Renegátok erődje
X-Men Reneszánsz :: Reneszánsz - Egyéb helyszínek :: Isteni síkok, dimenziók :: Kilenc világ - Asgard és a többi dimenzió
1 / 1 oldal • Megosztás
Renegátok erődje
Az eredeti topic
A renegát ex-Loki hívek egyik nagyobb bázisa az Asgard hegység déli részén közvetlenül Asgard, Nidavellir és Alfheim határainak találozásának közelében. A hegyek és völgyek miatt szinte mindig hó borítja ezt a helyet és nagyobb számban állomásoznak itt az egykori hívek. Az őrség folyamatos és nagy számú így észrevétlenül nem nagyon lehet eme helyet megközelíteni.
Bent a fal takarásáben pedig megtalálható még a jelenlegi vezetőjük Harek-nek a csarnoka is.
Az eredeti topic
A renegát ex-Loki hívek egyik nagyobb bázisa az Asgard hegység déli részén közvetlenül Asgard, Nidavellir és Alfheim határainak találozásának közelében. A hegyek és völgyek miatt szinte mindig hó borítja ezt a helyet és nagyobb számban állomásoznak itt az egykori hívek. Az őrség folyamatos és nagy számú így észrevétlenül nem nagyon lehet eme helyet megközelíteni.
Bent a fal takarásáben pedig megtalálható még a jelenlegi vezetőjük Harek-nek a csarnoka is.
Az eredeti topic
A hozzászólást Thorhalla összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 05 Aug. 2011, 13:03-kor.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Renegátok erődje
#2 2009-07-18 20:47:33
Henry White
/Előzmény: Thor palotája/
Kicsit szédelegve a több megállós teleportálás után, hideg szél fogad ezen a zord vidéken. Még jobban magam köré kanyarítom a meleget adó köpenyt amit Aesa bölcsen a kezembe nyomott.
<-És most merre?->
Némi töprengés után, egy kisebb csúcs felé veszem az irányt. Hátha fentebbről észreveszek valamit, ami Harekre vagy az embereire utal. Óvatosan haladok, nehogy megcsússzak és össze zúzzam a csontjaim a köveken.
Ez ideális hely elrejtőzni, jobb helyszínt nem is választhatott volna. Annyi itt a rejtett zug, völgy, barlang és szurdok hogy egy élet sem lenne elég átkutatni az egészet. Remélhetőleg találok valami használhatót mire Thordin megérkezik, és mielőtt megfagynék.
#3 2009-07-19 01:47:15
Thorhalla
A köpeny kellemesen meleget ad amúgy, meglepően ahhoz képest, hogy a leheleted látszott a hidegben és erős szél is volt. A hó ropogott a lábad alatt és ahogyan a szél fújt a földről a friss porhót is felkaptam és a levegőbe kapta. Így a látási viszonyok is kellően rosszak voltak ezen a helyen. Aesa csak pár pillanatig volt veled, mert utána egyből el is teleportált innen és egyedül hagyott. Most már csak reménykedhettél abban, hogy a társad hamar csatlakozik hozzád és igen, nem teljes vértben szándékozik jönni, mert bele fog fagyni. A hó amúgy mélynek tűnt, nyomokat egyelőre nem láttál, ha volt is, a szél eltűntette azokat. Igazad volt abban, hogy remek búvóhelyet választottak maguknak a renegátok, ez tényleg mindentől rejtve volt és megközelíteni sem volt éppen a legkönnyebb. Sikerült a kisebb csúcsot megmásznod ezen a helyen, de odafenn még inkább hideg van, mint lenn volt. Látsz a távolban egy griffet a hátán egy emberrel elsuhanni egy irányba, ha követed a tekinteteddel, akkor a távolban egy hatalmas fallal vett erődöt veszel észre, közepén egy toronnyal, és egy megszokott csarnokot is látsz annak a falain belül. több méter magasra saccolhatod a falakat, amik körbeveszik, kőből és jégből, odáig egy utat is látsz, kitaposott ösvénnyel, ami nem is olyan messze vezet el melletted.
#4 2009-07-19 16:23:06
Henry White
Egyre hidegebb volt ahogy egyre fentebb hatoltam az kiszemelt csúcshoz. A prémes köpeny melegebb mint azt hinné az ember, ami nem is baj ebben a hidegben. Egyszer kétszer megcsúszok de mindig sikerül egyenesbe hozni magam, mielőtt valami komoly történne.
Ha volt is olyan szerencsém hogy erre felé rejtőznek a Loki hívők, a szél minden nyomot eltüntetett, már ha voltak egyáltalán.
Körül kémlelek, amennyire lehetséges. Egy griffet pillantok meg a távolban, egy alakkal a hátán. Na ez legalább egy nyom. Ahogy követem a tekintetemmel, megpillantok egy erődítményt. Magas fallal körül vett, közepén egy toronnyal és egy csarnokkal.
Az hiszem nem kell tovább kutatnom. Várok egy darabig, hátha észreveszek egy őrjáratot, vagy esetleg annak a rendszerét. Csak aztán kockáztatom meg, hogy leereszkedjek, és egy nagyobb sziklacsoportnál, elég messze az út mellett, elrejtőzködjek.
Jobb lesz ha várok egy kicsit, míg kitalálom hogy is juthatnék be ebbe az erődbe. Valószínűleg nem lesz egyszerű.
#5 2009-07-19 18:47:47
Thordin
//Előzmény: Thor palotája//
Pár pillanat az egész, és Thordin a fagyos, havas területen találja magát. A Renegátok erdeje, valaha Loki-pártiak kis birodalma volt, erre a férfi is emlékszik, de most nem tudja, mifélék költöztek be. A hó olyan, mintha még friss lenne, hisz annyira ropog a talpa alatt. Alig tesz néhány lépést, de már látja Laaksonen-t. Kiáltani nem akar, mivel nem szeretne kockáztatni, és a kis gyomorimbolygás is eléggé megviseli, ami az idekerülés mellékhatása. A hűvös szél fájdalmasan mardosta Thordin arcát. Hamar megvédi a meleg ruhával, és siető léptekkel ered társa után. Tőle telhető leginkább megy a férfi felé.
Alaposan magára bugyolálja a köpenyt, és védi teljes testét. Vértje lapul meg a meleg ruha alatt, ami remélhetőleg nem fog össze fagyni.
Gyorsabb iramot diktál, és a jeges szellőtől védett arcával töri a mély hó dűnéket.
Nem igazán élt át havat. Pontosabban ilyen nagy méretben. Laak-et próbálja figyelemmel kísérni, és olykor a halvány lábnyomati is néz, miket még nem fújt el a szél.
#6 2009-07-19 22:35:35
Thorhalla
Előbb vagy utóbb feltűnt Laaksonen-nek, hogy halkan páncél zörgést hall és lépteket a hóban, így ha hátrafordult, akkor megláthatta a hasonló prémes köpenybe burkolózott társát is. És Thordin is felismerheti a saját társát a lapuló férfiban. Ha nézitek az utat és az erődöt, akkor néhány perc után feltűnhet, hogy őrjárat nem nagyon van, egy-egy griff, sárkány vagy hasonló a levegőben, de semmi egyéb. Fentről a helyről, ahol vagytok meglepő módon, mintha karavánokat is látnátok, mellette őrség is van, de egy-egy szekér körül nem láttok senkit sem. Az út úgy tűnt, hogy forgalmas és gyakran használják, noha a hó át fúvások és egyebek miatt tűnt úgy, mintha nem lenne annyira járatos. Bentről az erőd felől sok tüzet láttok a levegőbe emelkedni, ami a házakat jelenthette. A kapuban láttok egyedül csak őröket innen, de ha egy kicsit vártok ezen a helyen, akkor további dolgokat is megláthattok, hogy ez a hely roppant vegyes felhozatalú.
Törpék, óriások, elfek és asgardiak és egyéb lényeket is láthattok a közelben ólálkodni és ami a legfurcsább, hogy nem úgy tűnt, mintha mindegyik harcos lenne, vagy pedig Loki egykori harcosa és híve. Lassan, de biztosan rájöhettek, hogy az odalenn nem csak egy erőd, hanem egy komplex kereskedőváros a hármas határ közelében.
#7 2009-07-20 07:48:23
Thordin
Teljes bizonyosságot nyer Thordin arról, hogy a férfi akit látott, valóban Laak. Oda érkezve halkan köszönti, aztán se szó, se beszéd nélkül folytatja az utat társával. A férfi nem fog megszólalni egy darabig, így csak némán gyalogol, a fagyos szélben, arcát alaposan befedve, hogy az ne kezdje ki. Némi járás után, feltűnik az, hogy nem igazán…egyáltalán nincs őrség, vagy hasonló. Ami kicsit meglepő lehet, hisz valaha volt Loki egyik legnagyobb bázisa az egész környék, így el kellene a testőrség. Olykor csak egy-egy szárnyas lebeg el a két férfi feje fölött. Griff… Thordin mindig is szeretett repülni, bár nem igazán adatott meg a lehetőség neki, bár pedig családjánál, még egy Griff is volt.
Aztán nehezen, bár alaposan végig pásztázva karavánokra lesz figyelmes Thordin. Még sem annyira kihalt a hely, mint amennyire látszik. Hamarosan az erdő felől tüzet lángolni is felfedezett a férfi, és csak figyelte, vajon miféle alakok lehetnek itt most az elterjedtebbek.
Mind ezeket, bizonyára Laak is felfedezte, ezért nem is szól neki. Azután a különféle népcsoportokat vette szemügyre a harcos, és megszólalt, találkozója óta először.
<-Nincs okunk rejtőzködve menni. Minden bizonnyal a karavánokból ítélve, jelentős szerepet játszhat a kereskedés. Szóval nem lehet fura, ha két idegen akar bemenni az erődbe. Azt mondom, csak nyíltan, és egyenesen haladjunk át az őrökön.
Közli, és úgy érzi most jót mondott. Mennyivel egyszerűbb, ha gondolkodik az ember, mielőtt megszólalna… Thordin-nek most aztán volt ideje értékelni. Szóval teljesen új hozzá állással halad a maga számára vélt, helyes úton. Mind ettől függetlenül, Laak beleegyezését várva, jobban mondva beletörődését. Mivel hiába változott világ nézete, makacsságából, és önfejűségéből mit sem adott le, és már tovább is indul. Nyíl egyenesen halad a kapuhoz, hisz ha álnokul lépne színre, az bizalmatlanságot kelthet. Így inkább a frontális megközelítést választja, míg nem a bejáratig nem ér el. Ha nem állítja meg semmi út közben, még az átjárón is áthalad.
#8 2009-07-22 13:01:40
Henry White
Gyorsan hátra pillantok amikor halk páncél csörgést hallok. De szerencsére csak Thordin érkezik meg. Bólintok neki, és talán valahol örülök is hogy nem egyedül kell ezt végig csinálnom. Ez az egész csak egy egyszerű ember rablásnak indult, de mostanra teljesen bonyolultá vált.
Visszafordulok az erőd felé, de egyetlen fia őrt sem látok, nem hogy őrjáratot. Néha egy egy griff száll fel vagy le, de azok sem úgy néznek ki mintha nagyon őrködnének. Ahogy közelebb érünk, kisebb karavánokat, és elfektől kezdve óriásokig szinte minden faj nyüzsög a városban.
<-Nem úgy tűnik mint Harek bázisa...inkább egy kereskedő központ.>
Gondolkodok fél hangosan. Nyilván Thordin is rájött erre. Rápillantok a útitársamra, de úgy tűnik most kivételesen átgondolta a dolgot mielőtt a kivitelezésébe kezdene. Lemondóan megrántom a vállam, és elindulok utána, az erőd kapui felé. Szorosabbra húzom a köpenyt magamon, nem csak azért hogy még jobban melegítsen, hanem hogy még jobban elrejtse a kilétemet. Felesleges és veszélyes is lenne ha felismernének minket. Nem tudahatjuk ki az úr itt, bár több mint valószínű hogy Harek.
Felzárkozók Thordin mellé, már majdnem elértük a kaput. Ha meg szólítanakl majd én beszélek, majd csak átjutunk valahogy.
#9 2009-07-22 14:17:25
Thorhalla
Ahogyan közeledtek egyre könnyebb és könnyebb lesz a járás a talajon, hiszen már le van taposva és ki is járva, éppen ezért kissé csúszós is a jéggé járt út. Kövezet utat csak egy-egy helyen láttatok magatok alatt előbukkanni, igen erre nem ismerték a jó Midgardi módszert, amivel el lehet az útról a havat takarítani, vagy csak nem fáradtak azzal, hogy szórják az utat, vagy egy tűzvarázslóval olvasszák le a havat. Ahogyan közelebb értek már látni a falakat, jó tizenkét-tizenöt méter magasnak tűnnek, de ha errefelé vannak jégóriások, vagy egyebek, akkor valóban kellenek a masszív falak, hogy ne juthassanak be a városba, vagy erődbe. Ha nézitek, akkor láthatjátok, hogy a falakon íjászok vannak és lenn a kapunál az őrség nagyszámú és a közelben is mindenhol vannak, a falak mentén is járkálnak, noha messzire nem jönnek el a faltól. Ezért nem láttatok távolabb egyet sem, szobrok övezik az utatokat, ahogyan mentek egészen közel a bejárathoz. Senki sem állít meg titeket azok közül, akik jöttek kifele a városból, két törpe volt csupán és egy jakon lovagló másik törpe volt, ami odafele igyekezett és lehagyott titeket.
Mind a hármójuknál több holmi volt, mint nálatok, és ez igen valószínű, hogy hosszabb utat akartak megtenni, hiszen ti nem így készültetek. Amikor a kapuhoz értek láthattátok, hogy nem csak ilyen lények vannak erre, hanem goblinok is voltak a városka őrségénél. Néhány egy tábortűz körül melegedtek, de ugyanez volt elmondható a vastag felszerelésben levő asgardira és elfre is. Mást nem láttok a kapuban álldogálni, amikor odaértek, akkor nem hagynak átmenni titeket, hanem megállítanak, láthattátok, hogy korábban a jakos törpével is ugyanezt tették.
< - Mi járatban idegenek? – kérdezte egy asgardi a sisakja alól, majd végignézett rajtatok és a végén felkiáltott. – Laaksonen?! >
A férfi jó alaposan megölelte a fiatalabbikat, hogy jó pár csontja beleropogott. Végül levette a sisakját, egyik volt társa a Lokisták körül, a nevére is emlékezhet Laak, Raknar-nak hívták.
< - Hát nem hittem volna, hogy téged egyszer még élve látlak – mondta. – Hallottuk, hogy elkapott Thor és, hogy száműztek. De most már jó helyen vagytok mind a ketten! Gyertek közelebb a tűzhöz mielőtt megfagynátok, mi járatban erre? Meguntátok a zsarnokokat? >
#10 2009-07-23 09:44:46
Thordin
Meg nem állva halad előre Thordin, és a mélyebb hó, és csúszósabb jég kezd egyre inkább járhatóbb úttá válni. Mint egy ösvény, amit már kitapostak. Egyre közelebb érnek, és a harcos már szabad szemmel jobban meg tudja nézni az erőd falait. Szép termetesek, van vagy 13méter. Ám az óriások ellen nem sokat védene. Bizonyára ezen a havas vidékeken nincs hiány a jégóriásokból. De ha meg ennyire „alacsony” a védőfal, akkor meg csak az lehet a magyarázat, hogy pártfogoltak az ellenséggel szemben. Ha bár Loki egykori vidéke volt, és ő eléggé jól cimborált a melákokkal. Már ahogy vesszük.
Ellenben a falat nem csak a puszta kövek védik, ezt Thordin is látja. Íjászok minden felé, így a kellő biztonság egyre inkább fenyegető. Nem állította meg senki a két férfit, pont ahogy a harcos gondolta. Nincs mitől tartaniuk. Legalábbis egyenlőre úgy tűnik.
Míg a bejárathoz nem érnek, addig a szobrokat figyeli a férfi mik mint testőrség kísérik őket egészen az őrökig, akik mellett nem lehet behaladni. Bár nem kivételezés, mivel láthatták, hogy az előttük lévő két törpöt is leellenőrizték.
Thordin csak fél szemmel figyeli, hogy még sok más nép is megtalálható, ami nem meglepő, még mindig, hisz a kereskedő városokban eléggé fura szerzetekkel is találkozik az ember.
Az őr érdeklődik, bizonyára csak formalitás. Laak mellett állva, a férfi nem válaszolt, hagyta, hogy a társa ragadja meg a szót, de mind azok előtt úgy tűnt ismerős a védőnek Laaksonen.
Tűz mellé invitálja a két asgardit, barátságos, de biztos csak az ismerős arc miatt. Lényegtelen, legalább így még zökkenő mentesebb az út. Mikor kérdezősködik Raknar, a semlegessé vált illető nem felel. Nem ő irányába ment első sorban az érdeklődés, így Laak-é a szó. Bár Thordin keze ökölbe szorult, mikor a „zsarnokok” szót hallotta. Arca is fanyarúvá vált. Ellenben uralkodik magán, hagyja társát had beszéljen.
#11 2009-07-24 13:24:37
Henry White
Ahogy a hideg és fagyott úton haladok a kapu felé, a falon kivehetővé válnak az őrők ahogy feszülten figyelnek. Kicsit idegesen pillantok végig a falon, és a rajta lévőkön. Nem egy nagy erődítmény, de a célnak nyilván megfelel. Úgy tűnik nem sok problémájuk lehet, nem látok egy sérülést sem a falon. Vagy nem támadta még meg őket senki vagy hatásosan megállították a támadókat még mielőtt elérték volna a falat.
Csak pár törpe hagyta el a kapukat vagy haladt épp ár rajta. Nyilván hosszabb útra indultak, a csomagjukból ítélve.
Megérkezünk a kapuhoz, épp válaszolni akarok az őr kérdésére, mikor az, jócskán meglepve vele, át ölel megropogtatva az átfagyott csontjaimat.
Ki a fene ez? Szerencsére az emlékeimből felmerül egy név, mielőtt lelepleződnénk, Raknar.
<-Raknar! Bizony elég rég volt mikor utoljára láttuk egymást.->
Viszonzom az ölelést, és elindulok a meleget adó tűz felé. Szemem sarkából Thordinre pillantok. Remélhetőleg tanult az előzőekből és visszafogja magát.
<-Thor nem elég hogy visszatartson engem attól hogy újra Agard földjét tapossam.->
Itt az ideje egy kis színészkedésnek. Ragnar úgy tűnik nem tud semmiről ami velem történt és főleg arról nem hogy elárultam Lokit. Itt a lehetőség hogy kiderüljön mi isfolyik itt. Viszont óvatosnak kell lennem.
<-Ne is beszéljünk arról a féregről. Most egy másik zsarnokról van szó. Összefutottam Thorhallával és nem volt örömteli. Nem is tudom hogy miért engedték hogy az a nő elfoglalja Loki trónját.>
Odalépek Thordinhez, a vállára rakom a kezem és megszorítom jellezve hogy ne guruljon dühbe.
<-Ő a társam. Mondjuk úgy hogy nem nézi szívesen Thor bizonyos lépéseit, úgy hogy csatlakozott hozzám. Azt halottam itt gyűlnek össze akik nem kérnek a képmutató Asgardi istenekből.>
Rá pillantok a Raknarra, jobb lesz ha megpróbálok olvasni a reakcióiból, nehogy valami olyasmit mondjak ami bajba sodorhatna minket. Így lehet hogy lassabban haladunk, de fő az óvatosság.
<- Ki itt a vezér?->
Kérdezem csak úgy mellékesen, mintha csatlakozni szeretnék hozzájuk és az ügyükhöz. Közelebb lépek a tűzhöz, kinyújtom a kezeimet hogy felmelegítsem az átfagyott végtagjaim.
#12 2009-07-25 13:21:24
Thorhalla
A többiek, akik a tűznél voltak nem zavartatták magukat, hogy újabb emberek érkeztek, csak kissé odébb álltak, hogy Laak és Thordin is odaférjen melegedni egy kicsit. A férfi figyelmesen hallgatta végig, amit meséltél a többit ez sem zavarta láthatólag.
< - Szóval tényleg igazak a pletykák, hogy Halla hazatért – mondta. – Az a kisebbik, hogy az övé a trón, ezt még megemésztettük volna, legalább is a legtöbben így vannak vele, hiszen ismerjük és mégiscsak urunk leánya és tudjuk, hogy mire képes… – vonta meg a vállát. – Azonban azt már kevesek, hogy Thor elismerte és támogatta is, hogy megkapja a trónt. Bah! És persze vannak, akiket nem érdekli ez sem, csak hasznot látnak abból, hogy nincs Loki és végre hatalmat remélnek a régi földjeiből. Ami engem illet, hidegen hagy az egész hatalomharc most már, majd ha Halla és a trónkövetelők lebunyózták egymás között, hogy kié is a végső hatalom, akkor előmászom és azé a hűségem, amelyik méltónak bizonyult rá, nincs kedvem öt percenként új urat vagy úrnőt szolgálni. >
A férfi arcán Laak szavai után sincsen semmilyen olyasmi érzelem, hogy gyanús lenen neki a két férfi, így Laak-nak egyelőre nem volt baja a meséjével, mindent bevett láthatólag Raknak, amit mondatok neki. Amikor Thordin-ra pillant, az őr is ránéz és végigméri a páncélos alakot.
< - Helyes! – mondta örömmel és a karját nyújtotta Thordin felé. – Üdv közöttünk Testvér! Minél többen vagyunk, annál jobb. Mindig is tudtam Laaksonen, hogy Thor is kevés, hogy távol tartson Asgardtól téged, vagy bárki mást. Igen-igen, valami ilyesmi, vagyis nem teljesen. Ez csak egyetlen városka, bár tényleg itt vagyunk a legtöbben, akik nem kérünk belőlük. De még ez is Asgard földje, és jelenleg remek kérdés, hogy kinek a fennhatósága alatt van, bár szerintem semleges. Hogy a vezér? Egységes vezér nincs, többen is vannak, több kis „uradalom”, akik mind elszakadtak egykori urunktól a halála után. De az utóbbi időben, mintha Harek lenne az, aki elkezdett erre főnökösödni. Az ott a csarnoka…
Mutat be ezzel a falon túlra, ahol egy megszokott északi stílusú csarnokot láthattatok meg néhány őrrel a lépcsőkön és a kapuban.
#13 2009-07-25 14:13:06
Thordin
Thordin hallgat némán, Laak tekintetét viszonozva. Már nyugodt, és kezd minden sokkalta világosabbá válni számára. Nem cselekszik meggondolatlanul, bár ez a titkolózás neki sosem tetszett. Bele megy a játékba, de csak úgy, hogy nem leplezi le. Nem avatkozik a két fél beszélgetésébe, hisz köze nem sok van a régi barátokhoz. Egészen addig csöndes, míg nem felé irányul egy üdvözlés. Thordin viszonozza, és később pár szót szól, miután elhallgatott az őr.
< -Tehát semleges terep…akkor ez a Harek mért főnökösködik? Szerintem egyikünk felett sincs joga ítéletet mondania. Sem neki, sem a többieknek. Kik vagyunk, hogy másokat szolgáljunk? Nem kutyáknak születtünk. Talpunkra kell állni, és megdönteni a hatalmakat, akik felettünk ágaskodnak. Én bizony nem fogok többé hódolni senkinek… ennek a Harek-nak sem… >
Közli, és morcos arccal melegíti tenyerét, aztán hátrál pár lépést, és szemügyre veszi az erődítményt, amiben a mágus húzta meg magát. Fintorog egy sort, aztán Laak felé figyel várakozóan. Most mennek, vagy még beszélget egy darabig. Bár nem akarja nagyon siettetni a férfit. Ha nincs semmi érdekes, akkor Thordin a hóba veti magát. Hiába a hideg, most még is jól esik neki a ropogó hó, ami arcához ér.
#14 2009-07-27 12:56:37
Henry White
Vajon elhitte amit mondtam? Mindenesetre nem úgy tűnik mint aki átlát rajtunk. Miközben Raknar beszél bőszen dörzsölgetem a kezeimet a tűz föllött. Nem nekem való ez a hideg.
Szóval Harek főnökösködik itt. Vajon hogyan tudnánk bejutni és elfogni. Azt is kikéne szedni belőle hogy merre tartja fogva anyáinkat. Nem tudhatjuk hogy ki van vele és ki ellene.
Miután Raknar befejezi a beszédet, pár percig csak némán nézem a táncoló lángokat. Sorra végig veszem a lehetőségeket. A türelmetlenségem és az anyám iránti érzések győznek.
<-Köszönjük az információkat, és a fogadtatást. De most azt hiszem keresünk valami szállást és kicsit jobban körülnézünk ha nem gond->
Persze eszem ágában sincs ezt tenni. A csarnok felé nézzek. Nem látok különösebb őrséget vagy mást de ez nem jelent semmit.
<-Örülök hogy láttalak Raknar!>
Kinyújtoztatom a tagjaimat és elindulok a csarnok felé, ha nem akadályoz semmi.
#15 2009-07-27 14:23:57
Thorhalla
Raknar szélesen vigyorodik el, amikor Thordin megjegyzéseket tesz és megrázza a szőke haját, majd pedig ismételten visszanéz a csarnok felé néhány pillanatra, míg végül a tekintete megállapodik a férfin.
< - Több egykori hadvezér van itt kölyök – mondta. – Valakinek össze kell fognia őket, hogy közösen támadást indíthassanak Loki egykori földjei felé. Az összes közül Harek bizonyult a legjobb taktikusnak, így hát ő az, aki összefogta az itt fellelhető társaságot. Ennyi. Önfejű vagy kölyök… egy lépés innen és elvárod, hogy mások szolgáljanak téged, te sem vagy jobb azoknál, akiket megvetsz. És utána mi lesz elárulod? Nem lesz, ki összefogjon minket… szép elképzelés, de utána mi lesz? Mindenki egymás torkának esik, mert ő akarja majd vezetni a népét. Egyvalakit mindig is kell, igaz annak idején Bor és Odin idejében nem voltak pártok és minden sokkal szebben működött… >
Ezek után Laaksonen-re nézett és őt hallgatta végig. Csak széttárta a karját Raknar, majd pedig befele intett a városka felé.
< - Béke van a népek között, ez pedig egy kereskedő város – mondta. – Törpék, elfek és Asgardiak, egy utolsó város a határ előtt. Sok szerencsét és én is örültem, hogy láttalak testvér! >
Ezzel visszafordult a társaihoz és nektek szabad utatok volt a városba. Itt benn már látszottak a macskakövek és rendesen voltak az utakat is tisztítva, épületeket láttatok, amikben személyek lakhattak, sok harcost is, ami békeidőben egy helyen ennyi nem jelenthetett túl sok jót, hiszen az Asgardiak is mindig elfoglalták magukat mással a békés időben és nem háborúztak, ha nem volt muszáj. Jó néhány arcot mind a ketten felismertek, hogy Loki pártiak voltak korábban, de sokat nem, voltak kereskedők is csak, meg törpék és elfek is az itteniek között. A piactéren, ahogyan elhaladtatok az egyik épület előtt bentről zene szólt ki, mézsör és forralt bor édes illatát hozta ki a meleg szellő. Pár perc után pedig elértetek a csarnok lépcsőihez. Mint kintről is látszott sűrűn őrizték azt. Lándzsások álltak már a legelső lépcsőfok előtt is, és ha közeledni akartatok, akkor összezárták előttetek azokat elállva az utat.
< - Csak a hadvezéreknek van joga felmenni oda, távozzatok békével! – mondta az egyik páncélos szigorú hangon. >
#16 2009-07-29 20:56:48
Thordin
Az őr beszéde hidegen hagyta a továbbiakban Thordint, és csak magával és Laak gondjaival volt elfoglalva. A szülőanyák fogsága egyre inkább kiborította a férfit. Mély lélegzetek, és összeszedte magát, aztán a búcsúzkodást követően elindult a bejárat felé társa társaságában. Az út egyre inkább kikupálódott, már könnyedén járható is lett, és a harcos ruhájába bugyolálva figyelte a népeket.
~Ha végre minden… minden elrendeződik, talán akkor jó lenne ezen népek hazájába is ellátogatnom. Törpök bányái, elfek erdei, és a rengeteg szép vidék. Távol azon álnok és hazug uralkodóktól, mint Asgard vezetői…
Elmélkedik, és csak reméli valóban így lesz. Némán menetelt, és hacsak Laak nem szólította meg, Thordin ajkait nem hagyta el szó. Elérnek a piactérre, majd pedig Harek állítólagos lakhelyének lépcsői elé. Aztán az egyik őr, ki már a legelső lépcsőt őrizte, felszólalt. Thordin elmosolyodott gúnyosan, majd pedig megvetőre váltott arca.
< -Hadvezér? Szerinted mi vagyok, fiam? Lehet, még nem éltem annyit, de jó vagyok.. jobb mint te! Engedj át engem, és barátom, vagy fejedet veszem! >
Hazudik egy sort, és közben morcos hangnemben szólt. Egy próbát meg ér, hisz veszteni valójuk nincs. Talán sikerül. A férfi a szavai után, megigazgatja ruháit, és szúrós szemmel figyeli a lándzsást. Próbálja hitelesen adni a figurát, de talán nem is kell, mert alapból dühös, és forró fejű, így nem is kell sokat rá tennie az alakításra. Nincs ínnyére ez a hamis hadvezér alakítás, de ez van…
#17 2009-07-29 20:57:12
Henry White
Raknar beszéde már cseppet sem érdekel, a türelmetlenség lassan kezd eluralkodni rajtam. Márpedig ez senkinek nem lesz túl jó, ha mind a ketten elveszítjük a fejünket.
Egy teljesen átlagos kereskedő városnak látszik az egész település. Kivéve a sok katonát és harcost, akik csak úgy sürögnek forognak a városban.
A csarnokhoz vezető úton, természetesen, megállítanak minket. Pár pillanatig csak a bámulok mereven rájuk, míg Thordin megelőzve hadvezérnek próbálja kiadni magát. Egy próbát mindenképp megér.
<-Álljatok félre és engedjétek át minket! Harek nem fog örülni ha akadályozzátok a vendégeit.>
Teszem hozzá, az apró fenyegetést már-már Thordin stílusában. Ha mégsem jön be, akkor csak simán elsomfordálunk. És kiötlünk mást a bejutáshoz.
#18 2009-07-30 12:38:54
Thorhalla
Talán csak a határozott fellépés volt az, ami szerencsét hozott nektek, de a két őr, akik a lépcső elején álltak zavartan néztek össze, majd pedig egy bocsánatkérés közepette álltak vissza arra a helyre, ahol eredetileg is álltak. Így most már teljesen szabad volt az utatok felfele a csarnokhoz. Most már a további őrök sem állítottak meg titeket és végül miután felcaplattatok a legfelső részre már csak a bejárati faajtó volt az, ami elállta az utatokat a bejutáshoz. Könnyedén nyithattatok be, azonban bent egy igen kellemetlen látvány fogadott titeket, mintegy száz fő evett, ivott és szórakozott. Laaksonen mindegyiket felismerhette arcról, ezek bizony mind-mind Loki egykori emberei voltak és nem a leggyengébb harcos, vagy éppen mágiahasználó. Az egyik aszalnál mind a két fiatal kiszúrhatta Harek-et, amint éppen egy kisebb társasággal beszélt valamiről. A terem végében a trónszék mögötti részen rabláncon levő hiányos öltözetű nőket láthattok és igen között mind a ketten felismerhettétek a saját anyátokat is. Arra, hogy az ajtó kinyílt és hideg levegő fújódott be a kellemesen meleg helységbe szinte mindenki felkapta a fejét és egyenesen az ajtókhoz nézett, pont rátok. A legtöbb arc, hogy ezek meg kik, még Harek is felétek fordult, noha így egyből nem ismert meg titeket, legalább is nem kiáltottak őrségért. Közben mögöttetek, ha feljöttetek, akkor az ajtóban állók becsukják mögöttetek az ajtót. ennek ellenére még mindig minden tekintet titeket bámul.
#19 2009-07-30 20:23:17
Henry White
Egy kicsit meghökkenek hogy bevették ezt az átlátszó hazugságot, de még időben indulok el felfelé a lépcsőn ahhoz hogy ne tűnjön furcsának a hezitálásom. A többi őr már nem állja el az utunkat. Sajnos elég közel állnak egymáshoz, és csak mert átengednek minket, még figyelemmel kísérnek minket. Így kicsit furcsa lenne ha nekiállnánk terveket szövögetni a lépcső sor közepén.
Úgyhogy egyenes út vezet a csarnok bejáratához. A faajtót kinyitva egy kisebb tömeget pillantok meg.
Meg is fagy az ereimben a vér, szinte mindenhol Loki egykori embereit pillantom meg. És ha ez még nem lenne elég mindenki minket bámul.
Szerencsére a köpenyemet még mindig az arcomba húzva viselem de még így is túl veszélyes ha valaki felismer.
Ahogy megpillantom az anyámat a trónhoz láncolva kiszolgáltatva, a vér egyszerűen a fejembe szökik. Annyira megszorítom a fegyverem hogy az ujjaim beleropognak. Képtelen vagyok bármit is tenni csak állok dermedten és a trónt bámulom. Már az sem érdekel ha Thordin tombolva próbálna utat vágni magának...valószínűleg csatlakoznék hozzá...
#20 2009-08-02 12:51:52
Thordin
A terv sikeres, átlátszó hazugság, ám még is. Talán valaki… vagy valami felsőbb erő, most az egyszer Thordin mellé állt. Nem kérdőjelezték meg szavai hitelességét, és torz arca továbbra sem gyengült. Hiába a bocsánatkérés, a férfi undorral mérte végig még utoljára a két őrt, aztán Laak társaságában elindult felfelé a lépcsőkön. A hűvös levegő elől, már Thordin nem takarta arcát. A fa ajtó kinyílik és a harcos előtt a temérdek mulatozó asgardi csillan fel. Mind jóízűen esznek, isznak, de nem sokára eláll mind az. A méregető szempárok rá, és társára szegeződnek. Bejárat becsukódik, és a vértjében megbúvó alak, most leveti a meleg köpenyt, és arca teljesen kirajzolódik. Maga, Harek is mutatkozik, a trónusán, és mögötte pedig eléggé lenge öltözetű nők. Ám Amit Thordin akkor pillant meg… Marokra fogja kardját, és elő rántja. Mind azt pillanatok alatt. Hüvelyen végig zörög a penge, és a férfi maga elé nyújtja fegyverét. Tekintete gyászos lesz, az követően lehunyja szemét.
<-10 év… 10 hosszú éve annak, hogy nem voltam Asgardban. Nem léptem hazám talaján. Az idő alatt, a jóslat elérkezett… szüleim elhunytak… Loki elhunyt… családomat elrabolták… Thor hazudott… minden, ami miatt szerettem otthonom, szertefoszlott. Csak egy valami maradt meg nekem. Jobban mondva két valaki. Apám, és anyám…
Fejezi be, kis hatás szünettel. Maga mellé húzza a kardot, és testéhez szorosan tartja. Oldalánál markolja, és lehajtott fejét felemeli. Kinyitja szemét, és egyenesen Harek irányába veti azt. Mellette álló társára is tesz egy gyors pillantást, jelezve, hogy talán utolsó cselekedete lesz ez most Thordinnek. Nem fogja most felrúgni mind azt amiért küzdött. Annyira közel a cél, és nem engedi hogy kicsússzon a kezéből. De behódolni nem fog. Tudja jól, hogy bizonyára mindenki ki jelen van sokkalta erősebb nála, de itt és most cselekednie kell. A trónusán ülő Harekra figyel továbbra is, próbál vele szemkontaktust keresni.
<-Megaláztat szülőanyám… elraboltad, és ki tudja mit tettél vele. Ha van benned maréknyi bátorság, akkor szemtől szemben állsz ki ellenünk. Ha kell…
Szakítja meg egy pillanatra a mondandóját, és fegyverét ledobja a földre.
<-…akár puszta kézzel szállok szembe veled. És mért? Mert bennem meg van a becsületesség, az eltökéltség, és a bátorság. Választhatsz, Harek! Vagy leszel végre valaki, és a mocskos varázslataid nélkül vívsz meg velünk, netán egy utolsó féreg leszel aki ármányok és undorító cselszövések mögé bújsz, és úgy intézel el. De abban ígérem, hogy nem lesz köszöneted. Ha kell Helatól is vissza térek!
Csepp kétely nélkül mondja ,és teljes elszántsággal. A düh, bár nem vakította most el, de mégis lehet esztelen cselekedetre sarkalta. Fegyvertelenül áll, és társa reméli ugyan így vélekedik. Bár még talán van ideje mást tennie. Thordin már nem haragudna meg Laak bármely cselekedetén. A férfi ügyet sem vesz a többi hadvezér szempárjára, egyedül Hareké érdekli. Kíváncsi, vajon lesz-e bátorsága szemtől szemben állni ellene no meg persze Laaksonen ellen.
#21 2009-08-03 10:24:11
Thorhalla
Abban a pillanatban, ahogyan Thordin ledobja a köpenyét és a kardjáért nyúlt mintegy kéttucatnyi harcos egyből ugrott fel a helyéről és fogták meg a maguk mellett levő fegyverüket. Egyelőre nem indultak még el a két fiatal felé, de az, ahogyan áthelyezték a testsúlyukat teljesen egyértelművé tette Thorinnak és Laaksonen-nek, hogy a támadóállást vették fel, innen már csak egyetlen pillanat kellett nekik, hogy nekik rontsanak. Amikor a Thor hazudott részhez ér a fiú, hangos és gúnyos röhögés rázza meg a helységet, majd a folytatást néhány kaján bekiabálás kíséri.
< - Most sírjunk, vagy nevessünk? Annyira szomorú mindjárt sírnom kell! Takarodjatok, amíg még tehetitek áruló fattyak! >
Harek végül lassan emeli fel a fejét, noha a sisakja miatt még mindig nem látszott az arca, mert azt még mindig nem vette fel. Ennek ellenére, ahogyan megvonta a vállát a két fiatal felé egyértelmű lett szinte, hogy nem érdekli a dolog, mert olyan szinten volt unott és lekezelő ez a mozdulat, hogy szinte már-már fájdalmasnak hatott. Oldalra nyúlt a kupájához és belekortyolt. Ahogyan Thordin eldobta a fegyverét egy pillanatra döbbenet látszott a harcosokon, nem erre vártak és számítottak jelen helyzetben, igaz nem mozdultak meg, de amikor folytatta a férfi ismét röhögés futott végig a termen. Úgy tűnt, hogy remekül szórakoznak rajtatok. Harek végül felállt a helyéről, de nem lépett közelebb.
< - Szép próbálkozás – mondta unottan. – De nem hat meg. Egyetlen szavamba kerülne és mind a ketten halottak lennének – mutatott hátra a kezével. – Még egy és ti is, kétlem, hogy megkockáztatnád. Ami pedig urunk idősebbik lányát illeti, kétlem, hogy visszaengedne, hacsak nem úgy, hogy őt szolgálod és azt teszed, amit mond. Mintha érne bármit is, amit mondtok – röhögött fel. – Én üzletet kínáltam, de nem, ti egyből rohantatok ahhoz a szajhához… igen tudok róla. >
Ezzel lenyúlt maga mellé és valamit felétek dobott, egy levágott fej landolt a lábaitok előtt, a fej tulajdonosát láthattátok korábban, ahogyan Loki kastélya felé tartottatok, Thorhalla egyik embere volt az.
< - Azt hiszik, hogy megvédi őket tőlünk az, hogy a saját földjeiken vannak – mondta gúnyosan. – De elnézem nektek, hogy nem tettétek, amit kértem és újra felajánlom azt a lehetőséget, amit múltkor. Egy cserét… megkapjátok azt a kettőt, ha lesz nekünk helyettük másik két játékunk. Ha idehozzátok Thorhallát és Amora-t, akkor visszakapjátok az anyáitokat, egyikükért, csak egyet. És még földet és hatalmat is kaptok, ha megteszitek ezt nekünk… mit szóltok ehhez? >
#22 2009-08-05 12:54:21
Thordin
A harsogó, provokáló megszólalásokra Thordin nem sok figyelmet szentel. Hisz szavai csak főképp Hareknak szólnak, így nem érdekli mások hozzáállása. Bár a fenyegető fegyver rántásra számított a férfi, de még sem érdekelte. Aztán végre tiszteltetett megszólalni az is, aki miatt ide jött a két asgardi. A szavakat figyelmesen hallgatta végig Thordin, és az eléjük dobott fejre nem sok figyelmet szentelt. Nem lázította fel.
<-Akkor most tisztázzunk valamit! Nem vagyunk postások!
Fennhangon közli, aztán csöndesre vált. Mind azt azért, hogy a hangoskodók elhallkúljanak, mivel csak akkor érteni a szavakat, ha teljes némaság van.
<-Tisztázzunk valamit. Ha tetszik, ha nem, végzek Thorhallával. Thorral. Helaval. No és persze veled. Asgard uralkodói mind egy kaptafa. Nem ilyeneket érdemel meg. Azt mondom, hogy Asgardnak egyetlen egy királyának kell lennie. Nincsenek pártok, nincsenek ellenállók.
Odin korát akarom viszont látni. Ha ez nem fog sürgősen bekövetkezni, végzek mindegyik uralkodóval. Aztán a következőkkel, és így tovább. Nekem nem parancsolsz se te, se más. Magam ura vagyok, és leszek. Nem vagyok a véres farkasod, akit ráuszítasz bárkire. Van merszed ellenem puszta kézzel harcolni, vagy gyáva módjára megfutamodsz, mint korábban.
Közli, és ekkor felcsattan!
<-IGEN! Igen, kedves hadvezérek! Összetűzésbe kerültem társammal Harek ellen korábban. És gyáva módra megfutamodott. Az erdőbe menekült. Egy ilyen hadurat követtek, ki nem áldozza akár vérét egy harcban? Aki megiramodik? Ki nem néz farkas szemet a halállal?
Egy gyáva asgardinak hódoltok? Netán ti is azok lennétek? HAREK!! Most bizonyítsd be előttük...
Mutat körbe.
<-… hogy nem vagy gyáva! Szállj szembe velem, és ígérem, ha vesztek, de ha nem akkor is végzek Hallával, Thorral, és Helával is! Akár életem árán is. Szállj szembe velem! Vagy iramodj meg, és döfj hátba, majd bizonyítsd, hogy milyen uralkodó is vagy!
Mondja gúnyosan, a kihívás után, amit teljes szívéből komolyan gondolt.
#23 2009-08-05 17:51:30
Henry White
Meg sem lepődök a benn lévők reakciójára, fegyvert rántanak ránk de a szitkokon kívül amit felénk kiabálnak, mást nem tesznek. Még mindig iszonyat dühös vagyok, de próbálok hideg fejjel gondolkodni. Miközben Thordin beszél, próbálok rájönni miért akarja ennyire hogy mi ketten hozzuk elé Hallát és Amorát. Tudnia kéne hogy anyám hatalmával a kezében, nagyobb sikerrel tudna szembe szállni velük mint mi jelen állapotunkban.
Próbálom kivenni hogy anyám épségben van-e, de nem nagyon látok át a dühös tömegen. Meg kell elégednem Harek ábrázatával.
<-Miért nem kapod e tel magad őket? Vagy talán ennyire félsz Thorhallától és Amorától....Félsz hogy az embereid legyőzve látnak...megszégyenítve...gyengén...->
Minden egyes szótól ami elhagyja az ajkaim erőt merítek...és annyi gúnyt és megvetést csempészek beléjük amennyit csak lehet.
<-Küzdj meg velünk, vagy tán félsz tőlünk? Ne bújj többé egy halott zsarnok mögé...Loki többé nem fog megvédeni...senkitől...->
Nincs más lehetőségünk jelenleg, ennyi emberrel körül véve.
#24 2009-08-05 21:15:40
Thorhalla
Még mindig nem mozdult senki sem. Úgy tűnt, hogy nem tekintettek titeket túlságosan nagy ellenfélnek, mert még mindig nem adták ki a parancsot, hogy öljenek meg titeket. Néhányan a veletek szemben állók közül még annyira sem méltattak titeket, hogy visszanyúltak a mézsörös kupáikhoz és meghúzták azt. Páran pedig úgy kezdtek viselkedni, mintha itt sem letettek volna, visszatértek a korábbi foglalatosságukhoz, inni. Ennek ellenére még mindig csöndes volt a helység, így Thordin szavait mindenki halhatta. Miközben beszélt a férfi a társaság vigyorogva vett tudomást arról, hogy miket is mondott. Feltehetőleg nem először hallották ugyanezeket a szavakat, talán nem is volt olyan az itt ülők között, aki fiatalabb lett volna nálatok, sőt a szemükben leginkább gyermeknek tűnhettetek.
< - Odin korát, he? – kérdezte egy ősz hajú férfi. – Mintha az jobb lett volna… bár akkor nem Asgardi ölt Asgardit, hanem óriások és démonok minket… cöh! Takarodj haza és szopd még anyád csecsét egy ideig kölök… ja, hogy ő itt van nálunk, pech! Így azt hiszem mást kell erre a feladatra találnod. >
Hangos és részeg röhögés lett erre is a válasz, mindenki roppant mód jól szórakozott a nem kis mértékben botrányos megjegyzésen. Arra szinte már senki sem figyelt, hogy mit is mondtál Harek-ről, lehet, hogy Loki-nál megszokták, hogy nem mindig harcolt kinn a csatatéren, hanem másokkal végeztette el a piszkos munkát, de végül felállt Harek mellett egy rövid vörös hajú nő, és erre mindenki csöndben maradt. A bőre sötétebb volt, mint bárkié a helységben, a szemei lilák szemében gonoszság csillogott, és hegyesek a fülei, sovány testalkat és jóval alacsonyabb az itteni férfiaknál, talán ha 170 centi magas volt. Ennyire soványt és légies testalkatú nőt talán még soha sem láttatok, a mozgása és kecsessége egyértelművé tette, hogy egy elfről van szó. Ráadásul egy sötét elf, Svartalfheim lakója.
< - Senki sem hódol neki, ha érdekel kisfiú, akkor tizenkét hadvezér gyűlt ezen a helyen össze, bár nem mintha rád tartozna – mondta. – Ezenfelül Harek nem uralkodó. Mi mindannyian urunkat, Loki-t szolgáljuk még mindig. Meg fogjuk találni a módját, hogy feltámasszuk, így vagy úgy és visszaszerezzük a birodalmát, amit elvettek tőle. Ebben a teremben senkinek sincs szüksége veletek szemben a magyarázkodásra. Ha akarna ebben a teremben bárki megölhetett volna titeket könnyedén ahogyan beléptetek.
Ezzel felugrott az egyik asztalra és végighaladt rajta, majd a végén a trónhoz közel leugrott, kezében egy íjat is láthattatok, noha még csak idege sem volt rajta. Odalépett a trón mögött levő nőkhöz és a szülőanyáitokhoz lépett, övéről egy görbe tőrt vett le és hátat fordított nektek. Kétszer csapott le, majd pedig valamit megcsomózott. A következő pillanatban megfordult és úgy tett, mintha kihúzná az íjat, majd két vessző süvített ki belőle és ért le a két férfi lábainál. Két hosszú hajfonat olyan színiben, mint amilyen a szüleitek haja volt.
< - Legközelebb az ujjaikat, vagy hasonlókat kapjátok meg – mondta hűvösen a nő. >
Laaksonen a gondolkodás közben rájöhet, hogy miért is pont őket akarja magának. Loki halálával Amora lett Asgard leghatalmasabb mágiahasználója és lehetséges, hogy az ő erejére is pályázik, mint ahogyan az anyjával is tette. Thorhalla pedig Loki utolsó ismert gyermeke, ha meghal a trónjára nem kerül senki és a legerősebb frakció veszi át a helyét és ki tudja, hogy Asgard hány részre szakad, ezenfelül korához képest a lánynak is igen nagy mágikus ereje volt. Ezen felül elnézve a kiéhezett bandát, mind a kettő gyönyörű nő… és ki tudja, hogy ebből a társaságból is hány férfit csábítottak már el, amiért lehet, hogy revánsot vennének. Harek is felnézett végül, és felállt.
< - Hogy miért nem én magam? – kérdezte a férfi Laaksonen-re pillantva. – Mert megtehetem, hogy az olyan kis senkiket ugráltassam, mint ti. Nektek van veszíteni valótok, nem nekem. Én, és a többiek is igazán elégedettek kettejükkel és nem biztos, hogy meg akarnak válni tőlük. Igazam van uraim?! Ezenfelül nem félek tőletek, csak nem akarom a kezemet bemocskolni olyan kis senkik vérével, mint a tietek. Egyszerűen nem vagytok méltóak arra, hogy fegyvert ragadjak. >
< - Ha megbocsátasz uram, akkor megyek és elbeszélgetek velük, hogy meggyőzzem mindkét gyermeket, hogy jobban tennék, ha megtennék, amit mondasz nekik. – szólalt fel egy csuklyás férfi az egyik sorból. >
Harek ránézett, majd pedig bólintott és intett a felszólaló alaknak. Az felkelt, a kardját visszatette az övére, majd a két fiatal előtt levő őrökön átmenve megállt Thordin és Laaksonen előtt.
< - Gyertek velem vissza a kocsmába, hogy beszélhessünk rendesen – mondta. – Nincs értelme megöletni magatokat… >
#25 2009-08-06 11:55:37
Thordin
Sokan nem figyeltek, vagy nem is akartak figyelni Thordin szavára. Úgy tettek, mint ha itt sem lenne. A férfiben emiatt, csak egyre magasabbra csapott a düh. Mintha egy senki lenne. Nem tetszet neki, nagyon nem. Bár valóban nem ismerik a nevét. Nem vett részt háborúban. Nem ismerte annyira Asgard földjeit, mint mások, de akkor is. A tiszteletet kiérdemelhetné, hogy ha fegyver nélkül ált ki a több tucat hadvezér ellen. Bátor és bolond egyben. Anyja és Laak szülőanyja hever távol, alig elérhetetlenül. Csak… csak ennél is bátrabbnak kéne lenni, és talán megérintheti Thordin a szeretett szülőt. Viszont abban tisztába van, hogy élete utolsó cselekedete lenne. Aztán mikor fülébe ér az első igazán nagy szájú lekezelő szövege, a harcos felkapja kardját a földről, és már-már olyan erősen szorítja markában, hogy fájdalmasan nyikorog a markolata.
<-Állj elém, bárki is vagy, mocskos alak!
Csattan ki, majd köp egyet, undora jeleként. Végig pásztáz, a bent lévőkön, és arca egyre inkább eltorzul. A mérhetetlen düh és megvetés egyaránt látszik rajta.
Nem telik sok idő, és egy minden bizonnyal elf jelenik meg. Hideg, és érzelemmentes nőnek tűnik. Nem látni szívébe, talán nincs is neki. Bőrszíne, és alakja elárulja, hogy Svartalfheim lakója. Thordin ennyit azért tud, a temérdek könyvből, mit régen olvasott, de nem látott még.
Bár ez a hely minden féle néppel megtelt, csak úgy mint nem ég Asgard városa. Így ez nem is annyira meglepő. A szavakból, amit a nő mondott, néhány fontos dologra jön rá a harcos. Bár nem érti, hogy mért hű ennyi ember még mindig egy halott királyhoz. Az eszme miatt? De hát az… az az eszme, csak a halál, és a káosz eszméje. Talán mind megunták az életet?
<-Tisztában vagyok azzal, hogy amint beléptünk, a halál küszöbét léptük át, és Hela kezére jutottunk félig. De még is itt vagyunk! Nem öltetek meg. Vajon mért?
Néz körbe a termen, majd folytatja.
<-Mert nekünk volt merszünk. Nem bújtunk meg senki árnyéka mögött. Lehet, hogy jót szórakoznak rajtunk. Arra viszont mérget vehetnek, hogy előbb vagy utóbb Loki után külöm magukat.
Ismét kezdi fenyegetőzését, amivel talán nem a legjobb helyen kopogtat, hisz fele, sőt negyed olyan erős sincs minden bizonnyal, mint itt a leggyengébb. De valami miatt még is ki meri mondani mind ezt. Mert hisz, és lelki ereje talán nagyobb, mint bárkié. Ám harsány és sokat mondó, de többiek szemében talán háttér nélküli mondanivalója elakad. Amint az elf a nőkhöz lép, és fegyverével kétszer lecsap. Thordin ereiben megfagy a vér. Kardját ismét erősen megmarkolja, és arca teljes mértékben eltorzul. A tapasztaltabbak biztos láthatják, hogy támadásra készül, már aki figyel még a heves asgardira.
Aztán épp bele kezdene, de az elf, csupán hajszálakat lőtt feléjük. A férfi lehiggad, és felemeli mind kettőt, majd Laak-nek adja át az egyiket, ami saját anyjáé.
Thordin pillanatra csöndes, és amit a hideg vérű nő mond, teljesen figyelmen kívül hagyja.
A hajszálakat zsebébe rejti. Aztán végre maga Harek is megszólal, ismét.
<-Mihasznák lennénk? Az a mihaszna, ki mások erejéből táplálkozik! Aki elveszi mások varázserejét, és nem maga tanulja azt! Megteheted, hogy minket uszítasz? Érdekes, most még is itt állunk! Senkik lennénk? ITT megfogadom nemes hadvezérek!
Mondja iróniával hangjában.
<-Hogy jegyezzék meg nevem alaposan! Thordin Wornungson az, ki ide állt! Nem lesz nyugodt éjszakám, míg a 12 hadvezér fejét ki nem tűzöm Loki kastélya elé!
Mondja, és most csepp kétely sincs hangjába. Esküt tett, és ezt nem szegi meg. Tekintete elszán, majd mikor a csuklyás alak megérkezik, Thordin Laak-re teszi kezét. Sóhajt egy mélyet, majd leveszi mancsát. Erőt próbált gyűjteni társától, amiért ő sem hátrált meg. Bár találkozásuk nem volt zökkenő mentes, most még is úgy látszik Thordin egy jó társra lelt. Bár sose gondolta volna. Az ismeretlen alak elbeszélése után, Thordin megvető tekintetet vetett még a bent lévőkre, és utolsó szavaival idéglenesen elbúcsúzott.
<-A nevemet ne felejtse egyik nemes úr sem, mert még vissza térek, de akkor engem látnak utoljára a tiszteletre méltó hadvezérek!
Fájdalmasan erősen ironizált itt-ott a harcos, és mag után erősen becsapta az ajtót, az őröket megelőzve, és követte csuklyást.
Henry White
/Előzmény: Thor palotája/
Kicsit szédelegve a több megállós teleportálás után, hideg szél fogad ezen a zord vidéken. Még jobban magam köré kanyarítom a meleget adó köpenyt amit Aesa bölcsen a kezembe nyomott.
<-És most merre?->
Némi töprengés után, egy kisebb csúcs felé veszem az irányt. Hátha fentebbről észreveszek valamit, ami Harekre vagy az embereire utal. Óvatosan haladok, nehogy megcsússzak és össze zúzzam a csontjaim a köveken.
Ez ideális hely elrejtőzni, jobb helyszínt nem is választhatott volna. Annyi itt a rejtett zug, völgy, barlang és szurdok hogy egy élet sem lenne elég átkutatni az egészet. Remélhetőleg találok valami használhatót mire Thordin megérkezik, és mielőtt megfagynék.
#3 2009-07-19 01:47:15
Thorhalla
A köpeny kellemesen meleget ad amúgy, meglepően ahhoz képest, hogy a leheleted látszott a hidegben és erős szél is volt. A hó ropogott a lábad alatt és ahogyan a szél fújt a földről a friss porhót is felkaptam és a levegőbe kapta. Így a látási viszonyok is kellően rosszak voltak ezen a helyen. Aesa csak pár pillanatig volt veled, mert utána egyből el is teleportált innen és egyedül hagyott. Most már csak reménykedhettél abban, hogy a társad hamar csatlakozik hozzád és igen, nem teljes vértben szándékozik jönni, mert bele fog fagyni. A hó amúgy mélynek tűnt, nyomokat egyelőre nem láttál, ha volt is, a szél eltűntette azokat. Igazad volt abban, hogy remek búvóhelyet választottak maguknak a renegátok, ez tényleg mindentől rejtve volt és megközelíteni sem volt éppen a legkönnyebb. Sikerült a kisebb csúcsot megmásznod ezen a helyen, de odafenn még inkább hideg van, mint lenn volt. Látsz a távolban egy griffet a hátán egy emberrel elsuhanni egy irányba, ha követed a tekinteteddel, akkor a távolban egy hatalmas fallal vett erődöt veszel észre, közepén egy toronnyal, és egy megszokott csarnokot is látsz annak a falain belül. több méter magasra saccolhatod a falakat, amik körbeveszik, kőből és jégből, odáig egy utat is látsz, kitaposott ösvénnyel, ami nem is olyan messze vezet el melletted.
#4 2009-07-19 16:23:06
Henry White
Egyre hidegebb volt ahogy egyre fentebb hatoltam az kiszemelt csúcshoz. A prémes köpeny melegebb mint azt hinné az ember, ami nem is baj ebben a hidegben. Egyszer kétszer megcsúszok de mindig sikerül egyenesbe hozni magam, mielőtt valami komoly történne.
Ha volt is olyan szerencsém hogy erre felé rejtőznek a Loki hívők, a szél minden nyomot eltüntetett, már ha voltak egyáltalán.
Körül kémlelek, amennyire lehetséges. Egy griffet pillantok meg a távolban, egy alakkal a hátán. Na ez legalább egy nyom. Ahogy követem a tekintetemmel, megpillantok egy erődítményt. Magas fallal körül vett, közepén egy toronnyal és egy csarnokkal.
Az hiszem nem kell tovább kutatnom. Várok egy darabig, hátha észreveszek egy őrjáratot, vagy esetleg annak a rendszerét. Csak aztán kockáztatom meg, hogy leereszkedjek, és egy nagyobb sziklacsoportnál, elég messze az út mellett, elrejtőzködjek.
Jobb lesz ha várok egy kicsit, míg kitalálom hogy is juthatnék be ebbe az erődbe. Valószínűleg nem lesz egyszerű.
#5 2009-07-19 18:47:47
Thordin
//Előzmény: Thor palotája//
Pár pillanat az egész, és Thordin a fagyos, havas területen találja magát. A Renegátok erdeje, valaha Loki-pártiak kis birodalma volt, erre a férfi is emlékszik, de most nem tudja, mifélék költöztek be. A hó olyan, mintha még friss lenne, hisz annyira ropog a talpa alatt. Alig tesz néhány lépést, de már látja Laaksonen-t. Kiáltani nem akar, mivel nem szeretne kockáztatni, és a kis gyomorimbolygás is eléggé megviseli, ami az idekerülés mellékhatása. A hűvös szél fájdalmasan mardosta Thordin arcát. Hamar megvédi a meleg ruhával, és siető léptekkel ered társa után. Tőle telhető leginkább megy a férfi felé.
Alaposan magára bugyolálja a köpenyt, és védi teljes testét. Vértje lapul meg a meleg ruha alatt, ami remélhetőleg nem fog össze fagyni.
Gyorsabb iramot diktál, és a jeges szellőtől védett arcával töri a mély hó dűnéket.
Nem igazán élt át havat. Pontosabban ilyen nagy méretben. Laak-et próbálja figyelemmel kísérni, és olykor a halvány lábnyomati is néz, miket még nem fújt el a szél.
#6 2009-07-19 22:35:35
Thorhalla
Előbb vagy utóbb feltűnt Laaksonen-nek, hogy halkan páncél zörgést hall és lépteket a hóban, így ha hátrafordult, akkor megláthatta a hasonló prémes köpenybe burkolózott társát is. És Thordin is felismerheti a saját társát a lapuló férfiban. Ha nézitek az utat és az erődöt, akkor néhány perc után feltűnhet, hogy őrjárat nem nagyon van, egy-egy griff, sárkány vagy hasonló a levegőben, de semmi egyéb. Fentről a helyről, ahol vagytok meglepő módon, mintha karavánokat is látnátok, mellette őrség is van, de egy-egy szekér körül nem láttok senkit sem. Az út úgy tűnt, hogy forgalmas és gyakran használják, noha a hó át fúvások és egyebek miatt tűnt úgy, mintha nem lenne annyira járatos. Bentről az erőd felől sok tüzet láttok a levegőbe emelkedni, ami a házakat jelenthette. A kapuban láttok egyedül csak őröket innen, de ha egy kicsit vártok ezen a helyen, akkor további dolgokat is megláthattok, hogy ez a hely roppant vegyes felhozatalú.
Törpék, óriások, elfek és asgardiak és egyéb lényeket is láthattok a közelben ólálkodni és ami a legfurcsább, hogy nem úgy tűnt, mintha mindegyik harcos lenne, vagy pedig Loki egykori harcosa és híve. Lassan, de biztosan rájöhettek, hogy az odalenn nem csak egy erőd, hanem egy komplex kereskedőváros a hármas határ közelében.
#7 2009-07-20 07:48:23
Thordin
Teljes bizonyosságot nyer Thordin arról, hogy a férfi akit látott, valóban Laak. Oda érkezve halkan köszönti, aztán se szó, se beszéd nélkül folytatja az utat társával. A férfi nem fog megszólalni egy darabig, így csak némán gyalogol, a fagyos szélben, arcát alaposan befedve, hogy az ne kezdje ki. Némi járás után, feltűnik az, hogy nem igazán…egyáltalán nincs őrség, vagy hasonló. Ami kicsit meglepő lehet, hisz valaha volt Loki egyik legnagyobb bázisa az egész környék, így el kellene a testőrség. Olykor csak egy-egy szárnyas lebeg el a két férfi feje fölött. Griff… Thordin mindig is szeretett repülni, bár nem igazán adatott meg a lehetőség neki, bár pedig családjánál, még egy Griff is volt.
Aztán nehezen, bár alaposan végig pásztázva karavánokra lesz figyelmes Thordin. Még sem annyira kihalt a hely, mint amennyire látszik. Hamarosan az erdő felől tüzet lángolni is felfedezett a férfi, és csak figyelte, vajon miféle alakok lehetnek itt most az elterjedtebbek.
Mind ezeket, bizonyára Laak is felfedezte, ezért nem is szól neki. Azután a különféle népcsoportokat vette szemügyre a harcos, és megszólalt, találkozója óta először.
<-Nincs okunk rejtőzködve menni. Minden bizonnyal a karavánokból ítélve, jelentős szerepet játszhat a kereskedés. Szóval nem lehet fura, ha két idegen akar bemenni az erődbe. Azt mondom, csak nyíltan, és egyenesen haladjunk át az őrökön.
Közli, és úgy érzi most jót mondott. Mennyivel egyszerűbb, ha gondolkodik az ember, mielőtt megszólalna… Thordin-nek most aztán volt ideje értékelni. Szóval teljesen új hozzá állással halad a maga számára vélt, helyes úton. Mind ettől függetlenül, Laak beleegyezését várva, jobban mondva beletörődését. Mivel hiába változott világ nézete, makacsságából, és önfejűségéből mit sem adott le, és már tovább is indul. Nyíl egyenesen halad a kapuhoz, hisz ha álnokul lépne színre, az bizalmatlanságot kelthet. Így inkább a frontális megközelítést választja, míg nem a bejáratig nem ér el. Ha nem állítja meg semmi út közben, még az átjárón is áthalad.
#8 2009-07-22 13:01:40
Henry White
Gyorsan hátra pillantok amikor halk páncél csörgést hallok. De szerencsére csak Thordin érkezik meg. Bólintok neki, és talán valahol örülök is hogy nem egyedül kell ezt végig csinálnom. Ez az egész csak egy egyszerű ember rablásnak indult, de mostanra teljesen bonyolultá vált.
Visszafordulok az erőd felé, de egyetlen fia őrt sem látok, nem hogy őrjáratot. Néha egy egy griff száll fel vagy le, de azok sem úgy néznek ki mintha nagyon őrködnének. Ahogy közelebb érünk, kisebb karavánokat, és elfektől kezdve óriásokig szinte minden faj nyüzsög a városban.
<-Nem úgy tűnik mint Harek bázisa...inkább egy kereskedő központ.>
Gondolkodok fél hangosan. Nyilván Thordin is rájött erre. Rápillantok a útitársamra, de úgy tűnik most kivételesen átgondolta a dolgot mielőtt a kivitelezésébe kezdene. Lemondóan megrántom a vállam, és elindulok utána, az erőd kapui felé. Szorosabbra húzom a köpenyt magamon, nem csak azért hogy még jobban melegítsen, hanem hogy még jobban elrejtse a kilétemet. Felesleges és veszélyes is lenne ha felismernének minket. Nem tudahatjuk ki az úr itt, bár több mint valószínű hogy Harek.
Felzárkozók Thordin mellé, már majdnem elértük a kaput. Ha meg szólítanakl majd én beszélek, majd csak átjutunk valahogy.
#9 2009-07-22 14:17:25
Thorhalla
Ahogyan közeledtek egyre könnyebb és könnyebb lesz a járás a talajon, hiszen már le van taposva és ki is járva, éppen ezért kissé csúszós is a jéggé járt út. Kövezet utat csak egy-egy helyen láttatok magatok alatt előbukkanni, igen erre nem ismerték a jó Midgardi módszert, amivel el lehet az útról a havat takarítani, vagy csak nem fáradtak azzal, hogy szórják az utat, vagy egy tűzvarázslóval olvasszák le a havat. Ahogyan közelebb értek már látni a falakat, jó tizenkét-tizenöt méter magasnak tűnnek, de ha errefelé vannak jégóriások, vagy egyebek, akkor valóban kellenek a masszív falak, hogy ne juthassanak be a városba, vagy erődbe. Ha nézitek, akkor láthatjátok, hogy a falakon íjászok vannak és lenn a kapunál az őrség nagyszámú és a közelben is mindenhol vannak, a falak mentén is járkálnak, noha messzire nem jönnek el a faltól. Ezért nem láttatok távolabb egyet sem, szobrok övezik az utatokat, ahogyan mentek egészen közel a bejárathoz. Senki sem állít meg titeket azok közül, akik jöttek kifele a városból, két törpe volt csupán és egy jakon lovagló másik törpe volt, ami odafele igyekezett és lehagyott titeket.
Mind a hármójuknál több holmi volt, mint nálatok, és ez igen valószínű, hogy hosszabb utat akartak megtenni, hiszen ti nem így készültetek. Amikor a kapuhoz értek láthattátok, hogy nem csak ilyen lények vannak erre, hanem goblinok is voltak a városka őrségénél. Néhány egy tábortűz körül melegedtek, de ugyanez volt elmondható a vastag felszerelésben levő asgardira és elfre is. Mást nem láttok a kapuban álldogálni, amikor odaértek, akkor nem hagynak átmenni titeket, hanem megállítanak, láthattátok, hogy korábban a jakos törpével is ugyanezt tették.
< - Mi járatban idegenek? – kérdezte egy asgardi a sisakja alól, majd végignézett rajtatok és a végén felkiáltott. – Laaksonen?! >
A férfi jó alaposan megölelte a fiatalabbikat, hogy jó pár csontja beleropogott. Végül levette a sisakját, egyik volt társa a Lokisták körül, a nevére is emlékezhet Laak, Raknar-nak hívták.
< - Hát nem hittem volna, hogy téged egyszer még élve látlak – mondta. – Hallottuk, hogy elkapott Thor és, hogy száműztek. De most már jó helyen vagytok mind a ketten! Gyertek közelebb a tűzhöz mielőtt megfagynátok, mi járatban erre? Meguntátok a zsarnokokat? >
#10 2009-07-23 09:44:46
Thordin
Meg nem állva halad előre Thordin, és a mélyebb hó, és csúszósabb jég kezd egyre inkább járhatóbb úttá válni. Mint egy ösvény, amit már kitapostak. Egyre közelebb érnek, és a harcos már szabad szemmel jobban meg tudja nézni az erőd falait. Szép termetesek, van vagy 13méter. Ám az óriások ellen nem sokat védene. Bizonyára ezen a havas vidékeken nincs hiány a jégóriásokból. De ha meg ennyire „alacsony” a védőfal, akkor meg csak az lehet a magyarázat, hogy pártfogoltak az ellenséggel szemben. Ha bár Loki egykori vidéke volt, és ő eléggé jól cimborált a melákokkal. Már ahogy vesszük.
Ellenben a falat nem csak a puszta kövek védik, ezt Thordin is látja. Íjászok minden felé, így a kellő biztonság egyre inkább fenyegető. Nem állította meg senki a két férfit, pont ahogy a harcos gondolta. Nincs mitől tartaniuk. Legalábbis egyenlőre úgy tűnik.
Míg a bejárathoz nem érnek, addig a szobrokat figyeli a férfi mik mint testőrség kísérik őket egészen az őrökig, akik mellett nem lehet behaladni. Bár nem kivételezés, mivel láthatták, hogy az előttük lévő két törpöt is leellenőrizték.
Thordin csak fél szemmel figyeli, hogy még sok más nép is megtalálható, ami nem meglepő, még mindig, hisz a kereskedő városokban eléggé fura szerzetekkel is találkozik az ember.
Az őr érdeklődik, bizonyára csak formalitás. Laak mellett állva, a férfi nem válaszolt, hagyta, hogy a társa ragadja meg a szót, de mind azok előtt úgy tűnt ismerős a védőnek Laaksonen.
Tűz mellé invitálja a két asgardit, barátságos, de biztos csak az ismerős arc miatt. Lényegtelen, legalább így még zökkenő mentesebb az út. Mikor kérdezősködik Raknar, a semlegessé vált illető nem felel. Nem ő irányába ment első sorban az érdeklődés, így Laak-é a szó. Bár Thordin keze ökölbe szorult, mikor a „zsarnokok” szót hallotta. Arca is fanyarúvá vált. Ellenben uralkodik magán, hagyja társát had beszéljen.
#11 2009-07-24 13:24:37
Henry White
Ahogy a hideg és fagyott úton haladok a kapu felé, a falon kivehetővé válnak az őrők ahogy feszülten figyelnek. Kicsit idegesen pillantok végig a falon, és a rajta lévőkön. Nem egy nagy erődítmény, de a célnak nyilván megfelel. Úgy tűnik nem sok problémájuk lehet, nem látok egy sérülést sem a falon. Vagy nem támadta még meg őket senki vagy hatásosan megállították a támadókat még mielőtt elérték volna a falat.
Csak pár törpe hagyta el a kapukat vagy haladt épp ár rajta. Nyilván hosszabb útra indultak, a csomagjukból ítélve.
Megérkezünk a kapuhoz, épp válaszolni akarok az őr kérdésére, mikor az, jócskán meglepve vele, át ölel megropogtatva az átfagyott csontjaimat.
Ki a fene ez? Szerencsére az emlékeimből felmerül egy név, mielőtt lelepleződnénk, Raknar.
<-Raknar! Bizony elég rég volt mikor utoljára láttuk egymást.->
Viszonzom az ölelést, és elindulok a meleget adó tűz felé. Szemem sarkából Thordinre pillantok. Remélhetőleg tanult az előzőekből és visszafogja magát.
<-Thor nem elég hogy visszatartson engem attól hogy újra Agard földjét tapossam.->
Itt az ideje egy kis színészkedésnek. Ragnar úgy tűnik nem tud semmiről ami velem történt és főleg arról nem hogy elárultam Lokit. Itt a lehetőség hogy kiderüljön mi isfolyik itt. Viszont óvatosnak kell lennem.
<-Ne is beszéljünk arról a féregről. Most egy másik zsarnokról van szó. Összefutottam Thorhallával és nem volt örömteli. Nem is tudom hogy miért engedték hogy az a nő elfoglalja Loki trónját.>
Odalépek Thordinhez, a vállára rakom a kezem és megszorítom jellezve hogy ne guruljon dühbe.
<-Ő a társam. Mondjuk úgy hogy nem nézi szívesen Thor bizonyos lépéseit, úgy hogy csatlakozott hozzám. Azt halottam itt gyűlnek össze akik nem kérnek a képmutató Asgardi istenekből.>
Rá pillantok a Raknarra, jobb lesz ha megpróbálok olvasni a reakcióiból, nehogy valami olyasmit mondjak ami bajba sodorhatna minket. Így lehet hogy lassabban haladunk, de fő az óvatosság.
<- Ki itt a vezér?->
Kérdezem csak úgy mellékesen, mintha csatlakozni szeretnék hozzájuk és az ügyükhöz. Közelebb lépek a tűzhöz, kinyújtom a kezeimet hogy felmelegítsem az átfagyott végtagjaim.
#12 2009-07-25 13:21:24
Thorhalla
A többiek, akik a tűznél voltak nem zavartatták magukat, hogy újabb emberek érkeztek, csak kissé odébb álltak, hogy Laak és Thordin is odaférjen melegedni egy kicsit. A férfi figyelmesen hallgatta végig, amit meséltél a többit ez sem zavarta láthatólag.
< - Szóval tényleg igazak a pletykák, hogy Halla hazatért – mondta. – Az a kisebbik, hogy az övé a trón, ezt még megemésztettük volna, legalább is a legtöbben így vannak vele, hiszen ismerjük és mégiscsak urunk leánya és tudjuk, hogy mire képes… – vonta meg a vállát. – Azonban azt már kevesek, hogy Thor elismerte és támogatta is, hogy megkapja a trónt. Bah! És persze vannak, akiket nem érdekli ez sem, csak hasznot látnak abból, hogy nincs Loki és végre hatalmat remélnek a régi földjeiből. Ami engem illet, hidegen hagy az egész hatalomharc most már, majd ha Halla és a trónkövetelők lebunyózták egymás között, hogy kié is a végső hatalom, akkor előmászom és azé a hűségem, amelyik méltónak bizonyult rá, nincs kedvem öt percenként új urat vagy úrnőt szolgálni. >
A férfi arcán Laak szavai után sincsen semmilyen olyasmi érzelem, hogy gyanús lenen neki a két férfi, így Laak-nak egyelőre nem volt baja a meséjével, mindent bevett láthatólag Raknak, amit mondatok neki. Amikor Thordin-ra pillant, az őr is ránéz és végigméri a páncélos alakot.
< - Helyes! – mondta örömmel és a karját nyújtotta Thordin felé. – Üdv közöttünk Testvér! Minél többen vagyunk, annál jobb. Mindig is tudtam Laaksonen, hogy Thor is kevés, hogy távol tartson Asgardtól téged, vagy bárki mást. Igen-igen, valami ilyesmi, vagyis nem teljesen. Ez csak egyetlen városka, bár tényleg itt vagyunk a legtöbben, akik nem kérünk belőlük. De még ez is Asgard földje, és jelenleg remek kérdés, hogy kinek a fennhatósága alatt van, bár szerintem semleges. Hogy a vezér? Egységes vezér nincs, többen is vannak, több kis „uradalom”, akik mind elszakadtak egykori urunktól a halála után. De az utóbbi időben, mintha Harek lenne az, aki elkezdett erre főnökösödni. Az ott a csarnoka…
Mutat be ezzel a falon túlra, ahol egy megszokott északi stílusú csarnokot láthattatok meg néhány őrrel a lépcsőkön és a kapuban.
#13 2009-07-25 14:13:06
Thordin
Thordin hallgat némán, Laak tekintetét viszonozva. Már nyugodt, és kezd minden sokkalta világosabbá válni számára. Nem cselekszik meggondolatlanul, bár ez a titkolózás neki sosem tetszett. Bele megy a játékba, de csak úgy, hogy nem leplezi le. Nem avatkozik a két fél beszélgetésébe, hisz köze nem sok van a régi barátokhoz. Egészen addig csöndes, míg nem felé irányul egy üdvözlés. Thordin viszonozza, és később pár szót szól, miután elhallgatott az őr.
< -Tehát semleges terep…akkor ez a Harek mért főnökösködik? Szerintem egyikünk felett sincs joga ítéletet mondania. Sem neki, sem a többieknek. Kik vagyunk, hogy másokat szolgáljunk? Nem kutyáknak születtünk. Talpunkra kell állni, és megdönteni a hatalmakat, akik felettünk ágaskodnak. Én bizony nem fogok többé hódolni senkinek… ennek a Harek-nak sem… >
Közli, és morcos arccal melegíti tenyerét, aztán hátrál pár lépést, és szemügyre veszi az erődítményt, amiben a mágus húzta meg magát. Fintorog egy sort, aztán Laak felé figyel várakozóan. Most mennek, vagy még beszélget egy darabig. Bár nem akarja nagyon siettetni a férfit. Ha nincs semmi érdekes, akkor Thordin a hóba veti magát. Hiába a hideg, most még is jól esik neki a ropogó hó, ami arcához ér.
#14 2009-07-27 12:56:37
Henry White
Vajon elhitte amit mondtam? Mindenesetre nem úgy tűnik mint aki átlát rajtunk. Miközben Raknar beszél bőszen dörzsölgetem a kezeimet a tűz föllött. Nem nekem való ez a hideg.
Szóval Harek főnökösködik itt. Vajon hogyan tudnánk bejutni és elfogni. Azt is kikéne szedni belőle hogy merre tartja fogva anyáinkat. Nem tudhatjuk hogy ki van vele és ki ellene.
Miután Raknar befejezi a beszédet, pár percig csak némán nézem a táncoló lángokat. Sorra végig veszem a lehetőségeket. A türelmetlenségem és az anyám iránti érzések győznek.
<-Köszönjük az információkat, és a fogadtatást. De most azt hiszem keresünk valami szállást és kicsit jobban körülnézünk ha nem gond->
Persze eszem ágában sincs ezt tenni. A csarnok felé nézzek. Nem látok különösebb őrséget vagy mást de ez nem jelent semmit.
<-Örülök hogy láttalak Raknar!>
Kinyújtoztatom a tagjaimat és elindulok a csarnok felé, ha nem akadályoz semmi.
#15 2009-07-27 14:23:57
Thorhalla
Raknar szélesen vigyorodik el, amikor Thordin megjegyzéseket tesz és megrázza a szőke haját, majd pedig ismételten visszanéz a csarnok felé néhány pillanatra, míg végül a tekintete megállapodik a férfin.
< - Több egykori hadvezér van itt kölyök – mondta. – Valakinek össze kell fognia őket, hogy közösen támadást indíthassanak Loki egykori földjei felé. Az összes közül Harek bizonyult a legjobb taktikusnak, így hát ő az, aki összefogta az itt fellelhető társaságot. Ennyi. Önfejű vagy kölyök… egy lépés innen és elvárod, hogy mások szolgáljanak téged, te sem vagy jobb azoknál, akiket megvetsz. És utána mi lesz elárulod? Nem lesz, ki összefogjon minket… szép elképzelés, de utána mi lesz? Mindenki egymás torkának esik, mert ő akarja majd vezetni a népét. Egyvalakit mindig is kell, igaz annak idején Bor és Odin idejében nem voltak pártok és minden sokkal szebben működött… >
Ezek után Laaksonen-re nézett és őt hallgatta végig. Csak széttárta a karját Raknar, majd pedig befele intett a városka felé.
< - Béke van a népek között, ez pedig egy kereskedő város – mondta. – Törpék, elfek és Asgardiak, egy utolsó város a határ előtt. Sok szerencsét és én is örültem, hogy láttalak testvér! >
Ezzel visszafordult a társaihoz és nektek szabad utatok volt a városba. Itt benn már látszottak a macskakövek és rendesen voltak az utakat is tisztítva, épületeket láttatok, amikben személyek lakhattak, sok harcost is, ami békeidőben egy helyen ennyi nem jelenthetett túl sok jót, hiszen az Asgardiak is mindig elfoglalták magukat mással a békés időben és nem háborúztak, ha nem volt muszáj. Jó néhány arcot mind a ketten felismertek, hogy Loki pártiak voltak korábban, de sokat nem, voltak kereskedők is csak, meg törpék és elfek is az itteniek között. A piactéren, ahogyan elhaladtatok az egyik épület előtt bentről zene szólt ki, mézsör és forralt bor édes illatát hozta ki a meleg szellő. Pár perc után pedig elértetek a csarnok lépcsőihez. Mint kintről is látszott sűrűn őrizték azt. Lándzsások álltak már a legelső lépcsőfok előtt is, és ha közeledni akartatok, akkor összezárták előttetek azokat elállva az utat.
< - Csak a hadvezéreknek van joga felmenni oda, távozzatok békével! – mondta az egyik páncélos szigorú hangon. >
#16 2009-07-29 20:56:48
Thordin
Az őr beszéde hidegen hagyta a továbbiakban Thordint, és csak magával és Laak gondjaival volt elfoglalva. A szülőanyák fogsága egyre inkább kiborította a férfit. Mély lélegzetek, és összeszedte magát, aztán a búcsúzkodást követően elindult a bejárat felé társa társaságában. Az út egyre inkább kikupálódott, már könnyedén járható is lett, és a harcos ruhájába bugyolálva figyelte a népeket.
~Ha végre minden… minden elrendeződik, talán akkor jó lenne ezen népek hazájába is ellátogatnom. Törpök bányái, elfek erdei, és a rengeteg szép vidék. Távol azon álnok és hazug uralkodóktól, mint Asgard vezetői…
Elmélkedik, és csak reméli valóban így lesz. Némán menetelt, és hacsak Laak nem szólította meg, Thordin ajkait nem hagyta el szó. Elérnek a piactérre, majd pedig Harek állítólagos lakhelyének lépcsői elé. Aztán az egyik őr, ki már a legelső lépcsőt őrizte, felszólalt. Thordin elmosolyodott gúnyosan, majd pedig megvetőre váltott arca.
< -Hadvezér? Szerinted mi vagyok, fiam? Lehet, még nem éltem annyit, de jó vagyok.. jobb mint te! Engedj át engem, és barátom, vagy fejedet veszem! >
Hazudik egy sort, és közben morcos hangnemben szólt. Egy próbát meg ér, hisz veszteni valójuk nincs. Talán sikerül. A férfi a szavai után, megigazgatja ruháit, és szúrós szemmel figyeli a lándzsást. Próbálja hitelesen adni a figurát, de talán nem is kell, mert alapból dühös, és forró fejű, így nem is kell sokat rá tennie az alakításra. Nincs ínnyére ez a hamis hadvezér alakítás, de ez van…
#17 2009-07-29 20:57:12
Henry White
Raknar beszéde már cseppet sem érdekel, a türelmetlenség lassan kezd eluralkodni rajtam. Márpedig ez senkinek nem lesz túl jó, ha mind a ketten elveszítjük a fejünket.
Egy teljesen átlagos kereskedő városnak látszik az egész település. Kivéve a sok katonát és harcost, akik csak úgy sürögnek forognak a városban.
A csarnokhoz vezető úton, természetesen, megállítanak minket. Pár pillanatig csak a bámulok mereven rájuk, míg Thordin megelőzve hadvezérnek próbálja kiadni magát. Egy próbát mindenképp megér.
<-Álljatok félre és engedjétek át minket! Harek nem fog örülni ha akadályozzátok a vendégeit.>
Teszem hozzá, az apró fenyegetést már-már Thordin stílusában. Ha mégsem jön be, akkor csak simán elsomfordálunk. És kiötlünk mást a bejutáshoz.
#18 2009-07-30 12:38:54
Thorhalla
Talán csak a határozott fellépés volt az, ami szerencsét hozott nektek, de a két őr, akik a lépcső elején álltak zavartan néztek össze, majd pedig egy bocsánatkérés közepette álltak vissza arra a helyre, ahol eredetileg is álltak. Így most már teljesen szabad volt az utatok felfele a csarnokhoz. Most már a további őrök sem állítottak meg titeket és végül miután felcaplattatok a legfelső részre már csak a bejárati faajtó volt az, ami elállta az utatokat a bejutáshoz. Könnyedén nyithattatok be, azonban bent egy igen kellemetlen látvány fogadott titeket, mintegy száz fő evett, ivott és szórakozott. Laaksonen mindegyiket felismerhette arcról, ezek bizony mind-mind Loki egykori emberei voltak és nem a leggyengébb harcos, vagy éppen mágiahasználó. Az egyik aszalnál mind a két fiatal kiszúrhatta Harek-et, amint éppen egy kisebb társasággal beszélt valamiről. A terem végében a trónszék mögötti részen rabláncon levő hiányos öltözetű nőket láthattok és igen között mind a ketten felismerhettétek a saját anyátokat is. Arra, hogy az ajtó kinyílt és hideg levegő fújódott be a kellemesen meleg helységbe szinte mindenki felkapta a fejét és egyenesen az ajtókhoz nézett, pont rátok. A legtöbb arc, hogy ezek meg kik, még Harek is felétek fordult, noha így egyből nem ismert meg titeket, legalább is nem kiáltottak őrségért. Közben mögöttetek, ha feljöttetek, akkor az ajtóban állók becsukják mögöttetek az ajtót. ennek ellenére még mindig minden tekintet titeket bámul.
#19 2009-07-30 20:23:17
Henry White
Egy kicsit meghökkenek hogy bevették ezt az átlátszó hazugságot, de még időben indulok el felfelé a lépcsőn ahhoz hogy ne tűnjön furcsának a hezitálásom. A többi őr már nem állja el az utunkat. Sajnos elég közel állnak egymáshoz, és csak mert átengednek minket, még figyelemmel kísérnek minket. Így kicsit furcsa lenne ha nekiállnánk terveket szövögetni a lépcső sor közepén.
Úgyhogy egyenes út vezet a csarnok bejáratához. A faajtót kinyitva egy kisebb tömeget pillantok meg.
Meg is fagy az ereimben a vér, szinte mindenhol Loki egykori embereit pillantom meg. És ha ez még nem lenne elég mindenki minket bámul.
Szerencsére a köpenyemet még mindig az arcomba húzva viselem de még így is túl veszélyes ha valaki felismer.
Ahogy megpillantom az anyámat a trónhoz láncolva kiszolgáltatva, a vér egyszerűen a fejembe szökik. Annyira megszorítom a fegyverem hogy az ujjaim beleropognak. Képtelen vagyok bármit is tenni csak állok dermedten és a trónt bámulom. Már az sem érdekel ha Thordin tombolva próbálna utat vágni magának...valószínűleg csatlakoznék hozzá...
#20 2009-08-02 12:51:52
Thordin
A terv sikeres, átlátszó hazugság, ám még is. Talán valaki… vagy valami felsőbb erő, most az egyszer Thordin mellé állt. Nem kérdőjelezték meg szavai hitelességét, és torz arca továbbra sem gyengült. Hiába a bocsánatkérés, a férfi undorral mérte végig még utoljára a két őrt, aztán Laak társaságában elindult felfelé a lépcsőkön. A hűvös levegő elől, már Thordin nem takarta arcát. A fa ajtó kinyílik és a harcos előtt a temérdek mulatozó asgardi csillan fel. Mind jóízűen esznek, isznak, de nem sokára eláll mind az. A méregető szempárok rá, és társára szegeződnek. Bejárat becsukódik, és a vértjében megbúvó alak, most leveti a meleg köpenyt, és arca teljesen kirajzolódik. Maga, Harek is mutatkozik, a trónusán, és mögötte pedig eléggé lenge öltözetű nők. Ám Amit Thordin akkor pillant meg… Marokra fogja kardját, és elő rántja. Mind azt pillanatok alatt. Hüvelyen végig zörög a penge, és a férfi maga elé nyújtja fegyverét. Tekintete gyászos lesz, az követően lehunyja szemét.
<-10 év… 10 hosszú éve annak, hogy nem voltam Asgardban. Nem léptem hazám talaján. Az idő alatt, a jóslat elérkezett… szüleim elhunytak… Loki elhunyt… családomat elrabolták… Thor hazudott… minden, ami miatt szerettem otthonom, szertefoszlott. Csak egy valami maradt meg nekem. Jobban mondva két valaki. Apám, és anyám…
Fejezi be, kis hatás szünettel. Maga mellé húzza a kardot, és testéhez szorosan tartja. Oldalánál markolja, és lehajtott fejét felemeli. Kinyitja szemét, és egyenesen Harek irányába veti azt. Mellette álló társára is tesz egy gyors pillantást, jelezve, hogy talán utolsó cselekedete lesz ez most Thordinnek. Nem fogja most felrúgni mind azt amiért küzdött. Annyira közel a cél, és nem engedi hogy kicsússzon a kezéből. De behódolni nem fog. Tudja jól, hogy bizonyára mindenki ki jelen van sokkalta erősebb nála, de itt és most cselekednie kell. A trónusán ülő Harekra figyel továbbra is, próbál vele szemkontaktust keresni.
<-Megaláztat szülőanyám… elraboltad, és ki tudja mit tettél vele. Ha van benned maréknyi bátorság, akkor szemtől szemben állsz ki ellenünk. Ha kell…
Szakítja meg egy pillanatra a mondandóját, és fegyverét ledobja a földre.
<-…akár puszta kézzel szállok szembe veled. És mért? Mert bennem meg van a becsületesség, az eltökéltség, és a bátorság. Választhatsz, Harek! Vagy leszel végre valaki, és a mocskos varázslataid nélkül vívsz meg velünk, netán egy utolsó féreg leszel aki ármányok és undorító cselszövések mögé bújsz, és úgy intézel el. De abban ígérem, hogy nem lesz köszöneted. Ha kell Helatól is vissza térek!
Csepp kétely nélkül mondja ,és teljes elszántsággal. A düh, bár nem vakította most el, de mégis lehet esztelen cselekedetre sarkalta. Fegyvertelenül áll, és társa reméli ugyan így vélekedik. Bár még talán van ideje mást tennie. Thordin már nem haragudna meg Laak bármely cselekedetén. A férfi ügyet sem vesz a többi hadvezér szempárjára, egyedül Hareké érdekli. Kíváncsi, vajon lesz-e bátorsága szemtől szemben állni ellene no meg persze Laaksonen ellen.
#21 2009-08-03 10:24:11
Thorhalla
Abban a pillanatban, ahogyan Thordin ledobja a köpenyét és a kardjáért nyúlt mintegy kéttucatnyi harcos egyből ugrott fel a helyéről és fogták meg a maguk mellett levő fegyverüket. Egyelőre nem indultak még el a két fiatal felé, de az, ahogyan áthelyezték a testsúlyukat teljesen egyértelművé tette Thorinnak és Laaksonen-nek, hogy a támadóállást vették fel, innen már csak egyetlen pillanat kellett nekik, hogy nekik rontsanak. Amikor a Thor hazudott részhez ér a fiú, hangos és gúnyos röhögés rázza meg a helységet, majd a folytatást néhány kaján bekiabálás kíséri.
< - Most sírjunk, vagy nevessünk? Annyira szomorú mindjárt sírnom kell! Takarodjatok, amíg még tehetitek áruló fattyak! >
Harek végül lassan emeli fel a fejét, noha a sisakja miatt még mindig nem látszott az arca, mert azt még mindig nem vette fel. Ennek ellenére, ahogyan megvonta a vállát a két fiatal felé egyértelmű lett szinte, hogy nem érdekli a dolog, mert olyan szinten volt unott és lekezelő ez a mozdulat, hogy szinte már-már fájdalmasnak hatott. Oldalra nyúlt a kupájához és belekortyolt. Ahogyan Thordin eldobta a fegyverét egy pillanatra döbbenet látszott a harcosokon, nem erre vártak és számítottak jelen helyzetben, igaz nem mozdultak meg, de amikor folytatta a férfi ismét röhögés futott végig a termen. Úgy tűnt, hogy remekül szórakoznak rajtatok. Harek végül felállt a helyéről, de nem lépett közelebb.
< - Szép próbálkozás – mondta unottan. – De nem hat meg. Egyetlen szavamba kerülne és mind a ketten halottak lennének – mutatott hátra a kezével. – Még egy és ti is, kétlem, hogy megkockáztatnád. Ami pedig urunk idősebbik lányát illeti, kétlem, hogy visszaengedne, hacsak nem úgy, hogy őt szolgálod és azt teszed, amit mond. Mintha érne bármit is, amit mondtok – röhögött fel. – Én üzletet kínáltam, de nem, ti egyből rohantatok ahhoz a szajhához… igen tudok róla. >
Ezzel lenyúlt maga mellé és valamit felétek dobott, egy levágott fej landolt a lábaitok előtt, a fej tulajdonosát láthattátok korábban, ahogyan Loki kastélya felé tartottatok, Thorhalla egyik embere volt az.
< - Azt hiszik, hogy megvédi őket tőlünk az, hogy a saját földjeiken vannak – mondta gúnyosan. – De elnézem nektek, hogy nem tettétek, amit kértem és újra felajánlom azt a lehetőséget, amit múltkor. Egy cserét… megkapjátok azt a kettőt, ha lesz nekünk helyettük másik két játékunk. Ha idehozzátok Thorhallát és Amora-t, akkor visszakapjátok az anyáitokat, egyikükért, csak egyet. És még földet és hatalmat is kaptok, ha megteszitek ezt nekünk… mit szóltok ehhez? >
#22 2009-08-05 12:54:21
Thordin
A harsogó, provokáló megszólalásokra Thordin nem sok figyelmet szentel. Hisz szavai csak főképp Hareknak szólnak, így nem érdekli mások hozzáállása. Bár a fenyegető fegyver rántásra számított a férfi, de még sem érdekelte. Aztán végre tiszteltetett megszólalni az is, aki miatt ide jött a két asgardi. A szavakat figyelmesen hallgatta végig Thordin, és az eléjük dobott fejre nem sok figyelmet szentelt. Nem lázította fel.
<-Akkor most tisztázzunk valamit! Nem vagyunk postások!
Fennhangon közli, aztán csöndesre vált. Mind azt azért, hogy a hangoskodók elhallkúljanak, mivel csak akkor érteni a szavakat, ha teljes némaság van.
<-Tisztázzunk valamit. Ha tetszik, ha nem, végzek Thorhallával. Thorral. Helaval. No és persze veled. Asgard uralkodói mind egy kaptafa. Nem ilyeneket érdemel meg. Azt mondom, hogy Asgardnak egyetlen egy királyának kell lennie. Nincsenek pártok, nincsenek ellenállók.
Odin korát akarom viszont látni. Ha ez nem fog sürgősen bekövetkezni, végzek mindegyik uralkodóval. Aztán a következőkkel, és így tovább. Nekem nem parancsolsz se te, se más. Magam ura vagyok, és leszek. Nem vagyok a véres farkasod, akit ráuszítasz bárkire. Van merszed ellenem puszta kézzel harcolni, vagy gyáva módjára megfutamodsz, mint korábban.
Közli, és ekkor felcsattan!
<-IGEN! Igen, kedves hadvezérek! Összetűzésbe kerültem társammal Harek ellen korábban. És gyáva módra megfutamodott. Az erdőbe menekült. Egy ilyen hadurat követtek, ki nem áldozza akár vérét egy harcban? Aki megiramodik? Ki nem néz farkas szemet a halállal?
Egy gyáva asgardinak hódoltok? Netán ti is azok lennétek? HAREK!! Most bizonyítsd be előttük...
Mutat körbe.
<-… hogy nem vagy gyáva! Szállj szembe velem, és ígérem, ha vesztek, de ha nem akkor is végzek Hallával, Thorral, és Helával is! Akár életem árán is. Szállj szembe velem! Vagy iramodj meg, és döfj hátba, majd bizonyítsd, hogy milyen uralkodó is vagy!
Mondja gúnyosan, a kihívás után, amit teljes szívéből komolyan gondolt.
#23 2009-08-05 17:51:30
Henry White
Meg sem lepődök a benn lévők reakciójára, fegyvert rántanak ránk de a szitkokon kívül amit felénk kiabálnak, mást nem tesznek. Még mindig iszonyat dühös vagyok, de próbálok hideg fejjel gondolkodni. Miközben Thordin beszél, próbálok rájönni miért akarja ennyire hogy mi ketten hozzuk elé Hallát és Amorát. Tudnia kéne hogy anyám hatalmával a kezében, nagyobb sikerrel tudna szembe szállni velük mint mi jelen állapotunkban.
Próbálom kivenni hogy anyám épségben van-e, de nem nagyon látok át a dühös tömegen. Meg kell elégednem Harek ábrázatával.
<-Miért nem kapod e tel magad őket? Vagy talán ennyire félsz Thorhallától és Amorától....Félsz hogy az embereid legyőzve látnak...megszégyenítve...gyengén...->
Minden egyes szótól ami elhagyja az ajkaim erőt merítek...és annyi gúnyt és megvetést csempészek beléjük amennyit csak lehet.
<-Küzdj meg velünk, vagy tán félsz tőlünk? Ne bújj többé egy halott zsarnok mögé...Loki többé nem fog megvédeni...senkitől...->
Nincs más lehetőségünk jelenleg, ennyi emberrel körül véve.
#24 2009-08-05 21:15:40
Thorhalla
Még mindig nem mozdult senki sem. Úgy tűnt, hogy nem tekintettek titeket túlságosan nagy ellenfélnek, mert még mindig nem adták ki a parancsot, hogy öljenek meg titeket. Néhányan a veletek szemben állók közül még annyira sem méltattak titeket, hogy visszanyúltak a mézsörös kupáikhoz és meghúzták azt. Páran pedig úgy kezdtek viselkedni, mintha itt sem letettek volna, visszatértek a korábbi foglalatosságukhoz, inni. Ennek ellenére még mindig csöndes volt a helység, így Thordin szavait mindenki halhatta. Miközben beszélt a férfi a társaság vigyorogva vett tudomást arról, hogy miket is mondott. Feltehetőleg nem először hallották ugyanezeket a szavakat, talán nem is volt olyan az itt ülők között, aki fiatalabb lett volna nálatok, sőt a szemükben leginkább gyermeknek tűnhettetek.
< - Odin korát, he? – kérdezte egy ősz hajú férfi. – Mintha az jobb lett volna… bár akkor nem Asgardi ölt Asgardit, hanem óriások és démonok minket… cöh! Takarodj haza és szopd még anyád csecsét egy ideig kölök… ja, hogy ő itt van nálunk, pech! Így azt hiszem mást kell erre a feladatra találnod. >
Hangos és részeg röhögés lett erre is a válasz, mindenki roppant mód jól szórakozott a nem kis mértékben botrányos megjegyzésen. Arra szinte már senki sem figyelt, hogy mit is mondtál Harek-ről, lehet, hogy Loki-nál megszokták, hogy nem mindig harcolt kinn a csatatéren, hanem másokkal végeztette el a piszkos munkát, de végül felállt Harek mellett egy rövid vörös hajú nő, és erre mindenki csöndben maradt. A bőre sötétebb volt, mint bárkié a helységben, a szemei lilák szemében gonoszság csillogott, és hegyesek a fülei, sovány testalkat és jóval alacsonyabb az itteni férfiaknál, talán ha 170 centi magas volt. Ennyire soványt és légies testalkatú nőt talán még soha sem láttatok, a mozgása és kecsessége egyértelművé tette, hogy egy elfről van szó. Ráadásul egy sötét elf, Svartalfheim lakója.
< - Senki sem hódol neki, ha érdekel kisfiú, akkor tizenkét hadvezér gyűlt ezen a helyen össze, bár nem mintha rád tartozna – mondta. – Ezenfelül Harek nem uralkodó. Mi mindannyian urunkat, Loki-t szolgáljuk még mindig. Meg fogjuk találni a módját, hogy feltámasszuk, így vagy úgy és visszaszerezzük a birodalmát, amit elvettek tőle. Ebben a teremben senkinek sincs szüksége veletek szemben a magyarázkodásra. Ha akarna ebben a teremben bárki megölhetett volna titeket könnyedén ahogyan beléptetek.
Ezzel felugrott az egyik asztalra és végighaladt rajta, majd a végén a trónhoz közel leugrott, kezében egy íjat is láthattatok, noha még csak idege sem volt rajta. Odalépett a trón mögött levő nőkhöz és a szülőanyáitokhoz lépett, övéről egy görbe tőrt vett le és hátat fordított nektek. Kétszer csapott le, majd pedig valamit megcsomózott. A következő pillanatban megfordult és úgy tett, mintha kihúzná az íjat, majd két vessző süvített ki belőle és ért le a két férfi lábainál. Két hosszú hajfonat olyan színiben, mint amilyen a szüleitek haja volt.
< - Legközelebb az ujjaikat, vagy hasonlókat kapjátok meg – mondta hűvösen a nő. >
Laaksonen a gondolkodás közben rájöhet, hogy miért is pont őket akarja magának. Loki halálával Amora lett Asgard leghatalmasabb mágiahasználója és lehetséges, hogy az ő erejére is pályázik, mint ahogyan az anyjával is tette. Thorhalla pedig Loki utolsó ismert gyermeke, ha meghal a trónjára nem kerül senki és a legerősebb frakció veszi át a helyét és ki tudja, hogy Asgard hány részre szakad, ezenfelül korához képest a lánynak is igen nagy mágikus ereje volt. Ezen felül elnézve a kiéhezett bandát, mind a kettő gyönyörű nő… és ki tudja, hogy ebből a társaságból is hány férfit csábítottak már el, amiért lehet, hogy revánsot vennének. Harek is felnézett végül, és felállt.
< - Hogy miért nem én magam? – kérdezte a férfi Laaksonen-re pillantva. – Mert megtehetem, hogy az olyan kis senkiket ugráltassam, mint ti. Nektek van veszíteni valótok, nem nekem. Én, és a többiek is igazán elégedettek kettejükkel és nem biztos, hogy meg akarnak válni tőlük. Igazam van uraim?! Ezenfelül nem félek tőletek, csak nem akarom a kezemet bemocskolni olyan kis senkik vérével, mint a tietek. Egyszerűen nem vagytok méltóak arra, hogy fegyvert ragadjak. >
< - Ha megbocsátasz uram, akkor megyek és elbeszélgetek velük, hogy meggyőzzem mindkét gyermeket, hogy jobban tennék, ha megtennék, amit mondasz nekik. – szólalt fel egy csuklyás férfi az egyik sorból. >
Harek ránézett, majd pedig bólintott és intett a felszólaló alaknak. Az felkelt, a kardját visszatette az övére, majd a két fiatal előtt levő őrökön átmenve megállt Thordin és Laaksonen előtt.
< - Gyertek velem vissza a kocsmába, hogy beszélhessünk rendesen – mondta. – Nincs értelme megöletni magatokat… >
#25 2009-08-06 11:55:37
Thordin
Sokan nem figyeltek, vagy nem is akartak figyelni Thordin szavára. Úgy tettek, mint ha itt sem lenne. A férfiben emiatt, csak egyre magasabbra csapott a düh. Mintha egy senki lenne. Nem tetszet neki, nagyon nem. Bár valóban nem ismerik a nevét. Nem vett részt háborúban. Nem ismerte annyira Asgard földjeit, mint mások, de akkor is. A tiszteletet kiérdemelhetné, hogy ha fegyver nélkül ált ki a több tucat hadvezér ellen. Bátor és bolond egyben. Anyja és Laak szülőanyja hever távol, alig elérhetetlenül. Csak… csak ennél is bátrabbnak kéne lenni, és talán megérintheti Thordin a szeretett szülőt. Viszont abban tisztába van, hogy élete utolsó cselekedete lenne. Aztán mikor fülébe ér az első igazán nagy szájú lekezelő szövege, a harcos felkapja kardját a földről, és már-már olyan erősen szorítja markában, hogy fájdalmasan nyikorog a markolata.
<-Állj elém, bárki is vagy, mocskos alak!
Csattan ki, majd köp egyet, undora jeleként. Végig pásztáz, a bent lévőkön, és arca egyre inkább eltorzul. A mérhetetlen düh és megvetés egyaránt látszik rajta.
Nem telik sok idő, és egy minden bizonnyal elf jelenik meg. Hideg, és érzelemmentes nőnek tűnik. Nem látni szívébe, talán nincs is neki. Bőrszíne, és alakja elárulja, hogy Svartalfheim lakója. Thordin ennyit azért tud, a temérdek könyvből, mit régen olvasott, de nem látott még.
Bár ez a hely minden féle néppel megtelt, csak úgy mint nem ég Asgard városa. Így ez nem is annyira meglepő. A szavakból, amit a nő mondott, néhány fontos dologra jön rá a harcos. Bár nem érti, hogy mért hű ennyi ember még mindig egy halott királyhoz. Az eszme miatt? De hát az… az az eszme, csak a halál, és a káosz eszméje. Talán mind megunták az életet?
<-Tisztában vagyok azzal, hogy amint beléptünk, a halál küszöbét léptük át, és Hela kezére jutottunk félig. De még is itt vagyunk! Nem öltetek meg. Vajon mért?
Néz körbe a termen, majd folytatja.
<-Mert nekünk volt merszünk. Nem bújtunk meg senki árnyéka mögött. Lehet, hogy jót szórakoznak rajtunk. Arra viszont mérget vehetnek, hogy előbb vagy utóbb Loki után külöm magukat.
Ismét kezdi fenyegetőzését, amivel talán nem a legjobb helyen kopogtat, hisz fele, sőt negyed olyan erős sincs minden bizonnyal, mint itt a leggyengébb. De valami miatt még is ki meri mondani mind ezt. Mert hisz, és lelki ereje talán nagyobb, mint bárkié. Ám harsány és sokat mondó, de többiek szemében talán háttér nélküli mondanivalója elakad. Amint az elf a nőkhöz lép, és fegyverével kétszer lecsap. Thordin ereiben megfagy a vér. Kardját ismét erősen megmarkolja, és arca teljes mértékben eltorzul. A tapasztaltabbak biztos láthatják, hogy támadásra készül, már aki figyel még a heves asgardira.
Aztán épp bele kezdene, de az elf, csupán hajszálakat lőtt feléjük. A férfi lehiggad, és felemeli mind kettőt, majd Laak-nek adja át az egyiket, ami saját anyjáé.
Thordin pillanatra csöndes, és amit a hideg vérű nő mond, teljesen figyelmen kívül hagyja.
A hajszálakat zsebébe rejti. Aztán végre maga Harek is megszólal, ismét.
<-Mihasznák lennénk? Az a mihaszna, ki mások erejéből táplálkozik! Aki elveszi mások varázserejét, és nem maga tanulja azt! Megteheted, hogy minket uszítasz? Érdekes, most még is itt állunk! Senkik lennénk? ITT megfogadom nemes hadvezérek!
Mondja iróniával hangjában.
<-Hogy jegyezzék meg nevem alaposan! Thordin Wornungson az, ki ide állt! Nem lesz nyugodt éjszakám, míg a 12 hadvezér fejét ki nem tűzöm Loki kastélya elé!
Mondja, és most csepp kétely sincs hangjába. Esküt tett, és ezt nem szegi meg. Tekintete elszán, majd mikor a csuklyás alak megérkezik, Thordin Laak-re teszi kezét. Sóhajt egy mélyet, majd leveszi mancsát. Erőt próbált gyűjteni társától, amiért ő sem hátrált meg. Bár találkozásuk nem volt zökkenő mentes, most még is úgy látszik Thordin egy jó társra lelt. Bár sose gondolta volna. Az ismeretlen alak elbeszélése után, Thordin megvető tekintetet vetett még a bent lévőkre, és utolsó szavaival idéglenesen elbúcsúzott.
<-A nevemet ne felejtse egyik nemes úr sem, mert még vissza térek, de akkor engem látnak utoljára a tiszteletre méltó hadvezérek!
Fájdalmasan erősen ironizált itt-ott a harcos, és mag után erősen becsapta az ajtót, az őröket megelőzve, és követte csuklyást.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Renegátok erődje
#26 2009-08-07 11:37:49
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Fenébe, fenébe, fenébe! Mégis mi a fenét gondoltam hogy csak így berontottam ide, bármiféle terv nélkül. Semmit sem tehetek, bármikor lemészárolhattak volna minket és még csak meg sem erőltették volna magukat.
Nyilván Amora erejét akarták és talán Halláét is. Bár Torhallát inkább csak megölni, sokaknak szálka a szemében. Amit nem is csodálok. Viszont még mindig nem értem miért velünk akarja elfogatni őket. Kínos de be kell valljam magamnak képtelen lennék elkapni Amorát, még ha valamiféle cselhez is folyamodnék akkor is fölém kerekedne a mágiájával.
És amíg velünk játszadoznak, elszáll a meglepetés ereje amit kihasználhattak volna. Ha Thor és Thorhalla tudomására jut hogy mit terveznek, ami megtörtént már, képesek lesznek felkészülni rájuk. Botorság azt hinni hogy Halla csak ezt az egyetlen kémet küldte akit lefüleltek. Valószínű hogy még többet is tud mint mi jelenleg.
A szitkokra és szidalmakra semmit sem reagálok, kaptam már különb fenyegetéseket is már. Viszont Thordin képtelen elviselni ezt.
Végigmérem a felálló nőt. Egy fekete elf. Ahogy közelebb ér a szülőkhöz, vörös köd száll rám.
<-Ne merészeld!->
Kiáltom és elindulok felé, de páran felpattannak és visszalöknek Thordin mellé. Ezután érkezik meg a két nyílvessző. Elveszem a hajtincseket és megszorítom őket. Képtelen vagyok megszólalni, düh mardossa a torkom. Bólintok Thordinnak és elindulok az idegen után. Még egyszer utoljára egy gyűlölettel teli pillantást vettek Harekra, majd kilépek a csarnokból a csuklyás alak után.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#27 2009-08-07 14:36:35
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.173.161
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A férfi nem állt meg, egy viszonylag gyors tempót vett fel, haladt le végig a lépcsőkön és majd csak odalenn a városka utcáin várt be titeket. Amint leértetek egyenesen a város belsejébe vezetett titeket, szótlanul haladt és a csizmája is alig-alig adott hangot az utca csúszós kövein, a léptei biztosak voltak, mintha neki nem csúszott volna a talaj, amin ti eléggé csúszkáltok főleg Thordin a páncélcipője miatt. Végül elhaladtok a kocsma mellett, amit kinn ajánlottak, néhány kézjelet mutatott bentre, majd haladt tovább és nem messze tőle egy sikátorba fordultok be. Annak a végére mentek el, csak falat láttok ott, majd az alak hátrafordul és elnéz mellettetek. Amint meggyőződött róla, hogy nincs ott senki és nem követ titeket senki sem akkor visszafordult a falhoz. Rátette a jobb kezét, majd pedig néhány számotokra teljesen ismeretlen és érthetetlen szót mondott el, amitől a falon kirajzolódott egy ajtó. Előre engedet titeket, majd pedig ha benn voltatok, akkor belépett ő is és becsukta maga mögött az ajtót. Benn egy megszokott házba jutottatok, asztal, szék, egy kandalló, állatbőrök a padlón és a falon is. Ablaka volt a helységnek, a kis sikátorra nézett, noha nem láttátok kintről, hogy ez ott van.
Benn levette a csuklyát és megrázta a barna haját, aranyszemeivel rátok pillantott és megcsóválta a fejét.
< - Titeket arra sem tanított senki, hogy ne mutassátok ki az érzéseiteket? – érdeklődött. – Mert azt kegyetlenül kihasználják ebben a világban, ha még nem vettétek volna észre. Harek és az emberei azt hiszik, hogy éppen a kocsmában társalgunk és győzlek meg titeket, hogy tegyétek, amit mondott. Ezeket tényleg nem érdekli, hogy mennyire húzzátok fel magatokat. Semmibe sem kerülne azt a két nőt megölniük. A rokonaitok? >
Odalépett az asztalhoz és a rajta levő kancsóból töltött magának az egyik kupába mézsört, majd pedig belekortyolt.
A férfi
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#28 2009-08-08 07:35:57
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 79.122.68.170
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin kissé lemaradva megy a férfi után, aki láthatóan nem várja be se őt, se társát, így gyorsabb tempóra kell váltani. Ám nem tud sietni, az út csúszós, és neki talán a legnehezebb most közlekednie. Fény csizmája, teljesen sima, így megtapadni sem tud. Kisebb csúszások után, úgy dönt nem akar nevetség tárgyává válni, így inkább lassít, hogy ne bukjon orra. Nem várja Laaktől, hogy mellette menyjen, így akár le is hagyhatja az asgardit. Az pedig küszköd a csúszós jéggel. Az őt körűl vevő környezetet nem igazán figyeli, csak afféle néz de nem lát módon közlekedik, és követi a küldönc csuklyás alakot. Közben mélyen gondolkodik.
~Harek azt hiszi, hogy vérebként fogok neki ugatni? Hát nem. Erről le késett. Nem tudom miféle alakot küldött, most ránk, de az biztos, hogy ketten vagyunk egy ellen, és ha kell nem habozok megölni. Sem őt, sem mást. Elég volt az irgalmas harcosból, új korszak kezdődik, amiben nem lesz egy az utamba álló suhancnak sem. Fiatal vagyok, de nem esetlen, és hamarosan egész Asgard ismerni fogja a nevemet. Nem számít, hogy nő, vagy férfi áll elém. Én leszek a kezdet, a jelen és a vég. Megszüntetem a hazug királyok uralmát, és pontot teszek ennek a végére. De míg családom nincs biztonságban, nem tehetek őrültséget. Vajon tényleg engedelmeskednem kéne annak a Hareknak? Legyek holmi becstelen bérgyilkos? Nem akarom beismerni, de még nem vagyok elég ahhoz, hogy elfogjam akár Amorát, akár Thorhallát. Átkozott legyen ez a mocskos féreg…
Tombol magában, néha ezt egy-egy szúrós szemmel fejezi ki. Hamarosan elérnek a kocsmához, de a csuklyás nem tér be. Thordin fapofára vált, majd me gáll a bejáratnál. Csak egy pillanatra, míg be néz, majd előre. Aztán végül behalad ő is a sikátorba. Keze kardjára csúszik, nem tetszik neki ez az egész. Talán halálába irányították. Majd pedig ismeretlen szavak hallatszanak, amire fegyvere markolatát a férfi erősen megfogja. Elkezdi kihúzni, és épp szólna, de feltűnik neki, hogy nem támadó mágia volt, sőt még védekező sem. Ez más. A fal helyén, egy ajtó nyílik. A harcos elengedi kardját, és az vissza csúszik a hüvelybe. Be megy, majd érdeklődve, de kételyek között szemléli a házat. Nem szól semmit, bár vet egy-két kételkedő pillantást társára, Laaksonenre. Ki tudja, mi fog most itt történni. Végre megmutatja az idegen az arcát, és hozzájuk szól.
-Nem tartozom magyarázattal, egy magad fajta selyemfiúnak, aki olyanokat szolgál, mint Loki!
Csattan fel, szinte rögtön, majd pedig csak bólint, mikor kérdi, hogy a nők, kik fogságba estek, a rokonaik-e. Szavai érdekesek. Nem tűnik annak, akinek mutatja magát, és nem hasonlít azokra a hadvezérekre, és többi harcosra, kik meghúzták magukat a melegben Harek mellett. Lehet, talán nem is az, akinek hiszik? Thordin nem igazán veszi most ezt észre. Vagy nem akarja. Valaki ki szeretné tölteni dühét, és az a férfi megfelel a célnak. Amikor italt tölt magának, a harcos a kupát megpróbálja kilökni a férfi kezéből.
-Mit képzelsz te magadról?!
Rivall fel, és azonnal elő rántja kardját, aminek a markolatát csak úgy szorítja, mintha élete múlna most azon, hogy erősen tartsa. Szemei lángolnak. Dühkitörését, most nem Thorba vetett hite váltotta ki mint régebben. Már tovább lát orránál, vagy szűkebben? Már nem is tudja, annyi minden történt vele. Az biztos, hogy a látvány, amit anyja nyújtott Harek mellett, felzaklatta. Talán ha mind azt nem veszi észre, vagy meg sem látja, most nem szorítaná a pengét kezében.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#29 2009-08-08 12:02:22
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Alaposan szemügyre veszem az alakot aki úgymond meggyőzni akar minket hogy szolgáljuk Hareket. Egyáltalán nem tűnik ismerősnek, még nem találkoztam vele. Thordint megelőzve, aki a csúszós úttal küszködik, a nyomába eredek. Noha azért én sem haladok valami gyorsan de azért nem bukdácsolok annyit mint a társam. Érdekes elmegy a kocsma mellett és egy sikátorba vezet minket. Egy pillanatra megtorpanok. Ha egyszerűen végezni akarna velünk azt már a teremben is megtette volna. Arról árulkodik hogy nem a kocsmába visz minket ahogy azt bejelentette Hareknek, hogy nem akarja hogy tudják miről beszélünk majd. Hisz a kocsma nyilván tele van Harek híveivel.
Képtelen vagyok felismerni a szavakat amiket használ és ezzel felkelti az érdeklődésemet. Egy átlagos ház tárul elénk ahogy belépünk a rejtekhelyre. Az ablakhoz lépek, ami kívülről nem látszódott. Egy üres és szűk sikátoron kívül semmit sem látok. Visszafordulok a vendéglátónk felé. Immár ismét képes vagyok hideg fejjel gondolkodni, úgy hogy a szavai hidegen hagynak, nem úgy heves társamat.
<-Igen, a szüleink...>
Egy gyors lépéssel megragadom Thordin karját, még mielőtt kiütné a poharat a férfi kezéből.
<-Fejezd már be! Tartogasd a dühöd Harekre, amikor szembe kerülünk vele.->
A hangomban nincs semmiféle parancs vagy szemrehányás, már kezdem megszokni Thordin viselkedését. Ha sikerül valamennyire lenyugtatnom, ismét, akkor a férfi felé fordulok.
<-Nyilván azért hozott ide minket mert nem akarta hogy bárki is kihallgasson minket. És ez már magában is érdekes. A város nyilván hemzseg Harek híveitől és kémeitől. Térj a tárgya! Épp te magad mondtad hogy bármikor megölhetik anyáinkat, szóval ne húzd az időt térj a tárgyra!>
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#30 2009-08-08 12:38:22
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.253.129
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A férfi kérdőn pillantott Thordin felé, amikor az angolul kezdett beszélni. az arcán látszott, hogy semmit sem ért az egészből, mintha nektek a jégóriások vagy a trollok nyelvén kezdett volna el valaki beszélni. Végül letette a poharat nehogy a férfi kiüthesse a kezéből, a karjait összefonta a mellkasa előtt és megvárta, amíg a két férfi befejezte egymás között a civódást és csak utána szólalt meg.
< - Sajnálom, de nem értem a midgardiak beszédét – vonta meg a vállát. – Soha sem jártam azon a világon. Egyedül a Loki volt, amit értettem. És meg kell, hogy nyugtassalak titeket, hogy nem szolgálom az árulókat. A hűségem egykor Lokié volt, ma pedig Halláé. >
Bólintott Laaksonen szavára, majd pedig végighallgatta a mondanivalóját. Utána odalépett az egyik állatbőrhöz a falon és kihúzta belőle a szöget, egy papírt vett ki belőle, majd pedig átnyújtotta azt a férfinak. Fel lehetett ismerni benne három rúnát a végén. Laak a saját anyja rúnáját, míg Thordin is a sajátjáét ismeri fel rajta. Amíg olvassátok, addig ő még beszélt.
< - Valóban megölhetnék őket, de nem fogják – mondta. – Ugyanis azt a hírt viszem nekik vissza, hogy elvállaltátok a feladatot, ti pedig eltűntök a városból. Bízik abban, hogy az anyáitok életéért megteszitek ezt az apróságot, hogy elhozzátok őket neki. A hatalmuk kell nekik. Amora erejével és Halla birodalmával leigázhatnák Asgardot. Figyelmeztetnetek kell az úrnőt és Thor-t, hogy egy megelőző csapást indítsanak a város ellen mielőtt ezek elindulnak innen, hogy lerohanják Asgardot. Ez az egyetlen esélyünk arra, hogy ne okozzanak egy lehetséges Ragnarököt. A kis magánakciójuk túlmutat azon, hogy Loki egykori birodalmát akarják, nem fognak leállni. A szüleiteket kijuttatom innen biztonságban, ha eljön a kellő idő, de most mennetek kell! >
Amennyiben a levelet olvassátok, akkor egy igen rövidke levél volt csupán, a rúnákon látszott, hogy valaki igen sietve írta őket, mintha nem lett volna elég idő ahhoz, hogy rendesen megírják.
”Laaksonen és Thordin,
Ha ezt a levelet olvassátok, azt jelenti, hogy megtaláltátok Harek és a vezéreinek főbázisát. Leif fogja átadni nektek ezt, megbízhattok benne, atyátok is így tesz. Igen, mindkettőtöké, ezt a titkot a születésetek óta őrizzük, a ti érdeketekben. Ismerünk mind a kettőtöket és tudtuk, hogy Thordin soha sem viselte volna el, ha kiderül, hogy a testvére, még hacsak félig is az, de az ellentétes oldalon áll. Laaksonen éppen hasonló okokból nem ismerhette meg soha az édesapját sem, hiába voltak a birtokaink is szomszédosak. Hogy miként alakult, nem számít, egyikünk sem haragszik atyátokra Wornug-ra. Ti se tegyétek. Könyörgünk mind a ketten, hogy hallgassatok Leif-re, még Loki volt emberei között sem mindegyik elvetemült gyilkos, ahogyan ez Laaksonen esetében is igaz. Miattunk ne aggódjatok, ha ennek az egésznek vége lesz mindent megmagyarázunk, fogjátok vissza magatokat, mert különben ti kerültök még nagyobb bajba. Velünk minden a legnagyobb rendben lesz, amíg meg nem kapják, amit akarnak nem fognak ártani nekünk és ismerve Amora-t, mind a másik nőt nem fogják megkapni… szeretünk titeket, anyáitok
Lahti és Nimfad”
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#31 2009-08-08 14:06:01
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 79.122.31.238
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin Laak nyugtatására hagyja csak abba kisebb lázadását, majd kardját visszateszi a helyére. Fejét elfordítja, és lekezelően tekint vissza. Nem tetszik neki már az egész helyzet, tulajdon képen már mikor Bifroston átkeltek, akkor kételkedett néhány dologban, és nem szimpatizált a helyzettel. Az a gondja, hogy minél mélyebbre ér be kalandozása során, annál inkább elege van mind abból, mit itt lát. Régen, még mikor nem lépett Midgardra sokkal jobb volt a helyzet. Vagy csak épp tudatlan volt. De az mennyivel szebb világképet adott. Édes tudatlanság. Jobb lett volna, ha tartja a száját Thorhalla kastélyában, és nem követi Thenat. Minden egyszerűbb lett volna. De így…
Nem is tuja már Thordin, ki mellé álljon, így kénytelen saját útját járni.
~Ez a senki, nem ismeri a Midgardi nyelvet? Remek… innentől kezdve csak hivatalos ügyekben fogom használni anyanyelvemet. Tudom, szörnyű, hogy így alakult, de saját hazám szava járása is csak még több feszengő kérdést merít fel. Nem akarok rá válaszokat kapni… jobban mondva, még is. Kellően elkezdtem ásni ahhoz, hogy már az igazságot tudjam. Szóval ideje befejezni az ostoba játékot. Ezt a senkiházit meg kivéreztetni, és Harek életét kiontani. Aztán szépen sorjában jöhet mindenki más. Thor, Halla, Hela. Gratulálok az elkövetkezendő szereplőknek. Bár Hela életét kihívás lesz elvenni. Végül is… ő nekem eddig nem ártott. Nem is találkoztam vele. …és…és a halál nem válogat. El visz jót, rosszat. Fiatalt, időst. A halál igazságos. Talán… talán Hela valóban jó uralkodó… de…. hm…. Majd meglátom. Az alvilág királynőjét egyenlőre hagyom békében. Hisz rá érek vele halálom után foglalkozni. Na lássuk akkor ezt a kutyát. Laaksonen azt hiszi, hogy megfékezhet. Rendben. Nem kardot szorítok ennek a nyakához, hanem puszta kézzel ölöm le. Már nem számít… bele gondoltam, és nem érdekel. Nem hanyagolom azt, amit elterveztem nem késleltetem az elkerülhetetlent. Ideje MOST végig mészárolni mindenkit. Veszteni valóm nincs. Hisz ha el is bukok, Hela új kaput nyit, és ellene is megvívok, ha kiérdemli.
Gondolkodik, és tervez előre. Nagy szavak hangzanak el magában, de még nem tudja mit hoz a jövő. Valóban képes lenne egyáltalán szembe szállni akármelyik uralkodóval? Ezekben ép eszű asgardi erősen kételkedne, és akár meg is cáfolná. De Thordin már nem egy a sok közül. Nem úgy gondolkodik, mint a sok más fajtabeli. Nem akar hatalmat, de szolgálni sem akar senkit. Ökölbe szorul keze, és töretlen lépetekkel indulna meg az ismeretlen férfi elé. Mind addig, míg nem egy levelet ad át Laaknek, amin a harcos anyja kézjegyét fedezi fel. Megtorpan, és szúrós szemmel figyel. Azt hiszi, hogy annak a férfinak valami féle köze van az elrabláshoz. Ökölbe szorult keze mit sem gyengül. Egyre inkább kidagadnak erei, és izmai is. Arca nem tükrözi korábbi önmagát. De nem moccan, majd kis hatásszünet után társa mellé áll, és olvasni kezdi a levelet. Közben a vendéglátó töretlenül beszélni kezd.
~Én tudtam… éreztem… Bifroston is. De most… és mért… Mikor? Ez az egész, annyira… tudtam, én mondtam. Még a szivárvány-hídon megemlítettem. De nem hitt nekem. Sem Sathad és Aesa. Pedig éreztem. Viszont, most, hogy ennyi minden közbe jött, már nem kellett volna. Jobb lett volna, ha valóban hazugság, mint ahogy azt mondta Laaksonen. Leif? Ez az ember? Leif… mit is mondott? Halla szolgálója? Úgy tűnik nem csak Harek szolgálatában állnak kémek. Az-az átkozott. Mindenki kémkedik mindenki után. Laaksonen a testvérem. Thor saját eszméit árulta el. Thorhalla meg a semmiből tűnt fel, és hatalmat kapott. Láttam amit ő. Az emlékeket, és azt is amit csak valószínűleg kevesen tudnak Asgardon. Loki és lánya közti ellentéteket. Mi miatt is tart Halla ott, ahol. Szerencsére csak részben. Bár zek talán még jól jöhetnek. Viszont túl sok ez már. Minden záporként szúdúlt rám. Úgy… úgy érzem, hogy talán, jobb lett volna ha vissza sem jövök ide. Anyám még egyáltalán az anyám? És apám, meg valóban az akinek látszik? Mi az, ami még meghúzza magát. Ami nem mutatta meg. Ami hazugságokkal van lelakatolva. Gyűlölöm, ezt az egész helyzetet. Gyűlölöm Lakksonent, Leifet, Sathadot, Aesat, Thorhallát, Skurget, Amorát, Thort, Baldert, Harekot, Thenat, azt a lányt, kit évekkel ezelőtt megmentetem. Gyűlölöm a házat amiben felnőttem, és mind azt amiben hittem. Asgard… egy nagy hazugság. Talán még a Ragnarök is az volt. Nem hallottam még eddig senkitől őszinte hozzászólást. Csak z ármányokat. Rendet kell te…te…ten-n-ni…
Thordin kezd elszédülni, feje mintha szét akarna robbanni. Forogni kezd vele minden, mintha lüktetne az agya. Szíve dobogását lábában érzi, és a hangok eltompulnak körülötte. Keze elgyengül, és akár egy húscafat, úgy lóg le . Lábai remegni kezdenek, és minden elhomályosul. Szemét lassan hunyja le, és illeg, billeg. Mintha el akarna dőlni. Majd pillanatokkal későnb szeme, mintha valami ördögi démon megszállta volna, úgy csapódik fel. Látni benne valami féle tüzet, ami lángra kapott. Korábban érzett rosszul léte ködfátyolként hull le, és csak gyomra korok egy kicsit. Éhes… és szomjas…
Ellép Laak mellől közömbösen, mintha ott se lenne, és az asztalra nyúl. Egyenesen a mézsör után. Ha bárki is akadályozná, nem habozik és minden egyes magában tartott düht, amit most felhalmozott, vulkánként lövelli ki, és fizikai összecsapásban megy végbe. Tanácsos most jegelni Thordin ingerlését, és ezt talán a jelen lévők is észre vehetik. Hideg mozdulatok, de még is erei akár pumpa, úgy fújódnak fel. Látni, nem éppen kedves kiscica most.
Néma, mint aki sose szólalt volna meg. Úgy ragadja meg a poharat, ha valóban senki nem állítja meg, bele kortyol az italba, és figyelmesen hallgat. Akár egy filmet nézne, úgy viselkedik már.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#32 2009-08-08 14:47:28
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Szóval Halla egyik embere sejthettem volna. De ez most lényegtelen, elővesz egy levelet egy rejtekhelyről és a kezembe adja. Döbbenten veszem észre anyám rúnáját rajta, és úgy tűnik Thordin is felismeri az övét.
Széthajtom a levelet remegő kézzel és olvasni kezdem a rövidke szöveget. Látszik hogy sietve írták.
Leif szavait hallom de képtelen vagyok felfogni azokat. Csak a levélben írtak lebeg a szemem ellőtt, tölti a fejem.
Ez az egész hazugság, nincs apám se testvérem. Nincs senkim...de nem ez anyám írása és a rúna is igazi annak tűnik. Az apám Thordin apja, akit megmentettünk Harektől, anyám erdeiben. Miért nem mondták el...ha elmondták volna egész másként alakulhatott volna az életem. Az a sok megaláztatás, amin keresztül mentem....
A levél kihullik a kezeim közül és a padlóra hull. Képtelen vagyok Thordin szemébe nézni, bármit tenni vagy szólni. A fejem zúg az ide-oda pattogó gondolatoktól, teljesen összezavarodtam. Legszívesebben üvöltenék, a hidegvérem amire mindig is büszke voltam, mint egy üres héj válik le rólam.
<-Ez...én...én...->
Képtelen vagyok kinyögni bármit is, csak állok dermedten és Leifet bámulom üres tekintettel....
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#33 2009-08-08 17:49:01
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.253.129
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Leif továbbra is csak az asztalt támasztotta, akkor állt odébb, amikor Thordin a mézsörös kancsóhoz lépett és inni kezdett. Együtt érzően pillantott a két fiatal férfi felé, de érezte is, vagyis ha ránéztetek, az arcán is látszott, hogy tudja nem igazán itt lenne a helye ebben a pillanatban. Nem szólalt meg egyelőre, csak nézte, hogy mind a két férfi hitetlenkedik azon, amit olvastak. Ő maga tudta, hogy mi van benne, hiszen ő hozta el a levelet és rejtette el itt. A szemeiben kissé türelmetlenség volt látható, de még mindig nem szólt, nem igazán tudhatta, sejthette, hogy mi is játszódik le a két férfiban. Ő maga még nem volt ilyen helyzetben korábban. Végül vett egy mély levegőt és Laaksonen-re pillantott.
< - Kérlek igyekezzetek összeszedni magatokat a lehető leggyorsabban – mondta. – Mint mondtam nincsen túl sok időnk. Vissza kell mennetek a kastélyba és figyelmeztetni őket, hogy mi a helyzet itt. Asgard sorsa múlik most ezen, ez már régen túlnőtt egy pitiáner ügyön. Remélem számíthat Asgard és én is a segítségetekre. >
Ezzel egy pillanatra Thordin-ra nézett, majd látván, hogy még mindig teljesen ki van borulva a jóval nyugodtabb Laaksonen-re pillantott, arca fáradt volt és őszinte, akárcsak a szemei, a férfi véleménye szerint nem hazudott egy szót sem, de ez amolyan megérzés volt csupán.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#34 2009-08-08 18:25:33
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.231.19
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin mélyen kortyol a kancsóból, majd kiissza az egészet. Az asztalra vágja, és rátámaszkodik. Sóhajt egy mélyet, és tekintete üveges lesz. Megtörli szája szélét, ahová kifolyt az ital, és utána kihúzza magát. Ellép a két férfitól, majd pedig egy pillanatig meg sem mozdul. Nem gondolkodik, inkább bambul. Próbál egy levegővétellel túl lenni az egészen, de tudja nem lesz ilyen könnyű. Na de próba, szerencse. Oda lép Laaksonenhez, és pár mondatot szúr szemébe.
-Én megmondtam… már Bifroston. Mért nem hisz nekem soha senki?
Költőien teszi fel kissé mókás hangnemben. Olyan, mintha nem is önmaga lenne most. Mintha valaki más lépett volna a helyére. Vagy ez csak a vihar előtti csend? Fejét rázza, és Thorhalla embere felé tekint. Ereszt rá egy mosolyt, majd pedig felveszi a leejtett levelet. Elkezdi széttépni, ha nem akadályozza meg benne senki.
-Erről senkinek sem kell tudni… ez meg sem történt. Világos?
Közli a harcos, és Leife irányába néz.
<-Na akkor drága barátom, most elmondom, rám ne számíts. Akár a szülőanyám, akár nem, elegem van. Elegem lett az egészből, és hogy én nem szólok Thornak sem úrnődnek az biztos. Úgy döntöttem kimaradok mind ebből.
Mosolygások közepette közli, majd sárga fény kezd körülötte cikázni. Egyre sebesebben, míg nem beborítja testét, és visszaváltozik emberi alakjába. Provokálóan meghajol és Figyeli Laak hozzáállását az egészhez.
http://kepfeltoltes.hu/090808/108047373906_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-08-08 18:26:14)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#35 2009-08-10 09:04:53
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ahogy Thordin az asztalra vágja a poharat feleszmélek a zavarodottságomból, az erőteljes koppanásra. Leif-re szegezem a tekintetem.
Igaza van. Ez már rég túl nőtt rajtunk. Akár mit is tett Thor vagy Thorhalla és a többi Asgardi isten, nem hagyhatjuk hogy Asgardot káoszba taszítsák. Sok mindent tettem amire nem vagyok büszke, és meg is bűnhődtem értük. De nem fogom hagyni hogy még több élet vesszen oda a hatalom oltárán.
<-Igazad van Leif, nem késlekedhetek...->
Keserűen nézzem ahogy Thordin széttépi a levelet, nem mintha ez változtatna bármin is. A benne leírtakat nem képes megváltoztatni. Nem akarok semmit mondani neki, így is elég sokk érte eddig. Most sincs a legjobb állapotban, mintha csak egy üres héj lenne csupán.
Ahogy átváltozik emberi alakjába, és közli nekem hogy nem vesz részt a továbbiakban, ismét elönt a düh. Mióta megismertem őt kezdem megszokni ezt az érzést.
-Elegem van belőled Thordin! Úgy viselkedsz akár egy elkényeztetett midgardi, akinek elvették a játékszerét. Nem tudom hogy mit láttál Thorról. De tudod mit nem is érdekel különösebben. Papolsz itt mindenkinek hogy gyűlölöd Thort, Thorhallát mindenkit, Asgardot, és megváltoztatod a hazád. De tudod mit lát ebből mindenki? Csak a hőbörgésedet, nem csodálom hogy mindenki keresztül nézz rajtad és kinevetnek.-
Csak úgy áradnak belőlem a szavak megállíthatatlanul, dühös, fojtott és konok vagyok. Nem hagyom hogy félbe szakítson.
-Meg akarod változtatni Asgardot. Tessék, rajta. Tedd meg, ne csak a levegőbe beszélj. Akkor majd mindenki el fog ismerni téged!-
Beszúrok egy utolsó mondatod Thordinnak címezve, amit még magamnak sem szívesen vallottam be az imént mikor a levelet olvastam.
-És én még büszke voltam egy pillanatig, hogy te vagy a bátyám.-
Visszafordulok Leif felé.
<-Rendben máris indulok...gondolom nem tudsz mágiával visszajuttatni engem. De ha tudsz valamit amivel sokkal gyorsabban haladok most add elő ne tartogasd->
Nem nézzek Thordinra, már megbántam hogy kimutattam mit éreztem a levél olvasásakor.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#36 2009-08-10 12:42:06
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.25.30
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Leif csak csóválta a fejét miközben Thordint nézte. Majd odafordult Laaksonen felé, amikor az mondta és hálásan biccentett felé. Remélte a férfi, hogy Thordin be fogja fejezni, de nem így történt. Rezignált arccal nézte végig, hogy a fiatal harcos miket vág a fejéhez, majd pedig változott vissza a halandó énjébe. Amikor az meghajolt felé halandóként a férfi meglendítette a karját és ököllel csapta arcon Thordin halandó énjét. Egy reccsenést lehetett hallani, majd pedig a férfi orrából elkezdett folyni a vér.
< - Neked nem vagyok a barátod, és ha lehetséges kölyök, akkor nagyobb tisztelettel beszélhetnél a saját nagybátyáddal! És még te tartod magad jobbnak Loki-nál? – kérdezte a férfi gúnyosan. – Ugyanis ő volt az utolsó, akitől hallottuk, hogy nem érdekli Asgard sorsa. Remekül kijöttél volna a néhai káoszistennel. Ezzel a viselkedéssel bemocskolod a vérvonalunkat kölyök! >
Amikor Laaksonen odafordult a férfi felé, az néhány másodpercre elgondolkodott. Igazából neki sem volt túl sok ideje, mert fogalma sem volt arról, hogy meddig is tart ki a mágia, amivel elhitetik, hogy ti odakinn beszéltek a kocsmában. Idegesen kezdett fel s alá mászkálni a szobában. Nem tudhattátok, hogy az zavarta-e, hogy angolul társalogtok és nem ért belőle semmit, vagy pedig az egész késlekedés miatt, hogy még mindig nem jutottatok dűlőre és így alakult az egész helyzet.
< - Sajnos nem vagyok mágiahasználó – mondta. – De talán a feleségem képes lenne Amora-val kapcsolatba lépni, hogy haza juttasson titeket. Mert így nem jutna el élve a következő sarokig sem. Néhány perc és visszajövök, meglátom mit tehetek, legrosszabb esetben is egy griffet kapsz… >
Ezzel az egyik falhoz lépett és benyitott ott egy ajtón egy másik szobába, majd pedig becsukta maga mögött az ajtót kettesben hagyva a két fiatal férfit.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#37 2009-08-10 13:37:30
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.235.217
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Az egykori Thordin, James képében áll, míg nem Laif ökle le nem taszítja a földre. James apró hangot adott fájdalmának, majd pedig pislokot párat, és lassan talpra állt. Nem érti a támadó egyetlen szavát sem. Pontosabban sokat nem, de néhányat még is. Azt sem tudja hogy került ide. Miféle helyen áll, és nem is nagyon rémlik neki Laak sem. Ahogy kezd kicsit jobban lenni az ütés után, arcát mozgatja meg, majd elgondolkodik azon, mi a csudáért is hajolt meg. Csak képfoszlányok ugranak be neki. Asgardi énje nem teljesen osztja meg a korábban történteket, csak épp annyira, hogy legyen fogalma most hol is van, és mért. Zavaros neki az egész. Bár a két személyisége kivan békülve egymással, de most még is más érzelmek kavarognak Jamesben. Pillanatig hallgatja Leif szavait, amiből továbbra sem ért sokat. Utána szemével követi ahogy a falhoz lép, és távozik egy másik szobába. Az újdon sült politikus értetlenül néz Laakre. Szólni kívánna, de nem is tudja mit mondjon. Száját kitártja, de sokszori belekezdés után sem mond semmit csak elfordul és pár másodpercig elmélyűl gondolataiban.
~Asgard… igen, ez biztos. Asgardon vagyok és érzem hogy nem tetszik nekem. Vagy Thordinnek? Egyáltalán egy személy vagyunk? Ez még mindig zavaros nekem. De tudom, hogy ennek a világnak szüksége van rám. …Thor az uralkodó… ha jól emlékszem… ő az aki… aki kellően jó uralkodó… és… a fejem… ez a sok név. Kik ezek? …és az emlékek… túl sok… és nehéz feldolgozni. De egy dologban biztos vagyok. Beszélnem kell Thorral, a New Jerseyben történt előrelépésemről. Politikusként, és miniszterkén kötelességem. Jó kapcsolatot kell ápolnia a földdel. Emlékszem, hogy asgardi énem is Thor oldalán áll…áll? Úgy érzem valami… valami nem áll össze.
Erősen elmélkedik, és merül el, míg nem feje el kezdi hasogatni teljes kilétét, bár ennek csak a grimaszoló arc a jele. Amit esetleg Laak is láthat, ha elkap egy-egy pillantást James szeméből. Egészen addig, míg nem mintha villám képek suhannának át az agyán, és lassan emlékezni fog mindenre. Az elmúlt idő teljesen megnyílik előtte.
~Istenem, Thordin… vagyis én, vagy az asgardi énem. Mit tett? Ez nem normális… Bár valamennyire értem érzéseit, de ez csak az ő szempontja. Világos az elmúlt időszak, de sajnos egy két dolog sántít. Viszont nem hagyom, hogy ez a hely elpusztuljon azért, mert a tulok részem nem képes erőt venni magán. Akár anyám, akár nem, ő nevelt fel, vagy is Thordint… a fene megfájdul a fejem ebben az elmélkedésben. A lényeg az, hogy nem hagyom annyiban. Asgard sorsa forog kockán, és nem hagyom veszni ezt a világot. Lehet most ember vagyok, és nincs erőm. De akár segít másik énem, akár nem, megteszem amit kell.
Határozza el magát, aztán a még kissé mindig sajogó arcát igazgatja. Eléggé fájdalmas ütés volt. Laak mellé lép, majd pedig mélyen a szemébe néz.
-Úgy látszik, neked és Asgardnak is velem kell beérnie. Thordin…vagyis a másik felem nem fogja tiszteletét tenni egy ideig. Én értem a nézeteit, de más szemszögből kell rávilágítani mind erre. Még pedig egy seregnyi élet szempontjából. Ha nem teszünk valamit, ez a gyönyörű vidék kipusztúl. És én… nem hagyom. Lehet így nem érek fel hozzátok, az istenek közelében, de vagyok olyan elszánt, és bátor mint akármelyik asgardi. Én, James Howard nem tántorodom meg, és ezernyi lánc sem foghat le. Politikusként a földönt Asgardot képviselem. Hát itt is ezt kell tennem.
Mondja teljesen elszántan, és kezét nyújtja társának, testvérének, barátjának. Legalábbis eme alakban. Úgy tűnik a két én teljesen más nézeteket vall. Míg az egyik a saját törvényei szerint kezd élni, a másik a köznépet szolgálja. A személyiségek eltérnek, és a célok is. James Howard a jóságos önfeláldozó Midgardi, és Thordin Wornugson a zavarodott, és ellenséges asgardi. Két lélek egy testben. De úgy tűnik, itt most Howard győzött. Igaz, nem isten. Nem mutáns, sőt még egy kiemelkedő sportoló sem, de küzdeni akarása hatalmas, csak úgy mint hite. Az északi vidék népeihez nem érhet így fel, viszont megpróbál. Talán sikerül a másik felét is meggyőzni arról, hogy tegye félre legalább egy kis időre az ellentéteket, és állítsák meg Ezt a Hareket és bandáját. Szólni kell Thornak, és Thorhallanak. A közelgő veszély minden másodpercben elburjánzik, így nincs idő tétovázni.
Próbál legalább első lépésként asgardi nyelven beszélni. Hisz a kommunikáció az első lépés azon irányba, hogy legalább megértesse magát. Laaksonenre tekint ismét, és keze még mindig előre mered.
<-Én…te… te Laaksonen vagy…igaz? A te…én nevem, James Howard. Remélem…úgy…így is hasznára válok Asgardnak!
Próbálja magát megértetni, és talán sikerül is. Nem tudja mire számíthat a férfi irányából. Vajon ő is annyira ellenséges, vagy vakmerő, mint Leif? Bár az emlékek még mindig nem tökéletesek, de rémlik, hogy nem az a tipikus harcos. Inkább beszédesebb a jelleme, mint viaskodó.
~Várjunk csak… Leif… a szavak, amiket használt…”tisztelettel … a saját nagybátyáddal!” Az a férfi, a rokonom lenne? Vagy Thordin rokona? Miféle családi zűr zavarban ébredtem? Most aztán igazán segíthetne asgardi oldalam…részem…énem…barátom… vagy kicsodám.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#38 2009-08-10 14:37:19
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nincs sok időnk, legalábbis Leif türelmetlensége erre utal. Korántsem döbbent meg annyira hogy ő Thordin nagybátya. Ezek után már nem.
Eltátom a számat mikor Thordin midgardi énje kezet nyújt nekem. Az egész semmire sem volt jó, csak hülyét csináltam magamból. Annyira dühös és zaklatott voltam, hogy figyelmen kívül hagytam azt az apró tényt hogy egy Midgardi áll előttem. Thordin az előbbi kirohanásból ha hallott is valamit nyilván nem akar reagálni rá. Visszahúzódott a csigaházába. Most már végképp nem értem, hogy mi a fene folyhat benne. De ez a viselkedés már-már tényleg Lokit tükrözi.
Kelletlenül elfogadom a felém nyújtott kezet. Végül is ő nem tehet arról amit Thordin tesz vagy gondol.
-Igen Laaksonen vagyok, és nyugodtan beszélhetsz angolul. De ezt korlátozzuk csak akkora mikor négyszemközt vagyunk.-
Ki nézek az ablakon, de még mindig csak az üres sikátort látom. Ha nem aggódnék azon hogy a zajra észrevennének, akkor kitölteném a dühöm a ház berendezési tárgyain. Így kénytelen vagyok visszafogni magam.
-Thordin úgy tűnik cserbenhagyott minket...-
A hangomból akaratlanul is düh árad.
-Jobb lesz ha a továbbiakban rám hagyod az ügyek intézését. Nem biztos hogy hasznos lehetsz, itt Asgardon. Persze ez nem a te hibád. Jobb lesz ha mostantól a közelemben maradsz. Thordin sokakat magára haragított, és téged könnyebben el tudnak kapni...azt hiszem jobb lesz ha valahogy álcázunk...egy köpeny vagy ilyesmi pont jó lenne...-
Átkutatom a házat hátha találok egy köpenyt vagy Asgardi ruhát. Az sem baj ha nem, inkább csak a figyelmem eltereléséről van szó, és Leif várásáról. Lehet hogy nem tettem éppenséggel jó benyomást Jamesre, de jelen állapotomban örülhet még ennyi udvariasságnak is. Pedig tudom hogy nem tehet semmiről, de képtelen vagyok teljesen lenyugodni. Ennyire még soha senki nem dűhített, bőszített fel mint Thordin.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#39 2009-08-10 21:53:48
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.25.30
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Laaksonen sikeresen találhatott némi váltóruhát a társának ezen a helyen. Bár minden igen nagy lesz James-re, hiszen az Asgardiak jóval nagyobb termetűek, mint az egyszerű halandók. Amíg ti beszéltetek odaátról némi zaj szűrődött át, noha az értelmét nem tudtátok kivenni. Túlságosan hadartak és halkak voltak. Néhány perc elteltével azonban kinyílt az ajtó, amin korábban Leif ment be és ezúttal nem egyedül lépett ki rajta, hanem Amora is vele volt. A nő undorodva pillantott James felé, hogy el sem akarja hinni, hogy mit lát és egy halandó mégis mit keres itt ezen a helyen. A tekintetéből még a hozzá nem értők is ki tudták ezt olvasni.
< - Úgy tűnik, hogy gyorsan mentek vissza – mondta Leif. >
< - Egy halandó? – kérdezte. – Majd a kastélyban válaszoltok a kérdésekre. Pontosabban elkezdtek mesélni, mert arra most nincs idő. >
Kinézett a nő az ablakon, majd pedig visszament a helység közepére. Sokatmondóan Leif-re pillantott, aki bólintott és kihátrált az egyik falig, mintha tudta volna, hogy mi fog következni. A nő ezek után ránézett James-re és Laaksonen-re, majd pedig csettintett egyet, és egy villanás után megjelent a hármas Loki kastélyában egészen pontosan annak tróntermében. A nő itt kérdőn pillantott a kettősre és felvonta a szemöldökét.
< - Nos? – kérdezte. >
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#40 2009-08-11 07:50:34
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 79.122.26.253
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Laak szavai után, James csak bólint. Tudatában van, hogy most olyan, akár egy kis vergődő hal, a sirályok között. Így meg kell húznia magát, ha nem akar bajt. Így a férfi mellé húzódik, akiről nem is tudja kicsoda neki. Már mint tudja, de mégsem. Thordin emlékeit teljesen magáénak tudja már, így tisztában van a történtekkel. De nem világos neki, hogy akkor most Laaksonen a testvére még így is? De nem is filozofál ezen sokat. Figyeli a kutakodó férfit, aki ruhát ad James számára. Az magára ölt, de olyan számára, mintha egy XXXXL-es köpenyt aggattak volna nyakába. Lóg rajta, bár így legalább meg van az előny, hogy takarja őt. Megigazgatja magán, azt követően, pedig egy halk köszönöm szó adja el száját. Mind a közben, hallani lehetett a szavakat, mik átszűrődtek abból a helységből, ahová Leif távozott. Bár érteni nem lehettet. Túl gyors volt, és halk. A most kissé még mindig zavarodott képviselő, eléggé meghúzta magát. Bölcsebnek látja elfogadni mind azt, amit a társaságában lévő asgardi mondott.
-Rendben, akkor rád bízom magam. Úgy érzem nem csalódok benned, és kezedbe tehetem életemet is. Jelen pillanatban csak rád számíthatok. Az angol szavakat, akkor pedig csak kettőnk között fogom használni. Sajnálom amit Thordin…én…mi tettünk. Megpróbálom kijavítani a csorbát.
Mondja, majd pedig vért, és fegyver nélkül húzódik az egyetlen személy mellé, kiben most reméli nem csalódik, és megbízhat benne. Amikor megjelenik Leif, egy nő társaságában tűnik fel. Ismerős… az asgardi én, pedig azonnal fel is fedi ki az. Amora… Asgard jelenlegi leghatalmasabb mágiahasználója. Thordin érte sem rajong, de Jamest ez most hidegen hagyja. Meghúzza magát, ám nem annyira, hogy gyámoltalannak tűnjön, vagy elesettnek. De tudja, hogy mekkora kockázatot vállalt azzal, hogy emberként tapossa ezen földeket. Midgárdiként…ahogy itt nevezik. A nő, ki is szúrja, szinte azonnal a be nem illő képet. De érdekes módon, most nem törődik vele sokat. A halandó legnagyobb szerencséjére. Aztán varázslat kezdődik Amora részéről, majd pedig pár pillanat alatt, eltűnik és egy másik helyszínen jelenik meg a többiekkel együtt…
//Folytatás: Loki kastélya//
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#41 2009-08-11 10:38:25
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Némi kutakodás után találok egy ruhát, ami ugyan a termetéből kifolyólag nagy lesz James-nek. De még mindig jobb mintha lépten nyomon felismernék. Sejtésem szerint úgyis lesz vele elég gond, és ez is megint csak Thordin hibája. Nem tudom mi a fenét gondolt mikor csak úgy fogta magát és eltűnt....nyugi megint csak felidegesítem magam.
Átnyújtom a ruhát James-nek, aki fel is ölti azt. Tényleg nagy, de nem ez a legnagyobb problémánk jelenleg. Halk beszédet hallok, ott ahol Leif eltűnt. Próbálom kivenni, de túl gyorsan és csendesen beszélnek, így nem értem.
De nem is szükséges Amora viharzik be a szobába Leif kíséretében. Rögtön egy megvető pillantást vett James-re. Nem is ő lenne ha nem ezt tenné. Aztán elteleportál, vissza Loki kastélyába.
/Folyt: Loki kastélya/
Utoljára szerkesztette Laaksonen (2009-08-11 11:02:35)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#42 2009-09-16 10:07:35
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.235.196
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Haladtok továbbra is, még mindig ugyanaz a látvány, ugyanaz a táj, mindenhol hó, ameddig csak a szem ellát, ugyanígy havas fák, néhány szarvast látattok a távolban, ahogyan a havat próbálták lekaparni a fűről, ami alatta volt. Egy-egy madár, varjú és nagytestű ragadozó madár a levegőben, de ezeket leszámítva tényleg kihalt volt a hely. Leif csak bólintott Vutha mondatára, hogy vigyázni fog a halandó lányra. Végül pedig a férfi lepillantott maga mellé, amikor Björnulf ért oda és feltette a kérdéseit. Elpillantott a távolba kissé talán idegesen, majd pedig visszanézett a törpére.
< - Értelemszerűen az ostrom az elterelés – bólintott. – A hadvezérek egy része kinn lesz a csatatéren, így egyetlen csapásra úgysem lehetne mindet elintézni. Ha ilyen könnyű lenne… Amora… nem akarja, hogy még kivégezzük őket, élve akarja mindegyiket. Az embereik nagy része hozzájuk hűséges, példát akar statuálni velük, Skurge úgyszintén és nem utolsó sorban rávenni őket, hogy fogadjanak hűséget Hallának. Erre igazából kicsi esélyt látunk, hiszen remekül elrejtette az évek alatt, hogy mekkora a hatalma és gyengének vélik. Ha itt lenne és párbajban legyőzne néhányat közülük nagyban megkönnyítené a helyzetünket… de így. Mindegy, két bejárata van a városnak, az egyik a föld alatt, a másik a főkapun. A főkapun egyedül Vutha, Murhal és Laaksonen juthatna be. Björnulf-ról tudják, hogy Thorhalla pártján áll, Thordin-ról, hogy Thor és az úrnőnk pedig az úrnőnk, akit maximum fogolyként lehetne ott bejuttatni. A másik lehetőség mint mondtam egy föld alatti katakomba, aminek nem messze a város körül levő falnál van a feljárata. Amúgy igen, az elfogásuk, semlegesítésük lenne első körben a feladat, illetve a város csarnokából fogoly kiszabadítás. Akik a városba jönnek, azoknak ez lenne a feladatuk, akik most úgy döntenek, hogy a csatamezőre mennének, azok szóljanak. Hamarosan egy másik személy is csatlakozik hozzánk, ő lesz, aki az egyik csapatot viszi be a városba, én a másik. Remélem számíthatok arra, hogy a három említett a főkapun egyszerűen besétál, míg Murhal az ágyasát pedig rám bízza, hogy a föld alatt juttassam be – nézett az említett férfira Leif. – Akkor most még a válaszokat kérem, utána pedig indul az egésznek az utolsó része. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#43 2009-09-16 15:56:16
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.132.138
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//Előzmény: Asgard-hegység//
Thordin hallotta Björnulf kérdését, hisz próbált a közelében menni, és így ha bár nem is szólalt meg, próbált fülelni. A törpe kérdése kézenfekvő volt, hogy végül is mi a terv. Bár Leif korábban már felvázolt némi halvány elképzelést a két bejáratról, de az vajmi kevés volt. Most viszont itt az ideje, hogy mindenre kitérően válaszoljon. Meg is történik, és Thordin pedig figyelmesen hallgatja nagybátyja szavait. A kérdésre nem ad egyértelmű választ, csupán kissé morogva, de nem sértően válaszól, olykor a törpére pillantva egyet-egyet.
<-Björnulf mellet maradnék, így amerre ő megy, arra megyek én is…
Nyögi ki, és lehajtva fejét, majd pedig Laakre pillantva ismét felemeli. Biztatóan néz testvérére, mivel most nagyon úgy látszik hamarosan elválnak az útjaik, és külön-külön kell boldogulniuk. Thordin nézését követően, Björnulf mellé áll, és várakozóan néz Murhalra, hogy miként ereszti el kedvesét. Az nyilvánvaló, hogy mint Thorhalla nem mehet a porondra, mert vagy első lenne a megölése, netán az elrablása, és bár a harcos nem becsüli le Trisa képességeit, de még is… egy rakatnyi asgardi ellen, nem hiszi, hogy sok esélye lenne. Thordin várakozik, míg minden el nem rendeződik, és le nem tisztázódik, és mind addig a távoli városra mereng. Már biztos abban, hogy a Renegátok vidékét tapossa, és így pedig óvatosabban is veszi a levegőt. Nem mintha bárki is megérezné hogy itt van, de a félsz miatt még is. Egyre idegesebb, és csak fokozódik. Nem gondolta volna, hogy a csata előtt kételkedni kezd. Minden másodpercben már arra gondol, hogy még is „mi van, ha vesztünk?”. Nem tud megszabadulni a gondolattól, ezért biztonságot akar magának. Rá is kérdez, miután már lehetősége van, bár már nem annyira erős hangon, mint korábban tette bármikor is.
<-Még is, mennyien tapossák majd Asgard földjét előttünk, és mögöttünk? A seregeink úgy képesek szembe nézni Harekéval?
Kérdezi, és talán az akik jobban ismerik a férfit, tudják, hogy Thordin kezd megijedni, és félni attól, mivel is fog szembe nézni. Mivel nincs tapasztalata ezen a téren, így nem tudja mire is számíthat, és erre most döbbent csak rá igazán. Félni kezdett, akkor mikor nem kellene. Hisz most minden porcikájában magabiztosnak kell lennie azért, hogy győzzön. Eddig olyan volt, mint egy csecsemő, aki még nem tudja milyen is félni, de mióta a jégóriással találkozott, olyan mint egy nyugdíjas, aki már a zebrára se mer lelépni a zöld jelzéskor. Hogy előnye ez most, vagy hátrány, az két esélyes, mert annyi szent, hogy most már nem fog magánakciókba kezdeni, és szembe szállni azzal aki elsőnek szembe jön vele.
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-09-16 15:56:47)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#44 2009-09-16 18:50:54
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.9.139
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//Előzmény: Asgardi-Hegység//
Kora reggel Leif ébreszt mindannyiunkat, mikor én csak azt veszem észre hogy Murhal karjai közt alszom. Kicsit meg is lepődök hiszen az este még a tűz mellett voltunk. De ez most nem számít, biztosan idehozott mikor már elaludtam. Azonban nincs időnk lustálkodni, hamar hosszú útra kelünk. Mi alatt Vutha vállalja azt a nemes feladatot hogy vigyáz rám, és odajött hozzánk egy halvány mosolyt küldök felé, majd az út hátralevő részért nyugodtan teszem meg. Már értem a vége felé, hogy miért is indultunk olyan korán. Az út szörnyen hosszú, és egy kicsit el is fáradok, de tudom hogy ez még semmi volt azokhoz képest ami ezek után jön. Lassan megállunk és Leif felvázolja a helyzetet és hogy szerinte mi hogy lenne a legjobb. Rövid gondolkodás után Murhal felé fordulok.
<- Szerintem hallgassunk rá, nem lesz semmi baj ha azt tesszük amit mondanak, tudom. Tudom hogy nem lesz egyikünknek sem semmi baja.>
Mondom neki majd végül a másik férfira emelem a tekintetemet és bólintok egyet neki.
<- Én a részemről benne vagyok a tervedben.>
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#45 2009-09-17 16:48:56
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A hangulatom kicsit csillapodik, a mogorvaságot átveszi egy fajta hűvös izgalom. Mire a város közelébe érünk szinte teljesen átfagynak a tagjaim.
Leif közelébe lépek és hallgatom a tervet. Nem tűnik túl bonyolultnak az igaz, de végül is az egyszerű terveknek is meg van az előnyük.
<-Nekem teljesen mindegy hogy Amora mit akar csinálni a hadvezérekkel és azok embereivel. Ha az utamba kerülnek, nem fog érdekleni hogy a varázslónőnek mi a terve velük. Egyszerűen elsöpröm őket.>
Szólalok meg hideg, metsző hangon. Talán nem vagyok egy nagy harcos, de jobb ha komolyan vesznek az ellenfeleim a jövőben.
<-Legyen így akkor a főkapun megyek a foglyok kiszabadítására->
A testvéremre pillantok, biztatóan elmosolyodk majd vissza Leifre. Várom a többiek válaszát türelmetlnül.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#46 2009-09-17 16:49:35
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.114.16
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//előzmény: Asgard-hegység//
Telik az idő, s fogy a táv, amit meg kell tennünk, de szörnyen lassan. Utáltam kutyagolni mindig is. Főleg itt Asgardon. Az égre születtem, hogy ott szárnyaljak, ennek ellenére, mint valami egyszerű Asgardi, vagy Midgardi itt gyalogolok. Tudom, hogy most muszáj, de akkor se örülök neki, bár ennek semmi jelét nem adom. Figyelem a társaságot, de csak csendben követem őket. Nem akarok beszélni, most még, de tudom, hogy eljön az idő. A múlton töprengek egy kicsit, bár csak annyira, hogy a figyelmem ne terelje el túlzottan.
Mikor megállunk, akkor Leifre nem nézek miközben beszél. Nagyot sóhajtok a végén.
< - Arra alapozol Leif, hogy szívesen látnak ők engem? Rögtön arról faggatnak majd, hogy hogyan jutottam vissza Asgardra. Bár ezt én megoldom odabent. Tudják, hogy Lokinak esküdtem hűséget, talán ez elég lesz. - > hangom nyugodt, de tekintetem nem téved Leifre. < - Tetszik a terv, s részemről tartom ehhez magam – > most nézek Leifre egy pillanatra, majd a másik két említettre pillantok, majd vissza Leifre.
< - Kíváncsi leszek, hogy hogyan fognak fogadni, bár nem várok semmi pozitívat. - > ezzel elfordítom a tekintetem s a tájat figyelem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#47 2009-09-17 21:59:29
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.167.118
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Miközben haladtok még mindig beszélgettek tovább a hallott információkon elmélkedve és további kérdéseket feltéve. Leif továbbra is a tájat fürkészte, arra pedig már nem maradt ideje, hogy válaszra, mert néhány nyílvessző érkezett be a társaság előtt a hóba, a vezetőtök arra kapta a fejét, amerről jöttek a nyilak, egyelőre nem csinált semmit, csak megtorpant és figyelt. Nem vette elő a fegyverét sem, és intett, hogy ti se tegyétek ezt. Pillanatokkal később egy Asgardinak alacsony és túlságosan törékeny testű alak lép elétek az egyik közeli fa rejtekéből. Kecsesen haladt, igaz semmilye sem látszott az arca sem a csuklya és a köpeny miatt, ami rajta volt, de akik már korábban láttak elfet azok tudhatják, hogy arról van szó. Végül megállt előttetek és Leif lépett előre, adj pedig megölelte az illetőt, lehajtotta a csuklyát és megláttatok egy fehérbőrű és fehér hajú elf nő volt. Néhány másodperc tétovázás után megcsókolta a frissen érkezett személyt, majd pedig eltolta magától és visszanézett rátok.
< - Ő a feleségem Mylene – mondta. – Ő fogja a kapunál levő csoportot bekísérni, a másik trió velem jön majd. >
Mylene szúrós szemmel nézett Trisa-ra, szinte már-már gyűlölettel, a féltékenység teljesen egyértelmű volt. Leif odafordult hozzá valamit és elf nyelven magyarázott, pillanatok alatt megenyhült a nő arckifejezése és máris sokkal barátságosabban szemlélt mindenkit.
< - Nem fognak kérdezősködni Vutha, igaz? – szólalt meg a nő. – Nekem szabad bejárásom van oda Leif révén, róla pedig nem tudják még, hogy nem Loki-hoz, hanem annak a lányához hű. Igen sokan tértek vissza, és amikor a Ragnarök volt is visszajuthattál, hiszen nem őrizte senki sem a Bifrostot. Amúgy azok tudnak ott jönni, akiről tudják, hogy Loki-nak tettek hűséget, és, hogy még biztosan nem találkoztak vele. Illetve rólad tudják Laaksonen, hogy biztosan nem vagy az ő pártján, se Thor-én, hogy honnan tudják fogalmunk sincs, de így védve vagy. Ha rákérdeznek azt mondjuk, hogy csatlakozni akartok… arról pedig kevesen tudnak, hogy a női rabszolgákból kettőnek rokoni kapcsolata van valakivel, aki be akar menni. >
< - Hogy hányan lesznek fogalmam sincs, nem tudtunk kellően jó adatot mondani, még megsaccolni sem a számukat sajnos. De a seregeink készen állnak és hamarosan a támadás is megkezdődik. De akkor indulás! És odabenn találkozunk! >
Még egy gyors csókot váltott a feleségével, és mind a nő, mind pedig ő két ellentétes irányba tesznek pár lépést és ott várják be, hogy a 3-3 fő hozzájuk csatlakozzon, a Thordin, Björnulf és Trisa, illetve a Laaksonen, Vutha és Murhal triók. Amint mindenki megvan a vezetőitek el is indulnak.
Leif és Mylene
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#48 2009-09-18 02:07:30
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 193.6.168.14
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lassan haladunk előre a kihalt tájon. Szokásomhoz híven nem szólalok, meg csak némán töröm magam előtt a havat. Útközben Leif ismerteti velünk a tervet, ami a legkevésbé sem tetszik, hiszen ez azzal jár, hogy el kell hagynom Trisa-t. Más választásom, viszont alig ha van, hiszen ebben formában a legbiztonságosabb ha külön utakon viszik be az erődbe. Az is teljesen logikusnak tűnik, hogy én, aki mindig is Loki elkötelezett híve voltam nyíltan menjen be a kastélyba, mint aki csatlakozni kíván hozzájuk. Kíváncsi vagyok, hogy vajon mit terveznek, azt sem tartom kizártnak, hogy elárulom a társaimat és megfelelő ellen szolgáltatás fejében kiadom a társaimat. Elvégre Trisa-t leszámítva semmi közöm a többiekhez a hűség esküm pedig bár mesterem halálával elvileg nem köt még is úgy érzem, hogy lelkem mélyén továbbra is az ő emberre vagyok. Amúgy sem választottam új uralkodót magamnak azt teszek, amit csak akarok olyanokkal pedig egész biztosan nem fognak parancsolni nekem, akik szövetségre léptek Thor kutyáival. Végre magam ura vagyok, és nem fogok olyan apróságokkal törődni, mint az asgard sorsa. Továbbra is úgy tartom, hogy mindenki megérdemelte volna a pusztulást beleértve jómagamat is akit Loki elbírt volna pusztítani. A természet törvényeit nem írhatja felül pár hős és kósza harcos. A gyengének pusztulni kell, és az erősnek kell uralkodnia, legyenek bármennyire kevesen is. Persze az erő nem sokat ér, ha nincsenek gyengék, akiket ellehetne nyomni. Hiába talán mester még is tévedett sokkal nagyobb hasznot jelentett volna, ha erejét a világ elpusztítása helyett annak leigázására fordította volna. Igen nekem is ezt kell tennem, elnyomni a gyengéket uralkodni és hatalmat szerezni és a Midgardon ezt sokkal könnyebben meg tudom tenni, mint itt. Amúgy is a megalkuvók földjén nekem nincsen hazám. Gondolataim közben íjveszők csapódnak a földbe majd Leif megáll. Nem látom, hogy harcra készült volna, ezért én sem támadok. Nem sokára a fák közül egy gyönyörű elf nő lép elő, aki mint később kiderül a mi csoportvezetőnk lesz. Meglehetősen negatív tapasztalataim miatt Trisa-n kívül nem tudok más nőbe megbízni. Na persze nem azért, mint ha gyengének tartanám őket éppen ellenkezőleg túlzottan veszélyesek. Általában pontosan tudják, hogy mit kell tenniük vagy mondani és jellemzően kivárják a megfelelő pillanatot a támadásra. Leif és a nő búcsúzkodni kezdenek így én is oda lépek Trisahoz hogy egy csókot leheljek az arcára.
- Ígérd, meg hogy visszatérsz hozzám! Ígérem, nem hagylak, el téged és épségben térek, vissza bárhova is vezet az utam. -
Mondom neki röviden majd egy forró csók és egy ölelés következik, ami bár meglehetősen hosszú ideig tart, de még is fájdalmasan rövidnek érzem. Az elválás azonban szűkség szerű hiszen most kénytelenek vagyunk külön utakon folytatni a küzdelmet.
#49 2009-09-18 18:41:54
Henry White
Ahogy a nyíl becsapódik a lábunk elé, automatikusan elveszem a vállamra rakott íjat. De nem kell használnom, csak a nagybátyám felesége jelenik meg. Egy elf. Gyűlik a rokonság azt meg kell hagyni. Nem beszélek a lényeget már úgyis elmondtam, és elmondták nekem. Bólintok felé üdvözlés képen. Majd közelebb lépek a testvéremhez.
<-Ígérem hogy kiszabadítom a szüleinket, és vigyázni fogok rájuk. Sok szerencsét a csatához.>
Kezet nyújtok felé majd elindulok az elfhez, hogy minél hamarabb bejussunk a erődítménybe.
//Bocs a rövidségért csak hulla fáradt vagyok!//
#50 2009-09-19 12:15:14
Thordin
Thordin választ nem kap, ellenben pár nyílvesszőt igen. Nem kimondottan neki céloztak, igazság szerint azt sem tudja kinek. Inkább egyfajta figyelmeztetésnek tűnt, és Leif nem is ránt kardot, sem senki más, így Thordin sem. Ha bár nehéz is lenne fegyvert rántania, hisz nincs is neki semmi a vértje és két öklén kívül. Pár pillanat múlva egy kecsesen mozgó nő lép elő, takarva mindenét, és láthatóan nem harcolni jött. Hisz talán akkor már egy két nyíl, a harcosok bőrét kóstolta volna. A mozgása elfre ad jelzést, habár ezt a férfi nem tudja igazán, csak akkor ugrik be neki, mikor meglátja az arcát, ahogy Leif megszabadítja a csuklyájától. A kis szerelmi jelenet után, a harcos az elhangzottakat tudomásul veszi, és úgy látszik, ismét egy darabka érkezett a kirakósból. Mylene nagynéni… ahhoz képest, hogy korábban mit mondott Thorhalla csatlósa, eléggé rácáfolt saját maga a dolgokra. Hisz mikor Thordin kérdezte a további rokonok felől, az nem válaszolt. Majd pedig erre kiderült, hogy Lathi és Mylene is egy-egy hozzátartozó. De most Thordin elvonatkoztat ezen kósza gondolatoktól, rá ér ezekkel foglalkozni, mikor végre elcsendesül a helyzet. Addig pedig csak a cél lebegjen a szeme előtt, még ha kissé most félve is, de csatába akar indulni.
Az újabb nagynéni szúrós szemmel nézi Trisát, jobban mondva talán inkább az alakját, ami érthető is, tekintve Leif elmondásait, hogy nem egyszer megfordult Loki gyümölcsének hálójában. De szerencsére csillapodnak a kedélyek. Thordin semmit nem szól, csak figyel, és hallgat. Kissé letörve veszi tudomásul, hogy nagybátyja semmit nem tud a létszámról, és ez pedig egyre inkább aggasztja a férfit. Talán jobban tette volna, ha meg sem kérdezi, mert így most még inkább tart attól, amerre haladnak. Miután megtörténik a búcsú a pár által, Thordin viszonozza testvére kézfogását, és kissé gondterhelten, ám kicsikar egy mosolyt magából.
<-Remélem valóban így lesz. Sok szerencsét!
Mondja, bár a második részét a mondandójának Vuthanak, és Murhalnak is címezte. Mylene felé csak bólintott, mert tudja a harcos, hogy egy elf tud magára vigyázni, főleg azért mert nem szükséges a csata közepébe rohannia. Kiváló íjászok, és ezért nem is tart attól, hogy nagynénjének bármi nehézsége lenne. Mind ezek után, oda lép Leif mellé, és megvárja a halandót, és a törpét is, míg elválnak és mellé állnak. Ezek után, Thordin egy mély levegőt vesz majd pedig nehezen de kifújja. Ezt követően vezetőjére néz, és kis hatásszünet után, akár figyel rá, akár nem de halkan kiböki a magáét, egyfajta megkönnyebbüléssel együtt.
<-Készen állok…
Amint ez elhagyja a száját, nem szól tovább semmit, elnémul, mint akinek nyelvét szegték volna. Elmerül a saját gondolataiban, ameddig még teheti, és nem arra kell koncentrálnia, kinek hogyan szegje le a fejét és juttassa a túlvilágra. Már ha egyáltalán sikerül neki.
~Ha Leif megfordult Thorhalla ágyában, akkor még szerencse, hogy ki is jött onnan. Hisz ha azt nézem, akár ő is lehetne a nagynéném. Igazán jól alakult volna a sorsom… Örülök, hogy ennél az elfnél kötött ki, még ha nem is az egyik kedvenceim. Na jó, nem vagyok előítéletes, de be kell látni, nem igazán tetszik az, hogy íjjal és nyíllal harcolnak. Elismerem, hogy sokszor célravezetőbb, de maradnék inkább a közelharcnál… viszont nem is tudom… minden egyes lépésem után úgy érzem kezembe kéne fogni az íjat. Apám megtanított a használatára, és emlékszem egész jól is ment. Nem tudom mért vagyok ennyire ideges. Talán mert ez lesz az első harcom, ami igazán éles… és nem csak Asgard és az uralkodók érdeke miatt vívom meg. Hanem magam és testvérem miatt is. Anyáink raboskodnak, és muszáj megszabadítani őket. Sikerülni fog. Sikerülnie kell!
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Fenébe, fenébe, fenébe! Mégis mi a fenét gondoltam hogy csak így berontottam ide, bármiféle terv nélkül. Semmit sem tehetek, bármikor lemészárolhattak volna minket és még csak meg sem erőltették volna magukat.
Nyilván Amora erejét akarták és talán Halláét is. Bár Torhallát inkább csak megölni, sokaknak szálka a szemében. Amit nem is csodálok. Viszont még mindig nem értem miért velünk akarja elfogatni őket. Kínos de be kell valljam magamnak képtelen lennék elkapni Amorát, még ha valamiféle cselhez is folyamodnék akkor is fölém kerekedne a mágiájával.
És amíg velünk játszadoznak, elszáll a meglepetés ereje amit kihasználhattak volna. Ha Thor és Thorhalla tudomására jut hogy mit terveznek, ami megtörtént már, képesek lesznek felkészülni rájuk. Botorság azt hinni hogy Halla csak ezt az egyetlen kémet küldte akit lefüleltek. Valószínű hogy még többet is tud mint mi jelenleg.
A szitkokra és szidalmakra semmit sem reagálok, kaptam már különb fenyegetéseket is már. Viszont Thordin képtelen elviselni ezt.
Végigmérem a felálló nőt. Egy fekete elf. Ahogy közelebb ér a szülőkhöz, vörös köd száll rám.
<-Ne merészeld!->
Kiáltom és elindulok felé, de páran felpattannak és visszalöknek Thordin mellé. Ezután érkezik meg a két nyílvessző. Elveszem a hajtincseket és megszorítom őket. Képtelen vagyok megszólalni, düh mardossa a torkom. Bólintok Thordinnak és elindulok az idegen után. Még egyszer utoljára egy gyűlölettel teli pillantást vettek Harekra, majd kilépek a csarnokból a csuklyás alak után.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#27 2009-08-07 14:36:35
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.173.161
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A férfi nem állt meg, egy viszonylag gyors tempót vett fel, haladt le végig a lépcsőkön és majd csak odalenn a városka utcáin várt be titeket. Amint leértetek egyenesen a város belsejébe vezetett titeket, szótlanul haladt és a csizmája is alig-alig adott hangot az utca csúszós kövein, a léptei biztosak voltak, mintha neki nem csúszott volna a talaj, amin ti eléggé csúszkáltok főleg Thordin a páncélcipője miatt. Végül elhaladtok a kocsma mellett, amit kinn ajánlottak, néhány kézjelet mutatott bentre, majd haladt tovább és nem messze tőle egy sikátorba fordultok be. Annak a végére mentek el, csak falat láttok ott, majd az alak hátrafordul és elnéz mellettetek. Amint meggyőződött róla, hogy nincs ott senki és nem követ titeket senki sem akkor visszafordult a falhoz. Rátette a jobb kezét, majd pedig néhány számotokra teljesen ismeretlen és érthetetlen szót mondott el, amitől a falon kirajzolódott egy ajtó. Előre engedet titeket, majd pedig ha benn voltatok, akkor belépett ő is és becsukta maga mögött az ajtót. Benn egy megszokott házba jutottatok, asztal, szék, egy kandalló, állatbőrök a padlón és a falon is. Ablaka volt a helységnek, a kis sikátorra nézett, noha nem láttátok kintről, hogy ez ott van.
Benn levette a csuklyát és megrázta a barna haját, aranyszemeivel rátok pillantott és megcsóválta a fejét.
< - Titeket arra sem tanított senki, hogy ne mutassátok ki az érzéseiteket? – érdeklődött. – Mert azt kegyetlenül kihasználják ebben a világban, ha még nem vettétek volna észre. Harek és az emberei azt hiszik, hogy éppen a kocsmában társalgunk és győzlek meg titeket, hogy tegyétek, amit mondott. Ezeket tényleg nem érdekli, hogy mennyire húzzátok fel magatokat. Semmibe sem kerülne azt a két nőt megölniük. A rokonaitok? >
Odalépett az asztalhoz és a rajta levő kancsóból töltött magának az egyik kupába mézsört, majd pedig belekortyolt.
A férfi
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#28 2009-08-08 07:35:57
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 79.122.68.170
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin kissé lemaradva megy a férfi után, aki láthatóan nem várja be se őt, se társát, így gyorsabb tempóra kell váltani. Ám nem tud sietni, az út csúszós, és neki talán a legnehezebb most közlekednie. Fény csizmája, teljesen sima, így megtapadni sem tud. Kisebb csúszások után, úgy dönt nem akar nevetség tárgyává válni, így inkább lassít, hogy ne bukjon orra. Nem várja Laaktől, hogy mellette menyjen, így akár le is hagyhatja az asgardit. Az pedig küszköd a csúszós jéggel. Az őt körűl vevő környezetet nem igazán figyeli, csak afféle néz de nem lát módon közlekedik, és követi a küldönc csuklyás alakot. Közben mélyen gondolkodik.
~Harek azt hiszi, hogy vérebként fogok neki ugatni? Hát nem. Erről le késett. Nem tudom miféle alakot küldött, most ránk, de az biztos, hogy ketten vagyunk egy ellen, és ha kell nem habozok megölni. Sem őt, sem mást. Elég volt az irgalmas harcosból, új korszak kezdődik, amiben nem lesz egy az utamba álló suhancnak sem. Fiatal vagyok, de nem esetlen, és hamarosan egész Asgard ismerni fogja a nevemet. Nem számít, hogy nő, vagy férfi áll elém. Én leszek a kezdet, a jelen és a vég. Megszüntetem a hazug királyok uralmát, és pontot teszek ennek a végére. De míg családom nincs biztonságban, nem tehetek őrültséget. Vajon tényleg engedelmeskednem kéne annak a Hareknak? Legyek holmi becstelen bérgyilkos? Nem akarom beismerni, de még nem vagyok elég ahhoz, hogy elfogjam akár Amorát, akár Thorhallát. Átkozott legyen ez a mocskos féreg…
Tombol magában, néha ezt egy-egy szúrós szemmel fejezi ki. Hamarosan elérnek a kocsmához, de a csuklyás nem tér be. Thordin fapofára vált, majd me gáll a bejáratnál. Csak egy pillanatra, míg be néz, majd előre. Aztán végül behalad ő is a sikátorba. Keze kardjára csúszik, nem tetszik neki ez az egész. Talán halálába irányították. Majd pedig ismeretlen szavak hallatszanak, amire fegyvere markolatát a férfi erősen megfogja. Elkezdi kihúzni, és épp szólna, de feltűnik neki, hogy nem támadó mágia volt, sőt még védekező sem. Ez más. A fal helyén, egy ajtó nyílik. A harcos elengedi kardját, és az vissza csúszik a hüvelybe. Be megy, majd érdeklődve, de kételyek között szemléli a házat. Nem szól semmit, bár vet egy-két kételkedő pillantást társára, Laaksonenre. Ki tudja, mi fog most itt történni. Végre megmutatja az idegen az arcát, és hozzájuk szól.
-Nem tartozom magyarázattal, egy magad fajta selyemfiúnak, aki olyanokat szolgál, mint Loki!
Csattan fel, szinte rögtön, majd pedig csak bólint, mikor kérdi, hogy a nők, kik fogságba estek, a rokonaik-e. Szavai érdekesek. Nem tűnik annak, akinek mutatja magát, és nem hasonlít azokra a hadvezérekre, és többi harcosra, kik meghúzták magukat a melegben Harek mellett. Lehet, talán nem is az, akinek hiszik? Thordin nem igazán veszi most ezt észre. Vagy nem akarja. Valaki ki szeretné tölteni dühét, és az a férfi megfelel a célnak. Amikor italt tölt magának, a harcos a kupát megpróbálja kilökni a férfi kezéből.
-Mit képzelsz te magadról?!
Rivall fel, és azonnal elő rántja kardját, aminek a markolatát csak úgy szorítja, mintha élete múlna most azon, hogy erősen tartsa. Szemei lángolnak. Dühkitörését, most nem Thorba vetett hite váltotta ki mint régebben. Már tovább lát orránál, vagy szűkebben? Már nem is tudja, annyi minden történt vele. Az biztos, hogy a látvány, amit anyja nyújtott Harek mellett, felzaklatta. Talán ha mind azt nem veszi észre, vagy meg sem látja, most nem szorítaná a pengét kezében.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#29 2009-08-08 12:02:22
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Alaposan szemügyre veszem az alakot aki úgymond meggyőzni akar minket hogy szolgáljuk Hareket. Egyáltalán nem tűnik ismerősnek, még nem találkoztam vele. Thordint megelőzve, aki a csúszós úttal küszködik, a nyomába eredek. Noha azért én sem haladok valami gyorsan de azért nem bukdácsolok annyit mint a társam. Érdekes elmegy a kocsma mellett és egy sikátorba vezet minket. Egy pillanatra megtorpanok. Ha egyszerűen végezni akarna velünk azt már a teremben is megtette volna. Arról árulkodik hogy nem a kocsmába visz minket ahogy azt bejelentette Hareknek, hogy nem akarja hogy tudják miről beszélünk majd. Hisz a kocsma nyilván tele van Harek híveivel.
Képtelen vagyok felismerni a szavakat amiket használ és ezzel felkelti az érdeklődésemet. Egy átlagos ház tárul elénk ahogy belépünk a rejtekhelyre. Az ablakhoz lépek, ami kívülről nem látszódott. Egy üres és szűk sikátoron kívül semmit sem látok. Visszafordulok a vendéglátónk felé. Immár ismét képes vagyok hideg fejjel gondolkodni, úgy hogy a szavai hidegen hagynak, nem úgy heves társamat.
<-Igen, a szüleink...>
Egy gyors lépéssel megragadom Thordin karját, még mielőtt kiütné a poharat a férfi kezéből.
<-Fejezd már be! Tartogasd a dühöd Harekre, amikor szembe kerülünk vele.->
A hangomban nincs semmiféle parancs vagy szemrehányás, már kezdem megszokni Thordin viselkedését. Ha sikerül valamennyire lenyugtatnom, ismét, akkor a férfi felé fordulok.
<-Nyilván azért hozott ide minket mert nem akarta hogy bárki is kihallgasson minket. És ez már magában is érdekes. A város nyilván hemzseg Harek híveitől és kémeitől. Térj a tárgya! Épp te magad mondtad hogy bármikor megölhetik anyáinkat, szóval ne húzd az időt térj a tárgyra!>
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#30 2009-08-08 12:38:22
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.253.129
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A férfi kérdőn pillantott Thordin felé, amikor az angolul kezdett beszélni. az arcán látszott, hogy semmit sem ért az egészből, mintha nektek a jégóriások vagy a trollok nyelvén kezdett volna el valaki beszélni. Végül letette a poharat nehogy a férfi kiüthesse a kezéből, a karjait összefonta a mellkasa előtt és megvárta, amíg a két férfi befejezte egymás között a civódást és csak utána szólalt meg.
< - Sajnálom, de nem értem a midgardiak beszédét – vonta meg a vállát. – Soha sem jártam azon a világon. Egyedül a Loki volt, amit értettem. És meg kell, hogy nyugtassalak titeket, hogy nem szolgálom az árulókat. A hűségem egykor Lokié volt, ma pedig Halláé. >
Bólintott Laaksonen szavára, majd pedig végighallgatta a mondanivalóját. Utána odalépett az egyik állatbőrhöz a falon és kihúzta belőle a szöget, egy papírt vett ki belőle, majd pedig átnyújtotta azt a férfinak. Fel lehetett ismerni benne három rúnát a végén. Laak a saját anyja rúnáját, míg Thordin is a sajátjáét ismeri fel rajta. Amíg olvassátok, addig ő még beszélt.
< - Valóban megölhetnék őket, de nem fogják – mondta. – Ugyanis azt a hírt viszem nekik vissza, hogy elvállaltátok a feladatot, ti pedig eltűntök a városból. Bízik abban, hogy az anyáitok életéért megteszitek ezt az apróságot, hogy elhozzátok őket neki. A hatalmuk kell nekik. Amora erejével és Halla birodalmával leigázhatnák Asgardot. Figyelmeztetnetek kell az úrnőt és Thor-t, hogy egy megelőző csapást indítsanak a város ellen mielőtt ezek elindulnak innen, hogy lerohanják Asgardot. Ez az egyetlen esélyünk arra, hogy ne okozzanak egy lehetséges Ragnarököt. A kis magánakciójuk túlmutat azon, hogy Loki egykori birodalmát akarják, nem fognak leállni. A szüleiteket kijuttatom innen biztonságban, ha eljön a kellő idő, de most mennetek kell! >
Amennyiben a levelet olvassátok, akkor egy igen rövidke levél volt csupán, a rúnákon látszott, hogy valaki igen sietve írta őket, mintha nem lett volna elég idő ahhoz, hogy rendesen megírják.
”Laaksonen és Thordin,
Ha ezt a levelet olvassátok, azt jelenti, hogy megtaláltátok Harek és a vezéreinek főbázisát. Leif fogja átadni nektek ezt, megbízhattok benne, atyátok is így tesz. Igen, mindkettőtöké, ezt a titkot a születésetek óta őrizzük, a ti érdeketekben. Ismerünk mind a kettőtöket és tudtuk, hogy Thordin soha sem viselte volna el, ha kiderül, hogy a testvére, még hacsak félig is az, de az ellentétes oldalon áll. Laaksonen éppen hasonló okokból nem ismerhette meg soha az édesapját sem, hiába voltak a birtokaink is szomszédosak. Hogy miként alakult, nem számít, egyikünk sem haragszik atyátokra Wornug-ra. Ti se tegyétek. Könyörgünk mind a ketten, hogy hallgassatok Leif-re, még Loki volt emberei között sem mindegyik elvetemült gyilkos, ahogyan ez Laaksonen esetében is igaz. Miattunk ne aggódjatok, ha ennek az egésznek vége lesz mindent megmagyarázunk, fogjátok vissza magatokat, mert különben ti kerültök még nagyobb bajba. Velünk minden a legnagyobb rendben lesz, amíg meg nem kapják, amit akarnak nem fognak ártani nekünk és ismerve Amora-t, mind a másik nőt nem fogják megkapni… szeretünk titeket, anyáitok
Lahti és Nimfad”
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#31 2009-08-08 14:06:01
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 79.122.31.238
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin Laak nyugtatására hagyja csak abba kisebb lázadását, majd kardját visszateszi a helyére. Fejét elfordítja, és lekezelően tekint vissza. Nem tetszik neki már az egész helyzet, tulajdon képen már mikor Bifroston átkeltek, akkor kételkedett néhány dologban, és nem szimpatizált a helyzettel. Az a gondja, hogy minél mélyebbre ér be kalandozása során, annál inkább elege van mind abból, mit itt lát. Régen, még mikor nem lépett Midgardra sokkal jobb volt a helyzet. Vagy csak épp tudatlan volt. De az mennyivel szebb világképet adott. Édes tudatlanság. Jobb lett volna, ha tartja a száját Thorhalla kastélyában, és nem követi Thenat. Minden egyszerűbb lett volna. De így…
Nem is tuja már Thordin, ki mellé álljon, így kénytelen saját útját járni.
~Ez a senki, nem ismeri a Midgardi nyelvet? Remek… innentől kezdve csak hivatalos ügyekben fogom használni anyanyelvemet. Tudom, szörnyű, hogy így alakult, de saját hazám szava járása is csak még több feszengő kérdést merít fel. Nem akarok rá válaszokat kapni… jobban mondva, még is. Kellően elkezdtem ásni ahhoz, hogy már az igazságot tudjam. Szóval ideje befejezni az ostoba játékot. Ezt a senkiházit meg kivéreztetni, és Harek életét kiontani. Aztán szépen sorjában jöhet mindenki más. Thor, Halla, Hela. Gratulálok az elkövetkezendő szereplőknek. Bár Hela életét kihívás lesz elvenni. Végül is… ő nekem eddig nem ártott. Nem is találkoztam vele. …és…és a halál nem válogat. El visz jót, rosszat. Fiatalt, időst. A halál igazságos. Talán… talán Hela valóban jó uralkodó… de…. hm…. Majd meglátom. Az alvilág királynőjét egyenlőre hagyom békében. Hisz rá érek vele halálom után foglalkozni. Na lássuk akkor ezt a kutyát. Laaksonen azt hiszi, hogy megfékezhet. Rendben. Nem kardot szorítok ennek a nyakához, hanem puszta kézzel ölöm le. Már nem számít… bele gondoltam, és nem érdekel. Nem hanyagolom azt, amit elterveztem nem késleltetem az elkerülhetetlent. Ideje MOST végig mészárolni mindenkit. Veszteni valóm nincs. Hisz ha el is bukok, Hela új kaput nyit, és ellene is megvívok, ha kiérdemli.
Gondolkodik, és tervez előre. Nagy szavak hangzanak el magában, de még nem tudja mit hoz a jövő. Valóban képes lenne egyáltalán szembe szállni akármelyik uralkodóval? Ezekben ép eszű asgardi erősen kételkedne, és akár meg is cáfolná. De Thordin már nem egy a sok közül. Nem úgy gondolkodik, mint a sok más fajtabeli. Nem akar hatalmat, de szolgálni sem akar senkit. Ökölbe szorul keze, és töretlen lépetekkel indulna meg az ismeretlen férfi elé. Mind addig, míg nem egy levelet ad át Laaknek, amin a harcos anyja kézjegyét fedezi fel. Megtorpan, és szúrós szemmel figyel. Azt hiszi, hogy annak a férfinak valami féle köze van az elrabláshoz. Ökölbe szorult keze mit sem gyengül. Egyre inkább kidagadnak erei, és izmai is. Arca nem tükrözi korábbi önmagát. De nem moccan, majd kis hatásszünet után társa mellé áll, és olvasni kezdi a levelet. Közben a vendéglátó töretlenül beszélni kezd.
~Én tudtam… éreztem… Bifroston is. De most… és mért… Mikor? Ez az egész, annyira… tudtam, én mondtam. Még a szivárvány-hídon megemlítettem. De nem hitt nekem. Sem Sathad és Aesa. Pedig éreztem. Viszont, most, hogy ennyi minden közbe jött, már nem kellett volna. Jobb lett volna, ha valóban hazugság, mint ahogy azt mondta Laaksonen. Leif? Ez az ember? Leif… mit is mondott? Halla szolgálója? Úgy tűnik nem csak Harek szolgálatában állnak kémek. Az-az átkozott. Mindenki kémkedik mindenki után. Laaksonen a testvérem. Thor saját eszméit árulta el. Thorhalla meg a semmiből tűnt fel, és hatalmat kapott. Láttam amit ő. Az emlékeket, és azt is amit csak valószínűleg kevesen tudnak Asgardon. Loki és lánya közti ellentéteket. Mi miatt is tart Halla ott, ahol. Szerencsére csak részben. Bár zek talán még jól jöhetnek. Viszont túl sok ez már. Minden záporként szúdúlt rám. Úgy… úgy érzem, hogy talán, jobb lett volna ha vissza sem jövök ide. Anyám még egyáltalán az anyám? És apám, meg valóban az akinek látszik? Mi az, ami még meghúzza magát. Ami nem mutatta meg. Ami hazugságokkal van lelakatolva. Gyűlölöm, ezt az egész helyzetet. Gyűlölöm Lakksonent, Leifet, Sathadot, Aesat, Thorhallát, Skurget, Amorát, Thort, Baldert, Harekot, Thenat, azt a lányt, kit évekkel ezelőtt megmentetem. Gyűlölöm a házat amiben felnőttem, és mind azt amiben hittem. Asgard… egy nagy hazugság. Talán még a Ragnarök is az volt. Nem hallottam még eddig senkitől őszinte hozzászólást. Csak z ármányokat. Rendet kell te…te…ten-n-ni…
Thordin kezd elszédülni, feje mintha szét akarna robbanni. Forogni kezd vele minden, mintha lüktetne az agya. Szíve dobogását lábában érzi, és a hangok eltompulnak körülötte. Keze elgyengül, és akár egy húscafat, úgy lóg le . Lábai remegni kezdenek, és minden elhomályosul. Szemét lassan hunyja le, és illeg, billeg. Mintha el akarna dőlni. Majd pillanatokkal későnb szeme, mintha valami ördögi démon megszállta volna, úgy csapódik fel. Látni benne valami féle tüzet, ami lángra kapott. Korábban érzett rosszul léte ködfátyolként hull le, és csak gyomra korok egy kicsit. Éhes… és szomjas…
Ellép Laak mellől közömbösen, mintha ott se lenne, és az asztalra nyúl. Egyenesen a mézsör után. Ha bárki is akadályozná, nem habozik és minden egyes magában tartott düht, amit most felhalmozott, vulkánként lövelli ki, és fizikai összecsapásban megy végbe. Tanácsos most jegelni Thordin ingerlését, és ezt talán a jelen lévők is észre vehetik. Hideg mozdulatok, de még is erei akár pumpa, úgy fújódnak fel. Látni, nem éppen kedves kiscica most.
Néma, mint aki sose szólalt volna meg. Úgy ragadja meg a poharat, ha valóban senki nem állítja meg, bele kortyol az italba, és figyelmesen hallgat. Akár egy filmet nézne, úgy viselkedik már.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#32 2009-08-08 14:47:28
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Szóval Halla egyik embere sejthettem volna. De ez most lényegtelen, elővesz egy levelet egy rejtekhelyről és a kezembe adja. Döbbenten veszem észre anyám rúnáját rajta, és úgy tűnik Thordin is felismeri az övét.
Széthajtom a levelet remegő kézzel és olvasni kezdem a rövidke szöveget. Látszik hogy sietve írták.
Leif szavait hallom de képtelen vagyok felfogni azokat. Csak a levélben írtak lebeg a szemem ellőtt, tölti a fejem.
Ez az egész hazugság, nincs apám se testvérem. Nincs senkim...de nem ez anyám írása és a rúna is igazi annak tűnik. Az apám Thordin apja, akit megmentettünk Harektől, anyám erdeiben. Miért nem mondták el...ha elmondták volna egész másként alakulhatott volna az életem. Az a sok megaláztatás, amin keresztül mentem....
A levél kihullik a kezeim közül és a padlóra hull. Képtelen vagyok Thordin szemébe nézni, bármit tenni vagy szólni. A fejem zúg az ide-oda pattogó gondolatoktól, teljesen összezavarodtam. Legszívesebben üvöltenék, a hidegvérem amire mindig is büszke voltam, mint egy üres héj válik le rólam.
<-Ez...én...én...->
Képtelen vagyok kinyögni bármit is, csak állok dermedten és Leifet bámulom üres tekintettel....
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#33 2009-08-08 17:49:01
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.253.129
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Leif továbbra is csak az asztalt támasztotta, akkor állt odébb, amikor Thordin a mézsörös kancsóhoz lépett és inni kezdett. Együtt érzően pillantott a két fiatal férfi felé, de érezte is, vagyis ha ránéztetek, az arcán is látszott, hogy tudja nem igazán itt lenne a helye ebben a pillanatban. Nem szólalt meg egyelőre, csak nézte, hogy mind a két férfi hitetlenkedik azon, amit olvastak. Ő maga tudta, hogy mi van benne, hiszen ő hozta el a levelet és rejtette el itt. A szemeiben kissé türelmetlenség volt látható, de még mindig nem szólt, nem igazán tudhatta, sejthette, hogy mi is játszódik le a két férfiban. Ő maga még nem volt ilyen helyzetben korábban. Végül vett egy mély levegőt és Laaksonen-re pillantott.
< - Kérlek igyekezzetek összeszedni magatokat a lehető leggyorsabban – mondta. – Mint mondtam nincsen túl sok időnk. Vissza kell mennetek a kastélyba és figyelmeztetni őket, hogy mi a helyzet itt. Asgard sorsa múlik most ezen, ez már régen túlnőtt egy pitiáner ügyön. Remélem számíthat Asgard és én is a segítségetekre. >
Ezzel egy pillanatra Thordin-ra nézett, majd látván, hogy még mindig teljesen ki van borulva a jóval nyugodtabb Laaksonen-re pillantott, arca fáradt volt és őszinte, akárcsak a szemei, a férfi véleménye szerint nem hazudott egy szót sem, de ez amolyan megérzés volt csupán.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#34 2009-08-08 18:25:33
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.231.19
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin mélyen kortyol a kancsóból, majd kiissza az egészet. Az asztalra vágja, és rátámaszkodik. Sóhajt egy mélyet, és tekintete üveges lesz. Megtörli szája szélét, ahová kifolyt az ital, és utána kihúzza magát. Ellép a két férfitól, majd pedig egy pillanatig meg sem mozdul. Nem gondolkodik, inkább bambul. Próbál egy levegővétellel túl lenni az egészen, de tudja nem lesz ilyen könnyű. Na de próba, szerencse. Oda lép Laaksonenhez, és pár mondatot szúr szemébe.
-Én megmondtam… már Bifroston. Mért nem hisz nekem soha senki?
Költőien teszi fel kissé mókás hangnemben. Olyan, mintha nem is önmaga lenne most. Mintha valaki más lépett volna a helyére. Vagy ez csak a vihar előtti csend? Fejét rázza, és Thorhalla embere felé tekint. Ereszt rá egy mosolyt, majd pedig felveszi a leejtett levelet. Elkezdi széttépni, ha nem akadályozza meg benne senki.
-Erről senkinek sem kell tudni… ez meg sem történt. Világos?
Közli a harcos, és Leife irányába néz.
<-Na akkor drága barátom, most elmondom, rám ne számíts. Akár a szülőanyám, akár nem, elegem van. Elegem lett az egészből, és hogy én nem szólok Thornak sem úrnődnek az biztos. Úgy döntöttem kimaradok mind ebből.
Mosolygások közepette közli, majd sárga fény kezd körülötte cikázni. Egyre sebesebben, míg nem beborítja testét, és visszaváltozik emberi alakjába. Provokálóan meghajol és Figyeli Laak hozzáállását az egészhez.
http://kepfeltoltes.hu/090808/108047373906_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-08-08 18:26:14)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#35 2009-08-10 09:04:53
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ahogy Thordin az asztalra vágja a poharat feleszmélek a zavarodottságomból, az erőteljes koppanásra. Leif-re szegezem a tekintetem.
Igaza van. Ez már rég túl nőtt rajtunk. Akár mit is tett Thor vagy Thorhalla és a többi Asgardi isten, nem hagyhatjuk hogy Asgardot káoszba taszítsák. Sok mindent tettem amire nem vagyok büszke, és meg is bűnhődtem értük. De nem fogom hagyni hogy még több élet vesszen oda a hatalom oltárán.
<-Igazad van Leif, nem késlekedhetek...->
Keserűen nézzem ahogy Thordin széttépi a levelet, nem mintha ez változtatna bármin is. A benne leírtakat nem képes megváltoztatni. Nem akarok semmit mondani neki, így is elég sokk érte eddig. Most sincs a legjobb állapotban, mintha csak egy üres héj lenne csupán.
Ahogy átváltozik emberi alakjába, és közli nekem hogy nem vesz részt a továbbiakban, ismét elönt a düh. Mióta megismertem őt kezdem megszokni ezt az érzést.
-Elegem van belőled Thordin! Úgy viselkedsz akár egy elkényeztetett midgardi, akinek elvették a játékszerét. Nem tudom hogy mit láttál Thorról. De tudod mit nem is érdekel különösebben. Papolsz itt mindenkinek hogy gyűlölöd Thort, Thorhallát mindenkit, Asgardot, és megváltoztatod a hazád. De tudod mit lát ebből mindenki? Csak a hőbörgésedet, nem csodálom hogy mindenki keresztül nézz rajtad és kinevetnek.-
Csak úgy áradnak belőlem a szavak megállíthatatlanul, dühös, fojtott és konok vagyok. Nem hagyom hogy félbe szakítson.
-Meg akarod változtatni Asgardot. Tessék, rajta. Tedd meg, ne csak a levegőbe beszélj. Akkor majd mindenki el fog ismerni téged!-
Beszúrok egy utolsó mondatod Thordinnak címezve, amit még magamnak sem szívesen vallottam be az imént mikor a levelet olvastam.
-És én még büszke voltam egy pillanatig, hogy te vagy a bátyám.-
Visszafordulok Leif felé.
<-Rendben máris indulok...gondolom nem tudsz mágiával visszajuttatni engem. De ha tudsz valamit amivel sokkal gyorsabban haladok most add elő ne tartogasd->
Nem nézzek Thordinra, már megbántam hogy kimutattam mit éreztem a levél olvasásakor.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#36 2009-08-10 12:42:06
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.25.30
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Leif csak csóválta a fejét miközben Thordint nézte. Majd odafordult Laaksonen felé, amikor az mondta és hálásan biccentett felé. Remélte a férfi, hogy Thordin be fogja fejezni, de nem így történt. Rezignált arccal nézte végig, hogy a fiatal harcos miket vág a fejéhez, majd pedig változott vissza a halandó énjébe. Amikor az meghajolt felé halandóként a férfi meglendítette a karját és ököllel csapta arcon Thordin halandó énjét. Egy reccsenést lehetett hallani, majd pedig a férfi orrából elkezdett folyni a vér.
< - Neked nem vagyok a barátod, és ha lehetséges kölyök, akkor nagyobb tisztelettel beszélhetnél a saját nagybátyáddal! És még te tartod magad jobbnak Loki-nál? – kérdezte a férfi gúnyosan. – Ugyanis ő volt az utolsó, akitől hallottuk, hogy nem érdekli Asgard sorsa. Remekül kijöttél volna a néhai káoszistennel. Ezzel a viselkedéssel bemocskolod a vérvonalunkat kölyök! >
Amikor Laaksonen odafordult a férfi felé, az néhány másodpercre elgondolkodott. Igazából neki sem volt túl sok ideje, mert fogalma sem volt arról, hogy meddig is tart ki a mágia, amivel elhitetik, hogy ti odakinn beszéltek a kocsmában. Idegesen kezdett fel s alá mászkálni a szobában. Nem tudhattátok, hogy az zavarta-e, hogy angolul társalogtok és nem ért belőle semmit, vagy pedig az egész késlekedés miatt, hogy még mindig nem jutottatok dűlőre és így alakult az egész helyzet.
< - Sajnos nem vagyok mágiahasználó – mondta. – De talán a feleségem képes lenne Amora-val kapcsolatba lépni, hogy haza juttasson titeket. Mert így nem jutna el élve a következő sarokig sem. Néhány perc és visszajövök, meglátom mit tehetek, legrosszabb esetben is egy griffet kapsz… >
Ezzel az egyik falhoz lépett és benyitott ott egy ajtón egy másik szobába, majd pedig becsukta maga mögött az ajtót kettesben hagyva a két fiatal férfit.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#37 2009-08-10 13:37:30
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.235.217
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Az egykori Thordin, James képében áll, míg nem Laif ökle le nem taszítja a földre. James apró hangot adott fájdalmának, majd pedig pislokot párat, és lassan talpra állt. Nem érti a támadó egyetlen szavát sem. Pontosabban sokat nem, de néhányat még is. Azt sem tudja hogy került ide. Miféle helyen áll, és nem is nagyon rémlik neki Laak sem. Ahogy kezd kicsit jobban lenni az ütés után, arcát mozgatja meg, majd elgondolkodik azon, mi a csudáért is hajolt meg. Csak képfoszlányok ugranak be neki. Asgardi énje nem teljesen osztja meg a korábban történteket, csak épp annyira, hogy legyen fogalma most hol is van, és mért. Zavaros neki az egész. Bár a két személyisége kivan békülve egymással, de most még is más érzelmek kavarognak Jamesben. Pillanatig hallgatja Leif szavait, amiből továbbra sem ért sokat. Utána szemével követi ahogy a falhoz lép, és távozik egy másik szobába. Az újdon sült politikus értetlenül néz Laakre. Szólni kívánna, de nem is tudja mit mondjon. Száját kitártja, de sokszori belekezdés után sem mond semmit csak elfordul és pár másodpercig elmélyűl gondolataiban.
~Asgard… igen, ez biztos. Asgardon vagyok és érzem hogy nem tetszik nekem. Vagy Thordinnek? Egyáltalán egy személy vagyunk? Ez még mindig zavaros nekem. De tudom, hogy ennek a világnak szüksége van rám. …Thor az uralkodó… ha jól emlékszem… ő az aki… aki kellően jó uralkodó… és… a fejem… ez a sok név. Kik ezek? …és az emlékek… túl sok… és nehéz feldolgozni. De egy dologban biztos vagyok. Beszélnem kell Thorral, a New Jerseyben történt előrelépésemről. Politikusként, és miniszterkén kötelességem. Jó kapcsolatot kell ápolnia a földdel. Emlékszem, hogy asgardi énem is Thor oldalán áll…áll? Úgy érzem valami… valami nem áll össze.
Erősen elmélkedik, és merül el, míg nem feje el kezdi hasogatni teljes kilétét, bár ennek csak a grimaszoló arc a jele. Amit esetleg Laak is láthat, ha elkap egy-egy pillantást James szeméből. Egészen addig, míg nem mintha villám képek suhannának át az agyán, és lassan emlékezni fog mindenre. Az elmúlt idő teljesen megnyílik előtte.
~Istenem, Thordin… vagyis én, vagy az asgardi énem. Mit tett? Ez nem normális… Bár valamennyire értem érzéseit, de ez csak az ő szempontja. Világos az elmúlt időszak, de sajnos egy két dolog sántít. Viszont nem hagyom, hogy ez a hely elpusztuljon azért, mert a tulok részem nem képes erőt venni magán. Akár anyám, akár nem, ő nevelt fel, vagy is Thordint… a fene megfájdul a fejem ebben az elmélkedésben. A lényeg az, hogy nem hagyom annyiban. Asgard sorsa forog kockán, és nem hagyom veszni ezt a világot. Lehet most ember vagyok, és nincs erőm. De akár segít másik énem, akár nem, megteszem amit kell.
Határozza el magát, aztán a még kissé mindig sajogó arcát igazgatja. Eléggé fájdalmas ütés volt. Laak mellé lép, majd pedig mélyen a szemébe néz.
-Úgy látszik, neked és Asgardnak is velem kell beérnie. Thordin…vagyis a másik felem nem fogja tiszteletét tenni egy ideig. Én értem a nézeteit, de más szemszögből kell rávilágítani mind erre. Még pedig egy seregnyi élet szempontjából. Ha nem teszünk valamit, ez a gyönyörű vidék kipusztúl. És én… nem hagyom. Lehet így nem érek fel hozzátok, az istenek közelében, de vagyok olyan elszánt, és bátor mint akármelyik asgardi. Én, James Howard nem tántorodom meg, és ezernyi lánc sem foghat le. Politikusként a földönt Asgardot képviselem. Hát itt is ezt kell tennem.
Mondja teljesen elszántan, és kezét nyújtja társának, testvérének, barátjának. Legalábbis eme alakban. Úgy tűnik a két én teljesen más nézeteket vall. Míg az egyik a saját törvényei szerint kezd élni, a másik a köznépet szolgálja. A személyiségek eltérnek, és a célok is. James Howard a jóságos önfeláldozó Midgardi, és Thordin Wornugson a zavarodott, és ellenséges asgardi. Két lélek egy testben. De úgy tűnik, itt most Howard győzött. Igaz, nem isten. Nem mutáns, sőt még egy kiemelkedő sportoló sem, de küzdeni akarása hatalmas, csak úgy mint hite. Az északi vidék népeihez nem érhet így fel, viszont megpróbál. Talán sikerül a másik felét is meggyőzni arról, hogy tegye félre legalább egy kis időre az ellentéteket, és állítsák meg Ezt a Hareket és bandáját. Szólni kell Thornak, és Thorhallanak. A közelgő veszély minden másodpercben elburjánzik, így nincs idő tétovázni.
Próbál legalább első lépésként asgardi nyelven beszélni. Hisz a kommunikáció az első lépés azon irányba, hogy legalább megértesse magát. Laaksonenre tekint ismét, és keze még mindig előre mered.
<-Én…te… te Laaksonen vagy…igaz? A te…én nevem, James Howard. Remélem…úgy…így is hasznára válok Asgardnak!
Próbálja magát megértetni, és talán sikerül is. Nem tudja mire számíthat a férfi irányából. Vajon ő is annyira ellenséges, vagy vakmerő, mint Leif? Bár az emlékek még mindig nem tökéletesek, de rémlik, hogy nem az a tipikus harcos. Inkább beszédesebb a jelleme, mint viaskodó.
~Várjunk csak… Leif… a szavak, amiket használt…”tisztelettel … a saját nagybátyáddal!” Az a férfi, a rokonom lenne? Vagy Thordin rokona? Miféle családi zűr zavarban ébredtem? Most aztán igazán segíthetne asgardi oldalam…részem…énem…barátom… vagy kicsodám.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#38 2009-08-10 14:37:19
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nincs sok időnk, legalábbis Leif türelmetlensége erre utal. Korántsem döbbent meg annyira hogy ő Thordin nagybátya. Ezek után már nem.
Eltátom a számat mikor Thordin midgardi énje kezet nyújt nekem. Az egész semmire sem volt jó, csak hülyét csináltam magamból. Annyira dühös és zaklatott voltam, hogy figyelmen kívül hagytam azt az apró tényt hogy egy Midgardi áll előttem. Thordin az előbbi kirohanásból ha hallott is valamit nyilván nem akar reagálni rá. Visszahúzódott a csigaházába. Most már végképp nem értem, hogy mi a fene folyhat benne. De ez a viselkedés már-már tényleg Lokit tükrözi.
Kelletlenül elfogadom a felém nyújtott kezet. Végül is ő nem tehet arról amit Thordin tesz vagy gondol.
-Igen Laaksonen vagyok, és nyugodtan beszélhetsz angolul. De ezt korlátozzuk csak akkora mikor négyszemközt vagyunk.-
Ki nézek az ablakon, de még mindig csak az üres sikátort látom. Ha nem aggódnék azon hogy a zajra észrevennének, akkor kitölteném a dühöm a ház berendezési tárgyain. Így kénytelen vagyok visszafogni magam.
-Thordin úgy tűnik cserbenhagyott minket...-
A hangomból akaratlanul is düh árad.
-Jobb lesz ha a továbbiakban rám hagyod az ügyek intézését. Nem biztos hogy hasznos lehetsz, itt Asgardon. Persze ez nem a te hibád. Jobb lesz ha mostantól a közelemben maradsz. Thordin sokakat magára haragított, és téged könnyebben el tudnak kapni...azt hiszem jobb lesz ha valahogy álcázunk...egy köpeny vagy ilyesmi pont jó lenne...-
Átkutatom a házat hátha találok egy köpenyt vagy Asgardi ruhát. Az sem baj ha nem, inkább csak a figyelmem eltereléséről van szó, és Leif várásáról. Lehet hogy nem tettem éppenséggel jó benyomást Jamesre, de jelen állapotomban örülhet még ennyi udvariasságnak is. Pedig tudom hogy nem tehet semmiről, de képtelen vagyok teljesen lenyugodni. Ennyire még soha senki nem dűhített, bőszített fel mint Thordin.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#39 2009-08-10 21:53:48
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.25.30
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Laaksonen sikeresen találhatott némi váltóruhát a társának ezen a helyen. Bár minden igen nagy lesz James-re, hiszen az Asgardiak jóval nagyobb termetűek, mint az egyszerű halandók. Amíg ti beszéltetek odaátról némi zaj szűrődött át, noha az értelmét nem tudtátok kivenni. Túlságosan hadartak és halkak voltak. Néhány perc elteltével azonban kinyílt az ajtó, amin korábban Leif ment be és ezúttal nem egyedül lépett ki rajta, hanem Amora is vele volt. A nő undorodva pillantott James felé, hogy el sem akarja hinni, hogy mit lát és egy halandó mégis mit keres itt ezen a helyen. A tekintetéből még a hozzá nem értők is ki tudták ezt olvasni.
< - Úgy tűnik, hogy gyorsan mentek vissza – mondta Leif. >
< - Egy halandó? – kérdezte. – Majd a kastélyban válaszoltok a kérdésekre. Pontosabban elkezdtek mesélni, mert arra most nincs idő. >
Kinézett a nő az ablakon, majd pedig visszament a helység közepére. Sokatmondóan Leif-re pillantott, aki bólintott és kihátrált az egyik falig, mintha tudta volna, hogy mi fog következni. A nő ezek után ránézett James-re és Laaksonen-re, majd pedig csettintett egyet, és egy villanás után megjelent a hármas Loki kastélyában egészen pontosan annak tróntermében. A nő itt kérdőn pillantott a kettősre és felvonta a szemöldökét.
< - Nos? – kérdezte. >
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#40 2009-08-11 07:50:34
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 79.122.26.253
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Laak szavai után, James csak bólint. Tudatában van, hogy most olyan, akár egy kis vergődő hal, a sirályok között. Így meg kell húznia magát, ha nem akar bajt. Így a férfi mellé húzódik, akiről nem is tudja kicsoda neki. Már mint tudja, de mégsem. Thordin emlékeit teljesen magáénak tudja már, így tisztában van a történtekkel. De nem világos neki, hogy akkor most Laaksonen a testvére még így is? De nem is filozofál ezen sokat. Figyeli a kutakodó férfit, aki ruhát ad James számára. Az magára ölt, de olyan számára, mintha egy XXXXL-es köpenyt aggattak volna nyakába. Lóg rajta, bár így legalább meg van az előny, hogy takarja őt. Megigazgatja magán, azt követően, pedig egy halk köszönöm szó adja el száját. Mind a közben, hallani lehetett a szavakat, mik átszűrődtek abból a helységből, ahová Leif távozott. Bár érteni nem lehettet. Túl gyors volt, és halk. A most kissé még mindig zavarodott képviselő, eléggé meghúzta magát. Bölcsebnek látja elfogadni mind azt, amit a társaságában lévő asgardi mondott.
-Rendben, akkor rád bízom magam. Úgy érzem nem csalódok benned, és kezedbe tehetem életemet is. Jelen pillanatban csak rád számíthatok. Az angol szavakat, akkor pedig csak kettőnk között fogom használni. Sajnálom amit Thordin…én…mi tettünk. Megpróbálom kijavítani a csorbát.
Mondja, majd pedig vért, és fegyver nélkül húzódik az egyetlen személy mellé, kiben most reméli nem csalódik, és megbízhat benne. Amikor megjelenik Leif, egy nő társaságában tűnik fel. Ismerős… az asgardi én, pedig azonnal fel is fedi ki az. Amora… Asgard jelenlegi leghatalmasabb mágiahasználója. Thordin érte sem rajong, de Jamest ez most hidegen hagyja. Meghúzza magát, ám nem annyira, hogy gyámoltalannak tűnjön, vagy elesettnek. De tudja, hogy mekkora kockázatot vállalt azzal, hogy emberként tapossa ezen földeket. Midgárdiként…ahogy itt nevezik. A nő, ki is szúrja, szinte azonnal a be nem illő képet. De érdekes módon, most nem törődik vele sokat. A halandó legnagyobb szerencséjére. Aztán varázslat kezdődik Amora részéről, majd pedig pár pillanat alatt, eltűnik és egy másik helyszínen jelenik meg a többiekkel együtt…
//Folytatás: Loki kastélya//
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#41 2009-08-11 10:38:25
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Némi kutakodás után találok egy ruhát, ami ugyan a termetéből kifolyólag nagy lesz James-nek. De még mindig jobb mintha lépten nyomon felismernék. Sejtésem szerint úgyis lesz vele elég gond, és ez is megint csak Thordin hibája. Nem tudom mi a fenét gondolt mikor csak úgy fogta magát és eltűnt....nyugi megint csak felidegesítem magam.
Átnyújtom a ruhát James-nek, aki fel is ölti azt. Tényleg nagy, de nem ez a legnagyobb problémánk jelenleg. Halk beszédet hallok, ott ahol Leif eltűnt. Próbálom kivenni, de túl gyorsan és csendesen beszélnek, így nem értem.
De nem is szükséges Amora viharzik be a szobába Leif kíséretében. Rögtön egy megvető pillantást vett James-re. Nem is ő lenne ha nem ezt tenné. Aztán elteleportál, vissza Loki kastélyába.
/Folyt: Loki kastélya/
Utoljára szerkesztette Laaksonen (2009-08-11 11:02:35)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#42 2009-09-16 10:07:35
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.235.196
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Haladtok továbbra is, még mindig ugyanaz a látvány, ugyanaz a táj, mindenhol hó, ameddig csak a szem ellát, ugyanígy havas fák, néhány szarvast látattok a távolban, ahogyan a havat próbálták lekaparni a fűről, ami alatta volt. Egy-egy madár, varjú és nagytestű ragadozó madár a levegőben, de ezeket leszámítva tényleg kihalt volt a hely. Leif csak bólintott Vutha mondatára, hogy vigyázni fog a halandó lányra. Végül pedig a férfi lepillantott maga mellé, amikor Björnulf ért oda és feltette a kérdéseit. Elpillantott a távolba kissé talán idegesen, majd pedig visszanézett a törpére.
< - Értelemszerűen az ostrom az elterelés – bólintott. – A hadvezérek egy része kinn lesz a csatatéren, így egyetlen csapásra úgysem lehetne mindet elintézni. Ha ilyen könnyű lenne… Amora… nem akarja, hogy még kivégezzük őket, élve akarja mindegyiket. Az embereik nagy része hozzájuk hűséges, példát akar statuálni velük, Skurge úgyszintén és nem utolsó sorban rávenni őket, hogy fogadjanak hűséget Hallának. Erre igazából kicsi esélyt látunk, hiszen remekül elrejtette az évek alatt, hogy mekkora a hatalma és gyengének vélik. Ha itt lenne és párbajban legyőzne néhányat közülük nagyban megkönnyítené a helyzetünket… de így. Mindegy, két bejárata van a városnak, az egyik a föld alatt, a másik a főkapun. A főkapun egyedül Vutha, Murhal és Laaksonen juthatna be. Björnulf-ról tudják, hogy Thorhalla pártján áll, Thordin-ról, hogy Thor és az úrnőnk pedig az úrnőnk, akit maximum fogolyként lehetne ott bejuttatni. A másik lehetőség mint mondtam egy föld alatti katakomba, aminek nem messze a város körül levő falnál van a feljárata. Amúgy igen, az elfogásuk, semlegesítésük lenne első körben a feladat, illetve a város csarnokából fogoly kiszabadítás. Akik a városba jönnek, azoknak ez lenne a feladatuk, akik most úgy döntenek, hogy a csatamezőre mennének, azok szóljanak. Hamarosan egy másik személy is csatlakozik hozzánk, ő lesz, aki az egyik csapatot viszi be a városba, én a másik. Remélem számíthatok arra, hogy a három említett a főkapun egyszerűen besétál, míg Murhal az ágyasát pedig rám bízza, hogy a föld alatt juttassam be – nézett az említett férfira Leif. – Akkor most még a válaszokat kérem, utána pedig indul az egésznek az utolsó része. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#43 2009-09-16 15:56:16
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.132.138
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//Előzmény: Asgard-hegység//
Thordin hallotta Björnulf kérdését, hisz próbált a közelében menni, és így ha bár nem is szólalt meg, próbált fülelni. A törpe kérdése kézenfekvő volt, hogy végül is mi a terv. Bár Leif korábban már felvázolt némi halvány elképzelést a két bejáratról, de az vajmi kevés volt. Most viszont itt az ideje, hogy mindenre kitérően válaszoljon. Meg is történik, és Thordin pedig figyelmesen hallgatja nagybátyja szavait. A kérdésre nem ad egyértelmű választ, csupán kissé morogva, de nem sértően válaszól, olykor a törpére pillantva egyet-egyet.
<-Björnulf mellet maradnék, így amerre ő megy, arra megyek én is…
Nyögi ki, és lehajtva fejét, majd pedig Laakre pillantva ismét felemeli. Biztatóan néz testvérére, mivel most nagyon úgy látszik hamarosan elválnak az útjaik, és külön-külön kell boldogulniuk. Thordin nézését követően, Björnulf mellé áll, és várakozóan néz Murhalra, hogy miként ereszti el kedvesét. Az nyilvánvaló, hogy mint Thorhalla nem mehet a porondra, mert vagy első lenne a megölése, netán az elrablása, és bár a harcos nem becsüli le Trisa képességeit, de még is… egy rakatnyi asgardi ellen, nem hiszi, hogy sok esélye lenne. Thordin várakozik, míg minden el nem rendeződik, és le nem tisztázódik, és mind addig a távoli városra mereng. Már biztos abban, hogy a Renegátok vidékét tapossa, és így pedig óvatosabban is veszi a levegőt. Nem mintha bárki is megérezné hogy itt van, de a félsz miatt még is. Egyre idegesebb, és csak fokozódik. Nem gondolta volna, hogy a csata előtt kételkedni kezd. Minden másodpercben már arra gondol, hogy még is „mi van, ha vesztünk?”. Nem tud megszabadulni a gondolattól, ezért biztonságot akar magának. Rá is kérdez, miután már lehetősége van, bár már nem annyira erős hangon, mint korábban tette bármikor is.
<-Még is, mennyien tapossák majd Asgard földjét előttünk, és mögöttünk? A seregeink úgy képesek szembe nézni Harekéval?
Kérdezi, és talán az akik jobban ismerik a férfit, tudják, hogy Thordin kezd megijedni, és félni attól, mivel is fog szembe nézni. Mivel nincs tapasztalata ezen a téren, így nem tudja mire is számíthat, és erre most döbbent csak rá igazán. Félni kezdett, akkor mikor nem kellene. Hisz most minden porcikájában magabiztosnak kell lennie azért, hogy győzzön. Eddig olyan volt, mint egy csecsemő, aki még nem tudja milyen is félni, de mióta a jégóriással találkozott, olyan mint egy nyugdíjas, aki már a zebrára se mer lelépni a zöld jelzéskor. Hogy előnye ez most, vagy hátrány, az két esélyes, mert annyi szent, hogy most már nem fog magánakciókba kezdeni, és szembe szállni azzal aki elsőnek szembe jön vele.
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-09-16 15:56:47)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#44 2009-09-16 18:50:54
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.9.139
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//Előzmény: Asgardi-Hegység//
Kora reggel Leif ébreszt mindannyiunkat, mikor én csak azt veszem észre hogy Murhal karjai közt alszom. Kicsit meg is lepődök hiszen az este még a tűz mellett voltunk. De ez most nem számít, biztosan idehozott mikor már elaludtam. Azonban nincs időnk lustálkodni, hamar hosszú útra kelünk. Mi alatt Vutha vállalja azt a nemes feladatot hogy vigyáz rám, és odajött hozzánk egy halvány mosolyt küldök felé, majd az út hátralevő részért nyugodtan teszem meg. Már értem a vége felé, hogy miért is indultunk olyan korán. Az út szörnyen hosszú, és egy kicsit el is fáradok, de tudom hogy ez még semmi volt azokhoz képest ami ezek után jön. Lassan megállunk és Leif felvázolja a helyzetet és hogy szerinte mi hogy lenne a legjobb. Rövid gondolkodás után Murhal felé fordulok.
<- Szerintem hallgassunk rá, nem lesz semmi baj ha azt tesszük amit mondanak, tudom. Tudom hogy nem lesz egyikünknek sem semmi baja.>
Mondom neki majd végül a másik férfira emelem a tekintetemet és bólintok egyet neki.
<- Én a részemről benne vagyok a tervedben.>
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#45 2009-09-17 16:48:56
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A hangulatom kicsit csillapodik, a mogorvaságot átveszi egy fajta hűvös izgalom. Mire a város közelébe érünk szinte teljesen átfagynak a tagjaim.
Leif közelébe lépek és hallgatom a tervet. Nem tűnik túl bonyolultnak az igaz, de végül is az egyszerű terveknek is meg van az előnyük.
<-Nekem teljesen mindegy hogy Amora mit akar csinálni a hadvezérekkel és azok embereivel. Ha az utamba kerülnek, nem fog érdekleni hogy a varázslónőnek mi a terve velük. Egyszerűen elsöpröm őket.>
Szólalok meg hideg, metsző hangon. Talán nem vagyok egy nagy harcos, de jobb ha komolyan vesznek az ellenfeleim a jövőben.
<-Legyen így akkor a főkapun megyek a foglyok kiszabadítására->
A testvéremre pillantok, biztatóan elmosolyodk majd vissza Leifre. Várom a többiek válaszát türelmetlnül.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#46 2009-09-17 16:49:35
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.114.16
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//előzmény: Asgard-hegység//
Telik az idő, s fogy a táv, amit meg kell tennünk, de szörnyen lassan. Utáltam kutyagolni mindig is. Főleg itt Asgardon. Az égre születtem, hogy ott szárnyaljak, ennek ellenére, mint valami egyszerű Asgardi, vagy Midgardi itt gyalogolok. Tudom, hogy most muszáj, de akkor se örülök neki, bár ennek semmi jelét nem adom. Figyelem a társaságot, de csak csendben követem őket. Nem akarok beszélni, most még, de tudom, hogy eljön az idő. A múlton töprengek egy kicsit, bár csak annyira, hogy a figyelmem ne terelje el túlzottan.
Mikor megállunk, akkor Leifre nem nézek miközben beszél. Nagyot sóhajtok a végén.
< - Arra alapozol Leif, hogy szívesen látnak ők engem? Rögtön arról faggatnak majd, hogy hogyan jutottam vissza Asgardra. Bár ezt én megoldom odabent. Tudják, hogy Lokinak esküdtem hűséget, talán ez elég lesz. - > hangom nyugodt, de tekintetem nem téved Leifre. < - Tetszik a terv, s részemről tartom ehhez magam – > most nézek Leifre egy pillanatra, majd a másik két említettre pillantok, majd vissza Leifre.
< - Kíváncsi leszek, hogy hogyan fognak fogadni, bár nem várok semmi pozitívat. - > ezzel elfordítom a tekintetem s a tájat figyelem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#47 2009-09-17 21:59:29
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.167.118
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Miközben haladtok még mindig beszélgettek tovább a hallott információkon elmélkedve és további kérdéseket feltéve. Leif továbbra is a tájat fürkészte, arra pedig már nem maradt ideje, hogy válaszra, mert néhány nyílvessző érkezett be a társaság előtt a hóba, a vezetőtök arra kapta a fejét, amerről jöttek a nyilak, egyelőre nem csinált semmit, csak megtorpant és figyelt. Nem vette elő a fegyverét sem, és intett, hogy ti se tegyétek ezt. Pillanatokkal később egy Asgardinak alacsony és túlságosan törékeny testű alak lép elétek az egyik közeli fa rejtekéből. Kecsesen haladt, igaz semmilye sem látszott az arca sem a csuklya és a köpeny miatt, ami rajta volt, de akik már korábban láttak elfet azok tudhatják, hogy arról van szó. Végül megállt előttetek és Leif lépett előre, adj pedig megölelte az illetőt, lehajtotta a csuklyát és megláttatok egy fehérbőrű és fehér hajú elf nő volt. Néhány másodperc tétovázás után megcsókolta a frissen érkezett személyt, majd pedig eltolta magától és visszanézett rátok.
< - Ő a feleségem Mylene – mondta. – Ő fogja a kapunál levő csoportot bekísérni, a másik trió velem jön majd. >
Mylene szúrós szemmel nézett Trisa-ra, szinte már-már gyűlölettel, a féltékenység teljesen egyértelmű volt. Leif odafordult hozzá valamit és elf nyelven magyarázott, pillanatok alatt megenyhült a nő arckifejezése és máris sokkal barátságosabban szemlélt mindenkit.
< - Nem fognak kérdezősködni Vutha, igaz? – szólalt meg a nő. – Nekem szabad bejárásom van oda Leif révén, róla pedig nem tudják még, hogy nem Loki-hoz, hanem annak a lányához hű. Igen sokan tértek vissza, és amikor a Ragnarök volt is visszajuthattál, hiszen nem őrizte senki sem a Bifrostot. Amúgy azok tudnak ott jönni, akiről tudják, hogy Loki-nak tettek hűséget, és, hogy még biztosan nem találkoztak vele. Illetve rólad tudják Laaksonen, hogy biztosan nem vagy az ő pártján, se Thor-én, hogy honnan tudják fogalmunk sincs, de így védve vagy. Ha rákérdeznek azt mondjuk, hogy csatlakozni akartok… arról pedig kevesen tudnak, hogy a női rabszolgákból kettőnek rokoni kapcsolata van valakivel, aki be akar menni. >
< - Hogy hányan lesznek fogalmam sincs, nem tudtunk kellően jó adatot mondani, még megsaccolni sem a számukat sajnos. De a seregeink készen állnak és hamarosan a támadás is megkezdődik. De akkor indulás! És odabenn találkozunk! >
Még egy gyors csókot váltott a feleségével, és mind a nő, mind pedig ő két ellentétes irányba tesznek pár lépést és ott várják be, hogy a 3-3 fő hozzájuk csatlakozzon, a Thordin, Björnulf és Trisa, illetve a Laaksonen, Vutha és Murhal triók. Amint mindenki megvan a vezetőitek el is indulnak.
Leif és Mylene
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#48 2009-09-18 02:07:30
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 193.6.168.14
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lassan haladunk előre a kihalt tájon. Szokásomhoz híven nem szólalok, meg csak némán töröm magam előtt a havat. Útközben Leif ismerteti velünk a tervet, ami a legkevésbé sem tetszik, hiszen ez azzal jár, hogy el kell hagynom Trisa-t. Más választásom, viszont alig ha van, hiszen ebben formában a legbiztonságosabb ha külön utakon viszik be az erődbe. Az is teljesen logikusnak tűnik, hogy én, aki mindig is Loki elkötelezett híve voltam nyíltan menjen be a kastélyba, mint aki csatlakozni kíván hozzájuk. Kíváncsi vagyok, hogy vajon mit terveznek, azt sem tartom kizártnak, hogy elárulom a társaimat és megfelelő ellen szolgáltatás fejében kiadom a társaimat. Elvégre Trisa-t leszámítva semmi közöm a többiekhez a hűség esküm pedig bár mesterem halálával elvileg nem köt még is úgy érzem, hogy lelkem mélyén továbbra is az ő emberre vagyok. Amúgy sem választottam új uralkodót magamnak azt teszek, amit csak akarok olyanokkal pedig egész biztosan nem fognak parancsolni nekem, akik szövetségre léptek Thor kutyáival. Végre magam ura vagyok, és nem fogok olyan apróságokkal törődni, mint az asgard sorsa. Továbbra is úgy tartom, hogy mindenki megérdemelte volna a pusztulást beleértve jómagamat is akit Loki elbírt volna pusztítani. A természet törvényeit nem írhatja felül pár hős és kósza harcos. A gyengének pusztulni kell, és az erősnek kell uralkodnia, legyenek bármennyire kevesen is. Persze az erő nem sokat ér, ha nincsenek gyengék, akiket ellehetne nyomni. Hiába talán mester még is tévedett sokkal nagyobb hasznot jelentett volna, ha erejét a világ elpusztítása helyett annak leigázására fordította volna. Igen nekem is ezt kell tennem, elnyomni a gyengéket uralkodni és hatalmat szerezni és a Midgardon ezt sokkal könnyebben meg tudom tenni, mint itt. Amúgy is a megalkuvók földjén nekem nincsen hazám. Gondolataim közben íjveszők csapódnak a földbe majd Leif megáll. Nem látom, hogy harcra készült volna, ezért én sem támadok. Nem sokára a fák közül egy gyönyörű elf nő lép elő, aki mint később kiderül a mi csoportvezetőnk lesz. Meglehetősen negatív tapasztalataim miatt Trisa-n kívül nem tudok más nőbe megbízni. Na persze nem azért, mint ha gyengének tartanám őket éppen ellenkezőleg túlzottan veszélyesek. Általában pontosan tudják, hogy mit kell tenniük vagy mondani és jellemzően kivárják a megfelelő pillanatot a támadásra. Leif és a nő búcsúzkodni kezdenek így én is oda lépek Trisahoz hogy egy csókot leheljek az arcára.
- Ígérd, meg hogy visszatérsz hozzám! Ígérem, nem hagylak, el téged és épségben térek, vissza bárhova is vezet az utam. -
Mondom neki röviden majd egy forró csók és egy ölelés következik, ami bár meglehetősen hosszú ideig tart, de még is fájdalmasan rövidnek érzem. Az elválás azonban szűkség szerű hiszen most kénytelenek vagyunk külön utakon folytatni a küzdelmet.
#49 2009-09-18 18:41:54
Henry White
Ahogy a nyíl becsapódik a lábunk elé, automatikusan elveszem a vállamra rakott íjat. De nem kell használnom, csak a nagybátyám felesége jelenik meg. Egy elf. Gyűlik a rokonság azt meg kell hagyni. Nem beszélek a lényeget már úgyis elmondtam, és elmondták nekem. Bólintok felé üdvözlés képen. Majd közelebb lépek a testvéremhez.
<-Ígérem hogy kiszabadítom a szüleinket, és vigyázni fogok rájuk. Sok szerencsét a csatához.>
Kezet nyújtok felé majd elindulok az elfhez, hogy minél hamarabb bejussunk a erődítménybe.
//Bocs a rövidségért csak hulla fáradt vagyok!//
#50 2009-09-19 12:15:14
Thordin
Thordin választ nem kap, ellenben pár nyílvesszőt igen. Nem kimondottan neki céloztak, igazság szerint azt sem tudja kinek. Inkább egyfajta figyelmeztetésnek tűnt, és Leif nem is ránt kardot, sem senki más, így Thordin sem. Ha bár nehéz is lenne fegyvert rántania, hisz nincs is neki semmi a vértje és két öklén kívül. Pár pillanat múlva egy kecsesen mozgó nő lép elő, takarva mindenét, és láthatóan nem harcolni jött. Hisz talán akkor már egy két nyíl, a harcosok bőrét kóstolta volna. A mozgása elfre ad jelzést, habár ezt a férfi nem tudja igazán, csak akkor ugrik be neki, mikor meglátja az arcát, ahogy Leif megszabadítja a csuklyájától. A kis szerelmi jelenet után, a harcos az elhangzottakat tudomásul veszi, és úgy látszik, ismét egy darabka érkezett a kirakósból. Mylene nagynéni… ahhoz képest, hogy korábban mit mondott Thorhalla csatlósa, eléggé rácáfolt saját maga a dolgokra. Hisz mikor Thordin kérdezte a további rokonok felől, az nem válaszolt. Majd pedig erre kiderült, hogy Lathi és Mylene is egy-egy hozzátartozó. De most Thordin elvonatkoztat ezen kósza gondolatoktól, rá ér ezekkel foglalkozni, mikor végre elcsendesül a helyzet. Addig pedig csak a cél lebegjen a szeme előtt, még ha kissé most félve is, de csatába akar indulni.
Az újabb nagynéni szúrós szemmel nézi Trisát, jobban mondva talán inkább az alakját, ami érthető is, tekintve Leif elmondásait, hogy nem egyszer megfordult Loki gyümölcsének hálójában. De szerencsére csillapodnak a kedélyek. Thordin semmit nem szól, csak figyel, és hallgat. Kissé letörve veszi tudomásul, hogy nagybátyja semmit nem tud a létszámról, és ez pedig egyre inkább aggasztja a férfit. Talán jobban tette volna, ha meg sem kérdezi, mert így most még inkább tart attól, amerre haladnak. Miután megtörténik a búcsú a pár által, Thordin viszonozza testvére kézfogását, és kissé gondterhelten, ám kicsikar egy mosolyt magából.
<-Remélem valóban így lesz. Sok szerencsét!
Mondja, bár a második részét a mondandójának Vuthanak, és Murhalnak is címezte. Mylene felé csak bólintott, mert tudja a harcos, hogy egy elf tud magára vigyázni, főleg azért mert nem szükséges a csata közepébe rohannia. Kiváló íjászok, és ezért nem is tart attól, hogy nagynénjének bármi nehézsége lenne. Mind ezek után, oda lép Leif mellé, és megvárja a halandót, és a törpét is, míg elválnak és mellé állnak. Ezek után, Thordin egy mély levegőt vesz majd pedig nehezen de kifújja. Ezt követően vezetőjére néz, és kis hatásszünet után, akár figyel rá, akár nem de halkan kiböki a magáét, egyfajta megkönnyebbüléssel együtt.
<-Készen állok…
Amint ez elhagyja a száját, nem szól tovább semmit, elnémul, mint akinek nyelvét szegték volna. Elmerül a saját gondolataiban, ameddig még teheti, és nem arra kell koncentrálnia, kinek hogyan szegje le a fejét és juttassa a túlvilágra. Már ha egyáltalán sikerül neki.
~Ha Leif megfordult Thorhalla ágyában, akkor még szerencse, hogy ki is jött onnan. Hisz ha azt nézem, akár ő is lehetne a nagynéném. Igazán jól alakult volna a sorsom… Örülök, hogy ennél az elfnél kötött ki, még ha nem is az egyik kedvenceim. Na jó, nem vagyok előítéletes, de be kell látni, nem igazán tetszik az, hogy íjjal és nyíllal harcolnak. Elismerem, hogy sokszor célravezetőbb, de maradnék inkább a közelharcnál… viszont nem is tudom… minden egyes lépésem után úgy érzem kezembe kéne fogni az íjat. Apám megtanított a használatára, és emlékszem egész jól is ment. Nem tudom mért vagyok ennyire ideges. Talán mert ez lesz az első harcom, ami igazán éles… és nem csak Asgard és az uralkodók érdeke miatt vívom meg. Hanem magam és testvérem miatt is. Anyáink raboskodnak, és muszáj megszabadítani őket. Sikerülni fog. Sikerülnie kell!
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Renegátok erődje
#51 2009-09-19 15:10:04
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.21.54
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lassan valahonnan egy nyílvessző furakodik a földbe. Leif nyugodt marad, és hamarosan egy elf nő lép ki a bokrokból, és megy oda a férfihoz, akik csókkal köszöntik egymást. Majd a nő tekintete rám tapad, érzem abból a szúrósságot, nyílván sok kellemetlen emléke van Thorral kapcsolatban. Szerencsére Leif el is magyarázza neki hogy mi a helyzet, igaz a maguk nyelvén. Ki is derül hogy a hölgy Leif felesége. Szép pár azt meg kell hagyni. Később fel is vázolja hogy ki kivel fog és hogy hova menni. Én csak bólintok rá. Megbízom benne, így semmi alól nincs ellenvetésem.
Murhal ezután odahúz magához, de a csókja nem marad viszonzatlanul, elválasztva ajkainkat egy halvány mosoly kíséretében – ami egy jó darabig biztos hogy az utolsó mosoly lesz az arcomon – válaszolok neki.
<- Ne aggódj, semmi bajom nem lesz, inkább magadra ügyelj, és ne hagyd hogy elterelődjön a figyelmed a feladat alól. És ne csinálj semmi butaságot rendben? >
Még megvárom a válaszát, majd egy apró csókot hintek én is az ajkaira, majd elindulok a csapatommal abba az irányba, amerre tartanak.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#52 2009-09-19 15:30:05
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.114.16
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Sétánk végét jelzi pár elénk becsapódó nyílvessző. Felvonom a szemöldökömet, s Leifre pillantok, aki viszont jelzi, hogy ne kapjuk elő a fegyvereinket. Hát ez érdekes fogadtatás. Mozgást látok onnét, amerről a nyilak jöttek, majd mikor tekintetem teljesen ráfordítom az illetőre, akkor végig is mérem, de nem szólalok meg. Hallgatok, s várok, miközben a többiek sorra beleegyeznek a tervbe.
< - Nekem megfelel így - > mondom egyszerűen, majd a lányhoz lépek, miközben Leifre pillantok.
< - Leif ha ennek vége nem úszod meg a négyszemközti beszélgetést, teee mázlista Asgardi... - > mondom a hangom kicsit felemelve, de ott a mosoly a képemen < - vigyázz rájuk - >bökök a fejemmel a másik három felé... Ezután a nőre pillantok.
< - Mylene, akkor menjünk... Már alig várom, hogy lássam a többieket - > tekintetem az erőd felé fordítom. Őszintén szólva semmi kedvem nincs azokat látni, de ennek jelét nem mutatom ki, s nem is fogom. Bár Lokihoz hűség nem jelenti azt, hogy a többiekkel teljesen jónak kell lenni a viszonyomnak, csak annyit, hogy ne öljük meg egymást. Amennyiben emlékeznek jól, hogy Lokihoz hű vagyok úgy nem lesz semmi baj.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#53 2009-09-20 13:45:03
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.27.195
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
El is indultatok, Leif nem néz hátra a másik társaságra, ha valamelyikőtök megteszi, akkor néhány perc után teljesen eltűnik a másik négyes a látóhatáron. Ti pedig a hegyek felé veszitek az irányt, Thordin amúgy is tudta, hogy a helység egy kellemes völgy legaljában található hegyekkel körbevéve. Senkivel sem találkoztok, amíg haladtok, innen most annyit nem kellett mennetek, mint a nap folyamán, mintegy maximum fél óra volt, amit haladtatok fás és cserjés tájon, amíg végül oda nem értek az egyik hegy lábához. Már messzebbről feltűnhetett mindenkinek, hogy egy nagyobb barlang tátong és ti egyenesen afelé haladtok. Idekinn mostanra már eléggé rendesen nekilátott esni a hó és a hideg fagyos szél is kellemetlenül fújt, így mindenki számára megkönnyebbülés lehet, amikor beértek a barlangba, ahol már nem volt semmilyen szél sem, noha a levegő még mindig ugyanolyan hideg volt, mint odakinn. A barlang befelé járattal haladt tovább, mintegy három méter magas és ugyanilyen széles vonalban, egyértelműen mesterséges volt.
< - Egy hosszabb földalatti séta következik – mondta. – Lehetséges, hogy lesznek őrök is odalenn, akkor pedig bízzátok rám a beszédet és lehet, hogy magának Trisa improvizálnia is kell, így majd erre is készüljön. A többieket ki tudom magyarázni, hogy miért is vannak itt… <
Ezzel meg is indult befelé.
~ Laaksonen, Vutha, Murhal ~
Leif már nem válaszolt arra semmit, amit Vutha intézett hozzá. Az elf nő elindult abba az irányba, amerről jöttetek és rátok is igaz, ha valaki hátranéz, akkor néhány perc múlva nem látjátok a másik négyest. Ti sima terülten haladtok az hóban és úgy tíz-tizenöt perc után értek el egy olyan részre, ami rendesen le van taposva és sokat használt út lehet. Egy nagyobb csapat haladhatott erre, akár az is elképzelhető volt, hogy egy hadsereg. Ezen az úton haladtatok tovább jóval könnyebb és jobb körülmények között, mint eddig is. Egy nagyobb emelkedőt kellett megmásznotok, és annak a végében nagyon távol még jó néhány kilométer távolságban meglátjátok a várost, ahova tartotok, előtte pedig két nagyobb sereget is sorakozni. Az egyikbe jégóriások is vegyültek, így nem volt nehéz kitalálni, hogy melyik is számotokra az ellenséges sereg, vagyis jelen esetben a „szövetséges”. Mylene elnézett abba az irányba, majd pedig a csuklyáját feltette a fejére és elindult lefelé.
< - Ki kell kerülnünk a ti seregeteket, hogy a lázadók közelébe kerülhessünk – magyarázta. – Ez így kisebb kerülőt fog eredményezni, korábbra vártalak titeket, és a megbeszéltek alapján akkor még nem kellett volna itt lennie az összevont haderőnek, de reménykedjünk benne, hogy így is sikerül. >
Így int nektek, hogy a kitaposott útról menjetek lejjebb és egy kerülő útvonal keresésébe kezdett, hogy úgy érhessetek a városhoz, hogy ne vegyenek észre titeket.
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#54 2009-09-20 17:23:44
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.176.234
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//Bocs, de ennyi jött össze.//
A búcsú után megindul Thordin, és nem néz vissza már. Nem egy fájdalmas, nehéz búcsú volt, de ha tehette volna, inkább testvérével marad. Ám a sors nem azt osztotta neki, így töretlenül halad Leif mellett. Nem szól semmit, nem is igazán van kedve beszélgetni, inkább szeretné alaposan átgondolni, hogy mire számíthat. Mind a közben pedig a kis túra közben ami eléjük állt, bőven van ideje rá, de már nem annyira mélyen elzárkózva. Hisz mostantól kezdve minden neszre ügyelni kell, mert a veszély közel, és a háború szele már csiklandozza arcát. Hamarosan egy barlanghoz ér a felére fogyatkozott csapat, ahol a fagyos környezet kissé elmúlni látszott, Thordin egyik örömére. Továbbra is lakat volt száján, és csak egy-egy pillantást vetett nagybátyja, és a két társa felé olykor. Kezei sokszor szorulnak ökölbe, ami most nem is annyira az idegesség miatt, hanem a hideg mínuszok eredménye. Néha össze is dörzsöli tenyerét. De ahogy elmélyülnek a barlangba, a harcos felfedezi, ami nyilvánvaló volt, bár csak most állapította meg, hogy a vájat mesterséges. Így pedig már biztos, hogy ez az az alagút, ami az erődítménybe vezet. Mikor Leif megszólal, Thordin csak bólint, hogy megértette, semmi egyéb. Azt követően pedig továbbra is követi a vezetőjét.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#55 2009-09-20 19:05:04
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Két csapatra oszlunk s ki-ki elindul hogy megtegye amit kiszabtak rá. Szótlanul követem az elf nőt, szorosan mögötte haladva. Úgy negyed óra után rátérünk egy kitaposott útra és azon haladunk tovább jó pár mérföldet. Megpillantjuk mindkét sereget. Egyik sem tűnik így erősebbnek a másiknál első látásra.
<-Mi is hamarabb terveztük az érkezésünk, csak belefutottunk egy kisebb óriás csoportba.>
Közlöm a nővel a késés okát, majd ismét a nyomába szegődök, letérve az útról. Hogy kikerüljük a seregeket és észrevétlenül jussunk be a városba. Nos igen ez hagy némi kívánni valót maga után. Kétlem hogy ne tudódott volna ki hogy előszeretettel vettem igénybe Aesa és Thor segítségét az elmúlt napokban. Bízom benne hogy a Mylene személye elég lesz ahhoz hogy bejussunk.
Ahogy csendben menetelünk valahogy hiányzik Thordin hangja, a hangzatos kijelentéseivel. Önkéntelenül is elmosolyodok a gondolatra ahogy a törpe oktatja a makacs testvérem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#56 2009-09-20 19:12:59
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 193.6.168.14
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Sietősen indulunk el hátra nézni is alig van időm, amikor megteszem Trisaék már nincsenek látótávolságon belül. Kicsit szomorú vagyok, a fejemben még mindig ott visszhangzanak, a szavai ajkamon pedig még érzem ajkának érintését. Most nem maradok le annyira a többiektől, mint szoktam már közvetlen a harcmezőn vagyunk így sokkal jobban rájuk vagyok utalva. Meg akarom tartani a kedvesemnek tett ígéretemet ez pedig csak úgy lehetséges, ha együtt maradunk és bármennyire is kényszer szülte a szövetségünk megpróbáljuk segíteni a másikat. Figyelmesen hallgatom az elf nő szavait, de egyelőre nem szólalok, meg inkább környezetemre fordítom a figyelmet. Jó magam is megvizsgálom a nyomokat és próbálom meg saccolni, hogy mekkora seregről is lehet szó. A kerülő út egyáltalán nem hangzik túl jól, de ha egyszer nincsen más választásunk úgy is muszáj lesz arra mennünk. A mostani helyzetünkben minden kép igyekeznünk kell elkerülni a találkozást lehetőleg mindenkivel, aki erre felé jár. Remélem azért nem lesz olyan hosszú az-az út, és hogy nem jön közbe semmilyen váratlan esemény. Azért megigazítom a fegyverem és összébb húzom a testemet takaró két hatalmas bundát. Hatalmas lábaimmal kicsit gyorsítok a tempón éppen annyira, hogy felzárkózzak, a vezetőm mellé remélem ennek hatására többiek is igyekeznek majd. Sok minden hátra van, még a küldetésből én pedig szeretnék gyorsan és lehetőleg épségben hazajutni.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#57 2009-09-21 19:40:15
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.21.54
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lassan kezdem megszokni az itteni hideg időt, bár be kell vallanom nincs ínyemre, de most nem tudok mit tenni, talán majd máskor egy melegebb helyre küldenek minket, persze ha lesz következő alkalom arra hogy ide Asgardra jöjjek. Na majd eldöl. Nyugodtan követem Leifet egy barlangig, azt alaposan megnézve látszik rajta hogy nem a természet formálta. Megállunk a barlang szájában, ahol már nem süvít a szél, így már nem is csípi arcomat a hideg annyira. Leif felvázolja a helyzetet. Legalább lesz alkalmam gyakorolni majd Thor szerepét, ha lesznek is lent őrök. Minden esetre nem ártana talán ha összefutnák egy-két őrrel, hiszen a későbbiekben, ha valamit elvétek, Leif majd elmagyarázhatja a dolgokat, mivel én nem igazán ismerem annak a nőnek az alakját akiét öltöttem. Ilyenkor sajnálom hogy nem volt normális gyerek korom, hiszen azok annyit bújnak mások bőrébe és próbálják azt eljátszani, amíg én azt gyakoroltam amit a mestereim tanítottak, többek közt verekedni. Hát nem minden gyerek élete egyforma az már biztos. Minden esetre próbálok majd valamit ki improvizálni, hogy ne buktassam le a kis csapatot.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#58 2009-09-22 00:59:40
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.114.16
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Megindulunk, így Leif már nem válaszol, de azért remélem, hogy majd lesz alkalmam egy kicsit beszélni velem hiszen igen látványos, hogy jól él. Egyenlőre csendesen vonulok a csapattal, s csak némán figyelek. Majd Mylene mellé megyek, s rápillantok.
< - A tervek nagyon gyorsan változnak, s nem mindig úgy, ahogy a legjobb lenne. Késtünk, okkal, de ez mellékes. A lényeg, hogy most ehhez alkalmazkodva is gyorsan bejussunk. Még azelőtt, hogy az összevont sereg felderítőket küldjön ki. - > a másik kettőre pillantok. < - Mylene... jobban ismered a terveket, mint mi. Így az érdekelne, hogy mekkora kerülőt javasolnál pontosan? Mert ha más nem, akkor, ha mind megegyezünk, akkor gyorsabb tempóban akár kicsit nagyobb kerülőt is hamarabb is megtehetünk. Persze ez csupán javaslat, s mivel te vezetsz minket, így a végső döntés a tied. - > hangom nyugodt, miközben a látszólag törékeny nőre pillatok, majd tekintetem a környezeten végig járatom, majd a nőre nézek ismét. Javaslatomnak csak azaz egy oka van, hogy nem akarok véletlenül se az összevont sereg valamely tagjába ütközni, mert annak nem lenne nagyon jó vége.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#59 2009-09-22 16:15:34
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.212.103
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin és Björnulf ~
Haladtatok a barlangban, az végig kivájt járat volt, Björnulf fel is ismerhette, hogy igazán remek törp munka az egész. A talaj a lábatok alatt macskaköves út, mintha csak egy régebbi földi utcán jártatok volna, bazaltból volt, igaz itt nem habarcs és beton volt közötte, hanem csak kemény homok, de még így sem mozgott. A falakon fáklyák világították meg az utat végig, így remekül láttatok. Pár száz méter után Leif végül megállt és Trisa-ra nézett.
< - Szeretném, ha megbíznál bennem – mondta. – Add oda a kardod, a városban visszakapod, csak itt lásd be, hogy igen furcsa lenne, ha karddal rohangszánál, ha esetleg meglát valaki. >
Ha Trisa odaadja a kardját, akkor indult csak el újra a férfi. Úgy körübelül mintegy negyed órát gyalogoltok egyenesen amúgy, a hegyet készültök átvágni amennyire sejthettétek ebből egy nagyobb terembe érkeztek. Már távolról hallani lehetett, hogy odabenn abban a helységben személyek is vannak, szóval nem üres helyre értek. Amint odaértetek Leif maradt hátra és Trisa-t egy határozott mozdulattal lökte be a kisebb földalatti csarnokba. Ha a nő nem vigyázott és nem egyensúlyozott, akkor még a földre is került a lökéstől odabenn. A helységben négyen tartózkodtak csak, kettőnél volt fegyver ezek közül, a másik kettő pedig most ébredt csak fel és még szalmaágyon fekszenek.
< - Nocsak, nocsak – vigyorodott el az egyik. – Thorhalla! Tudtam Leif, hogy meggyőzöd a fiút, hogy jobban jár, ha Harek szavára hallgat és úgy tűnik Björnulf is inkább minket választ. Csodás. Milyen érzés némber, ha a sajátjaid döfnek hátba és mégis hogyan gondoltad, hogy elveheted azt, ami Loki-é volt? >
~ Laaksonen, Vutha, Murhal ~
A nő bólintott arra a részre, amikor Laak említett, hogy késtetek, azonban arra már kissé szúrós szemmel néz, hogy Vutha mellékesnek titulálta a dolgot, nem is válaszolt a feltett kérdésre. Amúgy nem mentetek olyan túlságosan messzire a kerülő szempontjából, csak úgy fél mérföldet befele talán a hegyek irányába, majd pedig itt a nő viszonylag hamar rátalált egy ösvénykére, amit kereshetett és ezen pedig könnyedén tudtok ismét haladni. Senkibe sem botlotok bele, ez így nem egészen pontos, láttok egy-egy felderítőt a fák között, ha jól meresztitek a szemeteket, de, hogy ezek melyik részhez is tartoztak fogalmatok sem lehet. Nem állítottak meg titeket és amennyire láttátok nem is jeleztek tovább semmilyen formában. Végül úgy húsz perc, fertályóra után végre kiértek a kis ösvényről és alig néhány száz méterre ott volt előttetek a városka bejárata. A seregek mögött voltatok így már jócskán és az utatok is szabad.
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#60 2009-09-22 17:30:09
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.169.119
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Minden megtett lépést követően, Thordin árgús szemmel figyelt. Apró neszre felkapta a fejét, és a leghalkabb mozzanatra is oda figyelt. Tudta, hogy ez már nem köztes, vagy hazai terület. Itt védtelen, legalábbis egyelőre. Főleg úgy, hogy azt sem tudja mennyien lesznek Harek seregei ellen. A szíve hevesebben vert, mint szokott, az izgulása, és idegessége nem akar elmúlni. Nem mondott semmit, és nem is tervezte, hogy fog. Miközben hegyezte fülét, szemeivel a gondosan megmunkált, kiépített mesterséges barlangot figyelte, és mérte fel. Egyértelmű, hogy nem ok nélkül épült, és bár eddig is hitt Leif szavainak, ez már beigazolódott. A macskaköves út, és a boltív, asgardi, jobban mondva talán törp munka. Hisz köztudott, hogy a mélynövésűek igazán ügyesek, és cseppet sem kell félteni őket, ha szerelésre, építésre, kovácsolásra, vagy megannyi más dologra kerülne a sor. Ez Thordin is tudta, mivel gyerekkorában nem egy könyvet olvasott, olvastak neki a különböző népek mesterségéről. Így például az elfek mesteri íjkezelése, vagy sárkányok, démonok birodalma. A menetelésüket Leif szakította meg egy kis közlendővel, ami nem érintette túl mélyen a harcost, bár kezdte sejteni, hogy mi is lesz. Trisa kiváló csaléteknek tűnik Thorhalla alakjában. Ráadásul a férfi még emlékszik rá, hogy Harek termében mit kért tőle anyja megmentéséért cserébe.
~A halandó… vagy is Trisa, most szépen elhintett patkányfogóként áll rendelkezésünkre. Bizonyára nagybátyámnak már meg is van a terve mindenre, de nem állok le kérdezősködni. Idő szűkében vagyunk, vagy is minél hamarabb szeretném már anyámat látni.
Hamarosan halk beszédre lesz figyelmes Thordin, és csak egy apró pillantást vet Leifre, és másik két társára, aztán pedig egy mély levegő kíséretében elkezdi nyugtatni magát. Tudja, hogy nem szabad neki rohanni annak, akit először meglát. Különben minden eddigi előkészület a mélybe vész. Néhány be-ki légzés után, Thordin lenyugszik, és amikor meglátja a termet, felzárkózik még közelebb a csapathoz. Mikor oda érnek, figyeli a kis előadást. Arcán az érzelmeket leplezni próbálja, bár akik a bősz Thordint megismerték rá se ismernének most. Trisát, mint egy cafat húst, úgy löki be az asgardi a renegátok elé, és utána a férfi hallgatja azok szavait.
~Harek szavait? Mi? Soha nem fogadom meg annak a féregnek a szavait. Remélem mind a négyen vele pusztultok, és Hela karmaiba pihentek meg. De jó lenne, ha az egyiket… csak az egyiket eltaposhatnám… de most nem tehetem… anyám, és nagynéném szabadulásának kulcsát kell őriznem, és Asgard érdekeit kell védenem. Most pedig minden azt kívánja, hogy nézzek át ezek jelenlétén… sajnos muszáj, de csekély ár ez, hogy a célom végbe érjen.
Thordin nem tesz semmi féle fenyegető mozdulatot, bár marka ökölbe szorul, és nem akar elernyedni az. Viszont visszafogja magát, és figyeli, hogy miként folytatódik a történet. Reméli, Trisa okosan cselekszik, bár minden bizonnyal így lesz. Az alapján, ahogy megismerte, nem az a vaktában cselekvő alak. Tulajdonképpen Thordin tanulhatna is tőle. Végeredményben, mindenkitől tanulhatna. Björnulf harci morálját, és tehetségét, Trisa megfontolt cselekvéseit, és előítélet mentes hozzáállását, Leif előrelátóságát, és még sorolhatná mi mindent. Bizonyára a látottak alapján mérlegelni is fog, és tanul mind azoktól, akik értékes tulajdonságokkal, jellemvonásokkal bírnak. Mind ezt azért, hogy egyszer, ha eljön az ideje, az asgardiból is legyen valaki, aki példával járhat el mind azok számára, akik jelentenek neki valamit. Gondolatai ezen, és még megannyi sok máson cikázik, mire sikerül oly mértékben higgattá varázsolnia magát, hogy már nem feszült, és nem is ideges. De a bosszú vágyát nem sikerűlt elnyomnia, ellenben nem enged neki. Még nem. Majd ha eljött az ideje. Addig néma, és csendes.
~Ha eljön az idő, majd akkor… a bosszúm nagy, és elsöprő lesz mindenki számára, akik Asgardot, Thort, és a szeretteimet fenyegették. Harek és hadvezérei porszemként fognak elsöprődni. Jelentéktelen senkikként, és a másik világba küldöm mindegyiket. De addig, míg el nem jön az én idő, nem szabad elrontanom a tervet. Higgadtnak kell maradnom. Nem fog bennem csalódni többé senki.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#61 2009-09-23 21:20:48
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Csendesen haladok miközben a falakat bámulom, jól meg csinálták ezt az alagutat annyi szent. Leif mikor elkéri a kardomat, átnyújtom neki. Ha már idáig eltudunk jutni a segítségével semmi okom a kételyben. Azonban mikor később hangokat hallunk, és ő előre enged, majd előre is lök, sikerül megtartanom az egyensúlyomat, így nem esek el. Megpillantom a négy őrt, és veszek egy mély levegőt. Ideje elkezdeni játszani a szerepünket. Muszály elhitetnem velük, hogy én vagyok Thor. Bát mit ne mondjak, ne e féle fogadtatásra számítottam. Még így, hogy nem is vagyok az igazi Thorhalla, még nekem is feltűnik hogy ezek milyen szemtelenek. Tekintetem szúróssá válik, hiszen nem nézhetem jó szemmel ezt a fajta beszédet. Kihúzom magamat, majd úgy meredek az őrökre.
<- Jól vigyázz a nyelvedre te kutya! Ne feledd hogy kivel beszélsz!>
Na kezdetnek talán nem is rossz, szigorú hangon próbálok meg beszélni aki nem tűri az e féle sértegetést. Csak azt sajnálom hogy annyira nem ismerem ennek a nőnek az életét, Igazándiból túlzottan a jelenlegi állásponttal sem vagyok annyira tisztában. Talán többet kellett volna faggatnom erről Leifet, hogy tisztában legyek Thor helyzetével. Hiszen azon kívül hogy milyen a természete, hogy Loki lánya, meg hogy Leif volt az ágyasa –ha jól emlékszem- mást nem igazán tudok róla. Csupán még annyit hogy valamiért harcok folynak most errefelé, belátom, nem hittem volna, hogy ekkora teher lesz a vállamon, ha vállalom ezt a feladatot. De most már nem futamodhatok meg, és nem is fogok, így vagy úgy de végig fogom ezt csinálni.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#62 2009-09-24 03:16:42
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.152.46
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Látom, hogy Mylene hogyan néz rám, de nem nagyon érdekel, legalábbis ezt mutatom. Azonban nem szólok hozzá, hogy változtassak a helyzeten, csak megyek mellette, s a tájat figyelem. Látok néhány felderítőt, de úgy fest, hogy nem nagyon törődünk egymással, így csak a többiekre pillantok.
< - Szép az időnk igaz? Az érzés is olyan, akár régen... Azok a régi szép idők... - > hangom csendes, annyira, hogy csak a társaim hallják. < - Mintha csak az ismétlődne meg, mikor először léptem eme földre. - > morgom az orrom alatt, majd az ösvényen sétálok tovább, míg nem megérkezünk az úti célunkhoz. A bejáratra pillantok, majd nagy levegőt veszek.
< - Essünk túl a viszontlátás örömein, amilyen gyorsan csak lehet. Még mindig csöppet morgok, hogy útólsók közt tudom meg azt, hogy Lokihoz hű erők gyülekeznek. - > morgok hangosabban, ha esetleg valaki figyelne minket, akkor hallja. Közben azonban kezem a kardom markolatára csúszik, de nem húzom elő még. Majd Mylenere nézek mosolyogva, miközben előhúzom a kardot, majd nemes egyszerűséggel megtámasztom a vállamon (ahogy az aláírásban látható), s az ajtóra pillantok. Ezután tekintetem a leendő csatatér felé siklik.
< - Jó kis vérfürdő lesz idekint, s csak az zavar, hogy egy csapat Asgardvérre szomjas démon élén nem ronthatok közéjük egy kicsit csemegézni - > gonosz mosoly ül az arcomra, amit csak régen lehetett látni csaták előtt, bár ez csak látszat, hiszen belül nyugodt vagyok teljesen.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#63 2009-09-24 17:56:59
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Tovább haladunk a város felé. Észreveszek pár felderítőt, de képtelen vagyok kivenni hogy melyik seregbe tartozhatnak. Nem tartóztatnak fel minket úgy hogy nem tartom szemmel őket, inkább előre figyelek. Vhuta szavaihoz nem fűzök semmit, jelenleg nem tud érdekelni a felesleges beszéd.
Megérkezünk a városhoz, nem messze előttünk fekszik a kapu. Rápillantok a többiekre majd utánuk iramodok. Nem szólalok meg míg nem szükséges. Érzem hogy egyre türelmetlenebb vagyok. A lehető leghamarabb be kell jutnunk, jutnom a csarnokba. De még fegyelmeznem kell magam, úgy hogy csak nyugalom.
Próbálom nyugtatni, türelemre inteni magam. Beállok a többiek mellé, s ha megkérdezik miért vagyok itt, akkor annál a mesénél maradok amit Leif talált ki.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#64 2009-09-25 03:03:15
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 193.6.168.14
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A kerülő úton húsz perc kényelmes séta után végre elérjük a hőn áhított célt, a várost. A seregeket szerencsére jócskán sikerült magunk mögött hagyni így érkezésünk remélhetőleg nem lesz gyanú tárgya. Nyugodt arccal magabiztosan zárkózom fel a társaimhoz Lok hívei egészen biztosan felismernek, és remélhetőleg barátként kezelnek, majd hiszen többségükkel évszázadokat harcoltam együtt végig apám pedig maga is Loki egy főembere volt. Kívülről teljesen nyugodtnak tűnök legbelül azonban továbbra is ott marja a szívemet az aggódás és a féltés. Csak nagyon nehezen tudok arra koncentrálni, amit csinálok, még mindig nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy Trisa életveszélyben van. Attól nem tartok, hogy megölnek minket vagy lebukok, hiszen én őszintén Loki híve maradtam továbbra is. Azonban a mester jó tanítványaként tisztában vagyok vele, hogy hűség a legkevésbé sem erény mindig annak az oldalára kell állni, aki többet, ajánl, vagy a legközelebb tud vinni a célod eléréséhez. Ez a gondolat mosolyt csal az arcomra és némileg megnyugtat, ha megfelelő alkut tudok kötni velük, akkor vész esetén is megóvhatom szerelmem életét. Abban egy percig sem hiszek, hogy Thorhalla álcája biztonságot ad neki, sőt én éppen ellenkezőleg gondolkodom. Szerintem céltáblát csináltak belőle teljesen feleslegesen és az ereje miatt sakkbábuként használják egy játékban, amihez semmi köze. Azt azonban nem mondhatom meg neki, hogy mit tegyen, de ha megmondhatnám, sem tenném meg, soha hiszen szabad független egyéniség, ha vására akarja vinni a bőrét hát, vigye. Én azonban nem bocsátom meg, ha baja esik, akkor abból nagyon nagy vérengzés lesz. Igaz jól elvagyok a magam kis gondolataival, de közben végig figyelem a környezetemet elvégre soha nem lehet tudni, hogy mikor éri az embert támadás vagy éppen mikor figyel fel valami érdekességre. Vutha szavain hangosan felnevetek tőlem majd egy évszázada nem hallott igazi kacajjal. Szívemből beszélt a fickó én is szívesebben irtanám az ellenséget, sem mint hogy kerülgessem a harcmezőt bár ebben a mostani mocskos háborúban semmi kedvem részt venni. Bőven elég hogy minden bizonnyal el kell árulnom eddigi harcos társaimat.
<- Szívemből szoltál Vutha! Szívesen végig nézném, ahogy magad fajták lakmároznak asgard gyengének bizonyult lényeiből. Igaz én ebben a háborúban továbbra sem érzem magam érdekeltnek, de pár asgardi fejet bármikor szívesen lenyisszantok. ->
Mondom nevetve bár egyáltalán nem viccnek szántam. A nagydarab szőke hülyét és a bunkó semmire kellő törpét tényleg nagyon szívesen kivégezném. Remélem indulás előtt lesz lehetőségem egy jó kis csetepatéra. Jaj csak érjem meg addig! Közben elérjük, a városkaput én pedig társaim után utolsóként próbálom átlépni a kaput.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#65 2009-09-25 11:19:26
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.180.159
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
Miközben a társaság Trisa-val van elfoglalva Leif odalép az unokaöccse mellé és a lány kardját a férfi kezébe nyomja, az ő kezeiben pedig az alkarjáról megjelenik egy-egy tőr markolata. Mind Björni, mind Thordin láthatja, hogy az idősebb férfi ugrásra készen lesi a renegátokat, hogyha bármelyik is készülne valamire, akkor azonnal megvédhesse Trisa-t. Egy pillanatra elhallgatott az alak, amikor Trisa leteremtette, majd pedig néhány másodperccel később harsányan nevetett fel, mint aki jól mulat azon, hogy mit is mondott neki a nő.
< - Valakinek hogy kinyílt a csipája néhány nap alatt – mondta a férfi. – Tudom kivel beszélek, egy mezei talpnyalóval, egy egyszerű harcossal, semmi többel. Egyikünk sem fog többre tartani, hiába tartott az urunk téged mindig is maga mellett. Bármennyire is szeretnél királynőt játszani, soha sem leszel az édesem! >
< - Szerintem jobb lenne, ha lassanként tovább engednél minket, Harek elé kell vinnünk őt – szólt bele Leif.
Erre a többiek is felkeltek már és lassan mindenki előhalászta a fegyvereit és elindultak a kis csoport felé.
< - Ne aggódj, fogod vinni, csak előtte mi még kiszórakozzunk magunkat, azt talán szabad, nem igaz? >
~ Laak, Vutha, Murhal ~
< - Olyanok élén soha többet – mondta röviden felcsattanva a nő. – Ha megteszed, mindenki más mészárolna le titeket. Senki sem akar már démonokat látni ezen a földön, ha hangoztatod, akkor garantálhatom, hogy igen rövid lesz a látogatásod, mert kivégeznek. Az óriásokat elfogadják, hiszen uruk is az volt, de a démonokat soha, de soha többé. és a kannibalizmust sem díjazza senki, de ha ennyire unod az életedet démonfattyú, akkor menj és üvöltsd szét azt, hogy Asgardit akarsz enni, mindenki felhagyna a harccal és téged tépne szét első körben oldaltól függetlenül. A démonok ideje lejárt ex-herceg, a családod halott, a néped és fajtád lemészárolva, örülj, hogy száműzve voltál és túlélted a mészárlást. Atyád ostobaságát nem tűrték el, hogy lepaktált Loki-val és mindenki a nemzettségből az életével fizetet, földed sincs, nemhogy rangod és hatalmad… te vagy az utolsó démonsárkány és ugye tudod, hogy mit jelent ez? Rajtad áll, hogy megölted-e magad és fajtád végleg kiveszik a Kilenc Világról, vagy pedig végre magadba szállsz és nem leszel olyan ostoba fajankó és idióta, mint az öcséd, akit gyűlöltél és állításod szerint pontosan az ellentéted… >
Még egy dühös pillantást vetett Murhal-ra, majd pedig közben végre elértétek a kaput is. a nőt senki sem állította volna meg, de a többiek miatt néhányan elállták a kapu bejáratát. Igazából valóban furcsa lehet egy picit, hogy odakinn háború készülődik, és ti pedig nem ott akartok részt venni, hanem itt lenni.
< - Kik vagytok és mit akartok itt idegenek? – kérdezi az egyik őr a kapuban. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#66 2009-09-25 12:18:27
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.212.127
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~Trisa alakítása remélhetőleg beválik, és nem szimatolnak meg semmit. Bár ezek csak tuskó talpnyalók… ostobák ahhoz, hogy bármit is észre vegyenek. Ahogy elnézem, egyik sem az eszével aratott sikert… bevallom, én is balga voltam, de már tisztábban látok. Úgy tűnik egyik sem vesz észre semmi zavarót a „mi” Thorhallánkon. Talpra esett halandó, úgy látszik nem csalódunk benne. De akkor sem itt a helye. Midgardon kellene lennie. Istenek harcába egy ember nem szólhat bele. Viszont tény, hogy van a lányban spiritusz. Talán kezdem érteni a viharóriás választását.
Leif amikor a kardot nyújtja, Thordin átveszi azt, és biccent de épp hogy észrevehetően. Csupán szeme sarkából látja az előbukkanó tőröket vezetője kezébe. Felkészülvén, egy esetleges támadásra. Trisa erős nő, de egy kisebb csapatnyi istennel, még ő sem veheti fel a harcot, és minden bizonnyal ezért is készül fel Leif. Ellenben Thorhalla minden bizonnyal elintézne azt a pá renegátot. Ezt a látszatot is kell tartani, mert ha netán az ellenség észre veszi, hogy Leif védelmezi a nőt túlságosan, netán még veszélybe is kerülhetnek, és saját árkukba eshetnek bele. Thordin persze lelke mélyén örülne, ha neki eshetne a kis csapatnak, de anyja érdekében még nem teheti. Ha tényleg arra kerül a sor. Csak akkor. Így ő nem tesz semmi féle fajta fenyegető mozdulatot. Amikor kis szócsata alakul ki, a harcos némileg érdekfeszítően nézi, már csak azért is, mert kíváncsi Trisa alakítására. Mikor nagybátyja próbál elszabadulni, és tovább állni, érdekes választ kap. Thordin előre lép, és a karddal kezében a pengét arra irányítja, aki utólak beszélt. A férfi komor arccal, szinte érzelmek nélkül néz, és megszólal.
<-Nem most, és nem itt! Harek elé kell vinni mihamarább a nőt, épen és egészségesen. Szóval most először és utoljára szólok. Álljatok félre! Vagy pedig számoljatok uratokkal, mert késleltetitek a cafka érkezését.
Mondja, és miután elhallgat, a fegyverét leereszti, de még továbbra sem teszi el. Tekintetével az ellenséges társaságot nézi, és azok reagálását arra, amit mondott. Reméli, hogy meggyőzte őket, és minden további gond nélkül elengedik a csapatot.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#67 2009-09-25 16:07:31
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Szemtelen egy társaság, az már egyszer biztos. De hát ilyen sajnos mindenhol akad, és ezek a kotnyeleskedők csak az utunkat állják, és az időnket vesztegetik. Türelmesen hallgatom végig azt amit mond. Ha ezt az igazi Torhalla hallaná nem hiszem hogy ezek sokáig élnének. Bár nem ismerem a nőt, de amit eddig hallottam róla abból csakis erre tudok következtetni. De azonban én nem vagyok ő, nem tudom hogy mekkora kárt tudnék tenni bennük. Leif kezdi elintézni a dolgokat, de úgy látszik hogy nem alakulnak jól a dolgok.
~Szórakozni? Szórakozzatok ti a tudjátok kivel…~
Morgom magamban, és már épp nyitnám szóra a számat mikor Thordin előre lép és próbálja vissza tartani a renegátokat. Remélem sikerül neki, bár ahogy megnevez engem nem hiszem hgy szó nélkül kellene hagynom. Ha Thorhalla nem lenne olyan amilyen, akkor csendben maradnék.
<- Jól vigyázz a nyelvedre Thordin.>
Sziszegem baljóslóan miközben szúrós tekintettel nézek rá. Remélem hogy ez a kis szerepjáték elég hihető lesz a másik négy alak számára, de ugyanakkor abban is, hogy meghátrálnak majd.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#68 2009-09-26 04:24:32
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 213.181.215.173
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Megpróbálok belépni a kapun az őr azonban, megállít bennünket. Fogalmam sincsen így hírtelen, hogy pontosan mit kéne mondanom, de elvégre Loki híveinek az egyik erőségében vagyunk, én pedig szintén az ő hívének tartom magam. Semmi mást nem kell tennem, csak hogy őszintén, kimondom, amit érzek, és amit gondolok. Büszkén kihúzva magamat lépek hát előre hogy megmondjam neki a jövedelmem pontos célját. Ügyelek arra, hogy magabiztosnak és erősnek látszódjak még így is hogy egykori erőmnek csak a töredékét birtokolom. Valószínűleg simán elvernének, ha párbajra kerül, sor ez azonban a legkevésbé sem érdekel, én be akarok jutni és be is fogok.
- A nevem Murhal! Darhal a viharóriások egykori hadvezérének a fia. Címének és kardjának jogos örököse Loki elkötelezett híve. A száműzött, aki visszatér, hogy bosszút álljon mestere és apja haláláért. Szeretnék csatlakozni azokhoz, akiket olyan apróság, mint a káosz istenének a halála nem ingatott meg hűségükben és nem alacsonyodtak le odáig, hogy a kilenc világ minden mocskos fajával összeálljanak. Elfeledve az évszázadok óta tartó jogos harcot az Asgard bűnös és korcs istenei ellen. -
Mondom őszintén és remélem, hogy ezzel a lépésemmel nem kerültem veszélybe. Amikor befejeztem hangzatos szavaimat és újra megpróbálok belépni az elf nő mögött. Remélem, hogy nem állítanak meg ezúttal és végre fojtathatom, az utamat a többiekkel együtt bár igazán az sem zavarna ha megszabadulnék tőlük végre. Vuthat-t azért sajnálnám az asgardi evős megjegyzése nagyon tetszett szívesen elbeszélgetnék miféle rémtetteket követett el és hogy kicsoda is ő valójában.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#69 2009-09-26 12:55:21
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 81.183.132.176
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A nőre pillantok mikor felcsattan, s szavaival ellenére gonosz vigyor ül az arcomra.
< - Ha fájdalmat akarsz ezzel okozni akkor maximum azzal érted el, hogy valakinek köszönetet kell mondanom, hogy megölte az apám, s öcsém helyettem, meg az összes férget, aki valaha az utamba állt helyettem. Csak azt felejted el, hogy a démonfattyú egy féreg Asgardi odaát. S nem kell emlékeztetned atyám tetteire, mert többet tudok, mint te valaha is fogsz. Egyszer, ha lesz egy csöpp időd elmélkedni Elf, akkor gondolkozz azon, hogy mit keres eme földön az aki jól tudja, hogy gyűlölik, s miért akar itt élni ennek ellenére mégis. - > Hangom csendes, miközben haladok tovább. Szándékosan nem emelem fel a hangom. Elérünk a kapuhoz és ott egy őr áll elénk. Sóhajtok, majd a kardot leemelem a vállamról, s a hegyét a hóba támasztom.
< - Idegen? Ennyire régen lett volna? - > pillantok az őrre kérdően, majd veszek egy mély levegőt < - A nevem Vutha. Loki urunk oldalán harcoló Démon sereg hajdani száműzött vezére. Visszatértem, hogy urunk szolgálhassam ismét. - > Hangom határozott és keményen cseng, miközben a szemeim összeszűkülnek. A kardom markolatnak végére csúsztatom a kezem, s ott pihentetem a tenyeremet.
< - Murhal... - > pillantok a társamra. < - Valóban ilyen sokáig voltam távol, hogy el is feledkeztek rólam ennyire? Látom sok küzdelem áll előttem, hogy valaki emlékezzen rám újra... - > kezem a markolatra siklik, majd ahogy rászorul felemelem a kardot, s a tokjába csúsztatom. Ezután az őrre pillantok, ha félre állt, akkor megindulok befelé a többiek után.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#70 2009-09-27 13:43:06
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Hamarosan megérkezünk a kapuhoz, ahol feltartóztat minket a kapu őr. Végighallgatom a társaim válaszát a kérdésre, hogy miért is vagyunk itt. Rám kerül a sor. Alaposan megfontolom a választ.
<-Laaksonen vagyok, Loki egykori mágusa. Csatlakozni szeretnék a hadvezérekhez. Nem hagyhatjuk hogy az a lotyó bitorolja Loki trónját...>
A szavaim remélhetőleg elég megvetést és gyűlöletet sugároznak hogy az őr elhiggye a csatlakozási szándékomat Harek bandájához. többet nem szólok hacsak nem szükséges. Ha bebocsájtást nyerünk a városba, a többiek nyomában haladva, követem Leif feleségét.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#71 2009-09-28 06:16:59
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.173.150
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
Nem úgy tűnt, hogy Trisa akciója meghatotta volna a renegátokat, hanem a társaságnak feltűnhetett, hogy valami megváltozott, azok egy pillanatra megtorpantak és igen furán néztek a nőre. Ebben a pillanatban tudhattátok, hogy lebuktatok és nem fogják tovább elhinni, hogy azok vagytok, akiknek megpróbáljátok kiadni magatokat. Leif dühösen mordult fel, amikor meglátta az arcokon ezt a változást.
< - Gyáva próbálkozás – nevetett fel az egyik. – Hihetetlen, hogy egy asszonyt az fogja lebuktatni, hogy milyen keveset beszél. Már csak azért is, mert az igazi a főkapun próbált volna bemenni miközben káoszt okoz, nem pedig így… Öljétek meg mindet! >
Mindenkire egy-egy ellenfél jutott, egy-egy rövidkard volt náluk, a megszokott viking penge, pajzs nem volt senkinél sem. Ezzel támadtak neki a kis csoportnak miközben igyekeztek annyira széthúzni a társaságot, amennyire csak lehetséges volt, nehogy könnyedén mehessetek egymás védelmére.
~ Laak, Vutha, Murhal ~
< - Igazából nem értelek – csóválta meg a fejét a nő. – Éppen most tudtad meg, hogy mindent elvesztettél, a teljes nemzettséged, az összes néhai szövetségesed halott. Odaát Asgardi vagy, ideát démon. Minden világban a halálodat akarják… igazából nem értem, hogy eddig ilyen felfogással miként maradtál életben. Ne aggódj tudok az „esküdről” és arról, amit Loki és Dante kötött, a mágikus könyvecskéről is, és arról is, hogy nem leszel szabad, ó de nem ám. Ennyire más ismerhetnéd azt a szajhát, meg a nővérét, ha ő tette volna rá a kezét, de nem így van. Hela nem járt a palotában, így Thorhalla az új mestered. Így ha nem akarod az ágyasodat követni igen gyorsan Hela-hoz, akkor javaslom hallgass! >
Ahogyan végül az ajtónál megálltatok és Murhal szólalt meg elsőre tudhattátok, hogy igazából ezzel itt mindennek vége van, ugyanis a férfi a legnagyobb szerencsétlenségetekre angolul szólalt meg. A kísérőtök értetlenül nézett rá, a nő nem értette ezt a nyelvet, és úgy tűnt, hogy a kapuban állók sem, így számukra Murhal rövidke beszéde olybá fulladt, hogy semmit sem értettek belőle. Gyanúsan méricskéltek titeket, majd pedig a következő hiba akkor következett, amikor Vutha egyszerűen elővette a fegyverét. A kapuban állók úgyszintén így reagáltak erre az egész akcióra. Laak és Mylene jelenlétére igazából félre is álltak volna, de a másik kettő tettei miatt ez nem következett be.
< - ŐRSÉG! – kiáltotta a vezető. – Behatolók! >
Néhány másodperc kellett csak ahhoz, hogy a falak mögül, ahova ti nem láttatok be, mintegy harminc katona kerüljön elő különféle fegyverekkel és szegezzék azokat rátok.
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#72 2009-09-28 07:02:09
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.210.8
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lebuktak. Thordint nem is érdekli kinek a hibájából, vagy hogyan sikerült elkövetni a hibát, ez most mind mellékes. Mind ez már csak mellékes. Egyetlen egy dolog a fontos, mégpedig az, hogy fenyegetően rántották ki a kardjukat a renegátok. A harcos arcán egy gúnyos mosoly jelent meg, de szíve mélyén nagyon is örült, ha már egyszer így alakult. Itt még tudja, könnyebb dolga van, mint kint a harc mezőn. 4-4 ellen, így mindenkire jut egy-egy ellenfél. A férfi agyán ekkor átfut egy kósza gondolat, ami kissé hátráltatja, de nem sokáig.
~Ez nem az én kardom… Trisanak így mi marad? Habár láttam a mágijáját használni, vagy mi is volt az… talán elég lesz, talán nem. De nem kockáztathatok.
Az asgardi remélhetőleg mindenkinél előbb rohan be az ellenfelek közé. Kardját teste mellett tartva, kissé lazán, de még is markolatánál erősen szorítja. Vértje csörgésében lohol, egyedül most arca az, ami sebezhető, mert sisakja elülső része n9incs lehajtva. A férfi amint közel ér, megpróbál egyet kiszúrni, akit sajátjának választ, és csak azzal törődni. Megbízik társaiban annyira, hogy ne hagyják őt egymaga viaskodni. Így vállával az egyiket kilöki a lassan növekvő létszámból. Bár mind ezt nem túl hevesen, mert egy könnyed elkerüléssel netán még ő maga borul fel. Nem megy fejjel a falnak, csupán nagy slunggal próbálja egyből a földre nyomni az egyiket. Ha mind ez sikerül, azonnal a kivont kardjával nyakába szúrja annak pengéjét. Már ha persze sikerűl. Ha nem, akkor egy gyors észheztérés után, kardjával párat csap a fej, és a lábak irányába, majd a fegyvert visszadobja tulajdonosának.
<-Thorhalla!
Kiált oda Trisának, nem mondja ki a halandó nevét, hisz ki tudja mivel, és mikor élhet vissza vele akárki. A kardot dárdaként hajítja el, a nő ellenfele felé, remélve hogy annak bal lapockáját sikerül átszúrni. Mind az idő alatt Thordin egy gyorsat hátra lép, hogy ellenfele esetleges csapásaiból kikerülve, legyen ideje eldobni a fegyvert. Aztán puszta kézzel és vértje segítségével a férfi, bikaként csapja le sisakja védő részét, és neki megy a renegátnak, remélve talán felborul, és a meglepetés hatására el sikerül venni a rövid kardját. Viszont minden egyes akciója közben, Thordin ügyel arra, ne boruljon el az elméje, és ne legyen túl heves, amit esetleg kihasználhatna az ellensége.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#73 2009-09-28 17:50:44
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ennyire nem figyeltem volna? Kérdezem magamtól mikor tudatosul bennem hogy az egyik társam, angolul szólalt meg, ezzel na meg a fegyver rántással, el is rontották a bejutásunkat a városba.
Az őr kiállt egyet és vagy harminc őr gyűrűjében találjuk magunkat, akik különféle fegyvereket szegeznek ránk.
Mylene felé pillantok, majd óvatosan megszólalok.
<-Elnézésedet kérem a társaim miatt. De ő itt....
Murhalra mutatok.
...Thorhalla egyik mocskos varázslatának az áldozata. Ezért képtelen normálisan beszélni. A másik társam pedig igencsak heves természetű. De elhiheted megvan az okunk hogy csatlakozzunk hozzátok.>
Beszéd közben a férfi reakcióit nézem. Nem biztos hogy sikerült kimagyaráznom magunkat ebből a helyzetből. Remélhetőleg Murhal nem fog asgardiul megszólalni, és Mylene támogatja a gyenge kis mesémet, amit hirtelen kiötöltem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#74 2009-09-30 10:13:20
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.221.22
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Thordin, Trisa, Björnulf ~
Thordin akciója sikeres is lehetett volna, de a kis társaság igen gyorsan mozog annak köszönhetően, hogy rajtuk nincsen vért és eredetileg is úgy indultak, hogy nem egy helyre csoportosultak, hanem külön-külön mindenkire egy ellenfél. Így bármennyire is igyekezett nem sikerült több ellenfél figyelmét magára vonnia. Az az egy azonban, akit támadott azt sikerrel, sikerült kilöknie a falig, és ekkor tudja eldobni a karod Trisa-nak, de mindez nem akadályozta az ellenfelet, hogy nekitámadhasson a férfinak. Nekilendült és mivel mostanra Thordin fegyvertelen is lett a férfi rövid és apró szúrásokkal és vágásokkal igyekszik Thordin védelmét áttörni mindezt úgy, hogy az illesztékek felé támad, azaz váll, könyökhajlat, csukló felé, illetve térdhajlat felé. Gyorsan mozog, védekező állásból gyors szúrások és vágások, így ebben a helyzetben széles terpesz mellett mindössze talán a derekadig érhet magasságban.
Björnulf-ot az ellenfele lerohanta gyorsan és mielőtt a törpe bármit is tehetett volna a földre döntötték és éppen szúráshoz készülődött az ellenfele. Trisa nem figyelt kellő képen, így a Thordin által dobott pengét nem sikerült elkapnia, hanem az nem messze tőle ért földet. Amíg azzal volt elfoglalva, hogy azt hogyan kaphatná el az ellenfele odalépett hozzá és egy olyan nagyot ütött a nő arcára a kardja markolatával, hogy az a földre került ettől zsongó fejjel. Így Thordin mellett egyedül Leif volt az, aki jól állt harc terén, abban a pillanatban, ahogyan a támadás megkezdődött két gyönyörű ívelt tőrszerű fegyvert került a kezei közé, amiket az unokaöccse is látott korábban, majd pedig azzal csapott az ellenfele felé. Hihetetlen ruganyosan és fürgén mozgott, gyorsabban, mint a másik ellenfél. Annak szinte felocsúdni sem volt ideje, amikor Leif már beért kardtávolságon belülre és az első vágással a férfi mellkasát vágta fel, majd a bal kezével is lecsapott és az ellenfele átvágott torokkal került a földre. Csupán egy pillanatra állt meg ezek után és már lendült is tovább, hogy valakinek segítsen.
~ Vutha, Laak, Murhal ~
< - Valóban így van – mondta Myrele is. – Az a nő csinált vele valamit, ami miatt nem tud normálisan beszélni. Ezért is érkeztek, hogy a hadvezérek segítségét kérjék a csatlakozás mellett, hogy a rontást le tudják-e róla venni… >
Próbálkozott az elf nő is, noha nem tűnt úgy, hogy meghatotta volna az ellenséget ez. A vezető, akivel eredetileg is beszéltetek dühösen csóválta meg a fejét és láthattátok, hogy az elf elsápadt ennek láttán. Őt megragadták és mielőtt tiltakozhatott volna kirántották a körön kívülre és még halhattátok, hogy mondták neki, hogy menjen és hagyja a triót rájuk, majd ők boldogulnak veletek. Annyira sűrűn vettek körbe titeket, hogy nem is láttátok már a nőt ezek után.
< - Rendben, adjátok át a fegyvereiteket – mondta, aki eredetileg is beszélt. – Ha megteszitek, akkor talán eljuttok a hadvezérekig, ha nem, akkor már most meghaltok! >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#75 2009-09-30 14:46:07
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 79.122.103.61
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~Nem kell fegyver. Nem kell kard, mágia, vagy fejsze, vagy bármi más. Puszta kézzel legyűröm az árulót. Hisz tudom nem kell más, csak hit. Hit a családomban, Asgardban, és uramban, Thorban. Semmi másra nincs szükségem. Mert ha ők velem vannak, akkor megállíthatatlan leszek. Legyőzhetetlen, és sebezhetetlen vagyok akkor. Nem állíthat mg egy démon, vagy óriás sem.
Egész jól sikerült Thordin terve, hisz nagyjából végbe ment, amit eltervezett, csak itt-ott kisebb-nagyobb hibák vannak. Na de már ez is haladás ahhoz képest, amit korábban művelt a hómezőn. A kis szúrások ellen amennyire tud, védekezik, bár a kissé lomha mozgása miatt nem túl sikeres minden bizonnyal. Így inkább úgy fordul hogy a mellvértet, vagy netán az alkarvédőt érjék a támadások. Amikor lehetőssége nyílik az egyik szúrás ellen kitérni próbál a szúró kéz mellé, és azt csuklónál megragadva. Ha sikeres, akkor másik kezével a könyök, hajlat környékén is rámarkolna a harcos. Ha mind ez összejön, akkor erősen rászorít az ellenfél kezére, amennyire csak bír, és megpörgetve elhajítani szeretné egy másik renegát katonára. Ezzel reményei szerint kettőt képes lenne kivonni a harcból. Thordin csupán szeme sarkából tudja felmérni mások helyzetét. Leifen kívűl nem úgy tűnik, hogy Trisa, és Björnulf is valamelyest sikert aratna.
~Ha ezzel meg vagyok, muszáj segíteni a társaimnak. De melyiknek? Hisz mind ketten remek harcosnak bizonyultak külön-külön. De talán… az illem és a fontosság miatt, a halandó az aki rászorulna. Hisz nő, és az egyetlen, aki most némileg támasz a külsője miatt. Thorhalla kinézete még kapóra jöhet, illetve még Midgard, és lakosai védelme szintén fontos. Igen, Trisa az, akin segítenem kell, ha későbbiekben sem boldogul.
Határozta el, miután úgy tűnik kezd egyre ésszerűbben cselekedni. Bizonyítva, hogy nem csak a szája járt, mikor este a tábortűznél beszélt róla, hanem tesz is érte valamit. Mikor apja ismét látja, biztos kellemes csalódás lesz számára a fia személyisége. Csak úgy mint anyjának.
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.21.54
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lassan valahonnan egy nyílvessző furakodik a földbe. Leif nyugodt marad, és hamarosan egy elf nő lép ki a bokrokból, és megy oda a férfihoz, akik csókkal köszöntik egymást. Majd a nő tekintete rám tapad, érzem abból a szúrósságot, nyílván sok kellemetlen emléke van Thorral kapcsolatban. Szerencsére Leif el is magyarázza neki hogy mi a helyzet, igaz a maguk nyelvén. Ki is derül hogy a hölgy Leif felesége. Szép pár azt meg kell hagyni. Később fel is vázolja hogy ki kivel fog és hogy hova menni. Én csak bólintok rá. Megbízom benne, így semmi alól nincs ellenvetésem.
Murhal ezután odahúz magához, de a csókja nem marad viszonzatlanul, elválasztva ajkainkat egy halvány mosoly kíséretében – ami egy jó darabig biztos hogy az utolsó mosoly lesz az arcomon – válaszolok neki.
<- Ne aggódj, semmi bajom nem lesz, inkább magadra ügyelj, és ne hagyd hogy elterelődjön a figyelmed a feladat alól. És ne csinálj semmi butaságot rendben? >
Még megvárom a válaszát, majd egy apró csókot hintek én is az ajkaira, majd elindulok a csapatommal abba az irányba, amerre tartanak.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#52 2009-09-19 15:30:05
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.114.16
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Sétánk végét jelzi pár elénk becsapódó nyílvessző. Felvonom a szemöldökömet, s Leifre pillantok, aki viszont jelzi, hogy ne kapjuk elő a fegyvereinket. Hát ez érdekes fogadtatás. Mozgást látok onnét, amerről a nyilak jöttek, majd mikor tekintetem teljesen ráfordítom az illetőre, akkor végig is mérem, de nem szólalok meg. Hallgatok, s várok, miközben a többiek sorra beleegyeznek a tervbe.
< - Nekem megfelel így - > mondom egyszerűen, majd a lányhoz lépek, miközben Leifre pillantok.
< - Leif ha ennek vége nem úszod meg a négyszemközti beszélgetést, teee mázlista Asgardi... - > mondom a hangom kicsit felemelve, de ott a mosoly a képemen < - vigyázz rájuk - >bökök a fejemmel a másik három felé... Ezután a nőre pillantok.
< - Mylene, akkor menjünk... Már alig várom, hogy lássam a többieket - > tekintetem az erőd felé fordítom. Őszintén szólva semmi kedvem nincs azokat látni, de ennek jelét nem mutatom ki, s nem is fogom. Bár Lokihoz hűség nem jelenti azt, hogy a többiekkel teljesen jónak kell lenni a viszonyomnak, csak annyit, hogy ne öljük meg egymást. Amennyiben emlékeznek jól, hogy Lokihoz hű vagyok úgy nem lesz semmi baj.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#53 2009-09-20 13:45:03
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.27.195
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
El is indultatok, Leif nem néz hátra a másik társaságra, ha valamelyikőtök megteszi, akkor néhány perc után teljesen eltűnik a másik négyes a látóhatáron. Ti pedig a hegyek felé veszitek az irányt, Thordin amúgy is tudta, hogy a helység egy kellemes völgy legaljában található hegyekkel körbevéve. Senkivel sem találkoztok, amíg haladtok, innen most annyit nem kellett mennetek, mint a nap folyamán, mintegy maximum fél óra volt, amit haladtatok fás és cserjés tájon, amíg végül oda nem értek az egyik hegy lábához. Már messzebbről feltűnhetett mindenkinek, hogy egy nagyobb barlang tátong és ti egyenesen afelé haladtok. Idekinn mostanra már eléggé rendesen nekilátott esni a hó és a hideg fagyos szél is kellemetlenül fújt, így mindenki számára megkönnyebbülés lehet, amikor beértek a barlangba, ahol már nem volt semmilyen szél sem, noha a levegő még mindig ugyanolyan hideg volt, mint odakinn. A barlang befelé járattal haladt tovább, mintegy három méter magas és ugyanilyen széles vonalban, egyértelműen mesterséges volt.
< - Egy hosszabb földalatti séta következik – mondta. – Lehetséges, hogy lesznek őrök is odalenn, akkor pedig bízzátok rám a beszédet és lehet, hogy magának Trisa improvizálnia is kell, így majd erre is készüljön. A többieket ki tudom magyarázni, hogy miért is vannak itt… <
Ezzel meg is indult befelé.
~ Laaksonen, Vutha, Murhal ~
Leif már nem válaszolt arra semmit, amit Vutha intézett hozzá. Az elf nő elindult abba az irányba, amerről jöttetek és rátok is igaz, ha valaki hátranéz, akkor néhány perc múlva nem látjátok a másik négyest. Ti sima terülten haladtok az hóban és úgy tíz-tizenöt perc után értek el egy olyan részre, ami rendesen le van taposva és sokat használt út lehet. Egy nagyobb csapat haladhatott erre, akár az is elképzelhető volt, hogy egy hadsereg. Ezen az úton haladtatok tovább jóval könnyebb és jobb körülmények között, mint eddig is. Egy nagyobb emelkedőt kellett megmásznotok, és annak a végében nagyon távol még jó néhány kilométer távolságban meglátjátok a várost, ahova tartotok, előtte pedig két nagyobb sereget is sorakozni. Az egyikbe jégóriások is vegyültek, így nem volt nehéz kitalálni, hogy melyik is számotokra az ellenséges sereg, vagyis jelen esetben a „szövetséges”. Mylene elnézett abba az irányba, majd pedig a csuklyáját feltette a fejére és elindult lefelé.
< - Ki kell kerülnünk a ti seregeteket, hogy a lázadók közelébe kerülhessünk – magyarázta. – Ez így kisebb kerülőt fog eredményezni, korábbra vártalak titeket, és a megbeszéltek alapján akkor még nem kellett volna itt lennie az összevont haderőnek, de reménykedjünk benne, hogy így is sikerül. >
Így int nektek, hogy a kitaposott útról menjetek lejjebb és egy kerülő útvonal keresésébe kezdett, hogy úgy érhessetek a városhoz, hogy ne vegyenek észre titeket.
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#54 2009-09-20 17:23:44
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.176.234
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//Bocs, de ennyi jött össze.//
A búcsú után megindul Thordin, és nem néz vissza már. Nem egy fájdalmas, nehéz búcsú volt, de ha tehette volna, inkább testvérével marad. Ám a sors nem azt osztotta neki, így töretlenül halad Leif mellett. Nem szól semmit, nem is igazán van kedve beszélgetni, inkább szeretné alaposan átgondolni, hogy mire számíthat. Mind a közben pedig a kis túra közben ami eléjük állt, bőven van ideje rá, de már nem annyira mélyen elzárkózva. Hisz mostantól kezdve minden neszre ügyelni kell, mert a veszély közel, és a háború szele már csiklandozza arcát. Hamarosan egy barlanghoz ér a felére fogyatkozott csapat, ahol a fagyos környezet kissé elmúlni látszott, Thordin egyik örömére. Továbbra is lakat volt száján, és csak egy-egy pillantást vetett nagybátyja, és a két társa felé olykor. Kezei sokszor szorulnak ökölbe, ami most nem is annyira az idegesség miatt, hanem a hideg mínuszok eredménye. Néha össze is dörzsöli tenyerét. De ahogy elmélyülnek a barlangba, a harcos felfedezi, ami nyilvánvaló volt, bár csak most állapította meg, hogy a vájat mesterséges. Így pedig már biztos, hogy ez az az alagút, ami az erődítménybe vezet. Mikor Leif megszólal, Thordin csak bólint, hogy megértette, semmi egyéb. Azt követően pedig továbbra is követi a vezetőjét.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#55 2009-09-20 19:05:04
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Két csapatra oszlunk s ki-ki elindul hogy megtegye amit kiszabtak rá. Szótlanul követem az elf nőt, szorosan mögötte haladva. Úgy negyed óra után rátérünk egy kitaposott útra és azon haladunk tovább jó pár mérföldet. Megpillantjuk mindkét sereget. Egyik sem tűnik így erősebbnek a másiknál első látásra.
<-Mi is hamarabb terveztük az érkezésünk, csak belefutottunk egy kisebb óriás csoportba.>
Közlöm a nővel a késés okát, majd ismét a nyomába szegődök, letérve az útról. Hogy kikerüljük a seregeket és észrevétlenül jussunk be a városba. Nos igen ez hagy némi kívánni valót maga után. Kétlem hogy ne tudódott volna ki hogy előszeretettel vettem igénybe Aesa és Thor segítségét az elmúlt napokban. Bízom benne hogy a Mylene személye elég lesz ahhoz hogy bejussunk.
Ahogy csendben menetelünk valahogy hiányzik Thordin hangja, a hangzatos kijelentéseivel. Önkéntelenül is elmosolyodok a gondolatra ahogy a törpe oktatja a makacs testvérem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#56 2009-09-20 19:12:59
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 193.6.168.14
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Sietősen indulunk el hátra nézni is alig van időm, amikor megteszem Trisaék már nincsenek látótávolságon belül. Kicsit szomorú vagyok, a fejemben még mindig ott visszhangzanak, a szavai ajkamon pedig még érzem ajkának érintését. Most nem maradok le annyira a többiektől, mint szoktam már közvetlen a harcmezőn vagyunk így sokkal jobban rájuk vagyok utalva. Meg akarom tartani a kedvesemnek tett ígéretemet ez pedig csak úgy lehetséges, ha együtt maradunk és bármennyire is kényszer szülte a szövetségünk megpróbáljuk segíteni a másikat. Figyelmesen hallgatom az elf nő szavait, de egyelőre nem szólalok, meg inkább környezetemre fordítom a figyelmet. Jó magam is megvizsgálom a nyomokat és próbálom meg saccolni, hogy mekkora seregről is lehet szó. A kerülő út egyáltalán nem hangzik túl jól, de ha egyszer nincsen más választásunk úgy is muszáj lesz arra mennünk. A mostani helyzetünkben minden kép igyekeznünk kell elkerülni a találkozást lehetőleg mindenkivel, aki erre felé jár. Remélem azért nem lesz olyan hosszú az-az út, és hogy nem jön közbe semmilyen váratlan esemény. Azért megigazítom a fegyverem és összébb húzom a testemet takaró két hatalmas bundát. Hatalmas lábaimmal kicsit gyorsítok a tempón éppen annyira, hogy felzárkózzak, a vezetőm mellé remélem ennek hatására többiek is igyekeznek majd. Sok minden hátra van, még a küldetésből én pedig szeretnék gyorsan és lehetőleg épségben hazajutni.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#57 2009-09-21 19:40:15
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.21.54
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lassan kezdem megszokni az itteni hideg időt, bár be kell vallanom nincs ínyemre, de most nem tudok mit tenni, talán majd máskor egy melegebb helyre küldenek minket, persze ha lesz következő alkalom arra hogy ide Asgardra jöjjek. Na majd eldöl. Nyugodtan követem Leifet egy barlangig, azt alaposan megnézve látszik rajta hogy nem a természet formálta. Megállunk a barlang szájában, ahol már nem süvít a szél, így már nem is csípi arcomat a hideg annyira. Leif felvázolja a helyzetet. Legalább lesz alkalmam gyakorolni majd Thor szerepét, ha lesznek is lent őrök. Minden esetre nem ártana talán ha összefutnák egy-két őrrel, hiszen a későbbiekben, ha valamit elvétek, Leif majd elmagyarázhatja a dolgokat, mivel én nem igazán ismerem annak a nőnek az alakját akiét öltöttem. Ilyenkor sajnálom hogy nem volt normális gyerek korom, hiszen azok annyit bújnak mások bőrébe és próbálják azt eljátszani, amíg én azt gyakoroltam amit a mestereim tanítottak, többek közt verekedni. Hát nem minden gyerek élete egyforma az már biztos. Minden esetre próbálok majd valamit ki improvizálni, hogy ne buktassam le a kis csapatot.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#58 2009-09-22 00:59:40
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.114.16
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Megindulunk, így Leif már nem válaszol, de azért remélem, hogy majd lesz alkalmam egy kicsit beszélni velem hiszen igen látványos, hogy jól él. Egyenlőre csendesen vonulok a csapattal, s csak némán figyelek. Majd Mylene mellé megyek, s rápillantok.
< - A tervek nagyon gyorsan változnak, s nem mindig úgy, ahogy a legjobb lenne. Késtünk, okkal, de ez mellékes. A lényeg, hogy most ehhez alkalmazkodva is gyorsan bejussunk. Még azelőtt, hogy az összevont sereg felderítőket küldjön ki. - > a másik kettőre pillantok. < - Mylene... jobban ismered a terveket, mint mi. Így az érdekelne, hogy mekkora kerülőt javasolnál pontosan? Mert ha más nem, akkor, ha mind megegyezünk, akkor gyorsabb tempóban akár kicsit nagyobb kerülőt is hamarabb is megtehetünk. Persze ez csupán javaslat, s mivel te vezetsz minket, így a végső döntés a tied. - > hangom nyugodt, miközben a látszólag törékeny nőre pillatok, majd tekintetem a környezeten végig járatom, majd a nőre nézek ismét. Javaslatomnak csak azaz egy oka van, hogy nem akarok véletlenül se az összevont sereg valamely tagjába ütközni, mert annak nem lenne nagyon jó vége.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#59 2009-09-22 16:15:34
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.212.103
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin és Björnulf ~
Haladtatok a barlangban, az végig kivájt járat volt, Björnulf fel is ismerhette, hogy igazán remek törp munka az egész. A talaj a lábatok alatt macskaköves út, mintha csak egy régebbi földi utcán jártatok volna, bazaltból volt, igaz itt nem habarcs és beton volt közötte, hanem csak kemény homok, de még így sem mozgott. A falakon fáklyák világították meg az utat végig, így remekül láttatok. Pár száz méter után Leif végül megállt és Trisa-ra nézett.
< - Szeretném, ha megbíznál bennem – mondta. – Add oda a kardod, a városban visszakapod, csak itt lásd be, hogy igen furcsa lenne, ha karddal rohangszánál, ha esetleg meglát valaki. >
Ha Trisa odaadja a kardját, akkor indult csak el újra a férfi. Úgy körübelül mintegy negyed órát gyalogoltok egyenesen amúgy, a hegyet készültök átvágni amennyire sejthettétek ebből egy nagyobb terembe érkeztek. Már távolról hallani lehetett, hogy odabenn abban a helységben személyek is vannak, szóval nem üres helyre értek. Amint odaértetek Leif maradt hátra és Trisa-t egy határozott mozdulattal lökte be a kisebb földalatti csarnokba. Ha a nő nem vigyázott és nem egyensúlyozott, akkor még a földre is került a lökéstől odabenn. A helységben négyen tartózkodtak csak, kettőnél volt fegyver ezek közül, a másik kettő pedig most ébredt csak fel és még szalmaágyon fekszenek.
< - Nocsak, nocsak – vigyorodott el az egyik. – Thorhalla! Tudtam Leif, hogy meggyőzöd a fiút, hogy jobban jár, ha Harek szavára hallgat és úgy tűnik Björnulf is inkább minket választ. Csodás. Milyen érzés némber, ha a sajátjaid döfnek hátba és mégis hogyan gondoltad, hogy elveheted azt, ami Loki-é volt? >
~ Laaksonen, Vutha, Murhal ~
A nő bólintott arra a részre, amikor Laak említett, hogy késtetek, azonban arra már kissé szúrós szemmel néz, hogy Vutha mellékesnek titulálta a dolgot, nem is válaszolt a feltett kérdésre. Amúgy nem mentetek olyan túlságosan messzire a kerülő szempontjából, csak úgy fél mérföldet befele talán a hegyek irányába, majd pedig itt a nő viszonylag hamar rátalált egy ösvénykére, amit kereshetett és ezen pedig könnyedén tudtok ismét haladni. Senkibe sem botlotok bele, ez így nem egészen pontos, láttok egy-egy felderítőt a fák között, ha jól meresztitek a szemeteket, de, hogy ezek melyik részhez is tartoztak fogalmatok sem lehet. Nem állítottak meg titeket és amennyire láttátok nem is jeleztek tovább semmilyen formában. Végül úgy húsz perc, fertályóra után végre kiértek a kis ösvényről és alig néhány száz méterre ott volt előttetek a városka bejárata. A seregek mögött voltatok így már jócskán és az utatok is szabad.
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#60 2009-09-22 17:30:09
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.169.119
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Minden megtett lépést követően, Thordin árgús szemmel figyelt. Apró neszre felkapta a fejét, és a leghalkabb mozzanatra is oda figyelt. Tudta, hogy ez már nem köztes, vagy hazai terület. Itt védtelen, legalábbis egyelőre. Főleg úgy, hogy azt sem tudja mennyien lesznek Harek seregei ellen. A szíve hevesebben vert, mint szokott, az izgulása, és idegessége nem akar elmúlni. Nem mondott semmit, és nem is tervezte, hogy fog. Miközben hegyezte fülét, szemeivel a gondosan megmunkált, kiépített mesterséges barlangot figyelte, és mérte fel. Egyértelmű, hogy nem ok nélkül épült, és bár eddig is hitt Leif szavainak, ez már beigazolódott. A macskaköves út, és a boltív, asgardi, jobban mondva talán törp munka. Hisz köztudott, hogy a mélynövésűek igazán ügyesek, és cseppet sem kell félteni őket, ha szerelésre, építésre, kovácsolásra, vagy megannyi más dologra kerülne a sor. Ez Thordin is tudta, mivel gyerekkorában nem egy könyvet olvasott, olvastak neki a különböző népek mesterségéről. Így például az elfek mesteri íjkezelése, vagy sárkányok, démonok birodalma. A menetelésüket Leif szakította meg egy kis közlendővel, ami nem érintette túl mélyen a harcost, bár kezdte sejteni, hogy mi is lesz. Trisa kiváló csaléteknek tűnik Thorhalla alakjában. Ráadásul a férfi még emlékszik rá, hogy Harek termében mit kért tőle anyja megmentéséért cserébe.
~A halandó… vagy is Trisa, most szépen elhintett patkányfogóként áll rendelkezésünkre. Bizonyára nagybátyámnak már meg is van a terve mindenre, de nem állok le kérdezősködni. Idő szűkében vagyunk, vagy is minél hamarabb szeretném már anyámat látni.
Hamarosan halk beszédre lesz figyelmes Thordin, és csak egy apró pillantást vet Leifre, és másik két társára, aztán pedig egy mély levegő kíséretében elkezdi nyugtatni magát. Tudja, hogy nem szabad neki rohanni annak, akit először meglát. Különben minden eddigi előkészület a mélybe vész. Néhány be-ki légzés után, Thordin lenyugszik, és amikor meglátja a termet, felzárkózik még közelebb a csapathoz. Mikor oda érnek, figyeli a kis előadást. Arcán az érzelmeket leplezni próbálja, bár akik a bősz Thordint megismerték rá se ismernének most. Trisát, mint egy cafat húst, úgy löki be az asgardi a renegátok elé, és utána a férfi hallgatja azok szavait.
~Harek szavait? Mi? Soha nem fogadom meg annak a féregnek a szavait. Remélem mind a négyen vele pusztultok, és Hela karmaiba pihentek meg. De jó lenne, ha az egyiket… csak az egyiket eltaposhatnám… de most nem tehetem… anyám, és nagynéném szabadulásának kulcsát kell őriznem, és Asgard érdekeit kell védenem. Most pedig minden azt kívánja, hogy nézzek át ezek jelenlétén… sajnos muszáj, de csekély ár ez, hogy a célom végbe érjen.
Thordin nem tesz semmi féle fenyegető mozdulatot, bár marka ökölbe szorul, és nem akar elernyedni az. Viszont visszafogja magát, és figyeli, hogy miként folytatódik a történet. Reméli, Trisa okosan cselekszik, bár minden bizonnyal így lesz. Az alapján, ahogy megismerte, nem az a vaktában cselekvő alak. Tulajdonképpen Thordin tanulhatna is tőle. Végeredményben, mindenkitől tanulhatna. Björnulf harci morálját, és tehetségét, Trisa megfontolt cselekvéseit, és előítélet mentes hozzáállását, Leif előrelátóságát, és még sorolhatná mi mindent. Bizonyára a látottak alapján mérlegelni is fog, és tanul mind azoktól, akik értékes tulajdonságokkal, jellemvonásokkal bírnak. Mind ezt azért, hogy egyszer, ha eljön az ideje, az asgardiból is legyen valaki, aki példával járhat el mind azok számára, akik jelentenek neki valamit. Gondolatai ezen, és még megannyi sok máson cikázik, mire sikerül oly mértékben higgattá varázsolnia magát, hogy már nem feszült, és nem is ideges. De a bosszú vágyát nem sikerűlt elnyomnia, ellenben nem enged neki. Még nem. Majd ha eljött az ideje. Addig néma, és csendes.
~Ha eljön az idő, majd akkor… a bosszúm nagy, és elsöprő lesz mindenki számára, akik Asgardot, Thort, és a szeretteimet fenyegették. Harek és hadvezérei porszemként fognak elsöprődni. Jelentéktelen senkikként, és a másik világba küldöm mindegyiket. De addig, míg el nem jön az én idő, nem szabad elrontanom a tervet. Higgadtnak kell maradnom. Nem fog bennem csalódni többé senki.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#61 2009-09-23 21:20:48
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Csendesen haladok miközben a falakat bámulom, jól meg csinálták ezt az alagutat annyi szent. Leif mikor elkéri a kardomat, átnyújtom neki. Ha már idáig eltudunk jutni a segítségével semmi okom a kételyben. Azonban mikor később hangokat hallunk, és ő előre enged, majd előre is lök, sikerül megtartanom az egyensúlyomat, így nem esek el. Megpillantom a négy őrt, és veszek egy mély levegőt. Ideje elkezdeni játszani a szerepünket. Muszály elhitetnem velük, hogy én vagyok Thor. Bát mit ne mondjak, ne e féle fogadtatásra számítottam. Még így, hogy nem is vagyok az igazi Thorhalla, még nekem is feltűnik hogy ezek milyen szemtelenek. Tekintetem szúróssá válik, hiszen nem nézhetem jó szemmel ezt a fajta beszédet. Kihúzom magamat, majd úgy meredek az őrökre.
<- Jól vigyázz a nyelvedre te kutya! Ne feledd hogy kivel beszélsz!>
Na kezdetnek talán nem is rossz, szigorú hangon próbálok meg beszélni aki nem tűri az e féle sértegetést. Csak azt sajnálom hogy annyira nem ismerem ennek a nőnek az életét, Igazándiból túlzottan a jelenlegi állásponttal sem vagyok annyira tisztában. Talán többet kellett volna faggatnom erről Leifet, hogy tisztában legyek Thor helyzetével. Hiszen azon kívül hogy milyen a természete, hogy Loki lánya, meg hogy Leif volt az ágyasa –ha jól emlékszem- mást nem igazán tudok róla. Csupán még annyit hogy valamiért harcok folynak most errefelé, belátom, nem hittem volna, hogy ekkora teher lesz a vállamon, ha vállalom ezt a feladatot. De most már nem futamodhatok meg, és nem is fogok, így vagy úgy de végig fogom ezt csinálni.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#62 2009-09-24 03:16:42
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.152.46
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Látom, hogy Mylene hogyan néz rám, de nem nagyon érdekel, legalábbis ezt mutatom. Azonban nem szólok hozzá, hogy változtassak a helyzeten, csak megyek mellette, s a tájat figyelem. Látok néhány felderítőt, de úgy fest, hogy nem nagyon törődünk egymással, így csak a többiekre pillantok.
< - Szép az időnk igaz? Az érzés is olyan, akár régen... Azok a régi szép idők... - > hangom csendes, annyira, hogy csak a társaim hallják. < - Mintha csak az ismétlődne meg, mikor először léptem eme földre. - > morgom az orrom alatt, majd az ösvényen sétálok tovább, míg nem megérkezünk az úti célunkhoz. A bejáratra pillantok, majd nagy levegőt veszek.
< - Essünk túl a viszontlátás örömein, amilyen gyorsan csak lehet. Még mindig csöppet morgok, hogy útólsók közt tudom meg azt, hogy Lokihoz hű erők gyülekeznek. - > morgok hangosabban, ha esetleg valaki figyelne minket, akkor hallja. Közben azonban kezem a kardom markolatára csúszik, de nem húzom elő még. Majd Mylenere nézek mosolyogva, miközben előhúzom a kardot, majd nemes egyszerűséggel megtámasztom a vállamon (ahogy az aláírásban látható), s az ajtóra pillantok. Ezután tekintetem a leendő csatatér felé siklik.
< - Jó kis vérfürdő lesz idekint, s csak az zavar, hogy egy csapat Asgardvérre szomjas démon élén nem ronthatok közéjük egy kicsit csemegézni - > gonosz mosoly ül az arcomra, amit csak régen lehetett látni csaták előtt, bár ez csak látszat, hiszen belül nyugodt vagyok teljesen.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#63 2009-09-24 17:56:59
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Tovább haladunk a város felé. Észreveszek pár felderítőt, de képtelen vagyok kivenni hogy melyik seregbe tartozhatnak. Nem tartóztatnak fel minket úgy hogy nem tartom szemmel őket, inkább előre figyelek. Vhuta szavaihoz nem fűzök semmit, jelenleg nem tud érdekelni a felesleges beszéd.
Megérkezünk a városhoz, nem messze előttünk fekszik a kapu. Rápillantok a többiekre majd utánuk iramodok. Nem szólalok meg míg nem szükséges. Érzem hogy egyre türelmetlenebb vagyok. A lehető leghamarabb be kell jutnunk, jutnom a csarnokba. De még fegyelmeznem kell magam, úgy hogy csak nyugalom.
Próbálom nyugtatni, türelemre inteni magam. Beállok a többiek mellé, s ha megkérdezik miért vagyok itt, akkor annál a mesénél maradok amit Leif talált ki.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#64 2009-09-25 03:03:15
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 193.6.168.14
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A kerülő úton húsz perc kényelmes séta után végre elérjük a hőn áhított célt, a várost. A seregeket szerencsére jócskán sikerült magunk mögött hagyni így érkezésünk remélhetőleg nem lesz gyanú tárgya. Nyugodt arccal magabiztosan zárkózom fel a társaimhoz Lok hívei egészen biztosan felismernek, és remélhetőleg barátként kezelnek, majd hiszen többségükkel évszázadokat harcoltam együtt végig apám pedig maga is Loki egy főembere volt. Kívülről teljesen nyugodtnak tűnök legbelül azonban továbbra is ott marja a szívemet az aggódás és a féltés. Csak nagyon nehezen tudok arra koncentrálni, amit csinálok, még mindig nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy Trisa életveszélyben van. Attól nem tartok, hogy megölnek minket vagy lebukok, hiszen én őszintén Loki híve maradtam továbbra is. Azonban a mester jó tanítványaként tisztában vagyok vele, hogy hűség a legkevésbé sem erény mindig annak az oldalára kell állni, aki többet, ajánl, vagy a legközelebb tud vinni a célod eléréséhez. Ez a gondolat mosolyt csal az arcomra és némileg megnyugtat, ha megfelelő alkut tudok kötni velük, akkor vész esetén is megóvhatom szerelmem életét. Abban egy percig sem hiszek, hogy Thorhalla álcája biztonságot ad neki, sőt én éppen ellenkezőleg gondolkodom. Szerintem céltáblát csináltak belőle teljesen feleslegesen és az ereje miatt sakkbábuként használják egy játékban, amihez semmi köze. Azt azonban nem mondhatom meg neki, hogy mit tegyen, de ha megmondhatnám, sem tenném meg, soha hiszen szabad független egyéniség, ha vására akarja vinni a bőrét hát, vigye. Én azonban nem bocsátom meg, ha baja esik, akkor abból nagyon nagy vérengzés lesz. Igaz jól elvagyok a magam kis gondolataival, de közben végig figyelem a környezetemet elvégre soha nem lehet tudni, hogy mikor éri az embert támadás vagy éppen mikor figyel fel valami érdekességre. Vutha szavain hangosan felnevetek tőlem majd egy évszázada nem hallott igazi kacajjal. Szívemből beszélt a fickó én is szívesebben irtanám az ellenséget, sem mint hogy kerülgessem a harcmezőt bár ebben a mostani mocskos háborúban semmi kedvem részt venni. Bőven elég hogy minden bizonnyal el kell árulnom eddigi harcos társaimat.
<- Szívemből szoltál Vutha! Szívesen végig nézném, ahogy magad fajták lakmároznak asgard gyengének bizonyult lényeiből. Igaz én ebben a háborúban továbbra sem érzem magam érdekeltnek, de pár asgardi fejet bármikor szívesen lenyisszantok. ->
Mondom nevetve bár egyáltalán nem viccnek szántam. A nagydarab szőke hülyét és a bunkó semmire kellő törpét tényleg nagyon szívesen kivégezném. Remélem indulás előtt lesz lehetőségem egy jó kis csetepatéra. Jaj csak érjem meg addig! Közben elérjük, a városkaput én pedig társaim után utolsóként próbálom átlépni a kaput.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#65 2009-09-25 11:19:26
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.180.159
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
Miközben a társaság Trisa-val van elfoglalva Leif odalép az unokaöccse mellé és a lány kardját a férfi kezébe nyomja, az ő kezeiben pedig az alkarjáról megjelenik egy-egy tőr markolata. Mind Björni, mind Thordin láthatja, hogy az idősebb férfi ugrásra készen lesi a renegátokat, hogyha bármelyik is készülne valamire, akkor azonnal megvédhesse Trisa-t. Egy pillanatra elhallgatott az alak, amikor Trisa leteremtette, majd pedig néhány másodperccel később harsányan nevetett fel, mint aki jól mulat azon, hogy mit is mondott neki a nő.
< - Valakinek hogy kinyílt a csipája néhány nap alatt – mondta a férfi. – Tudom kivel beszélek, egy mezei talpnyalóval, egy egyszerű harcossal, semmi többel. Egyikünk sem fog többre tartani, hiába tartott az urunk téged mindig is maga mellett. Bármennyire is szeretnél királynőt játszani, soha sem leszel az édesem! >
< - Szerintem jobb lenne, ha lassanként tovább engednél minket, Harek elé kell vinnünk őt – szólt bele Leif.
Erre a többiek is felkeltek már és lassan mindenki előhalászta a fegyvereit és elindultak a kis csoport felé.
< - Ne aggódj, fogod vinni, csak előtte mi még kiszórakozzunk magunkat, azt talán szabad, nem igaz? >
~ Laak, Vutha, Murhal ~
< - Olyanok élén soha többet – mondta röviden felcsattanva a nő. – Ha megteszed, mindenki más mészárolna le titeket. Senki sem akar már démonokat látni ezen a földön, ha hangoztatod, akkor garantálhatom, hogy igen rövid lesz a látogatásod, mert kivégeznek. Az óriásokat elfogadják, hiszen uruk is az volt, de a démonokat soha, de soha többé. és a kannibalizmust sem díjazza senki, de ha ennyire unod az életedet démonfattyú, akkor menj és üvöltsd szét azt, hogy Asgardit akarsz enni, mindenki felhagyna a harccal és téged tépne szét első körben oldaltól függetlenül. A démonok ideje lejárt ex-herceg, a családod halott, a néped és fajtád lemészárolva, örülj, hogy száműzve voltál és túlélted a mészárlást. Atyád ostobaságát nem tűrték el, hogy lepaktált Loki-val és mindenki a nemzettségből az életével fizetet, földed sincs, nemhogy rangod és hatalmad… te vagy az utolsó démonsárkány és ugye tudod, hogy mit jelent ez? Rajtad áll, hogy megölted-e magad és fajtád végleg kiveszik a Kilenc Világról, vagy pedig végre magadba szállsz és nem leszel olyan ostoba fajankó és idióta, mint az öcséd, akit gyűlöltél és állításod szerint pontosan az ellentéted… >
Még egy dühös pillantást vetett Murhal-ra, majd pedig közben végre elértétek a kaput is. a nőt senki sem állította volna meg, de a többiek miatt néhányan elállták a kapu bejáratát. Igazából valóban furcsa lehet egy picit, hogy odakinn háború készülődik, és ti pedig nem ott akartok részt venni, hanem itt lenni.
< - Kik vagytok és mit akartok itt idegenek? – kérdezi az egyik őr a kapuban. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#66 2009-09-25 12:18:27
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.212.127
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~Trisa alakítása remélhetőleg beválik, és nem szimatolnak meg semmit. Bár ezek csak tuskó talpnyalók… ostobák ahhoz, hogy bármit is észre vegyenek. Ahogy elnézem, egyik sem az eszével aratott sikert… bevallom, én is balga voltam, de már tisztábban látok. Úgy tűnik egyik sem vesz észre semmi zavarót a „mi” Thorhallánkon. Talpra esett halandó, úgy látszik nem csalódunk benne. De akkor sem itt a helye. Midgardon kellene lennie. Istenek harcába egy ember nem szólhat bele. Viszont tény, hogy van a lányban spiritusz. Talán kezdem érteni a viharóriás választását.
Leif amikor a kardot nyújtja, Thordin átveszi azt, és biccent de épp hogy észrevehetően. Csupán szeme sarkából látja az előbukkanó tőröket vezetője kezébe. Felkészülvén, egy esetleges támadásra. Trisa erős nő, de egy kisebb csapatnyi istennel, még ő sem veheti fel a harcot, és minden bizonnyal ezért is készül fel Leif. Ellenben Thorhalla minden bizonnyal elintézne azt a pá renegátot. Ezt a látszatot is kell tartani, mert ha netán az ellenség észre veszi, hogy Leif védelmezi a nőt túlságosan, netán még veszélybe is kerülhetnek, és saját árkukba eshetnek bele. Thordin persze lelke mélyén örülne, ha neki eshetne a kis csapatnak, de anyja érdekében még nem teheti. Ha tényleg arra kerül a sor. Csak akkor. Így ő nem tesz semmi féle fajta fenyegető mozdulatot. Amikor kis szócsata alakul ki, a harcos némileg érdekfeszítően nézi, már csak azért is, mert kíváncsi Trisa alakítására. Mikor nagybátyja próbál elszabadulni, és tovább állni, érdekes választ kap. Thordin előre lép, és a karddal kezében a pengét arra irányítja, aki utólak beszélt. A férfi komor arccal, szinte érzelmek nélkül néz, és megszólal.
<-Nem most, és nem itt! Harek elé kell vinni mihamarább a nőt, épen és egészségesen. Szóval most először és utoljára szólok. Álljatok félre! Vagy pedig számoljatok uratokkal, mert késleltetitek a cafka érkezését.
Mondja, és miután elhallgat, a fegyverét leereszti, de még továbbra sem teszi el. Tekintetével az ellenséges társaságot nézi, és azok reagálását arra, amit mondott. Reméli, hogy meggyőzte őket, és minden további gond nélkül elengedik a csapatot.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#67 2009-09-25 16:07:31
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Szemtelen egy társaság, az már egyszer biztos. De hát ilyen sajnos mindenhol akad, és ezek a kotnyeleskedők csak az utunkat állják, és az időnket vesztegetik. Türelmesen hallgatom végig azt amit mond. Ha ezt az igazi Torhalla hallaná nem hiszem hogy ezek sokáig élnének. Bár nem ismerem a nőt, de amit eddig hallottam róla abból csakis erre tudok következtetni. De azonban én nem vagyok ő, nem tudom hogy mekkora kárt tudnék tenni bennük. Leif kezdi elintézni a dolgokat, de úgy látszik hogy nem alakulnak jól a dolgok.
~Szórakozni? Szórakozzatok ti a tudjátok kivel…~
Morgom magamban, és már épp nyitnám szóra a számat mikor Thordin előre lép és próbálja vissza tartani a renegátokat. Remélem sikerül neki, bár ahogy megnevez engem nem hiszem hgy szó nélkül kellene hagynom. Ha Thorhalla nem lenne olyan amilyen, akkor csendben maradnék.
<- Jól vigyázz a nyelvedre Thordin.>
Sziszegem baljóslóan miközben szúrós tekintettel nézek rá. Remélem hogy ez a kis szerepjáték elég hihető lesz a másik négy alak számára, de ugyanakkor abban is, hogy meghátrálnak majd.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#68 2009-09-26 04:24:32
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 213.181.215.173
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Megpróbálok belépni a kapun az őr azonban, megállít bennünket. Fogalmam sincsen így hírtelen, hogy pontosan mit kéne mondanom, de elvégre Loki híveinek az egyik erőségében vagyunk, én pedig szintén az ő hívének tartom magam. Semmi mást nem kell tennem, csak hogy őszintén, kimondom, amit érzek, és amit gondolok. Büszkén kihúzva magamat lépek hát előre hogy megmondjam neki a jövedelmem pontos célját. Ügyelek arra, hogy magabiztosnak és erősnek látszódjak még így is hogy egykori erőmnek csak a töredékét birtokolom. Valószínűleg simán elvernének, ha párbajra kerül, sor ez azonban a legkevésbé sem érdekel, én be akarok jutni és be is fogok.
- A nevem Murhal! Darhal a viharóriások egykori hadvezérének a fia. Címének és kardjának jogos örököse Loki elkötelezett híve. A száműzött, aki visszatér, hogy bosszút álljon mestere és apja haláláért. Szeretnék csatlakozni azokhoz, akiket olyan apróság, mint a káosz istenének a halála nem ingatott meg hűségükben és nem alacsonyodtak le odáig, hogy a kilenc világ minden mocskos fajával összeálljanak. Elfeledve az évszázadok óta tartó jogos harcot az Asgard bűnös és korcs istenei ellen. -
Mondom őszintén és remélem, hogy ezzel a lépésemmel nem kerültem veszélybe. Amikor befejeztem hangzatos szavaimat és újra megpróbálok belépni az elf nő mögött. Remélem, hogy nem állítanak meg ezúttal és végre fojtathatom, az utamat a többiekkel együtt bár igazán az sem zavarna ha megszabadulnék tőlük végre. Vuthat-t azért sajnálnám az asgardi evős megjegyzése nagyon tetszett szívesen elbeszélgetnék miféle rémtetteket követett el és hogy kicsoda is ő valójában.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#69 2009-09-26 12:55:21
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 81.183.132.176
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A nőre pillantok mikor felcsattan, s szavaival ellenére gonosz vigyor ül az arcomra.
< - Ha fájdalmat akarsz ezzel okozni akkor maximum azzal érted el, hogy valakinek köszönetet kell mondanom, hogy megölte az apám, s öcsém helyettem, meg az összes férget, aki valaha az utamba állt helyettem. Csak azt felejted el, hogy a démonfattyú egy féreg Asgardi odaát. S nem kell emlékeztetned atyám tetteire, mert többet tudok, mint te valaha is fogsz. Egyszer, ha lesz egy csöpp időd elmélkedni Elf, akkor gondolkozz azon, hogy mit keres eme földön az aki jól tudja, hogy gyűlölik, s miért akar itt élni ennek ellenére mégis. - > Hangom csendes, miközben haladok tovább. Szándékosan nem emelem fel a hangom. Elérünk a kapuhoz és ott egy őr áll elénk. Sóhajtok, majd a kardot leemelem a vállamról, s a hegyét a hóba támasztom.
< - Idegen? Ennyire régen lett volna? - > pillantok az őrre kérdően, majd veszek egy mély levegőt < - A nevem Vutha. Loki urunk oldalán harcoló Démon sereg hajdani száműzött vezére. Visszatértem, hogy urunk szolgálhassam ismét. - > Hangom határozott és keményen cseng, miközben a szemeim összeszűkülnek. A kardom markolatnak végére csúsztatom a kezem, s ott pihentetem a tenyeremet.
< - Murhal... - > pillantok a társamra. < - Valóban ilyen sokáig voltam távol, hogy el is feledkeztek rólam ennyire? Látom sok küzdelem áll előttem, hogy valaki emlékezzen rám újra... - > kezem a markolatra siklik, majd ahogy rászorul felemelem a kardot, s a tokjába csúsztatom. Ezután az őrre pillantok, ha félre állt, akkor megindulok befelé a többiek után.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#70 2009-09-27 13:43:06
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Hamarosan megérkezünk a kapuhoz, ahol feltartóztat minket a kapu őr. Végighallgatom a társaim válaszát a kérdésre, hogy miért is vagyunk itt. Rám kerül a sor. Alaposan megfontolom a választ.
<-Laaksonen vagyok, Loki egykori mágusa. Csatlakozni szeretnék a hadvezérekhez. Nem hagyhatjuk hogy az a lotyó bitorolja Loki trónját...>
A szavaim remélhetőleg elég megvetést és gyűlöletet sugároznak hogy az őr elhiggye a csatlakozási szándékomat Harek bandájához. többet nem szólok hacsak nem szükséges. Ha bebocsájtást nyerünk a városba, a többiek nyomában haladva, követem Leif feleségét.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#71 2009-09-28 06:16:59
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.173.150
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
Nem úgy tűnt, hogy Trisa akciója meghatotta volna a renegátokat, hanem a társaságnak feltűnhetett, hogy valami megváltozott, azok egy pillanatra megtorpantak és igen furán néztek a nőre. Ebben a pillanatban tudhattátok, hogy lebuktatok és nem fogják tovább elhinni, hogy azok vagytok, akiknek megpróbáljátok kiadni magatokat. Leif dühösen mordult fel, amikor meglátta az arcokon ezt a változást.
< - Gyáva próbálkozás – nevetett fel az egyik. – Hihetetlen, hogy egy asszonyt az fogja lebuktatni, hogy milyen keveset beszél. Már csak azért is, mert az igazi a főkapun próbált volna bemenni miközben káoszt okoz, nem pedig így… Öljétek meg mindet! >
Mindenkire egy-egy ellenfél jutott, egy-egy rövidkard volt náluk, a megszokott viking penge, pajzs nem volt senkinél sem. Ezzel támadtak neki a kis csoportnak miközben igyekeztek annyira széthúzni a társaságot, amennyire csak lehetséges volt, nehogy könnyedén mehessetek egymás védelmére.
~ Laak, Vutha, Murhal ~
< - Igazából nem értelek – csóválta meg a fejét a nő. – Éppen most tudtad meg, hogy mindent elvesztettél, a teljes nemzettséged, az összes néhai szövetségesed halott. Odaát Asgardi vagy, ideát démon. Minden világban a halálodat akarják… igazából nem értem, hogy eddig ilyen felfogással miként maradtál életben. Ne aggódj tudok az „esküdről” és arról, amit Loki és Dante kötött, a mágikus könyvecskéről is, és arról is, hogy nem leszel szabad, ó de nem ám. Ennyire más ismerhetnéd azt a szajhát, meg a nővérét, ha ő tette volna rá a kezét, de nem így van. Hela nem járt a palotában, így Thorhalla az új mestered. Így ha nem akarod az ágyasodat követni igen gyorsan Hela-hoz, akkor javaslom hallgass! >
Ahogyan végül az ajtónál megálltatok és Murhal szólalt meg elsőre tudhattátok, hogy igazából ezzel itt mindennek vége van, ugyanis a férfi a legnagyobb szerencsétlenségetekre angolul szólalt meg. A kísérőtök értetlenül nézett rá, a nő nem értette ezt a nyelvet, és úgy tűnt, hogy a kapuban állók sem, így számukra Murhal rövidke beszéde olybá fulladt, hogy semmit sem értettek belőle. Gyanúsan méricskéltek titeket, majd pedig a következő hiba akkor következett, amikor Vutha egyszerűen elővette a fegyverét. A kapuban állók úgyszintén így reagáltak erre az egész akcióra. Laak és Mylene jelenlétére igazából félre is álltak volna, de a másik kettő tettei miatt ez nem következett be.
< - ŐRSÉG! – kiáltotta a vezető. – Behatolók! >
Néhány másodperc kellett csak ahhoz, hogy a falak mögül, ahova ti nem láttatok be, mintegy harminc katona kerüljön elő különféle fegyverekkel és szegezzék azokat rátok.
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#72 2009-09-28 07:02:09
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.210.8
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lebuktak. Thordint nem is érdekli kinek a hibájából, vagy hogyan sikerült elkövetni a hibát, ez most mind mellékes. Mind ez már csak mellékes. Egyetlen egy dolog a fontos, mégpedig az, hogy fenyegetően rántották ki a kardjukat a renegátok. A harcos arcán egy gúnyos mosoly jelent meg, de szíve mélyén nagyon is örült, ha már egyszer így alakult. Itt még tudja, könnyebb dolga van, mint kint a harc mezőn. 4-4 ellen, így mindenkire jut egy-egy ellenfél. A férfi agyán ekkor átfut egy kósza gondolat, ami kissé hátráltatja, de nem sokáig.
~Ez nem az én kardom… Trisanak így mi marad? Habár láttam a mágijáját használni, vagy mi is volt az… talán elég lesz, talán nem. De nem kockáztathatok.
Az asgardi remélhetőleg mindenkinél előbb rohan be az ellenfelek közé. Kardját teste mellett tartva, kissé lazán, de még is markolatánál erősen szorítja. Vértje csörgésében lohol, egyedül most arca az, ami sebezhető, mert sisakja elülső része n9incs lehajtva. A férfi amint közel ér, megpróbál egyet kiszúrni, akit sajátjának választ, és csak azzal törődni. Megbízik társaiban annyira, hogy ne hagyják őt egymaga viaskodni. Így vállával az egyiket kilöki a lassan növekvő létszámból. Bár mind ezt nem túl hevesen, mert egy könnyed elkerüléssel netán még ő maga borul fel. Nem megy fejjel a falnak, csupán nagy slunggal próbálja egyből a földre nyomni az egyiket. Ha mind ez sikerül, azonnal a kivont kardjával nyakába szúrja annak pengéjét. Már ha persze sikerűl. Ha nem, akkor egy gyors észheztérés után, kardjával párat csap a fej, és a lábak irányába, majd a fegyvert visszadobja tulajdonosának.
<-Thorhalla!
Kiált oda Trisának, nem mondja ki a halandó nevét, hisz ki tudja mivel, és mikor élhet vissza vele akárki. A kardot dárdaként hajítja el, a nő ellenfele felé, remélve hogy annak bal lapockáját sikerül átszúrni. Mind az idő alatt Thordin egy gyorsat hátra lép, hogy ellenfele esetleges csapásaiból kikerülve, legyen ideje eldobni a fegyvert. Aztán puszta kézzel és vértje segítségével a férfi, bikaként csapja le sisakja védő részét, és neki megy a renegátnak, remélve talán felborul, és a meglepetés hatására el sikerül venni a rövid kardját. Viszont minden egyes akciója közben, Thordin ügyel arra, ne boruljon el az elméje, és ne legyen túl heves, amit esetleg kihasználhatna az ellensége.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#73 2009-09-28 17:50:44
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ennyire nem figyeltem volna? Kérdezem magamtól mikor tudatosul bennem hogy az egyik társam, angolul szólalt meg, ezzel na meg a fegyver rántással, el is rontották a bejutásunkat a városba.
Az őr kiállt egyet és vagy harminc őr gyűrűjében találjuk magunkat, akik különféle fegyvereket szegeznek ránk.
Mylene felé pillantok, majd óvatosan megszólalok.
<-Elnézésedet kérem a társaim miatt. De ő itt....
Murhalra mutatok.
...Thorhalla egyik mocskos varázslatának az áldozata. Ezért képtelen normálisan beszélni. A másik társam pedig igencsak heves természetű. De elhiheted megvan az okunk hogy csatlakozzunk hozzátok.>
Beszéd közben a férfi reakcióit nézem. Nem biztos hogy sikerült kimagyaráznom magunkat ebből a helyzetből. Remélhetőleg Murhal nem fog asgardiul megszólalni, és Mylene támogatja a gyenge kis mesémet, amit hirtelen kiötöltem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#74 2009-09-30 10:13:20
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.221.22
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Thordin, Trisa, Björnulf ~
Thordin akciója sikeres is lehetett volna, de a kis társaság igen gyorsan mozog annak köszönhetően, hogy rajtuk nincsen vért és eredetileg is úgy indultak, hogy nem egy helyre csoportosultak, hanem külön-külön mindenkire egy ellenfél. Így bármennyire is igyekezett nem sikerült több ellenfél figyelmét magára vonnia. Az az egy azonban, akit támadott azt sikerrel, sikerült kilöknie a falig, és ekkor tudja eldobni a karod Trisa-nak, de mindez nem akadályozta az ellenfelet, hogy nekitámadhasson a férfinak. Nekilendült és mivel mostanra Thordin fegyvertelen is lett a férfi rövid és apró szúrásokkal és vágásokkal igyekszik Thordin védelmét áttörni mindezt úgy, hogy az illesztékek felé támad, azaz váll, könyökhajlat, csukló felé, illetve térdhajlat felé. Gyorsan mozog, védekező állásból gyors szúrások és vágások, így ebben a helyzetben széles terpesz mellett mindössze talán a derekadig érhet magasságban.
Björnulf-ot az ellenfele lerohanta gyorsan és mielőtt a törpe bármit is tehetett volna a földre döntötték és éppen szúráshoz készülődött az ellenfele. Trisa nem figyelt kellő képen, így a Thordin által dobott pengét nem sikerült elkapnia, hanem az nem messze tőle ért földet. Amíg azzal volt elfoglalva, hogy azt hogyan kaphatná el az ellenfele odalépett hozzá és egy olyan nagyot ütött a nő arcára a kardja markolatával, hogy az a földre került ettől zsongó fejjel. Így Thordin mellett egyedül Leif volt az, aki jól állt harc terén, abban a pillanatban, ahogyan a támadás megkezdődött két gyönyörű ívelt tőrszerű fegyvert került a kezei közé, amiket az unokaöccse is látott korábban, majd pedig azzal csapott az ellenfele felé. Hihetetlen ruganyosan és fürgén mozgott, gyorsabban, mint a másik ellenfél. Annak szinte felocsúdni sem volt ideje, amikor Leif már beért kardtávolságon belülre és az első vágással a férfi mellkasát vágta fel, majd a bal kezével is lecsapott és az ellenfele átvágott torokkal került a földre. Csupán egy pillanatra állt meg ezek után és már lendült is tovább, hogy valakinek segítsen.
~ Vutha, Laak, Murhal ~
< - Valóban így van – mondta Myrele is. – Az a nő csinált vele valamit, ami miatt nem tud normálisan beszélni. Ezért is érkeztek, hogy a hadvezérek segítségét kérjék a csatlakozás mellett, hogy a rontást le tudják-e róla venni… >
Próbálkozott az elf nő is, noha nem tűnt úgy, hogy meghatotta volna az ellenséget ez. A vezető, akivel eredetileg is beszéltetek dühösen csóválta meg a fejét és láthattátok, hogy az elf elsápadt ennek láttán. Őt megragadták és mielőtt tiltakozhatott volna kirántották a körön kívülre és még halhattátok, hogy mondták neki, hogy menjen és hagyja a triót rájuk, majd ők boldogulnak veletek. Annyira sűrűn vettek körbe titeket, hogy nem is láttátok már a nőt ezek után.
< - Rendben, adjátok át a fegyvereiteket – mondta, aki eredetileg is beszélt. – Ha megteszitek, akkor talán eljuttok a hadvezérekig, ha nem, akkor már most meghaltok! >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#75 2009-09-30 14:46:07
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 79.122.103.61
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~Nem kell fegyver. Nem kell kard, mágia, vagy fejsze, vagy bármi más. Puszta kézzel legyűröm az árulót. Hisz tudom nem kell más, csak hit. Hit a családomban, Asgardban, és uramban, Thorban. Semmi másra nincs szükségem. Mert ha ők velem vannak, akkor megállíthatatlan leszek. Legyőzhetetlen, és sebezhetetlen vagyok akkor. Nem állíthat mg egy démon, vagy óriás sem.
Egész jól sikerült Thordin terve, hisz nagyjából végbe ment, amit eltervezett, csak itt-ott kisebb-nagyobb hibák vannak. Na de már ez is haladás ahhoz képest, amit korábban művelt a hómezőn. A kis szúrások ellen amennyire tud, védekezik, bár a kissé lomha mozgása miatt nem túl sikeres minden bizonnyal. Így inkább úgy fordul hogy a mellvértet, vagy netán az alkarvédőt érjék a támadások. Amikor lehetőssége nyílik az egyik szúrás ellen kitérni próbál a szúró kéz mellé, és azt csuklónál megragadva. Ha sikeres, akkor másik kezével a könyök, hajlat környékén is rámarkolna a harcos. Ha mind ez összejön, akkor erősen rászorít az ellenfél kezére, amennyire csak bír, és megpörgetve elhajítani szeretné egy másik renegát katonára. Ezzel reményei szerint kettőt képes lenne kivonni a harcból. Thordin csupán szeme sarkából tudja felmérni mások helyzetét. Leifen kívűl nem úgy tűnik, hogy Trisa, és Björnulf is valamelyest sikert aratna.
~Ha ezzel meg vagyok, muszáj segíteni a társaimnak. De melyiknek? Hisz mind ketten remek harcosnak bizonyultak külön-külön. De talán… az illem és a fontosság miatt, a halandó az aki rászorulna. Hisz nő, és az egyetlen, aki most némileg támasz a külsője miatt. Thorhalla kinézete még kapóra jöhet, illetve még Midgard, és lakosai védelme szintén fontos. Igen, Trisa az, akin segítenem kell, ha későbbiekben sem boldogul.
Határozta el, miután úgy tűnik kezd egyre ésszerűbben cselekedni. Bizonyítva, hogy nem csak a szája járt, mikor este a tábortűznél beszélt róla, hanem tesz is érte valamit. Mikor apja ismét látja, biztos kellemes csalódás lesz számára a fia személyisége. Csak úgy mint anyjának.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Renegátok erődje
#76 2009-09-30 18:00:12
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem tetszik a helyzet, Thordinnak nem sikerült utat törnie, és rávennie az őröket hogy hagyjanak elmenni. Így azok mindannyiunkat próbálnak egymástól távolabbra terelni. Igaz fegyvertelen vagyok, de nem védtelen. Ilyen helyzetekben örülök annak hogy mutánsnak születtem, azonban míg azon gondolkodok, hogy miként lépjek fel a rám támadóra sajnos csak későn veszem észre hogy Thordin felém dobja a kardomat, így azt nem sikerül elkapnom sajnos. A következő pillanatban már oda is lépett hozzám a rám támadó és nem kímélve a földre leterített egy erős ütéssel. A földön fekve lassan az arcomhoz nyúltam, szörnyen fájt az ütés de már meg szoktam.
~Na ezért még kapsz te rohadék.~
Szitkozódtam magamban, most először szörnyen hiányolom az emberi alakomat, de a küldetésünk végéig ki kell még bírnom. Így megvárva a megfelelő pillanatot, a földön fekve a férfira vetem tekintetemet s egyik karomat felé kinyújtva kezemből máris, szinte pillanatok leforgása alatt egy tűzgolyót lövellek ki, ami ha szerencsém van egyenesen mellkason találja.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#77 2009-10-01 13:47:16
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 193.6.168.14
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Alig huszonöt évet töltöttem el az emberek világában még is szinte teljesen sikerült elszoknom az asgardi beszéd használatától. Sikerült egy hatalmas hibát elkövetnem angolul szólaltam meg így nem fogják fel szavaim jelentését. Ez a nem is olyan feltétlen nagy tévedésem pedig könnyedén veszélybe sodorhatja az egész küldetést. A társaim azonban ügyes magyarázattal rukkolnak elő, amit csak heves és kissé eszelősnek tűnő bólogatással tudok alá támasztani. Remélem, hogy nem lesz ebből komolyabb probléma és Vutha sem fog semmi ostobaságot csinálni szeretnék már gyorsan találkozni Loki egykori tábornokaival. Amikor a beengedés feltételére sor kerül, némán nagyokat káromkodok, magamban A legkevésbé sem tetszik az ötlet, hogy fegyvertelenül haladjak tovább. Ráadásnak őseim pengétől amióta meg van még egyszer sem váltam meg huzamosabb ideig. Azonban alig ha tehetek most mást elég hibát követtem el az út során nem fogok, még egyet ezért leveszem a hátamról a fegyvert és átadom az őröknek. Nagyon furán és kellemetlenül érzem magam nem igazán értem, hogy miért. Nem is a fegyvertelenség ténye zavar, hiszen az öklöm is elég halálos lehet hála a természetfeletti erőmnek. Sokkal inkább nem tetszik, hogy hamarosan nagyon messzire, kerülök az égmetszőtől. Amennyiben így már átengednek követem a társaimat és reménykedek, hogy mielőbb minden számomra kedves személlyel és tárggyal együtt visszatérhetek a Mindgardra.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#78 2009-10-01 17:09:52
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem nagyon hitték el a rögtönzött kitalált mesét, az átokról. Hiába erősítette meg az elf is sőt még Murhal is. Mylenet rövid úton kirángatják a körből és hárman maradunk. Talán legyűrhetnénk ezeket itt, de akkor nem jutnánk tovább a városba, akkora zűrzavart keltenénk. Felsóhajtok majd át adom a nyilat és a két tegezt, majd lassan az ereklyémet is. Elég sok bajból kihúzott már ez a remek mágikus fegyver, és ez maradt az egyetlen mágiám. Így igencsak nehezen mondok le róla, úgy hogy talán a vissza kapás is kérdéses.
De most fontosabb hogy kiszabadítsam Thordin, és az én anyámat. Miután átnyújtottam a fegyvereimet, várakozóan pillantok az őrre. Most már szabad az út legalábbis remélem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#79 2009-10-01 17:22:14
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.153.56
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem válaszolok az elf nőnek. Bár meglep amit mondott, de ennek jelét nem adom, csak hallgatok, s figyelek egy ideig, majd széles mosoly ül az arcomra, mikor a fegyverem akarják.
< - Örömmel látom, hogy a pletykák miszerint csak a gyengék és ostobák vannak itt hamisak. - > megmarkolom a kardomat és a beszélő felé nyújtom. < - Nincs kedvem azokkal harcolni, kikkel egy oldalon állok. Ahogy láttam idefelé jövet az ellenség már felsorakozott, így erőm majd azok ellen használom, de előbb beszélnem kell néhány vezérrel, úgy mond a régi ismerősökkel. - > majd Murhalra pillantok, aztán vissza a minket körbevevő kis csoportosulásra, s lefordítom amit a társam mondott.
< - Száműzetés, remélem eme egy szó is bőven elég arra, hogy magyarázzam miért ismerem, eme nyelvet. - > ezután tekintetem az óriásra siklik, aztán végig a többieken.
„- Hogy tud egy világ ennyit változni ilyen kevés idő alatt... -” morgom magam elé elgondolkozva.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#80 2009-10-02 09:56:26
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.134.202
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Björni, Thordin, Trisa ~
A férfi ismételten le akart csapni Trisára, ám ezúttal a kardjával, csak éppen nem számított arra, hogy a nő kezében tűzlabda jelenik meg, amit hozzá is vág. A férfi felordított és noha a ruhája nem kapott lángra látni lehetett a mellkasán az égési sérüléseket, amiket okoztál. Ettől hátratántorodott, így lett annyi ideje a nőnek, hogy a kardja után nyúljon és fel tudjon állni mielőtt a másik támadhatna újra.
Thordin egy ideig ki tud térni a támadások ellen, noha az ellenfelének támadásai igenis nyomot hagynak a páncélon, amikor eltalálják. Az, hogy ki szeretett volna térni és megragadni az ellenfelét az már nem bizonyult ennyire könnyű mutatványnak, mert ahogyan mozdult oldalra a férfi is megtette, neki ráadásul könnyebb dolga volt, hiszen a lábát sem kellett megemelni, sem pedig lépnie, csak csúsztatni a földön. Így amikor igyekeztél mellé lépni ő egyszerűen fordult oldalra és ismét vele szemben találtad magad.
Leif pedig támadott tovább és néhány vágás és szúrás után Björnulf ellenfele is holtan feküdt a padlón.
~ Laak, Murhal, Vutha ~
Vutha szavaira semmit sem mondanak, mindenkitől elvették a fegyvereket és így kissé utat nyitva nektek elkezdenek befele vezetni a városba. A fegyvereiteket ott viszik nem sokkal mellettetek, így nem kell attól tartani, hogy ellopják, vagy pedig bármit is tesznek velük a későbbiekben. Végigvezetnek a macskaköves utcákon egyenesen a városka másik szélénél álló hatalmas csarnokhoz. Mylene-t ekkor már nem látjátok a harcosok nem engedték közel hozzátok, így ezek után felszívódott, ki tudja, hogy miért. Néhány perc elteltével megérkeztek a csarnok //topic nyitó reag második képe// lépcsői elé, majd pedig felvezetnek titeket rajta. az őrök, akik kísértek titeket itt fenn megállnak és csak titeket löknek be a csarnokba, ami be is záródott mögöttetek. A csarnok most eléggé kihalt volt, senkit sem láttatok sehol, noha fényes volt a fáklyáktól és a kinti nappali viszonyok miatt.
< - Nocsak, nocsak már megint ismerősök – hallottatok egy női hangot odabentről, noha a tulajdonost nem láttátok. – Mi járatban errefelé uraim? >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#81 2009-10-02 15:40:28
Björnulf
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-07-17
Üzenetek: 53
IP: 89.223.142.55
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A törpék pár dologhoz remekül értenek: Például a kereskedelem, az ivászat, a bányászat, az ivászat, a kovácsmesterség, az ivászat, az építészet és az ivászat. És csak a legfontosabbakat említettük. Építészetük a legjellegzetesebb: a díszes faragványok, a föld belsejében meredező égig érő oszlopok, a motívumokkal díszíttet márványpadlók, és sziklába vájt plafonok oly’ lenyűgöző összhatást kelt, hogy sokan csak szájtátva bámulnának egy ilyen aprócska termet is, akár órákon keresztül.
Miután Björnulf kigyönyörködte magát a látványban, úgy döntött, ideje feltápászkodni a hideg földről, és, belevetni magát az összecsapásba. Gyorsan felméri a helyzetet, megnézi ellenfelének nevezett szétszabdalt szerencsétlent, majd Trisát veszi szemügyre. Nëm ëgy Blomelda, az biztos, dë jól harcol a kicsike. Gondolja, majd Thordin küzdelmét figyeli egy röpke pillanatig. Szív egyet az orrán, és leakasztja a válláról Gormastridot, és hatalmasat kiköp oldalra. Tudja, hogy újdonsült tanítványának annyi esélye van a harcos ellen, mint goblinnak a troll segge ellen. Hatalmas ordítással iramodik neki, hogy segítsen a fiúnak.
<- Hogy rohadjon bëléd az óriások vësszëje, të mëgpökdösött disznóvëse! -> harsogja, miközben nekiront a renegátnak. Mivel az az oldalát mutatja neki, így közel érve egy lendítéssel próbálja nyakszirten vágni az ellenfelét.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#82 2009-10-02 18:02:09
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ahogy elveszik a fegyvereink, bevezetnek a városba minket, végig a macskaköves utcákon. Mylenet úgy tűnik rövid úton eltávolítják a közelünkből. Legalábbis hiába meresztgetem a szemem, semerre sem látom az elf nőt. Nem telik bele sok idő máris a csarnok lépcsőit tapossuk. Nem igazán veszem szemügyre, egyszer már úgyis láttam. A lépcső sor tetején a minket kísérő őrök, megállnak és csak minket löknek be az ajtón. Ami becsapódik mögöttünk.
Az előző itt jártamkor tapasztalt tömeg most sehol sem volt, kihaltnak tűnt az egész hely. Ahogy a hang megszólalt már kaptam is volna a fegyverem után, de csak a levegőt markoltam meg. Csalódottan leeresztem a kezeimet.
<-Csatlakozni jöttünk...>
Válaszolok a testetlen hangnak röviden. Inkább beszéljenek a többiek, meg úgyis kifaggatnak ha akarnak. Talán jobban is mint a másik kettőt, hisz már jártam itt egyszer. Ami nem sikerült túlságosan jól.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#83 2009-10-02 18:44:46
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.192.59
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A harc hevében Thordin kezdi magát egyre inkább feldühíteni, magát gerjeszti. Főleg akkor, mikor nem sikerül a terve. Nehezen tudja magát konrolálni, de mind azok jutnak eszébe, ami nem is olyan rég még saját szájából hangzottak el. Nem szabad megint csőlátású bikaként tombolnia. Próbálkozik, és mikor Björnulf hangját hallja, mint egy kalapács ütést elszenvedve úgy tér észhez. A törpe nagy hévvel ront be, amit Thordin értékel, bár egyben nem is, hisz saját ellenfelével maga akart megvívni. Lehet, hogy vértje elszenvedett néhány karcolást, de még bírta volna. Csak úgy, mint a harcos. De most mind ettől elvonatkoztat, és arra koncentrál, ha már egyedül nem sikerült legyőznie a renegátot, legalább Björnulfal sikerüljön. Így amikor a társa fegyverével letámadja az ellenséget, az asgardi is besegíteni szeretne. Megindul, és lehetőleg esetleges leendő tanítómesterét nem gátolva próbálja egy kifordulással hátba vágni Harek csatlósát, aminek köszönhetően talán előrébb torban, vagy netán még le is hajolva a törpe még inkább elérheti a fejét ellenfelüknek.
~Sikerűlni fog… sikerülnie kell, hogy bizonyítsak magamnak. Bár ahogy látom, Leif is lecsűrt két ellenfelet, így nem csak Björnulftol lenne mit tanulnom, hanem nagybátyámtól is. Viszont már ezt korábban is megállapítottam, hogy mindenkitől tudnék mit tanulni, és mindenki tudna rajtam mit fejleszteni. Legalább beismerem a hibáimat, és ez már az első lépés a siker felé. Viszont ha már itt nehézségeim vannak, mi lesz később. Remélem nem fogok magamban csalódni, és senki más sem bennem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#84 2009-10-04 14:54:04
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.120.62
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Fegyvereink elvétele után teljes nyugalommal sétálok arra amerre terelnek minket, az érdeklődés legkisebb jele nélkül, hogy épp kik mászkálnak körülöttünk, akiket még láthatunk, bár azért tekintetem végig siklik a környezetemen, s hallgatom a zajokat amiket esetleg meghallhatok. Tekintetem csak egy kicsit keresi a kis elf lányt, hogy hova lett, de hamar felhagyok vele, hisz ha kell, akkor felbukkan, vagy nem. Az utcákon sétálva lassan elérkezünk az utunk egyik állomására, ahol hamar kiderül, hogy egy ideig itt akarnak minket marasztalni a vendéglátóink, hisz az ajtót igen hamar becsukják mögöttünk. Kihalt csarnok, ahol nincs senki látszólag, de egy női hang jelzi, hogy minimum egy személy van itt. A kérdésre nem válaszolok azonnal inkább leveszem a sisakomat, s nagyot sóhajtok.
< - Miért teszel fel olyan kérdést, mire a válasz teljesen egyértelmű? Helyette inkább mutasd az arcodat, hisz ha ismerőnek hívsz minket, akkor mi is ismerhetünk téged, s akkor nem csak egymást halljuk, hanem egymás szemébe is nézhetünk. De hogy kérdésedre feleljek: Untam a száműzetést, s mivel máshonnét kellett megtudnom, hogy kikkel hajdan harcoltam, most is elesett urunk szolgálják hűen, s nem annak lányát, így visszatértem, hogy csatlakozzak eme nagy harcosokhoz. Bár az tény, hogy nem csak ezért vagyok itt, de az nem fontos most - > Hangom teljesen nyugodt
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#85 2009-10-04 14:57:14
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.157.125
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Björni, Thordin, Trisa ~
Trisa nem élt az alkalommal, hogy megtámadja a férfit, amíg erre lehetősége lett volna, így az most újra tud támadni a nőre. Lesújtott a földön levő Trisa-ra és a hasa környékén sikerült is megvágnia a testet, egy ideig Trisa nem érzett fájdalmat, mindössze dermesztő hideget, majd melegséget érzett és ekkor láthatta meg, hogy egy igen mély vágást kapott a hasára és a fájdalom is csak ekkor száguldott végig a lány testén hullámokban. A férfi vigyorogva lépett kissé odébb, hogy egyetlen szúrással vessen ezek után véget Trisa életének, de oldalról ekkor vetődött rá Leif és sodorta el az alakot.
A másik ellenfélnek két támadója is akadt Björnulf, illetve Thordin. Björnulf nagy erővel érkezett meg a renegát asgardihoz, hogy azt lecsaphassa. Mivel a védekező állás miatt olyan egy méter, vagy százhúsz centi magasságban lehetett a feje így igazából ez a magasság a törpének elegendő a csapáshoz, Thordin is mozdul, hogy megcsapja a renegátot, igazából kettejüket az mentette meg, hogy nehogy félre ugorjon, hogy Björnulf támadása megzavarta az alakot. Thordin nem éri el az ellenfelét, ez menti meg igazából a kezét is, hogy ne vágja le a törpe a csapással. Björni csapása pedig egyenesen a tarkóját találja el az ellenségnek és vágja le. Ekkor hallhattatok egy csattanást és ha arra néztek, akkor Trisa vérezve fekszik a földön, míg Leif és az ellenfele ekkor kerültek a padlóra és a ti társatok került alulra miközben a fegyverei távolabb vannak tőle a földön.
~ Laak, Vutha, Murhal ~
Hamarosan az egyik távoli oszlop takarásából előkerült a nő is, akinek a hangját hallottátok nem sokkal korábban. Egy hosszú fehér hajú nő jelent meg és lassan indult el felétek, mind a hárman ismertétek a nőt, Ingun volt a neve, egykor gyógyító, majd Loki oldalán még több mágikus tudományra tett szert és a Káosz istenének egy ideig még a szeretője is volt. A nő a fejét kissé oldalra biccenti és így nézett végig titeket. Laaksonen nem látta őt itt a legutóbbi alkalommal, ebben teljesen biztos lehet. Miközben haladt néhány asztalon végighúzta a kezét, majd pedig fintorogva fújta le a port a kezéről. Végül megállt meg állt néhány méterre tőletek és ismét végignézett titeket.
< - Laaksonen, Vutha és Murhal – mondta. – Milyen régen nem találkoztunk, évtizedek is elteltek. Úgy, szóval csatlakozni szeretnétek. Miért és milyen feltételek mellett? Meséljetek, igazán érdekel. Hogy mit vártok el tőlünk és mi mit várhatunk el ezen felajánlások cserébe. Dehogynem fontos Vutha, a te esetedben főleg, hogy nincs már semmid Muspelheim-ben. Mi az a másik indok, ami nem fontos szerinted?
A nő
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#86 2009-10-05 10:49:50
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.146.197
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin próbálkozik, de nem sok sikerrel. Mondjuk legalább még egyben van, és nem széjjel vágva. Ennél fogva pedig talán még is mondhatni, hogy sikeresen elboldogul. Igaz, hogy nem ő az, aki az ellenféllel szemben a legnagyobb félelmet kelti, ellenben nem adja fel. Björnulf lecsapja a renegátot, ezzel pedig már csak egy maradt, aki pedig Leifel viaskodik. Thordin futólag végig nézi a terepet, és azonnal meglátja Trisát, aki sérülésével küszködik. Mivel nincs már más, aki fenyegetné a lányt, így inkább Thordin nagybátyja segítségére siet. Mivel az ellenfél van felül, így a férfi fejében kirajzolódik egy terv, bár ez csak az egyik lépés. Reméli sikerül, amit kigondolt. Az asgardi meglódul, és felkapja társa tőrjét, ami a földön fekszik, és amint megragadta, annyira kezd hozzá ragaszkodni, mintha életét tartaná kezében. Megközelíti a renegátot sietve, aztán megpróbálja hátába szúrni a fegyvert. Nem akarja a véletlenre bízni, így pedig többször lecsap, és legalább 5-6 szúrást akar ejteni a renegáton, ezzel reményei szerint megmenteni Leifet.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#87 2009-10-05 16:07:36
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.120.62
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Megpillantom a nőt, aki szólt, s igen hamar felismerem. Ingun az. Nyugalom azonban továbbra is az arcomon ül, miközben odajön hozzánk, s beszél.
< - Ingun... Hogy mit várok el tőletek? Talán annyit mint régen. Ne döfjetek hátba a csatatéren. Hogy mit kaptok cserébe ezért? Harcolok értetek, amennyire még tőlem telik. Sajnos az évek sora alatt történt események nem,s nem csak jó hírek hazulról, hanem árulás keserű híre is, mik eljutottak hozzám, még akkor is mikor midgard földjein vadásztam. Muspelheimben történteket amint megtudtam öröm költözött a szívembe, de bánat is. Apám, s testvérem fejét venni én akartam, azonban nem érzek haragot a felé aki megtette helyettem. És ha már kíváncsi vagy a jövetelem másik céljára, hát nem titkolom. Emlékezni tértem vissza eme földre, emlékezni ágyasomra Sofy-ra, s a gyermekre, ki nem láthatta meg eme világot. - > Hangom nyugodt, miközben megindultam a nő felé, s csak közvetlen előtte állok meg.
< - Úgy emlékeszem gyógyító voltál Ingun, de sok minden mást is tanultál. Valamiről érdekelne a véleményed, amikor neked jó lesz... - > Nézek a nő szemébe teljes nyugalommal.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#88 2009-10-05 17:35:24
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Á Ingun, emlékszek rá, Loki egyik varázslója és később a szeretője, egy ideig legalábbis. Ha jól emlékszek akkoriban még csak gyógyító volt. Azóta biztos tanult pár újabb trükköt. Míg a nő közelebb jön, próbálok feltűnés mentesen körül nézni, nem-e van itt még valaki, de főleg azt a helyet pásztázom ahol az előző alkalommal az anyámat tartották fogva, egy láncon. Kihasználom az időt míg Vutha beszél majd a nőre nézve és is megszólalok.
<-Üdv Ingun. Hogy miért is vagyok itt? Csatlakozni hozzátok természetesen. És hogy mit várok cserébe? Tudod hogy a mágikus hatalmam semmivé, így remélem ti tudtok rá módot hogy visszaszerezem azt. S cserébe a szolgálatotokba állítom az erőm.>
Félig meddig még igazat is mondtam neki. Kíváncsian várom a választ.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#89 2009-10-06 08:02:52
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A tűzlabdával sikerül eltalálnom az ellenfelemet, bár meglep hogy milyen rövid időn belül újra felém közelít. Rövid ideig tétovázok, de mire eljut a tudatomig hogy védekeznem kéne már késő. Alig nyúlnék a kardért mikor látom hogy a fegyver meglendül ellenfelem kezében és egy vágást ejt rajtam. Rövid ideig nem nézek a hasamra és a fájdalmat sem érzem, az agyamban még nem tudatosult hogy mély sebet kaptam. El voltam foglalva a másik önelégült mosolyával, ekkor ám mikor megérzem a hasamba nyilalló fájdalmat lenézek rá, és akkor látom hogy vérek, nem is gyengén. Szitkozódom magamban, és a fejemet a földre hajtom. Tudom hogy ezt nem volna szabad ilyen állapotban hagynom, mert ha semmit nem teszek még a végén itt vérzek el. Szerencsémre Leif a segítségemre sietett így amíg eltereli ellenfelem figyelmét egyik kezemet a hasamra szorítom, s tenyeremet a szokottnál gyengébb láng jelenik meg, de arra bőven elég hogy a mély vágást így megperzselve enyhüljön a vérzés talán. Hihetetlen fájdalom nyilal így a hasamra, legszívesebben felkiáltanék, de államat szorosan befogva tartom szememet pedig erősen lehunyom. Mikor már nem bírom elviselni a fájdalmat, abbahagyom a sebem megégetését. Ennek csúnya nyoma fog maradni az már biztos, és Murhal sem fog ennek örülni, de nem tudtam mi mást tehetnék hogy csillapodjon a vérzés.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#90 2009-10-06 11:35:39
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.160.159
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
Trisa a sebével kezd foglalkozni, és a legnagyobb megdöbbenésére már most így alig pár másodperccel azután, hogy megsérült gyógyulni kezdett a sebe, ráadásul nem is lassan, hanem igen gyorsan. A vérzés már akkor csillapodni látszott, amikor a tűzzel nekiállt, hogy kiégesse a sebet és amint ezzel végzett láthatta, hogy az egésznek a széle gyógyul //Asgardi gyógyulás 3, hiszen a test tulajdonosának is ennyi van//, ez jóval gyorsabb volt, mint amit Amora mondott neki még az egész elején. A fájdalom is csillapodik és ha még jó pár percet pihen a nő, akkor képes lesz majd talpra is állni. Miközben Thordin harcol a vérzés teljesen elállt a nő hasán.
Thordin terve sikerrel járt, a férfi Leif-fel volt elfoglalva még mindig, így nem tűnt fel neki, hogy érkeztél, a tőrt sikeresen fel tudtad venni a földről és a hátába szúrni az alaknak. Az igaz ennyitől még nem dőlt ki, de nem nagyon volt ideje arra, hogy megforduljon és máris kapta a következőt, amitől megroggyant. Leif is megrúgta, majd Thordin további szúrásaitól holtan terült el a földön. Leif visszavette a tőrt az unokaöccsétől, majd letörölte róla a vért és odament megnézni Trisa-t, hogy milyen állapotban van. A terem másik végében ekkor jelent meg Mylene.
< - Baj van! – mondta a feltűnő elf nő. – A többieket elkapták, ugyanis a viharóriás sikeresen a midgardiak nyelvén szólalt meg és nem hitték el a kimagyarázást… már a csarnokban vannak mind a hárman. >
~ Laak, Vutha, Murhal ~
A nő érdeklődve hallgatta a trió mesélését, hogy ki mit is akar ezen a helyen, vagyis miért vannak itt. Laaksonen most nem látta az anyját a trónszék mögött, lehetséges, hogy ilyenkor máshol tartják a nőket, mint amikor éppen ünnepséget ülnek a harcosok. Vért nem látott a fiú azon a helyen, így legalább ez jelentheti azt, hogy életben is lehetnek még.
< - Értem – bólintott a nő. – Szükségünk van az emberekre, hogy megdönthessük a jogtalan uralkodót és feltámaszthassuk Loki-t. roppant sajnálatos módon én magam nem hallottam arról, hogy mi történt Muspelheimben, más ügyeink voltak. Nem kell aggódnod, nem fogunk hátba döfni, ha rendesen harcolsz, nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, főleg, hogy igen sokan féltek és nem álltak a mi ügyünk mellé, hanem fejet hajtottak Loki lányának. És a másik dolog, felejteni szándékozol? – kérdezte. – Vagy netán enyhítést vágysz a fájdalmadra? Mindkettő megoldható. Igen egykor az voltam, még évszázadokkal ezelőtt, mond most, hogy miben van kíváncsi a véleményemre és válaszolok, van időnk...>
Ezzel odafordult Laaksonen felé és őt is végighallgatta, elégedetten mosolyodott el, amikor végigmondtad a beszédedet.
< - Nem egyedüli eset – mondta. – A legtöbben úgy térnek vissza a száműzetésből, hogy a mágikus erejük nincs meg. Egyedül Thorhalla az, akinek megmaradt, amikor hazatért… lehetséges, hogy mindenki elveszti a mágiáját ilyenkor, aki nem azzal született, hogy már a születése óta mágiahasználó, hanem később tanulta meg azt. Ugye jól emlékszem, hogy mind a ketten utólag tanultátok? Ha igen, ez így igen érdekes… igen képesek vagyunk rá, vagyis minden bizonnyal, ha nem, akkor majd keresünk valakit, aki tud segíteni rajtad. Remélem megértitek, hogy egyelőre nem bízhatom bennetek maradéktanul, csak azok után, ha be is tudtátok bizonyítani, hogy valóban igazak a szándékaitok… Kit nézegettél arra hátra Laaksonen? – érdeklődött még a nő, amikor kiszúrta, hogy a trón mögé néztél. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#91 2009-10-06 12:08:33
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.167.216
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Sikerült Leif támadóját kiiktatni. Thordin apró önelégült mosollyal néz a halott asgardira, azért régi énje csak nem tűnt el nyomtalanul. Örül, hogy legalább ez a terve sikerült, és Leifet megmentette. Habár aligha szorult volna rá nagybátyja, hisz látván a harci képzetségét, nem kellett volna sok idő neki, és könnyen lefegyverezhette volna. Mikor vissza veszi fegyverét a férfi, öccse nem ellenkezik, és elengedi azokat. Trisa sérülését látva, Thordin csak sajnálkozva csóválja meg a fejét. No nem a súlyossága miatt, hanem azért, mert égési nyomok, vörösödő bőr mutatkozik, amit szeme sarkából figyelt, miként égeti magát a nő. Igazából nem sok értelmét látta, hisz mint tiszteletbeli ideiglenes asgardi, a gyógyító képessége is meg van. A harcos lenézett a nőre, majd pedig kezét nyújtotta, hogy felsegítse azt, ha igényli.
<-Lesz, ez még így sem…
Kedvesen néz rá Trisara, és pár pillanat múlva pedig Mylene jelenik meg. Thordin arca egyből komolyra vált, és tudja, hogy nem sok jót jelent, ha ő itt van, és a csapat többi tagja pedig máshol. Ez meg is látszik rajta. Majd pedig be is igazolódik, és kiderül, hogy elkapták a többieket. A harcos keze ökölbe szorul, és elkeseredetten néz le a földre. Mihamarabb útnak akar indulni, és ezt szóvá is teszi.
<-Harek, lassan a családom minden tagját begyűjti. Ebből elegem van! El kell kapni! Most! Mennyünk…
Ezzel pedig Thordin meg is indul abba az irányba, ahonnan nagynénje jött, akár jönnek a többiek, akár nem. Léptei egyre gyorsabbak, és nem igazán van kedve lassítani. Most még súlyos vértje is könnyű zsáknak látszik rajta, miközben minden erejével azon van, hogy a lehető leghamarabb elérjen Harek csarnokába. Csak egy-egy pillantást vet hátra mindig, nézve, hogy mögötte vannak-e a többiek, vagy sem. Marka végig ökölbe szorul, cseppet sem lazít rajta, és teljes karizma megdagadva feszíti a páncélzata belseét.
~Először anyám, és nagynéném. Most meg a testvérem. Ez már túl sok, hogy annyiba maradjon. Itt már nincs bocsánat, nincs kegyelem, nincsen hidegvérű megoldás. Feldarabolom az összes renegátot, akár egy disznót, és kivéreztetem mindet. Túl sok, amit elkövettek. Remélem Hela lecsonkítja őket mikor, markába jutnak. Mert oda küldöm mindet. Nem érdekel miként, de megteszem. Ha kell, utánuk megyek, és úgy viszem Hela színe elé mindet. Lekezeltek, és megaláztak. Itt már nincs vissza út, Harek. Itt már nincs…
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#92 2009-10-07 17:18:44
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A sebem nagy meglepetésemre elkezd gyógyulni így abba hagyom a fölösleges kínzást. Arra nem számítottam hogy az újabb testtel felerősödik a gyógyulásom is. Meglep ez a dolog, így aztán csak nyugodtan fekszek hanyatt a földön amíg szépen teljesen be nem gyógyul. Leif és Thordint pillantom meg magam felett mikor a kis csatánknak vége, s elfogadom a felém nyújtott kezet, és felkelek. Furcsa, a seb mint ha ott sem lett volna. Ekkor azonban Mylene jelenik meg a hírrel, hogy a többieket elkapták. Valamiért azonban nem tud meglepni hogy az egész baj okozója az én Murhalom. Megingatom a fejemet és felsóhajtok.
<- Ezt az idiótát.>
Morgom halkan majd felemelve a tekintetemet a többiekre nézek.
<- Jobb lenne mihamarabb utánuk indulni akkor. Hova akarják őket vinni?>
A kérdést már az elf nőnek szentelem így amikor felteszem rászegezem a tekintetemet hiszen ő biztosan jobban tudja ezt az egészet.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#93 2009-10-07 19:14:32
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Hiába meresztem a szemeim, nem látok semmit ott ahol ezelőtt fogva tartották az anyáinkat. Még vért sem így talán kicsit meg könnyebbültem.
A tekintetem visszavándorol a nőre. Magamra öltöm a régi hatalom éhes mosolyom.
<-A képesség meg volt bennem csecsemő koromban is, de csak sokkal később kezdtem használni a mágiát. Remélem találunk rá megoldást...>
Közben megpróbálom kitalálni hogy most mégis mi a fenét tudnánk kezdeni ezzel az egésszel. Hang nélkül úgysem tudnánk ártalmatlanná tenni Ingun-t, azt meg nem kellene hagyni hogy lecsukjanak, vagy belemenni a kis hűség tesztjükbe.
Meglepetten emelem fel a szemöldököm.
<-Csak körbe néztem egy kicsit, ugye Ingun azt te sem várod el hogy teljesen megbízzak benned rögtön elsőre?->
Kérdezem a nőt, közben rápillantok a másik kettőre. Vajon ők mit tesznek?
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#94 2009-10-07 23:13:01
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.153.9
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Figyelem Ingunt, majd egy halvány mosoly jelenik meg az arcomon.
< - Örömmel hallom, amit mondasz, s így a bizalmam is nagyobb felétek, főleg, hogy azt is kihangsúlyoztad, hogy még teljesen nem bíztok meg bennünk. Ha máris teljes bizalmatokat élveznénk, akkor most mentem volna el és egy közeli magaslatról néztem volna végig, ahogy a bizalmatokba túl gyorsan fogadott emberek a vesztetek okozzák. De látom, hogy a kellő minimális bizalmatlanság meg van bennetek, s ezt az ajtóban is szándékosan teszteltem, hogy az őrök mennyire vannak észnél. Tetszik amit láttam, nagyon tetszik. - > hangomból csak a megszokott nyugalom cseng, majd egyszerűen a padlóra ejtem a sisakom, s a páncélom felső részét leveszem, hogy felsőtestem jól látszódjon.
< - Láttál már valaha ilyen jeleket? Apám „ajándéka” melyet Thor aktivált, azzal, hogy kidobott Asgardról. - > testemen ciánkéken felfénylenek a rúnák < - Tudsz velük valamit kezdeni? Tudom ez Démon mágia, de nagyon zavaró, hogy régen egy csettintés volt egy ellenfél, most a legnagyobb erőfeszítés se eredményez még egy szikrát se. Azonban, míg erre nem lesz esetleg megoldás, addig sincs kedvem sokat ücsörögni. Volt jó pár évtizedem élvezni a semmittevést. Aminek pár halandó féreg, hogy is mondjam, áldozatául esett - > gonosz vigyor jelenik meg a képemen, majd komolyabb arckifejezés jelenik meg a képemen. < - De jó látni, hogy Asgardi nők szépsége semmit se változott az évek alatt - > Ingun szemébe nézek. Próbálom elérni, hogy főleg rám figyeljen, bár elég nyíltan teszem, de miért is rejtegetném, hiszen jól tudja, hogy szeretem az Asgardi nőket, s talán addig a többiekre nem annyira figyel.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#95 2009-10-08 10:21:04
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.248.165
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
Néhány perc volt csak, amíg meg kellett várnotok Trisa-t, hogy teljesen rendbe jöjjön a sérülése sem volt túl komoly, csak éppen nagyon vérzett, így aztán hamarosan a kis csapat útnak is indulhatott. Amíg a lányra várakoztok Leif és Mylene odébb húzza a holttesteket egy sarokba és a kifolyt vérre homokot intenek, hogy ne látszódjon olyan nagyon. Amint mindenki készen volt azonnal útnak is indultatok. Ahogyan az egész kis alagútnak a végére értetek egy csapóajtón másztatok ki egy helységben. Mylene vette át a vezető szerepet itt és ő haladt elől, a szobában mindenkihez a nő hozzácsapott egy-egy köpenyt, aminek csuklya része is volt, hogy el tudjátok rejteni az arcotokat is, majd ha felvettétek kilépett a helységből és intett, hogy kövessétek. Macskakövezett utcára értetek, viking stílusú házak mindenfelé és az utcákon haladva megpillanthattátok azt a csarnokot is, amerre tartotok, ahol Thordin már korábban is járt. Ahogyan végül kiértetek volna az utolsó ház mögül, hogy felcaplathassatok a csarnokhoz két személyt láttatok meg sietős léptekkel felfele haladni, két hadvezért.
~ Vutha, Laak, Murhal ~
< - Persze, hogy nem bízunk meg bennetek teljesen – mondta a nő. – De azt hittem, hogy ez teljesen nyilvánvaló. Még egy kérdés a képességeddel kapcsolatban, ami fontos lehet a kapcsolatok miatt. Ösztönösen kezdted használni, vagy pedig tanítás után sikerült csak? >
Ekkor fordult is oda Vutha felé, ám az ajtó felé kapta a fejét és ekkor ti is meghallhattátok, hogy súlyos léptek közeledtek a csarnok bejárata felé kintről, így társaságot fogtok kapni előbb vagy utóbb. Ahogyan Vutha levette a mellvértjét a nő kérdőn nézett a férfira, majd pedig a rúnákat kezdte nézegetni a férfi felsőtestén. Óvatosan nyúlt ki a kezével és simított végig az egyiken, majd pedig a homlokát ráncolva figyelte őket tovább, minden figyelmét ez kötötte le, és így nem foglalkozott se Murhallal, sem pedig Laaksonennel.
< - Nem, soha sem láttam ilyesmit – csóválta meg a fejét. – Nem, nem biztos, hogy démon mágia. Inkább rúnamágiának és jelmágiának mondanám, amit bárki megtanulhat. Sajnos nem értek hozzá és senkit sem tudok a mieink közül, aki értene hozzá. Urunk bizonyára, de ő még a leánya birodalmában sínylődik. Miben merül ki egészen pontosan ennek a hatása? Nem próbálkoznék a feltörésével, mert meg is ölhetlek vele… >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#96 2009-10-08 12:09:10
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.198.188
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Amint kiért Thordin a levegőre, Mylentől kapott köpenyt alaposan teste köré csavarta, és a csuklyát is felvette. A férfi számára ismerős volt az az épület, ami felé tartottak. Járt már itt korábban, de nem sok sikerrel, reméli most legalább végbe mennek elképzelései, és családját kiszabadíthatja. Szorosan nagynénje után haladt, pillanatra sem maradt le tőle, és nem foglalkozott semmi mással, csak azzal, hogy elérje amit akar. Miközben már-már Mylen mellett megy, megszólal, és hangján hallani az idegességet.
-A midga… Trisaval mi legyen? Az álcáját továbbra is kihasználjuk, igaz?
Kérdi, hogy biztosra menjen minden egyes mozzanatában, amit a csarnokban tesz majd, már ha bejut oda. A tempót tartva, szemei a nagy épületre szegeződnek, és nem néz másra. Eltökéltség költözik tekintetében, és aki ismeri, tudja hogy most nem lehet lenyugtatni. Benyúl a ruha alá, és övéhez érvén a kard hüvelyéből, mit még Aesatól kapott, elő veszi a rövid kardot, mit korábban a renegáttól vett el. Menetelése közben erősen megragadja, és teste mellett viszi, hogy ne vesztegessen értékes időt, ha bármi közbe jönne.
~Elérkezett hát, mikor megvívom a csatát, amit úgy vártam, és most pedig a hátam közepére kívánom. Ideje túl lennem rajta. Megpróbálom élvezni a harcot… nem fog nehezemre esni. Főleg mikor Harek és mocskos hadvezérei fejét nyesem le.
Minden lépte után egyre izgatottabb, és dühösebb. Mikor megpillantja a két hadvezért, nem tulajdonít nagy jelentőséget nekik. Nem ismeri őket, még valójukban nem látta egyiket sem, csak Leif tájékoztatójából ismerheti fel netán őket. Ám mivel nem látni a férfi arcát, így még azt is nehéz lehet megállapítani, hogy rokoni kapcsolat van a két fél között. Épp e miatt, nem is ismeri fel őket. Nem tulajdonít nagy jelentőséget nekik. Hátra-hátra pillant még midig néha, hogy semmi meglepetés ne legyen mögötte, vagy hogy mindenki jön-e, aki kell. A törpe mostanság eléggé szótlan, Thordin nem tudja minek betudni, de most nem is igazán zavarja a csönd. Inkább jól esik neki. Szemét hamarosan csak a csarnokon tartja, ahol Harek és csatlósai honolnak.
//Rendben, javítva, köszi a kardot//
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-10-08 12:32:19)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#97 2009-10-08 20:04:25
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A nő kérdése kizökkent a továbbiak tervezéséből, s egy pillanatra el gondolkodok.
<-Azt hiszem mér fiatal korban is használtam tudatlanul, ösztön szerűen, de sokáig nem voltam tudatában ennek. Ahogy a környezetem sem.>
Ingun a páncélt kezdi vizsgálgatni, közben hallani lehet hogy nem sokára társaságot kapunk. Tétovázok nem igazán tudom mennyit használna ha megpróbálnánk ártalmatlanná tenni a nőt...viszont ha még többen csatlakoznak hozzá.
Gyorsan határozok, közelebb lépek és megpróbálok erőteljesen a nő arcába vágni ököllel. A testi erőm nem éppen nagy de talán ki tudom használni, hogy elmerült a páncél tanulmányozásában. És ha még sem találna a két társam erősebb mint én.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#98 2009-10-09 02:46:24
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.153.9
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ingunt figyelem, miközben az egyik rúnát kezdi el tapogatni. Nem várom el tőle, hogy ismerje eme jeleket, de azért jobb tudni, hogy ért e hozzájuk vagy nem. Azonban hamar kiderül, hogy nem és a soraikban sincs nagy eséllyel olyan aki értene hozzá. Lokihoz meg ha fel is támad akkor se fordulnék, hiszen, neki nem áll érdekében, hogy levegye rólam, hiszen így rendelkezhet felettem, de erről nem kell mindenkinek tudnia.
< - A teljes mágiám blokkolja a velem születetteket és a tanultakat teljes mértékig. Apám egyik büntetési módszere, mit előszeretettel alkalmazott, hogy ne öljem meg az öcsémet, ha épp felhúzott valamivel. - > szemem sarkából látom a mozgást, s sejtem mire készül, így reflexszerű mozdulattal kapom el a nő felé száguldó öklöt és vagy félre tolom, vagy megállítom, s megszólalok, miután a támadóra pillantok.
< - Laaksonen, még egyszer teszteled a gyorsaságom, mint korábban már ígértem én váglak nyakon. Ahelyett, hogy azt próbálgatod mennyire vagyok még képes másokat megvédeni, inkább keress valakit Murhalnak, hogy nézze meg. Nem rajongok annyira a midgardiak angoljáért, hogy sokáig fordítgassam, ha bajtársunk valamit mondani szeretne a többieknek - > szemeim összeszűkülnek, de hangom furcsán nyugodt még mindig, pedig lekevernék neki egy nagyot, hogy ilyenkor akar ilyesmivel próbálkozni.
< - Bocsáss meg Ingun, de tudod milyen a fiatalság, folyton az idősebbet tesztelik, s piszkálják, ha megtudják, hogy valamiért gyengélkedik, de ne is törődj vele. Inkább áruld el, ki eme súlyos léptek tulajdonosa, egy újabb régi ismerős? - > kérdem a nőre pillantva, egy kedvesebb mosoly kíséretében, miközben a páncélom felsőrészét felveszem, majd pedig lehajolok a sisakomért, hogy az is kézközelben legyen.
< - S mond Ingun, kettesben is tölthetnénk majd némi időt? - > hangomban némi kedvesség is csendül a nyugodt hang mellett, s figyelem a reakcióját.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#99 2009-10-10 08:07:08
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.154.94
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Björnulf, Thordin ~
< - Mivel mi nem nagyon tudjuk eltüntetni róla így muszáj lesz – mondta a nő. – Én sajnos csak a telepátia bizonyos fokát művelem mágia terén, így sajnos nem tudok vele mit kezdeni. Ha Amora úgy varázsolta rá, hogy bizonyos idő elteltével eltűnik, eltűnik, ha nem, nem. >
Időközben ahogyan figyeltétek a párost lassan felértek a csarnok bejáratához és közben az addig álló őröket pedig elküldték valahova így azok teljes felszerelésben nekiálltak a kapu felé futni, így nem volt nehéz kitalálni, hogy hova is küldték őket. végül eltűnt a páros is a szemetek elől mígnem egy csattanást hallotok és odafent becsukódik az ajtaja a csarnoknak.
< - Majd odafenn improvizálunk, de most futás! – mondta Leif és futásnak indult felfele a lépcsőkön. >
~ Vutha, Laaksonen, Murhal ~
A nő csak hümmögött a válaszra, nem igazán figyelt továbbra sem Laaksonen-re. Aki ezt tökéletesen ki is használta, odalépett a nőhöz és egy határozott mozdulattal csapta arcélen. Vutha-nak nem volt esélye arra, hogy a fiú ütését megfoghassa. Ingun szemei elkerekedtek majd pedig eszméletlenül rogyott le a földre. Vutha-nak éppen csak annyi ideje van, hogy a páncélját visszavegye, a másik két férfi, ha körbenéznek ezen idő alatt találhatnak egy-egy fegyvert maguknak idebenn. Tetszőlegest, ki milyet akar, mire ezeket magukhoz vették és a féldémon is vissza a mellvértjét nyílt ki az ajtaja a csarnoknak. Egy alacsonyabb nő lépett be rajta mögötte egy nagydarab férfi. Majd az csukta is be maga mögött az ajtót, vágta be. Néhány pillanat kell csak nekik, hogy észrevegyék a földön fekvő Ingun-t és titeket.
< - Mégis mi a fene folyik itt?! – kérdezte mély hangján a férfi. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#100 2009-10-10 12:36:48
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.98.208
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem sikerül megállítanom, s nézem az ájult nőt, majd a páncélom hamar visszaveszem. Nem fordulok az ajtó felé azonnal, csak Laak-ra pillantok, s közelebb hajolok hozzá.
< - Még egy ilyen húzás Asgardi és még egyszer asgardi vért, s húst érezhetek a számban - > súgom fagyos hangon oda, majd hozzáteszem. < - Most hallgass! - >
Az érkezőkre pillantok, de még nem hozzájuk szólok.
- Murhal fogd vissza a kis Asgardit, mert én ölöm meg, ha rájuk is ráront. - szólalok meg szándékosan angolul csendesen, majd megindulok a két frissen érkező felé.
< - Mi történt? Van egy suhanc Asgardink aki még nem tanulta meg, hogy minden kis ugratást nem kell halálos sértésnek venni, de majd megtanulja. De ohh hol marad az illem a részemről, hiszen igen sokan elfeledték, hogy létezem. A nevem Vutha, Dante a Démon Sárkányok hajdani vezérének első szülött fia, Loki nagyurunk oldalán hajdan harcolt Démon sereg volt vezére - > Murhal felé mutatok < - Ő Murhal, Darhal a viharóriások egykori hadvezérének a fia - majd Laaksaanra bökök. < - A neve Laaksonen, szintén az oldalunkon áll - > mutatom be hamar a csapatot.
< - Remélem a dolgokat megtudjuk beszélni egy jó kupa bor mellett. Hiszen csatlakozni jöttünk, csak valami mindig közbe jött - > Igen csúnyán nézek Laaksonenra, majd nyugodt tekintettel nézek a frissen érkezőkre. Hangomban végig ott a tisztelet feléjük, hiszen nem kétséges, hogy a számban mi vagyunk többen, de erőben nem, s nem kéne agyoncsapatni magunkat már az elején.
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem tetszik a helyzet, Thordinnak nem sikerült utat törnie, és rávennie az őröket hogy hagyjanak elmenni. Így azok mindannyiunkat próbálnak egymástól távolabbra terelni. Igaz fegyvertelen vagyok, de nem védtelen. Ilyen helyzetekben örülök annak hogy mutánsnak születtem, azonban míg azon gondolkodok, hogy miként lépjek fel a rám támadóra sajnos csak későn veszem észre hogy Thordin felém dobja a kardomat, így azt nem sikerül elkapnom sajnos. A következő pillanatban már oda is lépett hozzám a rám támadó és nem kímélve a földre leterített egy erős ütéssel. A földön fekve lassan az arcomhoz nyúltam, szörnyen fájt az ütés de már meg szoktam.
~Na ezért még kapsz te rohadék.~
Szitkozódtam magamban, most először szörnyen hiányolom az emberi alakomat, de a küldetésünk végéig ki kell még bírnom. Így megvárva a megfelelő pillanatot, a földön fekve a férfira vetem tekintetemet s egyik karomat felé kinyújtva kezemből máris, szinte pillanatok leforgása alatt egy tűzgolyót lövellek ki, ami ha szerencsém van egyenesen mellkason találja.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#77 2009-10-01 13:47:16
Taikuri
3. szint - 8 kredit
Regisztrált: 2009-06-23
Üzenetek: 264
IP: 193.6.168.14
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Alig huszonöt évet töltöttem el az emberek világában még is szinte teljesen sikerült elszoknom az asgardi beszéd használatától. Sikerült egy hatalmas hibát elkövetnem angolul szólaltam meg így nem fogják fel szavaim jelentését. Ez a nem is olyan feltétlen nagy tévedésem pedig könnyedén veszélybe sodorhatja az egész küldetést. A társaim azonban ügyes magyarázattal rukkolnak elő, amit csak heves és kissé eszelősnek tűnő bólogatással tudok alá támasztani. Remélem, hogy nem lesz ebből komolyabb probléma és Vutha sem fog semmi ostobaságot csinálni szeretnék már gyorsan találkozni Loki egykori tábornokaival. Amikor a beengedés feltételére sor kerül, némán nagyokat káromkodok, magamban A legkevésbé sem tetszik az ötlet, hogy fegyvertelenül haladjak tovább. Ráadásnak őseim pengétől amióta meg van még egyszer sem váltam meg huzamosabb ideig. Azonban alig ha tehetek most mást elég hibát követtem el az út során nem fogok, még egyet ezért leveszem a hátamról a fegyvert és átadom az őröknek. Nagyon furán és kellemetlenül érzem magam nem igazán értem, hogy miért. Nem is a fegyvertelenség ténye zavar, hiszen az öklöm is elég halálos lehet hála a természetfeletti erőmnek. Sokkal inkább nem tetszik, hogy hamarosan nagyon messzire, kerülök az égmetszőtől. Amennyiben így már átengednek követem a társaimat és reménykedek, hogy mielőbb minden számomra kedves személlyel és tárggyal együtt visszatérhetek a Mindgardra.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#78 2009-10-01 17:09:52
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem nagyon hitték el a rögtönzött kitalált mesét, az átokról. Hiába erősítette meg az elf is sőt még Murhal is. Mylenet rövid úton kirángatják a körből és hárman maradunk. Talán legyűrhetnénk ezeket itt, de akkor nem jutnánk tovább a városba, akkora zűrzavart keltenénk. Felsóhajtok majd át adom a nyilat és a két tegezt, majd lassan az ereklyémet is. Elég sok bajból kihúzott már ez a remek mágikus fegyver, és ez maradt az egyetlen mágiám. Így igencsak nehezen mondok le róla, úgy hogy talán a vissza kapás is kérdéses.
De most fontosabb hogy kiszabadítsam Thordin, és az én anyámat. Miután átnyújtottam a fegyvereimet, várakozóan pillantok az őrre. Most már szabad az út legalábbis remélem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#79 2009-10-01 17:22:14
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.153.56
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem válaszolok az elf nőnek. Bár meglep amit mondott, de ennek jelét nem adom, csak hallgatok, s figyelek egy ideig, majd széles mosoly ül az arcomra, mikor a fegyverem akarják.
< - Örömmel látom, hogy a pletykák miszerint csak a gyengék és ostobák vannak itt hamisak. - > megmarkolom a kardomat és a beszélő felé nyújtom. < - Nincs kedvem azokkal harcolni, kikkel egy oldalon állok. Ahogy láttam idefelé jövet az ellenség már felsorakozott, így erőm majd azok ellen használom, de előbb beszélnem kell néhány vezérrel, úgy mond a régi ismerősökkel. - > majd Murhalra pillantok, aztán vissza a minket körbevevő kis csoportosulásra, s lefordítom amit a társam mondott.
< - Száműzetés, remélem eme egy szó is bőven elég arra, hogy magyarázzam miért ismerem, eme nyelvet. - > ezután tekintetem az óriásra siklik, aztán végig a többieken.
„- Hogy tud egy világ ennyit változni ilyen kevés idő alatt... -” morgom magam elé elgondolkozva.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#80 2009-10-02 09:56:26
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.134.202
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Björni, Thordin, Trisa ~
A férfi ismételten le akart csapni Trisára, ám ezúttal a kardjával, csak éppen nem számított arra, hogy a nő kezében tűzlabda jelenik meg, amit hozzá is vág. A férfi felordított és noha a ruhája nem kapott lángra látni lehetett a mellkasán az égési sérüléseket, amiket okoztál. Ettől hátratántorodott, így lett annyi ideje a nőnek, hogy a kardja után nyúljon és fel tudjon állni mielőtt a másik támadhatna újra.
Thordin egy ideig ki tud térni a támadások ellen, noha az ellenfelének támadásai igenis nyomot hagynak a páncélon, amikor eltalálják. Az, hogy ki szeretett volna térni és megragadni az ellenfelét az már nem bizonyult ennyire könnyű mutatványnak, mert ahogyan mozdult oldalra a férfi is megtette, neki ráadásul könnyebb dolga volt, hiszen a lábát sem kellett megemelni, sem pedig lépnie, csak csúsztatni a földön. Így amikor igyekeztél mellé lépni ő egyszerűen fordult oldalra és ismét vele szemben találtad magad.
Leif pedig támadott tovább és néhány vágás és szúrás után Björnulf ellenfele is holtan feküdt a padlón.
~ Laak, Murhal, Vutha ~
Vutha szavaira semmit sem mondanak, mindenkitől elvették a fegyvereket és így kissé utat nyitva nektek elkezdenek befele vezetni a városba. A fegyvereiteket ott viszik nem sokkal mellettetek, így nem kell attól tartani, hogy ellopják, vagy pedig bármit is tesznek velük a későbbiekben. Végigvezetnek a macskaköves utcákon egyenesen a városka másik szélénél álló hatalmas csarnokhoz. Mylene-t ekkor már nem látjátok a harcosok nem engedték közel hozzátok, így ezek után felszívódott, ki tudja, hogy miért. Néhány perc elteltével megérkeztek a csarnok //topic nyitó reag második képe// lépcsői elé, majd pedig felvezetnek titeket rajta. az őrök, akik kísértek titeket itt fenn megállnak és csak titeket löknek be a csarnokba, ami be is záródott mögöttetek. A csarnok most eléggé kihalt volt, senkit sem láttatok sehol, noha fényes volt a fáklyáktól és a kinti nappali viszonyok miatt.
< - Nocsak, nocsak már megint ismerősök – hallottatok egy női hangot odabentről, noha a tulajdonost nem láttátok. – Mi járatban errefelé uraim? >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#81 2009-10-02 15:40:28
Björnulf
1. szint - 4 kredit
Regisztrált: 2009-07-17
Üzenetek: 53
IP: 89.223.142.55
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A törpék pár dologhoz remekül értenek: Például a kereskedelem, az ivászat, a bányászat, az ivászat, a kovácsmesterség, az ivászat, az építészet és az ivászat. És csak a legfontosabbakat említettük. Építészetük a legjellegzetesebb: a díszes faragványok, a föld belsejében meredező égig érő oszlopok, a motívumokkal díszíttet márványpadlók, és sziklába vájt plafonok oly’ lenyűgöző összhatást kelt, hogy sokan csak szájtátva bámulnának egy ilyen aprócska termet is, akár órákon keresztül.
Miután Björnulf kigyönyörködte magát a látványban, úgy döntött, ideje feltápászkodni a hideg földről, és, belevetni magát az összecsapásba. Gyorsan felméri a helyzetet, megnézi ellenfelének nevezett szétszabdalt szerencsétlent, majd Trisát veszi szemügyre. Nëm ëgy Blomelda, az biztos, dë jól harcol a kicsike. Gondolja, majd Thordin küzdelmét figyeli egy röpke pillanatig. Szív egyet az orrán, és leakasztja a válláról Gormastridot, és hatalmasat kiköp oldalra. Tudja, hogy újdonsült tanítványának annyi esélye van a harcos ellen, mint goblinnak a troll segge ellen. Hatalmas ordítással iramodik neki, hogy segítsen a fiúnak.
<- Hogy rohadjon bëléd az óriások vësszëje, të mëgpökdösött disznóvëse! -> harsogja, miközben nekiront a renegátnak. Mivel az az oldalát mutatja neki, így közel érve egy lendítéssel próbálja nyakszirten vágni az ellenfelét.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#82 2009-10-02 18:02:09
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ahogy elveszik a fegyvereink, bevezetnek a városba minket, végig a macskaköves utcákon. Mylenet úgy tűnik rövid úton eltávolítják a közelünkből. Legalábbis hiába meresztgetem a szemem, semerre sem látom az elf nőt. Nem telik bele sok idő máris a csarnok lépcsőit tapossuk. Nem igazán veszem szemügyre, egyszer már úgyis láttam. A lépcső sor tetején a minket kísérő őrök, megállnak és csak minket löknek be az ajtón. Ami becsapódik mögöttünk.
Az előző itt jártamkor tapasztalt tömeg most sehol sem volt, kihaltnak tűnt az egész hely. Ahogy a hang megszólalt már kaptam is volna a fegyverem után, de csak a levegőt markoltam meg. Csalódottan leeresztem a kezeimet.
<-Csatlakozni jöttünk...>
Válaszolok a testetlen hangnak röviden. Inkább beszéljenek a többiek, meg úgyis kifaggatnak ha akarnak. Talán jobban is mint a másik kettőt, hisz már jártam itt egyszer. Ami nem sikerült túlságosan jól.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#83 2009-10-02 18:44:46
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.192.59
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A harc hevében Thordin kezdi magát egyre inkább feldühíteni, magát gerjeszti. Főleg akkor, mikor nem sikerül a terve. Nehezen tudja magát konrolálni, de mind azok jutnak eszébe, ami nem is olyan rég még saját szájából hangzottak el. Nem szabad megint csőlátású bikaként tombolnia. Próbálkozik, és mikor Björnulf hangját hallja, mint egy kalapács ütést elszenvedve úgy tér észhez. A törpe nagy hévvel ront be, amit Thordin értékel, bár egyben nem is, hisz saját ellenfelével maga akart megvívni. Lehet, hogy vértje elszenvedett néhány karcolást, de még bírta volna. Csak úgy, mint a harcos. De most mind ettől elvonatkoztat, és arra koncentrál, ha már egyedül nem sikerült legyőznie a renegátot, legalább Björnulfal sikerüljön. Így amikor a társa fegyverével letámadja az ellenséget, az asgardi is besegíteni szeretne. Megindul, és lehetőleg esetleges leendő tanítómesterét nem gátolva próbálja egy kifordulással hátba vágni Harek csatlósát, aminek köszönhetően talán előrébb torban, vagy netán még le is hajolva a törpe még inkább elérheti a fejét ellenfelüknek.
~Sikerűlni fog… sikerülnie kell, hogy bizonyítsak magamnak. Bár ahogy látom, Leif is lecsűrt két ellenfelet, így nem csak Björnulftol lenne mit tanulnom, hanem nagybátyámtól is. Viszont már ezt korábban is megállapítottam, hogy mindenkitől tudnék mit tanulni, és mindenki tudna rajtam mit fejleszteni. Legalább beismerem a hibáimat, és ez már az első lépés a siker felé. Viszont ha már itt nehézségeim vannak, mi lesz később. Remélem nem fogok magamban csalódni, és senki más sem bennem.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#84 2009-10-04 14:54:04
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.120.62
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Fegyvereink elvétele után teljes nyugalommal sétálok arra amerre terelnek minket, az érdeklődés legkisebb jele nélkül, hogy épp kik mászkálnak körülöttünk, akiket még láthatunk, bár azért tekintetem végig siklik a környezetemen, s hallgatom a zajokat amiket esetleg meghallhatok. Tekintetem csak egy kicsit keresi a kis elf lányt, hogy hova lett, de hamar felhagyok vele, hisz ha kell, akkor felbukkan, vagy nem. Az utcákon sétálva lassan elérkezünk az utunk egyik állomására, ahol hamar kiderül, hogy egy ideig itt akarnak minket marasztalni a vendéglátóink, hisz az ajtót igen hamar becsukják mögöttünk. Kihalt csarnok, ahol nincs senki látszólag, de egy női hang jelzi, hogy minimum egy személy van itt. A kérdésre nem válaszolok azonnal inkább leveszem a sisakomat, s nagyot sóhajtok.
< - Miért teszel fel olyan kérdést, mire a válasz teljesen egyértelmű? Helyette inkább mutasd az arcodat, hisz ha ismerőnek hívsz minket, akkor mi is ismerhetünk téged, s akkor nem csak egymást halljuk, hanem egymás szemébe is nézhetünk. De hogy kérdésedre feleljek: Untam a száműzetést, s mivel máshonnét kellett megtudnom, hogy kikkel hajdan harcoltam, most is elesett urunk szolgálják hűen, s nem annak lányát, így visszatértem, hogy csatlakozzak eme nagy harcosokhoz. Bár az tény, hogy nem csak ezért vagyok itt, de az nem fontos most - > Hangom teljesen nyugodt
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#85 2009-10-04 14:57:14
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.157.125
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Björni, Thordin, Trisa ~
Trisa nem élt az alkalommal, hogy megtámadja a férfit, amíg erre lehetősége lett volna, így az most újra tud támadni a nőre. Lesújtott a földön levő Trisa-ra és a hasa környékén sikerült is megvágnia a testet, egy ideig Trisa nem érzett fájdalmat, mindössze dermesztő hideget, majd melegséget érzett és ekkor láthatta meg, hogy egy igen mély vágást kapott a hasára és a fájdalom is csak ekkor száguldott végig a lány testén hullámokban. A férfi vigyorogva lépett kissé odébb, hogy egyetlen szúrással vessen ezek után véget Trisa életének, de oldalról ekkor vetődött rá Leif és sodorta el az alakot.
A másik ellenfélnek két támadója is akadt Björnulf, illetve Thordin. Björnulf nagy erővel érkezett meg a renegát asgardihoz, hogy azt lecsaphassa. Mivel a védekező állás miatt olyan egy méter, vagy százhúsz centi magasságban lehetett a feje így igazából ez a magasság a törpének elegendő a csapáshoz, Thordin is mozdul, hogy megcsapja a renegátot, igazából kettejüket az mentette meg, hogy nehogy félre ugorjon, hogy Björnulf támadása megzavarta az alakot. Thordin nem éri el az ellenfelét, ez menti meg igazából a kezét is, hogy ne vágja le a törpe a csapással. Björni csapása pedig egyenesen a tarkóját találja el az ellenségnek és vágja le. Ekkor hallhattatok egy csattanást és ha arra néztek, akkor Trisa vérezve fekszik a földön, míg Leif és az ellenfele ekkor kerültek a padlóra és a ti társatok került alulra miközben a fegyverei távolabb vannak tőle a földön.
~ Laak, Vutha, Murhal ~
Hamarosan az egyik távoli oszlop takarásából előkerült a nő is, akinek a hangját hallottátok nem sokkal korábban. Egy hosszú fehér hajú nő jelent meg és lassan indult el felétek, mind a hárman ismertétek a nőt, Ingun volt a neve, egykor gyógyító, majd Loki oldalán még több mágikus tudományra tett szert és a Káosz istenének egy ideig még a szeretője is volt. A nő a fejét kissé oldalra biccenti és így nézett végig titeket. Laaksonen nem látta őt itt a legutóbbi alkalommal, ebben teljesen biztos lehet. Miközben haladt néhány asztalon végighúzta a kezét, majd pedig fintorogva fújta le a port a kezéről. Végül megállt meg állt néhány méterre tőletek és ismét végignézett titeket.
< - Laaksonen, Vutha és Murhal – mondta. – Milyen régen nem találkoztunk, évtizedek is elteltek. Úgy, szóval csatlakozni szeretnétek. Miért és milyen feltételek mellett? Meséljetek, igazán érdekel. Hogy mit vártok el tőlünk és mi mit várhatunk el ezen felajánlások cserébe. Dehogynem fontos Vutha, a te esetedben főleg, hogy nincs már semmid Muspelheim-ben. Mi az a másik indok, ami nem fontos szerinted?
A nő
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#86 2009-10-05 10:49:50
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.146.197
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin próbálkozik, de nem sok sikerrel. Mondjuk legalább még egyben van, és nem széjjel vágva. Ennél fogva pedig talán még is mondhatni, hogy sikeresen elboldogul. Igaz, hogy nem ő az, aki az ellenféllel szemben a legnagyobb félelmet kelti, ellenben nem adja fel. Björnulf lecsapja a renegátot, ezzel pedig már csak egy maradt, aki pedig Leifel viaskodik. Thordin futólag végig nézi a terepet, és azonnal meglátja Trisát, aki sérülésével küszködik. Mivel nincs már más, aki fenyegetné a lányt, így inkább Thordin nagybátyja segítségére siet. Mivel az ellenfél van felül, így a férfi fejében kirajzolódik egy terv, bár ez csak az egyik lépés. Reméli sikerül, amit kigondolt. Az asgardi meglódul, és felkapja társa tőrjét, ami a földön fekszik, és amint megragadta, annyira kezd hozzá ragaszkodni, mintha életét tartaná kezében. Megközelíti a renegátot sietve, aztán megpróbálja hátába szúrni a fegyvert. Nem akarja a véletlenre bízni, így pedig többször lecsap, és legalább 5-6 szúrást akar ejteni a renegáton, ezzel reményei szerint megmenteni Leifet.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#87 2009-10-05 16:07:36
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.0.120.62
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Megpillantom a nőt, aki szólt, s igen hamar felismerem. Ingun az. Nyugalom azonban továbbra is az arcomon ül, miközben odajön hozzánk, s beszél.
< - Ingun... Hogy mit várok el tőletek? Talán annyit mint régen. Ne döfjetek hátba a csatatéren. Hogy mit kaptok cserébe ezért? Harcolok értetek, amennyire még tőlem telik. Sajnos az évek sora alatt történt események nem,s nem csak jó hírek hazulról, hanem árulás keserű híre is, mik eljutottak hozzám, még akkor is mikor midgard földjein vadásztam. Muspelheimben történteket amint megtudtam öröm költözött a szívembe, de bánat is. Apám, s testvérem fejét venni én akartam, azonban nem érzek haragot a felé aki megtette helyettem. És ha már kíváncsi vagy a jövetelem másik céljára, hát nem titkolom. Emlékezni tértem vissza eme földre, emlékezni ágyasomra Sofy-ra, s a gyermekre, ki nem láthatta meg eme világot. - > Hangom nyugodt, miközben megindultam a nő felé, s csak közvetlen előtte állok meg.
< - Úgy emlékeszem gyógyító voltál Ingun, de sok minden mást is tanultál. Valamiről érdekelne a véleményed, amikor neked jó lesz... - > Nézek a nő szemébe teljes nyugalommal.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#88 2009-10-05 17:35:24
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Á Ingun, emlékszek rá, Loki egyik varázslója és később a szeretője, egy ideig legalábbis. Ha jól emlékszek akkoriban még csak gyógyító volt. Azóta biztos tanult pár újabb trükköt. Míg a nő közelebb jön, próbálok feltűnés mentesen körül nézni, nem-e van itt még valaki, de főleg azt a helyet pásztázom ahol az előző alkalommal az anyámat tartották fogva, egy láncon. Kihasználom az időt míg Vutha beszél majd a nőre nézve és is megszólalok.
<-Üdv Ingun. Hogy miért is vagyok itt? Csatlakozni hozzátok természetesen. És hogy mit várok cserébe? Tudod hogy a mágikus hatalmam semmivé, így remélem ti tudtok rá módot hogy visszaszerezem azt. S cserébe a szolgálatotokba állítom az erőm.>
Félig meddig még igazat is mondtam neki. Kíváncsian várom a választ.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#89 2009-10-06 08:02:52
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A tűzlabdával sikerül eltalálnom az ellenfelemet, bár meglep hogy milyen rövid időn belül újra felém közelít. Rövid ideig tétovázok, de mire eljut a tudatomig hogy védekeznem kéne már késő. Alig nyúlnék a kardért mikor látom hogy a fegyver meglendül ellenfelem kezében és egy vágást ejt rajtam. Rövid ideig nem nézek a hasamra és a fájdalmat sem érzem, az agyamban még nem tudatosult hogy mély sebet kaptam. El voltam foglalva a másik önelégült mosolyával, ekkor ám mikor megérzem a hasamba nyilalló fájdalmat lenézek rá, és akkor látom hogy vérek, nem is gyengén. Szitkozódom magamban, és a fejemet a földre hajtom. Tudom hogy ezt nem volna szabad ilyen állapotban hagynom, mert ha semmit nem teszek még a végén itt vérzek el. Szerencsémre Leif a segítségemre sietett így amíg eltereli ellenfelem figyelmét egyik kezemet a hasamra szorítom, s tenyeremet a szokottnál gyengébb láng jelenik meg, de arra bőven elég hogy a mély vágást így megperzselve enyhüljön a vérzés talán. Hihetetlen fájdalom nyilal így a hasamra, legszívesebben felkiáltanék, de államat szorosan befogva tartom szememet pedig erősen lehunyom. Mikor már nem bírom elviselni a fájdalmat, abbahagyom a sebem megégetését. Ennek csúnya nyoma fog maradni az már biztos, és Murhal sem fog ennek örülni, de nem tudtam mi mást tehetnék hogy csillapodjon a vérzés.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#90 2009-10-06 11:35:39
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.160.159
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
Trisa a sebével kezd foglalkozni, és a legnagyobb megdöbbenésére már most így alig pár másodperccel azután, hogy megsérült gyógyulni kezdett a sebe, ráadásul nem is lassan, hanem igen gyorsan. A vérzés már akkor csillapodni látszott, amikor a tűzzel nekiállt, hogy kiégesse a sebet és amint ezzel végzett láthatta, hogy az egésznek a széle gyógyul //Asgardi gyógyulás 3, hiszen a test tulajdonosának is ennyi van//, ez jóval gyorsabb volt, mint amit Amora mondott neki még az egész elején. A fájdalom is csillapodik és ha még jó pár percet pihen a nő, akkor képes lesz majd talpra is állni. Miközben Thordin harcol a vérzés teljesen elállt a nő hasán.
Thordin terve sikerrel járt, a férfi Leif-fel volt elfoglalva még mindig, így nem tűnt fel neki, hogy érkeztél, a tőrt sikeresen fel tudtad venni a földről és a hátába szúrni az alaknak. Az igaz ennyitől még nem dőlt ki, de nem nagyon volt ideje arra, hogy megforduljon és máris kapta a következőt, amitől megroggyant. Leif is megrúgta, majd Thordin további szúrásaitól holtan terült el a földön. Leif visszavette a tőrt az unokaöccsétől, majd letörölte róla a vért és odament megnézni Trisa-t, hogy milyen állapotban van. A terem másik végében ekkor jelent meg Mylene.
< - Baj van! – mondta a feltűnő elf nő. – A többieket elkapták, ugyanis a viharóriás sikeresen a midgardiak nyelvén szólalt meg és nem hitték el a kimagyarázást… már a csarnokban vannak mind a hárman. >
~ Laak, Vutha, Murhal ~
A nő érdeklődve hallgatta a trió mesélését, hogy ki mit is akar ezen a helyen, vagyis miért vannak itt. Laaksonen most nem látta az anyját a trónszék mögött, lehetséges, hogy ilyenkor máshol tartják a nőket, mint amikor éppen ünnepséget ülnek a harcosok. Vért nem látott a fiú azon a helyen, így legalább ez jelentheti azt, hogy életben is lehetnek még.
< - Értem – bólintott a nő. – Szükségünk van az emberekre, hogy megdönthessük a jogtalan uralkodót és feltámaszthassuk Loki-t. roppant sajnálatos módon én magam nem hallottam arról, hogy mi történt Muspelheimben, más ügyeink voltak. Nem kell aggódnod, nem fogunk hátba döfni, ha rendesen harcolsz, nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, főleg, hogy igen sokan féltek és nem álltak a mi ügyünk mellé, hanem fejet hajtottak Loki lányának. És a másik dolog, felejteni szándékozol? – kérdezte. – Vagy netán enyhítést vágysz a fájdalmadra? Mindkettő megoldható. Igen egykor az voltam, még évszázadokkal ezelőtt, mond most, hogy miben van kíváncsi a véleményemre és válaszolok, van időnk...>
Ezzel odafordult Laaksonen felé és őt is végighallgatta, elégedetten mosolyodott el, amikor végigmondtad a beszédedet.
< - Nem egyedüli eset – mondta. – A legtöbben úgy térnek vissza a száműzetésből, hogy a mágikus erejük nincs meg. Egyedül Thorhalla az, akinek megmaradt, amikor hazatért… lehetséges, hogy mindenki elveszti a mágiáját ilyenkor, aki nem azzal született, hogy már a születése óta mágiahasználó, hanem később tanulta meg azt. Ugye jól emlékszem, hogy mind a ketten utólag tanultátok? Ha igen, ez így igen érdekes… igen képesek vagyunk rá, vagyis minden bizonnyal, ha nem, akkor majd keresünk valakit, aki tud segíteni rajtad. Remélem megértitek, hogy egyelőre nem bízhatom bennetek maradéktanul, csak azok után, ha be is tudtátok bizonyítani, hogy valóban igazak a szándékaitok… Kit nézegettél arra hátra Laaksonen? – érdeklődött még a nő, amikor kiszúrta, hogy a trón mögé néztél. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#91 2009-10-06 12:08:33
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.167.216
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Sikerült Leif támadóját kiiktatni. Thordin apró önelégült mosollyal néz a halott asgardira, azért régi énje csak nem tűnt el nyomtalanul. Örül, hogy legalább ez a terve sikerült, és Leifet megmentette. Habár aligha szorult volna rá nagybátyja, hisz látván a harci képzetségét, nem kellett volna sok idő neki, és könnyen lefegyverezhette volna. Mikor vissza veszi fegyverét a férfi, öccse nem ellenkezik, és elengedi azokat. Trisa sérülését látva, Thordin csak sajnálkozva csóválja meg a fejét. No nem a súlyossága miatt, hanem azért, mert égési nyomok, vörösödő bőr mutatkozik, amit szeme sarkából figyelt, miként égeti magát a nő. Igazából nem sok értelmét látta, hisz mint tiszteletbeli ideiglenes asgardi, a gyógyító képessége is meg van. A harcos lenézett a nőre, majd pedig kezét nyújtotta, hogy felsegítse azt, ha igényli.
<-Lesz, ez még így sem…
Kedvesen néz rá Trisara, és pár pillanat múlva pedig Mylene jelenik meg. Thordin arca egyből komolyra vált, és tudja, hogy nem sok jót jelent, ha ő itt van, és a csapat többi tagja pedig máshol. Ez meg is látszik rajta. Majd pedig be is igazolódik, és kiderül, hogy elkapták a többieket. A harcos keze ökölbe szorul, és elkeseredetten néz le a földre. Mihamarabb útnak akar indulni, és ezt szóvá is teszi.
<-Harek, lassan a családom minden tagját begyűjti. Ebből elegem van! El kell kapni! Most! Mennyünk…
Ezzel pedig Thordin meg is indul abba az irányba, ahonnan nagynénje jött, akár jönnek a többiek, akár nem. Léptei egyre gyorsabbak, és nem igazán van kedve lassítani. Most még súlyos vértje is könnyű zsáknak látszik rajta, miközben minden erejével azon van, hogy a lehető leghamarabb elérjen Harek csarnokába. Csak egy-egy pillantást vet hátra mindig, nézve, hogy mögötte vannak-e a többiek, vagy sem. Marka végig ökölbe szorul, cseppet sem lazít rajta, és teljes karizma megdagadva feszíti a páncélzata belseét.
~Először anyám, és nagynéném. Most meg a testvérem. Ez már túl sok, hogy annyiba maradjon. Itt már nincs bocsánat, nincs kegyelem, nincsen hidegvérű megoldás. Feldarabolom az összes renegátot, akár egy disznót, és kivéreztetem mindet. Túl sok, amit elkövettek. Remélem Hela lecsonkítja őket mikor, markába jutnak. Mert oda küldöm mindet. Nem érdekel miként, de megteszem. Ha kell, utánuk megyek, és úgy viszem Hela színe elé mindet. Lekezeltek, és megaláztak. Itt már nincs vissza út, Harek. Itt már nincs…
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#92 2009-10-07 17:18:44
Trisa
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2008-10-08
Üzenetek: 113
IP: 89.134.3.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A sebem nagy meglepetésemre elkezd gyógyulni így abba hagyom a fölösleges kínzást. Arra nem számítottam hogy az újabb testtel felerősödik a gyógyulásom is. Meglep ez a dolog, így aztán csak nyugodtan fekszek hanyatt a földön amíg szépen teljesen be nem gyógyul. Leif és Thordint pillantom meg magam felett mikor a kis csatánknak vége, s elfogadom a felém nyújtott kezet, és felkelek. Furcsa, a seb mint ha ott sem lett volna. Ekkor azonban Mylene jelenik meg a hírrel, hogy a többieket elkapták. Valamiért azonban nem tud meglepni hogy az egész baj okozója az én Murhalom. Megingatom a fejemet és felsóhajtok.
<- Ezt az idiótát.>
Morgom halkan majd felemelve a tekintetemet a többiekre nézek.
<- Jobb lenne mihamarabb utánuk indulni akkor. Hova akarják őket vinni?>
A kérdést már az elf nőnek szentelem így amikor felteszem rászegezem a tekintetemet hiszen ő biztosan jobban tudja ezt az egészet.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#93 2009-10-07 19:14:32
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Hiába meresztem a szemeim, nem látok semmit ott ahol ezelőtt fogva tartották az anyáinkat. Még vért sem így talán kicsit meg könnyebbültem.
A tekintetem visszavándorol a nőre. Magamra öltöm a régi hatalom éhes mosolyom.
<-A képesség meg volt bennem csecsemő koromban is, de csak sokkal később kezdtem használni a mágiát. Remélem találunk rá megoldást...>
Közben megpróbálom kitalálni hogy most mégis mi a fenét tudnánk kezdeni ezzel az egésszel. Hang nélkül úgysem tudnánk ártalmatlanná tenni Ingun-t, azt meg nem kellene hagyni hogy lecsukjanak, vagy belemenni a kis hűség tesztjükbe.
Meglepetten emelem fel a szemöldököm.
<-Csak körbe néztem egy kicsit, ugye Ingun azt te sem várod el hogy teljesen megbízzak benned rögtön elsőre?->
Kérdezem a nőt, közben rápillantok a másik kettőre. Vajon ők mit tesznek?
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#94 2009-10-07 23:13:01
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.153.9
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Figyelem Ingunt, majd egy halvány mosoly jelenik meg az arcomon.
< - Örömmel hallom, amit mondasz, s így a bizalmam is nagyobb felétek, főleg, hogy azt is kihangsúlyoztad, hogy még teljesen nem bíztok meg bennünk. Ha máris teljes bizalmatokat élveznénk, akkor most mentem volna el és egy közeli magaslatról néztem volna végig, ahogy a bizalmatokba túl gyorsan fogadott emberek a vesztetek okozzák. De látom, hogy a kellő minimális bizalmatlanság meg van bennetek, s ezt az ajtóban is szándékosan teszteltem, hogy az őrök mennyire vannak észnél. Tetszik amit láttam, nagyon tetszik. - > hangomból csak a megszokott nyugalom cseng, majd egyszerűen a padlóra ejtem a sisakom, s a páncélom felső részét leveszem, hogy felsőtestem jól látszódjon.
< - Láttál már valaha ilyen jeleket? Apám „ajándéka” melyet Thor aktivált, azzal, hogy kidobott Asgardról. - > testemen ciánkéken felfénylenek a rúnák < - Tudsz velük valamit kezdeni? Tudom ez Démon mágia, de nagyon zavaró, hogy régen egy csettintés volt egy ellenfél, most a legnagyobb erőfeszítés se eredményez még egy szikrát se. Azonban, míg erre nem lesz esetleg megoldás, addig sincs kedvem sokat ücsörögni. Volt jó pár évtizedem élvezni a semmittevést. Aminek pár halandó féreg, hogy is mondjam, áldozatául esett - > gonosz vigyor jelenik meg a képemen, majd komolyabb arckifejezés jelenik meg a képemen. < - De jó látni, hogy Asgardi nők szépsége semmit se változott az évek alatt - > Ingun szemébe nézek. Próbálom elérni, hogy főleg rám figyeljen, bár elég nyíltan teszem, de miért is rejtegetném, hiszen jól tudja, hogy szeretem az Asgardi nőket, s talán addig a többiekre nem annyira figyel.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#95 2009-10-08 10:21:04
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.248.165
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björnulf ~
Néhány perc volt csak, amíg meg kellett várnotok Trisa-t, hogy teljesen rendbe jöjjön a sérülése sem volt túl komoly, csak éppen nagyon vérzett, így aztán hamarosan a kis csapat útnak is indulhatott. Amíg a lányra várakoztok Leif és Mylene odébb húzza a holttesteket egy sarokba és a kifolyt vérre homokot intenek, hogy ne látszódjon olyan nagyon. Amint mindenki készen volt azonnal útnak is indultatok. Ahogyan az egész kis alagútnak a végére értetek egy csapóajtón másztatok ki egy helységben. Mylene vette át a vezető szerepet itt és ő haladt elől, a szobában mindenkihez a nő hozzácsapott egy-egy köpenyt, aminek csuklya része is volt, hogy el tudjátok rejteni az arcotokat is, majd ha felvettétek kilépett a helységből és intett, hogy kövessétek. Macskakövezett utcára értetek, viking stílusú házak mindenfelé és az utcákon haladva megpillanthattátok azt a csarnokot is, amerre tartotok, ahol Thordin már korábban is járt. Ahogyan végül kiértetek volna az utolsó ház mögül, hogy felcaplathassatok a csarnokhoz két személyt láttatok meg sietős léptekkel felfele haladni, két hadvezért.
~ Vutha, Laak, Murhal ~
< - Persze, hogy nem bízunk meg bennetek teljesen – mondta a nő. – De azt hittem, hogy ez teljesen nyilvánvaló. Még egy kérdés a képességeddel kapcsolatban, ami fontos lehet a kapcsolatok miatt. Ösztönösen kezdted használni, vagy pedig tanítás után sikerült csak? >
Ekkor fordult is oda Vutha felé, ám az ajtó felé kapta a fejét és ekkor ti is meghallhattátok, hogy súlyos léptek közeledtek a csarnok bejárata felé kintről, így társaságot fogtok kapni előbb vagy utóbb. Ahogyan Vutha levette a mellvértjét a nő kérdőn nézett a férfira, majd pedig a rúnákat kezdte nézegetni a férfi felsőtestén. Óvatosan nyúlt ki a kezével és simított végig az egyiken, majd pedig a homlokát ráncolva figyelte őket tovább, minden figyelmét ez kötötte le, és így nem foglalkozott se Murhallal, sem pedig Laaksonennel.
< - Nem, soha sem láttam ilyesmit – csóválta meg a fejét. – Nem, nem biztos, hogy démon mágia. Inkább rúnamágiának és jelmágiának mondanám, amit bárki megtanulhat. Sajnos nem értek hozzá és senkit sem tudok a mieink közül, aki értene hozzá. Urunk bizonyára, de ő még a leánya birodalmában sínylődik. Miben merül ki egészen pontosan ennek a hatása? Nem próbálkoznék a feltörésével, mert meg is ölhetlek vele… >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#96 2009-10-08 12:09:10
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 94.27.198.188
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Amint kiért Thordin a levegőre, Mylentől kapott köpenyt alaposan teste köré csavarta, és a csuklyát is felvette. A férfi számára ismerős volt az az épület, ami felé tartottak. Járt már itt korábban, de nem sok sikerrel, reméli most legalább végbe mennek elképzelései, és családját kiszabadíthatja. Szorosan nagynénje után haladt, pillanatra sem maradt le tőle, és nem foglalkozott semmi mással, csak azzal, hogy elérje amit akar. Miközben már-már Mylen mellett megy, megszólal, és hangján hallani az idegességet.
-A midga… Trisaval mi legyen? Az álcáját továbbra is kihasználjuk, igaz?
Kérdi, hogy biztosra menjen minden egyes mozzanatában, amit a csarnokban tesz majd, már ha bejut oda. A tempót tartva, szemei a nagy épületre szegeződnek, és nem néz másra. Eltökéltség költözik tekintetében, és aki ismeri, tudja hogy most nem lehet lenyugtatni. Benyúl a ruha alá, és övéhez érvén a kard hüvelyéből, mit még Aesatól kapott, elő veszi a rövid kardot, mit korábban a renegáttól vett el. Menetelése közben erősen megragadja, és teste mellett viszi, hogy ne vesztegessen értékes időt, ha bármi közbe jönne.
~Elérkezett hát, mikor megvívom a csatát, amit úgy vártam, és most pedig a hátam közepére kívánom. Ideje túl lennem rajta. Megpróbálom élvezni a harcot… nem fog nehezemre esni. Főleg mikor Harek és mocskos hadvezérei fejét nyesem le.
Minden lépte után egyre izgatottabb, és dühösebb. Mikor megpillantja a két hadvezért, nem tulajdonít nagy jelentőséget nekik. Nem ismeri őket, még valójukban nem látta egyiket sem, csak Leif tájékoztatójából ismerheti fel netán őket. Ám mivel nem látni a férfi arcát, így még azt is nehéz lehet megállapítani, hogy rokoni kapcsolat van a két fél között. Épp e miatt, nem is ismeri fel őket. Nem tulajdonít nagy jelentőséget nekik. Hátra-hátra pillant még midig néha, hogy semmi meglepetés ne legyen mögötte, vagy hogy mindenki jön-e, aki kell. A törpe mostanság eléggé szótlan, Thordin nem tudja minek betudni, de most nem is igazán zavarja a csönd. Inkább jól esik neki. Szemét hamarosan csak a csarnokon tartja, ahol Harek és csatlósai honolnak.
//Rendben, javítva, köszi a kardot//
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-10-08 12:32:19)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#97 2009-10-08 20:04:25
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A nő kérdése kizökkent a továbbiak tervezéséből, s egy pillanatra el gondolkodok.
<-Azt hiszem mér fiatal korban is használtam tudatlanul, ösztön szerűen, de sokáig nem voltam tudatában ennek. Ahogy a környezetem sem.>
Ingun a páncélt kezdi vizsgálgatni, közben hallani lehet hogy nem sokára társaságot kapunk. Tétovázok nem igazán tudom mennyit használna ha megpróbálnánk ártalmatlanná tenni a nőt...viszont ha még többen csatlakoznak hozzá.
Gyorsan határozok, közelebb lépek és megpróbálok erőteljesen a nő arcába vágni ököllel. A testi erőm nem éppen nagy de talán ki tudom használni, hogy elmerült a páncél tanulmányozásában. És ha még sem találna a két társam erősebb mint én.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#98 2009-10-09 02:46:24
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.153.9
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ingunt figyelem, miközben az egyik rúnát kezdi el tapogatni. Nem várom el tőle, hogy ismerje eme jeleket, de azért jobb tudni, hogy ért e hozzájuk vagy nem. Azonban hamar kiderül, hogy nem és a soraikban sincs nagy eséllyel olyan aki értene hozzá. Lokihoz meg ha fel is támad akkor se fordulnék, hiszen, neki nem áll érdekében, hogy levegye rólam, hiszen így rendelkezhet felettem, de erről nem kell mindenkinek tudnia.
< - A teljes mágiám blokkolja a velem születetteket és a tanultakat teljes mértékig. Apám egyik büntetési módszere, mit előszeretettel alkalmazott, hogy ne öljem meg az öcsémet, ha épp felhúzott valamivel. - > szemem sarkából látom a mozgást, s sejtem mire készül, így reflexszerű mozdulattal kapom el a nő felé száguldó öklöt és vagy félre tolom, vagy megállítom, s megszólalok, miután a támadóra pillantok.
< - Laaksonen, még egyszer teszteled a gyorsaságom, mint korábban már ígértem én váglak nyakon. Ahelyett, hogy azt próbálgatod mennyire vagyok még képes másokat megvédeni, inkább keress valakit Murhalnak, hogy nézze meg. Nem rajongok annyira a midgardiak angoljáért, hogy sokáig fordítgassam, ha bajtársunk valamit mondani szeretne a többieknek - > szemeim összeszűkülnek, de hangom furcsán nyugodt még mindig, pedig lekevernék neki egy nagyot, hogy ilyenkor akar ilyesmivel próbálkozni.
< - Bocsáss meg Ingun, de tudod milyen a fiatalság, folyton az idősebbet tesztelik, s piszkálják, ha megtudják, hogy valamiért gyengélkedik, de ne is törődj vele. Inkább áruld el, ki eme súlyos léptek tulajdonosa, egy újabb régi ismerős? - > kérdem a nőre pillantva, egy kedvesebb mosoly kíséretében, miközben a páncélom felsőrészét felveszem, majd pedig lehajolok a sisakomért, hogy az is kézközelben legyen.
< - S mond Ingun, kettesben is tölthetnénk majd némi időt? - > hangomban némi kedvesség is csendül a nyugodt hang mellett, s figyelem a reakcióját.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#99 2009-10-10 08:07:08
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.154.94
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Björnulf, Thordin ~
< - Mivel mi nem nagyon tudjuk eltüntetni róla így muszáj lesz – mondta a nő. – Én sajnos csak a telepátia bizonyos fokát művelem mágia terén, így sajnos nem tudok vele mit kezdeni. Ha Amora úgy varázsolta rá, hogy bizonyos idő elteltével eltűnik, eltűnik, ha nem, nem. >
Időközben ahogyan figyeltétek a párost lassan felértek a csarnok bejáratához és közben az addig álló őröket pedig elküldték valahova így azok teljes felszerelésben nekiálltak a kapu felé futni, így nem volt nehéz kitalálni, hogy hova is küldték őket. végül eltűnt a páros is a szemetek elől mígnem egy csattanást hallotok és odafent becsukódik az ajtaja a csarnoknak.
< - Majd odafenn improvizálunk, de most futás! – mondta Leif és futásnak indult felfele a lépcsőkön. >
~ Vutha, Laaksonen, Murhal ~
A nő csak hümmögött a válaszra, nem igazán figyelt továbbra sem Laaksonen-re. Aki ezt tökéletesen ki is használta, odalépett a nőhöz és egy határozott mozdulattal csapta arcélen. Vutha-nak nem volt esélye arra, hogy a fiú ütését megfoghassa. Ingun szemei elkerekedtek majd pedig eszméletlenül rogyott le a földre. Vutha-nak éppen csak annyi ideje van, hogy a páncélját visszavegye, a másik két férfi, ha körbenéznek ezen idő alatt találhatnak egy-egy fegyvert maguknak idebenn. Tetszőlegest, ki milyet akar, mire ezeket magukhoz vették és a féldémon is vissza a mellvértjét nyílt ki az ajtaja a csarnoknak. Egy alacsonyabb nő lépett be rajta mögötte egy nagydarab férfi. Majd az csukta is be maga mögött az ajtót, vágta be. Néhány pillanat kell csak nekik, hogy észrevegyék a földön fekvő Ingun-t és titeket.
< - Mégis mi a fene folyik itt?! – kérdezte mély hangján a férfi. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#100 2009-10-10 12:36:48
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.98.208
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem sikerül megállítanom, s nézem az ájult nőt, majd a páncélom hamar visszaveszem. Nem fordulok az ajtó felé azonnal, csak Laak-ra pillantok, s közelebb hajolok hozzá.
< - Még egy ilyen húzás Asgardi és még egyszer asgardi vért, s húst érezhetek a számban - > súgom fagyos hangon oda, majd hozzáteszem. < - Most hallgass! - >
Az érkezőkre pillantok, de még nem hozzájuk szólok.
- Murhal fogd vissza a kis Asgardit, mert én ölöm meg, ha rájuk is ráront. - szólalok meg szándékosan angolul csendesen, majd megindulok a két frissen érkező felé.
< - Mi történt? Van egy suhanc Asgardink aki még nem tanulta meg, hogy minden kis ugratást nem kell halálos sértésnek venni, de majd megtanulja. De ohh hol marad az illem a részemről, hiszen igen sokan elfeledték, hogy létezem. A nevem Vutha, Dante a Démon Sárkányok hajdani vezérének első szülött fia, Loki nagyurunk oldalán hajdan harcolt Démon sereg volt vezére - > Murhal felé mutatok < - Ő Murhal, Darhal a viharóriások egykori hadvezérének a fia - majd Laaksaanra bökök. < - A neve Laaksonen, szintén az oldalunkon áll - > mutatom be hamar a csapatot.
< - Remélem a dolgokat megtudjuk beszélni egy jó kupa bor mellett. Hiszen csatlakozni jöttünk, csak valami mindig közbe jött - > Igen csúnyán nézek Laaksonenra, majd nyugodt tekintettel nézek a frissen érkezőkre. Hangomban végig ott a tisztelet feléjük, hiszen nem kétséges, hogy a számban mi vagyunk többen, de erőben nem, s nem kéne agyoncsapatni magunkat már az elején.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Renegátok erődje
#101 2009-10-10 13:09:14
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Egy határozott gyors ütéssel leütöm Ingunt aki elkerekedett szemmel bámul rám majd elájul. Gyorsan körbe pillantok és magamhoz veszek két tőr szerűséget, az egyiket elrejtem a ruhám alá, a másikat pedig a kezembe fogom.
<-Semmi szükségem a tanácsaidra démon....nem azért vagyunk itt hogy ezekkel jó pofizzunk, hanem hogy kiszabadítsuk a foglyokat...és intézzük vagy fogjuk el a hadvezéreket..>
Vágok vissza dühösen a démonfajzatnak, aki mióta csak találkoztunk idegesít. Ekkor lép be két újabb hadvezér. Ha az emlékezetem nem csal akkor, mind kettő harcos. Vutha megelőz és beszélni kezd.
<-Épp a csatlakozásunkról beszéltünk, mikor megvizsgálta a páncélját valamilyen mágiával és egyszerűen elájult...>
Vonok vállat egykedvűen feléjük, elfojtva hogy mennyire dühös vagyok a démonra.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#102 2009-10-10 14:57:17
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.251.120
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin Mylen szavait hallgatván, kissé megrendül. No nem azért mert nem bízna Trisa alakító képességében, de még is. Az imént is lebuktak, és akkor csak 4 piti kis renegát csatlós volt ott. Most viszont a csarnokban minden bizonnyal nem elvétve lesznek emberek, hanem megtömve minden jóval. A nyomás is bizonyára nagyobb lesz a lányon, mert ez nem egy színészet, ahol jól megfizetik a munkát. Hanem az életük múlhat rajta. Thordin emiatt egy kicsit ideges is, de ez csak egy a sok közül, ami nem a legjobb érzelmeit kiváltja. Kezében még mindig a karddal, amit korábban szerzett, és annak pengéjét nézi. Pillanatra elveszik benne, és gondolataiba merül.
~Lehet jobb lett volna haza sem jönnöm. Lehet, hogy Midgardon kellett volna maradnom. Annyira vágytam ide, és most ha tehetném elfelejteném az elmúlt napokat. Arra jövök haza, hogy Asgard és lakosai elpusztultak, majd újjá élet és a szüleimet meg elrabolták. Kérlek Thor, adj erőt, hogy győzelmet arathassak.
Majd mintha rémálomból kelt volna fel, felkapja fejét, és a csarnok ajtaján behaladó két hadvezért figyelte. Aztán meg az őröket, akik hirtelen meglódultak. A csarnok ajtaja becsukódik, és Leif szavai ütik meg a harcos fülét. Amint nagybátyja futásnak eredt, Thordin is követi őt. Bár súlyos vértje bizonyára lassítja, de most nem igazán van szándékában fáradni. Bár lábai már megjártak pár mérföldöt, de most még is meghajtja azokat.
~Az improvizálásokból sosem sül ki semmi jó. Állandóan balul üt ki. Bár örülnék ha most tévednék.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#103 2009-10-12 10:53:13
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.156.95
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björni ~
Fel is értek a helységhez, az ajtó mellett a bejáratnál három fegyvert pillantotok meg, hogy le vannak csak úgy dobva a földre, korábban őrizhették őket, de mivel most már nincsenek itt az őrök, így ezeket sem felügyelte senki sem. Trisa felismerheti az Égmetszőt ezek között, míg Thordin a Fagyharangot. Bentről hallottatok beszédet, ami tényleg a tieitek hangja volt ennek ellenére Mylene és Leif nem az ajtó felé haladnak, hanem óvatosan és halkan igyekeznek oldalra vezetni titeket. Szerencsére a benti beszéd és a távolból ide szűrődő csatazajok miatt Thordin vértjének csörgése sem hallatszik. Egészen az épület hátuljáig mentek, ahol egy hátsó bejáratot közelítettetek meg. Ahogyan elsőre megnéztétek zárva volt az ajtó, így Leif óvatosan valamivel törte fel az ajtót, majd pedig nyitotta ki azt. Így most már mindenki belátott, őr sehol sem volt benn, csak szebbnél szebb nők rabláncokon. Néhány pillanat körbenézés után Thordin pedig észrevehette az anyját és Laaksonen anyját is a közel másféltucat nő között.
~ Laak, Vutha, Murhal ~
Egyelőre még mindig furcsán méregettek titeket, végül a nő intett a másiknak, mire a férfi odalépett az ájult nőhöz és felfektette az egyik asztalra, hogy ott meglegyen, majd pedig visszalépett a nőhöz. Úgy tűnt, hogy a nő lehet talán magasabb rangon, mint a férfi, hiszen csak így ugráltatni valakit, akik állítólag mind a ketten a hadvezérek között vannak. Végül Bera odalépett az egyik asztalhoz, egy kupát vett el és belekortyolt az italba, mígnem végül rátok nézett.
< - Nyugalom – mondta. – Amíg közöttetek nincs egyetértés, akkor hogyan akartok a tényleges ellenséggel harcolni? Pontosan tudjuk, hogy kik vagytok, hiszen a legjobb tudomásom szerint nem kevéske ideig harcoltunk ugyanazon az oldalon. Szóval Ingun megint kimerítette magát? Milyen sajnálatos – jegyezte meg megvetően. – Szóval csatlakozni szeretnétek, két bukott vezér, és egy néhai mágus, akit Thorhalla csúnyán megpróbált átverni. Rendben üljünk le és beszéljük meg a csatlakozást, a harcok már úgyis elkezdődtek és jobb, ha szem előtt vagytok az alatt, mintsem odakint döftök esetleg hátba minket. Bár az sem számítana, úgyis mi fogunk ezen a hazai terepen győzelmet aratni. Üljetek le, töltsetek italt, szolgáljátok ki magatokat és kezdjetek bele. >
A nagydarab férfi Bard eddig nem mozdult meg újra és meg sem szólalt, de ezek után kihúzott egy széket és arra huppant le, lábát az asztalra tette és belekortyolt egy egész kancsó mézsörbe.
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#104 2009-10-13 00:07:47
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.153.82
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Laakra pillantok, majd vállat vonok.
< - Hajrá, tedd amit akarsz, véletlen se hallgass olyanra, aki többet tapasztalt, a végére még tanulnál valamit - > hangom továbbra is nyugodt, s tekintetem a frissen érkezettek felé fordítom.
< - Nyugodt vagyok, halálosan nyugodt. De látom a humor megmaradt köztetek míg nem voltam itt. Jól tudod, hogy miért fúj rám ez a kölyök, ahogy még rajta kívül nagyon sokan. Elég indok hozzá a fajom, hogy ne értsen egyet velem. Azonban jelenleg ez nem a legfontosabb dolog, hogy kettőnk közt mekkora az összhang. - > Töltek egy nagyobb kupába mézsört, majd az asztalhoz sétálok, de nem ülök le azonnal. < - Egy oldalon harcoltunk fajtól, nemtől függetlenül, míg Loki urunk irányított minket. Csak az számított, hogy hozzá legyünk hűségesek. Én esküt tettem Loki urunknak, hogy védem őt, s vérvonalát. - > végig nézek Beran és Bardon < - Azonban eme esküm megszegem átmenetileg, hisz Urunknak tett esküm értelmében ellenetek kéne vonulnom, hogy a lányát védjem. Mégis most itt vagyok, hogy segítsek, hogy Loki urunk ismét köztünk lehessen, s mire ez megtörténik hajdani területei is az övé legyenek. Remélem eme esküszegésemet megbocsájtjátok nekem, ahogy ő is megfogja remélem. - > Leülök az egyik székre, s belekortyolok az italomba. Majd szépen lerakom, s egy mosoly jelenik meg a képemen. < - Idefelé jövet láttam egy gyér kis sereget. Ha csak ennyit tudnak felmutatni, akkor lehet mire Urunk feltámad nagyobb területeken fog uralkodni. - > majd arcom megkomolyodik < - Ingun kérdezte, hogy mit akarunk, s csak ugyan azt mondhatom, mint neki: Ne döfjetek hátba a csatatéren, s fogadjátok el, hogy Démonnak születtem jobban és nem Asgardinak. Ez talán a legfontosabb alapból amit kérek cserébe, s szerintem nem is túl nagy kérés, de ha mégis az és teljesíthetetlen, akkor sincs harag részemről. A hátsó kijáraton távozom, s nem találkozunk a csatatéren, csak esetleg újra egy asztalnál egy újabb kupa ital mellett, miközben a hajdani szép időkről beszélgetünk. - > felkelek és közelebb sétálok Bardhoz, majd ott leülök. < - Bárhogy is legyen nem érzem úgy, hogy tartanunk kellene egymástól, hiszen ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy Loki urunkhoz vagyok hű - > mondom nyugodt hangon továbbra is. < - Azonban, ha nem túl nagy kérés, amit kértem a csatlakozásomért cserébe, akkor kérlek avassatok be, hogy mit sikerült eddig megtennetek és mi vár még megvalósításra Loki urunk feltámadásával kapcsolatba, s esetleg mondjátok... - > gonosz mosoly ül az arcomra < - ...hogy terveztétek azt a külső szedett-vedett sereget elsöpörni? - > kérdem, majd a kupát a számhoz emelem és egy jót kortyolok belőle.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#105 2009-10-13 15:58:26
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.49.32
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Felérvén, Thordin megpillantja a 3 fegyvert, amik közűl egyet fel is ismer, mi kétséget kizáróan Laaksonan tulajdona. Egy pillanatig áll felettük, majd pedig mivel nincsen őr a környéken, és úgy néz ki, hogy sehol máshol sem lesz, ezért felveszi öccse botját, és a korábbi kardja hüvelyébe teszi. A másik kettőt nem ismeri fel, nem rémlik neki, de minden bizonnyal Murhal, és Vutha fegyverei lehetnek. Sose tudni, mit hoz a sors, így Thordin felkapja a minden bizonnyal Vutha fegyverét is, és azt a szabad kezébe viszi. Reméli, hogy az óriás ágyasa pedig viszi annak ereklyéjét. A harcos mielőtt eltenné, körbe néz, és ha semmi nem gátolja tovább áll társai holmijával. Hasznukra lehet, ha kiszabadítják őket, hisz valami nekik is kell, mivel megvédhetik magukat. Majd hangok ütik meg Thordin fülét, amiket társítani is tud öccsével, és Vuthaéval, bár értetlenül figyeli Leifet és hitvesét, kik más irányba kalauzolják a férfit. A csata zaj, és a duruzsolás, mi a csarnokból jön, nagy szerencsére Thordin vértjének csörgését elnyomják, így egyelőre valóban halkan tudnak mozogni.
~Hová visz? Nem értem… nem előről kelett volna bemennünk, és szembe nézni az ellenféllel? Bár Leif ismeri a környéket, és biztos Mylen is… lehet tudnak valami más utat. Most viszont nem hiszem, hogy díjaznák, ha neki állnék kérdezősködni. Nem ellenkezem, megtanultam, hogy jobb ha hallgatok a tapasztaltabbra. De… de… már lassan megkerüljük az épületet. Na de mindegy… remélem drága nagybátyám, tudja mit csinál.
Hamarosan egy zárt ajtóhoz ér a kis csapat, amit Leif ügyeskedése után sikeresen kinyílik. Nagyon úgy néz ki, hogy Fortuna a társaság mellett áll, hisz nincs őr sem, sem pedig más, aki akadályozná őket. Thordin kíváncsian, pattanásig feszülő idegekkel mered a kinyiló ajtó mögé, és erősen markolja a két fegyvert, ami kezében nyugszik, mert arra számít, hogy most kezdődik a harc. De téved. Láncra vert nők sora, legalább 20 asgardi szépség. Thordin pillanatokig csodálva néz végig rajtuk, és legelteti rajtuk a szemét, ám nem disznó módon, csak szolidan. Majd Leifre néz, hogy még is minek jöttek ide, és akkor hirtelen megpillantja az anyját, és beugrik neki, hogy mit is, pontosabban kiket is keresnek. Thordin anyját, és nagynénjét veszi észre, majd oda is szalad kettőjükhöz. Kicsit zavartan érzi magát a lenge öltözet miatt, nem örül, hogy anyját így kell látnia, de most a gálánskodás rá ér. Hebegve-habogva teszi fel első kérdését, majd szüntelenűl a többit a férfi.
-A-a-anyám? Jól vagy? Nem esett bajod? Mit tettek veled ezek? Ugye nincs semmi gond?
Közben átöleli a nőt, aztán nagynénjére néz, Laaksonan anyjára.
-…és, ön? Minden rendben?
Kérdezi, de válaszokat pillanatnyilag nem vár. Gyorsan pattan fel, és el kezd körbe nézni, hogy talál-e valamit, amivel kiszabadíthatja a raboskodókat egytől-egyig, vagy ha nem, akkor fivére ereklyéjét használja, ha képes rá, amivel jéggé dermesztve a láncot, már könnyedén eltörheti, vagy netán lehet nem is kell, ha képes egymaga puszta kézzel elszakítani a szemeket tonnányi erejével.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#106 2009-10-14 18:25:56
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Majd szétrobbanok a dühtől, ha lenne még hatalmam Vutha már rég egy pocsolya lenne amibe még bele lépni sem érdemes. De így csak képzelődhetek a változatos halál nemeiről. Az imént lekapott tőrt a kezembe tartva, elkezdem vésni az egyik asztalt miközben a démon beszél. Közben a hadvezér párost méregetem. Mind ketten harcosnak néznek ki de ez még nem jelent semmit.
Ha letudnám úgy ütni őket mint Ignun-t akkor nem lenne semmi probléma, de ezt a lépést most nem kockáztathatom meg. Túl erősek már nekem. Ha esetleg Vutha vagy a félóriás segítene...de annyira idióták hogy az már fáj.
Arra persze nem gondolt mi lesz ha a nő magához tér, akkor kiderül hogy én csaptam le. Dühösen csikorgatom a fogaim, úgy tűnik nincs kiút a helyzetből.
<-Nem kell kedvelnünk egymást, ahhoz hogy csatlakozzunk hozzátok és az ügyetekhez. Csak véletlenül csapódtunk egymáshoz...Ignunnak már elmondtam, a mágiámat szeretném visszakapni, s cserébe mellétek állok.>
Beszéd közben is a tőrrel játszok, de inkább csak a türelmetlenségemet leplezem vele. Ha nem történik valami nem sokára...nem sokáig fogom már vissza magam.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#107 2009-10-15 08:33:17
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.27.54
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Björnulf, Thordin, Trisa ~
A láncokat sima egyszerű karddal is el lehetett törni a lakatoknál, így nem kellett Laaksonen fegyvere hozzá, hogy azzal oldjátok meg. Kinn még Mylene kapta fel Murhal fegyverét, mert láthatóan Trisa nem tette meg. Az itteni nők úgy tűnt, hogy ismerik már Leif-et, mert mindegyik csöndben maradt, amíg ki nem szabadítottátok őket. A sarokban voltak vastagabb ruhák, így azokhoz siettek oda és vették fel őket. Amivel még álcázni is tudták magukat, hogy ne legyen túlságosan feltűnő, hogyha kimennek. Miközben Thordin az anyjával és a nagynénjével van elfoglalva a többiek ezen idő alatt szabadították ki a nőket.
< - Jól vagy? – kérdezte Thordin-t az anyja. – Mégis milyen nyelven beszélsz? Talán elfelejtetted a sajátodat? Leif? >
< - Jól van, csak szerintem megilletődött, a Midgardiak nyelvén beszél – mosolygott a férfi. – Mennetek kell, Mylene kivisz mindenkit, aztán igyekszik kapcsolatba lépni Amora-val, hogy mindenkit kiteleportáljon innen. Azonban nekünk most mennünk kell tovább, azzal, hogy a foglyok szabadok a renegátok még nem lesznek legyőzve. >
Ezzel intett a társaságnak, hogy kövessék, a terem másik végén lévő ajtóhoz és óvatosan nyitja ki. A csarnokba vezet és megláthatja a kis társaság a másik triót, egy nővel és egy férfival beszélni.
~ Laaksonen, Murhal, Vutha ~
A testvérpár figyelte, amit mondtatok és igyekeztek nem látványosan unatkozni annál a résznél, amikor Vutha beszélt, ezek mind a ketten harcosok voltak, igazából egyiknek sem volt soha sem túlságosan erőssége a gondolkodás. Ennek ellenére egyik sem szólt bele abba, hogy végig mondjátok, amit akartok. Igazából azt sem tudhattátok, hogy fognak-e válaszolni a kérdéseitekre, vagy csak az időt húzzák ki tudja mire. Azonban ahogyan Laaksonen is elhallgatott a nő kissé előrébb dőlt felétek és megszólalt.
< - Haderőt gyűjtünk – vonta meg a vállát. – Támogatókat keresünk az ügyünknek. Ami pedig urunk feltámasztását illeti, igykeszünk megszerezni Thorhalla és Amora mágikus erejét is és azokat is felhasználni. Mint ahogyan egy kisebb erdőistennő erejét is elvette Harek – felkacagott. – Az az ostoba nő elhitte neki, ha lemond az erejéről, akkor a fiát visszatérhet a száműzetésből… nem vicces? >
A bátyja is felnevetett, igazából egyikük sem tudta, hogy az említett istennő fia pont velük szemben ücsörög és lényegében Harek teljesítette az alku rá eső részét, azonban Bard lecsapta a korsóját az asztalra, mire a húga is csöndben maradt, majd a férfi rátok nézett.
< - Elég volt a beszédből! Egyelőre egyvalamit bizonyítsatok – mordult fel a férfi. – Hogy tényleg komolyak a szándékaitok… szótlan viharóriás barátunkat végezzétek ki, most! >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#108 2009-10-16 01:52:08
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.131
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Figyelem a két alakot, majd Laakra pillantok és töltök még egy kis italt, amibe bele kortyolok.
< - Remélem, azért nem untátok magatokat halálra míg beszéltem. Bocsássatok meg, lehet nekem is megártott Midgard bűze, hogy már ennyit beszélek, de igazatok van, félre a fölös beszéddel, s legyen itt a tettek ideje - > Lassan felkelek, de a kupámat a kezembe tartom. < - Csak úgy kíváncsiságból. Miért pont Murhalt? Erősebb, mint ez a kis nyeszlett, s tapasztaltabb is. Bár mindegy is. Nem az én dolgom elbírálni egy parancsot. - > Vonok vállat egyszerűen kezemben a kupa drága itallal < - Majd egyenlítesz egyszer - > mondom a viharóriás felé fordulva úgy, hogy csak ő lásson, s kacsintok, ahogy szememben gonosz fény csillan. A következő pillanatban azonban aljas módon Laak képbe locsolom a kupám tartalmát amiben feltűnően sok az ital. Hát igen. A második töltés után egy kortyot se ittam, de ez most mellékes. A tőrért kapok, s ha véletlen ellenkező kedvében lenne az asgardi, s nem zavarná össze a képébe kapott ital, akkor jó erővel fejbe is próbálom csapni első körben. Így vagy úgy, de ha a tőrt sikerül megszereznem, akkor a két vendéglátónkra pillantok.
< - Ohh bocsánat... mellé... Ez egy Asgardi volt... Fenébe is. Úgy sajnálom... Ja nem mégse... - > vonok vállat gonosz mosollyal, mely kiüt egy pár pillanatig a hangomon is < - Akkor hogyan kérik az óriást? Ledöfve? Vagy fejetlenül? Nekem teljesen mindegy. Max egy olyan társat veszek, aki képes harcban mellettem harcolni nem nézve azt, hogy mi vagyok, de eme asgardi bármikor hátba döfne, s eme érzés lassan kezd kölcsönös lenni. - > hangomba visszatér a hideg nyugalom, s ha a tőrt sikerült megszereznem, akkor megforgatom, míg a válaszra várok, de még előtte megszólalok.
< - Aztán beszélnék a kovácsotokkal is. Tetszik a munkája... eléggé minőséginek tűnik, így elsőre - > Ezzel a tőrt az asztalra dobom, s megindulok Murhal felé fegyvertelenül. Nem akarom megölni, nincs okom rá, de muszáj közelebb férkőznöm hozzájuk.
< - Közben mondjátok csak. Hogy képzeltétek, hogy lemond a mi jó Amoránk és a mi drága kis Thorhallánk, ki Loki Urunk kastélyát aljas módon elfoglalta, s uralkodónak hiszi magát az erejéről? Amora erős, s többek közt neki köszönhetem, hogy Asgardi testben vagyok jó ideje. Hisz lássuk be: Sárkány ként rég levadászott volna bárki. Őt hogy fogjátok rá kényszeríteni, hogy adja oda az erejét? Hisz ő a keményebb ebből a szempontból nem? Thorhalla egy egyszerű tűzmágus, ha nőtt is az ereje, akkor is kétlem, hogy olyan nehéz lenne elszedni tőle. Vagy tévedek? - > megállok egy kicsit és hátra pillantok. Az időt húzom, de próbálom úgy tenni, hogy ne legyen túl feltűnő, bár ha a fiatal Asgardi magánál van, akkor úgy is elront mindent, azaz mindegy. Ráadásul az időnk fogy, mert kitudja mennyi ideig lesz Ingun eszméletlen.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#109 2009-10-16 09:35:14
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.42.64
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A láncokat leszedi Thordin a karddal, mit még az egyik renegáttól szerzett, majd pedig felsegíti anyját, és nagynénjét. A harcos most pár pillanatig nem törődött semmivel, és senkivel, míg anyját ölelhette át, majd pedig Laaksonan anyját is üdvözölte. Aztán minden nőre került egy-egy lepel, hogy ne legyenek annyira felismerhetőek, bár remélni lehet, hogy sikerül minden a terv szerint, és mind kiszabadulnak. Thordin kicsit megzavarodik, mikor arra hívják fel figyelmét, hogy nem asgardi nyelven szólt, hanem a halandókén. Tanácstalanul áll az egész előtt, mert úgy emlékezett… vagy is nem is emlékszik, lehet tényleg úgy van ahogy Leif mondta. Megilletődöt. De amit utána közöl, abban is igaza van. Most, hogy a szülők kiszabadítva, már nincs mi kételybe borítsa Thordint, vagy megtántorítsa. Hisz tudja, hogy otthon, biztonságban vannak, így pedig nincs akadálya annak, hogy teljes szívvel és erővel harcoljon. A férfi még elbúcsúzik anyjától.
-Ha vége ennek az…
Most észbe kap, hogy nem asgardiként szól.
<-Bocsáss meg, hogy nem voltam érthető. Ha vége ennek az egésznek, ismét rendben lesz megint minden. Aztán lesz miről beszélnünk.
Mosolyodik el, és még egyszer átöleli anyját, és nagynénjét, és a búcsúzkodás után, még Mylent követi szemével, aki kikíséri a nők seregét. Utána követi Leifet és a résnyire nyitott ajtón Thordin észre veszi a társait, és testvérét. Mélyeket kezd el sóhajtozni, és egyre inkább kezdi elveszteni józan eszét, de mégsem ront be üvöltve és kezd bele az összecsapásba. Nagybátyjára néz, és tanácstalanul szólal meg felé.
<-Most mi legyen?
Kérdi, majd várva a válaszra vissza fordul, és kissé elgondolkodva nézi a testvérpárt. Úgy rémlik neki ők voltak azok, akik annyira sietve mentek a csarnokba, de nem biztos benne.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#110 2009-10-16 19:36:25
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Vutha az arcomba locsolja az italát. Teljesen váratlanul ér, akár csak az ökölcsapása. A két hadvezér szavaira koncentráltam. Anyám csak azért mondott le az erejéről hogy haza térhessek. Képes vagyok akkor is fájdalmat okozni másoknak ha még csak Asgardon sem tartózkodok. Kibelezem Hareket ha végre szemtől szemben találkozunk. Alaposan orrba ver, a vérem is elered vékony kis patakban. A tőrt pedig kikapja a kezemből.
<-Te rohadék...>
Kiálltok fel dühösen, és lépek felé párat. Aztán megtorpanok, úgysem tudnám legyőzni őt. A testi ereje fölénybe teszi velem szembe. Csak gyűlölettel meredek rá. Képtelen vagyok eldönteni hogy csak az időt húzza vagy komolyan gondolja hogy megöli a félóriást.
Még mindig az orromat törölgetve, szólalok meg.
<-Mégis hogy akarjátok rávenni Amorát és Thorhallát hogy mondjon le az erejéről Harek javára?->
Közben közelebb lépek a két ülő harcoshoz. Úgy teszek mintha a kezemre ragadt vért próbálnám letörölni, de gyorsan előrántom az elrejtett tőrt és a nő felé dobom. Remélhetőleg váratlanul éri és talál.
Igazából nem gondoltam át normálisan de már elegem van abból hogy zsinóron rángatnak. Előbb Halla és Amora, most ezek ketten meg egy harmad rangú varázsló nő. Ráadásul úgy beszéltek az anyámról mint egy utolsó kutyáról. Elegem van.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#111 2009-10-17 07:06:40
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.136.11
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Mindenki ~
Leif nem szól semmit sem Thordinnak, ugyanis azt már odakinn meghalhatták volna, így a fiatal harcoson áll a dolog, hogy mit is tesz. Vutha időhúzási kísérlete iszonyúan átlátszó volt, főleg azok után, amilyen híre volt korábban. Ismerték és ezek alapján pedig számítottak rá, hogy egyből meg kellett volna ölnie ahelyett, hogy a száját jártatta volna. Laaksonen-t nem sikerült fejbe csapnia, azonban a férfi még Vutha mondanójának felénél megunta az egészet, hogy csak játszotok velük, vagyis a féldémon, dühösen csapott az asztalra, majd pedig a saját fegyverét húzta elő.
< - Sejtettem, hogy nem azért vagytok itt, amit állítotok árulók! – vicsorogta a férfi és ezzel a saját fegyverét dobta bele Murhal-ba. >
A viharóriás egytől egyből eldőlt, noha még nem halt meg, de életveszélyes sérülést kapott, ha nem látja majd el valaki nagyon rövid időn belül, akkor bele fog halni a sérülésbe, amit kapott. A nő unottan fordult vissza Laaksonen felé, amikor az feltette a kérdést.
< - Hogy tőlük miként? Thorhalla egyszerűbb – vigyorodott el. – Mond az a név valamit, hogy Einar Fonnson? >
Vutha-nak egészen biztosan mondott, és Laaksonen is hallotta korábban, Björnulf pedig ismerte is a volt tanítványát. Thorhalla korábbi szeretője és Laak hallotta Aesa és gyermekei beszélgetését, hogy jelen pillanatban a férfi Hela első számú embere. Amikor Laaksonen a tőrt a nő felé dobta fekete füst jelent meg előtte, majd pedig egy kardpenge állította meg a nőnek szánt kardot és a füstből egy férfi jelent meg, kék szemei ridegen és érzéketlenül csillogtak, ahogyan megvetően nézett a társaságra, akik korábban látták már, azok felismerhették, hogy Einar volt az, a füst még mindig nem szűnt meg körülötte, sőt tovább is terjedt.
< - Szóval a húgocskám és Amora ilyen szánalmas asgardiakkal próbálja a fenyegetést megszüntetni? – kérdezte egy gúnyos és önelégült női hang a fekete füst felől. – Vagyis csak Amora, ugyanis a nővérkém nem is tud erről… >
Ha a füst felé néztek abból lassanként egy női alak emelkedik ki, noha még egyikőtöknek sem volt feltehetőleg soha sem szerencséje a nőhöz Björnulf-ot kivéve, aki korábban már volt halott, mindenki felismerheti Loki Laufeyson idősebbik leányát, a halál istennőjét és az alvilág úrnőjét. Asgard jelenlegi harmadik uralkodóját Hela-t.
< - Ez kellően jó válasz áruló? – kérdezte a nő. >
Hela
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#112 2009-10-17 13:08:07
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.83.65
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Leif válasz nélkül hagyja Thordint, aki nem is faggatja tovább a férfit. Némán áll, és vár. Hogy mire pontosan, azt nem tudja, de egyelőre nem tesz semmit. Figyeli mi történik a csarnokban. Szemmel kíséri a történteket végig. Látja amint a viharóriás sérülésétől fájóan dől el, és amint Einar, és Hela megjelenik. Bár az előzőt csupán névről ismeri, semmi másról nem. Ha meglennének emlékei, többre is támaszkodhatna, de hát Amoranak köszönhetően az elmúlt idők néhány szakaszát sikeresen elvesztette. Amin Hela kirajzolódik, nem nagyon tudja levenni róla Thordin a szemét. Teljes valójában még nem látta, így neki ez egy élmény. Bár nehéz lenne behatárolni, hogy jó, vagy rossz, de minden képen egy örök élmény, amit nem felejt el. Látván, hogy a hangulat kezd a tetőfokára hágni, Laaksonan, és Vutha nagy örömére, cselekednie kell a harcosnak. De hogy? Hisz Hela ellen esélytelen, és minden bizonnyal Einar sem lenne neki gyerekjáték, már amit halott róla, hogy Thor egyik hadvezéreként szolgált még a régi időkben, halála előtt. Ha az említettek pedig nem lennének elegen, még Harek hadvezérei is ott csillognak.
~Ez a harc esélytelen lenne. Talán… jobb lenne, és könnyebb, ha menekülnék. Hisz… anyámat akartam kiszabadítani. Ez volt az elsődleges feladatom. Minden más mellékes. De… de…. nem tudom… mit tegyek? Nem lennék ellenfél ezeknek. Eltipornának. Hiába van velem két remek harcos, egyszerűen… senki vagyok. Várjunk csak… nem is biztos, hogy kell ész nélkül csatába szállni… hisz itt van Trisa… vagy is Thorhalla… a talán utolsó ments várunk. Nem menekülhetek el, hisz ezt már nem csak az én érdekeimről szól. Hanem Asgardéról. Na és öcsém is bajban van. Igen, Trisa a kulcs.
Thordin átgondolván hogy miként tovább, ellép az ajtótól halkan, majd pedig Leifhez bök. Ezzel felhívva magára a figyelmet és megosztva vele a tervét. Persze csak azok után, hogy az ajtót bezárta, vagy pedig már olyan távolságba vannak tőle, ami nem fenyegeti a csapatot. Thordin tehát maga köré gyűjtve társait, megosztja velük a tervet.
-Trisa a kulcs… őt kell felhasználnunk. Egyszerű… lekötözzük a száját, hogy ne tudjon beszélni. Ne haragudj kislány, de most nem szabad hibáznunk, és ha nem beszélsz, nem tudod elárulni magadat. Aztán pedig a főbejáraton át bemegyünk, és neki állunk színészkedni. Nem tudom, hogy Hela és Halla mennyire ismerik egymást, talán ez lehet az egyetlen akadály. De talán még jobb lenne, ha azon felül, hogy lekötözzük Trisa száját, ki is ütnénk, hogy kába legyen. Remélem megérted, Trisa.
Megosztja a mondandóját, suttogva, és közben a nő, és a törpe, no meg Leif között cikázik a tekintete, hogy egyet értenek-e vele. Ha igen, akkor természetesen Thordin vállalja a megtiszteltetést, és kiüti Trisat. Majd pedig megindul a csarnok főbejárata felé. Hisz ha itt mennének be, kissé érdekes lenne, és nyilván nem épp hihető történettel állhatnának elő, hogy hová is tűntek a láncra vert nők. Elképesztő, hogy Thordin ha használja az eszét, egészen jól is kisülhet valami. Bár még ne kiabáljuk el, hisz akármi közbe jöhet, de eddig talán ez a gondolata a legjobb öt között benne van, mert ugye nem sokat szokott agyalni azon, hogy mit tegyen, csak harcol. De szerencsére az utóbbi időkben ez másképp működik.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#113 2009-10-18 01:08:14
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.216
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem jön össze de nem is baj, így a háttérből kiléptek végre azok akik a bábokat mozgatják, s „árulók” szóra röhögésben török fel. Gúnyos röhögésben.
< - Árulók? Ne részletezzük, hogy ki árult el kit. De Loki urunknak köszönjétek, hogy most nem állhatok mellettetek! A hűségem Loki véréhez köt, aki él. Tehát most vagy Hela, vagy Thorhalla, de van egy érzésem, hogy az utóbbihoz, mert akkor éreznem kéne most. Sajnos csak annyit éreztem, hogy Loki vérvonalának női tagja az, aki felettem uralkodik, míg Loki a Holtak világában tartózkodik. - > hangomból kiveszik az érzelem, s teljesen tárgyilagos.
< - Laaksonen, most dönthetsz, Murhalon segítesz, vagy továbbra is játszod „A nekem nem kell egy démon segítsége” ostoba játékot? Hisz ha nem tudod értékelni a társad erejét, legyen bármilyen faj is, akkor elvesztél. - > pillantok az említettre, majd Einarra nézek.
< - Rég találkoztunk Einar, talán túl régen is, s akkor se egy oldalon. - > majd a füstbe pillantok.
< - Halál Istennőjéhez, az Alvilág úrnőjéhez, Loki vérvonalának egyik női tagjához Helahoz van szerencsém, ha nem tévedek... Nem épp itt, s így képzeltem el a találkozást... - > Hajolok meg pusztán formaiságból, majd a nőre pillantok, aki eddig itt volt velünk.
< - Hela, Alvilág úrnője, áruld el kérlek nekem egy korcsnak, hogy mi a célod ezzel az egésszel, mert, hogy nem Loki urunk visszaadni az biztos. Bár lehet én is megtudom válaszolni a saját kérdésemet abból amit hallottam. Ezek mind átvert bábok, kik fontosnak érzik magukat, de csak elfogadható veszteségek, egy harcban, mi csak arról szól, hogy területeket szerezz magadnak. Hiszen, te nem támadhatsz az egyezség értelmében a másik két fél területére, mert akkor közösen vágnak vissza, de ha eme sereg teszi, akkor nem szegsz egyezséget, igaz? - > Hangomban ott a nyugalom, de a kíváncsiságnak egy csepp jele se. < - Bár számomra mindegy is. Csak annyit kérek, hogy Amora mágiáját vegye le rólam valaki... - > majd Einarra pillantok < - ...s ha itt az időm, akkor remélem szemtől szemben csaphatunk össze utoljára Einar Fonnson halálig. - > Nem mozdulok. 30 éve könyörögtem a halálért, most nem fogok, de nem is félek tőle. Ha itt az idő, akkor legyen, essünk túl rajta. Tetteimért nem kétség, hogy hova kerülök. De ha még nem jött el az időm, akkor készen állok harcolni.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#114 2009-10-18 09:21:20
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Vutha-t félbeszakítják, egyből észreveszik hogy csak az időt húzza. A férfi pedig meg is sebesíti a félóriást. Súlyosan. A tőrömet pedig a füstből kibontakozó Einar állítja, meg. Halla állítólagos szerelme. Hela is megjelenik, s így már érthető az egész. Feltehetőleg Vuthának igaza van és így akar még több területet szerezni magának Asgardból. Hogy Loki híveit ráveszi az együttműködésre. Nyilván megígérte hogy feltámasztja Lokit.
Pár pillanatig csak Hela-t nézem. A dühöm csillapodott valamennyit, a sérült Murhalhoz lépek és megpróbálom ellátni a sérülését ahogy tudom. Hármunk közül talán ő érdemelte meg ezt legkevésbé.
Néha-néha rápillantok Hela és Vutha kettősére. Itt már nem sokat tudnék tenni. Ahogy Thorhallának is eszetlenség egy szál tőrrel neki menni, ugyan úgy Helának is.
Persze nem jelenti azt hogy hagyom hogy megöljön...
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#115 2009-10-18 14:22:16
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.24.103
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin becsukta az ajtót, majd pedig a terve elmondása után leütötte Trisa-t, kötelet talált itt hátul, így ha meg akarta kötözni a lányt, akkor ez is sikerrel járt. Majd pedig Leif-fel és Mylene-vel elindultak kifelé, hogy a főbejáraton át újra megérkezzenek. Mielőtt odaértetek a páros néhány szót váltott egymás között elfül, aminek a végén a nő a kiszabadított nők után futott és az ő élükre állt, hogy kivigye őket erről a helyről, így a férfi egyedül maradt a törpével és a nagybátyjával. Közel két perc alatt sikerült megkerülni az egész csarnokot és a főbejárathoz érni, amit könnyedén tudott a három férfi az ájult Trisa-val odajutni és benyitni rajta.
Eközben odabenn a páros semmit sem csinált, arra sem, hogy Vutha nevetett rajtuk, mindössze megvonták a vállukat és megvetően pillantottak a fél démonra. Hela arca igazából mindent elárult, hogy nagyon, de nagyon sokáig fog Loki odalenn maradni anélkül, hogy valaha is visszatérhetne az élők közé. Laaksonen közben odaért Murhal teste mellé, de eddigre meg kellett állapítania, hogy elkésett és nem fog tudni segíteni a férfin, így nem volt csoda, hogy Hela is itt volt ezen a helyen, hiszen a Halál istennője személyesen szokott a halott lelkekért eljönni. A viharóriás már-már alig élt és nem lehet megmenteni, hacsak nem gyógyító mágiával. A sérülése túl súlyos, hogy pusztán sebgyógyítással el lehessen látni.
< - Én csupán a munkámat jöttem végezni – mosolygott gúnyosan. – Semmilyen más okból nem vagyok itt. Odakinn harcosok hullnak, akiknek a lelkéért jöttem, ugyanígy éreztem meg, hogy itt is van egy lassan elfogyó élet, akit a birodalmamba kell, hogy fogadjak. És nem biztos, hogy mi találkozni fogunk, nem biztos, hogy egy ilyen lényt befogadok a birodalmamba. Az ágyasod lelke egyedül marad és továbbra is egyedül siránkozik siratja meg nem született normális gyermekeit. A visítása miközben kínzom a lelkét pedig… - mondja elégedetten szinte már-már gyönyörrel, amitől mindenkinek fel áll a hátán a szőr, mert titeket a hideg ráz ki tőle. – Átkozza a nevedet, hogy megismert és miatta jutott arra a sorsra, amire. Gyűlöli a szörnyeteget, aminek kis híján életet adott a véredből. >
Felkacag és egy kép villan be Vutha fejébe, ahogyan a néhai ágyasát látja kiláncolva az alvilágban körülötte tűz forrong és a lány fájdalmában sikoltozik és valóban Vutha nevét átkozza. Nem messze tőle egy furcsa kis szörnyeteg, ami se nem ember, se nem sárkány, állatias ösztönökkel csak morog és fúj és az anyját, Szofi-t marcangolja. Majd a képnek vége van és csak Hela őrült kacagását hallod.
< - És mindenki így végzi, akinek köze volt bárhogyan is Loki-hoz, vagy a húgocskámhoz. Igazam van Einar? – kérdezte a férfit.
< - Természetesen úrnőm – mondta színtelen hangon a férfi. – Hiszen megérdemlik. És az úrnő nem csak a Holtak birodalmának királynője, hanem Asgard harmadáé – javította ki a férfi a démont. >
Amikr Vutha Einar nevét említi a férfi csak rápillant, noha a szemében semmilyen felismerés nem csillan, hogy felismerte volna a féldémont, pedig látta már így korábban. Úgy tűnt, hogy a nőnek esze ágában sem volt válaszolni a kérdésekre.
Az ajtó ekkor nyílt ki és lépett be rajta Björnulf, Leif, Thordin és cipelte az eszméletlen Thorhalla-t/Trisát. A két hadvezér dühösen mordult fel, amikor meglátták az ájult nőt és Einar szemeiben kegyetlen fény csillant meg, csak Hela ált nyugodtan és csúsztatta a kezét a képviselője vállára. A nő csak gúnyosan mosolygott és csóválta a meg a fejét, majd ismét felkacagott.
< - Hagyd Einar ez nem a gyilkosod. Egy halandó? – nevetett. – Ezt nem gondoltátok komolyan? Azt hittétek, hogy nem látok át Amora mágiáján? Ezenfelül nemrég beszéltem a húgocskámmal Midgardon… szánalmas próbálkozás arra, hogy megpróbáljatok átverni.
Hela elindult Murhal teste felé, majd amikor egészen közel ért a viharóriáshoz kinyújtotta a kezét, amiből aztán fényes valami szállt ki és a nő tenyere felett lebegett egy aranyló gömbszerűség a férfi lelke. Ennek már semennyire nem volt emberi alakja, csak egy alaktalan valami volt és lebegett.
< - Még egyel kevesebb – mondta a nő. >
Hela csak intett a kezével és a lélek eltűnt Asgard dimenziójából és Helheim-ben az Asgardiak alvilágában jelent meg. A Halál istennő ezek után végignézett a társaságon.
< - Ezek után mi lesz? Nekem úgy tűnik, hogy nagyon kikaptatok. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
//Murhal, majd ha kérhetem, akkor írj az Alvilágba, neked ott folytatódik a kaland a többiekkel ellentétben. És Trisa amikor ír, akkor tér magához.//
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#116 2009-10-18 15:18:16
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.76.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Trisa leütve, megkötözve, és Thordin hátára csapva. Amint beérnek a csarnokba, a férfi úgy érezte, hogy minden sínen van. Most átadják Hallat, aztán mikor kezükben érzik a győzelmet, elbuknak. A tervben nem volt hiba, vagy legalábbis azt hitte. Még megszólalni sem tudott a harcos, és Hela leleplezte őket. Hova is gondolt? Hisz a halál úrnőjét csak nem fogja becsapni ez az átlátszó mágia. Harek ellen még biztos esélyes lett volna. De ellene… igen, hiába nem gondolta alaposan át az egészet. Tudhatta volna, hogy nem lesz ilyen egyszerű úgy, ha valaki olyan is jelen van, aki mélyebben járatos Asgardon, és a rokonsága sem hétköznapi. Thordin leteszi a földre Trisat, és feladóan felsóhajt. Körbe jár a tekintete a csarnokon, majd pedig figyeli, amint Murhal lelkét elviszi magával Hela. Talán jobb is most, hogy a halandó lány kómában van. Mert ha látná, aligha hiszi a férfi, hogy vissza lehetne tartani. Pillanatig tétlen. Nem tesz semmit sem, és úgy látszik, hogy feladta.
~Nem… még nincs vége. Itt még nem ért véget a harc. Koránt sem. Nem győztetek le. Nem tudtok, mert én legyőzhetetlen vagyok. Én vagyok az, akit nem tántoríthat el a halál sem. Én vagyok Thor leghűbb szolgálója, aki míg hisz urában, addig halhatatlan. Addig ereje határtalan, és fékezhetetlen. Bennem van Asgard, és nem tudnak megállítani. Képtelenek rá. Lehetetlen!
<-ASGARDÉRT!!!!!
Ordítja el magát Thordin, és szemében lángra gyúl valami. A harci vágy, a hév, mi nem olyan rég még minden pillanatban tombolt benne. Vértje csörtetésében lódúl meg, és kezében az egyik renegát kardja, másikban Vutha fegyvere, míg hüvelyében Laak botja. Úgy tűnik megállíthatatlan, hisz akkora lendülettel indult meg, mint egy bika. Erősen szorítja a fegyvereket, mik kezében foglalnak helyet, míg nem rohanása közben ordítva szólal meg.
<-Vutha! Laaksonen! FEGYVERBE!!!!
Majd a démon, és az öccse felé dobja saját fegyverüket, lehetőleg akkor, mikor már biztos, hogy elkapják. Amint elhajítja azokat, Thordin saját rövidkardjával megy neki az egyik hadvezérnek. Úgy tűnik eddig bírta. Eddig hidegfejjel gondolkodott, és ez lett belőle. Most megpróbálja más szemszögből megközelíteni a dolgot. Nem támadja meg Helát, ugyan mrt tenné, hisz a harc esélytelen lenne. Csak úgy mint Einaral szemben. Nem mintha Harek hadvezérével jobban tudna harcolni, de azért még is, talán nála valamelyest több esélye van. Nem beszél, nem tárgyal, itt az már nem célravezető –legalábbis Thordin szerint -, hisz ahogy kinéz a dolog nem úgy tűnik, mintha bevették volna öccse és a fél-démon meséjét. Főleg már úgy nem, hogy A hamis Thorhalla is ott fekszik. Talán a harc az egyetlen ami itt már segíthet. Bár a túlerő, lehet megpecsételi Thordin sorsát. Főleg ha a többiek nem támadnak, és csak ő az aki fegyvert kivonva ront neki a testvérpár férfi tagjának.
~Nincs több esélyem. Ez az egyetlen. Most van itt az idő, hogy végezzek ezzel a csőcselékkel. Nem érdekel, hogy meghalok. Nem érdekel, ha Hela visz is magával. Egy valami fontos, hogy megteszem azt, ami miatt élek. Asgardnak dicsőséget szerezzek, és büszkeséget. Még ha az én életemet is kívánja meg a hazám. Nincs mit vesztenem. Hisz anyám, és apám már szabadok, és nincsenek veszélyben. Öcsém anyja is megmenekült… már nincs mi miatt aggódni. Győzni kell… győzni fogok!
A rövidkardot erősen markolja, és teste mellett tartja, míg rohan, és amint a hadvezér elé ér, lehajol, és annak lábát próbálja megsérteni, bár hogy mennyire védett a páncéljával, azt nem tudta megítélni a hévben. Amint megpróbálkozik megsebesíteni, nem vár az eredményre, hanem azonnal a sisakja szem részébe forgatja bele a rövidkardot, mit két kézzel próbál bele döfni a férfi szemébe. Minden bele ad a sikeressége érdekében, viszont csekély esélye van rá, hogy egyedül elintézze a hadvezért. Akár mennyire is heves, még is nem veszti el teljesen ítélőképességét, és épp amiatt, amint bevitte a dupla támadást, azonnal arrébb ugrik, és hátrál a hadvezér közeléből, hisz bizonyos, hogy nem hagyja válasz nélkül a rohamot. A tervét pontosan és leghatékonyabban igyekszik befejezni, de tudja hogy kevés egymaga, és bármi… itt most tényleg bármi ellent mondhat elképzeléseinek.
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-10-18 16:45:48)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#117 2009-10-18 22:03:02
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Letérdelek Murhalhoz, de már a mozdulat közben látom hogy késő. Már csak egy igen erős gyógyító ige tudná megmenteni. Én itt már nem tehetek semmit. Dühösen bámulok a két hadvezérre és Hellára. Fel állok és közelebb lépek. Ha Hela tényleg csak a halottak lelkéért van itt, nem fog beavatkozni a harcba. Márpedig itt most harc lesz. Lehet hogy nem vagyok harcos, de itt már a hazudozás nem segít. Épp mozdulnék mikor Thordin, Leif, és a törpe betoppan a Thorhallává változtatott halandóval. Amit Hela egyből ki is szúr. A bátyám nem türtőzteti magát, ahogy most már én sem. Felesleges. Kinyújtom a kezem hogy elkapjam a botom, s ahogy a kezembe szorítom, emlékek villannak az elmémbe, a háborúról és zúzódások, kisebb sérülések jelennek meg a testemen.
Az emlékek áradata ledermeszt így később cselekszek mint szeretném, megeresztek egy jókora jeges hálót a testvér pár női tagja felé. Einarra nézve felkiáltok hangosan.
<-Emlékezz Einar, Thor fia és örököse vagy, Thorhalla férje. Nem Hela kutyája. Emlékezz ki vagy valójában!>
Kiáltok hangosan rá. Ha nem emlékszik a történtekre akkor csak annyit értem el hogy feleslegesen jártattam a szám. Ha emlékszik....
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#118 2009-10-19 01:20:30
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.216
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Helara nézek, s szemeim összeszűkülnek, arra amit mond, majd a képekre térdre rogyok, fáj amit látok, a lelkem érte a találat és a szívem, hogy szenved a nő akit szerettem, aki iránt ténylegesen éreztem. Látom a gyermeket, ki se nem Asgardi, se nem Sárkány, s bár ösztönök uralják, mégis a vérem lett volna. Fogaim összeszorítom és vicsor ül az arcomra, ahogy szemeim még jobban csupán résnyire szűkülnek, majd ahogy lelkem maradékán gyűlik a fájdalom, az úgy táplálja a haragom és a gyűlöletem. Szívemben, mint lobogó mágia úgy ég a régi gyűlölet Asgard nagy „Istenei” ellen, s ezt nem képes kioltani hirtelen semmi se. Végül üvöltés tőr fel belőlem, de nem asgardi, sokkal inkább démoni, sárkányi üvöltésem, ahogy felkelek.
< - Helaaaaa.... - > sziszegem utána fagyos gyűlölettel teli hangon < – Le se tagadhatnád, hogy közöd van Lokihoz... Ugyan úgy játszol mindenkivel kényedre kedvedre... Egy szörnyeteg vagy te is. - > A felém repülő kardom elkapom, s markom rászorul a markolatra, majd egyenesen a kard hegyével mutatok Helara kitartva vízszintesen, ahogy felemelem a fejem. Mondandómat Laaksonen kiáltása szakítja meg.
< - Ostoba! - > dörrenek rá, majd rohamozni kezdek azonnal Einar felé, kardom úgy tartva, hogy esetlegesen hárítsam a férfi felém irányuló csapását, s megpróbáljam félre lökni Hela mellől. Az új emlékek miatt emlékszem dolgokra, bár nincs időm ezen elmélkedni, de meg kell próbálnom védenem ezt a kölyköt, ha kell a testemmel, ha akarja ha nem, hiszen Einarra szükségük lehet a többieknek, s többet képes ő tenni, mint én... sokkal többet.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#119 2009-10-19 14:34:42
Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
IP: 213.16.120.190
Megjegyzés: Stephen Lynch Fan
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A mennydörgés hangja fülsüketítően cseng az asgardiak fülében, ahogy egy villám fényében megérkezik Thor, Thena és Thorhalla. A viharok istene a harcolok között jelenik meg így ha bárki támadni merészelne annak magán az istenek királyán kell magát keresztül vágnia.
< - Elég. >
Parancsolta Thor, kiemelkedően majd Einarra figyelt, aki valószínűleg most alakul vissza és veszti el Hela az uralmat felette. Ám ha bárki olyan nevetséges lenne, hogy Thort próbálná hátba támadni annak magán Thenán kéne átjutnia aki mindig atyja hátát őrzi.
< - Asgard sorsa eldöntette már. Itt az ideje, hogy ezt itt is kinyilatkoztassuk. >
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Egy határozott gyors ütéssel leütöm Ingunt aki elkerekedett szemmel bámul rám majd elájul. Gyorsan körbe pillantok és magamhoz veszek két tőr szerűséget, az egyiket elrejtem a ruhám alá, a másikat pedig a kezembe fogom.
<-Semmi szükségem a tanácsaidra démon....nem azért vagyunk itt hogy ezekkel jó pofizzunk, hanem hogy kiszabadítsuk a foglyokat...és intézzük vagy fogjuk el a hadvezéreket..>
Vágok vissza dühösen a démonfajzatnak, aki mióta csak találkoztunk idegesít. Ekkor lép be két újabb hadvezér. Ha az emlékezetem nem csal akkor, mind kettő harcos. Vutha megelőz és beszélni kezd.
<-Épp a csatlakozásunkról beszéltünk, mikor megvizsgálta a páncélját valamilyen mágiával és egyszerűen elájult...>
Vonok vállat egykedvűen feléjük, elfojtva hogy mennyire dühös vagyok a démonra.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#102 2009-10-10 14:57:17
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.251.120
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin Mylen szavait hallgatván, kissé megrendül. No nem azért mert nem bízna Trisa alakító képességében, de még is. Az imént is lebuktak, és akkor csak 4 piti kis renegát csatlós volt ott. Most viszont a csarnokban minden bizonnyal nem elvétve lesznek emberek, hanem megtömve minden jóval. A nyomás is bizonyára nagyobb lesz a lányon, mert ez nem egy színészet, ahol jól megfizetik a munkát. Hanem az életük múlhat rajta. Thordin emiatt egy kicsit ideges is, de ez csak egy a sok közül, ami nem a legjobb érzelmeit kiváltja. Kezében még mindig a karddal, amit korábban szerzett, és annak pengéjét nézi. Pillanatra elveszik benne, és gondolataiba merül.
~Lehet jobb lett volna haza sem jönnöm. Lehet, hogy Midgardon kellett volna maradnom. Annyira vágytam ide, és most ha tehetném elfelejteném az elmúlt napokat. Arra jövök haza, hogy Asgard és lakosai elpusztultak, majd újjá élet és a szüleimet meg elrabolták. Kérlek Thor, adj erőt, hogy győzelmet arathassak.
Majd mintha rémálomból kelt volna fel, felkapja fejét, és a csarnok ajtaján behaladó két hadvezért figyelte. Aztán meg az őröket, akik hirtelen meglódultak. A csarnok ajtaja becsukódik, és Leif szavai ütik meg a harcos fülét. Amint nagybátyja futásnak eredt, Thordin is követi őt. Bár súlyos vértje bizonyára lassítja, de most nem igazán van szándékában fáradni. Bár lábai már megjártak pár mérföldöt, de most még is meghajtja azokat.
~Az improvizálásokból sosem sül ki semmi jó. Állandóan balul üt ki. Bár örülnék ha most tévednék.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#103 2009-10-12 10:53:13
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.156.95
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Trisa, Thordin, Björni ~
Fel is értek a helységhez, az ajtó mellett a bejáratnál három fegyvert pillantotok meg, hogy le vannak csak úgy dobva a földre, korábban őrizhették őket, de mivel most már nincsenek itt az őrök, így ezeket sem felügyelte senki sem. Trisa felismerheti az Égmetszőt ezek között, míg Thordin a Fagyharangot. Bentről hallottatok beszédet, ami tényleg a tieitek hangja volt ennek ellenére Mylene és Leif nem az ajtó felé haladnak, hanem óvatosan és halkan igyekeznek oldalra vezetni titeket. Szerencsére a benti beszéd és a távolból ide szűrődő csatazajok miatt Thordin vértjének csörgése sem hallatszik. Egészen az épület hátuljáig mentek, ahol egy hátsó bejáratot közelítettetek meg. Ahogyan elsőre megnéztétek zárva volt az ajtó, így Leif óvatosan valamivel törte fel az ajtót, majd pedig nyitotta ki azt. Így most már mindenki belátott, őr sehol sem volt benn, csak szebbnél szebb nők rabláncokon. Néhány pillanat körbenézés után Thordin pedig észrevehette az anyját és Laaksonen anyját is a közel másféltucat nő között.
~ Laak, Vutha, Murhal ~
Egyelőre még mindig furcsán méregettek titeket, végül a nő intett a másiknak, mire a férfi odalépett az ájult nőhöz és felfektette az egyik asztalra, hogy ott meglegyen, majd pedig visszalépett a nőhöz. Úgy tűnt, hogy a nő lehet talán magasabb rangon, mint a férfi, hiszen csak így ugráltatni valakit, akik állítólag mind a ketten a hadvezérek között vannak. Végül Bera odalépett az egyik asztalhoz, egy kupát vett el és belekortyolt az italba, mígnem végül rátok nézett.
< - Nyugalom – mondta. – Amíg közöttetek nincs egyetértés, akkor hogyan akartok a tényleges ellenséggel harcolni? Pontosan tudjuk, hogy kik vagytok, hiszen a legjobb tudomásom szerint nem kevéske ideig harcoltunk ugyanazon az oldalon. Szóval Ingun megint kimerítette magát? Milyen sajnálatos – jegyezte meg megvetően. – Szóval csatlakozni szeretnétek, két bukott vezér, és egy néhai mágus, akit Thorhalla csúnyán megpróbált átverni. Rendben üljünk le és beszéljük meg a csatlakozást, a harcok már úgyis elkezdődtek és jobb, ha szem előtt vagytok az alatt, mintsem odakint döftök esetleg hátba minket. Bár az sem számítana, úgyis mi fogunk ezen a hazai terepen győzelmet aratni. Üljetek le, töltsetek italt, szolgáljátok ki magatokat és kezdjetek bele. >
A nagydarab férfi Bard eddig nem mozdult meg újra és meg sem szólalt, de ezek után kihúzott egy széket és arra huppant le, lábát az asztalra tette és belekortyolt egy egész kancsó mézsörbe.
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#104 2009-10-13 00:07:47
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 84.2.153.82
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Laakra pillantok, majd vállat vonok.
< - Hajrá, tedd amit akarsz, véletlen se hallgass olyanra, aki többet tapasztalt, a végére még tanulnál valamit - > hangom továbbra is nyugodt, s tekintetem a frissen érkezettek felé fordítom.
< - Nyugodt vagyok, halálosan nyugodt. De látom a humor megmaradt köztetek míg nem voltam itt. Jól tudod, hogy miért fúj rám ez a kölyök, ahogy még rajta kívül nagyon sokan. Elég indok hozzá a fajom, hogy ne értsen egyet velem. Azonban jelenleg ez nem a legfontosabb dolog, hogy kettőnk közt mekkora az összhang. - > Töltek egy nagyobb kupába mézsört, majd az asztalhoz sétálok, de nem ülök le azonnal. < - Egy oldalon harcoltunk fajtól, nemtől függetlenül, míg Loki urunk irányított minket. Csak az számított, hogy hozzá legyünk hűségesek. Én esküt tettem Loki urunknak, hogy védem őt, s vérvonalát. - > végig nézek Beran és Bardon < - Azonban eme esküm megszegem átmenetileg, hisz Urunknak tett esküm értelmében ellenetek kéne vonulnom, hogy a lányát védjem. Mégis most itt vagyok, hogy segítsek, hogy Loki urunk ismét köztünk lehessen, s mire ez megtörténik hajdani területei is az övé legyenek. Remélem eme esküszegésemet megbocsájtjátok nekem, ahogy ő is megfogja remélem. - > Leülök az egyik székre, s belekortyolok az italomba. Majd szépen lerakom, s egy mosoly jelenik meg a képemen. < - Idefelé jövet láttam egy gyér kis sereget. Ha csak ennyit tudnak felmutatni, akkor lehet mire Urunk feltámad nagyobb területeken fog uralkodni. - > majd arcom megkomolyodik < - Ingun kérdezte, hogy mit akarunk, s csak ugyan azt mondhatom, mint neki: Ne döfjetek hátba a csatatéren, s fogadjátok el, hogy Démonnak születtem jobban és nem Asgardinak. Ez talán a legfontosabb alapból amit kérek cserébe, s szerintem nem is túl nagy kérés, de ha mégis az és teljesíthetetlen, akkor sincs harag részemről. A hátsó kijáraton távozom, s nem találkozunk a csatatéren, csak esetleg újra egy asztalnál egy újabb kupa ital mellett, miközben a hajdani szép időkről beszélgetünk. - > felkelek és közelebb sétálok Bardhoz, majd ott leülök. < - Bárhogy is legyen nem érzem úgy, hogy tartanunk kellene egymástól, hiszen ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy Loki urunkhoz vagyok hű - > mondom nyugodt hangon továbbra is. < - Azonban, ha nem túl nagy kérés, amit kértem a csatlakozásomért cserébe, akkor kérlek avassatok be, hogy mit sikerült eddig megtennetek és mi vár még megvalósításra Loki urunk feltámadásával kapcsolatba, s esetleg mondjátok... - > gonosz mosoly ül az arcomra < - ...hogy terveztétek azt a külső szedett-vedett sereget elsöpörni? - > kérdem, majd a kupát a számhoz emelem és egy jót kortyolok belőle.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#105 2009-10-13 15:58:26
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.49.32
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Felérvén, Thordin megpillantja a 3 fegyvert, amik közűl egyet fel is ismer, mi kétséget kizáróan Laaksonan tulajdona. Egy pillanatig áll felettük, majd pedig mivel nincsen őr a környéken, és úgy néz ki, hogy sehol máshol sem lesz, ezért felveszi öccse botját, és a korábbi kardja hüvelyébe teszi. A másik kettőt nem ismeri fel, nem rémlik neki, de minden bizonnyal Murhal, és Vutha fegyverei lehetnek. Sose tudni, mit hoz a sors, így Thordin felkapja a minden bizonnyal Vutha fegyverét is, és azt a szabad kezébe viszi. Reméli, hogy az óriás ágyasa pedig viszi annak ereklyéjét. A harcos mielőtt eltenné, körbe néz, és ha semmi nem gátolja tovább áll társai holmijával. Hasznukra lehet, ha kiszabadítják őket, hisz valami nekik is kell, mivel megvédhetik magukat. Majd hangok ütik meg Thordin fülét, amiket társítani is tud öccsével, és Vuthaéval, bár értetlenül figyeli Leifet és hitvesét, kik más irányba kalauzolják a férfit. A csata zaj, és a duruzsolás, mi a csarnokból jön, nagy szerencsére Thordin vértjének csörgését elnyomják, így egyelőre valóban halkan tudnak mozogni.
~Hová visz? Nem értem… nem előről kelett volna bemennünk, és szembe nézni az ellenféllel? Bár Leif ismeri a környéket, és biztos Mylen is… lehet tudnak valami más utat. Most viszont nem hiszem, hogy díjaznák, ha neki állnék kérdezősködni. Nem ellenkezem, megtanultam, hogy jobb ha hallgatok a tapasztaltabbra. De… de… már lassan megkerüljük az épületet. Na de mindegy… remélem drága nagybátyám, tudja mit csinál.
Hamarosan egy zárt ajtóhoz ér a kis csapat, amit Leif ügyeskedése után sikeresen kinyílik. Nagyon úgy néz ki, hogy Fortuna a társaság mellett áll, hisz nincs őr sem, sem pedig más, aki akadályozná őket. Thordin kíváncsian, pattanásig feszülő idegekkel mered a kinyiló ajtó mögé, és erősen markolja a két fegyvert, ami kezében nyugszik, mert arra számít, hogy most kezdődik a harc. De téved. Láncra vert nők sora, legalább 20 asgardi szépség. Thordin pillanatokig csodálva néz végig rajtuk, és legelteti rajtuk a szemét, ám nem disznó módon, csak szolidan. Majd Leifre néz, hogy még is minek jöttek ide, és akkor hirtelen megpillantja az anyját, és beugrik neki, hogy mit is, pontosabban kiket is keresnek. Thordin anyját, és nagynénjét veszi észre, majd oda is szalad kettőjükhöz. Kicsit zavartan érzi magát a lenge öltözet miatt, nem örül, hogy anyját így kell látnia, de most a gálánskodás rá ér. Hebegve-habogva teszi fel első kérdését, majd szüntelenűl a többit a férfi.
-A-a-anyám? Jól vagy? Nem esett bajod? Mit tettek veled ezek? Ugye nincs semmi gond?
Közben átöleli a nőt, aztán nagynénjére néz, Laaksonan anyjára.
-…és, ön? Minden rendben?
Kérdezi, de válaszokat pillanatnyilag nem vár. Gyorsan pattan fel, és el kezd körbe nézni, hogy talál-e valamit, amivel kiszabadíthatja a raboskodókat egytől-egyig, vagy ha nem, akkor fivére ereklyéjét használja, ha képes rá, amivel jéggé dermesztve a láncot, már könnyedén eltörheti, vagy netán lehet nem is kell, ha képes egymaga puszta kézzel elszakítani a szemeket tonnányi erejével.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#106 2009-10-14 18:25:56
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Majd szétrobbanok a dühtől, ha lenne még hatalmam Vutha már rég egy pocsolya lenne amibe még bele lépni sem érdemes. De így csak képzelődhetek a változatos halál nemeiről. Az imént lekapott tőrt a kezembe tartva, elkezdem vésni az egyik asztalt miközben a démon beszél. Közben a hadvezér párost méregetem. Mind ketten harcosnak néznek ki de ez még nem jelent semmit.
Ha letudnám úgy ütni őket mint Ignun-t akkor nem lenne semmi probléma, de ezt a lépést most nem kockáztathatom meg. Túl erősek már nekem. Ha esetleg Vutha vagy a félóriás segítene...de annyira idióták hogy az már fáj.
Arra persze nem gondolt mi lesz ha a nő magához tér, akkor kiderül hogy én csaptam le. Dühösen csikorgatom a fogaim, úgy tűnik nincs kiút a helyzetből.
<-Nem kell kedvelnünk egymást, ahhoz hogy csatlakozzunk hozzátok és az ügyetekhez. Csak véletlenül csapódtunk egymáshoz...Ignunnak már elmondtam, a mágiámat szeretném visszakapni, s cserébe mellétek állok.>
Beszéd közben is a tőrrel játszok, de inkább csak a türelmetlenségemet leplezem vele. Ha nem történik valami nem sokára...nem sokáig fogom már vissza magam.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#107 2009-10-15 08:33:17
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.27.54
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Björnulf, Thordin, Trisa ~
A láncokat sima egyszerű karddal is el lehetett törni a lakatoknál, így nem kellett Laaksonen fegyvere hozzá, hogy azzal oldjátok meg. Kinn még Mylene kapta fel Murhal fegyverét, mert láthatóan Trisa nem tette meg. Az itteni nők úgy tűnt, hogy ismerik már Leif-et, mert mindegyik csöndben maradt, amíg ki nem szabadítottátok őket. A sarokban voltak vastagabb ruhák, így azokhoz siettek oda és vették fel őket. Amivel még álcázni is tudták magukat, hogy ne legyen túlságosan feltűnő, hogyha kimennek. Miközben Thordin az anyjával és a nagynénjével van elfoglalva a többiek ezen idő alatt szabadították ki a nőket.
< - Jól vagy? – kérdezte Thordin-t az anyja. – Mégis milyen nyelven beszélsz? Talán elfelejtetted a sajátodat? Leif? >
< - Jól van, csak szerintem megilletődött, a Midgardiak nyelvén beszél – mosolygott a férfi. – Mennetek kell, Mylene kivisz mindenkit, aztán igyekszik kapcsolatba lépni Amora-val, hogy mindenkit kiteleportáljon innen. Azonban nekünk most mennünk kell tovább, azzal, hogy a foglyok szabadok a renegátok még nem lesznek legyőzve. >
Ezzel intett a társaságnak, hogy kövessék, a terem másik végén lévő ajtóhoz és óvatosan nyitja ki. A csarnokba vezet és megláthatja a kis társaság a másik triót, egy nővel és egy férfival beszélni.
~ Laaksonen, Murhal, Vutha ~
A testvérpár figyelte, amit mondtatok és igyekeztek nem látványosan unatkozni annál a résznél, amikor Vutha beszélt, ezek mind a ketten harcosok voltak, igazából egyiknek sem volt soha sem túlságosan erőssége a gondolkodás. Ennek ellenére egyik sem szólt bele abba, hogy végig mondjátok, amit akartok. Igazából azt sem tudhattátok, hogy fognak-e válaszolni a kérdéseitekre, vagy csak az időt húzzák ki tudja mire. Azonban ahogyan Laaksonen is elhallgatott a nő kissé előrébb dőlt felétek és megszólalt.
< - Haderőt gyűjtünk – vonta meg a vállát. – Támogatókat keresünk az ügyünknek. Ami pedig urunk feltámasztását illeti, igykeszünk megszerezni Thorhalla és Amora mágikus erejét is és azokat is felhasználni. Mint ahogyan egy kisebb erdőistennő erejét is elvette Harek – felkacagott. – Az az ostoba nő elhitte neki, ha lemond az erejéről, akkor a fiát visszatérhet a száműzetésből… nem vicces? >
A bátyja is felnevetett, igazából egyikük sem tudta, hogy az említett istennő fia pont velük szemben ücsörög és lényegében Harek teljesítette az alku rá eső részét, azonban Bard lecsapta a korsóját az asztalra, mire a húga is csöndben maradt, majd a férfi rátok nézett.
< - Elég volt a beszédből! Egyelőre egyvalamit bizonyítsatok – mordult fel a férfi. – Hogy tényleg komolyak a szándékaitok… szótlan viharóriás barátunkat végezzétek ki, most! >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#108 2009-10-16 01:52:08
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.131
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Figyelem a két alakot, majd Laakra pillantok és töltök még egy kis italt, amibe bele kortyolok.
< - Remélem, azért nem untátok magatokat halálra míg beszéltem. Bocsássatok meg, lehet nekem is megártott Midgard bűze, hogy már ennyit beszélek, de igazatok van, félre a fölös beszéddel, s legyen itt a tettek ideje - > Lassan felkelek, de a kupámat a kezembe tartom. < - Csak úgy kíváncsiságból. Miért pont Murhalt? Erősebb, mint ez a kis nyeszlett, s tapasztaltabb is. Bár mindegy is. Nem az én dolgom elbírálni egy parancsot. - > Vonok vállat egyszerűen kezemben a kupa drága itallal < - Majd egyenlítesz egyszer - > mondom a viharóriás felé fordulva úgy, hogy csak ő lásson, s kacsintok, ahogy szememben gonosz fény csillan. A következő pillanatban azonban aljas módon Laak képbe locsolom a kupám tartalmát amiben feltűnően sok az ital. Hát igen. A második töltés után egy kortyot se ittam, de ez most mellékes. A tőrért kapok, s ha véletlen ellenkező kedvében lenne az asgardi, s nem zavarná össze a képébe kapott ital, akkor jó erővel fejbe is próbálom csapni első körben. Így vagy úgy, de ha a tőrt sikerül megszereznem, akkor a két vendéglátónkra pillantok.
< - Ohh bocsánat... mellé... Ez egy Asgardi volt... Fenébe is. Úgy sajnálom... Ja nem mégse... - > vonok vállat gonosz mosollyal, mely kiüt egy pár pillanatig a hangomon is < - Akkor hogyan kérik az óriást? Ledöfve? Vagy fejetlenül? Nekem teljesen mindegy. Max egy olyan társat veszek, aki képes harcban mellettem harcolni nem nézve azt, hogy mi vagyok, de eme asgardi bármikor hátba döfne, s eme érzés lassan kezd kölcsönös lenni. - > hangomba visszatér a hideg nyugalom, s ha a tőrt sikerült megszereznem, akkor megforgatom, míg a válaszra várok, de még előtte megszólalok.
< - Aztán beszélnék a kovácsotokkal is. Tetszik a munkája... eléggé minőséginek tűnik, így elsőre - > Ezzel a tőrt az asztalra dobom, s megindulok Murhal felé fegyvertelenül. Nem akarom megölni, nincs okom rá, de muszáj közelebb férkőznöm hozzájuk.
< - Közben mondjátok csak. Hogy képzeltétek, hogy lemond a mi jó Amoránk és a mi drága kis Thorhallánk, ki Loki Urunk kastélyát aljas módon elfoglalta, s uralkodónak hiszi magát az erejéről? Amora erős, s többek közt neki köszönhetem, hogy Asgardi testben vagyok jó ideje. Hisz lássuk be: Sárkány ként rég levadászott volna bárki. Őt hogy fogjátok rá kényszeríteni, hogy adja oda az erejét? Hisz ő a keményebb ebből a szempontból nem? Thorhalla egy egyszerű tűzmágus, ha nőtt is az ereje, akkor is kétlem, hogy olyan nehéz lenne elszedni tőle. Vagy tévedek? - > megállok egy kicsit és hátra pillantok. Az időt húzom, de próbálom úgy tenni, hogy ne legyen túl feltűnő, bár ha a fiatal Asgardi magánál van, akkor úgy is elront mindent, azaz mindegy. Ráadásul az időnk fogy, mert kitudja mennyi ideig lesz Ingun eszméletlen.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#109 2009-10-16 09:35:14
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.42.64
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A láncokat leszedi Thordin a karddal, mit még az egyik renegáttól szerzett, majd pedig felsegíti anyját, és nagynénjét. A harcos most pár pillanatig nem törődött semmivel, és senkivel, míg anyját ölelhette át, majd pedig Laaksonan anyját is üdvözölte. Aztán minden nőre került egy-egy lepel, hogy ne legyenek annyira felismerhetőek, bár remélni lehet, hogy sikerül minden a terv szerint, és mind kiszabadulnak. Thordin kicsit megzavarodik, mikor arra hívják fel figyelmét, hogy nem asgardi nyelven szólt, hanem a halandókén. Tanácstalanul áll az egész előtt, mert úgy emlékezett… vagy is nem is emlékszik, lehet tényleg úgy van ahogy Leif mondta. Megilletődöt. De amit utána közöl, abban is igaza van. Most, hogy a szülők kiszabadítva, már nincs mi kételybe borítsa Thordint, vagy megtántorítsa. Hisz tudja, hogy otthon, biztonságban vannak, így pedig nincs akadálya annak, hogy teljes szívvel és erővel harcoljon. A férfi még elbúcsúzik anyjától.
-Ha vége ennek az…
Most észbe kap, hogy nem asgardiként szól.
<-Bocsáss meg, hogy nem voltam érthető. Ha vége ennek az egésznek, ismét rendben lesz megint minden. Aztán lesz miről beszélnünk.
Mosolyodik el, és még egyszer átöleli anyját, és nagynénjét, és a búcsúzkodás után, még Mylent követi szemével, aki kikíséri a nők seregét. Utána követi Leifet és a résnyire nyitott ajtón Thordin észre veszi a társait, és testvérét. Mélyeket kezd el sóhajtozni, és egyre inkább kezdi elveszteni józan eszét, de mégsem ront be üvöltve és kezd bele az összecsapásba. Nagybátyjára néz, és tanácstalanul szólal meg felé.
<-Most mi legyen?
Kérdi, majd várva a válaszra vissza fordul, és kissé elgondolkodva nézi a testvérpárt. Úgy rémlik neki ők voltak azok, akik annyira sietve mentek a csarnokba, de nem biztos benne.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#110 2009-10-16 19:36:25
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Vutha az arcomba locsolja az italát. Teljesen váratlanul ér, akár csak az ökölcsapása. A két hadvezér szavaira koncentráltam. Anyám csak azért mondott le az erejéről hogy haza térhessek. Képes vagyok akkor is fájdalmat okozni másoknak ha még csak Asgardon sem tartózkodok. Kibelezem Hareket ha végre szemtől szemben találkozunk. Alaposan orrba ver, a vérem is elered vékony kis patakban. A tőrt pedig kikapja a kezemből.
<-Te rohadék...>
Kiálltok fel dühösen, és lépek felé párat. Aztán megtorpanok, úgysem tudnám legyőzni őt. A testi ereje fölénybe teszi velem szembe. Csak gyűlölettel meredek rá. Képtelen vagyok eldönteni hogy csak az időt húzza vagy komolyan gondolja hogy megöli a félóriást.
Még mindig az orromat törölgetve, szólalok meg.
<-Mégis hogy akarjátok rávenni Amorát és Thorhallát hogy mondjon le az erejéről Harek javára?->
Közben közelebb lépek a két ülő harcoshoz. Úgy teszek mintha a kezemre ragadt vért próbálnám letörölni, de gyorsan előrántom az elrejtett tőrt és a nő felé dobom. Remélhetőleg váratlanul éri és talál.
Igazából nem gondoltam át normálisan de már elegem van abból hogy zsinóron rángatnak. Előbb Halla és Amora, most ezek ketten meg egy harmad rangú varázsló nő. Ráadásul úgy beszéltek az anyámról mint egy utolsó kutyáról. Elegem van.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#111 2009-10-17 07:06:40
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.223.136.11
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
~ Mindenki ~
Leif nem szól semmit sem Thordinnak, ugyanis azt már odakinn meghalhatták volna, így a fiatal harcoson áll a dolog, hogy mit is tesz. Vutha időhúzási kísérlete iszonyúan átlátszó volt, főleg azok után, amilyen híre volt korábban. Ismerték és ezek alapján pedig számítottak rá, hogy egyből meg kellett volna ölnie ahelyett, hogy a száját jártatta volna. Laaksonen-t nem sikerült fejbe csapnia, azonban a férfi még Vutha mondanójának felénél megunta az egészet, hogy csak játszotok velük, vagyis a féldémon, dühösen csapott az asztalra, majd pedig a saját fegyverét húzta elő.
< - Sejtettem, hogy nem azért vagytok itt, amit állítotok árulók! – vicsorogta a férfi és ezzel a saját fegyverét dobta bele Murhal-ba. >
A viharóriás egytől egyből eldőlt, noha még nem halt meg, de életveszélyes sérülést kapott, ha nem látja majd el valaki nagyon rövid időn belül, akkor bele fog halni a sérülésbe, amit kapott. A nő unottan fordult vissza Laaksonen felé, amikor az feltette a kérdést.
< - Hogy tőlük miként? Thorhalla egyszerűbb – vigyorodott el. – Mond az a név valamit, hogy Einar Fonnson? >
Vutha-nak egészen biztosan mondott, és Laaksonen is hallotta korábban, Björnulf pedig ismerte is a volt tanítványát. Thorhalla korábbi szeretője és Laak hallotta Aesa és gyermekei beszélgetését, hogy jelen pillanatban a férfi Hela első számú embere. Amikor Laaksonen a tőrt a nő felé dobta fekete füst jelent meg előtte, majd pedig egy kardpenge állította meg a nőnek szánt kardot és a füstből egy férfi jelent meg, kék szemei ridegen és érzéketlenül csillogtak, ahogyan megvetően nézett a társaságra, akik korábban látták már, azok felismerhették, hogy Einar volt az, a füst még mindig nem szűnt meg körülötte, sőt tovább is terjedt.
< - Szóval a húgocskám és Amora ilyen szánalmas asgardiakkal próbálja a fenyegetést megszüntetni? – kérdezte egy gúnyos és önelégült női hang a fekete füst felől. – Vagyis csak Amora, ugyanis a nővérkém nem is tud erről… >
Ha a füst felé néztek abból lassanként egy női alak emelkedik ki, noha még egyikőtöknek sem volt feltehetőleg soha sem szerencséje a nőhöz Björnulf-ot kivéve, aki korábban már volt halott, mindenki felismerheti Loki Laufeyson idősebbik leányát, a halál istennőjét és az alvilág úrnőjét. Asgard jelenlegi harmadik uralkodóját Hela-t.
< - Ez kellően jó válasz áruló? – kérdezte a nő. >
Hela
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#112 2009-10-17 13:08:07
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.83.65
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Leif válasz nélkül hagyja Thordint, aki nem is faggatja tovább a férfit. Némán áll, és vár. Hogy mire pontosan, azt nem tudja, de egyelőre nem tesz semmit. Figyeli mi történik a csarnokban. Szemmel kíséri a történteket végig. Látja amint a viharóriás sérülésétől fájóan dől el, és amint Einar, és Hela megjelenik. Bár az előzőt csupán névről ismeri, semmi másról nem. Ha meglennének emlékei, többre is támaszkodhatna, de hát Amoranak köszönhetően az elmúlt idők néhány szakaszát sikeresen elvesztette. Amin Hela kirajzolódik, nem nagyon tudja levenni róla Thordin a szemét. Teljes valójában még nem látta, így neki ez egy élmény. Bár nehéz lenne behatárolni, hogy jó, vagy rossz, de minden képen egy örök élmény, amit nem felejt el. Látván, hogy a hangulat kezd a tetőfokára hágni, Laaksonan, és Vutha nagy örömére, cselekednie kell a harcosnak. De hogy? Hisz Hela ellen esélytelen, és minden bizonnyal Einar sem lenne neki gyerekjáték, már amit halott róla, hogy Thor egyik hadvezéreként szolgált még a régi időkben, halála előtt. Ha az említettek pedig nem lennének elegen, még Harek hadvezérei is ott csillognak.
~Ez a harc esélytelen lenne. Talán… jobb lenne, és könnyebb, ha menekülnék. Hisz… anyámat akartam kiszabadítani. Ez volt az elsődleges feladatom. Minden más mellékes. De… de…. nem tudom… mit tegyek? Nem lennék ellenfél ezeknek. Eltipornának. Hiába van velem két remek harcos, egyszerűen… senki vagyok. Várjunk csak… nem is biztos, hogy kell ész nélkül csatába szállni… hisz itt van Trisa… vagy is Thorhalla… a talán utolsó ments várunk. Nem menekülhetek el, hisz ezt már nem csak az én érdekeimről szól. Hanem Asgardéról. Na és öcsém is bajban van. Igen, Trisa a kulcs.
Thordin átgondolván hogy miként tovább, ellép az ajtótól halkan, majd pedig Leifhez bök. Ezzel felhívva magára a figyelmet és megosztva vele a tervét. Persze csak azok után, hogy az ajtót bezárta, vagy pedig már olyan távolságba vannak tőle, ami nem fenyegeti a csapatot. Thordin tehát maga köré gyűjtve társait, megosztja velük a tervet.
-Trisa a kulcs… őt kell felhasználnunk. Egyszerű… lekötözzük a száját, hogy ne tudjon beszélni. Ne haragudj kislány, de most nem szabad hibáznunk, és ha nem beszélsz, nem tudod elárulni magadat. Aztán pedig a főbejáraton át bemegyünk, és neki állunk színészkedni. Nem tudom, hogy Hela és Halla mennyire ismerik egymást, talán ez lehet az egyetlen akadály. De talán még jobb lenne, ha azon felül, hogy lekötözzük Trisa száját, ki is ütnénk, hogy kába legyen. Remélem megérted, Trisa.
Megosztja a mondandóját, suttogva, és közben a nő, és a törpe, no meg Leif között cikázik a tekintete, hogy egyet értenek-e vele. Ha igen, akkor természetesen Thordin vállalja a megtiszteltetést, és kiüti Trisat. Majd pedig megindul a csarnok főbejárata felé. Hisz ha itt mennének be, kissé érdekes lenne, és nyilván nem épp hihető történettel állhatnának elő, hogy hová is tűntek a láncra vert nők. Elképesztő, hogy Thordin ha használja az eszét, egészen jól is kisülhet valami. Bár még ne kiabáljuk el, hisz akármi közbe jöhet, de eddig talán ez a gondolata a legjobb öt között benne van, mert ugye nem sokat szokott agyalni azon, hogy mit tegyen, csak harcol. De szerencsére az utóbbi időkben ez másképp működik.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#113 2009-10-18 01:08:14
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.216
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem jön össze de nem is baj, így a háttérből kiléptek végre azok akik a bábokat mozgatják, s „árulók” szóra röhögésben török fel. Gúnyos röhögésben.
< - Árulók? Ne részletezzük, hogy ki árult el kit. De Loki urunknak köszönjétek, hogy most nem állhatok mellettetek! A hűségem Loki véréhez köt, aki él. Tehát most vagy Hela, vagy Thorhalla, de van egy érzésem, hogy az utóbbihoz, mert akkor éreznem kéne most. Sajnos csak annyit éreztem, hogy Loki vérvonalának női tagja az, aki felettem uralkodik, míg Loki a Holtak világában tartózkodik. - > hangomból kiveszik az érzelem, s teljesen tárgyilagos.
< - Laaksonen, most dönthetsz, Murhalon segítesz, vagy továbbra is játszod „A nekem nem kell egy démon segítsége” ostoba játékot? Hisz ha nem tudod értékelni a társad erejét, legyen bármilyen faj is, akkor elvesztél. - > pillantok az említettre, majd Einarra nézek.
< - Rég találkoztunk Einar, talán túl régen is, s akkor se egy oldalon. - > majd a füstbe pillantok.
< - Halál Istennőjéhez, az Alvilág úrnőjéhez, Loki vérvonalának egyik női tagjához Helahoz van szerencsém, ha nem tévedek... Nem épp itt, s így képzeltem el a találkozást... - > Hajolok meg pusztán formaiságból, majd a nőre pillantok, aki eddig itt volt velünk.
< - Hela, Alvilág úrnője, áruld el kérlek nekem egy korcsnak, hogy mi a célod ezzel az egésszel, mert, hogy nem Loki urunk visszaadni az biztos. Bár lehet én is megtudom válaszolni a saját kérdésemet abból amit hallottam. Ezek mind átvert bábok, kik fontosnak érzik magukat, de csak elfogadható veszteségek, egy harcban, mi csak arról szól, hogy területeket szerezz magadnak. Hiszen, te nem támadhatsz az egyezség értelmében a másik két fél területére, mert akkor közösen vágnak vissza, de ha eme sereg teszi, akkor nem szegsz egyezséget, igaz? - > Hangomban ott a nyugalom, de a kíváncsiságnak egy csepp jele se. < - Bár számomra mindegy is. Csak annyit kérek, hogy Amora mágiáját vegye le rólam valaki... - > majd Einarra pillantok < - ...s ha itt az időm, akkor remélem szemtől szemben csaphatunk össze utoljára Einar Fonnson halálig. - > Nem mozdulok. 30 éve könyörögtem a halálért, most nem fogok, de nem is félek tőle. Ha itt az idő, akkor legyen, essünk túl rajta. Tetteimért nem kétség, hogy hova kerülök. De ha még nem jött el az időm, akkor készen állok harcolni.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#114 2009-10-18 09:21:20
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Vutha-t félbeszakítják, egyből észreveszik hogy csak az időt húzza. A férfi pedig meg is sebesíti a félóriást. Súlyosan. A tőrömet pedig a füstből kibontakozó Einar állítja, meg. Halla állítólagos szerelme. Hela is megjelenik, s így már érthető az egész. Feltehetőleg Vuthának igaza van és így akar még több területet szerezni magának Asgardból. Hogy Loki híveit ráveszi az együttműködésre. Nyilván megígérte hogy feltámasztja Lokit.
Pár pillanatig csak Hela-t nézem. A dühöm csillapodott valamennyit, a sérült Murhalhoz lépek és megpróbálom ellátni a sérülését ahogy tudom. Hármunk közül talán ő érdemelte meg ezt legkevésbé.
Néha-néha rápillantok Hela és Vutha kettősére. Itt már nem sokat tudnék tenni. Ahogy Thorhallának is eszetlenség egy szál tőrrel neki menni, ugyan úgy Helának is.
Persze nem jelenti azt hogy hagyom hogy megöljön...
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#115 2009-10-18 14:22:16
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 94.44.24.103
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin becsukta az ajtót, majd pedig a terve elmondása után leütötte Trisa-t, kötelet talált itt hátul, így ha meg akarta kötözni a lányt, akkor ez is sikerrel járt. Majd pedig Leif-fel és Mylene-vel elindultak kifelé, hogy a főbejáraton át újra megérkezzenek. Mielőtt odaértetek a páros néhány szót váltott egymás között elfül, aminek a végén a nő a kiszabadított nők után futott és az ő élükre állt, hogy kivigye őket erről a helyről, így a férfi egyedül maradt a törpével és a nagybátyjával. Közel két perc alatt sikerült megkerülni az egész csarnokot és a főbejárathoz érni, amit könnyedén tudott a három férfi az ájult Trisa-val odajutni és benyitni rajta.
Eközben odabenn a páros semmit sem csinált, arra sem, hogy Vutha nevetett rajtuk, mindössze megvonták a vállukat és megvetően pillantottak a fél démonra. Hela arca igazából mindent elárult, hogy nagyon, de nagyon sokáig fog Loki odalenn maradni anélkül, hogy valaha is visszatérhetne az élők közé. Laaksonen közben odaért Murhal teste mellé, de eddigre meg kellett állapítania, hogy elkésett és nem fog tudni segíteni a férfin, így nem volt csoda, hogy Hela is itt volt ezen a helyen, hiszen a Halál istennője személyesen szokott a halott lelkekért eljönni. A viharóriás már-már alig élt és nem lehet megmenteni, hacsak nem gyógyító mágiával. A sérülése túl súlyos, hogy pusztán sebgyógyítással el lehessen látni.
< - Én csupán a munkámat jöttem végezni – mosolygott gúnyosan. – Semmilyen más okból nem vagyok itt. Odakinn harcosok hullnak, akiknek a lelkéért jöttem, ugyanígy éreztem meg, hogy itt is van egy lassan elfogyó élet, akit a birodalmamba kell, hogy fogadjak. És nem biztos, hogy mi találkozni fogunk, nem biztos, hogy egy ilyen lényt befogadok a birodalmamba. Az ágyasod lelke egyedül marad és továbbra is egyedül siránkozik siratja meg nem született normális gyermekeit. A visítása miközben kínzom a lelkét pedig… - mondja elégedetten szinte már-már gyönyörrel, amitől mindenkinek fel áll a hátán a szőr, mert titeket a hideg ráz ki tőle. – Átkozza a nevedet, hogy megismert és miatta jutott arra a sorsra, amire. Gyűlöli a szörnyeteget, aminek kis híján életet adott a véredből. >
Felkacag és egy kép villan be Vutha fejébe, ahogyan a néhai ágyasát látja kiláncolva az alvilágban körülötte tűz forrong és a lány fájdalmában sikoltozik és valóban Vutha nevét átkozza. Nem messze tőle egy furcsa kis szörnyeteg, ami se nem ember, se nem sárkány, állatias ösztönökkel csak morog és fúj és az anyját, Szofi-t marcangolja. Majd a képnek vége van és csak Hela őrült kacagását hallod.
< - És mindenki így végzi, akinek köze volt bárhogyan is Loki-hoz, vagy a húgocskámhoz. Igazam van Einar? – kérdezte a férfit.
< - Természetesen úrnőm – mondta színtelen hangon a férfi. – Hiszen megérdemlik. És az úrnő nem csak a Holtak birodalmának királynője, hanem Asgard harmadáé – javította ki a férfi a démont. >
Amikr Vutha Einar nevét említi a férfi csak rápillant, noha a szemében semmilyen felismerés nem csillan, hogy felismerte volna a féldémont, pedig látta már így korábban. Úgy tűnt, hogy a nőnek esze ágában sem volt válaszolni a kérdésekre.
Az ajtó ekkor nyílt ki és lépett be rajta Björnulf, Leif, Thordin és cipelte az eszméletlen Thorhalla-t/Trisát. A két hadvezér dühösen mordult fel, amikor meglátták az ájult nőt és Einar szemeiben kegyetlen fény csillant meg, csak Hela ált nyugodtan és csúsztatta a kezét a képviselője vállára. A nő csak gúnyosan mosolygott és csóválta a meg a fejét, majd ismét felkacagott.
< - Hagyd Einar ez nem a gyilkosod. Egy halandó? – nevetett. – Ezt nem gondoltátok komolyan? Azt hittétek, hogy nem látok át Amora mágiáján? Ezenfelül nemrég beszéltem a húgocskámmal Midgardon… szánalmas próbálkozás arra, hogy megpróbáljatok átverni.
Hela elindult Murhal teste felé, majd amikor egészen közel ért a viharóriáshoz kinyújtotta a kezét, amiből aztán fényes valami szállt ki és a nő tenyere felett lebegett egy aranyló gömbszerűség a férfi lelke. Ennek már semennyire nem volt emberi alakja, csak egy alaktalan valami volt és lebegett.
< - Még egyel kevesebb – mondta a nő. >
Hela csak intett a kezével és a lélek eltűnt Asgard dimenziójából és Helheim-ben az Asgardiak alvilágában jelent meg. A Halál istennő ezek után végignézett a társaságon.
< - Ezek után mi lesz? Nekem úgy tűnik, hogy nagyon kikaptatok. >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 30 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
//Murhal, majd ha kérhetem, akkor írj az Alvilágba, neked ott folytatódik a kaland a többiekkel ellentétben. És Trisa amikor ír, akkor tér magához.//
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#116 2009-10-18 15:18:16
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.76.103
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Trisa leütve, megkötözve, és Thordin hátára csapva. Amint beérnek a csarnokba, a férfi úgy érezte, hogy minden sínen van. Most átadják Hallat, aztán mikor kezükben érzik a győzelmet, elbuknak. A tervben nem volt hiba, vagy legalábbis azt hitte. Még megszólalni sem tudott a harcos, és Hela leleplezte őket. Hova is gondolt? Hisz a halál úrnőjét csak nem fogja becsapni ez az átlátszó mágia. Harek ellen még biztos esélyes lett volna. De ellene… igen, hiába nem gondolta alaposan át az egészet. Tudhatta volna, hogy nem lesz ilyen egyszerű úgy, ha valaki olyan is jelen van, aki mélyebben járatos Asgardon, és a rokonsága sem hétköznapi. Thordin leteszi a földre Trisat, és feladóan felsóhajt. Körbe jár a tekintete a csarnokon, majd pedig figyeli, amint Murhal lelkét elviszi magával Hela. Talán jobb is most, hogy a halandó lány kómában van. Mert ha látná, aligha hiszi a férfi, hogy vissza lehetne tartani. Pillanatig tétlen. Nem tesz semmit sem, és úgy látszik, hogy feladta.
~Nem… még nincs vége. Itt még nem ért véget a harc. Koránt sem. Nem győztetek le. Nem tudtok, mert én legyőzhetetlen vagyok. Én vagyok az, akit nem tántoríthat el a halál sem. Én vagyok Thor leghűbb szolgálója, aki míg hisz urában, addig halhatatlan. Addig ereje határtalan, és fékezhetetlen. Bennem van Asgard, és nem tudnak megállítani. Képtelenek rá. Lehetetlen!
<-ASGARDÉRT!!!!!
Ordítja el magát Thordin, és szemében lángra gyúl valami. A harci vágy, a hév, mi nem olyan rég még minden pillanatban tombolt benne. Vértje csörtetésében lódúl meg, és kezében az egyik renegát kardja, másikban Vutha fegyvere, míg hüvelyében Laak botja. Úgy tűnik megállíthatatlan, hisz akkora lendülettel indult meg, mint egy bika. Erősen szorítja a fegyvereket, mik kezében foglalnak helyet, míg nem rohanása közben ordítva szólal meg.
<-Vutha! Laaksonen! FEGYVERBE!!!!
Majd a démon, és az öccse felé dobja saját fegyverüket, lehetőleg akkor, mikor már biztos, hogy elkapják. Amint elhajítja azokat, Thordin saját rövidkardjával megy neki az egyik hadvezérnek. Úgy tűnik eddig bírta. Eddig hidegfejjel gondolkodott, és ez lett belőle. Most megpróbálja más szemszögből megközelíteni a dolgot. Nem támadja meg Helát, ugyan mrt tenné, hisz a harc esélytelen lenne. Csak úgy mint Einaral szemben. Nem mintha Harek hadvezérével jobban tudna harcolni, de azért még is, talán nála valamelyest több esélye van. Nem beszél, nem tárgyal, itt az már nem célravezető –legalábbis Thordin szerint -, hisz ahogy kinéz a dolog nem úgy tűnik, mintha bevették volna öccse és a fél-démon meséjét. Főleg már úgy nem, hogy A hamis Thorhalla is ott fekszik. Talán a harc az egyetlen ami itt már segíthet. Bár a túlerő, lehet megpecsételi Thordin sorsát. Főleg ha a többiek nem támadnak, és csak ő az aki fegyvert kivonva ront neki a testvérpár férfi tagjának.
~Nincs több esélyem. Ez az egyetlen. Most van itt az idő, hogy végezzek ezzel a csőcselékkel. Nem érdekel, hogy meghalok. Nem érdekel, ha Hela visz is magával. Egy valami fontos, hogy megteszem azt, ami miatt élek. Asgardnak dicsőséget szerezzek, és büszkeséget. Még ha az én életemet is kívánja meg a hazám. Nincs mit vesztenem. Hisz anyám, és apám már szabadok, és nincsenek veszélyben. Öcsém anyja is megmenekült… már nincs mi miatt aggódni. Győzni kell… győzni fogok!
A rövidkardot erősen markolja, és teste mellett tartja, míg rohan, és amint a hadvezér elé ér, lehajol, és annak lábát próbálja megsérteni, bár hogy mennyire védett a páncéljával, azt nem tudta megítélni a hévben. Amint megpróbálkozik megsebesíteni, nem vár az eredményre, hanem azonnal a sisakja szem részébe forgatja bele a rövidkardot, mit két kézzel próbál bele döfni a férfi szemébe. Minden bele ad a sikeressége érdekében, viszont csekély esélye van rá, hogy egyedül elintézze a hadvezért. Akár mennyire is heves, még is nem veszti el teljesen ítélőképességét, és épp amiatt, amint bevitte a dupla támadást, azonnal arrébb ugrik, és hátrál a hadvezér közeléből, hisz bizonyos, hogy nem hagyja válasz nélkül a rohamot. A tervét pontosan és leghatékonyabban igyekszik befejezni, de tudja hogy kevés egymaga, és bármi… itt most tényleg bármi ellent mondhat elképzeléseinek.
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-10-18 16:45:48)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#117 2009-10-18 22:03:02
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Letérdelek Murhalhoz, de már a mozdulat közben látom hogy késő. Már csak egy igen erős gyógyító ige tudná megmenteni. Én itt már nem tehetek semmit. Dühösen bámulok a két hadvezérre és Hellára. Fel állok és közelebb lépek. Ha Hela tényleg csak a halottak lelkéért van itt, nem fog beavatkozni a harcba. Márpedig itt most harc lesz. Lehet hogy nem vagyok harcos, de itt már a hazudozás nem segít. Épp mozdulnék mikor Thordin, Leif, és a törpe betoppan a Thorhallává változtatott halandóval. Amit Hela egyből ki is szúr. A bátyám nem türtőzteti magát, ahogy most már én sem. Felesleges. Kinyújtom a kezem hogy elkapjam a botom, s ahogy a kezembe szorítom, emlékek villannak az elmémbe, a háborúról és zúzódások, kisebb sérülések jelennek meg a testemen.
Az emlékek áradata ledermeszt így később cselekszek mint szeretném, megeresztek egy jókora jeges hálót a testvér pár női tagja felé. Einarra nézve felkiáltok hangosan.
<-Emlékezz Einar, Thor fia és örököse vagy, Thorhalla férje. Nem Hela kutyája. Emlékezz ki vagy valójában!>
Kiáltok hangosan rá. Ha nem emlékszik a történtekre akkor csak annyit értem el hogy feleslegesen jártattam a szám. Ha emlékszik....
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#118 2009-10-19 01:20:30
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.216
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Helara nézek, s szemeim összeszűkülnek, arra amit mond, majd a képekre térdre rogyok, fáj amit látok, a lelkem érte a találat és a szívem, hogy szenved a nő akit szerettem, aki iránt ténylegesen éreztem. Látom a gyermeket, ki se nem Asgardi, se nem Sárkány, s bár ösztönök uralják, mégis a vérem lett volna. Fogaim összeszorítom és vicsor ül az arcomra, ahogy szemeim még jobban csupán résnyire szűkülnek, majd ahogy lelkem maradékán gyűlik a fájdalom, az úgy táplálja a haragom és a gyűlöletem. Szívemben, mint lobogó mágia úgy ég a régi gyűlölet Asgard nagy „Istenei” ellen, s ezt nem képes kioltani hirtelen semmi se. Végül üvöltés tőr fel belőlem, de nem asgardi, sokkal inkább démoni, sárkányi üvöltésem, ahogy felkelek.
< - Helaaaaa.... - > sziszegem utána fagyos gyűlölettel teli hangon < – Le se tagadhatnád, hogy közöd van Lokihoz... Ugyan úgy játszol mindenkivel kényedre kedvedre... Egy szörnyeteg vagy te is. - > A felém repülő kardom elkapom, s markom rászorul a markolatra, majd egyenesen a kard hegyével mutatok Helara kitartva vízszintesen, ahogy felemelem a fejem. Mondandómat Laaksonen kiáltása szakítja meg.
< - Ostoba! - > dörrenek rá, majd rohamozni kezdek azonnal Einar felé, kardom úgy tartva, hogy esetlegesen hárítsam a férfi felém irányuló csapását, s megpróbáljam félre lökni Hela mellől. Az új emlékek miatt emlékszem dolgokra, bár nincs időm ezen elmélkedni, de meg kell próbálnom védenem ezt a kölyköt, ha kell a testemmel, ha akarja ha nem, hiszen Einarra szükségük lehet a többieknek, s többet képes ő tenni, mint én... sokkal többet.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#119 2009-10-19 14:34:42
Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
IP: 213.16.120.190
Megjegyzés: Stephen Lynch Fan
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A mennydörgés hangja fülsüketítően cseng az asgardiak fülében, ahogy egy villám fényében megérkezik Thor, Thena és Thorhalla. A viharok istene a harcolok között jelenik meg így ha bárki támadni merészelne annak magán az istenek királyán kell magát keresztül vágnia.
< - Elég. >
Parancsolta Thor, kiemelkedően majd Einarra figyelt, aki valószínűleg most alakul vissza és veszti el Hela az uralmat felette. Ám ha bárki olyan nevetséges lenne, hogy Thort próbálná hátba támadni annak magán Thenán kéne átjutnia aki mindig atyja hátát őrzi.
< - Asgard sorsa eldöntette már. Itt az ideje, hogy ezt itt is kinyilatkoztassuk. >
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Renegátok erődje
#120 2009-10-19 15:22:02
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Mindenki, aki úgy gondolta, hogy harc lesz nem tévedett sokat ebben. Abban a pillanatban, ahogyan Thordin elkiáltotta magát, hogy Asgardért odabent elszabadult a pokol. A kard és a bot is repült, miközben Bard is felkapta a saját csatabárdját Murhal teste mellől. Thordin közeledő rohamát azonban villámok között cikázó levelek szakították meg, ahogyan elsüvítettek előtte, szerencsére nem találták el a fiút, mert a teljes vértbe csapódó villámok nem lettek volna túlságosan egészségesek számára. A kezei között villámok cikáztak Ingunnak, aki most térhetett magához, mert lassanként kelt fel az asztaltól. Laaksonen jól gondolta Hela nem avatkozott bele a küzdelembe és Einar sem tette meg, csak unottan állt meg az úrnője mellett, ha véletlenül valaki őt akarná támadni, akkor attól megvédhesse. Hela csak újabbat kacagott azon, amit Vutha vágott a fejéhez, de nem méltatta különösebben válaszra a féldémont immáron. Leif megragadta Trisa-t és próbálta kivinni a harcoló felektől távolabb, hogy ne essen semmilyen baja a nőnek. Laaksonen egy jeges hálót dobott Bera felé és a nő már nem tudott kitérni előle, így az beterítette őt.
Ebben a pillanatban torpant meg újra mindenki és veszítette el a fonalat néhány pillanatra, amikor egyszerre kapta meg a teremben Thordin, Laaksonen és Vutha az emlékeit, amit a másik világban éltek át. Ezzel néhány másodpercnyi időt vesztett mindenki, közben Bard a hatalmas fizikai erejével összeroppantotta a húgán levő jéghálót is, és a nő most kezdett kikászálódni alóla, de ebben a körben még nem fog tudni támadni. Laaksonen szavaira Hela abbahagyta a szemeit és döbbenten kapta a fejét az első embere felé. Vutha ordítása után Hela csak emelte a kezét abba az irányba, amerről érkezett a féldémon és a férfi mintha egy láthatatlan falba ütközött volna és mozdulni sem volt képes ettől a pillanattól kezdve. Ugyanezt érezhette Thordin, Leif és Laaksonen is, hogy képtelenek megmozdulni bármennyire is szeretnék ezt megtenni. A hadvezérek azonban képesek voltak, Ingun és Bard lépett oda hozzátok és vették el mindenkitől a fegyvereket, amik náluk voltak. Ha még mindig Einar-t figyeltétek, akkor láthattátok, hogy Laaksonen szavai után még mindig érzelemmentesen nézett a férfira, majd egyik pillanatról a másikra a szemeiben érzelem csillant és felismerés. Az arcát eltorzította a fájdalom és üvöltve rogyott térdre. Néhány másodperc múlva a korábbi ruhája helyett az lett rajta, ami a másik világon is volt //Az a Thor-os kép, amin a Mjölnir is a kezében van//, arcára pedig a korábban is látott arckifejezés lett a korábbi érzelemmentes arcon. Még a levegő után kapkodott, majd igyekezett felkelni és védekező állásba kerülni, amikor Hela felé lépett. Fél térden volt, amikor Vutha-hoz hasonlóan megdermedt, látszott rajta, hogy erőlködik azért, hogy meg tudjon mozdulni, de nem sikerült neki. Most már Hela első embere helyett valóban Asgard hercege volt veletek ezen a helyen.
< - Thor fia és örököse? – kérdezte. – Megható… ő az enyém! >
Fájdalom, majd pedig a pár pillanattal később ismerősök vettek körbe, mindenre emlékeztem, Halla… ott kellett volna maradnunk azon a világon még így is, hogy emlékeztem. Laaksonen szavai, már csak ez kellett nekem. Próbáltam mozdulni a térdelésből, de nem sikerült, hiába próbáltam teljes erőmből Hela engem is oda szegezett, azt hiszem, hogy most lettem kirúgva az első emberének állásából.
< - Máskor, ha lehet kevésbé hatásosan próbálj megölni Laaksonen – nyögtem fel. – Nem szándékozom negyedszer is elhalálozni… Nem vagyok a tied Hela és soha sem voltam… >
Ez persze hazugság volt, ha nem támasztott volna fel, akkor nem élnék és formálisan tényleg hozzá tartoztam és ő ítélkezhetett felettem. De abból nem kap.
< - Ez lehetetlen! Nem lenne szabad emlékezned! Főleg olyanról, amit nem is tudtam, és te sem – nézett még mindig a férfira. – Pedig minden emlékeddel tisztában vagyok! >
Odalépett Einar-hoz és a hajába túrt, majd a copfjánál fogva rántotta hátra a férfi fejét, amitől az felszisszent. Hela egészen közel hajolt egykori lovasához és a férfi szemeiben félelem csillant. Egyetlen előnye volt számotokra, hogy Einar-ral foglalkozott inkább, mintsem veletek képesek voltatok némileg megmozdulni, noha egyelőre ahhoz kevés lesz, hogy kiszabaduljatok.
< - Azt hiszem, hogy ezek után ismét kezelésbe kell, hogy vegyelek minden téren – mondta. – Ez így tűrhetetlen, hogy emlékszel. Így legalább nem csak a húgocskámnak lesz fájdalom okozva, hanem a nagybátyámnak is. Még inkább a hasznomra leszel Einar, jobban mintsem korábban hittem volna… >
Hela ezzel felétek fordult, ajkait ragadozómosolyra húzta és hűvös nyugalommal nézett rajtatok végig. Közben Bard Leif-et és Björnulf-ot is odacipelte a társaság többi tagjának a közelébe, hogy egy helyen legyetek, az ájult halandóval senki sem foglalkozott egyelőre talán a legnagyobb szerencséjére. Einar arcán megint félelem futott át, láttátok, hiszen ő veletek szemben térdelt kissé távolabb tőletek. Ingun is láthatóan összébb szedte magát és csatlakozott a másik két társa mellé.
< - Ne merészeld Hela, meg ne próbáld! – kiáltottam a hátának. >
< - Hallgass Einar! – nézett a férfira, majd visszafordult felétek – Úgy hiszem, hogy már így is túlságosan sok vizet zavartatok. Azt hiszem, hogy rájuk bízom a sorsukat – mondta a nő unottan. >
< - Akkor a tieid lesznek úrnőm! – mondta a harcos nő kaján vigyorral. >
< - Gyáva férgek! – szólalt meg Leif is végül. >
Hela még hátrébb lépett vissza Einar mellé, kegyetlen mosollyal simított végig a férfi arcán, majd bólintott a három hadvezér felé. Ebben a pillanatban oszlott fel rólatok a nő mágiája és a három ellenséges személy egyszerre indított támadást az öt férfi ellen, mágiával és fizikai támadással egyaránt.
Ám ekkor… még nem érték el a társaságot a támadások, a négy férfi emlékezhetett Thor utolsó szavára, amit még a másik világban mondott, hogy ideát találkoztok… és így lett. Villámok jelentek meg a helységben és ez ezúttal nem Ingun mágiája volt, hanem Thor-é. A három renegát Lokista hadvezér azonnal hagyta abba a támadást és nézett a hang irányába, ahol megláthatták a frissen érkezett triót. Önkéntelenül is hátrébb léptek a mostanra nyolc főre dagadt társsaságtól, az ilyen erősítéssel nem számoltak. A hármasnak nem kellett attól tartania, hogy bárki meg fogja őket támadni, ugyanis a helységben nem voltak sokan, azok, akikkel együtt voltak a másik világban, egy eszméletlen nő, Hela és három hadvezér, és egy halott viharóriás. Hela csak felkacagott annak hallatán, amit Thor mondott neki.
< - Nem viharisten – mondta. – A fiad az enyém és nem áll szándékomban az emberemet visszaadni neked, hiszen attól kezdve megölted húgocskám ő az enyém. És ingyen semmiről sem mondok el, az ő ára pedig magas, annyira, hogy nem hiszem, hogy bármelyikőtök is ki tudná fizetni azt. >
< - Ahogyan látod drága nővérem itt ennek az egésznek vége van – mondta Thorhalla és gúnyosan mosolyodott el. – Megszegted a törvényeket, beavatkoztál, immáron semmihez sincsen jogod, nemhogy Asgard hercegét magadnál tartsd. Ugye a renegátok pedig tudják, hogy te magad okozta az atyánk Loki halálát… - nézett rájuk kérdőn. – Nem, de már igen… >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 20 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Einar Thorson
Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység
Thorhalla
Fegyver: Skymningen
Mágia: 50 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#121 2009-10-19 19:37:18
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.215
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A támadásom egy láthatatlan falba ütközik, s ezután képtelen vagyok mozogni is, csak vicsorogva morgok, ahogy izmaim megfeszülnek, de képtelen vagyok szabadulni.
< - Einar! Küzdj ellene! - > vicsorgóm, s tekintetem a Renegátok felé fordítom.
< - Kik is az árulók patkányok? - > kérdezem hangomban nem kevés gúnnyal, s lenézéssel. Felegyenesedek, s a támadók felé nézek, majd fújok egyet.
< - Szánalmas banda - > Egyszerűen magam mögé rántom Laaksonent, s testemmel védem. Bár ere nincs szükség, hisz megjelenik egy trió. Más körülmények közt Thornak rontanék, de az emlékek hatására nem teszem.
< - Thorhalla, Thor, Thena... volt idő, mikor azt mondanám, hogy jobban örülnék, ha nem látnálak sohase néhányotokat, de emlékszem eseményekre, s arra, hogy egy oldalon álltunk, harcoltunk. Most is készen állok az oldalatokon harcolni újra - > Mondom, s a trió mellé lépek, egy pár pillanatig lehunyom a szemeimet, s halkan súgom magam elé.
< - Bocsáss meg Sofy - > majd hozzáteszem, de már démon nyelven „- Emlékezni fogok rád, még ha te már nem is akarsz... Szerelmem! -” Szemeim kinyitom, s gyilkos tekintettel mérem végig az ellenfeleket.
< - Jajj de szomorú... Lokit Hela segített megölni, az a Hela, ki hitegeti Loki lázadó embereit, hogy az urukat feltámaszthatják... Milyen szomorú... vagy szánalmas? - > kérdem, de nem érdekel a válasz, csak Thorhallara pillantok, s halkan megszólalok.
< - Ha ennek vége, szeretnék beszélni veled négyszemközt, ha megengeded. - > Ezután tekintetem újra az ellenfeleken siklik végig, de szavaim továbbra se feléjük intézem.
< - Az orruknál fogva lettek vezetve... mi legyen velük? - > teszem fel a kérdést.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#122 2009-10-19 20:26:15
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A jég háló talál és teljesen beborítja a nő testét harcképtelenné téve. Ekkor kapja vissza mindenki az emlékeit aki harcolt a képzeletbeli világban. Az emlékek nem csak engem bénítottak le pár pillanatra így a két hadvezér, és az feleszmélt Ignun előnybe kerülnek.
Sajnos hiába kiáltok Einarnak nem úgy tűnik hogy emlékezne a történtekre. Hela pedig kap az alkalmon és lebénít minket. Próbálok szabadulni de egy-két erőtlen próbálkozás után feladom, dühösen nézem ahogy elveszik a fegyverem, immár másodjára.
Közben Einar felszabadul Hela uralma alól immár másodjára, de korántsem könnyebben. Megeresztek egy vigyort felé, bár még mindig foglyok vagyunk.
Felkészülök a három hadvezér támadására, de ekkor érkezik meg Thor, Halla, és a többiek. Csatlakozok a többiekhez, a hadvezérek pedig hátrálnak. Némán figyelem a párbeszédet Thor, Halla, és Hela között.
<-Vonulj vissza Hela a birodalmadba, itt és most már nem győzhetsz lásd be!>
Teszem hozzá a magamét és hiszem hogy részben igazam is van. Botorság lenne ha Hela rátámadna Asgard másik két uralkodojára. A jelenévő hadvezérek pedig hátrányban vannak jelenleg.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#123 2009-10-20 11:02:50
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.82.195
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Vutha, és Laaksonen sem tétovázott sokat, hisz mind a ketten kaptak az alakalmon, és támadtak. Thordin csak egy valamit nem értett, amit csupán egy pillanatra látott, tovább nem, mert támadásával volt elfoglalva. A fél-démon mért Einart támadja? Mondjuk a harcos nem ismeri annyira Vuthat, de kétli, hogy felvehetné a harcot az egykori hadvezér ellen. Főleg úgy, hogy most nem is éppen olyan állapotban van, hogy meg lehessen ölni, hisz minden bizonnyal Hela nem fogja annyiba hagyni, ha elhull, és visszahívja a férfit. Ám ezzel csak egy másodpercig volt elfoglalva, hisz Harek embere ellen vonult, kinél igaz csekély esélye van, de több mint Einar ellen. Legalábbis reméli. Hela és csatlósa amúgy sem valószínű, hogy harcolni jöttek volna… Laaksonen kijelentésére pedig Thordin csak értetlenűl nézett. Viszont nem volt ideje foglalkozni vele. Bard felkészűl a harcra, kezében a csatabárdja, és alig van esélye Thordinnak a rövidkardjával együtt. Viszont nem a fegyver teszi a harcost, hanem a harcos a fegyvert. De azért még is csak van különbség a felállásban. Viszont Thordin nem torpan meg. Legalábbis amíg teheti, mert terve nem ér célt. Cikázó villámló levelek haladnak el előtte, mik megszakítják a rohamozását. A férfi egy gyors pillantást vet oda, ahonnan a levelek jöttek, és egy minden bizonnyal újabb hadvezér az, kit figyelmen kívül hagyott. Tétlenül állt egy kis hatásszünet erejéig, míg gondolatok ezrei cikáztak fejében.
~Nem hiszem el… nem számoltam vele… figyelmetlen voltam. Nem tudom… nem veszíthetem el az eszem. Nem lehetek megint az a dühöngő vadállat. Meg kell nyugodnom… meg kell nyugodnom… de mihamarabb…
Laaksonen hálóját figyeli, ami ráterül Berara akár egy takaró, csak ez nem éppen fogja melegíteni a nőt. Legalább az öccsének van annyi esze, hogy nem az esélytelen felé támad, mint Vutha. Thordin szerint először Herak és seregét kell leverni, nem Hela ellen vonulni. Bodorság lenne. Az alvilág úrnője ellen harcolni rá ér akkor, mikor már halottak. Addig az élőkkel kellene foglalatoskodni. Thordin hezitálva néz Bard, és Ingun felé, hogy melyiket kellene támadni, és gyorsan jut dűlőre. A varázsló szuka lett a célszemély. Meg is indulna felé, de akkor hirtelen fejében a több ezer emlékkép sokasodik fel, minden ami a Végtelen Háború során történt vele. Az érkezéstől a visszatérésig. Minden. A harcos nehezen dolgozza fel, pontosabban fel sem tudja dolgozni. A rengeteg esemény hirtelen zúdult a nyakába, és talán a legrosszabbkor, egy csata kellős közepén. Kardja kiesik vaskos szorításából, és a férfi előtt minden hang tompulni kezd. Egyedül fegyvere csengése az, mi bódítja, amint talajt ér. Só bálvánnyá meredt a férfi…
~Ezek… ezek… ezek az emlékek… Mikor? Hol? … mit történt? Mit tettem… én? Thor mit tett? Einar… az az a féri? Az lenne? Nem… áhhh…. A fejem… nem! Nem engedhetem, hogy Einar… de már késő… hisz ha én emlékszem, akkor ő is… Most… akkor… grááááááááhhhh… Én nem árultam el senkit. Thor volt az, aki önkényesen mindenki felett érzi magát. Olyan mint az a némber, az a Loki fattya… úgy érzem a 3 uralkodó egy kutya. Mind a 3 csak az önös érdekeit néz. Nem számít hány életet követel meg az imádatuk. Nem számít, hogy hány ártatlan vére tapad a kezükhöz csak azért, hogy magukat szépnek, és jónak tüntessék fel. Gusztustalan és undorító amit művelnek. Undorító, és hányingert keltő. Még… ő is… Laaksonen… Einar kegyeit kereste és Halla társaságát. Úgy mint az a korcs… Vutha… Mind, egytől egyig férgek. Csak annyi bajom van, hogy ha már egyszer azok, akkor kússzanak a földön. De ha önként nem akarnak, majd akkor én kényszerítem rá őket. Viszont nem most. Van fontosabb dolgom. Én Asgardért harcolok, és azért, amit szeretek. De ők csak azért harcolnak, hogy tekintélyt szerezzenek. Hát nem! EBBŐL ELÉG VOLT! Megjártam a halált. Emlékszem. Így pedig már nem állhat semmi, és senki az utamban. A célomat bevégzem, és a harmonuikus uralkodó triót kivégzem. Asgard érdekei miatt. Az áruló öcsémmel meg majd számolok.
Tér észre, vagy pont nem Thordin. Úgy tűnik, hogy most igaz valamivel „szolidabban”, de ismét Thor ellen fordult, és Amora nincs a közelben. Lehet ez a férfi végzete, amit nem lehet meggátolni. Amit egy emléktörlő sem tud örökre elrejteni. Ennek így kell lennie, ez a sorsa, ami ellen sem ő senki más nem tiltakozhat. A jó néhány másodpercnyi gondolatfuttatása hátrányba keríti, és ezzel a hadvezéreknek ad esélyt a támadásra. De szerencséjére nem így történik, hisz a testvérpár ez idő alatt egymással volt elfoglalva, míg Ingun bizonyára kihasználta az időt, hogy teljesen magához térjen. Közben pedig Thordin fel kelt a térdre rogyott állapotából, és rohamozásra sarkalta magát Ingun ellen, ám valami nem engedte. Csak úgy mint Vuthat és Laaket. Mintha egy fal vissza tartotta volna őt, akár ki ellen is akart volna vonulni. Azt követően az ellenség serege a fegyvereket szépen begyűjtötte, bár igaz, hogy Thordiné a földön hevert, de nem zavarta hogy ez is eltűnt.
~REMEK… ez már a második fegyver amit sikeresen vesztek el. De nem érdekel… ha kell, puszta kézzel fojtom meg a hadvezéreket. Aztán mindenki mást, aki nem hajlandó ép észre térni. Kezdve Thorral.
Thordinnek nem volt jobb dolga most, mint figyelni Hela és Einar kettősét, hogy miként derül fény a férfi örökösi múltjára, jövőjére. Amikor össze rogyott a férfi, és eltorzult arcával üvöltésbe kezdett, a fokságba esett Thordin csak gúnyosan mosolygott. Tovább nézte, amint ruhája megváltozott, és a korábbi halál szerű kinézete teljesen átformálódott. Nagyon úgy nézett ki a dolog, hogy Einarból visszafordíthatatlanul is az örökös lett, Thorson. Bár igaz, hogy ez Helat nem túlzottan hatotta meg. Most jön pedig az a rész, ami eléggé érdektelen Thordinnak, hisz a szópárbaj őt teljesen hidegen hagyja. Főleg, hogy olyanok végzik, kik halálra vannak ítélve a férfi szemében. Már ha egyáltalán Helat valahogy ki lehet végezni. Nem sokára csatlakozik a „baráti” társasághoz Leif, és Björnulf is, igaz segítséggel…
Amikor viszont az egyik renegát felszólal, és Leif is kommentálja, Thordin kacagni kezd, majd megszólal. Esküjéhez híven asgard nyelvét elhagyva.
-Az övvé? … azé a hullapofájú ribancé? Azt hiszi bárki is, hogy a halál engem megállít? Most ez komoly? Tényleg? Engem a halál nem állít meg. NEM tud megállítani!
Mondja, és mikor befejezi még mindig kacag, és szemében a mérhetetlenül hatalmas lenézés csillog. Einar, Hela, a renegátok, Vutha és Laaksonen iránt egyaránt. Majd az érzelem haragba, és dühbe csapott át, amint mozogni tudott, és az Alvilág úrnőjének mágiája szertefoszlott. Thordin vad üvöltésbe kezdett, és a rohamot indító hadvezérek elé kezdett rohanni puszta kézzel. Vértje súlyosan csörgött, és minden egyes mozzanatával a harcos a magabiztosságot sugározta. A félelem most nagyon távol volt tőle. A győzni akarás és a céltudatosság töltötte meg a szívét. De valami meggátolta hogy a felek egybe csapjanak. Villámok cikáztak, de egyértelmű volt, hogy nem Ingun a felelős. Érezni lehetett, legalábbis Thordin érezte ez más valaki. A viharok ura. Nem tévedett, hisz ő és lánya, na meg Loki másik lánya jelent meg. A három uralkodó egy teremben. Milyen drámai… De most nem lesz puszta szemlélő a fegyvertelen harcos. Még a kard hiánya sem lesz visszafogó tényező neki. Bár nem támad egyből senkire. A közjáték után, amiben a kis család szóváltást tesz, Thordin tapsolni kezd lekezelő módon, és megalázóan.
-Milyen gyönyörű, mikor mind így együtt vagyunk. Csak egy hiba van. Mégpedig a három becstelen uralkodó, kik nem méltóak Asgard földjét taposni. Azt mondom, hogy nincs rátok szükség. Fúrjátok, és marjátok egymást a helyett, hogy azt tennétek ami miatt elméletileg… elméletileg a trónra kerültetek. Szóval… én, mint jelentéktelen asgardi azt mondom, hogy mondjatok le pozíciótokról, míg nem lesz komolyabb gondotok. Hisz egyikőtök sem jött ide, hogy leverjük a renegátokat. Egyikőtök sem volt motivált Asgardért. Önös kis csip-csup ügyeitekkel voltatok elfoglalva. Így pedig álljatok tovább, és ne megint a harc kellős közepén álljatok le diskurálni, mint azt a kedves és fenséges Thor tette az idióta esküvőjével.
Lekezelően, és undorral mondja végig szavait Thordin, majd pedig hessegeti az uralkodókat. Ő ugyan is más képen értelmezi azt a titulust, hogy király, vagy királynő. A szemében a jelenlegiek nem azok, így pedig nem akarja megtűrni őket. Választ nem vár, bár kíváncsi lenne rá, ám még is inkább támadást indít Ingun ellen. Vállát előre szegezi, és fellökni próbálja a nőt. Gyors léptekkel közelít felé, ami hamar átcsap futásba. Kezei ökölbe szorulnak, csak úgy mint fogai is, mik egymásnak feszülnek. Minden bizonnyal már nem bírja soká Thordin a harcot, ami igazából még el sem kezdődött. Hisz a Végtelen Háborúban nem volt túl sok ideje pihenni, és az ottani fáradalmak itt is megmutatkoznak. Csak úgy mint vértjén Einar ellen szenvedett karcolások, és a kisebb horpadások.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#124 2009-10-20 22:55:59
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//Előzmény: Jonathan Miller lakása//
Még bólintottam Thor szavára, hogy odaát találkozunk, egy utolsó pillantás Einar-ra, lehetséges, hogy nem fogom így látni újra, és minden, ami itt volt az semmivé válik…
Már nagyon, de nagyon untam azt a borzalmas beszélgetést, amit Stephanie és az a másik szánalmas halandó folytatott. Ezért még súlyos árat fogsz fizetni vihar isten, csak egyszer jussak végre innen Midgard-ról, mert akkor még megöllek. Szerezze meg ez a nyamvadt kis korcs a pénzt azért, hogy megtudjam ki is vagyok valójában! Bah! Sőt, nehogy unatkozzam még Hela is itt volt és boldogított, csodálatos hely Odin és atyám lelke között a halálom után. Akkor azt hiszem, hogy még meg kell, hogy dolgozzam azért a helyért, és had beszélhessek Amora-val, akkor megmondom neki, hogy járjon utána, miként lehet a drága nővéremet megölni. Minden más lesz, ha egyszer végre hazaérek, egy királynővel nem bánhattak úgy, ahogyan a nagybátyám megengedte velem szemben. Dühösen törtem volna szét bármit, ha meg tudtam volna bármit is fogni, de nem voltam rá képes. A két halandó meg csak csacsogott és csacsogott tovább. Hogy Thor szabja az életünket? Ráhibáztál drágám, de még mennyire, mert az a féreg merte megtenni velem ezt. Ez még a korábbi száműzetésemnél is rosszabb volt. Végül megérkeztek hatalmas és hosszas huzavona után Miller lakására, igen erősen emlékeztetett ez az egész valamire… egy kép, amin ők voltak és a drága Olaf. A gyomrom már kavarog a sok érzelmességtől, ugye nem fogod magad elbőgni Stephanie?! Választ már nem kaptam a kérdésre, mert villámok vettek körbe… Thor?! Emlékek rohantak meg ebben a pillanatban, egy másik világ, harcok egymással, szövetségre lépés Thorral, Thena-val, a kutya, akinek immáron tudtam a nevét, Laaksonen, még Vutha drága is előkerült… Landraf! Hát életben volt és Hela tudta, de még mennyire, hogy tudta az átkozott nővérem! És még valaki Einar Fonnson… vagyis egészen pontosan Thorson. A Mjölnir a kezében, ahogyan megszabadult Hela láncaiból, a csókjai az esküvőnk, a nagybátyám szavai őt illetően. A halála után lepaktált Hela-val, mert annyira szeretett, eladta a lelkét, ő volt Miller… Asgardra mit tettél Einar?! És valóban, olyan volt Jonathan Miller, mint Einar Thorson annak idején körübelül húsz és hatvan éves kora között, csak éppen sokkal komorabb és komolyabb kiadásban, és Stephanie meg mint én ugyanilyen koromban. Asgardra, hogy ez eddig nem tűnt fel soha sem… a hercegnővé avatásom, Asgard az enyém. Magamban kacagtam fel, nem megmondtam atyám, hogy megszerzem, ami neked soha sem sikerült?! És lásd, megtettem! De ekkor minden más is ott volt, mindez úgy történt, hogy akkor az itthoni dolgoknak nem voltam a tudatában, ő Thor fia… én pedig lehetséges, hogy teljesen óriás, csak éppen az anyám tűz és atyám jég. Thor, te nyomorult féreg a szavaid, ahogyan magadhoz hasonítottál! Igen, tökéletesen megmondtam már a másik helyen is, mindent megváltoztat, hogy kinek is a fia, lehet, hogy szeretem, de ez akkor sem változtat azon, hogy kinek a vére! A legnagyobb ellenségemé! Thena szavai, elárultam, hogy mennyire képzetlen vagyok mágia használat terén és mégis olyan hatalommal, mint az enyém… de ő más volt… túlságosan olyan, mint én, még ha a ló másik oldalán is. Amora… a jobb kezem, az anyósom így már. De itt voltam, újra itthon voltam, ha a nagy viharisten azt hitte, hogy lemondok arról, hogy megtudjam ki is vagyok valójában, hát nagyon tévedett, nem fogom megtenni. És Hela drágám, drága szeretett nővérem, most eljön az is, hogy nagyon csúnyán alul maradj.
Kinyitottam a szemem, amikor már nem voltak villámok körülöttünk, egy csarnokban voltunk, ismerősökkel körül véve, igazából nem volt olyan a helységben, akit ne ismertem volna fel első ránézésére, az ájult saját magamat leszámítva. Erre majd később visszatérek. Hela mellett Einar térdelt és láthatóan nem volt képes mozogni, nagybátyám szavaira a nővérem vágott vissza, de én sme maradtam adósuk.
< - Ahogyan látod drága nővérem itt ennek az egésznek vége van – mondtam és gúnyosan mosolyodtam el. – Megszegted a törvényeket, beavatkoztál, immáron semmihez sincsen jogod, nemhogy Asgard hercegét magadnál tartsd. Ugye a renegátok pedig tudják, hogy te magad okozta az atyánk Loki halálát… - néztem rájuk kérdőn. – Nem, de már igen… >
Igazából én magam döbbentem meg azon, hogy micsoda nagy szája lett a társaságnak arra, hogy megéreztünk. Nem féltek a haláltól, mert odaát túlélték, de az csak egy álomvilág volt, itt a nővérem várja majd őket. Én legalább megdolgozom az előkelő helyemért, amit már úgyis felajánlott. Ridegen néztem a nővéremre, Einar-ra nem, azért sem fogok gyengeséget mutatni
< - Nem hiszem, hogy azt ígérte nekik – mondtam Vutha-nak. – Vagyis kizárt, hogy megtette. Soha sem mondana le drága jó atyánk lelkéről főleg, amikor megszerezte. Ott voltam, amikor atyánk meghalt. Mást ígért nekik… >
Úgy tűnt, hogy a nyomorult sárkány fattyú nem fogta fel kivel is álldogál egy helységben és még mindig úgy beszélt hozzánk, mintha csak egy harcostársa érkezett volna meg. Megvetően pillantottam rá, ami dühössé módosult, amikor még kérdezősködni is kezdett, mintha számon kérne dolgokat. Nagyon régen nem voltak itthon a száműzöttek, de majd újra helyre áll az a rend, amit elvárok és akkor minden úgy lesz, ahogyan én akartam.
< - Vutha hallgass! – mondtam dühösen. – Ők az én gondjaim, engem árultak el, nem téged. >
A kutya, azaz Thordin szólalt meg ismételten angolul. Annyira lealacsonyító ez a nyelv és mégis ezt beszélik. Lehetséges, hogy egyszerű és nagyszerű, de megalázó. És már megint kezdte, amit korábban is tett. Már vártam, hogy valaki agyon csapja, mert igazán megérdemelte volna én pedig nem fogom az erőmet rá használni, annyit nem ért meg. Nem állítja meg a halál? Asgardra, ez már nem egy gyermek álomvilága.
< - Tudod édesem ez nem az álomvilág már – kacagtam fel gúnyosan. – Itt a drága nővérem vár téged és nem pedig a feltámadás, mint egy álomban… senki sem fog lemondani, ugyanis Asgard érdekei miatt vagyunk itt, csak éppen neked nincs fogalmad semmiről sem. A renegátok pedig az én ügyeim és foglalkozom velük személyesen is, amint ennek a fontosabb ügynek vége van. >
//Ez még nem az új kör, az majd Z, azaz Thor reagja után lesz. Csak idehoztam a saját karimat is teljes egészében.//
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#125 2009-10-20 23:19:24
Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
IP: 213.16.120.190
Megjegyzés: Stephen Lynch Fan
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thor pörölye villámokat szór szét az erőd falai közt és ha bárki csak kicsit is támadólag mozdult volna azt biztosan a falnak vágja egy villám.
< - Csendet! - sajátjaira mutat először dühösen - Az, hogy itt vagyok és védelmezlek titeket nem jelenti azt, hogy felellek a mocskos szavaitokért! Miféle viselkedés ez, Asgardra? Undorító férgeként egymást köpködni, szánalmas! Ám nem illemet oktatni jöttem, azt remélem anyáitok tették... >
Ezzel Hela felé fordul.
< - Einar már nem holt így nincs jogod parancsolni neki és ez nem a te birodalmad hanem Thorhalla Hercegnőé! Te sem akarsz szerződést szegni ugye úrnő? - kérdi komoran mégis kicsit pimaszul Thor - Akkor tovább szép estét kívánok úrnő. >
Búcsúzik Helától és ismerve a nőt elvárja, hogy az távozzon is.
< - Ti, ostobák, akik még mindig Loki tanait követitek, aminek elve a csalás és az árulás... hehhh - mosolyodik el egy pillanatra ezen Thor kicsit - Szánlak titeket, de nem tartoztok rám, egy csonton rágtok, amit egy haldokló beteg eb köpött ki és tudjátok mit? Ha rajtam múlna rátok hagynám ezt az erődöt, de Loki módszerével, csak az egyikőtök uralhatná... napfelkeltére megölnétek egymást egy halom kőért és fáért, de... szerencsétek van, mert ez biza semleges föld, de ha bármivel próbálkoztok és ez Hela katonáira is vonatkozik akkor nem számít mától, hogy Thorhalla vagy az én felemet támadjátok mindkettő fog rátok támadni. érthető voltam? >
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Mindenki, aki úgy gondolta, hogy harc lesz nem tévedett sokat ebben. Abban a pillanatban, ahogyan Thordin elkiáltotta magát, hogy Asgardért odabent elszabadult a pokol. A kard és a bot is repült, miközben Bard is felkapta a saját csatabárdját Murhal teste mellől. Thordin közeledő rohamát azonban villámok között cikázó levelek szakították meg, ahogyan elsüvítettek előtte, szerencsére nem találták el a fiút, mert a teljes vértbe csapódó villámok nem lettek volna túlságosan egészségesek számára. A kezei között villámok cikáztak Ingunnak, aki most térhetett magához, mert lassanként kelt fel az asztaltól. Laaksonen jól gondolta Hela nem avatkozott bele a küzdelembe és Einar sem tette meg, csak unottan állt meg az úrnője mellett, ha véletlenül valaki őt akarná támadni, akkor attól megvédhesse. Hela csak újabbat kacagott azon, amit Vutha vágott a fejéhez, de nem méltatta különösebben válaszra a féldémont immáron. Leif megragadta Trisa-t és próbálta kivinni a harcoló felektől távolabb, hogy ne essen semmilyen baja a nőnek. Laaksonen egy jeges hálót dobott Bera felé és a nő már nem tudott kitérni előle, így az beterítette őt.
Ebben a pillanatban torpant meg újra mindenki és veszítette el a fonalat néhány pillanatra, amikor egyszerre kapta meg a teremben Thordin, Laaksonen és Vutha az emlékeit, amit a másik világban éltek át. Ezzel néhány másodpercnyi időt vesztett mindenki, közben Bard a hatalmas fizikai erejével összeroppantotta a húgán levő jéghálót is, és a nő most kezdett kikászálódni alóla, de ebben a körben még nem fog tudni támadni. Laaksonen szavaira Hela abbahagyta a szemeit és döbbenten kapta a fejét az első embere felé. Vutha ordítása után Hela csak emelte a kezét abba az irányba, amerről érkezett a féldémon és a férfi mintha egy láthatatlan falba ütközött volna és mozdulni sem volt képes ettől a pillanattól kezdve. Ugyanezt érezhette Thordin, Leif és Laaksonen is, hogy képtelenek megmozdulni bármennyire is szeretnék ezt megtenni. A hadvezérek azonban képesek voltak, Ingun és Bard lépett oda hozzátok és vették el mindenkitől a fegyvereket, amik náluk voltak. Ha még mindig Einar-t figyeltétek, akkor láthattátok, hogy Laaksonen szavai után még mindig érzelemmentesen nézett a férfira, majd egyik pillanatról a másikra a szemeiben érzelem csillant és felismerés. Az arcát eltorzította a fájdalom és üvöltve rogyott térdre. Néhány másodperc múlva a korábbi ruhája helyett az lett rajta, ami a másik világon is volt //Az a Thor-os kép, amin a Mjölnir is a kezében van//, arcára pedig a korábban is látott arckifejezés lett a korábbi érzelemmentes arcon. Még a levegő után kapkodott, majd igyekezett felkelni és védekező állásba kerülni, amikor Hela felé lépett. Fél térden volt, amikor Vutha-hoz hasonlóan megdermedt, látszott rajta, hogy erőlködik azért, hogy meg tudjon mozdulni, de nem sikerült neki. Most már Hela első embere helyett valóban Asgard hercege volt veletek ezen a helyen.
< - Thor fia és örököse? – kérdezte. – Megható… ő az enyém! >
Fájdalom, majd pedig a pár pillanattal később ismerősök vettek körbe, mindenre emlékeztem, Halla… ott kellett volna maradnunk azon a világon még így is, hogy emlékeztem. Laaksonen szavai, már csak ez kellett nekem. Próbáltam mozdulni a térdelésből, de nem sikerült, hiába próbáltam teljes erőmből Hela engem is oda szegezett, azt hiszem, hogy most lettem kirúgva az első emberének állásából.
< - Máskor, ha lehet kevésbé hatásosan próbálj megölni Laaksonen – nyögtem fel. – Nem szándékozom negyedszer is elhalálozni… Nem vagyok a tied Hela és soha sem voltam… >
Ez persze hazugság volt, ha nem támasztott volna fel, akkor nem élnék és formálisan tényleg hozzá tartoztam és ő ítélkezhetett felettem. De abból nem kap.
< - Ez lehetetlen! Nem lenne szabad emlékezned! Főleg olyanról, amit nem is tudtam, és te sem – nézett még mindig a férfira. – Pedig minden emlékeddel tisztában vagyok! >
Odalépett Einar-hoz és a hajába túrt, majd a copfjánál fogva rántotta hátra a férfi fejét, amitől az felszisszent. Hela egészen közel hajolt egykori lovasához és a férfi szemeiben félelem csillant. Egyetlen előnye volt számotokra, hogy Einar-ral foglalkozott inkább, mintsem veletek képesek voltatok némileg megmozdulni, noha egyelőre ahhoz kevés lesz, hogy kiszabaduljatok.
< - Azt hiszem, hogy ezek után ismét kezelésbe kell, hogy vegyelek minden téren – mondta. – Ez így tűrhetetlen, hogy emlékszel. Így legalább nem csak a húgocskámnak lesz fájdalom okozva, hanem a nagybátyámnak is. Még inkább a hasznomra leszel Einar, jobban mintsem korábban hittem volna… >
Hela ezzel felétek fordult, ajkait ragadozómosolyra húzta és hűvös nyugalommal nézett rajtatok végig. Közben Bard Leif-et és Björnulf-ot is odacipelte a társaság többi tagjának a közelébe, hogy egy helyen legyetek, az ájult halandóval senki sem foglalkozott egyelőre talán a legnagyobb szerencséjére. Einar arcán megint félelem futott át, láttátok, hiszen ő veletek szemben térdelt kissé távolabb tőletek. Ingun is láthatóan összébb szedte magát és csatlakozott a másik két társa mellé.
< - Ne merészeld Hela, meg ne próbáld! – kiáltottam a hátának. >
< - Hallgass Einar! – nézett a férfira, majd visszafordult felétek – Úgy hiszem, hogy már így is túlságosan sok vizet zavartatok. Azt hiszem, hogy rájuk bízom a sorsukat – mondta a nő unottan. >
< - Akkor a tieid lesznek úrnőm! – mondta a harcos nő kaján vigyorral. >
< - Gyáva férgek! – szólalt meg Leif is végül. >
Hela még hátrébb lépett vissza Einar mellé, kegyetlen mosollyal simított végig a férfi arcán, majd bólintott a három hadvezér felé. Ebben a pillanatban oszlott fel rólatok a nő mágiája és a három ellenséges személy egyszerre indított támadást az öt férfi ellen, mágiával és fizikai támadással egyaránt.
Ám ekkor… még nem érték el a társaságot a támadások, a négy férfi emlékezhetett Thor utolsó szavára, amit még a másik világban mondott, hogy ideát találkoztok… és így lett. Villámok jelentek meg a helységben és ez ezúttal nem Ingun mágiája volt, hanem Thor-é. A három renegát Lokista hadvezér azonnal hagyta abba a támadást és nézett a hang irányába, ahol megláthatták a frissen érkezett triót. Önkéntelenül is hátrébb léptek a mostanra nyolc főre dagadt társsaságtól, az ilyen erősítéssel nem számoltak. A hármasnak nem kellett attól tartania, hogy bárki meg fogja őket támadni, ugyanis a helységben nem voltak sokan, azok, akikkel együtt voltak a másik világban, egy eszméletlen nő, Hela és három hadvezér, és egy halott viharóriás. Hela csak felkacagott annak hallatán, amit Thor mondott neki.
< - Nem viharisten – mondta. – A fiad az enyém és nem áll szándékomban az emberemet visszaadni neked, hiszen attól kezdve megölted húgocskám ő az enyém. És ingyen semmiről sem mondok el, az ő ára pedig magas, annyira, hogy nem hiszem, hogy bármelyikőtök is ki tudná fizetni azt. >
< - Ahogyan látod drága nővérem itt ennek az egésznek vége van – mondta Thorhalla és gúnyosan mosolyodott el. – Megszegted a törvényeket, beavatkoztál, immáron semmihez sincsen jogod, nemhogy Asgard hercegét magadnál tartsd. Ugye a renegátok pedig tudják, hogy te magad okozta az atyánk Loki halálát… - nézett rájuk kérdőn. – Nem, de már igen… >
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 20 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Einar Thorson
Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység
Thorhalla
Fegyver: Skymningen
Mágia: 50 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#121 2009-10-19 19:37:18
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.215
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A támadásom egy láthatatlan falba ütközik, s ezután képtelen vagyok mozogni is, csak vicsorogva morgok, ahogy izmaim megfeszülnek, de képtelen vagyok szabadulni.
< - Einar! Küzdj ellene! - > vicsorgóm, s tekintetem a Renegátok felé fordítom.
< - Kik is az árulók patkányok? - > kérdezem hangomban nem kevés gúnnyal, s lenézéssel. Felegyenesedek, s a támadók felé nézek, majd fújok egyet.
< - Szánalmas banda - > Egyszerűen magam mögé rántom Laaksonent, s testemmel védem. Bár ere nincs szükség, hisz megjelenik egy trió. Más körülmények közt Thornak rontanék, de az emlékek hatására nem teszem.
< - Thorhalla, Thor, Thena... volt idő, mikor azt mondanám, hogy jobban örülnék, ha nem látnálak sohase néhányotokat, de emlékszem eseményekre, s arra, hogy egy oldalon álltunk, harcoltunk. Most is készen állok az oldalatokon harcolni újra - > Mondom, s a trió mellé lépek, egy pár pillanatig lehunyom a szemeimet, s halkan súgom magam elé.
< - Bocsáss meg Sofy - > majd hozzáteszem, de már démon nyelven „- Emlékezni fogok rád, még ha te már nem is akarsz... Szerelmem! -” Szemeim kinyitom, s gyilkos tekintettel mérem végig az ellenfeleket.
< - Jajj de szomorú... Lokit Hela segített megölni, az a Hela, ki hitegeti Loki lázadó embereit, hogy az urukat feltámaszthatják... Milyen szomorú... vagy szánalmas? - > kérdem, de nem érdekel a válasz, csak Thorhallara pillantok, s halkan megszólalok.
< - Ha ennek vége, szeretnék beszélni veled négyszemközt, ha megengeded. - > Ezután tekintetem újra az ellenfeleken siklik végig, de szavaim továbbra se feléjük intézem.
< - Az orruknál fogva lettek vezetve... mi legyen velük? - > teszem fel a kérdést.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#122 2009-10-19 20:26:15
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
A jég háló talál és teljesen beborítja a nő testét harcképtelenné téve. Ekkor kapja vissza mindenki az emlékeit aki harcolt a képzeletbeli világban. Az emlékek nem csak engem bénítottak le pár pillanatra így a két hadvezér, és az feleszmélt Ignun előnybe kerülnek.
Sajnos hiába kiáltok Einarnak nem úgy tűnik hogy emlékezne a történtekre. Hela pedig kap az alkalmon és lebénít minket. Próbálok szabadulni de egy-két erőtlen próbálkozás után feladom, dühösen nézem ahogy elveszik a fegyverem, immár másodjára.
Közben Einar felszabadul Hela uralma alól immár másodjára, de korántsem könnyebben. Megeresztek egy vigyort felé, bár még mindig foglyok vagyunk.
Felkészülök a három hadvezér támadására, de ekkor érkezik meg Thor, Halla, és a többiek. Csatlakozok a többiekhez, a hadvezérek pedig hátrálnak. Némán figyelem a párbeszédet Thor, Halla, és Hela között.
<-Vonulj vissza Hela a birodalmadba, itt és most már nem győzhetsz lásd be!>
Teszem hozzá a magamét és hiszem hogy részben igazam is van. Botorság lenne ha Hela rátámadna Asgard másik két uralkodojára. A jelenévő hadvezérek pedig hátrányban vannak jelenleg.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#123 2009-10-20 11:02:50
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.82.195
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Vutha, és Laaksonen sem tétovázott sokat, hisz mind a ketten kaptak az alakalmon, és támadtak. Thordin csak egy valamit nem értett, amit csupán egy pillanatra látott, tovább nem, mert támadásával volt elfoglalva. A fél-démon mért Einart támadja? Mondjuk a harcos nem ismeri annyira Vuthat, de kétli, hogy felvehetné a harcot az egykori hadvezér ellen. Főleg úgy, hogy most nem is éppen olyan állapotban van, hogy meg lehessen ölni, hisz minden bizonnyal Hela nem fogja annyiba hagyni, ha elhull, és visszahívja a férfit. Ám ezzel csak egy másodpercig volt elfoglalva, hisz Harek embere ellen vonult, kinél igaz csekély esélye van, de több mint Einar ellen. Legalábbis reméli. Hela és csatlósa amúgy sem valószínű, hogy harcolni jöttek volna… Laaksonen kijelentésére pedig Thordin csak értetlenűl nézett. Viszont nem volt ideje foglalkozni vele. Bard felkészűl a harcra, kezében a csatabárdja, és alig van esélye Thordinnak a rövidkardjával együtt. Viszont nem a fegyver teszi a harcost, hanem a harcos a fegyvert. De azért még is csak van különbség a felállásban. Viszont Thordin nem torpan meg. Legalábbis amíg teheti, mert terve nem ér célt. Cikázó villámló levelek haladnak el előtte, mik megszakítják a rohamozását. A férfi egy gyors pillantást vet oda, ahonnan a levelek jöttek, és egy minden bizonnyal újabb hadvezér az, kit figyelmen kívül hagyott. Tétlenül állt egy kis hatásszünet erejéig, míg gondolatok ezrei cikáztak fejében.
~Nem hiszem el… nem számoltam vele… figyelmetlen voltam. Nem tudom… nem veszíthetem el az eszem. Nem lehetek megint az a dühöngő vadállat. Meg kell nyugodnom… meg kell nyugodnom… de mihamarabb…
Laaksonen hálóját figyeli, ami ráterül Berara akár egy takaró, csak ez nem éppen fogja melegíteni a nőt. Legalább az öccsének van annyi esze, hogy nem az esélytelen felé támad, mint Vutha. Thordin szerint először Herak és seregét kell leverni, nem Hela ellen vonulni. Bodorság lenne. Az alvilág úrnője ellen harcolni rá ér akkor, mikor már halottak. Addig az élőkkel kellene foglalatoskodni. Thordin hezitálva néz Bard, és Ingun felé, hogy melyiket kellene támadni, és gyorsan jut dűlőre. A varázsló szuka lett a célszemély. Meg is indulna felé, de akkor hirtelen fejében a több ezer emlékkép sokasodik fel, minden ami a Végtelen Háború során történt vele. Az érkezéstől a visszatérésig. Minden. A harcos nehezen dolgozza fel, pontosabban fel sem tudja dolgozni. A rengeteg esemény hirtelen zúdult a nyakába, és talán a legrosszabbkor, egy csata kellős közepén. Kardja kiesik vaskos szorításából, és a férfi előtt minden hang tompulni kezd. Egyedül fegyvere csengése az, mi bódítja, amint talajt ér. Só bálvánnyá meredt a férfi…
~Ezek… ezek… ezek az emlékek… Mikor? Hol? … mit történt? Mit tettem… én? Thor mit tett? Einar… az az a féri? Az lenne? Nem… áhhh…. A fejem… nem! Nem engedhetem, hogy Einar… de már késő… hisz ha én emlékszem, akkor ő is… Most… akkor… grááááááááhhhh… Én nem árultam el senkit. Thor volt az, aki önkényesen mindenki felett érzi magát. Olyan mint az a némber, az a Loki fattya… úgy érzem a 3 uralkodó egy kutya. Mind a 3 csak az önös érdekeit néz. Nem számít hány életet követel meg az imádatuk. Nem számít, hogy hány ártatlan vére tapad a kezükhöz csak azért, hogy magukat szépnek, és jónak tüntessék fel. Gusztustalan és undorító amit művelnek. Undorító, és hányingert keltő. Még… ő is… Laaksonen… Einar kegyeit kereste és Halla társaságát. Úgy mint az a korcs… Vutha… Mind, egytől egyig férgek. Csak annyi bajom van, hogy ha már egyszer azok, akkor kússzanak a földön. De ha önként nem akarnak, majd akkor én kényszerítem rá őket. Viszont nem most. Van fontosabb dolgom. Én Asgardért harcolok, és azért, amit szeretek. De ők csak azért harcolnak, hogy tekintélyt szerezzenek. Hát nem! EBBŐL ELÉG VOLT! Megjártam a halált. Emlékszem. Így pedig már nem állhat semmi, és senki az utamban. A célomat bevégzem, és a harmonuikus uralkodó triót kivégzem. Asgard érdekei miatt. Az áruló öcsémmel meg majd számolok.
Tér észre, vagy pont nem Thordin. Úgy tűnik, hogy most igaz valamivel „szolidabban”, de ismét Thor ellen fordult, és Amora nincs a közelben. Lehet ez a férfi végzete, amit nem lehet meggátolni. Amit egy emléktörlő sem tud örökre elrejteni. Ennek így kell lennie, ez a sorsa, ami ellen sem ő senki más nem tiltakozhat. A jó néhány másodpercnyi gondolatfuttatása hátrányba keríti, és ezzel a hadvezéreknek ad esélyt a támadásra. De szerencséjére nem így történik, hisz a testvérpár ez idő alatt egymással volt elfoglalva, míg Ingun bizonyára kihasználta az időt, hogy teljesen magához térjen. Közben pedig Thordin fel kelt a térdre rogyott állapotából, és rohamozásra sarkalta magát Ingun ellen, ám valami nem engedte. Csak úgy mint Vuthat és Laaket. Mintha egy fal vissza tartotta volna őt, akár ki ellen is akart volna vonulni. Azt követően az ellenség serege a fegyvereket szépen begyűjtötte, bár igaz, hogy Thordiné a földön hevert, de nem zavarta hogy ez is eltűnt.
~REMEK… ez már a második fegyver amit sikeresen vesztek el. De nem érdekel… ha kell, puszta kézzel fojtom meg a hadvezéreket. Aztán mindenki mást, aki nem hajlandó ép észre térni. Kezdve Thorral.
Thordinnek nem volt jobb dolga most, mint figyelni Hela és Einar kettősét, hogy miként derül fény a férfi örökösi múltjára, jövőjére. Amikor össze rogyott a férfi, és eltorzult arcával üvöltésbe kezdett, a fokságba esett Thordin csak gúnyosan mosolygott. Tovább nézte, amint ruhája megváltozott, és a korábbi halál szerű kinézete teljesen átformálódott. Nagyon úgy nézett ki a dolog, hogy Einarból visszafordíthatatlanul is az örökös lett, Thorson. Bár igaz, hogy ez Helat nem túlzottan hatotta meg. Most jön pedig az a rész, ami eléggé érdektelen Thordinnak, hisz a szópárbaj őt teljesen hidegen hagyja. Főleg, hogy olyanok végzik, kik halálra vannak ítélve a férfi szemében. Már ha egyáltalán Helat valahogy ki lehet végezni. Nem sokára csatlakozik a „baráti” társasághoz Leif, és Björnulf is, igaz segítséggel…
Amikor viszont az egyik renegát felszólal, és Leif is kommentálja, Thordin kacagni kezd, majd megszólal. Esküjéhez híven asgard nyelvét elhagyva.
-Az övvé? … azé a hullapofájú ribancé? Azt hiszi bárki is, hogy a halál engem megállít? Most ez komoly? Tényleg? Engem a halál nem állít meg. NEM tud megállítani!
Mondja, és mikor befejezi még mindig kacag, és szemében a mérhetetlenül hatalmas lenézés csillog. Einar, Hela, a renegátok, Vutha és Laaksonen iránt egyaránt. Majd az érzelem haragba, és dühbe csapott át, amint mozogni tudott, és az Alvilág úrnőjének mágiája szertefoszlott. Thordin vad üvöltésbe kezdett, és a rohamot indító hadvezérek elé kezdett rohanni puszta kézzel. Vértje súlyosan csörgött, és minden egyes mozzanatával a harcos a magabiztosságot sugározta. A félelem most nagyon távol volt tőle. A győzni akarás és a céltudatosság töltötte meg a szívét. De valami meggátolta hogy a felek egybe csapjanak. Villámok cikáztak, de egyértelmű volt, hogy nem Ingun a felelős. Érezni lehetett, legalábbis Thordin érezte ez más valaki. A viharok ura. Nem tévedett, hisz ő és lánya, na meg Loki másik lánya jelent meg. A három uralkodó egy teremben. Milyen drámai… De most nem lesz puszta szemlélő a fegyvertelen harcos. Még a kard hiánya sem lesz visszafogó tényező neki. Bár nem támad egyből senkire. A közjáték után, amiben a kis család szóváltást tesz, Thordin tapsolni kezd lekezelő módon, és megalázóan.
-Milyen gyönyörű, mikor mind így együtt vagyunk. Csak egy hiba van. Mégpedig a három becstelen uralkodó, kik nem méltóak Asgard földjét taposni. Azt mondom, hogy nincs rátok szükség. Fúrjátok, és marjátok egymást a helyett, hogy azt tennétek ami miatt elméletileg… elméletileg a trónra kerültetek. Szóval… én, mint jelentéktelen asgardi azt mondom, hogy mondjatok le pozíciótokról, míg nem lesz komolyabb gondotok. Hisz egyikőtök sem jött ide, hogy leverjük a renegátokat. Egyikőtök sem volt motivált Asgardért. Önös kis csip-csup ügyeitekkel voltatok elfoglalva. Így pedig álljatok tovább, és ne megint a harc kellős közepén álljatok le diskurálni, mint azt a kedves és fenséges Thor tette az idióta esküvőjével.
Lekezelően, és undorral mondja végig szavait Thordin, majd pedig hessegeti az uralkodókat. Ő ugyan is más képen értelmezi azt a titulust, hogy király, vagy királynő. A szemében a jelenlegiek nem azok, így pedig nem akarja megtűrni őket. Választ nem vár, bár kíváncsi lenne rá, ám még is inkább támadást indít Ingun ellen. Vállát előre szegezi, és fellökni próbálja a nőt. Gyors léptekkel közelít felé, ami hamar átcsap futásba. Kezei ökölbe szorulnak, csak úgy mint fogai is, mik egymásnak feszülnek. Minden bizonnyal már nem bírja soká Thordin a harcot, ami igazából még el sem kezdődött. Hisz a Végtelen Háborúban nem volt túl sok ideje pihenni, és az ottani fáradalmak itt is megmutatkoznak. Csak úgy mint vértjén Einar ellen szenvedett karcolások, és a kisebb horpadások.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#124 2009-10-20 22:55:59
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
//Előzmény: Jonathan Miller lakása//
Még bólintottam Thor szavára, hogy odaát találkozunk, egy utolsó pillantás Einar-ra, lehetséges, hogy nem fogom így látni újra, és minden, ami itt volt az semmivé válik…
Már nagyon, de nagyon untam azt a borzalmas beszélgetést, amit Stephanie és az a másik szánalmas halandó folytatott. Ezért még súlyos árat fogsz fizetni vihar isten, csak egyszer jussak végre innen Midgard-ról, mert akkor még megöllek. Szerezze meg ez a nyamvadt kis korcs a pénzt azért, hogy megtudjam ki is vagyok valójában! Bah! Sőt, nehogy unatkozzam még Hela is itt volt és boldogított, csodálatos hely Odin és atyám lelke között a halálom után. Akkor azt hiszem, hogy még meg kell, hogy dolgozzam azért a helyért, és had beszélhessek Amora-val, akkor megmondom neki, hogy járjon utána, miként lehet a drága nővéremet megölni. Minden más lesz, ha egyszer végre hazaérek, egy királynővel nem bánhattak úgy, ahogyan a nagybátyám megengedte velem szemben. Dühösen törtem volna szét bármit, ha meg tudtam volna bármit is fogni, de nem voltam rá képes. A két halandó meg csak csacsogott és csacsogott tovább. Hogy Thor szabja az életünket? Ráhibáztál drágám, de még mennyire, mert az a féreg merte megtenni velem ezt. Ez még a korábbi száműzetésemnél is rosszabb volt. Végül megérkeztek hatalmas és hosszas huzavona után Miller lakására, igen erősen emlékeztetett ez az egész valamire… egy kép, amin ők voltak és a drága Olaf. A gyomrom már kavarog a sok érzelmességtől, ugye nem fogod magad elbőgni Stephanie?! Választ már nem kaptam a kérdésre, mert villámok vettek körbe… Thor?! Emlékek rohantak meg ebben a pillanatban, egy másik világ, harcok egymással, szövetségre lépés Thorral, Thena-val, a kutya, akinek immáron tudtam a nevét, Laaksonen, még Vutha drága is előkerült… Landraf! Hát életben volt és Hela tudta, de még mennyire, hogy tudta az átkozott nővérem! És még valaki Einar Fonnson… vagyis egészen pontosan Thorson. A Mjölnir a kezében, ahogyan megszabadult Hela láncaiból, a csókjai az esküvőnk, a nagybátyám szavai őt illetően. A halála után lepaktált Hela-val, mert annyira szeretett, eladta a lelkét, ő volt Miller… Asgardra mit tettél Einar?! És valóban, olyan volt Jonathan Miller, mint Einar Thorson annak idején körübelül húsz és hatvan éves kora között, csak éppen sokkal komorabb és komolyabb kiadásban, és Stephanie meg mint én ugyanilyen koromban. Asgardra, hogy ez eddig nem tűnt fel soha sem… a hercegnővé avatásom, Asgard az enyém. Magamban kacagtam fel, nem megmondtam atyám, hogy megszerzem, ami neked soha sem sikerült?! És lásd, megtettem! De ekkor minden más is ott volt, mindez úgy történt, hogy akkor az itthoni dolgoknak nem voltam a tudatában, ő Thor fia… én pedig lehetséges, hogy teljesen óriás, csak éppen az anyám tűz és atyám jég. Thor, te nyomorult féreg a szavaid, ahogyan magadhoz hasonítottál! Igen, tökéletesen megmondtam már a másik helyen is, mindent megváltoztat, hogy kinek is a fia, lehet, hogy szeretem, de ez akkor sem változtat azon, hogy kinek a vére! A legnagyobb ellenségemé! Thena szavai, elárultam, hogy mennyire képzetlen vagyok mágia használat terén és mégis olyan hatalommal, mint az enyém… de ő más volt… túlságosan olyan, mint én, még ha a ló másik oldalán is. Amora… a jobb kezem, az anyósom így már. De itt voltam, újra itthon voltam, ha a nagy viharisten azt hitte, hogy lemondok arról, hogy megtudjam ki is vagyok valójában, hát nagyon tévedett, nem fogom megtenni. És Hela drágám, drága szeretett nővérem, most eljön az is, hogy nagyon csúnyán alul maradj.
Kinyitottam a szemem, amikor már nem voltak villámok körülöttünk, egy csarnokban voltunk, ismerősökkel körül véve, igazából nem volt olyan a helységben, akit ne ismertem volna fel első ránézésére, az ájult saját magamat leszámítva. Erre majd később visszatérek. Hela mellett Einar térdelt és láthatóan nem volt képes mozogni, nagybátyám szavaira a nővérem vágott vissza, de én sme maradtam adósuk.
< - Ahogyan látod drága nővérem itt ennek az egésznek vége van – mondtam és gúnyosan mosolyodtam el. – Megszegted a törvényeket, beavatkoztál, immáron semmihez sincsen jogod, nemhogy Asgard hercegét magadnál tartsd. Ugye a renegátok pedig tudják, hogy te magad okozta az atyánk Loki halálát… - néztem rájuk kérdőn. – Nem, de már igen… >
Igazából én magam döbbentem meg azon, hogy micsoda nagy szája lett a társaságnak arra, hogy megéreztünk. Nem féltek a haláltól, mert odaát túlélték, de az csak egy álomvilág volt, itt a nővérem várja majd őket. Én legalább megdolgozom az előkelő helyemért, amit már úgyis felajánlott. Ridegen néztem a nővéremre, Einar-ra nem, azért sem fogok gyengeséget mutatni
< - Nem hiszem, hogy azt ígérte nekik – mondtam Vutha-nak. – Vagyis kizárt, hogy megtette. Soha sem mondana le drága jó atyánk lelkéről főleg, amikor megszerezte. Ott voltam, amikor atyánk meghalt. Mást ígért nekik… >
Úgy tűnt, hogy a nyomorult sárkány fattyú nem fogta fel kivel is álldogál egy helységben és még mindig úgy beszélt hozzánk, mintha csak egy harcostársa érkezett volna meg. Megvetően pillantottam rá, ami dühössé módosult, amikor még kérdezősködni is kezdett, mintha számon kérne dolgokat. Nagyon régen nem voltak itthon a száműzöttek, de majd újra helyre áll az a rend, amit elvárok és akkor minden úgy lesz, ahogyan én akartam.
< - Vutha hallgass! – mondtam dühösen. – Ők az én gondjaim, engem árultak el, nem téged. >
A kutya, azaz Thordin szólalt meg ismételten angolul. Annyira lealacsonyító ez a nyelv és mégis ezt beszélik. Lehetséges, hogy egyszerű és nagyszerű, de megalázó. És már megint kezdte, amit korábban is tett. Már vártam, hogy valaki agyon csapja, mert igazán megérdemelte volna én pedig nem fogom az erőmet rá használni, annyit nem ért meg. Nem állítja meg a halál? Asgardra, ez már nem egy gyermek álomvilága.
< - Tudod édesem ez nem az álomvilág már – kacagtam fel gúnyosan. – Itt a drága nővérem vár téged és nem pedig a feltámadás, mint egy álomban… senki sem fog lemondani, ugyanis Asgard érdekei miatt vagyunk itt, csak éppen neked nincs fogalmad semmiről sem. A renegátok pedig az én ügyeim és foglalkozom velük személyesen is, amint ennek a fontosabb ügynek vége van. >
//Ez még nem az új kör, az majd Z, azaz Thor reagja után lesz. Csak idehoztam a saját karimat is teljes egészében.//
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#125 2009-10-20 23:19:24
Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
IP: 213.16.120.190
Megjegyzés: Stephen Lynch Fan
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thor pörölye villámokat szór szét az erőd falai közt és ha bárki csak kicsit is támadólag mozdult volna azt biztosan a falnak vágja egy villám.
< - Csendet! - sajátjaira mutat először dühösen - Az, hogy itt vagyok és védelmezlek titeket nem jelenti azt, hogy felellek a mocskos szavaitokért! Miféle viselkedés ez, Asgardra? Undorító férgeként egymást köpködni, szánalmas! Ám nem illemet oktatni jöttem, azt remélem anyáitok tették... >
Ezzel Hela felé fordul.
< - Einar már nem holt így nincs jogod parancsolni neki és ez nem a te birodalmad hanem Thorhalla Hercegnőé! Te sem akarsz szerződést szegni ugye úrnő? - kérdi komoran mégis kicsit pimaszul Thor - Akkor tovább szép estét kívánok úrnő. >
Búcsúzik Helától és ismerve a nőt elvárja, hogy az távozzon is.
< - Ti, ostobák, akik még mindig Loki tanait követitek, aminek elve a csalás és az árulás... hehhh - mosolyodik el egy pillanatra ezen Thor kicsit - Szánlak titeket, de nem tartoztok rám, egy csonton rágtok, amit egy haldokló beteg eb köpött ki és tudjátok mit? Ha rajtam múlna rátok hagynám ezt az erődöt, de Loki módszerével, csak az egyikőtök uralhatná... napfelkeltére megölnétek egymást egy halom kőért és fáért, de... szerencsétek van, mert ez biza semleges föld, de ha bármivel próbálkoztok és ez Hela katonáira is vonatkozik akkor nem számít mától, hogy Thorhalla vagy az én felemet támadjátok mindkettő fog rátok támadni. érthető voltam? >
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: Renegátok erődje
#126 2009-10-21 10:16:44
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Abban a pillanatban, ahogyan Thordin támadólag indult el Ingun ellen a Thor pörölyéből származó villámok az egyik falnak taszítják a fiatal harcost. Háttal érkezett neki a falnak, aminek köszönhetően további zúzódásokat is kapott. Mindeközben tovább folyt a közjáték a terem közepén. A hadvezéreknek azok után, hogy Thordin elrepült, és azonfelül is, hogy ekkora volt a túlerő nem nagyon állt szándékukban megtámadni a csapatot. Odakintről kiabálásokat lehetett hallani és léptek zaját, így azonban nem biztos, hogy egyedül fogtok maradni, bár a kérdés jogos, hogy ki merne így támadni ellenetek. Hela arcán láthattátok a dühöt Thor szavai után, majd
< - Úgy tűnik a védenceid nem fogták fel viharisten, hogy a haláluk után én várok rájuk – mosolyodott el gonoszul, majd Thordin felé nézett. – Dehogynem tudlak és hidd el vissza fogod sírni azt az időt halálod után, amikor még éltél. Ami a fiadat illeti viharisten – nézett vissza Thor-ra. – Mindene, amilye van, az én mágiám eredménye. Én adtam neki új testet, amibe a lelke visszaköltözhetett, hiszen az eredetiből semmi sem maradt, se nyaktól lefele, se felfele. Ám legyen, nem kívánom megszegni a szerződést, amit veletek kötöttem – ezzel a húgára nézett. – Hercegnő? Nos húgocskám emlékezz arra, amit mondtam… >
< - Hogyan is feledhetném azt és a másikat is, hogy nekem ígérted a harmadik legelőkelőbb helyet az alvilágban, atyánk és Odin lelkei mellett – mondtam gúnyosan. – Nagybátyánk védenceivel ellentétben én csak megdolgozom az előkelő helyért, ha már úgyis kiérdemeltem. Ami pedig az eskük szegését illeti drága nővérem. Tartsd távol magad Jonathan Miller-től és vedd le az átkodat róla, mint korábban mondtam ő Thor embere, még ha nem is tud róla. >
Mikor Thor tovább beszélt Hela még megvárta és addig nem távozott.
< - Ezzel még nincs vége viharisten, sem a te részedről nővérkém! – mondta a holtak úrnője. – Még úgyis találkozunk, mindenkivel. Addig is további szép életet! >
Ezzel fekete füst vette körbe a nőt, majd pedig eltűnt a helységből, Einar-ról a bénító átok is ekkor került le és végre meg tudott mozdulni. A három hadvezér még mindig méterekre állt a társaságtól, ők nem voltak olyan merészek, hogy támadni merjenek.
< - Hercegnő pluszban? Ezt igazán gyorsan elérted trónbitorló – vágta oda megvetően a fehér hajú nő Thorhalla felé. – A ti seregeitek támadtak először, nem a mieink és tökéletesen értettük azt, hogy mi lesz, ha újra támadunk. És akkor most távozhatunk? >
Tette fel még ezt a kérdést Ingun, amit mindenki felé szánt, ugyanis a hely, ahogyan Thor is mondta semleges volt, egy hármas határ menti város, így teljesen jogos az is, hogy itt a sértett felek, azaz ti döntsetek a legyőzöttekről. Einar felkemergett és felvette a fekete páncélkesztyűt maga mellől a földről, amit még Hela embereként viselt. Elindult Thordin felé, majd néhány méter után megállt és visszafordult.
< - Ti érdemetek, hogy eljutottatok idáig – nézett a társaságra – A ti döntésetek – majd Thorin felé nézett és a férfi elé dobta a kesztyűjét. – Mint korábban is megmondtam, hogy mi lesz, ha nem fejezed be a sértéseket. Lehetséges, hogy félem és nem kedvelem Hela-t, ennek ellenére úrnő és őt sem sértegetheted büntetlenül. Asgard város főterén, amint visszaértünk a fővárosba. Első fegyver által ejtett vérig…>
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 20 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Einar Thorson
Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység
Thorhalla
Fegyver: Skymningen
Mágia: 50 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#127 2009-10-21 11:47:32
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.101.129
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin neki csapódik a falnak, köszönhetően Thor pörölyéből csapkodó villámoknak. Amikor talajt fog, kissé fájóan, de felkászálódik. Thorhalla megjegyzésére nem tesz egy szó választ sem, és nem is fog. Nem kíváncsi a nőre. Egyikre sem, mert Hela szavai is hidegen hagyják. Amint összeszedi magát ismét, unottan nézi végig a szópárbajt, és undorral gondol mind a három uralkodóra közben. Mélyeket sóhajt, és csak figyeli míg eltűnik Hela a sötét ködbe burkolódzva. Amint az egyik renegát megszólal, Thordin keze megint csak ökölbe rándul, és lángoló szemekkel méri végig. Majd Einar szavait követően fél mosollyal szemez a férfival.
-Ez most komoly? Ne nevettess. Helat szolgáltad. Áruló vagy. …és most te akarsz lenni itt a megbántott, és bűnbánó harcos? Kérlek… szánalmas vagy. Csak úgy mint az apád, és a „mindenki ágyasa” barátnőd. Van olyan férfi akivel még nem feküdt le? Mert itt a terembe már rajtad kívül is tudok egyet mondani. Szóval a te ribancod, és bolond apád a létező legjobb társaság neked. Oda tartozol, az elmeháborodottak közé, kik arra nem méltatták saját hazájukat, hogy megjelenjenek a harcban. Most, mikor már közel a győzelem ide tolják azt a szép pofájukat. Gondolkozz el azon te szegény ártatlan gyermek, hogy kikkel vagy körül véve. A párbajt pedig visszautasítom. Csak olyannal állok le harcolni, ki méltó rá. …és te… te nem vagy méltó rá. Az okot pedig már szerintem sejted mért.
Undorral vegyítve mondja végig, és olykor néz rá a még jelen lévő uralkodókra. Mikor befejezte, a renegát hadvezérekre néz, és felhorkant megint csak.
-Ti pedig… kotródjatok el, ha már az újdonsült örökös így megadta az esélyt… de elraboltátok anyámat, amiért nem most, de ígérem hamarosan véres bosszút állok. Nem érdekel mibe fog kerülni. Itt megesküszöm rá, hogy egyetlen egy Herak mocskot nem hagyok életben. …és az eskümet megtartom. Ugyan úgy, mint azt, hogy a jelenlegi uralkodók napjai részemről meg vannak számlálva. Asgard érdeke kívánja így!
Megint csak midgardi nyelven mondja, amit lehet nem ért pár személy, de ez nem túlzottan izgatja Thordint. Ezek után a férfi végig néz a jelen lévőkön, és Laaksonenen áll meg tekintete.
-Te pedig mától nem vagy a rokonom. Ki olyanok kegyét keresi, akik nem ép ésszel mérik fel a helyzetet, az nekem nem testvérem többé…
Ezzel pedig mindent elmondott amit akart. Leif felé néz, és oda lép mellé. Pillanatig nézi a férfit, és nem szól egy szót sem. Thordin szemében az elkeseredett, és reményt vesztett tekintet csillog. Majd pedig nehezen szólal meg nagybátyja felé, de végűl kinyögi.
-Ígérd meg, kérlek, hogy szüleimnek gondját viseled, és figyelsz rájuk. Ígérd meg kérlek, hogy biztosítasz a felől, hogy ne aggódjak miattuk. Többé nem megyek haza. Nem tudhatják meg, hogy Thor ellen fordultam, mert ismerem őket. Ők hisznek benne. De nem sokára rádöbbennek mekkora hibát is követnek el. Kérlek mond meg nekik, hogy el kellett mennem… megteszed nekem?
Kérdi végül, és őszintén számít Leif segítségére. Várva a válaszra Thordin, már máshol járnak gondolatai. Amit nem szívesen osztana meg senkivel…
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-10-21 11:48:08)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#128 2009-10-21 22:38:30
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.215
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thor szavaira, csak lehajtom a fejem egy pillanatra, majd megszólalnék, de Thorhalla csendre int. Igaza van, hogy mint uralkodójuknak ez az ő dolga, de volt idő, mikor én is ugyan úgy egy vezér voltam Loki oldalán, mint ők, csak én a saját csapataimat vezettem az ellenség ellen, így az árulásuk valahol engem is zavar. Tekintetemmel Thordint követem, s egy sóhaj kíséretében megrázom a fejem.
< - Adjotok kérlek egy pár perc haladékot, bár tudom, hogy hatalmas kérés, aminek az árát majd megpróbálom törleszteni később – > szólok a többieknek, de nem nézek rájuk, csak az ifjúra, miközben csendesen megszólalok. Ezután kihúzva magam indulok meg az ifjú harcos felé.
< - És mégis mihez akarsz kezdeni ezután? Mindenkinek hadat üzensz, mert fiatal forrongó szíved ezt diktálja? Nem a koroddal van bajom harcos, mielőtt félre értenél, hanem a meggondolatlanságoddal. - > hangom nyugodt, miközben leveszem a páncélom sisakját, s úgy nézek a szemébe. < - Miért akarod eldobni magadtól az életedet? Ennyire unod? Mert ezzel mást nem érsz el. Nyugodj le és gondold át hideg fejjel a dolgokat, mert ez nem megoldás. Egyedül szállsz szembe az uralkodókkal, s mindenkivel aki az oldalukon áll, ráadásul még azokkal is akik ellenük vannak? Egyedül mit érsz egész Asgard ellen? - > kérdésekkel bombázom, s próbálom gondolkozásra bírni teljes nyugalommal < - Nekem is voltak nagy terveim, atyám trónja, de nekem volt seregem, hírem, tudásom és rangom, ami miatt mellém álltak, azonban melletted ki áll, ha mindenkit ellöksz magadtól? Ki segít téged Asgard?! KI?! - > hangommal adok nyomatékot a szavaimnak, majd sóhajtok.
< - Ne úgy viselkedj, mint egy kis kölyök, aki vakon rohan a halálba... Harcosnak lenni, nem csak abból áll, hogy az erőd nagy legyen, hanem, hogy tudd, hogy kivel, s ki ellen küzdesz. Persze próbálkozhatsz egyedül. Ehhez meg van minden jogod Thordin. De akkor, ha egyedül vonulsz mindenki ellen, akkor fogadj meg egy tanácsot ifjú harcos. Keress egy tanárt előtte, aki jobb, erősebb harcost farag belőled. De ha hallgatsz egy többet élt démon szavára, akkor hideg fejjel átgondolod a dolgokat és mielőtt szembefordulnál a világgal, inkább tanulsz, nem csak harcolni, hanem türelmet és helyzet elemzést is többek közt. - > Hangom nyugodt, s nincs lenézés a szememben, bár pontosabban semmi sincs, csak figyelem, hogy mit tesz.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#129 2009-10-22 02:08:54
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Még figyeltem a kesztyűt, ahogyan megállapodott előtte, majd felnéztem a fiatal férfira. Talán gyereknek is hívhattam volna, hiszen volt annyi korkülönbség közöttünk, hogy annak nézzem. Csak hallgattam a szavait, amiket nekem vágott. A fejemet csóváltam, ha lett volna némi fogalma arról, hogy miért is szolgáltam Hela-t, akkor nem vágott volna így fel. Hogy egy pillanatra sem tettem önként, hogy miket kellett kiállnom az alvilágban, amíg meg nem törte a lelkemet a hosszú kínzások során. Hogy fegyvert rántottam a nőre, akit szeretek, mert ki merte kérni azt, hogy mit tett velem a nővére. Az első percben beleroppant volna abba, ami odalenn várt rám, hogy kiderült, hogy Thorhalla kicsoda valójában. Talán a saját szerencsém, hogy arra nem derült odalenn fény, hogy kik is a valódi szüleim nekem. ökölbe szorítottam a szavaira a kezemet, amikor Hallát merte szidni a jelenlétemben. Amikor a szeretőt említette egyértelműen Leif-re néztem, hiszen tudtam, hogy majd három évtizedig voltak szeretők, egy olyan periódusban, amikor mi éppen nem. Nem voltam rá féltékeny, hiszen megvolt a megállapodásunk, hogy azzal vagyunk együtt bármikor, akivel akarunk, hacsak nem viszünk haza gyermeket. Hiszen mindvégig egymást szerettük.
< - Nem fogalmam sincs az okokra – mondtam. – Főleg, mert olyan dolgokról beszélsz, amit nem érthetsz, és semmilyen közöd sincs hozzá. Győzelem szélén? A csata nem itt folyik, ha nem tűnt volna fel, hanem odakinn. Szerinted miért maradt itt Hela? Mert mind meghaltatok volna, hogy ne kelljen újra visszatérnie. Milyen hirtelen vágták fel a nyelved, a feleségem azzal van együtt, akivel akar, tudok róla, hogy hány férfi volt a szeretője. És ezt mered felróni neki, miközben Laaksonen a testvéred, ez számomra azt sejtteti, hogy az általad oly nagy bűnnek minősülő tettet vagy a szülőanyád, vagy nemzőatyád is elkövette – mondtam ridegen. – Mellesleg itt élsz közöttünk és mégsem vagy tisztában a szokásainkkal, teljesen megszokott, hogy valaki ötszázötven év alatt több tucat szeretőt tartson, magam is megtettem, ez nem elítélendő, de hogy te nem voltál még asszonnyal és ezt másokon vered le, kissé nevetséges… A párbaj kihívás pedig, azzal, ha nem fogadod el a kihívásomat csak a saját gyávaságodat bizonyítod, nem pedig azt, amit állítasz. Ha az emberek meghallják, hogy visszautasítottad Asgardon nevetség tárgya leszel. Nem te vagy az első, akit kihívtam, de az első, aki úgy maradt velem szemben alul, hogy kardot sem rántott. >
Néha vannak előnyei, ha az asgardi Loki lánya mellett nő fel, mert egy-két csípős megjegyzést ő maga is elsajátít. Máskor mindig igyekeztem tisztességesen beszélni mindenkivel, de ezek már olyan sértések voltak, amiket nem viseltem el. Az nem a saját részem volt, amit kaptam, azokat el szoktam nézni mindenkitől, hiszen Halla-tól is kaptam nem egyszer, de hogy őt és a királyomat sértegeti ez volt az, amit soha, de soha senkitől sem. Vettem egy mély levegőt, tényleg minden erőmre szükségem volt, hogy az anyám és apám neveltetését ne dobjam sutba és verjem be a képét azért, amit művelt Thordin. Csak bólintottam Vutha-nak, amikor szólt, hogy pár percet kér, de még mielőtt beszélni kezdett volna szólaltam meg.
< - Nem csak a családod fogja tudni, hogy mit tettél, hanem egész Asgard a vádjaidat és azt is, hogy gyáván megfutamodtál azzal szemben, hogy kiállj az igazadért. És akkor már békés módszerrel sem bizonyíthatod, amit akartál, mert a fejedet fogják követelni. Ha nem Thor emberei, akkor Loki egykori emberei. És örülhetsz, hogy Skurge nincs itt, mert a sértésekért már végzett volna veled. >
Végighallgattam, amit a sárkány mondott. Most komolyan mikor változott meg ennyire? Hiszen még azelőtt száműzték, hogy meghaltam volna, vagyis évekkel korábban. Úgy tűnt, hogy volt akinek használt a száműzetés és nem csak rontott. Ismét felnéztem a fiúra, majd megráztam a fejemet.
< - Ennyire nem veszed észre, hogy Vutha is és én is az utolsó mentsvárat kínáljuk neked? – kérdeztem keserűen. >
Bla, bla és bla. Fásultan és egykedvűen tettetett unalommal hallgattam végig, ahogyan Einar-t osztotta a kutya. Mit ne mondjak felesleges tagadni, hogy milyen jól szórakoztam a szánalmas próbálkozáson, amit ő alázásnak és sértegetésnek nevezett. Azt hiszem drágám, hogy ezt még egy kicsit kellene gyakorolnod, mondjuk pár évszázadon át, hogy legalább egy kicsit is a közelembe érj. Ó, hogy én minden férfival? Ha ezt Amora hallotta volna, akkor mostanra moszatként végezted volna, ugyanis ezt a tisztséget kedves anyósom birtokolta, én még fiatal voltam hozzá. Térjünk vissza úgy kétezer év múlva erre a kérdésre. Lehet, hogy hangosan kellett volna kimondanom, és akkor még Hela-t is visszavártuk volna arra a jelenetre, hogy elviszi a lelkemet, mert Thor a kutya után engem is agyonüt, hogy a gyermekei anyját így mertem illetni. De mit tegyek, ha ez volt az igazság? Ah, ha már a gyermekeinél jártunk… szegény, szegény Sif drága. Ha megtudja, hogy Thor-nak még egy fia is van ráadásul ugyanúgy Amora-tól, ez igazán övön aluli lesz Asgard királynőjének. És akkor még mindig sokkal jobban ki lehetne borítani, ha megtudja, hogy lehet, hogy ő az anyám. Igaz ebbe én sem akartam belegondolni. De visszatérve a jelenlegi helyzetre, ha azt hitte ez a féreg, hogy ezeket én sértésnek veszem? Nem, ez semmiség volt igazából azokhoz a sértésekhez képest, amiket az elmúlt több mint fél ezer évben kaptam, főleg az utolsóhoz, ami drága atyám nevéhez fűződött. Igazából az volt az egyetlen, amivel fel tudtam húzni magam. De Einar, annyira drága nem, ahogyan a nem létező becsületemet kívánja védeni. Ha azt hitte a kutya, hogy nem tudja Einar, hogy kikkel voltam együtt, akkor nagyon tévedett, szerintem én is tudtam minden nőt, akivel ő együtt volt és ő is mindenkit, aki velem. Nem csak szeretők voltunk, aki ezt hitte az túlságosan is le volt maradva, társak voltunk, lélekben is, a legjobb barátok, bizalmasok, akik bármit megoszthattak egymással és hasonlók. Igazából ha magamra vettem volna a sértéseket, akkor már régen egy hamukupac lett volna Thordin helyén, de ez így igazán mulatságos volt. nem figyeltem, hogy a többiek milyen képet vágnak a jelenethez, de nekem elégedett gúnyos és gonosz vigyor volt az arcomon. Igaz Einar-on láttam, hogy ideges és dühös, azon csodálkoztam, hogy még nem ment neki, ha nem ő, hát akkor majd az apja. Úgyis közel két óra telt el azóta, hogy legutóbb elvesztette a türelmét… és két óra pedig túl sok drága nagybátyám esetében. Túlságosan is. Ahogyan a kutya befejezte még Einar is belekezdett, ó, hát mégis használt valamit, hogy mellettem nőtt fel és ő maga is bele tudta döfni a tört az ifjúba. Amint csöndben maradt ránéztem Thordin-ra.
< - Befejezted végre? – kérdeztem nyűgösen. – Csak nem ennyire futotta a sértegetés? – vontam fel a szemöldökömet. – Mert ha igen, akkor ez roppant szánalmasra sikeredett drágám. És azt hiszem, hogy kellene még egy kicsit gyakorolni. Folytasd csak rajta! >
Megvetően néztem Vutha-ra, amikor türelmet kért, komolyan nem tudom, hogy mit képzelt ez a féreg magáról, mintha ő lenne a nagy szám ezen a helyen, hogy mindenkinek őfelségét kelljen várnia, hogy éppen az okos és tanult és sokat tapasztalt valakit játssza. Jah persze ki is ment a fejemből, hogy ő már bukott egy hatalmasat, így könnyű okosnak lenni, nem igaz édesem? Mintha meghallgatná és elfogadná azt, amit mondanak neki, de amíg próbált az összetört lélekre hatni a renegátokra pillantottam, igazából nem tudom, hogy mit fognak a többiek róluk dönteni, de Ingun arca mindent elárult. Most komolyan azt hitték, hogy úgy szereztem azt, amit, hogy elcsábítottam Thor-t? De aranyos! Hogyan maradtak ezek életben atyám mellett… fogalmam sincs. De nem csoda, hogy hamarosan úgyis elbuknak.
< - Te is befejezted végre? – nem is néztem Vutha-ra. – Beszéd helyett inkább halhatnád, hogy odakinn már toporognak a renegátok, mert kétlem, hogy a mieink értek ilyen gyorsan ide. Így ha kérhetem a beszédet halazd holnapra, mert nem tudom, hogy mikor lettél olyan, mint Thor, de nem áll jól… Inkább továbbra is a tetteiddel bizonyíts mintsem elméd pengeségével, mert azzal nem mész sokra szegény pici elárult törött orrú sárkány. >
Kitagadja Laaksonen-t, az egyetlen normális tagot a családból, ó bocsánat, az egyetlen nem normális az ő volt, mert Leif-ra panaszom sem lehetett, semmilyen téren és még Laak is egészen normálisnak tűnt és jól tudott együtt dolgozni Einar-ral. Felkacagtam, amikor mondta, hogy nem akarja, hogy megtudják a szülei, hogy mit is tett, hogy miként fordult el Thor-tól. Azt hiszem, ahogyan Einar is megmondta ezzel kissé elkésett, végre nem csak az én botrányaimtól fog Asgard zengeni, hanem egy új valaki is becsatlakozik, igaz utána esik is ki a mezőnyből, mert elintézem, hogy ne legyen tényező.
< - Most fakadjunk sírva? Nehogy anyuci és apuci megtudja – mondtam gúnyosan, majd Leif felé fordultam és lefordítottam neki mindent angolról Asgardi-ra, amit az unokaöccse mondott. – Nem hiszem, hogy kiállna érted, azzal már igen régen elkéstél. >
Ezzel a kezembe vettem a kardomat néhány lépést tettem az ajtó felé, ha egyszer az ellenség bejön, akkor legalább valaki tegyen is valamit.
//Ez sem volt új kör, csak a saját reagom//
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#130 2009-10-22 10:17:29
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Komoran bámulok Thordinra. Egyszerűen képtelen vagyok megérteni mi történt vele. Nem látja hogy semmi értelme és alapja nincs annak amit mond. Csak szitkozódik értelmetlenül, arra akire éppen ránéz. Képtelen vagyok megállítani Einart. Megértem őt is, nem fogja eltűrni hogy egy "kölyök" szidalmazza őt vagy a feleségét avagy bárki mást.
<-Tényleg ezt akarod Thordin? Ha rálépsz erre az útra...Ugye nem képzeled azt hogy képes vagy legyőzni Einart vagy bárkit közülük. Feltéve ha elfogadod a párbajt...>
Fura de eléggé szomorúan cseng a hangom, s a válaszom arra mikor Thordin kitagad. Mióta csak megismertem csak bajt hozott mindenkire az önfejűségével. De akkor is a testvérem és kötődök hozzá még ha egy részem tiltakozik is ellene.
Úgy tűnik végérvényesen megváltoztam. Már nem az vagyok aki egykor Loki szolgája és mágusa volt.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#131 2009-10-24 20:25:54
Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
IP: 213.16.120.190
Megjegyzés: Stephen Lynch Fan
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thor szótlanul hallgatja Thordin üvöltözését. Majd egyszerűen pofán vágja a nem pörölyt tartó kezével, de olyan erővel, hogy a férfi a lokisták közé zuhanjon.
< - Elég, befejezted. Hadamba és családomba fogadtalak. >
Elrakja a kezét, de ha bárki támadni próbálná azonnal villám csapna bele hisz Thena folyamatosan őrzi az apját.
< - Hálátlan, vak, idióta vagy. Kezedbe adtam mindent, mert bíztam benned és csak ezt kértem tőled viszont. Ennyit sem kaptam, de tanultam a korok során a fivéremből... azt hiszed bölcsebb és erősebb vagy nálunk. Akkor köztük a helyed, ha nem ölnek meg talán tényleg az vagy aminek hiszed magad, de én most távozok és mindenki mást szívesen láttok magam mellett ahogy azt megígértem már. >
Mondja Thor és nem várja meg Thordin válaszát szimplán távozik azokkal, akik vele tartanak.
/Azoknak a Thor palotája lesz/
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#132 2009-10-25 06:26:47
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thorhalla jól tippelt, miután a nő lerodította Thordin beszédét Leif-nek a férfi arcán grimasz futott át, majd megcsóválta a fejét és az unokaöccsére nézett.
< - Ez a második ilyen kirohanásod pár napon belül - csóválta meg a fejét. - A hűségem Thorhalláé, és nem fogok olyasvalaki mellett kiállni, aki mindenkivel úgy bánik, mint egy kutyával. Fogalmam sincs, hogy kitől tanultad ezt a viselkedést, az biztos, hogy a családból senkitől, hiszen senki sem viselkedett ilyen felelőtlen és gyerekes módon soha sem. Nagyon bízom benne, hogy megjön az eszed, mert ilyen viselkedéssel senki, de senki sem fog kiállni érted soha sem és még társaid sem lesznek... >
A renegátok döbbenten figyeltek arra, hogy mit is tesz Thor, lehet, hogy Loki emberei voltak, de annyira nem ostobák, hogy a látottak és azon dolgok alapján, akik itt voltak támadni merjenek. Továbbra is csak ott álltak, ahol korábban. Thordin Thor ütése nyomán odacsúszott a lábaikhoz, de egyelőre vele sem foglalkoztak, így Thena-nak nem lett feladata azzal kapcsolatban, hogy megvédje az atyját. Az ajtón ekkor már sokkal erőteljesebben lehetett hallani a dörömbölést. Thor ekkor ért a beszéde végére és feltehetőleg senki sem mond nemet a többiek közül a viharistennek azzal kapcsolatban, hogy velük menjen. Villámok cikáztak a helységben végig mindenhol, ezt még a társaság tagjai is láthatták, hogy őket is körbeölelik a villámok, mint korábban is, de sérülést nem okozott nekik. A következő pillanatban pedig Thordin és a renegátok kivételével mindenki megjelenik Thor palotájának egyik nagyobb erkélyén.
Thordin még mindig a renegátok lába előtt feküdt, amikor a többiek eltűntek és távoztak erről a helyről mindenkit, a halott viharóriást és az ájult halandót is beleértve. Az ajtót ebben a pillanatban törték be a renegátok emberei, mintegy másféltucat férfi harcos rontott be teljes fegyverzetben. A három hadvezérnek körübelül eddig tartott, hogy összeszedjék magukat, már nem érezték magukat közvetlen veszélyben. A berontó fegyveresek egyből Thordin-ra szegezték a fegyvereiket, hiszen nem nagyon volt más, akire ezt megtehették volna. Ingun sétált oda a férfi elé és nézett le rá a földre.
< - Úgy látom, hogy minden ellenségünk közös kölyök – mondta a nő. – Egyszer ajánlom fel, amit felajánlok, ez az ajánlat csak mostanra él. Kívánsz-e csatlakozni hozzánk és segíteni megkeseríteni az életüket, majd szépen egyesével levadászni azokat – utalt a távozó társaságra. - Nos? >
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#133 2009-10-25 08:16:11
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Egy újabb elégedett mosoly, ahogyan Leif is nemet mondott neki. Igazából egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy mit is fog neki válaszolni, ennél jobban ismertem a férfit. Igazából az lepett meg, hogy nem hívta ki ő maga is párbajra, vagy kevert le a kutyának egy-két pofont nevelési célzattal, hiszen igazán kiérdemelte volna. Meg kéne jegyeznem, hogy némi energia-befektetéssel könnyedén le tudnám csillapítani a kutyát? Feltehetőleg drága nagybátyám úgyis tudja, hogy ilyesmire képes vagyok, így még azzal sem erőltetem meg magam, hogy ezzel fáradjak. Nem fogok szólni sokkal jobb dolgom is volt ennél. Az ajtó felé sandítottam ismételten nem telhet bele sok időbe, hogy áttörjék. Igaz kételkedtem abban, hogy olyan sokáig itt maradnánk. Figyeltem, ahogyan a nagybátyám a szabad kezével akkorát kevert le a kutyának, hogy az a földön egészen a renegátokig csúszott. Nos igen azt hiszem, hogy sikerült megint elég alaposan felhúzni. Az a kép villant be, ahogyan a Mjölnir telibe találja atyámat és a falon koppant. Nos igen, ez a valami ebbe belehalt volna, atyám pedig könnyedén túlélte miután Thor nekitámadt azért, mert megerőszakolta Sif-et és a tűzóriások jelenlegi királynőjét. Laaksonen-re sandítottam, még jó, hogy nem győzhetne innen senki ellen. Nem csak a korkülönbség miatt, hanem a harci tapasztalat miatt sem, fogalmam sem volt, hogy hány évesek lehetnek, de annyi biztos volt, hogy nem egyszámjegyű volt az összege azoknak a csatáknak, amikben részt vettünk addigra, ahány éves most Thordin lehet. Több száz éves háború, amik nagy része miattam volt. Hát, végül is egy káosz istennő feladata ez, hogy ilyen szintű káoszt teremtsen, nem? A kutyát figyeltem és ahogyan Thor közölte, hogy távozunk ismét gúnyosan mosolyogtam mind a földön levő férfira, mind pedig a felette álló renegátokra. Nem volt rájuk szükségem, nélkülük is tökéletesen megleszünk.
< ~ Tudod drágám ~ csendült a gúnyos hangom kacagva Thordin fejében. ~ Én sem értek egyet a mostoha nagybátyámmal szinte semmiben, akárcsak te. De legalább én tudom, hogy milyen reakciót várnak arra, hogy mit is tesznek. Azt, hogy miként játsszam meg magam olyannak, amit elvárnak, ugyanúgy ahogyan atyám is ezt játszotta évezredekig. És ez a különbség kettőnk között, engem ez tesz Asgard leendő királynőjévé, téged pedig egy számkivetetté! ~ >
Ez volt az utolsót tettem ebben a helységben, mert villámok vettek minket körbe és a következő pillanatban már nem voltunk itt jelen.
//Folytatás: Thor palotája//
Még mindig csak figyeltem, hogy mit is válaszolhat. A fivére próbált rá hatni, de igazából féltem amiatt, hogy innen már nem volt visszaút. Egyetlen egy személy volt a helységben, aki igazából elégedett volt a látottakkal és nem örültem annak, hogy Thorhalla volt az. Lehet, hogy Thor tanult a fivérétől, de ez a fiú velünk szemben nem volt olyan, mint Loki. Még csak közel sem legalább is szerintem. Hozzá egyszerűen csak a saját vérei voltak képesek hasonlítani. De valóban abban igaza volt, ha a gondolkodása ugyanaz, akkor talán itt lesz a legjobb helye, ahol nem okozhat senkinek sem túl nagy kárt. A halálát én nem akartam még akkor sem, hogy ennyire messzire ment, de ebben úgysem én fogok dönteni. Senki sem támadt Thor-ra azok után, hogy ezt tette a renegátokon látni lehetett, hogy úgysem fognak próbálkozni, Leif-ről sejtettem, hogy hűségesebb a feleségemhez, mintsem vagy őt, vagy pedig bárkit hátba támadjon innen és a szavai ugyanezt alapozták meg. Csak bólintottam atyám felé, hogy felőlem indulhatunk. Még egy utolsó szánakozó pillantást engedtem meg a fiú felé, én mindent megpróbáltam, ha ő nem kért belőle azzal igazán nem tudtam mit kezdeni. Ha saját maga löki el a felé nyújtott segítő kezet, akkor ott már senki sem tudott semmit sem tenni. lehunytam a szemem pár pillanatra, amikor villámok kezdtek közöttünk cikázni…
//Folytatás: Thor palotája//
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#134 2009-10-25 10:39:00
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.4.112
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Sem Vutha, sem Laaksonen szavai nem hatották meg Thordint. Thorhalla, és Einar szavai szint úgy. Amikor pedig Leif is eltaszította, a férfinak ökölbe szorúlt a keze a düh miatt. De mikor Thor a földre teremtette, az csak megvetően nézett a viharistenre. Temérdek mondandója lett volna, de nem akarta fecsérelni sem a maga, sem mások drága idejét, ezért csak egy valamit mondott, és végleg elhallgatott, majd nézte ahogy távozik a csapat, miután Thorhalla is megtette üzenetét.
-Nem most, de majd egyszer…
Bökte ki, azt követően pedig undorral nézett körbe, mikor neki szegeződtek a fegyverek. Nem igazán törődött azokkal, csak úgy mint Ingun megszólalásával. Legalábbis egyelőre. Unottan kelt fel a földről, már ha persze hagyták. Csepp fenyegető mozdulat sem volt benne, csak arca volt az, ami mindent elmondott. Meg sem kellett szólalnia. Elég volt csak a szemébe nézni. A renegát hadvezérre nézett. Érzelmek nélküli hangon szólalt meg, ami eléggé elent mondott kiállásának.
-Közösek… így van. De az az egy hiba van, hogy szememben ti, Loki pártfogói is ellenségek vagytok. De szükségem van egyelőre rátok. De megmondom az igazat. Én meg, nem vagyok olyan mint azok… Megvetlek titeket, egytől egyig. Úgy, mint Lokit. De ígérem, míg Thor és Thorhalla a trónon van, addig mellettetek állok. Viszont amint letaszítottuk őket… ti következtek. … és még valami. Egy dologban igaza van mindenkinek. Tanulnom kell. A legjobbaktól. …és jelenleg ti, a hadvezérek vagytok a legjobbak. Így kérlek titeket, hogy adjátok át tudásotokat, hogy végezhessek ellenségeinkkel. Így is áll az ajánlat, renegát?
Kérdi, majd a válaszra várván álldogál. Őszintén elmondta, amit gondolt, mert a hazugságot megveti. Így jobbnak látta tisztázni most a helyzetet, mert nem szeret senkit sem hátba támadni. Legyen az akár legnagyobb ellenfele. Már csak abban bízik, hogy ezek értik a midgardi nyelvezetet, mert Thordin aligha fog megszólalni népe szava járásában.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#135 2009-10-25 12:45:46
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem szólok semmit, itt már úgysem használnak a szavak, vagy a rábeszélés. Thor viszont nem türtőzteti magát, arcon vágja Thordint aki a hadvezérek közé esik...
Egyszerűen nem tudom mi válthatta ki ezt a testvéremből, mikor megismertem akkor is önfejű és makacs volt. De most teljesen kifordult önmagából, a személyisége instabil lett...bár tudnám hogy tudnék segíteni rajta, hogy mi változtatta meg ennyire...
Thor villámai elkezdenek körülöttünk cikázni, még Thordinra pillantok szomorúan majd elteleportálunk....
//Folytatás:Thor palotája//
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#136 2009-10-26 12:52:46
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ha Thordin azt hitte, hogy az ő arcából származó lenézés, megvetés és gyűlölet igazán erős volt, akkor a fiatal férfinak rá kellett jönnie, hogy saját magával ellentétben ezek a személyek évszázadok óta gyűlölik és megvetik Thor-t és nem csak így légből kapott gyűlölet ez. Igaz az okokat nem lehet tudni, de biztosan megvoltak az okaik. A fehérhajú nő fintorogva nézett végig a helységen, ami hála a csapatnak nem kissé lett szétszedve és károsítva az eredeti állapotokhoz képest. Kisétált az ajtóig és kinézett rajta, majd végül visszafordult az ajtóból és az egyik asztal felé indult, miközben a fiatal férfira nézett.
< - Először is vehetnéd a fáradtságot arra, hogy nem a midgardiak közönséges és megalázó nyelvét használod. Lealacsonyító… – mondta Ingun. – A következő ilyen szónál nem tudom garantálni, hogy nem vágja ki valaki a nyelvedet ezen a helyen. Másodszor kinek hiszed magad úgy különben? Ugyanis nézzük a helyzetet, mi teszünk neked szívességet, nem te nekünk. Amúgy tudod mi jár azért, ha egy nemesi vért visszautasítasz párbajkihívásban? És mi ez a hirtelen párfordulás Thor párti kutyából úgy fél perc alatt ellenség? >
Ezzel intett a fegyvereseknek, akik letették a fegyvereiket és nekiláttak annak, hogy rendet tegyenek. A nő leült az egyik asztalhoz, majd anélkül, hogy hátrafordult volna intett neked is, hogy tegyél ugyanígy.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#137 2009-10-26 14:20:39
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.150.94
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Mikor Ingun bele kezdett, Thordin nem vágott közbe. Hallgatta a nő mondandóját, bár a sérelmeket nem vette fel. Amikor a fegyvereket leeresztették a renegátok, a férfi megkönnyebbült, bár próbált ennek nem eleget tenni gesztusaiban. Amikor viszont esélye nyílt a válaszadásban, a harcos neki látott, miután helyet foglalt. Bár kis szünetet tartott, mielőtt szavak hagyták volna el a száját, és hallgatot, afféle gondolkodó csönd, majd még is bele kezdett.
-Nem… nem fogom asgard nyelvét beszélni, míg olyanok is használják, kik nem méltóak sem elődükhöz, sem rangukhoz. Lealacsonyító, vagy sem, nem használom felmenőim szava járását, mert nem fogok egy azon nyelven beszélni, mint azok, akiket megvetek.
Mondja az indokot, mi kissé ködös, és zavaros, talán még érthetetlen is, de Thordin így döntött, és egy könnyen nem biztos, hogy sikerül meggyőzni.
-Ha nyelvemet akarják ezért szegni, próbálják meg.
Kicsit lekezelő hangnemben közli, aztán folytatja.
-Ti nekem nem tesztek szívességet. Ha meg így gondolja bárki is, nem kérek belőle. Egy szívességet kértem, hogy tanítson valaki. Mást nem. Azon felül nem kérek senki könyörületéből, sajnálatából, vagy kedvességéből. Én szövetséget kötni akarok, nem csatlakozni a renegátokhoz… így talán még egyértelműbb is a dolog. Mert amint elértem a célom, a szövetségem felbontatik, és ti következtek. Nem fogok hazudni… az igazságot mindenki megérdemli. Az pedig hidegen hagy, hogy az a betolakodó senkiházi párbajra hívott. Nem érdekel… nagyon nem, mint a többiek véleménye sem.
Leviszi a hangsúlyt, és ismét hallgat egy darabig. Nem szól semmit pár másodpercig, míg mély levegőt vesz, és lágyan kifújja azt. Fel áll a székből, a a renegát hadvezér elé áll.
-Nem érdekelnek a jelzők, mit rám raksz. De egy valamit jegyezz meg hadvezér. Amint eljön az én időm… és pedig el fog jönni. Majd akkor mindenki megsínyli, hogy lekezelt, és semmibe vett. Ebben biztos vagyok. Az, hogy Thor ellenség mától, pedig tény. Csak úgy mint mind ki pártolja őt, és Thorhallat. Hogy mért? Indokot akarsz? Úgy gondolom uralkodásának ideje lejárt. Az, hogy fia feltűnt, megbolondította. Egy háború kellős közepén szervezett esküvőt. Mert hogy az ellenség akkor még túl erős, és megvárja míg legyengűl. Ezzel nem is lett volna bajom. De volt egy másik fenyegetés is, aki majdnem elsöpört minket, pedig ha idejében cselekszünk, a rémálomnak vége lett volna, és egy seregnyi ártatlna nem veszett volna oda. A háborúban áldotzatokat kell hozni, ha muszáj. De ez nem volt muszáj. .Ráadásul légből kapva megérkezik közénk Einar, és minden körülötte forog. Undorító… Hela csatlósa volt, és egy varázsütésre át áll? Mért kéne benne megbízni? Ez az ok… kielégítő?
Kérdi, majd pedig elfordul a hadvezértől, és az ablakra mered.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#138 2009-10-26 17:59:40
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Egyelőre nem szólt semmit sem a nő, csak a másik kettő csatlakozott hozzátok az asztalhoz, mind a ketten kérdőn pillantottak rád, amikor angolul szólaltál meg, láthatóan nem túl sokan értik a Loki pártiak közül az angol nyelvet. Igaz, aki soha sem járt Midgardon attól nem volt elvárható, hogy beszélje a halandók nyelvét. Ingun megcsóválta a fejét, majd pedig felkacagott.
< - Már pedig, ha nem tűnt volna fel, igenis mi teszünk szívességet neked, ami ott kezdődött, hogy nem hajítottunk félbevágva Thor után, amint hozzánk vágott – vonta meg a vállát. – Ha nem tetszik ott az ajtó távozhatsz, senki sem fog visszatartani téged, megvagyunk tökéletesen nélküled is, olyanok táraságában, akikben megbízunk és ismerünk… Mellesleg remélem nem gond, ha ezek után úgy bánunk veled, ahogyan az itteniek vagy szoktak a halandókkal. Vagy úgy, ami a véleményük róluk Azaz megölni! >
Ezzel odafordult a többiekhez és parancsba adta, hogy ettől a pillanattól kezdve mindenki úgy bánjon veled, ahogyan a halandókkal szokott, ha volt szerencséje hozzá, vagy úgy, ahogyan azokkal a férgekkel tennének, ha látnák őket. Az itt levő fegyveresekből hárman ki is siettek a helységből, mire Ingun bájosan mosolyogva fordult vissza feléd. Arcán az az arckifejezés és mosoly ült, amiből bárki leolvashatta, hogy „te akartad” vagy a „magadnak köszönheted” volt a gondolata.
< - Asgardra! – mondta a nő. – Ennyire naiv és ostoba nem lehetsz, mint aminek Thor tart… bár ahogyan látom lehet, hogy mégis igaza van. Komolyan semmit, de semmit sem tudsz és értesz? Vagy minden ennyire hidegen hagy? Az a betolakodó, aki párbajra hívott Asgard és Thor egyik hadvezére a Fonn család feje, amióta az apja… vagyis nevelőapja halott. >
A nő szeméből sütött, hogy megvet téged és lenéz mindazokért, amit mondasz nekik. Egyszerűen senki sem látta, hogy mire vagy képes, nem látott téged senki sem sehol harcolni és egy lényegében militarista nép körében mindaz, aki nem bizonyított nem nagyon lesz elismerve és ez most jelen esetben is így volt.
< - Mindenki, aki így állt ki elbukott az első szembejövő személyen – kacagott fel a nő. – Még senki sem mondta el, hogy a nyílt támadás soha sem kifizetődő? Vajon Loki eljutott volna oda, ahol tart, ha ez első pillanatban nyíltan fellép? Akárcsak Thorhalla… akármennyire is gyűlöljük a boszorkát be kell látni, hogy amennyire nem tudta, hogy kicsoda még így is mesterien rejtegette, hogy mire képes, nehogy bárki is megölhesse… Nos a házasság egy csata kellős közepén megszokott – mondta mosolyogva. – Ugyanis van, hogy évtizedekig, évszázadokig csaták vannak és nincs más módja, mint néhány perc szünetben megejteni azt. Ez így van…
< - Vagy nincs is jobb, mint az ellenséges haderő harcos asszonyait közben magunkévá tenni – röhögött fel a férfi. – Igazán demoralizáló tud lenni az ellenségnek. >
< - Ezek alapján felteszem, hogy soha sem voltál hadtéren sem… Surtur-t is hasonlóan győzték le, ki lett várva, míg legyengül, különben mind ott vesztünk volna vele szemben, ha még erős és akkor támadunk. Lehet, hogy sietnek vagyunk, de ostobák nem – mondta megvetően. – A háború áldozatokkal jár, és lehet, hogy valami az egyik személy szemében áldozat, a másikéban pedig nem… ez van, a felettes azért felettes, mert ő tapasztaltabb és el tudja dönteni, hogy mi a helyes lépés. Igazából szerintem örülj neki, hogy ott helyben nem végeztek ki azért, amit cselekedtél, el tudom képzelni ennyi ismeretség után is. >
Amikor felálltál maga elé vette az asztalon levő kancsót és töltött két pohárba is italt. Mind a kettőt a kezébe fogta és azokat nézte mindaddig, amíg befejezted a beszédedet. Ekkor felállt és odalépett hozzád, majd átnyújtotta az egyiket. Belekortyolt a sajátjába és rád pillantott.
< - Nos látom Einar Fonnson is ismeretlen előtted – sóhajtotta. – Hány éves vagy te? Hatvan, hetven? Pedig akkor is kellett volna hallanod róla. Hűséges mindhalálig Thor-hoz, mindig is az volt. Önfeláldozó fiú, önként adta életét, hogy megmentse Thorhallát… ugyanis ők mindig egymás szeretői voltak, akkor is, amikor mindkettő a saját apját szolgálta. Parancsba kapták, hogy fogják el a másikat és vigyék uruk elé. Thorhalla csak maitta szegte meg Loki parancsát, mert nyolcvan évig nem tette meg és Fonn… Thorson sem. Végül, amikor Loki már a türelmét vesztette, a fiú feladta magát a lánynak, aki elvitte urunkhoz. Ott voltunk nem kevesen, amikor órákig kínozta Einar-t, mígnem Thorhalla végezte ki végül. Tudjuk, hogy Hela pusztán azért támasztotta fel és módosította az emlékeit, befolyásolta mágiával, hogy kedvenc húgának fájdalmat okozzon. Nos, láthatóan tényleg megtört az átok, és valóban ismét lehet benne bízni. Ugyanaz, aki egykor volt és igen mágia esetében valóban így működik, hogy egy varázscsapás, ahogyan te mondtad. Einar-t mindig is köztisztelet övezte és mindenki szerette, hatalmas gyász volt, amikor a halálát lelte, szerintem nem volt kivétel a Thor pártiak között, aki ne gyászolta volna. Egy remek segítőkész személy és nagyszerű hadvezér. Thor is látta felnőni és mivel Thorhalla mellett nevelkedett mindenki tud róla mindent is. Így nem csoda, hogy negyedévszázad után visszatér, úgy, hogy halott volt és mindenki körül ugrálja. Loki is ugyanígy járna még néhány hónap után is – mosolygott. >
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#139 2009-10-27 12:17:03
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.25.136
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin a kezébe adott italt lehajítja a földre, és felbőszülten néz rá a nőre. A férfin látszik, hogy nagyon felhúzta magát. Majd pedig felordít.
-Nem kell a mocskos segítségetek akkor. Tegyétek ki az ablakba. Nekem senki ne tegyen szívességet. Ne oktass ki, nem érdekel Einar, és Thorhalla csöpögős története. Teszek rá, és mindenki másra is. Nem érdekel mi volt 50, 100, vagy 1.000 éve. Egy valami érdekel. A jelen. Az, hogy most megtegyem, amit meg kell tennem. Egyszerű nem? Amúgy is, úgy beszélsz a két személyről, mintha tisztelnéd azokat. Mintha bármelyik is jobb lenne, mint aki. Pedig nem… mindegyik egy földön kúszó féreg lesz, és az életükért fognak könyörögni. Mert így lesz. Most pedig befejeztük a beszélgetésünket. Ha nem vagy hajlandó az én elképzelésem szerint játszani, akkor hagyjuk az egészet!
Mondja, mint ha bármit is ő irányítana, pedig nem egészen úgy néz ki a dolog. Bőszen néz a hadvezér szemébe egy darabig, pár másodpercnyi ideig, majd pedig elrántja a fejét, és megindul a kijárat felé. Fél úton pedig megszólal.
-Nem most láttatok utoljára…
Böki oda, aztán pedig ha semmi és senki nem gátolja, akkor kiviharzik a csarnokból.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#140 2009-10-27 13:32:29
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ingun csak megvonta a vállát, amikor a férfi kiöntötte a bort a padlóra, majd visszamegy a helyére és onnan figyel tovább unottan.
< - Az időnek nincs jelentősége Asgardon tekintve, hogy meddig élünk. A múlt az Bor és Buri uralkodása, nem pedig Odin-é, Loki-é, Thor-é, vagy Thorhalláé. – mondta. – Nem nézem le az ellenfeleimet, mert az egyenlő a halállal. Veled ellentétben én lassan másfélezer éve taposom ezen világnak az útjait. Nem vagyok kezdő, hogy olyan nagyzási hibákba essem, mint te is teszed. Egy senki vagy, nem fogsz feltételeket szabni, maximum a gyermekek között. ilyen felfogással egyetlen szövetségesre sem fogsz találni soha sem.
Minden gond nélkül eljutottál könnyedén az ajtóig, senki sem állított meg. Amikor megálltál és hátrafordultál Ingun felkapta a fejét és még egyszer utoljára rád nézett.
< - Nem hiszem, hogy látlak még valaha is – mosolygott. – Ilyen felfogással és modorral nem fogsz sokáig élni. Ah és még a városból is ki kell jutnod halandó korcs. Sok sikert és imádkozz, hogy Hela-nak le legyen újabb munkája, mert akkor igen sokáig fog kínozni… >
Ki tudtál menni a csarnokból, néhány lépés a főbejárattól és halhattad, hogy becsapták mögötted az ajtót. Odakinn a távolban már elhaltak a csatazajok sérült embereket láttál innen a városba közeledni és odakinn a falon kívül még több közel tíz méteres jégóriás is felhívta magára a figyelmet a hadsereggel együtt. Te pedig csak két távozási módot ismertél erről a helyről, a főkaput és azt, amelyiken érkeztél ezúttal.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#141 2009-10-27 16:22:20
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.152.77
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin természetesen Ingun szavait még meghallgatta, majd pedig kirombolt a kapun. Nem válaszolt már a nőnek, csak haladt előre. Most még fázni sem fázott a hideg vidéken, mert a düh, és a bosszúvágy fűtötte. Talpai erőteljesen süllyedtek bele a hóba, már persze ahol volt. Nem tudta hova is megy, csak caklatott előre, nem törődve senkivel. Nem került ki egy asgardit, törpöt, elfet, vagy óriást. Mindenkinek neki ment aki vele szembe jött, és nem törődött semmivel. A város kijárata felé haladt, persze nem tudni hogy mibe ütközik. Fegyver nélkül, és reményt vesztetten haladt. Amíg léptei a talajt nyomták elmerült gondolataiba…
~Szövetséges? Pff… ha nem, hát nem. Nem vagyok rászorulva. Nem kellenek ezek a Loki talpnyalók. Nem kell nekem akkor senki. Megteszem egyedül amit akarok. Nincs szükségem másra. Höm… elegem van mindenkiből. Csak azt sajnálom, hogy anyámat és apámat nem láthatom együtt megint. Ez is azé a hazug uralkodó hibája, meg a fattyáé. Kínozni? Ki kínozna meg? Engem már fizikai fájdalom nem sért, sem a lelki. Nekem nincs már ki ártson. Még a cafka alvilági lotyó sem. SENKI!
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#142 2009-10-28 10:22:26
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Úgy tűnt, hogy Thordinnal senki sem törődött, mindenki igazából saját magával volt elfoglalva. Csak egy-egy megvető pillantás és, néhány utána kiabálás volt, ami a fiatal férfi útját követte. Természetesen minden szitokban a halandó szó benne volt, így most már teljesen egyértelművé válhatott számára, hogy milyen hírt is vittek ki a harcosok, akik kisiettek a helységből nem sokkal korábban. A férfi útjából igazából kitértek, akiknek neki akarat volna menni és úgy néztek, mintha egy fekély lenne, vagy valamilyen fertőző betegség, ami csak nekik árt, ha hozzájuk ér. Éppen ezért sértetlenül tudtad elérni a városkaput is, mert senki sem akadályozott ott sem. Láttál néhány ismerős arcot is, akiket a legutóbbi látogatáskor is láttál. Mire leértél a kapuhoz az utolsó kint levő seregek is bemasíroztak az ajtón. Igazából a bentiek örültek annak, hogy végre távoztál, így senki sem marasztalt, sőt talán még tessékeltek is kifelé az városkapun. Ahogyan kiértél azonnal zárták is be mögötted. Hatalmas hanggal záródott be mögötted elzárva a visszautat. Előtted csak hó, vér és havas vér, meg a hegyek tornyosultak. Még láthattad a távolban, hogy az ellenséges sereg, Thorhalla és Thor közös serege hangos vigadalom mellett készült arra, hogy meginduljanak visszafelé, illetve néhány mágiahasználó teleportálással küldte a távolba a seregeket, akik nem így, azok griffeken, pegazusokon és egyéb repülni képes hátasokon indultak el a távolba. A tömegben egy valakit voltál igazából képes kiszúrni és felismerni és őt is csak amiatt, hogy a két méter húsz centijével tornyosult az átlag harcosok fölé, Skurge-t. hangosan osztogatta a parancsokat, a győztes sereg létszáma is gyorsan fogyott a távozások miatt, neked pedig innen igazából az egyetlen út, amin távozhattál az az ő seregük volt…
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#143 2009-10-28 12:30:04
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.188.114
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin Hatalmas dühvel néz vissza mindenkire, ki számkivetettként, leprásként tekint rá. Bár alig ha érinti zokon az ott lévőket. Láthatóan már nem kívánatos személy ezen a területen a férfi. Nem mintha korábban az lett volna, de most már egyenesen kiutálják, és kizavarják a városból. Nem érinti túl mélyen a fiatal asgardit a helyzet. Már mint az a része, hogy el kell hagynia a várost valószínűleg akkor is, hanem akarná. Amint becsapódik az ajtó mögötte, rá ver egyet minden erejét összeszedve, majd pedig a hóba rogy össze és a kapunak dől háttal. Mélyeket szuszog, és hevesen ver a szíve. Talán a fáradtságtól, a kimerültségtől, vagy csak az idegesség miatt esett össze, de az biztos, hogy szörnyű napok vannak mögötte. Tekintete a csatát nyert csapatokat nézi, kik épp minden bizonnyal ünnepelni készülnek. Teleportálnak, vagy állataikon távoznak. Thordin keserűvé vált arccal mereng el.
~Én is győzni akartam. De nem sikerűlt. Csak vesztettem. Elvesztettem a családomat, és a renegátokkal szemben is vesztettem. Thorral szemben is, és még a Loki lánya ellen is. Einarral szemben is. Mindenki csak megalázott. Még Leif is… de most történt utoljára. Itt húzom meg a vonalat. Mostantól kezdve nem engedem, hogy bárki is belém taposson. Az árulóknak, és a hazugoknak bűnhődniük kell. …és ha mást nem, magam készítem fel magamat az ütközetre. Nem kellenek a szövetségesek, és senki más sem. Letisztítom Asgard vidékeit, és békét teremtek. Mert Thor békét ígérő szavai csak hazugság…
Lassan fel kel a földről, és a véres hóba mered tekintete. Megindul, és mikor fel néz, egy ismerős alakot pillant meg. Skurge mint világító torony tűnik ki a győztes seregből. Thordin megtorpan egy pillanatra, míg nem vesz egy mély levegőt, és feléjük indul. Ez az egyetlen út, de ha nem ez lenne, akkor is megtenné. Akkor is ugyan erre menne. Hogy pontosan hová tart, azt maga sem tudja, csak azt, hogy először Thorhalla emberein kell átvágnia magát. De most biztos, hogy nem lesz olyan elnéző, mint a Renegát városban. Leginkább a sértő szavakra gondol itt magában. Nehéz léptekkel halad előre, míg gondolatában még megannyi minden cikázik.
~…de az biztos, hogy érzek valamit… nem tudom mit, de az biztos, hogy még a harcnak nincs itt vége. Hela nem hagyja el Einart egy könnyen, és a renegát fattyak sem hagyják ennyiben az egészet. Az biztos, hogy ez a harc csak a kezdet volt. …és az is biztos, hogy ebből a háborúból nem maradok ki. Mind a két oldalt megalázom, ahogy ők tették velem. De el kell ismernem… nem fog menni egyedül… lehet a renegátokkal kellett volna tartanom? Nem… velük nem. Nem hazuttolom meg magam… nem tehetem… hisz akkor olyan lennék, mint Loki csatlósai. Hisz lényegében érte harcolnék. Menni fog egyedűL? Nem… nem tudom.. nem sikerülhet… vagy még is? Egy valamibe igaza volt mindenkinek, hogy tanulnom kell. …és így is fogok tenni. Nem hiszem, hogy Björnulf szárnyai alá venne már. Más valakit kell találnom… talán.. igen, talán a hegyekben. Remeték, és más tanítómesterek. Tudtommal ők nem foglalnak állás sehol sem. Nem állnak senki oldalán, hisz egymaguk vannak a világ ellen. Ők lesznek azok, kik tanítani fognak engem. Igen, ők… A hegyek felé veszem az irányt…
Határozza el magát, és arra felé is tart. Csak valakik az útjában állnak, kiken még át kell haladnia. Remélhetőleg egyben fog átjutni. Bár talán nem is tudják mi történt. Hisz… mikor szólt volna nekik bárki is. Vagy hallották volna a z őröktől, kik a csarnokből távozva kürtölni kezdték a történetet? Talán Thorhalla szólt volna nekik? Lehet nem is érdekli az egész, vagy csak szórakozna, és már csak azért is. Thordin kissé tartva, de nem megtántorodva halad és az biztos, hogy nem fog megfordulni, és megvárni, míg Skurge és csapata eltávozik.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#144 2009-10-29 11:16:12
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lassan odaérsz a másik sereghez, talán szerencsédre, de addigra az egyetlen személyt, aki felismerhetett volna elteleportálták, így senki sem állít meg, hogy áthaladhass rajtuk. Így végül magad mögött hagyod őket és a város közeléből is kiérve elérsz a Asgard-hegységbe újra.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#145 2010-01-29 20:02:47
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Vihar: Loki átka
A tizenkét Renegát vezér sikeresen összeszedte magát a legutolsó vereség után és éppen a következő támadáson és Thor-ék terveinek keresztbetételén tanakodtak az egykori kereskedő város közepén levő csarnokban. Semmi érdemlegesre nem jutottak a híreik elkeserítők voltak, többet között, hogy Utgard-Loki elismerte Loki fattyát, mint hercegnőt és kész lesz az oldalán hadba vonulni a többi jegessel Hela ellen. És mindenki más is kész leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy Hela ellen tárgyaljanak, csak ők nem jutottak közelebb ahhoz, hogy feltámaszthassák Loki-t. Arra kapták fel a fejüket, hogy odakintről villámok zaját hallják és üvöltözést. Majd egy hatalmas csattanással szakadt ki a helyéről a csarnok ajtaja és abban pedig megjelent egy alak.
< - Mindannyian itt pusztultok kutyák! – mondta Thor. – Csak úgy, mint az egykori uratok! >
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Abban a pillanatban, ahogyan Thordin támadólag indult el Ingun ellen a Thor pörölyéből származó villámok az egyik falnak taszítják a fiatal harcost. Háttal érkezett neki a falnak, aminek köszönhetően további zúzódásokat is kapott. Mindeközben tovább folyt a közjáték a terem közepén. A hadvezéreknek azok után, hogy Thordin elrepült, és azonfelül is, hogy ekkora volt a túlerő nem nagyon állt szándékukban megtámadni a csapatot. Odakintről kiabálásokat lehetett hallani és léptek zaját, így azonban nem biztos, hogy egyedül fogtok maradni, bár a kérdés jogos, hogy ki merne így támadni ellenetek. Hela arcán láthattátok a dühöt Thor szavai után, majd
< - Úgy tűnik a védenceid nem fogták fel viharisten, hogy a haláluk után én várok rájuk – mosolyodott el gonoszul, majd Thordin felé nézett. – Dehogynem tudlak és hidd el vissza fogod sírni azt az időt halálod után, amikor még éltél. Ami a fiadat illeti viharisten – nézett vissza Thor-ra. – Mindene, amilye van, az én mágiám eredménye. Én adtam neki új testet, amibe a lelke visszaköltözhetett, hiszen az eredetiből semmi sem maradt, se nyaktól lefele, se felfele. Ám legyen, nem kívánom megszegni a szerződést, amit veletek kötöttem – ezzel a húgára nézett. – Hercegnő? Nos húgocskám emlékezz arra, amit mondtam… >
< - Hogyan is feledhetném azt és a másikat is, hogy nekem ígérted a harmadik legelőkelőbb helyet az alvilágban, atyánk és Odin lelkei mellett – mondtam gúnyosan. – Nagybátyánk védenceivel ellentétben én csak megdolgozom az előkelő helyért, ha már úgyis kiérdemeltem. Ami pedig az eskük szegését illeti drága nővérem. Tartsd távol magad Jonathan Miller-től és vedd le az átkodat róla, mint korábban mondtam ő Thor embere, még ha nem is tud róla. >
Mikor Thor tovább beszélt Hela még megvárta és addig nem távozott.
< - Ezzel még nincs vége viharisten, sem a te részedről nővérkém! – mondta a holtak úrnője. – Még úgyis találkozunk, mindenkivel. Addig is további szép életet! >
Ezzel fekete füst vette körbe a nőt, majd pedig eltűnt a helységből, Einar-ról a bénító átok is ekkor került le és végre meg tudott mozdulni. A három hadvezér még mindig méterekre állt a társaságtól, ők nem voltak olyan merészek, hogy támadni merjenek.
< - Hercegnő pluszban? Ezt igazán gyorsan elérted trónbitorló – vágta oda megvetően a fehér hajú nő Thorhalla felé. – A ti seregeitek támadtak először, nem a mieink és tökéletesen értettük azt, hogy mi lesz, ha újra támadunk. És akkor most távozhatunk? >
Tette fel még ezt a kérdést Ingun, amit mindenki felé szánt, ugyanis a hely, ahogyan Thor is mondta semleges volt, egy hármas határ menti város, így teljesen jogos az is, hogy itt a sértett felek, azaz ti döntsetek a legyőzöttekről. Einar felkemergett és felvette a fekete páncélkesztyűt maga mellől a földről, amit még Hela embereként viselt. Elindult Thordin felé, majd néhány méter után megállt és visszafordult.
< - Ti érdemetek, hogy eljutottatok idáig – nézett a társaságra – A ti döntésetek – majd Thorin felé nézett és a férfi elé dobta a kesztyűjét. – Mint korábban is megmondtam, hogy mi lesz, ha nem fejezed be a sértéseket. Lehetséges, hogy félem és nem kedvelem Hela-t, ennek ellenére úrnő és őt sem sértegetheted büntetlenül. Asgard város főterén, amint visszaértünk a fővárosba. Első fegyver által ejtett vérig…>
Laaksonen
Fegyver: Fagyharang
Mágia: 20 egység
Björnulf
Fegyver: Gormarstrid
Mágia: 45 egység
Murhal Sokita
Fegyver: Égmetsző
Mágia: 35 egység
Einar Thorson
Fegyver: Fagymarok
Mágia: 50 egység
Thorhalla
Fegyver: Skymningen
Mágia: 50 egység
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#127 2009-10-21 11:47:32
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.101.129
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin neki csapódik a falnak, köszönhetően Thor pörölyéből csapkodó villámoknak. Amikor talajt fog, kissé fájóan, de felkászálódik. Thorhalla megjegyzésére nem tesz egy szó választ sem, és nem is fog. Nem kíváncsi a nőre. Egyikre sem, mert Hela szavai is hidegen hagyják. Amint összeszedi magát ismét, unottan nézi végig a szópárbajt, és undorral gondol mind a három uralkodóra közben. Mélyeket sóhajt, és csak figyeli míg eltűnik Hela a sötét ködbe burkolódzva. Amint az egyik renegát megszólal, Thordin keze megint csak ökölbe rándul, és lángoló szemekkel méri végig. Majd Einar szavait követően fél mosollyal szemez a férfival.
-Ez most komoly? Ne nevettess. Helat szolgáltad. Áruló vagy. …és most te akarsz lenni itt a megbántott, és bűnbánó harcos? Kérlek… szánalmas vagy. Csak úgy mint az apád, és a „mindenki ágyasa” barátnőd. Van olyan férfi akivel még nem feküdt le? Mert itt a terembe már rajtad kívül is tudok egyet mondani. Szóval a te ribancod, és bolond apád a létező legjobb társaság neked. Oda tartozol, az elmeháborodottak közé, kik arra nem méltatták saját hazájukat, hogy megjelenjenek a harcban. Most, mikor már közel a győzelem ide tolják azt a szép pofájukat. Gondolkozz el azon te szegény ártatlan gyermek, hogy kikkel vagy körül véve. A párbajt pedig visszautasítom. Csak olyannal állok le harcolni, ki méltó rá. …és te… te nem vagy méltó rá. Az okot pedig már szerintem sejted mért.
Undorral vegyítve mondja végig, és olykor néz rá a még jelen lévő uralkodókra. Mikor befejezte, a renegát hadvezérekre néz, és felhorkant megint csak.
-Ti pedig… kotródjatok el, ha már az újdonsült örökös így megadta az esélyt… de elraboltátok anyámat, amiért nem most, de ígérem hamarosan véres bosszút állok. Nem érdekel mibe fog kerülni. Itt megesküszöm rá, hogy egyetlen egy Herak mocskot nem hagyok életben. …és az eskümet megtartom. Ugyan úgy, mint azt, hogy a jelenlegi uralkodók napjai részemről meg vannak számlálva. Asgard érdeke kívánja így!
Megint csak midgardi nyelven mondja, amit lehet nem ért pár személy, de ez nem túlzottan izgatja Thordint. Ezek után a férfi végig néz a jelen lévőkön, és Laaksonenen áll meg tekintete.
-Te pedig mától nem vagy a rokonom. Ki olyanok kegyét keresi, akik nem ép ésszel mérik fel a helyzetet, az nekem nem testvérem többé…
Ezzel pedig mindent elmondott amit akart. Leif felé néz, és oda lép mellé. Pillanatig nézi a férfit, és nem szól egy szót sem. Thordin szemében az elkeseredett, és reményt vesztett tekintet csillog. Majd pedig nehezen szólal meg nagybátyja felé, de végűl kinyögi.
-Ígérd meg, kérlek, hogy szüleimnek gondját viseled, és figyelsz rájuk. Ígérd meg kérlek, hogy biztosítasz a felől, hogy ne aggódjak miattuk. Többé nem megyek haza. Nem tudhatják meg, hogy Thor ellen fordultam, mert ismerem őket. Ők hisznek benne. De nem sokára rádöbbennek mekkora hibát is követnek el. Kérlek mond meg nekik, hogy el kellett mennem… megteszed nekem?
Kérdi végül, és őszintén számít Leif segítségére. Várva a válaszra Thordin, már máshol járnak gondolatai. Amit nem szívesen osztana meg senkivel…
Utoljára szerkesztette Thordin (2009-10-21 11:48:08)
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#128 2009-10-21 22:38:30
Vutha
2. szint - 6 kredit
Regisztrált: 2009-07-18
Üzenetek: 177
IP: 78.92.228.215
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thor szavaira, csak lehajtom a fejem egy pillanatra, majd megszólalnék, de Thorhalla csendre int. Igaza van, hogy mint uralkodójuknak ez az ő dolga, de volt idő, mikor én is ugyan úgy egy vezér voltam Loki oldalán, mint ők, csak én a saját csapataimat vezettem az ellenség ellen, így az árulásuk valahol engem is zavar. Tekintetemmel Thordint követem, s egy sóhaj kíséretében megrázom a fejem.
< - Adjotok kérlek egy pár perc haladékot, bár tudom, hogy hatalmas kérés, aminek az árát majd megpróbálom törleszteni később – > szólok a többieknek, de nem nézek rájuk, csak az ifjúra, miközben csendesen megszólalok. Ezután kihúzva magam indulok meg az ifjú harcos felé.
< - És mégis mihez akarsz kezdeni ezután? Mindenkinek hadat üzensz, mert fiatal forrongó szíved ezt diktálja? Nem a koroddal van bajom harcos, mielőtt félre értenél, hanem a meggondolatlanságoddal. - > hangom nyugodt, miközben leveszem a páncélom sisakját, s úgy nézek a szemébe. < - Miért akarod eldobni magadtól az életedet? Ennyire unod? Mert ezzel mást nem érsz el. Nyugodj le és gondold át hideg fejjel a dolgokat, mert ez nem megoldás. Egyedül szállsz szembe az uralkodókkal, s mindenkivel aki az oldalukon áll, ráadásul még azokkal is akik ellenük vannak? Egyedül mit érsz egész Asgard ellen? - > kérdésekkel bombázom, s próbálom gondolkozásra bírni teljes nyugalommal < - Nekem is voltak nagy terveim, atyám trónja, de nekem volt seregem, hírem, tudásom és rangom, ami miatt mellém álltak, azonban melletted ki áll, ha mindenkit ellöksz magadtól? Ki segít téged Asgard?! KI?! - > hangommal adok nyomatékot a szavaimnak, majd sóhajtok.
< - Ne úgy viselkedj, mint egy kis kölyök, aki vakon rohan a halálba... Harcosnak lenni, nem csak abból áll, hogy az erőd nagy legyen, hanem, hogy tudd, hogy kivel, s ki ellen küzdesz. Persze próbálkozhatsz egyedül. Ehhez meg van minden jogod Thordin. De akkor, ha egyedül vonulsz mindenki ellen, akkor fogadj meg egy tanácsot ifjú harcos. Keress egy tanárt előtte, aki jobb, erősebb harcost farag belőled. De ha hallgatsz egy többet élt démon szavára, akkor hideg fejjel átgondolod a dolgokat és mielőtt szembefordulnál a világgal, inkább tanulsz, nem csak harcolni, hanem türelmet és helyzet elemzést is többek közt. - > Hangom nyugodt, s nincs lenézés a szememben, bár pontosabban semmi sincs, csak figyelem, hogy mit tesz.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#129 2009-10-22 02:08:54
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Még figyeltem a kesztyűt, ahogyan megállapodott előtte, majd felnéztem a fiatal férfira. Talán gyereknek is hívhattam volna, hiszen volt annyi korkülönbség közöttünk, hogy annak nézzem. Csak hallgattam a szavait, amiket nekem vágott. A fejemet csóváltam, ha lett volna némi fogalma arról, hogy miért is szolgáltam Hela-t, akkor nem vágott volna így fel. Hogy egy pillanatra sem tettem önként, hogy miket kellett kiállnom az alvilágban, amíg meg nem törte a lelkemet a hosszú kínzások során. Hogy fegyvert rántottam a nőre, akit szeretek, mert ki merte kérni azt, hogy mit tett velem a nővére. Az első percben beleroppant volna abba, ami odalenn várt rám, hogy kiderült, hogy Thorhalla kicsoda valójában. Talán a saját szerencsém, hogy arra nem derült odalenn fény, hogy kik is a valódi szüleim nekem. ökölbe szorítottam a szavaira a kezemet, amikor Hallát merte szidni a jelenlétemben. Amikor a szeretőt említette egyértelműen Leif-re néztem, hiszen tudtam, hogy majd három évtizedig voltak szeretők, egy olyan periódusban, amikor mi éppen nem. Nem voltam rá féltékeny, hiszen megvolt a megállapodásunk, hogy azzal vagyunk együtt bármikor, akivel akarunk, hacsak nem viszünk haza gyermeket. Hiszen mindvégig egymást szerettük.
< - Nem fogalmam sincs az okokra – mondtam. – Főleg, mert olyan dolgokról beszélsz, amit nem érthetsz, és semmilyen közöd sincs hozzá. Győzelem szélén? A csata nem itt folyik, ha nem tűnt volna fel, hanem odakinn. Szerinted miért maradt itt Hela? Mert mind meghaltatok volna, hogy ne kelljen újra visszatérnie. Milyen hirtelen vágták fel a nyelved, a feleségem azzal van együtt, akivel akar, tudok róla, hogy hány férfi volt a szeretője. És ezt mered felróni neki, miközben Laaksonen a testvéred, ez számomra azt sejtteti, hogy az általad oly nagy bűnnek minősülő tettet vagy a szülőanyád, vagy nemzőatyád is elkövette – mondtam ridegen. – Mellesleg itt élsz közöttünk és mégsem vagy tisztában a szokásainkkal, teljesen megszokott, hogy valaki ötszázötven év alatt több tucat szeretőt tartson, magam is megtettem, ez nem elítélendő, de hogy te nem voltál még asszonnyal és ezt másokon vered le, kissé nevetséges… A párbaj kihívás pedig, azzal, ha nem fogadod el a kihívásomat csak a saját gyávaságodat bizonyítod, nem pedig azt, amit állítasz. Ha az emberek meghallják, hogy visszautasítottad Asgardon nevetség tárgya leszel. Nem te vagy az első, akit kihívtam, de az első, aki úgy maradt velem szemben alul, hogy kardot sem rántott. >
Néha vannak előnyei, ha az asgardi Loki lánya mellett nő fel, mert egy-két csípős megjegyzést ő maga is elsajátít. Máskor mindig igyekeztem tisztességesen beszélni mindenkivel, de ezek már olyan sértések voltak, amiket nem viseltem el. Az nem a saját részem volt, amit kaptam, azokat el szoktam nézni mindenkitől, hiszen Halla-tól is kaptam nem egyszer, de hogy őt és a királyomat sértegeti ez volt az, amit soha, de soha senkitől sem. Vettem egy mély levegőt, tényleg minden erőmre szükségem volt, hogy az anyám és apám neveltetését ne dobjam sutba és verjem be a képét azért, amit művelt Thordin. Csak bólintottam Vutha-nak, amikor szólt, hogy pár percet kér, de még mielőtt beszélni kezdett volna szólaltam meg.
< - Nem csak a családod fogja tudni, hogy mit tettél, hanem egész Asgard a vádjaidat és azt is, hogy gyáván megfutamodtál azzal szemben, hogy kiállj az igazadért. És akkor már békés módszerrel sem bizonyíthatod, amit akartál, mert a fejedet fogják követelni. Ha nem Thor emberei, akkor Loki egykori emberei. És örülhetsz, hogy Skurge nincs itt, mert a sértésekért már végzett volna veled. >
Végighallgattam, amit a sárkány mondott. Most komolyan mikor változott meg ennyire? Hiszen még azelőtt száműzték, hogy meghaltam volna, vagyis évekkel korábban. Úgy tűnt, hogy volt akinek használt a száműzetés és nem csak rontott. Ismét felnéztem a fiúra, majd megráztam a fejemet.
< - Ennyire nem veszed észre, hogy Vutha is és én is az utolsó mentsvárat kínáljuk neked? – kérdeztem keserűen. >
Bla, bla és bla. Fásultan és egykedvűen tettetett unalommal hallgattam végig, ahogyan Einar-t osztotta a kutya. Mit ne mondjak felesleges tagadni, hogy milyen jól szórakoztam a szánalmas próbálkozáson, amit ő alázásnak és sértegetésnek nevezett. Azt hiszem drágám, hogy ezt még egy kicsit kellene gyakorolnod, mondjuk pár évszázadon át, hogy legalább egy kicsit is a közelembe érj. Ó, hogy én minden férfival? Ha ezt Amora hallotta volna, akkor mostanra moszatként végezted volna, ugyanis ezt a tisztséget kedves anyósom birtokolta, én még fiatal voltam hozzá. Térjünk vissza úgy kétezer év múlva erre a kérdésre. Lehet, hogy hangosan kellett volna kimondanom, és akkor még Hela-t is visszavártuk volna arra a jelenetre, hogy elviszi a lelkemet, mert Thor a kutya után engem is agyonüt, hogy a gyermekei anyját így mertem illetni. De mit tegyek, ha ez volt az igazság? Ah, ha már a gyermekeinél jártunk… szegény, szegény Sif drága. Ha megtudja, hogy Thor-nak még egy fia is van ráadásul ugyanúgy Amora-tól, ez igazán övön aluli lesz Asgard királynőjének. És akkor még mindig sokkal jobban ki lehetne borítani, ha megtudja, hogy lehet, hogy ő az anyám. Igaz ebbe én sem akartam belegondolni. De visszatérve a jelenlegi helyzetre, ha azt hitte ez a féreg, hogy ezeket én sértésnek veszem? Nem, ez semmiség volt igazából azokhoz a sértésekhez képest, amiket az elmúlt több mint fél ezer évben kaptam, főleg az utolsóhoz, ami drága atyám nevéhez fűződött. Igazából az volt az egyetlen, amivel fel tudtam húzni magam. De Einar, annyira drága nem, ahogyan a nem létező becsületemet kívánja védeni. Ha azt hitte a kutya, hogy nem tudja Einar, hogy kikkel voltam együtt, akkor nagyon tévedett, szerintem én is tudtam minden nőt, akivel ő együtt volt és ő is mindenkit, aki velem. Nem csak szeretők voltunk, aki ezt hitte az túlságosan is le volt maradva, társak voltunk, lélekben is, a legjobb barátok, bizalmasok, akik bármit megoszthattak egymással és hasonlók. Igazából ha magamra vettem volna a sértéseket, akkor már régen egy hamukupac lett volna Thordin helyén, de ez így igazán mulatságos volt. nem figyeltem, hogy a többiek milyen képet vágnak a jelenethez, de nekem elégedett gúnyos és gonosz vigyor volt az arcomon. Igaz Einar-on láttam, hogy ideges és dühös, azon csodálkoztam, hogy még nem ment neki, ha nem ő, hát akkor majd az apja. Úgyis közel két óra telt el azóta, hogy legutóbb elvesztette a türelmét… és két óra pedig túl sok drága nagybátyám esetében. Túlságosan is. Ahogyan a kutya befejezte még Einar is belekezdett, ó, hát mégis használt valamit, hogy mellettem nőtt fel és ő maga is bele tudta döfni a tört az ifjúba. Amint csöndben maradt ránéztem Thordin-ra.
< - Befejezted végre? – kérdeztem nyűgösen. – Csak nem ennyire futotta a sértegetés? – vontam fel a szemöldökömet. – Mert ha igen, akkor ez roppant szánalmasra sikeredett drágám. És azt hiszem, hogy kellene még egy kicsit gyakorolni. Folytasd csak rajta! >
Megvetően néztem Vutha-ra, amikor türelmet kért, komolyan nem tudom, hogy mit képzelt ez a féreg magáról, mintha ő lenne a nagy szám ezen a helyen, hogy mindenkinek őfelségét kelljen várnia, hogy éppen az okos és tanult és sokat tapasztalt valakit játssza. Jah persze ki is ment a fejemből, hogy ő már bukott egy hatalmasat, így könnyű okosnak lenni, nem igaz édesem? Mintha meghallgatná és elfogadná azt, amit mondanak neki, de amíg próbált az összetört lélekre hatni a renegátokra pillantottam, igazából nem tudom, hogy mit fognak a többiek róluk dönteni, de Ingun arca mindent elárult. Most komolyan azt hitték, hogy úgy szereztem azt, amit, hogy elcsábítottam Thor-t? De aranyos! Hogyan maradtak ezek életben atyám mellett… fogalmam sincs. De nem csoda, hogy hamarosan úgyis elbuknak.
< - Te is befejezted végre? – nem is néztem Vutha-ra. – Beszéd helyett inkább halhatnád, hogy odakinn már toporognak a renegátok, mert kétlem, hogy a mieink értek ilyen gyorsan ide. Így ha kérhetem a beszédet halazd holnapra, mert nem tudom, hogy mikor lettél olyan, mint Thor, de nem áll jól… Inkább továbbra is a tetteiddel bizonyíts mintsem elméd pengeségével, mert azzal nem mész sokra szegény pici elárult törött orrú sárkány. >
Kitagadja Laaksonen-t, az egyetlen normális tagot a családból, ó bocsánat, az egyetlen nem normális az ő volt, mert Leif-ra panaszom sem lehetett, semmilyen téren és még Laak is egészen normálisnak tűnt és jól tudott együtt dolgozni Einar-ral. Felkacagtam, amikor mondta, hogy nem akarja, hogy megtudják a szülei, hogy mit is tett, hogy miként fordult el Thor-tól. Azt hiszem, ahogyan Einar is megmondta ezzel kissé elkésett, végre nem csak az én botrányaimtól fog Asgard zengeni, hanem egy új valaki is becsatlakozik, igaz utána esik is ki a mezőnyből, mert elintézem, hogy ne legyen tényező.
< - Most fakadjunk sírva? Nehogy anyuci és apuci megtudja – mondtam gúnyosan, majd Leif felé fordultam és lefordítottam neki mindent angolról Asgardi-ra, amit az unokaöccse mondott. – Nem hiszem, hogy kiállna érted, azzal már igen régen elkéstél. >
Ezzel a kezembe vettem a kardomat néhány lépést tettem az ajtó felé, ha egyszer az ellenség bejön, akkor legalább valaki tegyen is valamit.
//Ez sem volt új kör, csak a saját reagom//
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#130 2009-10-22 10:17:29
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Komoran bámulok Thordinra. Egyszerűen képtelen vagyok megérteni mi történt vele. Nem látja hogy semmi értelme és alapja nincs annak amit mond. Csak szitkozódik értelmetlenül, arra akire éppen ránéz. Képtelen vagyok megállítani Einart. Megértem őt is, nem fogja eltűrni hogy egy "kölyök" szidalmazza őt vagy a feleségét avagy bárki mást.
<-Tényleg ezt akarod Thordin? Ha rálépsz erre az útra...Ugye nem képzeled azt hogy képes vagy legyőzni Einart vagy bárkit közülük. Feltéve ha elfogadod a párbajt...>
Fura de eléggé szomorúan cseng a hangom, s a válaszom arra mikor Thordin kitagad. Mióta csak megismertem csak bajt hozott mindenkire az önfejűségével. De akkor is a testvérem és kötődök hozzá még ha egy részem tiltakozik is ellene.
Úgy tűnik végérvényesen megváltoztam. Már nem az vagyok aki egykor Loki szolgája és mágusa volt.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#131 2009-10-24 20:25:54
Morsus
Adminisztrátor
Regisztrált: 2007-01-09
Üzenetek: 7453
IP: 213.16.120.190
Megjegyzés: Stephen Lynch Fan
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thor szótlanul hallgatja Thordin üvöltözését. Majd egyszerűen pofán vágja a nem pörölyt tartó kezével, de olyan erővel, hogy a férfi a lokisták közé zuhanjon.
< - Elég, befejezted. Hadamba és családomba fogadtalak. >
Elrakja a kezét, de ha bárki támadni próbálná azonnal villám csapna bele hisz Thena folyamatosan őrzi az apját.
< - Hálátlan, vak, idióta vagy. Kezedbe adtam mindent, mert bíztam benned és csak ezt kértem tőled viszont. Ennyit sem kaptam, de tanultam a korok során a fivéremből... azt hiszed bölcsebb és erősebb vagy nálunk. Akkor köztük a helyed, ha nem ölnek meg talán tényleg az vagy aminek hiszed magad, de én most távozok és mindenki mást szívesen láttok magam mellett ahogy azt megígértem már. >
Mondja Thor és nem várja meg Thordin válaszát szimplán távozik azokkal, akik vele tartanak.
/Azoknak a Thor palotája lesz/
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#132 2009-10-25 06:26:47
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thorhalla jól tippelt, miután a nő lerodította Thordin beszédét Leif-nek a férfi arcán grimasz futott át, majd megcsóválta a fejét és az unokaöccsére nézett.
< - Ez a második ilyen kirohanásod pár napon belül - csóválta meg a fejét. - A hűségem Thorhalláé, és nem fogok olyasvalaki mellett kiállni, aki mindenkivel úgy bánik, mint egy kutyával. Fogalmam sincs, hogy kitől tanultad ezt a viselkedést, az biztos, hogy a családból senkitől, hiszen senki sem viselkedett ilyen felelőtlen és gyerekes módon soha sem. Nagyon bízom benne, hogy megjön az eszed, mert ilyen viselkedéssel senki, de senki sem fog kiállni érted soha sem és még társaid sem lesznek... >
A renegátok döbbenten figyeltek arra, hogy mit is tesz Thor, lehet, hogy Loki emberei voltak, de annyira nem ostobák, hogy a látottak és azon dolgok alapján, akik itt voltak támadni merjenek. Továbbra is csak ott álltak, ahol korábban. Thordin Thor ütése nyomán odacsúszott a lábaikhoz, de egyelőre vele sem foglalkoztak, így Thena-nak nem lett feladata azzal kapcsolatban, hogy megvédje az atyját. Az ajtón ekkor már sokkal erőteljesebben lehetett hallani a dörömbölést. Thor ekkor ért a beszéde végére és feltehetőleg senki sem mond nemet a többiek közül a viharistennek azzal kapcsolatban, hogy velük menjen. Villámok cikáztak a helységben végig mindenhol, ezt még a társaság tagjai is láthatták, hogy őket is körbeölelik a villámok, mint korábban is, de sérülést nem okozott nekik. A következő pillanatban pedig Thordin és a renegátok kivételével mindenki megjelenik Thor palotájának egyik nagyobb erkélyén.
Thordin még mindig a renegátok lába előtt feküdt, amikor a többiek eltűntek és távoztak erről a helyről mindenkit, a halott viharóriást és az ájult halandót is beleértve. Az ajtót ebben a pillanatban törték be a renegátok emberei, mintegy másféltucat férfi harcos rontott be teljes fegyverzetben. A három hadvezérnek körübelül eddig tartott, hogy összeszedjék magukat, már nem érezték magukat közvetlen veszélyben. A berontó fegyveresek egyből Thordin-ra szegezték a fegyvereiket, hiszen nem nagyon volt más, akire ezt megtehették volna. Ingun sétált oda a férfi elé és nézett le rá a földre.
< - Úgy látom, hogy minden ellenségünk közös kölyök – mondta a nő. – Egyszer ajánlom fel, amit felajánlok, ez az ajánlat csak mostanra él. Kívánsz-e csatlakozni hozzánk és segíteni megkeseríteni az életüket, majd szépen egyesével levadászni azokat – utalt a távozó társaságra. - Nos? >
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#133 2009-10-25 08:16:11
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Egy újabb elégedett mosoly, ahogyan Leif is nemet mondott neki. Igazából egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy mit is fog neki válaszolni, ennél jobban ismertem a férfit. Igazából az lepett meg, hogy nem hívta ki ő maga is párbajra, vagy kevert le a kutyának egy-két pofont nevelési célzattal, hiszen igazán kiérdemelte volna. Meg kéne jegyeznem, hogy némi energia-befektetéssel könnyedén le tudnám csillapítani a kutyát? Feltehetőleg drága nagybátyám úgyis tudja, hogy ilyesmire képes vagyok, így még azzal sem erőltetem meg magam, hogy ezzel fáradjak. Nem fogok szólni sokkal jobb dolgom is volt ennél. Az ajtó felé sandítottam ismételten nem telhet bele sok időbe, hogy áttörjék. Igaz kételkedtem abban, hogy olyan sokáig itt maradnánk. Figyeltem, ahogyan a nagybátyám a szabad kezével akkorát kevert le a kutyának, hogy az a földön egészen a renegátokig csúszott. Nos igen azt hiszem, hogy sikerült megint elég alaposan felhúzni. Az a kép villant be, ahogyan a Mjölnir telibe találja atyámat és a falon koppant. Nos igen, ez a valami ebbe belehalt volna, atyám pedig könnyedén túlélte miután Thor nekitámadt azért, mert megerőszakolta Sif-et és a tűzóriások jelenlegi királynőjét. Laaksonen-re sandítottam, még jó, hogy nem győzhetne innen senki ellen. Nem csak a korkülönbség miatt, hanem a harci tapasztalat miatt sem, fogalmam sem volt, hogy hány évesek lehetnek, de annyi biztos volt, hogy nem egyszámjegyű volt az összege azoknak a csatáknak, amikben részt vettünk addigra, ahány éves most Thordin lehet. Több száz éves háború, amik nagy része miattam volt. Hát, végül is egy káosz istennő feladata ez, hogy ilyen szintű káoszt teremtsen, nem? A kutyát figyeltem és ahogyan Thor közölte, hogy távozunk ismét gúnyosan mosolyogtam mind a földön levő férfira, mind pedig a felette álló renegátokra. Nem volt rájuk szükségem, nélkülük is tökéletesen megleszünk.
< ~ Tudod drágám ~ csendült a gúnyos hangom kacagva Thordin fejében. ~ Én sem értek egyet a mostoha nagybátyámmal szinte semmiben, akárcsak te. De legalább én tudom, hogy milyen reakciót várnak arra, hogy mit is tesznek. Azt, hogy miként játsszam meg magam olyannak, amit elvárnak, ugyanúgy ahogyan atyám is ezt játszotta évezredekig. És ez a különbség kettőnk között, engem ez tesz Asgard leendő királynőjévé, téged pedig egy számkivetetté! ~ >
Ez volt az utolsót tettem ebben a helységben, mert villámok vettek minket körbe és a következő pillanatban már nem voltunk itt jelen.
//Folytatás: Thor palotája//
Még mindig csak figyeltem, hogy mit is válaszolhat. A fivére próbált rá hatni, de igazából féltem amiatt, hogy innen már nem volt visszaút. Egyetlen egy személy volt a helységben, aki igazából elégedett volt a látottakkal és nem örültem annak, hogy Thorhalla volt az. Lehet, hogy Thor tanult a fivérétől, de ez a fiú velünk szemben nem volt olyan, mint Loki. Még csak közel sem legalább is szerintem. Hozzá egyszerűen csak a saját vérei voltak képesek hasonlítani. De valóban abban igaza volt, ha a gondolkodása ugyanaz, akkor talán itt lesz a legjobb helye, ahol nem okozhat senkinek sem túl nagy kárt. A halálát én nem akartam még akkor sem, hogy ennyire messzire ment, de ebben úgysem én fogok dönteni. Senki sem támadt Thor-ra azok után, hogy ezt tette a renegátokon látni lehetett, hogy úgysem fognak próbálkozni, Leif-ről sejtettem, hogy hűségesebb a feleségemhez, mintsem vagy őt, vagy pedig bárkit hátba támadjon innen és a szavai ugyanezt alapozták meg. Csak bólintottam atyám felé, hogy felőlem indulhatunk. Még egy utolsó szánakozó pillantást engedtem meg a fiú felé, én mindent megpróbáltam, ha ő nem kért belőle azzal igazán nem tudtam mit kezdeni. Ha saját maga löki el a felé nyújtott segítő kezet, akkor ott már senki sem tudott semmit sem tenni. lehunytam a szemem pár pillanatra, amikor villámok kezdtek közöttünk cikázni…
//Folytatás: Thor palotája//
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#134 2009-10-25 10:39:00
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.4.112
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Sem Vutha, sem Laaksonen szavai nem hatották meg Thordint. Thorhalla, és Einar szavai szint úgy. Amikor pedig Leif is eltaszította, a férfinak ökölbe szorúlt a keze a düh miatt. De mikor Thor a földre teremtette, az csak megvetően nézett a viharistenre. Temérdek mondandója lett volna, de nem akarta fecsérelni sem a maga, sem mások drága idejét, ezért csak egy valamit mondott, és végleg elhallgatott, majd nézte ahogy távozik a csapat, miután Thorhalla is megtette üzenetét.
-Nem most, de majd egyszer…
Bökte ki, azt követően pedig undorral nézett körbe, mikor neki szegeződtek a fegyverek. Nem igazán törődött azokkal, csak úgy mint Ingun megszólalásával. Legalábbis egyelőre. Unottan kelt fel a földről, már ha persze hagyták. Csepp fenyegető mozdulat sem volt benne, csak arca volt az, ami mindent elmondott. Meg sem kellett szólalnia. Elég volt csak a szemébe nézni. A renegát hadvezérre nézett. Érzelmek nélküli hangon szólalt meg, ami eléggé elent mondott kiállásának.
-Közösek… így van. De az az egy hiba van, hogy szememben ti, Loki pártfogói is ellenségek vagytok. De szükségem van egyelőre rátok. De megmondom az igazat. Én meg, nem vagyok olyan mint azok… Megvetlek titeket, egytől egyig. Úgy, mint Lokit. De ígérem, míg Thor és Thorhalla a trónon van, addig mellettetek állok. Viszont amint letaszítottuk őket… ti következtek. … és még valami. Egy dologban igaza van mindenkinek. Tanulnom kell. A legjobbaktól. …és jelenleg ti, a hadvezérek vagytok a legjobbak. Így kérlek titeket, hogy adjátok át tudásotokat, hogy végezhessek ellenségeinkkel. Így is áll az ajánlat, renegát?
Kérdi, majd a válaszra várván álldogál. Őszintén elmondta, amit gondolt, mert a hazugságot megveti. Így jobbnak látta tisztázni most a helyzetet, mert nem szeret senkit sem hátba támadni. Legyen az akár legnagyobb ellenfele. Már csak abban bízik, hogy ezek értik a midgardi nyelvezetet, mert Thordin aligha fog megszólalni népe szava járásában.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#135 2009-10-25 12:45:46
Henry White
8. szint - 18 kredit
Regisztrált: 2009-06-29
Üzenetek: 727
IP: 92.245.72.24
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Nem szólok semmit, itt már úgysem használnak a szavak, vagy a rábeszélés. Thor viszont nem türtőzteti magát, arcon vágja Thordint aki a hadvezérek közé esik...
Egyszerűen nem tudom mi válthatta ki ezt a testvéremből, mikor megismertem akkor is önfejű és makacs volt. De most teljesen kifordult önmagából, a személyisége instabil lett...bár tudnám hogy tudnék segíteni rajta, hogy mi változtatta meg ennyire...
Thor villámai elkezdenek körülöttünk cikázni, még Thordinra pillantok szomorúan majd elteleportálunk....
//Folytatás:Thor palotája//
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#136 2009-10-26 12:52:46
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ha Thordin azt hitte, hogy az ő arcából származó lenézés, megvetés és gyűlölet igazán erős volt, akkor a fiatal férfinak rá kellett jönnie, hogy saját magával ellentétben ezek a személyek évszázadok óta gyűlölik és megvetik Thor-t és nem csak így légből kapott gyűlölet ez. Igaz az okokat nem lehet tudni, de biztosan megvoltak az okaik. A fehérhajú nő fintorogva nézett végig a helységen, ami hála a csapatnak nem kissé lett szétszedve és károsítva az eredeti állapotokhoz képest. Kisétált az ajtóig és kinézett rajta, majd végül visszafordult az ajtóból és az egyik asztal felé indult, miközben a fiatal férfira nézett.
< - Először is vehetnéd a fáradtságot arra, hogy nem a midgardiak közönséges és megalázó nyelvét használod. Lealacsonyító… – mondta Ingun. – A következő ilyen szónál nem tudom garantálni, hogy nem vágja ki valaki a nyelvedet ezen a helyen. Másodszor kinek hiszed magad úgy különben? Ugyanis nézzük a helyzetet, mi teszünk neked szívességet, nem te nekünk. Amúgy tudod mi jár azért, ha egy nemesi vért visszautasítasz párbajkihívásban? És mi ez a hirtelen párfordulás Thor párti kutyából úgy fél perc alatt ellenség? >
Ezzel intett a fegyvereseknek, akik letették a fegyvereiket és nekiláttak annak, hogy rendet tegyenek. A nő leült az egyik asztalhoz, majd anélkül, hogy hátrafordult volna intett neked is, hogy tegyél ugyanígy.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#137 2009-10-26 14:20:39
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.150.94
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Mikor Ingun bele kezdett, Thordin nem vágott közbe. Hallgatta a nő mondandóját, bár a sérelmeket nem vette fel. Amikor a fegyvereket leeresztették a renegátok, a férfi megkönnyebbült, bár próbált ennek nem eleget tenni gesztusaiban. Amikor viszont esélye nyílt a válaszadásban, a harcos neki látott, miután helyet foglalt. Bár kis szünetet tartott, mielőtt szavak hagyták volna el a száját, és hallgatot, afféle gondolkodó csönd, majd még is bele kezdett.
-Nem… nem fogom asgard nyelvét beszélni, míg olyanok is használják, kik nem méltóak sem elődükhöz, sem rangukhoz. Lealacsonyító, vagy sem, nem használom felmenőim szava járását, mert nem fogok egy azon nyelven beszélni, mint azok, akiket megvetek.
Mondja az indokot, mi kissé ködös, és zavaros, talán még érthetetlen is, de Thordin így döntött, és egy könnyen nem biztos, hogy sikerül meggyőzni.
-Ha nyelvemet akarják ezért szegni, próbálják meg.
Kicsit lekezelő hangnemben közli, aztán folytatja.
-Ti nekem nem tesztek szívességet. Ha meg így gondolja bárki is, nem kérek belőle. Egy szívességet kértem, hogy tanítson valaki. Mást nem. Azon felül nem kérek senki könyörületéből, sajnálatából, vagy kedvességéből. Én szövetséget kötni akarok, nem csatlakozni a renegátokhoz… így talán még egyértelműbb is a dolog. Mert amint elértem a célom, a szövetségem felbontatik, és ti következtek. Nem fogok hazudni… az igazságot mindenki megérdemli. Az pedig hidegen hagy, hogy az a betolakodó senkiházi párbajra hívott. Nem érdekel… nagyon nem, mint a többiek véleménye sem.
Leviszi a hangsúlyt, és ismét hallgat egy darabig. Nem szól semmit pár másodpercig, míg mély levegőt vesz, és lágyan kifújja azt. Fel áll a székből, a a renegát hadvezér elé áll.
-Nem érdekelnek a jelzők, mit rám raksz. De egy valamit jegyezz meg hadvezér. Amint eljön az én időm… és pedig el fog jönni. Majd akkor mindenki megsínyli, hogy lekezelt, és semmibe vett. Ebben biztos vagyok. Az, hogy Thor ellenség mától, pedig tény. Csak úgy mint mind ki pártolja őt, és Thorhallat. Hogy mért? Indokot akarsz? Úgy gondolom uralkodásának ideje lejárt. Az, hogy fia feltűnt, megbolondította. Egy háború kellős közepén szervezett esküvőt. Mert hogy az ellenség akkor még túl erős, és megvárja míg legyengűl. Ezzel nem is lett volna bajom. De volt egy másik fenyegetés is, aki majdnem elsöpört minket, pedig ha idejében cselekszünk, a rémálomnak vége lett volna, és egy seregnyi ártatlna nem veszett volna oda. A háborúban áldotzatokat kell hozni, ha muszáj. De ez nem volt muszáj. .Ráadásul légből kapva megérkezik közénk Einar, és minden körülötte forog. Undorító… Hela csatlósa volt, és egy varázsütésre át áll? Mért kéne benne megbízni? Ez az ok… kielégítő?
Kérdi, majd pedig elfordul a hadvezértől, és az ablakra mered.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#138 2009-10-26 17:59:40
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Egyelőre nem szólt semmit sem a nő, csak a másik kettő csatlakozott hozzátok az asztalhoz, mind a ketten kérdőn pillantottak rád, amikor angolul szólaltál meg, láthatóan nem túl sokan értik a Loki pártiak közül az angol nyelvet. Igaz, aki soha sem járt Midgardon attól nem volt elvárható, hogy beszélje a halandók nyelvét. Ingun megcsóválta a fejét, majd pedig felkacagott.
< - Már pedig, ha nem tűnt volna fel, igenis mi teszünk szívességet neked, ami ott kezdődött, hogy nem hajítottunk félbevágva Thor után, amint hozzánk vágott – vonta meg a vállát. – Ha nem tetszik ott az ajtó távozhatsz, senki sem fog visszatartani téged, megvagyunk tökéletesen nélküled is, olyanok táraságában, akikben megbízunk és ismerünk… Mellesleg remélem nem gond, ha ezek után úgy bánunk veled, ahogyan az itteniek vagy szoktak a halandókkal. Vagy úgy, ami a véleményük róluk Azaz megölni! >
Ezzel odafordult a többiekhez és parancsba adta, hogy ettől a pillanattól kezdve mindenki úgy bánjon veled, ahogyan a halandókkal szokott, ha volt szerencséje hozzá, vagy úgy, ahogyan azokkal a férgekkel tennének, ha látnák őket. Az itt levő fegyveresekből hárman ki is siettek a helységből, mire Ingun bájosan mosolyogva fordult vissza feléd. Arcán az az arckifejezés és mosoly ült, amiből bárki leolvashatta, hogy „te akartad” vagy a „magadnak köszönheted” volt a gondolata.
< - Asgardra! – mondta a nő. – Ennyire naiv és ostoba nem lehetsz, mint aminek Thor tart… bár ahogyan látom lehet, hogy mégis igaza van. Komolyan semmit, de semmit sem tudsz és értesz? Vagy minden ennyire hidegen hagy? Az a betolakodó, aki párbajra hívott Asgard és Thor egyik hadvezére a Fonn család feje, amióta az apja… vagyis nevelőapja halott. >
A nő szeméből sütött, hogy megvet téged és lenéz mindazokért, amit mondasz nekik. Egyszerűen senki sem látta, hogy mire vagy képes, nem látott téged senki sem sehol harcolni és egy lényegében militarista nép körében mindaz, aki nem bizonyított nem nagyon lesz elismerve és ez most jelen esetben is így volt.
< - Mindenki, aki így állt ki elbukott az első szembejövő személyen – kacagott fel a nő. – Még senki sem mondta el, hogy a nyílt támadás soha sem kifizetődő? Vajon Loki eljutott volna oda, ahol tart, ha ez első pillanatban nyíltan fellép? Akárcsak Thorhalla… akármennyire is gyűlöljük a boszorkát be kell látni, hogy amennyire nem tudta, hogy kicsoda még így is mesterien rejtegette, hogy mire képes, nehogy bárki is megölhesse… Nos a házasság egy csata kellős közepén megszokott – mondta mosolyogva. – Ugyanis van, hogy évtizedekig, évszázadokig csaták vannak és nincs más módja, mint néhány perc szünetben megejteni azt. Ez így van…
< - Vagy nincs is jobb, mint az ellenséges haderő harcos asszonyait közben magunkévá tenni – röhögött fel a férfi. – Igazán demoralizáló tud lenni az ellenségnek. >
< - Ezek alapján felteszem, hogy soha sem voltál hadtéren sem… Surtur-t is hasonlóan győzték le, ki lett várva, míg legyengül, különben mind ott vesztünk volna vele szemben, ha még erős és akkor támadunk. Lehet, hogy sietnek vagyunk, de ostobák nem – mondta megvetően. – A háború áldozatokkal jár, és lehet, hogy valami az egyik személy szemében áldozat, a másikéban pedig nem… ez van, a felettes azért felettes, mert ő tapasztaltabb és el tudja dönteni, hogy mi a helyes lépés. Igazából szerintem örülj neki, hogy ott helyben nem végeztek ki azért, amit cselekedtél, el tudom képzelni ennyi ismeretség után is. >
Amikor felálltál maga elé vette az asztalon levő kancsót és töltött két pohárba is italt. Mind a kettőt a kezébe fogta és azokat nézte mindaddig, amíg befejezted a beszédedet. Ekkor felállt és odalépett hozzád, majd átnyújtotta az egyiket. Belekortyolt a sajátjába és rád pillantott.
< - Nos látom Einar Fonnson is ismeretlen előtted – sóhajtotta. – Hány éves vagy te? Hatvan, hetven? Pedig akkor is kellett volna hallanod róla. Hűséges mindhalálig Thor-hoz, mindig is az volt. Önfeláldozó fiú, önként adta életét, hogy megmentse Thorhallát… ugyanis ők mindig egymás szeretői voltak, akkor is, amikor mindkettő a saját apját szolgálta. Parancsba kapták, hogy fogják el a másikat és vigyék uruk elé. Thorhalla csak maitta szegte meg Loki parancsát, mert nyolcvan évig nem tette meg és Fonn… Thorson sem. Végül, amikor Loki már a türelmét vesztette, a fiú feladta magát a lánynak, aki elvitte urunkhoz. Ott voltunk nem kevesen, amikor órákig kínozta Einar-t, mígnem Thorhalla végezte ki végül. Tudjuk, hogy Hela pusztán azért támasztotta fel és módosította az emlékeit, befolyásolta mágiával, hogy kedvenc húgának fájdalmat okozzon. Nos, láthatóan tényleg megtört az átok, és valóban ismét lehet benne bízni. Ugyanaz, aki egykor volt és igen mágia esetében valóban így működik, hogy egy varázscsapás, ahogyan te mondtad. Einar-t mindig is köztisztelet övezte és mindenki szerette, hatalmas gyász volt, amikor a halálát lelte, szerintem nem volt kivétel a Thor pártiak között, aki ne gyászolta volna. Egy remek segítőkész személy és nagyszerű hadvezér. Thor is látta felnőni és mivel Thorhalla mellett nevelkedett mindenki tud róla mindent is. Így nem csoda, hogy negyedévszázad után visszatér, úgy, hogy halott volt és mindenki körül ugrálja. Loki is ugyanígy járna még néhány hónap után is – mosolygott. >
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#139 2009-10-27 12:17:03
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.157.25.136
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin a kezébe adott italt lehajítja a földre, és felbőszülten néz rá a nőre. A férfin látszik, hogy nagyon felhúzta magát. Majd pedig felordít.
-Nem kell a mocskos segítségetek akkor. Tegyétek ki az ablakba. Nekem senki ne tegyen szívességet. Ne oktass ki, nem érdekel Einar, és Thorhalla csöpögős története. Teszek rá, és mindenki másra is. Nem érdekel mi volt 50, 100, vagy 1.000 éve. Egy valami érdekel. A jelen. Az, hogy most megtegyem, amit meg kell tennem. Egyszerű nem? Amúgy is, úgy beszélsz a két személyről, mintha tisztelnéd azokat. Mintha bármelyik is jobb lenne, mint aki. Pedig nem… mindegyik egy földön kúszó féreg lesz, és az életükért fognak könyörögni. Mert így lesz. Most pedig befejeztük a beszélgetésünket. Ha nem vagy hajlandó az én elképzelésem szerint játszani, akkor hagyjuk az egészet!
Mondja, mint ha bármit is ő irányítana, pedig nem egészen úgy néz ki a dolog. Bőszen néz a hadvezér szemébe egy darabig, pár másodpercnyi ideig, majd pedig elrántja a fejét, és megindul a kijárat felé. Fél úton pedig megszólal.
-Nem most láttatok utoljára…
Böki oda, aztán pedig ha semmi és senki nem gátolja, akkor kiviharzik a csarnokból.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#140 2009-10-27 13:32:29
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Ingun csak megvonta a vállát, amikor a férfi kiöntötte a bort a padlóra, majd visszamegy a helyére és onnan figyel tovább unottan.
< - Az időnek nincs jelentősége Asgardon tekintve, hogy meddig élünk. A múlt az Bor és Buri uralkodása, nem pedig Odin-é, Loki-é, Thor-é, vagy Thorhalláé. – mondta. – Nem nézem le az ellenfeleimet, mert az egyenlő a halállal. Veled ellentétben én lassan másfélezer éve taposom ezen világnak az útjait. Nem vagyok kezdő, hogy olyan nagyzási hibákba essem, mint te is teszed. Egy senki vagy, nem fogsz feltételeket szabni, maximum a gyermekek között. ilyen felfogással egyetlen szövetségesre sem fogsz találni soha sem.
Minden gond nélkül eljutottál könnyedén az ajtóig, senki sem állított meg. Amikor megálltál és hátrafordultál Ingun felkapta a fejét és még egyszer utoljára rád nézett.
< - Nem hiszem, hogy látlak még valaha is – mosolygott. – Ilyen felfogással és modorral nem fogsz sokáig élni. Ah és még a városból is ki kell jutnod halandó korcs. Sok sikert és imádkozz, hogy Hela-nak le legyen újabb munkája, mert akkor igen sokáig fog kínozni… >
Ki tudtál menni a csarnokból, néhány lépés a főbejárattól és halhattad, hogy becsapták mögötted az ajtót. Odakinn a távolban már elhaltak a csatazajok sérült embereket láttál innen a városba közeledni és odakinn a falon kívül még több közel tíz méteres jégóriás is felhívta magára a figyelmet a hadsereggel együtt. Te pedig csak két távozási módot ismertél erről a helyről, a főkaput és azt, amelyiken érkeztél ezúttal.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#141 2009-10-27 16:22:20
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.152.77
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin természetesen Ingun szavait még meghallgatta, majd pedig kirombolt a kapun. Nem válaszolt már a nőnek, csak haladt előre. Most még fázni sem fázott a hideg vidéken, mert a düh, és a bosszúvágy fűtötte. Talpai erőteljesen süllyedtek bele a hóba, már persze ahol volt. Nem tudta hova is megy, csak caklatott előre, nem törődve senkivel. Nem került ki egy asgardit, törpöt, elfet, vagy óriást. Mindenkinek neki ment aki vele szembe jött, és nem törődött semmivel. A város kijárata felé haladt, persze nem tudni hogy mibe ütközik. Fegyver nélkül, és reményt vesztetten haladt. Amíg léptei a talajt nyomták elmerült gondolataiba…
~Szövetséges? Pff… ha nem, hát nem. Nem vagyok rászorulva. Nem kellenek ezek a Loki talpnyalók. Nem kell nekem akkor senki. Megteszem egyedül amit akarok. Nincs szükségem másra. Höm… elegem van mindenkiből. Csak azt sajnálom, hogy anyámat és apámat nem láthatom együtt megint. Ez is azé a hazug uralkodó hibája, meg a fattyáé. Kínozni? Ki kínozna meg? Engem már fizikai fájdalom nem sért, sem a lelki. Nekem nincs már ki ártson. Még a cafka alvilági lotyó sem. SENKI!
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#142 2009-10-28 10:22:26
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Úgy tűnt, hogy Thordinnal senki sem törődött, mindenki igazából saját magával volt elfoglalva. Csak egy-egy megvető pillantás és, néhány utána kiabálás volt, ami a fiatal férfi útját követte. Természetesen minden szitokban a halandó szó benne volt, így most már teljesen egyértelművé válhatott számára, hogy milyen hírt is vittek ki a harcosok, akik kisiettek a helységből nem sokkal korábban. A férfi útjából igazából kitértek, akiknek neki akarat volna menni és úgy néztek, mintha egy fekély lenne, vagy valamilyen fertőző betegség, ami csak nekik árt, ha hozzájuk ér. Éppen ezért sértetlenül tudtad elérni a városkaput is, mert senki sem akadályozott ott sem. Láttál néhány ismerős arcot is, akiket a legutóbbi látogatáskor is láttál. Mire leértél a kapuhoz az utolsó kint levő seregek is bemasíroztak az ajtón. Igazából a bentiek örültek annak, hogy végre távoztál, így senki sem marasztalt, sőt talán még tessékeltek is kifelé az városkapun. Ahogyan kiértél azonnal zárták is be mögötted. Hatalmas hanggal záródott be mögötted elzárva a visszautat. Előtted csak hó, vér és havas vér, meg a hegyek tornyosultak. Még láthattad a távolban, hogy az ellenséges sereg, Thorhalla és Thor közös serege hangos vigadalom mellett készült arra, hogy meginduljanak visszafelé, illetve néhány mágiahasználó teleportálással küldte a távolba a seregeket, akik nem így, azok griffeken, pegazusokon és egyéb repülni képes hátasokon indultak el a távolba. A tömegben egy valakit voltál igazából képes kiszúrni és felismerni és őt is csak amiatt, hogy a két méter húsz centijével tornyosult az átlag harcosok fölé, Skurge-t. hangosan osztogatta a parancsokat, a győztes sereg létszáma is gyorsan fogyott a távozások miatt, neked pedig innen igazából az egyetlen út, amin távozhattál az az ő seregük volt…
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#143 2009-10-28 12:30:04
Thordin
10. szint - 22 kredit
Regisztrált: 2009-06-25
Üzenetek: 984
IP: 188.156.188.114
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Thordin Hatalmas dühvel néz vissza mindenkire, ki számkivetettként, leprásként tekint rá. Bár alig ha érinti zokon az ott lévőket. Láthatóan már nem kívánatos személy ezen a területen a férfi. Nem mintha korábban az lett volna, de most már egyenesen kiutálják, és kizavarják a városból. Nem érinti túl mélyen a fiatal asgardit a helyzet. Már mint az a része, hogy el kell hagynia a várost valószínűleg akkor is, hanem akarná. Amint becsapódik az ajtó mögötte, rá ver egyet minden erejét összeszedve, majd pedig a hóba rogy össze és a kapunak dől háttal. Mélyeket szuszog, és hevesen ver a szíve. Talán a fáradtságtól, a kimerültségtől, vagy csak az idegesség miatt esett össze, de az biztos, hogy szörnyű napok vannak mögötte. Tekintete a csatát nyert csapatokat nézi, kik épp minden bizonnyal ünnepelni készülnek. Teleportálnak, vagy állataikon távoznak. Thordin keserűvé vált arccal mereng el.
~Én is győzni akartam. De nem sikerűlt. Csak vesztettem. Elvesztettem a családomat, és a renegátokkal szemben is vesztettem. Thorral szemben is, és még a Loki lánya ellen is. Einarral szemben is. Mindenki csak megalázott. Még Leif is… de most történt utoljára. Itt húzom meg a vonalat. Mostantól kezdve nem engedem, hogy bárki is belém taposson. Az árulóknak, és a hazugoknak bűnhődniük kell. …és ha mást nem, magam készítem fel magamat az ütközetre. Nem kellenek a szövetségesek, és senki más sem. Letisztítom Asgard vidékeit, és békét teremtek. Mert Thor békét ígérő szavai csak hazugság…
Lassan fel kel a földről, és a véres hóba mered tekintete. Megindul, és mikor fel néz, egy ismerős alakot pillant meg. Skurge mint világító torony tűnik ki a győztes seregből. Thordin megtorpan egy pillanatra, míg nem vesz egy mély levegőt, és feléjük indul. Ez az egyetlen út, de ha nem ez lenne, akkor is megtenné. Akkor is ugyan erre menne. Hogy pontosan hová tart, azt maga sem tudja, csak azt, hogy először Thorhalla emberein kell átvágnia magát. De most biztos, hogy nem lesz olyan elnéző, mint a Renegát városban. Leginkább a sértő szavakra gondol itt magában. Nehéz léptekkel halad előre, míg gondolatában még megannyi minden cikázik.
~…de az biztos, hogy érzek valamit… nem tudom mit, de az biztos, hogy még a harcnak nincs itt vége. Hela nem hagyja el Einart egy könnyen, és a renegát fattyak sem hagyják ennyiben az egészet. Az biztos, hogy ez a harc csak a kezdet volt. …és az is biztos, hogy ebből a háborúból nem maradok ki. Mind a két oldalt megalázom, ahogy ők tették velem. De el kell ismernem… nem fog menni egyedül… lehet a renegátokkal kellett volna tartanom? Nem… velük nem. Nem hazuttolom meg magam… nem tehetem… hisz akkor olyan lennék, mint Loki csatlósai. Hisz lényegében érte harcolnék. Menni fog egyedűL? Nem… nem tudom.. nem sikerülhet… vagy még is? Egy valamibe igaza volt mindenkinek, hogy tanulnom kell. …és így is fogok tenni. Nem hiszem, hogy Björnulf szárnyai alá venne már. Más valakit kell találnom… talán.. igen, talán a hegyekben. Remeték, és más tanítómesterek. Tudtommal ők nem foglalnak állás sehol sem. Nem állnak senki oldalán, hisz egymaguk vannak a világ ellen. Ők lesznek azok, kik tanítani fognak engem. Igen, ők… A hegyek felé veszem az irányt…
Határozza el magát, és arra felé is tart. Csak valakik az útjában állnak, kiken még át kell haladnia. Remélhetőleg egyben fog átjutni. Bár talán nem is tudják mi történt. Hisz… mikor szólt volna nekik bárki is. Vagy hallották volna a z őröktől, kik a csarnokből távozva kürtölni kezdték a történetet? Talán Thorhalla szólt volna nekik? Lehet nem is érdekli az egész, vagy csak szórakozna, és már csak azért is. Thordin kissé tartva, de nem megtántorodva halad és az biztos, hogy nem fog megfordulni, és megvárni, míg Skurge és csapata eltávozik.
Kilépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#144 2009-10-29 11:16:12
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Lassan odaérsz a másik sereghez, talán szerencsédre, de addigra az egyetlen személyt, aki felismerhetett volna elteleportálták, így senki sem állít meg, hogy áthaladhass rajtuk. Így végül magad mögött hagyod őket és a város közeléből is kiérve elérsz a Asgard-hegységbe újra.
Belépett
Jelentés |
Törlés |
Szerkesztés |
Idézet
#145 2010-01-29 20:02:47
Thorhalla
Moderátor
Regisztrált: 2009-02-05
Üzenetek: 7438
IP: 89.134.154.87
Megjegyzés: Morrr...
E-mail PM
Re: Renegátok erődje
Vihar: Loki átka
A tizenkét Renegát vezér sikeresen összeszedte magát a legutolsó vereség után és éppen a következő támadáson és Thor-ék terveinek keresztbetételén tanakodtak az egykori kereskedő város közepén levő csarnokban. Semmi érdemlegesre nem jutottak a híreik elkeserítők voltak, többet között, hogy Utgard-Loki elismerte Loki fattyát, mint hercegnőt és kész lesz az oldalán hadba vonulni a többi jegessel Hela ellen. És mindenki más is kész leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy Hela ellen tárgyaljanak, csak ők nem jutottak közelebb ahhoz, hogy feltámaszthassák Loki-t. Arra kapták fel a fejüket, hogy odakintről villámok zaját hallják és üvöltözést. Majd egy hatalmas csattanással szakadt ki a helyéről a csarnok ajtaja és abban pedig megjelent egy alak.
< - Mindannyian itt pusztultok kutyák! – mondta Thor. – Csak úgy, mint az egykori uratok! >
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
X-Men Reneszánsz :: Reneszánsz - Egyéb helyszínek :: Isteni síkok, dimenziók :: Kilenc világ - Asgard és a többi dimenzió
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.