Rendőrkapitányság

A rendőrőrs. Külön mutánsügyi csoporttal.

A régi topic

#1 2009-02-14 22:05:37
Morsus
Rendőrkapitányság
A rendőrőrs. Külön mutánsügyi csoporttal.


#2 2009-08-12 11:54:49
Morsus
A két nőt leültetik egy vallató szobába, de Millert elviszik és ő a rendőrségi orvosnál köt ki, aki békés mosollyal kezdi el vizsgálni a sebet.
- Nem lesz semmigond mégis csak egy FBI ügynök.
Mondja az orvos mire a rendőrök kimennek bólintva. A doki elkezdi lemosni a homlokán a sebét majd ellenőrzi van e károsodás.
- Látszólag jól van, de pár napig szédeleghet még.
Mondja az orvos.
- Hogy érzi magát fiam?


#3 2009-08-12 12:21:00
Thorhalla
//Előzmény: Time Square//

A rendőrségen láttam, hogy Jon-t is behozták, ezen nem tudtam meglepődni, ő végül is rálőtt a polgármesterre, de szerintem nem önmaga volt. A hang, amin beszélt nem volt a sajátja, még soha sem hallottam olyan hangon beszélni és később meg miért próbálta volna menteni. Illetve ő maga küldött el, hogy szóljak a fenn levő ügynököknek, hogy valami gond van. Az egész ügy zavaros volt és még soha sem láttam ilyet. Még szerintem Thorhalla sem… bár, ha mágiával teszik, hogy átveszik valaki felett az irányítást, akkor lehetséges. Ebben persze nem voltam biztos, mert csak homályos képeim voltak ezzel kapcsolatban és még mindig rosszul viseltem az emlékeit. Mintha egy kis helyre túlságosan sok információt akartak volna egy kis helyre zsúfolni a fejemben, amihez az emberi agy kevés. Nem kértem ügyvédet és nem is tiltakoztam, amikor bekísértek a vallató szobába, ha ügyvédet kérek, azzal beismerem a bűnösségemet. Így inkább csöndesen ültem és várakoztam, hogy végre megérkezzenek azok, akik ki fognak kérdezni, nem tettem semmit, csak figyelmeztettem a polgármestert. Tudtam, hogy nem lehet semmi bajom, mert a törvénynek az ártatlanok oldalát kell fognia.

Ahogyan beértek a rendőrségre meglátta Stephanie-t is Miller. Csodálatos, csak azt nem tudta, hogy a lányt miért hozták be. Ő és Ms. Shadow teljesen egyértelmű volt, de hogy azt a lányt? Lehet, hogy mondta, hogy kapcsolatban vannak, akkor viszont csak kihallgatják és engedik is majd haza. Őt a gyengélkedőre vitték, nem tiltakozott, majd pedig, amikor az orvos mondta, hogy micsoda a rendőrök meglepő módon, de kimentek a gyengélkedőről. Ennek végtelenül örült, végig azt tette, amit az orvos mondott, nem szisszent fel, akármennyire is csípett időnként, amíg kitisztították a sebét. Tudta, hogy elég nagy bajban van amiatt, ami odakinn történt, de talán az jó pont a rendőrség szemében, hogy önként adta meg magát és még orvost is kért a polgármesterhez. Bólintott a dokinak, hogy felfogta, hogy egy kis agyrázkódása is lehet. Talán még szerencséje is volt, hogy csak ennyivel megúszta, hogy fejbe lőtték. Végül fáradtan nézett az orvosra, amikor az megkérdezte, hogy miként van.
- Fejfájósan uram, bár legalább már úgy érzem, hogy végre egyedül vagyok a fejemben és nem többen, mint odakinn… – felelte fáradtan. – Így már egészen jól, a többit részletet meghagynám a kihallgatóknak ha nem bánja uram.


#4 2009-08-12 21:05:14
Shadow
//előzmény: Times Square//

Megérkezünk, s Millert elviszik valahova, míg a másik nőt és engem leültetne a kihallgató szobába. Egy szót se szólok, csak várom nyugodtan, hogy mi lesz ezek után. Egyedül vagyok egyenlőre, s nem is számítok segítségre. Különben is csak pihennem kell, s ha itt leszek előzetesben, akkor lez időm, bár ezt kétlem. Már a régi főnökeim tudhatják, hogy itt vagyok, mert a személyimet tuti már ellenőrizték, így tudják, hogy itt vagyok. Meg minden bizonnyal a mozgásomat követik folyamatosan. Nem engednek el olyan könnyen, mint azt bárki képzelné. Lehet most FBI ellenőrzés alatt vagyok, de mindig vannak felettük, s felettem.


#5 2009-08-12 22:59:09
Morsus
Lányok:
Az ablak előtt két alak áll és egy harmadik érkezik, majd veszekedni kezdenek ez már csak a hangokból és a mozgásból látszik, de a harmadik fél teljesen békésen áll. Majd az ajtó nyílik és a egy fekete öltönyös férfi sétál be.
http://media.comicvine.com/uploads/0/5922/201605-142867-iron-man_super.jpg
- Hölgyeim. Üdvözlöm a nevem Simon Spartan. A Stratégiai Veszélyelhárítás, Logisztikai és Hírszerzési Igazgatóságtól jöttem. A kormány parancs szerint mi nyomozunk a merénylet után.
Mondja a férfi és leül velük szemben egy székre nyugodtan.

Miller:
A doktor bólint kedvesen és elkezd keresni. Egy dobozból gyógyszert ad a férfinak majd egy pohárvizet.
- Vegye be. Elmúlik a fájdalma.
Majd felnéz és egy kicsit furcsa fadarabot vesz elő és miután elvette a vizet a fiútól, a bot tetejét a fiú kezébe rakja és miközben fogja a földre üt vele egyet.

Hatalmas fény és mennydörgő hang lengi be a termet!

A doktor helyén Thor áll büszkén és Miller helyén térdelve Einar van. Az asgardi leplek már nem takarják őket!
< - Fiam... - mondja komoran Thor és a fiú vállára helyezi a kezét - Állj fel. >
Mondja markáns hangján az asgardi isten a nem rég elhunyt harcosnak.


#6 2009-08-12 23:36:34
Thorhalla
Még mindig várakoztattak minket, kinéztem az ablakon odakinn emberek veszekedtek. Tényleg nem tudtam, hogy meddig akarnak minket itt tartani, vagyis engem, mert ártatlan voltam. Az, hogy a velem levő nő mennyire volt bűnös arról nem tudtam, de most Jon sokkal jobban érdekelt, hogy vele mi van. még nem hozták vissza, lehetséges, hogy azért, mert máshol hallgatják ki, vagy a fejsérülése volt sokkal nagyobb, mint hittem volna és valami komoly baja van. Hamarosan egy öltönyös férfi lépett be az ajtón rápillantottam és leült velünk szemben. Furcsa nevű szervezetett mondott, soha sem hallottam róla, tényleg azért volt itt, hogy segítsen, vagy most készülnek minket örökké elásni.
- Stephanie Smith vagyok – mondtam. – Elárulná, hogy miért tartanak itt és miért lettem letartóztatva? Nem követtem el semmit…
Ezzel biztosan elástam magam egy életre előtte, de most tényleg mással foglalkoztam volna, mintsem ez. Semmit sem tudtam, csak figyelmeztetni akartam a polgármestert és ennyi…

Miller figyelte az orvost, aki csak bólintott arra, amit mondott. Nem akart arról az érzésről beszélni, amit odakinn érzett, hogy miért is viselkedet úgy ahogyan. Mindez nem tartozott egy egyszerű orvosra. Fel kellett volna hívnia a feletteseit, vagy pedig remélte, hogy már értesítették őket és legalább nem a rendőrök kérdezik ki őt, hanem az FBI tagjai, mert inkább nekik beszélt volna az egészről. Rájuk tartozott igazából, vagy pedig olyasvalakikkel beszélt volna, akik nem nézik teljesen őrültnek azért, amit el fog mondani. És hisznek neki, valaki más volt a fejében, de hogy a mutánsokra ilyet ráfogni arról fogalma sem volt. Hálásan vette át az orvostól a fájdalomcsillapítót és a vizet, majd pedig bevette és lenyelte azt. Felpillantott, amikor letette volna a poharat és igen furcsán nézett a dokira, amikor az valami fadarabot vett elő. Elvette a férfi a poharat, majd pedig a botot a kezébe adta. Már szólni akart Miller, hogy erre igazán nincs szükség is menne a kihallgatókhoz, de nem maradt ideje, az orvos lecsapott vele a földre és villanás töltötte be a helységet. Miller meglepetten kiáltott fel, majd pedig már nem ő volt a helységben.
Éles villanás, majd pedig a régi megszokott érzés, amit valaha éreztem, de valami nem stimmelt, nem így kellett volna lennie… nem lehetett az, hogy itt voltam… Persze, hiszen lassan mindenre emlékeztem, Loki kastélya, a kínzások, majd pedig a lendülő kard, de mégis hogyan? Thor volt itt velem, uram, királyom! Emlékeztem… minden úgy lett, ahogyan számítottam megöletett Loki, és pont vele…

A fájdalom már-már elviselhetetlen, de meg kellett tennem, megígértem, hogy el fogom viselni érte. Más nem számított, a tekintetemmel még mindig őt kerestem, hogy lássam biztonságban van-e, és nem lesz-e az a sorsa, amitől annyira tartottunk. Ha lett volna más módja, akkor megtettem volna azt, de így is nyolcvan év parancsmegszegés mindkettőnk részéről, Thor-nak meg kellett értenie, hogy miért tettem. Az anyám is megértette, noha a húgom és az öcsém kevéssé fogadta el ezt a tényt. De mit tehettem volna, ha egyszer szeretem és nekem megért ennyit, hogy vállaljam érte, hogy Hela színe elé járulok? Mégsem bírtam ki felordítottam a fájdalomtól, majd pedig lerogytam Loki tróntermének padlójára. Felnéztem a káoszistenre, még mindig nem fogja feladni, soha sem fogja megtenni. De én akkor sem fogok beszélni, nem fogom az uralkodómat elárulni neki. Lehet, hogy nyolcvan évet várta arra, hogy itt legyek és megpróbáljon valamit kiszedni belőlem. Nem mondtam semmit, de már nem fogom sokáig bírni, hogy visszatartsam azt, amit tudok. Uram, Thor remélem egyszer megbocsátod nekem azt, amit tettem, ismét felordítottam. Ám ezúttal már nem tudtam mit tenni, elfogyott az erőm, csak egy egyszerű hadvezér voltam, semmi más. Ám megállt. Úgy tűnt, hogy tönkretettem a játékát, vagy pedig mégsem érdekelte annyira az, amit mondhatnék neki. Hallottam, amint Loki kiadta a parancsot a megölésemre és Halla pedig igent mondott. Azzal próbáltam nyugtatni magát, hogy így legalább biztonságban lesz. Még felnézetem a zöld szemekbe, ahogyan megállt előttem, gyönyörű még mindig, most is ebben a percben. Tudtam, hogy nem fog habozni, annál sokkal jobban ismertem őt. Nem könyörögtem, nem kapja meg Loki ezt az örömöt tőlem. Láttam a kardot emelkedni és végtelen lassúsággal közeledni a nyakam felé… egy utolsó éles fájdalom, majd pedig ez megszűnt és csak a sötétség maradt…

És most mégis itt térdeltem királyom előtt, mintha mi sem történt volna. Mintha csak egy küldetésre kerültem volna erre a helyre, hogy Midgardot védjem és nem pedig kivégeztek volna. Felnéztem az uralkodómra, amikor megérintette a vállamat. A megszokott hangja jólesően hatott. Lassan keltem fel és hajoltam meg mélyen felé, a szememben tisztelet látszott és a hangomban is az csendült az értetlenség mellett, amikor megszólaltam. Önkéntelenül is a nyakamhoz nyúltam, hogy van-e ott heg vagy nincs.
< - Királyom! – mondtam. – Csalódást okoztam neked uram! A parancsodat megszegtem érte és az életemet adtam, hogy Loki ne ölhesse meg, sajnálom uram! Hogyan lehetséges mindez? Hogyan lehetek életben, és miként kerültem ide Midgardra? >


#7 2009-08-13 00:33:51
Shadow
Csendben ücsörgök és várok, hogy mi lesz. Látok néhány alakot az ablakon kívül, de nagyon nem foglalkozok velük. Amíg odakint vannak addig nem lényegesek, csak akkor válnak azzá, amint bejönnek, ha bejönnek egyáltalán. Az egyik be is jön, s végig mérem azonnal. Egy ideig hallgatok még, amíg bemutatkozik, majd a másik nő is elmondja amit akar.
- Syn Lora Black vagyok. Örülök, hogy megismerhettem. - hangom teljesen nyugodt, s egy arcizmom se rezzen meg. - Pofás cég név, de később elmondaná lassabban újra Mr. Spartan? Bár itt most ön kérdez. Hallgatom a kérdéseit. - kényelmesen ülök, mindenki nyugodt, s én is teljesen érzelmek nélkül nézek farkasszemet a velem szemben ülővel úgy, mintha, csak ketten lennénk itt a teremben.


#8 2009-08-13 17:14:12
Morsus
Lányok:
Spartan elmosolyodik és kezével nyugalomra inti Stephet.
- Tudjuk ms. Smith azért is jöttem, mert én és a részlegem igazoltuk, hogy önök ártatlanok.
Majd elmosolyodik és kulcsával kiveszi a bilincsből a két nő kezét.
- Ahogy magáról is tudunk ms. Shadow.
Mondja kacsintva az alak.
- Ohh és az egyszerűség kedvéért maradjunk a "pofás név" helyett a S.H.I.E.L.D.-nél. Kérnek egy kis vízet, netán kávét?

Einar:
Thor mosolyogva nézi a katonáját, aki zavartan magyaráz és kérdez.
< - Nyugalom ifjú, azt tetted, amire kértelek. Tetteid helyesek voltak, de Asgardon meghaltál. Szerencsédre ez a föld nem Asgard. - mosolyog Thor - Új életet adtam neked, mint halandó Jonathan Miller, de halandó éned még nem tudhat az igazságról. >


#9 2009-08-13 19:59:11
Thorhalla
Igen furcsán néztem a mellettem ülő nőre, érdekes hozzáállás volt, ahogyan visszakérdezett a cég névre. Nem mintha én megjegyeztem volna, rendben még vissza tudtam volna mondani, de semmiképp sem viselkedtem volna így egy hasonló emberrel, aki éppen most készül minket örökre börtönbe küldeni. De meglepődtem, mert nem, pontosan az ellenkezőjét mondta. Döbbenten néztem a férfira, amikor azt mondta, hogy tudják, hogy ártatlanok vagyunk. Ez nem egy olyan fordulat volt, amit az ember megszokhatott egy filmből vagy pedig könyvből. Hacsak nem most elengednek, aztán tűnünk el nyomtalanul örökre. Jaj, túlságosan paranoiás vagyok, ha ideges leszek.
- Tényleg? – kérdeztem meglepetten. – Tudom, nem válaszolhat, ugyanis titkos adatok… a párom FBI ügynök. Egy kávét elfogadnék uram, és esetleg meg tudják mondani, hogy Jonathan Miller hogyan van, aggódóm a fejlövése miatt…

Keserűen néztem a királyomra. Lehet, hogy helyesek voltak, de egyvalakit így is úgyis becsaptam és nem teljesítettem, amit ígértem. Valamit hátra kellett hagynom, hogy megmenthessem és itt nem csak az életemről volt szó, hanem másról is. Hiszen ő határozott parancsba adta, hogy fogjam el és vigyem elé. De nem tettem meg, mert féltem, hogy rosszabb esetben megölik, míg a lehető legjobb esetben pedig száműzik lehetséges, hogy örökre. És miért? Mert volt egy „kis” nézeteltérése Thor-ral. Számomra is kemény lecke volt, mert nem cselekedhettem úgy, hogy mindenkinek megfeleljek maradéktalanul. És mégis most királyom szavai… ő elégedett volt azzal, amit tettem. Ha nem lett volna, akkor feltehetőleg vissza sem hozott volna az életbe, így legalább ennyi vigasztalhatott. Szóval éltem, megmentetett itt lenn voltam Midgardon, úgy ahova mások csak feladattal juthatnak le, engem pedig kimentettek Hela karmai közül. Milyen ironikus, soha sem gondoltam volna, hogy így fogok ide lejutni ebbe a birodalomba. Mégsem voltam nyugodt, miért lennék itt pont vele, hacsak nem történt vele valami…
< - Halla? – kérdeztem halkan. – Ugye vele minden rendben van uram? >
Jellemző, hogy nem is a családomra kérdezek rá első körben, hanem arra, hogy mi van vele. És nem is mondok köszönetet azért, hogy ezt tette értem. Fáradtan csóváltam meg a fejemet és temettem az arcomat pár pillanatra az arcomba. Nekidőltem valaminek, aminek itt benn tudtam, majd pedig néhány másodperc után néztem csak fel királyomra.
< - Bocsáss meg uram, köszönettel tartozom azért, hogy ezt tetted velem és értem, nem szolgáltam rá – mondtam. – Miben lehetek most a szolgálatodra királyom? Az életemmel tartozom neked, kérj bármit megteszem! >


#10 2009-08-13 23:50:46
Shadow
Figylem a fickó reakcióját, s meg se lepődök, hogy ő is ismer... min is kéne meglepődnöm őszintén? Kezdem nagyon megszokni, hogy minden jött-ment alak tud rólam. Régebben azért nagyobb titok voltam az tény, de lehet Millernek nagyon igaza van, hogy holtan akarnak látni és ezért tudnak ennyien rólam.
- Nagyon szépen hangzik Mr. Spartan, de azért érdekelne, hogy mit akar érte cserébe? Futhatjuk a tisztelet köröket is, de a tárgyra is térhetünk. Most az FBI feje fáj miattam, azaz Miller ügynöké, ön lesz a következő, aki megkapta parancsban, hogy felügyelje a munkámat, vagy Miller nem ennyire mázlista és élvezheti még a társaságom? - hangom teljesen nyugodt, s csak a fickót nézem.
- Bocsásson meg Ms Smith, de mint kitalálhatta én nem vagyok riporter, míg az akivel látott, ő az. De többet egyenlőre nem kell tudnia rólam, annál, mint ami elhangzott. A teljes nevem Shadow. Ez úgy mond a valódi nevem is. - a nő felé fordítom a tekintetem, miközben elmondok egy- két tényt valamivel kedvesebb hangon, de aztán a férfira nézek.
- S.H.I.E.L.D. új egysége a kormánynak, vagy valamelyik régi felújítása? - nem mutatom ki, hogy kíváncsi lennék, vagy, hogy épp mire is gondolok, csak a tárgyilagos hangot tartom. - Bár, ha olyan az ügy, akkor majd négyszemközt egyszer. - teszem hozzá...


#11 2009-08-14 18:07:10
Morsus
Az ügynök mosolyog és kilépve behoz két kávét egyet Smithnek és egyet magának.
- Úgy tudom az egy apró sérülés, de persze ha az orvos ellátta önök szabadon távozhatnak.
Majd beleiszik a kávéjában és lerakva a poharat Shadowra néz.
- Mindennek van ára ms. Shadow, de erről jelenleg nem tudok beszélni. Maradjunk annyiban, hogy a S.H.I.E.L.D. egy új szervezet egy újfajta veszély elhárítására. és hogy figyelni fogjuk magukat.
Mondja a férfi mosolyogva és oda csúsztat egy papírlapot és kisétál. Mire a hölgyek felemelik a papírt addigra a férfi kiment így nem tudnak neki szólni, hogy a névjegykártyán csak a S.H.I.E.L.D. szó van felírva, de semmi más.

Thor Einarra néz mosolyogva.
< - Jól van. Azért küldtelek a Földre emberi bőrben, hogy keresd meg és óvd a lányomat, de erről midgardi oldalad még nem tudhat. Sajnálom, de a halál kijátszása miatt sok dolgot nem mondhattok el neked még. Nem sokkára teljesen vissza nyered önmagad és mindent elmondhattok, de most erre nincs időnk. Készülj asgardi tudnod kell, hogy a világ nem látott még olyan sötét napokat, mint amik most következnek... >
Ezzel Thor a földre üti pörölyét és a terembe újra hatalmas fény árad szét.
A doktor felébreszti Millert, akinek a feje fáj és a füle cseng mintha egy mennydörgést halott volna.
- Jól van fiam? - Kérdi az orvos - Készen vagyunk mehet a kihallga...
- De nem fog.
Lép be Spartan békésen és a szemetesbe dobja az üres kávés bögréjét.
- Barátom magát az előbb felmentették. Ahogy a két gyönyörű hölgyet, akivel jött és mivel a kormány új szervezete a Stratégiai Veszélyelhárítás, Logisztikai és Hírszerzési Igazgatóság nagyon sajnálja a gondokat, kapnak három ingyen jegyet egy kellemes hajó útra. Egy két ágyas és egy egy ágyas kabinba. Érezzék jól magukat.
Mondja az ügynök majd sarkon fordul és kimegy.


#12 2009-08-14 19:48:04
Thorhalla
Valahogyan sejtettem, hogy nem az, akinek mondja magát a nő, de nem értettem, hogy ezért miért kellett ennyire ostobának néznie. Nem voltam ennyire buta liba kinézetű. Nem értettem, hogy miért is kellett ennyire negatívnak lennie, tisztáztak minket és itt vége volt a történetnek. Úgy tűnt, hogy valamit nagyon rejtegetne a világ elől, hogy így vélte. Hálásan vettem át a kávét Mr. Spartantól, amikor azt hozta. Szóval figyelni fognak minket, ennek nem örültem, hiszen Thorhalla miatt volt éppen elég titkolni valóm. Egy lapot csúsztatott oda nekünk, rápillantottam, de csak a S.H.I.E.L.D. volt rajta, semmi más, már fordultam volna a férfihoz, hogy rákérdezzek a dologra, de már nem volt benn. Jon szóval jól volt, mi pedig szabadok voltunk. Így kimentem az épület elé, hogy ott várjam be a páromat. Legalább valami jó is legyen ebben a napban, ha a támadás és a rendőrség elrontották az egész előre meg nem tervezett napot.

Elkerekedett a szemem, a lánya miatt voltam Midgardon? Hogy megtaláljam és megóvjam? Eddig arról sem tudtam, hogy van gyermeke az uralkodómnak. Vettem egy mély levegőt és maghajtottam a fejemet, akkor még egy ideig Jonathan Miller testében maradok, és majd, ha egyszer eljutottam a feladatom teljesítéséhez, akkor újra saját magam. Végül is annak a halandó férfinak a testében is ezt a világot védem, ami a feladatom Thor-hoz hűen. A céljaim ugyanazok, így nem igazán volt ellenkezni valóm. Sötét idők, sehol sem lesz béke, ezt már lassan megszokhattam. Hamarosan pedig végre mindent megtudok a feladatomat illetően, hogy mit is kell tennem. Éltem, és jelenleg ez volt a legfontosabb és, hogy persze teljesíteni tudjam azt, amit királyom kért tőlem. Remélhetőleg akkor arról is beszél majd, hogy Hallával mi van. Bólintottam Thor szavaira, reméltem, hogy sikerül majd megakadályozni azt, ami készül és a leánya is jól lesz és megtalálom.
< - Nem fogok ezúttal csalódást okozni királyom – mondtam. – Készen állok! >
Néztem még fel, majd figyeltem, ahogyan lecsapott Mjölnir a földre és ismét mindent beborít a fény…
Miller összerezzent, amikor a szőke orvos hozzáért. A homlokát megtámasztotta a kezében, rémesen sajogott a feje a gyógyszer ellenére és még a füle is csöngött, mintha nem messze tőle dörgött volna az ég, ami persze ostobaság. Felnézett az orvosra, majd bólintott neki, noha érezte, hogy ez hazugság. Ekkor lépett be egy öltönyös fickó, hogy tisztázva vagyunk. Miller már akart volna szólni, hogy de mégis hogyan és kik ők és a többi kérdést, de nem sikerült megszólalni az információ áradatban. Mire észhez tért Mr. Spartan már megfordult és kiment a helységből. Miller megcsóválta a fejét, majd pedig összeszedte a holmiját és még egyszer odafordult Dr. Blake-hez.
- Köszönök mindent doktor – mondta.
Ezzel megfordult és ő is kiment a helységből, majd pedig az épület előtt a várakozó Stephanie-val hazafele indult, hogy összeszedelőzködjenek a hajókirándulásra. Shadow-nak odaadta a jegyet és meghagyta az időt, hogy merre és hol találkozzanak, majd pedig indultak.

//Folytatás: Brooklyn-i kikötőtérség//


#13 2009-12-14 23:13:32
Thorhalla
//Előzmény: Grey Fox – Fedélzet//

Egy kis kompon hoztak minket vissza a szárazföldre, a legnagyobb sajnálatomra és bánatomra Jon nem jöhetett velünk, hanem őt a kórházba vitték, hogy összefoltozzák, így már megint egymagam kellett, hogy szembenézzek a rendőrséggel. Néhány nap leforgása alatt második alkalommal ültem a Bronx-i rendőrkapitányságának egyik kihallgatójában. Most jutott eszembe, ami a hajón nem, nagyon reméltem, hogy nem voltak kamerák azon a hajón, mert akkor tudni fognak arról, hogy Jon és én mik vagyunk. Nem kellett adnom az aggódó és félő fiatal törékeny lányt, mert még mindig rosszul voltam attól, amit Thorhalla lett és az egész mindentől, amit utána láttam. Illetve nagyon féltem, hogy mi lesz Jon-nal, a sérülései súlyosak voltak, de többet nem tudtam. Felhúztam a lábaimat a székre és átkaroltam őket, egy kávé is jól esett volna, még arra sem volt időm a mai nap folyamán, hogy fogat mossak és fésülködjek, mert a pincér a megcsókolásommal kezdte a napot és attól kezdve pedig nem volt megállás. Mivel sok egyebet nem tudtam tenni ezen a helyen türelmesen várakoztam arra, hogy egy rendőr, vagy megint a S.H.I.E.L.D.-es alak feltűnjön, hogy végre elmondhassam a verziómat arra, ami ott történt és rohanhassak a kórházba Jon-ért.


#14 2009-12-15 20:11:03
Tyler
//Előzmény:Grey Fox-Fedélzet//

Jó pár óra csónakázás után, beszállítják a rendőrösre. Pedig már kezdett reménykedni hogy ebből kimarad. Igazán nincs kedve a még mindig lüktető fejével, valami kövér zsaru hülye kérdéseire válaszolgatni, vagy három órán keresztül. Igazából szeretett volna pihenni de, ebből is mutáns terroristák támadásának az elhárítása lett. Igaz már csak a végén kapcsolódott be az egészbe de akkor is...
Ráadásul még ha ki is derül hogy kirúgták a katonaságtól mert mutáns, nem kellemes beszélgetésnek néz elébe. Mikor elunja a várakozást fel áll és az ajtóhoz sétál és kiszól rajta.

-Meddig akarják még itt aszalni a seggem?-

Kérdezi hangosan, nem biztos hogy el ér valamit vele de legalább az ingerültsége csökkent valamelyest. A lüktető homlokát dörzsölve ül vissza a helyére hogy tovább várakozzon.


#15 2009-12-15 23:28:49
Morsus
Simon Spartan mosolyogva jön be majd szépen a kamerához lép és kikapcsolja azt. Aztán a két személyhez fordul és az arcára fáradt gyengeség ül ki.
- Rendben. Azt mondtam magának, hogy pihenjen, nem azt, hogy harcoljon egy mutáns terrorista támadás során.
Ezzel leül és a kávéjába iszik.
- Most elmondanák szépen mi is történt?
Kérdezi fáradtan a férfi.


#16 2009-12-15 23:59:21
Thorhalla
Tyler-re pillantottam, aki hangoskodott, hogy menni akar, ám ekkor egy ismerős alak jött be a kihallgató helységbe, Mr. Spartan, a S.H.I.E.L.D.-es ügynök, az első szavait hozzám intézte, amire éreztem, hogy fülig vörösödöm. Lehetséges, hogy tudta volna, hogy ki vagyok? Nagyon reméltem, hogy nem és abban is bíztam, hogy a férfi nem fog semmit sem kifecsegni abból, amit látott. Mármint az alakváltásokat és azt, hogy kik és mik vagyunk Jon-nal valójában. Spartan kikapcsolt a kamerát, majd pedig hozzánk fordult, hogy beszéljünk.
- Nem tudom, hogy miről beszél Mr. Spartan – mondtam zavartan. – Én nem harcoltam, pihenni szerettünk volna, és nyaralni, úgy nézek ki, mint aki tudna harcolni? Ellenben a vőlegényem megint orvosi ellátásra szorul, vágott és szúrt sebek miatt…
Vettem egy mély levegőt, akkor próbáljuk meg a vágott verziót előadni a férfinak. Nem örültem, hogy hazudnom kell, de nem volt más lehetőségem, nem buktathattam le Einar-t és Thorhalla-t, azzal még Jon életét is tönkretenném, nem beszélve a sajátomról. Illetve az a rész is kimarad, hogy engem megpróbáltak lelőni, többször.
- Nem igazán tudom – vallottam be. – Az emberek furcsán kezdtek viselkedni, mindenkinek furcsa érzései voltak és furcsa reakciói. Az a férfi, akit lőtt vállsebbel hoztak be molesztált, és megtámadta Jon Miller-t is, és megvágta a karját. Ő indult, és a múltkor velünk levő Ms. Shadow indultak el, hogy kiderítsék mi zajlik a hajón, végül is ők voltak a hivatalos szerv a hajón. Megtalálták a csoportot, lövöldözés volt, Jon-t megint megszúrták, majd az egyik elkövető meggyulladva a vízbe ugrott, láttam valakit, aki megölt két személyt karddal – vontam meg a vállamat. – Majd egy maszkos alak, aki ott volt a Time Square-n lelőtte a magát Judas-nak nevező alakot. Nem tudom, ennyire emlékszem, össze vagyok zavarodva és féltem, nagyon… minden olyan homályos. Sajnálom Mr. Spartan…
Próbáltam félve, remegő hangon mesélni, mintha féltem volna és össze lettem volna zavarodva, ami teljesen igaz is…


#17 2009-12-16 20:23:23
Tyler
Végre bejön valaki, kikapcsolja a kamerát és a nőhöz beszél először. Ismerik egymást a szavaikból ítélve. Míg Stephani beszél addig összeszedi a gondolatait. Egyszer kétszer a nőre pillant, erősen elferdíti a tényeket, például azt simán kihagyja hogy átváltozott egy páncélos nővé aki semmi perc alatt összefogott volna a telepatával.

-Én sem tudok többet mint a hölgy. Nyertem egy hajóutat, amit ezek a mutánsok megtámadtak. Valamivel kísérleteztek vagy ilyesmi. Manipulálták az embereket, az érzéseiket. Engem is, és már csak akkor értem vissza a fedélzetre mikor a telepata, aki meghalt megtámadta a maszkos alak.-

Elmondott mindent amit tudott, kihagyva azt a részt ahol Stephani és Miller átalakulását. Semmi köze hozzá, másrészt meg nem akar ennél is jobban belefolyni a dolgokba.

//Szerk: Halkan megjegyzem Halla-n nincs páncél, semmilyen soha sem. Sőt most még Einar-on sem volt. - Nefi//


#18 2009-12-17 21:04:17
Morsus
Spartan rázza a fejét majd egy képet dob eléjük.
- A "maszkos alak" ha jól gondolom.
A képen természetesen Rorschach van.
- Mint mindig a baj közepén a rejtélyes igazság szolgáltatónk.
A férfi ismét iszik az italból és megrázza a fejét a papírpohár mélyére nézve.
- Figyeljenek a kormány alapított egy szervezetet, aminek minden természetfeletti és nem normálissal el kell bánnia. Nyomozunk és kutattunk. Maguk és a három másik a kórházban nem emberek. talán mutánsok talán mások, de csak maguk vannak itt és jelenleg nem látom okát, hogy miért higgyek maguknak. Mondjanak egy okot, hogy miért ne dobjam magukat egy ablaktalan börtönbe életük végéig?


#19 2009-12-17 21:47:09
Thorhalla
Döbbenten néztem a férfira, amikor egy képet dobott elénk, megnéztem a fotót, majd megláttam rajta a megszokott maszkos alakot, akivel már nem egyszer találkoztam, mind a Time Square-n, mind pedig a hajón és Jon valami olyasmit is mondott, hogy ott volt előtte a Seals gyógyszegyártó cégnél is. Reszketve pillantottam fel, rémült arccal, amikor azt mondta, hogy nem hisz nekünk és hihetőbb mesét kell „kitalálni”, ne dugjon minket egy börtönbe akár életünk végéig is. Ezt ne akartam elhinni, de hiszen az igazat mondtam, persze Thorhalla és Einar nélkül, de az igazat.
- Nem emberek?! Miről beszél, az vagyok, akárcsak a vőlegényem! Maga küldött minket oda Mr. Spartan! Maga és a S.H.I.E.L.D. küldött minket arra a hajóra! – mondtam kétségbeesetten. – Ezt nem teheti velünk! Volt ott egy motoros kabátos alak, aki beleesett a vízbe, egy ballonkabátos negyvenes években járó alak, a lelőtt nő abban a hippi ruhában és egy indiai vörös jellel a fején, ami időnként világított és szellemalak jelent meg tőle. A motoros csak késelt, a ballonkabátos pedig főnöknek hívta azt a Judas-t, azt tudom még, hogy kísérleteztek rajtunk, hogy milyen reakcióink vannak és hogyan tudják az embereket befolyásolni, ennyit hallottam. Ennyit tudok Mr. Spartan, többet nem…
Lepillantottam a kezemre, reszketett az idegességtől és a félelemtől, én nagyon nem voltam hozzászokva ehhez a helyzethez, hogy ilyen helyen üljek és ilyesmiről faggassanak. Arról pedig nem is beszélve, hogy börtönnel fenyegessenek, örök börtönnel.
- Illetve láttam lezuhanni a meglőtt kapitányt, de hogy ki tette fogalmam sincs – tettem még hozzá.


#20 2009-12-18 19:37:47
Tyler
-Igen ő is ott volt a hajón, ő lőtte le a telepatát. Igazság szolgáltató a fenét, gyakorlatilag bárkire rálőne ha az útjába kerül.-

Szólal meg miután megnézi a képet amit a férfi dobott az asztalra. Utána csak végighallgatja a nő mondani valóját. Aki hazudik mint a vízfolyás, valamiért nagyon nem akarja hogy kiderüljön az alakváltása vagy bármit is csinált a pasijával együtt. Rápillant a férfira.

-Nyilván már utánam nézett így tudja hogy mutáns vagyok, nagy-nagy örömömre...-Jegyzi meg keserűen majd folytatja-...a katonaságnak van rólam anyaga azt is tudják hogy mi a mutációm. Ilyen manipulációra én nem vagyok képes. Azokat a fickókat nem ismerem, és csak annyit láttam hogy a maszkos fejbe lövi azt Judas nevezetűt.-

Hátradől a széken, és összefonja a kezeit.

-Ha nem hisz nekem...akkor így járt. Ha belenéznének a fejembe ott sem találnának mást.-


#21 2009-12-19 18:54:59
Morsus
Spartan lehajtja a fejét. A teremben lassan csönd lesz és csak a férfi emeli a kezét, hogy megfogja a papírpoharát. Lassan az ajkaihoz emeli és befejezi a kávéját békésen. A nyelés hangjait lassan ismét elnyeli a némaság és Spartan felnéz a két civilre. Békésen könyököl fel két kézzel majd az ujjait összekulcsolva a két öklére rakja az állát.
- Rendben. Elmehetnek. Most.
Az ajtó ekkor ki is nyílik.
- De ennek még nincs vége és kérem ne hagyják el a város.
Mondja az ügynök csendesen.


#22 2009-12-19 19:31:55
Thorhalla
A férfi, Tyler mindent alátámszt, amit én is mondok és a legnagyobb szerencsémre ő is kihagyta Thorhalla-t és Einar-t a dologból. Azt már tudtam a hajón is, hogy ő maga is mutáns, de ezt most be is ismerte. Furcsa, ebben a világba beismeri, én éppen ezért nem akartam beszélni kettejükről, mert féltem, féltettem őket is. Belőlük nem láttak sokat, mutánst rendben idén, de egy Asgardi teljesen más volt, mint egy mutáns, vagy bármi más. Figyeltem a férfi évekig tartó reakcióit, aminek a végén végül megszólalt, hogy elmehetünk és hisz nekünk. Sajnáltam, hogy most hazudnom kellett neki, múltkor az igazat mondtam, csakis a színtiszta igazat, de most nem tehettem meg. Hálásan néztem Spartan-ra, majd felkeltem a székből. Nem akartam ezen a helyen maradni túlságosan sokáig, nem irigyeltem a férfit a munkája miatt sem. nem mindennapi dolgok voltak ott és ha nem lenne Halla nem tudom, hogy miként viseltem volna el a látványát, vagy az emlékét a hajóútnak.
- Köszönöm Mr. Spartan – mondtam kissé nyugodtabban. – Remélem, ha legközelebb találkozunk, akkor az már nyugodtabb körülmények között fog megtörténni. A városban maradok a címem, ami a számítógépes rendszerben is szerepel, ha beszélni akar velem. És még valami uram, a sérülteket a hajóról melyik kórházba vitték?
Még megvárom a válaszát, majd egy utolsó hálás pillantást vetek a velem levő férfira, Tyler-re és kisietek az ajtón, lehetőleg a rendőrség ellőttig meg sem akarok állni. Majd fogok egy taxit és elindulok a megfelelő kórházba, amit oabenn mondtak.

//Folytatás: Queens: Elmhurst - Kórház//


#23 2009-12-20 11:58:18
Tyler
Lassan egy évszázad is eltelik mire a férfi vontatottan válaszol nekik, és elengedi őket. Hátra tolja a székét és feláll kényelmesen, de azért eléggé iparkodva. Reméli nem gondolja meg magát és nem dugják egy cellába. Halványan bólint a nőnek aki hálásan pillant rá. Legalább ennyit megérdemel ha már fedezte a hazugságait.
Kisétál ő is a nő után és hazafelé veszi az irányt, a lüktető fejfájásával együtt.