Re: Város

by **Tyranis** Szomb. 03 Márc. 2012, 10:54

Az egy irányú útról azonnal beugrott neki, hogy milyen remek börtönbolygót lehetne ezen a helyen csinálni. Az összes ellenségét idepakolni szerte a bolygón. A hely átkozottul nagy volt, még ha valaki évezredeken át is életben van, sem biztos, hogy összetalálkozna valakivel ezen a helyen. Saját magának nem okozna gondot megtalálni a az itt élőket, révén neki megvoltak a műszerei és technológiája hozzá. De az egyszerű személyek, akik mindehhez nem értenek, tökéletes lenne. És csak akkor vinné őket haza, ha már semmilyen dolga nincs és, amikor a lelkük már teljesen biztosan eljut az úrnőjéhez. Teljesen ez volt a logikus, egy olyan helyre küldeni őket, ahol nem tehetnek semmilyen gondot és nem okozhatnak semmilyen kárt sem. Igen, valószínűleg ezt fogja tenni, de nem a gyerekekkel, vagyis a saját kortársaival, nem. Hanem a szüleikkel, így volt a logikus, mert ha a szülők nincsenek ott, akkor hihetnek bármit, és nem fognak keresztbe tenni nekik. Nem volt vérszomjas és nem igazán érdekelte, hogy mit is éreznek, de ez más volt. Itt tudni akarta, hogy milyen az, ha a azok is átérzik, amit neki kellett. Ahogyan messziről látta, hogy az apját megölik és egyszerűen elégetik a testet. Nem, ők nem fognak meghalni, de lényegében elvesztik őket, talán örökre. Mert ha utánuk is jönnek, ami pedig logikus lépés lett volna, akkor ők is itt ragadnak. Ahhoz pedig senkinek sem volt elég ereje, hogy megtalálják őket. A Csatabolygó továbbra is Szaturnusz nagyságú volt, rajta több olyan hellyel, ami nem túl kedvező az embereknek és hozzájuk hasonlókhoz. Nagyon-nagyon sokáig tartana. Igen, ez határozottan jó terv volt. Csak előtte még ott volt, hogy elmegy és körbenéz a Negatív zónában is, hogy mi található ott, hogy esetleg azzal is elvonja a figyelmet arról, amire nem kéne, hogy rájöjjenek a kortársai.

by **Tyranis** Vas. 04 Márc. 2012, 13:13

Mennyire könnyű dolga lett volna, ha csak fogta volna Galactust és ráküldi a Földre a kellő időben. Magneto kezéből kicsapta volna az irányítást és így nem lett volna ellenállás sem, nem lett volna olyan személy, aki ellenállt volna a Bolygófalónak és az könnyedén kiirthatta volna azt a helyet. De még nem volt itt az ideje. Még Mephisto és az a másik kapta volna a lelkeket, ami pedig nem volt megfelelő számára, majd ha már egyik sem lesz útban, akkor fog lecsapni. Volt ideje, így nem sietett sehova sem, egy kis csúszás számára elfogadható volt azért, hogy a tervei még sikeresebbek legyenek. Gyalog, nyugodt tempóban indult vissza a város felé, művészet és tudomány, amit itt hagyott. Megannyi holttest; ha lettek volna komolyabb érzelmei a lánynak, akkor talán még hozzáfűzhette volna, hogy a halál romantikus és mennyi szépség van benne, de mivel ilyen érzései nem voltak, ez sem hangozhatott volna el tőle. Csak megnyugtató volt számára a sok holttest és a halál közelsége. Erre volt nevelve, számára ez teljesen hétköznapi volt, a legtöbbek, sőt szinte mindenki számára betegesnek és undorítónak minősült volna, elmebetegnek hívták volna érte, de ő így érezte jól magát. Igaz ezek a lelkek sem kerültek Halálhoz, de akkor, amiért tette azért tökéletesen megfelelt. Nem volt ellenállás, a hősök mind hazatértek, akárcsak a gonoszak ezek csak egyszerű civilek voltak, akik menekültek, könyörögtek és siránkoztak. Alig volt néhány személy a közel kétezer főből, akiben kellő méltóság lett volna a halálhoz. Mindezeket elnézve talán nem is volt olyan nagy baj, hogy nem kerültek úrnőjéhez, sértés és szégyen lett volna ránézve, hogy ilyeneket küldött hozzá. A vallásos áhítat, aminek nevelve lett, lényegében egy vallási fanatistának. Ebben a bátyja nem is nagyon tévedett sokat, de abban igen, hogy nem volt őrült, sem pedig pszichopata. Ahhoz úgy vélte a lány logikusan, hogy olyasfajta jellemmel kellett volna rendelkeznie, hogy az torzuljon el, az ő esetében mindez nem állt fent. Ő mindig is ilyen volt. Ezen gondolkozott miközben a csontvázak között sétált továbbra is lassan a lemenő nap fényében, mint más a virágoskertben tette volna ugyanezt.

by **Tyranis** Kedd 06 Márc. 2012, 11:48

Egy hónap telt el, az idő gyorsabban elszállt, mintsem gondolta volna, ezalatt a tervei is haladtak némileg előrefelé. Galactus tette a dolgát, amit kellett, a skrull Attilan trónján is tökéletesen végezte a feladatát, amit kellett tennie, nem fog lebukni és majd a kellő időpontban aktiválják a programját is. A kree-k pedig megzavarodtak Kree-Lar pusztulása miatt, nem is kell majd olyan sok idő, hogy elbukjanak és újra teljesen skrull uralom legyen az univerzumban. Ők voltak ugyanis a legkönnyebben kezelhetőek, az önimádatukban és túlzott magabiztosságukban könnyedén lehet majd ellenük tenni. Majd, amikor az a valami kiszabadul és attól kezdve egyik isten sem lesz biztonságban. Akkor majd az asgardi nő is elbukik, Mephisto és a többit is sorolhatta volna. Nem lesz senki sem, aki útban lehetne és nem lesz senki, aki magának követelhetné a lelkeket, csakis az úrnője a Halál. Már látta, hogy az apja merre is hibázott, ő a realitást próbálta egyben kiirtani, ami kényelmes is lett volna, de nem célravezető. A lassan és folyamatosan lelkekkel ellátni az úrnőjüket sokkal hatékonyabb volt. Ehhez pedig jócskán kevesebb személytől kellett megszabadulni, mintsem az univerzum és a realitás lakossága. Így csupán az istenektől kellett, és attól kezdve szabad volt az út, minden lélek a Halálhoz kerül. Szépen lassanként, minden halott oda megy. Igaz nem hal ki a realitás, és rövidtávon tény, hogy rosszabbul jár az úrnő, de hosszútávon? Csakis nyerhet, mert mindig lesznek újszülöttek, új lelkek, amik pótolják az űrt és a Halál kortalan, neki volt ideje, ahogyan Tyranisnak is. És most, már kezdte mindenki érezni a végét, hogy közel van valami, amit nem tudnak megakadályozni, nem csak ő maga volt, akinek a negatív zóna eszébe jutott, hanem a földieknek is. Vagyis a kree-knek. Logikusan nézve már mindenki tudott a létezéséről, Zyro biztosan elmondta, akkor pedig hamarosan találkozhat az öccsével és a többi társával is. A bátyja meseíró volt, érdekelte a lányt, hogy a fiú mennyire túlzott vele kapcsolatban.

by **Tyranis** Szer. 07 Márc. 2012, 19:21

Tudta, hogy valamikor vissza kell mennie a Földre, nem igazán volt oda azért a helyért. Túlságosan primitív volt, még így is, hogy csak mutánsok laktak rajta. Meglepő volt és teljesen illogikus, hogy az a planéta volt szinte mindennek a közepe, ami az univerzumban történt. Ezen a helyen olyan események zajlottak, amik máshol nem. És miért?! Senki sem tudta volna megmondani, valamilyen oknál fogva mégis így volt. Szíve szerint ezt a helyet leradírozta volna az univerzum térképéről, mindenkinek megkönnyítve a dolgát. De még nem tehette meg, még nem jött el az ideje, hogy az apja gyilkosai meghaljanak, bár mint nem is olyan régen gondolta ezen a helyen is meghalhatnak később. Igen, itt a Csatabolygón, ami oly sokaknak adott életet. És olyan sokaknak a halálát is okozta. De a Föld, tudta, hogy a fajtájából még sokan élnek ott, akárcsak a Titánon, de még egyik helyen sem kereste fel a népét. Tudta, hogy valószínűleg végeznének vele, vagyis megpróbálnák, ha megtudnák, hogy milyen módon született. Hamarosan pedig tényleg meg fogják ismerni a nevét és tudni fognak arról, hogy létezik. Erre fel kellett készülnie, már az apját is megbélyegezték, és őrült titánnak hívták, akkor őt minek tartanák? Az apja örökségét viszi tovább, kree génekkel párosítva, ugyanúgy a Halálnak dolgozik és ugyanúgy az emberiséget veszélyezteti. Márpedig ezt úgysem fogják eltűrni, de ha beszállnak a háborúba legalább valamilyen izgalom is lenne az egészben, nem lenne olyan könnyen kiszámítható az egész, mint most. Az örökkévalók az emberiséget védik most is, még így is, hogy mind mutánsok. Tyranisnak egye remek ötlete támadt, mi lenne, ha a deviánsokat kiugrasztaná a rejtekükből? Esetleg újabb erőket adatna nekik, olyat, amivel az őrzőiket és ellenségeiket elpusztíthatnák? Az örökkévalóknak nincsenek isteneik, igen, ők mind a Halálhoz jutnának. Ez nem is volt olyan rossz ötlet.

by **Tyranis** Csüt. 08 Márc. 2012, 12:25

Tisztában volt vele, hogy Lemúria közelében vannak a deviánsok, annak határában. Attilan már az övék volt, és a királynő emlékeiből pedig tökéletesen kivehető volt, hogy Atlantisz és Lemúria királyának szeretője. Igaz még mindig a halkirály apjába volt ténylegesen szerelmes, de ez nem számított. Az efféle érzések idegenek voltak Tyranis számára, és nem is értette különösebben őket. A szerelem és ezek az érzések is csak illogikusak voltak és nem volt bennük semmi, amivel magyarázhatóak lettek volna. Azonban Namor keményebb dió volt, mint az ágyasa. És ő még mindig az ellenállók oldalán volt, ha csak úgy bemerészkedik az ő birodalmába arról minden bizonnyal tudni fog. Hamar. Valahogyan meg kellett volna őt kerülni, hogy így jusson oda és egyszerűen fellázítsa a deviánsokat és azzal, ha az Örök Birodalmak kiesnek az ellenállók sorából, akkor igencsak könnyen söpörhetnék végre félre a lázadás legkisebb magvát is. Utána logikusan már nem lenne semmilyen akadályuk és végre igen könnyedén győzelmet arathatnának. A győzelem persze, amire még Magnus sem jött rá, de az emberiség és a mutánsság végét jelentené. Vagy pedig valami olyan dolog következne be, amivel nem számolt még. Mint annak idején Apokalipszis. Aki a Föld legfejlettebb technológiájával rendelkezik és még az emberteleneket is túlszárnyalja. A celestal technológia, amitől az örökkévaló csak nagyon picit van elmaradva. De ő is az ellenség oldalán áll, így vele is számolni kell. Egy ilyen tényező mellett még a Halál Avatarja sem hunyhatott szemet, mert fontos volt az egyenletben. Logikusan nézve Apokalipszis érdeke, hogy a népesség mutáns maradjon, csak az uralkodó személye nem felel meg neki. Saját maga akarja a trónt, ezért ölette meg Freyr-t is, gyengíteni az ellenállást, miközben saját maga erősödik. És gyengíteni Tyranis-t is, a tudtán kívül. Egy ilyen tényező nem maradhatott sokáig a képletben. Túlságosan is veszélyes volt.

by **Tyranis** Csüt. 08 Márc. 2012, 17:27

Logikus és jó kérdés volt Tyranis részéről, amit még nem tudott megválaszolni, hogy miként tudná uralni, vagy együttműködésre bírni a deviánsokat. A legvalószínűbb magyarázat az volt, hogyha azzal bíztatja fel őket, hogy bosszút állhatnak a sok éves elnyomásért és viselkedésért az örökkévalókon. Végül is ők voltak azok, akik nem engedték őket azt tenni, amit akarnak és tartották vissza attól, hogy leigázzák a földet. A technológiájuk sem volt vészesen fejletlen, legalább is, amit az adatbázisokból és egyéb forrásokból megszerzett, így volt lehetőség bennük. Persze azt elfogja titkolni, hogy saját maga is örökkévaló, azzal semmilyen szimpátiát nem nyerne el és még ellene is ellene fordulnának. A másik, amit meg kellett tennie, hogy kiüsse Apokalipszis technológiáját. A megfelelő mód kellett ahhoz, hogy az a celestal technológiát blokkolhassa. Egyelőre csak elképzelései voltak arról, hogy miként tudná mindezt megtenni, de majd pontosít és az adatbázis is segíteni fog ebben. Még az is felmerült benne, hogy megszerzi magának, a hajóval együtt, amiről a legendák keringtek, hogy Apokalipszis tulajdonában egy celestal hajó volt, és azzal egyé válva lett En Sabah Nur-ból Apokalipszis. Vajon egy örökkévalóval mit tenne az, ha egyesülne azzal a technológiával? Erre egyelőre nem állt rendelkezésére adat, se nem rendelkezett saját maga sem alakváltással, hogy egyesülni tudjon vele. Pedig tudta, hogy Apokalipszis micsoda erőkre tett szert ennek köszönhetően és már belegondolni sem volt utolsó, hogy saját maga mit szerezhetne belőle. Itt vissza kellett jutni az alapgondjához, hogy saját maga csak félvér volt és ki kellett volna ezt is küszöbölnie, de kevés kozmikus tárgy volt, amiről tudott, hogy minderre képessé tegye. A végtelen gyémántok pedig elvesztek, minden bizonnyal elpusztultak, amikor a Túlontúli elvette őket az apjától. Így a kozmikus kocka maradt. De előtte még… a deviánsok és Apokalipszis, illetve a Negatív zóna.

by **Tyranis** Pént. 09 Márc. 2012, 11:59

Nem, mégsem. Volt még kellően sok ideje ahhoz, hogy a kitérőt tegyen Lemúriába és ott megnézze a deviánsokat magának. Nem voltak különösebb fenntartásai azzal kapcsolatban, hogy így minden bizonnyal Magneto-nak fog keresztbe tenni, de ha el akarta érni az eredeti tervét, akkor a deviáns DNS szerzése mindennél fontosabb volt. Még érdekes kísérleteket is lehetne velük folytatni, meg ő, mint aki a halál tudományát igyekezett megfejteni, neki teljesen logikus lépés volt, hogy ezekből az egyedekből is szerez magának néhányat, hogy megvizsgálhassa őket és tesztelhesse a tűrőképességeik határát. Ezt kedvelte ebben az egészben a legjobban, nem a gyilkolást, az természetes volt, neki, hanem azt, hogy a tudomány fejlődhet, hogy valami hasznosat tesz és a tudása tovább növekszik. Nem mintha most butának számított volna, sőt kifejezetten okos, de ettől függetlenül a tudásszomja hatalmas volt, mindig valami újat akart tanulni. Hogy tényleg megérthesse a halál tudományát, de nem csak ezt, minden mást is. Az univerzum hatalmas volt és annyi megfejtetlen rejtély volt benne. Még sok-sok évig elegendő tudásanyagot biztosít Tyranis számára. Talán még az ő élete is kevés lesz ahhoz, hogy mindent megfejthessen. Az apjáé is kevés volt, pedig igencsak régóta élt és létezett. Itt visszajutott megint oda, ahova mindig, ha az apja jutott eszébe, hogy az öccsei és barátaik megölték őt, pedig ő nem is ártott nekik negyed évszázada. De akkor a deviánsok, és közben, előtte utána jár annak is, hogy a többiek éppen mire készülnek, ha már a bátyja továbbra sem követte a logikát, és nem tért vissza a csapathoz, így őket nem tudta, hogy mire is készülnek. A kardjával suhintott egyet és elhagyta ezt a dimenziót.

//Folytatás: Lemúria//

by Ajánlott tartalom