Asgard > Hroar Grundison

Go down

Asgard > Hroar Grundison

Témanyitás by Godlaw / Tao on Vas. 07 Aug. 2011, 18:55

Név: Hroar Grundison
Egyéb név(i): Tankspridd – „Felejtő”
Faj: Viharóriás
Nem: Férfi
Jellem: Harcias
Személyazonosság: Nyílt
Születési helye és idő: I. sz. 29. Jotunheim
Kor: 1991 év
Család: Grundison klán
Foglalkozás: Harcos
Testmagassága: 843 cm
Testsúlya: 4093 kg
Szeme színe: Halványkék
Haja színe: Kopasz
Bőre színe: Halványkék
Különleges ismertetőjel: Forradás a jobb halántékon
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Rövidtávú memóriavesztésben szenved. Agyának azon része, mely azért felel, hogy a rövidtávú memória beépüljön a hosszútávúba, megsérült, így változó időközönként emlékezete elhalványul, időnként teljesen törlődik. Az időközök lehetnek pár percesek vagy akár több órásak is, ez – akárcsak az, hogy mennyire veszti el az emlékeit – a környezettől függ, a külső ingerektől, a stressztől, a fáradtságtól és attól, hogy mennyire tud koncentrálni. Mivel az emlékek – egy egészségesen működő agynál – alvás során épülnek leginkább a hosszútávú memóriába, neki kevesebb alvásra van szüksége, három óra után már tökéletesen kipihenten ébred, a normál alvásciklusa egy-két órára csökkent.

Életrajza:

-Ymirért! – Az első emlékem, hogy egy barátságos férfi fejszét nyom a kezembe, hogy a velem szembenálló öt megtermett ellenség közül öljek meg, amennyit tudok. Arra már nem emlékszem, hogy az az öt ellenség mit akart tőlünk – tulajdonképpen arra sem, hogy miért voltak az ellenségeim –, ahogy arra sem, hogy ki volt a barátságos férfi, de sosem fogom elfelejteni a forró vér kifröccsenésének érzését, ahogy beborítja a testemet, és végigcsorog az államon. Na jó, talán mégsem olyan biztos, hogy nem fogom elfelejteni soha, de most még tisztán emlékszem rá, pedig már… Mikor is? Te jó isten, több, mint másfél ezer éve volt.
Hroar Grundison vagyok, a Grundison klán második legidősebb tagja, a rettenthetetlen, a megállíthatatlan, a legyőzhetetlen, vagy ahogy a legtöbben hívnak: Tankspridd, a Felejtő.
Csaknem két évezrede már, hogy Jotunheim földjét taposom, a legkínosabb az, hogy az utóbbi tizenhárom évszázadra egyáltalán nem emlékszem. Az én történetem sem kezdődik másképp, mint fivéreimé, háborúra születtem, és mindig a harcért éltem. Nem kellett belémverni a tudást sem a szabályokat, a hegyekben gyorsan megtanulod, hogyan maradj életben, hogyan szerezz élelmet, hogyan találj barátokat, és hogyan végezz az ellenségeddel. És ennyi is lenne lényegében az, amit tudnod kell, ha Jotunheimben akarsz élni. Ha eljön az idő, urunk, Utgard-Loki szólít minket Ymir, a teremtő nevében, és akkor minden jég- és viharóriás összegyűlik, hogy csatába vonuljanak bárki ellen, akit a harcmezőn találunk. Mert így megy ez a mi világunkban, felénk nincs politika, nincs intrika, amikor kell, megragadjuk kardjainkat, magunkra öltjük vértjeinket, és addig verjük ellenségünk fejét a legközelebbi sziklába, amíg agyvelejének utolsó darabja is elhagyta koponyáját.
Így éltem én is, hétszáz éven át csatáztam mindennel, amire parancsot adtak. Aztán egy nap megváltoztak a dolgok. Sokat meséltek nekem arról a napról, van, aki viharos időről beszélt, és óriási sárkányról, aminek a fogai között álltam, és állkapcsát kifeszítve harcoltam vele. Mások démonokról regéltek, hátbatámadásról, és becstelen vereségről. Akárhogy is volt, az volt a nap, ami miatt nem emlékszem már, hogy mi történt. Mikor magamhoz tértem, egy sebhely volt a halántékomon, állítólag egy hónapig feküdtem, és már mindenki feladta a reményt. Mikor magamhoz tértem, nem volt semmi bajon, az ébredésem utáni néhány hétre még haloványan emlékszem, de attól kezdve minden sötét. Azt mondták, megsérült a koponyám, és az emlékezőképességemmel van baj. Ezt legalább tízszer kellett elmondaniuk, mire felfogtam, és utána sem nagyon izgatott, azonban ahogy elmúltak a fejfájások, egyre gyakoribb emlékvesztések következtek. Mit mondhatnék, minden, ami történik velem, amit teszek, amit mondok, még az is, amire gondolok – egyszerűen eltűnik. Nem könnyű így egy magamfajtának, a csata közepén elfelejteni, hogy mit keresek ott, vagy hosszú útra indulva félúton elfelejteni, hogy miért is indultam. Jotunheimben akinek nincs helyén az esze, annak nincs esélye a túlélésre.
Ezerháromszáz éve élek így. Minden reggel így ébredek, egy papirost szorongatok, amin a saját kézírásommal szerepel az, amit tudnom kell. Minden, ami a sérülés előtt történt, megmaradt, ami viszont azóta, az eltűnik, így mindig leírom magamnak, hogy hol is vagyok éppen, miért jöttem ide, és a körülöttem lévők közül kiben kell bíznom, és kit kell megölnöm. Nem sok segítség, de ahhoz elég, hogy túléljem, immáron jó ideje be is válik. Megtanultam együtt élni ezzel, és immáron így vívom tovább csatáim, amíg a kötelesség erre szólít.



-Ymirért! – … Vagy ezt már mondtam?


Képességei: Bőre különlegesen ellenálló, csontozata kemény (4-es ellenállás), képes akár ötven tonna megemelésére is, teste az átlagosnál gyorsabban regenerálódik (2-es gyógyulás).

Szakértelmei: Háború.

Megjegyzések: Apjától kapta Rengetőt, a hatalmas pörölyt, mely nem csak számtalan háborúban szolgált ezrek életének kioltására, de emellett még mágikus erővel is bír. Ha használója tompa végével a földbe csap, hatalmas erejű földrengést okoz, mely negyven méter sugarú körben néhány méter mélységű krátert robbant a talajba. A fegyvernek 50 egysége van, egy használat 15 egységbe kerül.


_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam Munji
avatar
Godlaw / Tao
Adminisztrátor

Hozzászólások száma : 2730
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Re: Asgard > Hroar Grundison

Témanyitás by Godlaw / Tao on Vas. 07 Aug. 2011, 18:56

Hroar életét veszítette az Istenek háborúja során, Jotunheim ütközeténél. Elutasította Hela ajánlatát, hogy az ő oldalára álljon. Mivel a harcos dicső halált halt a lelke Valhalla-ba került volna, de az Ősi istenek megkegyelmeztek neki és visszaküldték az élők sorába, a Loki által kijátszott törvények révén, hogy harcoljon tovább Asgardért, hogy az ne bukjon el végül.

Hroar az Istenek háborúja végén feltámasztotta kívánságával Ymirt, és Thorhalla Jotunheim helytartójává nevezte ki.

_________________
"Ne az erődnek megfelelő feladatért imádkozz, hanem a feladatodnak megfelelő erőért." (Sai Baba)
Tao Mesélő Zyro William Tao Halál Ben Grimm Yeb-Nug Thack Godlaw Solam Munji
avatar
Godlaw / Tao
Adminisztrátor

Hozzászólások száma : 2730
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Join date : 2011. Feb. 20.

Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére




 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.