedvű lennék. Menet közben eltettem a szálat is, ami segített kiválasztani a célpontom, és az asztalhoz érve megtorpanok.
- Elnézést, nem akartam zavarni. Csupán új vagyok itt, és reméltem, hogy valaki elviseli a társaságom, amíg segít elmagyarázni néhány dolgot. Például teljesen eltévedtem idefelé jövet. – nézek az ajtó felé, és zavartan megcsóválom a fejem, mintha szégyelleném a dolgot.
- Ráadásul nem ismerek senkit, és holnap egyből bevetésre küldenek. Talán vissza se jövök… ÉS épp ezért, gondoltam a halálnál nem lehet rosszabb, mint megpróbálni… tudjátok, idejönni. – köhintek a végén, mintha szégyellős lennék, és nehezemre esett volna idejönni. Sok nőben a kisfiús ártatlanság felkelti az anyai ösztönt, ami segít a szimpátia felépítésében. Emellett nagyon nem is tudok mit kitalálni, túl hírtelen döntöttem az ismerkedés mellett, és ezért nagyban improvizálnom kell. Ettől függetlenül megnyugtat a tudat, hogy ott van még a vöröske is, aki valószínűleg nem lát erre az asztalra, vagy ha igen, akkor se figyel – tehát ő a B terv az estére. Aztán emellett vannak még sokan a kocsmában, bár ez a nagyszámú klikkesedés sokban nehezíti a dolgom. Szinte mindenki társasággal van, én pedig egyedül – ha legalább egy-két ember lenne még velem, már könnyebb lenne a dolgom.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Vas. 02 Márc. 2014, 15:10

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

Shaw szavai után a nők kissé zavartan összenéznek majd hasonló arckifejezéssel visszafordulnak Ralf felé. Egyikük sem akar megszólalni, azonban az egyikük, a bal oldalt középen ülő fekete hajú lágy hangján mégis válaszol.
- Öhm. Nagyon kedves magától, ha még új itt biztosan gyorsan meg fogja szokni a helyet. Nem olyan nehéz kiismernie magát itt, pár nap és megszokja. Csak egy kis bátorságra van szüksége...
Zavartan elakad, majd oldalra húzza a szája szélét. Ralf érezheti, hogy a hat nő nem igazán tudja, hogyan is kellene reagálnia a férfi szavaira. Érezhetően nem ezt várták tőle, és jelenleg kellemetlen számukra a helyzet. Sokkal inkább tartják szánalmasnak a szavait és a viselkedését, mint bármilyen tekintetben vonzónak. Így tehát Shaw a szemükben lejáratta magát. A kínos csendet megtörve, a férfihez legközelebb ülő nő, megfogja a másik csuklóját, annak aki korábban próbált valamit Ralfnak mondani. Ezután határozott tekintettel a férfire néz.
- Figyelj. Rossz ajtón kopogtatsz.
Hangja nem ellenséges, vagy lekoptató, inkább teljesen őszinte és semlegesen közvetlen. Egyáltalán nem érdekli őt a férfi és láthatóan a többieket sem. Még pár másodpercig várnak mit is reagál Ralf, majd elfordulnak tőle.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Szer. 05 Márc. 2014, 17:39

Hát persze, az ismerkedés – mint gondoltam – nem indult úgy, ahogy kellett volna. Nincs ebben semmi meglepő, egy vad idegen férfi ideállít egy láthatóan jól meglévő társasághoz, és megpróbál befurakodni – ugyan kinek tetszene az ilyen? Ellenben nem vagyok az a fajta, aki egyből feladná – sőt, ha valamire nemet mondanak, azt általában csak még jobban akarom. Ezért zavartan elmosolyodom, és megcsóválom a fejem.
- Ne haragudjatok, megértem az elutasításotokat, azt se tudjátok ki fia-borja vagyok – itt egy pillanatra elgondolkodom, hisz szinte biztosra veszem, hogy nem értik az archaikus szóképeket.
- Ráadásul csak úgy letámadlak titeket hirtelen, megértem hogy kellemetlen a szituáció, nekem is az ez kicsit. Kérlek, hadd hívjalak meg titeket legalább valamire, és beszélgessünk egy kicsit. – vetem fel az ötletet, és figyelem a reakciójukat. Persze, sejtem mi lesz a válasz, és már rég nem azért vagyok itt, mert bármit akarnék a hölgyektől. Ugyan, azt már eljátszottam, most már inkább csak átmegyek gyerekbe, bosszantom egy kicsit őket, kellemetlen légkört teremtek, lehet, hogy valaki ide is jön, hogy hős lovagként koptasson le a csoportról – ami legalább egy kis verekedésre ad okot. Úgy se hiszem, hogy valaha látnám még ezt a társaságot, tehát pont leszarom mit gondol rólam, legalább nekem hadd legyen egy jó estém – ha már ilyen elbaszott humorral áldott meg a sors, hogy élvezem mások bosszantását, és azt, ha valahol nem látnak szívesen. Ki tudja – lehet, hogy ma este teljesen faszkalapként fogok portyázni random társaságokon, és mindenkinek szívom a vérét egy kicsit.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Csüt. 06 Márc. 2014, 23:59

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

Ahogy arra Shaw számított a társaságban láthatóan senki nem értette meg a Zuhanás előtti kifejezést, szóhasználatot. Ettől még különösebbé válik Ralf a hat nő szemében, kifejezetten negatív értelemben. Az egyik nő, meg sem várja a férfi második mondatát, máris reagál a korábbira, attól függetlenül, hogy a használt kifejezést konkrétan nem érti, csak a szavak túlnyomó részének lényegét.
- Ha megérted, akár el is tűnhetsz. Szívességet tennél vele.
A kelleténél valamivel agresszívebben fogalmazz a meg és a hangsúlyt is erre használja fel a nő. A többi csak kellemetlennek és idegesítőnek érzi Shaw társaságát, de nem szól ilyen nagy indulattal, csak kivár, hogy Ralf eltűnjön végre. A második hosszabb mondatot, már határozottan türelmetlenül és zavartan hallgatják végig. Néhány az asztalnál ülő nők közül kezdik felfogni, hogy nem fognak tudni Shawra pusztán szavakkal hatni, de egyelőre még nem tesznek semmit. Végül a hátul, a saroknál ülő, hullámos hajú, merészebb ruhát viselő válaszol a férfinek. De még jó néhány másodperccel váratja ezzel, ha van rá lehetősége.
- Italunk nekünk is van, nem kell meghívni egyikünket sem... beszélgetni is tudunk egyedül. Azért köszönjük a felajánlást. Mi nem vagyunk az az ismerkedős társaság.
Láthatóan próbálják minél előbb lerázni magukról Shawt, mielőtt nagyobb kellemetlenséget okozna. Így már sikerült elérnie bizonyos mértékben a célját.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Hétf. 10 Márc. 2014, 22:56

Nos, ez nem jött be – akkor indul a B terv, Ralf-faszfejgép aktiválva. A szemem sarkából már a következő áldozataimat lesem, hiszen ez a társaság nem tűnik nehéz ellenfélnek, úgy tűnik hamar felbaszom őket, és itt hagynak. Erre a gondolatra elégedetten dőlök hátra, még a testtartásom is megváltozik, olyan laza leszek, hogy szinte lefolyok a székről, és még a hajamba is beletúrok. Duuuuurva.
- Én megértettelek titeket, de ti nem értetek engem. Én ide leültem, és én jól érzem magam, kényelmes ez a hely, és pont megfelelő a számomra. – közben a hatás kedvéért egy cigarettát is a számba dobok, természetesen meg is gyújtom, majd ahogy a füst lassan bekúszik az arcom elé, torz kis vigyorra görbül a szám.
- Persze, azt nem mondtam, hogy maradjatok is. Ugyan, most kinek akartok hízelegni? Kimegyek az utcára, és minden második lépésnél elmegy mellettem egy ilyen testű nő, mint ti. A szépség már rég nem olyan erő, mint régen, lányok. Manapság az egyéniség a divat. – kocogtatom meg a fejem az utolsó résznél.
- Vagy azt gondoltátok, hogy csak a külsőtök miatt ültem ide? Deee aaaaaraaaanyoooos. - döntöm kissé oldalra a fejem, és tág szemekkel mosolyogva nyújtom el a mondatot, miközben várom a reakcióikat. Kiváncsi vagyok mikor mennek el, vagy dobnak hozzám egy poharat – számomra mindkét opció járható út. Tényleg, mi lenne, ha megváltoztatnám a nevem? Kocsmazúzó Ralf… Ralf, a kocsma-pusztító… Ralf, a pusztító. Picsába, túl elcsépelt vagy szarul hangzó titulusok… bár, van egy estém kitalálni.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Kedd. 11 Márc. 2014, 22:16

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

Ralf lassan lecsúszik a székről és külső szemlélő által látszólag minden ok nélkül beletúr a hajába és kifújja a levegőt. Már erre is határozottan furcsálló, már-már szánakozó tekinteteket kap. Ez a szavai után már inkább lenézővé és kissé sértetté válik.
- Akkor akár maradhatsz is... f.szfej! - válaszolja az a nő, aki már eddig is támadólag szólt Ralfhoz. Néhány másodperc után mint a hatan majdnem egyszerre felállnak, majd távoznak. Az utolsó előtte, hullámosított hajó, fekete egy mozdulattal Shaw képébe önti a poharában lévő barnás színű tömény italt.
- Az úriember fizet mindent.
Jelenti be a csaposnak a társaságból a szőke nő. A csapos bólint, Shawra néz, majd hozzá is írja a már megrendelt fogyasztásokat is. Mielőtt még túl messzire érnének, a leghátul lévő, fejével lassan hátra fordul, éles tekintetet vet a férfira, majd halkabban, de még ilyen távolságból is tisztán kivehetően szól hozzá.
- Mázlid, hogy nem a Pride-ban vagyunk.
Ha Ralf nem tesz semmit, akkor a nők egyszerűen kisétálnak mielőtt még több atrocitás érné őket. Ralf jelenleg egyedül ül az asztalnál, előtte üres poharak és üvegek, valamint folyik róla az alkoholos ital.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Csüt. 13 Márc. 2014, 23:11

A nők tekintetének változása mindent megér. Ahogy lassan átmegy a szánalomból a sértett dühbe – mennyiszer láttam már hasonlót. Imádom az ilyet, ahogy az emberekben elkezd felmenni a pumpa, mintha egy kis adrenalint és endorfint kapnék vénásan.
- Kérlek… – elegánsan, színpadiasan intek a nőnek távozásakor, egy enyhe főhajtással kísérve. Épp felemelem a fejem, amikor a képembe kapom az egyik pohár tartalmát, pont nyitott szemembe. Érzem, ahogy könny szökik a szemembe, és marni kezd a tömény alkohol, mire csak egy vigyort produkálok, és megnyalom a szám szélén legördülő cseppeket, majd lassan felemelt kézzel törlöm meg a szemem – amit elvileg nem szabadna. Alapvető esetben, bármilyen maró vagy csípő folyadék kerül a szembe, azt bő vízzel kell kimosni, és minden dörzsölés kerülendő – szarok rá. Hadd fájjon, hadd csípje, marja csak, ha most hirtelen elrohannék kimosni, azzal teljesen lerombolnám a gondosan felépített képet magamról. Közben – bár nem teljesen látom, de a hang irányából sejtem, hogy a pultoshoz szól a korábban is ellenszenves kis ribanc.
- Bátyám, felőlem ugyan felírhatja a számlámhoz, de kifizetni nem fogom a fogyasztásuk, ezt velük beszélje meg. – szólok oda a csaposnak még mindig mosolyogva, és a zsebemben kutakodok valamiféle zsebkendő után. Ha találok ilyesmit, akkor óvatosan elkezdem felitatni vele a szemem környékéről a könnyel vegyes alkoholt. Ha nincs, akkor a ruhámat használom, és megpróbálok annyi méltóságot tenni a mozdulatba, amennyit csak tudok.
- Szépségem, téged élve felfalna a Pride, ne higgy el mindenféle propaganda szórólapot, nem neked való üdülő az. – remélhetőleg mostanra már látok rendesen, és az asszonynépségre tudok nézni.
- Persze ha gondolod, meglátogathatjuk, elég sok mindenkit ismerek arra. És kiélhetnéd a perverz kis vágyaidat is, tudom, hogy vannak. – teszem hozzá kacsintva, és ismét bedobok egy cigarettát a számba, meg se nézve, hogy még mennyi van, de remélem, hogy még nem fogy túlságosan a készletem.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Szomb. 15 Márc. 2014, 21:45

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

Ralfra a génmódosításnak köszönhetően az egészségügyi előírások nagy része egyszerűen nem vonatkozik. Ha erős sav került volna a szemébe, azt sem lenne szükséges kimosnia vagy semlegesítenie. A regenerációja jóval gyorsabb annál, hogy az alkohol a kellemetlen maró érzésen kívül bármilyen más hatást okozzon a szervezetében. Könnyen kitörölheti, kikönnyezheti az idegen anyagot a szeméből. A csapos a neki intézett szavak után csak nyugodtan legyint a karjával.
- Majd felírom valahova. Több vendéget ne üldözzön el, mert ki lesz hajítva.
Zárja ezzel le a beszélgetést, majd visszatér a munkájához. Erre a beszélgetésre már többen felfigyelnek és egy-egy pillantást vetnek a felekre. Shawnak sajnos nem sikerül túl sok méltóságot vinnie a mozdulataiba, kicsit esendőnek tűnik amíg nem tisztul a látása. Az ajtón éppen kilépni készülő nő még egy gyilkos pillantással visszafordul Rald felé és szinte felé köpi az utolsó szót.
- F.szfej.
Ezzel kilép az ajtón. Shaw most teljesen egyedül marad az asztalnál, már teljesen sikerült összeszednie magát. Néhány tekintetet érez magán, de csak egy rövid ideig. Még mindig nem figyelnek rá különösebben az emberek. A szájában lévő szálra egyelőre még nem gyújtott rá, a dobozban még feltehetőleg van pár darab.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Vas. 16 Márc. 2014, 22:51

Miközben emberi állapotba hozom magam, a csapos megfenyeget, amit valamiért ilyen vidám kis dorgálásként érzékelek, ahogy az apuka magyarázza a gyereknek, hogy ne simogassa hátrafelé a macska szőrét, mert megkarmolja az álnok kis dög.
- Annyiszor fenyeget már a kihajítással, kezdem azt hinni, hogy csak a szája jár. Ha elfogad egy tanácsot, akinek hatalma van, az ne csináljon segget a szájából, mert előbb utóbb nem fogják komolyan venni. Mit érne ez a hely, ha az itt italozók nem félnék az ön derék, fenyegetéssel teli vasszigort idéző hangját? Hmm? – néztem a csaposra, mire a nők már majdnem el is hagyták a helyet. Az egyik persze még visszafordul az ajtóból, és vigyorgó képembe mondhatja a sértését.
- Ugyan drága, nálam bókkal semmire se megy! – kiáltom utána, majd az asztalra dobom a lábamat, és kissé hátradöntöm a székemet, annak a hátsó lábain kezdek hintázni. A mozdulatnak hála leverek néhány poharat, és érdeklődve nézem, ahogy a földre pottyannak. Nem számítok rá, hogy összetörnének egy ilyen kis eséstől, de ha mégis így tennének, akkor megkérem a csapost, hogy a poharat írja a számlámhoz – korábban is bizonyítottam, hogy ha valamit eltörök vagy elrontom, azt ki is fizetem. Ekkor dobom a számba a cigarettát, majd érdeklődve nézek körbe a helyen. Szerencsére mindenki hallotta az előző kis incidenst, úgyhogy a csajozásról akár le is tehetek, valószínűleg minden nőnek meg van már rólam a véleménye. Viszont valami szerencsejátékban benne lennék, a flottánál gyakran űztük el ilyesmikkel az időt, és a legtöbb játékot ismerem – sőt, általában jó is vagyok bennük. Ráadásul pénzem is van bőven, szóval az se igazán izgat, ha egész este veszítek, de legalább jó hangulatban, jó társaságban tegyem azt. Szóval ha látok valami ehhez hasonló játékot, akkor egyből a társaság felé veszem az irányt, és ekkor gyújtom meg a cigarettám – ha nem, akkor továbbra is hintázva teszem meg ugyan azt a mozdulatot, miközben azon gondolkodom, hogy hogyan is folytassam a napomat. Messze még a bevetés órája, és oly sok a szabadidőm – ami oly sok bajt jelenthez, ha nem sikerül lekössem magam. Erre a gondolatra elvigyorodtam.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Hétf. 17 Márc. 2014, 00:55

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

A csaposon nem látszik, hogy különösebben érdekelné vagy felvenné Ralf megjegyzését. Fölényesen higgadt marad a férfival szemben.
- Közel sem maga a legrosszabb eset, aki itt megfordult. Nem kellenek a tanácsai, a vendégeket hagyja békén.
Szól vissza a termen keresztül, majd hátra  megy a pult mögötti részhez, hogy elintézzen valamit. A földre érkező poharak nem törnek el, mindegyik sértetlen marad, viszont néhányban maradt még ital, így az a földre folyik. Körbenézve a teremben Shaw ugyanúgy láthatja a kisebb-nagyobb társaságokat, ahogy egy-egy helyet elfoglalva foglalják el magukat. Az asztalnál ülve már azt is látja, hogy a korábban látott vörös hajú nő valóban Királylány. A hely sarkában lát meg végül szerencsejátékra bármilyen lehetőséget. Ezek a fal mellett lévő különféle konzolok és az azokon futó programok. Ezeken keresztül lehet pénzt kockára téve játszani. Van lehetősége másokkal együtt játszani, de abban az esetben sem fizikai játékról van szó. Nagyrészt a Zuhanás előtti kockajátékokhoz hasonló, véletlenszerű számgeneráláson alapuló játékok ezek. Ha oda megy, egy fehér számítógép és egy kényelmes fekete színű fotel fogadja egy beugróban. Tud egyedül is játszani, a ház ellen, vagy egy másik játékossal, az esetben annak a pénzét elnyerve. A hely most szinte üres, csak ketten vannak akik egy-egy konzolnál ülnek.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Szer. 19 Márc. 2014, 21:00

Ahogy a termet vizslatom, látom, hogy valóban Királylány ül az egyik asztalnál. Egy pillanatra eljátszom a gondolattal, hogy odamegyek, de végül maradok a korábbi megállapításomnál – nehéz lenne most jó benyomást keltenem. Inkább a konzolok felé veszem az irányt, és közben intek a csaposnak is – olyan jól elbeszélgetünk, kár lenne most abbahagyni.
- A legdrágábból, az egyik géphez. – intek a terem vége felé, és célirányosan meg is közelítem azt. Kinézek egy számomra szimpatikus helyet, és lehuppanok a fekete fotelbe, miközben a gépre irányítom a figyelmemet. A ház elleni szórakoztatás sose szórakoztatott, valódi játékosok ellen akarok játszani, méghozzá nagy tétben. Próbálok számomra ismert játékot választani, remélhetőleg olyat, amiben van tapasztalatom, de ha nem találok ilyet, akkor a játék neve alapján választok. Nincsenek túl sokan a helyen, de tudtommal a játékok nem korlátozódnak egy területre – mégis, ha meg tudom határozni, hogy az itt lévők milyen játékban vannak, akkor az szintén prioritást élvez. Szeretem, ha látom a játékostársaim arcát és mozdulatait. Az italomat amint megkapom, inni kezdem, és elgondolkodom egy vexíliumos cigarettán is – bár a játékhoz józannak kellene maradni, most a szórakoztatás hajt, nem a nyerés – nem mintha nem tennék meg ettől függetlenül mindent, hogy én vigyem a tétetek, hiszen rossz érzés veszíteni. Végül inkább egy sima szálat dobok a számba, és gyújtom meg.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Szomb. 22 Márc. 2014, 02:01

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

- Rendben, máris. - veszi fel a csapos Shaw rendelését szinte azonnal, mivel eddig is éppen szót váltottak egymással.
Ralf végül helyet foglal az egyik gépnél, a kényelmes játékhoz tervezett széken. A jelenlévő két másik férfi látszólag inkább egyedül játszik. Az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb játék egyfajta speciális számhúzás. A két játékos egységes téteket rak fel, minden fordulóban nagyobbat, egészen addig, amíg az egyikük ki nem száll, vagy el nem veszti mindenét. A kivetítőn két sötétkék ovális forma jelenik meg, amiben különböző gyorsasággal, méretben villannak fel fekete számok. Egyszerre akár több száz is, ahogy egymás után betöltődnek. Amikor Ralf a kék testet megérinti az kidobja számára az aktuálisan töltődő számot. Gyakorlatilag számot húz. Ezt a másiknál is meg kell tennie, bár ott más számok vannak. A gép egy egyedi módszer alapján a két terület számait külön-külön átszámítja pontokra majd összeadja azokat. Akinek több pontja van az nyer, és megkapja a teljes pénzösszeget. Ha Shaw elkezdi a játékot a rendszer automatikusan keres hozzá más elő játékost, akit ugyan nem lát, de biztos lehet benne, hogy ül valaki a másik oldalon. Az első kör hatszáz birodalmi váltó értékéről indul, a megadáshoz a plasztik virtuális hordozókat, érméket a gép elejéhez, a fehér részhez kell érinteni. Ha ezt is megteszi, azonnal elindul a játék, már csak jeleznie kell a megfelelő pillanatban. Mind a két mezőben maximálishoz közeli értéket húz. Ezzel nyer és ezerkétszáz váltót kap vissza. Ekkor hozza ki neki ezüst tálcán egy fehér színű android az italát. Egy alig átlátszó barna pohárban valamilyen kristálytiszta kék folyadék. Ralf egyből felismerheti, mivel járt a Vex-ben korábban, ahol ezt a nemesek fogyasztják. Nagy hígítású folyékony vexillium.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Vas. 27 Ápr. 2014, 06:17

A csapos gond nélkül felvette a rendelésem, és én leülhettem a géphez játszani. Sajnos nem tudok az itt lévők ellen játszani, így csalódottan ugyan, de rendületlen jókedvvel választok egy számomra szimpatikus játékot, amit ismerek is. Tipikus szerencsejáték, nem igazán lehet benne taktikázni, vagy trükközni. Hozzáérintem a birodalmi pénzt a géphez, és az automatikusan lehúzza az induló tétet, hatszáz birodalmi váltót, majd elkezdődik a játék. Csukott szemmel, hátradőlve simogatom a kék testet, és türelmesen várok, majd kétszer megnyomom gyors egymásutánban. Ez után nyitom ki a szemem, és látom, hogy szinte maximális értékem lett. Meg is kapom az ezerkétszáz váltómat, mire a droid is kihozza az italom, szinte ugyan abban a pillanatban.
- Köszönöm, drágám. – mosolygok a gépre, és felkapom a folyékony vexivel teli poharat a tálcáról. Gondolkodok egy pillanatig, majd megcsóválom a fejem, és felállok a játékgéptől – túl egyszerűen nyertem, ez így nem tetszik. Inkább visszasétálok az ivóba, és megkeresem a tekintetemmel Királylányt. Ha még itt van, akkor odasétálok az asztalához.
- Szia. Leülhetek? – nézek rá mosolyogva, miközben kissé megforgatom a pohárban a tartalmát, hogy az üvegperem széléig fellötyögtessem az italt, de még ne folyjon ki. Nem tudom miért teszem, de tetszik a mozdulat. Amennyiben a nő megengedi, hogy leüljek, kissé hátradőlök a székben, és cigarettával kínálom, simával, de vexíliumossal is.
- Az előző csapat teljesen félreértett, és nem hagyták, hogy tisztázzam magam. – magyarázom az előző helyzetet, miközben belekortyolok az italomba, és felajánlom, hogy neki is hozatok, ha gondolja. A folyékony vexíliumnak hagyom, hogy teljesen kifejtse hatását, semmivel sem blokkolja azt a testem. Beszéd közben van időm megfigyelni a lány arcát, azt a pisze kis orrát, ami egyáltalán nem tökéletes, de ez teszi annyira különlegessé. Ha az lenne, akkor teljesen beleolvadna az arcszerkezetbe, az arc többi tökéletessége átlagossá tenné, eltűnne a szem elől hogy mennyire gyönyörű. Megfigyelhetem a szája vonalát, ahogy ívelten húzódik, és ajkai táncát miközben beszél. A kék, szinte mindent látó szemet, amiben teljesen el lehet veszni, mintha fejest ugrana az ember egy feneketlen óceánba. A bőrével ugyan az a helyzet, mint az orrával, nem tökéletes, de ez teszi mégis azzá. Halvány szeplők szépítik, nem sok, de épp elég ahhoz,hogy szürke hétköznapiságát egyedivé, és varázslatossá tegyék. Szinte szótlanná tesz a nő varázsa, és ha fiatalabb lennék pár évvel, meg tapasztalatlanabb, akkor talán bele is pirulnék. Így inkább csak mosolygok, és némán fogyasztom az italom.
- Hogyhogy itt kötöttél ki? Mármint a katonaságnál. – teszem fel a kérdésemet, és a szememből tényleg érdeklődés csillog. Érdekel a csaj háttértörténete, mármint az, amit Dunn nem mondott el.

Amennyiben nemleges választ kaptam, nem erőltetem a társaságom, inkább leülök a lánytól nem messze, bedobok a számba egy cigarettát, és hintázni kezdek a székkel, miközben a lábam az asztalra dobom. A szemem is becsukom, és teljes nyugalommal relaxálok, miközben résnyire nyitott szemem a pultosra emelem, majd intek neki, hogy hozzon még egy kört. Azért se vagyok hajlandó az asztalba épített itallapot használni a rendelésre. Királylánnyal pedig egyáltalán nem foglalkozom, rá se nézek – általában az ilyen magatartás felpiszkálja az olyan nők elméjét, akik megszokták a körülrajongást, és hogy folyamat rajtuk lógnak. Valószínűleg most nem fogok vele semmit elérni, de hosszútávon ez egy jó kezdet is lehet.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Bishop on Vas. 27 Ápr. 2014, 21:09

~ Karakter: Ralf Shaw; Helyszín: Titkos földalatti komplexum ~

Az android nem reagál a köszönet mondásra, csak hátat fordít és némán elsétál. De ez nem befolyásolja Ralf jókedvét. A könnyű siker ellenére nem játszik tovább és ott hagyja a gépet. A kocsmába visszaérve könnyen megtalálja Királylányt annál az asztalnál, aminél korábban is látta. A lány éppen négy másik férfival ül egy asztalnál, italozgatnak és közben éppen egy történetet mesél. Ahogy Shaw hozzá szól, megakad és felnéz rá.
- Ah, te vagy a vicces újfiú. Gyere ülj le.
Ajánlja fel. Az asztal egy boxban van, így csak egy szék van az asztalfőnél, ami már foglalt és az asztal két oldalán egybe ülőalkalmatosságok. Az asztal bal oldalán, kívül ül a lány, mellette az egyik férfi, a másik az asztalfőnél lévő széken, a harmadik pedig a jobb oldalon lévő két helyet foglalja el, de szinte azonnal helyet enged Ralfnak, aki így le tud ülni Királylánnyal szemben. Ezután az egyik ott ülő fiatal válaszol lazán Ralf magyarázatára.
- Volt előzőt társaság? Én nem láttam.
Egyszerű baráti társaságnak tűnik. Egyelőre kicsit furcsán és távolságtartóan fogadják Shawt, de határozottan barátságosak. Királylány sem az italt sem a felajánlott cigarettát nem fogadj el.
- Nem kössz. Van sajátom.
Ezzel enyhén meglöki az egyik poharat az asztalon, amiben szürke, zavaros színű ital van, olyan mintha folyékony ezüst lenne és az asztalra tesz a zsebéből egy modern befecskendezőt, az egyéb tudatmódosítókhoz. A beszélgetés tovább folytatódik, amíg Ralf csöndben van, a kérdése után viszont a lány készségesen felel neki, de az elején kissé megvonja a vállát.
- F.szok voltak a szüleim, meg az egész környezetem. Le akartam lépni, ez jó helynek tűnt. Mehettem volna bárhova, de ez volt a legizgalmasabb választás. Meg szerettem volna katona lenni. Téged már meg se kérdezlek.
A válasz után még elgondolkodik, majd szól az egyik társához is néhány szót, utána visszafordul Ralfhoz.
- Láttalak Dunnal. Elismerésem nem sokan mernek beolvasni a karót nyelt őrmesternek.
Gyorsan még beleiszik az italába és várja, hogy mit reagál Shaw.

_________________
Reneszánsz: Bishop, Shepherd, Liza, Lev Hudson (Légió), Tony Price Out: Andrew Ramirez, Lev Hudson, Jester, Andrew Ramirez (Ultis) AoA: Kane McTavish, Andrew Ramirez VH: Andrew Ramirez, Such, Un Nefer Ramirez Ulti: Andrew Ramirez Egyéb: Andrew Ramirez
avatar
Bishop
XMR bérenc

Hozzászólások száma : 3282
Hozzászólások régi : 195
Korábbi szint/kredit : 3. szint - 8 kredit
Aktuális szint/kredit : 14. szint - 40 kredit
Join date : 2011. Aug. 07.
Age : 21
Tartózkodási hely : ARMOR főépület

Karakteradatok
Főkarakter: Bishop
Főkari/multi: Főkarakter

surimano1996@gmail.com bisur13

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by King Raten Chromixen on Vas. 27 Ápr. 2014, 23:48

Szerencsére barátságosan fogadnak az asztalnál ülők, és hamar helyet szorítanak nekem a csajjal szemben.
- Vicces? Ezt miből gondolod? – kérdezek vissza mosolyogva, bár nem tagadom, miközben leülök, és kényelmesen hátradőlök, nem túl flegmán, de azért elég lazán. Végignézek a társaságon, de és egyenként biccentek mindegyiknek köszönésképp.
- Jobb is úgy, elég irritáló, nagyképű társaság volt. – jegyzem meg a társaságra való válaszra, majd legyintek, és annyiban is hagyom a témát. Mikor az italt elutasítja a lány, csak megvonom a vállam, és beleszívok a cigimbe, miközben meghallgatom a válaszát. Szerencsére a hangja is tökéletesen illik a karakteréhez, lágy, szinte simogatja az ember fülét. Ha a nevetése is illik a karakteréhez, akkor attól félek, hogy beleesek.
- Oh? Azért válaszolok ha gondolod. - vonom fel a szemöldököm, és csak akkor folytatom, ha tényleg érdekli.
- Ex-flottás vagyok, nem igazán ismerek még egy embert, akit engedtek nyugállományba vonulni, de én rászolgáltam. Ettől még persze bármikor visszahívhatnak, vagyis ők azt hiszik. A flottába pedig elég standard módon kerültem be, a HPI-ből elég sokan választjuk ezt az utat. – elég tömör, és hiányos összefoglaló, de nem akarom untatni a hallgatóságot.
- Dunn jó embernek tűnik, de sajnos szeretem mások vérét szívni, ez afféle hobbi nálam. És nála sokkal veszélyesebb alakokba is belekötöttem már, nem azért, mert kellett, hanem csak úgy kedvtelésből. Emellett ha minden este úgy fekszel le aludni – már amikor letudsz – hogy nem tudod túléled-e a holnapot, valahogy ösztönösen kihal belőled a legalapvetőbb félelem is. Lassan már attól félek, ha maga Zsarnok állna előttem, akkor is leszólnám a fodrászát. – nevetem el magam az abszurd jeleneten. Ez most nagyzolásnak hathat, és sejtem, hogy annak is fogja venni a hallgatóságom, de nem érdekel. Őszinte vagyok velük, tényleg így érzek. Mondjuk lehet, hogy nem a haját, hanem a körmét vagy a ruháját szólnám le, ebben nem vagyok biztos. Beszéd közben folyamat Királylány szemébe nézek, csak ő miatta vagyok itt, csak ő méltó a figyelmemre, a többiek nem izgatnak. Ahogy leég a cigarettám, előveszek egy másikat, és azt is a számba dobom, miközben meggyújtom az archaikus öngyújtóval. Várom a válaszát, a reakcióit, próbálom hagyni, hogy ő diktálja az ismerkedés folyamatát, nem akarok mindenben én kezdeményezni, az túl erőszakosnak hathat. Úgy tekintek a lányra, mint egy ijedős kis madárkára – hagyni kell, hogy ő is felém ugráljon, nem szabad csak nekem rárontanom, akkor elijesztem. Ha pedig nem közelít, akkor később se fog, ez esetben legalább tudom, hogy hányadán állunk, felmérhetem az esélyeim.

_________________
Raten kinézete: (vegyétek figyelembe pls)
Vámpírképességeinek hála nem tudja elrejteni a szemfogait, csillog a szeme mint egy lázas embernek, és embertelen szépségének hála egyedülálló vonzerővel bír. Ettől eltekintve olyan, mint egy átlagos fiatal, huszonéves srác.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Karakterek: Raten Chromixen , Joseph Soltzbauer | x-diák: Ralf Shaw | AoA: Kalóz | Out: Mr. Fantastic, Ralf Shaw | FSK: Ralf Shaw |-|
Egyéb karakterek: Tomas Burton, Michael Nikostratos, Alex Fisher
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
avatar
King Raten Chromixen
9. szint - 20 kredit

Hozzászólások száma : 864
Hozzászólások régi : 0
Join date : 2013. Aug. 03.
Age : 23

Karakteradatok
Főkarakter: Raten Chromixen
Főkari/multi: Főkarakter

ratenka87

Vissza az elejére Go down

Re: Az Új Ellenállás területei

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.