Gabriel Cavendish/ Maverick

Adatok:

Név: Gabriel Cavendish
Egyéb név(i): Maverick
Faj: Szuperhumán
Nem: Férfi
Jellem: ember-barát, mutáns-barát
Személyazonosság: Titkos
Születési helye és idő: 1999. március 17.
Kor: 25 év
Család: Szülei David és Anette Cavendish, bátyja Richard Cavendish (31), Bostonban élnek.
Foglalkozás: Nyomozó riporter
Testmagassága: 184 cm
Testsúlya: 71 kg
Szeme színe: Kék (átváltozva narancssárga)
Haja színe: Fekete
Bőre színe: Fehér (átváltozva ébenfekete)
Különleges ismertetőjel: Emberi alakban a szemüvegen kívül semmi különös. Átváltozva a bőre ébenfekete lesz, a szeme narancssárga, haja pedig az égnek mered.
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: Enyhe rövidlátás, ami miatt szemüveget visel. Átváltozva tökéletesen lát.

Életrajz:
Sok hozzám hasonló alakot valami súlyos, sorsfordító gyerekkori trauma indított el az útján. Hozzájuk képest én szerencsésnek mondhatom magam, hiszen nem gyilkolták meg a szüleimet a szemem előtt egy sötét sikátorban, és nem vagyok egy kipusztult idegen faj utolsó túlélője sem, a gyerekkoromra nem is érdemes hát túl sok szót vesztegetni. Középosztálybeli értelmiségi családba születtem Boston kertvárosi részén, apám történész professzor, anyám pedig építész volt. Hat évvel idősebb bátyám után a család második gyereke voltam, fiatalabb testvérem nem született. Bár nem voltam különösebben népszerű, a középiskolában nem voltam kiközösítés áldozata sem, és az eredményeim sem voltak rosszak, különösen a nyelvek terén teljesítettem jól. Itt kötöttem barátságot Josh Bradleyvel, akinek történetem érdekesebb részében még fontos szerepe lesz.
Mindig is újságíró akartam lenni, úgyhogy nem is volt kérdés, hogy a gimi után főiskolára jelentkeztem, hogy álmaim szakmáját tanulhassam. Lelkesedésemnek meg is lett az eredménye, kiváló eredménnyel végeztem el a főiskolát. Ez idő alatt sokat olvastam és a középiskolában tanult francia és spanyol mellett magamra szedtem némi oroszt és németet is. Kitartó munkámnak hála nem sokkal az után, hogy végeztem, munkát is kaptam egy helyi lapnál. Itt három évig dolgoztam, míg tavaly kaptam egy állásajánlatot a Staten Island Advance-től. Gondolkodás nélkül elfogadtam, és rövidesen New Yorkba is költöztem. Szerencsés véletlen, hogy Josh, aki orvosi egyetemet végzett, szintén akkoriban kapott állást a Nagy Almában rendőrségi orvos-szakértőként.
Mivel nem sokkal érkezésem után a várost démonok támadták meg, a riporterek élete nem volt eseménytelen az utóbbi időben, mégis alapvetően egyszerű, unalmas újságíróként éltem, egészen három héttel ezelőttig. Hétfő reggel, amikor bementem a szerkesztőségbe, egy papír várt az asztalomon, amin nyomtatva a következő állt: „Ha kíváncsi élete legnagyobb sztorijára, menjen ma este a manhattani kikötő ”E” dokkjához!” Bár gyanítottam, hogy átverés, a kíváncsiságom felülkerekedett. Elmentem a megjelölt helyre, ahol semmit nem találtam, csak egy raktárépületet, aminek a kapujára piros festékkel a dokkot jelölő „E” betű volt festve. A kapu le volt lakatolva, de észrevettem, hogy az egyik ablak nyitva van. Miután már egy órája vártam, de még mindig nem történt semmi, az ablak alá toltam egy kukát és bemásztam. A helység teljesen üres volt, eltekintve a közepén álló, magányos doboztól. Felfeszítettem a tetejét, és belenéztem. Egy nagyjából 20 centis, fekete kristály volt benne. Óvatosan kiemeltem, hogy jobban megvizsgáljam. A kő alakja lobogó tüzet formázott, amelynek lángjai éles kristálypengék voltak, és belülről valami láthatatlan izzás fűtötte. Miközben a kristályt nézegettem, egy közeledő autó zaja ütötte meg a fülemet. Ijedtemben összerezzentem és elejtettem a követ, ami esés közben egy mély vágást ejtett a bal tenyeremen. Meglepetésemre a várt éles fájdalom helyett égést éreztem, ami pár perc alatt átterjedt az egész testemre, úgy éreztem mintha a vérem kapott volna lángra. Szinte rögtön elájultam a fájdalomtól. A hátamon fekve ébredtem, és négy rosszarcú férfi állt felettem, az egyik pedig épp egy pisztolyt szegezett az arcomra.
- Mi a fene vagy te?- kérdezte undorodva az, amelyik épp a kristályt tartotta a kezében. Mivel nem értettem a kérdést, nem válaszoltam, hanem olyat tettem, amin saját magam is meglepődtem. Hátizomból fellöktem magam ülésbe, megragadtam a pisztolyos fickó fegyvert tartó kezét, és lerántottam magam mellé a földre. Ekkor vettem észre, hogy a kezem koromfekete. De nem zökkentem ki, hanem átpördültem a fekvő ember fölött, miközben egy laza kézmozdulattal arrébb söpörtem az elejtett pisztolyát, és talpra szökkentem. Egy hirtelen ötlettől vezérelve a kristályos figura felé ugrottam, és miközben egy jól irányzott hasrúgással hátrébb taszítottam, kirántottam az ellazult ujjai közül a követ, amiből eltűnt az izzás, sőt, kifejezetten hideg lett. Mire a többiek észbe kaphattak volna, már távoztam is azon az ablakon keresztül, amin érkeztem. Csak akkor álltam meg, amikor már minden erő kifogyott a lábamból. Ekkor összerogytam egy sikátor falának dőlve, és végignéztem magamon. Az egész bőröm éjfekete lett, és éreztem, hogy a hajam is természetellenesen mered az ég felé. Ám nem volt időm siránkozni az emberi külsőm elvesztésén, mivel amint arra gondoltam, hogy bár csak megszűnne ez a furcsa állapot, a feketeség az ujjbegyeimtől kezdve elkezdett visszahúzódni, és pár másodperc alatt teljesen eltűnt. Akkor vettem csak észre, hogy a szemüvegem nincs meg, valószínűleg ott maradt a raktár padlóján, de átváltozva nem is volt szükségem rá.
Otthon rövid próbálkozás után rájöttem, hogy akkor változom át és vissza, amikor akarok, csak koncentrálnom kell. Másnap pedig az első dolgom az volt, hogy felkerestem Josht a munkahelyén, és elmondtam neki mi történt. Vérvizsgálatot végzett rajtam, és megállapította, hogy a vörös vértesteimhez egy furcsa, kémiai vagy biológiai fogalmakkal meghatározhatatlan anyag kapcsolódik, ami rögtön átterjed az újonnan termelődő vértestekre is. Megpróbált átalakult formában is vért venni, de a tű annyira felforrósodott, amint átütötte az érfalamat, hogy ki kellett húznia. Bevizsgáltatta a tippet adó levelet is, de az enyémen kívül más ujjlenyomatot nem talált rajta. A kristályt is megmutattam neki, de azt nem mertem kiadni a kezemből vizsgálatra, és ő sem látott még ehhez hasonlót.
Ettől kezdve az életem persze teljesen megváltozott. Nem tudtam figyelmen kívül hagyni a bajbajutott emberek segélykiáltásait, így néhány éjszaka már „járőröztem” a környékemen, és Staten Island néhány bűnözője már Maverick néven ismer. De jelenleg nem a hősködés az elsődleges célom. Rá akarok jönni, hogy mi ez az erő, amit kaptam, honnan származik a kristály, kiktől loptam el, és még számtalan más kérdésre is választ akarok találni. És ha valaki, én képes is vagyok rá.

Képességei:
Képes átalakulni egy emberfeletti formába (külseje fentebb részletezve.) Az átváltozás kb. 15 másodpercet vesz igénybe, és tetszőleges ideig képes fenntartani. Átalakulva a következő képességekkel rendelkezik:
- Rendkívüli mozgáskoordináció és reflex, a világ legjobb parkour-osaihoz hasonló mozgáskultúrával bír.
- Alacsony fokú ellenállás a tűzzel szemben. Nehezebben szenved égési sérüléseket, de komoly tüzekkel szemben nem védett.

Szakértelmei:
- Kiváló nyelvérzékkel rendelkezik, amit ki is használ. Ennek köszönhetően társalgási szinten beszél az angolon kívül spanyolul, franciául, németül és oroszul.
- Komoly humán műveltsége van, jártas az irodalomban, a történelemben és a filozófiában.
- Oknyomozó riporter lévén remek megfigyelő.
- Van jogosítványa személygépjárműre, de nincs saját kocsija.

Privát előtörténet véleményezést kérsz: Nem

Megjegyzések:
Emberi külső:

Hahó!
Alapsztori jó, azzal nem kötekszem, azonban van egy kis bibi, a karaktered NY-i, itt kapott állást nagyjából akkor, amikor állást sem kaphatott volna, mert semmi sem volt a városban. Vedd figyelembe kérlek, hogy 2019-ben volt a Bukás, azaz NY 2019 májusa és 2020 márciusa között nem volt elérhető, ez számításaim szerint pont azaz idő, amikor ide jöttél volna, írd bele az előtöribe, hogy a Köd eltűnése után jöttél, amikor épp újraépítették a várost. (Ha nem tiszta mi ez, rövid kronológiába nézz bele, vagy kérdezd a tesódat.)
A végén pedig kérlek írd bele, hogy 2023 június eleje, azaz lassan 9 hónapja démonok uralják a várost, bár ha Staten Islandi vagy ez nem igazán érint, csak gondolom azért elég sok a mágikus dolog a benti részen, így érdekes lehet ez a karidnak is.

Képesség, egy részét megbeszéltük, itt csak ezzel kötekszem:
- Rendkívüli ügyesség, mozgáskoordináció és reflex,

A tűzzel együtt ez négy, egyet húzz le, mert 3-at szoktunk engedni kezdésnél maximum.

Ha kész vagy a javítással jelezd és megnézem újra.

Elfogadva, 2300$ a kezdőtőkéd, még írj egy adatlapot és mehetsz is játszani.

Adatlap:

Név: Gabriel Cavendish/ Maverick
Lakás/Létesítmény: Kisebb lakás Staten Island északi részén
NJK: Dr. Joshua Bradley
Foglalkozás: Oknyomozó riporter, alkalmi szuperhős
Munkahely: Staten Island Advance napilap
Pénz: 3550 $
Bevétel/hét: 400 $
Eszközök:
A fekete kristály, amitől az ereje származik.
Mobiltelefon (100 $)
Fényképezőgép (250 $)
Felszerelés/fegyverek: -
Vállalat:-
Szövetség:-
Törzshely, ahol megtalálható: A Staten Island Advance szerkesztősége
Ismertebb szövetséges: -
Ismertebb ellenség: -

Felhasznált kreditek: 5
- Lakás (2 kredit)
- NJK (3 kredit)
Fennmaradó kreditek: 1

2. szintre léptem, ez +2 kreditet jelent.
Ebből 1 kreditet költenék az NJK-m, Dr. Joshua Bradley felfejlesztésére, aki így már 3 kredites, teljes értékű NJK lett.