Carl Verrens

Carl Verrens eredete

Név: Carl Verrens
Nem: Férfi
Kor: 20 év
Faj: Génmódosult ember
Születési hely: New Jersey
Születési idő: 1992. január 26.
Haja színe: Fekete
Magasság: 160 cm
Testsúly: 66 kg
Szeme színe: Kék
Bőre színe: Fehér (europid)
Család: Anyja – Susan Beam (halott)
Apja – Jack Verrens (halott)
Testvér – Max Verrens (halott)

Oldal: jó

Jellem: Bátor, jószívű, mindig mindenkiben hamar meg tud bízni, meglátja a jót mindenkiben, mindig tudja hol mikor mi a helyes út és a jó döntés, hősies, mindig tettre kész, szeret előre gondolkodni és egy lépéssel mások előtt járni, okos. Szereti a nagy kalandokat és az akciókat. Bár megbízik, a jókban nagyon nehezen barátkozik meg idegenekkel, viszont akivel igen, azokért a barátaiért bármit képes lenne megtenni, jó eszű, fogékony és kissé beképzelt is.

Képesség: Szuper gyorsaság – képes a különleges képessége segítségével, rendkívüli sebességgel mozgatni a testét és ez által emberfeletti gyorsasággal szaladni - ez akár a 50 - 60 km/órát is elérheti. Emiatt a nekifutásból betalált ütései is keményebbek (kb. négyszerese lehet egy emberi ütésnek) az átlagnál és futásból magasabbra is tud felugrani (kb. 20 métert), a testrészeit is különleges sebességgel képes mozgatni, rezegtetni, ezáltal képes kitörni egyes helyekről és képes a kezeivel tornádókat kalibrálni - a szuper sebességét leszámítva mindezeknek ő maga még nincsen tudatában és ezt az egy képességét sem ismeri még teljesen

Gyenge pont: A különböző energiakilökések, hullámok és rezgéshullámok lelassíthatja és akadályozhatja

Csapathoz tartozás: nincsen

Szakképzettség: tudós

Munkahely: már nincsen neki (régebben tudós fejlesztőként foglalkozott egy különleges laboratóriumban)

Iskolai képzettség: általános, gimi, egyetem

Felszerelése: egy szuperhős gúnya, amit ő maga talált fel a testének a védelmére

Fegyverei: nincsenek

Fizikum: jó testalkattal és fizikai képességekkel bír, mozgékony, fürge, izmos, jók a reflexei (mindezek emberi korlátokon belül mozognak)

Eredettörténet:

Az én történetem 20 évvel ezelőtt kezdődött. Békés gyermekkorral nyitódott életem története. Gyermekéveim gondtalanul teltek és teltek. Nem volt sok barátom, mivel sokan különcnek tartottak kissé a viselkedésem miatt. Nagyon szeretek tanulni és éles eszemnek köszönhetően sikerült is fejlesztenem a tudásomat. Az általános iskolát kitűnő eredménnyel végeztem el, csak úgy, mint a gimnáziumot. A többiek nem szerették, hogy okosabb vagyok náluk, ezért nem is nagyon barátkoztak velem.
Gazdag családba születtem (bár ez sem segített abban túlzottan, hogy megkedveltessem magamat másokkal). Mindez a szüleimnek volt köszönhető, akárcsak nyiladozó értelmem. Nekik ugyanis nem akármilyen foglalkozásuk volt ám: tudósok voltak. Különleges technológiákat terveztek a hadseregnek, hogy Amerika védettebb legyen egy esetleges következő háborúban. Sokan ugyanis úgy gondolták, hogy a következő genetikai III. világháború lesz. Ezért minél jobban próbálták fejleszteni a katonáikat különféle módokon (pl.: fegyverekkel, szérumokkal, stb.). Nekem ez nagyon tetszett, ezért elhatároztam, hogy majd ha felnövök, én is tudós leszek, és a nyomdokaikba fogok lépni.
Ebben a tudatban végeztem el az egyetemet jó eredményű zárással. Mivel imádtam a helyet 1 évig ott is dolgoztam, mint kisegítő a munkában. Nem adtak érte sok pénzt, de jó volt a környezet, élvezetes a munka és jó is volt tapasztalatszerzés céljából is. Miután végeztem, ahhoz a Washinngton-i SHIELD céghez mentem dolgozni, ahol a szüleim is dolgoztak, és szerencsére pont egy osztályba osztottak melléjük. Feladatunk a különféle géntechnológiák és DNS manipulációs tárgyak kifejlesztése volt. Újabb egy évet dolgoztam.
Egy napon azonban minden kártyavárként omlott össze. Szó szerint. Egy mutagénnal ellátott sugárfegyvert teszteltünk éppen, amikor azonban az egyik munkatársunkat elragadta a hév és túlfűtötte a rendszert, minek a hatására zárlatot kapott a teremben található összes gép. Ennek következtében a sugárfegyver eszeveszett lövöldözésbe kezdett, előidézve ezzel egy hatalmas robbanást a laborban, összedöntve az épületet, ahol dolgoztunk.Mindenki meghalt, kivéve engem, akit eltalált egy lövedék menekülés közben. Elájultam és mikor magamhoz tértek, rendőrök akartak bevinni engem az őrsre. Mint az kiderült, tévesen engem okoltak a balesetért és 20 ember szándékos meggyilkolását akarták a nyakamba varrni, hiába mondtam magam ártatlannak. Miután rádöbbentem, hogy nincs más kiút elkezdtem rohanni, hogy elszökjek előlük. Ekkor kezdődtek a furcsaságok.
Szaladás közben arra lettem figyelmes, hogy a mozgásomat ugyanolyannak éreztem, míg a többi dolog körülöttem megállt volna, mintha az idő hirtelen belassult volna. Elszaladtam ilyen állapotban egészen egy közeli dombig. Ott aztán megálltam és visszanézve láttam, hogy a rendőrök sem nagyon értik mi történt. Számukra egyszerűen csak eltűntem. Rájöttem, hogy a szerkezet, amit alkottam felgyorsította a külső és belső mozgásaimat, szuper gyorsaságot kölcsönözve. Végre a magam ura voltam.
Nem hagytam, hogy elkapjanak. Jót akartam tenni az erőmmel. Segíteni másokon. Készítettem magamnak egy szuper ruhát, ami megóvja a testem a különböző gravitációs hatásoktól és a súrlódástól, nehezebben koszolódik és szakad el. Viszont ez az egész dolog még nagyon új nekem, ezért mielőtt mentő hadjáratba kezdenék, úgy döntök, hogy visszatérek New York-ba, hogy kissé kiismerjem az erőmet.

Kiegészítés: Az I. és II. korszak közötti hat hónapban épp tanulással foglalatoskodott.

Kép:

Okés, köszi az elfogadást itt is. Várom a kalandot.