Re: Rocksolid

by **Bishop** Hétf. 12 Május 2014, 01:53

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~

Tubrok is elmosolyodik Ingrid szavain, láthatóan örül annak, hogy a nőnek mennyire tetszik az akaratossága, őszinte de nem túl komoly hangon válaszol.
< - Én sem csak egy éjszakára terveztem veled. - ismeri be - Igen, én ilyen vagyok akaratos. Szerintem ha nem is főzöl vacsorát, csak ugyanúgy mellém ülsz mint akkor, az is elég lett volna. >
Amennyire Ingrid érezte azon az estén, Tubrok valószínűleg tényleg bepróbálkozott volna, függetlenül a vacsorától, de az még nagyobb magabiztosságot neki ezen a téren. Most az orrán a simítást és a koppintást is egyaránt élvezi, ami egy mosolyt is előcsal az arcán a férfinak. Amikor Ingrid elgondolkozik a multiverzum elméleten több minden eszébe juthat. Elsősorban az, hogy több elmélet létezik, de a Birodalom által elfogadott az egy egészen speciális. Aszerint több multiverzum is létezik, ezek buborék szerűen leképezhetőek a térben először egy kettő, majd három, következő szinteken kilenc és tizenegy térdimenziós részben. Mindegyik saját törvényekkel, valósággal rendelkezik, és a multiverzumokon belül ugyanazoknak a világoknak a másolatai helyezkednek el, az eredeti világokkal együtt. Zsarnok ezeket a másolatokat és felesleges részeket pusztította el. A multiverzumok pedig egymástól külön, függetlenül léteznek egy térben de eltérő időben, de ez a rész nem nevezhető űrnek, mivel már csak nagyon kevés törvény vonatkozik egyáltalán rá, leginkább a valódi ürességként, semmiként leírható. De az elméletnek az is a része, hogy nincs több Zsarnok különféle világokban, csak egy. A feltöltésekben is ez a hivatalosan elismert verzió, ettől függetlenül Ingrid még hihet másban. Tubrok hagyja a nőt elgondolkodni, nem zavarja meg, csak azután szól, hogy a párja is megtette. A szavakon ismét elmosolyodik, láthatóan Ingrid megtalálta azt a "pontot" amit szeretett volna és Ragalnak tetszik a gondolat, hogy más világokban is együtt lehetnek.
< - Ez csak tőled és tőlem, kettőnktől függ. Most is sok olyan dolog van kettőnk életében, ami közénk állhatott volna, de nem hagytuk. Ennek máshol is így kell lennie. >
Ezúttal a válasz után ő simít végig Ingrid orrán kedvesen, de végül nem koppint rá, csak lejjebb csúsztatja ujjait az ajkakra és azokon is végigsimít majd elveszi a kezét. Ezzel is sikerül elérnie a célját Millernek, láthatóan sikerül kivernie az előbbi, kellemetlenebb érzést Tubrok fejéből. A tánccal kapcsolatban azonban kissé elhúzza a száját, de azért láthatóan örül, hogy a nő így áll hozzá a kérdéshez és próbál ebben is alkalmazkodni a Rocksolidhoz.
< - Akkor hagyományos táncok lesznek. De nem akarom, hogy mindig befolyásoljon a nemesség, azt táncolsz amit szeretnél. >
Nem zavarja, amit kimond, mivel látja Ingrid apró mozdulatait és ő is a sajátjaival csak azt jelzi, hogy ne befolyásolja ilyesmi a nőt. Elvégre nem csak a hivatalos alakalom céljából, hanem amiatt is lesz ott, hogy jól érezze magát. De azért ennek ellenére tetszik is neki, hogy már ennyire alkalmazkodó a nő. Az altatóének után, amit kap, Tubrok is látja Ingrid szemében a gyengéd érzéseket, amiket ő is táplál, ezért magához öleli őt, ha csak rövid időre is. A következő megjegyzésre csak enyhén megrázza a fejét.
< - Nem lenne varázsa. Várassál csak, abban úgyis jó vagy. - mondja szurkálódva a táncra. >
A játék során már, Ragal meglehetősen elégedett, hogy sikerül az "ajánlattal" kizökkenteni Ingridet is. Szinte kíváncsian figyeli, amikor látja a nő szemein, hogy egyre mocskosabb dolgok jutnak az eszébe. Még azonban utoljára az uralkodó, tárgyaláshoz használt hangját erőlteti magára.
< - Mertem remélni, hogy az ajánlatom elnyeri a tetszését úrnő. >
Még megvárja erre is a nő válaszát majd csak utána engedi el magát mégis. Amikor már ismét egymás karjaiban vannak, Tubrok végigsimít Ingrid haján kissé beletúrva. A megjegyzésen hangosan felnevet.
< - Ez úgy hangzott, mintha csak azért akarnál meggyógyítani, hogy többet dughassunk. De tudom, hogy nem így értetted. >
A végén egy kedves pillantást is vet a nőre, majd a haját is kissé megigazítja és a szavaival is figyel rá, hogy ne legyen bántó, csak a gondolatait fogalmazza meg. Mindenesetre most is hálás a sebek eltüntetéséért, ő is lenéz saját magára és látja az eredményt. A következő pillanatban váratlanul megcsókolja Ingridet, szenvedélyesen és elégedetten, mintha ezzel akarná megköszönni a törődést, amit kap. Az "ami késik nem múlik" tekintetre Ragal csak egy "majd meglátjuk" nézéssel válaszul és elveszi a kezeit egy pillanatra a nő testéről és összedörzsöli azokat, ahogy bizsergést érez bennük. Azon kicsit meglepődik ugyan, hogy Millernek nincs kedvenc póza, de egy értő biccentéssel felel erre.
< - Éreztem, hogy nagyon élvezted, de nem gondoltam, hogy ennyire. Megismételhetjük, amikor akarod, de ágyban nehéz, ágy mellett állva kényelmesebb. De legyen, ami neked jó. >
Mivel most Ingrid teljes kielégítéséről van szó, saját magát annyira nem veszi figyelembe a férfi, ő mindenképpen élvezi, ahogy eddig mindig, egyre jobban, azonban tényleg szeretné a legutóbbi kényeztetést visszaadni Ingridnek. Az ezután következő kissé intimebb érintések és harapások közben nem csak a nő, de Tubrok teste is libabőrös lesz, a nyakán az érzékenyebb pontok érintésekor finoman arra is kapja a fejét, jelezve, hogy mennyire jól esik neki ez. Azonban most nem megy ennél tovább, hogy a városnézésre indulás ne forduljon még egy szeretkezésbe, aminek végén valószínűleg már mehetne is aludni, holnapra. Helyette mindketten nekilátnak öltözni. Ingrid szavaira a kettejük közötti hangon felel, kissé érzékeltetve a megjátszott nemtetszését is.
< - Te meg kevésbé látványosabban öltözhetnél, jobban viselném. >
Ő is kedveskedésnek szánja végső soron a mondatot, ezért a hangját is lejjebb viszi a végére és egy puszit nyom a nő homlokára ha az engedi. Az öltözködés után már kéz a kézben mennek el a hangárhoz és szállnak be a siklóba. Már bent a járműben a kérésre Tubrok azonnal bekapcsolja az automata pilótát és beállítja a célt, majd jóváhagyja az útvonalat. Most sem engedi el a párja kezét, hogy legalább ott egymáshoz érhessenek, ha az ülések csak egyszemélyesek, még ha egymás mellé csúsztathatóak is. Azonban, ahogy Ingrid hozzábújik megint, kicsit meglepődik, hogy most is így tesz, de ez csak egy pillanat, utána szinte ösztönösen öleli őt körbe a férfi.
< - Indítás. - adja ki a parancsot, már hangosan a gépnek, mivel nem akar elhúzódni. >
A sikló nagyon gyenge búgó hanggal beindul, majd lebegni kezd, a hangár ajtaja szemben ekkor kinyílik és az éjszakai város tárul a szemük elő. A repülő könnyed siklással, de nagy sebességgel indul meg. Először még csak a nemesi negyed felett repülnek, majd beérnek a város központjába, ahol már légiforgalom is van. Repülés közben egy igen magas és széles toronyépület mellett haladnak el, amire egyik kezével Ragal rámutat.
< - Az ott a Jormünd torony, cégek és vállalatok vezetői, tulajdonosai laknak benne. Olyanok akik nem nemesek, de elég nagy vagyonnal és befolyással rendelkeznek. Éjszaka sokkal látványosabb. >
Valóban, a magasba nyúló, kissé vitorla szerű toronyépület, fém tartórészekből, vázból áll és közötte igen nagy fekete üveglapok vannak. Az üveg és a fém határán vékony, de erős fehér fénycsíkok futnak végig. Ezzel "élt" adva az épületnek. Nem sokkal a torony után beérnek a szórakozó negyedbe. A város más részeitől eltekintve ez a hely éjszaka aktív. Most is különféle színekben pompáznak az épületek, utcák, nyitott terek. Láthatóan van forgalom is, mind földi, mind légi és gyalogosok is vannak. A negyed teraszos felépítésű, egy szinten van egy épület együttes és ahhoz kapcsolódó más dolgok, több terasz összekapcsolódva egy szint és több szintből áll egy emelet, mindegyik külön utakkal, látványosságokkal. Tehát itt a város ténylegesen is többszintes, több kis "városrész" egymáson. Az élénk villódzó fények és a hangulat, maga a felépítés hasonlít az afrikai városállamokban láthatóhoz, mégis más és érthetően kisebb is. Tubrok végignéz a látványon, utána a mellette ülő Ingrid arcát kezdi fürkészni.
< - Szóval ide jár a fiatalság esténként. Hogy tetszik? - kérdezi mosolyogva. >
A sikló nem áll meg, csak lelassít és lejjebb ereszkedik, hogy kényelmesen végig lehessen nézni a helyen, vagy észrevenni valamit ami megtetszik. Minden van itt, aminek lennie kell, az esti szórakozóhelyeken kívül a napközben is nyitva lévő parkok, látogatható programok, látványosságok, sportépületek, felnőtt szórakozóhelyek, boltok és nézelődésre szánt terek, könnyed esti szórakozást nyújtó helyek, kaszinók is helyet kapnak. Ami természetesen kissé elüt a Rocksolidról felállított képektől, de valóban fejlettnek tűnik és esztétikus a látványvilág is.

by **Thorhalla** Hétf. 12 Május 2014, 13:02

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Tubrok Ragal törzsfői csarnoka ~
Úgy tűnt Ingrid számára Tubrok szavai után, hogy valóban sikerült ebben igencsak jól kiismernie a férfit, hogy helyesen gondolta azt, amit gondolt és kimondott. Mosolyogva hallgatta a párját, szándékosan ült akkor mellé vacsoránál, mint most is, de akkor direkt provokatív ruhát vett fel és a mozdulatai is olyanok voltak, hogy felkeltsék a férfi érdeklődését, illetve fenntartsák azt, amíg szükséges. Ott akkor még nem szeretett bele a másikba és tudta, hogy a férfi sem belé, csak azt akarta, ami születése jogán megillette, megkapja azt, amit akar. De Ingrid már akkor is tényleg arra játszott, hogy ne csak a testi dolgai fogják meg a férfit, hanem a jelleme, intellektusa is. ami végül tényleg sikerült is. Mosolyogva bólintott, hogy nem csodálkozott a válaszon és leginkább tényleg erre számított, ezt várta a párjától. Végül gyengéden nevetett fel.
< - Ebben teljesen biztos voltam, hogy így lett volna – suttogta. >
Mindezek ellenére egyetlen pillanatra sem bánta meg, hogy tényleg főzött akkor vacsorát és úgy alakultak a dolgok, ahogyan. A multiverzummal kapcsolatban gyorsan előkereste a tudását, ami meg is volt. Elfogadta ő az általános elméletet is, hogy csak egy Zsarnok van, illetve, hogy több multiverzum is van és mindegyiknek más szabályai. A sajátjukban levő többi realitás pedig már elpusztult Zsarnok által és csak az eredeti, azaz a sajátjuk van. hála a tudásának ismerte a régi Zuhanás előtti elméleteket is. Igazából azért mondta azt, amit és úgy, ahogyan, hogy egyrészt elterelje Tubrok figyelmét az egészről. A fizikai tudásának értelmében nem volt oka megkérdőjelezni a hivatalos teóriát mindaddig, amíg nem képes bebizonyítani azt, hogy máshogyan van. ami a többi multiverzumot illette, azok már más lapra tartoztak, az már tényleg fantáziára voltak bízva. Örült annak, hogy sikerült azt a „pontot” kiemelnie amit akart, hogy kettejükre terelje a szót ebben a témában is. Örült, hogy a párjának is tetszett az elképzelés kettejük kapcsolatáról más lehetséges világokban.
< - Amennyire makacsok és önfejűek vagyunk, biztosra veszem, hogy így van – felelte. >
Amikor végigsimított az orrán Tubrok ismét elmosolyodott, majd ahogyan leért az ajkaira csókot lehelt azokra, ezúttal nem nyúlt az ujj után és nem próbálta bekapni, csak megcsókolni azt. A táncnál nem tudta nem észrevenni, hogy a férfi kissé elhúzta a száját a választását illetően, Ingridet nem zavarta, hogy ezt mondta, mivel soha sem a tánc volt a kedvenc sport műfaja és igazából őt nem nagyon érdekelte, hogy mire ropja, a társaság mindig lényegesebb volt számára. Ennek ellenére az örömöt is látta, a szavakra pedig gyengéden rázta meg a fejét. úgy tűnt, hogy Tubrok kissé félreértette, hogy miért is ezt választotta másnapra. Igazából nem a nemesség volt az ok, hogy ezt. Hanem mivel ez a Rocksolid ünnepe volt, számukra ért véget a háború, nekik nem kell további harcosokat elveszteni, a családok újra együtt lehetnek és még sorolhatta volna. Ennek az egésznek hála még Nava is feleségül veheti majd Szelint.
< - Nem a nemesség miatt – felelte kedvesen. – Ez a ti ünnepetek, számotokra ér véget a háború. Azonfelül, az első benyomás igencsak sokat tud számítani valaki megítélésében. Inkább most egyből kedveljenek meg, mintsem megutálnak és nagyon lassan érném csak el azt, hogy pozitív legyen a megítélésem. >
Remélte, hogy a férfi megérti az indokait, mert teljesen őszintén mondta mindezt. Így a szavaiból érezhető volt, hogy máskor nem fogja majd csak a nemesség igényeit kielégíteni ilyen téren, de ez most különleges alkalom volt. Most fogják őket először együtt látni, és ha hivatalosan nem is jelentik be a dolgot még egy ideig, de már akkor is felkészülhetnek erre addig, amíg meg nem történik. Az nagyban megkönnyítette Ingrid szavait is, hogy látta Tubrokon, hogy mindezek ellenére, amit kimondott örült annak, hogy a nő ilyen könnyedén belement ebbe és nem neheztelt, illetve viszolygott attól, hogy csak helyi dolgokkal kelljen foglalkoznia. Ingrid ezt roppantul szerette magában, hogy ennyire alkalmazkodó volt és mindez nem okozott számára sem nehézséget, sem pedig negatív érzéseket. Az ölelést örömmel vette és ekkor belesimult Tubrok karjaiba és gonoszul mosolyodott el.
< - Meg is fogom tenni – válaszolta ő is szurkálódva. – Számomra roppantul megéri, sokkal szenvedélyesebb vagy, ha várakoznod kell. >
Ekkor közelebb hajolt a férfihoz és ha engedte Tubrok, akkor szenvedélyesen csókolta meg őt. Végül az uralkodói szavakra sértettség kúszott az arcára, természetesen ez is csak megjátszott volt, ahogyan a szúrós tekintet is, amivel egészen közel hajolt a férfihoz, hogy az arcuk szinte súrolja egymást.
< - Mered remélni? – kérdezte csípősen. – Ezt még nagyon, de nagyon meg fogod bánni. >
A hangja is megjátszott volt, a fenyegetéssel, szándékosan olyan hangsúllyal, hogy Tubrok úgy érthesse ezt, ahogyan szerette volna. Direkt akarta Ingrid, hogy több értelműnek hangozzák és remélte, hogy sikerült is elérnie a párjánál. Csak azok után engedi, hogy megenyhüljön a tekintete, hogy meglátta a reakciókat és a választ a férfitól. Mikor már meztelenül feküdtek egymás karjaiban, akkor nézett ismét szemrehányóan Ingrid rá, ez is megjátszott volt csak, mert tudta, hogy amit kimondott a férfi azt közel sem gondolta úgy, ahogyan tette. Néhány pillanat után azonban nem bírta ő sem és Ingrid is felnevetett. Tubrok nevetése miatt nem tudta tartani a szemrehányó tekintete.
< - Természetesen nem csak úgy értettem – válaszolta. – Ha mindened fáj a szeretkezés után másnak azt hallgatnám egész nap, hogy olyan helyeken is izomlázad van, olyan izmokban, amiknek a létezéséről addig nem is tudtál. Ha mindened fáj bizonyára nyűgös vagy, olyankor beszélgetni sem lehetne veled, sem megnézni dolgokat, egyéb ágyon kívüli elfoglaltságokat űzni és még sorolhatnám. A szeretkezés úgysem tartozna ebbe a sorba, eddig is hangsúlyoztad, hogy úgysem érzed azt, ha fáj közben. >
A végén még a nyelvét is kiöltötte a férfira, ebből is érezhető volt, hogy egy cseppet sem vette magára azt, amit Tubrok mondott neki. A hirtelen jött csók meglepte, de roppantul örült neki, hosszan és szenvedélyesen viszonozta azt és teljesen hozzásimult közben a párjához. A választ, amit kapott, hogy „majd meglátjuk” gonoszkásan mosolyodott el Ingrid, jelezve ezzel is, hogy belement a „háborúba”, amit itt indítottak. Ingrid továbbra is figyelmesen szemlélte, hogy a párja miként reagál a bizsergés érzésére, ami most a kézdörzsöléssel mutatkozott meg. Annak ellenére, hogy kellemes érzés volt, bizonyára tényleg szokatlan volt, és ezt a dörzsölést ő maga is megtette először, amikor ilyet érzett. Kellett saját maga számára annak idején egy kis idő, hogy teljesen megszokja mindezt és ne legyen már furcsa, amikor ezt érzi. A miként szeretkezzenek legközelebb résznél kissé oldalra biccentette Ingrid a fejét és megtámaszkodott Tubrok mellkasán, hogy így nézhessen a férfi szemeibe.
< - Végül is még kísérletezgethetünk is, hogy van-e másik póz, ami jobb annál – ajánlotta fel. – Azt hiszem, hogy ezt mind a ketten igencsak élveznénk. Megpróbálhatjuk úgyis, hogy ágyon térdelünk és akkor onnan kikelni sem kell. Most már jobban ismerjük egymás testét, mint amikor először úgy szeretkeztünk. >
A szavai közben közelebb hajolt a férfihoz és direkt úgy beszélt, hogy a forró lélegzete cirógassa Tubrok ajkait, illetve arcát. Egymás kényeztetésénél nehezen ugyan, de abbahagyta azt, hogy tényleg mehessenek megnézni a várost. Pedig nehezére esett főleg azok után, hogy látta és érezte, hogy Tubrok teste végig libabőrös lett attól, amit csinált vele. Az öltözködésével kapcsolatos szurkálódó megjegyzésre felnevetett. Nem tudta megállni, hogy ne tegye meg, olyan aranyosnak vélte azt a megjegyzést.
< - Ennél szolidabban nem tudok öltözködni, legközelebb azt hiszem, hogy szükségem lesz egy paravánra, hogy ne láthass közben. Úgy talán felségességed is képes lesz kibírni ezt. >
Ingrid sem bántásnak szánta ezt, ha a hangja nem érzékeltette ezt eléggé a mozdulatai árulkodtak erről. A homlokára kapott csókot mosolyogva fogadta és viszonzásul végigsimított kedvesen a férfi arcán. Kéz a kézben sétáltak le a kompig, ahol végül is Ingrid odatudta húzni a széket a férfié mellé és úgy hozzábújni. Örömmel vette, hogy a párja is átöleli őt, miután kimondta Tubrok, hogy indulhat a jármű még a nő is megszólalt.
< - Nem szeretem a siklóitok tervezését – mondta duzzogva. – Miért nem lehetett két személyes üléseket is beletervezni? >
A haladás közben végig figyelte a várost, hogy merre haladnak és mit merre találhat benne, mit láthat. A magas és széles épület keltette fel először a figyelmét nemesi negyed után, ezt már előző este is látta Tubrok erkélyéről, igaz akkor így külön nem vett róla tudomást. A néven elmosolyodott, Jörmungand jutott eszébe erről, Loki és Angerboda első gyermekének, fiának a neve. Midgard kígyó, aki a mitológia szerint a saját farkába harapva alszik és átéri a Földet. Egyszer majd megkérdezi Tyr-t, hogy ebből mennyi volt igaz, mert érdekelte. Turista és építész szemmel is figyelte az épületet, ami igencsak elnyerte a tetszését.
< - Mind helyiek, vagy vannak köztük külföldiek is? – érdeklődött. >
Ennyire azért nem volt járatos a dolgokban, hogy tudja, hogy egyes országokba mennyire vannak jelen másokból emberek, cégek. Amennyire rémlett neki most sokkalta nagyobb volta az elszigetelődés ilyen szempontból, mint a Zuhanás előtt, már csak információ áramlás tekintetében is. régen ebből a szempontból minden könnyebb volt. A szavaiból ezúttal érezhette Tubrok, hogy tényleg nem nagyon van tisztában az efféle dolgokkal a nő, de kíváncsi rá és érdeklődő, nem pedig csak udvariasságból kérdezi. Amint elhagyták a tornyot már kiszúrta ő maga is a szórakozó negyedet, megannyi fényt látott arrafelé, hihetetlenül élt ez a környék annak ellenére, hogy már késő este volt és máshol alig volt forgalom. A kinézete a helynek roppantul elnyerte a tetszését, tetszett neki a felépítése, hogy minden szinten külön szinte kisebb város volt látható. Ez könnyedén leolvasható volt róla. A kérdés után oldalra pillantott a párjára.
< - Gyönyörű elrendezés, nagyon jól illeszkednek a részek egymáshoz, pazarul néz ki – mondta. – Nagyon tetszik. Az igazat megvallva nem nagyon szoktam ilyesmi helyekre járni, Soha sem voltam a legjobb társaság, ha ilyen helyre mentünk. Főleg, hogy ilyen helyeken inni is kell, azaz el kellett mennünk a Pride-ba, vagy Vex-be hozzá. Irigylem a fiatalságot, hogy nem kötik őket a magas rangjuk és sokkalta szabadabbak nálunk annak ellenére, hogy nem így kéne lennie. De minket kötnek az aranyláncok az aranykalitkában. >
Egy picit bánatosan mosolyodott el ezen a gondolaton.
< - Neked mi a kedvenc helyed itt a szórakozó negyedben? – kérdezte. >
Azért eléggé biztosra vette, hogy biztosan volt a nemességnek is külön elit klubja, vagy ehhez hasonló helye, ahova be szoktak ülni beszélni, iszogatni, esetleg kártyázni. Az pedig tényleg érdekelte, hogy hova szokott errefelé Tubrok megfordulni, nem mintha a csarnokában nem lett volna lehetőség mindenre, amit csak szeretett volna.

by **Bishop** Hétf. 19 Május 2014, 01:56

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Tubrok örömmel fogadja Ingrid válaszát arra, hogy a vacsorától függetlenül is megpróbálkozott volna vele aznap este. A suttogásra egy mosollyal felel és arcon puszilja a nőt. Láthatóan ő sem bánt meg semmit ami történt, mert az mind oda vezetett, hogy most ennyire közel lehetnek egymáshoz. A többi világgal kapcsolatban már örömtelien megrázza a fejét.
< - Szörnyű belegondolni is, hogy azokban a világokban milyen lehetetlen helyzetekben találunk egymásra. Már ha nem egy tárgyalás közepén. >
Az utolsó szavaknál már szélesen mosolyodik el és a szeméből szinte kiolvasható a "pont mint most" gondolat, ami meglehetősen tetszik neki. Az ujjára kapott csók csak tovább fokozza a férfi örömét, amitől megint végigsimít Ingriden, az oldalán fentről csípőig. A táncolásra terelődik a szó, ami kissé kellemetlenebb téma a választás miatt, de miután Ingrid elmondja, hogy miért akar feltétlenül rocksolidos táncot az ünnepségen, Tubrok is megérti, ez látszik a szemében. Most már nem megadóan, hanem egyetértően bólint neki.
< - Kedveltesd csak meg magad. Nem bánom, csak nem akartam, hogy olyasmi befolyásoljon a döntésben, aminek nem kellene. - tisztázza a gondolatait. >
Ahogy egymást ölelik és Ingrid a párjai karjaiba simul teljesen, Ragal valamivel szorosabban fogja magához és kezdi ölelgetni. Látva a gonosz mosolyt, közelebb tolja az arcát Ingridéhez.
< - Igen, az vagyok, szenvedélyes. Imádom, ha gonoszkodsz. Ha kivételesen kedves vagy, azt is szeretem és kiteszek magamért. >
Provokáló módon emeli közelebb ajkát Tubrok Ingridéhez, hogy szinte egymáshoz érjenek, de nem csókolja meg őt. Ellenben Ingrid, szándéka szerint megteszi, ami így mindkettejüknek kellemes élmény, az egymáshoz bújás közben. Már a kettejük közti játék végén a férfi kissé meglepődik a megjátszott sértettségen és továbbra is az uralkodói szerepben "lesz" értetlen.
< - Meg fogom bánni? Úgyis megbánom, éppen erről szól a megállapodásunk. >
Szándékosan ő is kétértelműen fogalmazza a végét, hogy ezzel kiegészítse Ingrid szavait. A tekintetén már észrevehető, hogy nagyon várja hogyan is fog alakulni az a szeretkezésük. Csak ezután hagyja Ingrid megenyhülni mind a kettejük tekintetét, ami így, kissé a szerepen kívül már indokolt is. Azonban a második szemrehányó tekintet már kissé kizökkenti Tubrokot, mivel közben felnevet és éppen nem tudja, mi nem tetszik a párjának. De ez a helyzet megoldódik, amint Miller is nevetni kezd.
< - Nyűgös szoktam lenni, ha mindenem fáj, ebben igazad van és általában beszélni sem lehet velem. Olyankor alszom, vagy veled lennék, más nem. Még jó, hogy itt vagy nekem és összefoltozol. >
Ingrid kiölti a nyelvét, Tubrok megragadja a lehetőséget, ő is így tesz és közelebb hajol, sajátjával elkapva Ingrid nyelvét és így megcsókolva őt. Addig nem is engedi el őt amíg nem sikerül belé "fojtania" a kis gúnyolódást, csak azután húzódik el. A szexről ezután már teljesen nyíltan beszélnek, ami láthatóan Tubroknak is kényelmes és örül, hogy áttárgyalják ezt a részt.
< - Először is nagyon jó volt, hajlékony vagy és ez nagyon tetszik. Egyetértek, próbáljuk ki térden és utána még kereshetünk mást, ami jobban tetszik neked. Végső soron, erre nagyon sok időnk van. >
Beszéd közben a nő forró lélegzetének és mozdulatainak ellenáll, hogy utána kényelmesen fel tudjanak kelni és öltözni, mielőtt tovább folytatják. Öltözködés közben Ingrid szurkálódására Tubrok egy rosszálló pillantást vet rá.
< - Szó sem lehet róla. - kezdi a kettejük között megszokott hangon - Az kellene még csak, hogy akkor se lássalak. Jobb lenne ha mást találnál ki. >
Ő is figyel arra, hogy ne legyen túl komoly, de valamennyire mégis, csak amennyire még szórakoztató ez. Már a siklóban utazva a férfi elmosolyodik Ingrid duzzogásán. Az irányítóval annyira közel húzza egymáshoz a két ülés, hogy azok már egybe érnek és így szinte eggyé válnak. Bár anyagi alapon két külön test marad.
< - Azért nem lehetett, mert eddig nem volt egy ilyen bújós Boszorka mint te. Aki ennyire törődik velem. - feleli kedves hangon. >
Repülés közben a városból Miller annyit lát, mint amit az érkezésekor a hajójából, csak most sokkal közelebbről. Fentről szépen kivehetőek a város részei. A nemesi negyed, a hadi negyed, a légikikötők és repterek, az iparnegyed, a szórakoztatónegyed és a lakónegyedek ezek között. Az épületek nem túl magasak, közepes méretűek ellenben masszívak és fémből vannak, ami még éjszakai fények és világítás mellett is ezüstösen csillog. A hó most is esik, a szél lassan fújja arrébb. Lent fények látszanak, nagyvároshoz illő forgalom és egyelőre még a fennálló hadi készültség jelei. Ilyenek a légvédelmi egységek vagy az őrszemnek kiállított Végtelenek. Azonban összességében a város nyugodt. Ez a szórakoztató negyedről már nem mondható el.
< - Vannak külföldiek is. Mindentől mégsem zárkózhatok el. Sok külföldi termék is van az országban, amit mi nem tudunk előállítani csak behozunk. >
Magyarázza el röviden a cégekről feltett érdeklődő kérdésre. Ezzel Ingrid tényleg nincs tisztában, a most kapott feltöltése nem terjed ki erre, a Birodalomban pedig egyáltalán nem foglalkoznak ezzel külön. A dicséretre amit a szórakozónegyed kap, Tubrok elmosolyodik, majd az aranyláncos résznél végigsimít a nő arcán és saját maga felé fordítja.
< - Ne aggódj emiatt. Ha nem lennénk azok akik, se lenne semmivel szabadabb. Dolgoznunk kellene, nem uralkodóként vagy tisztként, hanem munkásként, katonaként, akkor az anyagiak kötnének. Így rengeteg mindenre lehetőségünk van és megadatik, ami másoknak nem. Cserébe egy kis kötöttség szerintem elfogadható. És majd tapasztalhatod te is, ha nincs háború, lesz hogy még unatkozni is fogsz úrnőként. Ez az ország jól működik és fejlődik magától is. >
Szavait nyomatékosítva és Ingrid kis rossz hangulatát elvéve, biztatóan simít végig még egyszer az arcán, majd beletúr a hajába. A következő kérdésre először Ragal még nem felel, csak megad egy új célt a gépnek.
< - A csarnokban szoktam szórakozni, de van kedvenc helyem is igen. >
A sikló lassan lejjebb ereszkedik és egy olyan teraszhoz ér, amin csak egy nagyobb épület van. Itt közel emelkedik a platformhoz és úgy fordul, hogy Ingrid tökéletesen rálásson a helyre. Egy nagy fekete falat és épületet lát, amin egy két szárnyas felfelé elvékonyodó ezüst ajtó van, felette egy címerrel. Az épület előtti üres részen kis park, kert szerű részek vannak, valamint parkolók ahol most is járművek állnak. Ez valóban az elitek klubja lehet. Kívülről leginkább csak a méretei utalnak a rangjára a többi hely között. Visszafogott, belül valószínűleg tiszta luxus és pazarlás. Tubrok ekkor fordul Ingrid felé és néz rá kíváncsian.
< - Az uralkodók klubja, ez a kedvenc helyem. - itt megáll egy pillanatra - Be akarsz menni? El tudnál lazulni, ebben biztos vagyok. >
Ha Ingrid nemet mond, akkor a párja bólint neki és a jármű magától felemelkedik, ellenkező esetben Ragal elmosolyodik és óvatosan kinyitja az ajtót.

by **Thorhalla** Hétf. 19 Május 2014, 13:50

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
A puszira Ingrid hálásan mosolyodott el és megsimogatta a férfi arcát. Az ok fejtegetésen lágyan nevetett fel, ahogyan megpróbálta elképzelni azt, amit a párja mondott. Valóban megannyi lehetőség volt, hogy miként találkozhattak volna. Neki mégis valahogyan az abszurdabbnál abszurdabb lehetőségek jutottak eszébe, az, hogy így tárgyalás közepette az valahogyan teljesen békés és átlagos lehetőségnek tűnt. Igencsak élénk fantáziája volt és ez most is kitűnt, ahogyan ezekbe a lehetőségekbe belegondolt. De mégis az igazság az volt, hogy nem bánta, hogy ilyen „hétköznapi” módon történt a találkozásuk, ahogyan. Ennek is megvolt a maga varázsa, amit az eredményt ismerve nem is cserélt volna el semmiért sem. Örült annak, hogy Tubrok figyelmét sikerült ennyire pozitív irányba elterelni és már eszükbe sem jutott az, amiből ide jutottak, nevezetesen, hogy miket művelne Zsarnok a többi alternatív realitással. Amint a párja végigsimított az oldalán, a csípőig Ingrid jobban befészkelte magát a férfi ölébe, hogy jobban simuljanak egymáshoz, mint eddig, hogy több felületen érintkezhessenek, hiszen végtelenül kellemesnek találta az érintéseket és azt, hogy ilyen a gyengéden foglalkozott vele Tubrok. Örült annak, hogy a magyarázat után végre megértette a férfi az indítékait, hogy miért is ragaszkodott ahhoz, hogy milyen legyen azaz ünnepség majd másnap este. Boldogsággal töltötte el, hogy a mostani bólintás nem csak megadó volt, hanem tényleg olyan, hogy a férfi megértette, hogy miért és el is fogadta ezt. Ezen Ingrid elmosolyodott örömtelien, főleg, hogy mit is mondott a férfi neki.
< - Ne aggódj – próbálta nyugtatni is. – Nem szokásom hagyni, hogy olyan dolgok befolyásoljanak. Ahhoz kellően öntörvényű vagyok. Csak… mint említettem korábban, kicsit nehéz rövidtávon gondolkodnom és hosszabb távra tervezek. >
Remélte, hogy értette a férfi, hogy mire is céloz vele. Ha rövidtávra, néhány egységre, évre kellene tervezni, akkor valószínűleg nem ment volna bele abba, hogy fejet hajtson. Mert akkor elnyerte volna a tetszésüket, hogy ennyire különc és még sorolhatta volna, de elkönyvelték volna ennek, hogy nem érdeklik a helyi dolgok és azok másodlagosak. Pontosan ezt akarta elkerülni, mert így a legfőbb benyomás, hogy alkalmazkodik és úgy tesz, ahogyan az a legjobb és a szülők ezt fogják a gyerekeiknek továbbadni és így tovább és tovább. Számára ez volt a természetes, hogy ilyenekkel számolt és ilyen hosszasan tervezett, hiszen ami neki szempillantásnyi idő volt, az embereknek az emberöltő, vagy több generációnyi lét. Ahogyan az arcuk közel került egymáshoz Tubrok szavai közben, alatt most ő volt, aki tényleg nem bírta ki, hogy ne csókolja meg a párját és tette meg azt, amíg a férfi is szorosan ölelte őt magához. Amit már amúgy is kitapasztalt, hogy a férfi szerette, ha gonoszkodik, annak ismét hangot adott, igaz tehetett bármit a párja mindent szeretett, ami hozzá kapcsolódott. A megbánni az egyezséget résznél még egyszer elmosolyodott, de most már megtörte a játékot, hiszen annak a végére értek.
< - Annál is jobban, mint hitted volna – suttogta. >
Látta a párja szemeiben, hogy várja azt, hogy arra a kötözős szeretkezéshez érjenek valamikor. Ingrid már tudta, hogy arra az alkalomra igencsak kellemes meglepetésben fogja Tubrokot részesíteni, persze addig majd még tervben volt, hogy kiderítse, hogy a férfi teljesen bízik-e benne, anélkül ilyesmi játékba nem akart belefogni, mert különben mind a kettejük kárára mehet. Igaz már most is tudta, hogy a férfi bízok benne és tudja, hogy nem fog neki maradandó sérülést okozni és nem bántaná maradandóan szándékosan, de ez akkor is bizalomjáték volt és mélyebb dolog, még ha sokan nem is vették annak. Máskor, másnál Ingrid sem, de Tubrok más volt, különleges a szemében. Mindezeket a gondolatokat nem hagyta, hogy meglássa, megérezhesse a férfi, csak megcsóválta a fejét némileg rosszallóan.
< - Azt hiszem, hogy máris elrontottalak – jegyezte meg. – Már most csak erre vársz és vágysz. >
Utána a rosszallás eltűnt a tekintetéről, ahogyan Tubrok belefogott, hogy milyen is, amikor fáj mindene és nyűgös. Roppant érdekes lett volna a tárgyalás úgy, ha mindez tényleg úgy zajlott volna le, de már nem tudhatja meg Ingrid, hogy milyen is lett volna. De legalább jól sejtette, hogy valóban olyan lehet a férfi ilyen esetekben, amit ő maga is gondolt. Itt is igazából saját magából indult ki, hogy milyen volt annak idején, amíg a regeneráció és a génkezelés meg nem szabadította ezektől a kellemetlenségektől. Már éppen visszaszólt volna a férfi szavaira, amikor Tubrok hajolt közelebb és csókolta meg őt. valóban sikerült ezzel Ingridbe fojtani a szót és nem is folytatta akkor, amit mondani akart. Csak utána nem sokkal, amikor befejezték az ajkak ősi játékát.
< - De ha teljesen összefoltozlak, nem lesz szükséged arra sem, hogy masszírozzalak, ha fárasztó napod volt és el kell, hogy lazítsalak – mondta. – De akkor majd elérem, hogy mástól legyél nyűgös és fájjon mindened, úgy, hogy azt még én sem tudom rendbe hozni neked. Valószínűleg roppantul fogod élvezni is. >
Ígérte meg, kissé feljebb húzódott és végigsimított a férfi mellkasán, alig-alig érintve azt. Utána és közben is teljes figyelmét a férfira fordítja, amíg a szeretkezésről beszéltek. Belenézett Tubrok szemeibe, de azért a kellemes simogatást nem hagyta abba, hogy így kényeztesse a párját.
< - Leszek még hajlékonyabb is, ha beléptem a Flottába és átesem az átalakításon – mondta. – Valóban sok időnk van a próbálkozásokra, ami igencsak kellemes időtöltés. Azt szeretem, ha teljesen bennem vagy és minden mozdulatodat, a legkisebbet is érzem. Nálad ezt szerencsédre hátulról tudjuk elérni, mivel nem tudsz „trükközni”, mint a Birodalmiak. >
Igyekezett úgy mondani, hogy ne sértse meg a férfit vele, hiszen eddig is nyilvánvaló volt, hogy mennyire élvezte az együttléteket és nem volt egy pillanatra sem oka panaszra. Ezt a tekintetével és mozdulataival is éreztette, ahogyan azzal is, hogy ismét végigsimított Tubrok mellkasán.
< - A trükkök alatt azt értem, nem tudom, hogy mennyire vagy tisztában vele, de a birodalomban a férfiak képesek a nemi szervük hosszát és vastagságát is változtatni – magyarázta, majd szélesen elmosolyodott. – Igen, mint ahogyan mondtad Zsarnok remekül megtervezte mindezt. >
Amikor elhúzódtak egymástól és mentek felöltözni Ingrid örült, hogy Tubrok végül is a mai sok együttlét után képes volt ellenállni neki és a csábításnak, amivel próbálkozott és tesztelte a férfit. A paravánra kapott válaszon felnevetett és amint teljesen felöltözött csípőre tett kézzel fordult a párja felé.
< - A végén még olyan feladattal fogsz ellátni, mint a skandináv mitológiában az egyik viking hős és király, Ragnar Lothbrok a későbbi feleségét Aslaug-ot. Aki az első találkozásukkor azt a három feladatot adta a nőnek, hogy az egyáltalán elé járulhasson, hogy érkezzen ruhában és mégis anélkül, éhesen és mégis jóllakva, illetve társasággal és mégis egyedül. És ha így teszel, kénytelen leszek olyan cselekhez folyamodni, mint az egykori királynő. >
Figyelmesen várta meg, hogy a férfi mit is fog szólni ehhez, noha picit aggódott, hogy jó ötleteket adott neki, hogy tesztelhesse őt. Hasonlóan mondta ő is, mint a párja, kicsit komolyan és mégsem, hogy megmaradjon az a pici szurkálódás ezzel kapcsolatban, mint eddig. Már a siklóban Ingrid örült, hogy teljesen össze lehetett húzni a két széket, így sokkalta kényelmesebben tudott a párjának simulni, mint eddig. A kedves szavakra gyengéden mosolyodott el és csak legyintett egyet.
< - Ha voltak is, biztosan nem voltak olyan követelőzőek, mint én – felelte. >
Örült annak, hogy ilyen jól megnézhette a várost, korábban látta ugyan, de a saját kompja messzebbről jött és más irányban, nem át a város felett ilyen magasságban, így akkor nem nézhette meg annyira jól a helyet, mint most. Odakint látta még, hogy be van borulva, így az Aurora Borealist, a sarki fényt sem láthatta sehol, de legalább nem is vonta el a figyelmét arról, hogy a várost csodálhassa meg. Amiket korábban már látott a saját lakrészéről, vagy Tubrok erkélyéről most is látta, de sokkalta jobban. A különböző negyedek elkülönödését, a járműveket, ahogyan egyszerre a háború miatti háborús készültséget is, noha itt jó ideje nem voltak harcok a fővárosban, sőt a Skandináv félszigeten sem. Minden nyugodt volt így késő este a negyedet kivéve, ahol most voltak. A külföldi termékek, cégek és emberek tekintetében Ingrid bólintott és jól gondolta, tényleg nem voltak a feltöltések között ehhez kapcsolódó információi. A Birodalom teljesen önellátó volt, nem kellett semmi sem mástól, így noha emlékezett a Zuhanás előtti dolgok miatt erre, furcsa volt.
< - Ez így olyan, mint a Zuhanás előtt – mondta. – Akkor sok országból költöztek szét az emberek, világcégek voltak, minden országban kirendeltséggel, külön alkalmazottakkal. Csak ezer évnyi élettel a hátam mögött más rendszerben ez olyan furcsa. >
A simogatásra elmosolyodott és hagyta, hogy Tubrok az arcát maga felé fordítsa.
< - Téged lehet, hogy kötnének, de engem kevésbé – mondta. – Valahol mégis vonzó, hogy úgy lehetnénk, hogy nem lesi a testőrség a lépteinket, sem a világ, hogy most mi lesz, mit fogunk tenni. „Kis” kötöttség ide vagy oda, a hátunkra vehetnénk a világot és azt tennénk, ami jól esik anélkül, hogy a teljes világot megbotránkoztatnánk. Bár ennek is megvan a szépsége – nevetett fel. – Kétlem, hogy unatkoznék főleg, hogy két életet kell majd élnem és melletted nem hiszem, hogy unatkozni lehetne. >
Igazából nem volt különösebben rossz hangulata ettől Ingridnek csak elgondolkodott, a simogatásnak örült és ha Tubrok engedte, akkor közelebb hajolt hozzá és röviden csókolta meg, hogy utána újra a kinti várost figyelhesse. Érdeklődve figyelt, amikor kiderült, hogy igen van egy kedvenc helye a férfinak, bár azon se csodálkozott volna, ha csak otthon szórakozott volna, mert oda jártak el a partnerei egy-egy kártyára, vagy hasonlóra. Az úti céljuk egy szép sötét épület volt, hozzá passzoló színekkel és egy címerrel.
< - Impozáns – mondta, ahogyan végigmérte a helyet. – Miért is nem tudok meglepődni a nevén? >
Mosolyodott el azok után, hogy meghallotta a hely nevét. Amikor a sikló közelebb ment a platformhoz a kérdésen elgondolkodott. Tubrok társaságában az ellazulás valóban nem volt túl nehéz a számára, és most már, hogy itt voltak valóban kíváncsi is lett arra, hogy milyen lehet bent, illetve kik járnak még ide.
< - Menjünk – bólintott. >
Mikor Tubrok ezek után kinyitotta az ajtót akkor kissé elhúzódott a férfitól és úgy helyezkedett, hogy a párja tudjon kiszállni elsőként, ha ez megtörtént, akkor utána szállt le ő is a siklóról és lépett a férfi mellé és fogta meg újra a kezét.
< - Mehetünk – mosolyodott el és ha Tubrok elindul, akkor megy vele. >

by **Bishop** Hétf. 02 Jún. 2014, 01:06

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Tubrok szívesen fogadja, hogy Ingrid jobban az ölébe fészkeli magát, főleg mert erre most semmilyen mozdulattal nem késztette, csak a szavaival érte el. Hátulról átkarolja, átfogja a derekét és kicsit megsimogatja. Kis idővel később, Ingrid bal combját egy kicsit arrébb tolja a kezével, mert ilyen közelségből a nő térde, kivételesen kellemetlenül nyomta a férfiasságát.
< - Értem én, szeretnéd elnyerni a tetszésüket, azzal, hogy a mi táncainkat táncolod. Szeretem, amikor előre tervezel, nálunk kevés nő olyan mint te. >
Láthatóan már érti Ingrid miért akar ennyire előre tervezni és értékeli is, ez is tovább erősíti a kettejük közti köteléket, ha még előrébb terveznek. Igaz Ingrid tudhatja, hogy túlságosan előre terveznie felesleges lenne, Tubrok várható élethosszát tekintve. A hosszú csók után a férfi még egy kicsit szorosabban öleli Ingridet, mint aki soha nem akarja már elereszteni. A szavakra nem reagál, de a mosolya mindent elárul, most is ugyanúgy akarja, hogy Ingrid gonosz legyen vele. A bizalomjátékkal a kapcsolatos érzéseit, gondolatait Miller nem hagyja, hogy kiolvashatóak legyenek, így Tubrok nem is tudja miről gondolkozik a párja. Türelmesen vár, majd válaszol a nő utána következő szavaira.
< - Hogy ne vágynék rá, ha most is meztelenül fekszel rajtam. Elrontottál, nem is tudom mennyire. - szurkálódik kicsit ő is. >
A következő csók után, Tubrok ajkai elégedett mosolyra húzódnak. Most látszik a szemein, hogy igazán örül annak amit hall. Elégedettségében még egy rövid csókot ad a párjának.
< - Igen, roppantul fogom élvezni, ha kínzol egy kicsit és fájni fog miattad mindenem. De ezt majd vissza is fogod kapni, már megígértem. >
Utal ezzel a korábbi ígéretére, hogy lesz majd egy olyan szeretkezésük is, ahol ő fogja úgy kifárasztani Ingridet, mint nem is olyan rég őt a nő. Továbbra is a közösülésről beszélve a férfi is belenéz Ingrid szemeibe és figyel rá, közben azért élvezi a mellkasán végigsimító női kéz érintését, amit viszonoz is Ingrid csípőjénél. Végül nyel egy kisebbet mielőtt felelne. Érezhetően elgondolkozik milyen is lehet az említett "lehetőség".
< - Hát, én nem tudom a mérteimet növelni, anélkül is elég nagy. Nincs is rá szükség, ha tényleg én vagyok az első aki sikításra bírlak. - itt megáll egy pillanatra - Az is birodalmi képesség, hogy teljesen rám tudsz feszülni? Éreztem, ahogy szűkülsz és rám tapadsz. Őrjítően jó volt. >
Ezzel be is vallja, amit Ingrid érezhetett, ez volt az a pont, amikor a férfi abbahagyta a simogatását egy kis időre és fel is nyögött halkan. Ingrid ezt kívülről és az érzékenysége miatt a férfi oldaláról is érezhette. Már felöltözve, a siklóban ülve Ragal érdeklődve hallgatja Aslaug történetét. Azonban most nem látszik az arcán, hogy különösebben átgondolná azt a lehetőséget, hogy Ingridnek is hasonló próbákat adjon fel leckének. Rövid ideig mégis belegondol ebbe.
< - Kíváncsi vagyok a cseleidre Boszorka, én csak egyet kívánnék tőled hasonló helyzetben. Legyél velem gonosz, mint eddig és végtelenül egyszerre kedves is. Ez lesz a te próbád. >
Ő is végig kicsit komolytalanul, mégis komolyan beszél. Közelebb hajol és bekapja Ingrid orrának a hegyét, játékosan mint mindig, majd elengedi és csókot lehel a nő ajkaira. A következő megjegyzésre finoman megrázza a fejét.
< - Tényleg nem volt előtted, aki makacskodott volna. Engem legtöbbször csak kiszolgálnak, azok is akikkel többet foglalkoztam. Kivéve Erénát, de ő teljesen más. Úgyhogy te vagy az első, aki végre igazán követelőző. >
Ennek láthatóan kifejezetten örül, Tubrok eddig is szerette, ha Ingridet nem kapja meg azonnal, hanem tennie kell érte, minden téren. A cégekkel kapcsolatban már Ragal enyhén nemlegesen dönti oldalra a fejét.
< - Nem, ezt nem nevezném világcég hálózatnak. Valójában nagyon is elválasztottak a birodalmak. Nálunk főleg európai és afrikai cégek vannak, a szövetségeseink, vagy akik nem az ellenségeseink, mások nem terjeszkednek erre. >
A szavait közlő hangon mondja, hogy kicsit pontosítsa Ingrid ismereteit a valódi helyzetről. Annak kifejezetten örül a férfi, hogy Miller korábbi rossz hangulata feloszlik és már egészen másképp beszél ugyanarról a témáról, a hatalommal járó kötöttségekkel. Finoman ismét végigsimít a nő arcán.
< - Akkor nem fogom hagyni, hogy egy percig is unatkozz, ha éppen sem itt, sem a flottádnál nem lenne dolgod. A többivel ne foglalkozz, most sincs a nyakadban az őrség. És nincs igazad... - néz ellenkező pillantással a párjára - Nálad az uralkodóra, Zsarnokra amit mondtál nem vonatkozik. Nem hiszem, hogy bárki vagy bármi figyelné, megbotránkozni se mer rajta senki nyíltan. Azt csinál amit akar, ha kedve tartja eltűnik napokra, és senki nem akarja észrevenni, hogy megtörtént. Neki nincsenek aranyláncai? >
Az utolsó mondatnál már csak azért ellenkezik, hogy ezzel is elfeledtesse Ingriddel a korábbi dolgokat, ahonnan kiindultak. Ha ez sikerül akkor elmosolyodok, akkor is ha Ingrid válasza ezt nem teszi feltétlenül indokolttá. Arra figyel csak, hogy nehogy kellemetlen dolgokat juttasson a nő eszébe ezzel. Ezután a kapott csókot viszonozza, magához fogva Ingridet, éreztetve a közelségét. A klubbal kapcsolatban Tubrok láthatóan meglepődik, bár szinte alig, mégis kellemes csalódás neki a válasz, amit hall. Mindketten kiszállnak a járműből, ami ezután magától leparkol, megfogják egymás kezét és elindulnak, Tubrok ekkor Ingridre mosolyog.
< - Menjünk. >
Kényelmes, határozott léptekkel haladnak a bejára felé. Amikor közel érnek az ezüst színű igen nagy méretű ajtóhoz, az nem kinyílik, hanem egy része mintha anyagtalanná válna. Ezen belépve már kellemes meleg van. Egy pár fokos lépcsőn kell felsétálnia a párnak és máris az igen nagy előtérben vannak. A klub belső színvilági kicsit sötétebb, de nem komor. Elegáns sötétbordó szőnyeg fut végig a padlón, a falak sötétbarna illetve fekete színű kárpittal borítottak, néhol egy-egy világos mintával, képpel díszítve. Oldalt különféle asztalok állnak, szobrokkal, növényekkel. Már itt is vannak italok, amikből szabadon lehet fogyasztani. A mennyezet egy megoldással szinte el van tüntetve, nem is látszik, csak az onnan áradó tompa fény. A háttérben kellemesen halk zene szól. A rendszer azonnal érzékeli a két személy belépését, és azonosítja is őket. Egy kissé idősödő, kiöltözött férfi siet oda Ingridhez és Tubrokhoz, egyik kezében egy lapot tart, a másikban egy tálcát. Megkínálja őket itallal, majd egyikőjüknek átadja a lapot, amin a hely ma esti ajánlatai és programjai szerepelnek, ténylegesen arany betűkkel feltüntetve.
- Lady, Nagyúr, üdvözlöm önöket ma este a házunkban. Kérem fáradjanak beljebb. Ha bármire szükségük van, értesítsenek és intézkedem. Bejelentsem az érkezésüket?
Tubrok kérdően pillant oldalra Ingridre, hogy a nő mit is szeretne. A válasz után elindul előre, várva hogy a nő is menjen mellett. A kézfogást lassan megszakítja és helyette belekarol Millerbe, hogy így vezesse be. A folyosó végén a tér kitárul, egy olyan térré, ahol már többen vannak. Jellemzően befolyásos, gazdag külsejű férfiak is nők, vegyesen. Itt főleg csak futólag beszélgetnek, ismerkednek a jelen lévők, a tér is ennek megfelelően van kialakítva. Innen lehet menni a további részekhez. Első látásra valahol étteremnek is kell lennie, mivel vannak pincérek akik könnyebb előfogásokat hoznak ki a vendégeknek. A játékokhoz vezető részhez egyenesen kell tovább haladni, jobbra a jelek szerint más szórakozási lehetőségek lehetnek, színház, zeneterem, tánctér vagy egyéb programok. Az adott tájékoztató alapján egy másik rész is csatlakozik a helyhez, ahol intimebb szórakozást nyújtanak mind a két nemnek, a lehető legdiszkrétebb intézéssel. Az átjáró nyilván valahogyan el van rejtve. Ismerős arcot Ingrid egyelőre nem lát a jelenlévők között. Tubrok amint beérnek és a nő körülnézett egyszer, felé fordul és rámosolyog.
< - Mit szeretnél először csinálni? >
Hangjában büszkeség is érezhető, ami a tartásán is látszik. Élvezi, hogy Ingriddel mutatkozhat.

by **Thorhalla** Hétf. 02 Jún. 2014, 11:26

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
A simogatásnak végtelenül örült, ilyen közelségből, amikor pedig a férfi a combját és térdét tolta kissé odébb, akkor már ő is mozdult volna, mert érezte, hogy kényelmetlen lehet a párjának, így hagyta, hogy Tubrok úgy helyezze a lábát, hogy a férfinak legyen kényelmes az, hogy Ingrid rajta van. Amint ez megtörtént akkor ő idomult ehhez az új helyzethez és úgy mozdult, hogy saját magának is kényelmes legyen, így valószínűleg mind a kettejüknek újra teljesen kényelmes lett az elhelyezkedés. Mosolyogva bólintott a férfi okfejtésére, hogy igen, pontosan úgy gondolta ő is, ahogyan Tubrok most kifejtette mindezt. Ekkor végigsimított a férfi orrán, majd az ajakain és végül az állán.
< - Pontosan – mondta elégedetten. – A politika is ilyen játszma, mint a sakk, vagy más stratégiai játékok. Előre kell gondolkodni, megtervezni a lépéseket és az az utániakat is, lehetőleg mindezt úgy nézve, hogy belekalkuláljuk azt is, hogy az ellenfél, jelen esetben a Rocksolid nemessége miként reagálna. Jó vagyok a stratégiai játékokban, mindegyikben, még a sakkban is. >
Nevetett fel lágyan a végén, a szavaiból pedig érezhető volt, hogy így a politikában is jó, igaz ezt tapasztalhatta már Tubrok is a tárgyalások során, ahogyan azt is, hogy a nő roppantul élvezi ezt a játékot. Ingrid pedig örült annak, hogy a férfinak tetszett, hogy előre tervez és gondolkodik. Igen, ez ismét egy társadalmi különbség volt, már csak a származásukat illetően is. Abba pedig nem akart belegondolni, hogy meddig tervezgethet a párjával az élete hossza miatt, nem akarta, hogy ez a gondolat ismét előhozza rosszabb kedvét azáltal, hogy belegondol, hogy a férfi ember csak és egy idő után meg fog halni. A hosszú csók után, mikor Tubrok magához ölelte őt Ingrid teljesen belesimult a karjaiba, hogy teljesen minden porcikájával hozzáérhessen a férfihoz, amivel csak tud ebben a helyzetben. Mikor meglátta a párja mosolyát, Ingrid is mosolyogni kezdett és míg a férfi beszélt beleharapott az alsó ajkába és így figyelte a férfit.
< - Bár jobban belegondolva lehet, hogy nem is én rontottalak el, te már megtetted magaddal régen, csak áttörtem azt a képzeletbeli határt, ami miatt eddig nem éltél ezzel – vetette fel. – De most, hogy méltó „ellenfelet” kaptál szerény személyemben előtörhetett ez. >
Ismét szélesen elmosolyodott és a kapott csókot, hiába volt rövid újabban viszonozta. A továbbiakat is mosolyogva hallgatta és tényleg remélte, hogy egyszer lesz olyan szeretkezésük, ahol ő maga fog kifáradni, úgyis régen volt már ilyenben része és igencsak kellemesek tudtak lenni, Tubrokkal pedig az egyszerű együttlétek is remek voltak és különlegesek, hát még egy ilyen milyen lett volna. Már pusztán a gondolattól, hogy ez megfordult a fejében kellemes görcs költözött a gyomrába. Élvezte, hogy a simogatásra ő is simogatást kapott és azt is, hogy Tubrok keze szinte égett a bőrét, olyan kellemesen meleg volt, amint a csípőjét simogatta. Mivel végig a férfit figyelte nem tudta nem elkerülni a figyelmét az, hogy miként nyelt egyet a párja az említett résznél, hogy mire is képesek a HPI-s férfiak. Ahogyan azt is látta, hogy a férfi elgondolkodott ezen a lehetőségen, most már biztosra tudta, hogy annak ellenére, hogy milyen sokat tudott Tubrok a Birodalmiakról mindez újdonság volt a számára. Megnyugtatóan mosolyodott el.
< - Valóban nincs rá szükséged – nyugtatta meg a férfit. – Részben az. Egy sima egyszerű ember nő is képes megtenni, csak gyakorolni kell és tornáztatni a megfelelő izmokat. Tapasztalatból mondom még a génkezelésem előttről. Igaz valószínűleg ennyire szorosan nem fog menni, de közel ennyire igen. Csak az a különbség, hogy nekem utána már nem kell feszítenem az izmaimat, mert úgy maradnak, míg emberként további feszítést és koncentrációt igényelnek. Ezek szerint soha egyik szeretőd sem volt annyira figyelmes, hogy külön ügyeljen arra, hogy minél jobb legyen neked. >
A szavai nem kérdések voltak itt a végén, hanem ténymegállapítás. Igazából nagyon örült, hogy ekkora örömet és gyönyört tudott okozni Tubroknak mindezzel. Végigsimított ismét a férfi arcán és közelebb hajolt, majd gyengéden csókot lehelt az ajkaira. Csak néhány centire húzódott el és akkor szólalt meg ismét.
< - Tudom, hogy az volt számodra – suttogta. – Akkor már mindent éreztem irányodból is, azt is, hogy mennyire élvezted mindezt. >
Mindezek után már a siklóban figyelte továbbra is, hogy miként reagál a férfi arra a kis történetre, amit elmesélt neki. Látta, ahogyan végül elgondolkodott azon, hogy mit is feleljen rá. Ingrid türelmesen várta ki, hogy mi is lesz a vége ennek, bár sejtette, hogy mire is fog kimenni és valóban nem kellett csalódnia ebben. Legyen gonosz és mégis kedves egyszerre most ő maga döntötte kissé oldalra a fejét ezzel az egésszel kapcsolatban.
< - Milyen gonosz kérés ez – nevetett fel végül. – Még szerencse, hogy nekem könnyebb dolgom volt az első találkozásunkkor. Csak jól kellett szavakat választanom, hogy Nava a színed elé kísérjen. Hmm… mi volt az első gondolatod rólam, amikor megláttál? >
Érdeklődött teljesen őszintén. Ismét felnevetett, ahogyan Tubrok ismét bekapta az orra végét a csókot pedig mosolyogva viszonozta. Figyelmesen hallgatta, hogy a követelőzésről mit is mond a férfi és minden másról abból a témából. Ingrid bólintott, hogy megérti és átérzi mindezt. Ha ő is csak egy ágyas lett volna, akkor valószínűleg a dolgát tette volna, bár ha ugyanolyan lenne a jelleme, mint most, akkor lehet, hogy szépen lassanként kitapasztalta volna azt, hogy meddig mehet el a férfival szemben büntetlenül a tetteivel. Igazából szerencsére nem kellett így tennie soha sem, hanem mindig ő volt az irányító. Erénára bólintott, már megjegyezte és megértette, hogy az a nő teljesen más, mint ahogyan számára Cal volt ilyen.
< - Nos, akkor roppantul örülök, hogy én vagyok az első ilyen – mondta elégedetten. >
Azt már tudta, hogy a férfi élvezi, hogy meg kellett Ingridért küzdenie és ez most is így volt, még az előző éjjeli álma is erről árulkodott, hogy folyamatosan futnia kellett a nő után, aztán csak egy szűzies csókot kapott. Ingrid ezen reggel is jót mosolygott már, hiszen teljesen rá vallott. A cégekkel kapcsolatban is figyelmesen hallgatott, amikor arra a témára értek. Bólintott, hogy megértette, ha tényleg megkapja az úrnői címet itt Eyjolf miatt, akkor ezekkel is tisztában kell majd lennie, így részben emiatt is informálódott már most előre is. így most már világos volt számára, hogy kik és mik vannak errefelé, persze pontosítania kell majd a tudását, de arra lesz ideje később is. Az érintésre és a simításra nézett a férfira ismét és mosolyodott el, láthatóan igencsak örült az ígéretnek, amit Tubroktól kapott, hogy nem fogja hagyni azt, hogy unatkozzon, látható volt Ingriden, hogy pontosan erre a válaszra számított ebben a kérdésben.
< - Persze, hogy nincs itt az őrségem – nevetett fel. – Mert már tegnap a tárgyalás után megszöktünk előlük. És mert szóltam, hogy a lányrablás, annyira mégsem volt az és nem kell, hogy a parancsnokom aggódjon értem. >
Zsarnokra utaló kérdésen elgondolkodott egy pillanatra, majd megrázta a fejét és gyengéden mosolyodott el.
< - Neki valóban nincsenek – felelte halkan. – Ő hozza létre a láncokat a saját érdekünkben. >
Kissé sejtelmesen mondta el mindezt, ő maga tudta, hogy hova tartott az emberiség, hogy mi történt volna, ha akkor nincs Zuhanás. A Milíciánál ha ezeket nem is tudta volna megtanulta volna értékelni azt, hogy miért is jó az, hogy Zsarnok van és azt is, hogy mit tett a világgal. Hacsak Tubrok nem kérdez rá, akkor ennyiben hagyta mindezt és nem akart belemenni a magyarázatba, eléggé bonyolult volt és nem igen szerette a Milíciát sem emlegetni. Igazából minden kétkedőt, aki Zsarnokot zsarnoknak tartotta elküldte volna arra a kis túrára, amin maga is részt vett, hogy meglássák és megértsék, hogy miért is volt Zsarnokra szüksége a világnak. Egyébként mindenkinek feltűnt, ha Zsarnok eltűnt, legalább is az Anyahajón levőknek, hiszen minden irányítást Maniac vett át akkor, de ebbe nem akart most belemenni. Mikor mindezek után Tubrok közelebb fogta a nőt magához Ingrid is átölelte a párját és hozzásimult teljesen. Látta a meglepettséget a férfitól arra, hogy bemenne. Kint amikor kiszálltak a siklóból kellemes hűvös fogadta őket, legalább is Ingrid számára így volt, odabent már ismét meleg, mielőtt beléptek még megnézte az ajtót, tetszett neki a megoldás, hogy az ajtó maga vált anyagtalanná előttük részben, vagyis így tűnt. Odabent már azonnal körbenézett, hogy felmérje a helyet, amint felértek a lépcsőn. Tetszett neki a sötétebb színösszeállítás a bordó és a fekete, illetve sötétbarna hozzá. Végigmérte a szobrokat, növényeket, italokat, nem ment oda hozzájuk, mára már ivott eleget, legalább is így érezte. A plafon is kellemes megoldásnak tűnt a számára, elegánsnak vélte a helyet és roppant stílusosnak. A megérkező férfira pillantott és hacsak Tubrok nem vette át a lapot, akkor ő vette el ezt. Az italt csak egy határozottabb fejmozdulattal utasította el, de még az etikett szabályain belülről. A kérdésre Tubrokra pillantott.
- Jelentse nyugodtan – mondta.
A párjára emelte tekintetét ezek után.
< - Az első személy már úgyis körbekürtölné az egész helyen, hogy kik vannak itt – fejtette ki. – Jobb elejét venni, mert lássuk be eléggé feltűnőek vagyunk. >
Utalt már csak arra is, hogy Tubrok az uralkodó, ő pedig a vörös-sárga-narancs színekben pompázó ruhájában is az. A haladás közben nem bánta, hogy áttértek arra, hogy a férfi átölelje őt, amíg mentek ő végignézte a lapot, hogy mi is a mai ajánlat és mi van ma itt. Amint megérkeztek a másik helységbe ismét körbenézett, noha nem látott olyan személyt, aki volt korábban a vacsorán az első este, de ez nem zavarta. Diszkréten, alig észrevehetően figyelte meg az arcokat, hogy milyen reakciókat is lát arra, hogy itt mutatkozik Tubrokkal. Így elsőre leginkább vegyes érzelmekre számított és várt. A körbenézés után a párjára pillantott a kérdés után és ő is elmosolyodott.
< - Most megkaphatod a táncodat, amit hiányoltál a vacsora után – mosolygott. – Utána kártyázhatunk egyet, jó vagyok pókerben és Black Jackben. >
Ha manapság nem ezek voltak a nevek errefelé, akkor értelemszerűen a megfelelő neveket mondta. Remélte, hogy Tubroknak is tetszeni fog az ötlet, hogy táncoljanak, ha igen és a férfi mutatja az irányt, akkor végtelen eleganciával, olyannal, hogy ne lehessen belekötni halad a férfi oldalán arra, amerre az vezeti őt és most már ő is belekarol Tubrokba, ha már a végére ért a lap elolvasásának.

by **Bishop** Szomb. 07 Jún. 2014, 20:12

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Ingrid végigsimít Tubrok arcán, az orrától egészen le a nyakáig, végig a száján és az állán. A férfi most csak hagyja magát és kiélvezi a kis kényeztetést amit kap. Amint a nő elveszi a kezét, megfogja azt és gyengéden megszorítja. Most csendesen hallgatja Ingridet, amikor a politikai játszmáról beszél. A sakk említésére kissé meglepetten pillant a nőre, de rögtön rájön, hogy ismét valamilyen Zuhanás előtti dolog lehet, végül elmosolyodik.
< - Azt nem kétlem, hogy jó vagy ebben. De javítanod kellene a kommunikációdon és legalább a szövetségeseidnek elmondanod mit tervezel. Főleg, ha még fontos is vagy annak az egy szövetségesnek. >
Szélesen mosolyodik el a szavai végén, válaszként Ingrid nevetésére. A hosszú csók alatt a nő teljesen a párjai karjaiba tud simulni, aminek Ragal most is rendkívül örül. Újra elkezdi gyengéden simogatni őt, a derekánál és a fenekénél.
< - Már nagyon rég óta el vagyok rontva. Ezt teszi velem a sok nő... - mondja megjátszott ábrándozással - Te meg a különösen kiérdemelted, hogy megjutalmazzalak ezzel. >
Kedvesen mosolyog rá Ingridre és a haját is kissé megigazítja a nőnek. Tubrok már tudja, hogy mennyire élvezi azt Ingrid, ha különleges lehet, ezért ezt meg is adja neki. Amikor a szeretkezésről beszélnek, Tubrok a megállapításra alig láthatóan bólint, most nem érződik rajta a túlzott, csak az egészséges magabiztossága.
< - Nem, rajtad kívül nem volt olyan partnerem aki megtette volna. - vallja be - Más férfiaktól már hallottam, hogy milyen érzés de ezelőtt még nem tapasztaltam, kérni meg nem kértem. Ami ezt illeti... az érzékenységet is szívesen kipróbálnám. Szeretem érezni a testedet. >
Kicsit lemondóan fújja ki a levegőt végül. Tudja, hogy ez neki nem adatott meg és nem akar feleslegesen álmodozni, amikor így is szinte minden pillanat tökéletes körülötte, főleg a szeretett nő közelsége miatt. Ezt az elégedettséget Ingrid is szinte képes tapintani, ahogy a férfit figyeli. Most már érzi is a kialakult képessége miatt, ahogy ilyen nagy felületen érintkeznek közvetlenül. Már a siklóban Tubrok mosolyogva hallgatja Ingrid válaszát, éppen mondana valamit az első találkozásukról, amikor meghallja a kérdést és inkább nem kezd bele. Láthatóan elgondolkozik egy kis ideig, hogy mi is volt az első gondolata Millerről.
< - Amikor beléptél a terembe és megpillantottalak, nem akartam elhinni, hogy birodalmi vagy. Ez volt az első gondolatom rólad. És neked mi volt? >
Kérdez vissza érdeklődve. Annak különösen örül a férfi, hogy Ingrid már mosolyogva viszonozza a csókot, most látja, hogy a párja mennyire boldog vele. Az azután következő megjegyzésre, arra hogy Miller örül, hogy ő az első aki követelőző, Tubrok csak egy kedves pillantással válaszol. A tekintete szavak nélkül is elárulja, hogy ő is mennyire örül ennek, hogy pont Ingrid az első és nem más. Ettől csak különlegesebb az egész és végre van valaki aki "kínozhatja" őt. A következőkre Ingrid szemébe néz és az arcán újra mosoly jelenik meg.
< - Az jutott eszembe. - kezdi kis hümmögés után - Hogy a parancsnokod közel sem annyira kotnyeles mint az androidom. Szeretnéd ha lecserélnénk? Ha jól láttam, nem nyerte el a tetszésed. - kérdezi teljesen komolyan. >
Egyelőre még óvatos a témában, nem mondja ki azt amire gondol, hogy úgyis együtt fognak élni, mert annak ellenére, hogy mindketten mennyire komolyan gondolják ezt a kapcsolatot, csak a tárgyalás kezdete óta ismerik egymást és nem akar semmit siettetni. Ahogy Zsarnok kerül szóba Ingrid gondolatait megpróbálja Tubrok leolvasni az arcáról, de ez csak részben sikerül neki.
< - Talán igazad van. Nem hiszem, hogy Zsarnoknak bárki fontos lenne és ezért figyelne rátok, de mégis olyan. Mit gondolsz? >
A klubban a kiérkező személyzet csak addig beszél a közös nyelven, amíg nem látják, hogy Ingrid is a rocksolidos nyelvet használja. Ezután ők is átváltanak az anyanyelvükre. Ragal egyetértően bólint a válaszra.
< - Feltűnőek, igen, főleg te, remekül festesz. És nem is kell úgy tennünk, mintha csak diplomáciai lenne a jó kapcsolatunk, mostanra már mindenki tudja úgy gondolom. >
Az idősebb férfi előre siet és bejelenti őket, emiatt amikor Ingrid és Tubrok a terembe érnek, már néhányan várják őket és szívélyesen üdvözlik a párost. Miller néhány dicsérő szót is kap a ruhájára és az alakjára, megjelenésére. Mindenki követi az etikett szabályait, ebben nincs hiányosság. Ingrid párja hagyja, hogy elvegye a lapot és átnézze, ma este még lesz egy igen komoly nevű előadó koncertje az egyik teremben, egy tízfogásos vacsora, szerencsejáték verseny, és fogadások éjszakai versenyekre, amiket élőben közvetítenek. Ezek mellett a tánc, játékok, egyéb programok, mint például a színház vagy kaszinó állandó, ezek nincsenek kiemelve, csak fel vannak tüntetve. Amikor Ingrid a kártyajátékokat akarja kimondani, csak nehezen talál alternatívát a Black Jackre még talál, de a pókerre már nem. Most megint kissé nehéz dolga van ha Zuhanás előtti dolgokat akar említeni, de cserébe rengeteg másfajta kártyajáték is van. Tubrok a tánc ötletének láthatóan örül.
< - Rendben, menjünk táncolni. Azt hittem ma este nem akarsz, de megint kellemesen megleptél. - válaszolja őszintén, majd karon fogja Ingridet és ő is rendkívül kimért, uralkodó mozdulatokkal indul el, vezetve a nőt - A kártyán mennyit szeretnél veszíteni? - kérdezi mosolyogva menet közben. >
Az épület belső kialakítása továbbra is kellemes, ahogy egyre beljebb haladnak. Kis séta után meg is érkeznek a tánctérre, ami mellett van egy kis rész, ahol le lehet ülni asztalokhoz, inni vagy enni valamit. Nincs tömeg, de nincsenek túl kevesen sem, a társaság mérte kellemes, maga a tánctér is rendkívül elegáns, a világítás és a zene is így van megoldva. Nagyrészt párok táncolnak egymással. Amikor a páros megérkezik előre engedik őket. Tubrok ha Ingridnek is megfelel a tánctérre vezeti őt és felvesz egy alapállást, ami illik a zenéhez, várva hogy Miller csatlakozzon hozzá.
< - Milyen gyakran szoktál táncolni? - kérdezi, mielőtt elkezdenék. >

by **Thorhalla** Hétf. 09 Jún. 2014, 16:22

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
< - A sakk egy stratégiai játék, egy táblád van nyolcszor nyolcas tábla, rajta fehér és fekete színek. Ketten játszhatják, fehér és a fekete bábukkal. Tizenhat-tizenhat bábúval rendelkezik mindkét fél, amit a tábla két oldalán kell felállítani, az első sorba nyolc-nyolc egyforma bábú megy ezeket hívják parasztnak, ugyanazon tulajdonságokkal, míg a következő, hátsó sorban hat különböző figura van, kétszer három egyezik, belül pedig két különböző van. A széleken a bátyja, mellettük a lovagok, aztán a futók, bal oldalról nézve a bal futó mellett a király, a jobb futó mellett a királynő. A bábuk leüthetőek a másik játékos egységeivel, a cél az, hogy mattot adjunk a királynak, ami azt jelenti, hogy beszorítsuk úgy, hogy nem tud semerre sem lépni, hogy fel kelljen adni a játékot. >
Magyarázta el ezt gyorsan a simogatás közben, amikor meglátta, hogy Tubrok számár ismeretlen volt a sakk. Ő maga elég sok Zuhanás előtti játékot és dolgot ismert, amik számára Maniac miatt teljesen természetesek voltak, illetve csak olyanokkal játszott és beszélt ilyenről, akik ismerték ezeket és ezért elfelejtette, hogy manapság ilyen már nem volt és nem feltétlen ismerik mások ezeket. A kommunikáció javítására összeráncolt a homlokát és megjátszott szúrós szemmel nézett a férfira. De mindez csak néhány pillanatig tartott, utána azonnal megenyhült a tekintete.
< - Úgy vélem, hogy nincs gond a kommunikációmmal – mondta megjátszottan, sértve. – A legkisebb rezdülésemet is értetted már az első találkozásunkkor is. attól, hogy a stratégailag fontos dolgokat nem mondom el és nem engedem, hogy megtudd az is a stratégia része. Úgy elveszne a szórakozás, ha mindent egyből tudnál. És szeretem nézni, ahogyan szenvedsz attól, hogy türelmetlen vagy és mindent azonnal akarsz, de nem adom meg, hanem kínozlak. >
Az utolsó szavakat már csak suttogta a hosszú csók előtt. Ingrid örömmel vette a simogatást a derekánál és fenekénél, és ő maga is simogatni kezdte a férfi oldalát és mellkasát. Mosolyogva hallgatta, hogy Tubrok már most el van rontva és korábban elrontották már a nők, de a mosolya akkor lett igazán széles, amikor kimondta a párja, hogy ő külön kiérdemelte azt, hogy ilyen legyen a férfi. Igazából ezt valahogyan természetesnek vette, de ettől függetlenül jól esett hallani mindezt. Tubrok valóban jól gondolta, hogy Ingrid élvezte mindezt, hogy annak tartja a férfi. Hálás pillantással nézett rá, amikor a haját is megigazította. A szeretkezésről való beszélgetés közben a nőnek hamar rá kellett jönnie arra, hogy valóban ő volt az első, aki ennyire figyelt Tubrokra, ami kicsit meglepte azért, mert valahogy úgy képzelte, hogy a szeretők minden létező jót megadtak neki, de ezek szerint tévedett ebben. Azt ő maga is sajnálta egy kicsit, hogy sajnos nem tudja Tubrok is viszont érezni azt, amit ő tett érzékenységekor, de ekkor eszébe jutott valami.
< - Örülök, hogy én voltam az első – suttogta. – Hogy így még különlegesebb lett a számodra az egész. Ami azt illeti, ha fizikailag nem is tudjuk véghezvinni, hogy te is átéld, érzelembefolyásolással a kommunikátorommal egészen jól vissza lehetne adni. >
Vette fel ötletnek, hogy valamilyen módon a párja is érezhesse azt, amit ő érzett akkor. Más nem jutott eszébe, hogy miként is tudná azt a gyönyört és érzést visszaadni, hogyan tudná megmutatni a férfinak. Ekkor érezte meg, hogy a férfi mit is érez, most először úgy, hogy nem figyeli, hogy ezt kitalálja, hanem csak érezte úgy, hogy ruhák nélkül egymáson feküdtek, az elégedettséget, szinte képes lett volna megragadni ezt, ha az érzéseknek fizikai manifesztációja is lett volna. Örült neki, hogy ez így van és így méginkább tud Tubrokra figyelni és megadni majd neki azt, amit szeretne. Már a siklóban ő maga is mosolyogva figyelte a férfit, ahogyan az gondolkodott a válaszon, hogy mit is gondolt Ingridről, amikor meglátta. Igazán kíváncsi volt rá a nő, hogy mi is a válasz, az első benyomás igencsak fontos szokott lenni, bár jellemzően azt belső értékekre mondják, de nála a külső is érdekelte, főleg, hogy tisztában volt az adottságaival. Szélesen mosolyodott el és nevetett fel lágyan a válaszra, valahogyan nem ezt várta. Ez az eszébe sem jutott volna soha sem.
< - Miért? – kérdezte. – Tudom, hogy nem az a hagyományos Birodalmi vagyok abban az öltözetben, illetve gondolom a csíkjaim is közre játszottak. Az enyém? >
Kacéran harapott az alsó ajkába és közelebb hajolt Tubrokhoz.
< - Azt gondoltam, amikor megláttalak, hogy ez remek szórakozás lesz – suttogta, és ha a férfi nem ellenkezett, akkor megcsókolta. – Akkor még az volt a tervem, ha nem tudlak szép szóval meggyőzni, akkor elcsábítalak és úgy teszem meg ezt. Mit szerettél volna még mondani, vagy kérdezni? – kérdezte. >
A következő pillanatok olyan gyorsan teltek el, ahogyan mosolyogva egymást figyelték, Ingrid próbált minden egyes pillanatot maximálisan kiélvezni, amit Tubrokkal tölthet és ő úgy érezte, hogy maradéktalanul sikerült is mindezt megtennie. Amikor az android és a parancsnok szóba került Tubroknál együtt a kettő és kimondta, hogy mire gondolt Ingrid hangosan nevetett fel ismét. Pontosan tudta, hogy mire gondolt a férfi, hogy úgyis sokat lesz itt és lényegében összeköltöznek ilyen rövid idő után, de most, hogy vele volt nem akart komoly lenni. Tudta, hogy ezt a témát nem lehet megkerülni és muszáj lesz róla beszélni, de most neki egészen más jutott az egészbe, olyan volt, mintha Tubrok közelsége megrészegítette volna, csak ebből a szervezete sem tudta kijózanítani, de nem is szerette volna.
< - Igazából nem hiszem, hogy a parancsnokom szívesen otthagyná a jelenlegi megbízható és igencsak jó állását azért, hogy komornyik legyen egy android helyett itt a Rocksolidban – nevetett fel ismét. – Nem tudnál olyat ajánlani, hogy megtegye. >
Utána megköszörülte a torkát és kissé komolyabban válaszolt.
< - Valóban nem nyerte el a tetszésemet, de nem kell lecserélned – rázta meg a fejét. – Neked szükséged van rá, maximum elássa magát valahova, ha itt leszek. Ha meg sokat kotnyeleskedik, akkor a véletlen balesetekért, merényletekért nem vállalok felelősséget. >
Igazából már az első este megfordult a fejében, hogy elteszi láb alól azt a vashalmazt, amikor kiszúrta azt, hogy rosszul lett, mikor megérezte a terhességet. De ha Tubroknak kényelmes volt, akkor nem akarta megfosztani ettől és talán még mindig kényelmesebb volt egy android házvezetőnő, mint egy ember. Csak hozzá kellett szoknia ehhez, hogy itt ilyenek is megszokottak és nem úgy, mint a HPI-ben. Zsarnokkal kapcsolatban megrázta a fejét, az egész élmény még olyan új volt ezzel kapcsolatban neki, főleg a látomással, amit átélt, az ottani érzésekkel, illetve azok hiánya. Egy pillanatra megborzongott, ahogyan azok ismét az eszébe jutottak. Tudta, hogy képes volt Zsarnok fontosnak tartani dolgokat régen, egyszer.
< - Nem igazán tudom, hogy mit gondoljak erről azóta, hogy átéltem azt a látomást – mondta ki őszintén is. – Olyan sok aspektusban láttam őt, hogy mit gondolnak róla mások, milyen más-más helyről látni őt. A zuhanyzóban látottak után pedig össze vagyok zavarodva. >
Már a klubban a férfi után menve megérkeztek a fő részbe, ott Ingrid végigmérte az embereket, majd a dicséreteket mosolyogva fogadta, illedelmesen, az etikettnek megfelelően köszönte meg a bókokat és bókkal felelt ő maga is. A tartása, mozdulatai, viselkedése neki is tökéletes eleganciát tükröztek, legalább annyira viselkedett uralkodóian, mint Tubrok, bár lehet, hogy neki az élettapasztalata és társadalmi elhelyezkedése és merevsége miatt még inkább annak tűnt. Arra ügyelt, hogy ne éreztesse a Birodalmi fölényét, csak amennyire a helyzet megkívánta a rangja és a hely miatt. Tubroknak könnyedén feltűnhetett ekkor, hogy most is merev és távolságtartó volt, noha közel sem annyira, mint a tárgyaláson munkaközben. Most valahol félúton volt aközött és annál, ahogyan vele elengedi magát. így most láthatta először a férfi, hogy milyen a választottja úgy, hogyha nem dolgozik, csak átlag emberekkel találkozik, hiszen mondta már korábban Ingrid, hogy ilyen a jelleme és ilyen szokott lenni. A kártyát végignézte, hogy mik vannak és úgy döntött a tánc, majd a kártya mellett. Sajnos a két kedvence nem volt benne, azokat is csak olyanokkal tudta játszani, akik éltek a Zuhanás előtt, de variációk és más játékok igen, és azokat is ismerte. A tánc említésére ő is örült, hogy kellemesen meglepte ismét Tubrokot.
< - Itt mégis jobb valamilyen szempontból, mintha csak ketten lennénk, a csarnokodban úgyis más volt előtérbe helyezve és tudjuk mi lett volna a vége – mondta halkan, hogy csak a férfi hallja. – És ott egészen más táncnak örültél volna. >
Ő is belekarolt a férfiba és hagyta, hogy a párja vezesse. Minden mozdulata most is tökéletes eleganciát sugallt és nem volt kivetni való benne. A kártyára felvonta a szemöldökét és így nézett fel Tubrokra.
< - Én veszíteni? – kérdezte vissza mosolyogva. – Ha nem vigyázol holnap már tárgyalnunk sem kell, mert lesz három milliárd végtelenem, egy tróntermem, négy törzsem, egy kastélyom, sok-sok katonám, egy trónszékem és egy uralkodói jogarom, meg egy nincstelen ex-uralkodóm ágyasnak. >
A kettejük közötti szurkálódó kacér hangon mondta, most is kellően halkan, hogy más ne halhassa. A táncteremben körbenézett ismét, felmérve a helyet, majd a parketten ő maga is felvette a zenéhez illő alapállást.
< - Sajnos nem olyan gyakran, mint szeretném – mondta ugyanazt a választ, amit a férfi is mondott neki, amikor az edzésről kérdezte. – De ha tudom, hogy ide jutunk tűsarkút vettem volna fel, hogy ne legyen ilyen látványos a kettőnk közötti különbség és a tánc is könnyebben menjen. >
Ha elkezdenek táncolni, akkor továbbra is tökéletes eleganciával veszi fel a szerepét, hogy Tubrok vezesse a parketten. A mozdulatai mint mindig most is ruganyosak, tökéletesek és pontosak, gördülékenyek, mintha csak egy végtelenül elegáns nagymacskáról lenne szó vadászat közben. Mivel igencsak hajlékony és gyakorlott táncos valószínűleg nem fog sem ütemet, sem lépést rontani. Mivel már úgyis mindenki tudhatta, hogy együtt van az uralkodóval meg sem próbálta a testbeszédéből sem leplezni azt, minden mozdulata pluszban arról árulkodott és olyan volt, hogy nem csak Tubrokot akarta lenyűgözni, hanem mindenki mást is a teremben a táncával, mozdulataival.

by **Bishop** Szer. 11 Jún. 2014, 00:46

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Tubrok nem számít egy teljes leírásra, de amikor ezt megkapja figyelmesen végighallgatja és megpróbálja maga elé képzelni a játékot. Tőle megszokott módon elgondolkozik, milyen is lehet sakkozni.
< - Nem válik unalmassá egy idő után? Ha már nagyon sok ellenféllel játszol, nem ismered ki a várható lépéseket? >
Kérdezi őszinte érdeklődéssel. Ha Ingrid már másoknak is ismertette a sakkot, akkor tudja, hogy elmondás alapján vagy nem úgy képzelik el a személyek, vagy túl bonyolultnak látják gyakorlati ismeret nélkül. Legalábbis a nagy többség, van aki elsőre pontos képet alkot. A következő megjegyzésére Millernek Tubrok összeráncolja a homlokát, majd rosszálló pillantást vet a nőre. Azonban az utolsó szavak után kissé szórakozottan megrázza a fejét és egészen a nő szájához hajol a sajátjával.
< - Gonosz... - csókolja meg őt röviden - Nagyon gonosz Boszorka vagy... - folytatja elnyújtva az érintkezést. >
Eközben simogatás alatt a kezei, különösen az ujjbegyei "véletlenül" olyan pontokra tévednek, hogy Ingrid testén kellemes hidegség fut végig és a bőre is libabőrös lesz nagy felületen. Ezt Ragal addig folytatja, amíg nem kap ő is néhány hasonló reakciót kiváltó érintést válaszként. Bár a mellkasának simogatása már eddig is érezhetően jól esett neki.
< - Én is örülök. - mosolyodik el - Ha a kommunikátorod használjuk, az csak annyit jelent, hogy ott van a szobában velünk és érezhetlek téged is? Lenne még egy kérdésem, ha most erről beszélünk. - itt megáll egy pillanatra és végignéz a nő testén - Uhm, nem tudom más földi emberrel próbáltad-e már, de nem fogok túl hamar elmenni a kettős ingerektől? >
Amennyiben Ingrid rendelkezik tapasztalattal ezen a téren átlagos embereknél, vagy HPI-s személy esetében akkor tisztában van vele, hogy ez valóban felgyorsítja az egészet, azonban ez egy birodalmi esetében nem jelent gondot, Tubroknál azonban kérdéses. Valószínűleg Maniac egy célzott programmal tudná ezt befolyásolni és hosszan kitolni az időt. Ingrid közben nem csak elégedettséget de kis örömöt is "érez" a párja oldalára. Az ezután következő újabb kérdésekre mintha Ragal már számítot volna egyből válaszol Ingridnek.
< - Azért hittem, mert beállítottál a sárga-vörös harci ruhádban, a fegyvereiddel, a csíkok az arcodon és a mi nyelvünkön szóltál. Én egy állig felöltöztetett zöld egyenruhás, barna hajú és szemű nőt vártam, aki kritizál mindent ami nem birodalmi. Ezek után nem csoda, hogy nem akartam hinni a szememnek. >
Tubrok most kivételesen jól állja a kacér pillantást és azt ahogy a nő alsó ajkába harapva hajol közzé hozzá. Csak egy puszit ad a párja orrá, utána szélesen mosolyodik el a szavain.
< - Akkor ezért emlegetted ennyiszer, hogy elcsábítottál volna, ha ellenkezek. Ellenkeztem volna csak ezért... Nem akartam már semmi fontosat mondani. - mosolyodik el ismét végül. >
Ingrid a következő kérdésnél, az androiddal kapcsolatban igen látványosan képes meglepni a párját. Tubrok először még csak nem érti, aztán azt kezdi figyelni, hogy Ingridnek mi baja lehet, ám végül ő is elneveti magát. Hangos, mély hangján nevet néhány hosszú másodpercig, majd kedvesen cirógatja meg Miller arcát.
< - Te ittál, amíg éppen nem figyeltem minden rezdülésed? - kezdi ő is szórakozottan - Nem akarom a parancsnokod komornyiknak. Egy gép sokkal jobban elvégzi a munkákat, főleg az olyanokat, amiket senki nem szeret megcsinálni. Nem bánom azt se, ha elintézed az androidomat. Van még néhány millió belőle. Tudod, azzal az uralkodóval kezdtél ki, aki erről híres. >
Az utolsó mondatnál kis időre ő is átmegy komolytalan hangnembe. Kíváncsian figyeli Ingridet, hogy mit is fog erre válaszolni. Ez a kellemes légkör akkor foszlik szét amikor a szó ismét Zsarnokra terelődik. Tubrok most komolyan és értően biccent a nő válaszára. A borzongást is érzi Miller testén, ezért a kezét gyengéden szorítja meg, jelezve, hogy ott van mellette.
< - Nem kellett volna megkérdeznem. Ne gondolj rá, ha összezavar. Majd ha akarod, meghallgatlak szívesen. >
Ingrid észreveheti, hogy Tubrok is megakad egy pillanatra, mintha nem tudná mit is akarna vagy kellene válaszolnia, ezért kimondja az első gondolatait. Most a nő zavarát veszi át Ragal és ezért neki is nehezére esik úgy válaszolni mint szeretne. Már a klubban, miközben Ingrid és Tubrok uralkodói eleganciával sétál át a termeken Miller érezheti, hogy hátulról rendszeresen nézik őt. De nem egy személy, mindig más-más. Érezhetően elnyerte az itt lévő férfiak tetszését a megjelenése. Tudnak olyan hangon beszélni, hogy más ne értse őket, csak ketten hallják a szavaikat. Tubrok ezúttal nyugodt és hivatalosa marad, csak Ingridnek mutatja meg azt a kis mosolyt, amit a tánccal kapcsolatos megjegyzés vált ki belőle.
< - Én azt nem táncnak hívom, ha előtte csináljuk, csak látványos vetkőzés. >
A kis mosolya szélesebbé válik, amikor megkapja a nő "fenyegetését". Szokásos magabiztosságával, a kettejük között megszokott hangon felel ő is.
< - Hú de biztos vagy magadban követ létedre. Már ágyassá akarsz tenni. >
Többet nem mond, csak mosolyát megtartva fordul előre és vezeti a párját a tánctérre. Ott mindketten felveszik a kívánt állást és belekezdnek egy közepes tempójú rocksolidos táncba. Tubrok valóban vezeti a nőt, kifejezetten ügyesen, közben pedig érezhetően próbálgatja, hogy melyek azok a mozdulatok, amelyek Ingridhez jobban illenek, melyeket szereti és táncolja jobban. Ingrid rugalmassága és gyakorlata valóban előnyt jelent számára és így a lépései, mozdulatai is tökéletesebben sikerülnek mint más párok női tagjai. Azonban Tubrok méretei most érezhetően nagynak mondhatóak hozzá képest, ez kicsit zavaró lehet, de a férfi ezt egészen jól kompenzálja. Nagy valószínűséggel már volt hasonló helyzetben más nővel, aki ugyanennyivel volt alacsonyabb és vékonyabb nála.

by **Thorhalla** Szer. 11 Jún. 2014, 12:01

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
Ingrid csöndben figyelte a párját, amíg a férfi gondolkodott azon, hogy milyen is lehet a sakk valójában. A válaszon, amit kapott hamarosan nem lepődött meg, voltak már mások is, akiknek elmesélte a sakkot, igaz akkor volt, hogy úgy, hogy támadt egy ötlete és nem mondta meg, hogy honnan is volt ez a játék. Tudta, hogy a Zuhanás előtti tudást tiltott kiadni, de ez csak egy játék volt, ami nem osztott, nem szorzott szerinte semmit sem, hiszen nem volt hozzá kapcsolható egyéb tudás. Valóban tapasztalta nem egyszer, hogy egyfajta mágikus dolognak fogják fel ezt a játékot, túl nehéznek, vagy olyannak, mint amilyen valójában nem volt. A kérdésre csak megcsóválta a fejét, most már biztos volt abban, hogy muszáj lesz rendesen megmutatni Tubroknak a játékot is, hogy gyakorlatban is kipróbálhassa.
< - Nem, nem lesz unalmas – mondta. – Minden ember máshogyan taktikázik, sőt ha valakivel gyakran játszol, akkor egy idő után megpróbálsz máshogyan lépni, cselekedni, taktikázni, nehogy kiismerhesse a másik, hogy mit akarsz és ezáltal legyőzzön. Ez leginkább olyan, mintha háború esetén a terepasztalnál próbálnál stratégiát összeállítani az ellenségre. Nagyjából ismered, tudod, hogy mire számíts tőle, és azt is, hogy te mit akarsz tenni. De a te lépésed kihatással van az ő válaszára, ahogyan az is a tiedre. Ez itt pontosan ilyen, soha sem lesz két egyforma meccsed és éppen ezért nem válik unalmassá. Valamikor megmutatom majd gyakorlatban is, hogy lásd, hogy milyen valójában. >
Ígérte meg a végén kedvesen. Látta a szavaira kapott rosszalló tekintetet, de most nem hagyta, hogy mindez kizökkentse, vagy bűntudatot ébresszen benne, ugyanúgy mondta végig amit szeretett volna, mintha Tubrok nem nézett volna rá csúnyán és szemrehányóan. Ahogyan a férfi kezdett beszélni ő is elmosolyodott ismét és a rövid csókokat viszonozta. A férfinak igencsak hamar sikerült elérnie a „véletlen” simogatás közben, hogy Ingrid libabőrös legyen az érzékenyebb pontok megtalálásával. Amint ezt megkapta ő maga is a férfi oldalán simított úgy végig, hogy ezeket a pontokat érintse, ajkaival pedig szándékosan végigcsókolt a férfi nyakán pontosan ezeket a pontokat érintve, hogy viszonozza az előbbi kedvességet és ugyanezt a reakciót váltsa ki a párjából. Csak a következő kérdésnél emelkedett feljebb, hogy Tubrok szemeibe nézhessen, egy pillanatra elgondolkodott, nem az első kérdésnél, azt pontosan tudta válaszban, hanem a folytatást. Nyugtatóan simított végig a férfi arcán. Tapasztalata volt már ilyen téren, hiszen ezer év alatt szinte mindent ki tudott próbálni, amit szeretett volna, noha erre nem igen volt szükség. Azt tudta, hogy egy HPI-st nem befolyásolna semmiben sem, de egy sima ember, még akkor is, ha az Tubrok volt hihetetlen állóképességgel igencsak kétséges lenne. De egy dolog volt még így is, amit lehetett használni. Egy pillanatra felmerült benne, hogy vajon hányan használhatták ilyesmire Maniac-et korábban már.
< - Igen annyit jelent – mondta. – Nem kell lemondanod a testi gyönyörökről sem közben. Valóban gyorsítja az egészet, de azt hiszem, hogy meglehet oldani, hogy ne így legyen. Ha igénybe vesszük Maniac segítségét, akkor nem kell attól tartani, hogy túl hamar elélvezz. Persze, ha nem éreznéd kényelmetlennek, hogy egyrészt az érzelmeidet is befolyásolja a kommunikátorom, plusz még Maniac is „besegít”. De nem fog feltűnni, hogy mit is csinál. >
Nem tudta, hogy mennyire lenne furcsa a férfinak és mennyire lenne zavaró ez neki, vagy ijesztő így elsőre. Azt nem tudta, hogy ő maga mikén reagálna erre, így azt sem tudhatta, hogy Tubrok miként fog. sajnos ennél jobb ötlete tényleg nem volt, így remélte, hogy ezek az apróságok nem fogják zavarni a férfit és ő is átélheti azt egyszerű emberként, amit Ingrid. Mindezek után mosolyogva hallgatta, hogy Tubrok mit is mondott arról, hogy milyen volt az első élménye őt meglátva. Az egész végén felnevetett, ahogyan elképzelte a jelenetet.
< - Ha szeretnéd még mindig beöltözhetek állig, sminkkel eltűntetem a csíkjaimat, máshogyan nem menne, aztán veszek parókát és kontaktlencsét és mindent kritizálhatok, ami nem Birodalmi – mosolygott. >
Örült, hogy végre elmondhatta, hogy valójában miért is emlegette azt az elcsábítást ennyiszer, valahogy úgy érezte, hogy ez is fog dobni a férfi egóján egy kicsit, hogy már elsőre ez volt a nő reakciója őt illetően. Csak bólintott Tubrok szavaira, de hangosan már nem mondott semmit sem rá. Mosolyogva figyelte, ahogyan Tubrok is felnevet és boldog volt, hogy ismét halhatta őt nevetni. Ismét felnevetett majd megrázta a fejét a cirógatás és a szavak után.
< - A közelséged részegít meg – felelte lágyan és ismét megcsókolta a férfit. – Igen, valami rémlik, hogy hihetetlen sok Végtelene van itt a Rocksolidban valakinek, hogy az te lennél? Sajnos az öreg korom miatt a memóriám nem a régi, az pedig, hogy itt vagy mellettem és csak rád tudok gondolni, nem könnyíti meg a helyzetemet. >
Ekkor ismét végigsimított a férfi arcán és megcsókolta őt röviden. Mikor Zsarnok került szóba Ingrid hálásan fogadta, hogy a párja megszorította a kezét. Nem tudta nem megérezni azt, hogy Tubrok zavarban lett az egésztől, a saját zavara volt mindez. néhány mély levegő vétellel próbálta a fejét kitisztítani és úgy venni a levegőt, ahogyan azt meditációhoz is szokta, hogy megnyugodjon és a kényelmetlenség, kellemetlenség tényleg eltűnjön. Nem csak magából, hanem Tubrokból is ezáltal, hogy a férfi átveszi az érzéseit.
< - Tényleg ne érezd magad kellemetlenül, kényelmetlenül emiatt – kérte. – Ha át tudtam majd gondolni ezt az egészet, akkor megosztom veled is, hogy mire jutottam. Csak most még tényleg túl friss amiatt a látomás miatt. >
Direkt úgy mondta, hogy a férfi érezhesse, hogy tényleg elfogja neki mondani majd a gondolatait ezzel kapcsolatban, ha elrendezte magában mindezt. Ahogyan már bent a klubban haladtak Ingrid mivel figyelt rá megérezte, hogy többen fordulnak utána és nézik meg, amíg Tubrokkal van. elmosolyodott magabiztosan néhány pillanatra, az első pont, amit szeretett volna megvolt és elérte, hogy elnyerje a helyi férfiak tetszését. Az alkatával és kisugárzásával amúgy is könnyű dolga volt, ezt pontosan tudta, az pedig csak kis extra volt, hogy helyi nemesi ruhát viselt, ami további jó pontokat eredményezhetett. És valóban így is lett, amíg haladtak újra elmosolyodott, ezúttal már Tubrok szavaira, de arra már nem mondott semmit sem, a mosolya és a tekintete mindent elárult ezzel kapcsolatban. A magabiztosságra egy ilyen mosolyt küldött a férfinak és csak halkan, röviden válaszolt.
< - Láttál már nem magabiztos Birodalmit? – kérdezte sokatmondóan. >
A táncnál már valószínűleg Ingridnek minden ment elsőre, ha valaminél gond volt a magasságkülönbség miatt, akkor azt az ügyességével és gyorsaságával igyekezett kompenzálni, hogy ne kellejen olyan nagyon Tuborknak sem erőltetnie magát ezért. Arra hamar rájött, hogy ügyesen vezette a férfi és valószínűleg nem először volt ekkora különbség közte és a táncpartnere között. Ingridnek sem volt ez furcsa hiszen nem volt olyan túlzottan magas annak „köszönhetően”, hogy a magassága is pontosan a szülei átlaga volt és hiába volt az apja átlagos magasságú, az anyja túl alacsony volt ahhoz, hogy Ingrid is átlagosnak mondhassa magát ilyen téren.
< - Abban biztos vagyok, hogy holnap estére tűsarkút veszek fel – mondta. – Legalább a kettőnk közti különbség a felére fog csökkenni. >
A párjára mosolygott és úgy folytatta tovább a táncot követve Tubrok vezetését, aki mostanra már érezhette, hogy igazából minden teljesen kényelmes és jó volt Ingirdnek a lépéseket tekintve, így pontosan vezethette őt úgy, ahogyan szerette volna és neki is kényelmes volt, nem kellett külön a nőre figyelnie.
< - Mit gondolsz – kezdte halkan és mosolyogva. – Mikor lesz valakiben annyi merészség, hogy váltott táncot merjen kérni a sima páros helyett, hogy akárcsak rövid időre is lecsaphasson a kezedről? >

by **Bishop** Szer. 11 Jún. 2014, 21:58

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

< - Rendben van. >
Válaszolja röviden Tubrok a sakk ötletére, ha már így felvetődött jó ötletnek tartja és szeret is új játékokat kipróbálni. Az már csak külön fokozza a kedvét, hogy Ingrid fogja neki megmutatni. Egyszer csak hirtelen elmosolyodik.
< - Hányszor tervezel legyőzni abban a játékban? - kérdezi mosolyogva. >
Az egymás közt váltott rövid csókok után, Ingrid érintéseivel könnyen el tudja érni amit akar. Neki még könnyebb dolga van mint a párjának, mivel a legutóbbi szeretkezés során érzékenységét használva teljesen kiismerte a férfi testét. Kellemesen borzong meg Tubrok, a nyakára kapott csókoktól és ki is libabőrösödik. Ezután ereszti el Ingridet, miután megtörtént a "visszavágás" a nő részéről. A nyugtató simítás is eléri a célját, Ragal a szemeibe nézve hallgatja Ingridet, amikor az együttlétről beszélnek. A reakcióján látszik, hogy neki is idegen a helyzet, ahogy belegondol az egészbe, az arcához nyúl, beletúr a szakállába, aztán újra Ingrid testét karolja át.
< - Túl sok segédeszköznek gondolom, de ha csak ott van a szobában... az nem zavar, hogy változtatja az érzelmeimet és besegít, ez a lényege. Ha neked sem kényelmetlen, kipróbálnám. >
Fejezi be nyugodt hangon, várva a nő válaszát. Tubrok már eldöntötte, hogy nem tart az új és idegen dolgok kipróbálásától ebben az esetben, kíváncsi rá milyen így fokozni az élményt. Ingrid ha jobban belegondol akkor tudja azt is, hogy sok birodalmi használja ezt a módszert, ha az aktuális partnerük nem génmódosított, így tolják ki az aktus idejét, de Ragal már eddig is jól bírta, igaz erejét megfeszítve. Ingrid következő megszólalására Tubrok határozottan rázza meg a fejét.
< - Nem, nem kell beöltöznöd. Én így szeretlek, hogy ennyire különleges vagy. >
Ingrid tekintetére, amit az elcsábítással kapcsolatban kap, Tubrok is hasonlóan elégedett felé fordítja az arcát. Ő sem szól semmit, csak a tekintete árulja el, hogy tetszik neki az, hogy gyakorlatilag az első találkozáskor gondoltak intimebb kapcsolatra is. Ha Ingrid hagyja akkor még röviden megcsókolja őt és csak utána engedi el. Ezután az egyik szemöldökét kicsit furcsállva megemeli, amikor Millert ennyire komolytalannak hallja. Valójában nagyon örül annak, hogy Ingridnek sikerült ennyire feloldódnia a közelében. Ingrid ezt ténylegesen is érzi, az apja öröksége, vonásai most nagyon háttérbe szorulnak ezekben a pillanatokban. A rövid csókot Tubrok nagyon szenvedélyesen viszonozza, ezzel is jelezve, hogy mennyire tetszik neki a nő derültsége.
< - Hogy is akartad mondani korábban? - hümmög komolytalanul - Piszok fiatalnak tűnsz mellettem? - itt felnevet ismét - A zuhanyzóban te vetted el az eszem, most én a tiédet. >
Az Ingrid számára kellemetlenebb kérdésnél, a nő érezheti, hogy a párja nem csak szorosabban fogja meg a kezét, de az egyik ujjával simogatni is kezdi az ő ujjait és figyelmesen húzza kettőjük közé a kezeiket. Ezzel is próbálja őt nyugtatni Tubrok.
< - Ráérsz, nem siettetek semmit. Legyen, ahogy jónak érzed. Nem kellett volna felhoznom. >
Végül szabadkozó pillantással néz Ingridre, majd kis idő múlva feljebb emelkedik az ülésből. A klub táncterén, táncközben Tubrok szokásos magabiztossággal és eleganciával felel a költői kérdésre is.
< - Találkoztam már flottás nővel is és nem is gondolt rá, hogy elnyerhetné az országom. Nemhogy mást is akarjon... Úgy látszik kitűnsz ebben is. >
Mindketten igazodnak egymáshoz és így könnyen tudják kompenzálni a magasságkülönbséget. Közben egyre jobban belejönnek a táncba, Ingrid a feltöltésekből ismeri az összes lépést, és mindegyiket hibátlanul tudja kivitelezni. Nagyon szépen lejtenek minden egyes mozdulatnál. Ezt kihasználva Tubrok már nem is vezeti őt, hagyja hogy szabadon folytassák.
< - Vegyél, nekem így is megfelel, de legyen az amit te akarsz. Mondd, hogy abban még lenyűgözőbb vagy. – feleli a magas sarkúra. >
A következő néhány lépés után Tubrok úgy dönti meg Ingridet, hogy az a mozzanat következzen, amikor a nőnek hátra kell dőlni magától is és egyik karját kinyújtania, a másikkal a férfiba kapaszkodni, aki majd visszahúzza. Ha ezt megteszi Ingrid, Ragal mosolyogva figyeli ezt. Ezután valamivel közelebb húzódik Ingridhez, mialatt folytatják a táncot.
< - Nem tudom, lehet van aki megpróbálja, de ahhoz még idő kell, táncoljunk még. Mellettem a férfi, jobbra, ő az egyik legnagyobb külföldi vállalat tulajdonosa. Balra rögtön a droxi kapcsolatunk, egy nemes onnan. Mögöttünk valahol láttam egy hírességet is. Gazdag és befolyásos mindegyik. >
Teljesen nyugodtan és megszokott hangon beszél Tubrok minden egyes megszólalásnál közelebb hajolva alig észrevehetően, olyan hangon beszél hogy csak ők ketten hallják. Ha Ingrid az említett illetőkre néz, láthat egy szürkébe kiöltözött férfit jobb oldalon, ahogy egy fiatal fekete hajú észrevehetően északi lánnyal táncol és társalog. Láthatóan már a várható kellemes éjszakára készül a férfi. Bal oldalon egy kissé idősebb férfit lát, de nem ő van droxi ruhában, hanem a szőke, magas, csinos nő, aki vele táncol. Az ő kapcsolatuk sokkal inkább üzletinek és munkához kapcsolódónak tűnik, nincsenek is olyan közel egymáshoz fizikailag sem. Hátrébb valószínűleg a kicsit merészebb vörös ruhában lévő nőre gondolt Tubrok, a mozgása, megjelenése alapján híres színésznő lehet. Valamivel később Tubrok megpörgeti Ingridet a tengelye körül a tánc közben.
< - Óvatosan, még mindenkit letáncolunk a parkettről. - mosolyodik el. >

by **Thorhalla** Csüt. 12 Jún. 2014, 11:55

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
Ingrid örült, hogy Tubrok végül belement abba, hogy kipróbálják a sakkot, kellemesen lusta elfoglaltság is lehet, hogyha nem bonyolítják túl és nem veszik teljesen komolyan, így akár elkezdhették egyik nap és pár nappal később, ha éppen megint kedvük van, akkor folytathatták. Elmosolyodott ő maga is a kérdésen, hogy hányszor veri is majd meg a férfit. Láthatóan gondolkodott, mintha komolyan mérlegelné és fontolgatná ezt a kérdést, legalább úgy, mintha olyan volumenű lett volna, mint amikor arról kellett döntenie, hogy miként is nézzenek ki az országhatárok a Pride-nál, vagy akár az Ismeretlen Birodalomnál. Egy pillanatra még az alsó ajkába is beleharapott ösztönösen, majd még szélesebben mosolyodott el és egy puszit adott Tubrok orrára.
< - Ahányszor még nem lenne megalázó – mondta. >
Elégedettséggel töltötte el, hogy minden egyes csók után, amit Tubrok nyakára adott a férfi libabőrös lett ettől. Kihasználta azt, hogy most már hihetetlenül könnyű dolga volt mindezt elérni, mert tökéletesen ismerte a párja testét, talán jobban is, mint a férfi maga. Egy pillanatra sem gondolta úgy, hogy ezáltal hamarabb ráunna majd a párjára, sőt pont az ellenkezőjét, hogy így sokkalta nagyobb örömet tud majd neki szerezni, mintha nem ismerné. Így mindez a szemében csak mégjobbá tette a leendő együttléteiket, mintsem a kedvét szegte volna. Tényleg örült volna annak és szerette volna, ha valamikor a párja is teljes mértékben átélhette volna azt, amit ő is, hogy mind a ketten ugyannyira ismerhették volna a másik testét, mint amennyire most ő volt ebben a helyzetben. Ennél a témánál ismét sikerült elérnie, ami ritkán történt meg a rövidke idő alatt, amióta ismert a férfit, hogy zavarba jött. Letagadni sem tudta volna, hiszen azzal, hogy beletúrt a szakállába igencsak árulkodott a testbeszéde. Annál a résznél, hogy Ingridet zavarná-e ez az egész, vagy kényelmetlen lenne neki határozottan megrázta a fejét és felnevetett.
< - Nekem kényelmetlen? – kérdezte mosolyogva és röviden megcsókolt a férfit. – Az ezer év alatt lényegében mindent kipróbáltam, olyan dolgokat is, amiket egy átlagos HPI-snél Maniac már azonnal korrigált volna. És igen ennél arra is gondolok, hogy szadista vagyok, mazochista is egyszerre, és az sem érdekel, hogy férfival, vagy nővel szeretkezek, vagy több nővel férfi nélkül egyszerre. Természetesen a férfiakat szeretem előnyben részesíteni és velük a legjobb, veled a legjobb – javította ki magát. – De ettől nem érdekel, hogy ki milyen nemű ilyen téren. Ezek után az, hogy egy kis plusz tárgy ott van a szobában, határozottan nem okoz semmilyen kényelmetlenséget, és az sem tenné, ha tényleg használnánk valamilyen segédeszközt. >
Számára mindez teljesen megszokott és hétköznapi volt, noha tudta, hogy valószínűleg a legtöbben a HPI-ben már Maniac után kiabálnának, hogy javítsák és hozzák nála ezt rendbe. Most pedig már eddig is nyíltan beszéltek minderről, akkor pedig, hogy ez szóba került, akkor úgy érezte, hogy elmondja Tubroknak. Figyelte a párját, volt egy olyan érzése, hogy azok után, hogy ezt elmondta férfi létére önkéntelenül is elképzeli, hogy milyen lehetett Ingrid más nők karjaiban férfi nélkül. Az eddigi tapasztalatai során még nem találkozott olyannal, aki ne tette volna meg, Tubrok pedig az ágyasok miatt amúgy is valószínűleg egyszerre több nővel volt mindig, így ezek után nem lepte volna meg mindez. Ezalatt pedig még beugrott neki, hogy nem lenne egyedi, mert sokan használják, hogy a nem HPI-s partner tovább bírja az együttlétet, bár Tubroknál ezzel nem volt különösebben gond, igaz azt érezni, amit akkor lehetne, az neki is sok lenne.
< - Szóval tényleg nem zavar és örülök, hogy még ha csak így, de átérezheted azt, amit én érzek neked köszönhetően – suttogta. >
Ahogyan a párja megrázta a fejét, Ingrid megint felnevetett lágyan, majd a férfi válaszul csak mosolyt kapott és ismét végigsimított az arcán és meg is puszilta őt. Pár pillanattal később ezek után azonban mégis megszólalt, mert ki szerette volna mondani azt, amit készült szólni.
< - Számomra te is különleges vagy és én is így szeretlek – lehelte és megcsókolt a férfit. >
Örömteli volt számára, hogy a párja tekintetében is ugyanazt látja, amit saját maga gondolt, hogy mennyire jó, hogy már az elején így gondolkodtak. Kénytelen volt fenntartani azt, még ha tudta, hogy nem is igaz, hogy a sors hozta őket össze és az akarta, hogy együtt legyenek. Ha lettek volna még istenek, akkor továbbra is rájuk fogta volna. Ez előtt még tényleg nem volt ilyen, hogy valakivel az első pillanattól kezdve ilyen elemi vonzódást érzett volna, persze tapasztalt már vonzódást korábban is, de ennyire elemit, erőset soha sem. Feltűnt neki a felvont szemöldök és a furcsább pillantás, amit a párjától kapott. A nagyon szenvedélyesen viszonzott csók azonban elfeledtette vele azt, hogy rá akart erre kérdezni, hogy miért is, bár volt egy jó megérzése ezzel kapcsolatban. Ahogyan a tárgyaláson az apja vonásai kerekedtek felül rajta és nyomták el teljesen az anyja örökségét, most pontosan fordítva történt és a rideg, merev dolgok nyomódtak el. Mosolyogva hallgatta a férfit és ő is felnevetett vele együtt.
< - Igen, pontosan azt mondtam, hogy piszkosul fiatalnak nézek ki melletted – mosolygott. – Legalább három évvel fiatalabbnak, ami azért figyelembe véve, hogy százszor vagyok idősebb legalább szép teljesítmény. Most már csak azt kell egyszer elérni, hogy egyszerre veszítsük el mindketten a fejünket. >
Fejezte be kissé komolytalan hangon és ismét megcsókolt a párját. Zsarnokos témánál örült a kézsimogatásnak is Ingrid, kellemesen esett neki ebben a helyzetben és pillanatban. A szabadkozó tekintetre és a szavakra, csak gyengéden mosolyodott el, hogy ezzel is éreztesse Tubrokkal, hogy tényleg nem neheztel rá és nem szerette volna, hogyha a férfi emiatt kellemetlenül érezné magát, még végig is simított a férfi arcán, ha az hagyta, hogy ezzel is megnyugtassa és elűzze a rosszkedvét, amit az esetleges bűntudat okozhat. A táncparketten mondott válaszra elmosolyodott.
< - Lehet, hogy éppen ebben van a gond – mondta. – Még nem vagyok Flottás, ahhoz haza kell mennem, hogy az lehessek. Még civil vagyok. Azonfelül emlékezzen felséged, hogy mit mondott Tiren rólam, nem vagyok átlagos Birodalmi. >
Szándékosan mondott most itt kint Tubrok csarnokán kívül Tirent a Tyr helyett. A táncba pedig ő maga is érezte, hogy belejöttek teljesen és már ez is gördülékenyen ment közöttük. Csak egy kicsit kellett ügyeskedniük, hogy a testfelépítések okozta hátrányok ne érvényesüljenek. Ahogyan már nem vezette a férfi ugyanúgy követte, mint eddig, elegáns és tökéletes mozdulatokkal, így a külső szem számára nem is biztos, hogy látszott, hogy ismét úgymond egyen rangba kerültek és nem vezetette senki a parketten másikat, hanem teljesen maguktól követték azt, amit kellett. A férfi kérésére kacéran mosolyodott el és sokatmondóan nézett bele a kék szempárba.
< - Hosszabbnak tűnnek a lábaim és a combjaim úgy – mondta. – Azt már rád bízom, hogy ez mennyivel fog neked jobban tetszeni. >
Amikor következett a hátradöntés, akkor Ingrid a hajlékonyságát kihasználva egészen mélyen dőlt hátra, addig, amíg még az etikettbe belefért és nem volt túl kirívó. A kezével lágyan kapaszkodott bele Tubrokba, noha igazából nem lett volna rá szüksége, mert anélkül a támasz nélkül is könnyedén megtudta volna ezt tenni. A hátát ívesen hajlította be és a fejét is így szegte hátra, a másik kezét pedig hátranyújtotta ki, ahogyan a tánc megkívánta. Egészen addig ment le így ha belefért az etikettbe, hogy Tubrok még kényelmesen tudja visszahúzni, de valószínűleg a nyújtott kezével még így is a földet tudta volna söpörni a hajlékonyság miatt. Mikor a férfi visszahúzta ő maga is közelebb húzódott a párjához és rámosolygott miközben tovább folytatta a táncot. Mosolyogva bólintott arra, hogy folytassák, amikor Tubrok mondta, hogy ki kicsoda, Ingrid nem nézett oda, csak akkor és alig észrevehetően még Tubrok számára is, amikor a tánc úgy kívánta meg, hogy éppen arra lásson. Nem akart tolakodó lenni, ezért inkább úgy mérte fel őket, mintha valamilyen megfigyelésen, vagy éppen kémkedés közben legyen, hogy az, akit éppen felmér meg se érezhesse azt, hogy éppen őt nézi valaki. Így mérte fel azokat, akiket említett Tubrok. Legkönnyebben akkor tudta megtenni, amikor éppen megpörgette Ingridet. Ennél a résznél hasonlóan ruganyos, elegáns mozdulattal tette meg mindezt, hagyva, hogy a ruhája is tökéletesen vele mozogjon, illetve az egész lénye, kisugárzása hihetetlen eleganciát sugározzon. Mikor visszaért Tubrokhoz a forgás után mosolyogott ismét a férfira.
< - Nem ez lenne a cél? – kérdezte halkan. – Miért van olyan érzésem, hogy egyelten Vex nemest sem fogok itt látni? Vagy nem tiltattad ki őket innen? >

by **Bishop** Szomb. 14 Jún. 2014, 00:16

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Ingrid reakcióját miközben elgondolkodik, Tubrok érdeklődve figyeli, alig várja a párja válaszát, végül a kapott puszi után elmosolyodik.
< - Szeretem, amikor ilyen vagy. Kedves is és nem is. >
A tekintetből Ingrid már érezheti, hogy miért azt a "próbát" adta neki Tubrok, hogy egyszerre legyen gonosz és kedves, láthatóan rendkívül élvezi, amikor a nő így beszél vele, hogy ne tudja eldönteni mire is gondoljon. Az érintések és csókok alatt Ingrid már tudhatja, hogy valóban jobban kiismerte a férfi testét, mint Tubrok maga, hiszen már az összes érzékeny pontját ismeri és még a belső részeinek az elhelyezkedését is, egyéb érezhető dolgokat a testen. Mindent ami ingerelhető rajta. Ezután Tubrok mosolyogva hallgatja, amikor Ingrid a szexuális beállítottságáról beszél és, hogy milyen élményei voltak már korábban. Az kifejezetten jól esik neki, amikor a nő kijavítja magát, hogy vele a legjobb számára. Kis idő múlva Ingrid azt kezdi érezni, hogy Ragal nyomni kezdi a hasa alsó részét, ahogy merevedik. Nyilván eljátszott a hallottakkal gondolatban.
< - Tudod mit mondtam neked részegen. - itt kivár, hogy Millernek legyen ideje visszagondolni vagy eszébe jusson - Még mindig áll. És ha akarod idővel több mindent kipróbálhatunk, amit élvezel. Nyitott vagyok az újdonságokra. >
Kacsint az utolsó szónál a nőre, a hangjával érezteti, hogy azt sem bánja, ha Ingrid a "betegesebb" dolgaiba is bevonja őt, annak ellenére, hogy eddig csak teljesen természetes módon szeretkeztek. A suttogásra ismét elmosolyodik és belecsókol Ingrid fülébe.
< - Eddig nem hittem, hogy nő ennyire ki tud elégíteni. Kíváncsi vagyok te mit érzel. - vallja be, ő is halk hangon, suttogva. >
A következő mondatra már nem felel szóban, mivel Ingrid megcsókolja őt. Tubrok hálásan és szenvedélyesen viszonozza a csókot, gyengéden, de mégis úgy, hogy nem akarja őt elengedni. A csók után Ingrid megjegyzésén, azon, hogy mindkettejüknek egyszerre kellene elveszteniük a fejüket, sokatmondóan elmosolyodik.
< - Már megtettük, akkor fogant a gyerekünk, Eyjolf. Vagy a medence partján vagy az ágyban. - majd elhallgat néhány pillanatra - Örülök annak, hogy egyikünket sem zavarja a korkülönbség. Isteni vagy. >
Ingrid ezután a válasz után is megcsókolja a férfit, amiben Tubrok teljesen elmerül. A nő érzi a párján, hogy annak mennyire tetszik a sok csók amit kap tőle, a beszélgetés közben. Talán akkor csókolták ennyiszer, amikor egyszerre sok nővel volt legutóbb és mindig volt egy aki éppen ezzel foglalkozott. Az arcsimogatás és a továbbiak is még jobban fokozzák a kellemes érzését. Ragal végül kényelmében végignyújtózkodik Ingrid alatt és elégedetten kifújja a levegőt.
< - Ma kifárasztottál Boszorka. - mondja kedvesen. >
A tánctéren, a kellemes zenére tovább folytatódik a páros tánc, ami egyelőre még nem váltó. Ingrid elégedett lehet mindkettejük teljesítményével, a rocksolidos táncok jól illeszkednek a testalkatához és általánosan a kisugárzásához, valamint Tubrok is igen ügyesen mozog.
< - Felségemet máris lenyűgözte, azzal, hogy nem átlagos. - feleli kimérten, egy pillanatra sem éreztetve, hogy komolytalannak vagy komolynak szánja ezt a választ. >
Ezalatt Ingrid rendkívül szolid módon fel tudja mérni a körülöttük lévő említett személyeket. Egyiküknek sem tűnik fel ez. Tubrok eddig várja a pillanatot, hogy megint kicsivel közelebb léphessen Ingridhez és válaszolhasson neki a magas sarkúval kapcsolatban.
< - Ha ki is villantod az egyik combod, még jobban fog tetszeni, hogy hosszabbnak tűnik. Felvennél olyan ruhát az ünnepségre vagy nem szeretnéd a kedélyeket... borzolni? Így mondtad. >
Ismétli meg végül a Rocksolidban alapvetően nem ismert kifejezést, amit ritkán ugye de használnak is. Az utolsó kérdésen Tubrok is elmosolyodik, elegánsan jelzi a nemet, először csak a mozdulataival.
< - Nincsenek kitiltva innen, a vexiek is bejöhetnek. Néhány üzletember jár ide, nem nemesek, vexi nemes nem jár más országba szórakozni. Ismerd meg az ellenséged. - közli kissé győzedelmesen, mintha ez a kijelentés elég lenne az egész városállam ellen - Ha szeretnéd kitilthatom őket. - ajánlja fel mosolyogva. >
A következő lépéseknél amennyiben Ingrid engedi azt, Tubrok közelebb húzódik és magához fogja őt. Nem azért, hogy vezesse, a zene lassabb részénél akarja, hogy közelebb legyenek egymáshoz. Néhány percig így némán, Ingridet fogva táncol a férfi, majd elégedett módon dönti meg a nőt ismét.
< - Akarod, hogy valaki felkérjen egy táncra? Talán ha nem foglak ennyire szorosan, valakinek lesz elég bátorsága. >
Teszi fel a kérdést Ragal, a kettőjük közötti hangot csak nagyon finoman érintve, egy mindent eláruló mosollyal az arcán. Kíváncsian várja Ingrid válaszát.

by **Thorhalla** Szomb. 14 Jún. 2014, 12:29

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
Ingrid továbbra is mosolyogva figyelte a férfit, kedves és gyengéd mosollyal. Az egész helyzet olyan békés volt így. Nem volt nehéz nem észrevennie, hogy miért is kapta a feladatot, hogy legyen gonosz és ne. Mint eddig is most is látta és kiolvashatta a párjából, hogy Tubrok mennyire szerette, amikor ilyen volt, hogy ez milyen nagyon tetszett neki. Annak a ténynek örült, amikor realizálta, hogy tényleg jobban ismerte már a férfi testét, mint a párja, hála a nem sokkal korábbi együttlétnek. Ennek végtelenül örült, hiszen tényleg szerette kiismerni a másikat ennyire. Igaz még úgyis, hogy csalt a képességével, amivel HPI-s révén rendelkezett. Amíg beszélt arról, hogy miért is nem zavarná őt az, hogyha használnák a kommunikátorát együttlét közben figyelte a párja mosolyát, aminek külön örült. Főleg, amikor érezte, hogy mennyire elnyerte Tubrok tetszését az, hogy Ingrid kijavította magát abban, hogy vele a legjobb. Próbálta éreztetni a férfival, hogy nem csak azért mondta, hogy ezzel a férfi egóját növelje még tovább, már ha ez még mindig lehetséges volt, hanem tényleg komolyan gondolta, hogy nagyon hosszú idő óta tényleg ő volt az első, akivel ennyire élvezte az együttléteket. Szélesen mosolyodott el, amikor megérezte a szavai után a férfi merevedését.
< - Hány nővel képzeltél el? – kérdezte kissé szurkálódva. >
Bólintott arra, hogy emlékszik, hogy mit is mondott Tubrok részegen, minden egyes mondatára, itt pedig nem volt olyan nehéz kitalálni, hogy részben arra gondolt, hogy szex istennőnek híva Ingridet, de a többi rész is stimmelt. Annak nagyon örült, hogy ennyire vállalkozó kedvű volt Tubrok és a kedvéért ilyen sok mindent kipróbálna, olyasmiket is, amiket korábban még nem is gondolt, hogy meg kellene tenni. A szerencséje pedig az volt, hogy Ingrid igencsak tapasztalt volt és bőven beletudta volna a férfi a betegesebb dolgokba is úgy, hogy ne okozzon fájdalmat, csak gyönyört neki. Leginkább a megnyomott újdonságok szónak örült, hogy bármire kíváncsi, amit Ingrid tud neki nyújtani. A mosolya pedig még szélesebb lett, amikor a férfi ismét megszólalt. A csókra, amit a fülére kapott megborzongott.
< - Egy nő, vagy bármelyik? – kérdezett vissza. – Ugyanazt, mint te, mert rajtad kívül csak egyvalaki volt, akivel közel ennyire jól éreztem magam, igaz ott minden beteges hajlamomat kiélvezhettem, mert ő azt szereti, de ha ezt nem nézzük, magasan te nyersz. >
Teljesen komolyan gondolta, hazudni pedig nem akart, nem érezte volna fairnek, így inkább a teljes igazságot mondta el, mert kellően egyenes embernek tartotta magát ehhez. Éreztette Tubrokkal, hogy még így is, hogy lényegében holtversenyben volt az első helyen hatalmas szónak számított, hiszen Ingrid élettapasztalata akkora volt, hogy megannyi személlyel lehetett együtt, mind Birodalmiakkal, mind sima emberekkel, és ezer év alatt egy embernek erre a címre eljutni, ahova Tubrok eljutott nem kis teljesítményre vallott.
< - A többit pedig majd érzed, ha eljutunk oda – suttogta újra a csókok között. >
Ahogyan a csókok közben Tubrok sem akarta elengedni, ő maga sem akart elhúzódni a férfitól, neki tökéletes és kényelmes volt ez a helyzet és roppantul élvezte mindezt. Ha a férfi nem lett volna ennyire fáradt és kimerült az egész napos igénybevétel után, akkor most ebben a helyzetben újra megpróbálta volna elcsábítani őt. Az apró és rövid csókokat tovább folytatta, főleg, hogy megérezte, hogy mennyire jól esik a férfinak mindez, a szavak után pedig ismét szélesen mosolyodott el és gonoszkásan, majd ő maga is végigfeküdt Tubrok testén, hogy amennyire csak lehet teljesen hozzá simuljon. A fejét belefúrta a férfi nyakába és gyengéden harapott bele az egyik érzékenyebb ponton.
< - Átláttál a tervemen – nevetett fel. – Csak így tudlak elbájolni, hogyha kifárasztalak, és mivel mindig meg kell újítani az átkomat, készülj fel rá, hogy minden alkalommal ennyire fáradt leszel. >
Ekkor nézett csak fel és húzódott is feljebb, hogy belenézhessen a férfi szemébe. A korábbira válaszolt most, amire az előbb még nem tette meg.
< - Igazad van, akkor megtettük. Én a medencére tippelek – mosolyodott el. – Nem tudom, hogy melyik lehetett. Megkérdezhetném Maniac-től, de felesleges. >
Tényleg annak érezte, lényegében nem számított, hogy az első, vagy a második együttlétkor fogant-e a fiúk. A táncparketten tovább folytatta a táncot, ami igencsak jól illett hozzá, ekkor igencsak örült annak, hogy ennyit foglalkozott a táncokkal is és nem kell a feltöltésekre hagyatkoznia, hanem megy ez teljesen magától is. Tubrok szavaira ő maga is kimérten mosolyodott el. Örült annak is, hogy táncban is ennyire jól összeillenek a fizikai felépítések ellenére is, hogy milyen remekül ki tudják egymást egészíteni és ketten egy közös már-már tökéletest alkotni, legalább is a saját szemszögükből.
< - Mertem ajánlani felségednek, hogy így gondolja – felelte hasonló kimértséggel, mint a férfi. >
A kimért mosolya őszinte lett, ahogyan a párja közelebb húzódott hozzá és így felelt a kérdésére és szavaira. A helyszín miatt nem nevetett fel, megállta, hogy megtegye, csak a mosolya lett még szélesebb. Saját maga egy ideje tudta, hogy melyik ruháját is fogja felvenni oda, abban pedig teljesen biztos volt, hogy Tubrok soha sem gondolna afféle ruhára, amire ő tette. Lehet, hogy nem is látott hasonlót, mert eléggé merész darab volt, de mégis roppant elegáns és Ingrid biztosra vette, hogy a legtöbb férfi tetszését elfogja vele nyerni.
< - Igen, borzolni a kedélyeket a szófordulat – helyeselt. – Másmilyen ruhát fogok felvenni, nem a combjaimat fogja kiemelni, de többet nem árulok el, szakmai titok és most kénytelen leszel türelmetlenül várakozni, hogy megláthass benne. Annyit elárulok előre, hogy fekete színe van. >
Egy gonosz mosolyt engedett meg magának, ahogyan a párja szemeibe nézett a szavai alatt. Most sem beszélt hangosabban csak annyira, hogy Tubrok halhassa, de más már ne. Maximum, ha a szájáról próbálta leolvasni, amit mondott. De az pedig a tánc és a mozgás miatt lehetett nehezebb. Így, amikor közelebb voltak egymáshoz, akkor az ügyességét és gyorsaságát kihasználva a lehető legészrevétlenebbül ért hozzá többször is Tubrokhoz, csak úgy, hogy a férfi érezze, de másnak ne tűnjön fel, hogy mennyire közel húzódott hozzá a testfelületével. Közben végrehajtotta a közelükben levők felmérését és teljesen biztos volt benne, hogy mindez senkinek sem tűnt fel ezen a helyen. Szerette, ha élesben tudja használni a képességeit, tanulmányait és nem hagyja őket berozsdásodni. Már a testbeszédből látta mindezek után a Vexiek témájában, hogy mit is készül Tubrok mondani neki. Most ő maga rázta meg gyengéden a fejét. Esze ágában sem volt beleszólni a klub működésébe és még ő maga is járt nem is egyszer a Vex-ben, így szava sem lehetett arra, hogyha itt felbukkannak.
< - Nem szükséges – mondta. – Had élvezzék a Rocksolid vendégszeretetét. >
Válaszolta egy kedves mosollyal. Természetesen hagyta és örömmel fogadta, amikor Tubork közelebb lépett hozzá és magához fogta őt, így most ő is megtehette azt, hogy szinte hozzásimult a férfihoz. Ekkor a lassabb részeknél ő maga sem szólt, csak hagyta, hogy ebben a kellemes helyzetben folytassák a táncot tovább, már-már intim közelségben, amiről üvöltött, hogy tényleg együtt vannak, ha még véletlenül nem esett volna valakinek a teljesen nyilvánvaló. Amikor a lassú rész végére értek és a férfi ismét megdöntötte Ingridet, akkor ő ismét addig dőlt hátra, amíg az kényelmes volt, illetve még nem illetlen. Mikor a férfi visszahúzta, csak akkor felelt rövid gondolkodás után a nem sokkal korábban feltett kérdésre.
< - Fogós kérdés – mosolyodott el. – Legyen, lássuk van-e valakinek kellő bátorsága. >
Majd kivárva egy olyan részt a táncban, ahol pörgés is volt, azt kihasználva került távolabb a párjától, hogy megláthassák, hogy fel meri-e kérni valaki őt táncolni.

by **Bishop** Szomb. 14 Jún. 2014, 23:48

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Tubrok a kérdésre kajánul elmosolyodik, miután Ingrid rákérdez a fantáziálására.
< - Hattal... héttel. Annyival, hogy körbe tudjanak venni és kényeztetni minden porcikád. Szép látvány volt. >
Ahogy tovább folytatják a beszélgetést, Ragal figyeli Ingridet és örömmel látja rajta, hogy sikerül elérnie amit szeretett volna. Ingrid örül annak, hogy ennyire nyitott vele szemben és szívesen kipróbálna új dolgokat szexuális téren. Láthatóan az sem rendíti meg az önbizalmát, hogy más férfi is említve van rajta kívül. Még mindig mosolyogva bólint egyet a kérdésre, majd válaszol.
< - Bármelyik nőnél jobb vagy. - válaszolja határozottan - Megmondhatod, ha a betegességen kívül valamiben ügyesebb volt nálam. Már így is legyőztem a birodalmiakat és flottásokat, nőket férfiakat egyaránt. >
A válasza végén már a hangjában is érezhető a szokásos elégedettsége önmagával szemben. De ezen kívül is láthatóan jól esik neki, hogy Ingrid kimondta, hogy vele a legjobb. Érzi ő is, hogy földi emberként ezt elérni egy ezer éves, tapasztalt birodalminál tőle is nagy teljesítmény. Az egymás között váltott csókokat mind a ketten ugyanannyira élvezik, mind a lágy rövideket és a szenvedélyes hosszúakat. Egymáshoz simul a testük. A kisebb harapások és a szorosabb érintések még merevebbé teszik Tubrokot. A következő megjegyzés után a férfi valóban fáradtan mosolyodik el, aztán megmarkolja Ingrid fenekét.
< - Fárassz csak ki és bájolj el, nem bánom. Ha egy hibát is vétesz, visszakapod Boszorka. És ugyanannyira fogod élvezni mint én. >
Miközben beszél Tubrok a kezeit feljebb csúsztatja végig Ingrid hátán, "betakarva" őt a karjaival. Arra már csak egyetértően rázza meg a fejét, hogy ő sem akarj Maniac-tól tudni pontosan mikor fogant a gyermekük. Elég neki, hogy az első alkalmak egyikén. Ha Ingrid még közelebb akar kerülni a párjához és tovább ingerli, akkor az új képességével érzi, hogy Tubroknak még szüksége lenne egy kis időre egy újabb szeretkezésig. A legutolsó teljesen kielégítette de ki is fárasztotta a testét, ez érződik rajta.
A klubban zavartalanul folytatódik tovább a kellemes program. Itt már határozottan összeszedettebb Tubrok, mint eddig. Mindketten tudnak a másikhoz igazodni és azonos ütemet felvenni. Ingridnek csak a hajolásnál kell figyelnie, amit meg is tesz. A rocksolidos ruha, ha túlságosan meghajlítja a felsőtestét túl sokat mutat a melleiből.
< - Néha nem tudom eldönteni Lady Ingrid, hogy azért hagyom szemtelenkedni, mert külföldi követ, birodalmi, nő vagy csak mert ennyire lenyűgöző. - válaszolja tartva a kimért, uralkodói hangján. >
Ingrid ezután érezheti, hogy a párját maga a ruha gondolata nem csigázza annyira fel, mint először gondolta. Azonban mégis érdeklődve figyeli minden egyes szavát, maga a nő várakozása, lelkesedése van hatással rá is.
< - Várass csak, úgyis tudod mit gondolok róla. Azt még áruld el, ha nem alul mutat, akkor felül emeli ki a tested? >
A hangján érezhető, hogy azt sem gond számára ha erre Miller nem válaszol, vagy nem egyértelműen. A maga módján már biztos abban, hogy igaza lesz, mivel nem feltételezi, hogy Ingrid szinte becsomagolva akarna a bálba menni. A közelebbi tánc alatt Ingrid számtalanszor hozzá tud érni észrevétlenül Tubrokhoz, szinte ahol akar. Az Árnyékhadseregnél tanult módon bárhol hozzáfér és senki nem látja, Ragal is csak érezheti. Tubrok arca csak egy pillanatra változik meg, végig a nő szemeibe néz, hogy biztosan lássák egymás reakcióját, majd kis időre gonoszul elmosolyodik. Kiélvezi, hogy a párja még ilyenkor is ingerli őt. Annál a pontnál, amikor Ingrid elkezdi mutatni a táncával, mozgásával, hogy ők együtt vannak, Tubrok is azonnal észreveszi ezt. Átöleli őt és így egy ölelkezős táncot folytathatnak tovább, ha ez Ingridnek is megfelel. A zene alkalmas hozzá és a Rocksolidban ez a tánc bevett pároknál, még ilyen elit helyen is alkalmazható. Ezzel Ragal is egyértelművé teszi a helyzetet.
< - Jól van, akkor maradhat az összes vexi. - elhallgat egy pillanatra - Azt találd ki, hogy mondjam el holnap miért is nem csavartad el a fejem és vettél rá az ágyban, hogy neked kedvezőbb döntést hozzak. Nagyon kölcsönösen kell lemondanunk arról az egy városról. >
Suttogja a közelséghez illő módon a nő fülébe. A lassú rész végével pedig messzebb kerülnek egymástól. Tubrok bólint a válaszra, majd finoman körbenéz.
< - Jobbra, a fiatal fekete hajú férfi, éppen iszik. Le fog szólítani. Ő a hivatalos lázadó. >
Oldalra tekintve Ingrid valóban megpillanthat az egyik oldalsó pultnál egy fekete ruhás, rövid fekete hajú, a társasághoz képest rendkívül fiatal férfit. Éppen nincs vele senki, csak az italát fogyasztja el. Azonban még egy ideig táncolniuk kell Ingridéknek, amikor oldalról megjelenik a férfi. Közelről már látszik, hogy tényleg fiatal. A vonásai minimálisan hasonlítanak Cal-éhoz. Nem konkrét hasonlóság, a felépítése, arcalkata és a szemei hasonlóak.
< - Elrabolhatom a hölgyet egy táncra? >
Kérdezi udvariasan. Ha Ingridnek megfelel, akkor Tubrok átengedi őt egy táncra, a lehetőséget a másik pedig örömmel ki is használja.

by **Thorhalla** Vas. 15 Jún. 2014, 17:20

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
< - Érzem, hogy az volt – szurkálódott mosolyogva. >
Most is kétértelműen fogalmazott, bár nem volt kétsége a felől, hogy Tubrok pontosan érteni fogja, hogy mire is gondolt ezzel. Ezúttal nem is próbálta leplezni, hogy ő maga is belegondolt ebbe, amibe a párja nem sokkal korábban, bár rajta csak annyi látszott, hogy kissé libabőrös lett és a mellbimbói megkeményedtek a gondolatra, de ezt Tubrok csak érezhette abból, ahogyan rajta feküdt. Más nem is nagyon érződhetett érintések nélkül. Még szélesebb lett a mosolya a dicséretnek hála, az egészséges önbizalma ismét meglátszódott rajta, hogy valószínűleg nem először kapta ezt a bókot és tisztában van azzal is, hogy valóban nagyon jó az ágyban, így annak ellenére, hogy jól esett neki a dicséret tisztában volt mindezzel. Végül megrázta a fejét arra, hogy mondja, hogy miben volt még jobb az a másik férfi.
< - Rég volt, háromszáz körül voltam együtt Ry-al, az egy dolog, hogy ötven évig, de régen volt – mondta. – Ügyesség, ő nálam is idősebb, anyánál és apánál is néhány évvel. Szóval már akkor is igencsak tapasztalt volt. Így nem hasonlítanálak össze titeket jobban, ha nem bánod. Ő más volt, és te is más vagy. >
Ingrid örült annak, hogy a harapdálások csak tovább fokozták azt, hogy a férfi keményen nyomódjon az ágyékához, bár érezte fizikailag, hogy tényleg fáradt a párja és nem tudná most elcsábítani őt. A mai nap tényleg kivett belőle mindent. Így örült annak is, hogy a képessége, hogy képes ennyire jól érezni Tubrok testét ennyire kifinomult volt, hogy ezek sem okoztak nehézséget számára. Az öleléseket és simogatásokat ő maga is örömmel vette és teljesen közel csúszott a férfihoz, amikor az belemarkolt a fenekébe, a hátát igencsak behomorította, hogy így is jelezze, hogy mennyire tetszik neki az, amit a párja csinál. A szavakra végül elmosolyodott és újra belecsókolt a férfi nyakába, majd felfelé haladt egészen a füléig. Gyengéden harapott bele Tubrok fülcimpájába, majd alig hallhatóan lehelt a férfi fülébe, hagyva, hogy a forró lélegzete végigperzselje a párja bőrét és libabőrös legyen ettől.
< - Akkor azt hiszem, hogy sokat fogok hibázni – suttogta. – Mindkettőnk örömére. >
Még néhány pillanatig eljátszott a férfi fülével, majd maga felé fordította a párja fejét és ismét szenvedélyesen csókolta meg. A „betakarás” után noha érezte, hogy még kellene Tubroknak egy kis idő, nem hagyta abba a párja kényeztetését, ugyanúgy csókolgatta, simogatta és gyengéden harapdálta, mint eddig. Csak annyira, hogy az még kényelmes és kellemes legyen a férfinak, nem akart túl tolakodó lenni, sem azt elérni, hogy kellemetlen legyen neki. Csak annyira csinálta ezt, hogy még tényleg jó legyen Tubroknak levezetésként, illetve azért, hogy minél több részen érjen hozzá, hogy az újdonsült képességével ott is gyógyítsa és felfrissítse a férfit.
Már a klubban annak örült, hogy eddigre összeszedte magát Tubrok és nem volt olyan fáradt és szétszórt, mint a szeretkezésük után. A tánc továbbra is remekül ment közöttük csak ebben a ruhában kissé vigyáznia kellett a hajolásokkal, hogy ne mutasson túl sokat magából. Nem mintha szégyellős lett volna, de nem kettesben volt Tubrokkal és illetlen, kellemetlen is lett volna az egész. Annak ellenére, hogy a férfi kimért és uralkodói volt a szavakkal, Ingrid megengedett egy mosolyt, egy hűvös és kimért mosolyt, ami némileg átment gúnyosba is, olyanba, mint amit már láthatott a párja tőle a tárgyaláson, amikor megkérte szépen a Rocksolid vezetőit, hogy hagyják azt, hogy próbálják legyőzni, mert felesleges és úgyis ő győzött.
< - Talán azért, mert lenyűgözőnek tart és élvezi, hogy nem hajbókolok önnek – mondta. – Nem nyűgöz le, hogy van egy birodalma megannyi ócskavassal, amik emberek helyett vívják a háborúkat. És elvárom, hogy egyenrangúként bánjon velem, vagy pedig úgy imádjon, mintha sokkalta ön felett állnék. >
Továbbra is halkan beszélt, hogy csak a párja hallja ezt. A ruhával kapcsolatban azonban nem volt annyira lelkes a férfi, persze tudta, hogy Tubrok azt élvezi a legjobban, ha nincs rajta semmi sem és akkor lenne kifejezetten érdeklődő csak, így nem is nagyon akarta tovább ezt erőltetni, a kérdésre azonban egy gonoszkás mosoly jelent meg megint az ajkain. Lágyan és halkan nevetett fel a kérdésre, illetve a megfogalmazásra. Néhány pillanatig elgondolkodott, hogy mennyire kínozza meg a férfit azzal, hogy mit mond el és mit nem neki. Végül azonban úgy döntött, hogy megpróbálja mégis felcsigázni az érdeklődését és főleg a képzeletét.
< - Kiemelni? – kérdezett vissza. – Úgy fogalmaznék inkább, hogy alig takar valamit úgy csípő magasságig. >
A folytatásban Ingrid igencsak kihasználta azt a tudást, amit az Árnyékhadseregnél tanult, hogy még ezzel is kínozza és ingerelje őt. hiszen úgysem látta senki sem és még Tubroknak sem tűnhetett fel mindez. Amikor a férfi a szemébe nézett láthatta a pajkosságot és csintalanságot a nőében, és azt, hogy mennyire élvezte ezt csinálni, hogy így kínozhatta őt anélkül, hogy bárkinek feltűnne. De a furcsa csillogás is ott volt, ahogyan egymás szemébe néztek és Ingrid elveszett a férfi kék lélektükreiben, kiolvasható volt könnyedén belőle, hogy mennyire szerelmes. Ahogyan áttértek az ölelkezős táncra Ingridnek sem volt kifogása ellene, csak örült annak, hogy ennyire közel kerülhetett a férfihoz, hiszen már most sajnálta és bánta, hogy hamarosan haza kell mennie és ki tudja, hogy mikor fog tudni legközelebb eljönni ide és ahogyan belegondolt már most fájt neki Tubrok hiánya. Úgy vélte, hogy mivel Tubrok is belement ebbe, így ez teljesen elfogadott és ezáltal mindenki tudtára hozták, hogy tényleg szeretők lettek, nem mintha holnap nem együtt látnák őket és valószínűleg együtt is fognak távozni arról az estélyről is. A vexieket említve még egy pillanatra elmosolyodott, de amikor a folytatásban már a tárgyalás rész jött a férfi is érezhette, hogy mint mindig, amikor munkáról és a tárgyalásról van szó most is megmerevedett ösztönösen a teste némileg, még a zuhany alatt is ez volt, amikor meztelenül simultak egymáshoz és simogatták egymást.
< - Az nem elég válasz, hogy nem volt más választásod? Te magad is megmondtad, hogy mindig a Birodalom érdeke érvényesül és megkapja, amit akar. Zsarnok akarata szent és sérthetetlen, ez is egy ilyen helyzet volt. >
Teljesen komolyan nézett fel a férfira, hogy ezt a választ ő komolyan gondolta és nem komolytalanul mondta. Ez az igazság volt, még így is ott volt az egy egységnyi határidő, amit megmondott, de nem kérdeztek rá a Rocksolid vezetői, de az előző nap után, amikor majdnem mind meghaltak Ingrid úgy vélte, hogy ezt a választ is készek elfogadni. Végül megrázta kicsit a fejét és a merevsége is eltűnt.
< - Sem ti, sem a Pride nem akartok egymás szájában taposni – mosolyodott el. – És nem akartok újabb vérontást. Ez is kellően jó indok, annyira, mint amit az előbb mondtam. >
Finoman, teljesen diszkréten nézett a megfelelő irányba, amikor Tubrok mondta, hogy ki fogja majd felkérni. Elmosolyodott a megnevezésén, tetszett neki ez.
< - Hivatalos lázadó? – kérdezte. – Csaknem lázad uralmad ellen és mindenért, ami Rocksolidos a Rocksoidban? >
Őt is ugyanolyan diszkréten mérte fel, mint a többieket, majd ahogyan a tánc folytatása után a férfi megérkezett már rendesen is végignézhetett rajta. Roppant fiatalnak tűnt a megjelentekhez képest. Kicsit elégedetten mérte végig, főleg az ismerősebb vonásokat, amiket Cal-en is láthatott, még akkor is, ha a két férfi egyáltalán nem hasonlított egymásra. A kérdésre bólintott Ingrid, majd az udvariasság miatt a párjára sandított, hogy Tubrok is elengedi-e, de mivel úgyis mondták, hogy Ingrid kihasználja mindezt, így nem félt attól, hogy a párja nem engedné, hogy elrabolják egy tánc erejére.
< - Természetesen – mondta biccentéssel és rámosolygott a férfira. >
Megvárta, amíg a Lázadó a karját, vagy kezét nyújtja a következő tánchoz, ha ez megtörtént, akkor elfogadja azt, majd a zenéhez mérten felvesz egy alapállást és hagyja, hogy a férfi kezdje a táncot. Most közel sem volt annyira elengedett és laza, mint korábban, ott volt benne persze, de egy bizonyos távolságtartás és merevség is, amit az apjától örökölt.
< - Már éppen fogadást készültünk kötni, hogy lesz-e valakinek bátorsága, hogy felkérjen táncolni, örülök, hogy a fiatalság ennyire merész – mosolygott a férfira a bók után. – Lady Ingrid vagyok, önben kit tisztelhetek? >

by **Bishop** Vas. 15 Jún. 2014, 20:25

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Tubrok azonnal megérzi, hogy Ingrid is izgatott állapotba kerül, rögtön el is mosolyodik, kissé gonoszul.
< - Érzem én is. - viszonozza a szurkálódást. >
Most nem kezdi el tovább izgatni Ingrid vagy a saját testét, csak kiélvezi, ahogy a szeretett nő rajta fekszik teljesen meztelenül és érezheti mindenhol. Mialatt Ingrid Ry-ról beszél Tubrok figyelmesen hallgat, Miller már ekkor láthatja a párja szemében, pontosan az ő gondolatait mondja ki, ugyanazt gondolják ezzel kapcsolatban mindketten, csak Ragal nem mondta ki még.
< - Nem, nem bánom, nem is akarom, hogy összehasonlíts. Más volt, ezt akartam igazán hallani. Ha már róla beszélünk... nem zavar ha megkérdezem, hogyan ismertétek meg egymást? >
Érezhető a szavain, hogy ő is azon a véleményen van, hogy a másik férfi más lehetett, az nem zavarja, ha ugyanolyan jó mint ő, az a más ami inkább fontos számára. A kérdést óvatosan teszi fel, közben jelezve, hogy nem gond ha Ingrid most nem akar erről beszélni, csak mégis kíváncsi Ry-ra. Az ezután következő csókokat Tubrok rendkívül élvezi, lustán nyújtózkodik tovább és hagyja, hogy közben Miller simogassa és csókolgassa, még a fülét is. A fülébe suttogott szavak forróságától kellemesen megborzong. A szenvedélyes csók teljesen kizökkenti Ragalt, utána eltelik néhány másodperc, amíg teljesen el tud szakadni Ingrid ajkaitól, addig összeérintve tartja kettejükét.
< - És ha én hibázok? Megbüntetsz érte? - suttogja ő is halkan, miközben a nő testét kezdi cirógatni. >
Ingrid nekiáll érzékenyebben kényeztetni a párját, miután a férfi teljesen körbeöleli őt, ami rendkívül kellemes érzés mindkettejüknek. Tubrok elégedetten fújja ki újra és újra a levegőt a tüdejéből, különösen a harapdálások után. Viszonzásként Ingrid egész testét masszírozni kezdi, a lábait a sajátjával, a hátát és a nyakát a karjaival. Ezt is igen jól, ellazítóan csinálja. Majd ezután kissé előrébb hajol és a nő nyakát kezdi csókolgatni. Ingrid ugyan figyel rá, mégis egy idő után a helyzet kellemetlen lesz Tubrok számára. Finoman hozzáér Ingrid ajkaihoz és ujjaival a sajátjaihoz vezeti azokat. Rendkívül érzékien csókolja meg, ami után kissé távolabb húzódik és Ingrid szemeibe néz.
< - Fáradt vagyok és fáj, az a részem is. Nem tudom így mennyi ideig bírnám veled. >
Halkan felsóhajt, érezhetően zavarja ez az egész, rendkívüli módon. Végül még egy érzéki csókot ad Ingridnek.
< - Ha akarod, mássz rám fordítva. - ajánlja fel végül óvatosan. >
Minden szaván érződik, hogy szeretné kiszolgálni Ingrid vágyait, ugyanakkor nagyon zavarja a saját testi korlátoltsága, annak ellenére, hogy más földi emberhez képest már így is nagy az állóképessége. Mintha nem lenne elég a párjának, Tubrok ezt érzi pár pillanatig és Ingrid megérzi ezt a férfin.
A táncparketten szerencsére Tubrok már valóban sokkal kipihentebb. Ingrid gúnyos mosolyára ezúttal egy őszinte mosollyal reagál. Tetszik neki, amit hall. Továbbra is az uralkodói hangján válaszol.
< - Engem sem nyűgöz le a származása, az apja vagy a férje kiléte, sem a jövendőbeli rangja, vagy a katonái, és a birodalmi képességei. Engem ön nyűgöz le Lady Ingrid. Ahogy kérte, egyenlőként bánok magával mindenki előtt. Az ágyban istennőként imádom. Remélem ez a válasz már elégedettséggel tölti el. >
A halk hangot most is tartja, ahogy a gyorsan magára öltött szerepét is, a rövid kis játék kedvéért. Bár most érezhetően Ingrid minden szava a tetszésére van, bármit is mondjon neki a nő. A ruhával kapcsolatos új információ azonban ténylegesen is felcsigázza. Most már érezhetően jobban érdekli a kérdés.
< - Le fogsz nyűgözni. Már most várom, hogy abban lássalak. >
Valóban sikerül a férfi megszokott türelmetlenségét elérnie Ingridnek. Legszívesebben egy másodpercet sem várna már a párja a bálig. A lassú tánc alatt Tubrok is Ingrid szemeibe néz és mindketten elvesznek egymás tekintetében. Szinte érezhető, hogy mennyire szeretik egymást, már most a kapcsolatuk elején. De ezt körülöttük már mindenki látja. Ingrid még azt is kiolvashatja a férfi reakciójából, hogy mint eddig most sem zavarja egyáltalán, ha Ingrid gonosz vele és érintésekkel "kínozza", sőt annál jobban élvezi a táncot. Amikor a tárgyalásról beszélnek Ragal érzi Ingrid merevségét, ő is komolyabb hangot vesz el.
< - Ezek is jó válaszok, mindet elfogadnák. Azt is el kellene, fogadniuk, ha nem indokolnám a döntésem. Törzsfő vagyok, uralkodok. De azt akarom elérni a válaszommal, hogy ne higgyék, hogy teljesen elcsavartad a fejem. És ezért akartam, hogy kölcsönösen mondjuk le a városról is. A hosszútávú tervek fontosak, te tanítottad. >
Ő is teljes komolysággal beszél. Már most azt tervezi, hogy Ingridnek sokkal könnyebb dolga legyen, amikor meg akarja magát kedveltetni a nemességgel. A fiatal férfival kapcsolatos kérdésen Tubrok is elmosolyodik. Maga a mosoly elárulja, hogy ismeri az illetőt, nem csak felületesen.
< - Igen, minden ellen lázad, ami régi hagyomány és kötelező. Rocksolidos, de mégsem az teljesen. >
Természetesen amikor Ingrid Tubrokra pillant a tánckérés után, Ragal némán biccent egyet és átengedi őt a fiatal férfinak. Az a karját nyújtja és fel is veszi az alapállást, majd Ingrid csatlakozik hozzá és elkezdenek táncolni. A kis távolságtartás egyikőjüket sem zavarja, sőt kifejezetten illendő. Ingrid mosolyától a férfi néhány másodpercig kissé megakad, de mintha semmi nem történt volna folytatja tovább.
< - Ha nem lennék merész, elveszne a gondosan kiépített hírnevem. - válaszolja kis öniróniával a hírnév szónál - Lord Mordaen vagyok, örvendek, hogy megismerhetem. Tartottam tőle, hogy Tubrok nagyúr nem akarja elengedni még néhány tánc után sem. Öröm volt tévedni. >
A tánc közben Ingrid már láthatja is, hogy Mordaen nem ragaszkodik csak kizárólag a rocksolidos lépésekhez, majdnem mindent szívesen felvesz. Nem túl tolakodóan végigméri Ingridet, és figyeli a mozgását.
- Próbálok egy jó első benyomást tenni, később úgyis elrontom.
Mondja mosolyogva, immár birodalmi nyelven. Az egész mozgásán és a szavain is érezhető, hogy még valóban fiatal ugyan, de azért nem tapasztalatlan.

by **Thorhalla** Hétf. 16 Jún. 2014, 14:07

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
Ingrid is csak viszonozta a mosolyt, de nem vágott vissza, pedig megtehette volna, hogy az újonnan jött képességével könnyedén áttudja venni azt, amit Tubrok is érez és igazából ez volt a legfontosabb és legmeghatározóbb abban, hogy most ugyanazt érezte ő maga is, mint a párja. Főleg, hogy ennyire erős érzés volt mindez. örült, hogy amikor Ry-ról beszélt ugyanazt látta a szeretett férfi szemében, mint amit kigondolt. Igazából roppantul élvezte, hogy ilyen rövid ismeretség után már ekkor az összhang közöttük és szinte mindenben ugyanazt gondolják. A kérdés után Ingrid gyengéden rázta meg a fejét, láthatóan egyáltalán nem zavarta az, hogy felmerült ez a kérdés, hogy miként ismerte meg ő és Ry egymást, hiszen a nő is érdeklődött Erénáról már, akik pedig még közelebb álltak egymáshoz, mint ő és az említett férfi, tekintve, hogy már nagyon régen nem látta és nem is beszéltek egymással, pedig baráti viszonyban váltak egy egymástól és még később is többször összefutottak és beszéltek. Végül szélesen mosolyodott el, igazi ragadozóvigyorral.
< - Röviden levadásztam, aztán a végén egymást – nevetett fel. – Igencsak nagy hírnévre tett szert az Ezüst háborúk során. Nem is annyira híres, inkább hírhedt lett a tettei miatt. Erős személyiség, remek kisugárzással és jóképű. Én akkor ott közöltem, hogy nekem ő kell. Becserkésztem, megismerkedtünk, engem ismersz és tudod már, hogy milyen vagyok. Kölcsönösen vettük le egymást a lábunkról és mire észbe kaptunk már egymásba gabalyodtunk. Röviden ennyi, talán ha nem megy olyan sokáig az űrbe magányos küldetésekre, akkor tovább is együtt lettünk volna. Csak ő „terepfeléréseken” van, mindig ott harcol és kémked, ahova a Flotta még nem ért el. És ez így igencsak hosszú távú munka, én meg nem voltam Flottás, még kérni sem tudtam, hogy had tartsak vele… így különváltunk. >
Vázolta fel röviden az egész történetet. Örült annak, hogy a csókjai, a harapdálások ennyire kellemesek a párjának, különösen az tetszett neki, hogy a csókkal ennyire ki tudta őt zökkenteni. A viszonzást a simogatást és masszírozást örömmel fogta ő is, remekül érezte most magát itt Tubrokon feküdve.
< - Megbüntetlek igen – suttogta. – De te is annyira fogod élvezni, mint én. >
Tovább folytatta, amit eddig is és ha még érzett csomót a párja izmaiban azt is próbálta gyakorlott módon masszírozással eltüntetni és fellazítani. Felsóhajtott és szinte doromboló hangot adott ki, mikor a férfi a nyakába csókolt, jelezve, hogy menyire élvezi ezt az egészet, hogy így foglalkozik vele Tubrok. Ahogyan megérezte a feszültséget Tubrokban abbahagyta a simogatást és a csókokat. Felemelte a fejét és a párja szemeibe nézett. Ekkor ért hozzá a férfi az ajkaihoz és hagyta Ingrid, hogy érzékien csókolja meg a férfi és ezt ő is viszonozta hasonlóképpen. Meglepetten és értetlenül nézett a férfira a szavaira, nem értette elsőre, hogy miről is beszél. Néhány pillanattal később esett le neki, hogy Tubrok félreértette a közeledését és egymást mind a ketten. Megérezte a frusztrációt és a zavart is. Elmosolyodott és megsimogatta a férfi arcát, majd a homlokára nyomott egy csókot.
< - Félreértetted a helyzetet. Nem kezdtem ki veled – mondta ő is zavartan, ahogyan átvette Tubroktól mindezt. – Most nem, érzem, hogy még nem állsz készen és azt is, hogy fáradt vagy. Nem szerettek volna elcsábítani, csak még kellemesebbé tenni ezt, hogy teljesen elengedhesd magad és ellazulhass. De ha ez is zavar, akkor befejezem. >
Mivel még mindig érezte a párja zavarát, így kissé kellemetlenül sütötte le a szemét és fordította el a fejét is. Nem hitte volna, hogy Tubrok ennyire fáradt lenne, hogy félreérti mindezt most. Ha a férfit mégsem zavarja, akkor csak a simogatást és a masszírozást fojtatja, hogy teljesen ellazítsa őt, de már nem csókolja meg és harapdálja, hogy ne hozza még kellemetlenebb helyzetbe. Ha megkéri Tubrok, hogy fejezze be, akkor csak a lehető legjobban simul és bújik hozzá a férfihoz.
< - A válasza tökéletesen megfelel nagyúr – mondta. – Bár egy helyen kissé sántít a válasza. A birodalmi képességeim lenyűgözik, hiszen azok formáltak azzá, aki vagyok és ön is remekül kiélvezi a képességeim adta előnyöket. >
Már a tánc közben Ingrid gúnyosabb mosolya is őszinte lett, ahogyan megkapta a választ és kimondta a sajátját is. Örült, hogy sikerült végül elérnie azt, hogy türelmetlen legyen a férfi, illetve azt, hogy bármit is mondjon az érdekelje, attól függetlenül is, hogy mennyire semmilyen témát is felhozna, csak az érdekelhette Tubrokot, hogy lássa őt és hallja. A szavakból pedig már tudta, hogy azonnal akarná a férfi, hogy abban a ruhában lássa őt és a másnapi bál legyen, pedig ahhoz még jó néhány dolgon át kellett esni. A tánc közben tovább már, amikor egymáshoz közel voltak amíg csak lehetett elveszett a párja tekintetében és továbbra is kínozta őt, így még könnyebb volt, hogy ennyire közel voltak egymáshoz. A tárgyalásos részre kicsit megrázta a fejét.
< - A hosszú távú tervek bármelyik másik esetben opcionálisak lennének, de itt nem – mondta. – Nem tűnhet úgy, hogy a miattad való kapcsolat miatt kedveztem nektek. Bármennyire is szeretném, nekem jelenleg a Pride és a Birodalom érdekét kell szem előtt tartanom, nem a személyes érdekeimet és azt amit a szívem és lelkem súgna, hogy megtegyek. Maniac tudja, hogy mikor teszek úgy és jelenti, ha szükséges, amiből nagyon nem kerülnék ki jól. Még ha ez a jó benyomás kárára is megy, akkor sem tehetem meg, a kezeim meg vannak kötve és a hűségem a Birodalomé. A háborút tekintve minden szemszögből a Birodalom küldöttje vagyok és nem pedig az, aki egyébként. >
Ahogyan a férfi szemébe nézett Tubrok könnyedén kiolvashatta, hogy amit nem mondott ki ott arra célzott, hogy Tubrok párja, a közös gyermekük anyja, és emiatt valószínűleg a Rocksolid leendő úrnője is. Remélte, hogy a férfi megérti, hogy miért is kénytelen úgy eljárni, ahogyan és érezhette, láthatta Ingriden, hogy mennyire szenved amiatt, hogy ilyen két tűz közé került a tárgyalások miatt, mert mindkét félnek meg akarna felelni.
< - De majd éjjel igyekszem valamit kitalálni, ami megfelelő minden nézőponthoz – ígérte meg. >
Mikor a lázadóról kérdezett, akkor látta a mosolyt Tubrok arcán. Ő maga is elmosolyodott és megcsóválta a fejét, az „ez nem lehet igaz” arckifejezéssel. Egy pillanatra sértetten nézett a párjára mielőtt megszólalt volna. Most már tudta, hogy miért is mondta előre Tubrok, hogy felfogja kérni a férfi. ismerte, és nem csak úgy, hogy xy személy az, hanem a mosoly mindent elárulta, hogy igencsak jól. Ha a férfi ide mert jönni, igazából két opció ált fent, amiből a másodikat kizárta, azaz maradt, hogy jóban vannak és lehetséges, hogy még barátok is. A másik opció volt, hogy dühítse Tubrokot, de akkor a férfi nem mosolygott így.
< - Csaltál – mondta megjátszott felháborodással. – Te jól ismered őt, jól gondolom, hogy a barátod is? >
Megvárta a választ még mindig mosolyogva.
< - Ő nem számít olyannak, aki fel mert kérni, mert ez csalás volt – mondta halkan. >
Ha ketten egymás között lettek csak volna, valószínűleg ez lett volna az a mozzanat, amikor Ingrid megint kiölti a nyelvét a férfira, de itt ezt nem tehette meg. Már tánc közben látta, hogy Mordaen-t mennyire kizökkentette az az egy mosoly is, amit kapott, nos érdekes párosnak tűnhettek, a Hivatalos lázadó és a Birodalmi, aki nem tűnik Birodalminak a viselkedése alapján, hogy közel sem olyan merev és még a helyiek ruházatát is hordja, és az ő nyelvükön beszél.
< - Valószínűleg nem akarta megtagadni senkitől, hogy a klub jelenleg két legkülöncebb személyét együtt láthassa a nagyérdemű – utalt kettejükre, hasonló öniróniával. >
Az a minimális ridegség és távolságtartás most is ott volt benne, mint mindig, közel sem volt megjátszott a viselkedése, mint az első este a vacsoránál. Ahogyan Ingrid észrevette, hogy Mordaen nem csak Rocksolidos lépéseket visz a táncba, akkor azonnal idomult hozzá és ő maga is így tett. Amíg végigmérte a nőt, Ingrid úgy tett, mintha észre sem vette volna mindezt. A mozgásában sem volt változás, egyszerre volt elegáns, uralkodói, tökéletes, érezhető volt benne a kacérság, provokáció, de mégis távolságtartás is. Aki értett a testbeszédben való olvasáshoz könnyedén kikövetkeztethette, hogy egy roppant bonyolult személyről van szó.
- Ugyan – felelte már ő is Birodalmi nyelven. – Mindig felüdülés olyanokkal találkozni, aki megbotránkoztat másokat a viselkedésével. Ha nem gondolja, hogy túl tolakodó vagyok, az uralkodó arra nem tért ki, hogy mivel érdemelte ki a hírnevét…
Direkt függőben hagyta a mondatot és kérdőn pillantott Mordaen-ra, a tekintetével és mozdulattal, amivel ezt megtette szándékosan bíztatta a férfit, hogy kezdjen mesélni.

by **Bishop** Kedd 17 Jún. 2014, 18:14

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Tubrok látva Ingrid ragadozóvigyorát a válasz előtt, kíváncsian dönti oldalra a fejét. A kapcsolat kialakulását, működését és végét azonnal el tudja képzelni, és meg is érti, kissé elmosolyodik azon a részen, amikor Ingrid kimondja, hogy mire észbe kaptak már egymásba voltak gabalyodva.
< - A távolságot nehéz leküzdeni. - ért egyet - De ötven év is szép idő, tapasztalat nélkül nehéz elképzelnem. >
Miután befejezi még elgondolkozik valamin, de ezt már nem mondja ki hangosan, csak a szemével oldalra pillant, jelezve, hogy nem is fontos. Ezután azon a ponton, amikor még Ingrid érintései nem hozzák a férfit kellemetlen helyzetbe, ő is még jobban kezdi kényeztetni Ingridet, finoman lenyúl a fenekéhez és feljebb húzza magán, hogy az arcuk teljesen egy vonalba kerüljön. Eközben Ingrid is jó pár izomcsomót ki tud masszírozni a párja testén.
< - Akkor ez az élvezet is kölcsönös lesz. - válaszolja Tubrok elégedetten suttogva. >
Nem várja meg a nő válaszát, csak finoman megcsókolja őt, ezzel is jelezve, hogy mennyire várja már azokat a "büntetéseket". Azután, hogy Tubrok feszült lesz, Miller rögtön abbahagyja a simogatást és a csókokat. Ez valamivel könnyít a férfi helyzetén, de igazán Ingrid szavai nyugtatják meg, és a simítás amit az arcára kap, valamint a homlokra kapott csók. Néhány pillanatra még Ragal is lesüti a szemét, közvetlenül a nő után, ezen is érezhető, hogy valóban kellemetlenül érintette az előbbi, főleg, hogy még félre is értette Ingridet.
< - Ne, ne hagyd abba. - feleli immár nyugodtan - Megszoktam, hogy túlságosan is tudom mit akarsz, a mozdulataidból. Most tévedtem, nézd el nekem. >
Amikor Ingrid újra, óvatosabban kezdi őt simogatni az kifejezetten jól esik neki. Ő is így tesz, a nő testének kevésbé érzékeny pontjain simít végig újra is újra. Tubrok azonban néhány perc után szinte képtelen Ingrid ajkait tétlennek látni, ezért nagyon hosszasan csókolja meg őt, ha a nő engedi. Csak arra figyel, hogy néha levegőt is vegyen és a simogatást se hagyja abba, de ezen kívül perceken át belemerül a csókba. Miután az ajkaik elszakadnak egymástól Ragal elmosolyodik.
< - Nem láttalak még ennyire gondoskodónak. Greg szerencsés, hogy ilyen anyja van. - mondja őszintén. >
A klubban, tánc közben a kis játék alatt, Tubrok még mindig megtartja az őszinte mosolyt az arcán, a szerep ellenére, ahhoz tartozóan.
< - Kérem ne kössön bele minden szavamba Lady Ingrid. - válaszolja hűvösen - Tudja jól, hogyan értettem. Ezzel többé nem tud kihozni a sodromból, ahhoz túlságosan szeretem magát. - mondja ezt már kellő komolysággal - És nagyon örülök, hogy formálisan is szóba hozza kettőnket. >
A következő komolyabb témánál, Tubrok is megfelelően kezeli az egészet. Ingrid elmondja az indokait, hogy miért is nem akar a Rocksolidnak kedvezni, vagy egyáltalán kedvezni és eltérni az optimális határtól. Most láthatja a párja szemében, hogy Tubrok megérti, tényleg megérti miért is tette azt Ingrid amit eddig tett. Maniac lát és figyel mindent. Láthatóan ezen kívül a férfi tekintetében, hogy megérti Miller utalását, ami a nő szerepére vonatkozik. Mindez után Ragal kissé megadóan bólint, éreztetve, hogy most már tényleg megérti Ingrid helyzetét.
< - Értelek. Akkor tedd azt, amit birodalmiként tenned kell. Engem már ne vegyél figyelembe. Egy város nem számít semmit, a háborúnak vége és mi nyertünk. És nekem is fontosabb, hogy megkapd a kinevezésed, eleget engedtél nekem a határokból. Uralkodóként is elégedett lehetek. >
A szavai teljesen őszinték. Valóban úgy érzi, hogy mint törzsfő eleget tett a vezérek és a nép elvárásainak. Megnyert két háborút, új területeket szerzett, rendkívül kedvező feltételekkel. A további érdekérvényesítés már csak akadékoskodás lenne Ingriddel szemben, ezért ezt nem is akarja. Ezeket Ingrid mind könnyen ki tudja olvasni Tubrokból, a férfi nem próbál meg ezekből az érzésekből semmit elrejteni előle. A következő témánál Tubrok szélesen mosolyodik el Ingrid "ezt nem hiszem el" tekintetén és ugyanolyan mosollyal hallgatja végig a továbbiakat is. Láthatóan remekül szórakozik azon, ahogy Ingrid viselkedik.
< - Nem csalás, nem jeleztem neki, hogy kérjen fel. Magától fogja tenni. Igen a barátom, kedvelni fog téged. >
Ezzel mosolyogva engedi el Ingrid kezét Ragal, odaengedve Mordaent. A fiatal férfi tánc lejtés közben alkalmazkodik a nő stílusához, Ingrid pedig a férfi mozgásához. Így az illendő határokon belül is nagyon közvetlen az egész.
< - Csak egyet tudok érteni magával. Egy birodalmi hölgy rocksolidos ruhákban, és egy rocksolidos férfi aki inkább birodalmi tiszthez hasonlít. Kihagyhatatlan. >
Ingrid mozgását látva Mordaen is rájön, hogy rendkívül bonyolult személyiséggel és jellemmel áll szemben, ami meglepi és ismét kicsit elgondolkoztatja. Ő láthatóan nem ilyen bonyolult, de nem is egyszerű, csak a belső énje mellőzi az ellentéteket, amelyek Ingridre nagyon is jellemzőek.
- Sok mindennel. - kezd bele Mordaen a hosszabb válaszba, észrevéve Miller jelzését - Először is, mint feltűnhetett, még fiatal vagyok a Lord címhez. A valódi szüleim után örököltem. Apám meghalt csatában, anyámat eladták rabszolgának, belső háborúk... Nevelt gyerek vagyok-voltam a Nordun nemesi családnál. Egészen addig, amíg nagykorúságomat elérve ki nem követeltem magamnak a vérszerinti családom teljes vagyonát és jogát. Nem akarták megadni, ezért bírákhoz fordultam és nyomást gyakoroltam a nevelőimre, hogy engedjenek. Nem voltam tiszteletlen, visszaadtam nekik mindent, amit tőlük kaptam, de kellett az a csapás, hogy megkapjam amire méltó vagyok. Igazán innentől kezdődtek a gondok. Volt jó néhány balesetem, repülővel és földi járművekkel egyaránt. Részegen szeretek igazán vezetni. Meg persze hivatalos voltam minden tárgyalásra, nem mintha még jobban értenék a politikához vagy a harcokhoz mint bárki az én koromban. Felborítottam néhányszor az asztalokat tárgyaláskor, utána távoztam. Addig csináltam, amíg ki nem raktak a tanácsból. Talán egyszer visszamegyek, ha felnőttebb leszek. Aztán amit a többiek nem szeretnek elismerni, jó pár nőt lecsaptam a nemesek kezéről. Ez van, jobb vagyok és fiatalabb. Kevésbé fellengzősen, szerencsém volt. Én csak ismerkedni akartam, közeledésnek vették. Kifelejtettem, hogy nem mentem hadba, meggyőztem mindenkit, hogy velem rosszabbul járnának. Csak a seregem bocsátottam Diederik rendelkezésére. Még mindig az öregnél van az összes emberem.
Minden szavánál érződik egy kis túlzás a hangjában, de ez nem számottevő. Hagy egy kis időt, amíg Ingrid végig tudja gondolni a hallottakat, után folytatja csak.
- Igazán a nagyúrnak köszönhetem, hogy nem vagyok még börtönben. Ő türelmes velem. Nem mintha nagyobb bajt kevernék bárki másnál. Feltehetem azt a kérdést, a lehető legfinomabban érdeklődve, ami már az egész klub fejében jár... Ha jól látom, közeledése Lord Tubrokhoz nem csak politikai jellegű?
Kérdezi valóban rendkívül óvatosan tapogatózva hangjával. A választ már előre tudja, csak meg akar róla győződni, hogy nincs tévedés.

by **Thorhalla** Szer. 18 Jún. 2014, 14:50

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
A mosolynál már tudta, hogy Tubrok megérti a helyzetet és könnyedén eltudta képzelni azok alapján, amit eddig Ingridről tudott. A szavai után látta a férfit elgondolkodni és pontosan tudta, hogy mire is gondolt a másik. A korábbi mondatai teljesen egyértelművé tették a nő számára mindezt. Ami a hosszú kapcsolatokat illette több tapasztalata Ingridnek sem volt, mint az ötven év, igaz mindez emberi léptékkel hihetetlen sok volt és nem csodálkozott azon, hogy Tubroknak nehezére esett elképzelni mindezt.
< - Remélem, hogy nekünk soha sem fog gondot okozni a távolság – mondta. >
Úgy érezte, hogy ez volt az, amit mondott volna a párja, de végül nem tette meg. A hosszú kapcsolatot inkább nem hozta szóba, volt azt érintve már kellemetlen téma főleg a látomása után, hogy nem akarta soha sem azt érezni, amit Zsarnok is. Majd később, idővel, talán a fiúk születése után felhozza, hogy nem lenne-e kedve Tubroknak is olyanná válni, mint ő. Kortalannak, hogy minél tovább együtt lehessenek, de most még mivel alig ismerték egymást nem akarta felhozni. A simogatás közben természetesen hagyta, hogy a párja feljebb húzza őt és egymáshoz közelebb kerüljön a fejük is, ekkor kedvesen mosolygott rá a férfira és röviden csókolta meg köszönetképpen, hogy ennyire közel húzta őt magához. A kölcsönös kínzásra és büntetésre csak elégedett mosollyal válaszolt, hogy valóban úgy volt, nem csak Tubrokon látszott és volt érezhető, hogy várja már ezeket, hanem Ingriden is, hála annak, hogy a férfi izgatottsága átragadt rá némileg. Bár ezen témában úgysem kellett őt nagyon bíztatni, élvezte volna ő magától is. amikor a kellemetlenebb helyzetbe kerültek Ingrid érezte, hogy valamennyit használt az, hogy befejezte a párja simogatását, de még az is megfordult a fejében, hogy le kellene szállnia róla, hogy semennyire se feszélyezze. Örült, hogy erre végül mégsem volt szükség, mert sikerült megnyugtatnia a párját a simítással és a csókkal, illetve a szavaival.
< - Mindig elfelejtem, hogy ez csak a negyedik este, amióta ismerjük egymást – mosolyodott el lágyan. – Még akkor is, ha olyan, mintha ezer éves múltunk lenne együtt. Csak fáradt vagy, mint te is mondtad, hogy igencsak lefárasztottalak, soha nem tudnék rád amiatt haragudni, hogy négy nap után véletlenül rosszul olvasol a testbeszédemből. >
Mikor kérte a férfi, hogy ne hagyja abba a simogatást, akkor újrakezdte azt és örült annak, hogy még mindig jól esik ez a párjának. Ezúttal nem kezdte szándékosan ingerelni és izgatni sem, a simogatás csak simogatás maradt. Ismét elmosolyodott, amikor ez viszonzásra lelt, a csókot örömmel viszonozta, neki sem volt szándékában megszakítani ezt, így egészen addig folytatta a csókokat és közben a simogatást is, főleg azokon a területeken, ahol korábban sérülést okozott a párjának, hogy az újdonsült képességével lehető legtöbbet gyógyítsa és regenerálja a férfit, amíg Tubrok is folytatta a csókot. Csak azután húzódott el ő is és végtelenül gyengéden mosolyodott el a bókra, amit kapott.
< - Nem csak Greg szerencsés, hogy ilyen anyja van – felelte suttogva. – Eyjolf is. >
Kivételesen nem szurkálódva, vagy sértetten válaszolt, hanem ő maga is őszintén. Ő maga már nem csak úgy gondolt a gyermekére, hogy egyetlen gyermek, már ott volt Eyjolf is, így ezért pontosított, hogy már mindkettőt figyelembe kell venni, nem csak a megszületett gyermekét. Már a táncparketten elmosolyodott ismét Tubrok szavaira és gyengéden megrázta a fejét, a párja hűvös szavai sem tántorították el, mert pontosan tudta, hogy szereti Tubrok, ha játékosan kötekszik vele és ellentmond neki. Éppen ez a tulajdonsága volt az, ami miatt a férfi figyelmét felkeltette és beleszeretett a másik, így esze ágában sem volt ebből engedni, amúgy sem tenné, nem csak emiatt.
< - Nem kötekedem, csak kijavítottam, hogy pontosabbak legyenek és jobban fedjék a valóságot – válaszolta. – És azért is, hogy önnek nagyobb megelégedésére legyenek. Azon felül kár tagadnia, hogy mennyire élvezi, hogy kötekedem, vagy ellentmondok magának. >
Megkönnyebbült, amikor látta, hogy a párja megértette, hogy miért is mondta azt, amit a tárgyalásokkal kapcsolatban. Minden értelemben, mind az asztalnál, mind pedig úgy, ami kettejükre vonatkozott minden tekintetben. Emiatt is szerette volna már Ingrid, hogy vége legyen az egésznek, ő hazamehessen, beléphessen a Flottába és megkapja azt a rangot, ami mindig is kijárt volna neki már évszázadokkal korábban. És emellett itt lehessen a nagy Ő-vel és ne kellejen titkolni azt, hogy együtt vannak és szeretik egymást. Tubrok szavai után végtelenül hálásan nézett rá és lassan bólintott.
< - Köszönöm – mondta halkan. – És örülök annak, hogy nem érjük el az egy egységnyi határidőt a tárgyalásokon, hogy a fele idő alatt letudjuk zárni azt. Igen, megnyertétek a háborút, még akkor is, ha úgy tárgyaltam, mintha én lennék a győztes fél és ti a vesztes. >
Itt már egy mosoly is megjelent az ajkain, hogy a borús téma is tovareppenjen és ne ez foglalja le a gondolataikat ebben a kellemes helyzetben, amiben voltak. Tény, hogy Tubrok elégedet lehetett, de azt a saját szemszögéből nem úgy látta, hogy mindenhol nyertek, sok helyen a másik két fél járt jobban, mert Ingrid úgy nyesegette a határokat, hogy mindez így legyen, de a helyzetből adódóan mind a két oldal csak nyert és minden optimális lett. A folytatásra Ingrid tekintete igencsak csípős lett, amikor meglátta és érezte, hogy a párja mennyire jól szórakozott ezen a helyzeten a Lázadóval kapcsolatban. Azzal egyet kellett értenie, hogy valóban nem szólhatott Tubrok a férfinak, hogy tegye meg, de ismerte és pontosan tudta, hogy lesz elég bátorsága, merészsége mindehhez és azzal, hogy újra távolabb kerültek egymástól meg is volt a kellő bátorítás ehhez.
< - Akkor is csaltál – mondta. – Az egyelten szerencséd, hogy nem fogadtunk. >
Amikor már Mordaen-nel táncolt, akkor igyekezett ismét igencsak diszkréten felmérni az ittlevőket, és kiolvasni belőlük, hogy mit is gondolnak erről a helyzetről, illetve figyelni, hogy ki megy oda Tubrokhoz, már ha megtette valaki. Egyébként ezt teljesen észrevétlenül teszi, hogy ne keltse esetlegesen az illetlenség érzését a táncpartnerében, akire egyébként teljesen odafigyelt. Elégedetten bólintott arra, hogy mind a ketten egyetértenek azzal, hogy mennyire látványosak és kilógnak innen a táncukkal, figyelmesen hallgatta végig, hogy a férfi mit is mond magáról és mit mesél. Többször is bólintott a történet közben, hogy mindent értett a férfi. többször el is mosolyodott, mint a részegen való vezetésnél, vagy éppen annál, hogy miként szokott tárgyalni. Hagyta, hogy a férfi leolvassa róla, hogy igencsak elnyerték ezek a tetszését. A nemesi hölgyek „ellopásánál” lágyan nevetett fel egy kicsit. Persze érezte és könnyedén kivette a túlzásokat a férfi történetéből, de éppen ezekkel lett nagyon jó és nyerte el a tetszését az egész.
- Nem ítélkezem kor alapján Lord Mordaen, hiszen én magam sem tűnök túl idősnek pedig jó ideje az élők között vagyok már – mondta kimérten. – Egy fiatalember is lehet érettebb, megfontoltabb és tapasztaltabb, mint egy idősebb személy. A családja miatt fogadja részvétem. Örülök, hogy nem én vagyok az egyetlen szenvedélyes politikus, diplomata a világon. Önhöz hasonlóan jómagam is szeretem megbotránkoztatni a politikai ellenfeleimet és azokat, akikkel tárgyalok. Bizonyára már kijutott a hírem a tárgyalásokról, hogy az első napon máris sikerült az összes katonai vezetőt és az uralkodót is megbotránkoztatnom olyan szinten, hogy majdnem elzavartak a tárgyalóból – mosolyodott el.
Teljesen hétköznapian és természetesen beszélt erről az ő szavaiban nem volt még enyhe túlzás sem, Mordaen érezhette, hogy ez a nő számára mintha igencsak mindennapos esemény lenne és nem pedig valami ritkaság számba menő. Az a rész volt Ingridnek is kicsit furcsa, hogy a férfinak esze ágában sem volt harcba menni, csak az embereit adta át. Diederik említésénél ismét elmosolyodott.
- Ah igen az ezredes – mondta. – Nava fiatalúron felül úgy tűnt, hogy Diederik ezredes az, aki a legkevésbé toleráns a megszokott Rocksolidos viselkedéstől eltérők irányába. Vagy ez csak annak tudható be, hogy a provokatív és szemtelen tárgyalási viselkedési formát viselik nehezen?
Mindezek után szándékosan pókerarcot öltött, nehogy Mordaen bármit is le tudjon olvasni az arcáról azzal kapcsolatban, hogy Tubrok és ő milyen viszonyban vannak egymással. Volt egy olyan érzése, hogy a fiatal férfi úgyis tudja, hogy igen, együtt vannak és más érdeklődéssel is vannak egymás felé, már csak amiatt is, mert jól ismerték egymást Tubrokkal, de ettől függetlenül diplomatikus választ kívánt adni.
- Csak annyira más jellegű a közeledésem az uralkodó irányába, mint az övé az enyémbe.
Egy pillanatra megköszörülte a torkát.
- Feltételezem már ön is hallotta a pletykákat már tegnap délután, hogy együtt láttak az uralkodóval és azóta most először hagytuk el a csarnokát csak – kezdte. – Mik voltak a legvadabb pletykák, amiket a nemesség összehordott? Minden érdekel, ne aggódjon amiatt, hogy esetleg megsért azzal, amit mond, kíváncsi vagyok Lord Mordaen.

by **Bishop** Csüt. 19 Jún. 2014, 01:20

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

A kijelentésre Tubrok finoman megrázza a fejét és végtelen nyugalommal, magabiztossággal mosolyodik el.
< - Nem, nekünk soha nem fog gondot okozni. >
Olyan hangon mondja, hogy Ingrid is érzi, valóban ez volt, amire a férfi az előbb gondolt, csak nem mondott ki. De miután Ingrid megteszi, ő is. Ahogy Ingrid Tubrok kortalanságáról gondolkozik, eszébe juthat, hogy néhány akadálya lehet ennek. A férfi földi ember, ráadásul egy uralkodó, az ilyen esetekben szorosan kell kötődnie a Birodalomhoz, hogy átalakítást kaphasson. Például Uvan Strupz, vagy az Ismeretlen Birodalom legnagyobb főpapja, ők bizonyos értelemben Zsarnok szolgái a Földön. Tubrok ebbe soha nem egyezne bele, más olyan módszer kellene ahol alanyi jogon, ajándékként kapná ezt. Azonban erről nem gondolkozik sokáig. Miközben egymáson fekszenek Tubrok örömmel veszi észre Ingrid apró rezdülésein, hogy nem csak ő türelmetlen már, hanem a nő is várja, azokat a "büntetéseket", amiket egymástól kaphatnak majd.
< - Jó izgatottnak látni téged. - szól mosolyogva - Még vonzóbb vagy. >
A hangjával érzékelteti, hogy nem csak a jelenlegi helyzetre vagy szexuális izgatottságra gondol, hanem általánosan is. A további nyugtató szavak hatására, a kellemetlenebb helyzet után Tubrok feszültsége kezd szinte teljesen eltűnni. Ingrid mindezt pontosan érzi, ahogy minden mást is a férfin.
< - Néha úgy érzem melletted, mintha már régebb óta ismernélek. - itt megáll egy pillanatra - Éjszakára összeszedem magam. >
Még ennyit fűz hozzá Ragal, majd hagyja, hogy másfelé terelődjön a téma. A hosszú csók alatt Ingrid minden sebet meg tud találni a férfi testén, sokat közülük sikerül teljesen regenerálnia. Az újabb bizsergéshullám kellemes, mély nevetést vált ki Tubrokból. Ha Ingrid lenéz akkor látja, hogy a férfi mellkasán az apró hegekből is sikerült jó néhányat eltüntetnie. Természetesen Tubrok is érzi, hogy Ingrid hol nyúl hozzá és azonnal rájön, mit is csinál vele a nő, végignéz magán és az eredményt látva, újra, gyengéden csókolja meg Ingridet.
< - Imádom, hogy a tested is belém szeretett. >
Eyjolf említésére Tubrok tekintete is megenyhül, Ingrid most is azt az apai gyengeséget látja a párján, amit korábban is. A kezét óvatosan Ingrid hasa alá tolja és gyengéden végigsimít a hasi részeken. Nem válaszol hangosan, de minden rezdülése elárulja, hogy mennyire örül annak, hogy Ingrid kijavította őt és nem csak Gergét, de a közös gyermekük nevét is kimondta. Mindez sokat jelent neki, örül, hogy apa lesz.
Tánc közben Ragal továbbra is fenntartja a játékhoz tartozó szerepét, elégedetten látva, hogy a kis játékot Ingrid is rendkívül élvezi. Ezúttal azonban nem ad azonnal választ, hanem uralkodói módon váratja egy kicsit a nőt.
< - Legalább annyira élvezem a kötekedését, mint ön a türelmetlenségem és akaratosságom. Véleményem szerint ebben remekül kiegészítjük egymást Lady. Javítson ki ha ebben sincs igazam. >
Később Ingrid még Tubrokkal táncolva elgondolkozik azon, hogy mennyire szeretné, hogyha már túl lenne mindenen és végre nyugodtabb körülmények között lehetne együtt a párjával. Lényegében a hátralévő napok már csak türelemjátéknak számítanak, ezt tudja ő is, a tárgyalások biztosan sikerrel fognak zárulni és akkor a kinevezését is megkapja. Ezek után a következő megjegyzésen Tubrok is elmosolyodik.
< - Ti birodalmiak mindig úgy tárgyaltok, hogy már győztetek. - mondja a kettejük között megszokott hangon - Miért fontos az egy egységes határidő? Van más oka, azon kívül, amit mondtál? - kérdezi végül. >
A kérdést már úgy teszi fel, hogy ha Ingrid nem akar, akkor neki sem gond ha nem kap választ, csupán érdekli. A fogadásra és csalásra tett megjegyzésen Tubrok ismét jót mosolyog. Mintha nem hatna rá Miller "támadása" húzza ki magát jobban.
< - Te szoktál csalni. - kacsint Ingridre. >
A Mordaennel való tánc közben a beszélgetésnek egészen más érzete és hangulata van, mint korábban. A fiatal férfi örömmel látja, hogy Ingrid értékeli a stílusát és egyáltalán nem utasítja el őt. Ezalatt Miller fel tudja mérni a teremben lévőket. Az emberek legnagyobb része kíváncsi és érdeklődő vele kapcsolatban. Ez egy teljesen más elit, mint amivel a tárgyalóban találkozott, részben ugyanaz mégis más. Sokkal kevésbé intoleránsak, néhányuknak kifejezetten tetszik, hogy Tubrokkal együtt jelent meg ezen az estén. Mikor Tubrok felé néz, látja, hogy egy másik férfi ment oda hozzá, valamit megbeszélni vele. Egyelőre ismeretlen számára a középkorú másik férfi. Ahogy erre Ingrid számított, Mordaen ezekből az apró mozdulatokból semmit nem vesz észre.
- Ritka az olyan gondolkodású ember, mint maga. A legtöbben a fiatalt azonosítják a tudatlannal, vagy éretlennel. Kérem a családom miatt nem kell részvétét nyilvánítania, én nem osztom a helyi nézeteket, a HPI-ben elismert elméletek jobban megfelelnek számomra. Ami a hírét illeti... mostanra sikerült a nemesség legnagyobb részét kizökkentenie a kényelmes kis álomvilágából. Magunk között szólva, nem kedveskedni akarok, de nem tudom mi másra számítottak egy birodalmi követtől. Egyértelmű volt.
Zárja egy enyhén gúnyos mosollyal a mondandóját. Majd ez a mosoly rendkívül szélesre húzódik Mordaen arcán, ahogy tovább hallgatja Ingridet.
- Nava fiatalúr nem a provokatív tárgyalási stílust, hanem a pelenkát viseli nehezen.
Jelenti ki teljes magabiztossággal. Láthatóan Nava megnevezése kifejezetten tetszik neki. A diplomatikus válaszra Mordaen csak bólint, Ingrid ekkor látja a férfi szemein, hogy az pontosan ilyen válaszra számított. Ő már készült arra, hogy tényleg együtt lehetnek Tubrokkal, csak meg akart győződni róla. Végül, amikor Ingrid a róla keringő legdurvább pletykákról érdeklődik, a táncpartnere komolyan gondolkozik el és ezúttal érezhető túlzás nélkül szól.
- Engedelmével, a legvadabb kitaláció amit hallottam, hogy az ágyban végzett Lord Tubrokkal, miután megkapta tőle amit akart, és a Rocksolid nemessége a törzsfő fejét, vagy esetleg más részét kapja csak vissza. Nevetséges fantáziálás. Én magam arra tippeltem, hogy az elmúlt két napban remekül érezték magukat.
Mordaen többet nem mond erről, most nem akarja túlfeszíteni a húrt. Azonban Ingrid így is érezheti, hogy valóban voltak olyan nemesek, akik kéjgyilkosnak nézték őt. A tánc alatt a fiatal férfi is udvariasan megpörgeti Ingridet, hogy egy kis változatosságot vigyen a lépésekbe.
- Feltételezem azt sem árulja el, mivel tette ennyire boldoggá Lord Tubrokot. Amióta ismerem nem láttam ilyennek.
Még két lépés után azonban a zene váltani kezd és a fiatal férfi kérdően tekint Ingridre.

by **Thorhalla** Csüt. 19 Jún. 2014, 12:32

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
< - Persze, mert csak egyre jobban türelmetlen leszel, hogy nem látsz és emiatt még szenvedélyesebb, ha veled vagyok – suttogta. – Így éred majd el azt, hogy mindig vissza akarjak jönni hozzád. >
Ingrid örült, hogy Tubrok is olyan bizakodó volt, mint ő azzal kapcsolatban, hogy kettejüknek nem árthat meg a távolság, és nagyon bízott benne, hogy nem csak rövidtávon lesz, így hanem hosszún is, hogy soha sem. Ha korábban ismerte volna meg a férfit, akkor talán kész lett volna arra is, hogy lemondjon a karrierjéről, hogy amíg él a férfi itt éljen vele, de most, hogy az előléptetése itt lebegett a feje felett és az apja engedte neki az élete álmát már nem tudta volna olyan könnyedén megtenni ezt. Az átalakításnál mindezekkel sajnos tisztában volt, hogy a legkönnyebben járható út, ami létezne a legnehezebb, mert nem akarna Zsarnok szolgája lenni a férfi, aztán a következő, a Vex pedig azért nem, mert Tubrok gyűlölte őket. Igaz Ingrid sem repesett az irántuk való szeretetben, de azért annyira elutasító sem volt a tanáccsal kapcsolatban, talán csak azért sem, mert ugyanazon kor szülöttei voltak és ők is emlékeztek a régi világra. De egyelőre tényleg nem akart ezzel foglalkozni. Látta és érezte a párján, hogy tetszett neki az, hogy izgatottnak látta őt, bármilyen értelemben is vették ezt az izgalmat. Ingrid elmosolyodott ezen.
< - Akkor ez olyasmi, mint téged akkor jó látni, amikor éppen sikerül zavarba hozni – mosolygott egy kicsit. – Olyankor még jobb képűbb vagy. >
Ezt már mondta neki korábban is, de most is ide illett, hogy kiemelje mindezt. Lassanként megérezte, hogy minden feszültség eltűnt a férfiból, ami neki is nagy megkönnyebbülést jelentett. Bólintott, hogy ő maga is pontosan tudja, hogy milyen ez és kellemes volt, hogy mind a ketten úgy érzik, mintha nagyon régóta ismernék egymást. Hogy mindez nem csak az ő irányából volt ilyen, hanem ez is kölcsönös mindkettejük részéről. Mások nehezen fogják megérteni, ezt tudta, mert nagyon kevesen találkoznak ezzel, de bízott benne, hogy nem lesz gond. Igaz, ha mégsem fogadják el sem tudnak nagyon mit tenni. Maximum a barátai nem állnak vele szóba egy ideig, de ha tényleg barátok, akkor úgyis elfogadják egy idő után. Arra egy pillanatra felvonta a szemöldökét, hogy éjjelre összeszedi Tubrok magát, de elvigyorodott néhány szívdobbanásnyi idővel később. Annyira mégsem volt fáradt, vagy pedig remélte, hogy nem lesz addigra, főleg úgy, hogy nem lesz agyondolgoztatva addig és pihenhet a teste. Majdnem kimondta, hogy látja, hogy igencsak szép álmokat szeretne, de végül nem tette, mert nem szerette volna újra zavarba hozni a párját ezzel. A hosszú csók alatt megvoltak a sebek, amiket könnyedén megtalált. Ő is felnevetett, amikor Tubrok is, majd megcsóválta a fejét a rövid csók után.
< - Ennyire nem csiklandozhat ez – szurkálódott egy picit. – Ha így folytatjuk tovább, hamarosan egyetlen harci sebed sem lesz. Mivel kérkedhetsz majd, hogy micsoda sérüléseket éltél túl, ha a bizonyítékát megmutatni sem leszel képes? >
Nagyon tetszett Ingrid számára, amikor a gyengéd arcát láthatta a párjának, amikor a fiúk került szóba. Kissé feljebb emelkedett, amikor Tubrok a hasához ért, hogy könnyebben megsimogathassa őt a férfi. Még egyszer rámosolyogott ezzel kapcsolatban és a férfi korábbi türelmetlensége rá is átragadt, hogy már szeretné a karjaiban tartani a közös gyermeküket. Igazából megtehetné, ha kérné a genetikai gyorsítást, de így jobb volt, hogy majd láthatja Tubrok arcát, amikor megérzi, hogy a gyermekük rúg egyet a hasában. Ez, természetes módon különleges kapcsolatot hoz létre a szülők és a gyermek között is, amit nem akart kihagyni semmilyen esetre sem. Már a tánc közben Ingrid türelmesen várta ki a választ a kis játékban, nem mutatva a legkisebb jelét sem, hogy türelmetlen lenne amiatt, hogy a párja váratja őt a válasszal. De amint megkapta azt ismét elmosolyodott, most ő várt néhány pillanatot, hogy Tubrok ugyanazt érezze, amit ő, hogy meg lehet váratni a férfit, annak ellenére, hogy uralkodó.
< - Itt nem tudom kijavítani felség – mondta. – Minden egyes szavával egyet kell értenem. >
Igen, ezzel sem tudott kötekedni, hogy mindig úgy tárgyalnak, ahogyan. Ingridre ez különösen igaz volt, szerette az ellenfeleit ezzel is kizökkenteni, hogy még vesztett helyzetben is úgy tárgyalt és érvelt, mintha a másik szenvedett volna végzetes vereséget és nem fordítva. Nem egyszer sikerült már így megfordítania a saját maga javára az erőviszonyokat. Mindezek fényében pedig esze ágában sem volt eltérni mindettől. Így csak bólintott, hogy valóban így van, a kérdésre látta és érezte, hogy a férfi nem is igen várt választ, de úgy érezte, hogy most már elmondhatja neki, főleg, hogy nem fenyegeti őket az, hogy bekövetkezzen a B opció, azaz, hogy Ingrid erőszakkal és a saját módszereivel oldja meg a krízishelyzetet.
< - Ennyi időt kaptam Zsarnoktól arra, hogy diplomatikus úton rendezzem a tárgyalásokat, ha úgy látom jónak – mondta halkan. – Utána következtek volna az egyéb módszerek, amire szerencsére már soha sem kerül sor. >
Ebből már valószínűleg Tubrok is értette, hogy miért volt az, hogy a katonák a fenyegetésre úgy reagáltak, ahogyan. Ingridnek tulajdonképpen szó szerint szabad keze volt abban, hogy miként is éri el azt, ami miatt ideküldték. Ebben az a fajta tárgyalás is bele volt értendő, amit most művelt, de az is, hogy akár kivégezteti a teljes Rocksolidos nemességet és összeomlasztja az országot, hogy a Pride és az Ismeretlen Birodalom győzhessen és az őket ért veszély elháruljon. Hihetetlen hatalmat kapott Ingrid ezen ügyben, lényegében civilként, amit mondott is, hogy egyéb hátsó közbenjárások nélkül meg sem kaphatta volna ezt a feladatot, mert Flottást kellett volna küldeni, aki nem lett volna olyan kegyes, mint ő. Ingridnek volt egy olyan érzés néhány pillanatig, hogy lehet, hogy kíméletesebben kellett volna fogalmaznia az üggyel kapcsolatban és nem pedig a nyers igazsággal. De ha Tubrok a hegyen túljutott azon, amikor felfedte azt, hogy ki volt valójában ez sem okozhatott gondot neki. Utána látta, hogy a párja mennyire jól szórakozik a csalásos dolgon.
< - Lehet, de az nem ilyen aljas – mondta. – Ha hazaérünk megbánod. >
Ezt a végét úgy mondta, hogy tényleg ne hallhassa senki és még csak a szájáról se tudja leolvasni senki a hihetetlen „fenyegetést”. A tánc közben Mordaen meglehetősen nyitott könyv volt Ingrid számára, látta a férfin, hogy örül annak, hogy a nő birodalmi létére nem volt elutasító és nem ítélkezett a kora miatt. A teremben levőket feltudta mérni észrevétlenül, látta, hogy sokan tényleg őket nézték és pozitív volt a véleményük arról, hogy eljött ma ide, úgy vélte, hogy az öltözete is sokat dobott a latba ezzel kapcsolatban. Ezek itt sokkalta nyitottabbak és elfogadóbbak voltak, mint a katonai vezetők az irányába.
- A legtöbben nem képesek a saját orruknál tovább látni – mondta. – Eleget éltem ahhoz, hogy csupán a HPI polgárain is lássam, hogy gyakorta előfordul, hogy valaki az egész életében semmit sem tesz, csak élvezi, hogy bármit megtehet és gyerekesen viselkedik. Azonban sok öt éves a nagykorúsága kapujában érettebben képes látni a világot, mint az előbb említett naplopók. Egyébiránt az igazi zseniket nehezen értik meg az egyszerű emberek.
Már Tubroknál is tapasztalta, hogy jó néhány dologban nyitottabb a HPI-s felfogásra, mint egyébként elvárható lenne, most itt Mordaen esetében is igaz volt mindez, főleg a családdal kapcsolatban. De mindez nem zavarta Ingridet, úgysem szerette a teljesen unalmas embereket.
- Hozzám viszont a helyi nézet áll közelebb a neveltetésem miatt a családot illetően, mintsem a megszokott Birodalmi – mondta. – Úgy tűnik mind a ketten kilógunk saját társadalmunk családnézeti normái közül Lord Mordaen.
Néhány pillanatig kivárt és utána folytatta.
- Nem tudom, hogy mi lehetett meglepőbb számukra, hogy nem egy olyan birodalmi jött, aki mindennel kötekszik, ami nem a Birodalmi sémák szerint zajlik, vagy az, hogy nyitott vagyok a Rocksolid dolgaira, a helyiek nyelvén beszélek, amióta megérkeztem és még nyíltan ki is mertem kezdeni az uralkodóval az első este már – mosolyodott el. – Bár abból, hogy a hátam mögött már boszorkánynak hívnak…
Nem fejezte be a mondatot szándékosan, érezhetően hagyta függőben, hogy ő mindkettőre gondol, de meghagyja a szabad választást Mordaen-nek. A mosolyt elégedetten figyelte, azt különösen, hogy mennyire elnyerte a tetszését a fiatalúr jelző. Ingrid is elmosolyodott a pelenkás megjegyzésen, igazán tetszett neki, hogy a fiatal férfi ennyire szókimondó még akkor is, ha éppen az uralkodó öccséről és örököséről van szó.
- A fiatalúr látványosan nem volt elragadtatva, amikor ezen a néven hívtam – mondta ezt már halkan. – A tárgyalások alkalmával a legszűkebb vezetők körében.
A diplomatikus válaszra, amikor kettejükről kérdezett Mordaen láthatóan pontosan ezt a választ várta tőle. Nem is mondhatott volna mást, hiszen az illem és a távolságtartás is pontosan ezt diktálta és egyébként is ennyiben maradt volna, talán még a barátainak is csak ennyit mondott volna egyelőre, csak a legszűkebb körnek mondott volna többet, a hatos fogatnak. A válaszon elgondolkodott, majd egy pillanatra ragadozómosoly jelent meg az ajkain. Azt engedte, hogy lássa a fiatal férfi, hogy lényegében bármit mondhatna nem tudná túlfeszíteni azt a képzeletbeli húrt.
- Kéjgyilkosnak még hosszú életem során soha sem tartottak, egy újabb cím, amivel büszkélkedhetek, még ha nem is tettem ilyesmit – mondta. – Önnek volt igaza, valóban remekül éreztük magunkat. És úgy vélem ezek után, hogy jó ötlet volt benézni ide ma este, már csak a nemesség megnyugtatására, hogy Lord Tubrok él és virul és nem tettem vele semmit sem.
A pörgetést Ingrid mint eddig is mindent elegánsan és tökéletesen vitte véghez és ha már eddig is eltértek a megszokott tánctól sok más belevitt elemmel, akkor a pörgetést is úgy hajtotta végre, hogy más táncok jellemzői is belekerüljenek és így érkezetett majd vissza szembe a fiatal nemessel. A szavaira egy sejtelmes mosolyt engedett meg magának néhány pillanatra a válasz előtt.
- Úgy tudom, hogy nem sokan látták ilyennek, vagy szinte senki. Nem volt benne semmi különleges – felelte. – Csak megtettem, amit itt igazából senki sem mer. Mindenben makacsul ellenkeztem, szembeszálltam vele és kérettem magam.
A következő lépések után a táncnak is vége volt, ekkor Tubrok felé pillantott, hogy még ott van-e, akivel az előbb beszélt, ha igen, akkor e szerint szólal meg.
- Úgy látom az uralkodó még elfoglalt, így bizonyára nem bánja, ha még egy táncra az öné vagyok.

by **Bishop** Csüt. 19 Jún. 2014, 17:29

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Tubrok simogatás közben egészen felér Ingrid tarkójáig, amit ujjbegyeivel kezd borzolni, hogy a nő testén ismét kellemes borzongás fusson végig.
< - Igen, pontosan erre gondoltam. Minél türelmetlenebb vagyok, veled annál szenvedélyesebb. De remélem sikerül idővel azt is elérnem, hogy el se akarj menni nélkülem. >
Sokatmondóan mosolyodik el az utolsó szavaknál, majd figyelmesen hallgatja tovább Ingridet, folytatva a simogatást. Most azokat a részeket keresi Ingrid testén, ahol kifejezetten jól esik neki és megnyugtatja a simogatás az izgatottsága ellenére is. A kapott bókon Tubrok elmosolyodik, válaszra nyitja a száját, de nem szólal meg rögtön, előtte finoman a szájába veszi Ingrid orrát, bekapja a tőle megszokott módon, de most szándékosan megnyalja a nő orrhegyét is.
< - Melletted többször jöttem zavarba az elmúlt napokban, mint mióta uralkodom. - mondja őszinte hangon - Ha akarod és úgy jobban tetszem, ne kímélj, hozz csak zavarba. Én is megragadok minden alkalmat, hogy izgatottan lássalak. >
Ezt már mind a korábbi feszültség nélkül mondja. A hosszú csók után Tubrok ismét mindkét karjával hátulról átöleli Ingrid testét és finoman magához fogja őt, hogy érezhesse, mennyire fontos neki. A meglepett tekintet után Ingrid még egy puszit is kap az arcára.
< - A férfias kérkedés még egy dolog, akiknek felvágnék vele, azok mind láttak sérülten feküdni. De azt nem tudom, a személyi orvosom mit fog hozzá szólni. Még az is lehet, hogy eltilt tőled egy időre. - fejezi be piszkálódó hangon. >
Apró rezdüléseivel érezteti, hogy azt semmi képen sem hagyná, hogy bárki eltiltsa őt Ingridtől, még ha ez lehetséges lenne, akkor sem. Ezután amikor Ingrid megérzi a hasán az érintést, némileg feljebb emelkedik és így Ragal könnyen hozzáfér a hasához, amin néhányszor finoman végigvezeti a kezét. Ennél a résznél Tubrok úgy érzi nincs szükség szavakra, a mozdulataik tökéletesen elárulják egymásnak az érzéseiket. Amikor ennek vége, Tubrok jelzi Ingridnek, hogy most már, ha akar újra leereszkedhet a testére. Egyelőre némán folytatja tovább a nő kényeztetését, ha újra közelebb kerülnek egymáshoz. Közben Ingrid teste elkezdi a férfi csontozatát, először még csak a csonthártyákat regenerálni, felületes módon.
A kettejük közti kis játék alatt, a tánctéren Ingrid is váratni kezdi a párját, amit a férfi meglepően jól "visel" a felöltött szerepében is. Türelmesen várja ki a választ, mintha nem is lenne közben eltelt idő.
< - Örülök, hogy valamiben egyet kell értenünk. Még volt korábban egy ilyen pont, amiben kivételesen egyezett a véleményünk. Felfrissítené az emlékeim Lady Ingrid, ha megkérhetem rá? >
Most ő is rezzenéstelen, nyugodt arckifejezést vesz fel, hogy Ingrid ne olvashassa ki belőle mire is gondol és mit szeretne hallani, hanem, hogy Millernek találgatnia kelljen. A valódi komoly kérdésekhez érve Tubrok már ténylegesen komoly hidegséggel hallgatja Ingridet. A férfinak kell egy kis idő, mire teljesen feldolgozza a hallottakat. Némán bólint jelezve, hogy megértette mit is jelent az egy egységnyi határidő. Nem válaszol azonnal, egy ideig még magában gondolkozik erről. Majd amikor ismét Ingrid szemébe néz, a nő láthatja, hogy az információt Ragal tényként kezeli, és nem okoz neki kellemetlenséget.
< - Parancsot kaptál rá, hogy megölj, ha nem működök együtt? - kérdezi nyugodt hangon, figyelve rá, hogy ne tűnjön támadónak a kérdés. >
Azt már tudja, hogy Ingrid bátran kivégezhette volna a vezetőséget csak azért, hogy elérje a célját, de most fogalmazódott meg benne a kérdés, hogy erre parancsot is kapott-e, vagy teljesen rajta áll minden. Ha erre választ kap akkor nem kérdez többet, láthatóan megértette az egésznek a súlyát. A könnyedebb megjegyzésre azonban sejtelmesen elmosolyodik és ő is közelebb hajol, hogy senki más ne halhassa a válaszát.
< - De még mennyire megbánom. >
Ezzel engedi el teljesen Ingridet és nyújtja át Mordaennek. Aki a tánc közben kapott bókra hálásan mosolyodik el.
- Azt terveztem, hogy én fogok magának hasonló megjegyzésekkel kedveskedni, csak hogy szimpatikusabb legyek. Van még hová fejlődnöm, mint most kiderült.
Csak kis időre áll meg a beszédben, Ingrid következő válasza után ő is folytatja.
- És ez így van jól. Képzelje el milyen lenne, ha minden területen csak az adott helyre jellemző embertípusok élnének. Milyen unalmas lenne akkor a világ.
A függőben hagyott mondatra Mordaen szinte lecsap, amikor megérzi, hogy Ingrid már nem fogja folytatni.
- Talán nem vagyok illetlen, ha azt mondom, hogy a boszorkány szót vagy teljes imádattal rebegik el, vagy gyűlölettel suttogják. Minden mozdulata egy újabb kis meglepetés a nemesség számára.
A beszélgetés közben Ingrid és Mordaen az emberi és társadalmi különbségek ellenére rendkívül jól megértik egymást. És Ingrid már érzi, hogy a válaszaival sikerül egyre jobb benyomást tennie a férfira. Valószínűleg éppen most szerzi meg az első támogatóját a nemesség körében. A vezetők megnyugtatásával kapcsolatban Mordaen csak bólint, majd oldalra néz, szemével Tubrokot keresve.
- Határozottan jó ötlet volt eljönniük ide. Nem tudom, hogy sikerült elérnie ezt nála, de azt hiszem a teljes nemesség megnyugodhat.
A pörgetés során Ingrid könnyen visz bele más elemeket is a táncba, amelyhez most a partnere alkalmazkodik, és ő is próbál néhány más stílusú lépést használni a táncában, csak hogy az illeszkedjen Ingridéhez. Arra, hogy mivel sikerült elérnie a hatást Tubroknál Ingridnek Mordaen szemében mintha a felismerés csillanna meg.
- Lord Tubrok végre éltében először valamit nem csettintésre kapott meg, áh már mindent értek. Nekem is volt szerencsém hasonló helyzetbe kerülni, a nők remekül értenek ahhoz, hogyan kergessenek minket férfiakat az őrületbe.
A zene végekor Ingrid látja, hogy Tubrok még mindig ugyanazzal a férfival beszél, valamit láthatóan megbeszélnek és nem csak beszélgetnek egymás között, így még bőven van idő egy második táncra is. Az igenlő válasznak Mordaen rendkívül örül és ezt nem is leplezi. A következő szám valamivel gyorsabb ritmusú, így nem szükséges a feltétlen merevség, nem kell annyira közel lenniük egymáshoz, hogy az szükséges legyen. Ha Ingrid engedi a fiatal férfi ismét szívesen vezeti fel őt néhány lépéssel, majd figyeli, hogy Miller hogyan is folytatja tovább.
- Szerencsés vagyok, hogy ma este az ön társaságát élvezhetem Lady Ingrid. Kifejezetten jól szót értünk egymással, sajnos ez ritkán esik csak meg velem. Az öltözködéséből és nyelvhasználatából feltételezem, hogy nem csak politikai látogatása miatt érdeklődik a Rocksolid iránt.
Mondja úgy, hogy nem tesz fel kérdést, de mint korábban Ingrid, most ő próbálja biztatni a nőt, hogyha akar, akkor meséljen erről bővebben. Más esetben megvárja, amíg Miller hoz fel más témát.

by **Thorhalla** Pént. 20 Jún. 2014, 12:44

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~
Tubroknak hamar sikerült elérnie Ingridnél, amit szeretett volna és a tarkójának simogatása nyomán a nő kellemesen megborzongott. A férfi szavaira elmosolyodott, majd fel is nevetett a végén. Nem azért, mert viccesnek találta, hanem aranyosnak, határozottan tetszett neki ez a gondolat és engedte is, hogy a párja megláthassa mindezt, hogy mennyire odavolt az ötletért. Igazából reálisnak látta, ahogyan azt is, hogy Tubrok meg ne akarja majd őt elengedni, hogy visszamenjen a HPI-be, vagy az Anyahajóra. Pedig milyen szép gondolat is volt, hogy nem kellett volna az univerzum másik felére menni tőle, hanem mindig egymás közelében lehettek volna. De azért nem szomorkodott emiatt, megvolt az előnye és a pozitív oldala a várakozásnak is, mint például azaz említett szenvedélyesség is.
< - Csak sajnos nem vihetlek a munkába, hogy akkor is ott legyél – felelte. – Azt senkinél sem tudnám kikönyörögni, hogy az Anyahajó hídjára engedjenek. Így reggelente kénytelenek leszünk elengedni egymást, hogy mindenki menjen a maga útján, hogy majd az útjaink este újra találkozzanak. >
Mikor megérezte, hogy a párja hol simogatja őt, ő maga is ezeket a részeket kezdte simogatni Tubrokon viszonzásul, hogy ő is így tesz. Ha nem Birodalmi lett volna, hanem sima ember, akkor valószínűleg a kellemes simogatás közben még el is aludt volna Ingrid, de így csak teljesen megnyugodott és élvezte a törődést, amit kapott és közben továbbra is ugyanúgy viszonozta ő maga is azt a párjának. Mint máskor is, most is felnevetett, amikor Tubrok bekapta az orra hegyét, a férfi szavaira pedig kissé önelégült mosoly jelent meg az ajkain. Láthatóan és érezhetően igencsak élvezte azt, hogy sikerül zavarba hoznia a férfit és tényleg szerette ezt megtenni. Volt egy olyan érzése, hogy a zavar volt az az érzelem, amit talán a legkevesebben láttak a férfin és ha ez eszébe jutott különösen elégedett volt magával, hogy neki sikerült elérnie és tényleg jól állt a férfinak. Az önelégült mosoly pedig végül örömtelivé változott és röviden csókolta meg a férfi a válasz előtt.
< - Akkor majd igyekszem megtenni – felelte. >
A hosszú csók után, hogy Tubrok könnyebben tudja őt magához fogni, Ingrid is átölelte a férfit és így egy rövid időre felhagyott a simogatással, hogy teljesen hozzá tudjon simulni a párjához és kiélvezhesse a lehető legjobban a közelségét. Az orvosos megjegyzésre felnevetett.
< - Szegénynek nem lesz semmilyen munkája, ha ilyen sokat vagyunk egymás közelében – mondta. – Ez az egész sokkal gyorsabb lesz, ha Flottás leszek. Akkor a regenerációm is gyorsabb, azaz téged is gyorsabban foglak rendbe hozni. Egyébként, nem is hagynám, hogy eltiltson. >
Ugyanez volt a véleménye neki is, mint a párjának. Nem hagyná senkinek sem, hogy eltiltsák őket egymástól. Mindent megtenne annak érdekében, hogy ez ne következhessen be semmilyen esetben sem. Amíg a férfi a hasát simogatta gyengéden nézett rá, majd végül visszaereszkedett Tubrokra, hogy tovább folytathassák egymás simogatását. Végül Ingrid egy kissé megtörve ezt a kellemes hangulatot gonoszkásan nézett a párjára és óvatosan végigsimított az oldalán, lentről a csípőtől felfelé egészen bordákig és ott hirtelen próbálta megcsikizni a férfit, hogy lássa, hogy mennyire csiklandós. Arra ügyelt, hogy hirtelen jött meglepetésében Tubrok ne tudja lelökni őt magáról, de ő maga se okozzon sérülést ezáltal a párjának.
< - Ha eddig túl csikisnek találtad a regenerációt, lássuk mennyire vagy az valójában – suttogta gonoszul. >
Így eddig még nem „vizsgálta” a párja testét és ha tényleg sikerült a megfelelő reakciókat kiváltani belőle, akkor még nevetni is hallhatja, azt pedig úgyis nagyon szerette. Így csak pozitív oldalai voltak ennek a kísérletnek. A táncparketten örült, hogy már Tubrok is felvette a „pókerarcot”, hogy ne lehessen benne olvasni, meg sem próbálta megtenni ezt, nem akarta a játékot elrontani. A kérdés után elgondolkodott néhány pillanatig, jó pár ponton egyezett a véleményük és most arra próbált rájönni, hogy melyik is illene ebbe a helyzetbe a legjobban. A válasz igencsak hamar megszületett a fejében, így továbbra is a mostani játékban felvett stílusban válaszolt is.
< - Ugyanennél nagyúr – mondta. – Amikor megállapítottuk elsőre is, hogy milyen jól kiegészítjük egymást. Minden tekintetben. Ha nem erre gondolt, még tudok néhány esetet, ahol véletlenül egyetértettünk. >
A komolyabb témánál látta Ingrid, hogy kellett egy kis idő a párjának, hogy feldolgozza, amit hallott. Igazából nem tudta a nő, hogy a férfi mennyire számított erre a válaszra azok után, amit már tudott Ingridről. De azért abban is biztos volt, hogy annyira nem lehetett könnyű elfogadni. Még akkor sem, ha kívülre azt mutatta a férfi, hogy de igen így volt. Akkor megkönnyebbült, amikor meglátta a párja szemeiben, hogy nem neheztelt azért, hogy ezt elmondta és így mondta el, hanem csak tényként kezelte. Bármi is volt jelenleg Ingrid rangja, hogy nem volt még Flotta tag, attól még ő is katona volt, aki parancsokat teljesített. Az ötlet nem tőle származott, neki csak végre kellett hajtania. Megrázta nagyon kicsit a fejét és újra belenézett Tubrok szemébe a férfi szavai után.
< - Arra kaptam, hogy hosszútávra gyengítsem meg a Rocksolidot – mondta keserűen. – Amennyiben nem vagytok hajlandóak semmiféle kooperációra. >
Igazából igen, ebben részben benne volt, hogy ez nagy valószínűséggel Tubrok halálával is járt volna. Azt a férfi azonban érezhette, hogy Ingrid nagyon örül annak, hogy soha sem jutottak el eddig a pontig, hogy ezt így kelljen tennie. De azt is tudta, hogy Ingrid valóban tudja, hogy miként érhetné el, hiszen felvázolta a dolgokat és túl okos volt ahhoz, hogy ne jöjjön rá, hogy miként érhetné el azt az átmeneti gyengeséget, hogy a másik két említett nagyhatalom legyőzhesse az országot. Igaz emiatt már úgysem kellett aggódni, mert a szerződés lényegében megköttetet, már csak be kell másnap fejezni a tárgyalást. Néhány pillanattal később Ingrid még megköszörülte a torkát és ismét megszólalt.
< - De azaz igazság, hogy arra is szabadkezet kaptam, hogy milyen módom érem el, hogy tárgyalóasztalhoz üljetek – mondta őszintén. – A legrosszabb esetben tényleg elcsábítottalak volna és az ágyban vettelek volna rá arra, hogy ülj le velem tárgyalni. És akkor a nemesség félelme igazolódott volna be, de te úgyis egészen jól jártál volna. >
A szavai végén elmosolyodott, láthatta rajta a férfi, hogy hitt abban, hogy így, vagy úgy, de ugyanoda jutottak volna el és nem nagyon hitt abban a nő sem, hogy szükséges lesz a B terv használata. Annál sokkalta rafináltabb volt, hogy hagyta volna odáig harapózni a dolgokat. A sejtelmes mosoly és a halk válasz után még egy utolsót rámosolygott a férfira, majd ment is Mordaennel táncolni már. A férfi szavaira elmosolyodott és előzékenyen bólintott neki.
- Nem kell szabadkoznia, csak legyen önmaga továbbra is, ha kérhetem – mondta. – Jobban kedvelem azokat a személyeket, akik nem játsszák meg magukat azért, hogy valaki megkedvelje őket, hanem önmaguk maradnak minden körülmény közepette is.
Egy mosoly jelent meg Ingrid ajkain és bólintott, hogy teljesen egyetért azzal, hogy valóban unalmas lenne a világ, ha mindenki csak olyan lenne mindenhol, ami a sztereotípia a világban. Bár a Pride nem lenne úgysem, de a HPI és a Birodalom a begyöpösödött felsőbbrendűség tudatú személyekkel rémes lenne. Igaz a többség így is az volt, de néhány személy üdítő színfolt volt Ingrid számára odahaza is.
- Valóban az lenne – éretett egyet. – Bár az én szememben a gyorsan változó és rohanó emberi világ is olyan, hogy nem teszi unalmassá az összképet, még akkor sem, ha matematikailag egész jól kiszámítható, hogy mi fog történni. Globális szinten természetesen.
Nem tudta egyelőre, hogy Mordaen mennyire érdekelt a témában, mennyire érdekelné ez, így egyelőre félbehagyta itt, aztán majd alkalmazkodik a férfihoz, ha tovább szeretné ezt vinni, akkor folytatják ezt a részt, ha nem, akkor itt ezt ennyiben is lehet hagyni már. Amíg beszélgettek és figyelt a férfit hamar könnyű volt kiolvasni belőle, hogy Mordaen szimpatikusnak találja és megvolt az első lépése a hosszú távú tervekben, még akkor is, ha pont a Rocksolid feketebárányával is tette meg elsőre. Gyengéden rázta meg a fejét Ingrid, amikor az idejövetelre terelődött a szó.
- A várost akarta megmutatni, második próbálkozásra, most sem jutottunk messze, ha már itt voltunk, kíváncsi voltam a kedvenc helyére – mondta. – Így benéztünk, és megígértem neki, hogy megkopasztom kártyán, még a Rocksolidot is elnyerem tőle, így nem biztos, hogy a nemesség megnyugodhat. Főleg nem a korábban említett Diederik ezredes. Szerintem a vérnyomása az egekben lehet mostanra, az uralkodó megígérte neki, vagy megnyugtatta őt, hogy pusztán diplomáciai érdeklődéssel fordul irányomba a tárgyalások végéig. Ez két napja történt az aznapi tárgyalások előtt.
Éreztette a szavai közben Mordaennel, hogy hallotta, hogy az ezredes túlságosan aggodalmaskodó tudott lenni. A bevitt plusz mozdulatok után mikor mondta, hogy miként érte el ezt Tubroknál látta a felismerést a férfi szemeiben.
- Igen, ez soha sem változik a nőknél – bólintott sokatmondóan. – Kétlem, hogy rajtam kívül bárki más elmerte volna őt kétszer is zavarni, két egymást követő este a vendégeknek feltartott csarnokból. Annak pedig örülök, hogy ilyen szélsőséges reakciókat váltottam ki az emberekből, ez az jelenti, hogy valamit jól csinálok.
Ismét belekarolt a férfiba és hagyta, hogy újra felvezesse a táncparkettre, hogy megkezdhessék a következő táncukat. Újra egyet kellett értenie a férfival, hogy valóban jól kijönnek és jól tudnak beszélni egymással, bár Ingrid amúgy is könnyedén tudott alkalmazkodni másokhoz a hosszú élete miatt. Annak, amit korábban mondott tényleg örült, hogy mindkét rész felmerült a boszorkánysággal kapcsolatban, bizonyára a nők gyűlölték és a férfiak többsége volt lenyűgözve miatta.
- Én is örülök, hogy megismerhettem, roppant kellemes csalódás az ön társasága Lord Mordaen – mondta. – Jól gondolja, mindig is nyitott voltam a mind a földi, mind az univerzumban található fajok és kultúrák felé. általában könnyedén szót tudok érteni mindenkivel és ami azt illeti… a Rocksolid sorsát azóta nyomon követem, hogy a hét törzs annak idején kivált a korábbi Pride területekről és elindult ide, majd megalapította a Rocksolidot.
Figyelte most különösen Mordaen reakcióit, ha meglátta a legkisebb jelét is annak, hogy a kora iránt érdeklődne, de ezt az illem miatt nem teszi fel, vagy meglepetés lenne ez számára, akkor folytatja.
- Nyugodtan feltehette volna a kérdést, nem sértett volna meg vele, tudom, hogy egy hölgytől nem illik a korát megkérdezni. Ezerhuszonkettő éves vagyok – mondta nyugodtan.

by **Bishop** Hétf. 23 Jún. 2014, 00:52

~ Karakter: Ingrid Stephanie Miller; Helyszín: Főváros ~

Tubrok arcán elégedett mosoly jelenik meg, amint Ingrid kellemesen megborzong az érintésektől. A nő nevetése csak még tovább növeli az örömét ebben a helyzetben, a mosolya is szélesebbé és őszintébbé válik, majd érdeklődve hallgatja Ingridet.
< - Nem is akarnék oda menni, csak miattad, hogy lássalak. Más nem éjszaka ébren maradok veled, amíg túl fáradt nem leszek hozzá. - gondolkodik hangosan, de Ingridnek szánva amit mond - Mennyi ideig kell majd távol lenned a Flotta miatt? >
Kérdezi végül hasonló érdeklődéssel, mint bármilyen témában ami Ingridhez kapcsolódik. Mialatt rendkívül kellemes módon egymást simogatják és kényeztetik, nem csak Ingrid nyugszik meg teljesen de Tubrok is. Miller érzi, ahogy a párja légzése és pulzusa egyre csökken és a szemeit is lehunyja a férfi néhány másodpercre, de nem alszik el, csak teljesen ellazul és átadja magát az érzésnek. Aztán kölcsönösen átölelik egymást, és teljesen egymáshoz simulnak. Ebben a helyzetben Tubrok jó ideig nem engedi el Ingridet, hacsak ez nem válik kényelmetlenné a nő számára. A közelség miatt most Ingrid újra a férfi minden apró rezdülését érzi, az egész testet finom mozgásait. Tubrok elégedetten figyeli a nő mosolyát, ahogy megváltozik, a szavaira válaszként finoman megcsókolja őt. A nő nevetésére ő is újra elmosolyodik.
< - Ki merne minket eltiltani egymástól? Azután amit a tárgyaláson műveltél, mindenki rettegne, hogy a fejét veteted. Boszorka. - mondja komolytalanul. >
Az utolsó szavak után Ingrid még egy puszit is kap az orra hegyére. A gyengéd hassimogatás és közvetlenebb pillanatok után, Ingrid ismét vissza tud helyezkedni a férfi testére, és lassan újra simogatni kezdik egymást. Ezalatt Ingrid felnyúl Tubrok oldalához és hirtelen megcsikizi azt. Azonnal érezheti, hogy Ragal rendkívül csiklandós, azonnal az oldalához kap és felnevet. További ingerlés hatására már alig tudja abbahagyni a nevetést és egy idő után levegőt is alig kap. Hosszú ideig nevet, majd elkapja Ingrid kezét és kíváncsian hallgatja, mit is súg neki a nő.
< - Nagyon az vagyok. Megtaláltad a gyenge pontomat. >
Ezzel ő is kihasználja az alkalmat és megpróbálja Ingrid oldalát megcsikizni, ott ahol a nő védtelen ezzel szemben, hogy kipróbálja ugyanazt, amit a párja vele. Közben végig figyel arra, hogy Ingridet le ne lökje magáról ha újra ingerlik őt, de erre Miller is egyaránt figyel.
Bent a klubban, tánclejtés közben Ingrid válaszával már egy visszafogott, de elégedett mosolyt csal elő Tubrokból, mialatt a szerepeiket játsszák. A kérdésre Ragal finoman megrázza a fejét és kimért hangon válaszol.
< - Nem kell felsorolnia, én erre a tényre akartam emlékeztetni magát Lady Ingrid. Mindenben remekül kiegészítjük egymást. >
Többet nem mond és a mozgása vagy a tekintete sem árul el, de érezhetően valamire utalni akar ezzel, csupán a játék kedvéért nem árulja el, hogy Ingridnek tovább kelljen találgatnia, még ha csak magában is. A nő eredeti feladatát érintő beszélgetés alatt Tubrok rezzenéstelen arccal végighallgatja Miller válaszát, ő maga nem reagálna már, csak elgondolkodva néz maga elé néhány pillanatra, azonban amikor Ingrid még hozzáfűz mást is a válaszához, újra felé fordul.
< - Leültem volna veled mindenképpen tárgyalni, ha nem is kezdtünk volna ki egymással, vagy ha csak elcsábítasz, sem kellett volna rávenned. És nem is engedtem többet annál, mint amennyi a Rocksolid érdeke, eddig sem, kivéve azt az egy várost. Talán minden hasonlóan történt volna akkor is, csak mindkettőnk veszített volna hatalmasat. >
Mondja el őszintén az ő gondolatait. Bár Tubrok szavain is érződik, hogy ő is úgy gondolja mint Ingrid, egy idő után mindenképpen hasonló helyzetben találták volna magukat, mint amiben most vannak. Ezen kívül azt is gondolja, bár nem mondja ki, hogy Ingrid feleslegesen nem bántotta volna sem őt sem a vezetőket, csak ha a helyzet tényleg annyira kritikus. Mordaen a második tánc alatt is, az előzőhöz hasonlóan több új, alapból a rocksolidos táncban nem használt lépést alkalmaz, ha Ingrid is továbbra is így tesz. Egy mosoly húzódik az ajkaira, amint meghallja, hogy nyugodtan adja önmagát, mert a nő azt szereti jobban, mint a megjátszott szerepeket. A felhozott téma láthatóan elnyeri a tetszését, a válasza is ezt tükrözi.
- Globális szinten, még a földi esendő is könnyen meg tudja jósolni mi fog történni. Személy szerint nem lepődnék meg, ha több száz év múlva sem következne be jelentős változás a már létrejött birodalmak területében. Harcolnak egymással, de mondhatni feleslegesen. Most a Rocksolid a legerősebb, mi vagyunk olyan pozícióba, hogy nyerésre állunk, később majd más veszi át a helyünket, és mi szorulunk jobban háttérben. Aztán újra és újra. Azt nehezebb megjósolni, hogy hol és milyen nagyhatalmak fognak még feltűnni.
A kártyával kapcsolatos megjegyzésén Ingridnek a fiatal férfi is jót mosolyog, nem fogja vissza magát, kimutatja, hogy tényleg tetszik neki a gondolat.
- Sok szerencsét a játékhoz, lehet, hogy hamarosan úrnőként szólíthatom... Ami Diederik ezredest illeti, a szíve fogja elvinni az öreget. Én méltányolom a hozzáértését, de sokszor túlreagálja a helyzeteket. Nem kellene aggódnia, ha most itt lenne és táncolna önnel, akkor látná milyen a termen kívül. A Birodalomban feltételezem nem jelent az gondot, hogy a diplomáciai eseményeken kívül mással is foglalkoztak Lord Tubrokkal. Gondolom ez is megint csak olyan probléma, ami nálunk adódik.
Az utolsó szavainál, a hangsúlya gúnyossá válik, ezzel is tükrözve, hogy a fejlettebb gondolkodás sokkal közelebb áll Mordaen jelleméhez és valahol hibásnak találja a mostani rocksolidosat. Feltételezhetően őt nem zavarná a helyzet, ha most döntéshozó vagy azt befolyásoló pozícióban lenne a rangja miatt, annál előrébb gondolkodik. Amikor Ingrid elárulja, hogy kétszer egymás után is elzavarta Tubrokot a csarnokából, Mordaen leplezetlenül meglepődik kissé, majd elmosolyodik, hasonlóan mint az előbbi felismerés pillanatában.
- Nagyon jól tette, hogy megváratta. Nem is hiányzott más Lord Tubrok életéből, minthogy valaki játsszon vele, nem tudhatta eddig mit hagyott ki. Ami a szélsőséges reakciókat illeti, - kivár egy pillanatot és ha látja Ingriden az érdeklődést, akkor folytatja - Elofon tábornok már elolvadt magától. Volt szerencsém hallgatni az áradozásait.
A kellemes, változatos tánc közben néha Mordaen is oldalra pillant, hogy lássa kik is figyelik őket, leginkább arra kíváncsi, hogy kik irigylik a helyzetét. Ezután ismét teljes figyelmét Ingrid felé fordítja és arra, nehogy véletlenül elvétsen egy lépést.
- Tartottam tőle, hogy éppen ellenkezőleg, csalódást kell okoznom önnek. Szerencsére ebben is tévedtem.
Mosolyodik el bizakodóan a férfi. Bólintással jelzi, hogy megértette Ingrid mióta is érdeklődik a Rocksolid után, de erre már nincs alkalma válaszolni, mivel Ingrid láthatja a fiatal férfi szemében az érdeklődést és emiatt elárulja neki a korát. Ahogy kimondja az évszámot és Mordaen felfogja, meglepetésében kicsit megakad és véletlenül el is téveszti a következő lépést emiatt, sőt még az egyik kezét is meglepettségében elveszi a nőtől. Néhány pillanat múlva kap észbe.
- Elnézését kérem Lady Ingrid. A kora jobban meglepett mint gondoltam, hogy fog. Még nem találkozhattam olyan személlyel, aki az időszámítás előtt született.
Szavaival is próbálja magyarázni az előbbi megakadását, de csak akkor nyugszik meg igazán, ha látja, hogy Ingridnek nem jelent különösebb problémát a reakciója.
- Feltételezem több mint ezer évesen a Birodalomban is már kiemelt helye van és nem véletlenül magát küldték ide követként.
Állapítja meg és ismét szívesen hallgatja, ha Miller mond erről egy-két szót. Amennyiben nem, akkor rögtön más felé tereli a témát, ellenkező esetben csak a válasz után.
- A politikán kívül még mi tartozik az érdeklődési körébe, amit velem is megosztana?
Beszélgetés közben Mordaen, ismét nem túl tolakodó módon Ingrid arcán lévő csíkokat kezdi vizsgálgatni, ő is mesterséges elemeknek gondolja őket.
- Ritka az arci tetoválás, ellenben nagyon mutatós. Önnek is remekül áll.

by Ajánlott tartalom