Albany

Vincent szokásához hűen korán kelt, azonban ettől függetlenül a telefonján már ott volt az üzenet a munkával kapcsolatban. Első ránézésre nem tűnik valami nagy dolognak, és nem éppen ritka eset, hogy valaki csak úgy meglép.
*Az igazságszolgáltatás elkerülése, mi?* Gondolta magába majd nagyot kortyolt a kávéjába. Lakása nem volt túl messze az üzenetben említett helytől, ha az ember rendelkezik autóval. Vincent azonban nem. LA-ből való elköltözése egy nagyon hirtelen és gyors folyamat volt és csak a legszükségesebb dolgokat hozta magával. Az autó nem tatozott közéjük. Igazából, ha nagyon akarta volna, akkor nem lett volna akadálya, de nem akarta semmi olyat hozni, ami a családjára emlékeztette volna. Túl sok fájdalmas emlék.
Amint összeszedte a szükséges dolgait rögtön útnak is indult. Jelen esetben csak a 9mm-es fegyverét tette el, az összes többi felszerelését inkább otthon hagyta. Rövid utazás után meg is érkezett a megbeszélt helyre. Egyetlen nyom, ami Vincent birtokában volt, egy szemtanú, aki látta George-ot. A találkozó egy kávézóba volt megbeszélve. Vincent számára a pontosság mindig is fontos volt, így most is igyekezett odaérni. A kávézó mellett elsétálva benézett az ablakon is a fiatal szőke hajú nőt keresete. Akár megpillantja akár nem, ő rögtön besétált a helyre, majd újból körbenézett. Ha látja a nőt, akkor rögtön odasétál hozzá, majd bemutatkozik. Ha nem, akkor az egyik üres asztalnál foglal helyet és vár.

(Felsterelés: Mobil telefon, Igazolványok, 9mm-es pisztoly + 1 extra tár)

A fiatal fejvadász hamarabb érkezett egy pár perccel, mint a megbeszélt időpont. Az ablakon bepillantva több szőke hajú nőt is megpillantott, azonban onnan nehéz volt megállapítani, hogy vajon az a hölgy köztük van-e, akit ő keres. A kávézóba belépve rögtön érezni lehetett a friss kávé illatát. Alaposabban körbenézve látta, hogy a szemtanú még nem érkezett meg. Vincent helyet foglalt az egyik üres asztalnál. Nem telt sok időbe, hogy az egyik pincérnő megjelenjen mellette. A fejvadász természetesen nem tudott nemet mondani egy jó kávéra. Rendelés egy egyszerű hosszú kávé kevés tejjel és cukorral. Nem tartott sokáig, míg megérkezett a rendelése. Amint a pincérnő távozott, Vincent belekortyolt az italába.
-Ugh!-
A nemtetszését mutató hang rögtön kicsúszott a száján és arca alig észrevehető fintorba rándult. Igazából maga a kávé nem volt rossz, azonban nem olyan volt, mint amilyet Vincent várt volna. Los Angeles-be volt egy kávézó, ahol hamar törzsvendéggé vált. Az ott megszokott ízt próbálta New Yorkban is fellelni, de eddig mind hiába. Pár percen belül arra lett figyelmes, hogy a bejárati ajtó nyílik, majd a személyleírásnak tökéletesen megfelelő nő lép be. Az egyik üres asztalhoz sétált majd leült és az ablakon keresztül az utcát kezdte el figyelni.
*Ideje munkához látni* gondolta, majd még egyet kortyolt a forró italból.
Felállt, majd csészéjét óvatosan megemelve elindult a nő fele. Az asztalhoz érve megállt.
- Clara Bleir? - tette fel a kérdést - Vincent False vagyok.
Gyors bemutatkozást követően megvárja a nő válaszát. Amennyiben ő az, akit keres, a férfi leül a hölggyel szemben lévő székre.
- Ha jól tudom, akkor van információja egy bizonyos George Lawsonról.

Ahogy Vincent közelebb ért a nőhöz, az kissé összerándult. A fejvadász kissé meglepődött a reakcióján, azonban nem mondott semmit ezzel kapcsolatban. Amint bemutatkozott a nő rögtön megnyugodott. Vincent leült az asztalhoz és hallgatta a nő történetét. Az első dolog, ami eszébe jutott, hogy kissé paranoiás lehet a személy, azonban ez esetben ez jól is jött neki. Vincent egy gyors pillantást vetett a szerződésre, amit kirakott elé a nő.
- Értem, köszönöm, hogy értesített minket. Láthatóan alapos munkát végzett. Nem gondolt még arra, hogy kipróbálja magát a rendfenntartó erőknél? - mondta egy kedves mosollyal az arcán.
- Tehát, a férfi még mindig bérli a maga lakását és jó eséllyel most is ott tartózkodik, igaz? Ha nem gond, akkor elkérném a címét és remélhetőleg otthon találom.
Vincent rögtön a lényegre tért. Nagyon remélte, hogy a férfit ott találja és gyorsan el tudja fogni.

A nő válaszára Vincent csak vállat rántott.
- Ahogy gondolja, biztos sok más hely van, ahol tudja kamatoztatni a képességeit.
A nő rögtön belekezdett a saját kis mondanivalójába, azonban a fejvadász úgy döntött, hogy felesleges csevegés helyett inkább a saját kérdésével áll elő. Amint a választ megkapta, bólintott, majd egy kicsit elgondolkozott magában.
- Rendben, ahogy látom jó eséllyel el tudom fogni és akkor ön is megszabadulhat tőle. Remélhetőleg legközelebb szerencsésebb lesz a bérlővel kapcsolatba. Azonban lehet nem lesz szükség arra, hogy a kulcsot átadja nekem. Van egy másik ötletem, amihez szükségem lenne a segítségére.
Vincent tekintete komolyra váltott és egyenest a nő szemébe nézett.
- Nem kell megijedni semmi komoly, vagy veszélyes dologba nem akarom belekeverni, azonban ha segít nagyobb eséllyel tudom elfogni anélkül, hogy bármi gondot okoznék magának a lakás körül. A dolga mindössze annyi, hogy felhívja a férfit és azt mondja, hogy biztosítási ügyek miatt le kell ellenőriznie valamit a lakásba és ha otthon van, akkor most meg is lehetne ezt tenni. Ebben az esetben ketten elmennénk oda. Maga bekopog, majd mikor ő ajtót nyit én elkapom mielőtt reagálhatna. Egyszerű gyors, és a berendezésbe se keletkezne kár. Úgy vélem ez mindkettőnk számára egy megfelelő végkimenetel lenne.
Vincent gyorsan felvázolta a tervet a nőnek. Remélhetőleg ő is egyetért majd és segít. Ha nem, akkor nem marad más választás, mint elkérni a kulcsot és egyedül nekivágni a feladatnak.

Vincent meg se lepődött, mikor meghallotta a nő válaszát. Számított arra, hogy nem akar belekeveredni az akcióba, ami teljesen érthető is volt. Elutasítása azonban elég ellenségesnek hatott, A nő hamar fel is pattant, majd kisétált. Vincent hátradőlt a székben és nagyot sóhajtott.
*Akkor marad a nehezebb út.*
Gondolta magában, majd a kávéját kifizetve, távozott az üzletből. Amint kilépett, zsebéből egy szál cigarettát húzott elő, majd meggyújtotta azt. Azon nyomban útnak indult, közben azon járt a feje, hogy mi a lehető legjobb megoldás erre a szituációra. Legjobb az lenne, ha a célpont otthon van és megtudná lepni őt. Már csak azért is, mert kitudja, hogy van-e fegyvere. Manapság már mindenki és a kutyája is vehet egy 9mm-est. Amint odaér a házhoz, Vincent rögtön elkezdi felmérni a terepet. Elsősorban arra próbál rájönni, hogy mely ablakok tartoznak a célpont lakásához és ezáltal milyen menekülési útvonalai lehetnek a férfinak. Kérdéses, hogy egyáltalán otthon van-e. Ha nincs is, Vincentnek van kulcsa, így át tudja kutatni a helyet, vagy éppenséggel várakozni ott, hogy meglephesse.

//Elnézést a késésért, az utóbbi pár hét kissé zűrös volt.//

Vincent az épülethez érkezve, gyorsan körülnézett. Mivel a lakások pontos számát, vagy elhelyezkedését nem ismerte, így azt se tudta kideríteni, hogy a célpont hol lakhat. Magában egy kicsit bosszankodott, majd elindult a bejárat felé. Szerencsére az épületbe való bejutás nem okozott neki semmi gondot, hála a kulcsnak amit kapott. Amint bent volt rögtön elkezdte keresni a megfelelő számú ajtót. Vincent reménykedett abban, hogy a férfi otthon van, lényegesen egyszerűbb lenne a dolga. Azonban ebben az esetben kulccsal benyitni nem épp a legokosabb döntés. Lehet, hogy képességének köszönhetően jók a reflexei és lényegesen gyorsabban mozog, mint egy átlag ember, de még így is elég veszélyes lenne a helyzet. Emiatt a férfi egy másik megközelítéssel próbálkozott. Amint megtalálta az ajtót, bekopogott. Nem szólt semmit, csak figyelt, hogy az ajtó vajon nyílik-e vagy nem. Ha senki nem jön, akkor újra próbálkozik. Ha ezek után sincs válasz, akkor fegyverét előkészíti, majd a kapott kulcs segítségével óvatosan bemegy.