A Hiba

by **Tyranis** Kedd 04 Szept. 2012, 10:11

Egy törés és szakadás az univerzum szövetében, ami átjárót nyit valahova teljesen máshova, a Xandari világelme adatai szerint a Rákuniverzumba. Régen a Nova Hadtest és a Xandriak háborúztak az onnan érkezőkkel. Egy ideig úgy tűnt, hogy a szakadást meggyógyult, de a közelmúltban, az elmúlt pár évtizedben ez újra felhasadt. A jövőben (2076-ban) az innen érkező ismeretlenek pusztították el többek között Aian bolygóját a Dwalendet is.
A Hiba Thanos02015

Igen a képregényben tudom, hogy nem így van, így ne tessék kötekedni...

by **Tyranis** Szomb. 08 Szept. 2012, 12:11

//Előzmény: Xandar//

A saját hajója fedélzetén végre eltudott mindent olvasni, amit a Világelme adott számára. Ebből igencsak sok minden kiderült, de még több kérdés is felmerült. Logikus volt, hogy ezek egy részére akkor kap majd választ, ha megérkezik a Hibához. Volt még egy másik bolygó, a Zen Whoberi, ami segített a Nováknak a Hibánál. A bolygónak egyébként nem volt neve, ismeretlen, legalább is mára feledésbe merült a neve. Régen lehetett, mert civilizáció volt rajta, de az, amikor a szakadások létrejöttek elpusztult. Senki sem élte túl, olyan hirtelen volt az egész. Mivel akik rajta éltek még nem ismerték az árutazást, így kapcsolatban sem álltak senkivel nem maradt fent a név. A rákuniverzum lakói miatt nevezték el Hibának, és a központi adatbázisban is ez a név maradt meg, hogy így hívják. Végül is teljesen logikus volt és minden benne volt a névben. Legalább is készteti az olvasót, hogy utána járjon miért ez a neve és akkor nem fog odamenni. Mire a szubtérből kilépett a vadászgép Tyranis már mindent elolvasott és megjegyzett ezzel az egésszel kapcsolatban. Mikor kilépett a rendes űrbe már meglátta a bolygót. Korábbi képet látott róla, hogy igencsak nagy vízkiterjedésű volt és szárazföldek voltak rajta. Most az egész bolygó vöröses volt, a korábbi kékség, azaz a víz eltűnt róla, a földszerű bolygó pedig kihalt pusztasággá változott. Egyelőre valamilyen leszállóhelyet keresett rajta, így végigszkennelte a bolygót és ha talál rajta valamilyen leszállóhelyet, ami biztonságos és védett is, akkor azt a helyet célozza meg és ott száll le. Feltéve, ha talál valahol máshol furcsa energiajeleket, amik utalhatnak arra, amiért érkezett, akkor annak a közelében teszi le a gépet.

by **Tyranis** Vas. 09 Szept. 2012, 11:21

Nem talált olyasmi jelet, mint amit keresett, logikus volt, hogyha van is a bolygón, akkor elrejtik. Még a végén lehetséges volt, hogy valaki eljut ide, mint hogyan Tyranis is tette. Ő maga felkészült volna minderre és teljesen lehetségesnek találta, hogy más is volt itt. Nem csak ő lehetett ennyire okos és logikus ebben az univerzumban. Tudta, hogy a tudása hatalmas és azt is, hogy jól használja fel, de ettől függetlenül nem becsült le senkit sem és tudta, hogy más is juthatott ilyen következtetésre, mint ő maga is tette.
- Mit keresel? – kérdezte a Világelme.
- Nyomát a régi háborúnak, visszamaradt sugárzást és energiajeleket.
- Találtál valamit?
- Igen, az egész bolygó sugárzással teli, de már nem magas a koncentrátum, napokat, heteket is el lehet tölteni itt, mielőtt valakiben kárt okozna. Energiajelek nincsenek, de ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy árnyékolva vannak.
- Neked kárt sem okoz a sugárzás, örökkévaló vagy.
- Valóban így van.
- A földalatti és árnyékolt helyek pedig teljesen logikus feltételezést sugallnak. Én is úgy vélem, hogy az eddigi eredménytelenség ellenére is körül kellene nézni odalent.
- A sugárzás a számításaim szerint nem okoz kommunikációs zavart. Nem lesz nagy az interferencia, meg tudod erősíteni?
- Megerősítve, továbbra is képesek leszünk kommunikálni. A tervezőim minden eshetőségre gondoltak.
A lán csak erre a válaszra várt és ezzel már az egyik síkság felé kormányozta a vadászgépet.

by **Tyranis** Vas. 09 Szept. 2012, 11:34

Néhány perccel később már sikerült is megérkeznie az északi féltekén arra a helyre, amit a számítógép az elemzéssel olyannak ítélt, hogy teljesen biztonságos. Nem akarta, hogy megtörténjen, hogy valami miatt a hajója megsérül. Nem azért, mert tartott attól, hogy itt ragadna, amíg a kardja nála volt bármikor hazamehetett, de kár lett volna egy ilyen remek hajót a semmiért tönkretenni. A landolás után kilépett a hajóból és először szívhatta be a forró kénes levegőt. Mindez néhány pillanatig még mart a torkát és a tüdejét, de szerencsére a származásából adódó előnyöknek köszönhetően másodpercek alatt alkalmazkodott és ebben most még a bandázsa is igencsak nagy szerepet játszott. Körbenézett a pusztaságban, romos épületek, város maradványok, amiket látott. A levegő forró és a lába alatti talaj is annak volt mondható. Ha földi mértékkel kellett számolnia, akkor legalább 42-44 fok volt ezen a helyen. A romok között füstöt látott, nem csodálkozott ezen, teljesen logikus volt, hogy ilyen hőségben kigyulladnak azok a dolgok, amik még éghetőek. És már most hőség volt, pedig egy olyan helyet választott, ahol éppen csak kora reggel volt, hajnal. A nap az égen még alig tűnt fel a horizonton, lesz itt még hatvan-hetven fok is, ha majd magasan jár.
- Jól emlékszem, hogy ez a hely alig pár száz éve még óceánokkal volt borítva és legalább húsz fokkal volt kevesebb az átlaghőmérséklet?
- Jól. De a rákuniverzum lakói és a háború, ami itt zajlott teljesen tönkretette a bolygó felszínét és az atmoszférát.
- A Hadtest és a Xandar mit vetett be? Atomsugárzás nincs, a nukleáris tél pedig nem így néz ki.
- A nega-bomba gyenge verzióit, úgymond annak a fegyvernek az elődeit, amit később a Shi’ar Impérium tökéletesített.

by **Tyranis** Hétf. 10 Szept. 2012, 10:28

Tyranis megtorpant. Egy pillanatra nem volt benne biztos, hogy jól hallotta azt, amit hallott. Pontosan tudta tudományos ismeretei révén, hogy a Nega-bomba mire is jó. Ez az energiáját a negatív zónából szívja el, a bandázsok mintájára készült és igen egy teljes hatóerejűvel képesek lehettek egy naprendszert is felrobbantani és jó néhány ilyennel, amiknek az ereje exponenciálisan nő a robbanástól galaxisokat lehetett lakatlanná tenni. Illetve nem is beszélve arról, hogy mekkora lyukakat okozhat az univerzum realitásának szövetén.
- Logikus következtetés, hogy ezen háború után tértek békés útra a Xandarok és a Hadtest is. – állapította meg érzéketlenül.
- Igen, a pusztítás túl nagy volt ahhoz, hogy később is felhasználják, főleg, hogy a célunk mindig is a béke volt.
- Lehetségesnek találom, hogy ezek a robbanások okoztak gyengülést a realitás szövetén. És ez lehet annak az oka, hogy újra megerősödnek a Rákuniverzum lakói és azok, akik onnan jöttek. Teljesen logikus az a következtetés is, hogy újra érkeztek onnan ide egységek és azok okozták a Hadtest bukását.
- Ha ez igaz, akkor nem fognak leállni és a Zen Whoberi lesz a következő állomás, ami elpusztul.
- Logikus, de nem avatkozunk be, a válaszok, amiket keresünk itt vannak ezen a bolygón.
- És mégis hogyan akarod megtalálni mindezeket Tyranis-Rel? – kérdezte a Világelme.
Ha a feltételezése igaz volt és tényleg vannak mozgások ezen a bolygón, akkor előbb vagy utóbb úgyis kiderül mindez, addig pedig. Neki és így a Világelmének is volt ideje.

by **Tyranis** Csüt. 13 Szept. 2012, 10:57

- Várakozunk. – jelentette ki érzelmek nélkül Tyranis.
Logikus volt arra gondolni, hogy mindez nem különösebben fogja a Világelme tetszését elnyerni, hiszen a számítógép már nemegyszer adta tudtára, hogy az ő legfőbb célja továbbra is az, hogy feltámassza végre a Nova Hadtestet és őket létrehozza újra. Erre pedig egyelőre nem volt szükség. Neki és a Halálnak nem volt, viszont zavaró lehetett az a tényező, hogy valaki rajtuk kívül bolygókat és népcsoportokat mészárol, azért is volt itt, hogy ezt az ügyet megoldja. Nem kellett még egy rivális az úrnőjének.
- Várakozunk? – kérdezte már-már méltatlankodva a számítógép. – Mégis mennyi ideig akarsz várakozni?
- Mindaddig, amíg ez szükséges. Semmivel sem kevesebb, vagy több ideig. Elég, ha felhívjuk magunkra a figyelmet és ha lakik itt valaki a bolygón előkerül.
- Optimista!
- Nem vagyok optimista, csupán logikusan gondolkodom.
- És a logikus gondolkodásodban benne van, hogy esetleg itt veszel és utána én is örökre feledésbe merülök?
- Benne, de ennek az esélye igencsak csekély. Szkenneld végig a környéket, hátha találsz valamit.
Amíg erre várt a levegőben lebegve nézett szét az alatta elterülő tájra, ami romos volt és vörös. Mintha még mindig tele lett volna véráztatta jelekkel.
- Egy nagyon gyenge energiajelet veszek, száz kilométerre tőlünk nyugati irányban. Folyamatosan gyengül, érdemes lenne kivizsgálni, hátha amiatt van itt, ami miatt érkeztünk.

by **Tyranis** Csüt. 13 Szept. 2012, 13:05

- Irányíts oda!
Adta még parancsba, de máris repülni kezdett a megfelelő irányba. Ezen a rövidtávon, ami körülbelül 20 percet kellett, hogy igénybe vegyen nem ment vissza a vadászgépéhez, ugyanis az jó helyen volt, ahol hagyta nem sokkal korábban. Nem volt feltétlenül szüksége a gépre, de azért nem kellett volna az sem, hogy lelője valami, ha arrafelé megy. A gépet megjavítani kellemetlenebb lett volna, mintsem saját magát meggyógyítani. Ahogyan közeledett a hely felé és a Világelme irányította hamarosan kiderült, hogy egy hegyes-völgyes helyre fognak menni, mert onnan érkezett a jel.
- Életjelet érzékelek, két óra irányában, nem messze az energiaforrástól. Ez az első a bolygón a tiedet leszámítva.
Tyranis arra nézett, amerre a Világelme irányította, majd kitérőt tett és letért az energiajel irányától és arrafelé repült, amerre az életjel volt.
- Be tudod azonosítani?
- Nem, soha sem érzékeltem ehhez hasonlót a működésem óta.
Logikus következtetés volt, hogy találtak valami érdemelegest végre. Pár perc múlva a lány meg is érkezett oda, ahova kellett. Egy völgyhöz ért, kráterhez egészen pontosan, itt a föld nem vörös volt, hanem szürke. Az egyik sziklapárkányra szállt le és nézet le az alatta elterülő pusztaságra és romokra. Régen itt is voltak épületek, és város. Pillanatokkal később pedig mozgást látott és végre megpillanthatta azt, ami miatt idejöttek. Ő maga is elég sok mindent látott, tanult az apja révén, de ehhez hasonlót még életében nem látott.
A Hiba 1459605-valley

by **Tyranis** Pént. 14 Szept. 2012, 10:35

- Logikus feltételeznem, hogy az első kérdésed az lesz, hogy micsoda ez a lény. A válaszom nem tudom. De a szkennelést megkezdtem.
A Világelme ezúttal jól gondolta, hogy ez lett volna Tyranis kérdése, hogy micsoda ez a lény. A Világelme létrehozói elméletileg harcoltak ezekkel és minden adatot beleprogramoztak a központi számítógépbe. De ha ez nem mondott semmit sem neki, akkor több lehetséges opció is fenn állt. Nem ezekkel harcoltak, lehetséges volt, hogy ebben az univerzumban mutálódtak a Rákuniverzum lényei, és még mindig ott volt az a lehetőség is, hogy tovább fejlődtek, ilyenné. A „rák” szó. Utalhatott az állatra, a csillagképre is, de arra a beteges fertőzésre, túlburjánzott rosszindulatú sejt degenerációra is, amit a földiek használtak egy számukra halálos megbetegedéshez. Ez az apja adatbázisából tudta és ez leginkább arra hasonlított.
- Amennyire megtudom állapítani ez a lény természetes állapota, nincs mutáció, nincs furcsa benne, hacsak nem a külseje, révén ilyen lények a tengerben szoktak lenni.
- A háborúban mi ellen harcoltak?
- Humanoidok, emberek, kree-k, skrullok és shi’arok, illetve az ismert fajok némileg eltorzult verziójával szemben. A felsorolt fajok is némileg eltértek a megszokottól, amit ebben az univerzumban ismerhetünk.
- Miben?
- Hiányzott belőlük a jóság, az agyi működések furcsák voltak, mintha a gonoszság és az őrület megfertőzte volna a tudatukat, a szemük vörös volt és némileg a fizikai tulajdonságok is eltorzultak. Határozottan megkülönböztethetőek voltak a mi univerzumunk lényeitől. És ez sem ide való. Vagy élnek itt még a Rákuniverzumból, vagy pedig képesek újra átjönni ide az ott lakók.

by **Tyranis** Pént. 14 Szept. 2012, 10:46

- Ezek szerint máris sikerült megoldani a nagy rejtélyt, hogy miért is halt ki a Nova hadtest.
- Egy szóval sem említettem ilyet, ezek újra visszatértek, de ettől nem biztos, hogy ők voltak a felelősek azért. Úgy veszem ki a szavaidból, hogy nem akarsz itt maradni. Vagy azt sem akarod, hogy én itt maradjak.
- Logikusan ezek irtották ki az engem készítő fajt, és akartak elpusztítani. Nem, nem akarok itt maradni a szükségesnél tovább.
- A szükséges időn nem vagyunk túl. Anatómiai adatok érdekelnek?
- Ha lennének érzéseid azt mondanám, hogy mindezt beteges örömmel mondtad, hogy fel akarod boncolni a lényt, mint a novámat a Xandaron.
- A halál tudományát kutatom Világelme. Mindennél jobban meg akarom érteni a fogalmat és a folyamatot. Ehhez tudományos kísérletekre van szükségem, és még te sem láttál ilyet. Neked is szükséges van az adatokra, felesleges lenne tagadni.
- Meg sem próbálom tagadni, teljesen felesleges lenne. Igen, szükségem van az adatokra.
Tyranis csak bólintott erre, tudta, hogy a Világelme ezt is érzékelte. A lány levette a válláról a kardját és újra a levegőbe emelkedett. Innen valahogyan úgy számolta, hogy a lény csápjai legalább 10-10 méteresek. Hatalmas lehetett az a valami és a teste minden bizonnyal a föld alatt van, vagy legalább is a romok és törmelékek alatt. Más logikus magyarázat nem volt, hacsak nem állt a lény csak csápokból. Mindez hamarosan úgyis ki fog derülni. Néhány szívdobbanásnyi mérlegelés és gondolkodás után Tyranis repülve indult meg a lény felé, hogy amint megérkezik majd egy hatalmas és erős csapással próbálja meg levágni az első csápot, ami hozzá a legközelebb van.

by **Tyranis** Szomb. 15 Szept. 2012, 13:20

A lény mintha megérezte volna Tyranis közeledését, mert a csápok némileg megdermedtek egy kis időre, majd amelyiket a lány kiszemelte magának határozott mozdulattal készült lecsapni rá. Csupán az mentette meg attól, hogy eltalálja a lény, hogy elég gyorsan rapült, így körülötte minden sokkal lassabbnak hatott és ki tudott térni előle. Azonban ekkor a háta mögött egy másik csáp is megmozdult, ezt pedig nem látta. Erős ütést érzett a hátában és a földbe csapódott. A fém, aminek nekicsapódott könnyedén tört el és Tyranis egy épület belsejében ért földet. Nem épp talpon, hanem a hátával. Megrázta a fejét és már vetődött oldalra, szükség is volt rá, mert a csáp még egyet ütött arra a helyre, ahova megérkezett. Jól volt, csak néhány zúzózást szerzett ennek a manővernek hála, de ettől még rendesen tudott mozogni és gondolkodni is és a gyorsaságából sem vesztett semmit. Logikus volt következtetni, hogy a lény annak ellenére is látott, hogy csak a karjai voltak a felszín felett, vagy valahogyan érzékelni a levegő változásait.
- Javaslom a földön való megközelítést – mondta ki a Világelme is.
Nagyjából pont akkor, amikor Tyranis is erre a következtetésre jutott. Legalább így megbizonyosodott az is, hogy a logikája ismét nem hagyta cserben. A kardjával a kezében futva indult le az épület belsejében át a falon a törmelékek között, hogy így próbáljon meg a lehető legközelebb érni az ellenfeléhez.
- Mennyire lehet távol?
Kérdezte a világelmét, a meglévő adatokból a gép gyorsabban és pontosabban tud választ adni és legalább a saját figyelme sem terelődik el arról, amit most tennie kell. Óvatosnak lennie, nagyon. Hiszen ő sem tudta, hogy mire lehet képes az ellenfele és mennyire képes a hangokat meghallani és kiszűrni.

by **Tyranis** Szomb. 15 Szept. 2012, 15:27

- A becsült távolság mintegy hatvankét méter.
Hatvankét méter, más esetben könnyedén elrugaszkodott volna és egy nagyobb ugrással, megsegítve némi repüléssel ott lehetett volna, de most ez a távolság lesz az életének leghosszabb hatvankét métere. Fogalma sem volt róla egyelőre, hogy mire képes a lény, mekkora ereje van, mit képes tenni. Lehetséges, hogy Tyranis erős volt, de ettől függetlenül a leggyengébb ellenféllel szemben sem úgy ment küzdelembe, hogy biztosan győz. A logika és a számítások… a matematika mindig adott esélyt az esélytelennek is. Pontosan kiszámított minden lépés, ez volt a legfontosabb számára. Így nem rohant soha sem fejjel a falnak. Átmászott a törmelékeken, igyekezve a lehető legkevesebb zajt kelteni, és végül az épület végében kinézni néhány repedésen és törésen. Végre valahára talált egy olyan helyet, ahonnan rálátott a lény testére is. igazából nem volt test az, a csápok egy csökött törzsben értek véget és az egész tetején egy hatalmas szem volt. Amivel úgy tűnt, hogy minden irányba látott és innen közelről végre megállapíthatta, hogy a lénynek a csápjain is vannak szemei. Ezért vette észre a közeledő Tyranist.
- Vajon belehal, ha megvakítod? – kérdezte a Világelme. – Vagy a többi szem is elveszti a látóképességét?
- Azt hittem, hogy ellenzed az erőszakot. – suttogta a lány.
- Igen, de ez a lény természetellenes, nem lenne szabad itt lennie.
- Félted a Xanadrt. Még mindig megszabadíthatlak az érzéseidtől, csak egy szavadba kerül.
- Inkább azzal foglalkozz jelen helyzetben, hogy a lény nem csak mindent lát, de mindent hallhat is!
És valóban egy újabb csáp közeledett a búvóhelyhez.

by **Tyranis** Vas. 16 Szept. 2012, 09:18

Tyranis egyelőre nem mozdult, már rájött, hogy mi lehet a legjobb és leggyorsabb módja annak, hogy elérjen a csápok aljához, ha rákapaszkodik az egyikre és azon lecsúszik. Logikus volt, hogyha ezt elkezdi kivitelezni a csáp le akarja majd rázni magáról, de ezt nem fogja hagyni, a többivel viszont így nem kell majd foglalkoznia. Nem lett volna hatékony, sem pedig logikus, ha a többi csáp megakarja sebezni saját magát.
- Mit tervezel? – kérdezte a Világelme.
- Majd meglátod.
Felelte teljes nyugalommal és érzéketlenül a lány. A szíve sem kezdett hevesebben verni, ahogyan a csáp közeledett, ugyanolyan nyugalomban volt, mint korábban. Ez volt az egyik nagy előnye annak, hogy úgy gondolkodott, mint egy számítógép és nem voltak érzései. Nem lett ideges és emiatt a kapkodás is ki volt zárva, minden ilyenkor is óramű pontossággal kellett, hogy történjen. És ez alól a mostani helyzet sem volt kivétel. A közeledőt figyelte, az pedig már csak méterekre volt tőle. A Világelme felszólította a kitérésre, vagy a menekülésre, de a számítógéppel mit sem törődött. Nem volt jelentősége annak, amit mondott. A csáp már centikre volt csak tőle és a következő szívdobbanásra lökte el magát a földtől Tyranis. Felfelé és kissé előre ugrott, ahogyan elérte a csápot átkarolta és erősen ragadta meg, hogy ott tudjon maradni. Ahogyan ellenfele mindezt megérezte azonnal felfelé csapott és mindenfelé csapkodni kezdett, hogy lerázza magáról a kapaszkodó örökkévalót.
- És most? Még mindig olyan remek ötlet, az érzékelőim a csapkodásnak hála nem tudnak semmilyen értékelhető adatot venni. Azt hiszem, hogy itt lenne az ideje annak, hogy valamit tegyél gyorsan. És később az érzékelőimet is megnézhetnéd, semmilyen eltérést nem veszek a szervezetedben a történtek hatására, azt hiszem, hogy meghibásodtam.

by **Tyranis** Hétf. 17 Szept. 2012, 13:18

Nem felelt a Világelme kérdésére, még mindig azzal egyensúlyozott és koncentrált, hogy fent maradjon a lényen. A többi csáp valóban nem mert közel jönni, tehát féltette saját magát a lény, és ez pedig intelligenciára utalt. Tyranis a tanulmányaiból tudta, hogy sok olyan állat van, ami inkább lerágja a saját lábát, csakhogy kiszabaduljon egy csapdából a lehető leggyorsabban. Maguknak okoznak fájdalmat, nem pedig más utat keresnek. Ennek a valaminek több esze volt ennél, de valószínűleg nem is tudta, hogy mennyi mindent árult el magáról ezzel az aprócska tettel. Logikus volt feltételezni, hogy nem is gondolt bele, hogy a védekezés és támadás közepette a rajta levő örökkévaló megannyi számítást végez el és gépszerűen gondolkodik. A lány összes ellenfele ezen a ponton hibázott mindig, ebbe nem gondoltak bele. Mikor megvolt a megfelelő pillanat az örökkévaló elkezdett lefelé csúszni a csápon egyenesen a lent levő hatalmas szemig. Belenézett abba rideg, érzéketlen arccal és érzelmeket próbált felfedezni a nagy szemben. Ahogyan közeledett felé már látta a szélesebbre táguló pupillát, és logikus volt, hogy ennél is ez a félelem. Eddig bármilyen lénnyel, entitással találkozott a kitáguló pupilla mindnél a félelmet jelentette, igaz itt a kérdés logikus volt, hogy itt is így van-e révén ez nem ebből az univerzumból származik, hanem egy másikból. Volt egy olyan feltételezése, hogy egyetlen csapásból kellene elintéznie a lényt, mert ha tovább húzza, annak saját maga úszná meg a levét, főleg, hogy semmit sem tud róla egyelőre. Így mikor már kellően közel volt, elrugaszkodott a lény csápjáról és zuhanni kezdett lefelé a szem irányába. A kardjáért nyúlt, és amint az megvolt, felgyorsította a zuhanását úgy, hogy a repüléssel segített rá, a kardot előrefele tartva száguldott a szem irányába. nem szándékozott kitérni, sem pedig elfordulni, ha megérkezik, akkor beleszúrja a kardot a lénybe és még repül tovább, hogy megpróbálja teljesen átszakítani, és átszúrni a lény egészét.

by **Tyranis** Kedd 18 Szept. 2012, 11:09

Még látta, hogy a szem bezáródott pontosan a becsapódás előtt, de a kozmikus energiákkal átjárt kard úgy hatolt át a szemhéjon, ami páncélként funkcionált, mint kés a vajon. A lény vére és a szemében levő víz teljesen beterítette Tyranist, nyálkás és pépes anyag volt, amibe a lány becsapódott, ahogyan belehatolt a lény testébe. Az hangosan visított fel a fájdalomtól, és ez a hang még az örökkévalónak is hatalmas fájdalommal járt, érezte, ahogyan a füleiből és az orrából is vér kezd szivárogni, még megérezte, hogy átjutott a lény másik oldalára, hogy átlyukasztotta azt, majd a fájdalomtól és a sajogó fejfájástól elvesztette az eszméletét…
- Tyranis-Rel, Tyranis-Rel! – ez a hang volt a következő, amire emlékezett.
A feje még mindig sajogott és a szédült is, a fülei csengtek, de már jobbak voltak. Kinyitotta a szemét és egyből oldalra kellett fordulnia. Minden kijött belőle, ami a gyomrában volt, lassan ült fel és ekkor nézett körbe. Egy barlangszerű képződményben volt, körülötte mindenhol a véres-nyálkás és pépes valami, ami a lényből jött ki, az arcán és testén is mindenhol ez, a füleinél és az orra alatt a saját vére is megalvadva. Amennyire tudta mindezeket letörölte magáról és próbált felkelni, de megint megszédült.
- Élek. – mondta a Világelmének.
- A mozgáskoordinációs központod sérült, némi regenerációra van szükséged, hogy újra rendbe gyere. A lény meghalt, a halálsikolya pedig kiütött téged. Hosszabb időre, mint vártam volna, ha jobban hasonlítasz a kree-kre lehet, logikus, hogy belehaltál volna.
- Mennyi időre voltam kiütve? – most már tényleg érdekelte, főleg, hogy így vezette fel a számítógép.
- Majdnem egy teljes napig!

by **Tyranis** Kedd 18 Szept. 2012, 11:18

- Legközelebb, ha ilyen lénnyel szállunk szembe, szükségünk lesz füldugóra. – mondta továbbra is színtelenül.
A Világelme felkuncogott gépies hangján, mire az örökkévaló felvonta a szemöldökét kérdőn.
- Nem is tudtam, hogy ilyen jó a humorérzéked. Eddig semmilyen jelét nem mutattad ennek.
- Mert nem „viccnek” szántam, hanem teljesen komolyan gondoltam. Ha mindegyik ilyen lény ilyen hangot ad ki, akkor valóban szükségszerű az, hogy tompítsuk a hangot. Hacsak nem akarod te magad, hogy meghaljak. Remélem nem kell emlékeztetni téged, hogy akkor senki sem lesz aki tud rólad és a helyzetedről, és nagy sokáig tehetetlen maradsz.
- Attól, hogy mi vagy és amilyen még nem kívánom a halálodat. Javasolnám, hogy kezdj rege… mindegy.
Már nem kellett befejeznie, mert a lány odébb evickélt a lény maradványaiból és az egyik nagyobb kőre ült fel törökülésben. A kardját az ölébe vette, hogyha szükséges lesz és megtámadják, akkor azonnal tudjon védekezni. Tyranis pedig koncentrálni kezdett a saját regenerációjára. Érezte és tudta, hogy amíg ki volt ütve is gyógyult értelemszerűen, de illogikusan sok sérülés keletkezett rajta és olyan helyeken, ahol nem várta volna. Lényegében gyilkos sikolya volt a lénynek és a Világelme nem tévedett, valószínűleg tényleg belehalt volna abba, ha nem örököl ennyit az örökkévaló képességekből. Jó néhány további órára szüksége volt ahhoz, hogy minden károsodást, ami a szervezetét érte teljesen rendbe tudja hozni, de végül mikor kinyitotta a szemét már teljesen egészséges volt újra. Felkelt a helyéről, mire a számítógép megszólalt.
- Örömmel látom, hogy újra teljesen jól vagy – mondta a Világelme.
- Itt az ideje, hogy megvizsgáljuk a lény tetemét.

by **Tyranis** Csüt. 20 Szept. 2012, 11:19

- Egészen biztosan jó ötlet ez?
- Logikus következtetni, hogy még egyszer nem lesz olyan védelmi mechanikája, mint a korábbi. A számításaim szerint az a halálsikolya volt.
- Mi lenne, ha egyszer illogikusan gondolkodnál, mint egy érző lény is szokott? Nem vagy számítógép.
- Tisztában vagyok vele, de a logika az alapja mindennek. Nem fogom a gondolkodásmódomat és világszemléletemet eldobni egy számítógép kérése miatt.
- Nem kértem, hogy dobd el, hanem, hogy próbálj meg egyszer nem számításokból következtetni valamire, mert úgy hátha jobban tudnánk együtt dolgozni…
- A nagyszámok törvényére, vagy a káoszelméletre gondolsz? – vonta fel a szemöldökét az örökkévaló.
- Feladom! – jelentette ki a Világelme. – Térjünk vissza a boncoláshoz.
Tyranis csak bólintott, az első értelmes megnyilvánulása volt ez a Világelmének az utóbbi néhány percben. Ahogyan sétált a tetem felé szívdobbanásról szívdobbanásra jobban érezte magát, a mozgáskoordinációval sem voltak már gondjai és végre a hangokat is kezdte normálisan hallani. Nem kellett sokat mennie, mert hamarosan megérkezett a tetemhez, nem ment olyan messze tőle, miután magához tért. A lény egy része bezuhant a kráterbe, vagyis barlangba, ahol volt, egy hatalmas lyuk tátongott rajta, azon keresztül az eget is lehetett látni, illetve a csápjait, amik odakint voltak. A „belsőségei” a barlang alján gyűltek össze, az a véres pépes massza, amin ő maga megérkezett ide.
- Melyik részével akarod kezdeni? – kérdezte a Világelme.

by **Tyranis** Csüt. 20 Szept. 2012, 12:04

Melyik részével, igazán jó kérdés volt és a válasz pedig megfontolást igényelt. Végül is néhány órán belül az egész lény apró darabkákra lesz szedve, de ettől függetlenül valóban nem ártott valamilyen prioritás, a humanoidoknál is tartott ilyet. Akkor itt valószínűleg belülről halad majd kifelé, azaz a barlanggal kezdi és az itt bent található maradványokkal. Ez tűnt a leglogikusabb és leghatékonyabb lépésnek az összes közül.
- Itt bent. Keress bármiféle szervet, vagy olyan dolgot, ami azokra hasonlít és szerepel az adatbázisodban.
Adta még ki az utasításokat, mialatt a kardját a hátán levő tokba tette és leguggolt az első nagyobb kupac maradvány mellé. Ahogyan körbenézett vizet látott, vagyis, ami még nem szívódott fel, ilyen kissé kocsonyás állagban. Azaz a szemet itt is csarnokvíz védte, ha lett volna felszerelése, akkor még mintát is vett volna a későbbi elemzéshez. Bár megtehette volna, hogy hazateleportál, de mindaz szükségtelen időpazalás lett volna. Logikus volt, hogy attól kezdve, hogy megölt egyet és erre a bolygóra lépett nem ez volt az első ilyen lény, amivel találkozott. A sima DNS minta is megfogja tenni, amit hazavisz és kielemzi, hátha lehetséges hozzá alkotni valamilyen biológiai fegyvert. Kézzel túrt bele a masszába és kiemelt egy darabot belőle. egyelőre semmilyen szervnek nem látta nyomát, helyett leginkább hatalmas szinapszisok tömkelegét, amik egymásnak szállítják az információkat, mintha az egész feje egy hatalmas agy lett volna, és semmi több.
- A fej hátsó részén találtam egy kis szájszervet és egy apró gyomorszerűséget, ehhez csatlakozott egy szív. Úgy tűnik, hogy a légzést bőrön át oldotta meg, semmilyen más szervet nem találtam rajta, csak a szemeket. Roppant érdekes ennek a lénynek a felépítése. Te mit találtál?

by **Tyranis** Vas. 30 Szept. 2012, 17:56

A Világelmének nem felelt a kérdésére, inkább foglalkozott a kutatással. Érdekes volt látni, hogy a lény szinte csak szinapszisokból állt, azaz a koordinációja rendkívüli hála annak, hogy mindenhol ilyen volt. Bár ekkor jogosan merült fel a kérdés, hogy miféle lénye lehetett és ez a bonyolult agyi szöveg milyen célt szolgált. A hatalmas és erős sikolyból úgy képzelte Tyranis, hogy lehetséges volt a telepatikusságra való hajlam, főleg, hogy ekkora kárt tett benne is a lény. Akkor pedig leginkább egy központi agy lehetett, aminek az élettartama sem volt túl nagy. Vagy egyszerűn csak nagyon kevés táplálékra volt szüksége, amit kinyerhetett a földből, vagy a napfényből. Mindezek csak elméleti dolgok voltak és igencsak sok további vizsgálatokat igényelt mindez. Logikusnak tűnt, hogy hazavigye a Csatabolygóra a lény maradványait, ahol az apja is megkezdheti a vizsgálatokat. És mire ő maga végezne itt az apja talán már kész eredményekkel szolgálhatna neki. Bár vajmi kevés esélyt látott arra, hogy mindez megtörténjen, így inkább elvetette ezt az opciót. Később visszatér rá. Feljebb emelkedett repülve és az első, vagyis hozzá legközelebbi csáphoz repült oda, hogy azt kezdje megvizsgálni. Most már ezek is a földön feküdtek egymás mellett. A szemek csukva voltak, ahogyan felnyitotta azokat üvegesen meredtek a semmibe. Óvatosan vágta fel a pontosan ellentétes oldalon, hogy a szemek ne sérüljenek. Nem vágta végig, vagyis túl mélyen, csak annyira, hogy a bőr megsérüljön és elérje a húst.
- A továbbiakra is fenntartom, hogy érdekes lény ez – mondta a Világelme. – Úgy vélem, hogy a bőrön keresztül táplálkozott…
- Logikus, én magam is erre jutottam az eddigi látottak alapján. Az alapján, amit eddig megvizsgáltunk nem találkoztam efféle lénnyel korábban.
- Én sem, pedig mindkettőnk tudása jócskán meghaladja az univerzum átlagtudását és az adatbázisomban sincs efféle.

by **Tyranis** Vas. 30 Szept. 2012, 17:56

Ebben a Világelmének igaza volt, hiába kereste a memóriájában, de semmi. Ha még ő nem is, akkor is a számítógépnek kellett volna találnia. Így hát nem maradt más lehetőség, mintsem a mostani megszerezett adatokat lementeni és megjegyezni. Ahogyan szétfeszítette a bőrt letérdelt mellé, úgy tette, hogy a Világelme is láthassa és tudja rögzíteni az adatokat. Itt is hasonló szinapszisokat talált, mint a „testben”, ezek sűrű rostokban csatlakoztak a szemekhez, igencsak érzékeny rostokkal. További szálakat talált, amik a bőrhöz csatlakoztak, ezek receptorok voltak. Ezekkel az receptorokkal a legkisebb rezdülést is megérezhette a lény, ezért tudta, hogy ott volt a közelben, a szemek nem is kellettek volna hozzá, arról nem is beszélve, hogy remekül hallhatott így. Az ingereket pedig mesterien vehette fel, annak ellenére, hogy külsőre mennyire furcsának hatott a lény és egyszerű létformának tűnt, igazán bonyolult felépítése volt.
- Valószínűnek tartom, hogy már azelőtt tudott a jelenlétedről, mintsem megtámadtad volna.
- Logikus következtetés – értett egyet az örökkévaló. – Ahogyan az is, hogy valószínűsíthetően a lény telepata.
- A sikolyból jutottál erre a következtetésre?
- Is. Illetve abból, hogy ennyire bonyolult felépítés és érzékeny idegrendszer felesleges lenne egy nem intelligens létformának. Meg kéne vizsgálni hasonló lényeket ahhoz, hogy mindezt megállapíthassuk, méréseket kéne végezni az agyhullámain.
- Már ez az egy is megölt majdnem téged, egy félig örökkévalót. Ha nem az apádra hasonlítasz anatómiailag, akkor belehaltál volna. Tudom, ez téged nem érdekel.
- Valóban nem, a halál is csak egy állapot. Állj neki és keress hasonló lényt a bolygón, mint ez volt.

by **Tyranis** Csüt. 25 Okt. 2012, 07:14

- De ha a felvetésed helyes és a lény valóban telepata – kezdte némi óvatossággal a hangjában a Világelme. – Akkor már igencsak régen tudják, hogy itt vagyunk.
- Tisztában vagyok vele, de a logikus következtetés az, hogy úgy gondolják meghaltam.
- Mire alapozod ezt a felvetést? – érdeklődött a számítógép.
- Te magad mondtad, hogy majdnem egy teljes napig voltam eszméletlen. Te minden bizonnyal figyelted a környéket és a környezetet, ha felbukkant volna valaki, akkor érzékeled. De mivel nem történt meg, így valószínűleg elkönyvelték úgy, hogy a lény támadója belehalt abba, hogy kivégezte a lényt.
- Logikus – értett egyet végül a Világelme. – Következő lépés?
Ez viszont egy igencsak jó kérdés volt, hogy mit is fog kezdeni ezek után. Az egyértelmű volt, hogy a bolygót körbe kell járni és megtudni, hogy mi lehet még itt, mert kizártnak tartotta, hogy egyetlen lény van csak ezen az egész bolygón. De ez persze napokba, vagy hetekbe is beletelhet, mert a légkör annyira szennyezett volt, hogy geoszinkron pályáról szkennelni sem lehetett és idelent is csak pár kilométeres körzeten belül sikerült végül megtalálni a lényt. Persze mindezt az univerzum két legfejlettebb technológiájának kombinálásával. Ha nem ezekkel érkezik erre a helyre, akkor logikus volt, hogy semmit sem talált volna.
- Fel kell erősíteni a vadászgép szenzorjait. Javasolnám a te rendszered javítását is, de ahhoz vissza kellene mennem a Zandarra, hogy megtudjam tenni.
- Nem szükséges, az én rendszereim tökéletesen működnek! – védekezett a számítógép.
- Csak éppen a bolygó okozta interferencián hasztalan, ahogyan az örökkévaló technológia is.

by **Tyranis** Csüt. 25 Okt. 2012, 07:39

A hajóhoz, ahonnan érkezett ide könnyedén visszatalált annak ellenére, hogy milyen típusú sérüléseket szerzett a lénnyel szemben. Hamar rájött, hogy a hajót sem találták meg, ha voltak itt mások, bár lehetséges volt, hogy azt sem keresték, hanem hagyták annyiban a dolgot, hogy ezen a vidéken, planétán igencsak hamar elpusztul a környezeti hatások miatt. Életében először került olyan helyzetbe, ami lehetséges, hogy meghaladja a képességeit, mert az megvolt, hogy erősítse a hatásfokát a szenzoroknak, de az volt az igazság, hogy nem igen volt hova. Hiszen még mindig celesital technológiáról volt szó, azaz a legfejlettebb valamiről. Amit pedig már olyannak készítettek, hogy a határa a csillagos ég legyen. Azonfelül nem volt megfelelő eszköze sem a lánynak, hogy különösen nagy átalakításokat végezzen. Míg végül be nem ugrott neki, hogy mit is kellene tennie. A legegyszerűbb módszer nem az volt, hogy feljavítsa a szkennert, hanem ráhangolja a sugárzásra.
- Úgy nézel ki, mint akinek valami az eszébe jutott – állapította meg a Világelme.
- Valóban így van. Nem a feljavítás a lényeg, hanem ráhangolom a sugárzásra a szkennert, hogy mi is úgy tűnjünk, mintha a bolygó részei lennénk. Így logikus következtetés, hogy egyrészt hatékonyabb lesz, másrészt úgy fog működni, mintha nem lenne sem interferencia, sem pedig sugárzás itt.
- És mindez mennyi időbe fog telni? – kérdezte a gép. – Nem ismerem az űrhajód technológiáját, csak elméleti szinten. Így még időt megállapítani sem tudok.
Tyranis néhány perccel később szólalt meg.
- Készen van.
A holografikus kijelzőn, ami a bolygót ábrázolta pontok jelentek meg, majd még több és még több.
- Ez így nagyon nem lesz jó!

by **Tyranis** Vas. 28 Okt. 2012, 17:40

Tyranis nem reagált arra, hogy mit is mondott a Világelme. Ő maga is pontosan látta az eredményeket, amik a szkennelés eredményei voltak. Nem csak a közelben voltak életjelek és épületek, amiket látszottak ennek hála, hanem a teljes bolygón. Megvolt az is, hogy mi okozta azt, hogy ennyire nehéz volt bármit észlelni itt, az interferencia oka. Egy szakadása térben és időben, egy másik dimenzióba, vagy pedig realitásba, ezt egyelőre nem tudta megmondani, ehhez átfogóbb és tüzetesebb vizsgálatok kellettek volna, de most egyelőre nézte a többi dolgot, amit még megtudott. Annak ellenére, hogy a bolygó teljesen halottnak tűnt, mégsem volt az, megannyi életjelet fogott és észlelt rajta Tyranis. Nem őshonos lények voltak, mert azok képtelenek lettek volna ezen a helyen megélni. Egyszerűen nem volt olyan lény a galaxisban, vagy éppen a realitásban, ami képes lett volna arra, hogy életben maradjon efféle körülmények és sugárzás mellett. Még saját maga is úgy volt erre képes, mert folyamatosan koncentrált arra, hogy gyógyuljon, igaz teljesen minimálisan, de akkor is szükség volt erre, főleg a korábbi sérülése miatt. Ami pedig igencsak súlyos volt, és még mindig nem volt teljesen rendben. A holoképet figyelte a megannyi pontot, amik a rendes szkenner képei voltak. Több tízezer lény csak a felszínen, és még több a föld alatt. Teljesen logikus volt, hogy a föld alá menekülnek be, amik itt élnek, hiszen oda talán annyira nem ért le a sugárzás, ami a légkörben és a kinti környezetben benne van. Beütött néhány parancsot kézzel a számítógépbe, hogy megváltozzanak a képek és a pontok helyett hő- és egyéb képekben lássa mindazt, amit már sikerült, hogy meglássa, hogy a pontok helyett milyen is a lények kiterjedése, milyen lehet az alakjuk. Mivel azt pár tapasztalta, hogy némileg melegvérű volt az, amit már megölt, így hőképen látnia kellett a teljes alakját a lényeknek.

by **Tyranis** Vas. 28 Okt. 2012, 17:40

- Úgy tűnik, hogy ez a fajta társadalom szinte minden tagja furcsa csápokkal rendelkezik.
- Látom. Mikor utoljára ezekkel találkoztatok a szavaidból következtetve nem voltak ilyen lények az ellenség oldalán.
- Valóban, teljesen csakis humanoidok voltak, amik akkor feltűntek. Nem voltak más lények, csak humanoidok, még a gépeik sem voltak bioorganikusak, csak gépek.
- Semmi kiborg, vagy ehhez hasonló? – vonta fel a szemöldökét.
- Az adataim alapján semmi ilyesmit nem észleltem, sem én, sem pedig a többi Nova, amik ott voltak.
Az örökkévaló újra a holoképre nézett, a föld alatt is nagyon sok ilyen csápos lény volt, a hőképek alapján látott humanoidokat is, jó néhányat, bár az afféle lények, amikkel már megküzdött azok voltak a jellemzőek és nem pedig ezek. Így már tudta, hogy hasonló ellenfelekkel és taktikával kellett számolnia, mint amivel már volt dolga. Logikus volt, hogy keressen egy másik fajta harci taktikát, mert az előző ugyan hatásos volt és bevált, de az nem volt hatékony, hogy ő maga is megsérül, esetleg belehal abba a telepatikus sikolyba, amivel a másik védekezik. Tudott mentálisan is védekezni, de arra nem képezték ki, nem tanulta meg teljesen, egy telepatával könnyedén felvehette volna a küzdelmet, de ez erősebb volt bármelyiknél, mint amivel találkozott korábban. Többek között Thorhalla-nál is, mert a nő elől mindig el tudott rejtőzni és azon telepaták ellen is, akik még a Csatabolygón voltak, illetve Emily ellen is védekezni volt képes, aki pedig a Föld legerősebbje. A többiről pedig még nem tudott semmit, mivel nem biztos volt, hogy mindegyik lény ilyen képességekkel rendelkezett.

by **Tyranis** Vas. 28 Okt. 2012, 17:41

Mikor ezzel a gondolatmenettel végzett, akkor most a másik dologra emelte a tekintetét. A Hibára. Legalább is ez volt a legjobb szó erre a képződményre. Mind a mai napig hatalmas energiával rendelkezett, a maradványsugárzás igencsak erős volt. Ezt a valamit már tudta, hogy nem a másik oldalról hozták létre, hanem erről.
- Világelme! Vetíts rá a mostani képre, annál a hibánál azt, amivel rendelkezel a bolygóról. Tudni akarom, hogy mi volt ott korábban.
- Készen van – mondta néhány pillanattal később a számítógép. – Mire gondolsz?
Tyranis felvont a szemöldökkel nézett arra a képre, amit most kapott. Egy hatalmas kráter volt ott manapság, a másik holokép pedig egy hatalmas komplexumot mutatott. Bármi lehetett volna igazából, de a lány már sejtette, hogy mi is lehetett az. A hatalmas felfelé és föld alá is futó komplexum körül eredetileg erdők és tavak is voltak, de ugyebár ez mára teljesen eltűnt már. Csak egyvalami okozhatott ekkora kárt.
- A következtetésem helyes, hogy egykor ez az épület valamiféle reaktor volt?
- Teljes mértékben, amennyire az adataink helyesek egyfajta idegen fúziós reaktor volt, ez az egy komplexum volt az, ami energiával ellátta a teljes bolygót.
- Hideg-, vagy meleg-fúzió?
- Nem lehetett meghatározni, a vizsgálataink szerint egyetlen dolgot tudtunk, tudtam megállapítani, hogy az a valami teljesen biztonságos és nem lehetséges felrobbantani és semmilyen káros sugárzás nincs neki.
- Már-már celestial technológia szintjén állhatott. – mondta ki a lány.
- Jómagam is erre gondoltam a meglévő adataim és az űrhajód energiaforrása alapján.

by **Tyranis** Vas. 28 Okt. 2012, 17:41

Érdekes, sőt mit több, lenyűgöző! Egy idegen technológia, ami képes volt arra, hogy celestial technológia szintjére érjen el, anélkül, hogy ezek az „istenek” beavatkoztak volna. De mégsem volt az, már a Világelme is mondta, hogy csak hasonló, de nem. Ennyi erővel örökkévaló is lehetett volna, de még az is túlságosan is hasonló volt az említetthez. De még mindig ott volt az a kérdés, hogyha ez ennyire biztonságos volt, akkor miként robbant fel? Szabotázs, vagy valamilyen képességgel felrobbantották. A kérdés még mindig fennmaradt, hogyha ez felrobbant, akkor miért is nem robbantotta fel vele a bolygót? Oda kellett volna menni, hogy megvizsgálja a lány mindezt. Ezt tudnia kellett, ez egy olyan kutatás volt, ami felett nem hunyhatott szemet, és még az apja is kíváncsi lett volna, ismerte őt ennyire.
- Remélem nem arra gondolsz, hogy oda akarsz menni megvizsgálni – tette szóvá az aggodalmát a Világelme.
- De, pontosan arra gondoltam. Ez igencsak érdekes, ennek a megsemmisülése okozta azt a szakadást. A sugárzás erre utal, és egy ilyen fúziós reaktor robbanása okozhat hatalmas hibát.
- De akkor hogyan lehetséges, hogy a bolygó egyben van? Nem logikus, mindent el kellett volna pusztítania.
- Én is erre jutottam. Igaz a bolygót kiirtotta, annak a megsemmisülése okozta számításaim szerint a bolygó népességének pusztulását és a mai állapotokat, a sugárzást, interferenciát. De a bolygó megmaradásának okára egyelőre nem találtam magyarázatot.
- Talán nem volt olyan nagy a pusztítás – mondta a gép, de tökéletesen tudta, hogy ez fizikailag lehetetlen volt.

by Ajánlott tartalom

A Hiba

A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba

Re: A Hiba