Amara

Név: Amara Hinytia
Nem: Nő
Faj: Embertelen
Kor: 25 (125)
Kaszt: Katona => Városi Rendfenntartó
Születési hely: Attilan
Születési idő: 1896
Családja:
- Anyja: Ranotia Hinytia


- Apja: Asheos Waraos (Otthagyta a családot)
Testmagasság: 180 cm
Súly: 75 kg
Szemszín: Ezüst
Hajszín: Fekete
Bőrszín: Fehér
Különleges ismertető jegyek: Egy pár szarv a fejen, egy pár „szárny”, skorpió farok, karmok, tetoválások, egy szárnyas kutya mellette(nem mindig)
Egészségi állapot/Betegségek: Egészséges



Chimera: Egy szörnyalak, ki a görög mitológiában szerepel. Az eredeti lényt egy oroszlán testű, kecskefejű, kígyófarkú lénynek írták le, pontosabban Typhaón és Echidna lányának. Eme furcsa teremtmény nem biztos, hogy élt, de arra sincs bizonyítók, hogy csak mese volt. Azonban az biztos, hogy élnek ilyen lények, kikkel a természet, vagy valami más „szórakozott”. Nem épp az angyali jelzővel illetik őket, s ez az esetek egy részében nem alaptalan vádaskodás, vagy a más lényektől való félelem.
A nevem Amara Hinytia. Egy embertelen vagyok, aki 15. születésnapjára megkapta az áldást, vagy átkot, hogy Chimera lehet. Érdekes egy élet, nagyon érdekes. Mint a mitológiában szereplő Chimerak, úgy én is több faj tulajdonságait örököltem, bár én nem okádok tüzet sokak szerencséjére, de ennek ellenére én se vagyok veszélytelenebb. Mi is vagyok pontosan? Szarvam van, karmaim vannak, szárnyaim, hát fogjuk rá, hogy azok is. És skorpió farkam is. Nem soroltam a nememből adódó sajátosságokat, de gondolom azt nem is kell. De, hogy a külső változások milyen belső vonásokat rejtenek az is elég érdekes. Karmaim erősek a kezeimen és a lábaimon, a szarvaim is elég erősek, de azok jelen görbületei nem igazán teszik alkalmassá fegyvernek, inkább csak „fejdíszek”, mint pl a hosszú hajam, vagy a kis „ékszerek” amiket hordok rajtuk. Szárnyaim inkább uszonyra emlékeztetnek, de nem azok. Nem túl erős végtagok, de nem is a mozgásban van a fő szerepük, hanem tövénél található mirigyek által termelt altató hatású vegyület levegőbe juttatásában, mely igen hamar kidönti a környezetemben lévőket. Én magam immúnis vagyok rá, bár vicces lenne, ha a saját támadásom döntene le engem is. A gerincem mentén még található egy kinövés a „szárnyaim közt” de annak nincs jelentősége. Azonban lentebb található az a fegyverem, mely veszélyesebb a karmaimnál. Skorpió farkam végén nem csak a tüske helyezkedik el, hanem az idegrendszerre ható mérget termelő mirigyek. Nem gyorsan ölő méreg egy csípés esetén az áldozatnak van ideje menekülni, mert a méreg lassan bénítja meg a csípéstől kiindulva teljesen a testet, még a másodiknál is, de akkor már jóval kevesebb az ideje menekülni. A harmadiknál már viszont, ha nincs közel segítség, akkor az illető nem ússza meg. Persze, ahogy a másik képességem, úgy eme méreg se hat rám. Azonban ritkán használt fegyverem, ahogy az altatás is. Utóbbi időben főleg a tudósoknak adtam mintát mindkettőből kutatásokhoz, vagy épp az ellenanyag előállításhoz, bár csak az altatás ellen az uralkodói család tagjainak, hiszen azt véletlen belélegezhetik, de arra nagyon kevés esély van, hogy a farkam hegyes végével létesítsenek személyes kapcsolatot és a mérgem is beléjük engedjem, de azért ha ez véletlen megtörténne, mindig van nálam ellenanyag. Hát igen, nekem ezek a fegyvereim, mert fizikai erőre azért nem vagyok akkora ellenfél. Képes vagyok harcolni ez tény, mert tanultam, s az új képességeim is tudom használni, de a gyakorlások is megmutatták, hogy igen könnyen bajba kerülök, ha letudnak fogni, vagy elkábítanak.

Tetoválás: Testemen jó pár tetoválás díszeleg, egyszerű minták, melyek számomra sokat jelentenek: Szabadságot, vadságot, önállóságot. Bár ez így nem teljes, mert szintén harcos anyám készítette el őket, s büszkén viselem őket.

Leroos: 15 éves születésnapom előtt kaptam szüleimtől, mint egy aranyos kis kölyök kutya, hát igen, ez megváltozott, nem sokkal utána, hiszen, a játékos kis kölyök kutya belógott utánam a Terrigen kamrába úgy, hogy senki se vette észre, csak akkor amikor már túl késő volt. Velem volt, mikor átalakultam, s ő se úszta meg a dolgot. Némileg hosszabb lett néhol a szőre és egy pár tollas szárnya is lett. Hát jópofa látvány lett, ahogy az is, ahogy elsőre ő bukkant fel, s mindenki azt hitte, hogy én vagyok az. Na az érdekes helyzet volt, de arról majd később mesélek. Ami kiderült, hogy lehet a közös bent lét miatt, de nem hat rá egyik mérgem se.



A Hinytia család: Furcsa egy család, főleg, hogy jó részük tudós, s közel se harcos. Anyám volt az első, aki azzá vált a Terrigen köd hatására. Jó módú család, melynek tudós tagjai többször is bizonyítottak, kutatás és tanítás terén is. Anyám viszont egy új útra lépett, s testőr lett, bár nem az uralkodói család fő ágánál, de akkor is szép teljesítmény a családban. Engem is amint lehetett kardforgatásra tanított apámmal együtt, hiszen harcost választott maga mellé, míg nagyszüleim a tudományok felé tereltek. Érdekes világ volt, mind a kettő, de aztán a döntés megszületett, s én is harcos lettem. De kitudja még, hogy én meddig viszem.

1896 – Két út határán: Érdekes az élet, főleg ott ahova születtem. Hát nem az uralkodói család az tény, de így is egy elég jól élő, nagy ősökre visszatekintő család ez is. Bár tény, hogy tudósok mind, anyámat leszámítva, aki Harcos, s ekkor még azon az úton haladt, hogy testőr lehessen egyszer. Szép álom, s tesz is érte eleget. Az életem két lehetséges út határán kezdődött, hiszen a katonai élet és tudós élet tagjai vettek körül, s ennek megfelelően neveltek is. Anyámtól harcművészetet tanultam, amint lehetett, míg nagyszüleimtől tudományt. Érdekes és izgalmas mind két terület, míg nem erőltetik túl és nem lesz versengés a dologból, mert onnéttól kezdve csak kényszer. Meg úgy se rajtuk múlik, hogy mi leszek, s nem azon, amit tanítanak most, bár az is fontos tudás, de lehet, hogy én a művészek útjára lépek, s akkor teljesen más lesz az életem. Minden ki fog derülni. Kislányként aranyos volt, fekete hajú, s nagyon hasonlítottam anyámra. Igen, ő megőrizte teljesen a külsejét olyannak, mint volt, csak az ereje nőtt meg. Ha kérdezték, hogy én mi szeretnék lenni, akkor nem tudtam válaszolni, mert nem csak az egyik, vagy csak a másik akartam lenni, hanem a kettő együtt, bár ez nem volt lehetséges, így csak azt válaszoltam, hogy majd a köd után kiderül. 15. születésnapom előtt kaptam egy kis játszótársat egy kölyök kutya képébe, akit rögtön megszerettem. Leroos nevet adtam neki.

1911 – A 15. születésnap: Vártam eme napot, meg nem is, hiszen most derült ki lényegében, hogy mi is leszek ezután. Mégis félelem nélkül léptem be a kamrába, pontosabban léptünk be, mert miután becsukódott az ajtó vettem észre a lábamhoz bújó Leroost, de már késő volt. A gáz bejött, s a hatását is megéreztem. A fájdalom, mely átjárta a testem ledöntött a lábaimról, s a padlón feküdtem. Láttam magam mellett szenvedni Leroost is, de nem volt erőm, hogy felé nyúljak. Égtek a fájdalomtól az ujjbegyeim, a kezeimen, lábaimon, a fejem is fájt, s lapockánál, gerincemnél a hátam is. Mintha órák teltek volna el, pedig nem tarthatott addig a folyamat, de a kínzó fájdalom miatt annyinak éreztem. Mikor a fájdalom enyhült, akkor láttam meg elsőre Leroost, ahogy a hátából egy pár tollas szárny nőtt ki, majd mikor felé nyúltam, akkor láttam meg a kezemen lévő karmokat, majd pedig ahogy tapogatóztam éreztem meg testem többi változását is. Az ajtó ekkor nyílt ki, s Leroos ki is ment rajta. Hát igen, nagy megdöbbenés volt, hiszen senki nem vette észre a kis ebet, hogy ott volt és azt hitték, hogy én vagyok az, s úgy beszéltek hozzá, kérdezgették, szegény kutya meg elég hülye és értetlen képet vágott, mikor eljutottam az ajtóig és rájuk néztem. Hát igen, elég értelmes képet vágva néztek rám is. A kezdeti döbbenet után aztán engem is kezdtek vizsgálgatni, miközben lehajoltam az akkor még kölyök Leroos ért, s a kezeimbe vettem.
- Auuuuuuuuuu! – kiáltottam fel, mikor Leroos az épp magam elé húzott farkamba harapott bele, pedig én csak nagyapám vizsgáló kezeiből akartam kimenteni, hogy kicsit kitörve a rokoni körből egy tükörben megnézhessem magamat. Bár nem tudtam a kutyusra haragudni, mikor bűnbánó képpel nézet rám, mikor az orrára koppintás után szedtem ki a szájából a farkamat.

1920 – A jelek: Hogy a harcosok útjára léptem, ez azt jelentette, hogy anyám segített edzeni, gyakorolni, s tapasztalatot szerezni is. A tudás, mit a képességekkel együtt kaptam nem minden, hiszen csak gyakorlás során szerezhetek kellő tapasztalatot, hogy a képességeimet a lehető legjobban használhassam. Ennek érdekében igen sokat voltam az idősebb katonák közt, hogy tanuljak, edzek. Bár ez az edzés elég egyhangú volt kezdetben. Hát igen, nem akartam egyik képességem se használni gyakorlás közben, aminek az eredménye, hogy annyit nyekkentem a gyakorló szőnyegen, hogy már végül Leroos is eltakarta a szemét a szárnyaival. Azonban történt egy változás, mégpedig, hogy nagyanyám kifejlesztett a mérgeimből ellenanyagot, így nem kellett órákat várni, hogy felébredjen az áldozatom. Így ennek köszönhetően ezután én nyertem… De valahogy nem lett olyan édes a győzelem íze, mint reméltem. Főleg, hogy Leroost leszámítva mindenki elaludt, s mit kaptam én azután, hogy igen erős fejfájással felébredtek. Legyen elég annyi, hogy a fél városon kergettek végig és utána csúnyán eláztam. A csúnya alatt azt értem, hogy még a tangámból is jó liter vizet csavartam ki utána otthon. De Leroos élvezte a futást, s végül én is csak nevettem rajta.
Pár napra rá, hogy győztem anyám hivatott magához, s megkérdezte, hogy akarom e a testemre azon tetoválásokat, amiket ő is visel. Igent mondtam, s azóta is büszkén viselem őket, főleg, hogy ebből már messziről tudják, hogy kinek a lánya vagyok, azután meg főleg, hogy anyám testőr lett. Én a város védelemnél találtam állást, s költöztem el otthonról, hogy a magam útját járjam anyám távoli figyelő tekintete mellett persze, aztán 1920-ban álomba vonultam utolsók közt a többi rendfenntartóval, hogy ne legyen probléma, s utánunk ébren csak az uralkodói család tagjai, s tudósok maradtak, akik aztán szintén álomba merültek.

2020 – Ébredés: 100 év álom után ébredtem fel a többiekkel együtt, s ismerkedtem meg az új világgal, ami fogadott minket. A feladatom most is a városban lévő rend felügyelete, ahogy jó pár társamnak is, de vágytam arra én is, hogy egyszer testőr legyek én is, akár csak anyám. Az életem jó volt, nem panaszkodhattam, főleg, mikor nagyszüleim egy kis játékkal is megajándékoztak. Hát igen, egy „légdeszkával”, aminek a lényege, hogy rá kellett állni, s egy motor húzott maga után, ahogy én irányítottam, legalábbis ez volt a terv, mert én annak elkészültét nem vártam meg. A motor szerepét Leroos töltötte be, aki kapott egy hámot, s élvezte, hogy repülhet, száguldozhat, ráadásul nem kell rám várnia, visszarepülni hozzám, mert egy hosszabb kötél végén ott voltam én is, ahogy a légdeszkán álltam, s csináltam az akrobatikus mutatványokat. Hát érdekes látvány lehettem, az tény, s tuti a palotából is láttak, ahogy a levegőben játszok kutyámmal. Bááár a játéknak a következő év elején vége szakadt, mikor megadta magát a kötél, s keményebben landoltam, mint terveztem. nagy szerencsém volt, hogy már épp leszállni készültem, s így pár repedt borda, egy törött alkar, rengeteg zúzódás, s kisebb agyrázkódás lett csak a mutatvány végeredménye. Szerencsére az orvosok hamar rendbe szedtek, így nem töltöttem sok időt kórházban, bár a hegyibeszédet nem úsztam meg így se.

2021 – napjainkban: Egy újabb kellemes nap. Rohanok ahogy a lábam bírja egy kis tolvaj után, aki mindent elkövet, hogy lerázzon, de látszólag hiába. Nehéz a teli piacon szemmel tartani, hogy épp merre rohan, de próbálom nem szem elől téveszteni. Minden jel szerint a régi városba tart, hogy ott eltűnjön a szemem elől, de nem hagyom magam. Hosszas rohanás után végül rávetem magam, s elkapom.
Egy órával később…
- Már megint kapom a panaszokat rád Amara.
- De Kapitány, elfogtam, beismerte, hogy ő lopott a kereskedőktől, az ügy lezárva.
- Az egy dolog, de kész pusztítást hagytál magad után már megint! Múltkor a környezeted szenderült álomba egy ilyen üldözésnél. Miért nem tudsz te is csendesen és békésebben dolgozni, mint az összes többi?
- Mert én nem csak állok és várom, hogy a karomba rohanjon, hanem utána eredek.
- Csak bizonyítani akarsz anyádnak, hogy képes vagy egyedül is megállni a lábadon, s elérni, hogy büszke legyen rád. De azért nem kéne a fél várost romba döntened egy tolvaj miatt. Pihenj egy kicsit.
- Azaz tűnjek el, amíg elsimítja a dolgokat Kapitány?
- Így is fogalmazhatunk. De egy biztos, amíg ez az ügy nem csendesedik el, addig nem továbbítom a jelentkezésed a testőrséghez.
- Értem Kapitány úr. – húzom félre a számat - Ha kellek elér Uram – kihúzom magam, tisztelgek, s távozok. Nem ez az első ilyen beszélgetésem a kapitánnyal, s ha nem lenne anyám barátja, már lehet kiadta volna az utamat. Otthon legalább olyan vár aki kedvel: Leroos. Vele lakok a csendes városban az ítélkezés arénájától nem messze, pontosabban a parknál. Itt élek kis lakásomban boldogan. Nincs sok mindenem itt: Ágy, asztal, kommunikátorom, székek, Leroos fekhelye, sarokban egy hám, kötél és a törött lég deszkám. Na majd azt is vagy meg kell csinálnom, vagy újat csináltatnom, hogy legalább szabadidőmben Leroos-sal száguldozhassunk a magasban.
Némi fekvés és plafon bámulás után felkeltem, intettem Leroosnak, hogy kövessen, s otthagytam a lakásom, hogy elmenjek kicsit a parkba sétálgatni. Szép az idő, s bőven elég egy topp és egy rövidnadrág. Nálam van még egy labda, amit dobálgatni szoktam az én szárnyas kutyámnak. hát igen, jó játék mikor csak repked és a levegőben már elkapja a lasztit. Jó dolog egy kicsit kikapcsolódni, főleg egy ilyen nap után, de ott a remény, hogy talán a jelentkezésem egyszer eljut a testőrséghez is, s talán megfelelek nekik.

Képességei: Chimera létből adódóan testének külső változásai és a hozzájuk tartozó mirigyek használata.
Két féle mérget állít elő a szervezete:
Az egyik légnemű, s rövid úton alvást okoz (minél töményebb a levegőben annál gyorsabban) pl: zárt térben többekre hatha kisebb töménységben is, mint nyílt terepen, épp ezért zárt térben, csak kiengedi az anyagot a levegőbe, míg nyílt terepen hátra nyúl, s miután a kezére kerül a gázból az ellenfél orra és szája elé rakja a kezét, hogy az áldozat kénytelen legyen belélegezni.
A másik idegrendszerre ható méreg, mely bénuláshoz vezet a szúrás helyétől kiindulva a dózis mértékétől függően. Minél többet kap az áldozat annál gyorsabban bénul le teljesen. Ha az illető nem kap segítséget a végeredmény nem túl kellemes a számára. 1-2 órás bénulás, mely függ az áldozat felépítésétől is.

Szakértelmei: Közelharcos akinek a teste a fegyvere főleg. Anyanyelvén kívül még beszéli az angol nyelvet is elég elfogadható szinten.

Leroos Képességei: Azon felül, amire egy kutya képes: tud repülni, s Amara mérgeire immunis.

Szint 1
Kredit 4
Költött: 4 (Leroos)
maradt 0

Furcsa volt az utóbbi időszak... A királyi pár esküvőjén hivatalosan nem voltam jelen, nem hivatalosan csak a közelben voltam... Nem is tudtam őszintén, hogy mit akarok... vagy csak kicsit megijedtem? Nem tudom pontosan, csak azt hogy lestem Drake-et... olyan gyorsan történt minden... olyan gyorsan bújtam vele össze... olyan gyorsan költöztünk össze... Ő az elsőm s nem akarom elrontani... Aztán a királyi pár elment nászútra és többet voltam együtt Drake-el, hiszen a munkámat el kellett végeznem, mint testőr, bár így is elég sok időt töltöttem együtt Drake-el... beszélgettünk, próbáltam még jobban megismerni, hiszen együtt éltünk munkán kívül... A jó oldala az volt, hogy nem voltam egyedül a rossz, hogy nagyszüleim élő tűpárnának néztek és minden vizsgálat terhességi teszttel indult... Bár amennyi vackot belém tömtek nagyon meglepődtem volna, ha véletlen teherbe esek... de hagytam, mert előbb szabadultam és mehettem vissza Drake karjaiba. Érdekes volt az egész... olyan komoly tudott lenni de mégis képes volt olyan gyermeteg hibákat elkövetni, de ez nem is zavart. Jó volt vele... jó volt, hogy a karjai közt lehetek, érzem, hogy tényleg szeret... bár tudom, hogy a heti szuri neki se lehetett a legkellemesebb, de muszáj volt... nem akartam kiütni véletlenül, hiszen bizonyos helyzetekben nem arra figyel az embertelen, hogy a képességét kontrollálja, hanem épp... köhöm... hagyjuk... lényeg, hogy másra.
Aztán mikor a Lady Melissa hazatért magához hivatott és felajánlott egy rangot melyről egy magamfajta egyszerű polgár, még ha testőr is voltam, nem álmodozhat: Udvarhölgy lehettem, ha vállalom. Ilyen rangba csak nemesek kerülhettek, nekem meg nincs közeli nemesi rokonom se, de nem ezért vállaltam. Szerettem Lady Melissával beszélgetni, szerettem a közelében lenni és ezt ő is tudta, érezte.
Ezután Lady Melissa ismét elment egy időre, s ez alatt Lord Gorgon is nagyobb figyelmet fordított rám, mint eddig ahogy édesanyám is... mondhatni kiválogatta a ruhás szekrényem és elzavart normális ruhákat venni, hiszen nem lehettem akármiben a királynőnk közelében. Persze Drake élvezte a helyzetet, hogy ott öltözködök előtte, de aztán a ruházatom is meglett... Sajnos arra nem jutott elég idő, hogy rendesen megtanuljam a protokollokat, ahogy azt egy nemesi lánynak megtanítják, így kicsit félve álltam munkába miután Lady Melissa hazatért. Bár a meglepetések csak ezután jöttek, hiszen az is kiderült a Doktornál tett látogatás után nem sokkal, hogy a királynőnk terhes.

Ismét elfogadva.

Név: Amara Hinytia
Lakás/Létesítmény:
Foglalkozás: Testőr, Udvarhölgy
Munkahely: Királyi palota
Eszközök: -
Felszerelés/fegyverek:
- lézer puska

Vállalat: -
Szövetség: Embertelenek
Törzshely: Attilan
Ismertebb szövetséges: Embertelenek és szövegségeseik.
Ismertebb ellenség: -

Összes Kredit: 6
Elköltött Kredit: 6
Megmaradt Kredit: 0

Megjegyzés:
Leroos átmenetileg nincs mellettem nagyszülők vigyáznak rá.

A születésnapi "akció" keretében 1,5 kredit jutalmat kapsz.