Rustin Parr

Név: Rustin Parr
Egyéb név: Rusty
Faj: mutáns
Nem: férfi
Jellem: semleges, cinikus
Személyazonosság: titkos
Születési helye és idő: New York, 1991. január 3.
Kor: 19
Család: Victor Parr (apa, elhunyt)
Osztály: Testvériség
Foglalkozás: tanuló
Testmagassága: 182 cm
Testsúlya: 62 kg
Szeme színe: fekete
Haja színe: fekete
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: hosszú fekete haj, és szakadt, agyonhasznált ruhák
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot / betegségek: Teljesen egészséges.

Életrajza: Rustin 1991-ben látta meg a napvilágot a Parr család gyermekeként. Édesanyja belehalt a szülésbe. Az apja beleegyezett, hogy felneveli, de sohasem szerette a gyereket, mivel őt okolta felesége haláláért. A kis Rusty embertelen körülmények közt nevelkedett, édesapja többször félholtra verte. Elméje egyelőre még tiszta, de egyre inkább kezd előtűnni rajta az apja által belétáplált erőszak. Próbál barátokat szerezni, hogy ne bolonduljon meg, de senki nem hajlandó szóba állni vele a rongyos megjelenése miatt. Saját magának szerzi vagy lopja a ruhákat, mivel édesapja már nem hajlandó őt ruháztatni. Rustin rengeteg időt tölt a sötétben, mivel mindig is vonzották őt a sötétből eredeztetett lények és történetek. Iskolatársai rendszeresen megverik, ezért inkább egyedül olvas, vagy kimegy a temetőbe az édesanyja sírjához. AZ egyetlen ember, aki jó volt hozzá, egy tanárnő, de őt hamar elvesztette, mivel a nő meghalt szívrohamban. Ezek után Rustin teljesen magába roskadt, és ráébredt, hogy nincs többet otthon maradása.

Elhagyta az apját, és az utcára költözött. Rengeteg időt tölt sikátorokban, csatornákban. Itt lehet egyedül az egyetlen dologgal, amit szeret, a sötétséggel. Emberek kizsebeléséből él. Ebből éppen hogy telik az ételre és ruhákra.

Egyik éjszaka éppen egy férfit akart kirabolni, de az észrevette, hogy Rusty a zsebébe nyúl, és ököllel támadt a fiúra. Az ifjú Parr már épp kezdte volna elveszteni az eszméletét, amikor rettentő dühös lett. Elsötétedett körülötte minden, és a férfi helyén csak egy vérbe fagyott holttest maradt. Rustin nem akarta felfogni, hogy ezt ő tette, és elmenekült. Elrejtőzött a sikátorokban, és próbálta magában meg nem történtté tenni az esetet.

Képességei: Képes irányítani a sötétséget. Bizonyos fokig és ideig formát tud adni annak, de a képessége csak este működik, és csak akkor, ha Rustin veszélyben van, vagy mérges lesz, és ilyenkor is csak pár méteres távolságban.

Szakértelmei: Ügyes zsebtolvaj.

II. korszak

Név: Rustin Parr
Egyéb név: Rusty
Faj: mutáns
Nem: férfi
Jellem: semleges, cinikus
Személyazonosság: titkos
Születési helye és idő: 1991. január 3.
Kor: 19
Család: Victor Parr (apa, elhunyt)
Foglalkozás: nincs
Testmagassága: 184 cm
Testsúlya: 72 kg
Szeme színe: sárgásan világít
Haja színe: sötétkék
Bőre színe: sötétkék
Különleges ismertetőjel: A teste teljes felületét kék bőr borítja. Mindkét kezén és lábán három-három ujj található, valamint rendelkezik egy erős, kapaszkodásra alkalmas farokkal. Gyakran olyan, mintha a testében aranyló tűz égne, amely a szemén, az orrlyukán és a száján keresztül tör elő; ilyenkor a lehelete is olyan, mint valamilyen aranyló pára.
Egészségi állapot / betegségek: Teljesen egészséges.

Életrajza: Miután apja, Victor Parr tudomást szerzett arról, hogy fia Xavier iskolájában húzta meg magát, elment érte, és elcipelte az iskolából. Mivel ő volt a fiú törvényes gondviselője, senki sem tehetett semmit Rustinért, akire újabb több hónapnyi szenvedés várt szadista apjával. Igazából semmi szüksége nem volt fiára, csupán nem akarta, hogy boldog legyen bárhol is. Sosem bírt megbocsátani neki felesége haláláért, és amikor csak tudta, lelkileg kínozta a fiút.

Hamarosan azonban Rustin kezdetleges mutációja kiteljesedett – fizikai megjelenésében. A bőre mindenhol elkékült, hegyes, manószerű fülei lettek, a kezein és lábain pedig csak három-három ujj maradt – nem is beszélve a hátul kinőtt jókora kapaszkodófarokról. Félelmetes és borzalmasan fájdalmas volt a fizikai átalakulás, de az apja semmit sem tett, hogy segítsen fiának, sőt: állandóan gúnyolta, verte és undorodott tőle, ahogy szép lassan minden emberi kinézetét elvesztette. A végső stádiumban szemein, orrlyukán és fülein keresztül aranyló színű pára kezdett kiáramlani, és gyakran füstszerű anyag hagyta el Rustin testét. Ezzel a fiú végleg elvesztette minden hitét: nem voltak barátai, az apja gyűlölte és kínozta, és immár a kinézete is borzalmasabb volt, mint amit el tudott képzelni.

A hosszú hónapok évekbe csaptak át, és Rustin apja kezdte megunni a padlásra zárt fia jelenlétét. Mikor bevezették a mutánsellenes törvényt, azonnal elhurcolta fiát a legközelebbi rendőrségre, ahol bejelentette őt. Különös kinézete miatt mindenki félte és utálta Rustint, és a rendőrség inkább elzárta egy cellába a biztonság kedvéért. Hamar híre ment persze a furcsa „teremtménynek”, és eljutott az épp felfelé ívelő vállalat, az AIM igazgatóinak fülébe is. Felkeresték Victor Parrt, és gyakorlatilag megvették tőle a fiút, aki végső elkeseredésében aláírt bármit, mert már nem érdekelte semmi. Rustint az AIM laboratóriumaiba szállították, és azóta is ott senyved. Teljes magányban, teljes kétségbeesésben él, és olyan rég nem merte képességeit használni, hogy talán már el is feledkezett róluk…

Miután Rustint megszöktették az AIM-től, majd később Ghost és csatlósai befolyása alól is felszabadították, az elméje kitisztult, és csatlakozott a S.H.I.E.L.D.-hez a II. korszak 2. fejezetében.

Képességei: Képes irányítani a sötétséget. Bizonyos fokig és ideig formát tud adni annak, de a képessége csak teljes sötétben működik, és csak akkor, ha Rustin veszélyben van, vagy mérges lesz, és ilyenkor is csak pár méteres távolságban.

Szakértelmei: Ügyes zsebtolvaj.

Egy hónappal később…

Rustin Parr az utolsó teleportálás során az 1. fejezet végén eltűnt. Nem oda érkezett meg, ahová társai, és azóta sem látta senki. A lekövetése lehetetlen, de Jack Osterman információinak fényében nagy valószínűséggel Ghost magához teleportálta a fiút. Hogy miért tette ezt, az egyelőre rejtély, hiszen Rustin már mindent elmondott a S.H.I.E.L.D.-nek, amit tudott róla, így további fenyegetést nem jelentett Ghostnak.

Négy hónappal később…

Miután a pszichológiai vizsgálatok során megbizonyosodtak arról, hogy Rustin elméje újra ép és egészséges, a fiú is csatlakozott a többi fiatal ügynökhöz, és velük utazott Nevadába, hogy részt vegyen az ottani katonai kiképzésen. Elég jól bírta a négy hónapos edzésprogramot, és a kisebb kézifegyverek és gránátok használatában kimagaslóan teljesített, de az elméleti órákon épp hogy csak átment. Egyetlen járművet sem tanult meg vezetni, továbbá a mutáns képessége sem fejlődött tovább, viszont a teste adottságait megtanulta maximálisan kihasználni. Izmos, „rugós” lábaival jóval magasabbra tud ugrani egy átlagembernél, a farkát pedig egyaránt tudja használni közelharcban, illetve kapaszkodásra. A kiképzésen a tisztek is az akrobatikus képességeit fejlesztették, és mára már szinte bármilyen meredek, vagy akár függőleges felületen is tud biztos fogást találni. A kiképzés során az apja iránti gyűlölete hajtotta, amit sikeresen alakított át az iránta érzett félelemből.

A jelleme most már újra a régi, olyan, mint amilyen régen Xavier és Lensherr iskolájában volt. Nem erőszakos természet, de egyfajta fanyar, cinikus életszemlélettel nézi a világot, és ha kell, megvédi magát, illetve beszól annak, aki nem szimpatikus neki. Hogy mennyire dolgozna jól éles helyzetben csapatban, azt még csak találgatni lehet, de az biztos, hogy nem felejtette el azokat, akik zavarodott korszakában segítettek neki.

Négy hónappal később a többi fiatallal együtt tért vissza New Yorkba…

Hét hónappal később…

Rustin felépülése lassú és fájdalmas volt. Társával, Emmával együtt több hétig kellett fizikoterápiás kezelésekre járnia, mire végre önállóan tudott járni. Komoly hegek és műtétnyomok tarkítják a testét, de ezt leszámítva szerencsésen megúszta Küklopsz ellenük mért csapását.

Sőt: a testében kifejlődött egy másodlagos mutáció, akárcsak Emma esetében, vagy a Lényből mutánssá vált Ben Grimmnél. Immár ideiglenesen, maximum 10 percre képes a teljes testét füstté alakítani. Bár ezen alakjában képtelen bárkit vagy bármit megérinteni, a füstöt belélegezve képes kárt okozni bizonyos élőlényekben.

Rustin biztos benne, hogy ez a képesség egy „ajándék” volt Waltertől a sok elszenvedett kínért, és nem hajlandó elfogadni azt, hogy egykori barátjából terrorista lett. Biztosra veszi, hogy mindez csupán valami asgardi mágia és Loki mesterkedése.

A hét hónap alatt szinte alig-alig hagyta el a Triskeliont, bár néhány bevetésen ő is részt vett az orvosok engedélyével. Jól teljesített, és úgy tűnik, hasznos tagja lehet a S.H.I.E.L.D.-nek, bár egyre inkább magába forduló lett a Walterrel történtek miatt…

Nyolc hónappal később…

… ami persze Rustinnak legalább egy évtizednek tűnt az N-zónában földi idővel mérve.

Rustin mára teljesen kiheverte a másodlagos mutációja és a teste átalakulásának fizikai és lelki fájdalmait – de sosem felejti el azokat a személyeket, akik felelősek a szenvedéseiért. Elsősorban az apját, Ghostot, az AIM-et és a S.H.I.E.L.D.-et hibáztatja – tehát gyakorlatilag az X-Men összes nagyobb ellenségét, plusz Victor Parrt.

Hogy valamelyest enyhítsen a bosszúvágyán, Walter engedélyezte Rustinnak, hogy napról napra figyelemmel kísérje a megfigyelőrendszerén keresztül, milyen nyomorúságos életmódot folytatott Victor. Amióta a fiából nemzetközileg körözött terrorista lett, a hatóságok állandó megfigyelés alatt tartották, az X-Ment támogató anarchisták pedig sorozatosan bántalmazták, ha összeakadtak vele az utcán. Mindez annak köszönhető, hogy Rustin egy alkalommal – Küklopsz engedélyével – üzenetet küldött az anarchistáknak, melyben elmondta, milyen borzalmakat kellett kiállnia az apja miatt. Victort végül rendőri védőőrizet alá kellett venni, sőt még tanúvédelmi programot is akart kérvényezni magának – de egy áldozatot vállaló anarchista végül az életét vette, fényes nappal, egy rendőrkapitányságon. Természetesen a merénylőt azonnal letartóztatták és vád alá helyezték, de ez jelentéktelen áldozat volt az anarchista támadó számára az X-Men egyik legmegbecsültebb tagjáért.

Rustin egy pillanatig sem sajnálta az apját, amikor meghallotta a hírt, sőt, egy időre elmondhatatlan béke költözött a szívébe. Egyedül azt sajnálta, hogy nem végezhetett saját kezűleg Victorral, mert úgy veszélybe sodorta volna az X-Men ügyét.

Azóta is a bosszúszomj a legmeghatározóbb érzés Rustinban, hiszen sokan vannak még életben, akiknek fizetniük kell a szenvedései miatt. Teljes mértékben megbízik Walterben, hogy el is jön majd az a nap, amikor mind odavesznek, de addig még várnia kell. A várakozás pedig lassan megőrjíti…

Rustin addig is nagyon komolyan edz nap mint nap, hogy bármilyen ellenféllel felvehesse a versenyt. Főleg Ian és Tao voltak az edzőpartnerei az elmúlt időszakban, míg Emmával sokat gyakorolták a telepatikus támadások elleni védelmet. Ám Rustin, Ianhez hasonlóan, sajnos nehezen viseli, hogy csak néha-néha hagyhatják el az N-zónát, és hogy éveknek tűnő időintervallumokat kell itt összezárva töltenie a társaival. Ő is szeretne szórakozni, ismerkedni, sportolni, moziba járni… de itt minderre nincs lehetősége, legalábbis nem akkor, amikor csak kedve szottyan hozzá. Persze ha Walternek ez a kívánsága, ő nem ellenkezik, de azért mégis…

Képességei: Rustint már nem kötik a fény és árnyék kósza játékának szabályai. Akkor borítja be testét teljes árnyékba, amikor csak szeretné, és a közvetlen közelében úgy manipulálja a sötétséget, ahogy csak akarja. Emellett maximum 10 percre képes a teljes testét füstté alakítani – bár ezen alakjában képtelen bárkit vagy bármit megérinteni, a füstöt belélegezve képes kárt okozni bizonyos élőlényekben.

Hat hónappal később…

Rustin életét vesztette a II. korszak 6. fejezete során. A lelke jelenleg a Valhallában raboskodik.