Börtönök > Pegazus főépület

A börtönszintek legfelső emlete, ezen a szinten a "legkevésbé" veszélyes rabokat szállásolták el.

Jelenleg a kihasznált cellák:
1-es cella:
2-es cella: Hórusz, mutáns.
3-as cella:

///feltámadtam, bocsi a kimaradásért///

Követem az elhatározásomat és inkább kivárom, hogy mi lesz az egészből. Szerencsére csak egy ütést kapok a vesém felé, majd megbilincselnek és az utazás elkezdődik. Ezek szerint élve kellek nekik, különben már rég nem élnék. Azonban 40% százalék, vagyis inkább 46% esélyt látok arra, hogy nincsenek tisztában a valódi kilétemmel, tehát talán abban a tudatban vannak, hogy én csak egy egyszerű ember vagyok. Tehát ha feltételezem, hogy nem tudnak a nanorobotokról, akkor vajon miért raboltak el? Meglehet, hogy vérdíjat tűztek ki a fejemre, vagy talán az üzenetben túl sokat árultam el és talán olyat mondtam, amitől félreértelmeztek valamit? Nem, szó sincs itt félreértelmezésről, de ha az 46%-om igazolódik, akkor az üzenetben volt valami, ami felkeltette a figyelmüket. De vajon melyik szó? Mio? FutureGenetics? HYDRA? Azonban, ha a másik 54% teljesül, akkor tudatában vannak a kilétemmel és egyszerűen csak begyűjtöttek. Majd kiderül.
Amíg ezeken gondolkodom, elérkezünk a célállomáshoz, legalább is a megállásból ezt lehet megítélni. Ezután kikapnak a kocsiból, majd becipelnek valahova és azon belül valahol egy székre ültetnek. Hiába van zsák a fejemen, engem ennyivel nem tudnak lebénítani. Egy kis várakozás után lekerül a zsák a fejemről és egy szürke szobában találom magam, ahol csupán két szék van. Az egyiken én, a másikon pedig az állítólagos Ferris, aki fel is tesz nekem egy kérdést. Az egész hallatán egy fura hangot kezdek el hallatni, amit az emberek nevetésnek hívnak. Igen, a kérdés és a helyzetem miatt elröhögöm magam, bár ez csak fél percig tart, utána válaszolok a kérdésre.
- Tudja, mindig azon tanakodtam, hogy vajon miért ilyen ostobák az emberek? Folyamatosan elkövetik ugyanazokat a hibákat, az ész érvek helyett gyakran az érzelmeikre meg a lelkiismeretükre hallgatnak és gyakran logikátlan, felesleges dolgokat tesznek. - mondom a falat bámulva, majd ránézek az állítólagos Ferrisre. - Tudni akarja ki vagyok én? Hogy mi vagy ki az a M.I.O. és hogy mi köze van a HYDRA-hoz? Elmondom, ha maga is válaszol egy kérdésemre: Mi vagy ki az a HYDRA? - jelentem ki, majd hátradőlök. Közben ellenőrzöm, hogy sikerült-e az állítólagos Ferris testébe bejuttatni a nanorobotokat. Ha igen, akkor már én irányítok.

Az elcseszett "Sarah Connor" projekt

A nanorobotoktól nem kapok semmi visszajelzést, ami talán azért van, mert nem jutottak be az illető testébe és az állomáson maradtak, vagy valamilyen módon blokkolják a kommunikációt. Az utolsóra nagy esélyeket látok. Az állítólagos Ferris nem nagyon akar együttműködni és jelzi, hogy itt ő kérdez. Felsóhajtok.
- Úgy gondolja, hogy én játszom? Maga feltett nekem három kérdést és a válaszokért én mindössze egyetlen kérdésre kérek választ. Eljátszogathatunk itt órákig, kérdezgethet, vagy akár bevetheti az embereknél széles körben elterjedt kínvallatást, de amíg én nem kapok választ, addig maga sem. Egy kérdésemre válaszoljon: Mi vagy ki az a HYDRA? Ha megteszi, akkor utána minden kérdésére válaszolok, amit csak feltesz. - mondom neki, de arra, hogy együttműködik, csak 32-35% -ot látok. Nagy eséllyel hangoztatni fogja, hogy itt ő a főnök, itt ő kérdezhet, de amíg nem kapok választ, addig ő sem. Rengeteget kutattam a HYDRA után sikertelenül, de ő látszólag tudja, hogy mi vagy ki lehet az, ezért nem fogom hagyni magam. Az ő kérdéseire a válaszok, amiket megadhatok, nem túlzottan számottevőek, de az én kérdésemre muszáj választ kapjak. Talán egy kicsi emberséggel többre megyek. - Kérem. -teszem hozzá.

Az elcseszett "Sarah Connor" projekt

Sem az értelmes érvek, se az emberség nem hatja meg a fickót, ugyanis az elmosolyodik, feláll és elkezd kifele menni és ha nem kezdek el neki beszélni, akkor kimegy. Nos, ennél komolyabb vallatási módszerre gondoltam, mert vajon mit tud velem tenni, ha kimegy? Talán bejön helyette egy kínvallató? Talán. Azzal nem tud fenyegetni, hogy itt hagy amíg meg nem szólalok és addig semmit se kapok, mert az alapvető emberi szükségleteimről gondoskodniuk kell. Nem hagynák, hogy éhen haljak vagy hasonlók, mert akkor sose fognak választ kapni arra a három kérdésre és az abból következő többi keresztkérdésre. Képtelenek voltak megadni a nekem szükséges információkat, de ők mégis elvárják, hogy én megadjam azt, ami nekik kell. Ebből csak annyit tudok kikövetkeztetni, hogy ez a HYDRA egy nagyon titkos személy/szervezet és ezért nem árulják el. Azonban az is lehet, hogy akivel beszéltem, az közeli kapcsolatban áll ezzel a HYDRA-val és ezért nem árul el semmit. Most két dolog lehetséges. Egy: elmondok neki mindent remélve, hogy így ő is megadja a nekem szükséges információkat. Erre azonban kevés az esély (pontosan 12-15% esélyt látok rá), így nagy eséllyel elmondanák neki mindent és annak nem lennének túl jó következményei rám nézve. Az emberi testemet megölnék, engem pedig szétkapnának és így tovább. Kettő: nem fogok elmondani neki semmit és ez a szánalmas játék folytatódni fog. Ez a gondolatmenet mindössze két másodperc alatt fut végig az agyamon és már tudom, hogy mit kell tegyek.
- A nevem Timofei Produnov. - mondom, majd megvárom a reakcióit - Én válaszoltam, most magán a sor. Folytathatja ezt a szánalmas játékot, vagy esetleg válaszolhat a kérdésemre. Mivel én is keveset mondtam, így elég lesz egy kis részinformáció is. A HYDRA mi? Egy ember? Egy szervezet? Egy tárgy? - teszem fel a kérdést, de nem látok rá túl sok esélyt, hogy kapok is választ.
Vajon milyen lehet napokig itt ülni?

Az elcseszett "Sarah Connor" projekt

Ahogy sejtettem. A fickó a válaszomra csak annyit nyög ki, hogy "kevés", majd szépen bezárja az ajtót és magára hagy.
- Ahogy az emberek mondják: "Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli." - mondom magam elé, majd újból körbenézek. Tehát a következő a helyzetem: be vagyok zárva egy majdnem üres szobába, a nanorobotokat nem tudom bevetni valami zavaró jel miatt, valamint van egy szervezet fogságában vagyok és ők kérdésekre akarnak válaszokat, de nekem nem válaszolnak. Ez jobbára érthető, miért adnák ki az információkat a fogvatartottnak, de mivel ők is akarnak valamit tőlem ezért kénytelenek lesznek. Életben fognak hagyni az biztos, mert tudni akarnak tőlem bizonyos dolgokat, így e miatt nem kell aggódnom.
Most ez a szánalmas játék kivárásra megy, de ki fogja előbb feladni? Az állítólagos Ferris vagy én?

Az elcseszett "Sarah Connor" projekt

A teremben néma csend honol, semmi sem történik, semmi érdekes vagy lényeges. Egyenlőre minden változatlan, nem küldtek be kínvallatót vagy nem akarnak "jó zsaru-rossz zsaru" módszert játszani, tehát minden nyugodt. Azonban még ha nem is kaptam válaszokat, akkor is szereztem egy hangyányi információt és ők a nevemmel pedig semmit se tudnak kezdeni. Maximum annyit tudnak kideríteni, hogy ez a Timofei hol dolgozott, de semmi mást, mert mindent kitöröltem, így hamarosan kénytelenek lesznek belemenni az ajánlatomba. Most itt van előttem a lehetőség, hogy megtudjam, mégis ki(k) lehet(nek) az(ok) aki(k) engem akart(ak) megvenni és fegyverként használni. A fickó határtalan titkolózásából csak annyit tudok lereszelni, hogy ez a HYDRA eléggé titkos lehet és titokban is akarják tartani. Ha nem tudnának róla semmit, akkor azt már elmondták volna, hazudni nekem meg nehezen tudnának, így marad az, hogy nagyon titkos. "Ki fogom deríteni a teremtésem titkát, ha addig élek is", ahogy az emberek mondani szokták. Nyugodtan kivárok pár órát, hátha jobb belátásra térülnek és ha ez az idő letelte után se szólalnak meg, akkor én szólalok meg.
- Rendben, beszélek. - mondom, majd hozzáteszem - De csak akkor, ha maguk is. Elárulnak nekem pár információt a HYDRA-ról és én pedig válaszolok a kérdéseikre, ahogy korábban is mondtam. Ha önök nem működnek együtt, akkor én miért tenném? - remélhetőleg egy kicsit észhez térnek, máskülönben napokig itt fogok ülni és a testemnek már kellene valami táplálék és a rendszerem se fogja magát frissíteni.

Az elcseszett "Sarah Connor" projekt

Az ajánlatomra semmi válasz se jön még órák múlva sem, így sajnos patthelyzetbe kerültem. Ők nem mondanak semmit, én nem mondok semmit és senki sem megy sehová. Ostobák ezek az emberek, ostoba ez az egész szituáció, de talán megpróbálhatom a legjobbat kihozni belőle. Ha a HYDRA-ról semmit sem fogok megtudni, akkor is..kezd egyre jobban érdekelni, hogy mi lesz ezután. Elfogott valami furcsa érzés, ami biztosan emberi lehet, de most az egyszer hallgatok rá.
- Rendben van, tisztel állítólagos Ferris. Győzött. Beszélek. - mondom, majd ha bejön, akkor elkezdem mondani a válaszait.
- Tehát a maga kérdései a következők: "Ki maga?", "Ki vagy mi az a M.I.O.?" "Mi köze ennek a HYDRA-hoz?" A válaszaim pedig a következőek: Timofei Produnov, de ezt már elmondtam. - kezdem el, majd az az eseményekre figyelve folytatom - A M.I.O. azaz Mikroszkopikus Intelligens Organizmus. Lényegében egy rendszer, ami rengeteg, magukat replikálni képes nanobotokból áll és számtalan feladatra képesek. Adatszerzés, gyógyászat, gyilkosság. Ezeket a nanobotokat egy sokkal intelligensebb, összetett nanorobot irányítja, azaz a M.I.O. És hogy mi köze a HYDRA-hoz? Egyszerű, azért lett ez az egész tervezve, hogy a HYDRA megvegye és fegyverként használja valaki vagy valakik ellen. - a vallomás végeztével ránézek az illetőre - Gondolom azt is szeretné tudni, hogy hol van ez a M.I.O. és még egyéb okosságok. De mindent a maga idejében, mert most én jövök. A HYDRA az egy szervezet vagy egy személy? Egyszerű kérdés.

Az elcseszett "Sarah Connor" projekt

Hibák. Eddig abban a hitben voltam, hogy az emberi lények szánalmasak, mert hibát hibára halmoznak és nem tanulnak belőle. Azonban rá kellett jönnöm, hogy én sem vagyok különb. Kezdetnek, talán jobban utána kellett volna járjak annak a Ferrisnek, nem kellett volna az üzenetbe a HYDRA szót belerakni és egyáltalán nem kellett volna elárulni azt, amit akartak. A vallomásom után pár órával ugyanis négy őr, egy fehér ruhás nő és az állítólagos Ferris lép be a szobába és mindent összevéve a bukásom hírével jöttek. Nyakörvet fel és már kísérnek is a fagyasztóba, ahol nagy valószínűséggel egy ideig tárolni fognak, még mielőtt barbár módon felaprítanának. Talán jobb lett volna, ha nem menekülök el az intézetből és a HYDRA-hoz kerülök. Ők használni akartak, nem feldarabolni, bár jelenleg ez már nem számít semmit. Vajon milyen lehet, ha lefagyasztanak valakit?