Hershel Shepherd rejtekhelye

Egy külvárosi, egyszintes modern épület, gondosan berendezve, modern eszközökkel felszerelve, külön garázzsal, bejáróval. Megfelelő biztonsági, riasztó rendszerrel ellátva. Az alagsorban külön szobák vannak kialakítva.

A csatákban gondosan megtervezett és megépített gépek harcolnak, érik el a megfelelő hatásokat, aminek következtében a győzelem bekövetkezhet, kulcsfontosságúak a hadviselésben. Ennek a bizarr elvnek a fényében kezdte meg a Légierő fejleszteni a dróntechnológiát, ehhez kapcsolódóan indult el a nagy ellenálló képességgel rendelkező, könnyű, energia elnyelő illetve visszaforgató páncélanyagok fejlesztése. Az első fázisban nem vettem részt, mikor az elméleti kérdéseket és problémákat tárgyalták a tudósok. Csak később csatlakozhattam be, megfelelő végzettség és papírok nélkül nem akarták engedni, hogy részt vehessek a fejlesztésben. Beképzelt barmok voltak, nem hagyhattam, hogy egy ilyen fontos projekt kicsússzon a kezem közül. Már akkor nagyobb befolyást szereztem, főleg a megjelenő Xenomorph kolóniák kitisztítása miatt nélkülözhetetlen lettem, ennek hála néhány kapcsolaton keresztül bekerültem a csapatba. Hónapok teltek el és sehova nem jutottunk. Az alapvető problémát soha nem tudtuk megoldani, a mechanizmust ami képes erősebbé tenni a páncélt az elnyelt energiákkal. Ott volt a kezünkben a megfelelő technológia, már csak egy elem hiányzott belőle, a legfontosabb elem, amit képtelen voltam megszerezni.

Végül a Weyland-Yutani óriás vállalat végezte el az utolsó simításokat a terveken. Normál esetben senkinek sem lett volna megfelelő felhatalmazása, hogy egy titkos katonai fejlesztést kiadjanak egy cégnek. De a fertőzött területek drasztikus növekedése olyan helyzetbe kényszerítette a vezetőket, amiből csak úgy tudtak volna szabadulni, ha a vezérlést nem igénylő harci gépek még időben hadrendbe álltak. Ehhez nélkülözhetetlen volt a megfelelő védelem, ami miatt bevonták a korábban már illegálisan idegenekkel kísérletező WY-t. Az eredmények rövidesen meg is lettek. De a várt hatás elmaradt, nem véletlenül. Akkorra már sokkal nagyobb lehetőségekről volt szó, mint egy nevetséges találmány, vagy az ahhoz kapcsolódó többi fejlesztés, legalábbis számomra. Nem állt az érdekemben, hogy bárki is visszaszoríthassa a dögöket. Minél előrébb törtek, annál több lehetőség nyílt meg előttem, hogy kezembe vegyem az irányítást. Ha elkészült volna a páncél és bevethetővé tették volna, soha nem jutottam volna el a generálisi rangig. Ahogy a mamutvállat sem örült volna, ha a xenomorphok eltűnnek a bolygóról. A tervek szándékosan lettek szabotálva, hogy ne lehessen megvalósítani, legalábbis ott ne lehessen megvalósítani. Abban a világban.

A csatákban képzett és felkészült katonák harcolnak, érik el a megfelelő eredményeket, aminek következtében a győzelem bekövetkezhet, kulcsfontosságúak a hadviselésben. Az áttervezett koncepció már testpáncélokra fókuszált. Be kellett látnom, hogy a Reneszánsz világban az egyes személyek, azok tetteinek következményei sokkal nagyobb erőt képviselnek mint tankok vagy harci helikopterek. Itt másra van szükség. Mr. Chromixenel folytatott tárgyalások során sikerült megoldanom a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag beszerzést. Hosszú idő után lehetőségem nyílt a tervek kivitelezésére. Az első szállítmány érkezése után azonnal nekiláttam a munkának.

Az alap már kész van, egy egyszerű felső testet védő páncélzat, amire a harmadik réteg került csak eddig rá. A második réteg elkészítése igényli a legnagyobb precizitást és szaktudást, ezért most ennek kell következnie. Kezembe veszem az áramkör darabot, lassan emelem közelebb hozzá a forrasztó szerszámot. Kisebb egységeket kell összeszerelnem, megfelelő burkolatba helyeznem, összekötnöm egymással, majd egyre összetettebb hálóba csatlakoztatni. Gyakorlatilag egy háló szerű réteg létrehozása a feladat. Nem könnyű, ahogy próbálom leolvasni a számozást az áramkörön hirtelen ráeszmélek, hogy nem látom. Homályos minden. Görcsösen összeszorítom a kezem, majd leteszem a panelt.
~ Kénytelen vagyok felvenni az olvasó szemüvegem, soha nem hittem volna, hogy valaha is ilyen problémáim lesznek. Heh.
Nem engedem, hogy tovább folytassam a gondolatmenetet, nem ez a megfelelő idő rá. Inkább újra kezembe veszem az egységet és folytatom a pepecs munkát. Terveim szerint egész éjjel.

Reggel az ideiglenesen kialakított laborban kelek, az ébresztő szerint, pontosan, mint mindig. Néhány perc alatt munkára kész állapotba hozom magam, majd tovább folytatom a munkát. Már nagyon sok kisebb panelt nagyobb láncba kötöttem össze, forrasztottam, rögzítettem a megfelelő pontokon. A hálószerű réteg már kész. Ellenőrzöm a ház biztonsági rendszerét, majd bekapcsolom a riasztót. Nem akarok kellemetlen meglepetéseket, amíg ennyire zárt helyen vagyok. Mikor már meggyőződtem, arról, hogy minden rendben, folytatom tovább a munkát. Következő feladatom, hogy felerősítsem a háló a harmadik rétegre, a megfelelő csatlakozókat, kábeleket elvezessem, szigeteljem a rendszert.
Ezek közül a legnehezebb feladat az első, az egymáshoz kapcsolt elemek, könnyen el tudnak mozdulni, amíg mindegyik nincs a helyén, és nincs megfelelő módon rögzítve. Ehhez a munkához türelem kell, fentről lefelé lógatni a különböző elemeket, újra és újra, hogy mindegyik a megfelelő helyen legyen, kapcsolódjon a mellény előre kialakított mágneses pontjaihoz. Miután ez megvan rengeteg elektronikát kell összekötni, hogy minden megfelelően működhessen. Jó pár órát fog igénybe venni, talán egész nap másra se lesz időm. De ennek van kézzel fogható eredménye. Megéri.

A tervezettnél több időt vett igénybe a prototípus elkészítésének ezen fázisa. Miután már az összes panel a helyén van, és minden gondosan össze van kötve, még egyszer ellenőrizni kell a rendszert. Rákötöm a feszültség és ellenállásmérőt, majd több ponton is ellenőrzöm a rendszert. Precíz voltam, mint mindig, semmi nem maradt ki, minden tökéletesen üzemel. Most a második réteg belső megerősítésén kell továbbdolgoznom, hogy ne csak a külső réteg védje majd a belső részeket az elszenvedett hatások ellen, hanem egy külön, belső réteg is. Normál esetben katonai felszerelésekből, alkatrészekből lehetne előállítani az erre megfelelő réteget. De most erre nincs lehetőség, más megoldás kell, a megoldást pedig Mr. Chromixen nyújtja, az építkezésekről kért anyagok tegnap érkeztek ki. Nem volt benne túl sok használható anyag, de szépen részenként felhasználva megfelelőnek tűnnek az egyszerűbb anyagok is.
Különböző méretű, alakú, fém, lemezek, lapok egymásra operálásra és a páncélhoz igazítása. Ez vár rám ma éjszaka. Nagyon könnyen feladhatnám az unalmas, sok időt és energiát igénylő munkát, de én tudom, hogy megéri. Ezért nem állok le, folytatom amit elkezdtem.

Elkészült a második, belső réteg védelme is, ezzel a páncél magja, legfontosabb része már működőképes állapotba került, de még közel sincs teljesen kész. Valaminek fel kell fognia az első külső behatások energiáját, ez az első réteg, különleges rétegelt páncélzat, amely elég ellenálló ahhoz, hogy különféle erősebb fegyverek támadásának is könnyen ellenálljon, megvédje a viselőt az erőhatásoktól, valamint a páncélzat belső, fontosabb részeit is. Természetesen erre csak kezdetben van szükség, amint elég energia adódik át, a páncélzat meg kezdi saját ellenállásának növelését és láncreakciószerűen egyre erősebbé, rugalmasabbá, keményebbé válik, alkalmazkodva a behatásokhoz.
A külső burkolatot nem tudom úgy elkészíteni, ahogy az előző két elemet, nincs hozzá elegendő nyersanyagom se megfelelő gépeim, hogy saját magam alkossam meg a külső páncélt, úgy, hogy annak működése kifogástalan legyen. Helyette már kész vagy félkész elemek felhasználásával, védelmi felszerelések, veszélyes körülmények között használt felszerelések egyes elemeit felhasználva a saját többszörösen ellenálló páncélzatom mintájára kell összeállítanom a külső részeket. Szétszedni darabokra a meglévő már kész páncélokat, majd valami újat összeállítani belőle, ami illeszkedik az új vázra. Sokkal könnyebb mint az eddigi feladatok, ideje nekilátni.

Napok óta tartó folyamatos munka után végre elkészült. Az első prototípus százszázalékos, már csak az utolsó fázis, a tesztelés van hátra, hogy minden automatikus folyamat megfelelő ellenőrzésen essen át. Ez a legnehezebb fázis, nem igényel nagy precizitást, szakértelmet, türelmet vagy koncentrációt, de annál több előkészületet, a megfelelő körülményeket kell megteremteni ahhoz, hogy a lehető legkisebb feltűnéssel mehessen végbe a tesztelés. Szigorúan csak szigetelt falú teremben, az alagsorban, megfelelő tartozékokkal ellátott fegyverekkel.
A legelső próbálkozások nem zárulnak látványos sikerrel. A közelharci fegyverek, különböző ütő, szúró, vágó fegyverek nem adnak át elég nagy energiát ahhoz, hogy a páncél látványos ellenállás növekedést mutasson. A második kísérlet sor már sokkal látványosabb eredménnyel jár, a kiskaliberű kézifegyverek lövedékeit hárítja az első réteg, közben megfelelő mennyiségű és minőségű erőt ad át a második rétegnek,ahhoz, hogy az megfelelően működésbe léphessen. A harmadik és negyedik kísérlet már semmilyen külső nyomot nem hagy a páncél felületén, sőt. Végül már a nagyobb kaliberű darabok sem képesek kárt tenni benne. Az eredményekről részletes feljegyzést készítek és természetesen ellenőrzöm a prototípus állapotát. A látottak meggyőzőek.