Life

Jó hírű, nagyon szép kávézó Harlem közepén, ahol Jazz és Blues művészek játszanak esténként.

A régi topic

#1 2009-02-14 22:06:31
Morsus
Life
Jó hírű, nagyon szép kávézó Harlem közepén, ahol Jazz és Blues művészek játszanak esténként.


#2 2009-05-06 16:07:29
Stefan
Elnyűt fejjel vánszorog végig az úttesten, körülötte haladnak két irányba a kocsik, dudálnak, tajtékosan kiverik a balhét. Fülénél a telefon, amibe ordibál, mint a fábaszorúlt féreg, ahogy akrobatikusan kerülgeti a személygépjárműveket. Időre kell megérkezie egy riport alanyhoz és nem késlekedhez, ha minden igaz, akkor egy kávézóban lesz a túloldalon.
Mi sem rővidebb, mint az egyenes. Nem cicomázva belevágot az egyensebe s félúton már ott is van. Megakad a sor, mindenhol zúgnak a dudák, s csak oldalra pillanatva vesziészre a sárga, hogy beállt a dugó. Gyorsabban kezdi szedni a lábiat, még két méter és már ott is van. Csören a csengő az ajtó fölött, ahogy az megtárul előtte. Körbe senki. Távolabb fészkell két alak, de ez minden. A vonal túlfelén hallja az úgyfelét.
- ... igen itt vagyok. Ön hol van?...... Nem ez.... ez itt Bronx....
Hangos recsegés hangzik a vonal túlfeléről, majd leteszi a fickó a kagylót. Ő Manhettenben van. Fönhangon károg valamit kínaiul az ipse, majd lecsattan az egyik székre.
- Kér valamit úram? - érdeklődik a csapos.
- Hogyne egy kávét és két adag nyugtatót, köszönöm. - feleli Kung és markaiba temeti képét. Kedve lenne lefejteni körmeivel a bőrt saját pofájáról, amiért ekkora barom volt.


#3 2009-05-06 16:21:07
Saviour
Két méter, százhúz kiló. Egyenes testtartás, komor tekintet, és akkora lépések, ami egy átlagos embernek a futási tempójával is felér. És körülötte? Bűz, mocsok. A nyüzsgő, élő város fizikai, lelki, és biológiai szennye... mérgezett levegő. Mérgezett gének. Ó, azok a rohadt mérgezett gének! Valami elszabadult genetikai kísérlet lehet. De ez így nem helyes, hogy az emberek csak így mászkálnak. Pikkelyekkel. Mancsokkal, patákkal, öt és feledik karral... nem helyes. Az emberiségnek hamarosan ítélkeznie kell saját maga felett, hogy az ilyen degenerációt tolerálja-e, vagy sem. De most fejtisztulásra van szükség...

Egy balta lendül. Az azt tartó embernek a szívverése valahol az egekben... belégzése kaotikus, kilégzése erősebb, mintha egy tortán akarná elfújni egyszerre az összes gyertyát. A balta egy pillanatra megáll... a férfinek, aki tartja, remeg a karja... egy pillanatig. Aztán a balta lecsap, és némi csontropogás után kékes-zöldes vér borítja be a férfit.

- Csak egy gyomorkeserűt kérnék...

Mondja kissé sápadtan. Meg van róla győződve, hogy az igazság nevében cselekedett, de ilyet nem hajt végre csak úgy az ember lelki következmények nélkül. Megláttja maga mellett a hasonlóan nyúzott állapotú férfit.

- Tudja mit? Legyen inkább kettő... fejenként kettő.


#4 2009-05-06 16:39:46
Stefan
Szépen felsorakoztattak egy halom ittalt a csapospult mögötti falra, arra az esetre, ha valaki komolyabban megszomjazna. Mögötte tükör, hogy lássák magukat a vendégek, mikor lehúznak valami erősebbet, hogy mennyire estek szét.
Kung, csak loggató orrát nézzi s látja, hogy még nem ivót eleget. Ügyfele a mutáns ellenes képviselet egyik szóvivője lett volna, fontos riport lehetőség, hisz előző nap megtámadták a családját és holtig állitja, hogy mutánsok voltak. X-gén ide vagy oda neki tennie kell a dolgát, ez az amihez a legjobban ért és most elpuskázot egy lehetőséget.
Betoppan egy zülött arc, legalább is az ő szemében elég egyszerű foszernak néz ki.
Ekkor kirakják neki a kávét és a bugris rendel valamit neki.
- Nocsak ilyen jó napod van..... kösz minden esetre..... - mondja a sárga vigyorogva egyet, nyugtázva a gesztust. Bele kortyol a kávéba, ami még veszettül forró.
- Áá! Sehol nem tudnak egy normális kávét összehozni város szerte. Kérek egy vodkát, a cimborám biztos nem bánná, gondolom.
Szól ismét a csaposhoz és Ivan felé fordul.
- Stefan Kung - nyujtja a kezét a kinai a másiknak - Mi szél hozott errefelé, vársz talán valakit? Vagy csak munka után kell egy kis lazulás?