Naturwissenschaften

NATURWISSENSCHAFTEN

- Tja! - bánkódott Niteris és a doktor, miután ily keveset tudtak meg legújabb munkatársukról. Igazán kaphattak volna valamivel több részletet, különösen azután, hogy saját hallgatásukkal külön odafigyeltek az ifjú fejvadász lelki fejlődésére. Így viszont még azt sem tudták, hogy milyen szerepben érkezik. Lehetett sofőr, mesterlövész, kung fu mester, álcázkodó kiborg-zombi-démon, vagy titkárnő. Még volt pár opció, mi megfordult a páros fejében, ám azok közel sem voltak ilyen valószínűek.
- Nyomás! Az eltévelyedett mutánsok nem kapják el magukat. - értettek egyet, és méltóságteljesen kivonultak az előtérbe. Nagyon magas intelligenciájuknak köszönhetően másodjára hamarabb találták meg az utat. Crowley pajtásuk már valóban várt rájuk, és ezúttal sokkal jobban öltözött. Niteris elgondolkodott azon, hogy vajon nem lett-e volna jobb, ha hamarabb megosztja az úticéljukat...
- Erre a címre kéne eljutnunk lehetőleg két órán belül. Hamarabb is mehetünk, a németek mindig korán érkeznek. - mondták, és átnyújtottak egy cetlit egy manhattan-i címmel.

NATURWISSENSCHAFTEN

A mikrobusz jó választás volt, Niteris kedve szerint terpeszkedhetett. Ám az idegen sofőr nem engedte, hogy szabadon beszéljenek az úton. Így a mélyen tisztelt doktorúr el is mélyedt a legújabb eszmefuttatásában, Niteris pedig kissé nyomasztóan mosolygott összeesküvő társaira, miközben egy-egy fejszámolás eredményére emlékeztetgette hordozóját.
Szerencsére ez a csendes, de igen kényelmes utazás nem tartott sokáig, hamarosan meg is érkeztek a célállomáshoz. Miután kiszálltak, Niteris alaposan megbánta, hogy nem nézett utána alaposabban a találkozó helyszínének. Egy rock bár, vagy valami hasonló szörnyűséges táncterem várakozott rájuk a megadott címen. A kiszűrődő zajok alapján egyáltalán nem egy olyan hely volt, ahol Niteris szívesen mászkált volna. Vagy éppen olyan, ahonnan teljes bizonyossággal épségben visszajutott volna...
Ám ez a feladat nem is reá hárult. Kiváló fejvadász cimborái minden bizonnyal meg tudtak birkózni az efféle halálos veszedelmekkel az ő emberfeletti klyntar-feletti (?) szónikus ellenállásuknak köszönhetően.
- No, itt is volnánk - mondta Niteris kissé aggodalmasan - Itt már nem kísérném el önöket. A világért sem akarnám megzavarni önöket a célpont csendes kihozásában. Ebben az elviselhetetlen zajban talán nem is kell olyan csendesen kihozni...
Ezen idegesen nevetgélt egy kicsit, majd előkereste hímzett zsebkendőjét, hogy azzal búcsút intsen társainak.

NATURWISSENSCHAFTEN

Szörnyű hely. Niteris és a mélyen tisztelt doktor úr őszinte undorral nézték a létesítményt, ahol a célpontjuk várt rájuk. Egyértelmű, hogy tényleg letért a helyes útról, ha éppen egy ilyen helyet választott a találkozójának. Már ha ő választotta...
Borongós elmélkedésük közben a kedves fejvadász hirtelen kérdést tett fel nekik, amire annyira nem figyeltek, de biztosan nem is volt olyan fontos.
- Igaz. Teljes mértékben helyes, nagyon jól mondja, Mr Crowley - válaszolták, és ezután jobban figyeltek. Vagyis hát Niteris figyelt, a mélyen tisztelt doktorúrnak még járt egy kis gondolkodóidő.
És még szerencse, hogy figyelni kezdett, mert a terv számos kérdéses részletet tartalmazott.
- Tja, a bombára biztosan szükség lesz? - kérdezte a szimbionta aggodalmasan - A célpont halála mindannyiunkra nézve nagyon-nagyon rossz lenne. Sokkal rosszabb, mint a szökése. Valamint könnyen lehet, hogy a célpont nem lesz egyedül.
Miután ezt megosztotta, elégedetten bólogatott saját bölcsességén, koppantott egyet az esernyőjével, és várta, hogy a fejvadász komái biztosítsák a munka biztonságos teljesítéséről.

NATURWISSENSCHAFTEN

A fejvadász páros nem volt éppen megnyugtató. A bombákat továbbra sem akarták kihagyni a tervből. Sőt, látszólag a robbanásnak valami köze volt az érintéshez, ami azt jelentette, hogy Mariah is valószínűleg  mutáns volt. Kár érte...
De sem Niteris, sem a mélyen tisztelt doktor nem akartak tovább a terven módosítani. Az idő egyre közeledett, a célpont pedig a jó német szokások szerint már bizonyára régóta benn várakozott, így még egyet koppantottak esernyőjükkel, és elintegették a bátor bérgyilkosokat hímzett zsebkendőjükkel.
- Ne felejtsék! Élve és sértetlenül. Még a lábára is szüksége lesz a jövőben.

Mariah ezt követően gond nélkül meg tudta közelíteni az épületet. A zene hangereje még számára is meglepő lehetett. Akárkivel is akart találkozni a célpont, nyugodt beszélgetésre biztosan nem számíthatott.
Benn a látvány nem volt különösebben meglepő. Középen egy tánctér helyezkedett el, amit egy kisebb tömeg éppen rendeltetésszerűen használt. A jobb oldalon egy színpad volt, amin éppen egy kevéssé ismert banda játszott, alaposan kihasználva a színpadot körülvevő hangfalakat és basszusládákat. Bal oldalt egy bárpult köré gyűltek a látogatók. A bejárattal szemben a fal mellett asztalok helyezkedtek el, ahol szintén ültek páran. A kivilágítás az efféle szórakozóhelyeknek megfelelően nem volt éppen ideális a kereső munkához. Mariah első körben nem látta a célpontot, de innen bármelyik társaság felé elindulhatott, hogy alaposabban megnézegesse az ott tartózkodókat.

Damned-nek nem volt ilyen könnyű dolga, amikor ő is megindult a hely felé. Minél közelebb ment a bejárathoz, annál erősebben hasogatott a feje. Ha kitartóan ment tovább, az erős basszus valósággal mellkason vágta, amint belépett a terembe, és utána is folyamatosan ütlegelte. Nagyjából ő is ugyan azt látta, mint Mariah, bár a körülményekre való tekintettel neki nehezére esett bármire is összpontosítania, vagy akár csak végigsétálnia a területen. Szerencsére a zaj annyira nem volt elviselhetetlen, hogy lebukjon miatta, a nehézkesebb mozgását egy avatatlan szemlélő akár alkoholfogyasztás eredményeként is értelmezhette. Ez persze a hangfalak további megközelítése könnyen megváltoztathatta volna. Közvetlen közelről ezek komoly veszélyt jelentettek a szimbionták életére.

NATURWISSENSCHAFTEN

A tömeg miatt Mariah csak lassabban tudta megközelíteni a bárpultot, de ha az enyhe lökdösődésen kívül semmi más nem akadályozta. Ha nem kötött senkibe, őt is békén hagyták.
Miután elérte a kiszemelt célállomást, megrendelte az italt. Amennyiben alkoholtartalmú italt rendelt, a pultos egy ideig kételkedve nézett rá, körbenézett, majd végül egy vállrándítás után kiszolgálta. Dohányozni viszont tilos volt az épületben, így az elmaradt.
Mariah ezután megszemlélhette a környezetét. A célpontot még mindig nem látta sehol, így vélhetőleg vagy a színpadhoz közelebb lehetett a táncolók között, vagy a bejárattal szemben lévő fal melletti asztalok egyikénél.
A pultnál lévő társaság nem volt éppen különös. Közvetlenül mellette egy idősebb rock rajongó ült, aki lassan iszogatva figyelte az előadókat, a másik oldalán meg egy fiatal srác, aki szemlátomást nem volt biztos benne, hogy a megfelelő helyre érkezett. A pult közepe fele volt a legtöbb mozgás, itt az emberek folyamatosan jöttek-mentek, hol az asztalok irányából, hol pedig a tánctérről. Egyedül egy pár nem vett tudomást arról, hogy épp a legnagyobb forgalom kellős közepén álltak. Itt egy kimondottan jó egészségnek örvendő férfi mesélte el az ufókkal teli hőstetteit egy nála fiatalabb lánynak, kinek az arcát Mariah éppen nem látta, de hátulról nem hasonlított a célpontra. A pult legvégén egy kígyószerű bőrrel rendelkező mutáns éppen a pultra borult, de a kezében még stabilan tartott egy majdnem teli üveget.
A pulthoz közelebb lévő táncolók között sem volt semmi látványosabb. Az emberek többnyire párokban, vagy kisebb csoportokban mozogtak. A stílusuk alapján valószínűleg egy régimódi motorosbanda éppen ide szervezte meg a találkozóját. Mariah egy-két külső mutációval rendelkező személyt is kiszúrhatott, de ekkora számban ez egyáltalán nem volt szokatlan a környéken.

Damned továbbra sem érezte túl jól magát, de a szerep, amit játszott, teljesen meggyőző volt. A falnak támaszkodva majdnem akadálytalanul jutott el a pultig, egyedül egy alaposan összecsavarodott szerelmespárt kellett megkerülnie. Szerencsére ekkorra már egy kicsit sikerült távolabb jutnia a hangszóróktól, így, habár a feje erősen hasogatott, az egyensúlya elvesztésétől nem kellett tartania. Amikor leült, a pultos fontolóra vette, hogy megpróbáljon felvenni tőle egy rendelést, de a részeges szerep egyelőre távol tartotta. Amennyiben követte a pultos tekintetét, Damned-nek feltűnhetett, hogy az ajtó közelében álló kidobóember figyelemmel kísérte mozgását.
Mariah-hoz hasonlóan ő is megfigyelhette a környezetét. Mivel ő a táncosokra összpontosított, jobban kivehette az egyes embereket benne. Ő is látta a motorosbandára emlékeztető társaságot, nagyjából 15-20 főből állt, valamint összesen két darab látványos mutációval rendelkező személyt számolhatott. Az egyikük egy két méteres farkasszerű férfi volt. A füle mozgása és a tánckísérlete alapján nem érezhette valami jól magát. A másik egy angyalszárnyakkal megáldott lány volt, akit több férfi is meg próbált környékezni, de ő nem nagyon vett róluk tudomást.

NATURWISSENSCHAFTEN

A pultos helyeslően bólintott, és hamarosan visszatért egy nagy bögre kávéval és két zacskó cukorral. Nem sokkal azután, hogy az ital megérkezett, Damned végre fellélegezhetett. A koncertezők pillanatnyi szünetet tartottak. A színpadon egymással kommunikáltak, valószínűleg a következő számról.
Damned fejfájása határozottan enyhült, és egyáltalán nem szédült, így újult erővel tudta megszemlélni környezetét.
Azonnal meg tudta állapítani, hogy a szerencsés kiválasztott nem a zenekar tagja, valamint láthatta, hogy a pult közelében sem illik senkire sem a jellemzés senkire. Ha tovább szemlélődött, ő is láthatta, hogy jó eséllyel a célpont a fal mellett elhelyezkedő asztalok egyikénél ülhetett (már amennyiben valóban a teremben tartózkodott).

Mindeközben a mélyen tisztelt doktor úr és Niteris egyre bizonytalanabbak lettek, hogy valóban jó ötlet volt-e kinn megvárni a fejvadász brigádot. Nagy kételkedésükben meg is indultak a bejárat felé, ám amíg meg nem győződtek róla, hogy a zenének csúfolt ricsaj tartósan abbamaradt, még nem merészkedtek beljebb.

NATURWISSENSCHAFTEN

A pultos nem szólt semmit, de látszott rajta, hogy kételkedett az italkombináció hatékonyságában. Ennek ellenére hamarosan visszatért a kívánt italokkal. Egy hasonlóan zajos helyen már valószínűleg réges-régen lemondott a békés vásárlókról.
Damned legújabb szerzeményével megindult az asztalok felé. Mivel a zene éppen szünetelt, itt nem ütközött különösebb akadályokba. A tömeg nem táncolt, ő meg nem dülöngélt. Miután közelebb ért, meg tudta erősíteni, hogy valóban a célpontját találta meg. A haját ugyan idő közben feketére festette, és mind öltözék, mind a sminknek címezhető arcmaszatolás szerint igyekezett a tömegbe olvadni, a vonásai határozottan ugyan azok voltak. Látszólag még csak ő érkezett meg a találkozóra. Egyedül ült az asztalnál, és szokatlanul mozdulatlan figyelte a telefonját.
A zenekar viszont lassan-lassan már összeszedte magát, így a szimbiontának nem lehetett több ideje egy percnél a fejfájás visszatéréséig.

NATURWISSENSCHAFTEN

Damned a fejfájás hiányában könnyen meg tudta közelíteni a hangosító berendezést, ahol hitelesen elő tudta adni, hogy figyelmetlenségének köszönhetően öntötte le az elosztót. Habár zárlatot nem okozott ezzel, egy kidobóember hamar ott termett, hogy nem túl durván, de határozottan eltávolítsa az érzékenyebb masinák közeléből. Szerencsére zárlat nélkül is elég aggasztó volt a baleset ahhoz, hogy rövid technikai szünetet hirdessenek, így a szimbionta valóban nyert a mutatványával egy kis extra időt.
Mindeközben a lány mozdulatlanul nézte a telefonját, ami lassan elsötétedett, és nem vett tudomást a környezetéről. Amikor Damned letelepedett a közeli asztalhoz, és megszólította, szemlátomást nagyon meglepődött. Zavartan nézett rá, és egy ideig nem szólt semmit, mintha valami jelre várt volna.
- Nem rád várok - mondta végül, és ismét a telefonjának szentelte a figyelmét, mi időközben teljesen elsötétedett.

NATURWISSENSCHAFTEN

A lány nem reagált túl gyorsan Damned mondandójára. Csak nézte a telefonját, és látszott rajta, hogy elmében máshol jár. A folyamatos beszédet viszont nem tudta teljes mértékben figyelmen kívül hagyni. Vetett egy pillantást a pult irányába, majd onnan gyorsan elkapta a tekintetét, és a kidobóember felé nézett. Ezt a gondolatmenetet viszont látszólag elvetette, és egy kisebb bólintást követően a fejvadász felé fordult.
- Nézd, ez a hely tele van emberekkel - mondta határozottan - Légyszíves beszélj valaki mással. Valaki biztosan szívesen elbeszélget veled a filozófusos témáidról.
Miközben beszélt, a célpont betette a mellette lévő táskájába a telefonját. Még matatott egy kicsit benne, de a szimbionta az adott pozíciójából nem látott rá a táska tartalmára. Amit viszont észrevehetett, hogy a technikus csapat idő közben a biztonság kedvéért az elosztó leváltása mellett döntött, aminek a folyamata hosszúra nyúlt. A zene hiányában így a korábban táncoló társaság is szépen elkezdett átszállingózni a bárpulthoz, vagy az asztalokhoz.

NATURWISSENSCHAFTEN

A célpont látszólag elégedett volt Damned arcának elkomorodásával, és nem is kotorászott tovább a táskájában. Újra a telefonját kezdte el tanulmányozni, amit valamiért még mindig nem kapcsolt be.
A szimbionta mindeközben felkészült a saját védelmére, és elindította az altatónyilat az asztal alatt. Talán most először minden tényleg tökéletesen a terv szerint haladt. A lány képességét könnyedén hatástalanította és egy kis lendítéssel egy másodpercen belül már el is találta a vádliját a nyíllal.
A célpont erre összerezzent, benézett az asztal alá, majd hirtelen elkerekedett a szeme és a táskája felé kapott. Damned tudhatta, hogy az altató hatására még pár másodpercet várnia kellett, így ha ezt az időt észrevétlenül át tudta vészelni, valószínűleg nem kellett tartania a tömeg haragjától.
A jelenetből a jelenlévő társaság egyelőre nem észlelt sokat, ám a zene hiányában így is sokan tartottak az asztalok felé. Éppen a kis akcióval egy időben az angyalszerű mutáns elfoglalta Damned asztalának túloldalán lévő helyet.