Kyra Emett lakása

by **Kyra Emett** Vas. 19 Aug. 2012, 23:02

Ahogyan a repülő leszállt velem a reptéren, egy előzetesen megrendelt taxi várt rám, hogy elvigyen újdonsült otthonomba. Már nagyon izgatott voltam a lakás miatt, egészen onnantól kezdve amikor a lakás tulajától kivettem az előzetes telefonbeszélgetésünk alkalmával. Nem tartott olyan nagyon sokáig az út, de legalább tudtam egy kicsit pihenni hiszen először utaztam repülön, és eléggé kimerültnek éreztem magam. Mikor az autó megállt, hatalmas gombócot éreztem a gyomromból felfelé kúszni a torkomba. Beléptem a házba, az orromba csak úgy tolongtak az új és furcsa szagok. Undoritó öregember szagba vegyült némi doh, cigarettafüst és nem kevés alkohol és emberi ürülék fertelmes szaga. Nem töltött el túl sok reménnyel új lakásom szempontjából. Mégis mikor kinyitottam az ajtót, azzal a kulccsal amit a tulaj postázott el nekem, valamiféle furcsa jóleső érzés keritett hatalmába, úgy éreztem hazaértem végre. Soha senkinek sem fogom bevallani, de amikor beléptem egyszerre sirtam és nevettem. Minden olyan szép volt, mint egy álom. Ahogy kitártam az ajtót egy tágas előtérbe érkeztem, minden bútor mahagóni szinű, a szőnyeg misztikusan kavargónak tűnő kéknek látszott. Persze amikor közelebbről is megnéztem, nem kavargott egyik minta sem. Pusztán az emberi szemem csapott be néhány kósza pillanatra. Beljebb mentem, egy egészen picike ám takaros konyhába érkeztem, bár nézzen ki akárhogyan is úgy sem fogok sok időt tölteni idebent. Már nagyon kiváncsi voltam a hálóra, igy majdnem beszakitottam az ajtót, de attól amit bent láttam elakadt a lélegzetem. Mintha az álom amit gyerekkoromban láttam, egyszerűen kivetült volna ide, jó pár kilóméterrel arébb, általam még soha nem járt földön, és létrejött csak Nekem. A bútorok csupa vőrősek voltak, mig a függönyök éjkékek. A plafonon felfedeztem egy hatalmas tükröt, amire, talán az előző lakó, talán valaki más, körömlakknak tűnő anyaggal apró, kicsi csillagokat pingált. A fal szinét csak úgy tudnám jellemezni, hogy aranyszinű, ámbár valamiért mégsem az. Kissé már megfakult ám még mindig látszott régi fénye, de mégsem hatott annak a kopott, sokszor megunt szinnek. Pont beleillet ebbe a groteszk harmóniába. Teljesen passzolt az izlésemnek. Úgy éreztem, ide mindig jó lesz hazatérnem.