Remus Woodson
1 / 1 oldal • Megosztás
Remus Woodson
Adatok:
Név: Remus Woodson
Egyéb név(i): -
Faj: fél mutáns, fél démon (utóbbit nem tudja, démon képességei még nem jelentkeztek)
Nem: férfi
Jellem: Semleges, de hajlik az ember gyűlölet felé, csak egy apró csepp kell a pohárba.
Személyazonosság: titkos
Születési helye és idő: Oxford (egyetemi város), 2022
Kor: 23
Család: Apa: Marius Woodson
Anya: Nathasa Woodson
Foglalkozás: munkanélküli
Testmagassága: 187 cm
Testsúlya: 81 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: fekete
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: nincs
Repülési sebesség: 70 km/h, max 80 km/h de azt nem tudja sokáig tartani
Egészségi állapot/ betegségek: a tüdeje már nem a legjobb, köszönhetően a ciginek
Életrajza:
Oxford. Jópofa egy hely, sok érdekes ember van itt és mindig folyik az élet. Apám is a sok érdekes ember közé tartozik, ő egy zseni, vagy legalábbis sokan annak tartják. Anyám már más tészta. Nem a legkedvesebb nő, de csodálatos teremtés volt mégis, legalábbis apám nagyon szerette amíg élt. Akkor halt meg, mikor én hat éves voltam. Nem sokra emlékszem róla, azt tudom, hogy néha rendesen elfenekelt, de vannak szép emlékeim is. Én Remus vagyok és ez kivételesen most rólam fog szólni, nem valami világmegváltó hősről vagy a fene tudja miről. Itt születtem az egyetem körül lévő városrészben és nevelkedni is itt nevelkedtem. Hat éves koromig főleg anyám volt velem, mert apu az egyetemen tanított vagy kutatott. De miután anyám meghalt, apa vigyázott rám. Már kevesebb időt töltött az egyetemen, mint azelőtt, de ilyenkor megesett az, hogy otthon dolgozott. Ha olyankor megzavarták szinte lángokat okádott, persze amikor komoly volt a gond nem haragudott, de nem szeretett semmit se félbehagyni. Mikor elkezdtem az iskolát abban reménykedett az ősöm, hogy én is akkora agy leszek mint ő és tizennégy évesen már egyetemre fogok járni. Nem jött össze a dolog. Sőt a legjobb tanuló sem én voltam, inkább olyan erős átlagos. Kicsit csalódott volt, de ennek nem igazán adott hangot. Szépen lassan kijártam az iskolát, főleg fizikában, matekban, biológiában és kémiában jeleskedtem, persze ez érthető is volt, hisz ezekben apám doktorit szerzett ezekből a tárgyakból.
Eddig úgy tűnik csak egy átlagos srác vagy, nem nem túl átlagos apával. Pedig ez nem igaz. Erre akkor döbbentem rá amikor tizenöt éves voltam. Kicsit összevesztem apámmal és anélkül, hogy bármihez is hozzányúltam volna, nekivágtam egy virágvázát a falnak. Épp, hogy nem kaptam fejbe az ősömet, szerencsére elhajolt előle, de akkor is közel volt. Ekkor én is, meg ő is annyira meglepődtünk, hogy rögtön abbahagytuk a veszekedést. Apa arra kért próbáljam meg még egyszer egy párnával, vagy legalábbis valami olyasmivel ami nem életveszélyes rám és rá nézve. Erősen koncentráltam és csodák csodájára sikerül lebegtetnem a párnát. Nagyon élveztem a dolgot, apa meg örömében ugrálni kezdett. Elég vicces volt egy komoly tudós embert ugrálni látni. Ezután ha nem iskolában voltam, vagy nem tanultam, akkor a képességemet tanulmányoztam. Apa ezek után elmondta nekem, hogy mutáns vagyok és, hogy ő is az, csak neki a képessége az agyára hat, tulajdonképpen ezért egy zseni. Örültem neki, hogy beavatott ebe a titokba, de ez csak mellékes dolog volt. Idővel kezdtem kitapasztalni a korlátaim, rájöttem, hogy képes vagyok dolgokat lebegtetni és mozgatni, emellett egy erőtér szerűséget is létre tudok hozni, amin a különböző dolgok nem képesek áthaladni. Szerencsére nem egyedül kellett kitapasztalnom a dolgot, hanem ha tudott apám is segített. Nagyon érdekelte az erőm és, hogy mikre lehetek képes vele.
Miután befejeztem az iskolát sikerült felvételt nyerjek az Oxfordra. A fizika karra kezdtem el járni, ahol apám is tanított. Ekkor szembesültem az általam mindig is tisztelt férfi egy másik énjével, szigorúbb, elszántabb és hibát alig megengedő volt a diákjaival, s velem is. Itt sem voltam kiemelkedő tehetség, de jól teljesítettem. Ekkor osztotta meg velem családom egyetlen tagja az elveit. Mindig is úgy vélte, hogy a mutánsok felsőbb rendűek, de eddig nem akarta ezt elmondani nekem, mert nem tudta, hogy az vagyok-e. Mivel mindig is mélyen tiszteltem és azért meg volt benne a hajlam erre a fajta rasszizmusra, osztottam az elveit. A tanulmányaim mellett a képességemet is tovább fejlesztettem, már elértem azt a szintet, hogy képes voltam úgymond repülni. Ez idővel csak javult. Még az egyetem alatt szoktam rá a cigire, az ősöm nem nézte jó szemmel, de azt mondta, hogy felnőtt férfi vagyok és úgy teszem tönkre magam ahogy nekem jól esik. Huszonhárom évesen fejeztem be az egyetemet és egy amolyan könnyes búcsú után a régi várostól és apámtól, elköltöztem New Yorkba. Igazából semmivel sem tudtam megmagyarázni ezt a lépésemet, talán csak azzal, hogy szabadabb életet akartam. Meg a tudós pálya amúgy sem volt nekem való.
Képességei: Képessége a telekinetika aminek által képes látótávolságon belüli tárgyakat akármilyen irányba mozgatni. Ezt csak olyan tárgyakkal tudja megtenni amik nem nehezebbek 300 kg-nál. A telekinetikus energiának formát is tud adni, rendszerint pajzsként szokta használni, amivel magát és még két személyt meg tud védni. Ez a pajzs 3000 N nyomást bír ki, 1-2 kredites fegyvereknek ellenáll, maximum egy kézi gránát robbanását is tudja hárítani. Persze használhatja falként, vagy összpontosíthatja egyetlen pontba is aminek köszönhetően vághat az erejével. Emellett képes magát is mozgatni, erre a fajta mozgatásra rá lehet fogni, hogy repül. 70 km/h tud repülni, de ha nagyon erősen koncentrál elérheti az 80 km/h is, de ezt max. 10 percig tudja fenntartani, utána muszáj leszállnia és pihenni, különben akár el is ájulhat.
Szakértelmei: Fizika egyeteme van, ezen kívül mindenből csak annyi tudással rendelkezik amennyit az iskolában tanítanak.
Megjegyzések: Képességem azért ennyire fejlett mert szeretnék rögtön az elején elkölteni 2,5 kreditet a fejlesztésére.
A karinak semmilyen vagyona nincs, egy hátizsáknyi ruha, meg pár doboz cigin kívül, ja és persze egy öngyújtó.
Remus
Név: Remus Woodson
Egyéb név(i): -
Faj: fél mutáns, fél démon (utóbbit nem tudja, démon képességei még nem jelentkeztek)
Nem: férfi
Jellem: Semleges, de hajlik az ember gyűlölet felé, csak egy apró csepp kell a pohárba.
Személyazonosság: titkos
Születési helye és idő: Oxford (egyetemi város), 2022
Kor: 23
Család: Apa: Marius Woodson
Anya: Nathasa Woodson
Foglalkozás: munkanélküli
Testmagassága: 187 cm
Testsúlya: 81 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: fekete
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: nincs
Repülési sebesség: 70 km/h, max 80 km/h de azt nem tudja sokáig tartani
Egészségi állapot/ betegségek: a tüdeje már nem a legjobb, köszönhetően a ciginek
Életrajza:
Oxford. Jópofa egy hely, sok érdekes ember van itt és mindig folyik az élet. Apám is a sok érdekes ember közé tartozik, ő egy zseni, vagy legalábbis sokan annak tartják. Anyám már más tészta. Nem a legkedvesebb nő, de csodálatos teremtés volt mégis, legalábbis apám nagyon szerette amíg élt. Akkor halt meg, mikor én hat éves voltam. Nem sokra emlékszem róla, azt tudom, hogy néha rendesen elfenekelt, de vannak szép emlékeim is. Én Remus vagyok és ez kivételesen most rólam fog szólni, nem valami világmegváltó hősről vagy a fene tudja miről. Itt születtem az egyetem körül lévő városrészben és nevelkedni is itt nevelkedtem. Hat éves koromig főleg anyám volt velem, mert apu az egyetemen tanított vagy kutatott. De miután anyám meghalt, apa vigyázott rám. Már kevesebb időt töltött az egyetemen, mint azelőtt, de ilyenkor megesett az, hogy otthon dolgozott. Ha olyankor megzavarták szinte lángokat okádott, persze amikor komoly volt a gond nem haragudott, de nem szeretett semmit se félbehagyni. Mikor elkezdtem az iskolát abban reménykedett az ősöm, hogy én is akkora agy leszek mint ő és tizennégy évesen már egyetemre fogok járni. Nem jött össze a dolog. Sőt a legjobb tanuló sem én voltam, inkább olyan erős átlagos. Kicsit csalódott volt, de ennek nem igazán adott hangot. Szépen lassan kijártam az iskolát, főleg fizikában, matekban, biológiában és kémiában jeleskedtem, persze ez érthető is volt, hisz ezekben apám doktorit szerzett ezekből a tárgyakból.
Eddig úgy tűnik csak egy átlagos srác vagy, nem nem túl átlagos apával. Pedig ez nem igaz. Erre akkor döbbentem rá amikor tizenöt éves voltam. Kicsit összevesztem apámmal és anélkül, hogy bármihez is hozzányúltam volna, nekivágtam egy virágvázát a falnak. Épp, hogy nem kaptam fejbe az ősömet, szerencsére elhajolt előle, de akkor is közel volt. Ekkor én is, meg ő is annyira meglepődtünk, hogy rögtön abbahagytuk a veszekedést. Apa arra kért próbáljam meg még egyszer egy párnával, vagy legalábbis valami olyasmivel ami nem életveszélyes rám és rá nézve. Erősen koncentráltam és csodák csodájára sikerül lebegtetnem a párnát. Nagyon élveztem a dolgot, apa meg örömében ugrálni kezdett. Elég vicces volt egy komoly tudós embert ugrálni látni. Ezután ha nem iskolában voltam, vagy nem tanultam, akkor a képességemet tanulmányoztam. Apa ezek után elmondta nekem, hogy mutáns vagyok és, hogy ő is az, csak neki a képessége az agyára hat, tulajdonképpen ezért egy zseni. Örültem neki, hogy beavatott ebe a titokba, de ez csak mellékes dolog volt. Idővel kezdtem kitapasztalni a korlátaim, rájöttem, hogy képes vagyok dolgokat lebegtetni és mozgatni, emellett egy erőtér szerűséget is létre tudok hozni, amin a különböző dolgok nem képesek áthaladni. Szerencsére nem egyedül kellett kitapasztalnom a dolgot, hanem ha tudott apám is segített. Nagyon érdekelte az erőm és, hogy mikre lehetek képes vele.
Miután befejeztem az iskolát sikerült felvételt nyerjek az Oxfordra. A fizika karra kezdtem el járni, ahol apám is tanított. Ekkor szembesültem az általam mindig is tisztelt férfi egy másik énjével, szigorúbb, elszántabb és hibát alig megengedő volt a diákjaival, s velem is. Itt sem voltam kiemelkedő tehetség, de jól teljesítettem. Ekkor osztotta meg velem családom egyetlen tagja az elveit. Mindig is úgy vélte, hogy a mutánsok felsőbb rendűek, de eddig nem akarta ezt elmondani nekem, mert nem tudta, hogy az vagyok-e. Mivel mindig is mélyen tiszteltem és azért meg volt benne a hajlam erre a fajta rasszizmusra, osztottam az elveit. A tanulmányaim mellett a képességemet is tovább fejlesztettem, már elértem azt a szintet, hogy képes voltam úgymond repülni. Ez idővel csak javult. Még az egyetem alatt szoktam rá a cigire, az ősöm nem nézte jó szemmel, de azt mondta, hogy felnőtt férfi vagyok és úgy teszem tönkre magam ahogy nekem jól esik. Huszonhárom évesen fejeztem be az egyetemet és egy amolyan könnyes búcsú után a régi várostól és apámtól, elköltöztem New Yorkba. Igazából semmivel sem tudtam megmagyarázni ezt a lépésemet, talán csak azzal, hogy szabadabb életet akartam. Meg a tudós pálya amúgy sem volt nekem való.
Képességei: Képessége a telekinetika aminek által képes látótávolságon belüli tárgyakat akármilyen irányba mozgatni. Ezt csak olyan tárgyakkal tudja megtenni amik nem nehezebbek 300 kg-nál. A telekinetikus energiának formát is tud adni, rendszerint pajzsként szokta használni, amivel magát és még két személyt meg tud védni. Ez a pajzs 3000 N nyomást bír ki, 1-2 kredites fegyvereknek ellenáll, maximum egy kézi gránát robbanását is tudja hárítani. Persze használhatja falként, vagy összpontosíthatja egyetlen pontba is aminek köszönhetően vághat az erejével. Emellett képes magát is mozgatni, erre a fajta mozgatásra rá lehet fogni, hogy repül. 70 km/h tud repülni, de ha nagyon erősen koncentrál elérheti az 80 km/h is, de ezt max. 10 percig tudja fenntartani, utána muszáj leszállnia és pihenni, különben akár el is ájulhat.
Szakértelmei: Fizika egyeteme van, ezen kívül mindenből csak annyi tudással rendelkezik amennyit az iskolában tanítanak.
Megjegyzések: Képességem azért ennyire fejlett mert szeretnék rögtön az elején elkölteni 2,5 kreditet a fejlesztésére.
A karinak semmilyen vagyona nincs, egy hátizsáknyi ruha, meg pár doboz cigin kívül, ja és persze egy öngyújtó.
Remus
The Prof- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 100
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 13.
Age : 27
Karakteradatok
Főkarakter: The Prof
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Remus Woodson
Hali!
Jellem: Semleges, de hajlik az ember gyűlölet felé, csak egy apró csepp kell a pohárba.
Ezzel nem lesz gondod a világban, apád álma teljesült, Magneto-nak hála egy éve csak mutánsok élnek a Földön
Elfogadva.
Jellem: Semleges, de hajlik az ember gyűlölet felé, csak egy apró csepp kell a pohárba.
Ezzel nem lesz gondod a világban, apád álma teljesült, Magneto-nak hála egy éve csak mutánsok élnek a Földön
Elfogadva.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.